12 13

védiKus szanszKrit
Rigvéda (RV)1

1 Vasudevan Namboodirinek.
14 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda
V 1.143
prá távyasîæ návyasîæ dhîtím agnáye ...
prá távyasîæ návyasîæ dhîtím agnáye
vâcó matíæ sáhasaþ sûnáve bhare |
apÁæ nápâd yó vásubhiþ sahá priyó
hótâ pëthivyÁæ ní ásîdad ëtvíyaþ || 1.
sá jÁyamânaþ paramé víomani
âvír agnír abhavan mâtarí÷vane |
asyá krátvâ samidhânásya majmánâ
prá dyÁvâ ÷ocíþ pëthivÍ arocayat || 2.
asyá tveøÁ ajárâ asyá bhânávaþ
susaædÉ÷aþ suprátîkasya sudyútaþ |
bhÁtvakøaso áti aktúr ná síndhavo
agné rejante ásasanto ajárâþ || 3.
yám eriré bhÉgavo vi÷vávedasaæ
nÁbhâ pëthivyÁ bhúvanasya majmánâ |
agníæ táæ gîrbhír hinuhi svá Á dáme
yá éko vásvo váruåo ná rÁjati || 4.
ná yó várâya marútâm iva svanáþ
séneva sëøýÁ diviyÁ yáthâ÷ániþ |
agnír jámbhais tigitaír atti bhárvati
yodhó ná ÷átrûn sá vánâ ní ëñjate || 5.
15
RV 1.143
Újabb, erősebb imát hoztam Agninak ...
Újabb, erősebb imát hoztam Agninak
Az Erő Fiának az Ige himnuszát!
A vaszukkal közénk ült a Vizek Fia,
A jó hótá a földre, az idő betelt. (1.)
A legmagasabb Mennyben mindig születő
Agni Mátarisvannak feltárulkozott,
A magától fellobbanó Tűz ihlete
Által égen földön feltündökölt a Fény. (2.)
Sugarai: nem múló ösztönzései,
Rápillantani ragyogó arcára jó,
Megindulnak, ím, a fényalkotók fölött,
Mintegy felkenve Őt, az éledő folyók. (3.)
Bhriguk keltették fel, ki mindent birtokol
Hatalmával a Föld s a Világ köldökén,
E tüzet házában élessze fel dalod,
Ki – mint jók Varunája – az egyetlen úr. (4.)
Ahogyan a Marutok mennydörgő zaja,
A kilőtt nyílvessző s az ég villáma,
Oly megállíthatatlan – rág, emészt – a tűz,
Kiirtja az erdőt, mint harcos ellenét. (5.)
16 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 17

kuvín no agnír ucáthasya vÍr ásad Vajon dalunkban Agni örömet talál?
vásuø kuvíd vásubhiþ kÁmam âvárat | A jókkal a vágyunk a Jó betölti-e?
codáþ kuvít tutujyÁt sâtáye dhíyaþ Serkentő a látomást ösztönözheti?
÷úcipratîkaæ tám ayÁ dhiyÁ gëåe || 6. A Fénylő Arcút én imával szólítom. (6.)

ghëtápratîkaæ va ëtásya dhûrøádam A Rend jármában a ti vaj-arcútokat

agním mitráæ ná samidhâná ëñjate | Barátként eléri lángragyúlt szivünk.
índhâno akró vidátheøu dÍdiyac A gyújtó, szent csatákban felkent Ragyogó
chukrávaråâm úd u no yaæsate dhíyam || 7. Tartja fenn e fénybe öltözött látomást. (7.)

áprayuchann áprayuchadbhir agne Ébren figyelve minket éberekkel,

÷ivébhir naþ pâyúbhiþ pâhi ÷agmaíþ | Kegyes, erős őrzőkkel, Agni, óvj meg!
ádabdhebhir ádëpitebhir iøýe Ép, nem égő, nem pislákolókkal
ánimiøadbhiþ pári pâhi no jÁþ || 8. Törzsünket, Isti, mindenfelöl óvd meg! (8.)
18 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 19

V 1.149 RV 1.149
maháþ sá râyá éøate pátir dánn ... Jön a Házúr a hatalmas vagyonhoz …

maháþ sá râyá éøate pátir dánn Jön a Házúr a hatalmas vagyonhoz,

iná inásya vásunaþ padé Á | Az erős úr az erős jó nyomában,
úpa dhrájantam ádrayo vidhánn ít ||1. A közel szállót épp kövek imádják. (1.)

sá yó vÉøâ narÁæ ná ródasîyoþ Mint híres emberek – s Menny-Föld – bikája

÷rávobhir ásti jîvápîtasargaþ | Élők-által-ivott-ondó a méhben,
prá yáþ sasrâåáþ ÷i÷rîtá yónau ||2. Noha iramlik, bárcsak megtapadna! (2.)

Á yáþ púraæ ná ármiåîm ádîded A ’lyukasat’ szent helyként beragyogja,

átyaþ kavír nabhaníyo ná árvâ | A mén, a költő mint paripa tör ki,
sÚro ná rurukvÁñ chatá âtmâ ||3. A százátmanú Napként sugárzik (3.)

abhí dvijánmâ trÍ rocanÁni A kétszer született lángra gyúlva

ví÷vâ rájâæsi ÷u÷ucânó asthât | Túlnőtt a három fénylő világon,
hótâ yájiøýho apÁæ sadhásthe ||4. A legjobb áldozó áll a vizekben. (4.)

ayáæ sá hótâ yó dvijánmâ Ím a kétszeres születésü hótá

ví÷vâ dadhé vÁri[y]âåi ÷ravasyÁ | Mindent kinccsé tett dicsőségre vágyva
márto yó asmai sutúko dadÁ÷a ||5. Neki szolgál az ihletett halandó. (5.)
20 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda
V 1.158
vásû rudrÁ purumántû vëdhántâ ...
vásû rudrÁ purumántû vëdhántâ
da÷asyátaæ no vëøaåâv abhíøýau |
dásrâ ha yád rékåa aucathiyó vâm
prá yát sasrÁthe ákavâbhir ûtÍ || 1.
kó vâæ dâ÷at sumatáye cid asyaí
vásû yád dhéthe námasâ padé góþ |
jigëtám asmé revátîþ púraædhîþ
kâmapréåeva mánasâ cárantâ || 2.
yuktó ha yád vâæ taugriyÁya perúr
ví mádhye áråaso dhÁyi pajráþ |
úpa vâm ávaþ ÷araåáæ gameyaæ
÷Úro ná ájma patáyadbhir évaiþ || 3.
úpastutir aucathiyám uruøyen
mÁ mÁm imé patatríåî ví dugdhâm |
mÁ mÁm édho dá÷ataya÷ citó dhâk
prá yád vâm baddhás tmáni khÁdati køÁm || 4.
ná mâ garan nadíyo mâtÉtamâ
dâsÁ yád îæ súsamubdham avÁdhuþ |
÷íro yád asya traitanó vitákøat
svayáæ dâsá úro áæsâv ápi gdha || 5.
dîrghátamâ mâmateyó
jujurvÁn da÷amé yugé |
apÁm árthaæ yatÍnãm
brahmÁ bhavati sÁrathiþ || 6.
21
RV 1.158 (Dírghatamasz feláldozása)
Midőn áldozott, Ucsathja fiának ...
„Midőn áldozott, Ucsathja fiának
Bőkezű javakkal jelentetek meg.
Ó két bölcs, erős Vaszu, két Üvöltő,
Bikák, szolgáljatok, hogyha segítünk!” (1.)
„Ki adhat oda bármiért lerakni
Hűen titeket a Tehén nyomában?”
„Keltsétek a fénylő sánchordozókat!”
Vágytestű elmével ketten mozognak. (2.)
„Kettőtök befogott menekitőjét,
Taugrjáért az árban felkészitették;
Mint harcban a hős nálatok keresnék
Oltalmat én is szárnyalón sietve!” (3.)
„Aucsathját a dal bár körülölelné!”
„Ez a két szárnyas itt ne fejjen engem,
Ne egyen tízszeresen lerakott tűz!”
Őt megkötözik, földet rág a teste. (4.)
„Ne nyeljenek el a leganyaibbak!”
Belökik, ím, a jól-megkötözöttet,
S a dásza Traitan’, hogy fejét levágja,
Maga is mellig, vállig elnyelődik. (5.)
Dírghatamasz Mámatéja
Meghalt a tizedik jugában,
S a célbaérő folyóvizek
Kocsihajtó papja lett. (6.)
22 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 23

V 1.159 RV 1.159 (Menny és Föld I.)

prá dyÁvâ yajñaíþ pëthivÍ ëtâvÉdhâ … Mennyet s Földet áldozattal dicsérem én ...

prá dyÁvâ yajñaíþ pëthivÍ ëtâvÉdhâ Mennyet s Földet áldozattal dicsérem én,
mahÍ stuøe vidátheøu prácetasâ | Két Rend-éltető nagy bölcset a versenyen.
devébhir yé deváputre sudáæsasâ Istenekkel a jó-tettű istenszülők
itthÁ dhiyÁ vÁriyâåi prabhÚøataþ || 1. Ihlettel választandó kincset osztanak. (1.)

utá manye pitúr adrúho máno Nagy, önerejű elmétekre gondolok

mâtúr máhi svátavas tád dhávîmabhiþ | Imával, csalhatatlan atya és anya.
surétasâ pitárâ bhÚma cakratur Utódainak a két jómagú atya
urú prajÁyâ amÉtaæ várîmabhiþ || 2. Tágassá tette a földet haláltalan. (2.)

té sûnávaþ suápasaþ sudáæsaso A fiaik – e kiváló kézművesek –

mahÍ jajñur mâtárâ pûrvácittaye | Nemzették nyomban a két nagyszerű anyát.
sthâtú÷ ca satyáæ jágata÷ ca dhármaåi Állót s mozgót megtartva óvják a valót
putrásya pâthaþ padám ádvayâvinaþ || 3. S nem-kettős természetű fiuk lépteit. (3.)

té mâyíno mamire suprácetaso Előre látva e csodáshatalmuak

jâmÍ sáyonî mithunÁ sámokasâ | Kimérték a párt: egy-méh, egy-ház ikreket.
návyaæ-navyaæ tántum Á tanvate diví Egyre újabb láncfonalat feszítenek
samudré antáþ kaváyaþ sudîtáyaþ || 4. Ragyogó költők az égben s a tengeren. (4.)

tád rÁdho adyá savitúr váreåiyaæ Szavitri e kívánatos kegyére ma

vayáæ devásya prasavé manâmahe | Emlékeztessen minket istenihlete!
asmábhyaæ dyâvâpëthivî sucetúnâ Jóakaratból, Menny s Föld, adjatok nekünk
rayíæ dhattaæ vásumantaæ ÷atagvínam || 5. Gazdagságot: javakat s száztagú gulyát! (5.)
24 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 25

V 1.160 RV 1.160
té hí dyÁvâpëthivÍ vi÷vá÷ambhuva ... Menny és Föld II.

té hí dyÁvâpëthivÍ vi÷vá÷ambhuva Menny és Föld, mindennek hasznára vannak ők,

ëtÁvarî rájaso dhârayátkavî | Hordozzák a világűr költőjét, ki lát;
sujánmanî dhiøáåe antár îyate Hűen a Rendhez, két élet-adó emlő,
devó devÍ dhármaåâ sÚriyaþ ÷úciþ || 1. Istennők között jár Törvény szerint a Nap. (1.)

