2.

Gazdaság és társadalom a Rákosi-korszakban

Mutassa be a mellékelt ábrák, források és saját ismeretei alapján a magyar

gazdaság működésének, illetve a társadalomnak az alapvető jellemzőit a Rákosi-
korszakban!

Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

 hogyan, milyen intézkedések eredményeként alakult át a gazdaság szerkezete és
működése? Milyen eredményt hozott a Rákosi-korszak gazdaságpolitikája?
 hogyan jellemezhető a kommunista államhatalom által átalakított társadalom?
Hogyan változott a nők helyzete a társadalmon belül?
 milyen ideológia, illetve külföldi minta szolgált az állami beavatkozás alapjául?
 milyen esemény következtében bukott meg a Rákosi-korszak gazdaság- és
társadalomszervező kísérlete?

1 ábra: Épül a sztálinvárosi (ma: Dunaújváros) Sztálin Vasmű

A mezőgazdasági földterület megoszlása a tulajdonosok szerint (ezer hold)

Év Állami gazdaságok Szövetkezetek Parasztgazdaságok
1949 113 76 9 381
1950 463 419 8 662
1951 685 1 253 7 562
1952 1 050 1 795 6 549
1953 1 250 2 478 5 516
1. táblázat: A földbirtokviszonyok változása Magyarországon, 1949–1953 között

„Gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett

legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg
előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. […] A könnyűipar
termelésének legalább 145%-kal kell emelkednie.”
(Részletek a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozatából, 1951)

„Az éberség – nélkülözhetetlen kommunista tulajdonság. Azt jelenti, hogy soha nem
feledkezünk meg az osztályharcról, amely a munkások, a dolgozók hadserege és a
kizsákmányolók hadserege között folyik, szakadatlanul, életre-halálra, a nép végső
győzelméig. Azt jelenti, hogy nyitott szemmel járva éberen figyeljük: ki és mi segítheti elő,
ki és mi hátráltatja Pártunk politikájának megvalósulását: éberen figyeljük, hogy ki a
barátunk és ki az ellenségünk. Ébernek lenni azt jelenti, hogy féltő gonddal őrködünk a
Párt káderei, a Párt sorainak tisztasága felett. Keményen és következetesen harcolunk
minden megalkuvás, elhajlás, pártellenes, népellenes nézet, cselekedet ellen. Idejében
felismerjük az ellenség terveit, taktikáját – leleplezzük és ártalmatlanná tesszük az
ellenséget.”
(Újságcikk a Szabad Népben, az MDP hivatalos pártlapjában, 1951. május 30.)

2. ábra: Rákosi Mátyást – 60. születésnapja alkalmából

köszöntő zománctábla
 3. ábra: Életképek a Rákosi korszakban: paraszti
terménybeszolgáltatás (balra, fenn); ÁVH-sok kutatnak elrejtett
termény után az ún. padlássöprés során (jobbra fent);
békekölcsön jegyzésére felszólító propagandaplakát (balra

