A szöveg

13. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei

A kommunikáció során a különböző helyzetekben egymástól számtalan szempontból
eltérő szövegeket használunk. Ezen eltérések alapján különböző szövegtípusokba,
szövegfajtákba sorolhatjuk a szövegeket.

A szóbeli közlések, hangzó szövegek jellemzően lazábban szerkesztettek, kevésbé

szabályosak, mint az írottak. A beszédet általában közvetlen kommunikációs helyzetben
használjuk, ezért lehetőség van az azonnali visszacsatolásra, ami gyors és hatékony
információcserét eredményez. A hangzó szöveg feldolgozása gyors, azonnali gondolkodást
igényel. A megértésben és befogadásban jelentős szerepe van a nem nyelvi elemeknek, a
hangsúlynak, hangerőnek, beszédtempónak, szüneteknek és a gesztusoknak, mimikának.
Szóbeli szövegeket gyakrabban használunk, mint írott szövegeket, hiszen a mindennapi
társalgás során is ezt használjuk.

Az írott szövegek jellemzően alaposan szerkesztettek, jobban követik a szabályokat és a

normákat, mint a szóbeli szövegek. Az írott szövegek vizuális, térbeli benyomást hagynak
az olvasókban. A nonverbális kommunikáció eszközei korlátozottabbak. A nem nyelvi jelek
közül az írásjelek, emotikonok, kiemelések, a szöveg tagolása, ábrák, képek segítenek a
szöveg befogadásában. Az írásbeli kommunikáció közvetettsége miatt a visszacsatolás
lehetőségei korlátozottabbak, viszont több idő áll rendelkezésre a szöveg értelmezésére és
a vélemény megalkotására. Az írott szövegeknek fontos szerepe van a történelem
megismerésében és a nyelv változásainak vizsgálatában a történelem során. A technológia
elterjedése előtt csak az írott szövegek maradtak meg az utókor számára.

14. A továbbtanuláshoz illetve a munka világában szükséges szövegtípusok

Az álláskeresésnél, ösztöndíjpályázatoknál és a továbbtanuláshoz elengedhetetlen az
önéletrajz és a motivációs levél. Ezeknek a dokumentumoknak nagy szerepük van abban,
hogy milyen képet alakítanak ki rólunk a leendő munkaadóink.

Az önéletrajz életünk legfontosabb tevékenységeinek, eredményeinek, iskoláinknak,

munkahelyeinknek, képességeinknek és szakmai céljainknak összefoglalása. Az életrajznak
több típusa van. A hagyományos önéletrajz egy összefüggő szöveg, ami tartalmazza a
személyes adatokat, iskolákat, végzettségeket, a betölteni kívánt munkakört és a korábbi
munkatapasztalatokat és elérhetőségeket. A modern önéletrajz nem összefüggő szöveg,
hanem adatok felsorolása táblázatszerűen, ami könnyebb áttekintést biztosít a
munkáltatók számára. Az Európai Unió országaiban egységesen elfogadott formátum az
ún. Europass önéletrajz. Ennek tartalmaznia kell a személyes adatokat, az elérhetőséget, a
betölteni kívánt munkakört, a szakmai tapasztalatot, a tanulmányokat, nyelvtudás és
egyéb kompetenciákat. Az életrajzok mellé egy fényképet is csatolni kell, fontos, hogy
igényes, jó minőségű kép legyen. Fontos továbbá, hogy ne állítsunk valótlant az
önéletrajzban.

A motivációs levél legfontosabb célja, hogy meggyőzze egy pályázat elbírálóját vagy egy
leendő munkáltatót az egyén motivációjáról, alkalmasságáról a megpályázott
munkakörrel, projekttel kapcsolatban. A motivációs levélnek tartalmaznia kell a
jelentkezés indoklását, az önéletrajz rövid összefoglalását kiemelve a pályázat
szempontjából releváns adatokat, a motiváció és a pozíció megpályázásának okát. Fontos
továbbá a megpályázó személyének részletes jellemzése. Motivációs levél írásakor
törekedni kell az áttekinthetőségre és a tömörségre, egy oldalnál nem lehet hosszabb.

Ezek a dokumentumok elengedhetetlenek egy sikeres interjúhoz.