Janus Pannonius (Csezmiczei János)

· 1434-1472
· Mátyás király udvarában élt, udvari költője és nevelője volt
· latin nyelven írt, első név szerint ismert magyar költő és humanista
· Szerénségben született, Nagyváradon tanult, Pécsen volt püspök
· magyar humanizmus megteremtője
· Itáliában tanult 8 évig nagybátyja, Vitéz János által
· Verseiben: hazaszeretet, földi élet, béke
· költői öntudat jelenik meg műveiben

Laus Pannoniae (Pannónia dicsérete)

- időmértékes verselésű

Phaedrus (Kr.e.15-Kr.u.55)

- Pieria vidékén született (Macedonia)

- rabszolgaként kerül Rómaba Augustus családjához, majd
felszabadítja és megkapja praenomenjét és nomen
gentiléjét – Caius Julius Phaedrus
- csak Tiberius uralkodása alatt adják ki meséit
- Saianus idejében pénzbüntetésre ítélik és száműzik, mivel
műveiben utalásokat tett
- műveiből tudjuk a legtöbb életrajzi elemet
- művei: Fabulae Aesopiae 5 könyv, 150 mese, 94 maradt
fent + Perotti féle függelék/Appendix további 30 mese
- görög minta: Aiszóposz (Kr.e.6.sz.) utánozza=imitatio és
felülmúlja=aemulatio, mivel versekben ír
- hatása: Andersennek minta, Grimm fivérek, Heltai
Gáspár, Romhányi József
- Mesék jellemzői: verses forma, változatos terjedelem,
tömörség, kiállt a szegények mellett, leleplezi a gazdagok
túlkapásait, párbeszédek és monológok, állatok emberi
tulajdonságokkal
- minden mesének van tanulsága: mese elején Promythion,
mese végén Epimythion
- Meséi 3 csoportja: Aiszóposz fordítások, A. szellemében
írt mesék, verses anekdoták
- verselése: iambicus senarius + iambicus trimeter
- ictus=szünet

Petronius Arbiter
- nem ismerjük teljes nevét és születési helyét
- műveinek töredéke maradt fent
- sokan idéznek tőle
- Műve: Satyricon=Satiricon=Satirae=Saturae
- műfaja regény
- 14,15,16 könyvből töredékek (1/10-e maradt fenn)
- nyelvezete változatos
- minden szereplő saját műveltségének és társ. helyzetének
megfelelően szólal meg
- Cena Trimalchionis=Trimalchio lakomája
- rabszolgasorból felszabadított újgazdag, aki kérkedik
vagyonával
- nem tud beilleszkedni a nemességhez
- töredékeket 1482-ben Franciscus Puteolamus találta meg,
1644-ben Horváto-i Trau/Trogerben
- albiter elegantiae=a kifinomultság mestere

