Szendi Gábor:

Hogyan ne kapjunk infarktust?

Megjelent: Boss Magazin 2007 má jus 82-85.

A koleszterin-mítosz

A mítoszok vilá gmagyará zatok. A vilá gbavetett ember magyará zatokat kö ltö tt a vilá g
keletkezésérő l és mű kö désérő l, a dolgok oká ró l és eredetérő l, életrő l és halá lró l. A
teremtésmítoszokat felvá ltotta az ő srobbaná s elmélet, a dolgok oká t és eredetét a
reá liá k magyará zzá k, élet és halá l kérdésében azonban még mindig mítoszok, az
orvostudomá nyi mítoszok az illetékesek. A modern ember szorongá sá nak tá rgya
egészsége és boldogsá ga; ez az orvostudomá nyi mítoszok gyö kere. Fekete-fehér
magyará zatokra vá gyunk, mert ez nyú jt biztonsá gérzetet. A mítosz lényege nem az, hogy
igaz, hanem, hogy hihető . A modern mítoszok azonban nem tű z mellett beszélgető
emberek fejében szü letnek, hanem PR szakértő k tervezik nagy gonddal. Nem sá má nok
és papok terjesztik, hanem orvosok és az egészségü gy. Ez egyfajta hittérítés, sú lyos
anyagi és egészségü gyi konzekvenciá kkal. A koleszterin-mítosz mindenki szá má ra
megnyugtató an megmagyará zza az érelmeszesedés, az infarktus és a sztró k oká t, s a
hosszú életre vá gyó knak kijelö li, hogyan kell tá plá lkozni és milyen gyó gyszert kell
szedni. A mítoszok leegyszerű sítő mó djá n: koleszterin = halá l. Szá zmillió k kö ltenek
szá zmilliá rdokat koleszterinszegény élelmiszerekre, és legalá bb szá zmillió an szedik az
életveszélyes és haszontalan koleszterinszint csö kkentő ket abban a reményben, hogy
ezzel megelő zik a szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Való já ban a szívrohamot vagy sztró kot elszenvedett emberek felében a koleszterinszint
normá lis, és az esetek negyedében egyik rizikó faktor sincs jelen (dohá nyzá s, magas
koleszterinszint, magas vérnyomá s, elhízá s). A japá nok á tlagos koleszterinszintje
megegyezik a nyugati vilá gban élő kével, a japá nok kö rében mégis harmad annyi a
szívhalá lozá s. Egy nyugat-skó ciai, azonos koleszterinszint mellett nyolcszor
való színű bben hal meg szívrohamban, mint egy kataló niai. 2003-ban jelent meg Harvey
S. Hecht és Harman S. Mitchell sokakat megdö bbentő vizsgá lata arró l, hogy a
drasztikusan lecsö kkentett "rossz" koleszterinszint (LDL) ellenére a vizsgá lati
személyek erei ugyanolyan mértékben meszesedtek tová bb, mint a
koleszterincsö kkentő sztatint (modern koleszterinszint csö kkentő gyó gyszercsalá d)
nem kapó csoportban. A szerző k végkö vetkeztetése: "rossz" koleszterin szint
csökkentése nem befolyásolja az ereken képződő lerakódások mértékét.

A má sik, az élelmiszer ipar á ltal terjesztett mítosz, hogy a tá plá lékkal bevitt koleszterin
veszélyes. Angliá ban 1910 ó ta lényegében nem vá ltozik a zsírfogyasztá s, 1930 és 1970
kö zt mégis tízszeresére nő tt a szívrohamok szá ma. Ameriká ban 1930 és 1960 kö zö tt
folyamatosan csö kkent a zsírfogyasztá s, 30 év alatt mégis tízszeresére emelkedett az
infarktusok szá ma.
Frank B. Hu és munkatá rsai 14 éven á t kö vettek 80 082 nő t, akik 1980-ban 34-59 év
kö zö ttiek voltak. Grandió zus vizsgá latuk eredménye: az elfogyasztott koleszterin és a
szív és érrendszeri megbetegedések közt nincs kapcsolat. Uffe Ravnskov 2002-es
ö sszefoglaló ja szerint az elérhető 13 kö vetéses vizsgá lat 190 000 személyétől vett
adatok alapján a koleszterin-fogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem
mutatott a szív és érrendszeri betegségek kockázatával. 2006-ban jelent meg egy
igen komolyan tervezett kö vetéses vizsgá lat, amely nagy riadalmat keltett a koleszterin-
bizniszbő l élő k kö rében. A vizsgá latban nyolc éven á t kö vették a két csoportba besorolt
49 000 nő t. Az egyik csoportban jelentő sen csö kkentették az á llati zsír bevitelt és
nö velték a zö ldségek és gyü mö lcsö k fogyasztá st, míg a má sik csoport ette tová bb a
megszokott amerikai étrendet. A vizsgá lat végére semmi vá ltozá st nem tapasztaltak a
két csoport szív- és érrendszeri megbetegedési kocká zatá ban. Mindezek fényében nem
meglepő , hogy a koleszterinszint csö kkentő kkel életet nem igen lehet menteni. A
sokéves, tö bbezer fő s gyó gyszervizsgá latok eredménye siralmas. Az ALLHAT
vizsgá latban nyolc év alatt semmi védő hatá st nem talá ltak. A CARE vizsgá latban 5 év
alatt a sztatin csoportban 5.7% halt meg infarktusban, míg a placebocsoportban 4.6%. A
WOSCOP vizsgá latban a két csoport kö zti kü lö nbség 0.6% volt!
Ha valaki ezek utá n azt kérdezi, kinek jutott egyá ltalá n eszébe a koleszterint okolni a
szívhalá lozá sért, annak elmesélhetjü k azt a tö rténetet, hogy hol volt, hol nem volt, volt
két elszánt kutató, akik az 1910-es években a közismerten vegetáriánus nyulakkal
tömény koleszterint etetve kimutatták, hogy az érelmeszesedést okoz. A
felismerés kb. olyan értékű, mintha valaki kimutatná, hogy a halak a szárazföldön
megfulladnak, tehát a levegő veszélyes. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a szív és
érrendszeri megbetegedések valamiképpen ö sszefü ggnek a tá plá lkozá ssal, hiszen 1930-
ig a szívinfarktus igen ritka betegségnek szá mított, és a tradicioná lis tá plá lkozá st
folytató primitív népeknél, legyenek azok zö ldségevő afrikai tö rzsek, vagy hú sevő k, mint
az eszkimó k, vagy a maszá jok, a szívbetegséget hírbő l ismerik csupá n.

