Állampolgári ismeretek

12. évfolyam
Vidák Zorina

1, Mi a család?

A család életünk legmeghatározóbb közege, ahol formálódik a személyiségünk, kialakul az önazonosságunk

és a világhoz fűződő viszonyunk. Tudományos értelemben, a család a társadalom legkisebb egysége,
mikrostrukturális részrendszere, érzelmi-gazdasági közösség.
Hagyományosan a család tagjait
• leszármazotti
• házassági vagy
• örökbefogadási kapcsolat fűzi össze.

A család nem (feltétlenül) azonos a háztartás fogalmával.

A háztartás együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja,
akik általában (de nem szükségképpen) rokonok.

Csoportosíthatjuk a családokat aszerint, hogy kik a tagjai. Míg a nukleáris családban két felnőtt neveli a
gyermeke(ke)t, addig a csonka családban csak egy. Manapság az európai kultúrában ritka, de létező típus a
nagycsalád, amikor a nagyszülők is együtt élnek a gyerekekkel és unokákkal. Sajátos verzió az ún.
mozaikcsalád. Ez a közösség akkor jön létre, ha egy szülő új partnerrel él egy háztartásban, akinek gyakran
van saját gyereke is.
A család ma is a társadalom alapegységének tekinthető, de a családi életforma hazánkban – Európa számos
országához hasonlóan – jelentős változáson ment át az utóbbi évtizedekben. A fejlett társadalmakban
egyre kevesebb gyermek születik, emiatt fokozatosan zsugorodik a családok nagysága, és nő a gyermek
nélkül élő házaspárok aránya is. Az élettársi viszony elterjedésének köszönhetően megemelkedett a
házasságon kívül született gyermekek aránya. A válások számának növekedése miatt nő a csonka családok
aránya, s ezt a mozaikcsaládok létrejötte sem tudja jelentősen ellensúlyozni.

2, Melyek a család funkciói?

A család egyszerre több funkciót is ellát. Ezek jó esetben kiegészítik és erősítik egymást.
Ma általában az alábbi funkciókat tulajdonítják a családnak:
• reprodukciós funkció: utódok világra hozatala és felnevelése, a társadalom újratermelődése

1
• pszichoszociális funkció: stabil, kölcsönös, mentális biztonságot jelentő érzelmi kapcsolati
háló; társadalmi érdek, hogy a család jól, egészségesen működjön, hiszen ekkor tudnak a
családon túli szerkezeti formák is jól működni
• érzelmi/ emocionális funkció: intim közösség, menedék; az egyén érzelmi egyensúlyának
megtartását segíti
• irányítási/ ellenőrzési funkció: magatartás szabályozása, helyes viselkedési formák
elsajátítása
• szocializációs/ nevelő funkció: a társadalomban való funkcionálás, az egyén társadalmi
szerepkészletének forrása; kétirányú folyamat, hiszen a szülők is új szerepet kapnak a családdá
válás által
• szellemi/ kulturális funkció: kulturális értékek, hagyományok átörökítése,
véleményformálódás
• gondozó/ ellátó funkció: még (gyermek)/ időlegesen (beteg)/ már (idős) önmagát ellátni
képtelen személyek gondozása
• gazdasági funkció: korábban közös termelés és fogyasztás, ma már inkább csak közös
fogyasztás jellemzi

3, Jellemezd egy család életciklusát!

A családi életciklusok a család fejlődését kísérik nyomon, az új család keletkezésétől (párválasztás) az életút
végéig. Amikor családi életciklusról beszélünk, nemcsak az egyént tartjuk szem előtt, de a vele vérségi
kapcsolatban álló (szülői, gyermeki) generáció élethelyzetét is. A családi élet fejlődési folyamatában
elkülöníthető ciklusok vannak, amelyek mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat adnak a családnak.

