14.

Bodor Ádám: Sinistra körzet

Bodor Ádám:
 A kortárs magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb novellistája és regényírója
 A kommunista hatalomátvétel után családja elveszítette otthonát, egykori bankigazgató
édesapját bebörtönözték. Illegális szórólapok terjesztéséért 16 éves korában őt is
letartóztatták: két évet a hírhedt szamosújvári börtönben raboskodott
 1982-ben Magyarországra települt
 Középpontban: létértelmezési, erkölcsfilozófiai kérdések, döntési helyzetek, emberi
viszonyok
 Jellemzői: abszurd helyzetek, nyomasztó álomszerűség, realista környezetbemutatás,
rövid szövegek, lefokozott közlésmód, balladai tömörség, hiány, példázatszerűség

Sinistra körzet:
 Cím: „veszélyzóna”
o Sinistra jelentései: gyászos, sötét, bajlós
o Körzet: hivatalosan kijelölt, lezárt terület, amely különbözik a körülötte lévő
területtől
o A tizenöt fejezetből álló kötet egyszerre kínál lehetőséget a novellafüzérként,
illetve regényként történő olvasásra, a műfaji kettősség poétikai szerepét az alcím
is alátámasztja. Alcím: Egy regény fejezetei
 Zárojeles címek, megszámozott „fejezetek”, név + tulajdona (pl.: Connie
Illafeld szőre)
 Tér:
o Valóságos és metaforikus egyszerre
o Rideg, embernek nem való, természeti, civilizáción kívüli, önmagában
zárt világ  földrajzilag beazonosítható (román-ukrán határvidék)
o Természetvédelmi rezervátum, de valójában internáló tábor, Dobrin City
o A természeti és épített környezet egyformán embertelen
 Idő:
o bizonytalan, összezavarodó időérzék, előre-visszautalások
o a múltbeli idősíkok váltogatása
o 80-as évek közepe, felismerhető Ceausescu kommunista diktatúrája
 Történetvezetés:
o Nem lineáris, nem metonimikus, nem kronologikus
o Egy-egy név – egy-egy különálló történet
 Szereplők:
o Kb. 40 ismétlődő szerepelő (A jó palócok hasonlóság)
o Furcsa nevek (Connie Illafeld, Béla Bundasian, Hamza Petrika)
o Különböző nemzetiségek (román, magyar, török, szász), de nincs faji, etnikai vagy
vallási megkülönböztetés
o Önazonosság hiánya: nincs saját név, a nevet a hatalom adja, nincs múltjuk,
nincsenek céljaik, nincs emberi méltóság, nincs magánélet és család
o Nincs társadalmi norma: nincs erkölcsük és nincsenek negatív vagy pozitív
jellemvonásaik
 Narráció és nyelv:
o Visszatekintő, reflektáló
o Elbeszélő: Andrej Bodor, többnyire E/1, a vége felé E/3 személyre vált
 o Sűrített, száraz, objektív, szűkszavú elbeszélés  részletező, helyenként lírai
természetleírás
o Minden valami mást jelent:
 Természetvédelmi terület = internáló tábor
 Elmegyógyintézet = börtön
 Kezelés = kínzás
 Betegség = lázadás
 Bolond = politikai ellenség
 Névjegy = dögcédula
 Vöröskereszt = politikai rendőrség
 Motívumok:
o Határ – ég-föld, Sinistra-folyó, élet-halál, hegy-völgy, erdő-falu  kapcsolat a
külső világgal
o Természet: aprólékos leírások, a természetre állathasonlatok
o Ösztönök, szexualitás, alkohol
 Értelmezés:
o Társadalmon kívüli társadalom: természetes mindenféle bűntett, az is, ami ősi
tabukba ütközik (pl.: pedofília, gyilkosság), kizárólagos motiváció a biológiai
szükséglet, nincs norma, nincs jó és rossz, nincsenek következmények sem
o Minden és mindenki furcsa, nehezen értelmezhető, reálisan ábrázolt irreális világ-
és történetelemek, abszurd, mint maga a totális diktatúra
 Bodor regényének tárgya a totalitárius elnyomás, az emberi individuális
szabadság megsemmisülése, az általános érvényű determináltság
o Téren és időn kívüliség  mitikussá válik
 Stílusirányzat:
o Újkatasztrofizmus (disztópikus, abszurd, groteszk)
o Mágikus realizmus:
 Egyszerre reális és meseszerű/varázslatos elemek, az irrealitás reálisnak
tűnik, nem kap magyarázatot
 Érzékterületek hangsúlyozása (színek, szagok, hangok)
 Torz időkezelés
 Nincsenek vagy nem követhető ok-okozati összefüggések