18.

Magyarország a második világháborúban, német

megszállás és a nyilas rémuralom
1. Sodródás a háborúba:
1940 végén a magyar kormány örökbarátsági szerződést kötött a németbarát jugoszláv
kormánnyal. 1941 tavaszán Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását. Hitler a magyar
kormánytól a német csapatok átengedését és katonai részvételt követelt. Az
együttműködés visszautasítása a németekkel való szakítást jelentette volna. Így Teleki
Pál az öngyilkosságba menekült. Horthy Bárdossy Lászlót nevezte ki
miniszterelnöknek. A magyar csapatok bevonultak a Délvidékre, de csak a jugoszláv
állam szétesése után. Az országhoz csatolták a Muraközt, a Mura-vidéket, a Baranyai
háromszöget és a Bácskát.

2. A Szovjetunió megtámadása:
1941. június 22-én a németek megtámadták a Szovjetuniót. A magyar vezetés attól
félt, hogy a románok kedvezőbb elbírálásban fognak részesüln. 1941. június 26-án
ismeretlen felségjelű repülőgépek bombázták Kassát, amit a vezérkar szovjet
provokációnak tartott. A kassai bombázás után 1941. június 27-én Magyarország
bejelentette a Szovjetunióval szembeni hadiállapotot. Ezzel Magyarország belépett a
háborúba.

3. A „vonakodó csatlós”:
A németek moszkvai kudarca után azonban már követelte Németország egy nagyobb
magyar hadsereg bevetését a keleti fronton. 1942 tavaszán megkezdődött a magyar
hadsereg kiszállítása a Don-kanyarba, a Don folyó partjára. 1942 tavaszán Horthy új
miniszterelnököt nevezett ki Kállay Miklós személyében. Kállay azt a feladatot kapta,
hogy lazítson a Németországhoz fűződő politikában. Kállay hivatalos szinten a
németekkel való fegyverbarátságot hirdette, de megbízottjai titkos tárgyalásokat
folytattak az angol diplomatákkal külföldön. Kállay hintapolitikája, nem váltotta be a
hozzá fűződő reményeket.

4. A doni katasztrófa:
1943 januárjában nagy erejű szovjet támadás érte a Don folyó partján állomásozó 2.
magyar hadsereget. A magyarok helyzete kilátástalan volt: a németek ugyanis a
rosszul felszerelt magyar hadsereg létszámához képest aránytalanul hosszú
frontszakasz védelmét jelölték ki. A magyar hadsereg jelentős része elpusztult. A
magyar hadsereg főparancsnoka, végrehajtotta a német utasítást, melynek értelmében a
magyaroknak kell fedezniük a németek visszavonulását.

5. A német megszállás:
Mivel a magyar tárgyalásokról a német titkosszolgálat tudomást szerzett, Hitler
elvesztette bizalmát Horthyban. 1944. március 19-én a németek megszállták
Magyarországot. Horthy a németekkel való együttműködés mellett döntött. Német
követelésre Kállay helyére Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.
Megkezdődött a németellenes politikusok letartóztatása. Magyarországot nagyobb
háborús részvételre kényszerítették:
- újabb hadsereget kellett a frontra küldeni
- a magyar gazdaságot a német haditermelés szolgálatába állították
- Kezdetét vette a magyar holokauszt: a kormány kötelezővé tette a sárga
csillag viselését. 1944. április 16-án megkezdték a magyar zsidók
gettókba hurcolását. Majd megkezdődött a magyar zsidók deportálása.
1944 nyarán Horthy leállította a deportálásokat, de ezzel már csak a
budapesti zsidóság kerülte el a pusztulást.

6. A kiugrási kísérlet:
1944 augusztusában Románia átállt a szövetségesek oldalára. Ezzel megnőtt a magyar
kiugrási kísérlet lehetősége is, mivel a közeledő fronton harcoló magyar csapatokat
könnyen a németek ellen lehetett volna fordítani. Horthy leváltotta Sztójayt, s utódát,
Lakatos Gézát megbízta, hogy készítse elő az ország háborúból való kilépését. Horthy
megkezdte a kilépés előkészítését: küldöttséget küldött Moszkvába, és létrehozta a
Kiugrási Irodát. 1944. október 15-én felolvasták a rádióban Horthy proklamációját, az
ország háborúból való kilépéséről. A Gestapo emberei elrabolták Horthy fiát, hogy
megzsarolják a kormányzót. Ráadásul a tisztikarban sok németbarát tiszt nem akarta
végrehajtani Horthy parancsát. A hadsereg sem kapott egyértelmű parancsot a
fegyverletételre. Így a kiugrási kísérlet egy nap alatt megbukott.

7. A nyilas rémuralom:
A sikertelen kiugrást követően a nácik hatalomra jutatták a nyilasokat. Szálasi Ferenc,
egyesítette az állam- és kormányfői tisztséget. A nyilasok az ország emberi és anyagi
erőforrásait a vesztes háború szolgálatába állították. Hozzáláttak a budapesti zsidók
kiirtásához. Mivel már nem volt mód a deportálásukra, egy részüket a Duna parton
ölték meg, míg másokat erőltetett menetben hajtottak nyugat felé. Magyarország a
nyilas uralom alatt az utolsó pillanatig harcolt a nácik oldalán. Az ország hadszíntérré
vált. 1945 áprilisában az országot felszabadította a Vörös Hadsereg a német uralom
alól.