40.Városodás és városiasodás.

A városi övezetek
Az emberiség túlnyomó többsége napjainkban már állandó településben lakik.
Három kategóriáját szokás megkülönböztetni:
 a magányos települést (tanya, szórványtelepülés),
 a falut
 város
Ideiglenes település: Az állandó településekkel szemben az ideiglenes települések csak egy
bizonyos időre létesítettek.

Településtípusok:
- városok: nagyobb népességű település, amelynek alapfunkciói az ipar, a
kereskedelem, az oktatás, a kultúra és közlekedés,
- falusias települések: egyszerűbb szerkezetű település, kisebb népesség, és főleg a
lakosság alapellátását biztosító mezőgazdasági termelés jellemzi,
- szórványtelepülések (tanyák): külterületi lakott hely
Urbanizáció: latin szó, jelentése: város. Két folyamat megnevezésére is használatos.

Városodás:
 mennyiségi mutató
 a városok, illetve a városokban élők számának növekedése
 városok népességszámának növekedését, területének gyarapodását
 a város-falu népességarányának megváltozását a városok javára
 Ez egyrészt a falusi lakosság városokba történő beköltözéséből, másrészt a
települések várossá nyilvánításából adódik.
 A 20. század közepétől a fejlett országok urbanizációjában a városodás folyamatának
felgyorsulása jellemző.
Városiasodás:
 minőségi mutató
 a városi életmód elterjedése, szolgáltatások bővülése folyamatát jelent
 terjed a városi életmód, fejlődik az infrastruktúra
 átalakul a gazdasági szerkezet
 megjelennek, gyarapodnak a szolgáltatási intézmények.
A város övezetei, zónái:

Belső munkahelyövnek (city):

 a városok középpontjában található,
 jó megközelítéssel rendelkezik
 belső üzleti negyedek, bankok, színházak, szállodák, irodaházak,
 kiemelkedően magasak a telekárak,
 magas a nappali népessége, sok embernek adnak munkát

Belső lakóöv (a city-t veszi körül):

 sűrűn beépített városrész,
 funkciójuk zömmel lakófunkció
 egészségügyi, oktatási, kulturális és kereskedelmi intézmények is találhatók itt
Külső munkahelyöv (a belső lakóövet veszi körül):
 itt főleg gyárak, kórházak, áruházak találhatók

A legkülső részen a külső lakóöv húzódik (agglomeráció):

 ez az övezet laza beépítettségű kertvárosi jellegű, de ide épültek a nagy lakótelepek.

Ezek az övezetek átnyúlhatnak egymásba, keveredhetnek, megszakadhatnak.

Napjainkban a külső lakóövön túl is létrejött egy újabb munkahelyöv.
Ide települtek a nagy területeket igénylő hipermarketek, diszkont áruházak.

Urbanizáció folyamata:
1)
 Magasak az ingatlan árak
 I.ipari forradalom
 nagy nyomor -> elköltözés
 gyárak és bérházak megjelenése,
 nyomortelepek-> bűnözés, környezetszennyezés -> szmog

2) Szuburbanizáció
 kiköltözés -> suburban, agglomeráció
 II.ipari forradalom
 vasút, gépkocsi
 dugók -> gyárak kiköltözése -> boltok kiköltözése

3) Reurbanizáció
 város rehebilitálása
 slum/rozsdaövezet átalakítása
 III.ipari forradalom

4) Dezurbanizáció
 agglomerációkban bontakoznak ki nagyobb központok ( Budaörs-Tesco, RTL-
Törökbálint)