30.

A KÉTPÓLUSÚ VILÁGREND (KIALAKULÁSA, JELLEMZŐI, A KÉT BLOKK BERENDEZKEDÉSE,

KONFLIKTUSOK, FELBOMLÁSA)

A HIDEGHÁBORÚS SZEMBENÁLLÁS JELLEMZŐI

● a világháború után a győztes hatalmak együttműködése felbomlott
● nem volt a versailles-i békéhez hasonló központi békekonferencia
● csak a német szövetségesekkel kötöttek békét (Párizs, 1947)
● katonai téren az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált szuperhatalommá
● atombomba birtoklása
● társadalmi berendezkedésüket kiterjesztették az általuk megszállt területekre
● 1947-ben kölcsönösen megfogalmazták a szembenállás elvét is
● Zsdanov-doktrína: két tábor elve
● Truman-doktrína: feltartóztatási elv
● kétpólusú világ – két nagy tömb
● keleti (Szovjetunió) és nyugati (USA) blokk
● a két világ közötti szimbolikus és tényleges határt vasfüggönynek nevezték
o technikai határzár, aknák, kerítés, őrtornyok
● később a blokkhoz nem tartozó országokat nevezték harmadik világnak
● hidegháború
● fegyverkezési verseny – kölcsönös elrettentés
● nincs közvetlen fegyveres konfliktus a két szuperhatalom között
o a szembenállás a meghatározó, illetve behelyettesítő háborúk
● ennek volt az egyik terepe az űrverseny is (pl. Szputnyik-sok, Apollo-program)
● a nyílt konfliktusok elkerüléséhez jelentősen hozzájárult az 1945-ben létrehozott Egyesült Nemzetek
Szervezete (ENSZ)
● itt közvetlenül tudtak tárgyalni a szovjet és amerikai felek
● mindkét nagyhatalom állandó tagja lett az ENSZ legfontosabb testületének, a Biztonsági
Tanácsnak

A KÉT NÉMETORSZÁG LÉTREJÖTTE

● a hidegháborús szembenállás legkiélezettebb európai pontja lett Németország
● a világháború után keleti területeit Lengyelországhoz, ill. a Szovjetunióhoz csatolták
● nem született német béke
● nagyobbik, nyugati részét az USA és szövetségesei szabadították föl
● kezdetben három megszállási zóna (USA, Nagy-Britannia, Franciaország)
● kisebbik, keleti részét a Szovjetunió szállta meg
● ide tartozott Kelet-Berlin is
● a főváros nyugati fele a nyugati hatalmak igazgatása alá került (Nyugat-Berlin)
● a berlini válság: 1948-ban a Szovjetunió blokád alá vette Nyugat-Berlint, de az USA légi híddal ellátta
● innentől megpecsételődött Németország kettéosztottsága
● 1949-től NSZK (Németországi Szövetségi Köztársaság) és NDK (Német Demokratikus
Köztársaság)
● NSZK
o “alapító kancellár”: Konrad Adenauer
o német gazdasági csoda: gyors gazdasági fejlődés, újjáépítés (német
szakértelem-szorgalom, Marshall-segély, stb.)
o az NSZK Nyugat-Európa legfejlettebb gazdasági hatalmává vált
 ● NDK
o a német technológiát és munkakultúrát szintén megörökölte → a keleti blokk
legfejlettebb ipari országa lett
● a berlini fal (1961)
● egyre erőteljesebbé vált a Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe történő disszidálás
● ennek megakadályozására építették föl a berlini falat
● a hidegháborús szembenállás szimbólumává vált

A NYUGATI BLOKK
● a tömböt az USA és nyugat-európai szövetségesei alkották
● többpárti demokrácia, kapitalizmus, piacgazdaság
● nagyszabású újjáépítési program – Marshall-terv / -segély
● Nyugat-Európában fokozatosan kialakult az európai integráció (Európai Gazdasági
Közösség)
● biztonságát az amerikai hadsereg garantálta
● NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete), 1949
● a katonai erő döntő részét az USA adja
● a gazdasági helyreállítás, majd fejlődés eredményeként stabil társadalmi-gazdasági rend alakult ki
● megvalósult a jóléti állam
● a mérsékelt középpártok (kereszténydemokrata és szociáldemokrata) irányították az egyes
országokat

