A hagyomány újraírása, az értelmező és

önértelmező folyamatok és az
elbeszéléstechnika sajátosságai Mészöly
Miklós Saulus című regényében
1)Mészöly Miklós:
-Molnár Miklós néven 1921-ben született Szekszárdon
-A Mészöly nevet apai nagymamájától, Mészöly Herminától veszi át és az ötvenes
évektől kezdi el használni
-Édesapja Molnár Miklós mérnök, édesanyja Szászy Jolán bátyja Molnár Dénes
orvos
-Szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanul és érettségizik
-Hencze Béla, aki megismerteti a francia nyelvvel és kultúrával, később ő az első
verseinek kritikusa
-1938 és 42 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi
Karán tanul, majd Szekszárdon joggyakornok
-Első novelláját 1943-ban a Pécsett megjelenő Sorsunk című folyóirat közli
-1944-ben besorozzák, de dezertál és bujkálni kényszerül, későbbi műveiben
igyekszik feldolgozni az itt szerzett traumáit
-1947-ben Tolna Megyei Kis Újságban adja ki első művét Mészöly néven
-1948-ban adják ki első novelláskötetét Vadvizek címmel
-1948-ban Budapestre költözik, 49-ben köt házasságot Polcz Aline pszichológussal,
akivel élete végéig együtt marad
-életük története: „A bilincs a szabadság legyen -2017 (levelezéskötet)
-Rákosi rendszer sematikus irodalmát elítéli, így hallgatásra kényszerül. Bábszínházi
dramaturg, majd 1954-től szabadfoglalkozású író, ekkor kezd el meséket írni
-Hallgatás éveinek végét a Sötét jelek c. novelláskötet megjelenítése vet véget 1957-
ben. Ám ezt a Kádár-korszakban is megvetik és pl: Ablakmosó darabját két előadás
után betiltják
-1960-as évek elején az Atléta halála című regényen dolgozik, amit előbb francia
nyelven ad ki, csak később magyarul. A következő években Mészölynek lehetősége
lesz utazni és külföldi kapcsolatokat kiépíteni. A tized második felében a legtöbb
regényét magyar nyelven is kiadják (pl. Saulus, Magasiskola…) +műveiből filmek is
jelennek meg
-1975-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó adja ki az életművet reprezentáló Alakulások
című válogatáskötete.
-Az életművének kijáró hivatalos díjait a rendszerváltás után érdemelte ki:
-pl: Kossuth-díj, A Magyar Köztársaság Érdemkeresztje, Szekszárd és
Budapest díszpolgára
-2001-ben hunyt el Budapesten
2)Munkásságának jellemzői:
-Elítélte a sematizmust, nem tett engedményeket a rendszernek, amiben élt
-Nagy hatással volt rá a francia egzisztencializmus, leginkább Camus
-Bonyolultabb regényszerkezet, lineáris elbeszélés felbontása, idősíkok egymásba
illesztése, cselekményelemek ok-okozati kapcsolatának elbizonytalanítása, történet
befejezetlensége, többféle értelmezés lehetősége jellemzi.
-Főbb tételei:-Az irodalom nem a világ megváltása, s nem is arra való
-Az irodalom nem lehet tételes, olyanról kell szólni, amiről nem tudunk

