9.

A reformkor fő kérdései: Széchenyi és Kossuth programja és vitája

1830/40-es éveket szokás reformkornak nevezni, és ez az idő alatt tartott országgyűléseket pedig
reformkori országgyűléseknek. A történelmi hagyományok alapján azonban már 1825-ös
országgyűlést is ide soroljuk. Ott ugyan reformokra nem került sor, de ekkor lépett először a
nyilvánosság elé a fiatal Széchenyi István gróf: felajánlotta Birtokai egyéni jövedelmét egy magyar
nyelvművelő intézet felállítására. Ez lett a MTA. Széchenyi ettől kezdve politikai vezető szerepet
játszott haláláig
A ’30-as évek Széchenyi-vezetése:
Egy gazdasági-politikai munkában (1830 – Hitel) kifejtette nézeteit a magyar gazdaság problémájáról.
Nézetei:
A nemesség legnagyobb gondja az elavult gazdálkodás és hogy nincs pénze a modernizálásra. A
nemességnek banki kölcsönökre, hitelekre vannak szüksége. Nem kaptak az ősiség törvény értelmében
(1351 Nagy Lajos). Ezért a bankok fedezet hiányában nem adnak hitelt.
Széchenyi programja:
Eltörölni az ősiség törvényét, megteremteni a polgári földtulajdont. Be akarta vezetni a
közteherviselést és eltörölni a nemesi adómentességet. Elavultnak tartotta a jobbágyi robotmunkát,
helyette a hatékonyabb bérmunka bevezetését javasolta.
Gyakorlati tevékenysége:
- A bérmunkán kívül fejlesztette és támogatta az intenzív gazdálkodást. Pl.: lótenyésztésnél az értékes
versenylovakra helyezni a hangsúlyt.
- Kezdeményezte a balatoni gőzhajózás elindítását.
- Nagy folyók szabályozására volt szükség. Dunán a vaskapu szorosnál felrobbantották a mederben
levő sziklákat. Megépítették a csepeli kikötőt. Az óbudai hajógyárat is. A Tiszát Vásárhelyi Pál
egyenesítette ki.
- Megépítette a Pesti hengermalmot.
- Megépítette a Duna első állandó hídját, a Lánchidat.
1832-országgyűlés
Ez az első igazi reformországgyűlés. Két párta szakadt az országgyűlés: a konzervatívok, akik mindent
változatlanul akartak hagyni, és a reformellenzék, akik Széchenyi programját követték. A legfontosabb
tárgyalt reformkérdés a jobbágyság helyzete volt. Az országgyűlés elfogadta az önkéntes
örökváltságról szóló törvényt: A jobbágy a földesurával szabadon megegyezhet egy összegben,
amelynek lefizetésével megvásárolja a jobbágy telkét. Az uralkodó azonban nem írta alá, visszadobta
újra tárgyalásra, a második szavazáson már elbukott a törvényjavaslat. (1839-40 országgyűlésen
fogadják el, azonban nem jelentett megoldást a jobbágykérdésre. A jobbágyság egy százaléka élt a
lehetőséggel. Nem volt pénzük földvásárlásra.)
1836-os országgyűlés azonban fordulatot jelentett a reformkorban. A karzaton jelenlevő fiatal ügyvéd
Kossuth Lajos végig jegyzetelte a vitákat, majd társaival lemásolták és magánlevélként szétküldték az
országban, országgyűlési tudósítások címmel. Az országgyűlés végeztével fennmaradt a reformerek
csoportja és folytatódott a nyílt politizálás. A bécsi udvar (Metternich kancellár) veszélyesnek ítélte és
a vezér egyéniségeket letartoztatta. (Lovassy László, Wesselényi Miklós) Kossuth a perről írta a
törvényhatósági tudósításokat. Így Kossuthot is letartoztatták.
Kossuth és a ’40-es évek
A börtönből kikerülve a Pesti Hírlap szerkesztősége kapja meg. Így a cenzúra révén korlátozni tudják
tevékenységét. Vezércikk hozzá kapcsolódik. Az újságban fejtette ki programját. Ez az érdekegyesítés.
A nemesek és jobbágyok érdekeit kell egyesíteni. Kötelező örökváltság kell: minden jobbágy kapja
meg a jobbágytelkét. A földesurak állami kárpótlása mellett. Polgári földtulajdonviszonyok
alakulnának ki.
 Be kell vezetni a közteherviselést.
 Népképviseleti országgyűlés (A választójog kiterjesztését jelenti a nem nemesi rétegekre is).
 Ipar fejlesztése. Létrejött a védegylet, tagjai hat éven át csak magyar iparcikket vásárolnak.
Az 1844-es országgyűlés:
döntése alapján a magyar lett az államnyelv a latin helyett.
Az utolsó rendi országgyűlés az 1847/48-as
Elfogadják az Úri szék eltörlését és az ősiség törvényének eltörlését.
Kossuth és Széchenyi programja

