13.

Konszolidáció az 1920-as években (Bethlen István

miniszterelnöksége)
1. Politikai konszolidáció:
Bethlen először a parlamentarizmust akarta visszaállítani. Távol akarta tartani a
parlamenttől a szélsőségeket. Létrehozta az Egységes Pártot. Ezzel egy erős
kormánypártot hozott létre. A kisgazdák a földreform végrehajtása érdekében
együttműködtek a hatalommal. 1921 decemberében tárgyalásokat kezdeményezett a
szociáldemokratapárt vezetőjével, Peyer Károllyal, majd pedig titkos paktumot kötött
vele. Az 1921-ben kötött Bethlen-Peyer paktum biztosította a párt szabad működését
és parlamenti képviseletét, cserébe a szociáldemokraták nem szervezkedtek a
közalkalmazottak és a vasutasok körében.
A kommunisták ellen azonban sokkal keményebben léptek fel: a rendőrséggel
próbálták felszámolni a szervezkedésüket.
A parlamenti többség érdekében Bethlen korlátozni kívánta a szavazati jogot. 1922-
ben rendeletben szűkítették a választójogot. Később a rendeletből törvény lett, 1938-ig
maradt fenn. A választásra jogosultak körében vagyoni cenzust vezettek be, a nőknél
30 évre emelték fel a választójog korhatárát.
Ez a korlátozott parlamentarizmusnak nevezett berendezkedés biztosította a
szélsőségek visszaszorítását.

2. Gazdasági konszolidáció:
A világháború, majd az azt követő trianoni béke teljesen tönkretette a gazdaságot. Az
életszínvonal csökkent, általános volt az éhínség. Jelentős szerkezetátalakításra volt
szükség, mivel egyes gazdasági ágazatok túlméretezetté váltak. A korábban fejletlen
könnyűipari ágazatokat fejlesztették. A gazdaság talpra állításához azonban
elengedhetetlen volt a külföldi tőke bevonása.
1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe. Majd 1923-ban hazánk felvett
250 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt, melyből sikerült megvalósítani a
szerkezetváltást. A népszövetségi kölcsönből 1925-re megállították a korona
inflációját, majd 1927-ben új, értékálló valutát vezettek be a pengőt. Bethlen
tevékenysége nyomán a gazdaság stabilizálódott.
Rohamosan fejlődött az elektronika megindult az alumíniumgyártás. Megnyílt az első
alumíniumkohó, a Weiss Manfréd Művek.

3. Külpolitika:
A háborús vereség következtében Magyarország elszigetelődött. A kétoldalú
szerződésekkel létrejött kisantant gyűrűjében a legfontosabb feladat az elszigeteltség
oldása lehetett. Az elszigeteltségből való kitörés első sikereként 1922-ben
Magyarországot felvették a Népszövetségbe, majd 1923-ban népszövetségi kölcsönben
részesült. A magyar külpolitika számára az elégedetlen Olaszország a megfelelő
partnernek tűnt. 1927-ben Bethlen és Mussolini aláírta az olasz-magyar örökbarátsági
szerződést.