JÁTÉK

1. Maxwell egyenletrendszer jelentése

Elektromos teret nyugvó töltés, illetve változó mágneses tér hoz létre.
Mágneses teret mozgó töltés (áram) és változó elektromos tér hozhat létre. A
nyugvó töltések által létrehozott tér forrásos, a változó mágneses tér által
létrehozott pedig örvényes.
2. Elektromágneses hullám
Elektromágneses hullámnak nevezzük az elektromos és mágneses tér
forrásáról leszakadó hullámszerű terjedést.

A tér bármely pontjában az elektromos és mágneses tér egyaránt jelen van,

melyeket jellemző vektor mennyiségek (E; B) időben periodikus változást
mutatnak. Tehát harmonikus rezgést végeznek.

Az elektromos és mágneses tér rezgése fázisban történik. A két vektor iránya

egymásra merőleges, s mindketten merőlegesek a hullám terjedési irányára.
A rendszer jobbsodrású rendszer lesz a v; E; B sorrendjében.

Az elektromágneses hullám polarizált hullám. Az elektromágneses hullámok

térben is periodikusságot mutatnak. Az elektromágneses hullámoknak van
frekvenciája és periódusideje, hullámhossza. Az elektromágneses hullám
transzverzális hullám.
3. Érvényes tulajdonságok
 polarizáció
 törés/ visszaverődés
 szuperpozíció/ interferencia
 elhajlás
 állóhullámok
 Doppler-effektus
4. Elektromágneses hullámok spektruma
 Rádióhullámok (hosszú/ közép/ rövid)
 URH (~dm)
 Mikrohullámok (~cm)
 Infravörös [IR] (hőhullámok)
 Látható hullámok (400-800 nm [vörös/narancs/sárga/zöld/kék/ibolya]
 Ultraibolya [UV] (A/B/C)
 Röntgen [RTG] (10-10 m)
 Gamma-sugárzás (radioaktív)
 Kozmo sugárzás
 f (nő)/  (csökken)
5. Poynting vektor
A Poynting vektor megadja a pillanatnyi áramsűrűséget. Az energia terjedési
iránya mindig a fény terjedési irányával azonos.
1 J
S=ε 0 ∙ E ∙ C= ∙ E ∙ B ; [ S ] = 2
2
μ0 m s,
6. Elektromágneses hullámok fizikai tulajdonságai
 energia
 impulzus
 nyomás
 tömeg
7. Rezgőkör
 Nagy frekvenciájú áramokra van szükség, ezeket generátorokkal nem
tudjuk kelteni.
 Az illető tekercsen elektromos áram fog folyni.
 Ha kisül a kondenzátor nem szűnik meg az a áram a tekercs
önindukciója miatt.
 A kondenzátor fordított polaritással töltődik fel, a maximális töltöttség
elérése után az előző folyamat fordítottan játszódik le.
 Ideális rezgőkör esetén állandó amplitúdójú, szinuszosan váltakozó
áram jön létre.
 A rezgőkör működése során az elektromos tér energiája a mágneses
tér energiájává alakul és viszont.
 Thomson-képlet

8. Pozitív visszacsatolás
 Ha csak főáramkör lenne csillapodó rezgés jönne létre. Pozitív
visszacsatolás esetén állandó frekvenciájú rezgés jön létre.
o megfelelő feszültség biztosítja az
energiát
o ha csökken az áramerősség pótolja
o áramforrás megfelelő potenciál-
különbséget tart fenn
9. Vezetéknélküli jeltovábbítás
Az adó antennájáról a vevő antennájának frekvenciájával megegyező
rezgéseket továbbítunk, így rezonanciát idézünk elő. (Kényszerrezgés alakul
ki.) Ennek következményeként jó nagy távolságból lehet venni a hullámokat.
A rádió az összeset veszi, azonban csak azt a jelet erősíti fel, amellyel
rezonanciában van.
 moduláció: A vevőrezgést a hangfrekvenciás rezgés segítségével
megváltoztatják valamiféle módon.
 demoduláció: A hangfrekvenciás rezgés visszanyerése
(egyenirányítás).

10. Törés
Törésről, akkor beszélünk, ha a hullám az egyik közegből a másik közegbe
halad át.
11. Visszaverődési fogalmak
Belső sugár: a hullám belső sugara.
Beesési pont: az a pont melyen a belső sugár metszi a közeghatárt
Beesési merőleges: a beesési pontba állított közeghatárra merőleges
egyenes
Beesési szög: a beesési merőleges és belső sugár által bezárt szög
Visszavert sugár: a visszaverődött hullámok sugara
Visszaverődési szög: a beesési merőleges és visszavert sugár által bezárt
szög
12. Visszaverődés törvénye
A belső sugár, a beesési merőleges és a visszavert sugár egy síkban van.
A beesési szög és a visszaverődési szög egymással megegyezik.
13. Törési törvény
A belső sugár, a beesési merőleges és a megtört sugár egy síkban van.
A beesési szög szinusza úgy aránylik a törési szög szinuszához, mint ahogy a
megfelelő terjedési sebességek (hullámhosszok) aránylanak egymáshoz.
A közeghatárra merőlegesen érkező hullám irányváltozás nélkül halad
tovább.