Publius Ovidius Naso

- megírta költői önéletrajzát (Tristia 4,10)
- szerzőtársaitól is tudunk adatokat (id. Seneca)
- Kr.e. 43-ban Sulmoban született
- Augustus uralkodik
- már csak Róma békéjét ismerte, a polgárháb. nem
- lovagrendi család, kiváló oktatás a legnevesebb
mesterektől: retorika Arellius Fuscustól
- tehetsége a verseléshez korán meg
- bátyja halála utan tresviri=pénzverés, decemvirek, később
bírói tisztség
- Fiatalon költői hírnév, Messala kör tagja, ő az első
pártfogó, Maeces körrel (Propertius, Vergilius, Horatius)
jó kapcsolat
- Kr.e.8: száműzik Rómából Tomi városába (görög
fennhatóság a Fekete-tenger partja), de megtarthatta
polgárjogát, vagyonát és levelezhetett családjával
- távol a családtól megírja a Tristia=Keserveket
- 3 feleség: 1. fiatal baklövés, rövid ideig tartott; 2. rövid;
3. élete végéig tartott, felesége várt rá, kitartott mellette
- ingenium/tehetség poétája, istenektől származó
tehetségére maga is utalalt
- 1 lánya Perila, 2 unoka
- apja 90 évesen halt meg, anyja Kr.u. 17-ben majdnem vle
egy időben
- költői korszakai: 1. Kr.e. 20-1; 2. Kr.u.1-8; 3. Kr.u.8-17.
- 1. korszak
● Amores=Szerelmek: műfaja elégia, Kr.e.16.; 5
könyv, de cenzúra miatt 3(túl pajzán volt)
múzsája Corinna egy fiktív karakter; az érzések
és a hatás a fontos
● Ars amatoria=A szerelem művészete: szerelmi
tanköltemény; tanácsok a hódításra + ideális nő
viselkedése; sikeres mű + sok kritika; 3 könyv
(1-2: férfiaknak, 3: nőknek)
● Heroides=Hősök levelei: új műfajt teremt (levél
+ elégia + dráma keveréke); 21 levél
● Medea: dráma, tragédia; elveszett
- 2. korszak:
● Methamorphoses=Átváltozások: 15 könyv
200 történet; perpetuum carmen/folyamatos
költemény; világ keletkezésétől Caesar
haláláig és Augustus istenné válásáig;
mitológiai eposz; görög példa Kallimachos;
verselése időmértékes hexameterekben;
● Fasti= A római naptár: 12 könyv;1-6
ismerjük; verselése distichonos; témája
 ünnepek és azok eredete + szokások +
szertartások; célja az ősi dicsőség
megjelenítése; okmagyarázó mű= Aitologia
- 3. korszak:
● Tristia=Keservek: 5 könyv;
levélgyűjtemény; nincs címzett; enyhülés,
visszaengedik Rómába
● Epistulae ex Ponto= Levelek Pontusból: 4
könyv; levélgy.; 20 főnek írt (barátok,
rokonok, pártfogók)
● Ibis: gúnyirat; meg nem nevezett ellenségeit
ócsárolja
● Halieutica: ter. tud-os munka; halakról szól;
befejezetlen; 134 sor maradt fenn

Caius Iulius Caesar (Kr.e.100. júl.12.-

Kr.e.44.márc.15.)
- államférfi, hadvezér, szónok, író
- lovagrendi család, jó oktatás, nagybátyja Caesar Strabo
nagy hatással volt rá
- Kr.e.84, apja halála + Cinna (populárisok vezetője) lányát
Corneliát veszi feleségül
- katona Kr.e.81-79 Asia provinciában
- Sulla halála után visszatér Rómába
- Kr.e.75: görög tanulmányútra indul
- Kr.e.68 pontifex, tribunus; 65-ben quaestor Hispániában;
63-ban pontifex maximus (élete végéig); 62-ben
propraaetor + elválik Pompeiatól (2. felesége)
- Kr.e.60 első triumvirárus: Pompeius, Crassus, Caesar;
59-ben consul
- Kr.e. 58-50: Gallia meghódítása
- Kr.e. 49-45: polgárháb.; 45-ben imperator és dictator
- Kr.e. 48-47: egyiptomi hadjáratban legyőzi Ptolemaiost,
VII. Kleopátra lesz a fáraó, közös gyermekük Ptolemaios
Caesar (15. fáraó)
- pályáját szónokként kezdte, Cicero szerint ő beszél a
legválasztékosabban, Quintilianus szerint tudása felér
Ciceróéhoz, Suetonius szerint kevés szóval is sokat tudott
mondani
- 1. műve: De analogia (Kr.e.55-54) csata közben írta,
elveszett, tud-os munka, nyelvészeti javaslatok (ragozás,
kiejtés) politikai levelei elvesztek
- Költészete: Laus Herculis=Herkules dicsérete, Dicta
collectanea=Összegyűjtött mondások; csak fiatalon
- Kommentárjai sikeresek voltak: pol. célok, propaganda;
rövid, tömör, világos, tényeket veszi alapul; forrásértékű
történeti munka; görög példa: Nagy Sándor, Xenophón
 ● Commentarii de bello Gallico=Kommentárok a
gall háborúról (Kr.e. 52-51): saját tisztjeinek
feljegyzései + senatus levelei; 7 könyv, keretes
szerk. (1,7 a győztes csaták;4,5 britanniai hadj.;
6. germánok szokásai); célja a senatus
tájékoztatása; stílusa: ha sikerekről ír az saját
zsenialitásának köszönhető, ha balsiker, akkor
katonái ügyetlenségével magyarázza + ellenség
katonáit befeketíti
● Commenarii de bello civili=Kommentárok a
polgaárháb-ról (Kr.e.47-46): 3 könyv; senatus
Caesar ellen hozott határozatai + Pompeius
halála + Alexandriai győzelemmel zárul;
túlságosan tömör, ezért homályos; ő nevezte el
az abl-t

