7.

AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA
Az athéni demokrácia (démosz szóból ered és a démosz uralmát jelenti)
fénykora Kr.e. V. század közepén, Periklész korában volt. Athén az attikai-
félszigeten található. Az athéni demokrácia egy hosszú folyamat eredményeként
alakult ki. A demokrácia első lépése Drakónnak köszönhető.
Drakón szigorú törvényeit Kr.e. 621-ben hozta. Drakón a nemesek érdekeit
védte. Fontos volt a törvényesség kialakítása a törvényhozásban, ám ekkor a
démosz még nem kapott szerepet. Nem oldotta meg a démosz = köznép
problémáit, a parasztokat fenyegeti továbbra is az adósrabszolgaság. Drakón az
arisztokráciának kedvezett. Arisztokrácia: olyan politikai rendszer, amelyben a
legjobbak, legkiválóbbak uralma érvényesül. Az ebből eredő elégedetlenségek
miatt polgárháborús helyzet alakult ki.

A következő fontos személy Szolón, akit Kr.e. 594-ben választottak

arkhonná. Érvénytelenítette az adósrabszolgaságot, így az elmenekült parasztok
visszajöttek Athénba. Kr.e. 594-ben volt Szolón alkotmánya. Szintén ebben az
évben törölte el az adósrabszolgaságot is, így tartozásaiért minden athéni a
vagyonával felelt. Szolón ideje alatt a hivatalviselés alapja a vagyoni cenzus
volt. Négy vagyoni osztályt hozott létre az évi jövedelem alapján:
 1. Az ötszáz-mérősök: ők a leggazdagabbak
 2. lovasok: 300-500 mérő között
 3. örökforgatósok: 200-300 mérő között
 4. szegény napszámosok: 200 mérőnél kevesebb – csak ők vállalhattak
hivatalt.
A politikai jogokat kifejlesztette a legszegényebbekre is. A vagyoni osztály
alapján fizettek adót és végeztek katonai szolgálatot, sőt jogaik is ez alapján
voltak. Minden athéni polgár részt vehetett a népgyűlésen és az esküdtbíróság
munkájában. Azonban a hatalmat a nők, az idegenek, és a rabszolgák nem
gyakorolhatták. Szolón létrehozta a bulét (négyszázak tanácsát), bulé = tanács.
Kibővítette a polgárjogot.
Az athéni türannisz rendszer Kr.e. 560-510 között működött. A türannisz a
zsarnokság görög elnevezése, egyeduralmat, zsarnokságot jelent. A türannisz az
arisztokrácia egyes tagjának kísérlete az újbóli monarchiára. A türannisz a
királyság és demokrácia államforma közti átmenet. Államforma: az államfő
hatalmának eredetét, jogállását írja le.
Kleiszthenész reformjai Kr.e. 508-ra tehetők. Az ő idején megbukik a
türannisz rendszer, (nem keverendő össze a türannosz szóval, amely uralkodót
jelent). Reformjainak tartalma: 1. polgárjog, 2. polisz változása, 3. területi elv.
 Polgárjoguk a férfiaknak volt, ha szüleik athéni polgárok voltak. Megszünteti a
polgárok vérségi, rokoni alapú besorolását Athénban. A területi elv váltotta fel a
korábbi vagyoni és családi elvet. reformjai leginkább a démosz = köznép
megerősödését szolgálták. (A nagybirtokosok nem tartoztak a démosz közé).
Kleiszthenész korában a döntésekben a 20. életévüket betöltött teljes jogú
állampolgárok vehettek részt. Kleiszthenész reformjai biztosították, hogy
Athénba ne térjen vissza a türannisz rendszer. Ebben az időben a népgyűlés
legfontosabb feladata a törvényhozás volt. A politikai jogok alapja
Kleiszthenész korában a lakóhely volt. Ezen kívül terület alapú közigazgatást
vezetett be és megalkotta a phülé rendszert is. Egy phülé 3 részegységből állt és
minden phülé saját hadtesttel rendelkezett. A phülé jelentése: görög klán,
„törzs”, amely a poliszképződés során alakult ki. Egyik legjelentősebb polisz (=
városállam) a Peloponnészoszi-félszigeten fekvő Spárta volt. Az athéniak
területi phülé alapján voltak megválasztva, ők voltak sztratégoszok. A
sztratégoszok választással kerülhettek hatalomra. A sztratégosz hadvezért jelent.
A sztratégoszoknak például a trójai háborúban volt nagy jelentőségük.
Az athéni társadalom vérségi kapcsolatokon, vagyoni-és területi alapokon épült
fel. Voltak polgárok, bevándorlók (idegenek, metoikoszok), illetve rabszolgák.
Kleiszthenész korában a demokrácia intézményei közé tartozott az eklészia =
népgyűlés. Ezen minden athéni polgár részt vehetett, itt hozták a törvényeket, a
háborúról és békéről is itt döntöttek. Döntéseik kötelezőek voltak, csak egy
másik népgyűlés érvényteleníthette. Feladata volt még az osztakriszmosz, azaz
cserépszavazás. Cserépszavazás: A népgyűlésen ”kiszavazzák”, száműzik az
egyeduralomra törőt, DE vagyon nem sérülhetett a száműzéskor.
Az ötszázak tanácsának feladata: javaslatok előkészítése a népgyűlés számára
és a döntések végrehajtásának ellenőrzése.
Az esküdtbíróság feladata: Az arkhónok döntéseinek felülvizsgálata. Arkhón:
polisz irányítója, később a Sztratégosz és az ötszázak tanácsa váltja fel a
feladatvégzésben.
Periklész korában virágzik az athéni demokrácia. A tisztségeket ebben az
időben sorsolással döntötték el, csak a sztratégoszokat választották. Egyre nő a
sztratégoszok fontossága. Periklész 15 évig volt sztratégosz. Periklész vezeti be
a napidíjat Az Esküdtbíróságon (idegen kifejezéssel: Héliaia [kiejtés: héjájá]) és
az Ötszázak Tanácsában. Napidíjat fizet a népgyűlés és a bíróság tagjainak.
intézkedéseinek célja: a demokrácia kiteljesítése, így mindenkinek megvolt a
lehetősége, hogy a polisz irányítója legyen.
 A mai és az athéni demokrácia összehasonlítása:
 Régen nem szavazhattak a nők, MOST: szavazhatnak
 Régen rabszolgaság volt, MA: nincs
 Athénban jelenik meg az idióta fogalma: csak a saját dolgaival
foglalkozik, Athénban valaki idióta, valaki politikus.
 Akkori politikus: a poliszért tévő ember, szereti városát, MAI politikus:
pénz miatt csinálja, pártokat hoz létre és véleményt nyilvánít.
Közvetlen (direkt) demokrácia: a közösség minden tagja személyesen vehet
részt a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásában szükséges a
népgyűlés vagy a népszavazás jogintézménye.
Közvetett (parlamentáris) demokrácia: egy politikai fogalom, a közvetlen
demokrácia ellentéte, itt nem a saját nevükben hozzák meg döntéseiket.
Az ókori athéni demokrácia közvetlen demokráciának nevezhető.