Logo.B.6.

Artikulációs és fonológiai zavarok

- Az artikulációs és fonológiai zavarok terminológiai háttere, típusai és tünetei
- Az artikulációs és fonológiai zavarok diagnosztikai folyamata
- Az artikulációs és fonológiai zavarok terápiája
- A beszédpercepció vizsgálata
- A beszédpercepció terápiája
- Az artikulációs és fonológiai zavarok terminológiai háttere, típusai és
tünetei
Az artikulációs zavarokat hétköznapi nyelven pöszeségnek nevezzük. A legtöbb gyermek
szinte észrevétlenül, látszólag minden különösebb erőfeszítés nélkül veszi birtokba az
anyanyelvét. Néhányan azonban már a korai időszakban nehézségekkel szembesülnek, és
fejlődésük a kezdetektől fogva elmaradást mutat. A nyelvi elmaradásnak több formája és
többféle fejlődési perspektívája lehet. Egyik típusa a A BNO 10 meghatározás szerint az F80
Specifikus beszéd-nyelvfejlődési zavarok kategórián belül az egyik altípus az F80.0
Specifikus beszéd artikulációs zavar.
(F80), és a következő meghatározást adja: „Olyan zavarok, melyekben a nyelvelsajátítás
normál folyamatai már a korai életszakaszban zavart szenvednek. A zavar nem tulajdonítható
közvetlenül neurológiai vagy beszédszervi anomáliáknak, érzékszervi károsodásnak, mentális
retardációnak vagy környezeti okoknak.” (BNO–10, 1998) A nyelvi rendszer elsajátításával
kapcsolatos fejlődési zavarok területét mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban
meglehetős fogalmi és/vagy szóhasználati tarkaság jellemzi. Míg korábban a developmental
aphasia fejlődési afáziát követte a developmental dysphasia ’fejlődési diszfázia’ a mai
DSM-V szerint a specific language impairment (SLI) ’specifikus nyelvi zavar’ használatos. A
hazai logopédiában a megkésett és az akadályozott beszédfejlődés terminusok használatosak.
A hazai felfogásban két, viselkedéses alapon meghatározott tünet együttesről van szó,
amelyeknek az elkülönítése több szempontból: nyelvi-kommunikációs tünetek, súlyosság és
kognitív profil alapján történik. Legfőbb probléma az, hogy a nyelvi zavar spektrumát
leszűkítve azt állítja, hogy a zavarban érintett nyelvi szintek (pl. lexikon, nyelvtan), az érintett
nyelvhasználati forma (megértés, kifejezés), illetve a zavar súlyossága szorosan
összefüggenek, és azt sugallja, hogy a nyelvi zavarnak csak a fenti két formája létezik. Ezzel
szemben e két kategóriánál a valóságban sokkal többféle tüneti kép fordul elő. A jelenlegi
terminológiai felosztás sem tagolja kellően a különböző zavarokat.

1
A beszéd-/ nyelvi zavarokon belüli alkategóriákat a következő osztályozási szempontok
határozzák meg:
oÉletkor
oÉrintett beszéd-/nyelvi képességterületek
oFellépés jellege (fejlődési, szerzett), ezzel összefüggésben az etiológia
oEgyéb jelenlevő zavarok

0–4 éves kor diagnosztikus kategóriái az érintett képességterületek szerint

4-7 éves kor diagnosztikus kategóriái az érintett képességterületek szerint

7-18 éves kor diagnosztikus kategóriái az érintett képességterületek szerint

(Gereben – Fehérné –
Kas - Mészáros, 2014)

Osztályozási típusok, tünetek

● Nyelvészeti szempontú megközelítés
● Besorolás a funkcióterületek érintettsége alapján

2
 ● Patolingvisztikai szempontú osztályozás
● A fejlődéslélektani szempontú osztályozás

Nyelvészeti Beszélt nyelv

szempontú Észlelés Produkció Észlelés Produkció
Hirschberg, (Beszédhangok (Beszédhangok (Fonéma, mint (Fonéma, mint
2013 észlelésének létrehozásának szóépítő elem szóépítő elem
szintje) szintje) felismerése) létrehozása szavak
szintjén)