Caius Valerius Catullus (Kr.e.84-54)

- lovagrendi család, nemzetsége fontos szerepet játszott a
politikai életben
- Veronában éltek, Garda-tó partján birtokuk, Rómban
házuk, nyaralójuk Tibur és Sabinum határában volt
- Rómában hal meg, kisebb megszakításokkal itt tölti
felnőtt életét
- Lesbia nagy hatással van műveira + Ovidiustól tudjuk,
hogy ez egy álnév, Apuleius mondta el, hogy igazi neve
 Clodia a 79. év consuljának lánya, férje Metellus Celer
praetor lehetett (Kr.e.59-ben meghal); Cicero szerint nem
hűséges + férje halála után kapcsolat M. Caelius Rufussal
- nevének eredete: 1. a Lesbos-szigeti híres
szépségversenyek, 2. költőnőre Sapphora utal
(leánynevelde volt a szigeten)
- a bithyniai hadjárat (Kr.e.57) + bátyja halála Troasban
nagy hatással volt rá
- Fontos téma: barátság, ami ugyanolyan szent és
sérthetetlen, mint a szerelem
- kedvelői: Cornelius Nepos (neki írja az ajánló verset),
Cinna, Varius
- nem szeretik: Memmius, Mamurra, Caesar (mivel átlátta
a bürokrácia hibáit és rossz véleménye volt a pol-ról)
- életműve: Catulli Veroniensis Liber=A veronai C.
könyve
● 1. csoport: Polymetra 1-60 carmen:
változatos verselés, főleg lítrai; ajánlóvers
C. Neposnak; Lesbiához szóló
versek=nugae/kedvességek
● 2. csoport: Carmina maiora=Nagyobb
versek 61-68 carmen: hosszabb hangvételű
elb. költ-k
● 3. csoport: Epigrammata=Epigrammák 69-
116 carmen: varietas=változatosság a
rendezőelv – varietas delectat=a
változatosság gyönyörködtet; témája a
 szeretet és a szerelem; úgy gondolta, hogy a
kapcs. egy szövetség=foedus, megjelent a
válás=adulterium
● stílusa: hétköznapi, népnyelvi; sok szakkif.;
felkiáltások + kérdések; 150 saját
szóalkotás pl.: basium=csók; alliteráció +
hasonlat + metafora

Titus Livius (Kr.e.59-Kr.e.17)

- legnépszerűbb római történetíró
- Hieronymustól tudunk életéről
- Pataviumban (ma Pádova) született, lovagrendi család +
kiváló oktatás
- retorika és a filozófia érdekelte
- példakép: Cicero
- Kr.e.27. körül érkezett Rómába
- megírja Róma történetét a városalapítástól Kr.e.9-ig
Drusus (hadvezér, politikus, Tiberius fivére) haláláig
- műveit folyamatosan publikálták, kedvelték
- Ab urbe condita=A városalapítástól
● pontos címet nem tudjuk, Annalesként
hivatkozik rá
● évről évre dokumentálja az eseményeket

● munkái nagy része elveszett, mások

hivatkoznak az elveszett részekre
 ● Kr.u.1. kivonatokat árultak a boltokban

● 5 könyvből álló egységek=pentas; 6, 21, 31

könyv elején új előszó
● élete végéig dolgozott rajta

● forrásai: görögül nem tudott, ezért fordításokat

használt Pl. Valerius Antias, Cincius
● stílusa: művészi igényesség, irod-i
megfogalmazás; hangsúlyos karakterek, közben
egyensúly, hogy ne menjen a történelmiség
rovásársa; hatalmas körmondatok; epizódok
végén különleges szókapcs.
● utóélete: Vitéz János, Bonfini