uruvyácasâ mahínî asa÷cátâ Tágas, erős, kimeríthetetlen szülők,

pitÁ mâtÁ ca bhúvanâni rakøataþ | A létezőket óvó apa és anya;
sudhÉøýame vapuøíye ná ródasî Két gyönyörű, büszke leány a két világ,
pitÁ yát sîm abhí rûpaír ávâsayat || 2. Atyjuktól kapták a szépség alakjait. (2.)

sá váhniþ putráþ pitaróþ pavítravân Fiuk kocsit húz, s tisztító, csodálatos

punÁti dhÍro bhúvanâni mâyáyâ | Hatalmával szétválasztja a lényeket;
dhenúæ ca pÉ÷niæ vëøabháæ surétasaæ A foltos Tehenet mindennap Ő feji,
vi÷vÁhâ ÷ukrám páyo asya dukøata || 3. És fényes nedvéért Ő a dúsmagú Bikát. (3.)

ayáæ devÁnâm apásâm apástamo Ki a legművészibb az istenek között,

yó jajÁna ródasî vi÷vá÷ambhuvâ | Mindenkihez jó két világot alkotott,
ví yó mamé rájasî sukratûyáyâ Igaz ihlettel mérte ki a két teret,
ajárebhi skámbhanebhiþ sám ânëce || 4. Nem vénülő támfákkal magasztalva fel. (4.)

té no gëåâné mahinî máhi ÷rávaþ Mi is titeket dicsérünk hatalmasok,

køatráæ dyâvâpëthivî dhâsatho bëhát | Dicsőséget, erős uralmat adjatok,
yénâbhí këøýÍs tatánâma vi÷váhâ Csodálatra méltó hatalmat hozzatok,
panÁyiyam ójo asmé sám invatam || 5. Hogy földünket kiterjeszthessük általa! (5.)
26 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 27

V 1.164 RV 1.164
asyá vâmásya palitásya hótus ... Ennek a szeretett...

asyá vâmásya palitásya hótus Ennek a szeretett őszhaju papnak

tásya bhrÁtâ madhyamó asti á÷naþ | Középső fivére mindig csak enne,
tëtÍyo bhrÁtâ ghëtápëøýho asya A harmadik háta fénylik a vajtól,
átrâpa÷yaæ vi÷pátiæ saptáputram ||1. Hét fia mellett megláttam a Törzsfőt. (1.)

saptá yuñjanti rátham ékacakram Az Egykerekű Kocsiba bekötnek

éko á÷vo vahati saptánâmâ | Heten egy lovat, hét neve van annak.
trinÁbhi cakrám ajáram anarváæ Minden létező rajta a Keréken,
yátremÁ ví÷vâ bhúvanÁdhi tasthúþ ||2. Agya három van, nem vénül, nem áll meg. (2.)

imáæ rátham ádhi yé saptá tasthúþ Itt, ezen a hétkerekű szekéren,

saptácakraæ saptá vahanti á÷vâþ | Hét lovat hajtva ők heten utaznak.
saptá svásâro abhí sáæ navante Hét nővér együtt örvendezve ujjong,
yátra gávâæ níhitâ saptá nÁma ||3. Ott, hol a tehenek hét neve rejlik. (3.)

kó dadar÷a prathamáæ jÁyamânam A Legelőször Születőt ki látta?

asthanvántaæ yád anasthÁ bíbharti | A Csonttalant, amint szüli a Csontost?
bhÚmyâ ásur ásëg âtmÁ kúva svit Hol a Föld lelke, lehelete, vére?
kó vidvÁæsam úpa gât práøýum etát ||4. Ki kérdheti meg a titok tudóját? (4.)

pÁkaþ pëchâmi mánasÁvijânan Tudatlan elmével értetlen állok

devÁnâm enÁ níhitâ padÁni | Istenek rejtett nyomait kutatva.
vatsé baøkáye ádhi saptá tántûn Az Egyéves fölé, szövésre készen,
ví tatnire kaváya ótavÁ u ||5. A látók hét láncfonalat feszítnek. (5.)
28 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 29

ácikitvâñ cikitúøa÷ cid átra Nem tudom, számomra felfoghatatlan,

kavÍn pëchâmi vidmáne ná vidvÁn | A költőktől kérdem, kik tudva tudnak:
ví yás tastámbha øáÜ imÁ rájâæsi Mi az az Egy, ki fenntartja szilárdan
ajásya rûpé kím ápi svid ékam ||6. Meg-nem-születőként e hat világot? (6.)

ihá bravîtu yá îm aägá véda Szóljon, aki itt valóban megérti

asyá vâmásya níhitam padáæ véþ | Rejtett útját a szeretett madárnak!
÷îrøåáþ køîráæ duhrate gÁvo asya A tehenek teje ömlik fejéből,
vavríæ vásânâ udakám padÁpuþ ||7. Mit lábuk ivott, a víz, köntösük lesz. (7.)

mâtÁ pitáram ëtá Á babhâja Anyja bölcs szívvel, vágyódón a magra,

dhîti ágre mánasâ sáæ hí jagmé | Saját atyjáé lett Törvényt követve.
sÁ bîbhatsúr gárbharasâ níviddhâ Beléhatoltak, s átjárta az undor,
námasvanta íd upavâkám îyuþ ||8. Tiszteletreméltók dicsérni jöttek. (8.)

yuktÁ mâtÁsîd dhurí dákøiåâyâ Az anyát daksiná jármába fogták,

átiøýhad gárbho vëjanÍøu antáþ | Az újszülött ottmaradt a karámban.
ámîmed vatsó ánu gÁm apa÷yad Bőgött a kisborjú, kereste anyját,
vi÷varûpíyaæ triøú yójaneøu ||9. A hármas útján minden színt felöltőt. (9.)

tisró mât°s trÍn pit°n bíbhrad éka A három anyát s apát megszülő Egy
ûrdhvás tasthau ném áva glâpayanti | Felkélt, megállott, nincsen megviselve.
mantráyante divó amúøya pëøýhé Ég távolában szólnak az Igéről,
vi÷vavídaæ vÁcam ávi÷vaminvâm ||10 Mely mindent tud, de nem mindenkit ihlet. (10.)
30 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 31

duvÁda÷âraæ nahí táj járâya Tizenkét küllője van e Keréknek,

várvarti cakrám pári dyÁm ëtásya | Sohase vénül, csak gördül az Égen;
Á putrÁ agne mithunÁso átra S párban, ó Agni, a Rend Kerekén ül,
saptá ÷atÁni viæ÷atí÷ ca tasthuþ ||11. Kétszer háromszázhatvan fiugyermek. (11.)

páñcapâdam pitáraæ dvÁda÷âkëtiæ Mondják, az Eget távol mind betölti Ő,

divá âhuþ páre árdhe purîøíåam | Az öttagú, tizenkétalakú Atya.
áthemé anyá úpare vicakøaåáæ Ők itt mégis azt zengik, hogy közel ragyog,
saptácakre øáÜara âhur árpitam ||12. Hétkerekű, hatküllősként letétetett. (12.)

páñcâre cakré parivártamâne Rajta e forduló ötküllős Keréken

tásminn Á tasthur bhúvanâni ví÷vâ | Valamennyi világ s minden teremtmény,
tásya nÁkøas tapyate bhÚribhâraþ Mégse lesz forró e súlytól a tengely,
sanÁd evá ná ÷îryate sánâbhiþ ||13. Nem törik el soha ez a Kerékagy. (13.)

sánemi cakrám ajáraæ ví vâvëta Gördül abroncsán a nem-vénülő Kerék,

uttânÁyâæ dá÷a yuktÁ vahanti | Ég ívén húzza tíz igába hajtott.
sÚryasya cákøû rájasaiti Ávëtaæ Megy a Nap szeme, felhő-tér takarja,
tásminn Árpitâ bhúvanâni ví÷vâ ||14. Elé tárul mégis minden teremtmény. (14.)

sâkaæjÁnâæ saptátham âhur ekajáæ Hetedikként egyedül jött világra ő,

øáÜ íd yamÁ Éøayo devajÁ íti | Ikrek, látók, istenszülöttek ők hatan,
téøâm iøýÁni víhitâni dhâma÷á Rendben elkészítve övék az áldozat,
sthâtré rejante víkëtâni rûpa÷áþ ||15. Alakjuk váltogatják változatlanul. (15.)
32 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 33

stríyaþ satÍs tÁÓ u me puæsá âhuþ Férfiak ők, mondják nekem e nőkre.
pá÷yad akøaåvÁn ná ví cetad andháþ | Kinek van szeme lát, a vak nem érti.
kavír yáþ putráþ sá îm Á ciketa Fia, a látó, felfogja mindezt.
yás tÁ vijânÁt sá pitúø pitÁsat ||16. Aki tudja, az legyen atyjának atyja. (16.)

aváþ páreåa pará enÁvareåa Alatta fentnek és fölötte lentnek,

padÁ vatsám bíbhratî gaúr úd asthât | A tehén lábával tartotta borját;
sÁ kadrÍcî káæ svid árdham párâgât Merre ment, az ég melyik felébe?
kúva svit sûte nahí yûthé antáþ ||17. Hol ellett? A csordában biztosan nem. (17.)

aváþ páreåa pitáraæ yó asya Ismerje meg bárki igazán az atyját,

anuvéda pará enÁvareåa | A fenti és lenti helyet cserélnek.
kavîyámânaþ ká ihá prá vocad Ki lehet oly bölcs, hogy elmondja itt azt,
devám mánaþ kúto ádhi prájâtam ||18. Mily forrásból lett az Isteni Elme? (18.)

yé arvÁñcas tÁÓ u párâca âhur Arra mondják múlt, ami eljövendő,

yé párâñcas tÁÓ u arvÁca âhuþ | S jövőnek mondják, ami már a múlté.
índra÷ ca yÁ cakráthuþ soma tÁni A ti tetteitek, ó Indra, Szóma,
dhurÁ ná yuktÁ rájaso vahanti ||19. Akárha igában, jármát húzzák a térnek. (19.)

duvÁ suparåÁ sayújâ sákhâyâ Két kicsiny madár párba csatlakozva

samânáæ vëkøám pári øasvajâte | Ugyanabba a faágba fogódzott;
táyor anyáþ píppalaæ svâdú átti S míg egyik ízlelt az édes gyümölcsből,
ána÷nann anyó abhí câka÷îti ||20. Másik nem evett, csak ámulva nézett. (20.)
34 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 35

yátrâ suparåÁ amÉtasya bhâgám Éber madarak a gyűléssel egyként

ánimeøaæ vidáthâbhisváranti | Halhatatlanság részesét dicsérték:
inó ví÷vasya bhúvanasya gopÁþ Teremtés Pásztora, Hatalmas Agni
sá mâ dhÍraþ pÁkam átrÁ vive÷a ||21. – Bölcs a tudatlanba – belémhatoltál. (21.)

yásmin vëkøé madhuádaþ suparåÁ Az összes mézevő madár a fészkét

nivi÷ánte súvate cÁdhi ví÷ve | Mind ide építi e fára, s itt költ.
tásyéd âhuþ píppalaæ svâdú ágre Fent az édes gyümölcs, mondják, a csúcsán,
tán nón na÷ad yáþ pitáraæ ná véda ||22. De ahhoz csak az atyát ismerő jut. (22.)