A KELETI BLOKK
● a Szovjetunió és az általa megszállt kelet-közép-európai (csatlós) államok, valamint néhány további
kommunista állam
● Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia
● Jugoszlávia 1956-ig a blokkon kívül állt, bár kommunista volt (vezetője: Tito)
● Európán kívül: Kína, Észak-Korea, Kuba
● a szovjet modell érvényesítése – Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztatási Irodája)
● egypárti diktatúrák
● a többpárti demokrácia fölszámolása – lényegében totális diktatúra
● terror alkalmazása, munkatáborrendszer, személyi kultusz
● a gazdasági rendszer átalakítása
● a magántulajdont államosították, a piacgazdaság helyett tervgazdaságot vezettek be
● gazdasági együttműködési szervezete a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), 1949
● árucsere – ún. barterüzletek
● az egyes országok külön feladatokra szakosodtak (ez kiiktatta a piaci versenyt)
o Magyarország: például Ikarus autóbusz
● a Szovjetunió kétoldalú kereskedelme volt csatlósaival
o szovjet nyersanyagokért (pl. kőolaj) fizettek ipari vagy mezőgazdasági termékekkel
● a blokkot a megszálló szovjet hadsereg tartotta egyben
● Varsói Szerződés, 1955

GYARMATBIRODALMAK FELBOMLÁSÁNAK HÁTTERE

● az európai gyarmattartók hatalma az első világháború után megrendült
● az európai hatalmak gyengülése
● a gyarmati függetlenségi törekvések erősödése
● a második világháború után a folyamat felgyorsult
 ● néhol a háború következtében helyi fegyveres erő is létrejött (Vietnám)
● a szuperhatalmak nem támogatták a gyarmati rendszer helyreállítását
● a függetlenedő gyarmatok a „harmadik világot” alkották
● „el nem kötelezett országok”mozgalma (1955)
● a politikai függetlenedés után megjelent a neokolonializmus (gazdasági függés)

INDIA FÜGGETLENNÉ VÁLÁSA

● a britek már a háború előtt alkotmányt ígértek (Gandhi és mozgalma)
● a nehéz háborús helyzetben további engedmények
● a társadalmi elit gazdaságilag erősödött, polgárosodott
● a háború után a britek nem akarták ígéreteiket beváltani, de az ellenálláshoz már nem volt
elég erejük
● India függetlenségének kikiáltása (1947)
● Nemzeti Kongresszus Párt és Nehru miniszterelnök
● Gandhi gyilkosság áldozata lett (1948)
● véres belharcokra, milliók áttelepülésére került sor
● a szubkontinens – vallási törésvonalak mentén – három országra esett szét
o muszlim – Pakisztán – benne: a későbbi Banglades (Kelet-Pakisztán)
o hindu – India nagy része
o buddhista – Sri Lanka (Ceylon)

KOMMUNISTA FORDULAT KÍNÁBAN

● előzmény: a kínai nemzetiek (Kuomintang) és a Kínai Kommunista Párt közötti polgárháború
(1930-as évek)
● a világháború – és a japán megszállás – végével újraindult a polgárháború
● a társadalom nagyobb részét a földreformmal nyerte meg a kommunista párt
● a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang Tajvan szigetére szorult vissza
● a kommunisták kikiáltották a Kínai Népköztársaságot (1949)
● Mao Ce-tung vezetésével sztálinista berendezkedést vezettek be
● „nagy ugrás” – agrárországból néhány év alatt ipari állam létrehozása (tízmillók éhhalála
árán)
● „kulturális forradalom” – a több évezredes kínai kultúra elpusztítása