Marcus Tullius Cicero (Kr.e.106.jan.3-

Kr.e.43.dec.)
- Arpinumban született, lovagrendi cs.; ügyvédnek szánták
- szkepticizmust tanulta, ami ellentéte a szoicizmusnak
- a logikán alapuló vita elfogadhatatlan + nem létezik tiszta
igazság, inkább egy képzetről van szó
- Kr.e. 89. katonáskodni kezd, később védőbeszédeket tart
(leghíresebb Rustius apagyilkosért)
- Görögo-ba utazik rossz eg-i állapota miatt, itt elmélyülten
tanulja a retorikát, példaképe Demosthenes
- Rómába való visszatérésekor feleségül veszi Terentiát, 2
gyermekük Tullia (Kr.e.76) és Marcus (Kr.e.65)
- 76: szicíliai quaestor, bekerül a senatusba
- 70: visszatér Rómába nagy pol. befolyásra és vagyonra
tesz szert
- első per: Verres (praetor 73-71: ellopta a szicíliaiak
műkincseit) elleni beszéde
● Cicero a vád képviselője, a védelemé Hortensius,
aki szóhoz sem jutott, mivel első beszéde után V.
önként vonult sszáműzetésbe
- Kr.e.69: aedilis lesz, kereskedelem + közrend felügyelete
- 66: praetor – suo anno=a lehető legfiatalabban töltötte be
(40 évesen)
- 64: consul homo novusként (a családból ő az első)
- 63 Catilina féle összeesküvés
- Lucius Sergius Catilina elszegényedett nemes, megölte
sógorát vagyonáért + saját fiát is, mert olyan asszonyt
választott, aki nem akart olyan férjhez menni, akinek van
gyereke; Publius Clodius megvádolja, hogy
megbecstelenített egy Vesta-szüzet + afrikai
helytartósága alatt sikkasztott, de consul szeretne lenni és
a támogatásáért elengedné az adósságokat, azonban akkor
Cicero és Hybrida volt a consul, de ő Surat akarta maga
mellé, így merényletet tervezett; Cicero Fulvia Antoniától
szerzett erről tudomást
- Cicero a vád képviselője a Cat. elleni perben
- 4 beszédet írt, de csak 1-t mondott el a Iupiter Stator
templomban Kr.e.63.nov.8-án, ezután Cat-t a haza
ellenségének mondták és bárki szabadon megölhette
- Cicero a haza atyja=pater patriae nyilvánították
- Kr.e.62. botrány Caesar házában, megromlik a lapcs.
Clodiussal és Caesarral
- 60: első triumvirátust alkotmányellenesnek tartja
- 58: Publius Clodius néptribunus akar kenni, mivel ő
arisztokrata egy plebeius adoptálja és megválasztják,
törv. javaslata, hogy mindenkit, aki bírói ítélet nélkül
végez ki római polg-t száműzni kell – Cicero Görögo-ba
(Dyrrachium, Tessaloniké) megy (Catilina bűntársaival
így végzett) + elkobozzák vagyonát + házát lerombolják
+ villáját megrongálják
- Pompeius segítségével Kr.e.57-ben visszatérhet
- 53: augur, 47 kilikia prov. proconsulja
- 46: Pro Marcello=Beszéde Marcellusért; köszönet
Caesarnak és megfogalmazza, hogy mit kellene tennie:
újjáépíteni a törv. hozást + visszaszorítani a fényűzést +
visszaállítani a bizaémat
- elválik Terentiától és elveszi gyámlányát Publiliát
- 45: lánya meghal, elvonul a közélettől és elválik
Publiliától
- 44: Caesar megölése, azt hitte Antonius tette (A. elleni
beszéde=Philippia)
- 43: második triumvirátus, a b osszúhoz pénz kell, így
proscriptiohoz (gazdag polg-ok vagyonát elveszik + bárki
megölheti őket) folyamodnak, Cicero is rajta volt a listán
- menekül, de Formiae közelében katonák levágják a fejét
és kifüggesztik a forumon

Művei:
- Retorikai: legnagyobb szónok, 26 évesen kezdi el; De
inventione; De oratore=A szónokról – 3 könyv, dialógus,
jó szónok + stílusok +előadásmódok, Quintus öccsének
ajánlja
- Filozófiai: célja a görög gondolatokat összhangba hozni a
római kötelességtudattal; De republica=A köztársaságról
– Kr.e.54-51, 6 könyv, téma az állam eredete és a 3
államforma; De legibus=A törvényekről – Kr.e.52,
dialógus, 3 mű maradt fenn;
- Költemények, levelek: kortársai gúnyolták; versei
hellenisztikus és alexandriai vonásokkal voltak tele;
eposzai pátoszos hangvételűek és ellenkeznek a kor
stílusával (PL: Marius); levelei a hétköznapokról fontos
emberekről és róla, mint magán ember árulkodnak, nem
kiadásra szánta, halála előtt gyűjtötte össze kiadásra, 931
levél, 70-et neki írtak
- 4 csoportja a leveleinek: 1. Ad Atticum; 2. Ad familiares;
3. Ad Quintum fratrem; 4. Ad Marcum Brutum
- kiadójuk Tiro volt, Augustus korában
- 1,3,4 verseit 1345-ben Petrarca találja meg
- Augustus direkt úgyállította össze a lveleket, hogy rossz
fényt vessen Cicerora (hiúság, hitszegés, szószegés), de
ezek kiragadott levelek
 Publius Vergilius Maro (Kr.e.70.okt.15-
Kr.e.19.szept.21.)
- Mantua mellett született
- aranykori szerző, termékeny korszak, kortársai: Horatius
Tibullus, Ovidius
- Augustus principátusa békés időszak=pax Romana
- családi + vallási + erkölcsvédelmi intézkedések:
● lex Iulia: házasságkötés támogatása + előnyök,
házasságtörést bünteti
● lex Papia Poppeia: legfontosabb része a ius trium
liberorum=3 gyerekesek joga, ami extra
privilégiumot jelentett
● hatalmas építkezések