Családi életciklusok:
- újonnan házasodott pár gyermek nélkül:
 meg kell tanulni az igényeket kifejezni, az életritmust, életmódot, szokásokat, hagyományokat
egyeztetni
 fontos a közös élettér kialakítása, ahol mindenki megtalálja a saját helyét, szerepét, feladatát
- első gyermekét váró és csecsemőt nevelő család a gyermek 2 éves koráig:
 a családi élet legörömtelibb időszaka, mégis gyakran kísérik félelmek, szorongások, melyeknek
számos oka lehet; ilyen a várandóssággal járó testséma változás, a félelem az öröklődő
betegségektől, és/vagy a szüléstől, illetve a saját szülőkről való zavaró, rossz emlékek, amelyek
akadályozzák a szülői szerepre felkészülést
 a pár számára ennek az életszakasznak fontos feladata, hogy átalakítsák a kétszemélyes családot
háromszemélyessé, úgy, hogy a párkapcsolatuk se sérüljön.
- kisgyermekes család a gyermekek 2-7 éves koráig:
 a férj-feleség kapcsolat erre az időszakra gyakran erősen megterhelődik, az anya érezheti úgy, hogy
számára beszűkült a világ, az apa szerepe fokozódhat, hiszen ő a családfenntartó, a kapocs a
külvilág felé

2
  az 1-3 éves gyermek hatalom iránti vágya erősödik; szeretné minél inkább ő irányítani és
kontrollálni a dolgokat, ugyanakkor nyilván sok mindenre nem képes még, ezért vigyázni kell rá;
nagyon fontos a helyes arány megtalálása, hogy miközben a bajtól óvjuk, ne sérüljön az
önbecsülése sem
 a gyermek óvodába íratásával az anya élethelyzete és ezáltal a házastársi kapcsolat is megváltozik,
érzelmileg megterhelődik, hiszen kevesebb idő jut egymásra.
- család iskolás gyermekekkel:
 a kisiskolás gyermek olyan, a társadalom számára fontos készségeket gyakorol, mint a
felelősségválallás, a másokkal való együttműködés
 a szülők feladatai egyre nőnek, a gyerekekkel kapcsolatos tevékenységek megszervezése mind
nagyobb anyagi és „logisztikai” megterheléssel jár
- serdülő gyermekeket nevelő család a gyermekek 14-18 éves koráig:
 kamaszkorban a gyerek szemtelenebb a felnőttekkel, keresi a saját identitását, miközben
változatlanul szüksége van a szülői szeretetre, viselkedésében, választásaiban egyre erőteljesebben
érvényesül a kortárs-hatás
 ez az időszak a szülő-gyermek kapcsolat próbaköve, sok konfliktus árán alakul át a régi egyensúly, s
alakul ki egy új működésmód a családban
- felnőtt gyermekeket útra indító család:
 izgalmas és egyben hatalmas változást hozó életszakasz, amikor a család rákészül arra, hogy a
gyermek kirepül és elindul a saját útján
- magukra maradt, még aktív szülők családja:
 ebben az életkorban a házaspár megkönnyebbülhet, hiszen lényegesen lecsökken a felelősség, az
anyagi és fizikai megterhelés, a szülői feladatok háttérbe szorulásával új lehetőségek jelenhetnek
meg, kiteljesedhetnek szakmailag, egzisztenciálisan, új célokat tűzhetnek maguk elé, több idejük jut
egymásra, addig meg nem valósult terveikre
- inaktív, idős szülők családja:
 a nyugdíjba vonulás az élet egyik legnagyobb „szerepredukciója”, annak, aki nyugdíjba megy,
megváltozik a napirendje, romlik a pénzügyi helyzete, kevesebb felelősség terheli, de ezzel csökken
a tekintélye is; s így társadalmi és családi kapcsolatai is megváltoznak
 a békés időskort több tényező segítheti, a gyermekkori történésektől a szülő-gyermek kapcsolaton
át a sikeres szülői, szakmai életútig

4, Mi a nemzet, mi köti össze egy nemzet tagjait?