yád gâyatré ádhi gâyatrám Áhitaæ Dzsagati-dal a dzsagati-sor őse,

traíøýubhâd vâ traíøýubhaæ nirátakøata | A tristubh forrása a tristubh-ének,
yád vâ jágaj jágati Áhitam padáæ Gájatrié a gájatri-száman;
yá ít tád vidús té amëtatvám âna÷uþ ||23. Örökké él, ha tudja ezt a költő. (23.)

gâyatréåa práti mimîte arkám A gájatriból felépül a himnusz,

arkéåa sÁma traíøýubhena vâkám | A himnuszból a száman születik meg,
vâkéna vâkáæ dvipádâ cátuøpadâ Kétszer két tristubh, s készen áll a versszak,
akøáreåa mimate saptá vÁåîþ ||24. Szótag szerint mérik a hétféle hangot. (24.)

jágatâ síndhuæ diví astabhâyad Dzsagatival tartotta meg az Ég Vizét,

rathaætaré sÚriyam páry apa÷yat | S látta a Napot a rathantarában.
gâyatrásya samídhas tisrá âhus Három gally adja a gájatri lángját,
táto mahnÁ prá ririce mahitvÁ ||25. Innen származik szépsége, hatalma. (25.)
36 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 37

úpa hvaye sudúghâæ dhenúm etÁæ Azt hívom én, ki tejet könnyen adhat,
suhásto godhúg utá dohad enâm | Őt fejje a fejő ügyes kezekkel!
÷réøýhaæ saváæ savitÁ sâviøan no Szülésnél minket Szavitri segítsen!
abhÌddho gharmás tád u øú prá vocam ||26. Feltették – íme – az edényt a tűzre! (26.)

hiäkëåvatÍ vasupátnî vásûnâæ Hallom az asszonyt, a kincseket őrzőt,

vatsám ichántî mánasâbhi Ágât | Szíve vágyával hívogatja borját;
duhÁm a÷víbhyâm páyo aghniyéyáæ Adj tejedből az Égi Lovasoknak,
sÁ vardhatâm mahaté saúbhagâya ||27. S növekedjél, hogy mi is gazdagodjunk! (27.)

gaúr amîmed ánu vatsám miøántam Anyja a pislogó borjú után bőg,
mûrdhÁnaæ híää akëåon mÁtavÁ u | Fejénél szuszog, s elkezd sírni ő is;
sÉkvâåaæ gharmám abhí vâva÷ânÁ Csak kicsinye meleg szájára vágyik,
mímâti mâyúm páyate páyobhiþ ||28. Bőg, a tej szinte szétfeszíti tőgyét. (28.)

ayáæ sá ÷iäkte yéna gaúr abhÍvëtâ Az zörög itt, mi a tehént takarja,

mímâti mâyúæ dhvasánâv ádhi ÷ritÁ | A szikrázó tűzre tett visszabőg rá;
sÁ cittíbhir ní hí cakÁra mártiyaæ A halandót leteszi sisteregve,
vidyúd bhávantî práti vavrím auhata ||29. S villámmá válva köntösét ledobja. (29.)

anác chaye turágâtu jîvám Lélegző Lénye helyhez kötve vágtat,

éjad dhruvám mádhya Á pastíyânâm | Lüktet a Vizek közepén nyugodva;
jîvó mëtásya carati svadhÁbhir A halott lényét vágy vezérli útján;
ámartiyo mártiyenâ sáyoniþ ||30. Élet és Halál egy méhből születnek. (30.)
38 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 39

ápa÷yaæ gopÁm ánipadyamânam Láttam Őt, ki soha el nem alszik,

Á ca párâ ca pathíbhi÷ cárantam | Az utakon járt fel s alá a Pásztor,
sá sadhrÍcîþ sá víøûcîr vásâna Ruhája lett a szét- s az összetartó,
Á varîvarti bhúvaneøu antáþ ||31. Világok közepén gördült előre. (31.)

yá îæ cakÁra ná só asyá veda Nem ismeri Őt, aki létrehozta,

yá îæ dadár÷a hírug ín nú tásmât | Amint meglátja, eltűnik előle.
sá mâtúr yónâ párivîto antár Ő, kit anyaöl fogadott magába,
bahuprajÁ nírëtim Á vive÷a ||32. Sokutódúan a Káoszba lépett. (32.)

dyaúr me pitÁ janitÁ nÁbhir átra Az én atyám az Ég, s anyám e Nagy Föld.
bándhur me mâtÁ pëthivÍ mahÍyám | Itt van, íme, az éltető Középpont:
uttânáyo÷ camúvor yónir antár Két gömbölyded tál között, ölébe,
átrâ pitÁ duhitúr gárbham Ádhât ||33. Magját az Atya lányába helyezte. (33.)

pëchÁmi tvâ páram ántam pëthivyÁþ Mi a legvégső határa a Földnek?

pëchÁmi yátra bhúvanasya nÁbhiþ | Hol a Köldöke ennek a Világnak?
pëchÁmi tvâ vÉøåo á÷vasya rétaþ Mi a Mén lövellő ondója, kérdem,
pëchÁmi vâcáþ paramáæ víoma ||34. S hol a legvégső lakhelye a Szónak? (34.)

iyáæ védiþ páro ántaþ pëthivyÁ A Föld legvégső határa az oltár,

ayáæ yajñó bhúvanasya nÁbhiþ | A Világ köldöke áldozatunk itt,
ayáæ sómo vÉøåo á÷vasya réto A Mén lövellő ondója a szóma,
brahmÁyáæ vâcáþ paramáæ víoma ||35. A Szó legvégső lakhelye e bráhmin. (35.)
40 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 41

saptÁrdhagarbhÁ bhúvanasya réto A világ magja s a hét fél fiúcska

víøåos tiøýhanti pradí÷â vídharmaåi | Visnu szavára burokban nyugodnak,
té dhîtíbhir mánasâ té vipa÷cítaþ Az ihletettek szívvel, gondolattal
paribhúvaþ pári bhavanti vi÷vátaþ ||36. Minden irányból mindent körbevesznek. (36.)

ná ví jânâmi yád ivedám ásmi Nem tudom: vajon ez itt én vagyok még?
niåyáþ sáænaddho mánasâ carâmi | Titokba merült elmével bolyongok,
yadÁ mÁgan prathamajÁ ëtásya Eljött hozzám a Rend Elsőszülötte,
Ád íd vâcó a÷nuve bhâgám asyÁþ ||37. S megosztotta vélem az ő Igéjét. (37.)

ápâä prÁä eti svadháyâ gëbhîtó Elmegy s visszatér – benső vágya űzi.
ámartiyo mártiyenâ sáyoniþ | Élet és Halál egy méhből születnek
tÁ ÷á÷vantâ viøûcÍnâ viyántâ Szétválva szüntelen újra meg újra,
ní anyáæ cikyúr ná ní cikyur anyám ||38. Míg egyik észlelt, nem látszik a másik. (38.)

ëcó akøáre paramé víoman A Himnusz Szava elpusztíthatatlan,

yásmin devÁ ádhi ví÷ve niøedúþ | Benne rejtőzik valamennyi isten.
yás tán ná véda kím ëcÁ kariøyati Ki ezt nem tudja, himnusszal mihez kezd?
yá ít tád vidús tá imé sám âsate ||39. Tudják ezt azok, kik itt összegyűltek. (39.)

sûyavasÁd bhágavatî hí bhûyÁ Friss füvekkel jóllakva gazdagodjál,

átho vayám bhágavantaþ siyâma | És akkor mi is gazdagok leszünk majd!
addhí tÉåam aghniye vi÷vadÁnîm Egyél-igyál a fűből, s tiszta vízből,
píba ÷uddhám udakám âcárantî ||40. Ó Sérthetetlen, legeléssz örökké! (40.)
42 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 43

gaurÍr mimâya salilÁni tákøatî A vizeket tehénbőgés formálta meg,

ékapadî dvipádî sÁ cátuøpadî | Egytagú, kéttagú, négytagú, nyolctagú
aøýÁpadî návapadî babhûvúøî És kilenctagú versformák születtek így
sahásrâkøarâ paramé víoman ||41. A legfőbb lakhelyén ezertagúból. (41.)

tásyâþ samudrÁ ádhi ví køaranti Belőle erednek a Menny Folyói,

téna jîvanti pradí÷a÷ cátasraþ | Azok táplálják a négy égi tájat.
tátaþ køarati akøáraæ Belőle árad szét a Szó,
tád ví÷vam úpa jîvati ||42. S a Mindenséget élteti. (42.)

÷akamáyaæ dhûmám ârÁd apa÷yaæ Érzem a távolból a trágya gőzét,

viøûvátâ pará enÁvareåa | A fent s a lent határán felfelé száll.
ukøÁåam pÉ÷nim apacanta vîrÁs Hős férfiak főzik a bikát a tűzön;
tÁni dhármâåi prathamÁni âsan ||43. Az áldozat törvénye volt az első. (43.)

tráyaþ ke÷ína ëtuthÁ ví cakøate A három hosszú hajú jókor érkezik;

saævatsaré vapata éka eøâm | Egyikük mindent lekopaszt az év során,
ví÷vam éko abhí caøýe ÷ácîbhir A másik hatalmával mindent megtekint,
dhrÁjir ékasya dadë÷e ná rûpám ||44. Harmadik rohammal jő, de alakja nincs. (44.)

catvÁri vÁk párimitâ padÁni Négyféle részre oszlik fel a Szent Szó,
tÁni vidur brâhmaåÁ yé manîøíåaþ | Tudják ezt az ihletett bráhmanák mind,
gúhâ trÍåi níhitâ néägayanti Három mélyen el lett rejtve előlünk,
turÍyaæ vâcó manuøyÀ vadanti ||45. Ember csak a negyediket beszéli. (45.)
44 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 45

índram mitráæ váruåam agním âhur Mert Ő Indra, Mitra, Varuna, Agni,
átho divyáþ sá suparåó garútmân | A Mennyei Madár szálldos az Égen;
ékaæ sád víprâ bahudhÁ vadanti Az Egynek sok nevet adtak a bölcsek,
agníæ yamám mâtarí÷vânam âhuþ ||46. Így lett Ő Agni, Jama, Mátarisvan. (46.)

këøåáæ niyÁnaæ hárayaþ suparåÁ Éjsötét úton, vízbe öltözötten,

apó vásânâ dívam út patanti | Arany madarak repülnek az Égbe;
tá Ávavëtran sádanâd ëtásya S a Rend honából mikor visszatérnek,
Ád íd ghëténa pëthivÍ ví udyate ||47. Átitatódik a Földanya vajjal. (47.)

duvÁda÷a pradháya÷ cakrám ékaæ Tizenkét keréktalp, három kerékagy,

trÍåi nábhyâni ká u tác ciketa | Egyetlen kerék – ó, ki érti ezt meg?
tásmin sâkáæ tri÷atÁ ná ÷aäkávo Háromszázhatvan szeg van beleverve,
arpitÁþ øaøýír ná calâcalÁsaþ ||48. Szilárdan rögzül, soha nem lazul ki. (48.)