A transzzsír

Tudja-e Ö n, mi az a transzzsír? Ha nem tudja, nem Ö n a hibá s, hanem azok, akik

elhallgatjá k az igazsá got. Magyarorszá gon erre a kérdésre kevesen tudnak vá laszolni. Ez
anná l is meglepő bb, mert korunk egyik legveszélyesebb élelmiszer ö sszetevő jérő l van
szó . Dá niá ban egy 2003-as tö rvény elő írja, hogy az élelmiszerek nem tartalmazhatnak
2%-ná l tö bb transzzsírt, New York vá ros vezetése 2008-tó l betiltotta a
vendéglá tó iparban a transzzsír haszná latá t, és az amerikai gyó gyszerható sá g elrendelte,
hogy minden élelmiszeren fel kell tü ntetni a transzzsír tartalmat.
Gary P. Zaloga 2006 októ berében, a Nutrition in Clinical Practice-ban megjelent
ö sszefoglaló ja szerint az USA-ban évente 30 000-100 000-re becsü lik a transzzsír okozta
szívhalá lok szá má t. De má s ká ros hatá sok is szá mottevő ek. Egy 2007-ben, az American
Journal of Clinical Nutritionban megjelent nagy vizsgá lat kimutatta, hogy azok a nő k,
akiknek tá plá léká ban az energiatartalmat legalá bb 2%-ban a transzzsír fedezi, 2.3-szer,
vagy 130%-al való színű bben vá lnak meddő vé.

Na de mi is ez a transzzsír, és miben talá lható ? Sajnos mindabban jó cská n megtalá lható ,

amire évtizedeken á t azzal a szö veggel szoktattak rá minket, hogy egészséges és védi a
szívet: a margarinban és a sü tő olajban. A transzzsír hidrogénezett nö vényi olaj. Mind a
margarin, mind és a nö vényi olajok a telitettlen zsírsavak csoportjá ba tartoznak, s ezért -
szemben a telitett á llati zsírokkal- ú gy tekintettek rá juk, mint az egészség forrá sá ra. A
nö vényi olajok hidrogénezését 1897-ben fedezték fel, akkor azért bizonyult nagy
vívmá nynak, mert az így kezelt olaj tö bbé nem avasodott, sü tésá lló bb lett, és kiemelte az
ételek ízét. Ha erő sebben telitették hidrogénnel az olaj molekulá inak a kö téseit,
margarin keletkezett. A hidrogénezett olaj rohamosan elterjedt, s lá m az 1930-as évektő l
hirtelen rohamosan szaporodni kezdett a félelmetes "civilizá ció s" betegség, az
érelmeszesedés, az infarktus és a sztró k. Idézzü k csak vissza azt a kü lö nö s eredményt,
hogy a japá nok kö rében, azonos koleszterinszint mellett, az amerikai szívhalá lozá s
harmada figyelhető csak meg. Ennek egyik oka a transzzsír fogyasztá s kü lö nbségében
ragadható meg: az á tlagos amerikai naponta 8-13 grammot, az á tlagos japá n 0.6
grammot fogyaszt.