IZRAELI MEGALAPÍTÁSA ÉS AZ ARAB–IZRAELI HÁBORÚK

● az első világháború után egyre erőteljesebb zsidó betelepülés Palesztinában
● a zsidók körében a 19. században jelent meg a cionizmus (zsidó nemzeti mozgalom)
● a holokauszt időszakában, illetve utána fokozódott a zsidó betelepülés
● a helyi arab lakossággal teljesen elmérgesedett a helyzet, mindkét fél a terrorcselekmények
eszközéhez nyúlt
● az ENSZ 1948-ban salamoni döntést hozott: két részre osztotta Palesztinát
● zsidó
● arab (palesztin) [zöme: Ciszjordánia]
● Jeruzsálem semleges terület volt
● Ben Gurion izraeli miniszterelnök 1948-ban kikiáltotta Izrael állam függetlenségét
● demokratikus köztársaságot hoztak létre
● arab–izraeli háborúk
● arab támadás (1948–49) → Izrael visszaverte (amerikai támogatással), területét megnövelte
o milliós létszámban menekültek el palesztinok (arabok)
 o Ciszjordánia ekkor Jordániához került
● szuezi válság (1956)
o Egyiptom önhatalmúlag államosította a Szuezi-csatornát
o Izrael – Nagy-Britanniával és Franciaországgal szövetségben – megtámadta
Egyiptomot
o a szuperhatalmak nyomására vissza kellett vonulniuk
● 1967 – hatnapos háború
o az Izraellel szomszédos arab államok összehangolt támadása
o a kiválóan vezetett és jól felszerel izraeli haderő minden fronton győzött
o megszállták teljes Jeruzsálemet (ide helyezték a fővárost), a Sínai-félszigetet és a
Jordán folyó forrása miatt stratégiailag fontos Golán-fennsíkot és Ciszjordániát
● jom kippuri háború (1973)
o arab államok újabb összehangolt támadása
o kevésen múlott Izrael veresége – de sikerült megvédeni magukat
o a Sínai-félszigetet végül fel kellett adniuk

A SZEMBENÁLLÁS ÉS ENYHÜLÉS HULLÁMAI

● a hidegháborús szembenállás nem volt statikus: időnként kiéleződött, máskor enyhülés volt
jellemző
● Sztálin haláláig (1953) meghatározó maradt az „elkerülhetetlen harmadik világháborúra” való
készülés
● legfeszültebb időszak a koreai háború volt
● 1956-ban a XX. pártkongresszuson Hruscsov meghirdette a desztalinizációt – a nemzetközi
viszonyokban is enyhülés kezdődött
● a blokkon belül azonban továbbra sem tűrtek önállósodási törekvéseket
● véresen leverték az 1956-os magyar forradalmat (és a lengyel
munkásfelkelést is)
● Brezsnyev-doktrína: „a korlátozott szuverenitás elve”
● 1968-ban véget vetettek a prágai tavasznak
● a lengyel Szolidaritás mozgalmat is igyekeztek elfojtani
● az enyhüléshez hozzá tartozott, hogy Willy Brandt német kancellár rendezte a keleti konfliktusokat
(lengyel-német határ és megbékélés; német – szovjet viszony)
● az enyhülési politika leglátványosabb eredménye az 1975-ös helsinki értekezlet
● békés egymás mellett élés
● emberi jogok tisztelete
● az enyhüléshez hozzájárult a II. vatiáni zsinat is, mely a katolikus egyház működését, tanítását
alapjaiban modernizálta
● az enyhülés Hruscsov 1964-es bukása után lelassult, majd az 1970-es évek közepén meg is állt
● Hruscsov után Brezsnyev lett az SZKP főtitkára
● kezdetét vette a kis hidegháború – ismét erőteljesebbé vált a szembenállás

KOREAI HÁBORÚ (1950–53)

● a félsziget megosztása a japán megszállás után
● a szovjetek és az amerikaiak nagyjából megfelezve szállták meg Koreát a világháború végén
● két állam jött létre: egy északi, kommunista és egy déli, demokratikus
o a megszállás konzerválta a politikai erőviszonyokat
● északi támadás az ország erőszakos egységesítésére (1950)
● a félsziget nagy részét elfoglalták
● válaszként a déliek ENSZ-felhatalmazással, az USA segítségével indítottak ellentámadást
 ● az északi rész teljes megszállásával ért véget
● kínai (és már kezdettől közvetett szovjet) segítséggel az északiak újabb offenzívába kezdtek,
és sikerült helyreállítaniuk a kiindulási állapotot
● fegyverszünet (1953) – békeszerződés máig nincs
● a határ a 38. szélességi fok mentén
● a két Korea ezután teljesen eltérő fejlődési pályára állt
● behelyettesítő háborúk (Korea, Vietnám, Afganisztán stb.)
● a nagyhatalmak – nem kockáztatva a III. világháborút – egymás ellen közvetlenül nem
viselnek hadat