yás te stánaþ ÷a÷ayó yó mayobhÚr A Te szép emlőd kiapadhatatlan,

yéna ví÷vâ púøyasi vÁriyâåi | Duzzadó élet, öröm áradása,
yó ratnadhÁ vasuvíd yáþ sudátraþ Vele minden kincset átadsz magadból,
sárasvati tám ihá dhÁtave kaþ ||49. Táplálj tejeddel, Szaraszvati, minket! (49.)

yajñéna yajñám ayajanta devÁs Istenek áldoznak az Áldozattal

tÁni dhármâåi prathamÁni âsan | Az Áldozatnak: e törvény az első.
té ha nÁkam mahimÁnaþ sacanta E hatalmak a mennyboltig felérnek,
yátra pÚrve sâdhiyÁþ sánti devÁþ ||50. Hol ősi szádhják és istenek élnek. (50.)
46 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 47

samânám etád udakám Naponta száll fel és alá,

úc caíti áva cÁhabhiþ | Mégis egyazon víz marad.
bhÚmim parjányâ jínvanti A Földet felhő élteti,
dívaæ jinvanti agnáyaþ ||51. Az Eget áldozat tüze. (51.)

divyáæ suparåáæ vâyasám bëhántam Szépszárnyú, hatalmas Madár az Égen,

apÁæ gárbhaæ dar÷atám óøadhînâm | Gyönyörű magzata vizeknek, fáknak!
abhîpató vëøýíbhis tarpáyantaæ Örömet hozol lehulló esőddel,
sárasvantam ávase johavîmi ||52. Segíts mirajtunk! – Tehozzád kiáltok. (52.)
48 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda
V 2.35 (226)
úpem asëkøi vâjayúr vacasyÁæ ...
úpem asëkøi vâjayúr vacasyÁæ
cáno dadhîta nâdiyó gíro me |
apÁæ nápâd â÷uhémâ kuvít sá
supé÷asas karati jóøiøad dhí || 1.
imáæ sú asmai hëdá Á sútaøýam
mántraæ vocema kuvíd asya védat |
apÁæ nápâd asuríyasya mahnÁ
ví÷vâni aryó bhúvanâ jajâna || 2.
sám anyÁ yánti úpa yanti anyÁþ
samânám ûrváæ nadíyaþ pëåanti |
tám û ÷úciæ ÷úcayo dîdivÁæsam
apÁæ nápâtam pári tasthur Ápaþ || 3.
tám ásmerâ yuvatáyo yúvânam
marmëjyámânâþ pári yanti Ápaþ |
sá ÷ukrébhiþ ÷íkvabhî revád asmé
dîdÁyânidhmó ghëtániråig apsú || 4.
asmaí tisró avyathiyÁya nÁrîr
devÁya devÍr didhiøanti ánnam |
kÉtâ ivópa hí prasarsré apsú
sá pîyÚøaæ dhayati pûrvasÚnâm || 5.
49
RV 2.35 (226)
Hadd szálljon a szó …
Hadd szálljon a szó győzelemre vágyva,
S legyen kedvére a Vizek Fiának!
Vajon az ékes szavakból teremt-e
A vizek gyorsléptű szülötte verset? (1.)
Neki zengenénk szívünkből e himnuszt,
A széppé formáltat, vajon figyel ránk?
A Vizek Fia, az Igaz teremtett
Isten-hatalma erejével mindent. (2.)
Néhányan össze, mások tovafolynak,
A folyók mind közös karámba gyűlnek,
A csillogó vizek, nézd, körülölelték
A Vizek Fiát, a feltündököltet. (3.)
Fényesre dörzsölve a férfi testét
Körülfolyják Őt komolyarcu lányok;
A vajruhájú étlen a vizekben
Erős tégláival dúsan ragyog ránk. (4.)
Ételét három istennő akarja
A mozdíthatatlan istennek adni;
S ő mintegy a lyukasokig kinyúlva
Tejét szopja az életet adóknak. (5.)
50 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 51

á÷vasyÁtra jánima asyá ca svàr Itt születik e paripa s a Mennyben.

druhó riøáþ sampÉcaþ pâhi sûrÍn | A rossz szándéktól óvd a pártfogókat!
âmÁsu pûrøú paró apramëøyáæ A távoli nem-tégla templomokban
nÁrâtayo ví na÷an nÁnëtâni || 6. Nem érheti baj a feledhetetlent. (6.)

svá Á dáme sudúghâ yásya dhenúþ Saját házában jó tehén tejétől

svadhÁm pîpâya subhú ánnam atti | Duzzad ereje, étele kiváló.
só ’pÁæ nápâd ûrjáyann apsú antár A Vizek Fia bennük megnövekszik
vasudéyâya vidhaté ví bhâti || 7. S felragyog az áldozót gazdagítva. (7.)

yó apsú Á ÷úcinâ daíviyena Az Örök, ki a Rendet birtokolja

ëtÁvÁjasra urviyÁ vibhÁti | Isteni fénnyel lángol fel középen,
vayÁ íd anyÁ bhúvanâni asya És ágai, a lények, a növények
prá jâyante vîrúdha÷ ca prajÁbhiþ || 8. Sarjaikkal mind megsokszorozódnak. (8.)

apÁæ nápâd Á hí ásthâd upásthaæ A Vizek Fia ég felé meredve

jihmÁnâm ûrdhvó vidyútaæ vásânaþ | A szétterült vizek ölébe mászik,
tásya jyéøýham mahimÁnaæ váhantîr Körülfolyják a lángbaburkolódzót
híraåyavaråâþ pári yanti yahvÍþ || 9. Erejét hordozó aranyleányok. (9.)

híraåyarûpaþ sá híraåyasaædëg Arany az arca, aranylik a teste,

apÁæ nápât séd u híraåyavaråaþ | Aranyméhből jött az Isten világra,
hiraåyáyât pári yóner niøádyâ A színarany gyermek közéjük ülve
hiraåyadÁ dadati ánnam asmai || 10. Az aranyosztóktól ennivalót kap. (10.)
52 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 53

tád asyÁnîkam utá cÁru nÁma A Vizek Fiának íme az arca

apîcíyaæ vardhate náptur apÁm | S kedves, rejtélyes neve is növekszik,
yám indháte yuvatáyaþ sám itthÁ Lángralobbantják fiatal leányok,
híraåyavaråaæ ghëtám ánnam asya || 11. És táplálják Őt aranyszínü vajjal. (11.)

asmaí bahûnÁm avamÁya sákhye A sokak számára legjobb barátnak

yajñaír vidhema námasâ havírbhiþ | Áldozatokkal áldozni szeretnénk,
sáæ sÁnu mÁrjmi dídhiøâmi bílmair A hátát ledörzsölni, tűzhelyekkel,
dádhâmi ánnaiþ pári vanda ëgbhíþ || 12. Étellel ellátni, dalokkal dicsérni. (12.)

sá îæ vÉøâjanayat tÁsu gárbhaæ Bikaként embriót nemzett azokban,

sá îæ ÷í÷ur dhayati táæ rihanti | Nyaldosták, míg Fiúként szopta őket.
só ’pÁæ nápâd ánabhimlâtavaråo Nem fakul fénye a Vizek Fiának,
anyásyevehá tanúvâ viveøa || 13. Aki itt mintha más testében élne. (13.)

asmín padé paramé tasthivÁæsam Midőn Fiuk a legmagasabb nyomban

adhvasmábhir vi÷váhâ dîdivÁæsám | Nem halványuló fénnyel tündökölt fel,
Ápo náptre ghëtám ánnaæ váhantîþ A vizek vajat meg élelmet hoztak,
svayám átkaiþ pári dîyanti yahvÍþ || 14. Míg védőburokként körülölelték. (14.)

áyâæsam agne sukøitíæ jánâya Az embereknek jó lakhelyet adtam,

áyâæsam u maghávadbhyaþ suvëktím | S szép dalt, ó Agni, a patrónusoknak;
ví÷vaæ tád bhadráæ yád ávanti devÁ Áldott, amit az istenek vezetnek.
bëhád vadema vidáthe suvÍrâþ || 15. Erős fiainkkal bárcsak mi győznénk! (15.)
54 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 55

V. 3.62.10 (296.10) RV. 3.62.10 (296.10)

Gâyatrî Gájatrí

tát savitúr váreåiyam Szavitri e kivánatos

bhárgo devásya dhîmahi | Istenfényére figyeljünk,
dhíyo yó naþ pracodáyât || 10. Ő ihlesse látomásunk!
[Az Isten fénye a miénk.]2

2 Szavitri e kivánatos Szavitri választása ez:

Napistenfénye a miénk, Naparcot mi adjunk neki,
Látomásunk ő élteti. Bennünk ébresszen látomást!
(Budapest, 1996)
Vö. Fórizs 2019: 197; 2016c: 118.
56 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda
ËV 4.5 (301)
vai÷vânarÁya mîÜhúøe sajóøâþ
kathÁ dâ÷ema agnáye bëhád bhÁþ |
ánûnena bëhatÁ vakøáthena
úpa stabhâyad upamín ná ródhaþ || 1.
mÁ nindata yá imÁm máhyaæ râtíæ
devó dadaú mártiyâya svadhÁvân |
pÁkâya gÉtso amÉto vícetâ
vai÷vânaró nÉtamo yahvó agníþ || 2.
sÁma dvibárhâ máhi tigmábhëøýiþ
sahásraretâ vëøabhás túviømân |
padáæ ná gór ápagûÜhaæ vividvÁn
agnír máhyam préd u vocan manîøÁm || 3.
prá tÁÓ agnír babhasat tigmájambhas
tápiøýhena ÷ocíøâ yáþ surÁdhâþ |
prá yé minánti váruåasya dhÁma
priyÁ mitrásya cétato dhruvÁåi || 4.
abhrâtáro ná yóøaåo viántaþ
patirípo ná jánayo durévâþ |
pâpÁsaþ sánto anëtÁ asatyÁ
idám padám ajanatâ gabhîrám || 5.
57
RV 4.5 (301)
Miként szolgáljunk Vaisvánarának ...
Miként szolgáljunk Vaisvánarának,
Közösen a kegyes, nagyfényü Tűznek,
Hogy teljes, hatalmas erőadással
Támaszt nyújthasson, mint támfal a gátnak? (1.)
Ne szidalmaztassék a halhatatlan,
Önerejű Isten, a mélytudású,
Bölcs, erős, gyors Agni, ki e kegyelmet
Megadta nékem, tudatlan paránynak! (2.)
Kéterejű, hegyescsúcsú, ezermagú,
Hatalmas Bika az isteni dalra,
Rálelvén a Tehén titkos nyomára,
Agni feltárta a Tudást előttem. (3.)
A hegyesagyarú, nagylelkü Agni
Izzó lánggal falja fel azt, ki megszegi
Varuna s az ébren vigyázó Mitra
Szeretetteljes és szilárd Törvényeit! (4.)
Mint fivértelen, megesett leányok,
Vagy férjük csaló asszonyok, a rosszak,
A hazugságban, Törvény nélkül élők
Szülték e nyomnak rejtélyes világát! (5.)
58 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 59

idám me agne kíyate pavâka Mekkora az én hűségem, oh Agni,

áminate gurúm bhâráæ ná mánma | Hogy nehéz teherként az áldozattal
bëhád dadhâtha dhëøatÁ gabhîráæ E hatalmas, mély, kitárult jelentést,
yahvám pëøýhám práyasâ saptádhâtu || 6. Hétrétű hátad, bátran rám helyezted? (6.)

tám ín nú evá samanÁ samânám Bár elérné Azt, az ugyanazon-egyet,

abhí krátvâ punatÍ dhîtír a÷yâþ | Ihletével a tisztító imádság!
sasásya cármann ádhi cÁru pÉ÷ner Az étel bőrén át a Föld csucsára
ágre rupá Árupitaæ jábâru || 7. Nőtt Prisni kincse, az életadó Kör. (7.)

pravÁciyaæ vácasaþ kím me asyá Mit mondhatnék én erre az igére?

gúhâ hitám úpa niåíg vadanti | A mély rejtélyről titkosan beszélnek;
yád usríyâåâm ápa vÁr iva vrán Vízként feltárták a Hajnalok titkát:
pÁti priyáæ rupó ágram padáæ véþ || 8. A kedves csúcs a Madár nyomát őrzi. (8.)

idám u tyán máhi mahÁm ánîkaæ Ím a hatalmasok fenséges Arca,

yád usríyâ sácata pûrviyáæ gaúþ | Melyhez először a vöröslő Tehén ért!
ëtásya padé ádhi dÍdiyânaæ A Ragyogót megleltem a Rend nyomában,
gúhâ raghuøyád raghuyád viveda || 9. Sebesen tovaszállt titoktól övezve. (9.)

