5.

Tétel: Mikszáth Kálmán

Élete (1847-1910), pályája

1847-ben született Szklabonyán (Nógrád megye, Palócföld). Apja kisbirtokos nemes. A falu
élményei egész pályáját végigkísérték. Középiskoláit Rimaszombatban és Selmecbányán
végezte, majd joghallgató volt. Ügyvédgyakornokként dolgozott Mauks Mátyás főszolgabíró
mellett. Megismerkedett Mauks Ilonával, a lány apja azonban ellenezte a házasságot, így
szülői beleegyezés nélkül házasodtak össze és Pestre költöztek. Mikszáth újságíró lett, de
keresetéből nem tudtak megélni. Az író meg akarta kímélni feleségét a nehéz sorstól, ezért
elvált tőle.
Újságíró Szegeden, majd 1880-ban visszatért a fővárosba, a Pesti Hírlap munkatársa (25 éven
át). 1881-82-ben megjelent két novelláskötete, a Tót atyafiak és A jó palócok, amelyek
országos hírnevet szereztek neki. 1882-ben újra házasságot kötött Mauks Ilonával.
Országgyűlési karcolatai (lapjának országgyűlési tudósítója volt) tovább növelték
népszerűségét. Elfogadta a Tisza Kálmán vezette Szabadelvű Párt által felajánlott
mandátumot, képviselő lett, és maradt, több mint 20 éven át.1910-ben halt meg.

Pályája
♦ 1880-as évek: karcolatok és novellák
Karcolat: rövid, szellemes, egyetlen problémát felvillantó, a novellával rokon prózai műfaj.
Újságokban megjelenő változata az ún. tárcanovella.
- 1881-82. Tót atyafiak, A jó palócok – novelláskötetek
- Országgyűlési karcolatok
♦ 1890-es évek: kisregények
- Beszterce ostroma
- A gavallérok
- Új Zrínyiász – szatirikus kisregény, amelyben Zrínyi feltámad vitézeivel Mikszáth
korában.
Társadalomkritika: egy hérosznak nincs helye ebben a világban (bankigazgatót próbálnak
faragni belőle).
- Szent Péter esernyője (20 nyelvre lefordított bestseller lett)
- Két választás Magyarországon – politikai szatíra
♦ 1900-1910: nagyregények
- Különös házasság – antiklerikális szellem
- A Noszty fiú esete Tóth Marival
Téma: a hozományvadász dzsentrifiú, Noszty Feri érdekházasságának meghiúsulása.
- A fekete város – történelmi regény, a kuruc korban játszódik

Novelláskötetei:
●Mesei,balladai, példázatos és életképszerű elbeszélések
●Személyes elbeszélésmód jellemzi, anekdotikus
●Helyi népi hagyományok, babonák, hiedelmek fontossága
●Bűn és bűnhődés visszatérő témakörei
●Helyszínek, szereplők ismétlődő felbukkanásai🡪 egyes történetek összekapcsolódnak
Parasztábrázolása:
●Főszereplővé teszi a paraszti réteget🡪 szakít az eddigi romantikus hagyománnyal
●Egyszerű emberek, civilizációtól távol, természethez közel élnek
●Kapcsolataik egymással szorosabbak
●Nem a jogi, írott törvények szerint élnek
Novellaelemzés: A bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai

●A novellák témája: képes-e megváltozni az ember? Létezik e örök hűség?

●A Mikszáthra jellemző anekdotikusság itt is előfordul.
●A novellák címei témajelölőek.
●Az első novellában a tetőpontot az jelenti, amikor Gélyi János eléri, hogy Vér Klára
beengedje magához, a második novellában az, amikor Gélyi János annak a hírére, hogy a
felesége megcsalja, belehajt a szakadékba a szeretett lovaival.
●A novellák idő és térkezelése:
○Az író jelenében játszódik a történet
○Valószerű környezet
○Legfeljebb 1-1 napot vesznek igénybe a novellák
○A két novella cselekménye között nem tudjuk mennyi idő telt el
○Lineárisan/kronologikusan halad a cselekménye
●Elbeszélésmódja, hangneme
○Külső elbeszélő
○Omnipotens=mindentudó
○Szubjektív az elbeszélésmód
○Népies hagnemű
Gélyi János:
●Naiv
●Kitartó🡪 mindenképpen el akarta csábítani Vér Klárát
●Gondoskodó (lovai, felesége)
●„Szegény”🡪 átverték
●A második novella végére teljesen kivetkőzik magából
Vér Klára:
●Neve beszélő név:
○Vörös
○Bűnhöz köti
●Nem tud megváltozni🡪 megcsalja a férjét
●Szép és számító

🡪 saját értékrend