Szempontok Műveletek, tartalmak Pont

Feladat- A vizsgázó feleletében a Rákosi-korszakbeli Magyarország
megértés gazdasági és társadalmi jellemzőit mutatja be. Ismerteti az ipari és
mezőgazdasági szektorban hozott legfontosabb intézkedéseket,
valamint a társadalom átalakításának legfőbb elemeit. Feleletében
kiemeli, hogy az állam milyen eszközök alkalmazásával, illetve 0–4
milyen ideológia mentén irányította ezt a folyamatot, és párhuzamot
von a 20. század más, hasonló elvek szerint felépített rendszereivel.
Bemutatja a kísérlet eredményeit, és magyarázatot ad a Rákosi-
rendszer bukására.
Tájékozódás T1 Feleletében megemlít kettő korszakbeli konkrét eseményt
térben és évszámmal, vagy megad két eseményt a Rákosi-korszak kezdő-,
időben illetve végpontjaként (pl. az MDP megalakulását, a kommunista
alkotmány bevezetését, Nagy Imre első miniszterelnökségét, az
0–2
1956-os forradalom kirobbanását). Tekintettel arra, hogy a korszak
kezdő- és végpontjának megállapításában eltérnek a történészi
vélemények, megfelelő indoklással az utóbbi esetében több helyes
válasz is elfogadható.
T2 Feleletéből kiderül, hogy Magyarország a kommunista diktatúra
időszakában a Szovjetunió által létrehozott katonai-gazdasági
tömbhöz tartozott. Ezt a vizsgázó a szovjet szuperhatalom konkrét
0–2
megnevezése helyett alternatív módon is körülírhatja (pl. úgy, hogy a
„szocialista blokkról”, vagy a „vasfüggönytől keletre fekvő államokról”
beszél).
T3 Megemlít legalább egy magyarországi topográfiai elemet, mely a
Rákosi-korszak történetében kiemelt jelentőséggel bír (pl. 0–2
Sztálinváros/Dunaújváros, Recsk, Hortobágy).
Kommuni- K1 Előadásában szakszerűen használja a következő általános
káció, a történelmi fogalmakat: pl. város, termelés, erőforrás, diktatúra, 0–2
szaknyelv gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény.
alkalmazása K2 Előadásában szakszerűen használja a következő konkrét
történelmi fogalmakat: pl. Magyar Dolgozók Pártja, kulák, 0–2
beszolgáltatás, iparosítás, osztályharc, kétkeresős családmodell.
K3 Egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait,
0–2
szabatosan fogalmaz.
K4 Megállapításai árnyaltak, több szempontúak. 0–2
K5 Felelete koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus,
arányosan igazodik a téma kifejtéséhez. 0–2

