PE-Energia Akadémia 474

Kicsit részletesebben – ismét USA és a szavazások

A szénnel szembeni intézkedések még radikálisabbak, mint ahogy eddig gondoltuk. Az előző
cikkünkben számonkértük a józanságot. Nem kevesebbről van szó, minthogy az USA-ban
„2035-ig meg kell szüntetni az összes szén-dioxid kibocsátó energiaforrást” (mármint azok
hasznosítását) az áramtermelés területén. Tehát durván tíz év alatt. Valóban jogos a kérdés:
józan az, aki ilyen célt fogalmaz meg, főleg az USA-ban, ahol az egyes államoknak viszonylag
nagy önállóságuk van, többek között az energiaellátás területén is. Így jelentős eltérések
tapasztalhatók a klímavédelemhez való hozzáállás területén. Egyes (republikánus) államok
ma sem hajtják végre a szövetségi kormány intézkedéseit. Józan megítélés szerint egyébként
is feleslegesek a klímavédelemmel kapcsolatos intézkedések, mert az ENSZ-célkitűzések
egyszerűen nem teljesíthetők. Erről ír Duggan Flanakin a

Kína és India rekordokat dönt a széntermelésben c. cikkében.

Postázta: Chris Frey | 2024. június 4. | Energia | 0 |

Valószínűleg már rég nem elavult modell: a szén! Kép: Andreas Schöllhammer szíves
engedélyével

Duggan Flanakin

Áprilisban az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) új, végleges szabályt

adott ki , amely arra kényszeríti az amerikai széntüzelésű erőműveket, hogy szén-dioxid-
leválasztó rendszereket telepítsenek, vagy szüntessék be a működésüket. A szabály Biden
elnök azon ígéretének kulcsfontosságú részét képezi, hogy 2035-ig megszüntetik az összes
szén-dioxid-kibocsátó energiaforrást a villamosenergia-ágazatban, 2050-re pedig a lakások
fűtése, az acélgyártás és minden egyéb felhasználás területén.
De amint arról Cvetana Paraskova májusban beszámolt , a Biden-adminisztráció terve
leküzdhetetlen problémákkal néz szembe, mivel a fosszilis tüzelőanyagok még mindig az
Egyesült Államok villamosenergia-termelésének 60 százalékát teszik ki. A szén részaránya 16
százalékra csökkent, míg a földgázé 43 százalék. A széntüzelésű energiatermelés a nyári
hőséghullámok idején (a klímaberendezések miatt) éri el a csúcsot, amikor a szélenergia
különösen időszakos. Ez azt jelenti, hogy a szén továbbra is több áramot szolgáltat, mint a
szél (11 százalék), a vízenergia (6 százalék) vagy a napenergia (4 százalék).

A törekvés célja, hogy ne csak a szenet, hanem minden fosszilis tüzelőanyagot kitiltsanak az
amerikai társadalomból. A légy Biden levesében inkább olyan, mint egy elefánt a kis
szobában. Világszerte a kisebb és nagyobb országok sokkal inkább azzal foglalkoznak, hogy
energiát és áramot biztosítsanak polgáraiknak, mint azzal, hogy félelemkeltő "keresztes
hadjáratot" folytassanak, hogy megszabadítsák a bolygót az éltető szén-dioxidtól.

Itt öt állam – Észak-Dakota, Missouri, Kentucky, Wyoming és Nyugat-Virginia – még mindig

a szénre támaszkodik villamosenergia-termelésének több mint felében. Az adatközpontok, a
mesterséges intelligencia és az elektromos járművek egyre többet fogyasztanak a meglévő
áramból, megterhelve a közműveket, amelyek azért küzdenek, hogy kielégítő szinten tartsák
az energiaellátást.

Európában, ahol a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása iránti hivatalos lelkesedés

időnként meghaladta Amerikát, még Németország is újraindított egy széntüzelésű erőművet,
más európai országok pedig fontolgatják saját igényeiket az orosz földgáz alternatívái iránt.
Az EU barnaszéntermelése a 2010-es évek több mint 300 megatonnájáról 2020-ra 240
megatonnára esett vissza .