Széchenyi István Kossuth Lajos

Gazdasági elképzelések
Társadalmi elképzelések
Közjogi helyzet
- a robot nem eredményez
minőségi munkát - ősiség
eltörlése: a nemesi birtok
legyen eladható (fedezet →
hitel → fejlesztés) -
birtokszerzés joga mindenkinek
- céhek, vámok,
monopóliumok, hatósági
árszabás eltörlése - az
infrastruktúra elmaradottságát
is problémának tartja → -
úthálózat, közlekedés
fejlesztése - folyószabályozás -
a szabad verseny híve
-önkéntes örökváltság (ha a
földesúr hozzájárul, a jobbágy
megválthatja magát) -
közteherviselés - törvény előtti
egyenlőség - magyar
államnyelv
- korlátozott magyar önállóság
a birodalmon belül
- ősiség eltörlése - polgári
tulajdonviszonyok kialakítása -
vámokkal védett önálló
nemzeti ipar: a
protekcionizmus híve
- kötelező örökváltság (állami
kárpótlással) (ő nem gazdasági,
hanem jogi oldaltól közelíti a
kérdést: a jobbágyok jogi
egyenlősítése a cél) -
közteherviselés - nemzeti
érdekegyesítés -
szabadságjogok -
népképviseleti ogy.
- nagymértékű pol./gazd.
önállóság a birodalmon belül

Kossuth- Széchenyi vita:

Céljuk ugyanaz volt: egy liberális, polgári nemzetállam megteremtése. Viszont, abban, hogy ezt
hogyan kéne elérni, gyökeresen más nézeteket vallottak.
A köznemesi családból származó Kossuth a gyors, huszárvágásszerű reformok híve volt, amíg a főúri
származású gróf Széchenyi a lassú folyamatban bízott. Utóbbinak oka az volt, hogy féltette a
reformmozgalmat a bécsi udvar beavatkozásától, békés változást akart.
A fentiekből is látszik, hogy Széchenyi nagyobb hangsúlyt fektetett az arisztokráciára, de nem így
Kossuth. Köznemesi származása és élettapasztalatai alapján meggyőződése volt, hogy a népet nem
szabad kizárni a közügyekből, hogy a fejük felett döntsenek, demokratikus rendszert álmodott, amiből
az elit kiszorult.
Széchenyi bejárta a világot és Magyarországra kiforrott víziókkal érkezett, hogyan kéne kinéznie a
gazdaságnak és az országnak. Szabadpiaci elveket vallott, illetve a Magyar Korona alatt élő
nemzetiségekre empátiával tekintett a közös egység megteremtéséért. Ezzel szemben Kossuth
védővámokkal képzelte el a gazdaságot, és nem ismerte el a kisebbségeket, az erőltetett
alkalmazkodás híve volt.
Széchenyi és Kossuth igazi államférfiak voltak, akik a meggyőződésből és a hazáért cselekedtek.
Emiatt is volt köztük olyan erős az ellentét, hiszen mindketten szeretett otthonukért küzdöttek, és a
saját útjukat érezték a lehető legjobbnak, ezért ragaszkodtak hozzá foggal, körömmel.
Munkásságuk érdemét jól jelzi, hogy kettejük gondolatainak összessége alkotta a hazai modernizáció
alapját.

személyiség
vita formája
politizálás színtere
reformok vezetője, bázisa
birodalomhoz fűződő viszony
reformok sorrendje
reformok végrehajtása
nemzetiségi kérdés
jobbágypolitika
nemzetiségi politika
* kötelező örökváltság: törvényileg előírt, kötelező jellegű jobbágyfelszabadítás
Széchenyi
 megfontolt, önmagát
marcangoló
 higgadtan érvelő
elsősorban könyvek
országgyűlés
arisztokrácia
 reformok az udvarral
együttműködve
 birodalmon belül
mérsékelt autonómia
először gazdasági felzárkózás,
majd politikai változások
lassan, fokozatosan, az
udvarral egyeztetve
türelem, megnyerni a magyar
államegységnek őket
önkéntes örökváltság
türelmes, óvatos
Kossuth
 „lánglelkű vezér”
 érzelmekre ható érvelés
elsősorban újságcikkek
közélet
köznemesség és megyei
értelmiség
 reformok kikényszerítése
az udvartól
 nagyobb fokú nemzeti
önrendelkezés
politikai változások, melyek
megteremtik a gazdaság
alapjait
lehetőleg minél gyorsabban
jogkiterjesztéssel megnyerni
őket a magyar államegységnek
általános és kötelező
örökváltság* állami
kárpótlással
egy politikai nemzet eszméje
alapján gyors (erőszakos)
elmagyarosítás