A táplálkozás élettana

Dr. Osváth Péter PhD.

egyetemi docens
Testnevelési Egyetem
Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék

Engedélyszám: E/2021/000022
 Táplálkozás, tápcsatorna
 A táplálkozás célja a szervezet számára
szükséges anyagok bevitele
 Energiaszolgáltatás
 Szerkezet felépítéséhez, fenntartásához
szükséges anyagok („építőanyagok”)
 A szervezet működését szabályozó
anyagokhoz szükséges anyagok (enzimek,
hormonok, stb.)
 A belső környezet állapot fenntartása

Engedélyszám: E/2021/000022
 Tápanyagok
 KALORIGÉNEK (energiaszolgáltatók)
 fehérjék (4.2 Kcal / gramm)
 szénhidrátok (4.2 Kcal / gramm)
 zsírok (9.3 Kcal / gramm)
 NON KALORIGÉNEK
 víz
 vitaminok
 ásványi anyagok

Engedélyszám: E/2021/000022
 Tápanyagok
Fehérjék
 aminosav láncok
 esszenciális és non esszenciális
aminosavak
 fakultatív energiaszolgáltatók
 szerkezeti elemek alkotói
 enzimek alkotói
 hormonok alapanyaga
 immunaktív anyagok alkotórészei

Engedélyszám: E/2021/000022
 Tápanyagok
Szénhidrátok
 a fő energiaszolgáltatók
 aerob és anaerob bontásuk is lehetséges
 raktározódnak (máj, izomzat)
 számos biológiailag fontos molekula
alkotórészei

Engedélyszám: E/2021/000022
 Tápanyagok

Zsírok
 jó energiaszolgáltatók (csak aerob úton
bontható)
 energiaraktárként funkcionálnak
 szerkezeti elemek alkotói (pl. sejthártya)
 oldószerként működnek közre
tápanyagfelszívódás során

Engedélyszám: E/2021/000022
 A tápcsatorna
 Emészt (a nagy tápanyag molekulákat
kisebbekre bontja)
 Felszív (a tápanyag molekulákat a tápcsatorna
üregéből a vérbe juttatja)
 Kiválaszt (a szervezet számára fölösleges
anyagokat – széklet formájában - kiüríti)
 Immunszerv (fertőzésekkel szembeni
védekezési folyamatokat bonyolít)
 Hormonokat termel

Engedélyszám: E/2021/000022
A tápcsatorna felépítése és
működése
 Emésztés (fehérjék)
 A fehérjék emésztése a gyomorban és a
vékonybélben történik
 Emésztőnedvek
 gyomornedv (pepszin, kimozin)
 hasnyál (tripszin, kimotipszin, karboxipeptidáz, stb.)
 bélnedv (aminopeptidáz, dipeptidáz, stb.)
 A fehérjeemésztés lassú, energiaigényes
folyamat

Engedélyszám: E/2021/000022
 Emésztés (szénhidrátok)
 Széhidrátemésztés a szájüregben és a
vékonybélben történik

 Emésztőnedvek
 nyál (keményítőemésztés)
 hasnyál (amiláz)

 A szénhidrátok emésztése relatíve

egyszerű, gyors folyamat

Engedélyszám: E/2021/000022
 Emésztés (zsírok)

 A zsírok emésztése főleg a vékonybélben

történik
 Emésztőnedvek
 epe (nem valódi emésztőnedv, csak segíti az
emésztési folyamatokat)
 gyomornedv (lipáz – jelentéktelen)
 hasnyál (lipáz)
 vékonybélnedv (lipáz)

Engedélyszám: E/2021/000022
 Alapanyagcsere
A teljes nyugalomban lévő test napi (24 óra)
energiaigénye az alapanyagcsere

Mérésének feltételei:
 fekvő helyzet
 teljes fizikális és lelki nyugalom
 komfort hőmérséklet (26-28°C)
 12 órás éhezés
 egészséges állapot

Engedélyszám: E/2021/000022
 Alapanyagcsere
 Értéke függ:

életkortól - az életkor előrehaladtával csökken

a nemi hovatartozástól - férfiakban magasabb

edzettségi állapottól - edzettekben magasabb

egészségi állapottól

Engedélyszám: E/2021/000022
 Az ember napi energiaforgalma

 Alapanyagcsere (kb. 1.400-1.800 Kcal)

 Fizikai munka (1.000-6.000 Kcal)
 Szellemi tevékenység (200-300 Kcal)
 Hőszabályozás (100-1.000 Kcal)
 Emésztés (200-400 Kcal)

Engedélyszám: E/2021/000022