ádha dyutânáþ pitaróþ sácâsÁ Szülei mellett ragyogott a szája,

ámanuta gúhiyaæ cÁru pÉ÷neþ | Prisni elrejtendő kincsére gondolt,
mâtúø padé paramé ánti øád gór Az anya legtávolibb rejtekében
vÉøåaþ ÷ocíøaþ práyatasya jihvÁ || 10. A Tehénig nyúlt a Bika lángnyelve. (10.)
60 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 61

ëtáæ voce námasâ pëchyámânas Alázattal telve szóltam a Rendről

távâ÷ásâ jâtavedo yádîdám | Tebenned bízva Mindennek Tudója,
tuvám asyá køayasi yád dha ví÷vaæ Tiéd e széles Földön és az Égben
diví yád u dráviåaæ yát pëthivyÁm || 11. Minden gazdagság, mindenen uralkodsz. (11.)

kíæ no asyá dráviåaæ kád dha rátnaæ Mi a miénk ebből, mondd, miféle kincs ez,
ví no voco jâtaveda÷ cikitvÁn | Mindennek Tudója, hiszen Te érted!
gúhÁdhvanaþ paramáæ yán no asyá Megyünk, de közben utunk vége rejtve,
réku padáæ ná nidânÁ áganma || 12. A hamis nyomhoz kötöttük magunkat! (12.)

kÁ maryÁdâ vayúnâ kád dha vâmám Mi a határ, a cél s e harcnak ára?

áchâ gamema raghávo ná vÁjam | Futunk felé, mint versenyzők a díjért.
kadÁ no devÍr amÉtasya pátnîþ A Nap színével halhatatlan úrnők,
sÚro váråena tatanann uøÁsaþ || 13. Hajnalok fölénk ó mikor feszülnek? (13.)

aniréåa vácasâ phalgúvena Erőtlen, gyenge, bizonytalan szókkal

pratÍtiyena këdhúnâtëpÁsaþ | Mit mondanak az öröm nélkül élők?
ádhâ té agne kím ihÁ vadanti Csonka beszéddel, Agni, itt ki szólhat?
anâyudhÁsa Ásatâ sacantâm || 14. Nem-létre jusson a felvértezetlen! (14.)

asyá ÷riyé samidhânásya vÉøåo E szépségre gyúlt isteni Bikának

vásor ánîkaæ dáma Á ruroca | Ragyog a házban Arca tündökölve,
rú÷ad vásânaþ sudÉ÷îkarûpaþ Fénybe öltözött fenséges alakja
køitír ná râyÁ puruvÁro adyaut || 15. Kincsekkel teli otthonként sugárzik. (15.)
62 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 63

ËV 5.85 (439) rV 5.85 (439)

prá samrÁje bëhád arcâ gabhîrám Hatalmas, kedves, mélyértelmű brahmant ...

prá samrÁje bëhád arcâ gabhîrám Hatalmas, kedves, mélyértelmü brahmant

bráhma priyáæ váruåâya ÷rutÁya | Zengj a Szamrádzsnak, akiről hirdetik:
ví yó jaghÁna ÷amitéva cárma Mint samitá a bőrt, kiteregette
upastíre pëthivÍæ sÚriyâya || 1. A Földet, hogy a Nap alá terüljön. (1.)

váneøu ví antárikøaæ tatâna Az erdők fölé levegőt feszített,

vÁjam árvatsu páya usríyâsu | Tehénbe tejet, száguldást a ménbe,
hëtsú krátuæ váruåo apsú agníæ Szívbe ihletet, tüzet a vizekbe,
diví sÚryam adadhât sómam ádrau || 2. Napot tett az Égbe, szómát a szirtre. (2.)

nîcÍnabâraæ váruåaþ kávandham Szájával le az Ég, Föld, Köztitérre

prá sasarja ródasî antárikøam | Varuna egy vizestömlőt borított,
téna ví÷vasya bhúvanasya rÁjâ Így öntözi, mint gabonát a zápor,
yávaæ ná vëøýír ví unatti bhÚma || 3. A dús földet a Mindenség Királya. (3.)

unátti bhÚmim pëthivÍm utá dyÁæ Ha Varuna fejni akar, esőt hint
yadÁ dugdháæ váruåo váøýi Ád ít | A talajra, a Földre és az Égre,
sám abhréåa vasata párvatâsas Viharfelhőbe öltöznek a bércek,
taviøîyántaþ ÷rathayanta vîrÁþ || 4. Erővel telve tombolnak a hősök. (4.)

imÁm û øú âsurásya ÷rutásya Akiről hallottunk, az Ászurának,

mahÍm mâyÁæ váruåasya prá vocam | Hadd hirdessem e hatalmas csodáját;
mÁneneva tasthivÁÓ antárikøe Mint mértékkel, a világűrben állva,
ví yó mamé pëthivÍæ sÚriyeåa || 5. A Nappal, aki a Földet kimérte, (5.)
64 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 65

imÁm û nú kavítamasya mâyÁm A legbölcsebb Istennek e hatalmas

mahÍæ devásya nákir Á dadharøa | Csodáját túl még nem szárnyalta senki:
ékaæ yád udnÁ ná pëåánti énîr Az Egybe sokszínűn beléömölve
âsiñcántîr avánayaþ samudrám || 6. Nem töltik tele a folyók a Tengert! (6.)

aryamíyaæ varuåa mitríyaæ vâ Ó Varuna, ha a meghitt barátunk,

sákhâyaæ vâ sádam íd bhrÁtaraæ vâ | A mindig közénk tartozó fivérünk,
ve÷áæ vâ nítyaæ varuåÁraåaæ vâ A szomszéd vagy a tőlünk távol élő
yát sîm Ága÷ cakëmÁ ÷i÷ráthas tát || 7. Ellen vétkeztünk, old le bűneinket! (7.)

kitavÁso yád riripúr ná dîví Megismertük vagy sem az Igazságot,

yád vâ ghâ satyám utá yán ná vidmá | Amit játékos soha kocka közben
sárvâ tÁ ví øya ÷ithiréva deva Rá nem szed; Isten, oldd le vétkeinket!
ádhâ te syâma varuåa priyÁsaþ || 8. Varuna, legyünk kedvesek Tenéked! (8.)
66 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 67

ËV 6.9 (450) RV 6.9 (450)

áha÷ ca këøåám áhar árjunaæ ca Mindannyiunk tüze

áha÷ ca këøåám áhar árjunaæ ca Mint sötét Éjt a fénylő Nap világa,
ví vartete rájasî vediyÁbhiþ | Midőn átfordul e két égi térség,
vai÷vânaró jÁyamâno ná rÁjâ Szívünk homályát királyként legyőzte
ávâtiraj jyótiøâgnís támâæsi || 1. Fellobbanó fénye Mindőnk Tüzének. (1.)

nÁháæ tántuæ ná ví jânâmi ótuæ Hogy szőjek? A fonal titkát nem értem!
ná yáæ váyanti samaré ’tamânâþ | S vajon ők mit szőnek versenyre kelve?
kásya svit putrá ihá váktuvâni Ki fia lesz, ki megfejti a rejtélyt,
paró vadâti ávareåa pitrÁ || 2. S kimondva atyjával helyet cserélhet? (2.)

sá ít tántuæ sá ví jânâti ótuæ Ki azt felfogja, Élet Őrizője,

sá váktuvâni ëtuthÁ vadâti | Fent Napként világít, s Tűzként mozog lent.
yá îæ cíketad amÉtasya gopÁ Ő tud szőni, a láncfonalat érti,
avá÷ cáran paró anyéna pá÷yan || 3. S kifejti a titok igaz valóját. (3.)

ayáæ hótâ prathamáþ pá÷yatemám A legelső Hótri – nézzétek – itt van,

idáæ jyótir amÉtam mártiyeøu | Halandók között a ki nem hunyó Fény,
ayáæ sá jajñe dhruvá Á níøatto Fellobbant, letelepedett közöttünk,
ámartiyas tanúvâ várdhamânaþ || 4. S most már szüntelen növekszik a teste. (4.)

dhruváæ jyótir níhitaæ dë÷áye kám Mozdulatlan Fénypont, hogy láss, sugárzik,
máno jáviøýham patáyatsu antáþ | Az elme szárnyal szélnél sebesebben.
ví÷ve devÁþ sámanasaþ sáketâ Jő minden isten, egy-szándék, egy-elme,
ékaæ krátum abhí ví yanti sâdhú || 5. Ide az Egyetlen Ihletadóhoz. (5.)
68 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 69

ví me káråâ patayato ví cákøur Szemem és fülem messzire repítnek,

vÌdáæ jyótir hÉdaya Áhitaæ yát | Csak a szívemben égő fény vezérel,
ví me mána÷ carati dûráâdhîþ Ismeretlen tájon bolyong az elmém,
kíæ svid vakøyÁmi kím u nÚ maniøye || 6. Mily szót szólhatnék? Mit is gondolhatnék? (6.)

ví÷ve devÁ anamasyan bhiyânÁs Álltál a Sötétben, ó Halhatatlan,

tuvÁm agne támasi tasthivÁæsam | S az istenek mind félve leborultak.
vai÷vânaré avatu ûtáye no Mindannyiunk Tüze segíts mirajtunk,
ámartiyo avatu ûtáye naþ || 7. Agni Váisvánara segíts mirajtunk! (7.)
70 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 71

ËV 8.41 (661)3 RV 8.41 (661)

asmÁ û øú prábhûtaye Dicsérd, legyen elégedett ...
váruåâya marúdbhiyo
árcâ vidúøýarebhiyaþ | Dicsérd, legyen elégedett,
yó dhîtÁ mÁnuøâåâm Őt s tapasztalt seregeit,
pa÷vó gÁ iva rákøati Varunát, aki őrködik,
[nábhantâm anyaké same] || 1. Akárha tehenek felett,
Az ember látomásain! (1.)
tám û øú samanÁ girÁ
pitêåÃæ ca mánmabhiþ | Zengd közösen dalod Neki,
nâbhâkásya prá÷astibhir Az atyák szent imáit és
yáþ síndhûnâm úpodayé Nábhák’ magasztalásait!
saptásvasâ sá madhyamó Ahol minden folyó ered,
[nábhantâm anyaké same] || 2. Hétnővérű középen áll. (2.)

sá køápaþ pári øasvaje Éjszakákkal ölelkezett,

ní usró mâyáyâ dadhe Pirkadatokban megfogant
sá ví÷vam pári dar÷atáþ | A mindenütt mutatkozó.
tásya vénîr ánu vratám Három hajnalt a kedvesek
uøás tisró avardhayan Felneveltek törvény szerint. (3.)
[nábhantâm anyaké same] || 3.
Rögzítette az ormokat
yáþ kakúbho nidhârayáþ A Földön feltárulkozó,
pëthivyÁm ádhi dar÷atáþ | Kimérte az első nyomot,
sá mÁtâ pûrviyám padáæ Varunáé ez a hetes,
tád váruåasya sáptiyaæ Akár a pásztor, éber Ő. (4.)
sá hí gopÁ ivériyo
[nábhantâm anyaké same] || 4.