Emberek olyan csoportja, amely tudatosan alkot közösséget, közös kultúrával és közös múlttal rendelkezik,
egy adott területhez tartozik, közös jövőképpel rendelkezik, illetve jogot formál az önrendelkezésre. A
nemzet egyrészt jelenti az egy nyelvet beszélő, egy kultúrájú és történeti tudatú emberek, másrészt az egy
nemzetállamhoz tartozó emberek összességét. A magyar nemzettudatot, amely a maga folytonosságát a
honfoglalásig vezeti vissza, a politikai közösség hagyományára alapozott államnacionalizmus és a népi,
kulturális, nyelvi értékekre hivatkozó kultúrnacionalizmus egyaránt jellemzi.

3
5, Melyek a nemzetállam három alapvető jellemzője?

Nemzetállam: az egy nyelvű és kultúrájú →nemzetből szervezett →állam.

A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén. Ez
olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többséget alkotó nemzet etnikai határaival,
vagy az ország határa azokon belül húzódik. A nemzetállamiság nem zárja ki a nemzeti kisebbségeknek a
többségi nemzetiséghez viszonyított relatív alacsony számát, vagy kevés helyen lokálisan koncentrálódott
meglétét.

A nemzetállam a modern állam formája, amely azt tekinti céljának, hogy fenntartsa, megvédje és
megőrizze az állam határain belül élő nemzetet. Ez feltételezi tehát, hogy az állam határai és a nemzet
határai egybeesnek, továbbá, hogy az állam polgárai egységes kultúra részei. Legalább elvileg vagy célját
tekintve ma a legtöbb állam nemzetállam.

A nemzetállam a jelen korban egyetlen oktatási rendszerrel, egységes nyelvvel, egységes váltópénzzel,
közigazgatással és gazdasággal, egységesített népesség-nyilvántartással, jól körülhatárolt területtel, minden
állampolgárra nézve egységes jogrenddel rendelkezik, amelynek legitimációs alapja egy ideológia: a
nacionalizmus. Fontos megjegyezni, hogy alig néhány állam (kb. 10%) tekinthető valóban nemzetállamnak
abban az értelemben, hogy az állam határai és az etnikailag homogén közösségek határai egybeesnek. A
valódi nemzetállamok példáiként szokták emlegetni pl.: Görögországot, Lengyelországot, Portugáliát

6, Hasonlítsd össze a különböző államtípusokat (dinasztikus állam, birodalom, nemzetállam)!

A 15. század második felétől az 1660-as évekig tartó periódust a dinasztikus államok korának nevezzük. E
politikai alakulatokat birtokló uralkodócsaládok dinasztikus jogait nem korlátozták sem a természetes
geográfiai határok, sem pedig a nemzeti elv. Éppen ezért a centralizáció kifejezés nem alkalmas a
dinasztikus államok jellemzésére, hiszen a korporációk és az intézményi szinten is megnyilvánuló
regionalizmus ugyanis végig megmaradt a korszakban. A dinasztikus államok területi integritásának
fenntartásához szükséges volt a megfelelő koordinációt végző kormányszervek felállítása, az államhoz
csatolt kisebb-nagyobb területek sajátos jog- és intézményrendszerének fenntartása, az újonnan
bekebelezett territóriumok vezető rétegeinek (helyi elit) megnyerése. A reformáció nyomán kialakuló
vallási konfliktusok okozta krízisen úrrá lett dinasztikus államok életében egy új szakasz kezdődött a 17.
század ‟60-as éveiben. A korszak legfőbb
jellemzői közé tartozott a rendek visszaszorulása; a hadseregek létszámának (hadügyi forradalom) és az
államot működtető apparátus (hivatalnokok) jelentős arányú növekedése; ezekkel párhuzamosan az állami
adóterhek emelkedése. A 17–18. század fordulójára kialakult az ún. fiskális–katonai állam, amely
változások sok esetben az abszolutizmus kialakulását eredményezték.

A birodalom politikai-politológiai kifejezés, amely erős központi hatalom (egyszemélyi uralkodó vagy
uralkodó csoport) által irányított, rendszerint hódítás révén létrejött, földrajzilag kiterjedt és számos

4
országot, népcsoportot összefogó államalakulatot jelöl. A szó politikai értelemben egy erősen
központosított, erős nemzetállamot vagy több népcsoport felett hatalmat gyakorló országot jelent.

