Kassák Lajos, Apollinaire és József Attila

~ Kassák Lajos (1887-1967) ~

 Érsekújvár
 Avantgárd egyszemélyes jelenség mégis maradandó
 Művészet szépsége nem érdekli  munkásember volt (komcsi)  ők a feltalálók, akik újat teremtenek meg
 nyugati értelmiség látszatát nem kelti  gombok, nem ing
 Békepárti és ennek hangot is ad  emiatt a tanácsköztársaság kitiltja a pártból (Kassák Lajos túl független
„ne mondja meg neki senki mit írjon”)
 1919-ben emigrál Bécsbe
 48-ban párttag 53-ban kizárják
 Művészeti kibontakozását korlátozza a politika
 Autodidakta költő= magától tanult költő
 20-as évek után lemond az avantgardról és szabadverseket ír
o Töredezett versbeszéd, képi+ fogalmi sík távoli, absztrakt, idő és térbeli ugrás, nyelvi regiszterek
változnak (szleng és patetikus sorok), egyedülálló lírai világ teremtése
o Miért alkotott ilyet? Új, saját költői szabadság, valamint tudatfolyam a cél
o Élőbeszédszerű: elmondom ami az eszembe jutott  tudatfolyam, kevesebb költői kép
 Líra, epika, dráma, folyóiratok (Tett, Ma, Munka)

A ló meghal a madarak kirepülnek (1922 Bécs  az emigráció évei)

 Elbeszélő költemény  önéletrajz DE! lírai részletek

o Tapasztalatok, nem személyes elemek, DE! lírai részletek
 Saját életrajzi elemeit érzi át
 1 mondat az egész
 Tudatfolyam= kezdet nélküli időbeli folyamat (állandó létesülési láncolat)
 Töredezett, filmszerű idő- és térbeli váltások  metaforikus kapcsolatok és merész asszociációk
 Intertextuális utalások
 Összetartó erő: Kassákról szól
 Sokféle kifejezőeszköz: pátosz, komikum, hétköznapi, politikai, filozófiai
 Az egész a költői szabadságról szól
o Művészi szintézis és teljes szabadság a zárlat  avantgárd szintézise van a zárlatban: repülő
teafőző

kiskönyvben:

 Kalandos élet (önéletrajzi elemekkel átfűzött lírai útirajz, ami egy Ny-Európai csavargás történetét
beszéli el)
o Indulás Pestről  érsekújvári gyerekkor felidézése  csavargástörténetek pl.: Bécs, Brüsszel, Párizs
 majd újra Pest a megtalált identitás
 E/1 személyű a szöveg, versbeszélője a lírai én= főhős
 Szabadvers, hosszúvers
 Hagyományos központozás hiánya, halandzsa hangsorok, szövegösszefüggés szándékos megtörése,
asszociatív szószerkezetek, montázsszerű szerkesztés (az ábrázolt külső valóság eseményei és a
tudatban jelenlévő gondolatok egyidejűleg jelennek meg)
 A rögzíthetetlen jelentésű képek szándéka a Provokáció  világ történéseinek jelentős része nem
értelmezhető
 Valósszerű és irreális-, komoly és ironikus-, emelkedő és lírai önkifejező részek keveredése
 Utazás toposza: keresés, tapasztalatgyűjtés, önmegismerés  lázadó, hagyományokból kilépő majd
önmagára találó művész
 Bibliai történetek parafázisa: Brüsszel eszmei és érzelmi szempontból is a mű tetőpontja (legjobban
kifejtett rész)  bibliai passió profán átirata pl.: utolsó vacsora
 Cím: 2 állat motívuma  ló és madár rengeteg féle képpen felbukkan a műben (mindkettő az idő metaforája)
 ~ Guillaume Apollinaire ~

 Lengyel-orosz-francia
 Párizs
 Első kötet: szeszek  idő mulandósága
 nyitóvers: Égöv
 Képvers:
o Barokkban van az aranykora -> önálló műfaj
o Kép és írott szöveg kölcsönösen feltételezik és értelmezik egymást
o Tömörség, szimbólum
o Formabontó
o 1db kötöttsége van, a terjedelem  max 1 oldal

