Professional Documents
Culture Documents
A Naci Nemetorszag Legfőbb Jellemzői
A Naci Nemetorszag Legfőbb Jellemzői
A Naci Nemetorszag Legfőbb Jellemzői
1920-ban Adolf Hitler belépett a jobboldali munkáspártba, ahol hamar vezető pozícióba
került szónoki képességei miatt. Majd a pártot átkeresztelte Nemzeti Szocialista Német
Munkáspárttá, létrejött az NSDAP. A párt először 1923-ban hívta fel magára a figyelmet,
amikor a bajor fővárosban, Münchenben puccsot kíséreltek meg. Egy sörcsarnokban elfogták
a bajor kormány tagjait és megpróbálták megszerezni a hatalmat ezt az eseményt
sörpuccsnak is nevezik. Akciójukat gyorsan felszámolták, de a puccs és az azt követő per és a
börtönbüntetés szerzett ismeretséget Hitlernek.
Hitler gondolatait a börtönbüntetése alatt a Mein Kampf (Harcom) című könyvében foglalta
össze. Ideológiáját szociális és nemzeti demagógia jellemezte. A munkásoknak munkát és a
nagytőke megfékezését, a tőkéseknek a kommunisták és a szakszervezetek korlátozását, a
parasztoknak földet ígért az újonnan meghódítandó területeken. Harcot hirdetett a németeket
ért háborús sérelmek orvoslásáért. A versailles-i rendezés korrigálása és a keleti irányú
terjeszkedés szerepelt a tervei között. Elgondolásába jól beleillett a fajelmélet, amely a
németséget felsőbbrendű (árja) fajnak tartotta, míg a többi népet alsóbbrendűnek. A fajelmélet
elsősorban a zsidóság ellen irányult, akiket minden rossz okozójaként állított be. Felelősnek
tartotta többek közt a nagy gazdasági válságért és Jézus haláláért is. Élettér-elmélet
(Lebensraum): a német terjeszkedés szükségessége, német területek bővítése.
A náci párt a konszolidáció éveiben nem tudott jelentős párttá válni, de kiépítette erőszak- és
propagandaszervezeteit. Hitler a hagyományos propagandaeszközök (plakátok, sajtó)
mellett az új technikákat (rádió és film) is használta. Gyakran repülőgéppel utazott, így egy
nap több helyszínen is felléphetett. Beszédeiben tudatosan alkalmazta a tömeglélektan által
felkínált módszereket a tömeg befolyásolására. A meggyőzést a nácik kiegészítették az
ellenfelek megfélemlítésével, melyet a párt rohamosztaga, az SA végzett.
Rövidesen csalódtak azok, akik úgy gondolták, hogy kézben tudják tartani Hitlert. A náci
vezér a demokrácia játékszabályait kihasználva felszámolta az alkotmányosságot. Új
választásokat írt ki, amiből kizárta a kommunistákat a Reichstag felgyújtására hivatkozva.
Majd az új törvényhozással megszavaztatta a felhatalmazási törvényt, ami lehetővé tetette
számára, hogy rendeletekkel kormányozzon. Hindenburg halála után 1934-ben Hitler
megszerezte az államfői hatalmat is. Egypárti diktatúrát alakított ki, amelynek
egyszemélyes vezetője a Führer.
A nácik hatalomra kerülését a világgazdasági válság nyomora tette lehetővé. Hitler tisztában
volt azzal, hogy a gazdaság helyreállítása nélkül nem tudja hatalmát megszilárdítani. A
nácik nem szüntették meg a magántulajdont, de növelték a gazdaságban az állami
irányítást. Az állam megrendelőként lépett fel és szociális engedményekre szorították a tőkét
(társadalombiztosítás, fizetett szabadság). Mindez a termelés gyors növekedéséhez és a
munkanélküliség visszaszorulásához vezetett. 1939-re meg is szűnt Németországban a
munkanélküliség. A válság leküzdésében jelentős szerepet játszott a fegyverkezés újbóli
beindítása és közlekedés fejlesztése is. Az általános gazdasági fellendülésnek és a
fegyverkezésnek köszönhetően Németország kilábalt a válságból.