ARANY LÍRAI

KÖLTÉSZETE
A lírikus költő

■ Lírai költészete a szab.harc után bontakozik ki

■ Forrás: nemzeti katasztrófa, Petőfi elvesztése, saját sors
bizonytalansága
■ Kétségbeesés, kilátástalanság
■ Fölöslegesnek érzi magát, hiábavalónak költészetét
Letészem a lantot
https://www.youtube.com/watch?v=sc3DtjvKMGU&ab_channel=RedBullPi
lvaker

■ 1850
■ Szab.harc után – eltűnik alkotói kedve
– Költészetét hiábavalónak, feleslegesnek érzi
– Nincs kinek énekelni, a nemzet halott
– Az elégikusság válik uralkodóvá lírájában
■ A vers alapélménye a kiábrándulás, a katasztrófaélmény – elhatározás: abbahagyja a
versírást
■ Műfaj: elégia vagy elégiko-óda
■ Hangnem: lemondó, fájdalmas – elégikus és ódai
Letészem a lantot
■ Verstípus: érték- és időszembesítő vers
– Két korszakot, két lelkiállapotot állít egymással szembe
– Sivár, értelmetlen, céltalan jelen – értékekben gazdag, nagy reményekkel kecsegtető múlt
■ Cím: témajelölő
■ Fő motívum: lant
– Költészet szimbóluma (metonimikus költészettoposz)
– (Petőfi: A XIX. század költői?)
■ Szerkezet: keretes
– 3 versszak jelen, 4 versszak múlt
– Aszimmetrikus: első és az utolsó kettő jelen, a többi múlt
– A jelenből indul és oda is tér vissza
– A refrén kapcsolja össze a két idősíkot
Letészem a lantot
■ 2. versszak: tavasz-nyár évszaktoposz
– Múltbeli harmónia
– Látószög kitágítása, melléknevek fokozott alakjai, erőteljes hang-, szín-, tapintás-
és illatképletek
– Reményteljes és értelmes költői tevékenység lehetőségét jelentik
■ 3-4. versszak: a költőtárs ösztönző, múltbeli jelenléte
– A költői én azonosul a közösségi költőszereppel
■ 6-7. versszak: most – idősíkváltás
– Jelenbeli költészetét minősíti – ironikusan közelíti meg
– Kérdő mondatok – irányvesztettség, kiábrándulás
– Metaforák, hasonlatok: a halál képzetkörébe tartoznak
Letészem a lantot

■ Múlt vs. Jelen

■ A reformkor lelkesültsége <-> reményvesztés
■ Tavasz, nyár, ifjúság <-> öregség
■ Közös munka <-> magány
■ Teljességélmény <-> hiányélmény
Letészem a lantot

■ Lant: Petőfi – A XIX. század költői

– Szembeállítja a magasabb rendű közösségi érdekeltségű
költészetet az önkifejező, személyes jellegű költészettel
– Ezzel a költészetfelfogással folytat párbeszédet Arany
– Jelenlegi helyzetében folytathatatlan a költőtárs
képviselte közösségi költőszerep
Letészem a lantot