A híres "Hét orszá g vizsgá lat"-ban 25 éves kö vetés alapjá n a szívbetegség kocká zatá t
60%-ban a transzzsír fogyasztá s mértéke magyará zta. 140 000 fő adatainak ö sszevont
elemzése azt mutatta, hogy ha 2%-al nő tt a transzzsírbó l merített energia felvétele, az
23%-os szív- és érrendszeri megbetegedés kocká zattal já rt. A 2001-ben publiká lt tíz
éves Zutphen vizsgá lat 2%-os transzzsír-fogyasztá s nö vekedésre a szívhalá l 28%-os
kocká zat nö vekedését talá lt. A 22 000 férfit hat éven á t kö vető finn vizsgá lat napi hat
gramm transzzsír fogyasztá sá ra 40%-os szívhalá l kocká zatnö vekedést mutatott ki. Az
"Á poló nő k Egészsége vizsgá lat"-ban 80 000 nő t kö vettek 20 éven á t. A legtö bb
transzzsírt fogyasztó k kö rében 50%-al nagyobb volt a szívhalá l gyakorisá ga.
Bá r a koleszterin-mítosz alapjá n mindenki ú gy képzeli, hogy a zsírok azá ltal fokozzá k a
szív- és érrendszeri betegségek kocká zatá t, hogy lerakó dnak az erek falá ban, mint a
mosogató lefolyó ban, a való sá gban nem ez a veszély fő forrá sa. Az érszű kü letet az
okozza, hogy az erek falá ban képző dik lerakó dá s gyulladá sos folyamatok révén, s ez
teszi merevvé és szű kebbé az ereket. E folyamatban az transzzsírok fontos szerepet
já tszanak, ugyanis egyrészt gyulladá sfokozó hatá suk van, má srészt a test minden
sejtjének burká t alkotó zsírmembrá nba beépü lve merevvé és rosszul funkcioná ló vá
teszik azt. Ennek egyik kö vetkezménye pl. a szívritmuszavar; egy vizsgá lat a sok
transzzsírt fogyasztó k kö rében há romszor gyakoribbnak talá lta a hirtelen szívhalá lt.

De téved, aki azt hiszi, elég a margarint az oly soká ig elá tkozott vajra, a sü tő olajat pedig
hidegen sajtolt (és így nem kezelt) olajra cserélnie. A transzzsírok tö megét fogyasztjuk
mindazzal, amit az élelmiszeripar á llít elő , hiszen a transzzsír eltartható sá ga, az ízeket
kiemelő sajá tossá ga, na meg "koleszterinszegénysége" slá gercikké tette. A má sik nagy
forrá s a "fast food", vagyis a kü lö nféle olajban sü tö tt ételek, hamburgerek. Egy-egy ilyen
ebéddel 8-16 gramm transzzsírt is elfogyasztunk, s ezzel má ris a nagy kocká zatú
csoportba kerü ltü nk. De transzzsír van a péká rukban is, hiszen a finom "vajas"
sü temények nem vajjal készü lnek. Egy fá nk kb. 4 gramm transzzsírt tartalmaz.

Egy 2006-ban megjelent ö sszefoglaló tanulmá nyban Dariush Mozaffarian és

munkatá rsai ú gy becsü lték, ha jelentő sen csö kkenne a transzzsír-fogyasztá s, ez
minimum 72 000-rel, maximum 228 000-el csö kkentené az USA-ban a szívinfarktusok
szá má t (a jelenlegi 1.2 millió hoz képest).

