A reformáció kialakulása és irányzatai

 A reformáció: a XVI. sz.-ban meginduló vallási reformmozgalom a nyugati kereszténységben (r.kat.)

 Ellenref.: a r.kat. egyháznak a ref.-re adott válasza

I. Előzmények:

1) 1054: nagy egyházszakadás (skizma) = a középkori keresztény egyház keleti és a nyugati felének eltávolodása,
majd végleges kettéválása
2) különböző válságok:

 feudalizmus: birtokadományozások → elvilágiasodás ⇛ invesztitúra háborúk

 avignoni fogság (pápa avignoni fogsága) (1309-1377): a pápa székhelyét Róma helyett a franciaországi Avignon
városába helyezték át

 reneszánsz pápaság → a r.kat. egyh. újbóli elvilágiasodása

 Σ hitéleti és vallási válság

II. Kísérletek a reformációra, előreformátorok

1. John Wycliffe (XIV. sz.) → angolra fordítja a Bibliát

2. Jan Hus (XV. sz.) → huszitizmus = vallási, társadalmi és politikai fegyveres mozgalom →huszita
háborúk [1419-34]

III. Közvetlen előzmények

 1513: pápaválasztás → új pápa: X. Leó

 Szent Péter-székesegyház megépíttetése ← ø fedezet → hívek kihasználása → búcsúcédulák

 bevezetése

 Martin Luther/Luther Márton (német szerzetes, +világi pap, a wittenbergi vártemplom papja) római
látogatása során besokall az egyház művére és

 1517. X. 31-én Wittenberg-ben templomának kapujára kitűzi a 95 pontból álló tételeit → megindul a
reformáció

IV.A reformáció megindulása (német reformáció)

1. Luther tanításainak legfontosabb pontjai:

 egyház megújítása a cél

 az Úr és az ember között Jézus Krisztus az egyetlen kapocs [„Solus Christus”], nincs szükség
közvetítőre Isten és a hívők között → a papok (= lelkész, tiszteletes) egyszerű emberek, akár
házasodhatnak is
 a búcsúcédulákkal nem lehet a bűnöket eltörölni, azokat egyedül Isten bocsáthatja meg
 az egyháznak nincs szüksége vagyonra ahhoz, hogy ellássa a feladatát
 hinni csak Istenben kell [„Soli Deo Gloria”] → elitéli a szentek tiszteletét
 a hit alapja csak a Biblia [„Sola Scriptura”], melyet mindenkinek az anyanyelvén kell ismernie ⇛ óriási hatás
Európában → anyanyelvi oktatás, falusi iskolák

 a bűnbocsánat alapja a csak hit [„Sola Fide”]

 Szentírásra, az evangéliumokra való erős hivatkozás → evangélikusok/evangélikus vallás

 A r.kat egyh. részéről erős támadások érik Luthert → megvesztegetik, hogy vonja vissza tanításait, de ő
nemet mond, nem enged a korrupciónak
 1520: pápa kiátkozza + V. Károly (német-római császár) is ellene fordul ← a főtéren elégeti az kiátkozási
végzést, mely ellen szól → vallási mozgalom⇗
 521: politikai mozgalommá is válik → egyes német fejedelmek Luther mellé állnak
(evangélikusok/lutheránusok) ⇛ német fejedelmek ↔ V. Károly + Római katolikus egyház
 Bölcs Frigyes szász herceg védelmezi L.-t  Wartburg várában: Luther lefordítja a Bibliát = német irodalmi
nyelv „megalkotása”
 1529  1530: összeírják az összes Luther-i tanítást, majd újabb gyűlés Augsburgban → ágostai hitvallás:
Luther tanításainak összefoglalása  az evangélikus vallás alapja

2. V. Károly döntése 1530-ban az augsburgi birodalmi gyűlésen:

 aki már áttért az új vallásra, maradhat, de!:

 tilos terjeszteni az új vallást
 sok német fejedelem nem fogadják el a döntést → protestálnak (tiltakoznak)→ protestáns vallások /
protestantizmus <reformáció során létrejött vallási irányzatok>
 ⇛ vall. ellentét  pol. ellentét: A megalakult két unió között háború tör ki: Protestáns Unió ↔ Katolikus Liga ⇛
német vallásháború 1545-55 között, amelyet az

3. 1555: augsburgi vallásbéke zár le:

 Német birodalom területén: római katolikus vallás = evangélikus vallás

 területiség elve: „Akié a föld, azé a vallás”,
 A fejedelemségek uralkodói határozzák meg az adott területen a vallást ← akinek nem tetszik, joga van
elköltözni  vall. alapú területi megoszlás a NRCS-ban

V. Helvét/svájci reformáció
1. 1530 Genf Kálvin János: „A keresztyén vallás tanítása” → kiemeli a hit és a munka fontosságát

 predesztináció: „eleve elrendeltség” = vallási nézet, mely szerint Isten akaratából,

cselekedeteinktől függetlenül érhetjük el, ki a kárhozatot, ki az üdvösséget, Isten már előre
meghatározza az egyén sorsát
 hangsúlyozza az egyszerűséget és az alázatot: dísztelenség, egyszerű ruházat (kizárólag fekete,
fehér színek)
 a megszerzett vagyont nem világi örömökre, hanem hasznos célokra (pl. a közösségre) kell fordítani

 teokrácia: Isten uralma alatt álló állam megalkotása = egyházi állam szervezése → Genfben
teokratikus államot alapít, ahol presbitériumot alapít <a református egyházban a gyülekezet által
 választott egyházközségi tanács, tagjai a presbiterek>
 a kálvinizmus is vonzó volt a polgárság számára, és elterjedt egész Európában (Svájc,
Németalföld, Anglia, Franciaország)

VI.A reformáció felekezetei és a hatások

 A reformáció során tovább fejlődtek a vallások, és különböző felekezetek jöttek létre:

 A két legjelentősebb: evangélikus vallás és egyház (lutheránus) és a református vallás és egyház

(kálvinista)
1) anabaptizmus: „újrakeresztelés”
 nem ismerik el a csecsemők keresztelését (a gyermek nem tud dönteni, hogy keresztény akar-e lenni) →
kizárólag felnőtt keresztelés
 vallásalapító: Thomas Münzer/Münzer Tamás
2) antitrinitárius/unitárius:
 Szentháromság-tan (egy isten három személyben) tagadása

 Kálvin eretnekeknek nyilvánítja őket → kénytelenek menekülni → Közép-Eu: Mo., Erdély  1568: tordai
vallásbéke

 vallásalapító: Szervét Mihály

3) anglikán:
 legjobban hasonlít a r.kat.hoz (tkp. nem vallási, hanem pol. különbség)
 vallásalapító: VIII. Tudor Henrik ← abszolút monarchia kiépítésének egyik elemeként  világi ellenőrzés az
egyház fölött
 vallási vezető: canterbury érsek
4) puritanizmus:
 puritán vallás ← önmegtartóztató életet éltek → pl. kopaszra borotválták a fejüket
 az angol kálvinisták
5) hugenották:
 nem szerveződik köré egyház
 a francia kálvinisták
 (XVI. sz./2) francia vallásháború ← „Párizs megér egy misét” ⇛ 1598: nantesi ediktum –
vallásgyakorlási türelmi rendelet