Négy uniós ország termel, ill. használ kőszenet, különösen Lengyelország és Németország,
amelyek éves termelése a közelmúltban körülbelül 150 megatonna volt. Lengyelországban az
áram 70 százalékát továbbra is szénből állítják elő, Németországban jóval 25 százalék felett
van a szén részaránya. Oroszország villamosenergia-szükségletének mintegy 11 százalékát
szénből fedezi, ezzel a világ ötödik legnagyobb szénfogyasztója.

Ukrajna inváziója előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök új nemzeti célt jelentett be, hogy 2060-
ra – jóval a Nyugat által meghatározott határidő után – nettó szén-dioxid-mentessé váljon. A
dohai és brüsszeli (és washingtoni) globalista összeesküvésen kívül más országok még
kevéssé hajlanak a széntermelés megszüntetésére; Különösen India és Kína az ellenkező
irányba halad.

Áprilisban Narendra Modi indiai miniszterelnök örömmel jelentette be, hogy országa több
mint egymilliárd tonna kőszenet és lignitet termelt a 2023–24-es pénzügyi évben, csaknem
100 millió tonnával többet, mint a 2022–23-as pénzügyi évben. Modi, akinek országának
sokkal több áramra van szüksége egy létfontosságú ágazatban ahhoz, hogy elérje céljait, mint
a világ első számú országának, a termelést "figyelemre méltó eredménynek és történelmi
mérföldkőnek nevezte az önellátáshoz vezető úton".

Az Energia és Tiszta Levegő Kutatási Központ (CREA) és a Global Energy Monitor (GEM)
új jelentése szerint a széntüzelésű erőművek engedélyezése, az építkezések megkezdése és az
új projektek bejelentése Kínában 2022-ben drámaian felgyorsult, új jóváhagyásokkal. 2015
óta a legmagasabb szintet érte el. Kínának az a széntüzelésű erőművi kapacitása, amelynek
megkezdték azépítését, hatszorosa volt, mint a a világ többi részében összesen.
A nemzeti közszolgálati rádió, Julia Simon jelentése szerint a kínai hőhullámok miatt megnőtt
a légkondicionálás iránti kereslet, és kiszáradtak a folyók, ami miatt a kínai vízerőművek
leállnak. Aiqun Yu, a CREA-GEM jelentés társszerzője megjegyezte, hogy az orosz-ukrán
háború miatt a cseppfolyósított földgáz árának emelkedése egy másik kínai tartományt
késztetett arra, hogy a szén felé forduljon.

A CREA-GEM jelentés némileg elhomályosítja Kína szén iránti elkötelezettségét, és azt

állítja, hogy "az új széntüzelésű erőművek tömeges bővítése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a
kínai energiaszektor szénfogyasztása vagy CO₂-kibocsátása növekedni fog." Végül is Kína
szél-, nap- és atomerőműveket is épít, és Xi elnök „megígérte, hogy Kína csökkenti a
szénfogyasztást a 2026-2030 közötti időszakban”.

A szerzők szinte bocsánat kérően azt mondják, hogy ez „a kihasználtság csökkenését

jelentené”, nem pedig a széntüzelésű energiatermelés további növekedését. Bizony, szótlanul
azt mondják, Kína a következő nyolc éven belül fokozatosan megszünteti ezeket a drága, új
széntüzelésű erőműveket. És a disznók repülnek.

Mindazonáltal a CREA-GEM csapata szükségesnek találta, hogy megfogalmazzon néhány

„politikai ajánlást”, hogy megmutassa Xi elnöknek, hogyan őrizheti meg a Net Zero felettesek
kegyeit. Először is, Kínának szigorúan ellenőriznie kell az új széntüzelésű energia kapacitását,
és el kell utasítania vagy visszavonnia az olyan projektek engedélyét, amelyek nem
szükségesek a "hálózati stabilitás támogatásához" vagy "a változó megújuló energia
integrálásának támogatásához".

2020-ban Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Indiát, hogy kötelezze el magát a

szén-dioxid-semlegesség mellett a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetésével
és a napenergiába való befektetéssel. Guterres azt állította, hogy a szénbe való befektetés
„rossz gazdaság”, és csak a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra való átállásának
felgyorsulásával válhat „igazi” globális szuperhatalommá az éghajlatváltozás elleni
küzdelemben.

Modi miniszterelnök meghajolt és vajon meghunyászkodott-e Guterres előtt?