A homocisztein hipotézis

A tudomá nyban ú jra és ú jra megismétlő dik ugyanaz: valaki felismer valamit, ami
ellentétben van az uralkodó elmélettel, és fő ként az abbó l jó l megélő kkel. Kilmer S.
McCully 1968-ban egy 9 éves kislá nyt vizsgá lt, aki egy ritka betegségben, az akkoriban
felismert homocisztinuriá ban szenvedett. A betegség lényege, hogy a beteg vérében
nagyon magas egy fehérje, a homocisztein szintje, s ez a vizeletében is megjelenik. A
kislá ny mamá ja elmondta, hogy nagybá tyjuk is ebben a betegségben szenvedett és halt
meg 1933-ban. A nagybá csi való já ban egy 8 éves, szellemileg visszamaradott kisfiú volt,
s a sors kü lö nö s véletlenje folytá n, sok évvel azelő tt pontosan annak a kó rhá znak annak
az osztá lyá n vizsgá ltá k, ahol McCully 1968-ban dolgozott. A rendkívü li esetet egy neves
orvosi lapban is kö zö lték, és a kisfiú testébő l kimetszett szö vetmintá kat is megő rizték.
McCully tehá t ú jravizsgá lta a szö veteket és megá llapította, hogy a kisfiú nak
elő rehaladott érelmeszesedése volt, és végü lis sztró kban halt meg! Ami meglepő volt
McCully szá má ra, hogy lerakó dott koleszterint vagy zsírt nem talá lt az artériá kban.
Ebbő l az kö vetkezett szá mra, hogy ö nmagá ban a homocisztein okozza az
érelmeszesedést, s ha idő s embereknél talá lunk is lerakó dott koleszterint, az má r csak
kö vetkezménye az elvá ltozá soknak. A homocisztinuriá ban szenvedő betegek á ltalá ban
B6, a folsav és a B12 hiá nyban szenvednek. McCully ismerte azokat a vizsgá latokat,
melyekben majmokná l B6 vitaminhiá nyt elő idézve sú lyos érelmeszesedést lehetett
elő idézni, ill. hogy patká nyokná l folsav és B12 adá sá val ki lehetett védeni az
érelmeszesedést. McCully fejében hirtelen ö sszeá llt a kép: a érelmeszesedést nem a
magas koleszterinszint okozza, hanem a vitaminhiá nybó l eredő magas homocisztein
szint. Miért nincs tehá t a primitív népeknél, egyenek bá rmennyi hú st is, szívbetegség?
Mert rengeteg nyers és friss zö ldséget fogyasztanak, amelyek bő ségesen fedezik a
vitamin szü kségletet. Miért van a modern tá rsadalmakban vitaminhiá ny? Mert a modern
élelmiszeripar á ltal tú ltisztított, tú lfinomított élelmiszerekbő l hiá nyoznak a vitaminok.
Jó l ismert tö rténet, hogy a B vitaminok felfedezéséhez többek közt a finomított
élelmiszerek bevezetését követő hiányállapotok vezettek el. Ennek hatására
rendelték el világszerte, hogy a kenyérlisztbe folsavat és B1 vitamint kell keverni.
McCully a '70-es években kezdte publiká lni elméletét és az azt alá tá masztó adatokat, s
ezek oly nyilvá nvaló an cá foltá k az uralkodó koleszterinhipotézist, hogy ez mó d felett
felingerelte a koleszterinhipotézisbő l élő hatalmas kutató i, gyó gyszeripari és
kö zegészségü gyi gá rdá t. 1977-ben á llá sá bó l elbocsá jtottá k, és zsebében egy Harvard
diplomá val, s há ta mö gö tt 14 évnyi professzorsá ggal, két éven á t még á llá st sem kapott.
Ne feledjü k: a koleszterinszint csökkentők piaca 100 milliárdokat termel évente, a
B vitaminokban viszont semmi üzlet, nem lehet szabadalmaztatni őket és filléres
termékek. Vagy hú sz évnek kellett eltelnie, hogy a szívbetegséget kutató k érdeklő dése
végre a homocisztein felé forduljon. Ebben dö ntő szerepet já tszott az, hogy a
koleszterinhipotézis nem mű kö dik. Mint McCully 2000-ben megjelent "The heart
revolution" című kö nyvében írja, az amerikaiaknak rö geszméjévé vá lt a koleszterin, sok
millió an pró bá ljá k csö kkenteni koleszterinszintjü ket a zsír étrendjü kbő l való
szá mű zésével, mert senki nem mondja meg nekik, hogy ez nem mű kö dik. Mert ha
kevesebb koleszterint eszü nk, a szervezetü nk tö bbet termel. A vérben ugyanis nem a
bevitt, hanem a szervezet á ltal termelt koleszterin talá lható . A sokat idézett Framingham
vizsgá latban, ahol 14 000 orvos egészségi á llapotá t kö vették évtizedeken á t, nem
talá ltak kapcsolatot a vér koleszterin szintje és az elfogyasztott koleszterin kö zö tt.
Ugyanebben a vizsgá latban, a 1992-es, ö t éves szakaszró l beszá moló kö zlemény szerint
akiknek magas volt a homocisztein szintje, azok há romszor való színű bben kaptak
szívrohamot. Egy norvég vizsgá latban a szívhalá lozá st a homocisztein szint bejó solta,
míg a koleszterinszint nem. Az említett "Á poló nő k Egészsége vizsgá lat" má sik fontos
eredménye volt, hogy akiknek a legalacsonyabb volt a folsav és a B6 vitamin fogyasztá sa,
azok kö rében volt a leggyakoribb a szívhalá l. Hasonló eredményt hozott 5000 ember 14
éves kö vetése a "Kanadai Tá plá lkozá s" vizsgá lat, akiknek vérében a legalacsonyabb volt
a folsav, kétszer való színű bben haltak meg szívbetegség kö vetkeztében. Egy tö bb
orszá gra kiterjedő vizsgá lat azt bizonyította, hogy az Euró pa északi és déli fele kö zti, a
déli orszá goknak kedvező szívhalá lozá si kü lö nbséggel a homocisztein szintbeli
kü lö nbsége já r.
McCully elemzi azt a jelenséget, hogy 1960-tó l napjainkig az USA-ban rohamosan
csö kkenni kezdett, s má ra a felére csö kkent a szívhalá lozá s. A Nemzeti Egészség Intézet
konferenciá t hívott ö ssze a dolgok megfejtésére, de a tudó sok cső dö t mondtak. Az á tlag
amerikai koleszterinszintje mindö ssze 5%-al csö kkent, zsírfogyasztá sa pedig még nő tt
is; ez tehá t nem magyará zat. A tová bbi faktorok, mint dohá nyzá s-leszoká s, hatékonyabb
intenzív ellá tá s, stb. csak a javulá s tö redékét értelmezi. A szívhalálozás csökkenése
valójában két tényezővel magyarázható: az egyik a vitaminfogyasztás
fellendülése, a másik, hogy az élelmiszeripar B6 vitamint kezdett adagolni a
müzlikbe. Charles McGee "A szív-á tverés" című kö nyvében beszédes grafikont kö zö l: a
szívhalá lozá s akkor kezdett meredek ará nyban csö kkenni, amikor fellendü lt a
vitaminfogyasztá s. McCully első sorban a B vitaminoknak tulajdonítja ezt, de McGee
vizsgá latokat kö zö l, melyek szerint szá mos vitamin és á svá nyi anyag csö kkenti a szív- és
érrendszeri megbetegedés kocká zatá t. (Ez utó bbi is erő sen gyengíti a koleszterin
hipotézist.)