● 2 irodalmi kör: Messala (szubj. szerelmi líra költői,

pl. Tibullus) + Maecenas (Vergilius, Horatius…)
- 2 életrajzírásból ismerjük életét: Suetonius (2.sz-i szerző)
+ Donatus (4.sz.)
- egyszerű család: apja fazekas, majd kisbirtokos
- nagy hangsúly az oktatáson
- tehetsége korán megmutatkozott: Appendix
Vergiliana=Vergiliusi függellék részei pl: Dirae=Átkok
- a polg. háb. idejére Athénba menekül, majd hazatértekor
elvették földjüket – nagy hatás költészetére
 - új műfaj a pásztorköltemények: 10 mű –
Eclogae=Eklogák Kr.e.42-35
- nagy hírnév
- Nápolyba költözik
- elkezdi írni az Aeneist (11 évig)
- utazása során beteg lett és mielőtt Brundisiumba értek
volna meghalt
- végrendeletében azt akarta égessék el az Aeneist, de
Augustus megtagadta és befejezetlenül kiadatta
Művei:
- Eclogae=Szemelvények:
● pásztorkölteményekben az emberek, állatok,
növények tökéletes harmóniában élnek együtt
● ő írt először ebben a műfajban

● 10 költ.

● párbeszédes forma

● kp-i téma szerelem + költészet

● római költészet aranykora kezdődik meg

● Radnóti fordította
- Georgica=Földművelés:
● tanköltemény: tanít + gyönyörködtet
 ● nem kézikönyv! figyelmeztet, hogy a földműv. az
emberikult. szimbóluma és a munka gyökere
● jelmondata: Labor omnia vincit=A munka mindent
legyőz
● görög előzmény: Hesiodos: Munkák és napok

● mindehez a béke a legfontosabb

● 4 könyv: 1. tárgy megjelölés + gabonaterm.; 2.

szőlő + olajbocsó term.; 3. marhha + ló teny.; 4.
méhtenyésztés
● a földműv-ről szól, de nem a földművelőknek

● Csokonai fordította
- Aeneis:
● 11 évig

● 10.000 sor

● eposz

● Aug. kérte egy nemzeti eposz megírását Róma

alapításától kezdve
● 2 idősík: trójai háb. utáni évek + Aug. kora

● 12 könyv, Ovidius Iliásza és az Odüsszeia a minta

 ● már életében klasszikussá vált

● népszerű a középkortól a reneszánszig

● hatása: Zrínyi: Szigeti veszedelem

Marcus Valerius Martialis (41. márc.1.-104.)

- legkiemelkedőbb epigr. költő az ezüstkorban
- több, mint 1200 epigr. maradt fent
- források az életére: ifj. Plinius 3. 21 levele
- Bilbirilben, (Hisp. prov.) született
- tehetős család, retorikát + grammatikát tanult, ügyvédnek
szánták
- 61-64: Rómába költözik, de Nero uralkodása már túl van
az 5 boldog éven, ami rányomja bélyegét költészetére
- Pártfogói: Seneca család, Piso (Nero elleni összeesküvés,
M-t is megvádolják, így romlik az anyagihelyzete)
- volt háza, villája, birtoka, tribunusi rangja, római polg.
joga, maga adta ki könyveit műhelyében
- volt felesége és lánya, hiszen igénybe vette a ius trium
liberorumot
- 98 körül költözött vissza Bilbilisbe, itt is hal meg
Művei:
- Liber Spectaculorum=Látványosságok könyve
● 80-ban, az Anf. Flav. megnyitására
- Xenia=Ajándékok
- Apophoreta=Küldemények
- Epigrammák:
● 12 könyv

