34 762 01 Szociális gondozó és ápoló szakképzés

Szóbeli vizsga kidolgozott tételei

1. tétel Mutassa be az Ön által megismert gyakorlóintézmény helyét, szerepét a szociális ellátó
rendszerben! Ismertesse az intézményben működő szakmai teamek feladatait és a gyakorlat során
végzett munkáját a gondozó-ápoló munkát végző szakmai teamben! Információtartalom vázlata:
- A gyakorlóintézmény típusa, feladatai, szerepe a szociális ellátások helyi rendszerében
- A gyakorlóintézményben működő szakmai teamek bemutatása
 A munkacsoportok kialakításának szempontjai, összetételük
 Feladatmegosztás és kompetenciák a szakmai teamekben
 A problémamegoldás folyamata a szakmai teamekben
 A gyakorlóintézményben működő szakmai teamek bemutatása
 A team munka jelentősége a gondozási tevékenységben, hatása a teamben dolgozókra
 Gyakorlati tapasztalatai a szakmai teamek működéséről
- Az Ön által megfigyelt idős ember egészségi, fizikai, mentális, szociális állapota
- Az Ön által megfigyelt idős ember gondozásában részvevő szakmai team összetétele
- A team tagjai közötti feladatmegosztás, és az Ön szerepe, feladatai az ellátott napi ápolásában, gondozásában
A gyakorló intézményem, helye, szerepe a szociális ellátások helyi rendszerébe
A) A gyakorló intézményeim és az ellátott feladatok (Alapító okirat szerinti funkciója)
A szociálpolitika fő célját, a rászorulók megsegítését főleg a szociális ellátórendszeren keresztül valósítja
meg, úgy, hogy az ellátottak köre szerint a fenntartók (pl. önkormányzat, egyház, magán személy stb. )
intézményeket alapítanak, működtetnek. Ezekben az intézményekben az ellátottak természetben kapják meg azt a
szolgáltatást, amire a pillanatnyi állapotuk, a szociális törvény (azaz a 1993. évi III. törvény a szociális
igazgatásról és szociális ellátásról) feljogosítja.
A képzésem alatt töltöttem szakmai gyakorlatot: - alapellátásban ( pl. házi-gondozásban, és idősek
klubjában,
- és szakosított ellátásban is.
Az összefüggő szakmai gyakorlatomat szakosított intézményben,- szociális otthonban töltöttem Budapesten
a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Rózsa utcai Tagintézményében.
A fent nevezett „Otthont” a személyes gondoskodást nyújtó intézmények között a szakosított ellátáshoz soroljuk,
- és a fenntartója A Fővárosi Önkormányzat
Valamennyi szociális otthonokban is megkapja a fenntartó az ellátottakra, az un. „normatív támogatást„, - azaz
minden ott lakóra ad az állam évente 700-800 ezer forintot ? az ellátásukhoz
A mai társadalomban – a nők munkába állása és a fiatalom elvándorlása miatt – az idős emberek többségét a
család nem tudja ellátni, ha gondozásra, ápolásra szorulnak, - ezért a szociális intézmények veszik át ezt a szerepet.
A mozgásfogyatékossággal élők szintén a fenti ok miatt szorulnak intézményi ellátásra, - emellett a gyakorló
intézményben még „ rehabilitációs munka„ foglalkoztatás is folyik, - és „demens” betegeket is ellátnak
B) TIM- munka, szakmai team értelmezése, - az intézményem team munkája, - és az én feladatom
A team jelentése : együttes munkát végző személyek csoportja. A segítő szakember a kliensek problémáinak
összetettsége miatt nem képes egyedül megoldani a felmerülő problémákat. A kliensek komplex ellátásához
különböző végzettségű szakember együttes tevékenységére van szükség. A team - oknak nincs meghatározott
létszáma, - az ellátott szükséglete, és az adott feladat összetettsége szabja meg, hogy az adott feladatellátáshoz
hány szakembernek kell társulnia ( még intézményen belül sem állandó a TEAM- összetétele, - mert pl. a
gyógytornász nem szükséges mindenki ápolásához.)
A területi gondozásnál a leggyakoribb team: - a családgondozó, a szociális munkás, a körzeti ápoló- v. védőnő, az
háziorvos, a mentálhigiénés szakember v. pszichológus, a gondozási központ vezető, és a gondozónők . Olyan
szakértők segíthetik még a munkájukat: mint a pszichiáter, dietetikus, gyógytornász, jogász(z önkormányzat
szociálpolitikai osztályáról ) stb.
Ahhoz, hogy egy szociális gondozó egy csoportban eredményesen tudjon dolgozni, ismernie kell a csoportos
munkavégzés - és az együttgondolkodás menetét, - annak előnyeit, és kiküszöbölendő hátrányait ( ismerni kell
egymás munkáját, és alkalmazkodni kell egymáshoz! ). Mivel a team(csoportos)- munka konfliktusoktól terhelt, fontos,
hogy a szociális gondozó és ápolók ismerjék a csoportviselkedés jellemzőit, a csoportfejlődés és a csoportdinamika
alapvető törvényszerűségeit, ill. a főbb konfliktus és probléma megoldási módokkal
A gyakorló intézményemben is „különböző végzettségű szakemberek” látják el a gondozó- ápoló- rehabilitációs
(fejlesztő ) munkát, - ők csoportban (TIM-ben , team-ban) dolgoznak. Az idősek, mozgás-fogyatékosok ellátásához
ugyanolyan szükség van a takarítókra, konyhai dolgozókra, a gondozókra, betegszállítókra, mint – az
intézményvezetőre, a szakápolókra, mentálhigiénés szakemberekre, orvosra, gyógytornászra, vagy a
mozgásfogyatékosok munkáját szervező, irányító vezetőkre. ( Ők együtt látják el a gondozottat, beteget.)
Több szakember együttes munkája fontos az ellátottak gondozásához, ápolásához, rehabilitációjához.
Gyakorló intézményemben a beteg ember ellátását általában 6- 7 főből álló szakember csoport ( team ) látja el,
akik folyamatosan nem dolgoznak együtt, de tudnak egymás munkájáról, ( szóban vagy leírva ) tájékoztatják

