Az elbeszélői látásmód és hangnem

Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében

Kosztolányi Dezső:
-1885-ben Szabadka városában született
-1903-tól Budapesten a Bölcsészkaron tanult. Négyesy-szemináriumon
megismerkedett Babitssal, Juhásszal és Tóth Árpáddal.
-Kosztolányi kiemelkedő volt egyaránt a líra és az epika műnemében is.

Pacsirta:

-Keletkezés:
-1922
-Babits a regényről: „Most fedeztem fel benne a magyar próza nagyját.”
-nagy várakozás övezi

-Valóságalap:
-Életrajzi háttér – általában jellemző Kosztolányi regényeiben
-Húga, Mariska Pacsirta
-Karinthy Frigyes: “Mariska szegény riasztóan csúf teremtés”

-Koordináták:
helyszín: Sárszeg
-nem létező helyszín
-metaforikus – színvonalra utal (beszélőnév)
idő: 1899 szeptember 1.-8. (kontempoláris/múlt)
időtartam: egy hét

-Cselekmény felépítése:
-lineáris: 7 nap
-keretbe zár: Pacsirta utazása (indulás és érkezés)
-időkezelés:
1.-3. fejezet: elutazás napja

4.-8. fejezet: egy nap egy fejezet

elbeszélő uralja, kívülről látjuk, hogy mi történik a szülőkkel

9.-10. fejezet: csütörtök este, éjjel (kanzsúr, igazság kimondása)

szereplők belső, szubjektív gondolatai

11.-13. fejezet: visszaérkezés napja

-előtérben történik leginkább a cselekvés

-szülők élete
-háttérben: Pacsirta leveleiből kapunk kis betekintőt
 -napszakok változása
-időpontok éjszaka felé tolódnak
-életmód változás, a szülők oly dolgokat tesznek, amit Pacsirtával sose

-Szereplők:

-Pacsirta:
-címszereplő
-minden probléma okozója és a központi probléma tárgya
-megkeseredett, reményvesztett, átlagos
-fontos külső tulajdonság csúnya
-36 éves (nem házas…)
-féltékeny a szebbekre és fiatalabbakra
-dolgos, ezzel kompenzálni akar
-magányos, beletörődött
-csak becenevét ismerjük

-Vajkay Ákos:
-apa/ férj
-levéltáros volt
-59 éves
-legtöbbet róla tudunk
-belelátunk a lélektani folyamataiba
-ő mondja ki a végén az ítéletet
-beszélőnév: vájkál

-Vajkayné/Bozsó Antónia:
-anya/ feleség
-védi Pacsirtát, hagyományos családanya
-aggódó
-szelíd, zárkózott
-nem meri bevallani, hogy mi az igazság Pacsirtával kapcsolatban

-Mellékszereplők:
-kisváros társadalmi rétegeit, ember típusait reprezentálja
-pl: tisztségviselők (ügyész), értelmiségiek (orvos), politikusok,
aaaaaaaaa aaa művészek
-reformkor értékvilága a viszonyítási pont
-pl: Széchenyi, Petőfi
-minden érték lefokozódik
-vidék nem ad helyet a tehetség kibontakozásának

-Központi probléma:

-Szülők problémája:
Pacsirta: csúnya, emiatt nem megy férjhez
szülei szégyellik
a család elszigeteli magát a társadalomtól, korlátozza életük

-Pacsirta problémája ugyanez, tudatában van mindezzel

 -Pacsirta önmegértése (13. fejezet):
-tisztában van helyzetével
-kompenzálni próbál, kárpótolni akarja szüleit (pl:házimunka)
-vallási kapcsolat
-párhuzamot von Jézus szenvedésével
-elfogadja magányát
-senki sem érti meg, elzárkózik a világtól

-Vajkay visszatérő álma:

-elrabolják, megtámadják Pacsirtát, brutálisan bántalmazzák
-apa tudat alatti elfojtott vágya – Freud álomfejtése szerint
-számára Pacsirta teher, de szereti

-Vajkayék régen:
-aktív közösségi élet (pl: Párducok)
-Vajkayék most:
-amióta egyértelmű, hogy lányuk egyedül marad, elzárkóztak a világtól,
csak misére járnak ki
-a múltban egy fordulópont:
-Cifra Géza
-szülők azt gondolták, hogy megkéri
-csak kedves
-bűnbakot képeznek ezzel
-a váltás: Pacsirta elutazása, egy hétig úgy élhetnek, mint régen

-Ki nem mondott szavak, elhallgatás:

Béla bácsi
-gyerekként kezeli Pacsirtát
-Pacsirta ettől kellemetlenül érzi magát, zavarban van

Thurzó lányok
-irigy/féltékeny rájuk
-gazdagok, szépek és fiatalok

”Én nélkületek nem érzem magam jól”

-szülei nélkül nem szeret társaságban lenni
-nem tud másokkal kapcsolódni

Vajkay az egyetlen, aki ki meri mondani a valós problémát

-kanzsúr éjszakája (Vajkay részeg)
-lányuk csúnya, nem szeretik, gyűlölik

-Elbeszélésmód:

-mindentudó, de korlátozott elbeszélő

-hangsúlyosak a párbeszédek
-szabad függő beszéd
-rezonőr karakter: Íjas Miklós (elemzi a családot és regényt ír róluk-
aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Kosztolányi alakja)
 -elbeszélés hangneme:
polifónia = többszólamúság
-Szegedi-Maszák Mihály
-család, kisváros + Monarchia válsága
irónia, gúny és mellette tragikus jegyek

-Műfaji megközelítés:
-sokszínű

Lélektani regény:
-fontos a lélektani folyamatok bemutatása és a tudatalattinak a sorsok
aaaaaaaaaaaalakításában (Freud hatása)
-apa részegése hozza elő a tudatalattit, míg anya és Pacsirta
aaa aaaaaaaaaaaa szerint ezt le kell tudni küzdeni és el kell fogadni az aaa
aaaaaaaaaaaa áldozatvállalást

Krízisregény:
-egy esemény kizökkenti az eddig mindennapi életet és megmutatja a
aaaaaaaaaa szereplők új tulajdonságait
-jellemzője a határhelyzet
-pl: a műben az idővel játszik Kosztolányi (1899. szept.1)

Egzisztencialista regény
-létértelmező mű
-kirekesztettség, ami egy általános emberi tapasztalat (magány)
-pl: Pacsirta esetében a kinézete
-előremutató értelmezés (nem korszerű)

Társadalmi regény:
-elmaradottságot, a magyar kisvárosokat mutatja be
-megteremti Sárszeget – provincializmus jelképe

-ironikusan kapcsolódó regénytípusok:

Utaztató regény:
-a címszereplő keretbe helyezi a művet az utazással, de alig vesz rész
aaaaaaaaaa a cselekményben

Nevelésregény:
-a főhős semmiféle fejlődésen nem megy keresztül (36 éves)
-Pacsirta visszatérésével semmi sem változik meg, minden ugyanolyan
aa marad

-Kosztolányi a regényében egy ma is aktuális általános problémát mutat be. A

társadalom által állított elvárások és az ennek való megfelelés kényszere
tönkre képes tenni emberi életeket. Éppen ezért érezhetjük közelinek Pacsirta
helyzetét és válik a mai ember számára is érthetővé és izgalmassá a történet.