Szívecském, mit tehetek érted?

Teljesen vilá gos, hogy a szívbetegség rohamos elterjedéséért azok a tényező k felelő sek,
amelyek az 1920-30-as évektő l érvényesü ltek. A modern és a hagyomá nyos tá plá lkozá s
kö zt a legnagyobb kü lö nbség az élelmiszerek feldolgozottsá gá ban és
transzzsírtartalmá ban van. A feldolgozott élelmiszerek, hacsak nem adjá k hozzá juk
utó lag, kevés vitamint tartalmaznak. Amikortó l a péktermékeket bizonyos B
vitaminokkal kezdték kiegészíteni, javulni kezdett a halá lozá si statisztika. Azonban a
hivatalosan megá llapított napi megengedett/ajá nlott vitamin adag nevetségesen kevés a
való ban szü kséges mennyiséghez képest, és a tú ladagolá s veszélyeit is eltú lozza a
hivatalos orvoslá s. Való já ban a folsavból, B6 és B12 vitaminokból a hivatalosan
megállapított adagok százszorosát is biztonságosan lehetne fogyasztani. McCully a
homocisztein szinttő l fü ggő en ajá nl 3-100 mg B6, 400-5000 mikrogramm folsav és 100-
1000 mikrogramm B12 szedését. Pl. a gyenge tá plá lkozá s, mozgá sszegény életmó d,
elhízottsá g, dohá nyzá s és 60 év feletti életkor esetén 10 mg B6-ot, 1000 mikrogramm
folsavat és 500 mikrogramm B12-ö t ajá nl.

McGee arra hívja fel a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések

multifaktoriá lis betegségek, így pl. jelentő s szerepet já tszanak az érelmeszesedésben az
oxidá ció s folyamatok (pl. a tö bbszö r felhaszná lt sü tő zsír, vagy a porított tojá sbó l és
tejbő l készü lt élelmiszerek tele vannak veszélyes oxidá ló dott koleszterinnel), ezért
fontosnak tartja az un. antioxidá nsok (C-vitamin, bétakarotin, E vitamin, szelén)
szedését is.
Aki má r elő rehaladott szívbetegségben szenved, annak is van remény. Nathan Pritkin
mérnö k 1958-ban sú lyos, elő rehaladott szívbetegségével szembesü lt, no meg azzal, hogy
á llapota visszafordíthatatlan. Némi utá na olvasá s utá n kisü tö tte, hogy teljesen lemond a
finomított élelmiszerekrő l és minden zsírró l, s helyébe zö ldséget, gyü mö lcsö t és fehérjét
fogyaszt. Á llapota fokozatosan javult, s ezen felbuzdulva megnyitotta a Pritkin
életmeghosszabbító Kö zpontot. Itt a Pritkin diéta mellett napi 10 km-es gyaloglá s volt a
program. A Pritkin halá lakor elvégzett boncolá s olyan tiszta ereket talá lt, mint az
ú jszü lö tt babá kban. Dean Ornish orvos hasonló diétá t dolgozott ki, és mivel orvos volt,
gondja volt arra is, hogy egzakt vizsgá latokkal igazolja: az érelmeszesedés és
szívbetegség visszafordítható. (Ugyanakkor megjegyzem, a tú lzott
szénhidrá tfogyasztá s, kü lö nö sen a gyorsan felszívó dó ké, sú lyosabb szív és érrendszeri
kocká zatot képvisel, mint a zsír vagy a fehérjét. Ú gy tű nik, hogy a low-carb diéta felel
meg leginká bb az emberi szervezetnek. De errő l majd egy má sik cikkben.)

É s mi a helyzet a koleszterinszint csö kkentő kkel? Mint fentebb írtam, komoly védő hatá s
a vizsgá latokban nem mutatkozott. McCully rá mutat arra, hogy a sztatinok gátolják a
szív működéséhez nélkülözhetetlen Q10 koenzim szintézisét, így valójában
komolyan hozzájárulnak a szívelégtelenség, ill. szívritmuszavar kialakulásához.
Ezen felül súlyos mellékhatásaik vannak, mint bélpanaszok, izomfájdalmak,
ritkán életveszélyes izomsejtszétesés. A legriasztóbb azonban, hogy az
állatkísérletek tanúsága szerint az összes sztatin rákkeltő hatású, írja McCully. Egy
sztatin klinikai pró bá ban a gyó gyszercsoportban 12 mellrá k alakult ki, míg a
placebocsoportban csak 1. Egy 2002-es vizsgá lat sztatinszedő k kö rében má sfélszeres
mellrá k kocká zatot talá lt. Ugyanakkor szá mos má s vizsgá lat nem mutat fokozott
rá kkocká zatot, ami fakadhat a vizsgá lat rö vid kö vetési idejébő l is.