~ József Attila ~

 1905 április 11 Bp (ferencváros) – 1937 december 3 Balatonszárszó

 Testvérei: Jolán, Etel
 Öcsöd, nevelőszülők (nevét sem tarthatta meg)
 nélkülözés, mama betegsége, nyomor, háború
 Anyja: Pőcze Borbála, 1919-ben meghal
 Anyja halála után Makai Ödön (Jolán második férje) magához vette Attilát és Etelt és felneveli őket
o Legyen pap  Makói gimnázium (Juhász Gyula)
 Szegedi egyetem: magyar- farncia- filozófia  Horger Antal (Tiszta szívvel című vers után kirúgja József
Attilát, aki egyébkét ezzel a verssel tett szert országos ismertségre)
 Ősszel Bécsben folytatta tanulmányait  Párizs (1928-1929 Vágó Márta szerelem)
 1930-ban belépett az illegálius kommunista pártba és beleszeretett Szántó Juditba 1936-ig együtt éltek
 Bartha Miklós Társaság  1933 Baumgarten díj
 1936: Szép Szó folyóirat megalapítása (Ignotus Pállal)
 Egyre mélyebb lelki és érzelmi válság  viszonzatlan szerelmet érzett pszichoanalitikusa iránt Gyömrői Edit
 1937 utolsó szerelme Kozmutza Flóra
 Idegösszeomlások (borderline személyiségzavar)  szanatóriumi kezelés  1937 telén öngyilkos

0. Pályakezdés évei: 1922-1927

 Kísérletezés, önálló hang keresése (a belső és külső lét párhuzamai, összefüggései alapján törekszik az új
megértésére)
 Több stílusirányzat (kísérletezés):
o Nyugat szépségkultusza: klasszikus modernség, esztétizmus (esztétizáló modernség), nyugatos
líra hagyománya (Juhász Gyula és Kosztolányi hatása)  szakít a szecessziós-szimbolista
versnyelvvel
o Újnépiesség: tiszta költészet hatása (áldalok búval, vigalommal: szerelem, term.képek)
o Avantgárd: expresszionizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus  sajátos költői beszédmód
 expresszionizmus: emberképet kreál a tárgyból a saját érzelmének
 Konstruktizmus: materiális anyagok, formák
 Medáliák ciklus: 1927-28
- emlékek  gyermekkor  előrevetíti a saját elmúlását (világba kerülés és
kilépés)
- sok apró vers amik különállóan is olvashatók és értelmezhetők
- szürrealizmus
- „tiszta költészet”  szépségre törekszik
- újszerű képalkotás
 Nem én kiáltok (kötet és verscím is ez)

 1924-25: Nem én kiáltok kötetben

 Ars poetica, expresszionizmus (szabadvers az egyén és a világ változóban
lévő kapcsolatáról)  felkiáltások (baljós hangulat előrevetítése)
 Első és utolsó mondat nem ellentét, hanem kiegészítés
 Félelem, várakozás
 Vers gondolatmenete:
o 1-2 sor: feltartóztathatatlan apokaliptikus változás közeledtét
érzi  a változás veszélyt és lehetőségeket is hozhat
o 3-13 sor: önmegszólítás, menekülés a közelgő változás elől és
eltűnni/ feloldódni az emberi közönségben vagy a világ dolgaiban
 Tömeg+ egyén összeolvadása  minden sor kétszer,
majd egyben az egész
 Természeti képek
 Mikro és makro képek vegyítése
- Mikro: gyémánt, fűszál  gyöngéd,
rokokóba hajló képek
- Makro: világ
o 14-18.sor: Az én a megőrült sátán ellen segítséget kér, a helyzet
elfogadása
 Középső szakasz: költői program -> természet, közelség a másik
emberhez, jelentéktelen szerep betöltése, közösségi tett
 Visszatérő motívumok: üveg, csillagok, gyémánt, fény (tisztaság,
ártatlanság); kenyér, fény (élet)
 Mikro- és makrokozmosz (fent kifejtve)
 Érték és önátadás

Tiszta szívvel 1925

 Panaszdal  egyéni sors + I.vh utáni nemzedék

érzésvilága
 A szegény- ember versek:
o Szegényember alakja és problémái (bármit képes
megadni azért, hogy előrébb jusson és megőrizze
az egyén szabadságát)
o Népköltészet
o Szegényember balladája  kiszolgáltatottság

