OKTATÁS

Iparosodás előtt
• Az oktatás kis szerepet töltött be a gyermekek életében
• A család, a rokonok és a közösség adták át a fiatalok számára a normákat, értékeket.
• A szakmák is családon belül öröklődtek, vagy más családoknál tanulták ki
• A fiatalok csak kis része vett részt oktatában a tehetősebb rétegből kerültek ki
• Az emberek jelentős része írni és olvasni sem tudott, nem is volt rá szükség
Iparosodás után
• Megnőtt az írni-olvasni tudás jelentősége
• Oktatás nélkül nem lehetett hatékonyan munkát végezni és a társadalmi életben sem
lehetett eligazodni
• Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége:
 jobb foglalkozást tölthet be
 jobbak a kereseti lehetőségei
 jobban tudja érdekeit érvényesíteni és képviselni önmagát az élet számos
területén
Oktatásszociológia
• A gyermekek és a fiatalok egyre nagyobb része vesz részt azt oktatásban
• Megnőtt az iskolával szembeni elvárások mind a szülők, mind a társadalom részéről
• A magas igények viszont magukkal hozták a kritikát is az oktatással szemben
• Így született meg a szociológia oktatásszociológia ága.
Fogalmak – Oktatás
Oktatásnak nevezzük:
• a ts-ban felnőttkorban betöltendő szerepekhez szükséges ismeretek
átadását
• A modern ts-ban az oktatást az iskolák vagy oktatási intézmények
látják el
• egységes ismereteket ad át
• egységes kultúrába vezet be
• integrál a ts-ba
Nevelés
• a viselkedési normák megtanítása
 • a mögöttük álló értékek átadása
• a személyiség fejlesztése
Az oktatási intézmények funkciói
 az ismeretek átadása az oktatás
• a nevelés, vagyis a személyiség fejlesztése,
• továbbá a fiatal nemzedékek integrációja a társadalomba
Módszerek
1) Iskolai végzettségi arányszámok
 a népességnek mekkora része ért el különböző iskolai végzettségi szinteket,
hány %-nak van felsőfokú, középfokú vagy alapfokú végzettsége.
2) Beiskolázási arányszámok
• a különféle szintű és fajtájú iskolákban hányan tanulnak meghatározott
életkorban az összes népesség számához viszonyítva.
ELMÉLETEK – az iskola szerepéről
I. Iskola szerepe
a) Az antik és a feudális ts-akban:
 Család és a közösség
b) Az iparosodással nő az iskola szerepe
 Szülők már nem képesek lépést tartani a tud-os, technikai, gazd-i stb.
változással
c) Posztindusztriális ts-akban még fontosabb a tudás
 tudás válik a gazd-i és ts-i fejlődés fő hajtóerejévé
Ezért az új tudás
 alkotása (tud-os alapkutatás)
 felhasználás (alkalmazott tudomány)
 és átadása (oktatás) válnak a legfontosabb és leggyorsabban fejlődő
gazdasági ágazattá
A magasan képzett emberek képesek:
 a gazd-ban újításokat létrehozni, a változó (gazdasági) feltételekhez
gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni
Pierre Bourdieu: Rejtett tanterv
• szerinte az iskolák csak látszólag végzik a legtehetségesebb tanulók kiválogatását
 • a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával,
• valamint az azonos szintű oktatási intézmények közötti igen erős differenciálódás
révén
• rejtetten kijelölik a tanulók helyét a társadalomban,
• és a látszólag objektív követelményeik révén be is láttatják a tanulókkal, hogy csak
arra alkalmasak, amire az iskolai eredményeik őket predesztinálják.
• Az isk-k a ts-i mobiliátst csatornázzák
• a privilegizált családok gyermekeinek elhelyezkedését támogatják,
• viszont a ts-i többi rétegéből származó tanulók nagy részét visszatartják attól, hogy az
elitbe emelkedjenek.
• Tehát a látszólag objektív kritériumok alapján (nagyszámú vizsga segítségével)
igazságosan értékelő iskolák valójában rejtett társadalmi diszkriminációt
érvényesítenek,
• és ezzel elősegítik a ts-i pozíciók nemzedékről nemzedékre való átörökítését.
• Ezt nevezi a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének
• Ilyen értelemben szokás ts-i mobilitás helyett ts-i reprodukcióról beszélni.
• A ts-i reprodukció nem azt jelenti, hogy mindenki a szülei foglalkozási pozícióját
örökli,
hanem azt, hogy a változó ts-i struktúrájában elfoglalt magas vagy alacsony,
előnyös vagy hátrányos pozíciót örökli.
• Eszerint az oktatás legfőbb rejtett funkciója a ts-i struktúra reprodukciója.
S. M. Miller és P. Roby (1974) bírálata - a „papírkórság” elmélete
• vagy credentializmus
• bizonyos munkakörök, beosztások betöltéséhez egyre inkább szükséges bizonyos
iskolai bizonyítványokkal rendelkezni.
• A bizonyítványokhoz való ragaszkodás ugyanis megakadályozza a hátrányos helyzetű
rétegek tagjainak ts-i felemelkedését, sokszor a legtehetségesebbekét.
• Miller szerint számos munka elvégzéséhes valójában nincs szükség a megkívánt
iskolai végzettséghez.
