6.

A hidegháború kora
6. 5. A rendszerváltozás Magyarországon
(szóbeli: a piacgazdaságra való áttérés)

1.A rendszerváltoztatás (1989-1991)

o A kádár korszak vége

 1972-ben leállították a piaci elemeket behozó új gazdasági mechanizmust, ami segítette volna az
ország gazdasági fejlődését. A KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) béklyóin belül olyan
államokkal kereskedtünk, akik merev tervutasításos rendszerben működtek és elzárkóztak a
világgazdaságtól. Amikor kitört 1973-ban az olajárrobbanás, az ország nem tudott alkalmazkodni.
Nyugattal szemben, itthon az életszínvonal politika miatt nem hoztak korrekciókat és így nem
fejlődött a gazdaság, nem tudtak többet termelni, valamint a minőség sem javult. Ez pedig komoly
cserearányromláshoz vezetett, hiszen a külföldi termékek és energiahordozók ára és minősége
emelkedett.
 Az ország nyugattól felvett hitelekkel próbálta fenntartani az életszínvonalat. Azonban ezeket a
hiteleket is csak hitelekkel tudta visszafizetni. 1980-ra az ország adóspirálba került.
 Fokozták a problémát az elhibázott gazdaságpolitikai lépések is. 1974-ben meghirdetett
eocénprogram lényege az volt, hogy barnaszéntelepeket vettek volna újra kitermelés alá (Gerecse,
Vértes). A bányák nyitásának hatalmas költségei voltak, amelyek nem térültek meg, így be kellett
őket zárni.
 Egyre jelentősebb áremelésekre és megszorításokra kényszerült az ország, megindult az életszínvonal
csökkenése. Egyre többek számára volt nyilvánvaló, hogy a szocialista tervgazdálkodás teljes
kudarcot vallott és nem volt képes tartani a versenyt a nyugati piacgazdasággal. Az infláció miatt az
embereknek egyre többet kellet túlórázniuk. A hatalom lehetőséget biztosított erre különböző
üzemágakban, a vállalatokon belül alakult gazdasági munkásközösségekben (GMK), valamint a háztáji
gazdaságokban. Az emberek kizsákmányoló életmódja ellenére a kormány egyre kevésbé tudta
biztosítani az ingyenes egészségügyi ellátást és a teljes foglalkoztatást. Megkezdődtek a leépítések,
megjelentek a munkanélküliek. Nőtt az elégedetlenség.
 Mihail Gorbacsov sikertelen reformjai meggyengítették a Szovjetuniót.
 A párt alkalmatlansága miatt, az ellenzék megerősödött és egyre bátrabban lépett fel a diktatúra
ellen:

o Az ellenzék:
 Az MSZMP belső ellenzéke a szabad piaci viszonyok kialakítását sürgette.
 Elindult két értelmiségi ellenzéki csoport megszerveződése:
 Népi-nemzeti irányzat: A rendszert demokratikus és nemzeti alapon bírálja. A határon túli
magyarok sorsán és a népességfogyás okain akartak elsősorban változtatni. (későbbi Magyar
Demokrata Fórum)
 Demokratikus ellenzék: A rendszert demokratikus alapon bírálja, az emberi jogokat veszi a
központba. (későbbi Szabad Demokraták Szövetsége)
 A beszélő című szamizdat (illegális magánkiadású) folyóirat köre liberális polgári szellemben a
szabadságjogok védelmét helyezte a központba. Ezzel megjelent az ún. második/ellenzéki
nyilvánosság.
  1985: Monori ellenzéki tanácskozás. A pártállam megszüntetésében és a politikai szabadságjogok
kiterjesztésében egyetértettek. Azonban több nézeteltérés a felszínre jött: A rendszerváltoztatás
módja, népesedéspolitika, határokon túli magyarok ügye.
 1987-ben, Lakiteleken, megalakult a konzervatív szellemiségű Magyar Demokrata Fórum (MDF).
(vezetősége főleg írókból álló népi-nemzeti ellenzékhez tartozott.)
 1988-ban szerveződött párttá a liberális szellemiségű Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
 1988-ban megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége. (FIDESZ) A vezetősége és tagjai is az
antikommunista fiatal nemzedékből kerültek ki.
 Az MSZMP belső ellenzéke gazdasági és politikai reformterveket dolgozott ki. Például: Kétszintű
bankrendszer, privatizáció, decentralizáció (Központosítás csökkentése, megszüntetése). Egyre
többen fordultak a reformkommunista vezetők felé, mint Pozsgay Imre, Nyers Rezső.
 1988-ban megbuktatták Kádár Jánost, de létrehoztak neki a pártelnöki tisztséget amely nem járt
tényleges hatalommal. Grósz Károlyt választják főtitkárrá. (előtte ő volt a minisztertanács elnöke)
Mivel a rendszer lényegét nem érintő intézkedésekkel akart javítani, így leváltották» Németh Miklós
 Az ellenzéki mozgalmak egy része civil szervezet maradt, pl. a Duna kör, amely a bős-nagy-marosi
vízlépcső építése ellen tiltakozott.(Célja a Dunai hajózás feltételeinek javítása volt, de hatalmas
környezeti károkkal járt volna.)
 Mutatják a rendszer gyengülését a tömegmegmozdulások:
 1988. március 15.-én 10000 ember követeli a szabadságot és a demokráciát.
 A romániai falurombolás elleni tüntetés.