1. Tárgyias tájversek: (Tájlírák  Holt vidék, Téli éjszaka, Óda, A Dunánál, Reménytelenül)
 1930-as évek
 Társadalmi állásfoglalás, gondolatiság, költői erő
o Társadalomról is képet fest már, nem csak az egyénről
o Társadalom tagja az egyén  proletárság problémái (vidék+ külváros), erős költői erő,
nyomorúságos, borult
 Tárgyias tájvers -> tárgyias bemutatás + belső világ kivetítése
o Objektívan mutatja be a tájat, nem egyéni érzésekkel  nem gyönyörködik a tájban
 Teljes világkép, sajátos világ
 Leíró és gondolati elem  gondolatok alkotnak szerves egységet
 Haldokló vidék, külváros, sivárság
 Szemlélődő magatartás  költő szemlélődő magatartása
  Metaforikus tartalom: tört.-társ. / személyes lelkiállapot
 Motívumok: tél, ősz, alkony, éj + üveg, vas, csillag (elmúlás, sötétség, bizonytalanság)
o vas= jelen világrend
 Értékvesztés, kiüresedés
 Létértelmező szándék

Holt vidék

1) Hogyan változik a költői tekintet? Közeledik (Magasról/ távolról (helikopter)  közelebb  társadalomra)
2) Milyen hanghatásokra utaló szavak találhatóak a versben? Csattogó, zörgő, kotyog, ropog stb
3) Keress az elmúlásra utaló kifejezéseket! Fagy a szőlő, tél, sovány karó, ól ajtaja ki van tárva, csontos ló
4) Milyen a téli vidék? Mire utalhat ez? hideg, fagyos, zord, kihalt és elhagyatott  nyomorúság, halál
Gonosz a társadalom  elhagyatottság, reménytelenség, kiszolgáltatottság, beletörődés (kis parasztok)
 1932
 Természeti táj ábrázolása, társadalmi problémák bemutatása, létbölcselet
 Tárgyilagos hang  objektív, soha nem válik érzelgőssé
 Költői nézőpont:
o 1-4.v.sz  magaslati nézőpont
o 5-6.v.sz.  kisebb term. képek és tanya
o 7. v.sz.  parasztok csend, sötét
 Minden a gazdáé  elnyomás
o 8. v.sz.  magyarázat az elhagyatottságra
 Csend, mozdulatlanság -> nyomor, kiszolgáltatottság = vidék / lelkiállapot
 3. v.sz.: komplex kép -> több valóságsík + metatézis (hangátvetés): zörgő idő
o Metatézis:
 Több valóságsíkot köt össze
 Az ág zörög mégis az idővel van egybekötve (ágról átverődik az időre)  jövőben élők sorsát
jelöli (a jövő kilátástalan a tájban élő szegények számára, amin semmi sem segít)
 Téli éjszaka: 1933
 Zárt világ  nincs változás
 Természet, társadalom, tudat közötti összefüggések
o Az élet egy szenvedés  ha boldogtalan vagy azért, ha boldog vagy azért mert úgyis elmúlik
 1. mondat: önfelszólítás / olvasó felszólítása -> érzelemmentesség (ne legyen érzelmi csapongás),
koncentrált figyelem
 Táj: kietlen -> emberi világ -> tehervonat -> külváros
o Természet, paraszt, város, minden kietlen, nincs kiút
 Tekintet: nem folyamatos és nem egyirányú
 Világméretű (materiális) harangkondulás -> tér-idő határtalansága
 Vitrin motívum: üveg – tiszta, átlátható valóság (egyetlen menekülés)
 Szinekdoché (szavak jelentésének szűkítése v. bővítése  itt az utóbbi): zörgő kabát = gyártelepi
személyiség nélküli lakók -> eltárgyiasulás
 Személytelen beszédmód  rideg, lemondó, élettelen

+ Óda (szerelmi költészetnél kifejtve), Dunánál (elidegenedésnél kifejtve), Reménytelenül (elidegenedésnél kifejtve)