● hatalmas műgond

● Catullus a mintája

● sikerének titka a varietas + simplicitas=egyszerűség

● témái: szerelem, hétköznapi élet, művészet, vallás

● terjedelme 1-50 sor

● önvizsgálatra sarkallja az olvasót

● hasonlat, alliteráció, ism., görög és vulgáris szavak,

csattanó a végén jellemzi
● hatása: a humanizmus újra felfedezi

● legfőbb érdeme: megtanít a kegyetlenség és az

egyenlőtlenség ellen tiltakozni és ez a költő legfőbb
feladata

Quintus Horatius Flaccus (Kr.e. 65.dec.8.-

Kr.e.8.nov.27.)
- Venusiaban született, apja felszabadított rabszolga, majd
kereskedőként nagy vagyonra tett szert
 - Rómában tanult, majd Athénban filozófiát
- Caesar meggyilkolása után Brutus és társai Athénban
gyülekeztek és ő közéjük került
- Kr.e.42. philippi csatában katonai tribunus, Aug. ellen
harcolt
- 41-ben hazatér, apja földjét elvették, írni kezd, majd
kincstári munka=scriba quaestoribus
- 38: Maecenassal ismerkedik meg, 9 hónap múlva a
pártfogoltja lesz, 33-ban birtokot kap Sabinumban, ami
anyagi függetlenséget biztosít számára
- Kr.e.17. Vergilius halála után Aug. megkérte, hogy írjon
himnuszt a Ludi Saeculares=századosjátékokra
- ez híressé teszi
- Sabinumban hal meg, az Esquilinus dombon Maecesas
mellé temetik (2 hónappal előbb halt meg)
Művei:
- először görögül ír verseket
- Epodoszok (Kr.e.41-30):
● gúnyos tartalmú költemények, rövid és hosszú sorok
váltakozása
● 17 mű

● metrikai változásra törekedett (változó versek), ez

alapján csoportosított (jambikus trimeter, j. dimeter,
hexameter)
● egyfajta támadás a vil. ellen bizonytalan helyzete
miatt
 ● sikerül Archilochos versformáját, szellemét és
Kallimachos változatos verselését átültetnie latinra
- Saturae (Kr.e.39-30):
● 1. könyv 10, 2. könyv 8 szatíra

● Lucilliustól vette át a hexametert, gúnyos és támadó

hangvételt, az önéletrajzi vonásokat
● kp-ban a hibák kifigurázása

● tanító célzatú

● mindenkihez szól

● arany középutat hirdeti, belső elégedettséget és

boldogságot biztosítja, ez epikureista felfogás
● tömörség, műgond
- Carmina/Ódák:
● 3 könyvet Kr.e.23-ban ad ki

● tudatos szerkesztés, vatesi szerepvállalás

● 4. könyv a századosjátékokra íródott Kr.e.13.

● témái a haza aktuális kérdései, közösség, élet

rövidsége
 ● hitvallás: Carpe diem! de mértéktartással,
szélsőségek kerülése
● aurea mediocritas=arany középút

● szélsőséges érzelmek kikapcsolása, miel úgy is

elmúlik
● összesen 103 mű
- Epistulae/Költői levelek:
● új műfaj a hexameteres levelek

● sabinumi visszavonulása alatt

● célja a tanítás

● 2 könyv

● Epistularum liber primus=Levelek első könyve

● Kr.e.23-20

● 20 levél Maecenashoz, Tibullushoz, Iulius Florushoz

● vidéki és városi élet és erkölcsfilozófiai kérdések

● Epistularum Liber Secundus

● 3 levél I. Florusnak, Pisoknak, Aug-nak

● önmaga, idő múlása, öregedés és annak vesztesége

 - hatása: Aug. korának legn. kölője; műfordítók pl:
Csokonai, Virág Benedek= magyar Horatius

