13.

A KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR KULTÚRÁJA EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

(EGYHÁZI ÉS LOVAGI KULTÚRA, KÖZÉPKORI EGYETEMEK, ROMÁN, GÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ
ÉPÍTÉSZET, BAROKK)

AZ EGYHÁZ SZEREPE A KÖZÉPKORI KULTÚRÁBAN, AZ ÍRÁSBELISÉG

● A középkori társadalomfelfogás szerint a kultúra művelése az egyháznak nem csak joga,
hanem feladata és kötelessége is (oratores)
● A középkori Európában a kultúra szinte egyedüli őrzője az egyház volt
● Az oktatást egyháziak vezették és egyháziak tanultak benne
● A királyi (állami) adminisztrációt is egyháziak végezték
● mindehhez járult, hogy a kultúra terjedésére igen korlátozottak voltak a lehetőségek
● nincs nyomtatás, így csak kézírásos könyvek (kódexek)
● kevés írni tudó ember, kevés elérhető papír
● a kultúra latin nyelvű volt
● az átlag embernek valójában nem volt mindennapos szüksége az írás-olvasásra
● A kézírásos dokumentumok, kódexek:
● A kódexek készítése és másolása a kolostorokban zajlott
● Óriási értéket képviseltek
● A könyvnyomtatás előtt a legtöbb munkából csak néhány példány létezett, így aki
a kódexben leírtakat használni akarta, annak meg kellett tanulnia fejből
● Mátyás udvarában: Corvinák
● a nyomtatás csak a 15. század közepén jelenik meg (Gutenberg, Mainz) –
Magyarországon Budán nyílt meg az első nyomda
● A mindennapi élethez szükséges írásbeliség
● Kancellária – királyi oklevelek, törvények írásba foglalása
● Hiteles helyek (Magyarországon) – magánjogi ügyek írásba foglalása (örökösödés,
adásvétel stb.), oklevélkiadás
● A tanítás is az egyház kezében: kolostori és székesegyházi iskolák
● A művészeti és kulturális „termékek” megrendelője is az egyház
● Templomok díszítése
● Gregorián zene

A SKOLASZTIKA
● Középkori filozófiai és teológiai irányzat neve
 ● A középkori gondolkodást az értelem (filozófia) és a hit (teológia) viszonya
foglalkoztatta
● Hagyományosan a teológiát helyezték előtérbe
● A középkor legnagyobb gondolkodója, a skolasztika megalapítója, Aquinói Szent Tamás
domonkos szerzetes (13. század) építette be a keresztény teológiába az arisztotelészi
logikát és az okok keresését – fő műve: Summa Theologiae
● A skolasztikus filozófia lényege: mind az emberi értelem, mind az isteni kinyilatkoztatás
Istentől ered, így nem állhatnak egymással ellentétben – ha mégis ellentét van, akkor az
az emberi megismerés hiányosságaiból fakad
● Öt istenérvet fogalmazott meg, szigorú oksági következtetésekkel

A KÖZÉPKORI EGYETEMEK
● A 11–13. századi Európában kialakuló, magasabb szintű oktatást nyújtó intézménytípus
● Neve: universitas (egyetem) a tanárok és a diákok önkormányzattal bíró összességére,
közösségére utal
● A pápa vagy a császár alapította az egyetemeket, kiemelve a feudális joghatóságok (város,
földesúr) alól, így széles körű autonómiával bírt
● Alapvetően egyházi személyek (klerikusok) voltak a tanárok és a hallgatók is
● A középkori egyetemek négy karra tagolódtak. Az egész egyetem élén a rektor állt, a
karokat a dékánok vezették
● Bölcsészkar (alapképzés, mindenkinek el kellett végeznie) – itt a hét szabad
művészetet tanították, ennek elvégzése után érték el a hallgatók a baccalaureátus
fokozatát
o Trivium (humán tárgyak) + quadrivium (reál tárgyak)
● A baccalaureátus megszerzése után választhattak a hallgatók, hogy melyik karon
tanulnak tovább (jogi, orvosi, teológiai fakultás) – utóbbi volt a leghosszabb és
legnagyobb tekintélyű –, ennek elvégzése után szereztek doktorátust
● A képzés alapvetően elméleti jellegű volt – klasszikus szerzők, egyházatyák műveit és a
hozzájuk írt kommentárokat tanulmányozták
● Az oktatás latin nyelven zajlott
● A leghíresebb európai egyetemek: Bologna, Sorbonne, Oxford, Krakkó
● Magyarországon: Pécs, Óbuda – egyik sem maradt meg tartósan