Fonetikai szint sérülése Fonológiai szint sérülés

Anyanyelvi Beszédhangok Szófelismerés Szavak

hangzórendszer, kiejtésének, zavar létrehozásának
beszédhangok artikulációnak (szómegértés, nyelvi zavara
észlelési zavara az eltérései szótanulás (Szókincs bővülés
(Nem tudja a (Anyanyelvi gátolt) akadályozott)
beszédhangokat hangzórendszer
felismerni, képzésének
azonosítani) zavara)

3
 Nyelvfejlődési zavarok Beszéd (Fonetikai szintű artikulációs
zavarok)

Besorolás a A nyelv különböző szintjein Verbális fejlődési diszpraxiák

funkcióter jelentkező tünetek
ületek Beszédfolyamatosság zavara
érintettség
Szerzett nyelvfejlődési zavarok Szerzett beszéd zavarok
e alapján
Afáziák Diszartriák

4
 Specifikus nyelvfejlődési zavarok SLI
(organikus, mentális, emocionális károsodás nélkül)

Patolingvis Fonológiai, fonetikai szinten: kiejtés zavara

ztikai Szemantikai-lexikai szint: szemantika, szókincs zavara
szempontú Szintaktikai, morfológiai szint: grammatika zavara
Nyelvfejlődési zavar felléphet primer sérülések nyomán is.

A Érzékelési Neurológiai Értelmi sérülés Pervazív zavar

fejlődésléle zavarok sérülések Down-szindróm autista gyermekek
ktani - hallássérült, vak - gyermekkori a
szempontú szerzett afázia Williams-szindró
ma

Pöszeség = fonetikai/fonológiai artikulációs zavar

Meghatározásában a tünetek és a háttérben meghúzódó okok játszanak szerepet
Kovács (1998): „a beszéd tisztaságának olyan zavara, amelyre az adott nyelvközösség
artikulációs normájától való eltérés a jellemző”

Felosztás a zavar típusai szerint

● Kóroktan
● Kiterjedés
● Akusztikus tünet
● Akusztikai percepció fejlettsége szerint
● Fonetikai-fonológiai típusba való besorolás szerint (nyelvészeti megközelítés)
Kóroktani felosztás
● Organikus (Centrális eredetű, Perifériás beszédszervek elváltozása, Hallássérülés)
● Funkcionális
Kiterjedés szerint
● Teljes, általános
● Részleges - Monomorf forma (egy artikulációs képzési helyre tartozó hangok
érintettek)
- Polimorf forma (több artikulációs képzési helyre tartozó hangok
érintettek)

5
 ● Szenzoros (észlelés miatt)
● Motoros (kivitelezés miatt)
● Elhagyás
● Helyettesítés
● Torzítás
Akusztikus tünet alapján
● Torzítás = diszlália
● Helyettesítés = paralália
● Kihagyás = alália
Akusztikai percepció fejlettsége szerint
● Szenzoros
o3-4 év, sem önmaguknál, sem másoknál nem képesek a hibás ejtés felismerésére
● Kondicionált
o4-5 év, a szó már a felnőtt ejtés szerint reprezentálódik a gyermekben, ezért felismeri
a hibás ejtést, de nem képes a korrekcióra
● Motoros
o5-6 év, a felnőttnyelvi alakot raktározza el a gyermek, ez a felismerés alapja, és
tudatában van annak, hogy ő még nem képes a helyes kiejtésre
Nyelvészeti megközelítés
● Fonetikai zavar
o A gyermek képtelen bizonyos hangok kiejtésére. Ennek oka a beszédszervi eltérés, a
nem megfelelő koordinációs vagy beidegzési zavar.
● Fonológiai zavar
o Az egyén kiejtésében megnyilvánuló eltérő fonológiai rendszerről ismerhető meg,
eltér az adott közösség nyelvi normáitól.
o Nem bizonyos beszédhangok kiejtési hibáiról van szó, hanem annak
képtelenségéről, hogy az adott beszédhangot a maga fonológiai funkciójában tudja
alkalmazni.