Ismeret- F1 A források alapján rögzíti, hogy a Rákosi-korszakot nagyarányú

szerzés, a iparosítás jellemezte, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
források tesz (pl. hogy a létrehozott ipar a magyarországi fejlettségi
használata színvonalhoz képest korszerűtlen volt; hogy a magyar nehézipar
fejlesztését úgy tűzték ki célul, hogy ahhoz hiányzott a hazai
nyersanyagforrás; hogy a nehézipar fejlesztését azért is tartották
0–2
fontosnak, mert úgy vélték, új világháborúra készül fel az ország;
hogy az iparfejlesztés keretében olyan haszonnövényeket
termesztettek, pl. a gyapotot, mely nem a magyar éghajlati
viszonyokhoz szokott; hogy az iparban termelt javak aránya
fokozatosan nőtt a nemzeti összterméken belül; megemlíti a „vas és
acél országának” jelszavát, stb.).
F2 A források alapján rögzíti, hogy a Rákosi-korszakban a pártállam
arra törekedett, hogy önálló gazdálkodás helyett szövetkezetekbe
kényszerítse a parasztságot, és ezzel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. hogy a kommunisták erőszakos eszközöket
alkalmaztak arra, hogy szövetkezetbe kényszerítsék a parasztságot;
hogy a paraszti magántulajdon éles ellentétben állt a párt által vallott 0–2
kommunista ideológiával; hogy a szövetkezetesítés az 1950-es évek
elején nem sikerült maradéktalanul; hogy a párt elsődleges deklarált
célja a gazdag parasztság, az ún. kulákok megsemmisítése,
kisemmizése volt; hogy a kommunisták egyúttal arra is törekedtek,
hogy a mezőgazdaságból az iparba munkaerő áramoljon, stb.).
F3 A források alapján rögzíti, hogy a Rákosi-korszakban a gazdaság
tervutasításos rendszerben (~tervgazdaságként) működött, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a tervgazdálkodás
bevezetése után a termelési célokat a pártban politikai szempontok
szerint határozták meg; hogy a tervgazdálkodás figyelmen kívül 0–2
hagyta a piaci törvényszerűségeket és gazdasági folyamatokat; hogy
a gyakorlatban a párt a tervben kitűzött célokat is igyekezett
túlszárnyalni; hogy a Rákosi-korszakot megelőzően 3, majd a
korszakban ötévesek voltak, stb.).
F4 A források alapján rögzíti, hogy a Rákosi-korszakban a pártállam
terrorban, diktatórikus uralom alatt tartotta a társadalmat, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a rendszer
sikertelenségeit belső ellenség tevékenységével, szabotázsakcióval
magyarázták; hogy a totalitárius rendszerben megszűnt a
0–2
jogállamiság; hogy bárki, a legapróbb vétség miatt is a hatóságok
célkeresztjébe kerülhetett; megemlíti az ÁVH működését, vagy az
internálótáborokat, kényszermunkatáborokat; definiálja az
osztályharcot, rámutat arra, hogy az a társadalom különböző rétegeit
fordította szemben egymással, stb.).
F5 A források alapján rögzíti, hogy Magyarországon a korszakban
személyi kultusz épült fel Rákosi Mátyás személye köré, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy a rendszer
működtetésének fontos eleme volt a tömegmédián keresztül folytatott
propaganda; hogy Rákosi személyi kultuszát Sztálin kultuszának
0–2
mintájára alakították ki; hogy a személyi kultusz a csúcsát Rákosi 60.
születésnapja idején érte el; példákat hoz a személyi kultusz
hétköznapi megnyilvánulásairól, pl. hogy üzemeket neveztek el
Rákosiról, dicsőítő verseket írtak hozzá, „népünk nagy
tanítómesterének” nevezték, stb.).
F6 Rögzít legalább két elemet a források alapján, mely a Rákosi-
korszak mindennapjaihoz szervesen hozzátartozott (pl. hogy az
önállóan gazdálkodó parasztságnak terményeket kellett
beszolgáltatnia, és ennek elmaradásáért szigorú büntetés járt; hogy 0–2
békekölcsönt kellett jegyezni az állam javára, melynek összege
egyhavi fizetést is elérhetett; hogy a padlássöprést az ÁVH
karhatalmi eszközökkel hajtotta végre, stb.).
Eseményeket E1 Feleletében rögzíti a tényt, hogy a gyárak és ipari üzemek állami
alakító tulajdonban működtek, beszél a kommunista gazdaságpolitika
tényezők államosító tendenciáiról, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást
feltárása, tesz (pl. hogy az államosítás fokozatosan, több hullámban történt, a
0–3
kritikai és kevesebb munkást foglalkoztató üzemek felé haladva; hogy az
probléma- államosítás révén a gyárak a pártállam közvetlen befolyása alá
központú kerültek; hogy az állami gyárakat a kommunista párt által kinevezett
gondolkodás funkcionáriusok irányították, stb.).
E2 Feleletében rögzíti a tényt, hogy a Rákosi-rendszer
gazdaságpolitikája súlyos kudarcnak bizonyult, és ezzel
kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hogy e politika
eredményeként Magyarország visszatért a jegyrendszerre és 0–3
gabonaimportra szorult; hogy Rákosiék politikája az életszínvonal
romlását eredményezte; hogy Rákosi bukása után Nagy Imre
kormánya enyhítette a kirótt terheket, pl. a beszolgáltatás terén, stb.).
E3 Feleletéből kiderül, hogy a Rákosi-rendszer kiépítésekor a
kommunisták a szovjet totalitárius diktatúra mintáját követték, és
ennek igazolására legalább két példát nevez meg (pl. az erőltetett
0–3
iparosítást; a paraszti magánbirtokok felszámolását; a személyi
kultuszt; a titkosrendőrség terrorját; a GULAG mintájára kiépített
kényszermunkatáborokat, stb.).
E4 Rögzít két megállapítást a nők helyzetére vonatkozóan a Rákosi-
korszakban (pl. hogy fokozottan nőtt a kereső nők száma; hogy a
nőknek az új rendszerben sok tekintetben egyszerre kellett
dolgozniuk, és az otthoni háztartást fenntartaniuk; hogy a nők egy 0–3
része olyan munkával kereste a kenyerét, melyet hagyományosan
férfiak láttak el, pl. traktorosok; hogy a pártállam növelni akarta a
születésszámot, ezért betiltotta a fogamzásgátlást, stb.).
E5 Rögzíti, hogy Rákosi helyzete és az általa fenntartott rendszer
Sztálin halálának eredményeként rendült meg, és a bukás
körülményeivel, illetve körülményeivel kapcsolatban lényegi
megállapítást tesz (pl. hogy Sztálin halála az általa kiépített rendszer 0–3
lebontását eredményezte a Szovjetunióban, és így Magyarországon
is erre került sor; hogy Rákosi helyett Nagy Imre lett az ország
miniszterelnöke, stb.).
E6 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és
0–3
alátámasztja elemzését.
Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket
alakító tényezők) pontozásánál is.
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 50