7.

tétel
A felfedeztető tanulási stratégia lényege. A tudomány típusú felfedezésen alapuló
tanulási stratégia alkalmazásának lehetőségei és nehézségei a földrajztanításban

Folyamat szakaszokra bontása:

Probléma értelmezése—> kutatási problémát kell földarabolni—> hipotézis felállítás,

kérdések megfogalmazása—> információk gyűjtése—> tudás mélyítésé—> probléma
továbbfejlesztése, elmélyítés—> új elmélet kialakulása

Folyamat:

Információszerzés—> információ szűrés—> információ befogadása—> információ

feldolgozása—> információ felhasználása

Tudományos érvelés modelljének tanulása:

 Mi az amit eddig csináltunk

 Mik az eddigi tapasztalataink az eddigi problémával
 És hogyan magyarázzuk a megfigyelést
 Pl: mitől aprózódnak a kőzetek: vizet engedünk, fagyóba raktuk,
megmagyarázzuk miért aprózódnak
 pl: igaza volt Wegenernek: 4-6 fős csoport , sajtótájékoztatót tartsanak meg,
információ gyűjtése, rendszerezik, majd álláspontjukat bizonyítják
o be kell bizonyítani, hogy a kőzetlemezek folyamatosan mozognak
o bizonyításhoz prezentációs eszköz: montázs, plakát, ppt, szórólap,
gondolattérkép

Információ gyűjtésre való megtanítás:

 Kérdőív szerkesztése
 Megfigyelnek egy folyamatot
 Kísérletet végeznek
 Újságokból tartalomelemzés
 Bárkivel interjút készítenek

1. Megkérdezés
 nyers adatokat nyerjünk, véleményeket, tényeket, társadalmi szokások
megismerése
 Kérdőív összeállítása- mérésmetodikai szabályok betartása, kérdésfeltevés
módja
 Példákat is mutathatunk

2. Kikérdezés
 vásárlókat kérdezünk meg a szokásokról
 Tényleges kérdések mint minták
  Olyan helyen, ahol sokan megfordulnak, és sokféle választ kapunk, melyeket
különben nem ismernének meg
 Szabályok: hogyan szólítunk meg, legyen több kérdés a tarsolyunkban
 Eredményei adatszerűen összegezhetőek legyenek

3. Interjú
 beszélgetés időtartamát megkell tervezni
 Főbb érintendő témák (mit érintek)
 Milyen kérdéseket teszek fel.
 A kérdések sorrendje nem fontos
 Interjú közben nehéz jegyzetelni
 Rögzíteni kell a telefonbeszélgetést (megkell kérdezni)
Célzott interjú:
 Kérdések semlegesek
 Kérdések rövidek és érthetőek
 Ne eldöntendő kérdések legyenek
 Egy kérdés csak egy dologra irányuljon
 Adott témát lekell zárni mielőtt továbbmennék
 Tényekre irányuló kérdések is legyenek

4. Tartalomelemzés:
 nem szakirodalom-feldolgozás
 Arányok vizsgálata (egy szó hányszor jelent meg)
 Pl: vizsgálják meg milyen arányban szerepelnek az egyes témák a műsorokban.
(országok, népek, nemek, gazdasági ágak)
 Nem kérdőíves felmérés -> a láthatatlan tények is rögzíthetők szubjektivitás

5. Terepkutatás
 megfigyelendő esemény helyszínére küldjük
 Barna mezős beruházásra
 Építmények
 Forgalomszámlálás
 Bevásárlóközponti lekérdezés
 Vásárlási szokások
 diktafonra mondják a tapasztalataikat, benyomásaikat ott, akkor, amikor
történnek –› nem mennek feledésbe, nem írják felül a későbbi történések,
időrendjük rögzül

6. Adatbázis létrehozása
 nem tudnak olyan mennyiségű adatot összegyűjteni amikből statisztika lenne
 És sokszor jelentős a hibaarány
 Magát a módszert kell megismerni, nem adatokat szolgáltatni egy tudományos
kutatáshoz
 Adatok átfésülése , —> lássák , miféle hibák lehetnek(adatok elírása, hiánya,
értelmezhetetlenség)

Az adatokat excel táblában rögzítsék.

 Forgalomnál: középérték (lekedveltebb személykocsi márka)
  Szélső érték: (a háztömbben élők iskolai végzettsége)
 Szórás ( egy termék ára a különböző üzletekbe)

A földrajzban időbeli és térbeli sorok:

 rendezhetik térbeli elrendeződésük szerint (pl. zajszint a mérési ponttól való távolság
fv.) • ábrázolhatják térképen színfokozatokkal, piktogramokkal
 időbeli változást diagramokkal (pl. porszennyezés napon belüli változását a városban
grafikonnal, vásárlók számának változását napszakon- ként oszlopdiagrammal)