SZUEZI VÁLSÁG (1956)

● Nasszer egyiptomi elnök 1952-ben vette át a hatalmat
● arab összefogást hirdetett és elutasította a britekkel való együttműködést
● 1956 nyarán Nasszer államsította a Szuezi-csatornát
● az érdekeit védő Nagy-Britannia és Franciaország Izraellel karöltve fegyveres akciót indított a
helyzet megváltoztatására
● mindez pont a magyar forradalommal egy időben zajlott
● mind a két szuperhatalom elítélte a brit-francia-izraeli fellépést → vissza kellett vonulniuk
● a hagyományos európai hatalmak visszaszorulása nyilvánvalóvá vált

KUBAI RAKÉTAVÁLSÁG (1962)

● Kubában a korábbi USA-barát diktatúrával szemben forradalom tört ki (1959)
● Fidel Castro vezetésével, szovjet támogatással
● eltolódott kommunista irányba – „baráti állam a nyugati féltekén”
● az amerikaiak kubai emigránsok segítségével sikertelenül próbálták megdönteni Castro
uralmát
● szovjet nukleáris rakétatelepítés a szigetre (1962)
● közvetlen közelről fenyegették az USA-t – ezt az Egyesült Államok nem tűrhette
● Kennedy elnök blokádot vont Kuba köré
● közel jártak a harmadik világháború kirobbanásához
● végül mindkét fél hajlandó volt a kompromisszumra
● az USA elengedte Kubát + később kivonta rakétáit Törökországból
● a Szovjetunió kivonta a rakétáit Kubából

VIETNÁMI HÁBORÚ (1955–1975; 1964–1973)

● a francia gyarmati haderő 1954-ben vereséget szenvedett és kivonult Vietnámból
● az országot két részre osztották:
● északi rész: kommunista, szovjet befolyás alatt
● déli rész: demokratikus, az USA befolyása alatt
● a polgárháború állandósult (1955-től)
● mindkét szuperhatalom beavatkozásra kényszerült
● a SZU fegyverrel és pénzzel támogatta a Ho Si Minh vezette északiakat
● az USA eleinte hasonló módon, majd 1964-től közvetlenül, katonákkal harcolt
Dél-Vietnámban
● a legnagyobb amerikai részvétel az 500 000 főt is meghaladta
● az óriási veszteségek miatt az amerikai közhangulat háborúellenessé vált
● párizsi béke (1973) – az amerikaiak kivonultak
● az északi kommunista erők egész Vietnámot egyesítették Ho Si Minh vezetése alatt (1975)
AZ AFGANISZTÁNI HÁBORÚ (1979–1988)
● a szovjet hadsereg 1979-ben az általuk támogatott szovjetbarát kormány támogatására vonult be
Afganisztánba
● az amerikaik a legmodernebb fegyverekkel szerelték föl az iszlám felkelő gerillaharcosokat
● az afganisztáni magashegységek vonulatait, völgyeit a szovjet hadsereg képtelen volt ellenőrzése
alatt tartani
● az iszlám harcosok amerikai fegyverekkel érzékeny veszteségeket okoztak a szovjeteknek + az
utánpótlást folyamatosan támadták
● Gorbacsov a birodalom megroppant anyagi helyzete miatt döntött végül a kivonulásról: 1988