2. Szerelmi költészete

Vágó Márta- versek

 Viszonzott
 Ajándékként íródtak
 Gyöngy: szerelem életen és halálon való győzelme
 Tedd a kezed: kapcsolat törékenysége
 Klárisok: szép nő <-> bizonytalanságában szorongó lírai én -> groteszk => össze nem illőség
 Ringató: szerelem búcsúztatása (Petőfi: Reszket a bokor, mert… )
 Lírai én érzéseinek a változása: szomorú  boldog
 Klasszicizálódik József Attila költészete (modern lírát ötvözi a klasszicizmussal)
Óda: 1933

 Érett korszak -> klasszicizálódó vonások DE! Újító jelleg  keverednek a filozófia, tájlíra, szerelmi
vers elemei (létértelmezés kísérlet a szerelmen keresztül)
o Megtöri a szerelmi líra vallomásos versbeszédének hagyományát
 Keletkezés: 1933, Lillafüred Palotaszálló, Marton Mártához írta
 Műfajkijelölő cím
 Forma: füzérvers
o összetettségre utal  minden egység máshogy próbálja a létet megragadni
 5+1 rész -> Mellékdal
o Epikus keret: 4+ 2 egység
 Óda és a dal műfajszintézise (Óda: csend dal: avantgard zajai)

Szakaszai:
1.szakasz:
 Vershelyzet megismerése, a táj látványa az asszony alakjává lényegül át
o Sziklafalon ül a lírai én  felidézi a nő alakját
 Csend, leírás-szemlélődés, elégikus, sziklafal, alkonyat, emlékezés
o Emlékek: be nem teljesült szerelem
o Táj olyan szép, hogy az imádott nő jut az eszébe
o Csend, mozzanatosság
o Leírás, szemlélés
2.szakasz
 Vallomás, ódai, sikoltás
 A találkozás sorsfordító jelentőségű  megtöri a csendet (ellentmond az elsőnek)
 Gondolatpárhuzam: vízesés hang és látvány szétválása - szerelmesek elválása
 Ellentét: magány - szerelem, közelség - távolság, halkság - sikoltás
 Megszemélyesítés: “fondor magány”
 Oximoron: “édes mostoha”  Márton Mártás storyka
 Halmozott igék: lelki folyamatok
3.szakasz
 Filozofikus elmélkedés, csend, eggyéválás -> hasonlatok
 Test – lélek összefügg, tudomány - költészet összetartozik
 Szerelem végtelensége, szerelmi vallomások
 Hasonlatok -> az érzelmek anyagszerűvé, tényekké, kézzelfoghatóvá válnak (materiális)
4.szakasz
 Ódai látomás, a szerelem, szenvedély anatómiája
 Biológiai test - lelki szerelem
 Költői kérdés: elragadtatottság „ó hát miféle anyag vagyok én”
 Testi szerelem - életadás - örök láncolat - alliteráció: „öntudatlan örökkévalóság”
 Szakralitás (isteni, szent, a szentségekkel kapcsolatos): metafora „méhednek áldott gyümölcse”;
„megnyílt értelembe az ige”
o bibliai motívum  Isten világot teremt József Attila pedig nőt
 Egy testben (mikrokozmosz) – univerzum (makrokozmosz) harmóniája és teljessége
(vérkeringés, anyagcsere)
 Anyag örök körforgása - örök szerelem

5.szakasz
  Új keret: epilógus
 4. szakasz: himnikus szerelem <-> 5. szakasz: elmúlás -> kétségbeesés, szerelemvágy
o Minden nap közelebb van a halálhoz  elmúlás
o Nem tudja kifejezni mennyire szereti a nőt
 Ódai emelkedettség, kiáltás= zaj (kint) <-> csend (bent)
 Tér- idő: hajnal, csillagok -> magány, elveszettség, kijózanít
 Nyelvi korlát: nem tudja visszaadni a csodát (nő, élet)
 Könyörgés: „fogadj magadba”

6.szakasz
 Mellékdal, epilógus= zárszó, befejező rész (összefoglaló/ kiegészítő rész, ami történetet ír le, v
mesél el)
o dal: egyszerű, személyes, 1 stílusú
o óda: magasztos, emelkedett
 Egynemű érzések, könnyedség
 Csend  eddigi csend a magány volt, most a két szerelmes meghitten, intimen beszélget
 Téma: hétköznapok (rutinja) harmóniájának és az elköteleződés vágya
 Törvényszerűségek helyett álmok, vágyak (valóélet és racionalitás helyett)
o Cél: egymás életében legyenek
Flóra 1937

