4.

A reklámok funkciója, működése, hatása

A reklám fogalma, funkciója, és jellemzői
A 21.században megjelent tömegkommunikáció és annak eszközei alapjaiban formálták át
az emberek hétköznapjait, és szokásait. Manapság, mivel mindenki használja az internetet, néz
televíziót, vagy hallgat podcasteket kikerülhetetlenné váltak a termékmegjelenítések, fizetett
hirdetések, és reklámok. Természetesen régen is voltak reklámok, mint például a boltok fölé
kihelyezett cégér, táblák stb, de a média ennek a hatását a többszörösére fokozta. Ennek egyik fő
oka az, hogy a médiumok bevétele a reklámokból származik, és céljuk, hogy minél effektívebben
reklámozzák az értékesítési helyeiket, és segítsék a vállalatok termékeladásait.
Fontos, hogy a reklám megjelenési formája a hirdetés, az pedig egy olyan személytelen
vállalati üzenet, amelyért a megrendelő fizet, és tömegkommunikációs eszközön jut el a
befogadóhoz. Számtalan helyen lehet találkozni reklámokkal, de van pár állandó jellemző, ami
kíséri őket. Ezek egyáltalán nem személyes kommunikációs tevékenységek, sokkal inkább egy adott
célcsoport befolyásolására irányuló próbálkozások. Szóval összefoglalva ezek személytelenek, mert
nagyközönségnek (homogén környezetnek) szóló, a kommunikáció
legnyilvánosabb(publicisztikusabb) formája. Éppen ezért tömegszerű, és az élet minden területén
jelen van, de könnyen azonosítható mi reklám és mi nem szóval bárki felismerheti, ha a
mindennapjaiban találkozik vele. Egyirányú pont úgy, mint a tömegkommunikáció nagyon sok
másik formája. Ez azért van mert a befogadó nem jelez vissza, vagy esetleg teljesen érdektelen az
információ irányába. Utoljára pedig talán az egyik legfontosabb, hogy átfogó jellegű, vagyis az
üzenetet az eladó több alkalommal megismételheti, aztán a fogyasztó összehasonlíthatja azt a
versenytársakéival.
A reklámok összekapcsolódnak a legelemibb gazdasági érdekekkel. A vállalatok hajlandók
remélt bevételük egy részét termékeik, szolgáltatásaik reklámozására fordítani azért, hogy az ő
termékeiket, szolgáltatásaikat válasszák a fogyasztók. Ebből következik, hogy az első funkciója a
reklámoknak az, hogy a vevőt tájékoztassa a termék létéről. Enélkül sem az áruk versenye, sem az
új termékek bevezetése nem lehetséges, reklám nélkül modern piacgazdaság nem funkcionálhat.
Itt leginkább a termék jellemzőit, előnyeit, árát, és beszerzési helyét mondják el. Sajnos ezek
gyakran hamis képet festenek a reklámokról, azért mert tökéletesnek mutatják a terméket,
tökéletes helyzetekben. Mindez elégedetlenné tehet minket a saját életünkkel kapcsolatosan. A
következő a befolyásolás, ami azért fontos, hogy a fogyasztóban pozitív képet kell kialakítani, hogy
a tartózkodó attitűdje megváltozzon. A harmadik az emlékeztetés. Magyarán, hogy rendszeresen
megjelenik és ezért tartós, jó benyomást képes kialakítani a vásárlóban. Az utolsó pedig a
megerősítés, ami a bizonytalanságok enyhítését szolgálja.
kulcsszavak:
internet,podcast,tv=fizetett hirdetés
médium bevétel
hírdetés, reklám fogalma
személytelen, célcsoportra irányul, befolyásolás, nagyközönség, publicisztikus, egyirányú
tájékoztatás,befolyásolás,emlékeztetés,megerősítés (funkciók)
Reklám működése, hatása:
A reklámoknak nagyon sok hatása van. Elsősorban szükségletet teremt a vevőben, mert
lehet, hogy egészen addig nem lett volna egyáltalán szüksége az adott termékre, de miután látta,
és a reklám pozitív benyomást keltett benne már ő is ki akarja próbálni. Erre úgy képes, hogy egy
adott érzelmet vált ki a nézőből, legyen az jó vagy rossz. Ha sokszor látja a néző, már elkezdhet
rajta gondolkodni. „Ha ilyen minőségi a reklám, biztos nem gagyi dolgokat árulnak” és hasonlók
fordulhatnak meg a fejükben. A reklám nem csak azért hasznos, hogy eladják vele a gazdálkodók a
saját termékeiket, hanem a médiumokat is finanszírozza, és van belőle bevételük. Ha pedig képes
egy reklám effektíven működni, befolyásolja azzal az adott termék árát. Minél nagyobb kereslet
születik, annál inkább felemelhetik.
Bármilyen kritikusan nézzük is a reklámokat, nem vonhatjuk ki magunkat teljesen a hatásuk
alól. Már csak azért sem, mert a fenti feltételezések egy része igaznak, megalapozottnak fog
bizonyulni. Az a cég, amelyről még sosem hallottam egy szót sem, gyanúsabb, mint az erős,
tekintélyes vállalat.
Csoportosítani kettő dolog alapján lehet őket, leginkább úgy, hogy mi alapján működnek. Az
első, ami már ismerős lehet, ha tömegkommunikációról beszélünk, és annak megjelenési
módjairól, a vizuális, auditív, audiovizuális megkülönböztetés. Az utolsó pedig ebben a
csoportosítási módban az egyéb érzékszervekre ható.
A második módja a megkülönböztetésének, hogy milyen érvrendszert alkalmaz. Racionális,
ész érvekre ható észre ható érveket akkor alkalmazzák, amikor a termék által nyújtott fizikai,
megfogható elemek kiemelése a cél. Megéri megvásárolni. Emocionális, érzelemre ható érzelemre
ható érvek, amelyeket szociológiai és pszichológiai szükségleteket kielégítő termékek és
szolgáltatások hirdetése esetében alkalmaznak, inkább a „szívre”, mint az elmékre hatnak. A
reklám emocionális hatáselemei: értéktöbbletet sugall, érzelmekre hat. termék azzal válik
fontossá, amit nyújt számunkra. Mindkét elem a dezodorok esetében a racionális érv az a fizikai
igény, hogy ne izzadjunk, jobb közérzetet érjünk el. Emocionális érv pedig a dezodor csábító
illatával a másik nemre gyakorolt nagy hatás lehet.
kulcsszavak:
szükséglet teremtés, vásárlói döntés hatása, ár, megkülöbzötetés (szerepe)
érzékszervi, érvei szerinti csoportosítás