Dante Alighieri Isteni színjátéka első éneke

(Pokol) szövegének jelentésrétegei, az

allegorikus olvasat lehetőségei

Dante Alighieri:
-1265-ben született Firenzében
-Nemesi eredetű család, apja jogtudós, anyja fiatalan elhunyt
-Alapfokú iskoláit a ferencesek és dominikánusok rendjében végezte
-Bolognában is tanult
-1274-ben látta meg Beatrice Portinárit, ettől kezdve ő jelentette számára, a tökéletes
be nem teljesülendő plátói szerelmet
-1285-ben feleségül vette Gemma Donatit és három gyermekük született
-Dante idejében a pápaság és a német-római császárság küzdelme zajlott
-ő a pápaság oldalára állt
-1300-ban Firenze első emberévé választották és meglátogatta a pápát
távollétében teljes vagyonelkobzásra és száműzetésre ítélték
-Néhány évig vándorolt, zarándokolt, majd 1318-ban Ravennába költözött és 1321-
ben itt halt meg
-Munkássága:
-költő, filozófiai és politikai író
-összegzi korának tudományát, világképét, poétikai elveit
-népszerűségét növelte, hogy anyanyelvén, olaszul írt
Isteni színjáték (1307-1321):
-eredeti címe: La Divina Comedia
-a „divina”, vagyis isteni jelző az utókor csodálatát fejezi ki
Dante eleinte a Comedia címet adta, abból a célból, hisz ez egy vígjáték,
mert a végkifejlete pozitív
-a mű kevert műnemű alkotás
epikus, mert fikciót beszél el, az emberiség egészéről
lírai, mert az én belső történéseit is ábrázolja
drámai, mert párbeszédeket és jelenetszerű elemeket is tartalmaz
-a művet Dante olaszul írta meg, toscanai nyelvjárásban, amit a középkor
enciklopédiájának is neveznek
-témája egy misztikus túlvilági utazás
Pokol, Purgatórium (Tisztítótűz) és Paradicsom (Mennyország)
-a Pokolban és Purgatóriumban Vergilius a főszereplő kísérője, majd a
Paradicsomban előszőr Beatrice és utána Szent Bernát kíséri
-útja során megvilágosul előtte a világmindenség isteni rendje
-az utazás egyben a személyes üdvözülésének is története
-Dante egyben az utazó és az elbeszélő is, ez egy fajta proféta szerepbe helyezi őt
-az Isteni színjátékban a számoknak is nagyon fontos szerepe van
Száz éneke van (isteni tökéletesség száma)
(bevezető ének+ 3x33 (szentháromság képe))
strófaszerkezete tercina, három rímmel összefogott sor
rímképlete: aba bcb cdc …
-A Komédia univerzuma a ptolemaioszi világkép és Dante képzelete szerint alakult
A Föld a világegyetem központja, gömb alakú
Északi ponton található Jeruzsálem és a Golgota
A Pokol a Föld középpontjába nyúló szűkülő tölcsér, amelyben
büntető körök vannak
Délen a hatalmas világtenger van
Felettük emelkedik ki a Purgatórium és a Paradicsom
A Pokol időtlen, történelemtől mentes és sötét világ
A Purgatórium időleges
A Paradicsom időn kívüli, harmonikus világ, a világosság birodalma
Az első ének allegorikus értelmezései:
-A középkor jelképes gondolkodása ugyanannak a dolognak akár négyféle jelentést
is tulajdoníthatott
-Jeruzsálem esetében:
-szószerinti jelentése: „a földi Jeruzsálem”
-allegorikus értelme: „Krisztus temploma”
-erkölcsi jelentése: „az emberi lélek” spirituális/allegorikus jel.
-üdvtörténeti jelentése: „az Isten országa” költői képnek két értelme
van, közvetlen és átvitt
értelmű
-szerkezet:
1.-12. sor: Dante eltéved egy sötét erdőben
13.-30. sor: Egy napsütötte domb lábánál
31.-60. sor: Három vadállatt állja útját
61.-90.sor: Vergilius feltűnése
91.-111.sor: Az Agár-prófécia
112.-136.sor: Vergilius egy túlvilági utazást ajánl a szerzőnek
-Dante, az utazó 1300 nagycsütörtökének éjszakáján indult el, hogy meglelje az
üdvözlés útját és Húsvét utáni csütörtökön tért haza, hogy hírt adhasson
-Az erdő a bűnt és a bűnös életet (2.sor), a domb a boldogságot (13.sor), a nap
Istent (17.sor), míg a három vadállat a földi boldogsághoz vezető út akadályait,
vagyis a kísértéseket jelképezik.
-A három vad: foltos párduc
-testiség, bujaság (francia királyság)
felszegett fejű oroszlán
-gőg, kevélység (Firenze)
nőstényfarkas
-birtoklás- és hatalomvágy (pápai udvar)
-37-40. sorban feljön a Nap, felcsillan a remény
-középkori felfogás szerint Isten az első tavaszi nappal teremtette a világot, majd
ezen a napon fogant meg Krisztus, amiről az angyal hírt ad Máriának és később
ugyanezen a napon, nagypénteken hal meg
-61. sorban tűnik fel Vergilius, akit Dante mesterének tekint (85.-87. sor)
-91.-96. sorban kiderül, hogy az utazás az egyéni üdvtörténetet mutatja be, de a
történet egy útmutatás az egész emberiség számára
-Vergilius megoldása az agrár, az allegorikus hős (102-111. sor)
 császárság jelképe, amely legyőzi a farkast (pápai udvart)
-104. sorban megjelenik a Szentháromság
Atya, a tudás, teremtő bölcsesség
Fiú, az erény, Jézus, aki bűn nélkül való
Szentlélek, a szent szeretet
-113. sorban, Vergilius elvállalja az utazás vezetését
míg Vergilius az Aeneisben megénekli a földi boldogsághoz vezető utat,
addig Dante az égi boldogság felé törekszik, így a mester túlszárnyalhatja
a tanítványát
-117. sor: „új halál” = kárhozat, a test halála után a lélek halála
-Vergilius elmondja, hogy ő csak a Paradicsom széléig kísérheti, hisz ő Jézus előtt
élt, így nem lehet keresztény, de utána lesz egy új kísérője (118-123.sor)
-Az első ének zárlata előre vetíti a mű végét, amikor is az Utazó átlépi a Mennyek
országának kapuját