EGYSZERŰ VÁLASZTÁS

1. Az ECM fő komponensei a következők: A. fehérjék és szénhidrátok

2. A kollagén rostok: B. helikális fehérjék
3. Az ECM összetétele: C. fajonként, szövetként, életkorok szerint változó
TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS
4. Az elasztin rostok:
1. hidrofób fehérjékből épülnek fel
2. lizinoxidáz segítségével épül fel
3. fibroblasztok, simaizomsejtek is termelik
5. A lamina basalis:
2. fontos szerepet tölt be a hisztogenezisben
4. hám és kötőszövet között kialakult kollagén rost rendszer
6. Az ECM glikoproteidjei:
1. lehetnek receptorok
3. oligoszacharidokat tartalmazó fehérjék
7. Az ECM glükóz aminoglikánjai:
2. anionos csoportjaik révén kationok megkötésére alkalmas
4. poliszacharidok
8. A kollagén rostok:
1. a szervezet fehérjéinek 50%-át teszik ki
2. felépítésében 19 fajta kollagén fehérje ismert
3. az érett embrionális kötőszövetben is megfigyelhető
4. az ínszövet fontos összetevője
9. Az ECM makromolekulái révén alakul ki:
1. a zonula occludens
2. a zonula adherens
3. a gap junction
4. a különböző sejtfelszíni markerek
10. Az ECM makromolekulái közé tartoznak:
1. kondroitin szulfát
3. dermatánszulfát
1. Mit nevezünk szövetnek? azonos eredetű, szerkezetű és működésű sejtek és sejtközötti
állományuk együttesét
2. Melyik szövetből differenciálódnak az exokrin mirigyek? hámszövetből
3. Válassza ki az ontogenezis során leghamarabb megjelenő szövettípust! mesenchyma
4. Melyik szövetből differenciálódnak az endokrin mirigyek? hámszövetből
5. Jelölje meg a helyes állítást! A kötőszöveti fibroblasztok termelik a sejtközötti állomány
rostjait.
6. Miről kapta a kutikuláris hengerhám a nevét? a mikrobolyhok fénymikroszkópban összefüggőnek
látszó rétegéről
7. Válassza ki a primer és a szekunder érzékhám közötti különbséget megfogalmazó állítást!
8. Mi a chondron? A primer érzékhámban az érzősejtek maguk vezetik el az ingerületet, míg a
szekunder érzékhám sejtjeinek ingerülete idegvégződésekre tevődik át.
9. A plazmasejt: a lazarostos kötőszövet egyik szabad sejttípusa, mely B limfocitából
differenciálódott, így jelentős szerepe van az immunvédelemben
10. Mi jellemző a miozinra? feji és helikális farki véggel rendelkező fehérje

TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS
11. Mely állítások igazak a csillókra?
2. A sztereociliumok nem mozognak.
4. A bazális testecskék elengedhetetlenek a csillók mozgásához.
12. A vékonybél hámja:
1. fedőhám
2. simaizom elemeket tartalmaz
3. felszívóhám
4. gazdagon erezett
13. Az egyedfejlődés során melyik csíralemez vesz részt az izomszövetek
kialakításában?
4. mezoderma
14. A miofibrillumok:
1. a citoszkeleton mikrofilamentumaiból szerveződnek
3. aktin és miozin szálak futnak bennük.
15. Válassza ki a helyes állításokat!
1. A harántcsíkolt izomszövetet spontán összehúzódások jellemzik.
3. A szarkoplazmatikus retikulum az izomrostot körülvevő rácsrost hálózat.
16. A születés után valamennyi kötő- és támasztószövetünkre igazak a következők:
1. a mesenchymából differenciálódnak
2. a sejtközötti állományt a sejtek termelik
3. mezodermális eredetűek
17. A mesenchyma jellemzői:
2. embrionális kötőszövet kocsonyás alapállománnyal
4. intenzíven osztódó sejtek alkotják
18. A chordoid szöveteket anaerobnak tekintjük mert:
 1. a chondronok közti szövetállományban nincsenek erek
3. a sejtek anyagcseréje diffúzióval történik
19. Melyek a csontosodásra jellemző állítások?
4. A csontszövet lemezrendszereinek aránya idővel változik.
20. A dendritek:
1. a neuronok felszínéről kiinduló, receptor funkcióval rendelkező, elágazó nyúlványok
3. unipoláris neuronon nem találhatók
21. Az urothélium:
2. a vizelet elvezető rendszer hámja
4. jellegzetes sejtje az ernyősejt
22. A barna zsírszövetre jellemző:
1. a zsírcseppek több kis méretű hólyagszerű képletekben találhatók a zsírsejtekben
2. a sejtek melanint tartalmaznak
3. a szövet sejtjeinek mitokondriumaiban speciális fehérje a termogenin található