Az artikulációs és fonológiai zavarok diagnosztikai folyamata

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a
pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről)

6
Nemzetközi diagnosztikus rendszerek:
BNO: a különböző betegségcsoportok diagnosztikus kódrendszerét foglalja magában
FNO: funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása
DSM-5: bio-pszicho-szociális megközelítést alkalmaz
A logopédiai ellátás önkéntes alapon történik,
kivéve:
● óvodai foglalkozáson való kötelező részvétel,
● tankötelezettség kijelölt iskolában való teljesítése alatti logopédiai terápia
● harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi
fejlettségének szűrése

A logopédiai diagnosztikai folyamata (módszertana): Diagnosztikai kézikönyv (2014)

szabályozza
o Beszédszervi állapot és működés
o A beszédhangok kiejtése
o Összefüggő beszéd és kifejezőképesség
o A szó hangtani szerkezete
o Hallás, hallási figyelem, emlékezet és differenciálóképesség
o A szeriálisfelfogás és kivitelezés, valamint az auditív és verbális emlékezet
o Kiegészítő vizsgálatok

Gerebenné és mtsai, 2012.szerinti felosztás:

• az érintett kommunikációs terület körülhatárolása, definiálása (a problémafelvetés),
• a hipotézis felállítása,
• a hipotézis „felülvizsgálata”, az ehhez szükséges vizsgálati módszerek, kiválasztása
(tesztek, kérdőívek, megfigyelések stb.),
• az adatok gyűjtése,
• az adatok elemzése,
• az adatok értelmezése, a hipotézis bizonyítására vagy cáfolatára,
• az adatok általánosítása, végkövetkeztetés, a diagnózis – státusz, differenciáldiagnózis
felállítása.

7
Legfőbb célja:
• a beszédkórkép körülhatárolása,
• a háttérben meghúzódó oki tényezők közötti összefüggések felismerése, értelmezése a
terápiás célok megvalósulása érdekében.

A diagnosztikus munka kapcsán kétféle megközelítés létezik: a szükségletorientált és a

diagnosztikus kategóriákra épülő – ez van Magyarországon.
Diagnosztika típusok:
• a státuszdiagnosztika az aktuális fejlettségi szintet, állapotmegismerést teszi
lehetővé
• a folyamatdiagnosztika által információt kapunk a fejlődés, az állapot
változásáról, melyeket a kontrollvizsgálatok (újabb státusvizsgálatok)
eredményeinek összehasonlításából szerzünk
• a differenciáldiagnózis segítségével jutnak kifejezésre az egyének és
csoportok, teljesítmények, képességek és tulajdonságok közötti különbségek
(Gereben, 2004/b)
• a fejlesztési diagnosztika célja az egyéni szükségletek megismerése, a
hiányosságok mellett a képességelőnyök feltárása, a fejlesztés irányának,
területeinek meghatározása
Korszerű követelmények a fogalomváltásokat illetően:
• diagnosztizálás helyett állapotmegismerés
• vegyük figyelembe az élettörténetet (segítő/hátráltató körülmények)
• a team-munka, holisztikus megközelítés
• részletesebb egyén-környezet-analízis
• a besorolás az integrációt, inklúziót segítse

Jogszabályok
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
A köznevelési rendszer intézménye pl. a pedagógiai szakszolgálati intézmény, melynek
feladata a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 18. § (2)(b) szerint a szakértői

8
bizottsági tevékenység és a (d) bek. alapján a logopédiai ellátás. Logopédiai diagnosztika: A
harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrése. A
hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az
ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás)
készültségre irányul. 3 évesen KOFA (szülő tölti ki a kérdőívet otthon), 5 évesen SZÓL-e?
teszt, amit a logopédus vesz fel a gyermekkel.
Vizsgálati protokoll SNI-s gyermekek számára: Diagnosztikai kézikönyv. Szakszolgálati
tevékenység szabályozása: alapprotokoll, szakterületi protokoll, specifikus protokoll. A
Logopédiai vizsgálatok kézikönyve alapján a diagnosztika folyamata:
o Beszédszervi állapot és működés
o A beszédhangok kiejtése
o Összefüggő beszéd és kifejezőképesség
o A szó hangtani szerkezete
o Hallás, hallási figyelem, emlékezet és differenciálóképesség
o A szeriális felfogás és kivitelezés, valamint az auditív és verbális emlékezet
o Kiegészítő vizsgálatok (szókincs, beszédpercepció, nyelvi fejlettség, nyelvi percepció)
Szakértői vizsgálat indítható :
a) hivatalból,
b) hatósági megkeresésre,
c) szülői kérelemre,
d) illetve a szülő egyetértésével
da) a nevelési-oktatási intézmény (óvoda, iskola),
db) „gyámhatóság”, „gyermekjóléti szolgálat”, bölcsőde, gyermekotthon, , „területi
gyermekvédelmi szakszolgálat”,
dc) fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye,
fogyatékosok nappali intézménye
kezdeményezésére.