Ivan Illich (1971)
Szerinte az iskola szerepe:
• a személyi, családi és kisközösségi autonómiát aláásása
• az egyes emberek kezdeményezőkészségének csökkentése
 Ezért a formális iskolai oktatás teljes megszüntetése mellett érvel.
  Szerinte a jelenlegi kötelező rendszert a saját motivációra épülő tanulásnak
kellene felváltania
Ennek az oktatási rendszernek három feladata lenne:
- oktatási eszközöket bocsátani azok rendelkezésére, akik tanulni akarnak
- elősegíteni a kommunikációt a tanulni vágyók közt
- valamint azok közt, akik szívesen átadják tudásukat,
- végül lehetőséget biztosítani azoknak, akik valamilyen ts-i ügyben tudatni akarják a
közvéleménnyel a saját álláspontjukat.
Coleman-jelentés (1966)
• Az 1950-1960-as években az a nézet uralkodott, hogy az oktatás kiterjesztése és
demokratizálása révén nagymértékben csökkenteni lehet majd a ts-i különbségeket,
• vagy legalábbis egyenlő mobilitási esélyeket lehet biztosítani,
• hogy kellő tehetséggel és szorgalommal mindenki elérheti a legmagasabb iskolai
végzettséget megkívánó legelőnyösebb társadalmi pozíciókat, foglalkozásokat.
• Coleman adatfelvételt készített az amerikai iskolákról és azok tanulóiról.
• Arra a következtetésre jutottak, hogy a családi háttér és az iskola erősen
befolyásolják az iskolai teljesítményt és azon keresztül a későbbi foglalkozási
életpályát, mobilitást, életjövedelmet.
Javaslata:
• Eltérő színvonalú iskolák közti különbség csökkentése
• Eltérő hátterű gyermekek „összekeverése”
Kulturális tőke és nyelvi készségek Bourdieu
Coleman jelentés kritikája:
• szerint a szülői házban és baráti csoportokban elsajátított kultúra olyannyira
meghatározó erejű, hogy az iskolai oktatás képtelen változtatni rajta.
• Kimutatták, hogy a ts-i különbségek a gy-ek nyelvhasználatában is megmutatkoznak,
• ez pedig lényeges tényezője az iskolai sikernek.
• A nyelvhasználaton túl a „magas műveltséggel” való ritkább vagy gyakoribb
érintkezés a családban
 Pl.: a lakásban lévő könyvek, a kulturális intézmények látogatása, a különórák, a szűk
családon belüli beszélgetési témák
• lényegesen befolyásolják a gyermek iskolai teljesítményét
• Ezt a kulturális örökséget nevezte P. Bourdieu (1978) kulturális tőkének
 • amely azt a célt is szolgálja, hogy az egyes rétegek, megkülönböztessék magukat a
többiektől.
• Mivel nagyon nehéz elsajátítani azok számára, akik nem tanulták meg szinte
észrevétlenül a családban és a baráti körben, az iskola nagyon keveset tehet a
kulturális különbségek kiegyenlítése érdekében,
• és ezért nem tudja a ts-i származásból eredő esélykülönbségeket sem lényegesen
csökkenteni.
B. Bernstein (1964) a nyelvi készségek
Kérdése: az isk. által újratermelt egyenlőtlenségek okai
• Különböző ts-i rétegű gyermekek családjukban eltérő nyelvi készségeket sajátítanak
el,
• sokszor úgy tűnik, hogy eltérő nyelvet beszélnek.
• Az iskola kposztálybeli, sőt felsőkposztálybei nyelvet használ az oktatásban,
• ezt követeli meg a gyermekektől, aminek nem mindenki tud megfelelni.
• Súlyos hátrányt jelent, ha a tanuló nem az anyanyelvének megfelelő iskolába jár.
Meritokratikus társadalom
• A harmadik sokat vitatott kérdés, hogy vajon jó lenne-e egy olyan társadalom,
amelyben a társadalmi hierarchiában való elhelyezkedés teljes mértékben az
„érdemtől”, a tudástól és a munkateljesítménytől függene,
• tehát nem befolyásolná a társadalmi származás, a vagyon vagy bármilyen más, a
teljesítménytől független tényező (pl. a nem vagy a bőrszín)?
• Az ilyen társadalmakat szokás meritokráciának nevezni.
• Így a meritokrácia sokszor leegyszerűsödik arra az érvre, hogy a magasabb iskolai
végzettségűek magasabb fizetést kapnak.
• Még ha ezt az elvet el is lehet fogadni, arról semmit sem lehet mondani, hogy
mekkora jövedelemkülönbség indokolt.
Iskolai végzettség hatása az életpályára
• iskolai végzettségek növekedése pozitívan befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket
• ettől függetlenül a ts-i származás befolyása még mindig nagy,
• megjelent a funkcionális analfabetizmus: olvasni tud, de nem érti mit olvas
• több országban romlik az oktatás eredményessége
• tanár-diák viszony elszemélytelenedik
• oktatás elbürokratizálódik
• a diplomák növekedése nem eredményezte a diplomás munkahelyek számának
növekedését, így a nagyobb iskolai erőfeszítés ellenére se, változott relatív helyük a ts-
i hierarchián belül