NÉGYFÉLE ASSZOCIÁCIÓ
A. neuron

B. glia

C. mindkettő

D. egyik sem

___ 23. idegszöveti sejttípus ___ 28. nyúlványai regenerálására

___ 24. minden sejttípusa képes
ektodermális eredetű ___ 29. nem jellemző rá a
___ 25. nyúlványokkal rendelkezhet fehérjeszintézis

___ 26. szinapszis kialakítására képes
___ 27. osztódásra képes
___ 30. egyik sejttípusának feladata a
myelinizáció
___ 31. Purkinje rostot alakít ki
___ 32. lehet érző vagy mozgató

A. simaizomszövet

B. harántcsíkolt izomszövet

C. mindkettő

D. egyik sem

___ 33. sejtjei elágazók ___ 37.fontos sejtalkotói a mitokondriumok

___ 34.a sejt közepén helyezkedik el a ___ 38. mezodermális eredetű
sejtmag ___ 39. Eberth-vonalakkal kapcsolódnak a
___ 35. aktin, miozin található meg benne sejtek egymáshoz
___ 36. a nyelőcsőben megtalálható
___ 40. szarkoplazmatikus retikuluma ___ 42. működését miofibrillumokba
jelentős kálcium raktár rendeződött mikrofilamentumok biztosítják
___ 41. jellemző működése az automácia

MENNYISÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁS
 B. a mucinozus mirigy végkamrájának átmérője
 a mesenchyma sejtek osztódó képessége
 a harántcsíkolt izomrost átmérője
 a sejtközötti állomány mennyisége a kötőszövetben
 C A. a neuronok száma az idegszövetben
 B. a gliasejtek száma az idegszövetben
 B. a szívizomrost lehetséges sejtmag száma
 B. a Purkinje-sejt nyúlványainak száma
 B. a monocita átmérője
 a korion bolyhok falának vastagsága a terhesség elején
 a Wharton kocsonya rost mennyisége
EGYSZERŰ HIBAKUTATÁS
 53. E. A kutikuláris hengerhámszövet a férfi ivarutakra jellemző.
 54. A. Minden kötőszövet a Wharton-kocsonyából differenciálódik.
 55. D. A hyalin porcban soha nincsenek rostok.
 56. E. Az öregedés során nő a lamina speciálisok száma.
 57. D. A miozin molekula globuláris fehérje.
 58. A. Telodendronnak nevezzük a neuronok dendritjeinek végét.
 59. C. A helikális szerkezetű troponin a vékony filamentum kialakításában vesz részt.
 60. B. A vér sejtközötti állománya fehérjementes.

1. Melyik a helyes megállapítás?

B. Az embrionális gonád előtelep differenciálódását az Y kromoszóma speciális génjei
irányítják.
2. Melyik a helyes megállapítás?
C. A herecsatornák közötti Leydig sejtek hím nemi hormon termelő sejtek.
3. A polispermiózisra jellemző:
C. egy petesejtbe több spermium hatol be
4. Melyik a helyes megállapítás?
C. A spermiumok mozgását a citocentrumból származó képlet szabályozza.

