6.

, Népi hiedelmek, babonás hangulat és balladai eszközök

Mikszáth Kálmán novelláiban

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

 Nógrád megyei Szklabonyán született (Felvidék)
 az itt élő lakosság jelentősen meghatározta műveit
 művei bár fiktív térben játszódnak, lehet tudni, hogy valós ihletésűek
 Epikus író: regényeiről és novelláiról ismert
 Ezek mellett újságírással is foglalkozott és politizált is
 A novellát népszerű műfajjá teszi
 általa fejlődött ki a századfordulós novella nemzedék
 1. megjelent írásai: A tót atyafiak; A jó palócok
 ezek a novelláskötetek hozták meg számára a várt sikert
 A jó palócokban regényszerű folytatás van a novellák között
Írói stílusa:
 A romantika és a realizmus határán állnak stílusjegyei
 Romantikus vonások: vonzódik az idillhez, a falusi romlatlansághoz, a
különös embertípusokhoz, váratlan fordulatok, népi motívumok
 Realista: eltűnnek az eszmények, műveiben helyet kap a társadalomkritika,
lélekábrázolás hitelessége
 Ábrázolási módjára jellemző az anekdotázó hajlam
 anekdotáknak nagy szerepe van írásában:
 az egész cselekmény alapját alkotja és nem csak színezi a művet
( anekdota  élőbeszédben használatos eszköz, szóbeli műfaj)
 Meghatározó Mikszáthnál a szabad függő beszéd/átképzeléses előadásmód
 belátást ad a szereplők gondolataiba, mégis kívülről mutatja be a történetet
 nem ítélkezhet hősei felett
 a szabad függő beszéd miatt nehezebben érthető, de lehetőség nyílik arra,
hogy a szereplő gondolataik között Mikszáth is elvesse saját gondolat-
morzsáit.
Népi hiedelmek, babonás hangulat:
 Elbeszéléseinek világát a helyi népi hagyományok: babonák, hiedelmek,
szokások alakítják.
 A novellákban fontos szerepet kap a természet, és annak közelsége. Az
emberek szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják a helyet, ahol
élnek.
 A táj a történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még
bele is avatkozik a történésekbe.
 Népmesékhez hasonlóan, az ártatlanság és a jótett elnyeri jutalmát, a bűnösre
büntetés vár.
 Mikszáth a falusi életre jellemző népi hiedelmek és babonák említésével
fokozza a népi hangulatot
  A novellákban a vallás is központi szerepet játszik
 valamilyen felsőbbrendű érték alá helyezik magukat a szereplők
 Novelláiban több motívum is megjelenik: bibliai, színek, nevek

Balladai eszközök:
 Bár novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy
rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt.
 Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel
 A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból.
 Nagyon sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát
átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata
 Hosszadalmas bevezetés után távolról közelíti meg a témát, ami mindig
valamilyen meglepetést hordoz magában
 Megjelenik a novellákban a bűn és bűnhődés motívum is
 A Bede Anna tartozása párhuzamba hozható az Ágnes asszony című Arany
balladával
 jellemző rá a balladai homály, a bűn és bűnhődés motívum