3)Saulus:
-A regény helye az életműben:
-1962 és 67 között írta meg
-Eredetileg kétrészesre tervezte, a második rész a damaszkuszi küldetést
mutatta volna be
-Valamint a mű első szövegét is jelentősen csökkentette
-Ebben a korszakban írta meg Az atléta halála c. művet is, amelyben azonos,
hogy mind2 főszereplő döntéshelyzetbe kerül
-A regény témája, cselekménye, koordinátái:
-Saulus története a Bibliából ismert. Az Apostolok cselekedetei jelentős
aaaaaarészben vele foglalkozik, igaz, nem Saulussal, hanem azzal, akivé megtérése
aaaaaaután vált, Pál apostollal. A keresztényeket vadul üldöző Saul(us), úton
aaaaaaDamaszkusz felé egy látomás hatására megtért, az új hit hirdetőjévé vált (ez
aaaaaaa pálfordulás).
-4 évvel Jézus halála után a zsidóság mindenáron fel akarják tartóztatni a
kereszténységet. Saulus a templomi rendőrség tagja, a törvény védelmezője
kitartóan üldözi Jézus összes hívét. Testileg kicsit gyenge, púpos. Korábban
elveszítette a feleségét és fiát. Egy cserzővargánál lakik Jeruzsálemben.
Saulusnak két lázadót kellett volna elfognia, de nem sikerül, így megingott a
vezetői hite, figyeltetik őt is. Kezd elbizonytalanodni a törvényben, megkérdő-
jelezi. Ebben a lélekállapotban találkozik Istefánosszal, az áruló rabbi vezető-
jével. Aki elmesél neki egy példázatot a vak juhászról. Majd végül később őt
üldözi a társaival. Istefánoszt kivégzik, majd Saul elindul Damaszkusz felé,
hogy Jézus követőit keresse. De út közben megvakul. Itt ér véget a történet
-helyszín: Jeruzsálem
-időtartam: néhány nap, de a múlt eseményei folyamatosan felidéződnek

-Történelmi háttér:
-Újszövetségi történet más nézőpontból, hisz ez a keresztényüldözők
szemszöge
-A szereplők többsége fiktív karakter, de valós karakter pl az „áruló Rabbi” -
aaaaa Jézus, Kaiafás és Ananiás főpap is megjelenik, a nevük kezdőbetűjével
-Helyszínek valós bibliai helyszínek, az időmegjelölés is konkrét, valós
történetek pl: Istefános megkövezése, Jézus kihallgatása
-Részletezve ábrázolja a Jézus halála utáni Júdeát, érzékeltethetővé teszi
a feszültséget és a zaklatottságot. Érzelemmentes világ, ahol a Törvény és
 a Törvény vezető rétegé a hatalom
-Mégsem egyértelműen evangéliumi hagyomány újra értelmezése, hisz a
megtérésnek nem a szakrális kiváltó okára (Saulus látomása) helyezi a hang-
súlyt. A személyiség, a lélek fordulása nem egyszeri megvilágosodás követ-
kezménye, hanem egy lélektani szempontból hiteles belső folyamat beteljese-
dése.

-Szerkezet:
-A történet keretes szerkezetű, a mű elején és a mű végén is egyaránt a
pusztában vannak a társaival és üldözni terveznek
-Retrospektív az időszerkezete, hiszen újra és újra felelevenítődik a múlt

-Főszereplő:
-Saulus fokozatosan elveszíti szilárdnak hitt identitását
-meginog a lelki egyensúlya
-kételkedni kezd a Törvényben
-az ítéletek érvényességében elbizonytalanodik
-Ez a komplex érzés készíti elő a „páfordulást”
-A regény végén az önazonosságot vesztett ember eleinte gyermekkora
helyszínére Tarzuszba akar utazni, de végül az új kihívás felé indul
-Saulus, a nyomozó, figyelme a történet előrehaladtával egyre inkább
önmagára koncentrál. (párhuzam Oidipusszal, aki végül magában találja
meg a bűnt, a hibát)
-Rabbi Abjatár karaktere az önkényuralmak tökéletes elem
-nem törekszik magasabb rangra
-azonosulása az általa képviselt hatalommal tetteiben egyértelmű
-Nem szerepel az Új szövetségbe, csak az Ószövetségben
-Saul egy mentora, de sosem erősíti meg

-Elbeszélő:
-A regény elbeszélője Saulus, E/1-ben beszéli el a történetet
-Az ő szemszögéből látjuk az eseményeket, szereplőket
-Egyaránt szubjektív és objektív
-Objektív, hiszen tárgyilagosan közvetít, korlátozott, hiszen annyit mond
amit lát és hall (nem mindentudó)
-Szubjektív, hiszen az elbeszélést reflexiók, önreflexiók szakítják meg
-Saulus belső vívódása, monológja
-Az elbeszélés hiányai felértékelik a leírásokat
-Ahol az olvasó egy cselekedet részletezését várná, ott a szereplő
vizuális impulzusainak bemutatását kapja
-Stílusa emiatt vizionárius, expresszív