5. A petesejt megtermékenyülését követően létrejön a kortikális reakció.

6. Ez a folyamat megváltoztatja a petesejt zona pellucidának szerkezetét és ezért nem juthat be több
spermium a petesejtbe.
7. A petesejt burkának feloldását a spermium feji részéből felszabaduló akrozin végzi.
8. Az Y kromoszóma hosszú karján elhelyezkedő AZY gén a spermiumtermelődést szabályozza.
9. A hím nemi differenciálódásban legfontosabb szerepet a(z) SRY gén játssza.
10. A petesejtet körülvevő zona pellucida kialakulásához három féle, a petesejt által termelt fehérje
szükséges.

ASSZOCIÁCIÓS FELADATOK
A 1
B 2
C 23
D 46
___ 11. Hány kromoszóma van az
érett hímivarsejtben?
___ 12. Hány X kromoszóma van
az érett petesejtben?
___ 13. Hány kromoszóma van a
polocitában a meiózis
szakasza végén?
___ 14. Hány ivari kromoszóma
van a zigótában?
___ 15. Hány nemi kromoszóma
van a spermiogóniumban?
___ 16. Hány kromoszóma van az
ovogóniumban?
II. ___ 17. Hány nemi kromoszóma
van az érett spermiumban?
___ 18. Hány kromoszóma van az
ivarsejtekben a meiózis I.
szakasz elején?

A. FSH
B. LH
C. progeszteron
D. ösztrogén
___ 19. a menstruációs ciklus második ___ 22. a menstruációs ciklus első
felében nő a mennyisége felében minimális mennyiségben
___ 20. a sárgatest termeli termelődik

___ 21. hatására a petefészekben levő ___ 23. a Graaf tüsző üregében jelenlevő hormon
tüszők érése elkezdődik ___ 24. a hipofízisben termelődő, a ciklus első
felében nagyobb mennyiségben jelenlevő hormon
___ 25. a terhesség fenntartásában jelentős hormon

TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS
 Az emberre a szexuális dimorfizmus jellemző.
 Partenogenezis alkalmával csak az egyik ivarsejt (többnyire a petesejt) szükséges az új
egyed kifejlődéséhez.
 Az ivarsejtek egymásra találását kémiai anyagok segítik.
 Az emberi ivarsejtek anizogaméták.
  A hőmérséklet függő nem meghatározottság a nőstények szaporodásának kedvez.
 A méretfüggő nem meghatározottság azt jelenti, hogy pld. a gyűrüsférgek feldarabolása
után keletkező utódok közül a nőstények mindig nagyobb méretűek, mint a hím állatok.
 A baktériumok egyszerű kettéosztódással, aszexuális úton szaporodnak.
 A nemiséget a genetikai és környezeti tényezők együttesen alakítják ki.
 A nemiség multifaktoriális (komplex) jelleg.
 Az ivarsejtek keletkezése a gametogenezis folyamata.
 A spermiomorfogenezis a herecsatorna Sertoli sejtjeiben történik.
 Az akroszóma a spermiumok feji részén levő enzimtartalmú képlet.
 Az akroszóma módosult lizoszóma.
 A megtermékenyítés során a spermium ostora a petesejten kívül marad.
 Egy petesejtet csak egy spermium termékenyíthet meg eredményesen.

