Magyar nyelv

13. A szöveg szerkezete és jelentései

(9-10. Tankönyv 107 – 109. oldal: A szöveg szerkezete)

Szerkezeti egységek
A szövegeket műnemtől és műfajtól függően más-más szerkezeti egységedre tagolhatjuk. A prózai szövegek szerkezeti
egységei a mondat, (a tételmondat,) a mondattömb, a bekezdés, a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. A vers
szerkezeti egységei nemcsak a mondatok, hanem a verssorok és a versszakok. A dráma szerkezeti részei a jelenetek, a
színek és a felvonások.

A szöveg szerkezeti egységei

A prózai szövegek szerkezeti egységeit megkülönböztethetjük aszerint, hogy azok mikro-, vagy makroszerkezeti
egységek. A szöveg mikroszerkezeti egységei a mondat, (a tételmondat,) a mondattömb és a bekezdés. A
makroszerkezeti egységek a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés.
- mondat
A mondatot több szempontból is elemezhetjük. Ha mondatot a nyelvi rendszer részeként vizsgáljuk, akkor
rendszermondatnak nevezzük. A rendszermondatot elemezzük akkor, amikor mondatrészekre bontjuk, vagy
szófajilag vizsgáljuk. Ha a mondatot a szöveg részeként elemezzük, szövegmondatról beszélünk. A
szövegmondatokban keressük például a mondatokat összekapcsoló utalóelemeket és kötőszókat.
- mondattömb:
Többmondatos szövegekben a téma szerint szorosabban összetartozó mondatok tömbösödnek, és mondattömböt
hoznak létre. Az egy tömbbe tartozó mondatok között különféle tartalmi-logikai viszonyok figyelhetők meg:
kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, vagy következtető.
- bekezdés:
A mondatok tömbösödését azzal is jelezhetjük, hogy külön-külön bekezdésbe írjuk őket. A bekezdés tehát a
tartalmilag szorosan összefüggő mondatok egysége.

A szöveg szerkezettípusai
Szövegtípustól függően a szöveget többféleképpen felépíthetjük. Eszerint a szöveg szerkezettípusa lehet lineáris
(láncszerű), párhuzamos, ellentétező, keretes, mozaikszerű vagy asszociatív (képzettársításos) szerkezetű.
- lineáris (láncszerű) szerkezettípus
A lineáris szerkezettípusnak több fajtáját különböztetjük meg. A szöveg szerkezettípusa lehet időbeliségre,
térbeliségre, vagy logikai menetre épülő.
A szövegek gyakori szövegépítkezési módja az időrendre épülő lineáris szerkezet. A láncszerű szerkezettípus
másik fajtája a leíró szövegekre jellemző térbeli építkezés. Azonban gyakran sem az idő, sem a térbeli elrendezés
nem a szövegszerkezet alapja. Az érvelő típusú szövegekben a szöveg szerkezete a gondolkozást tükröző logikai
menetre épül.
- párhuzamosságra épülő szerkezettípus
Gyakran felváltja, vagy kiegészíti a lineáris építkezést
- ellentétező szerkezettípus
A párhuzamosságra épülő szerkezettípushoz hasonlóan felváltja, vagy kiegészíti a lineáris építkezést.
- mozaikszerű szerkezettípus
A mozaikszerű szerkesztéssel főként irodalmi szövegekben találkozhatunk.
- keretes szerkezettípus
A mozaikszerű szerkezettípushoz hasonlóan a keretes szerkesztettség főként irodalmi szövegekben fordul elő.
- asszociatív (képzettársításos) szerkezettípus
A felépítést a szövegalkotónak a témával összefüggő gondolatai irányítják. Ezzel a szerkezettípussal – a
mozaikszerű és a keretes szerkezettípushoz hasonlóan – főleg irodalmi szövegekben találkozhatunk.

Magyar nyelv és irodalom 1.