Társadalmi és gazdasági változások az Anjouk korában | 1.

tétel

Károly Róbert 1308-as hatalomra jutását megelőzte az Árpád-ház

kihalása fiú ágon III. András 1301-es halálával. Ezt az időszakot
interregnumnak (király nélküli) hívjuk. Kiskirályok uralkodnak ebben
a hét évben (olyan főnemesek, aki a birtokán királyi jogkört
birtokol). Legismertebb kiskirályok: Csák Máté, Aba család, Kán
László.
Károly Róbert olasz, Anjou családból származik (V. Károly
dédunokája). Árpád-házi rokoni kapcsolat miatt trónkövetelőként lép
fel. Csaták zajlottak közte és a kiskirályok között, azonban Csák
Mátét nem tudja legyőzni, csak halálával tud teljesen hatalomra
jutni (1321). Egyik legismertebb csata 1312-ben Rozgonynál volt,
ahol legyőzte az Abákat.
Uralkodása során stabilizálta a gazdaságot és fejlesztette azt. A
királyi hatalom megerősödését mutatja, hogy a kezdeti idők után a
király már nem hívott össze országgyűlést, hanem a tanácsosaival
együtt irányította az országot. Hatalmának alapját a
tartományuraktól visszavett királyi várak képzeték. Ezeket a
várbirtokokat az új bárók irányították, a befolyt jövedelmek a
királyt illették, illetve bármikor visszavehette azt.
A tartományuraktól visszavett területek a királyi birtokállományt
gazdagították, de ez hamar semmivé vált a nagyarányú adományozások
miatt. Következményeként jelentősen csökkentek a királyi birtokokból
származó jövedelmek, ezért át kellett térni a regálékon alapuló
gazdaságpolitikára. Fő bevételei tehát a regálé jövedelmek voltak.
Reformjait tárnokmestere Nekcsei Demeter dolgozta ki.
Regálé jövedelmei:

 bányászat – úrbura (bányabér)

 bányavárosokat hozott létre, érdekelté tette a
földesurakat a bányák feltárásában, hiszen a bevétel
egyharmada nekik ment. Betiltotta a
nemesfémkivitelt, csordultig töltötte a kincstárat
és új, értékálló arany pénzt veretett. Csökkent a
kamara haszna, hiszen nem rontotta tudatosan a pénz
értékét.
 kapuadó – kapunként kellett fizetni (ahol átfért egy szekér,
ezt gyakran kicselezték)
 vám – harmincad vám, a határnál egységesen kell fizetni, az áru
értékének 1/30-át pénzben kellett befizetni
Károly Róbert a gazdasági reformok végrehajtása céljából kibővítette
az ország pénzügyi szervezetét, létrehozva az állami jövedelmeket
behajtó és kezelő kamarákat (10 volt belőle). A kamarák élén a
kamaraispánok álltak, a kamaraispánok felett, pedig a tárnokmester.
A bányák teljes nemesfémhozamát a kamarák vásárolták fel az általuk
megszabott áron.
Az 1335-ös Visegrádi királytalálkozó során (cseh, lengyel, magyar –
később ez lesz a V4-ek) megegyeznek Bécs árumegállító joga miatt,
hogy Lengyelországon keresztül fognak kerülni.
Az ország pénzügyi helyzete rendkívül szilárd volt, a bevételek egy
részét a könnyűlovas íjász és lovagi seregre fordította. A
zászlósurak és a vármegyék egyenként 50-500 fős bandériumokat
állítottak ki. A bandérium olyan katonai alakulat, amely ura címeres
zászlaja alatt vonult hadba.
I. Károly 1342-es halálát követően fia, Nagy Lajos követte őt a
trónon.