1. A barázdálódási sejtosztódás különlegessége: olyan mitózisok sora, melyek között nincs

interfázis
2. Az egyedfejlődés első differenciálódási lépésének biológiai alapja: a blasztomérák
kommunikálni kezdenek környezetükkel
3. A zona pellucida: a petesejtet körülvevő bazálmembrán jellegű extracelluláris képlet
4. A másodlagos korion: a trofoblaszt-sejtek és az extraembrionális mezoderma két rétege
5. Hogyan jön létre az intraembrionális mezoderma? Az intraembrionális mezoderma az
ektodermasejtek mélybe törése révén jön létre.
6. A szikhólyagra jellemző: az embrió elsődleges tápanyagát, a szikanyagot tartalmazza
7. A morfogének: koncentrációjuktól függő információt hordozó molekulák, melyek a fejlődés
során fejtik ki hatásukat
8. A homeotikus gének: a homomorf területek (testszelvények) fejlődésszabályozó génjei
9. A szomita: őscsigolyának is nevezett embrionális testszelvény-egység
10. A transzcitózis: a pinocitózis egy speciális formája
11. A garattasakok (kopoltyúbarázdák): két kopoltyúív között elhelyezkedő embrionális
membránok
12. Hány kopoltyúív alakul ki az emberi egyedfejlődés során? négy pár
13. az elővesére jellemző: belőle fejlődik ki a Wolff-cső

TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS

14. Az egyedfejlődés első kritikus differenciálódási lépése:

1. az embrioblasztok létrejötte és elkülönülése
2. a morula létrejötte
3. a trofoblasztok differencálódása
15. Az embrioblasztokból keletkezik:
 1. az embrió valamennyi szövete
2. a korion
3. a belső magzatburkok
16. A genetikai determináció:
1. a sejtszintű memória egyik megnyilvánulási formája
2. kritikus fejlődési pont, ahol minden vagy semmi szabály lép életbe
3. fejlődési potenciál beszűkülése és speciális képességek megjelenése
17. Az epigenetikus öröklés:

1. olyan információ továbbörökítése, melyet nem a DNS bázissorrendje ad meg

2. ide tartozik a DNS másodlagos módositása hordozta információ
3. ide tartozik a hisztonok másodlagos kovalens módosításának ujjlenyomata
4. a sejt-determináció egyik kulcsmechanizmusa
18. A szomita további differenciálódásának iránya:
1. létrejönnek az izomszelvények (myotom)
2. létrejönnek a csigolyák telepei (sclerotom)
3. létrejön a kutiszlemez (dermatom)
19. A magzatburkok:
2. korion
4. amnion

RELÁCIÓANALÍZIS
C 20. A nyolcsejtes embrió sejtjei egyenrangúak és totipotensek, mert minden sejtből egy
teljes egyed létrejötte lehetséges.

B 21. A morfogén-grádiensek létrejötte a fejlődési mintázatok kialakulásának alapja, mert

a természet szereti a bevált utakat újra és újra felhasználni.
B 22. A determináció lényege bizonyos tulajdonságok elvesztése és újak kifejlesztése,
mert a meghatározottság állapota továbböröklődik az utódsejtekre.

B 23. A sejtmemóriát a szelektor gének fehérjetermékei biztosítják, mert a DNS szintjén

öröklődő információ mellett létezik epigenetikus információ is.
A 24. Mivel a trofoblaszt legfejlettebb az embriócsomó feletti részen, ezért
beágyazódáskor ezzel a felszínnel nyomul be a méh nyálkahártyájába.

A 25. Az embrionális korszak során jönnek létre a legfontosabb belső szervek

kezdeményei, ezért ebben a fejlődési korszakban a külső ártalmak gyakran súlyos fejlődési
rendellenességeket hoznak létre.
 C 26. A méhlepény endokrin szerv, mert szteroid hormonokat de novo képes előállítani.
A 27. A szív fejlődése során fúziót szeparáció követ, mert a szívcső két szívtelepből jön
létre, majd a szív üregrendszerét sövényrendszer választja ketté.
B 28. Az embrió fő vérképző szerve a máj, mert az embrionális vörösvérsejteknek magjuk
van. A 29. Az
ember egyedfejlődése során a kopoltyúknak fontos szerepe van, mert a fej és a nyak sok
szerve a kopoltyúívekből fejlődik ki.
A 30. A hasnyálmirigynek két embrionális telepe van, ezért két kivezető csöve is lesz, az
egyedfejlődés során.
A 31. Az ujjak fejlődésében az apoptózis alapvető fontosságú, mert az egységes kéztelep
sejthalál útján hasad fel ujjakra.

