A nemzeti és etnikai kisebbségek (nemzetiségek) jogvédelme, a pozitív

diszkrimináció kérdésköre

http://kisebbsegtudomany.ektf.hu/tananyag/index.html,
http://juris.oldportal.u-szeged.hu/download.php?docID=29759,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_nemzetiségei#Bunyev.C3.A1cok

1. A nemzetiségi kisebbségek jogvédelme Magyarországon

• a nemzetiség fogalma
• etnokulturális közösség: azonos földrajzi környezetben, azonos hagyományokkal és
azonos történeti múlttal rendelkező közösség
• nemzet: etnikai (esetleg vallási és területi) alapon szerveződő közösség → az
etnokulturális közösségekből alakul
• modern nemzettudat: a 19. századtól → nemzetiségek is innentől (még nem számítanak
államalkotó elemnek)
• nemzetiség:
• az anyaországtól elválasztva, egy másik állam jogi fennhatósága alatt → az
állam lakossága körében számszerű kisebbségben van
• a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik
meg → összetartozás-tudattal rendelkezik
• megítélésük a többség által
• bevándorolt nemzetiségi csoportok — nem tudnak vagy akarnak megfelelni a törvényi
elismerés követelményeinek → el nem ismert nemzetiségek
• pl. zsidók nem akarnak, olaszok már asszimilálódtak, vietnámiak nem elég
régóta
• jogi háttér
• a 2. vh. után: Európa Tanács → nemzetiségi jogokat deklarál
• 1989-es alkotmány: a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők
• 1993. évi nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény (nemzetiségi törvény)
• nemzeti kisebbségek:
• legalább 100 éve Magyarországon
• saját nemzetállam
• ebből 12
• etnikai kisebbség: cigányok
• helyi és országos önkormányzatok létrehozása
• alapítás: < 10 ezer fő → 50 fő; > 10 ezer fő → 100 fő
• leginkább a nagyvárosokban elszórtan élő nemzetiségieknek kedvez → kis
számban, de elszórtan élő nemzetiségeknek is lehet sok helyi önkormányzatuk
• választás az önkormányzati választások során
• 2005. évi kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény
• egyéni és kollektív jogok meghatározása
• 2011. évi nemzetiségi jogokról szóló törvény
• megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma → helyettük nemzetiség → 13
nemzetiség (a cigány is)
• nincs jogi biztosíték a jogok érvényesülésére
• korábban önálló ombudsman a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmére
(kisebbségi ombudsman) → 2012-től alapvető jogok biztosa közvetlenül az
Országgyűlés alá rendelve, összevont jogkörrel
• személyében ő is kisebbségi volt
• feladata volt: kisebbségek jogvédelme a politikai és közigazgatási szervekkel
szemben
• egyéni és kollektív jogok
• alapelvek
 • a nemzetiségek a politikai közösség részei, államalkotó tényezők — választójog,
néprészvétel
• a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség önérték, ezért kell védelmezni –
kulturális önigazgatás biztosításával
• a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek a magyarországi kulturális örökség
részei
• a nemzetiségeket sajátos egyéni és közösségi jogok, alapvető szabadságjogok illetik
meg identitásuk megőrzése, közösségeik fennmaradása érdekében (azaz külön jogok,
amelyekre a többséghez tartozóknak nincs szükségük, nekik elegendőek az általános
jogok)
• egyéni kisebbségi jogok
• emberi méltóság védelme
• jogegyenlőség, diszkrimináció tilalma
• önazonosság szabad megvallása, őrzése vagy elhallgatása, elhagyása
• nemzetiségnek megfelelő névhasználati jog (nemzetiségi utónévkönyv, írásmód, de
magyar névsorrend hivatalos iratokban)
• anyanyelvhasználat (pl. hatósági eljárásban)
• választójog a kisebbségi szervezetek létesítésénél
• tájékozódás saját anyanyelven — pl. műsorsugárzás, újságok, kommunikáció
• kollektív kisebbségi jogok
• jog az anyanyelv használatához az adott közösség részéről — pl. feliratok, táblák,
önkormányzati kommunikáció
• saját kultúra ápolásához való jog
• saját anyanyelvű oktatáshoz való jog
• helyi és kisebbségi önkormányzatok létrehozásának és működtetésének joga
• főbb feladataik:
• érdek- és jogvédelem
• fejlesztési tervek véleményezése — főleg az építészeti emlékek és a
nemzetiségi oktatás kérdésében
• intézmények alapítása és fenntartása: óvoda, iskola, művelősédi ház,
múzeum, színház, kiadó, könyvtár, stb.
• nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezése
• petíciós jog kisebbségi ügyekben
• az Országgyűlés munkájában való részvétel joga — 13 nemzetiségi szószóló
• közszolgálati médiaszolgáltatáshoz való jog
• a kisebbségi ombudsmanhoz való fordulás joga (2012-ig)
• példa egy panaszra: 2008-ban segítségkérő levelet kaptunk az Országos Lengyel
Kisebbségi Önkormányzat elnökétől. Az elnök asszony a kiegészítő kisebbségi oktatás
finanszírozásával, illetve az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola munkájának
ellehetetlenülésével kapcsolatban fordult hozzánk. Állítása szerint a jelenlegi jogszabályi
feltételek mellett a kiegészítő kisebbségi oktatás nem folytatható tovább. A kiegészítő
kisebbségi oktatásért 45 000 forint/gyermek/év kiegészítő fejkvóta jár. Bár a kisebbségi
oktatás heti 5 órában történik, a tanároknak legalább 70%-át közalkalmazotti
jogviszonyban kell foglalkoztatniuk. A tanárok fizetésének finanszírozása ennek
következtében lehetetlenné vált. Hasonló problémával küzdött a bolgár és görög
kisebbség is.