14. Relatív törésmutató

Két közeg esetén relatív törésmutatón a terjedési sebességek hányadosát
értjük.
c 1 sinα
n21= =
c 2 sinβ
15. Abszolút törésmutató
 Az abszolút törésmutató valamilyen közeg, vákuumra vonatkoztatott
törésmutatóját jelenti.

16. Teljes visszaverődés

Egy hullám teljes visszaverődést szenvedhet, ha akusztikailag sűrűbb
közegből akusztikailag ritkább közeg felé halad. Teljes visszaverődés akkor
következhet be a visszaverődés törvénynek megfelelően, ha a beesési szög
nagyobb, mint a határszög. Határszög esetén a törési szög értéke 90°.
17. Diszperzió
Diszperzió jelenségén azt a jelenséget értjük, amely azt mutatja meg, hogy az
adott közeg törésmutatója függ a fény frekvenciájától/ hullámhosszától.
A fény színe a fény frekvenciájától függ.
(vörös/narancs/sárga/zöld/kék/ibolya).
18. Gyakorlati vonatkozások
1) szívószál a pohárban „megtörik”
2) pisztrángot a vízben kicsit előrébb látjuk
3) tiszta vizű medencét sekélyebbnek látjuk, mint amilyen
4) délibáb: levegőrétegekre tagozódása hőmérséklet szerint  teljes
visszaverődés
5) Fata morgana: a nagy vizeken egyes hajókat fordítva látjuk
6) levegő remegése melegben
7) Nap lenyugvása és felkelése
8) üvegszál:
 pl.: optikai kábelek
 adatszállítás
 teljes visszaverődés megvalósulása
 nem korrodálódik
19. Szivárvány
Főszivárvány esetén 2 törés és visszaverődés valósul meg, amely jól
szétválasztja a színeket, míg, ha mellékszivárványról beszélünk 2 törés és 2
visszaverődés valósul meg.
20. Síktükör
 jelleg: látszólagos
 állás: egyenes
 nagyság: azonos nagyságú
21. Látszólagos kép
Látszólagos képről akkor beszélünk, ha csak a fénysugarak
meghosszabbításai találkoznak. (virtuális)
22. Valódi kép
Valódi kép esetén a tárgypontból kiinduló fénysugarak találkoznak (ernyőn
megjeleníthető).
23. Paraxiális sugarak
Paraxiális sugaraknak nevezzük azokat a sugarakat, amelyek az optikai
tengelyhez közel mennek.
24. Leképezési törvény
1 1 1
+ =
t k f
ha k>0, akkor valódi kép keletkezik
ha k<0, akkor virtuális kép keletkezik
25. Homorú tükör nevezetes sugarai
 A párhuzamosan érkező fénysugarak a fókuszpontba verődnek vissza.
 Az a sugár, amely a fókuszponton keresztül érkezik, az optikai
tengellyel párhuzamosan halad tovább.
 Az a sugár, amely gömbiközépponton megy át önmagába verődik
vissza.
 Az optikai középpontba érkező sugár azonos szöggel verődik vissza.
26. Homorú tükör alapesetei
t>2f valódi – fordított – kicsinyített
t=2f valódi – fordított – azonos
f<t<2f valódi – fordított – nagyított
t=f nincs kép
t<f látszólagos – egyenes – nagyított
27. Lineáris nagyítás
Nagyításon, vagyis lineáris nagyításon a képnagyság és tárgynagyság
arányát értjük, amely megegyezik a képtávolság és tárgytávolság arányával