Az artikulációs és fonológiai zavarok terápiája

A terápia módszertana
1, Előkészítő szakasz

9
 Artikulációs mozgások fejlesztése
Hangszalag gyakorlatok
Fújási gyakorlatok
Ajak- és nyelvgyakorlatok
Ajakgyakorlatok: Hangutánzások kontrasztpárokkal (ui, oá…)
Ajakzár pattintás
Alsó ajak beharapása-elengedése
Ajakkerekítés-terpesztés zárt és nyitott fogsorral
Cuppantás, puszi…
Nyelvgyakorlatok: Először a szájtéren kívül, utána az ajkak és a fogak
között, majd a szájtéren belül
Dorzális gyakorlatok: Laposra formált nyelvtest lefelé fordított peremmel alsó
ajak elé, alsó ajakra, alsó fogmederbe helyeztetése.
Alsó fogmederhez támasztott lapos nyelv első harmadának előre-hátra
hintáztatása anélkül, hogy a nyelv hegye támasztott helyzetéből kimozdulna.
Alsó fogmederhez támasztott nyelv, hosszanti középvályulat képzés.
Koronális gyakorlatok Laposra formált nyelvtest emelése, ejtése, kezdetben
ajkakon kívül, később szájtéren belül. Hengeres
nyelvtest emelése, ejtése kezdetben ajkakon kívül, később szájtéren belül.
Kanálformává alakított lapos nyelv alveolumhoz emelése.Zöngétlen felsőajak
nyelvperem zárhangképzés. n, l, t ciklizálás á, a, e vokálisokkal úgy, hogy az
álltartása a konszonánsok kiejtése közben is a vokálisoknak megfelelő helyzetben
maradjon. Csettintő gyakorlat, melynél a felső fogmederhez szívott
nyelvperem- a nyelvfék jól láthatóvá válik. Fogpiszkáló, spatula
nyelvhegy-alveolum közé szorítása á-ra nyitott állal.
Szenzoros funkciók fejlesztése: Auditív észlelés, figyelem, differenciálás, emlékezet,
szerialitás,
Hangos-halk hang differenciálása
Magas-mély hang differenciálása
Időtartam gyakorlatok - hosszú-rövid hang differenciálása.
Zöngés-zöngétlen mássalhangzók differenciálása.

10
 Beszédhanghallás fejlesztése – hang és kép egyeztetésével.
Cserélt hangok differenciálás izolált formában, szótagban,
szavakban (szó végén, elején, belsejében)
Adott hang kiemelése a szóból, a hangok helyének
differenciálása szavakban
Analizáltan ejtett szavak felismerése (hangokra bontva,
magánhangzók alapján, első szótag alapján, kezdő hang alapján)

2, Hangfejlesztés alapelvei:
Betartani a normál hangfejlődés fokozatait
Mindig új hangot alakítunk ki, nem javítgatunk
Támaszkodunk az érzékelés minden csatornájára
Csak motorosan és akusztikusan jól előkészített hangot lehet fejleszteni
Indirekt módszert kell alkalmazni a direkt előtt
Általános képességfejlesztés
Prevenció végzése
Betartani a normál hangfejlődés fokozatait
Képzés helye szerinti fokozatok o Labiális hangok: p, b, m o Dentális hangok: t, d, h o
Palatális hangok: ty, gy, ny, j o Veláris hangok: k, g
Vizuális követhetőség szerinti fokozatok o Zárhangok (p – k) o Orrhangok (m – ny) o
Réshangok (f – s)
Képzés módja szerinti fokozatok o Zárhangok előbb, mint a réshangok, zárréshangok o
Zöngétlen megelőzi a zöngést o l megelőzi a r hangot o Alsó nyelvállású előbb, mint a felső
Leggyakoribb paraláliák, indirekt és direkt hangzófejlesztés

3, Rögzítés
Szótagkezdő, szótagzáró, szótagközi fonetikai helyzetben. Rögzítősor:
sz-z-c: Kiégett ágakon ősz úr ül. (i, é, e, á, a, ó, ő, ú, ű)
s-zs-cs: Súlyos büdös almát ettél itt?
f-v-p-b-m: Túl prűd ikonőr édesanyád.