o A rendszerváltoztatás
1989

 Az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény hatására, amely lehetővé tette pártok alakulását és
tüntetések szervezését, több történelmi párt újjáalakult: Szociáldemokrata Párt (SZDP), Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP).
 1989. március 15.: Tömegtüntetés, 12 pont. Az emberek szabadságot és demokráciát követeltek.
(többpártrendszer, jogállam, sajtószabadság, sztrájkjog, méltányos közteherviselés, működő gazdaság,
európai kettéosztottság vége, független Mo., m. kissebség védelme, címer, igazság 56-nak.)
 Pozsgay Imre az 1956-os eseményeket népfelkelésnek nevezi egy rádióadásban. Majd június 16-án
Nagy Imrét és mártírtársait újratemetették. (A Kádár-rendszer jelképes temetése is.)
 1989 őszén az MSZMP kettészakadt és létrejött az MSZP- Magyar Szocialista Párt, Horn Gyula
vezetésével.
 Az Országgyűlés törvényesítette a többpártrendszert.
 Nyara: Németh Miklós Kormánya megkezdte a szabad választások előkészítését. A Nemzeti
Kerekasztal(NKA) kereténben az Ellenzéki Kerekasztal (EKA)És az akkor még MSZMP (+
szakszervezetek, civilek) megállapodtak a jogálammá alakítás lépéseiről.
 Sarkalatos törvények: A rendszerváltás kereteit meghatározó hat törvényt hívják így, az
alkotmánymódosításáról, az alkotmánybíróság felállításáról, a politikai pártok működéséről és
gazdálkodásról, a parlamenti képviselők választásáról, a büntető törvénykönyv módosításáról,
a büntetőeljárási törvény módosításáról. (kétharmados szavazás)
o Az ellenzék követeléseit a Nemzeti Kerekasztalon elfogadott megállapodások alapján a
pártállamban megválasztott Országgyűlés törvényesítette. (alkotmánymódosítás, többpártrendszeren
alapuló szabad választás)
 Pozsgay Imre az 1956-os eseményeket népfelkelésnek nevezi egy rádióadásban. Majd június 16-án
Nagy Imrét és mártírtársait újratemetették. (A Kádár-rendszer jelképes temetése is.)
 1989. október 23-án elfogadták az új alkotmányt és kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot.
 Tárgyalásokat kezdtek a szovjet katonák kivonásáról.