Ugyanebben az évben Guterres egészen Pekingig utazott, hogy "sürgesse" Kínát, hogy
hagyjon fel a szénprojektek finanszírozásával, mert a párizsi éghajlat-változási megállapodás
céljai Kína együttműködése nélkül elérhetetlenek lennének. Ott is felszólította a "gazdasági
szuperhatalmat", hogy tartsa be az előírásokat, és azt suttogta: "amint Kína helyreállítja a
növekedést, az nagy hatással lesz arra, hogy a pandémiát követő világban elérhető
közelségben tudjuk-e tartani az 1,5 °C-os" felmelegedési korlátot (a pandémia csúcsán
mondta!).

Hszi elnöknek annyira hízelgett a volt portugál miniszterelnök, hogy azonnal leállította az új
kínai széntüzelésű erőművek jövőbeli terveit?

2021 novemberében több mint negyven ország, köztük a szénfüggő Lengyelország, Vietnam
és Chile kötelezte el magát a szén fokozatos kivonása mellett. Az Egyesült Államok és 19
másik ország csak 2022 végére vállalná fel a „nem ellenőrzött” külföldi fosszilis tüzelőanyag-
projektek állami finanszírozását.
Vajon mi történne, ha csak a Nyugat és barátai szüntetnék meg fokozatosan a fosszilis
tüzelőanyagokat?

Link: https://www.cfact.org/2024/05/29/china-india-break-coal-production-records/

***

A cikk végén szereplő kérdésre egyszerű és egyértelmű, sőt vitathatatlan a válasz. A

klímaváltozásban semmi, de semmi sem történne, amire a klímavédők számítanak, mert a
klíma szigorúan a természeti törvények és e törvények által vezérlten bonyolult és összetett
természeti folyamatok eredő hatásaként változik. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése ugyanis
nem befolyásolja a klíma változását és a technika fejlődésével a kapcsolatos
környezetszennyezés is egyre csökken. Fontos dolog mégis történne: egyre súlyosabbá
válnának a zöldátállás, ill. a dekarbonizációs politika gazdasági és jóléti negatív
következményei, ami kikényszeríti e káros klíma- és energiapolitikák feladását. Úgy
gondoljuk, hogy éppen elérkeztünk a kijózanodás küszöbére.

A cikk alapján egyébként úgy tűnik, hogy a Biden-adminisztráció megbánta, hogy a

klímavédelem területén az éllovas szerepét átengedte Németországnak, és most e szerepet
vissza szeretné szerezni.

Végül igazolásul ideillenek a német áramellátással kapcsolatos, rendszeresen megjelenő

rendkívülien tanulságos ábrák. Az ábrák önmagukért beszélnek, ezért csak rövid
kommentárokat csatolunk.

Az első ábrákon a szél és naperőművi kapacitások és termelésük láthatók 2015-től 2024-ig

a május havi adatokkal szemléltetve (a vízszintes skálaadatok tévesek, helyesen 2015 május,
2016 május stb.).

Az 1. ábrán a szél+naperőművek beépített teljesítőképességének (vékony piros szín), a

fogyasztói igény (vastag piros szín), a szél + naperőművi teljesítmény (kék és sárga) alakulása
látható májusról-májusra haladva.
 1. ábra. A szél + naperőművi kapacitások és termelésük alakulása (2015-
2024 májusi hónapok)

Láthatóan a kapacitáslétesítés 2019 és 22 között lelassult, majd az új kormány idején ismét

felgyorsult. Mára elérte a 160 GW értéket. Az új gazdasági miniszter szerint 2030-ra el kellene érni a
400 GW-ot. A fogyasztói igény 2022-től viszont lassan csökken.

A 2. ábra a szárazföldi szélerőművek esetére szemlélteti a kapacitás és termelési adatokat. A

kapacitáslétesítés 2020-tól eléggé megtorpant. Az időjárási viszonyok alakulása miattaz
utóbbi években a szélerőművi termelés csökkent.

2. ábra. A szárazföldi szélerőművek kapacitás és termelési adatainak

alakulása (2015-2024 májusi hónapok)

A 3. ábra a tengeri szélerőművek agyanazon adatait ábrázolja, amiből látható, hogy a

lényegesen nagyobb beruházási költségeik miatt 2020-től az építkezési kedv lényegesen
megcsappant.
 3. ábra. A szárazföldi szélerőművek kapacitás és termelési adatainak
alakulása (2015-2024 májusi hónapok)

A 4. ábra a naperőművek azonos adatainak alakulását szemlélteti. Az előző ábrákkal

összevetve megállapítható, hogy a megújuló erőművek létesítésének súlypontja áthelyeződött
a naperőművek területére.