 1937, utolsó hónapok: Flóra-szerelem -> újjászületés

o Harmonikus, idilli képek és érzések
 Flóra viszonozgatta a szerelmet, de nem jött be végül  Ilyés Gyula vette feleségül
 Flóra -> 5 vers -> tél-tavasz, gyász- öröm
o Az 5 vers számokkal és alcímekkel van elkülönítve
o Egyes versek ritmikája, tartalma és formája más és más  sokféleség a szerelmi érzés
összetettségére utal
 Hexaméterek:
o Tavaszi képek vannak összekötve a beszélő
érzelmeivel (vallomásos hangon szólal meg
a beszélő)
o Szerelem hozta újjászületés, reményteli kezdet
o Időmértékes, rímtelen hexameter
o 1. Strófa: friss, olvadás, szív párhuzam 
újra bizsereg, feléledt a lírai én= reményteli
kezdet; daktilus: frissesség (-UU)
o 2. Strófa: párhuzama  megszólalás verse;
egész világ a lírai én szerelmére reflektál 
az egész világnak szüksége van a szerelemre
 Rejtelmek: megszólalás – költészetre reflektál
 Már két milliárd: könyörgés -> szerelem és közösség
(földműves, gyermek)
3. Anyamotívum a kései költészetben
 Anya - gyermek: kései verseinek visszatérő motívuma (nincs anya-gyermek kapcsolat  az anya
érzelmileg elérhetetlen)
 Gyermekkort felidéző versek, istenes költészet, szerelmes versek
o Anya hiányát a szerelemben próbálja pótolni
 Gyermek és a jelen felnőttjének nézőpontja összekapcsolódik (emlékezés+ most)
 Diszharmónia, traumák, érzelmi ridegség -> hiány
 Mama (1934): gyermekkor megidézése, Mama alakja óriási a jelenben

Kései sirató: 1935-36

 Témája: Fel nem dolgozott veszteségélmény, az anya mindent betöltő hiánya (az anyahiány
létbiztonság-nélküliség kifejezése)
 Cím:
o kései:
 temetés lekésése, kísérlet a búcsúvételre
 Lelki és poétikai folyamat lezárása  Poétikai összegzés: szavak, motívumok
o sirató:
 Műfajjelölő: siratóének  nem tartja a hagyományt
 Látomás  az anya a megszólítása  párbeszéd szituáció, de csak saját szólam, nincs válasz
 Szerkezet: 6 azonos szerkezetű versszak
o 1. versszak:
 Felütés: életmetafora, anyai gondoskodás hiánya -> Mama cinkosa a halálnak
 Szembesülés Mama halálával és a körülményei
o 3-5. versszak:
 lírai én vádjai -> Mama vétkes saját halálában
o 4-5. versszak:
 felkiáltó és kérdő mondatok -> düh
 érzelmi tetőpont: 5. v.sz.: anyai árulás
o 6.versszak:
 kiábrándult, általános tapasztalat
Nagyon fáj: 1936

 Utolsó kötet, 1936

 Gyömrői Edithez írt versek
 Kiszolgáltatottság, magány, gyötrelem
 Fájdalom -> átkozás
 Látomások
 Ok: értette, mégis ellökte
 „Nagyon fáj” -> 8x
4. Elidegenedésélmény
A Dunánál: 1936

 Műfaja: Gondolati óda: 3 részre tagolódik  1. a költő odafordul a tárgyához 2. kinyilvánítja

