32.

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

Motorfehérjék szerkezete és típusai.

- Motorfehérjék
- olyan különleges fehérjemolekulák, amelyek kémiai energiát alakítanak
mechanikai munkává, (változatos molekuláris mechanizmusok
alkalmazásával) elmozdulást és erőkifejtést létrehozva
- Három alapvető tulajdonságuk:
- specifikusan kapcsolódnak valamely citoszkeletális filamentumhoz
(kivételek: egyéb biopolimer molekulához kapcsolódnak, pl. DNS)
- a filamentum mentén elmozdulnak
- ATP-t használnak (kivételek: GTP-t használnak, pl. dynamin)
- Motorfehérjék típusai
- Aktin alapú motorfehérjék: miozinok
- fehérje szupercsalád, beletartoznak a konvencionális (hagyományos,
II.-es típusú) és nem konvencionális (többi fajta, I., III.-XVIII.)
miozincsaládok
- lineáris mozgást hoznak létre
- többnyire az aktin filamentum + vége felé mozognak (kivétel: VI.)
- Mikrotubulus alapú motorfehérjék
- dineinek
1. celluláris lokalizáció alapján két típus:
- axonemális (ciliáris, flagelláris)
- citoplazmáris
2. lineáris mozgást hoznak létre
3. - vég irányába vozognak
- kinezinek
1. konvencionális, nem konvencionális izoformák
2. általában a + vég felé mozog (kivétel: Ncd)
- dynaminok
1. különleges: mikrotubulus-aktivált GTP-áz aktivitás
2. feladat: vakuoláris fehérjeválogatás, vezikulumok lefűződése
→ “pinchase” (csipkedő) enzim
- DNS alapú motorok
- DNS kettős hélix mentén mozdulnak el
- pl. DNS-, RNS-polimerázok, vírus kapszid csomagoló motorfehérje
(vírusba csomagolja, tömöríti a genomiális DNS-t)
- Rotációs motorok
- forgómozgást hoznak létre
- pl. F1F0 ATP-szintáz, bakteriális flagellum motor (baktériumok
mozgása)
- Motorfehérjék tulajdonságai
- szerkezeti hasonlóság:
- N-terminális részen globuláris fej: motor domain, nukleotidot köt és
hasít, specifikus kötőhely a citoszkeletális filamentumnak
- C-terminális részen működést biztosító kötőhely: változatos,
megszabja, hogy a fehérje milyen képletekhez kapcsolódik, pl.
vezikulum, membrán, asszociált filamentum
- funkciós hasonlóság: munkaciklus
 Munkaciklus, processzivitás, tipikus erő- és munkatávolság-
tartomány.
- Munkaciklus
- a motorfehérjék működése ciklusos, lépései:
- kötődés a polimerhez
- húzás
- disszociáció
- relaxáció
- egy ciklusban egy ATP hidrolizálódik: szoros csatolás
- ciklus során intermedierek keletkeznek
- egy munkaciklusban lezajlik egy mechanikai, egy enzimatikus ciklus
- ciklus egy részében a motorfehérje filamentumhoz kapcsolt, a fennmaradó
időben disszociált
- Munkaciklus arány (r):
- a kapcsolt idő és a teljes ciklusidő hányadosa:

r=𝞃be/𝞃be+𝞃ki=𝞃be/𝞃teljes

- összefügg a processzivitással
- Processzivitás
- processzív motorfehérjék
- a munkaciklus nagy részében kapcsolt állapotban → r közel van az 1-hez
- képesek egymás után több lépést megtenni a filamentumon
- egyedül is képesek továbbítani a terhüket
- pl. kinezinek, DNS-, RNS-polimerázok, miozinok egy része (V., VI., IX.
család)
- nem processzív motorfehérjék
- a munkaciklus nagy részében disszociált állapotban → r közel van a 0-hoz
- nem képesek egyszerre egynél több lépést tenni a filamentumon
- terhük továbbításához több molekula együttes munkája kell
- pl. konvencionális (II.) miozin (izomban)
- Tipikus erő- és munkatávolság-tartomány
- Kifejtett erő mérése: lézercsipesszel, ún. három mikrogyöngyös
elrendezésben
- két mikrogyöngy egy filamentum két végénél, ezeket fogjuk
lézercsipesszel, elmozdíthatóak, a harmadik rögzített, hozzá van
kapcsolva a motorfehérje
- a motorfehérjét kölcsönhatásba hozzuk a filamentummal, az
megrántja, és így a filamentum végeinél lévő mikrogyöngyök közül az
egyik el fog mozdulni, ezt detektálni tudjuk
- egyedi motorfehérjék által kifejtett erő: 1-10 pN
- In vitro motilitási/mozgékonysági próba
- fluoreszcensen jelölt egyedi filamentumok elmozdulását követjük
motorfehérjékkel borított felszínen, így mérhetjük a motilitási
sebességet (az így mért sebesség a terheletlen körülmények között
mért maximális sebesség)

Az izomműködés biofizikájának alapjelenségei: rángás, szummáció, tetanusz, izometriás és

izotóniás kontrakció, izommunka, teljesítmény. Erő–sebesség-görbe. Csúszófilamentum-
modell. A kontraktilis apparátus tagjai, a miozin munkaciklusa, az izomösszehúzódás
szabályozása.