11
k-g: Mára Kossuth emlékét őrizzük.
ty-gy-ny: Tíz édes őrült málna vonul.
l-n-t-d-r: Drága Edém ott öt fiúnk ül.
j: Buzgó apánk emlékét őrizzük.
h: Sára kezén öt borízű ujj.
4, Automatizálás
Szó elején, végén, belsejében
Szókapcsolatban
Mondatokban
Szövegben
Versben
Spontán beszédben
5, Motoros differenciálás
Izoláltan
Szótageleji, szótagvégi, szótagközi helyzetben
Szavakban 4 fonetikai helyzetben
Szószerkezetekben
Mondatokban
Egy szón belül
Egy szón belül mondatban
Mondókában, versben, történetben

A beszédpercepció vizsgálata
A GMP vizsgálja a beszédészlelés különböző szintjeit, melynek feladataiban magnóból hallott
mondatokat kell visszaismételnie a kisgyermeknek.
GMP-2: Mondatazonosítás zajban – akusztikai észlelés mérése, feladat = ismétlés
GMP-3: Szóazonosítás zajban – akusztikai-fonetikai szint + lexikális hozzáférés. Feladat =
ismétlés
GMP-4: Szűrt mondatok azonosítása – leszűkített frekvenciatartomány (mintha telefonból
hallanánk), fonetikai szint vizsgálata, feladat = ismétlés

12
GMP-5: Gyorsított mondatok – fonológiai észlelés vizsgálata, kb. 25%-os gyorsítás. Feladat =
ismétlés
GMP-6: Természetes mondatok azonosítása
GMP-7: A vizuális észlelés vizsgálata
GMP-10: A szeriális észlelés vizsgálata – 10 értelmetlen hangsor (logatom) ismétlése egyszeri
hallás után (hasonlít idegen szó tanulásához!)
GMP-14: A beszédritmus észlelésének vizsgálata
GMP-17: A beszédhang-differenciálás vizsgálata
GMP-18: A transzformális észlelés vizsgálata

A beszédpercepció terápiája (ehhez könyv Beszédpercepciós fejlesztő modulok dr.

Gósy Mária - Imre Angéla)

Összetett modulok: Szavak, suttogott szavak, értelmetlen szavak, szókapcsolatok, mondatok

ismétlése
Modulelemek: Egyforma vagy nem egyforma; Hangkeresés; Hangokból szóalkotás; Hangokra
bontás; Nehéz szavak ismétlése; Szótagolás; Szóelőhívás
Piramismodulok: Bővülő mondatok ismétlése
Szókincsmodulok: Ellentét megnevezése; Szógyűjtés; Asszociáció; Találd ki!; Magyarázd
meg!
Lexikonmodulok: Mondatbővítés; Mondatbefejezés; Magyarázd meg!; Keresd a hibát!;
Mesélés

Irodalom:

• Gereben Ferencné ̶ Fehérné Kovács Zsuzsa ̶ Kas Bence ̶ Mészáros Andrea (2014):
Beszéd- és nyelvi zavart mutató (beszédfogyatékos) gyermekek, tanulók komplex
vizsgálatának diagnosztikus protokollja. In Diagnosztikai Kézikönyv. Educatio
Társadalmi Szolgáltató Kht., Budapest.
• Gósy Mária (2006): GMP-Diagnosztika. A beszédészlelés és a beszédmegértés
folyamatának vizsgálata, fejlesztési javaslatok. NIKOL Kkt., Budapest.

13
• Gósy Mária – Imre Angéla (2007): Beszédpercepciós fejlesztő modulok. Nikol Kkt.,
Budapest.
• Korompai Istvánné (2007): Az artikulációs zavar vizsgálata. In Juhász Ágnes
(szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve (pp. 41-54). Logopédiai Kiadó,
Budapest.
• Kovács Emőke ̶ Rehák Gizella (2013). Artikulációs zavar, pöszeség. In Hirschberg
Jenő ̶ Hacki Tamás ̶ Mészáros Krisztina (szerk.): Foniátria és társtudományok, II.
kötet (pp. 41-48). ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Tar Éva (2017): Fonológiai fejlődés, variabilitás, beszédhanghibák. ELTE Eötvös
Kiadó, Budapest.
• Thoroczkay Miklósné (2016): Beszédhangzók fejlesztése. Logopédia Kiadó,
Budapest.

14