1990

 Tavasszal tartott szabad választások kétfordulós volt, jellemzői az általános és egyenlő választójog és a
titkos választás. AZ MDF nyerte.
 Antall József (1990-1993) vezetésével az MDF-FKgP-KDNP koalíciós kormányt alakított. A legnagyobb
ellenzéke az SZDSZ. (+FIDESZ, MSZP)
 Az országgyűlés és a kormány működéséről az MDF és SZDSZ paktumot kötött. Antall J. célja hogy
csökkentse a sarkalatos törvények magas arányát. Valamint megszüntették a miniszterekkel szembeni
konstruktív bizalmatlansági indítványt (csak miniszterelnökkel szemben lehetett).
 A kormányprogram a szociális piacgazdaság megteremtését és a demokráciához való visszatérést
jelölte meg fő célként. A magántulajdonon alapú polgári társadalom feltétele teljesül.
 Ősszel önkormányzati választásokat tartottak: A tanácsrendszert felváltotta az önkormányzati
rendszer.
 A parlament elnöke: Szabad György
 A köztársasági elnök: Göncz Árpád (1990-2000)
 Alkotmánybíróság elnöke: Sólyom László
 Választások utáni politikai Küzdelmek:
 Az igazságtétel és az ügynökkérdésről.
 1990. október 25-28.: Taxisok blokádot szerveztek, mivel a benzin ára jelentőse
megnövekedett(65%). Ehhez sok tényező hozzájárult: infláció, Irak megtámadta a kőolajban
gazdag Kuvaitot, az államadósság miatt a kormány nem tudta államilag támogatni a benzin árát.
Lezártak pár hidat és megbénították az ország közlekedését. Karhatalmi ellenállás nincs. Végül
engedményekkel sikerült leállítani a demonstrációt.
 A címer: Az ellenzék a Kossuth-címert pártolta, A kormány a kiscímert. A különbség a kettő között
a Szent Korona szerepeltetése. Végül a ma is használatos koronát is tartalmazó kiscímer nyert.
 Felmerült a vármegyék visszaállítása, de ez a heves támadások miatt lekerült a napirendről.
 Megegyezés a szovjet katonák kivonásáról.

1991

 Június 19-án az utolsó szovjet katonai egységek elhagyták Magyarországot. (nullszaldós

megállapodás, egyik fél sem fizet a másiknak.)
 Ekkor vált teljessé az Alkotmányban is kinyilvánított függetlenség.
2.A piacgazdaságra való áttérés, gazdasági szerkezetváltás, privatizáció, a
külföldi tőke szerepe, a külkereskedelem átalakulása