A SZOVJET BLOKK MEGRENDÜLÉSE ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁGREND MEGSZŰNÉSE

● két olajválság / olajárrobbanás (1973, 1979)
● a negyedik arab–izraeli háború után az arab államok csökkentették az olajtermelést
● világméretű gazdasági válság
● a szovjet blokk saját olajtartalékára alapozva próbálta függetleníteni magát a világpiactól
● Nyugaton sikerült a magas energiaköltségeket „közömbösíteni”
o termelés racionalizálása, technikai fejlesztések (takarékosság)
● a szocialista világrendszer egyre kevésbé bírta a versenyt
● fejlettebb, intenzívebb nyugati termelés
● pazarló szocialista termelés, eladósodás (adósságspirál)
● a világgazdaságban kedvezőtlenül változó cserearányok
o a feldolgozóipari termékek ára nőtt, a félkész termékek és alapanyagok ára
csökkent
● a válság elkerülésére irányuló gazdasági reformokat politikai okokból leállították
● azok a szocializmus alapjait (köztulajdon) számolták volna fel
● a gazdasági visszaesés és a szuperhatalmi státusz költséges fenntartása túlterhelte a Szovjetuniót
● legismertebb eleme az afganisztáni háború
● a csatlósállamokban parázsló ellenállás elfojtása is sok költséggel járt
● az USA erőteljes fegyverkezése felborította az addigi katonai egyensúlyt
● Ronald Reagan „csillagháborús terve” + neutronbomba kifejlesztése (1981)
● Gorbacsov reformpolitikája
● peresztrojka (átépítés)
o az életkörülmények romlásának megállítása
o a fegyverkezésre fordított kiadások visszafogása
o az offenzív külpolitika leállítása, kivonulás Afganisztánból
o a szuperhatalmi státusz feladása
● a csatlós államokat a szovjet hadsereg kivonásával el kell engedni
● glasznoszty (politikai nyíltság)
o a döntések nyilvánosan történnek és vitát lehet róluk folytatni
o ellenvéleménynek is hangot lehet adni
● a megkésett reformok nem érték el a megfelelő hatást
● a kemény államszocializmustól való eltérés a szocialista rendszer alapjait kezdte fenyegetni
● Gorbacsov nyilvánosan lemondott a csatlós államokról
● Reykjavík (1986) – fegyverzetkorlátozási megállapodás
● máltai csúcstalálkozó (1989) – jogi értelemben ekkor ért véget a kétpólusú világrend

A SZOVJETUNIÓ FELBOMLÁSA
 ● Gorbacsov reformjai mellett a Szovjetuniót továbbra is fenn kívánta tartani
● rendszerváltás és függetlenedés igénye azonban megjelent szovjet tagköztársaságokban
● a balti államok megmozdulásait még fegyveresen próbálták leverni
● 1991 nyarán keményvonalas kommunista puccskísérlet Gorbacsovval szemben
● ezt az Oroszországi SZSZK elnöke, Borisz Jelcin állította meg
● a puccs után hetek alatt szétesett a Szovjetunió
● elsőként a balti államok váltak ki, majd sorban a többiek is (a létező tagköztársasági
határok mentén)
● Oroszország is kilépett a Szovjetunióból
● a Szovjetunió helyébe a Független Államok Közössége (laza gazdasági társulás) lépett
● rendezetlen problémák
● a legtöbb állam függött az orosz nyersanyagtól és piactól
● az orosz etnikum szinte minden tagállamban jelentős arányú maradt
● Oroszország saját érdekszférájának tekinti egykori tagköztársaságait
o ennek tipikus példája az ukrajnai háború
● etnikai-vallási konfliktusok is fellángoltak (pl. Csecsenföldön)
● a Szovjetunió szétesésével az USA maradt az egyetlen szuperhatalom

NÉMETORSZÁG ÚJRAEGYESÜLÉSE
● a német megosztottságot kezdettől fogva a hidegháborús szembenállás tartotta fönn
● az NDK vezetése ugyanakkor az 1980-as években is elzárkózott a reformoktól, lazítástól
● az egyesülés folyamata 1989-ben gyorsult föl
● Magyarország 1989. augusztusban megnyitotta határait a keletnémet állampolgárok előtt
(páneurópai piknik) – ezzel a berlini fal és a kelet-német határzár részben értelmét
veszítette
● 1989. novemberében leomlott a berlini fal
● 1990 októberében egyesült a két Németország
● az NDK utolsó választásán az egyesülést támogató politikai erők győztek
● a szuperhatalmak elfogadták a német egyesülést
● Németország vált Európa legerősebb hatalmává
● bár a keleti területek felzárkóztatása óriási összegeket emészt fel

