Károly Róbert / I.

Károly 1308-1342

I. Előzmények – az interregnum időszaka

 øꜜmindenki által elfogadott – törvényes - uralkodó (pl. több trónkövetelő II-osan)
 1301-ben kihalt az Árpád-ház. 1301 és 1308 között trónharcok folytak.  az Árpád-ház dinasztikus házasságai
nyomán több európai uralkodó család is rokonsági alapon igényt formál a magyar trónra:
-Károly Róbert (nápolyi Anjou),
-Ottó (bajor Wittelsbach),
-Vencel (cseh Přemysl). Mindhárman az Árpád-ház leányági leszármazottai

II. K.R. (I. Károly) útja a trónhoz

 1301-ben koronázták meg először, de nem a Szent Koronával
 1307-ben, Rákosmezőn, megszerzi a köznemesség támogatását  megválasztják királynak (itt nincs koronázás)
 1308-ban (hivatalos): Tanácskozás az összes oligarchával a pesti Domonkos kolostorban: elismerik királynak
 1309-ben koronázás Budán (de még nem a Szt. Koronával)
 1310-ben pedig a Szent Koronával törvényesen (az esztergomi érsek Fehérváron a SzK-val)

III. Oligarchák (kiskirályok) elleni harc:

 Az ország nagy része a kiskirályok uralma alatt. (Atlasz 19./a)
 K.R. ügyes politikával és katonai erővel egyenként győzi le őket.
 Döntő csata: 1312 Rozgony: K.R. (a kassai polgárok támogatásával) legyőzi az Abákat. Ezután sorban Kőszegiek,
Kán L. Borsák, stb.
 Csák Mátét nem tudja legyőzni, „kivárja” a halálát  1321. Ezt követően Mo egész területe K.R. ellenőrzése alatt.

IV. A királyi hatalom megszilárdítása:

 Új bárói réteget hoz létre: A legyőzött oligarchák birtokait híveinek adományozza: Új családok válnak
főúrrá: Szécsi, Szécsényi, Garai, Lackfi..,
 Örökíthető hűbérbirtokok (feudum
 E családok töltik be az országos tisztségeket: nádor, tárnokmester, országbíró, stb)
 + honorbirtok: a király által adományozott tisztséghez/hivatalhoz tartozó birt. (csak a tisztség betöltésének
idejére!)
 lecsökken a kir. birtokállomány  más bevételi források kellenek:

V. K.R. gazdaságpolitikája:
 reformok (Nekcsei Demeter tárnokmester)
 cél a regálé bevételek növelése
1. fő bevételi forrás a nemesfém bányászat és a pénzverés  ennek reformja a legfontosabb:
 probléma: Mo. Au és Ag-ban gazdag, de a földbirtokosoknak nem érdeke bejelenteni az érc
előfordulásokat, mert elveszítik a földjüket
 K.R. elrendeli a fb. kártalanítását + urbura-reform (1327): az urbura (bányabér) kincstári bevétel, a
bányászok fizetik a kincstárnak (a bányahasználat jogáért). az u.ref. lényege:
 a bányabér 1/3-át ezentúl a volt fb. kapja
 újjá szervezi a pénzverő kamarákat  nő a nemesfém kitermelés (~ 2500 kg Au /év – az eu.-i termelés ~
70 %-a)
 Legfőbb pénzverők: Körmöcbánya, Besztercebánya, Selmecbánya

2. A pénzverés reformja: értékálló pénzrendszert vezet be: (ø pénzrontás!)

 aranyforint (firenzei mintára: fiorino d’oro  forint)
 ezüstgaras (cseh mintára)
 Ez fellendíti a pénzhasználatot és kereskedelmet  hosszú távon bevétel növekedés!
 De rövid távon ezzel lemond a kamara hasznáról  bevétel csökk.  ezt pótolni kell: további
intézkedések:
 3. új adó és vám a k.h. pótlására
 KAPUADÓ ált. jobbágyi adó: minden egész jobbágytelek után kell fizetni  „portális adó”
 HARMINCAD-vám: külker. vám (az áru 1/30-ad része)
 rendkívüli bevételek: HADIADÓ
 egyházi jövedelmek (pl. tized) lefoglalása

VI. Városfejlesztés
 gazdasági célból támogatja a városokat (kb. ugyanúgy, mint IV. Béla, de ő még védelmi szempontból)
 új városi címek+ kiváltságok  több és fejlettebb város  több városi adó
 kialakulnak a jellemző várostípusok:
 szabad királyi város: csak a kir. alá tartozik, teljes önkorm. (tanács és bíró vál.) ipar és keresk., lakói
polgárok
 bányaváros: mint a szkir.v., de bányászattal fogl., bányapolg.
 mezővárosok: korlátozott önkorm., nem a kir. alá tartozik (saját földbirt.), főleg mg-vel fogl., lakói főleg
jobbá.-k

VII. Hadsereg ref.

 banderiális hadsereg: (olasz  zászlóalj): a nemesség a saját zászlaja alatt vonul hadba: főurak (bárók) saját z.+
saját sereg
 köznemesség a vármegye zászlaja alatt  megyei had+ kir. bandériumok

 K.R. reformjai fejlesztik és erősítik Mo.-t, de sértik egyes csoportok érdekeit (pl. régi oligarchák familiárisai)  1330
Zách Felícián merénylete: (Arany J.: Zách Klára c. balladája)

VIII. Külpolitika:
 A sok belső tennivaló miatt igyekszik békés külpolitikát folytatni: kevés hadjárat és kiterjedt diplomácia:
hadjáratai:
- Velence ellen Dalmáciáért (mondjuk döntetlen…)
- 1324-30 havasalföldi hadjáratok (Duna melletti román fejedelemség) 1. siker  Szörényi bánság, 2. vereség 
Sz.b.
 diplomáciai akciók („egész Kö-Eu. a rokona”):
a, dinasztikus házasságok:
- 1. felesége Luxemburgi Beatrix (fiatalon meghal) német/cseh
- 2. Piast (Lokietek) Erzsébet (lengyel)

 1335 Visegrád: v.-i királytalálkozó K.R. + Lux. I. János cseh kir., III. Piast Kázmér
- szövetség az osztrák hercegség ellen
- legfontosabb a gazdasági megállapodás: Bécset elkerülő új kereskedelmi út, amely összeköti Cseho.-t
Mo.-t (Felvidék) és Dél-Lo.-t

 1339 2. v.-i találkozó: K.R. + III. Kázmér lengyel

- magyar örökösödési szerz.: ha III. K.-nak nem lesz fia, akkor a magyar Anjou-ház (K:R. 1. szülött fia,
Lajos) örökli a lengyel trónt ( 1370)

 Nápoly: K.R. 2. szülött fia, András feleségül veszi a nápolyi királylányt  társuralkodóként nápolyi király lesz. ( 
1345†)

Erős, stabil államot hagy Lajosra 1342