2. A pozitív diszkrimináció kérdésköre

• pozitív diszkrimináció fogalma
• egy csoportra vagy személyre vonatkozó jogi vagy adminisztratív, hátrányt csökkentő
megkülönböztetés
• a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest való hátrányos
helyzete ad rá okot
 • célja a szolidaritás, a gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése → az
esélyegyenlőség megteremtése
• gyakorlati példák
• hátrányos helyzetű csecsemők és óvodások fejlesztése
• kis jövedelmű, mozgásukban korlátozott emberek segédeszközeinek beszerzési
támogatása
• egy tájékon élő jelentősebb kisebbség nyelvének használatának kötelezővé tétele a
helyi közigazgatásban → nyelvhasználati szempontból megszűnik a kisebbséghez
tartozó állampolgár hátránya
• egy alulképviselt, korábban hátrányos helyzetbe került társadalmi csoporttal, pl. a
feketékkel, nőkkel, az őslakosokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan hozott
intézkedések, pl. egy kvóta, mely elősegíti a foglalkoztatásban, a felsőoktatásban és a
közügyekben való részvételt
• az Alaptörvényben
• az Alaptörvény kifejezetten utal pozitív diszkriminációs lehetőségekre — pl. az
anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és
védelmet kell nyújtani → GYES, GYED
• “… a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden még a végső soron nagyobb
társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. …ha valamely –
Alaptörvénybe nem ütköző – társadalmi cél vagy valamilyen alkotmányos jog csakis
úgy érvényesíthető, hogy a legszűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg,
akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni”
• kritikái
• a pozitív diszkrimináció során gyakran mennyiségi és minőségi határokat (kvótákat)
kell szabni, néha etnikai alapon, miközben a jogrendszer célja épp ezen kategóriák
eltörlése
• az adományozás erősíti az elmaradottabb társadalmi csoportokban az áldozat-szerep
érzését ahelyett, hogy valóban az esélyek egyenlőségét teremtené meg
• Magyarországon gyakori kritika éri a cigányokkal szembeni segélyezést, amelyet
helytelenül pozitív diszkriminációnak tartanak
• gyakran ellentmond a biológiai kiválasztódás szempontjainak (pl. nőkkel szembeni
pozitív diszkrimináció) → a túlzott egalizálás a fejlettebb társadalmi önszerveződést
gátolja
• további, egyes csoportokkal és személyekkel szembeni megkülönböztetés (kisebb közösségek
szubkultúrák)