A teratogenezis: a szabályostól eltérő fejlődés és következménye

A „teratogén noxák” kifejezés jelentése: a magzatot vagy a placentát károsító fejlődési
zavart okozó környezeti tényezők
Mitől függ a teratogén noxa hatása? a magzat és az anya Rh-faktorainak
összeférhetőségétől
Mi a „minden vagy semmi periódus” lényege? a károsodás vagy az embrió pusztulásával jár
vagy semmi hatása nincs
Mi az egyedfejlődés minden vagy semmi periódusának sejtbiológiai magyarázata? a
károsodott sejteket a környező őssejt-tulajdonságú embrioblasztok maradék nélkül pótolni
képesek
Mikor kell fólsavat fogyasztani a velőcsőzáródási zavar megelőzésére? a terhesség első
négy hetében
Miért javasolt minden fogamzóképes nőnél fólsav rendszeres fogyasztása? mert a
velőcső fejlődése a terhesség első négy hetében zajlik, amikor sokszor még nem ismert a
terhesség ténye
TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS
8. Hogyan nevezzük azt az időszakot, amikor egy teratogén tényező fejlődési
rendellenességet képes kiváltani?
1. teratogenetikai ablakperiódus
2. teratogenetikai kapuperiódus
3. teratogenetikai terminációs periódus
9. Mitől függ az osztódó sejtek sugárérzékenysége?
1. a sejtek osztódási rátájától
2. a sejtek differenciáltsági fokától
3. a sejttípus kariokinetikus jövőjétől
10. Miért lehetnek a gyógyszerek fejlődési rendellenességek okozói?
1. kritikus sejtfunkciókat módosíthatnak kritikus pillanatban
 2. növekedési faktorok lehetnek
3. a létrejött működési zavar hatására a következő vagy szomszédos fejlődési pont nem
kapja meg a szükséges indukciót
11. Milyen gyógyszerek a legveszélyesebbek teratogenitás szempontjából?
1. a thalidomid és származékai
2. a placentán szabadon átjutó szteroidhormonok
3. a zsírban jól oldódó gyógyszerek
4. a citosztatikumok
12. Fejlődési zavart okozó kórokozók:
1. Treponema pallidum (a szifilisz kórokozója)
2. Toxoplasma gondii (macskától kapható fertőzés)
3. Rubeolavírus
4. Cytomegalovírus

13. Hogyan védekezünk a kongenitális rubeola szindróma ellen?

2. gyermekkori aktív vakcinálással (MMR-vakcina)
4. terhességre készülő anyák szűrése és szükség esetén emlékeztető oltása

RELÁCIÓANALÍZIS
C 14. A leggyakoribb teratogén tényezők a genetikaiak, mert a terhes nők tudatosan
tartózkodnak a szerzett teratogén ártalmaktól.

A 15. Az anya és magzat immunológiai összeférhetetlensége kóros fejlődést eredményezhet,

mert az anyai IgG molekulák átjutnak a placentán és károsíthatják a magzatot.

A 16. A korai magzatvesztés gyakran immunológiai eredetű, mert az anyai killer limfociták
elpusztíthatják a korai magzatot.

B 17. Az Rh-inkompatibilitás magzatkárosító hatása megelőzhető, mert Rh-negatív anyák Rh-

pozitív magzatai esetén az immunrendszer aktivációja megelőzhető.