3 Az összes versszakban a 6. (f) sor – nábhantâm anyaké same, „Vesszen az összes máshitű! (/Pusz-
tuljon minden másmilyen!)” – valószínűleg későbbi betoldás, amit a fordításban elhagytunk. (Vö.
Fórizs 2016a [2003]: 98, Fórizs 2019 [2003]: 161.)
72 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 73

yó dhartÁ bhúvanânãæ Fenntartja, ami létezik

yá usrÁåâm apîcíyâ A tehenek titokzatos,
véda nÁmâni gúhiyâ | Elrejtendő neveit tudó,
sá kavíþ kÁviyâ purú A Látó, mint formát az Ég,
rûpáæ dyaúr iva puøyati Kibontja számos ihletünk. (5.)
[nábhantâm anyaké same] || 5.
Mint az agy a kerék ölén,
yásmin ví÷vâni kÁviyâ Minden ihlet Őbenne ég.
cakré nÁbhir iva ÷ritÁ | Tiszteljétek, mert gyors, Tritát!
tritáæ jûtÍ saparyata Karámba gyűlő csordaként
vrajé gÁvo ná saæyúje A lovaik befogva mind. (6.)
yujé á÷vâÓ ayukøata
Hordozzák, ki hátukra ült,
[nábhantâm anyaké same] || 6.
Ki átfogja az istenek
yá âsu átka â÷áye Összes faját s alakjait,
ví÷vâ jâtÁni eøãm | Országában törvény szerint
pári dhÁmâni mármë÷ad Mind Varuna színe előtt. (7.)
váruåasya puró gáye
A rejtélyes, ki összefolyt,
ví÷ve devÁ ánu vratáæ
A gyors, már-már az égre hág;
[nábhantâm anyaké same] || 7.
Az ige beléjük hatolt,
sá samudró apîcíyas Fénylő lábbal növelve meg
turó dyÁm iva rohati Erejük, ím, az égre hág! (8.)
ní yád âsu yájur dadhé |
sá mâyÁ arcínâ padÁ
ástëåân nÁkam Áruhan
[nábhantâm anyaké same] || 8.
74 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 75

yásya ÷vetÁ vicakøaåÁ Két kitűnő fehér ruhás

tisró bhÚmîr adhikøitáþ | A három föld fölé került
trír úttarâåi paprátur Betöltve a három teret.
váruåasya dhruváæ sádaþ Az Ő sátra szilárdan áll
sá saptânÁm irajyati A hét felett uralkodik. (9.)
[nábhantâm anyaké same] || 9.
Szabályok szerint alkotott
yáþ ÷vetÁÓ ádhiniråija÷ Fehér s ében palástokat;
cakré këøåÁÓ ánu vratÁ | Az ős Törvényt Ő mérte ki;
sá dhÁma pûrviyám mame Kitámasztva a két világ;
yá skambhéna ví ródasî Születetlenként Eget szült. (10.)
ajó ná dyÁm ádhârayan
[nábhantâm anyaké same] || 10.
76 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 77

ËV 9.112 (824) RV 9.112 (824)

soma pavamâna Minden ember különböző ...

nânânáæ vÁ u no dhíyo Minden ember különböző,

ví vratÁni jánânãm | S másért kiáltva mást keres;
tákøâ riøýáæ rutám bhiøág Orvos: „Sebet!” „Mi tört el?” – ács;
brahmÁ sunvántam ichati Pap: „Hol a szómasajtoló?”
índrâyendo pári srava || 1. Csurogj Indrának szómacsepp! (1.)

járatîbhir óøadhîbhiþ A száraz fa tüzet terem,

paråébhiþ ÷akunÁnãm | Mit tollal szít a fújtató;
kârmâró á÷mabhir dyúbhir Ötvös kövével arra vár,
híraåyavantam ichati Jöjjön gazdag megrendelő.
índrâyendo pári srava || 2. Csurogj Indrának szómacsepp! (2.)

kârúr aháæ tató bhiøág Költő vagyok, apám sebész,

upalaprakøíåî nanÁ | Anyám malomba’ dolgozik;
nÁnâdhiyo vasûyávo Másképp élünk, de mind futunk
ánu gÁ iva tasthima A csordával a pénz után.
índrâyendo pári srava || 3. Csurogj Indrának szómacsepp! (3.)

á÷vo vóÜhâ sukháæ ráthaæ Befogott ló könnyű kocsit,

hasanÁm upamantríåaþ | Csábító kacér nőt kíván.
÷épo rómaåvantau bhedaú Hímvesszőt hív szőrfedte rés,
vÁr ín maåðÚka ichati Béka tócsáról álmodik.
índrâyendo pári srava || 4. Csurogj Indrának szómacsepp! (4.)
78 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda
ËV 10.71 (897)
bÉhaspate prathamáæ vâcó ágraæ
bÉhaspate prathamáæ vâcó ágraæ
yát praírata nâmadhéyaæ dádhânâþ |
yád eøâæ ÷réøýhaæ yád ariprám Ásît
preåÁ tád eøâæ níhitaæ gúhâvíþ || 1.
sáktum iva títaünâ punánto
yátra dhÍrâ mánasâ vÁcam ákrata |
átrâ sákhâyaþ sakhiyÁni jânate
bhadraíøâæ lakømÍr níhitÁdhi vâcí || 2.
yajñéna vâcáþ padavÍyam âyan
tÁm ánv avindann Éøiøu práviøýâm |
tÁm âbhÉtyâ ví adadhuþ purutrÁ
tÁæ saptá rebhÁ abhí sáæ navante || 3.
utá tvaþ pá÷yan ná dadar÷a vÁcam
utá tvaþ ÷ëåván ná ÷ëåoti enâm |
utó tuvasmai tanúvaæ ví sasre
jâyéva pátya u÷atÍ suvÁsâþ || 4.
utá tvaæ sakhyé sthirápîtam âhur
naínaæ hinvanti ápi vÁjineøu |
ádhenuvâ carati mâyáyaiøá
vÁcaæ ÷u÷ruvÁÓ aphalÁm apuøpÁm || 5.
79
RV 10.71 (897)
A Szó Urához
Legelső kezdete az volt a Szónak,
Mikor ők nevet adtak, s szeretetüktől
Ami a legtisztább, ami hibátlan,
A mélyen rejtett feltárult előttük. (1.)
Ahogy magot rostálnak egy szitával,
A bölcsek szívükkel úgy formálták a Szót.
Közösségüket ismerték a társak,
Beszédük jó jellel meg volt jelölve. (2.)
Az áldozattal a Szó nyomát követték,
A látókban-lakozót megtalálták,
Elhozták Őt s szétosztották közöttünk,
A hét énekmondó együtt dicséri. (3.)
Vannak, kik nézik Őt, és mégse látják,
Vannak, kik hallgatják Őt, mégse hallják;
Másoknak az Ige feltárja testét,
Mint urának vágyón ékes menyasszony. (4.)
Ki a közösségben magát leitta,
Azt nem bíztatják tovább versenyekre,
Elapadt teremtőerővel küzd az,
Hiába hallja a Szót, nincs gyümölcse. (5.)
80 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 81

yás tityÁja sacivídaæ sákhâyaæ Ki közös-tudásban-társat elárul,

ná tásya vâcí ápi bhâgó asti | Annak már nincs része többé a Szóban;
yád îæ ÷ëåóti álakaæ ÷ëåoti Ha meg is hallja Őt, hiába hallja,
nahí pravéda sukëtásya pánthâm || 6. Mert nem ismeri a jó tettek útját. (6.)

akøaåvántaþ káråavantaþ sákhâyo Bár van szeme s füle mindegyiküknek,

manojavéøu ásamâ babhûvuþ | Nem azonos elméjük gyorsasága;
âdaghnÁsa upakakøÁsa u tve Sokan akár egy sekélyvizü tócsa,
hradÁ iva snÁtvâ u tve dadë÷re || 7. Míg mások mély vizében úszni könnyű. (7.)

hëdÁ taøýéøu mánaso javéøu Szívük kelti az elme villanását,

yád brâhmaåÁþ saæyájante sákhâyaþ | Együtt áldoznak a bráhmana társak,
átrÁha tvaæ ví jahur vediyÁbhir Sokan itt maradnak, mert nincs tudásuk,
óhabrahmâåo ví caranti u tve || 8. Mások túljutnak a brahmant megértve. (8.)

imé yé nÁrvÁä ná pará÷ cáranti Kik nem folytatják egyik oldalon sem,
ná brâhmaåÁso ná sutékarâsaþ | Nem bráhmanák s nem szómaáldozók ők;
tá eté vÁcam abhipádya pâpáyâ A Szóhoz bűnös módon közelednek,
sirÍs tántraæ tanvate áprajajñayaþ || 9. És tudatlanul szőnek a láncfonalra. (9.)

sárve nandanti ya÷ásÁgatena Együtt örvendnek társukkal a társak,

sabhâsâhéna sákhiyâ sákhâyaþ | A verseny visszatért dicső győztesével,
kilbiøaspÉt pituøáåir hí eøâm Vétküket törölte, táplálja őket,
áraæ hitó bhávati vÁjinâya || 10. Méltóvá vált a végső küzdelemre. (10.)