felfogását róla 3. levonja a következtetést a helyes magatartásról
 Közösségért érzett felelősségtudat
o költői hivatástudat változása  európai értékek melletti kiállás
 1. Rész:
o Vershelyzet és téma összekapcsolása: Duna (gondolat és a Duna folyása párhuzamban)
o Duna összetett, többrétű jelentés (egyszerre konkrét és jelképes értelmű)
 Meditációs helyzet elindítója; a költő gondolatvilága és lelke; az állandóság és a
változás egysége; az időnek és az örökkévalóságnak a kifejezőeszköze; környező népek
egységének és egymásrautaltságának a jelképe „történelem hordozója”
o Bölcs, titokzatos
o Örök Duna <-> változó emberi világ (idő folyása)
o Beszélő belső szellemi világa
o Anya: termékenység, élet, összeköt  Duna= életadó víztoposz; véráram az emberi testben
o Személyes és kollektív élet- és sorsjelkép
o Eső: múlt
 2. Rész:
o Magyarság múltja és jelene
o Intuíció módszere:
 Magában hordja a tudást és az emlékeket, ezért képes a ráeszmélésre
- „száz ezer éve nézem amit meglátok hirtelen”  Bergsoni időfelfogás a
szubjektív (ahogy az egyén megéli a dolgokat) és az objektív (ahogy az óra
ketyeg) időről
 Ősökhöz köti magát a Duna által: múlt, emlékek (a Duna a külső szemlélő)
o Generációk és önmaga egysége
o Múlt és jelen összefonódása -> alkotás folyamata
o Összeolvadnak az idősíkok
o Ciklikusság: víz
 3.Rész:
o Duna allegória: nemzedékeket és nemzeteket köt össze
o Összeadódott idősíkok
o Egyéni múlt -> történelmi múlt
o Történelmi méretűvé vált személyes sors
o Az egyén az egész világot magában hordozza
o Zárlat: erkölcsi parancs: béke keresése, emlékezés -> közösségi érvényesség
o Duna: idősíkok összefonódása, harmónia
Reménytelenül

 2 költemény:
o Vas-színű égboltban…: 1927
o Lassan, tűnődve: 1933
 Cím: témajelölő
 Azonos gondolati tartalom kapcsolja össze a két egységet (a téma): elidegenedés tapasztalata ->
külvilág viszonya: tárgyias tájköltészet motívumai
 1. Lassan, Tűnődve: 1933
 Három v.sz., elégikus
 1. Versszak:
o Vershelyzet: szemlélődő világértelmezés + vándortoposz
o Verskezdet: tájképi elemek -> végállomásból az életút
 Kezdőkép: sorsmetafora „a homokos szomorú vizes sík”
 a világ a lélek metaforikus tája,
egyszerre a versbeszélőn kívüli és belüli világ
o Belső táj képei -> végtelen horizont = kilátástalanság
 2. Versszak:
o Személyes tapasztalatok + fenyegetettség
o Szembenézés a saját léthelyzettel, a végesség fenyegető
jelenlétével
 3. Versszak:
o Magány kozmikus nagysága -> szinekdoché
 A világ nem érzéketlen
„köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok”
o Zárlat: hideg csillagok - elmagányosodott ember
 Viszont ezt a súlyos tartalmat a vers zeneisége súlyosan
gyengíti, vigasztalóan hat

2. Vas-színű égbolban: 1927

 Az első egységnél reménytelenebb világkép
 Egyén-külvilág viszonya
 Tárgyias tájversek motívumvilága
 Általános létállapot: magány
 Elveszettség - gépek világa, ridegség
 2-3. Versszak: elmúlás képei
 Emberi végesség <-> világmindenség végtelensége
 Zárlat: fájdalmas kérdés / felkiáltás

5. Filozófia, költői hitvallás

Eszmélet: 1934

 Keletkezési körülmények: válság -> kései verseinek megnyitója

 Műfaj: gondolati költemény, létértelmező vers
 Összetett: lírai érzelmek + társadalmi kérdések + lételméleti kérdések
o Erkölcsi kérdések, politika (illegális bolsevista párt kérdése), lélektaniság
o Egyén közösség kérdése
 Cím:
o 1) megvilágosodás, ráeszmélés
o 2) Bergson: értelem és intuíció  személyiség sorskérdései, felismerése + válasz
 Formája: viloni nyolcsoros DE! Szótagszám, rímképlet  tükrözés ABAB BABA
o Kettősséget sugall  témában és szerkesztésben is szabályos 2 egységre tagolható

 Kompozíció: kettős -> két egység

 1. Egység: 1-6
o végpont: 6. v.sz. vége, téma: költői szabadság
 2. Egység: 6-12
o a törvény megkérdőjelezése
o 12-es szám: jelképes -> teljesség, egység
o Időkeret: hajnaltól éjszakáig (1 versként értelmezendő)
o Más értelmezés: CIK LUS! -> lazább szerkezet