1. A pleiotróp génre jellemző: tünet együtteseket (szindrómákat) alakít ki

2. Melyik a helyes megállapítás? Homozigóta domináns és homozigóta recesszív szülőpárnak
minden utóda heterozigóta
3. Melyik a helyes megállapítás? A mitokondriális öröklődés nem követi a Mendel
szabályokat
4. Milyen gyermekei lehetnek egy 0 és egy AB vércsoportú szülőpárnak? A és B
vércsoportú
5. Hány % esélye van egészséges gyermeket világra hozni egy olyan szülőpárnak, ahol a
nő fenilketonuriás és a férfi a fenilketonuria génjére nézve heterozigóta? 50%
6. Melyik az a szülőpár, akinek biztosan nem születhet fenilketonuriás gyermeke? AA és
aa genotipusú szülők

ASSZOCIÁCIÓS FELADATOK
 autoszómás domináns öröklődésű
 autoszómás recesszív öröklődésű
 X-hez kötött domináns öröklődésű
 komplex (multifaktoriális) öröklődésű
 X-hez kötött recesszív öröklődésű

___ 7. hatujjúság ___ 11. albinizmus

___ 8. csípőficam ___ 12. színtévesztés
___ 9. tirozinózis ___ 13. Duchenne féle izomsorvadás
___ 10. D vitamin rezisztens angolkór ___ 14. fenilketonuria
___ 15. rövidujjúság

EGYSZERŰ HIBAKUTATÁS
 A mitokondriális öröklődésű megbetegedés apáról fiúra öröklődik.
 Az X-hez kötött recesszíven öröklődő megbetegedések többnyire a nőket sújtják.
 AABb és Aa BB allélpárokat tartalmazó egyedek utódai között lehetnek  C. Aa bb
allélösszetételű egyedek is
 Mendel III. törvénye a genetikai kapcsoltság elve.
 A nők X kromoszómáin csak recesszív gének vannak.

MENNYISÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁS
A. egyforma

B. több

C. kevesebb

21. EGYFORMA
A. színtévesztő nő és normál látású férfi színtévesztő lányainak száma
B. színtévesztő férfi és normál látású (nem hordozó) nő színtévesztő lányainak száma

22. TÖBB
A. színtévesztő nő és normál látású férfi színtévesztő fiainak száma
B. színtévesztő férfi és normál látású (nem hordozó) nő színtévesztő fiainak száma

23. TÖBB
 A. két fenilketonuria gént hordozó szülő gyermekei között az egészséges utód valószínűsége
B. két fenilketonuria gént hordozó szülő gyermekei között a beteg utód valószínűsége

24. KEVESEBB
A. mitokondriális öröklődésű betegségben szenvedő férfi beteg gyermekeinek száma (ha a
párja egészséges)
B. mitokondriális öröklődésű betegségben szenvedő nő beteg gyermekeinek száma (ha a párja
egészséges)
ÁLLAPÍTSA MEG, AZ ALÁBBI MONDATOK HELYESSÉGÉT!
A. igaz

B. nem igaz

 A 25. Mendel III.törvénye a genetikai kapcsoltság miatt nem vonatkoztatható minden

tulajdonság átöröklődésére.
 B 26. A mitokondriális öröklődésű betegségek mindkét szülőről átöröklődhetnek az
utódokra.
 A 27.A mutációk egy része a DNS repair mechanizmusában okoz zavart és a sejten belüli
jelátviteli mechanizmusokat változtatja meg.
 B 28. Az emberi jellegek és betegségek döntő részének kialakításában csak a környezet
hatásai érvényesülnek.
 A 29. A poligén rendszereket a minor gének alkotják.
 A 30. A domináns gének mutációi többnyire a vázrendszer fejlődésének rendellenességeit,
míg a recesszív gének mutációi inkább az enzimfehérjék felépítésének zavarát, így
enzimbetegségek kialakulását eredményezik.
 Melyik a helyes megállapítás?
1. A Barr test inaktív X kromoszóma.
2. A Down kóros férfiak meddők.
3. Az autoszómákat érintő monoszómiás állapotok letálisak.

TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS
 4. Melyik kórkép citogenetikai képére jellemző a triszómia?
1. Down szindróma
2. Edwards szindróma
3. Szuperfeminizmus
4. Patau szindróma
 5. Melyik állítás helyes?
1. A férfiak testi sejtjeiben nem mutatható ki a Barr test.
2. A nők testi sejtjeiben 2 darab Barr test van.
3. A géndózis kompenzáció elve az ivari kromatinrög kialakulását értelmező
teória.
MENNYISÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁS
több

kevesebb

egyforma

6. EGYFORMA
 A. az autoszómák száma a spermiumban
 B. az autoszómák száma a petesejtben
7. TÖBB
 A. a Prader-Willi szindrómás egyed életkilátásai
 B. a Patau szindrómás egyed életkilátásai
8. TÖBB
 A. a poliploid sejtek kromoszómaszáma
 B. az aneuploid sejtek kromoszómaszáma
9. TÖBB
 A. az Y kromoszóma száma szupermaszkulinizmusban
 B. az Y kromoszóma száma Klinefelter szindromában
10. EGYFORMA
 A. az X kromoszóma száma Turner szindrómában
 B. az X kromoszóma száma szupermaszkulinizmusban

TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS
1. Mely molekulákról feltételezték, hogy genetikai információt hordozhatnak?
1. a fehérjékről
3. a nukleinsavakról
2. Mik a bakteriofágok?
2. a bakteriofágok a baktériumok vírusai
4. a bakteriofágok baktériumokat transzformáló ágensek
3. Az alábbi jelenségek közül melyik tekinthető horizontális géntranszfernek?
1. a traszformáció
2. a transzdukció
3. a konjugáció
4. a transzfekció
4. Az örökítő anyag mibenlétét igazoló korai kísérletek a következők voltak:
1. baktériumtranszformáció
3. fágfertőzés
5. Milyen genetikai elemek találhatóak egy E. coli baktériumban?
1. kör alakú kromoszóma
2. plazmid
3. fág
6. Az alábbi kijelentések közül mi igaz a modifikációs restrikciós rendszerre?
1. A modifikációs restrikciós rendszer enzimjei a metilázok és a restrikciós enzimek.
2. A modifikációs restrikciós rendszer enzimjei a DNS bázisainak metilációs mintázatát
ismerik fel.
3. Egy-egy baktériumtörzset meghatározott metilációs mintázat jellemez.
7. A modifikációs-restrikciós rendszer a baktérium számára hasznos mert:
1. többféle fehérje szintézisét is lehetővé teszi, mert a metilált nukleotidokból álló
tripletek jelentése megváltozik
3. a metiláció kijelöli a transzkripció kezdő és végpontját
8. Gélelektroforézis során a szétválasztás alapja a következő: a szétválasztandó
anyagok eltérő méretűek
Miről híres Dolly? Az első szomatikus (testi) sejtekből klónozott bárány.
A DNS polimorfizmusra jellemző: okozhatja a DNS szintéziskor történő hibás másolás
A DNS jelentős része (90%-a): nem kódoló szekvencia
A mikroRNS-ekre jellemző: nincs bennük intron
A klónozáshoz használt vektor feladata: a kívánt szekvencia sejtbe juttatása
A génterápiához használt adenovírusok: vektorok
Mi jellemző a Humán Genom Program keretében történt vizsgálatokra? 2001-ben hozták
először nyilvánosságra az emberi szekvencia adatokat.
EGYSZERŰ HIBAKUTATÁS:
8. A humán genom:B. 30 ezer gén
9. Az emberek génjeinek: B. 99,99%-a azonos
10. A komparatív genomika: D. csak a gének szekvenciáit hasonlítja össze különböző
fajokban
11. Minden transzgénikus állat: A. humán fehérjéket termel

TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS
12. Transzgénikus élőlények hozhatók létre:
2. ES sejt mesterséges módosításával
4. E. coli fertőzés rekombináns bakteriofággal
13. A nem-kódoló DNS részei:
1. intronok
2. ismétlődő szekvenciák
3. promóter
14. A genomika tárgykörébe tartozik:
1. az SNP térképezés
2. a különböző fajok genomjának összehasonlítása
3. génkölcsönhatások vizsgálata
4. kapcsolt gének örökődésének vizsgálata