1

Észak-Európa
1. Az öt ország közös jellemzője:
- Földünk legészakibb fekvésű államai
- Közeli rokonságban álló népek alkotják ezeket az országokat
- Hasonló nyelven beszélnek – dán, norvég, svéd
- Izlandon és Feröer-szigeteken kicsit más hangzású nyelv
- Finnországban svéd kisebbség, lappok (számik)
- Magas technikai színvonal, speciális nyersanyagbázis, minőségi termékek –
fontos helyet foglal el a nemzetközi munkamegosztásban: Észak-Európa
országai meglevő adottságaik ésszerű felhasználásával hajtották végre az
eredeti tőkefelhalmozást, és ezzel sajátos módon kapcsolódnak be a
nemzetközi munkamegosztásba:
nagyfokú termékspecializáció
tudásipar és informatika K+F
- A termelés erősen koncentrált, monopolizált
- Az állami szektor az ipariban 10-15%-kal szerepel, csak bizonyos
ágazatokban
Svédország: vasércbányászat, energiagazdálkodás
Norvégia: vízerőművek, vegyipar, vasércbányászat
Finnország: kohászat, erőművek, fafeldolgozás
- Természetes szaporodás alacsony (0,4%0), kivétel Izland 11%0
- Magas életszínvonal- jóléti államok
- Ritkán lakott országok, kivétel Dánia

országok ezer millió termőföld erdő halászat hajózás hajóépítés bányászat (kőolaj, vízenergia ércek
km2 fő (fa- és földgáz)
papíripar)
Svédorszá 450 8,9
g
Finnország 338 5,2
Norvégia 324 4,4
Izland 103 0,27
Dánia 43 5,3

2. Milyen szerepet játszik az öt természeti erőforrás az ország életében?

 Termőföld
- pleisztocén jégtakaró letarolta a területet – nincs sok termőföld (agyagos
felszínek és fenékmorénák alkalmasak csak)
- éghajlat is korlátozó tényező – D-É felé csökken a vegetációs időszak
- csapadék>párolgás → sok mocsaras terület van + erős kilúgozás (podzol és
barna e.t.) → drága melioráció (talajjavítás)
- Dánia van a legkedvezőbb helyzetben – szántók aránya 55%:
o belterjes takarmányozó-istállózó állattenyésztés fejlett élelmiszeripar
o kivitelének 20-25%-a mezőgazdasági termék
- A többi országban 2,5-7% a szántók aránya
o Egyre kevésbé törekszenek önellátásra,
o egyre inkább csökkentik a mg állami támogatását,
o észak felé fokozatosan kivonják a földeket a művelésből,
2

o a népesség a déli urbanizált térségek felé áramlik, az északi

tartományok hátrányát a regionális politika segíti
o A gazdaságosabb takarmánytermesztés és az állattenyésztés kerül
előtérbe
 Erdőgazdálkodás
- Dánia és Izland fátlan
- Norvégiában nem döntő az erdőállomány
- Svédország és Finnország hatalmas fenyvesekkel bír, mely a parasztság
birtokában van
- A déli erdők értékesebbek az északiaknál a gyarapodás sebessége miatt
- Ráépül a cellulóz- és papírgyártás
- Újratelepítés és talajmeliorációval fokozzák a fakitermelést
- A kivitelben nagyobb részt képvisel ma a nagyobb értékű cellulóz és
papírtermék
- Papíripar a folyók torkolatánál, a finn tavak partján és Dél-Svédországban
található

 A tenger

- történelmük összefügg a hajózással

- Norvégia fjordjai rendkívül jó mélyvizű kikötők + nem fagy be az Észak-
Atlanti áramlás hatására
- Svédország és Finnország partvonala is alkalmas, de a Botteni-öböl és a Finn-
öböl már telente vastagon befagy
- Dánia tagolatlan partvidéke a legalkalmatlanabb kikötésre

 Hajózás
- Norvégiában a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik kereskedelmi flottája
6. világon)
- Dánia és Svédország flottája is tekintélyes

 Halászat
- ezek Földünk leggazdagabb halászterületei, a világ halzsákmányából 6-7%-kal
részesednek
- nagy szerepe van a lakosság ellátásában
- a halászat csak századunkban vált iparszerű, exportképes ágazattá
- Izland az egy főre jutó halfogásban első a világon
- Izland és Norvégia főként az EU halászati korlátozásai miatt nem csatlakozik
az EU-hoz (Izland gazdasági problémái miatt el kezdett tárgyalni az EU-val)

 Tengeri ásványkincsek
- kontinentális talapzatot hasznosítási övezetekre osztották:
o legnagyobb és leggazdagabb Nagy-Britanniának és Norvégiának (3. a
világon) jutott

 Hajóépítés
- Svédországban volt a legjelentősebb, de a 70-80-as években végzetesen
hanyatlásnak indult a konkurenciák miatt
- Fellendült helyette a kőolajkutatáshoz és –termeléshez szükséges felszerelések
gyártása indult be
3