A LOVAGI KULTÚRA
● A középkor világi – azaz nem az egyház által dominált – kultúrája
● A lovagi hadviselés megjelenésének, valamint az egyház és a keresztény tanítás mérséklő
szerepének (a nyers erő kultuszával szemben) volt köszönhető
● Lovagi erények:
● A hűbérurat szolgálva: erő, bátorság, hűség, ügyesség
● Az egyház hatására: hit, gyengék védelme
● A királyi udvar viselkedéskultúrája: köszöntés, étkezés, udvariasság stb.
● A hűbérúr feleségének tisztelete: a nők tisztelete, szerelmi költészet
 ● Folyamatos „edzés” – lovagi tornák
● A lovaggá válás, a lovagi erények elsajátítása hosszú folyamat: apród, majd
fegyverhordozó, végül lovaggá ütés (a hűbérúr által)
● A lovagi kultúra legfontosabb művészi eleme a lovagi költészet: trubadúrok (francia),
minnesängerek (német) énekelték meg plátói szerelmüket egy imádott hölgy iránt

ROMÁN ÉPÍTÉSZET (ROMANIKA)

● Uralkodó stílus Európában a 11–12. században

● Nevét a reneszánszban kapta – építészeti megoldásait római jellegűnek találták

● Az épületek fő jellemzői

● Boltívek

● Vastag falak (a tetőszerkezet súlyát viselték, gyakorta védelmi funkció)

● Lőrésszerű, kis ablakok

● Bélletes kapuzat díszes domborművekkel, faragványokkal

● Bazilikaszerkezet: a templom belső terét hosszanti oszlopsorok tagolják hajókra. A

középső, főhajó magasabb, az oldalhajók alacsonyabbak

● Díszítése puritán, festmények, freskók nem jellemzők

● Néhány példa: speyeri és wormsi székesegyház; jáki és lébényi templom

GÓTIKUS STÍLUS (GÓTIKA)

● Építészeti stílus Európában a 13–15. században

● A reneszánszban a kora középkori gótok épületeit gondolták a stílus eredetének

● Az épületek fő jellemzői

● Oldalt támpillérek viselik a tetőszerkezet súlyát, a fal sokkal könnyedebb

o Áttört, csipkés falak

o Nagy, színes ablakok

● Égbe törő csúcsívek – tudatosan fordítja az ember figyelmét az ég felé

● Magas, vékony, csipkés tornyok

● Rózsaablak a homlokzaton

● A székesegyházak évszázadokig épültek – néha be sem fejezték őket

● A falakat díszítették, a templomokban megjelentek a szobrok

● A gótikus képzőművészet leglátványosabb elemei a szárnyasoltárok

● Néhány példa: a párizsi Notre Dame, a kölni dóm, a kassai és kolozsvári székesegyház

A RENESZÁNSZ ÉPÍTÉSZET

● Művészeti irányzat (irodalom, képzőművészet, zene) Európában a 14–16. században

 ● A reneszánsz szó jelentése újjászületés – újra felfedezték az antikvitást –, görög–római
témák, formák váltak uralkodóvá
● Itáliából indult ki – legfőbb központja Firenze (a Mediciek művészetpártolása támogatta)
● Ókori építészeti megoldások – kupola, oszlopsorok, árkádok, vízszintesen osztott épületek
● Néhány példa:
● Építészet: firenzei dóm, Szent Péter-bazilika, Bakócz-kápolna (esztergomi bazilika),
visegrádi palota (Herkules-kút), Mátyás budai palotája
● Festészet: Botticelli: Vénusz születése; Michelangelo: Sixtus-kápolna; Leonardo da
Vinci: Utolsó vacsora (Milánóban)
● Humanizmus – a reneszánsszal együtt megjelenő, azt kiegészítő eszmeáramlat
● Emberközpontúság – a középkorban istenközpontúság
● Az individuum fontossága
● A földi élet örömeire, szépségére fogékony
● A reneszánsszal együtt megjelenő vívmány: a nyomtatás (Gutenberg)

A BAROKK
● A katolikus megújulást szolgálta az új korstílus, a barokk (16–18. század)
● Legfőbb jellemzője a monumentalitás és a (túl)díszítettség + csigavonal, illúziókeltés
● Célja, hogy a belépő hívőt lenyűgözze, jelezze az embernél hatalmasabb erők
(legfőképpen Isten, valamint az egyház és az uralkodók) jelenlétét
● A képzőművészetben jellemző az érzelmi túlfűtöttség és mozgalmasság is
● Mintája a jezsuiták római főtemploma, az Il Gesú, számos példája megtalálható
Magyarországon is (pl. Zirc, győri székesegyház)
● A katolikus megújulás jelentős részben a reformáció kulturális eszközeit vette át –
Magyarországon főképpen Pázmány Péter esztergomi érsek vezetésével

● Magas színvonalú oktatási intézmények alapítása

o Nagyszombati egyetem (1635)

● Az első teljes, katolikus bibliafordítás (Káldy György)

● Pázmány hitvitázó írásai a magyar barokk irodalom legszebb példái

● A katolikus megújulás új stílusirányzata a barokk

● A leghíresebb példa a nagyszombati székesegyház

o Az esztergomi érsekség ide menekült Esztergom eleste után

● a 18. században ebben a stílusban épült újjá az egész ország (templomok, paloták)

o Fertőd, Gödöllő

● A leghíresebb magyar eposz, a „Szigeti veszedelem” is a barokk stílust követte