Albius Tibullus
- római szerelmi elégia költője
- kevés és hiányos infó
- Pedum környékén Kr.e.50 körül született, mivel Ovidius
másodikként említi (Gallus és Ovidius között)
- fiatalon tagja a Messala körnek (Messala jó barátja)
- lovagrendi család, 10 év kötelező katonaság
- Messalával sátortársak
- 1,7. elégiáját M-nak írja
- 1,3. elégiáját Cornyra (Korfu) szigetén írja betegen
- gyűlölte a háb-t
- haláláról: sírversből Kr.e.19. nemsokkal Vergilius után +
Ovidius gyászdala: Amores 3.könyv 9.vers
Művei:
- 16 elégia, fő téma a szerelem és a békés élet utáni
vágyakozás
- Corpus Tibulliarum
- 4 könyv
- 16 vers 5 csoportra osztható (Marathus versek; Jelen
bajaira gyógyírt keresők; Delia; Ünnepi eseményeket
leírók; Nemezis elégiák)
- fiúszerelem; falusi egyszerűség + kicsivel való
megelégedés; szerelmes versek, ami csak a falusi körny-
 ben valósulhat meg; pártfogóinak állít emléket; mindent
feláldoz a szerelméért
- stílus: elegáns; Ars est celara artem! = A műveszet az, ha
elrejtjük a művészetet
- kortársai körében is népszerű, köz. korban Fro-ban

Lucius Annaeus Seneca (Kr.e.4-Kr.u.65)

- ezüstkor szerzője
- Cordubaban született, lovagrendi csal.
- filozófia (sztoicista) + retorika érdekli, kiváló szónok
- lemondott a finom értékekről (borivás) és megszerette a
szegénységet, vegetáriánus lett
- 25 évesen teljesen legyengült, elküldik egyiptomi
rokonokhoz
- első tud-os munka: De ritu et sacris Aegyptorum=Az
egyiptomiak szokásairól és vallásáról
- 31-ben tér haza, quaestor lesz
- megvádolják egy házasságtörő viszonnyal, halálos ítéletét
enyhítik és száműzik 41-49 Korzikára
- apja 41-ben hal meg
- 49: visszatér, Agrippina hívja vissza Nero nevelésére
- 50: praetor
- 54: Claudius meghal, gyászbeszédet ír: Apocolocynthosis
- 55-56: De clementia=A szelídségről: pol-i alapelvei
- 56: Burrussal együtt consul
- 59: Agrippina meghal, támadások Seneca vagyona miatt
- Neronak ajánlja vagyonát, de ő elbocsátja az udvarból
- 62-65: vidéki birtokán él
 - Piso-féle összeesküvésnél őt is megvádolják,
megparancsolják, hogy vessen véget életének, felesége
Pompeia Paulina ekkor felvágta az ereit, de őt
megmentették, hogy ne válljon mártírrá
Művei:
- term tud-os munkái mind elvesztek 1 kivétellel
(Quaestiones naturales=Term. tud-os kérdések)
- Codex ambrosianus: 10 dialógus, 12 könyv, consolatiok
(Görög műfaj, külső körülményekkel szembeni
tehetetlenség) anyjához
- Epistulae morales ad Lucilium (63-65):
● legnagyobb hatású

● 20 könyv, 124 levél

● L-t a sztoicizmusnak akarta megszerezni

● egy címzett, de mindenkinek szánja

● egyszerű, tanító célzatú, őszinte, baráti hangvétel

● egyedi estből következtet az ált. felé

● örök aktualitású témák: felsőoktatás,

rabszolgatartás, férfi-nő egyenrangúsága
● gyakorlati etika az olvasónak, rámutat, hogy a
filozófia segít a boldogság és az élet értelmének
megtalálásában
 ● Cicero párhuzam, csak S. kiadásra és az utókornak
szánta leveleit
● hatása: kortársai is csodálták, életében népszerű;
12.sz. iskolai szerző; drámairod-ra (Shakespeare)
nagy hatás
Cornelius Tacitus (55-120)
- ezüstkor alkotója
- születhetett: Gallia Transpadana v. Belgica prov. v. Terni
- lovagrendi cs., kivákó oktatás (grammatika, filozófia,
retorika, jog)
- 77: eljegyezte Iulia Agricolát
- 81: quaestor, 88: praetor, 89-93: Asia és Achai prov-ban
legatus
- Pliniussal együtt védték az afrikaiakat egy perben
- 112-114: Germania kormányzója
- Domitianus cs. után kezdte meg irod-i munkásságát
Művei:
- Agricola (eredeti cím: De vita et moribus Iuliae
Agricolae=J.A. szokásairól és életéről):
● apósához írja, élete + pályafutása + britanniai
helytartósága
● életrajz