Rossz lóra tesz tehát az, aki elhiszi a koleszterinpropagandát, miközben kis
fáradtsággal, kockázat nélkül sokat tehet szíve és érrendszere egészségéért. A
transzzsír kerülésével és a megfelelő vitaminok, valamint omega-3 fogyasztásával
mindenki sokat tehet szívéért. Ez persze a minimá lprogram, mert a dohányzás, a
sport hiánya, az elhízás és a stressz továbbra is komoly kockázati tényezők.

KOLESZTERIN hipotézis, a nagy átverés,

Mi is az a koleszterin?

A koleszterin (C27H46O) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben

megtalálható, testünk egyik alkotó eleme, létfontosságú a létezéshez. A szervezetünkben a máj
állítja elő, sokkal nagyobb mennyiségben (1-4 g naponta egy felnőtt embernél), mint amennyit a
táplálékból fel tudnánk venni. A koleszterin főként a májban képződik ecetsavból az acetil-
koenzim-A segítségével.
A koleszterinnek számos fontos funkciója van az emberi testben, a sejtmembránok fontos
alapanyaga (agyunk szárazanyag-tartalmának kb. 65%-a koleszterin) és kiinduló anyag az
epesavak és számos hormon előállításához, szükséges az immunrendszert erősítő D-
vitamin előállításához, részt vesz a zsíranyagcserében, továbbá az idegszövet
felépítésében. A májon kívül különösen nagy mennyiségben van jelen a mellékvesékben
és az idegrendszerben is.
A vér átlagosan 10-12 g koleszterint tartalmaz, míg a szervezet összes koleszterintartalma 100-
150 g. Ezzel szemben a táplálékkal felvett koleszterintartalom csak 20%-a annak, amit a
szervezet naponta előállít.
Közismert a koleszterin és a szívbetegség közti kapcsolatról szóló hipotézis, vagyis hogy az
étkezés során elfogyasztott koleszterin (zsírok) emelik a vér koleszterinszintjét és hogy a magas
vérkoleszterin növeli a szívbetegségek kockázatát.
Azt viszont egyáltalán nem terjesztik, hogy ebből semmi sem igaz! és ez - a kutatások alapján -
a szakemberek számára már több mint 20 éve nyilvánvaló.
Ancel Keys, aki sok szempontból a koleszterin-szívbetegség elmélet "szülőatyjaként" tartanak
számon a következőt nyilatkozta 1997-ben:
"Semmiféle kapcsolat nem létezik az ételben és a vérben található koleszterin
között és ezt mindvégig tudtuk. Az ételben lévő koleszterinnel nincsen semmi
gond, hacsak nem nyúl vagy tyúk az ember."
Miről is van szó?
Évtizedeken át végzett nagyszámú vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy az étkezésünk
során elfogyasztott koleszterin NEM BEFOLYÁSOLJA a vér koleszterinszintjét. Az átlagon
felüli mennyiségű koleszterint fogyasztók esetében ugyanolyan arányban fordult elő szív- és
érrendszeri betegség, mint az átlagosnál kevesebbet fogyasztó esetén.
Ha a koleszterin tényleg szívbetegséget okozna, akkor ez életkortól és nemtől független lenne.
Egyaránt érvényes lenne a világ minden népe számára és a zsírfogyasztás csökkentésével
kimutathatóan csökkenne a szívbetegségek száma. Ez viszont egyáltalán nincs így! Például a 60
év felett férfiak között 10-szer több magas koleszterinszintű van, mint a hasonló korú nők között,
a szívbetegségek előfordulásában viszont nincs lényeges eltérés.
Sok országban alacsony zsírfogyasztás mellett is sok a szívbeteg, míg máshol a rengeteg zsír
sem okoz problémát a szívnek. Az eszkimók például szinte csak zsíron élnek, vérük
koleszterinszintje jóval meghaladja a "halálos" értéket, mégis csak elvétve fordul elő közöttük
szívbetegség.
Gyakorlatilag egyértelmű, hogy a zsírfogyasztás (magas koleszterinszint) és a
szívbetegségek között semmi összefüggés sincs!
Az élelmiszerek koleszterintartalma csak minimális hatással van a vérünkre. Szervezetüknek
ugyanis van egy ellenőrző, szabályozó mechanizmusa és a májban leáll a koleszterinszintézis,
ha az élelmiszerek koleszterinszintje magas.(FELESLEGESEN NEM DOLGOZIK A
SZERVEZETÜNK!) Táplálkozás hatására a koleszterinszint csak ideiglenes emelkedik meg, majd
(a vércukorhoz hasonlóan) visszaáll a normális szintre.
Ebből következik az is, hogy nincs "jó", vagy "rossz" koleszterin, a természet nem hoz létre
egy "öngyilkos" anyagot a saját szervezetünk megmérgezésére. Nem mellesleg az anyatej
átlagosan 2% koleszterint tartalmaz (többet, mint pl. a tehéntej), mert EZ SZÜKSÉGES a
csecsemő idegsejtjeinek és agyának megfelelő fejlődéséhez!
Honnan ered a tévhit?

