Professional Documents
Culture Documents
Táj És Ember Harmóniája, Hűség És Megmaradás Kós Károly Varju Nemzetség Című Krónikás Regényében
Táj És Ember Harmóniája, Hűség És Megmaradás Kós Károly Varju Nemzetség Című Krónikás Regényében
Varju nemzetség
-1925-ben jelent meg az Erdélyi Szépmíves Céh egyik első regényeként
-Műfaj:
vita, hogy történelmi regény-e
-nem a nagy történelmi személyekkel foglalkozik, ők a háttérbe
szorulnak
-helyette a kis ember nézőpontjából láthatjuk a történelmi változásokat
valójában történelmi regény és családregény is
alcíme: „krónika”
-elbeszélője kívülről és fölülről ábrázolja a cselekményt
-mindentudó és mindvégig jelen van
-Téma és rövid történet
Trianon után 5 évvel Kós a kalotaszegi tájhoz és emberekhez fordul
és egy történetben elmeséli, hogyan maradhat az ember hűséges a
a hazához
17. századi erdélyi történelem, Rákóczi György fejedelmesége
Varju nemzetség három generációja áll a középpontban
-első generáció:
Varjú János és fia Gáspár a Pojánára való érkezése
Letelepedésük, házuk felépítése
Bethlen család hívei, Gáspár az ő udvarába tanul
Hazatérése után Basa Tamáséknál vendégeskedik, ahol
megismerkedik Basa Annával. Végül nem őt veszi el, hanem
Vitéz Ilonát, Anna pedig Maksa László felesége lesz
-második generáció:
Gáspár és Ilona a Pojánán élnek
Vadászatra ide érkezik Rákóczi György, akit Gáspár meg-
támad, így Maksai lelövi. A fejedelem felégeti a házat és János
,valamint Ilona a gyermekekkel elmenekül.
János évente egyszer mindig feltűnik, majd évek után ismét
felépíti a Pojánát
-harmadik generáció:
A gyermekek közül az idősebb a seregben fogságba esik és
váltságdíjat kell érte fizetni, amit Maksai odaad Ilonának, mert
lelkiismeret furdalása van a történtek miatt
A kisebb ifjú Jankó vonzódik Anna és Maksai lányához, de
amikor a fiú megtudja az igazságot eltávolodnak
Varjú János idős korában meghal
A tatárok betörnek Erdélybe és a csata során Maksai meghalt.
Jankó és Kata a mű végére egybekelnek
-Szereplők jelleme
Varju család
-különcök, de önálló, erős személyiségek
-bölcsek és hűségesek a tájhoz (Pojána, szimbolikusan Erdély)
-János az idealizált embereszmény
-Gáspár a méltó utódja
Maksai család
-erkölcsileg ingatagok, nem hűségesek
pl: Anna szerelme
-Gáspárt szereti, de Maksai udvarlását fogadja,
végül boldogtalan marad
-Maksai a mű végére jellemfejlődésen esik át
az ember mindig képes megváltozni (üzenet)
-Helyszín
Kalotaszegen játszódik
-Valkó, Gyalu, Monostor, Pojána
havasi élet körül romantikus mítosz
-Táj szerepe
Táj és ember harmóniája
-kalotaszegi természet szépsége és zordsága oly módon változik a
műben, mint a kedves és kegyetlen események
-táj és időjárás sokszor érzékelteti a szereplők hangulatát
pl: Gáspár elment Annától
-„unalmas, szürke, őszi nap”
Tatár támadás
-„megmozdul az erdő”
-A Pojána az értékőrzés, a hazához az emberséghez való hűség
jelképe, a lakói is ilyenek
Hegy metaforikus szerepe
-Maksai László háromszor jelenik meg a hegyen
előszőr a lopókat kézre kerítő sebesült Gáspár ágya
mellett láthatjuk
másodjára, mikor Rákóczi Györgyöt megvédi Gáspárral
szemben és megöli a fiatalembert
harmadjára pedig a tatár harcban sérülten viszik fel, ahol
végül meghal és János, valamint Gáspár mellé temetik
-Egyfajta biztonságot ad a hegy, a másoktól való zártságot és rálátást
az életükre, de sok nehézséggel és gonddal jár
-Maga Kós Károly is ilyen „hegyi ember” volt.
Sztánán a Varjúvárban
-Gáspár ajándékai Annának is a hegyhez köthetőek
nyúl, őz, mókus, gomba, eper
-Babonás hiedelem fűződik a hegyhez
elveszett arany