- Izom
- olyan, makroszkopikus mozgás létrehozására specializálódott szövet, amely kémiai energiát
nagy hatásfokkal alakít mechanikai munkává
 - típusai: harántcsíkolt izom, szívizom, simaizom
- Harántcsíkolt izom szerkezete
- két fő filamentáris rendszer: aktin+asszociált fehérjék (pl. troponin, tropomiozin, nebulin) +
miozin+asszociált fehérjék (pl. C-protein) →
- van egy harmadik, nemrég felfedezett filamentáris rendszer, fő fehérjéje: titin: óriásfehérje,
szerepe a szarkomer rugalmasságának szabályozása
- szarkomerek: a harántcsíkolt izom szerkezeti és működési egysége, miofilamentumok
különleges, rendezett, félkristályos szerkezetű szupramolekuláris rendszere →

- miofibrillumok: különleges organellumok, szarkomerekből állnak, harántcsíkolattal

rendelkeznek →
- izomrostok (syncytiumok)
- Harántcsíkolt izom működése
- Izomkontrakciós jelenségek
- rángás: ha az izomköteget rövid elektromos impulzussal ingereljük,
az összehúzódik majd elernyed. Ha egymás után periodikusan
ismétlődő impulzusokkal ingereljük, rángások sorozata figyelhető meg
- inkomplett tetanusz: ha az ingerfrekvenciát növeljük, a rángások
egymásba folynak, mert az újabb inger még részlegesen kontrahált
állapotban éri el az izmot, így az az összehúzódások között nem
ernyed el teljesen, a rángások összeadódnak (szummáció)
- komplett tetanusz: az ún. fúziós ingerfrekvenciát elérve az izom
egyenletesen maximális erőt fejt ki
- izometriás kontrakció: ha a tetanuszos összehúzódás közben az
izom hosszát állandó értéken tartjuk
- izotóniás kontrakció: ha az izom állandó erő ellen dolgozik, az
összehúzódás és erőkifejtés mértéke a tetanusz során állandó
- A csúszófilamentum-modell
- az izomösszehúzódás során a vastag- és vékony filamentumok
elcsúsznak egymás mellett
- minél nagyobb az átfedés köztük, annál nagyobb a kontrakció, a
kifejlődő erő
- Molekuláris modell: rotáló keresztkötés modell
- régebben, korai elektronmikroszkópos képek alapján úgy gondolták,
hogy a miozinokról kereszthidak ágaznak ki, amelyek kötődni tudnak
az aktinhoz, azóta kiderült, hogy az a motordomain (a miozin feji
része)
- a molekula rotációs cikluson megy át
- A harántcsíkolt izom teljesítménye
- kifejtett erő * összehúzódás aktuális sebessége

P=Fv

- mindkét értéknek maximált határértékei vannak

- max. v kb. 6000 nm/s, az ATP hasításának maximális értéke miatt
- max. F egyetlen miozinkereszthídra kb. 1,7 pN, a filamentumok közötti kötések
energiája miatt
- az erő-sebesség diagram jellegzetesen nemlineáris
 - leolvasható, hogy a max. teljesítmény a max. összehúzódási
sebesség kb. ⅓-ánál lesz
- az izom a befektetett kémiai energia több mint 50%-át hasznosítja, így
az egyik leghatékonyabb motor
- Az izomkontrakció szabályozása
- kontrakció két alapvető feltétele: miozin ATP-áz aktivitása, aktinnal
való kölcsönhatása → kétféle szabályozó-mechanizmus: miozin
aktivitásának és aktinnal való kölcsönhatásának regulációja
- A tropomiozin-troponin alapú szabályozás

- aktinnal asszociáltan: tropomiozin-troponin-komplex

- a szabályozás alapját a kalciumkoncentráció-változás hatására
bekövetkező kölcsönhatásuk jelenti
- tropomiozin: “csavart csavar” dimer, az aktinfilamentum
oldalához kapcsolódik annak teljes hosszában, dupla
hélixének egy-egy szála mentén, másodlagos kötésekkel
- a tropomiozin egy-egy molekulája hét aktinmonomerrel van
kölcsönhatásban, minden ilyen hét G-aktinból és egy
tropomiozinból álló komplexhez kapcsolódik egy
troponinkomplex
- troponinkomplex: troponin T (tropomiozinkötő) + C
(kalciumkötő) + I (inhibitor) fehérjék
- troponin T felelős a szerkezeti stabilitásért, az aktinnal
való kölcsönhatásért, feji része a komplexbe
ágyazódik, farki része az aktinon végignyúlik a
következő tropomiozin-molekula kapcsolódási pontjáig
- nyugalmi állapotban: troponin C gyenge
kölcsönhatásban van a troponin I-vel, utóbbi az aktin
felszínéhez kötődik, rögzíti a komplex és a tropomiozin
helyzetét → blokkolja az aktin-miozin kölcsönhatást
- idegi szabályozás hatására a SR-ból kalcium szabadul
fel → troponin C kalciumot köt, megnő a troponin I-re
vonatkozó affinitása → troponin I leválik az aktinról, a
troponin C-hez kötődik → tropomiozin elmozdulhat az
aktin felszínén, felszabadulnak a miozinkötő helyek