A szénhidrogének szerepe az arab országok gazdaságában

Területen elő népek: arab, török, perzsa, kurd, héber.

DNy-Ázsia országainak jelentőségét a hatalmas kőolajkészletek adják:

• Kőolaj a 20.században vált vezető energiahordozóvá és vegyipari alapanyaggá.
• A leggazdagabb telepek a Perzsa-(Arab)-öböl térségében vannak.
• 1960-as évekig a kitermelés amerikai, brit és hollandok kezében voltak.
• Olajkitermelés államosítsa, 1970-es évek olajárrobbanása lehetőséget adott a gazdasági
növekedésre, fejlődésre.
• Egyes országok között jelentősek a fejlettségi és jövedelmi különbségek.

Térség országainak csoportosítása az egy főre jutó olajexportból származó jövedelem,

gazdasági fejlettsége alapján:
• Óriási olajtartalékkal, viszonylag kis népességgel rendelkező országok (Szaúd-Arábia,
fővárosa: Rijád, Kuvait, Arab Emírségek):
• Egy főre jutó kőolajtermelés kimagasló.
• Gyors életszínvonal emelkedés.
• Infrastruktúra fejlesztése (utak, iskolák, kórházak).
• Kőolajra alapozott iparosítás (erőművek, vegyipar).
• Vendégmunkások foglalkoztatása.
• Felkészülés a kőolaj utáni időszakra az 1990-es évektől kezdve (turizmus,
kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatások).
• Gazdag kőolajkészlettel rendelkező, nagy népességszámú országok (Irak, fővárosa:
Bagdad, Irán, fővárosa: Teherán):
• Egy főre jutó jövedelem közepes szintet ért el.
• Fejlődés gátja az elmaradott infrastruktúra, szakképzetlen munkaerő, tőkehiány.
• Háborúk: termelőerők pusztulása, külpolitikai és belpolitikai feszültségek.
• Kőolajjal nem rendelkező országok (Libanon, Szíria, Jordánia, Törökország):
• Közvetve részesednek a kőolajexportőr országok hasznából.
• Vendégmunkásként dolgoznak.
• Területükön áthaladó olajvezetékek után tranzitilletékhez jutnak.
• Mezőgazdasági termékeik biztos piacra találnak.