● Domitianus zsarnokságának évei + jobb élet

reménye
- Germania (De origine, situ, moribus ac populis
Germaniae=A germánok eredetéről, lakóhelyéről,
szokásairól és népéről):
● germán törzsek jellemzése
- Dialogus de oratoribus=Beszélgetés a szónokokról
● 42 fejezet

● Cicero az alap

● a cselekmény 25 évvel korábban játszódik

- Historiae=Korunk története:
● töredékesen maradt fenn

● 14 könyv

● 69-től Domitianus haláláig

● annalista módszer, évenként írja az eseményeket

● saját tapasztalat és szemtanúk állításait is

felhasználja
- Annales (Annales ab excessu divi Augusti=Évkönyvek az
isteni A. halálától):
● 14-től kezdi az eseményeket Nero haláláig 68-ig

● célja Livius Ab urbe condita folytatása

● 16 könyv, az utolsó a 35. fejezetnél félbeszakad

 ● harag + részrehajlás nélkül=sine ira et studio

● nagy hangsúly a személyiségek leírásán és

lélekrajzán
● erkölcsi példaadásra sarkall

● Stíliusa: válogtott szókészlet, szokatlan

mondatfűzés, váratlan metaforák; ezekkel a
színesítés és a tekintélyparancsolás a célja
● rövid, tömör, homályos=obscura brevitas

● gyönyörködtet + hasznos=dulce et utileős

- hatása: Plinius család halhatatlanságot jósolt számára;
4.sz-tól veszik elő műveit; 16-17. sz-tól jelentős hatás a
történetírásra; fel-tól Tacitus-kultusz

Caius Plinius Caecilius Secundus (61-111/113)

- ezüstkor szerzője
- Tacitus kortársa + barátja
- leveleiből sok mindent megtudunk
- Comumban született
- a Vezúv kitörésekor 18 éves (79)
- könyvtárat alapít és gyerekek taníttatásáért alapítványt
- apja korán meghal (76), anyai nagybátyja id. Plinius lesz
a gyámja (Herculáneumban hal meg 79)
 - grammatika + retorika + szónoklattan
- 3 feleség, egyiktől sem született fia, 3. Calpurnia,
igénybe vette a ius trium liberorumot
- gazdag pártfogók
- fiatalon ügyvéd, vigintivir, katonai tribunus, quaestor,
praetor, 100: consul, augur, 109-111 legatus Augusti
Bithynia (császári követ)
- 14 évesen görögül ír tragédiát + 7 törvényszéki beszéde
elvesztek
- 10 könyvnyi levél
Művei:
- Epistulae=Levelek:
● javaslatra gyűjti össze, nem idő rendi sorrendben

● cenzúrázta kiadás előtt

● változatos téma (1 levél 1 téma), rövid terjedelem

● könnyed kezdés, vége tanulság, ami elgondolkodtat

● 1-9 kötet rövid beszédnek tűnnek (nincs utalás a

válaszra + nincs datálva)
● 10. kötetben az elküldöttek, felbecsülhetetlen
forrásérték
- Panegyricus=Dicsőítő beszéd:
● eredetileg: Gratiarum Actio=Köszönőbeszéd
 ● Traianusnak mondja, akit jó császárnak tart=optimo
principi
● 100 oldalas, de egy rövidített verziót mond el a
senatus előtt
● őszinteség vezérli

● tanító jellege: a senatusnak ellenőrző szerepe van a

cs. fölött, akinek kötelessége a törv-nek aláveti
magát és társai a consulok
- hatása: saját korában híres; idézik; humanizmustól újra
népszerű; magánlevél + panegyricus megteremtője

Titus Lucretius Carus (Kr.e.97-Kr.e.55)

- életrajzában nem vagyunk biztosak
- Cicero adhatta ki életművét és egyik levelében
elismeréssel említi
- előkelő család, jó oktatás
- term.tud-os és filozófiai műveltsége kiemelkedő
Műve:
- De rerum natura=A dolgok természetéről
● befejezetlen

● tanköltemény
● Cicero mellett ezzel tette a legtöbbet a latin
filozófiai szaknyelv kialakulásáért
● célja az epikureista filozófia megismertetése a
rómaiakkal
● Vergilius Georgica előzménye

● szerinte az epikureizmus megszabadít a babonától és

a halálfélelemtől
● stílusa: archaikus szóalakok, hexameter használata

● hatása: már saját korában is elismerték