Még 1913-ban orosz kutatók tojássárgáját, illetve tojásból kivont koleszterint adtak (először
takarmány, majd injekció formájában) nyulaknak. A kísérleti állatoknál ki tudtak váltani
hiperkoleszterinémiát vagy érelmeszesedést. A II. Világháború után a teszteket megismételték és
más állatok, tengerimalacok, kecskék esetén ezeket az eredményeket kapták. Később folytatták
a kísérleteket, de kutyák, macskák, majmok és az ember esetén már nem voltak ilyen
egyértelműek az eredmények.
Ha logikusan végig gondoljuk, mégis egyértelműek az eredmények: a NÖVÉNYEVŐ állatokra
nem jó hatású a koleszterin (ezért soha nem is esznek zsírt), mert a szervezetük nincs
hozzászokva, ezért nem tudja szabályozni. Az eredményeket nagyon nehéz az emberre átültetni,
mert a koleszterin-anyagcsere a különböző kísérleti állatfajoknál egészen más, mint az embernél,
és a kísérletek körülményei is sokszor nagyon szélsőségesek voltak. Erősen kétséges ugyanis,
hogy a növényevő nyulakra kapott eredmények alkalmazhatók lennének az emberre is.
Másrészt viszont a kísérletekben nem élelmiszereket használtak (a nyúl nem szereti a tojást),
hanem átalakított, kivont un. oxykoleszterint. (Oxidált koleszterin jöhet létre bizonyos
élelmiszerek ipari feldolgozása során is!) Az emberi szervezet abban is különbözik a kísérleti
állatokétól, hogy amikor az állatok állati fehérjében és zsírban gazdag takarmányt kaptak, akkor
megnőtt ugyan a koleszterin felvétele, de ezzel együtt megnőtt a kiválasztása is, az ember
esetében ez a hatás még fokozottabb volt. Kimutatható káros hatás csak a tömény és extra
magas dózisú oxykoleszterin esetében volt, amit a normál táplálkozás során soha nem tudunk
bevinni.
Ma a kísérletekben kizárólag oxykoleszterint használnak az elmélet alátámasztására!
Koleszterinszint csökkentés
Nem is foglalkozott senki a koleszterin-kérdéssel egészen addig, amíg a gyógyszergyárak
patkányméregből! elő nem állították az első koleszterin csökkentőket, a sztatinokat.
Valójában 1000-ből csak egy embernek lenne (hibás májműködés miatt) szüksége
koleszterinszint csökkentésre, de ez a gyógyszeriparnak nem üzlet. A nyolcvanas években a
gyógyszergyárak által támogatott egyetemekben és kutatóintézetekben végzett kísérletek alapján
a koleszterint ellenségnek kiáltották ki és meghatároztak egy egészségügyi határértéket. Ez
kezdetben a 14-es érték volt, de így még mindig csak kevés tablettát lehetett eladni, mivel ilyen
magas érték csak ritkán és rövid ideig fordul elő. Ezután a határértékeket évről-évre
csökkentették, egyre nagyobb haszonnal.
Ma rengeteg emberrel szedetik ezeket a tablettákat, sokszor minden látható eredmény nélkül.
Sokan panaszkodnak nálunk is, hogy hiába szedik a koleszterincsökkentőt semmit nem változik a
koleszterinszintjük, még akkor sem, ha semmi féle húst, zsírt, de még olajat sem fogyasztanak,
és még az orvos is megkérdőjelezi szavahihetőségüket.
Ha valakinek tényleg magas lenne a koleszterinszintje ennek az okát kellene megkeresni és nem
a máj koleszterintermelését leállítani "gyógyszerekkel". Mint mondtuk nincs olyan, hogy "jó és
rossz" koleszterin! A koleszterincsökkentő szerek viszont nem válogatnak, senki sem tudhatja,
hogy a "védő vagy ártó" koleszterint tüntetik el.
Ön honnan akarja elvonni a koleszterint? Az agyától, idegrendszerétől, vagy az emésztésétől?
Esetleg a szívét akarja tönkretenni? Ugyanis a koleszterincsökkentők hosszútávon
károsíthatják a szívizmot és kiürítik a szervezetből védőhatású Q10 koenzymet. Amerikában
orvosok követelik, hogy a koleszterinszint csökkentők tájékoztatójában tüntessék fel, hogy napi
minimum 200 mg Q10-et szedjenek a tabletták mellé. Ezzel viszont a gyógyszergyárak
beismernék a készítmény ártalmasságát és ezt nem igazán szeretnék.

