12.

tétel
Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a földrajztanításban a döntési és a
megjelenítési képességek fejlesztése érdekében

A tanulók nem mások élményeit „tanulják meg” hanem cselekednek és saját tapasztalataikat
használják elsődleges információforrásként a tanulási folyamatban tapasztalati tanulás

Nem a tanulás helyszíne a lényeg hanem az, hogy a tanulók elmerüljenek abban, amit csinálnak és
örömüket leljék benne tanulási flow-élményt kell előidéznie a facilitátor tanárnak.

Tapasztalati tanulás ciklusa:

Ezt csináltam Mi történt? Mi lett az eredménye?  Mit jelent ami történt? Mire utalnak az
eredmények? Mit tettem a befolyásolására? Mi lesz máskor? Mit fogok másként csinálni
legközelebb?

Alapprobléma:
Nincs idő „játszani”, mert a földrajzi tényeket, összefüggéseket kell megtanítanunk
Távol, mással történő dolgokról tanulunk  nehezen értik meg az azokhoz kapcsolódó tananyagot
Lényege:

 Belebújnak egy szerepbe, ez lehet élő személy: afrikai iskolás gyereket játszik, de lehet elvont
fogalom is, hogyan lesz a bauxitból repülőgép
 Motiválódnak
 Megértetni velük hogy ezt miért csináljuk
 Gyakorolják a rugalmas alkalmazkodást

A tanítási dráma szerkezete:

Bemelegítés—> játék—>megbeszélés—>visszajelzés

Bemelegítés:

 Ráhangolódni
 Beszélgetés
 Képbehelyezés
 Tisztázzuk a játékszabályt
 Megtervezzük a drámát

Játék:

 Dramatizálás

Megbeszélés:
  Csoportmegbeszélés
 Esemény-és élménybeszámoló

Visszajelzés:

 Következtetés
 Értékelés

Döntési képesség fejlesztése:

1. dilemma:
 Helyzetismertetés  elmondja mit érez, gondol  hogyan döntene?
(információ + tapasztalat + logika + attitűd)
 Pl. Plinius döntése a Vezúv-kitöréskor

2. közös döntés
 Kitalált történet problémahelyzetének megoldása
 Együtt gondolják végig a helyzet tartalmát és megoldási lehetőségeit  közös
megállapodás egymás véleményének elfogadásával

probléma felvetésérvgyűjtésérvek súlyozásaösszegezésfelülvizsgálat közös döntés

pl: útvonaltervezés Brazilába
pl: A Föld hamarosan elpusztul. Egy űrhajó meg tud menteni 5 embert. Egy bizottság már kiválasztott
10-t  kiválasztani 5-öt

Megjelenítő képesség fejlesztése

1. szerepjáték:
 Problémán alapuló élethelyzet megjelenítése
 szereplők eltérő álláspontja, érvelése élethelyzetek szimulálása
szereplők :
o lényegkiemelő, ismeretalkalmazási és beleélő képesség, kifejező- és vitakészség, közösségi
viselkedés játék  önvizsgálatra, állásfoglalásra ösztönöz
többiek: mondanivaló könnyebb megértése

A szerepjáték sémája:

előkészítés felkészülés lebonyolítás feldolgozás értékelés

az előző órán szabadidőben AZ ADOTT az adott az adott
ÓRÁN következő órán következő órán
Előkészítés:
1. A tartalmi mondanivaló megismerése
2. Helyzetfelismerés
3. Szerepfeladatok megfogalmazása tartalmi / módszertani szempontból
4. Eszközök megjelölése, beszerzése

Felkészülés:
1.Mit fogunk csinálni?
2. Kik lesznek a szereplők?
3. Mire van szükségünk?
4. Kinek mi lesz a feladata felkészüléskor?

Feldolgozás:
Az osztály véleményének meghallgatása
2. Vázlat / rajz / modell készítése
3. A tartalmi lényeg összefoglalása

o Pl:elővárosi öv terjeszkedése( polgármester, épület vállalkozó, új elővárosi lakók,

környezetvédő)

Mikor használjuk a módszert?

a tanulás előtt 

o nem kell különösebb előismeret, információforrásokat használnak

o Nincs elég ismeret  hibás megoldások  kiderül, hogy mit gondolnak, hogyan
gondolkodnak  ráépíthetők az új ismeretek a korábbiakra
o – rávezetés nincs hiába végzett drámajáték