Franz Kafka

(1883-1924)

Élete
 Prágában született, németül beszélő zsidó kereskedőcsaládban → életét a kitaszítottság
és az idegenség élménye jellemezte, még családjától is elhidegült, magányosan élt
 Életében kevesen ismerték el, műveit halála után barátja adta ki.
 Műveit németül írta:
Az átváltozás (1912) - novella
A per (1925) – regény
A kastély (1926) - regény

ÍRÓI VILÁGA
 A világ érthetetlen, szereplői ezért magányosak, szoronganak.
 Abszurd az, hogy a szereplők kiszakadnak eredeti világukból, egy hatalom bünteti
őket anélkül, hogy tudnák, miért (a bűn nem derül ki).
 A környezetleírásban a realizmus és a fantasztikum keveredik.
 Látásmódja: groteszk, ironikus.
 Példázatszerű (tanító jellegű) művek ezek.
 Műveiben tehát a felszín alatti erőket (lélek) és a tehetetlen embert mutatja be egy
abszurd világban, amelyben normálissá válik az irrealitás…
 A 20. század alapvető esztétikai minőségeit használja, ezek:
 abszurd: a fantasztikum azon szélsőséges válfaja, amikor a képzeletbeli
jelenségek felborítja a köznapi fantázia logikáját
 groteszk: szélsőségesen össze nem illő elemek társítása, ami nevetséges és
borzongató hatást kelt
Az átváltozás
 1912-ben születik, klasszikus novellaszerkezet jellemzi.
 Ha elfogadjuk azt a fantasztikus elemet, hogy a főszereplő ügynök féreggé változik, a
történet reálissá válik (metamorfózis novella).
 Szerkezete:
 Előkészítés nincs, a helyszínt, a szereplőket és a múltat később, a
kibontakozásban olvashatjuk.
 bonyodalom: Gregor Samsa féregként ébred (groteszk)
 Kibontakozás: szembenézés önmagával, életével, a világgal (naturalista
környezet- és jellemrajz)
 Fordulópont: egy hozzávágott alma a testébe fúródott
 Késleltetés: testi-lelki szenvedés (groteszk)
 Tetőpont: önfeláldozó halál választása (nem eszik-iszik; abszurd)
 Megoldás: Gregor halála után a család megkönnyebbül (abszurd)
 Az átváltozás többféleképpen értelmezhető:
 Gregor Samsa (=magányos) nem élt emberként, vegetált, robotszerűen
élte életét, teste azzá változott, amihez hasonlított az élete: állattá,
féreggé.
 Átváltozása az egyetlen lehetséges útja ahhoz, hogy szembenézzen
életével, akkor válik igazán érző emberré, miután külsőleg állattá válik.
 Az átváltozás: csak a külsőt érinti, végleges, oka a vegetatív, családja
alá rendelt monoton élet. Kafka műve figyelmeztetés (~ Kosztolányi:
Hajnali részegség).
  Átváltozása egyfajta lázadás is lehet családjával, életével szemben!
Vagy nem akart többé az anyagias világ része lenni, ezért kivonult
belőle.
 Gregor jellemzése: érzések nélküli „gép”, maradi, passzív kispolgár,
szórakozni nem jár, érdeklődése: újság, menetrend olvasgatása. DE a
közönyös Gregor az átváltozás után elkezdi a külső és belső világát
figyelni. Észreveszi apja durvaságát, főnöke embertelenségét, rádöbben
elhibázott életére.

 A jellemzés: Elsősorban leírással, belső monológokkal, cselekedetekkel jellemez a

szerző (Gregor nem beszél).
 A nézőpont először Gregoré, az ő szemszögéből látjuk a helyszínt (szobája) és
családját. DE A másik felében a műnek a család szemszögéből látjuk a
nappalit, Gregort, ill. viselkedésük megváltozását.
 A családtagok először részvéttel fordulnak felé, segíteni is próbálnak neki, majd
teljesen megundorodva elfordulnak tőle (ok: nem látják meg benne az embert),
terhessé vált a számukra, miután már hasznot (pénzt) nem hozott. A lánytestvér
mondja: „Ha ember lett volna, már elment volna.”
 Ellentétek:
 Féreg külső – emberi belső
 Rabság a szobában – szabadságvágy
 Gregor alkalmazkodása a helyzethez – a család viszont nem
 Gregor jellemváltozás – a többiek statikus (változatlan) jelleme
 Átváltozás előtti (lelki) élet – átváltozás utáni élet
 Átváltozó Gregor – változatlan környezet
 Hely: kispolgári lakás
 Idő: először órák (részletes leírás), majd hónapok telnek el
 Egyszálú, lineáris, kronologikus cselekmény
 Az elbeszélő (narrátor) először Gregor, majd egy harmadik személy, aki tárgyilagos
(objektív), nem kommentál, nem értékel.