A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁK BUKÁSA KÖZÉP-EURÓPÁBAN

● a kommunista diktatúrát a közép-európai országokban kezdettől fogva a szovjet támogatás hozta
létre és biztosította működését – ennek megrendülése alapvetően változtatta meg a helyzetet
● a közép-európai társadalmak alapvetően elutasították a kommunista diktatúrát + az 1970-es
évektől kibontakozó gazdasági válság, eladósodás még erőteljesebb ellenállást szült
● a régió legtöbb országában megszerveződött a helyi ellenállás, amelyet az államhatalom igyekezett
elfojtani, de nem járt sikerrel – a szovejtek részéről is komoly erőt kötött le
● a közép-európai antikommunista mozgalmak nagyban hozzájárultak a Szovjetunió
megrendüléséhez és bukásához
● Csehszlovákia
● Charta’77 emberjogi mozgalom (pl. szólásszabadságért, koncepciós perek ellen, stb.) –
leghíresebb képviselője: Václav Havel
● 1989-ben békés, tárgyalásos rendszerváltás (bársonyos forradalom)
● Csehország és Szlovákia 1992/1993-ban vált szét
● Lengyelország
● 1980-ban újabb áremelés → tüntetések, ellenállás, megalakult a Szolidarítás szakszervezet
Gdańskban
 o vezetője: Lech Wałęsa
● a szakszervezet a hatalomtól független intézményt jelentett – megpróbálták elfojtani, de
nem sikerült → illegalitásban folytatták
● a lengyel kitartásnak erőt adott, hogy pont ekkoriban lengyel pápát, II. János Pált
választottak a katolikus egyház élére – többször haza is látogatott Lengyelországba
● később itt is békés rendszerváltás zajlott le
● Románia
● Ceauşescu román diktátor vasmarokkal tartotta kézben a hatalmat – az államadósságot is
visszafizette, a román társadalom nyomorba taszításának árán
● 1989 decemberében Temesvárról indult ki a fegyveres forradalom
o Tőkés László magyar református lelkészt kívántá elhelyezni
● a tüntetések más városokra is átterjedtek, fegyveres harc kezdődött – a hadsereg a
forradalom oldalára állt
● Ceauşescut elfogták, rögtönítélő bíróság végeztette ki

JUGOSZLÁVIA SZÉTESÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI, OKAI

● Joszip Tito a II. világháborús szétesés után csak diktatórikus keretek között volt képes megőrizni a
délszláv népek közötti békét
● a viszonylagos gazdasági fellendülés és javuló életszínvonal stabilitást eredményezett
● Tito halála után kiéleződtek a feszültségek
● a délszláv népek állama (Jugoszlávia) kezdettől fogva feszültségektől volt terhes
● etnikai kulturális ellentét: ortodox szerbek és katolikus horvátok között
● a horvátok arányaiban nagyobb összeggel járultak hozzá a szövetségi költségvetéshez
● a szerbek gazdasági erejükhöz képest felül voltak reprezentálva a politikai és katonai
vezetésben

A JUGOSZLÁV SZÉTESÉS FOLYAMATA – A DÉLSZLÁV HÁBORÚ

● a rendszerváltáskor a délszláv népek körében is felszínre tört a demokrácia és a függetlenség iránti
vágy
● Szlovénia és Macedónia gyorsan elszakadt
● Horvátország függetlenségét Szerbia nem ismerte el
● délszláv háború (1991–1995)
● a cél homogén nemzetállamok teremtése
● véres etnikai háború: mindkét fél követett el kegyetlenségeket, sokakat űztek el
lakhelyükről
● pl. Srebrenica
● 1995-ben amerikai közvetítéssel zárták le a konfliktust
o létrejött a független Horvátország és Bosznia-Hercegovina is (máig igen instabil
konstrució)
● a maradék „Kis-Jugoszlávia” (Szerbia, Montenegró) az albán problémával is szembekerült
● a szerb hadsereg Koszovó tartományban etnikai tisztogatásba kezdett – az albán felkelő
hadsereg akcióira váaszul
● a NATO az albánok mellett bombázással válaszolt (1999) – a szerbek lényegében
elvesztették Koszovót
● később Montenegró is kilépett „Kis-Jugoszláviából” (2006)
● ezzel létrejött Szerbia
● Koszovó egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét (2008) – Szerbia máig nem ismerte el (több más
nagyhatalom sem) – precedens értékű eset