A birodalom olyan államalakulat, amelyben az uralkodó népcsoport politikai-katonai fennhatósága alatt

tart számos más, kulturálisan és etnikailag is eltérő népcsoportot. A szövetséggel ellentétben, amely a
különálló népek, népcsoportok önkéntes tömörülése, a birodalom létrehozásához minden esetben
valamilyen kényszerítő erő alkalmazása szükséges. A területi birodalmak esetében ez katonai erő és
közvetlen hódítás, míg a hegemonikus birodalmak esetében a katonai erő mellett előtérbe kerül a politikai-
kulturális-gazdasági dominancia is. A birodalom létrehozásának egyik módszere volt az "oszd meg és
uralkodj", vagyis olyan helyi konfliktusok kiaknázása-kirobbantása, amelyek végül a szemben álló államokat
meggyengítették és a birodalom hatáskörébe vonták. A birodalom fizikai és politikai meghatározására
számos változat született, amelyek között megtalálható az az állam, amely imperialista politikát folytat,
egészen az olyan államig, amelynek vezetője-uralkodója magát császárnak kiáltotta ki.

A mai európai nemzetállamok nagy része a 18-19. században alakult ki, egyes országokban a nagyobb
birodalmaktól való elszakadással, máshol a kisebb, addig önálló államok egyesítésével (Németország,
Olaszország). A nemzetállam, az államnak a modern világra jellemző egyik típusa, amelyben egy
kormányzat egy meghatározott területen belül szuverenitással bír, és a néptömegek állampolgárok, akik
egy egységes nemzet tagjainak vallják magukat. A nemzetállam azt tekinti céljának, hogy fenntartsa és
megőrizze az állam határain belül élő nemzetet. Ez feltételezi, hogy az állam határai és a nemzet határai
egybeesnek, továbbá, hogy az állam polgárai egységes kultúra részei. Legalább elvileg vagy célját tekintve
ma a legtöbb állam nemzetállam. A nemzetállamok léte szorosan kapcsolódik a nacionalizmus
kialakulásához, bár a nacionalista kötődés nem mindig esik egybe a ma létező államok határaival. A
nemzetállamok a nemzetállami rendszer keretén belül jöttek létre, amely Európából származik, de ma már
az egész világra kiterjed.

7, Határozd meg a következő fogalmak jelentését!

a, Európai Tanács:
 Az Európai Tanács valósítja meg legmagasabb szinten az uniós országok közötti politikai
együttműködést. Az Európai Tanács egyike a 7 hivatalos uniós intézménynek.
 A tagállamok kormányfői/államfői évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az
Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi
döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács
nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös
politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben
lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem
nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé.
 A találkozókat Brüsszelben rendezik

b, Európai Unió Tanácsa:

 Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) jogalkotó
szervét. Minden tagállam kormányának az adott szakpolitikai területért felelős miniszterét
tartalmazza.

5
  Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. Informális
találkozókat a soros elnökséget adó országban is tartanak.

 A Tanács elnökségét rotációs rendszerben, félévente más-más ország látja el. A Tanács egyes
testületeinek elnöke mindig az aktuálisan elnöklő ország szakminisztere.
 Magyarország 2024 második felében esedékes a soros elnökségre

c, Európai Bizottság:
 az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Az
Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati
intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése és becikkelyezése, valamint az
uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Az Európai Bizottság
tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de csak
korlátozottan rendelkezik végrehajtó és döntéshozó feladatokkal.
 A Bizottságnak a jelenlegi rendszer szerint annyi tagja van, ahány tagországa van az Európai
Uniónak, minden tagállam egy biztost küld a testületbe. A Bizottság munkáját 23 000 fős
adminisztratív csapat segíti. Minden biztosnak van egy különálló szakterülete, amelyen ő a felelős
az uniós politikáért. Ehhez külön szaktárcát kap legfeljebb hatfős kabinettel. Az Európai Unió
Tanácsától eltérően a Bizottság tagjai függetlenek a tagállamoktól. Nem vehetik figyelembe az őket
küldő ország kormányának utasításait, az EU összes állampolgárának az érdekeit kell képviselniük.
 A Bizottságot az Európai Bizottság elnöke vezeti. 2019. július 16-án az Európai Parlament Ursula von
der Leyent választotta meg a következő öt évre az Európai Bizottság élére.