ëcÁæ tuvaþ póøam âste pupuøvÁn Hótri borítja virágba a verset,

gâyatráæ tvo gâyati ÷ákvarîøu | A sakvari himnuszt udgátri zengi,
brahmÁ tuvo vádati jâtavidyÁæ Brahman hirdeti az ősök tudását,
yajñásya mÁtrâæ ví mimîta u tvaþ || 11. Az oltár méretét adhvarju méri. (11.)
82 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 83

ËV 10.81 (907) RV 10.81 (907)

yá imÁ ví÷vâ bhúvanâni júhvad Mindentformáló I.

yá imÁ ví÷vâ bhúvanâni júhvad Ki feláldozta az összes világot,

Éøir hótâ ní ásîdat pitÁ naþ | Atyánk, bölcs főpapként leült közöttünk,
sá â÷íøâ dráviåam ichámânaþ S imádságával kincseket keresve,
prathamachád ávarâÓ Á vive÷a || 1. Rejtve a régit, belépett az újba. (1.)

kíæ svid âsîd adhiøýhÁnam Mi volt valójában, amire állott,

ârámbhaåaæ katamát svit kathÁsît | S hogyan dolgozott, mit fogott kezébe,
yáto bhÚmiæ janáyan vi÷vákarmâ Midőn a mindent látó Visvakarman
ví dyÁm aúråon mahinÁ vi÷vácakøâþ || 2. Földet teremtett, s az Eget kitárta? (2.)

vi÷váta÷cakøur utá vi÷vátomukho Köröskörül szem és köröskörül száj,

vi÷vátobâhur utá vi÷vátaspât | Köröskörül kéz és köröskörül láb;
sám bâhúbhyâæ dhámati sám pátatrair Két kézzel, tollakkal tüzet szít az Isten,
dyÁvâbhÚmî janáyan devá ékaþ || 3. S megalkotja az Eget és a Földet. (3.)

kíæ svid vánaæ ká u sá vëkøá âsa Miféle fa volt az, s milyen gerenda,
yáto dyÁvâpëthivÍ niøýatakøúþ | Miből az Eget s Földet megfaragták?
mánîøiåo mánasâ pëchátéd u tád Óh bölcsek, kérdjétek meg szívetektől,
yád adhyátiøýhad bhúvanâni dhâráyan || 4. Míg világokat emelt, Ő min állott? (4.)

yÁ te dhÁmâni paramÁåi yÁvamÁ Legmagasabb, közbülső és legalsó

yÁ madhyamÁ vi÷vakarmann utémÁ | Formáidat, Önerejű, mutasd meg!
÷íkøâ sákhibhyo havíøi svadhâvaþ Segíts a társaknak az áldozatban,
svayáæ yajasva tanúvaæ vëdhânáþ || 5. Áldozd fel önmagad, és növekedjél! (5.)
84 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 85

ví÷vakarman havíøâ vâvëdhânáþ Te, ki nagyra nőttél az áldozattól,

svayáæ yajasva pëthivÍm utá dyÁm | Magad áldozd fel az Eget s a Földet!
múhyantu anyé abhíto jánâsa Elleneink mind szégyenüljenek meg,
ihÁsmÁkam maghávâ sûrír astu || 6. Pártfogónk legyen bőkezű mihozzánk! (6.)

vâcás pátiæ vi÷vákarmâåam ûtáye Őt hívjuk, a gondolatnál sebesebbet,

manojúvaæ vÁje adyÁ huvema | A Szó Urát, a versenyen segítsen!
sá no ví÷vâni hávanâni joøad Mindenkihez kedves jótevő fogadd el,
vi÷vá÷ambhûr ávase sâdhúkarmâ || 7. És teljék örömöd áldozatunkban! (7.)
86 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 87

ËV 10.82 (908) RV 10.82 (908)

cákøuøaþ pitÁ mánasâ hí dhÍro Mindentformáló II.

cákøuøaþ pitÁ mánasâ hí dhÍro A Szem Atyja akkor bölcs értelemmel

ghëtám ene ajanan nánnamâne | Megalkotott két görbülő világot,
yadéd ántâ ádadëhanta pÚrva Kiköpült vajként végük megszilárdult,
Ád íd dyÁvâpëthivÍ aprathetâm || 1. A Menny és a Föld így feszültek ott ki. (1.)

vi÷vákarmâ vímanâ Ád víhâyâ Mindentformáló, erőteljes és bölcs,

dhâtÁ vidhâtÁ paramótá saædÉk | Legfőbb Látó, Rend-alkotó, Teremtő.
téøâm iøýÁni sám iøÁ madanti «Italt áldozva vágyaik betelnek,
yátrâ saptarøÍn pará ékam âhúþ || 2. S a Hét Risin túl örvendnek az Egynél.» (2.)

yó naþ pitÁ janitÁ yó vidhâtÁ Atyánk, létrehozónk, Rend alkotója,

dhÁmâni véda bhúvanâni ví÷vâ | Aki ismer minden törvényt és teremtményt,
yó devÁnâæ nâmadhÁ éka evá Isteneknek nevet adó Egyetlen,
táæ sampra÷nám bhúvanâ yanti anyÁ || 3. Tőle vár választ ma mindenki más itt. (3.)

tá Áyajanta dráviåaæ sám asmâ Néki áldoztak összes kincseikkel

Éøayaþ pÚrve jaritÁro ná bhûnÁ | Az első látók, ősi énekeshad,
asÚrte sÚrte rájasi niøatté Fény és Sötétség egymásban pihentek,
yé bhûtÁni samákëåvann imÁni || 4. S ők megformálták mind a létezőket. (4.)

paró divÁ pará enÁ pëthivyÁ Túl van a Mennyen, túl ezen a Földön,
paró devébhir ásurair yád ásti | Dévákon és Aszurákon is túl:
káæ svid gárbham prathamáæ dadhra Ápo „Mily első csíra fogant a vizekbe
yátra devÁþ samápa÷yanta ví÷ve || 5. Szeme láttára összes isteneknek?” (5.)
88 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 89

tám íd gárbham prathamáæ dadhra Ápo Első csíraként Ő fogant a vízbe,

yátra devÁþ samágachanta ví÷ve | Mikor az istenek mind összegyűltek.
ajásya nÁbhâv ádhi ékam árpitaæ A Meg-nem-születő kerékagyában
yásmin ví÷vâni bhúvanâni tasthúþ || 6. Nyugvó Egy tartja az összes teremtményt. (6.)

ná táæ vidâtha yá imÁ jajÁna Nem találhatjátok meg a Teremtőt,

anyád yuømÁkam ántaram babhûva | Mindig más-más emelkedik közétek.
nîhâréåa prÁvëtâ jálpiyâ ca Verset kántálva, életet rabolva
asutÉpa uktha÷Ása÷ caranti || 7. Zagyván susognak, füstbe burkolódznak. (7.)
90 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 91

ËV 10.90 (916) RV 10.90 (916)

sahásra÷îrøâ púruøaþ Az Ember feláldozása

sahásra÷îrøâ púruøaþ Az Ember ezerfejű volt,

sahasrâkøáþ sahásrapât | Ezerlábú, ezerszemű,
sá bhÚmiæ vi÷váto vëtvÁ A Földet mind befedte már,
áty atiøýhad da÷âägulám || 1. Sőt tíz ujjnyit nagyobbra nőtt. (1.)

púruøa evédáæ sárvaæ Az Ember minden, ami van,

yád bhûtáæ yác ca bháviyam | Minden, mi volt és lenni fog;
utÁmëtatvásyé÷âno Halhatatlanság ura Ő,
yád ánnenâtiróhati || 2. Étkétől túlnő mindenen. (2.)

etÁvân asya mahimÁ Nagysága éppen ekkora,

áto jyÁyâæ÷ ca pÚruøaþ | És az Ember mégis nagyobb:
pÁdo ’sya ví÷vâ bhûtÁni E lények negyedrész csupán,
tripÁd asyâmÉtaæ diví || 3. A maradék a Mennybe nyúl. (3.)

tripÁd ûrdhvá úd ait púruøaþ Háromnegyed rész égbe szállt,

pÁdo ’syehÁbhavat púnaþ | Negyede az, mi létrejött,
táto víøvaä ví akrâmat Majd ebből terjedt szerteszét
sâ÷anâna÷ané abhí || 4. Élő és az élettelen. (4.)

tásmâd virÁÜ ajâyata E részből született az Ős,

virÁjo ádhi pÚruøaþ | S az Ős emberré született;
sá jâtó áty aricyata Az ember, ki világra jött,
pa÷cÁd bhÚmim átho puráþ || 5. A Földre sehogyan se fért. (5.)
92 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 93

yát púruøeåa havíøâ Áldozni kezdtek istenek,

devÁ yajñám átanvata | Megolvadt vajként a Tavasz,
vasantó asyâsîd Ájyaæ Tüzettermő fa volt a Nyár,
grîømá idhmáþ ÷arád dhavíþ || 6. Elégett Ősz az áldozat. (6.)

táæ yajñám barhíøi praúkøan Felkenték Őt a szent füvön,

púruøaæ jâtám agratáþ | Ki legelőször született,
téna devÁ ayajanta S áldozatul feláldozták
sâdhiyÁ Éøaya÷ ca yé || 7. Látók, szádhják és istenek. (7.)

tásmâd yajñÁt sarvahútaþ Az egészen elégetett

sámbhëtam pëøadâjiyám | Áldozat zsírja összegyűlt,
pa÷Ún tÁæ÷ cakre vâyavyÀn És Ő abból alkotta meg
âraåyÁn grâmiyÁ÷ ca yé || 8. Erdő s levegő vadjait. (8.)

tásmâd yajñÁt sarvahúta Mindent odaadó áldozat:

Écaþ sÁmâni jajñire | Abból lettek a himnuszok,
chándâæsi jajñire tásmâd Belőle a versmértékek,
yájus tásmâd ajâyata || 9. Dalok s az áldozóigék. (9.)

tásmâd á÷vâ ajâyanta Abból születtek a lovak,

yé ké ca ubhayÁdataþ | S a kétfogsorú állatok;
gÁvo ha jajñire tásmât Abból lettek a tehenek,
tásmâj jâtÁ ajâváyaþ || 10. S abból a kecskék és juhok. (10.)
94 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 95

yát púruøaæ ví ádadhuþ Mikor az embert szétvágták,

katidhÁ ví akalpayan | Hány részre osztották fel őt?
múkhaæ kím asya kaú bâhÚ Mily nevet kapott a szája,
kÁ ûrÚ pÁdâ ucyete || 11. Két karja, combja, lábai? (11.)

brâhmaåò ’sya múkham âsîd Szájából lettek a papok,

bâhÚ râjaníyaþ këtáþ | Két karjából a harcosok,
ûrÚ tád asya yád vaí÷yaþ Combjaiból közemberek,
padbhyÁæ ÷ûdró ajâyata || 12. Két lábából a szolganép. (12.)

candrámâ mánaso jâtá÷ Értelme fényességes Hold,

cákøoþ sÚryo ajâyata | Szeméből született a Nap,
múkhâd índra÷ ca agní÷ ca Szájából Indra és a Tűz,
prâåÁd vâyúr ajâyata || 13. Leheletéből lett a Szél. (13.)

nÁbhyâ âsîd antárikøaæ Köldökéből a közti-tér,

÷îrøåó dyaúþ sám avartata | Fejéből az Ég származott,
padbhyÁm bhÚmir dí÷aþ ÷rótrât Lába a Föld, füle égtájak —
táthâ lokÁÓ akalpayan || 14. A világ rendbetétetett. (14.)

saptÁsyâsan paridháyas Hét tűzelkeritő karó,

tríþ saptá samídhaþ këtÁþ | Háromszor hét tűzifa;
devÁ yád yajñáæ tanvânÁ Az embert összekötözték,
ábadhnan púruøam pa÷úm || 15. S feláldozták az istenek. (15.)

