22.

Károly Róbert uralkodása (+)

1301-ben III. András halálával kihalt az Árpád-ház. Az Árpád-ház kihalását követő
éveket interregnumnak szokták nevezni. Az interregnum uralkodó nélküli állapotot
jelent. Az ország jogilag egységes maradt, de a hatalom tartományurak (kiskirályok)
kezébe került.

1. Harc a trónért:
III. András halála után több trónkövetelő dinasztia is megjelent, akik igyekeztek az
Árpádokkal való rokoni kapcsolataikat kimutatni. A megüresedett trónért
jelentkeztek: II. Vencel, cseh király fia: Vencel. Ottó a bajor Wittelsbach-ház hercege
és Caroberto, azaz Károly Róbert. Károly Róbert trónra lépését a pápa és néhány főúr
őt támogatta. A küzdelemből Károly Róbertet került ki győztesen. 1308-ban Pesten
Károly Róbertet királlyá választották. Már 1301-ben megkoronázták, de a koronázás
nem volt érvényes. A koronázás akkor legitim (törvényes), ha Székesfehérváron, az
esztergomi érsek a Szent Koronával koronáz. A Szent Korona megszerzését követően
1310-ben harmadszor is megkoronázták, s ennek köszönhetően törvényes királyként
eredményesebben léphetett fel a tartományurak szemben vívott küzdelemben.

2. A hatalom megszerzése:
Bár a főurak nagy része Károly mellé állt, az erősebbek ellenálltak. Ugyan Csák Máté
elismerte a királyt, de saját területükön királyként uralkodtak.
1312-ben a rozgonyi csatában Károly Róbert legyőzte Aba Amádé fiainak seregét. A
következő években fokozatosan átvette az irányítást az ország egész területe felett.
Csák Máté hatalma a rozgonyi csata után meggyengült, de az ország észak-nyugati
része csak a nagyúr 1321-es halála után került Károly Róbert ellenőrzése alá.

3. A hatalom megszilárdítása:
Károly Róbert új alapokra helyezte és megszilárdította a királyi hatalmat. A régi,
főnemesség helyére új, hozzá hű embereket állított és közöttük osztotta fel az
elkobzott birtokokat. Újra adományozott, ám csak megbízható, hozzá hű nemeseknek,
akik csupán szolgálati birtokként, úgynevezett honorbirtokként, szolgálatuk, vagyis
tisztségük viselése idejére kapták meg azokat.
A király erejét növelte egy új hadseregforma kialakítása is, megjelent a királyi
bandérium.

4. Gazdaságpolitikája:
A nemesfém-bányászat fejlesztése érdekében bányászokat telepített az országba. A
földbirtokosokat is érdekeltté tette a bányászatban. Régebben ugyanis az a terület,
amelyen nemesércet találtak, csere útján a királyé lett. Károly Róbert a földesúri
birtokon is engedélyezte ércbányák nyitását. Átalakította a bányabér (urbura)
rendszerét. Károly Róbert azonban a bányabér egyharmadát átengedte a
földesuraknak, hogy elősegítse az új bányák feltárását.
A legnagyobb hasznot a királyi nemesfém-monopólium biztosította a kincstárnak.
Nemesfémmel csak a király kereskedhetett. Az aranyat és az ezüstöt ezért nyers
állapotban megszabott áron be kellett szolgáltatni a pénzverő kamaráknak. A
pénzérmék azonban jóval kevesebb nemesfémet tartalmaztak a beszolgáltatottnál.
Magyarország Európa fő aranytermelőjévé vált.
A sokféle forgalomban lévő pénz helyett értékálló aranypénzt veretett. 1325-ben
kezdték firenzei mintára az aranyforint verését. Az értékálló aranyforint
megjelenésével azonban elvesztette az évenkénti pénzbeváltásból származó
jövedelmet, ezért ennek pótlására 1336-ban kivetette a kapuadót. Minden olyan telek
után kapuadót szedtek, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott
menni és meg tudott fordulni. A kapuadót jobbágytelkenként 18 dénárban határozták
meg.
Bevezette a harmincadvámot. Ez a külkereskedelmi vám kivitt vagy behozott árukat
vámolta meg.

5. Külpolitikája:
A lengyel Łokietek Ulászló leányát, Erzsébetet vette feleségül. A visegrádi
királytalálkozón 1335-ben megbékítette a cseh (Luxemburg János) és lengyel
(Łokietek Kázmér) királyt.
Bécs árumegállító joga a cseh és lengyel kereskedelmet is sújtotta, ezért 1335-ben
Visegrádon királyi találkozót hívott össze. A találkozón megegyeztek egy Bécset
kikerülő kereskedelmi útban, mely Cseh - és Morvaországon keresztül haladt a német
földre. Megegyeztek, ha Kázmér lengyel király fiú utód nélkül halna meg, úgy Károly
Róbert fia örökölné a trónt.
I. Károly 1342-es halálakor erős birodalmat hagyott fiára, Nagy Lajosra.