1
egymást az ellátott állapotáról, és az elvégzett munkáról, ill. a soron következő feladatról. Időnként ez a „ szakmai
team „
összeül, és „e s e t m e g b e s z é l é s e n” tárgyalják meg a legsürgetőbb feladatokat.
Az intézményi teamnek nincs állandó létszáma: az ellátottak problémái szerint bővülhet a létszám pl.
pszichológussal, gyógytornásszal, stb. Az ellátottak létszámához, problémáihoz arányosan kell meghatározni
szakemberekből álló team létszámát, mert a bentlakásos intézményben ( 24 óra alatt) mindig lenni kell gondozó, -
ápolónak, és még ügyeletes orvosnak is az ott-lakók ellátásához.
A team hatása a teamben dolgozókra: - az együttes munka megerősítést, biztonságot nyújt. Egy-egy beteg
kapcsán a szakemberek együttes megbeszélései, konzultációi nagy segítség, és megnyugvás az ott dolgozóknak. Pl.
egy gondozónak, ápolónak sokkal nagyobb a biztonságérzete, ha előzőleg konzultált az orvossal vagy a főnővérrel.
C) Az a „ szakmai team „- be tartoznak azok, akik a gyakorló intézményemben együtt látták el a
lakókat.
Ez a csoport orvosból, szakápolókból, gondozókból, gyógytornászból, (foglalkoztató) mentálhigiénés munkatársból
áll, - ill. speciális esetekben ez még bővülhet is,pl. a cukorbetegek esetében a dietetikussal. Mindenki munkája
egyformán fontos, - de mindenki csak a saját hatáskörében (kompetenciája szerint) intézkedhet, dolgozhat. A
mentálhigiénés végzik a „ lelki gondozást, a foglakoztatást, az orvos végzi a gyógyítást, és az ápoló- gondozó is olyan
munkát végez, amire őt a végzettsége, megbízása feljogosítja. Orvosi munkát akkor sem végezhet szakápoló, ha meg
tudná csinálni. Gondozó csak akkor adhat gyógyszert a betegnek, ha az orvos vagy az ápoló bízta meg azzal, hogy
adják be a betegnek az általuk átadott gyógyszert, - stb. stb. Ez jelenti azt, hogy mindenki a saját kompetenciája
szerint vesz részt a team (csoport) munkájában.
A kompetencia fogalma: latin eredetű szó,- a kompetencia = ügyességet, hozzáértést, a hozzáállás
jelent,
D) A szakmai g y a k o r l a t o n lévők tanuló kompetenciája arra terjed ki, hogy: képzőtől kapott
megfigyelési szempontok szerint, a gyakorlatvezető útmutatása alapján végezzen gondozó- ápoló munkában. A
szakmai teamben - szakember felügyelete mellett- valamennyi napirendi tevékenységbe képes segíteni. Pl.:
- az ellátottak tisztálkodásában,
- az ellátott környezetének, ágyának rendezésében,
- beteg-megfigyelésben, az étkeztetésekben, foglalkoztatásban, stb.
A hatékony munkához,még felügyelet melletti munkavégzésnél is fontos ismerni az idős ember egészségi, fizikai,
mentális, és szociális állapotát.
E) Az általam megfigyelt idős ember egészségi, fizikai, mentális, szociális állapota (ez a
Munkanaplóban
lesz leírva )
F) Hogyan történik a probléma meghatározása a szociális munkában és mi a jelentősége?
Az F pontnál azt kell elmondani, amit a 15. tételnél leírtunk, - „a probléma meghatározásának folyamata „