8, Milyen esetekben rendelhető el szükségállapot?

 ún. veszélyhelyzet (természeti; ipari)

 az állam rendjét súlyosan támadó cselekmények (pl. terrortámadás; kibertámadás; vagyonbiztonság
tömeges veszélyeztetése)
 az állam alkotmányos rendjét támadó cselekmények (minden, ami a fennálló alkotmányos jogi
rezsim
megdöntésére irányul).

Ezeket nevezzük együttesen szükségállapotnak.

A szükségállapot e három esetben akkor rendelhető el, ha az állami intézményrendszer működésének
rendes menetét korlátozza a támadás, és ezáltal potenciálisan magában hordozza az emberi élet
kioltásának lehetőségét. Tehát többek között a szociális hálót, a politikai intézményeket, a közösségi
közlekedést, a gazdasági szervezet működését stb. oly mértékben érinti, hogy az állam és a társadalom az
általános, megkérgesedett működéséhez minimum szinten szükséges funkciókat sem tudja ellátni (vagy
ennek potenciális veszélye áll fenn).

9, Melyek a Magyar Honvédség legfontosabb feladatai?

6
  Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javaik külső
támadással szembeni fegyveres védelme,

 a szövetségi (pl. NATO) és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek –

különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése, a honvédelem
szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
 közreműködés a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények
elhárításában,
 hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
 részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.

10, Melyek az alapvető polgári és politikai jogok?

Az emberi jogok olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a
szabadsághoz való jog, a vélemény és a kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint
gazdasági, szociális és kulturális jogok, a kulturális életben való szabad részvétel joga, az élelemhez, a
neveléshez és a munkához való jog.
 Jog az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz
 Jog a művelődéshez
 Jog a kulturális életben való részvételhez
 Jog a magántulajdonhoz
 Védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és a büntetés elől
 A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága
 A vélemény és a szólás szabadsága

11, Ismertesd az Alaptörvény szerkezetét és tartalmát!

Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam
felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű
norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az
Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire
kötelezőek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti
alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
Az Alkotmány meghatározza a magyar társadalmi-politikai-gazdasági berendezkedés legfontosabb
szegmenseit. A normaszöveg öt részből áll, melyek sorrendje a következő:
 Preambulum (Nemzeti Hitvallás),
 Alapvetés (államforma, területi struktúra, jelképek, ünnepek, európai integráció, határon túl élő
magyarok és Magyarországon élő nemzetiségek),
 Szabadság és felelősség (alkotmányos alapjogok),
 Az állam (lásd az alkotmányos rendszernél),
 Különleges jogrend (rendkívüli helyzetek).
7
Az Alkotmány kifejezi Magyarország elkötelezettségét az Európai Unió közös alkotmányos értékei és
hagyományai iránt, rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak bármely nemzetiséghez – egyéni és
közösségi jogait, és az EU Alapjogi Charta szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat. Az új
alkotmány rögzíti az alapvető jogok mellett a kötelességeket is.

Kifejezi, hogy a legfőbb közös értékek: a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség. Az alkotmány
kiemeli a családok és az emberi élet védelmének jelentőségét.
Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a
Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. Alaptörvény elfogadásához
vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

12, Milyen feladatai vannak a köztársasági elnöknek?

 képviseli a magyar államot,
 Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt,
 megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
 kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános
választását,
 kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
 részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
 javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
 népszavazást kezdeményezhet,
 adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi
viselésüket,
 gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
 dönt az állampolgársági ügyekben,
 dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
 a fegyveres erők főparancsnoka,
 a Szent Korona Testület elnöke

13, Mi az Országgyűlés feladata, összegezd!

 megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
 törvényeket alkot;
 elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
 felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának
elismerésére;
 megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az
Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit,
valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
 megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
 feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
 határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;

8
 különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos
döntéseket hoz;
 közkegyelmet gyakorol;
 az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.