-Motívumok:
-saru
-Istefanos kéri meg, hogy vigyázzon a ruhájára, így ő a saját
ruháját hagyja ott a mártír öltözetéért.
-piros szín
-piros fű, piros pántlika (Támárnak) -visszatérés
 -vakság/vakító fény
-Camus: A közöny
-Mersault fény általi megvakulása után gyilkot, Saul előbb
gyilkos majd vakul meg
-Saulus műben a fénybefogadása a legtöbbször megtisztulást jelent
amelynek csúcspontja a vakság
-pl: pásztor története

-Gyanakvás – figyelni és megfigyelve lenni:

-Több gyanús eset is megjelenik pl: Sógora
-A történet során kezd rájönni, hogy főnökei figyelik őt. Kezdeti bizonytalanság
nem érzékelhető, de később fokozatosan zavarodottá, bizonytalanná válik.
-A tetőpont ebben, amikor egy kútnál beszél Istefanosal, majd utólag derül ki
,hogy valójában hetek óta keresik őt a saját beosztottjai a tudta nélkül
-Amikor csatlakozik ő is, és az utolsó házban ahol keresik helyette Kedmahkot

küldi be és utólag elmondja, hogy ott volt benn, de nem tartóztatta le, az
átváltozás itt kezdődik meg, hisz Saul szótlanul veszi tudomásul a vallomást

-Értelmezések:
1) Camus
-„Miért -mondja-, miért lőtt egy földön fekvő testre”? hangzik el a kérdés
Camus A közöny c. művében. Itt Mersault négyszer lőtt bele egy testre
a földön és arra hivatkozott, hogy a szemébe sütött a nap.
-Mindkét regény elutasítja az emberi cselekvések motivációinak
okainak magyarázatát (action gratuite)
-Továbbá hasonlóság, hogy a két mű főszereplői nem értik életük
sorsdöntő eseményeit
-Adott az Újszövetségi történet, amelyet mind ismerünk. Merül fel a
kérdés, hogy hogyan lesz Saulból Szent Pál? De a kérdés nem értel-
mezhető, hiszen hiányzik a műből a célra tartás. Hiába tudjuk azt, hogy
az Újszövetség hogyan végződik, akkor sem lehetünk biztosak a mű
végében, lehetséges, hogy Pál lesz belőle, de lehet, hogy nem

2) Balassa Péter gondolatai

-a cselekmény rejtélye a műforma rejtélyével válik egyenlővé
-ez a gondolatmenet arra épít, hogy a mű olvasása, formalitása
nyelvi eszközei teszik valóban izgalmassá a regényt
-Saulusban a bibliai ismereteink miatt azt hisszük tudjuk mi fog történni
de ez nem biztos, bár több példázat, álom utal Krisztusra
-pl: halászat, elveszett anyajuh
3) Grendel Lajos értelmezése
-parabola? nem, minek lenne a parabolája? csak szerepelnek benne
-pl: anyajuh
 -személyiséganalízis
-olyan regény, melyben az író főhőse identitásának szétesését
követi nyomon (damaszkuszi útig)
4) Olasz Sándor -nem lélektani regény
-A főszereplő lelki és tudati rezdüléseit a környezeti-tárgyi világba
kivetítve ábrázolja, a környezetbe integrálja gyakorlatilag
-A környező világ nem leírt, hanem megjelenített, érzelmi és gondolati
tartalmakkal telített
5) Angyalosi Gergely – identitáshiány, azonosság-hiány
-Saulus nem nagyon tudja megmagyarázni döntéseit, gyakorlatilag
saját önazonosságát üldözi a kereszténység képében
-Egy látomás azt üzeni neki, hogy önazonossághoz csak a
kereszténységen keresztül tud eljutni
6) Radnóti Sándor gondolatai
-Kínos könyv a Saulus, mert az hogy a végén nem írja le a megtérést
szerinte nem direkt döntés, hanem szimplán nem tudta, hogyan
ábrázolni Mészöly, így inkább így zárta le.