A koleszterincsökkentők mellékhatásai
Mellékhatások pedig vannak. Elég, ha megnézi a betegtájékoztatót, ezek azok amit elismernek,
de több konkrét tény is napvilágra került.
 Ha koleszterincsökkentőt szed, ne csodálkozzon az alábbiakon:
Memóriavesztés - egyébként teljesen egészséges embereknél is feljegyeztek komoly
emlékezetzavarokat, amelyek a tabletták elhagyásával megszűntek.
Koncentrációzavar, fejfájás - Amerikában már vizsgálatokat végeznek a különböző
balesetekben megsérül, meghalt emberek koleszterincsökkentő szedésével kapcsolatban.
Depresszió, agresszió - koleszterinre szükség van az idegrendszer egészséges működéséhez,
hiánya idegkárosodást okozhat.
Érzékelésbeli zavarok - pl. zsibbadás, égő érzés a végtagokban, az arcon.
Fáradtság-izomgyengeség - a Q10 koenzym elengedhetetlen a sejtek energiatermeléséhez, a
sztatinok drámaian csökkentik a Q10 szintjét a szervezetben.
Ízületi fájdalmak - az izmok gyengülésével egyre nagyobb az ízületek terhelése, kopása.
Immungyengeség - a koleszterincsökkentők gátolják a C-vitamin hasznosulását.
Emésztési problémák - mivel a sztatinok a májfunkciókra hatnak, így gátolják az emésztő
enzimek termelését is.
Szívelégtelenség, szívritmuszavar - a Q10 támogatja a szívizom munkáját, védi a szív sejtjeit.
A Q10 szintje az életkor előrehaladtával természetesen is csökken a szervezetben, de ezt a
folyamatot a koleszterincsökkentők drámaian felgyorsítják.
Hormonális problémák - a koleszterin a mellékvesék által termelt hormonok alapanyaga

Miért lehet magas mégis a koleszterinszint?

Ha mindent bevetünk és mégsem megy le a koleszterinszintünk, az okot kellene megkeresni.
Könnyen lehet, hogy a testünkben valahol egy (akár rejtett) gyulladás, fertőzés van. Mivel emiatt
sejtjeink állandóan károsodnak, a sejtek (sejtmembrán) cseréjéhez a májunk koleszterint állít elő.
Minél több koleszterincsökkentőt veszünk be, annál többet állít elő a májunk. Hasonló
sejtkárosító hatása lehet más problémákra szedett "gyógyszereknek" is. Ezért könnyen
előfordulhat, hogy a diéta és a koleszterincsökkentők ellenére sem csökken a koleszterinszint és
nem is fog addig, míg vagy a kiváltó okot nem szüntetik meg, vagy a májat tönkre nem teszik.
Finomított olajok és ebből készült termékek (pl. margarin) fogyasztása. A növényi olajok ipari
előállítása során az olajat magas hőmérsékletre hevítik és különböző vegyszerekkel kezelik. Az
ipari élelmiszer-feldolgozás átalakítja az élelmiszerek természetes szerkezetét, olyan anyagok
jönnek létre, ami a természetben nem léteznek. Ezek az anyagok (pl transz-zsírsavak,
oxycolesterin) megterhelik a szervezetünket, gátolják a máj normális működését, felboríthatják a
természetes szabályozó rendszereket. A finomított olajok erőteljesebb hatással vannak a
koleszterinszintünkre, mintha zsírt ennénk szalonnával.
Ezekben az esetekben a "gyógyszereknek" semmiféle értékelhető hatásuk sincs, szedésük csak
gátolja a normális működést, de az okokat nem szüntetik meg.
Természetes koleszterinszabályozás
Szükség esetén a koleszterinszint könnyedén csökkenthető a feldolgozott élelmiszerekben
található zsírok kerülésével, és teljes kiőrlésű gabonák illetve zöldségek fogyasztásával. A
következő listában szereplő élelmiszerek magas rost, omega 3 zsírsav, lecitin, E- és C-vitamin,
niacin és rutin tartalmuknak köszönhetően segítenek az artériák és a szív kitisztításában.

Omega 3 zsírsavak: halolaj, ligetszépemagolaj, lenmagolaj, stb. - az omega 3 zsírsavak hígítják

a vért, javítják az összetételét, áramlási tulajdonságait, így csökkentve az érfali lerakódások
esélyét.
Teljes kiőrlésű gabonák, rostok: hajdina, köles, quinoa és zabkorpa - a könnyen emészthető
rostok gyorsítják a táplálékkal bevitt zsírok kiürülését.

Zöldségek: retek, torma, paprika, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zöld leveles

zöldségek - emésztést serkentő, vértisztító anyagokat tartalmaznak

Gyümölcsök: citrusfélék, paradicsom, csipkebogyó, banán és datolyaszilva

Diófélék és olajos magvak: mandula, mogyoró, lenmag, azték zsálya, tökmag, mák, dió,
napraforgó.