N>0 valódi, N<0 látszólagos

INI>1 nagyított, INI<1 kicsinyített
28. Domború tükör nevezetes sugarai
 Párhuzamosan beérkező sugár, úgy verődik vissza, mintha a
fókuszóból indulna.
 Az a sugár, amely a fókusz felé halad az optikai tengellyel
párhuzamosan verődik vissza.
 A gömbiközépponton keresztül menő sugár irányváltoztatás nélkül
halad tovább (önmagába verődik vissza).
 Az optikai középpontba érkező sugarak, azonos szöggel verődnek
vissza.
29. Domború tükör alapesete
kicsinyített, egyállású, látszólagos
30. Lencse
Gömb felületekkel határolt fénytörő közeg.
31. Nagyító
Nagyítani lehet vele.
32. Gyűjtőlencse
Egy lencse gyűjtőlencseként viselkedik, ha a párhuzamosan beérkező sugár
kétszeres törés után úgy halad tovább, hogy metszi az optikai tengelyt. A
gyűjtőlencse a párhuzamosan beérkező sugárnyalábot összetartóvá töri.
33. Gyűjtőlencse nevezetes sugarai
 a párhuzamosan beérkező sugár a fókusz pont felé halad
 a fókuszon átmenő sugár párhuzamosan halad tovább
 az optikai középponton átmenő sugár irányváltoztatás nélkül halad
tovább
34. Gyűjtőlencse alapesetei
t>2f valódi – fordított – kicsinyített
t=2f valódi – fordított – azonos
f<t<2f valódi – fordított – nagyított
t=f nincs kép
t<f látszólagos – egyenes – nagyított

35. Szórólencse
Szórólencséről beszélünk, ha a párhuzamosan beérkező sugár kétszeres
törés után úgy halad tovább, hogy csak a meghosszabbítása metszi az optikai
tengelyt. A szórólencse a párhuzamosan beérkező sugárnyalábot széttartóvá
töri
36. Szórólencse nevezetes sugarai
 a párhuzamosan beérkező sugár, úgy halad tovább, mintha a
fókuszból indult volna ki.
 a fókusz felé haladó sugár párhuzamosan megy tovább.
 az optikai középponton átmenő irányváltozás nélkül halad tovább
37. Szórólencse alapesete
kicsinyített, egyállású, látszólagos
38. Lencsefajták
konvex-konvex, plán-konvex, konkáv-konkáv, plán-konkáv, konvex-konkáv
39. Dioptria
A méterben mért fókusztávolság reciproka.
40. Mikroszkóp
 2 gyűjtőlencséből áll
 A tárgylencse valódi, nagyított, képet hoz létre, amelyről az okulár, mint
virtuális tárgyról úgyszintén nagyított képet hoz létre.
 Mikrovilág megfigyelésére alkalmas eszköz.
 N= N1N2
41. Kepler-féle távcső
 2 gyűjtőlencséből áll
 két lencse távolsága fókusztávolságaik összege
 szögnagyítás mértéke a két fókusztávolság hányadosa (tárgy/ szem)
 fordított állású képet ad
 a két gyűjtőlencse virtuális fókuszsíkja esik egybe
42. Galilei-féle távcső
 1 gyűjtőlencséből és 1 szórólencséből áll
  két lencse távolsága fókusztávolságaik különbségének abszolútértéke
 szögnagyítás mértéke a két fókusztávolság hányadosa (gyűjtő/ szóró)
 egyenes állású képet ad
 a szórólencse virtuális fókuszsíkja és a gyűjtőlencse valódi fókuszsíkja
esik egybe

43. Newton-féle tükrös távcső

Miért jobb a síktükör?
 nagy lencsék hibái:
o nagy tömeg miatt nehezebb manőverezés
o felszaporodnak a lencse hibák
o nagy lencsék azért kellenek, hogy az égbolton minél
messzebbre lássunk
 1 gyűjtőlencséből és egy homorú tükörből áll + síktükör
o homorú tükör nagy átmérőben készíthető
 nagy átmérőjű tükrök
o nagy távolságok megfigyelésére alkalmas
o nagy szögnagyítás lehetséges
44. Parabola tükör
Párhuzamos sugarakat egy pontban gyűjti össze.
45. Szem tulajdonságai
A pálcikák a fény erősségét, míg a csapok a fény színét érzékelik (RGB). A
kép távolság állandó, ezért a leképzési törvény alapján a fókusztávolságnak
változnia kell.
46. Leképzési problémák
o távollátás
o távoli tárgyakat látja élesebben a rövid tárgyakat látja kevésbé
o foltszerű leképzés
o gyűjtőlencsével orvosolható
o pluszos fókusztávolság/ dioptria
o közellátás
o a közeli tárgyakat látja élesebben a távoli tárgyakat látja
kevésbé
o foltszerű leképzés
o szórólencsével orvosolható
o mínuszos fókusztávolság/ dioptria
47. Fermat-elv
Két adott pont között, adott feltételek mellett a fény olyan úton terjed, melynek
megtételéhet szükséges idő minimális
48. Newton-gyűrűk
A fény részecske természetű, korpuszkuláris.

A berendezés: egy konvex lencse és a síkra csiszolt üveglap.