 Vízenergia
- glaciális erózió formálta térszínen sebes folyók sűrű hálózata alakult ki – főleg
Norvégia a legkedvezőbb
- Svédország és Norvégia olcsó vízenergiája teremtett alapot az energiaigényes
elektrokohászat és elektrokémia fejlődéséhez
- Az atomenergia szerepe: Svédországban az energiatermelés 50%-át adja, de
2010-ig környezetvédelmi megfontolásokból bezárják az összes erőművet

 Ércek
- Balti-pajzs és Skandináv-hegyvidék sokféle ércet rejt, mely európai
viszonylatban számottevő – a sokoldalú gépipar alapjává vált
- Izland és Dánia nem rendelkezik ércekkel
- Vasérc: Svédország
- Pirit: Norvégia és Finnország

3. Svédország központi helyet foglal el az északi országok körében:

- legsokrétűbb természeti erőforrásokkal rendelkezik
- semleges állam
- központi fekvésű ország
- piacgazdasága példaképül szolgál szomszédai és a fejlett európai országok
számára

4. Az országok rövid jellemzése:

IZLAND (fővárosa: Reykjavík)

- Viking hajósok honfoglalása → Laki vulkán kitörése 1783 → a lakosság
ötödrésze áldozat lett → ma a természetes szaporodás 10-12‰
- A sziget 80%-a lakatlan
- Zord éghajlat, talajerózió és krioturbáció nehezíti a földművelést
- Hévízfűtésű üvegházakban zöldséget és gyümölcsöt termesztenek
- Tejelő szarvasmarha-tartás és juhtenyésztés jellemző +burgonya, árpa, zab,
takarmány
- HALÁSZAT: a kivitel 75%-a halászati termék (tőkehal, hering)
o Egy főre jutó halfogásban első a világon
o Ipara is a halzsákmány feldolgozására alakult
- roppant vízenergiával és bőséges geotermikus energiával rendelkezik
- idegenforgalmat vonzza a táj, a vulkánok, gejzírek és vízesések

DÁNIA (fővárosa Koppenhága)

- MEZŐGAZDASÁGA: a legkedvezőbb
o Szövetkezeti mozgalom tömöríti a parasztságot, megköveteli az áruk
kitűnő minőségét, ezzel biztosítják termékeik jó hírét és
versenyképességét
o Nagyfokú gépesítettség és termelékenység
o Talajerő-utánpótlás: vetésforgórendszerrel és istállótrágyával
o Szántóföldeken: gabonaféléket, kapásokat és takarmányokat
termesztenek
o Halászata: nagyarányú
o Állattartás: 2 millió szarvasmarha és 11 millió sertés
4

o A tej 60%-ából vajat, 20%-ából sajtot készít

o A lakosság 4%-a dolgozik a mg-ben

NORVÉGIA (fővárosa Oslo)

- nagy tőkét fektettek a kereskedelmi hajózásba, hajóépítésbe
- HALÁSZATA:
o Tengere planktonban és halban bővelkedik – tőkehal, hering,
sarkvidéki emlősök vadászata
o Az export 5%-át jelenti
o 2. helyen Európában
- TENGERI SZÉNHIDROGÉNEK:
o A gazdaság döntő tényezője
o kőolaj és földgáz
o a kivitel fele
- IPAR:
o Olcsón termelt elektromos áramra jelentős elektrokohászati (alu- és
színesfém) és elektrokémiai ipar (ammóniagyártás) települt
o Egy főre jutó elektromosáram-termelésben és alumíniumtermelésben
1. a világon

SVÉDORSZÁG (fővárosa Stockholm)

- semleges ország – megóvta a pusztítástól, tőkefelhalmozás – gazdag,
tőkeexportáló ország lett
- óriás monopóliumai:
 SKF: golyóscsapágy-gyártás; ASEA: erősáramú
elektrotechnika; Electrolux: háztartási gépek, Atlas Copco:
bánya és építőipari munkagépek; Alfa-Laval: élelmiszer-
feldolgozó berendezések; Ericsson: távközlés
- a magas adók miatt, több óriáscég kihelyezte központját és termelését az
országból, vagy felvásárolta egy másik cég (SAAB, Volvo, ASEA)
- munkamegosztásban: nagy szakképzettséget kívánó, munkaigényes minőségi
gyártmányokkal előállító sokoldalú és korszerű gépiparával vesz részt
- világgazdasági jelentőségű a fafeldolgozás, cellulóz- és papíripar is
- BÁNYÁSZATA: vasérc (Kiruna) – elektrokohászat és speciális acélok
gyártása

FINNORSZÁG (fővárosa Helsinki)

- nyelvrokonaink-finnugor nyelvcsalád
- 6%-os svéd anyanyelvű kisebbség – svéd és finn hivatalos államnyelv
- ERDŐK:
o 2/3-a erdő
o cellulózzá és papírrá dolgozzák fel
o fafeldolgozás folyók, tavak, folyótorkolatok mentén
o a kivitel 1/3-a a fafeldolgozásból származik
- IPAR:
o Távközlési termékek – Nokia
o Számítógép-terminálok gyártása
o Elektronikai termékek
o Vas- és színesfémkohászat