■ Mondattípusok módosulása: emelkedés

– A mondatok határai egybeesnek a sorvégekkel
– A gondolati mondanivaló végérvényessége,
megváltoztathatatlansága
■ Refrén: kérdést tartalmazó felkiáltás
– Összegzi az előző sorok megállapításait
– Kijózanít
Kertben
■ 50-es évek: a történelmi tragédia mellett személyes válság
■ Magány, a történelmi tragédiát övező emberi közöny és részvéttelenség megtapasztalása
■ A Kertbent is ez ihleti (1851)
■ Cím: kert
– Toposz: Édenkert, Csongor és Tünde, Candide kertje
■ Általánosságban:
– paradicsomi állapot, boldogság
– saját élet, lélek, egyéni boldogulás
– választott magatartás
– a létnek értelmet adó munka
■ Vershelyzet: kert és kertész
– Életkép: a saját kertjében dolgozó költő
■ Saját területén, saját életében, a külvilágtól elzárva
– Elmagányosodás, részvétlenség
Kertben
■ Felütés: önreflektív, elégikus
■ Figyelme a szomszédban zajló eseményekre irányul
– A fiatal nő halála révén özvegyen maradt férj, a félárva kisgyermek, a külvilág és a
lírai én reakciója
– 2-4. versszak: életképszerű leírás, tárgyilagos felsorolás
■ 5. versszak: átmenet, új gondolati egység – ismétlődik az 1. versszak 1. sora
– Változik: gyümölcsfáival bíbel – a fák sebeit kötözi
– Elhatárolódik mások tragédiájának befogadásától
– Érvek: a saját bánat fontosabb az embertársak iránti erkölcsi kötelességnél
– Önmeggyőzés szándéka
■ Általános létértelmezéssel zárul
Kertben
■ 6-7. versszak: kinyilatkoztatásszerű igazságok
– Az emberiség, majd az egyes ember közönye, részvéttelensége
■ Tartalmi kontraszt: felülírja a korábbi, önfelmentő érvelést
– A lírai alany magatartása is közönyös
■ Táncterem-metafora:
– Nemzedékek folyamatos változása
– Generációk letűnése: haláltánc-szerű ábrázolás
■ Erőteljes költői képek:
– Jelzős metafora: falékony húsdarab
– Hasonlat: miként a hernyó, telhetetlen
■ Az ember állati szintre süllyedésére utalnak
– Önző és erőszakos
■ Perspektíva nélküli jövőkép: a közösségi megfontolások helyébe az alantas egyéni szándékok és
tettek egyeduralma lép
■ Halál: vén kertész – visszatér a nyitóképhez
EPILÓGUS
1877
Elemzés
■ Őszikék ciklus
– Ritkán nyílik meg annyira, mint ezekben a versekben
■ Típus: létösszegző vers
– Olyan verstípus, amely a művész saját személyiségfejlődésének
értelmezésére és értékelésére tesz kísérletet. Együtt jár az
időszembesítéssel és sokszor önmegszólítással is.
■ Cím: gör. eredetű
– Jelentés: utóhang, zárszó
– -> vmi lezárása, befejezése
– Számvetést készít
Elemzés

■ Műfaj: elégikus dal

– Forma: dalszerű
– Téma, hangulat: elégikus
■ Verselés: ütemhangsúlyos, felező 8-as és 4-es sorok
– A 3. sor félsor, megtöri a dallamot
– Érzelmi feszültség
– Zaklatott menetű
■ Rímelés: páros (abab)
Elemzés

■ Szerkezet: az első sor 3x ismétlődik

– 3 részre bontja a verset
– Új gondolati egységeket vezetnek be, de össze is kötik az egységeket
■ 1. egység: 1-5. vsz.
– Múlt
– Életút első szakasza
– Derű, irónia
– Kevélység, jómód VAGY szerénység, önmérséklet, apró örömök
– Allegória, toposz: életút = országút
Elemzés
■ 2. egység: 6-10. vsz.
– Múlthoz kötött jelen – ím
– Panaszos, elégedetlen hangnem
– Nem azt kapta az élettől, amit várt
■ Cím, hírnév, elismerés
– Életét elhibázott pályán futotta
– Közösségi költőszerep
■ Csendes nyugalom, alanyi költészet mestere szeretett volna lenni

■ 3. egység: 11-16. vsz.

– A múltban megálmodott, de meg nem valósult jövő
– Vágyai nem teljesültek
■ Alkotáshoz szükséges független nyugalom
 Elemzés
■ Allegória: utazás = végigélt élet
■ Költői kérdés: lezáratlanság érzését kelti
■ Játékos ismétlések: megjártam – jártam,
gyalog jártam – gyalog bizon
■ Metaforák: titkos métely (vérszívó
féreg) = kétely, amely fölemészti; rab
madár
■ Hasonlat: égető, mint Nessus vére
– Kentaur, révész
– El akarja rabolni Héraklész
feleségét, mire az halálra sebzi
nyilával
– Tanács: a feleség fogja fel vérét,
és ha férje valaha hűtlen lesz
hozzá, felébresztheti vele iránta
érzett szerelmét
– Héraklész bőrét leégeti
■ Ültessek, oltsak: igei metafora
■ Párhuzam a Kertben c. verssel
Elemzés

■ Stílus: romantikus
■ Hátralévő évek idilli ábrázolása
■ Szabálytalanság (utolsó vsz. 5 soros)
■ Félbehagyottnak tűnő mondatok