Monokromatikus fénnyel nézve, a Newton-gyűrűk koncentrikus, váltakozó
 fényes és sötét gyűrűk sorozataként jelennek meg, amelyek középpontjában
a két felület érintkezési pontja van. Fehér fényben nézve a koncentrikus
gyűrűk mintázata szivárványszínű.
49. Huygens-Fresnel elv
A hullám felület minden pontja elemi hullámok kiinduló pontja. A hullámtér
bármely pontjának kitérését ezen elemi hullámok interferenciája adja meg.
(ez alapján értelmezhető a visszaverődés, törés és elhajlás is...)
50. Fény interferenciája
Különálló, bár azonos frekvenciájú fényforrással nem lehet interferenciát
létrehozni, mert egy adott pontban az atomi folyamatok révén keletkező véges
hosszúságú hullámvonulatok szuperpozícióját észleljük. Interferenciát
létrehozni csak egy fényforrásból származó fényhullámmal lehet.
 Young-féle interferencia kísérlet
51. Optikai rés
Párhuzamos fénynyalábok találkozása  hullámhossz/ 2 szeletelés
módszere
λ
o Ha ∆ s= ∙(2 k +1) a résnél maximális erősítés következik be.
2
λ
o Ha ∆ s= ∙ ( 2 k ) a résnél maximális gyengítés következik be.
2
Minél szűkebb a rés a maximális erősítési helyek annál előrébb kerülnek.
52. Optikai rács
Az optikai rács sok-sok optikai rés soksasága egymás mellett azonos
távolságra. Két rés távolságát rácsállandónak nevezzük, melynek jele d. A d
nagyságrendileg azonos a hullámhosszal.
 Jedlik Ányos: osztógép
λ
o Ha ∆ s= ∙(2 k +1) a résnél maximális gyengítés következik be.
2
λ
o Ha ∆ s= ∙ ( 2 k ) a résnél maximális erősítés következik be.
2
Következménye: hullámhossz mérése.
h1 λ h1 λ
=tan α ; =sin α → =
D d D d
53. Doppler-effektus
A Doppler-effektus elektromágneses hullámoknál is megfigyelhető. Távolodó
fényforrás esetén alacsony frekvencia felé tolódik el. Míg közeledő fényforrás
esetén magasabb frekvencia felé tolódik el. A Doppler-effektus tehát a
fényforrás következtében keletkezik. Ennek az egyik következménye az
úgynevezett vörös eltolódás.
54. Fény polarizációja
A polarizáció legtöbbször visszaverődés során keletkezik, de előidézhető
polárszűréssel és kettős töréssel is.
A visszaverődött fény akkor válik teljes mértékben polárossá, ha a belső
sugár és a megtört sugár egymásra merőleges. Az ehhez szükséges beesési
szöget a Brewster-szög határozza meg. A Brewster-szög tangense
megegyezik az adott közeg törésmutatójával.
A törés és visszaverődés az elektromágneses sugárzás és az anyag
kölcsönhatásából származó jelenség. Egyes anyagoknál kettős törés
következik be, ahol beszélhetünk rendellenes (extraordinárius) és rendes
(ordinárius) megtört sugárról. Ekkor mindkét sugár polarizált lesz, síkjuk
egymásra merőleges.
55. Színkeverés
A színkeverésnél beszélhetünk additív és szubtraktív színkeverésről. A
színkeverés során a spektrum választott színeit összekeverjük. Additív
 színkeverésnél, ahogyan a neve is mutatja a különböző frekvenciájú színek,
ha ugyanazon pontba érkeznek összeadódnak. Szubtraktív színkeverés
esetén valamilyen keverék színéből valamilyen szín kivonásával a maradék
szín érzékelhetővé válik. Keverék színeknek a szín hatszög csúcsainak
különböző arányú keverékeit értjük. A szín hatszög szemben lévő szögeit
kiegészítő szögeknek nevezzük, ezek additív színkeverésnél fehér színt,
szubtraktív színkeverésnél feketét adnak.
56. Emissziós színkép
Vannak az emissziós (kibocsátási) színképek, amelyek az adott anyag által
kibocsátott fényt bontják alkotó elemeire. Az emissziós színkép spektroszkóp
vagy spektrográf segítségével figyelhető meg. A spektroszkóp minőségi
(kvalitatív) mérésre, a spektrográf konkrét (kvantitatív) mérésre alkalmas
eszköz.
57. Abszorpciós színkép
Az abszorpciós színképek, másnéven elnyelési színképek bizonyos színek
elnyelődéséből adódnak. Fehér fénnyel átvilágítva az izzó gőzön vagy gázon,
olyan színképet kapunk, amelynél a teljes spektrumban sötét vonalakat
látunk, amelyek pont olyan hullámhossznál jelennek meg, mint az emissziós
színképben a világos vonalak