o Spontán magánosítás 1987–1990 között, aminek során az állami vagyon meghatározó része
került mélyen áron alul a pártállami elit vagy külföldi befektetők kezébe. Nem volt privatizációs és
állami vagyon védelmi törvény. Az átalakulási törvényt kihasználva a magántulajdonukba került
gyárakat állami ellenőrzés nélkül szervezték át részvénytárasággá, kft.-vé.
 Káros következményei: Mialatt a pártelit és a külföldi befektetők pénze nőtt az ország többi
része tovább süllyedt a gazdasági válságban. A felelősségre vonás elmaradt, hiszen a
megszerzett vállalti részeket többször átalakították, áron alul eladták és csődbe vitték, így a
folyamat követhetetlenné vált. Növekedett a munkanélküliség, mivel a dolgozók feje fölül
eladták a cégeket. Szinte minden gazdasági területet érintett. Az állam privatizációs bevételei
messze elmaradtak a várttól. Ez mind hatalmas felháborodást és elégedetlenséget keltett az
emberek között.
 Előnyei: a magántulajdon előretörése és a külföldi tőke beáramlása.
 Ezért az Antall-korány 1990-ben létrehozta az Állami Vagyonügynökséget, aminek működését az
1990-es törvényekben foglalta össze. 1992-ben létrehozta az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Részvénytársaságot. Privatizációs törvényeket hozott. Kormányzati felügyelet alá
került a magánosítás: Állami vállalatok már csak külső szakértők értékbecslése, nyilvános
pályáztatás, és versenytárgyalás keretében lehetett értékesíteni.
 A cél azvolt, hogy a hazai befektetőket támogassa a kormány, ezáltal ne legyen kiárusítva az
ország. De ez a hazai tőkeszegénység és a vállalkozói tapasztalatok miatt nehéz volt.
 Horn Gyula kormánya idején (1994-1998) a magánosítás felgyorsították, mivel a keleti piac
elvesztése leértékelte a hazai vagyont és az álamadósság eladási kényszert jelentett.
Egyszerűsítette az eladási eljárást és nagyobb teret engedett a külföldi tőkének. Ennek előnye
volt, hogy így nőtt az állami bevétel, megállt a gazdasági visszaesés, nőtt a külföldi tőke és új
technológiák jöttek be az országba. Azonban a betelepülő cégek saját maguknak vásároltak
piacot, így folytatódtak a gyár és üzem leépítések és nőtt a munkanélküliség.
 Eredménye a magánosítás folyamatának: Annak ellenére, hogy az Orbán kormány leállíttatta a
folyamatot a külföldi tőke bevonásáról szóló viták miatt 2002-re az ország vagyonának 90%-a
került magánkézbe.( Horn Gyula idején 70%) A privatizációs bevételek Megháromszorozódottak.
Külföldi tulajdonba került a hazai energiaszektor, távközlés, bankrendszer. De az állami
tulajdonra épülő szocialista gazdaság 1 évtized alatt magántulajdonra épülő piacgazdasággá
vált.
o A piacgazdaságra való áttérés:
 Az állami tulajdon magánkézbe adása már Németh Miklós kormányzása (1988-90) alatt
elkezdődött. A társasági törvény (1988) lehetővé tette a magánvállalkozások alapítását, az
átalakulási törvény (1989) szabályozta az állami vállalatok magánvállalatokká alakítását.
 A gazdasági átalakulástól a politikai vezetés az állami vagyon hatékonyabb kezelését és a
költségvetési bevételek növelését várta. Az állam biztosította a tőke és a vállalkozás
szabadságát, a magántulajdon védelmét.
 Alapja a piac gazdaság, de az állam akarja és tudja kezelni a keletkező (szociális)
problémákat. A társadalom széles rétegei számára jólétet biztosít.
  Az Antall-kormány célja a fenti pontban említett rendszer volt. Azonban a gazdasági
válsághelyzet ezt nem tette lehetővé: Visszaesett az ipari és mezőgazdasági termelés, nőt a
munkanélküliség, a külkereskedelmi mérleg romlott (csökkent a kivitel, nőtt a behozatal), Az
infláció meghaladta a 20%-ot, a hagyományos ágazatok (bányászat, kohászat, textilipar)
visszaszorultak)
 A mezőgazdaság privatizációja az eredeti földtulajdonosokra vonatkozó kárpótlási törvénnyel
kezdődött (1991 évi XXV: törvény). A szántóföldek, rétek, erdők 90%-a magánkézbe került. A 90-
es évek közepére az egyéni gazdálkodás vált jellemzővé. De az új tulajdonosi szerkezet nem
oldott meg a mezőgazdaságban a tőkehiányt. A szövetkezetek és állami gazdaságok
megszűnésével gyorsan növekedett a vidéki munkanélküliség. A falusi lakosság életkörülményei
hirtelen és erőteljesen romlottak.
 A kárpótlás: Az állam a diktatórikus időkben elvett vagyonért kívánta kárpótolni az egykori
tulajdonost vagy örököst. Az okozott károkat méltányossági alapon részlegesen
kártalanították, de ez a hazai tőkeképzéshez nem volt elegendő, és az érintettek is kevésnek
ítélték. Az egykori tulajdonosokat tulajdonuk értékének megfelelő értékpapírokkal/
kárpótlási jegyekkel kártalanították. 200.000Ft-ig teljeskörű volt utána csökkent, Max. 5
millió. Beváltható volt földre, lakásra, részvényre. (Végül leginkább egy szűk vállalkozói réteg
vagyonosodását szolgálta.)
 A külkereskedelem: 1991-ben feloszlott a keleti blokk gazdasági szervezete, a KGST. Ez azt
jelentette, hogy Magyarország elvesztette korábbi piacait, újabbakra viszont nem tudott betörni.
A volt szocialista országok nyugati gazdasági kapcsolatokat kerestek, de a magyar termékek
versenyképessége csökkent, mivel az Európai Közösség védővámjai drágították az kivitelt. A
külkereskedelmi forgalom nőtt, de a külkereskedelmi mérleg passzívvá vált.

név hivatal idő Köztársasági

enök
Grósz Károly ideiglenes főtitkár Kádár leváltása után Szűrös Mátyás
Főtitkárból
Németh Miklós 1989. október 23.-1990
miniszterelnök
Antall József 1990-1993
Boross Péter Miniszterelnök/ 1993-1994
kormányfő Göncz Árpád
Horn Gyula 1994-1998
1990-2000
Orbán Viktor

Kulcsszavak: új gazdasági mechanizmus, olajárrobbanás, cserearányromlás, adóspirál,

infláció, kizsákmányoló életmód, népi-nemzeti irányzat, demokratikus ellenzék, MDF,
SZDSZ, FIDESZ, MSZMP» MSZP, SZDP, FKgP, KDNP, Magyar Köztársaság, Nemzeti
Kerekasztal, Ellenzéki Kerekasztal, Szabad választások, címer, függetlenség, spontán
magánosítás, Állami vagyonügynökség, piacgazdaság, kárpótlás