A kereszténység

kialakulása
 1. Palesztina a római korban
◆ A térséget Pompeius foglalta el, és
Rómától függő királyságot hozott létre (Kr.
e. 63.) → Nagy Heródes (Kr. e. 37-Kr. u. 4.),
názáreti csecsemőgyilkosságok
◆ Augustus császár idején a területet a
rómaiak tartománnyá szervezték:
Júdea provincia
◆ A provinciát a császár által kiküldött
helytartók vezették: Pontius Pilatus (a
bibliai hagyomány szerint Jézus pere
idején képviselte a birodalom hatalmát)
 2. A kereszténység születése
◆ Jézus életét az evangéliumok beszélik el,
amelyeket a Biblia második része, a
görög nyelvű Újszövetség tartalmaz.
◆ az evangélium görög szó, jelentése: ’
örömhír’.
◆ Jézus tanítványai: az apostolok (a görög
apostol szó ’küldött’-et jelent, mivel Jézus
kiküldte őket, hogy azt tanítsák, amit tőle
tanultak)
 3. Jézus Krisztus tanítása
◆ erőszak minden formáját elítéli
◆ keményen bírálja a képmutató
farizeusokat (hagyományokhoz,
bibliai törvényekhez fanatikusan
ragaszkodó zsidók)
◆ zsidó arisztokrácia egyes csoportjai
többször el akarták hallgattatni
◆ önként adja fel magát, főpapok:
keresztre feszítés
(Pilatus nem találta bűnösnek, de
„mosta kezeit”)
 4. Az egyház megalakulása
◆ egyház: eredetileg kis közösségek
gyülekezete, Krisztus követői:
keresztények

◆ Hittérítők közül legnagyobb hatású:

Szent Pál (kezdetben
keresztényüldöző [Saulus]! Fényes
látomás hatására áttér) → bejárja a
Földközi-tenger medencéjét
Pál apostol utazásai
 5. Keresztényüldözés időszaka
◆ Néro császársága idején kezdődött
(oka: nem mutatnak be áldozatot: bajt
hoznak Rómára)

◆ legnagyobb keresztényüldöző:
Diocletianus
◆ megtagadták a császár szobra előtti
áldozást

◆ áldozatok: vértanúk (apostolok, korai idők

összes pápája)
 6. A változások időszaka:

◆ Nagy Konstantin (Constantinus) és

Theodosius császár alatt

◆ 313: Constantinus: Milánói Edictum

a kereszténységet szabad vallássá
nyilvánította
325: Niceai zsinat (megbeszélés): Jézus
isteni személy, tehát egylényegű az
Atyával
Theodosius császár alatt (379-395)
államvallássá válik
A kereszténység elterjedése
400-ig
 7. A kora középkori egyház
jellemzői
◆ kialakul az egyházszervezet
(hierarchikus): pápa, érsekek, püspökök,
papok → klérus

◆ megszilárdulnak a hittételek, dogmák

◆ egyházatyák: Szent Ágoston, Szent Ambrus,
Nagy Szent Gergely
◆ létrejönnek az első szerzetesrendek: Szent
Benedek (529: Monte Cassino)
◆ szabályok: szegénység, szüzesség,
engedelmesség („imádkozzál és dolgozzál”)
◆ szerzetesek vezetője: apát
A kereszténység terjedése
400 és 1000 között