yajñéna yajñám ayajanta devÁs Istenek áldoznak az Áldozattal

tÁni dhármâåi prathamÁni âsan | Az Áldozatnak: e törvény az első.
té ha nÁkam mahimÁnaþ sacanta E hatalmak a mennyboltig felérnek,
yátra pÚrve sâdhiyÁþ sánti devÁþ || 16. Hol ősi szádhják és istenek élnek. (16.)
96 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda
ËV 10.108 (934)
kím ichántî sarámâ prédám ânað
kím ichántî sarámâ prédám ânað dûré hí ádhvâ jáguriþ parâcaíþ |
kÁsméhitiþ kÁ páritakmiyâsît katháæ rasÁyâ ataraþ páyâæsi || 1.
índrasya dûtÍr iøitÁ carâmi mahá ichántî paåayo nidhÍn vaþ |
atiøkádo bhiyásâ tán na âvat táthâ rasÁyâ ataram páyâæsi || 2.
kîdÉää índraþ sarame kÁ dë÷îkÁ yásyedáæ dûtÍr ásaraþ parâkÁt |
Á ca gáchân mitrám enâ dadhâma áthâ gávâæ gópatir no bhavâti || 3.
nÁháæ táæ veda dáb iyaæ dáb at sá yásyedáæ dûtÍr ásaram parâkÁt |
h h
ná táæ gûhanti sraváto gabhîrÁ hatÁ índreåa paåayaþ ÷ayadhve || 4.
imÁ gÁvaþ sarame yÁ a¥chaþ pári divó ’ntân subhage pátantî |
kás ta enâ áva sëjâd áyudhvî utÁsmÁkam Áyudhâ santi tigmÁ || 5.
97
RV 10.108 (934)
Szaramá és a panik
[Panik:] „Mi után vágyakozva jött Szaramá e helyre, hiszen messzi az út,
s a távolba vész? Mi a küldetésed? Hogyan találtál végül ide? És hogyan
szelted át a Raszá vizeit?” (1.)
[Szaramá:] „Indra hírvivőjeként küldtek, s a ti nagyszerű, rejtett kincseiteket
keresem, Panik. A Raszá vizeit pedig így szeltem át: féltek a szégyentől,
hogy esetleg átugorhatják őket, ezért egy gázlóval segítettek nekünk.” (2.)
[Panik:] „És milyen ez az Indra, Szaramá? Hogy néz ki ő, akinek a hírvivő-
jeként a messzi távolból hozzánk siettél? Ha idejön, majd szövetséget kö-
tünk vele, és a csordánk pásztora lesz.” (3.)
[Szaramá:] „Én nem úgy ismerem őt, mint akit rá lehet szedni. Inkább ő az,
aki rászed másokat; ő, kinek hírvivőjeként a messzi távolból hozzátok si-
ettem. A mély folyóvizek nem rejtik el őt. S ti, Panik, itt hevertek majd
holtan. Indra lemészárol benneteket.” (4.)
[Panik:] „Szaramá, íme, a csorda, amelyet kerestél, amelyért az ég széléig
repültél, ó Szépséges. Ki engedné át harc nélkül neked? Ráadásul kiváló
fegyvereink vannak.” (5.)
98 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda
aseniyÁ vaþ paåayo vácâæsi aniøavyÁs tanúvaþ santu pâpÍþ |
ádhëøýo va étavÁ astu pánthâ bÉhaspátir va ubhayÁ ná mêÜât || 6.
ayáæ nidhíþ sarame ádribudhno góbhir á÷vebhir vásubhir níëøýaþ |
rákøanti tám paåáyo yé sugopÁ réku padám álakam Á jagantha || 7.
éhá gamann Éøayaþ sóma÷itâ ayÁsiyo áägiraso návagvâþ |
tá etám ûrváæ ví bhajanta gónâm áthaitád vácaþ paåáyo vámann ít || 8.
evÁ ca tváæ sarama âjagántha prábâdhitâ sáhasâ daíviyena |
svásâraæ tvâ këåavai mÁ púnar gâ ápa te gávâæ subhage bhajâma || 9.
nÁháæ veda bhrâtëtváæ nó svasëtvám índro vidur áägirasa÷ ca ghorÁþ |
gókâmâ me achadayan yád Áyam ápÁta ita paåayo várîyaþ || 10.
dûrám ita paåayo várîya úd gÁvo yantu minatÍr ëténa |
bÉhaspátir yÁ ávindan nígûÜhâþ sómo grÁvâåa Éøaya÷ ca víprâþ ||
99
[Szaramá:] „A szavaitok, panik, nem fegyverek! Hiába fog ki bűnös testetek
a nyílvesszőkön, s hiába leküzdhetetlen a hozzátok vezető út, Brihaszpati
nem fog kegyelmezni nektek.” (6.)
[Panik:] „Szaramá, e rejtekhely – tele marhákkal, lovakkal s egyéb javakkal
– szilárdan áll a kősziklák között. Panik vigyázzák, akik nagyszerű őrzők.
Rossz nyomon járva hiába jöttél.” (7.)
[Szaramá:] „Ha majd a látók – az Ajászja4, az angiraszok, és a navagvák –
szómától felajzva idejönnek és szétosztják a karámba zárt teheneket maguk
között, a panik visszaszívják e szókat!” (8.)
[Panik:] „Szaramá, mivel isteni erő vezérelt hozzánk, nővéremmé teszlek!
Ne menj vissza, Szépséges, megosztjuk veled a csordát!” (9.)
[Szaramá:] „Én nem ismerek fivérséget, nővérséget. Indra és a rettegést keltő
angiraszok bezzeg ismerik. Amikor elhagytam őket, úgy tűnt, a csordára
áhítoznak. Panik, fussatok el innen jó messzire!” (10.)
[Narrátor:] „Panik, fussatok el a lehető legmesszebbre! Az isteni Renddel
szemben jöjjönek elő a tehenek, akiket Brihaszpati, Szóma, a sajtolókövek és
az ihletett látók megtaláltak, pedig el voltak rejtve.” (11.)
4 Indra.
100 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 101

ËV 10.129 (955) RV 10.129 (955)

nÁsad âsîn nó sád âsît tadÁnîæ A teremtés himnusza5

nÁsad âsîn nó sád âsît tadÁnîæ Nem nem-lét volt, és nem volt lét sem akkor,
nÁsîd rájo nó víomâ paró yát | Nem volt ég, és az égen túl a menny sem.
kím Ávarîvaþ kúha kásya ÷ármann Mozdult valami? Hol, ki oltalmában?
ámbhaþ kím âsîd gáhanaæ gabhîrám || 1. Víz volt talán, és feneketlen mélység? (1.)

ná mëtyúr âsîd amÉtaæ ná tárhi Nem volt halhatatlanság és halál sem.

ná rÁtriyâ áhna âsît praketáþ | Éj s nap közt nem volt különbségtevő-jel.
Ánîd avâtáæ svadháyâ tád ékaæ Csak az Egy lélegzett, lehelet nélkül,
tásmâd dhânyán ná paráþ kíæ canÁsa || 2. Önerejéből. Nem volt semmi más ott. (2.)

táma âsît támasâ gûÜhám ágre Sötétet akkor sötétség borított,

apraketáæ saliláæ sárvam â idám | Mindenütt jel-nélküli óceán honolt.
tuchyénâbhú ápihitaæ yád Ásît Üresség burkolta a létbe lépőt,
tápasas tán mahinÁjâyataíkam || 3. Amint az Egy felkélt izzó erővel. (3.)

kÁmas tád ágre sám avartatÁdhi A Vágy, ami abban akkor felébredt,
mánaso rétaþ prathamáæ yád Ásît | Első csírája lett az értelemnek.
sató bándhum ásati nír avindan A látók szívükben bölcsen kutattak,
hëdí pratÍøyâ kaváyo manîøÁ || 4. S nemlétben lelték meg a lét bilincsét. (4.)

tira÷cÍno vítato ra÷mír eøâm Mérőzsinórjuk kifeszült erősen,

adháþ svid âsÍ3d upári svid âsî3t | Hol volt a lenn, és merre volt a fenn ott?
retodhÁ âsan mahimÁna âsan Termékenyítő s termékeny hatalmak:
svadhÁ avástât práyatiþ parástât || 5. Energia mélyen, felül lökések. (5.)

5 Pannonhalma, 1976.
102 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 103

kó addhÁ veda ká ihá prá vocat Ki az, ki tudja, s itt ki mondja majd el,
kúta Ájâtâ kúta iyáæ vísëøýiþ | Honnét keletkezett, honnan e teremtés?
arvÁg devÁ asyá visárjanena Az istenek? Hisz később jöttek ők is!
áthâ kó veda yáta âbabhÚva || 6. Hogy honnan ered, ki tudhatja akkor? (6.)

iyáæ vísëøýir yáta âbabhÚva Ó hogyan létesült ez a Teremtés?

yádi vâ dadhé yádi vâ ná | Talán magát formálta meg, talán nem?
yó asyÁdhyakøaþ paramé víoman Legfőbb mennyből ki letekint reája,
só aägá veda yádi vâ ná véda || 7. Talán az tudja, vagy nem tudja Ő sem? (7.)
104 Költészet vallás, filozófia és tudomány határán · Rigvéda 105

Keresztben kifeszült mérőzsinórjuk10,

Nászadíja (2012)6 De hol volt a lenn, merre volt a fenn ott?
Termékenyítő s termékeny hatalmak:
Nemlétező és létező se volt még. Akarat mélyen, fent erőfeszítés. (5.)
Nem volt ég, és az égen túl a menny sem.
Mi mozdult, kinek oltalmában és hol? Ki az, ki tudja, s itt ki mondja majd el,
Mérhetetlenül mély víz volt talán az? (1.) Honnét keletkezett, honnan e teremtés?
Az istenek? Hisz később jöttek ők is!
Nem volt még élet és nem volt halál sem, Hogy honnan ered, ki tudhatja akkor? (6.)
Éj s nap közt nem volt különbségtevő-jel.
Lélegzés nélkül lélegzett magától Ó hogyan létesült ez a teremtés?
Az az Egy – nem volt semmi rajta kívül. (2.) Talán magát formálta meg, talán nem?
Legfőbb mennyből ki letekint reája,
Sötétség rejtett sötétséget akkor, Talán az tudja, vagy nem tudja Ő sem? (7.)
Minden csak jel-nélküli áradás volt.
Üresség burkolta a létbe lépőt7,
Amint az Egy felkélt izzó erővel. (3.)

Vágy ébredt akkor ott arra az Egyre8,

A gondolat-mag9 létezett először.
Szívükben bölcsen meglátták a költők:
A nemlét rejti a lét kötelékét. (4.)

6 Budapest, 2012. In Fórizs 2013: 177–178.

7 A védikus eredeti (tuchyénâbhv ápihitaæ yád Ásît) két jelentést is hordozhat: ‘ürességgel (tuchyéna)
burkolt üresség (âbhú) (volt az, ami) létezett’, illetve ‘üresség burkolta a létbe lépőt (âbhÚ)’. A költő
valószínűleg tudatosan használja mindkettőt. (Jurewicz 2013:12, l. még Jurewicz 2010.)
8 kÁmas tád ... sám avartata, ‘vágy ébredt arra [az egyre] akkor ott (ágre ... ádhi)’ vagy ádhi-sám-
avartata (+tárgye.), ‘bekerül/belép valamibe; ébred/felkél valamiben’: ‘Vágy ébredt akkor Abban
[az Egyben].’ E kölcsönösségre is utaló kettős jelentésű kifejezés használata tudatos választás 10 Az eredeti további lehetőséget rejt. A ra÷mír [mérő]zsinór helyett jelenthet [nap]sugarat is: ‘A fény-
eredménye lehetett. sugaruk (ra÷mír eøâm) keresztben/vízszintesen/oldalt (tira÷cÍno) kiáradt (vítato).’ Mindkét jelentés tu-
9 A gondolat (/elme) magja/ondója (mánaso rétaþ). datos használata valószínűsíthető.