A magyarság múltja, jelene és jövője Kölcsey Ferenc műveiben

I. Kölcsey Ferenc – a klasszicizmus és romantika határán

− „Nem közénk való volt.” (Wesselényi Miklós) – műveltségben, politikai eszményekben, emberi
magatartásban messze felülmúlta kortársait
− hatottak rá: klasszikusok –franciák: Voltaire; német kultúra (Kazinczy hatására): Goethe,
Kant, Herder; hazaiak: Kisfaludy Sándor, Csokonai
− a reformkor kiemelkedő költője, az irodalmi életben nem töltött be vezető szerepet •
Kazinczy tanítványaként klasszicista, majd a romantika költője
II. A Himnusz költője

− kéziraton: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból

 a cím megjelöli a műfajt, az alcím a múltba helyezi a megszólalást

• múltba való visszahelyezkedés (XVI-XVII. század)

• a lírai én lehet egy 16-17.szi protestáns prédikátor, aki a nép és az Isten között közvetít

• vallásos jelleg, imaforma, nyelvének biblikus színezete, sajátos történelemszemlélet −

Isten a történelem irányítója, az események mozgatója
 a vers szerkezete keretes (ABA): könyörgés (1.vszk.-áldást kér)
indoklás(2-7vszk.)
könyörgés(8vszk.)-szánalmat kér
• megszólítás 1. és 8. versszakban

• tőle kaptuk a „szép hazát”, de bűneink miatt századokon át büntetéssel sújt

• 2-3. vsz.: Isten ajándékai

• 4-6. vsz.: büntetés, balsors

• XVI. századi jeremiádok szerkezete

− sorscsapások hiperbolikus képei: „vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének” •

belső viszály, testvérháborúk, üldözöttek
− érzelmi tetőpont: 5-6. vsz. paradoxon, inverzió, felkiáltás, túlzás

− 7. vsz.: jelen – 3 párhuzamos ellentétpár (dicső múlt ↔ törpe jelen)

− 8. vsz.: könyörgés szánalomért – sötétebb színezetű, mint a kezdés

− versforma: trocheusi (– υ) sorok, de ütemhangsúlyos is (l. Megismerni a kanászt…) − a keret:

jövőkép nincs a versben – isteni szándéktól függ, de Isten feloldozást ad a bűnösnek, ha
megszenvedte bűneit
 • 1. vsz.: határozott kérés – áldás (jókedv, bőség, védelem)

• 8. vsz.: könyörgés, esdeklés – érzelemtelítettség

− párhuzamai:

• Berzsenyi: A magyarokhoz II. – van jövő

• Vörösmarty: Szózat – az emberi cselekvés lehetősége

• Petőfi: Nemzeti dal

• Ady: Nekünk Mohács kell – fordított Himnusz

III.Zrínyi dala/éneke – Szobránci dal
-a nemzet sorsáért érzett aggodalom keserűsége szólal meg benne
-tárgy:a múlt és a jelen szembeállítása->idő-és értékszembesítés
-a lírai dialógus többféleképpen értelmezhető:
 lehet belső párbeszéd, szerepvers->a kérdések retorikai kérdések csupán, amelyekre a beszélő nem
vár választ->a beszélő Zrínyi, aki a múlt értékeit keresve önmagával (Vándor) folytat párbeszédet
 a Vándor lehet egy idegen is, aki csak hírből ismeri a magyarság nagyságát, hőstetteit, a válaszadó
pedig a Zrínyivel azonosuló versbeszélő.

VÁNDOR ZRÍNYI (Kölcsey?)

követelőző, határozott kérdések kiábrándult válaszok

páratlan szakaszok páros szakaszok
▪ a dicső múlt emlékei, alakjai ▪ a jelen

▪ Árpád, honfoglalás, Szondi ▪ a kérdések képeinek ismétlése

▪ értéktelítettség ▪ elsilányult, elpusztult,

▪ HŐSÖK értéktelen ▪ névtelenek,
jelentéktelenek
▪ térbeliség tágas, termékeny bérc,
▪ pusztaság, omladék, völgy
vár ▪ lelki szint: hős, bátor,
önfeláldozó ▪ gyáva, fásult, jégkebel

Huszt
-műfaja epigramma
-romantikus jegyek: romvár, éjfél, hold, kísértet
-a rémalak: egy, a közösséggel azonosuló nekik irányt mutató vándor
-helyszín: Huszt vára, a Rákóczi-féle szbh. fontos színtere
-a szellem a jelen és jövő összehasonlítására késztet
-cselekvési terv, cél: „Hass alkoss gyarapíts: S a Haza fényre derül!”
− Széchenyi Hitel c. művének megjelenése: a múlt helyett a jövő sürgető feladataira irányította a
figyelmet új program, új jelszavak, a cselekvő hazafiság programja
− epigrammaköltészet térhódítása: Huszt, Emléklapra, Versenyemlékek

− 1-4. sor: romantikus színezetű elbeszélés (romvár, éjszaka, csend, felleg, hold, lebegő rémalak)

− 5-8. sor: drámai párbeszédes jelenet – szállóigévé lett parancs