4. ábra. A naperőművek kapacitásának és termelésük alakulása (2015-

2024 májusi hónapok)

A következő ábrákon tanulságul a villamosenergia-termelés összetételének összehasonlító

ábráit mutatjuk be.

Az 5 ábra Németország áramtermelésének megoszlását szemlélteti. A fekvő oszlopos

diagramok az egyes energiahordozókból januártól májusig termelt villamosenergia
mennyiségeket ábrázolják, az oszlopok végén a fogyasztói igény feltüntetésével (TWh), a
2016 – 24 évekhez tartozóan. A baloldali barnásan csíkozott oszloprészek az import-export
szaldót ábrázolják. Az ábra alatti táblázat a számszerű adatokat összesíti.
 5. ábra. Németország áramtermelésének (TWh) összetétele (jan.-máj.)

A 6. ábra ugyanezt szemlélteti Franciaország esetére. Az eltérés több, mint jellemző.

Franciaország számára az energiaellátás biztonságát a jelentős atomerőművi termelés
biztosítja, amelyet a kormány a jövőben az új atomenergia stratégiájában még jelentősen
erősíteni is fog. Németország viszont leállította az atomerőműveit.

6. ábra. Franciaország évi áramtermelésék (TWh) összetétele (jan.-máj.)

Végül e témakörben a 7. ábrán a tőzsdei áramárak (€/MWh) alakulását láthatjuk 2024

májusához tartozóan.
 7. ábra. A tőzsdei áramárak alakulása Németországban (DE) és
Franciaországban (FR).

A tanulságok egyszerűek: az eltérő energiapolitikáknak következményeként Németországban

magasabbak a tőzsdei áramárak, jobban fluktuálnak, akár jelentős negatív áramárak is
kialakulnak. Mindezek arra utalnak, hogy a németországi rendszer stabilitási gondokkal küzd.
Ezt az is igazolja, hogy egyre nő a hálózat üzemeltetésében az un. szükségbeavatkozások
száma.

Mivel e kiegészítés hosszúra nyúlt, ezért a németországi májusi áramtermelési ábrákról talán
legközelebb. Ezekből majd látni fogjuk, hogy elsősorban nem a szűk erőművi kapacitásokkal
van baj, hanem a megújuló erőművek fluktuáló és kiszámíthatatlan termelésével, a hálózati
fejlesztések elmaradásával és az energiaárakkal van gond. Pontosabban az egész zöld
átállással.

(Petz Ernő, 2024. 06. 06.)

Amint e dátumból látható, ez az összeállítás még a szavazások előtt készült, és szándékosan

nem küldtem el. Célszerűnek láttam megvárni a szavazási eredményeket. Fentebb azt írtam,
hogy talán éppen elérkezett a kijózanodás ideje, ami természetesen a nyugati országokban
szinte egyeduralkodóvá vált szélsőséges közös klíma- és energiapolitikára is vonatkozik. És
valóban elérkeztünk a határkőhöz. Magunk mögött hagyjuk a nyugati világ XXI. századára
kialakult förtelmes időszakát, amely már sohasem térhet vissza.

A szavazás éjszakáján a francia elnök feloszlatta a nemzetgyűlést és új választásokat írt ki, a

belga kormányfő lemondott, és ez csak a kezdet. Megerősödtek a józanul gondolkodó, az
emberek akaratát képviselő pártok. Valójában, ahogy korábban gondoltam: a választók
fognak nem csak voksolni, hanem ítéletet is hirdetni. Hála a tényleges tiltakozási folyamatot
elindító traktoros gazdáknak.

Európának a 2024. június 9-én kovácsolt új váltón áthaladva egy új vágányon kell tovább
haladnia, amihez józanság, elszántság és értékalapú életfelfogásra, erre épülő politikára
(politikusokra, „államférfiakra”) lesz szükség az életünk minden területén. Az energetika
területén is!

Európa újjászületéséhez hitre és sok-sok munkára lesz szükség. A cikk tárgyát képező USA-ra
később kerül sor.

És konkrétan mi várható? Pl. az 1. árán bemutatott függvény megbicsaklik, és

Németországban leáll az új szél- és naperőművek építése.

2024. 06. 10.