2. tétel
Értelmezze a Maslow-féle szükségletpiramis rendszerét! Mutassa be egy, a gyakorlat során
megismert idős ember szükségleteit, hiányainak listáját és a szociális gondozó és ápoló feladatait a
szükségletek felmérésében! Információtartalom vázlata:
- Az alapvető emberi szükségletek - Az emberi szükségletek hierarchiája, egymásra épülése
- A szükségletpiramisban bemutatott egyes szükségletek tartalma
- A humán-ökorendszer, mint természetes támasz A humán-ökorendszer, mint problémaforrás
- Az Ön által megfigyelt idős ember egészségi, fizikai, mentális, szociális állapota- A megfigyelt idős ember
kielégítetlen szükségleteinek listája - A kielégítetlen szükségletek, a hiányok következményei a megfigyelt idős
embernél. - A szociális gondozó és ápoló feladatai a szükségletek felmérésében
1. A szükségletek fogalma :
A szükségletünk a szervezetünk motivációs rendszerének része, - olyan hiány a szervezetben, ami
tevékenységre sarkall, űz, hajt, cselekvésre késztet (motivál) bennünket, - mert mindenáron ki akarjuk
küszöbölni ezt a hiányt a szervezetünkből. Képesek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy
gyermekünk ne éhezzen, vagy pl. ne veszítsük el azt, akit szeretünk, - de az is nagyon ösztönözni tud bennünket,
hogy megszerezzünk egy szakmát, stb.

2
Leginkább motiválnak bennünket (a velünk született), ún. t ú l é l é s i szükségletek, késztetések, - mert ezek
az elemi szükségletek tartják fenn a szervezetünk biológiai egyensúlyát (Ilyen szükségletünk pl. az éhség,
szomjúság, a testhőmérséklet szabályozás, ürítés, alvás, - kíváncsiság, szerelem, stb. (Ezek biztosítják „
a h o m o e s z t á z i á t ( az egyensúlyt) a szervezetünkben). Pl. az idegrendszerünk érzékeli a szervezetünk
só-koncentrációját, a vér hőmérsékletét, a szomjúságot, cukor- és zsírtartalmat, és jelzéseket ad az agynak.
Ha a bőr nem képes megvédeni a külső hőmérséklettől, akkor izzadunk v. fázunk: ezért felöltözünk, levetkezünk(stb.)
Az emberi szükségletek ösztönző (motiváló) szerepével az elmúlt század közepén Ábraham Maslow, amerikai
pszichológus foglalkozott, és az általa ábrázolt szükségletrendszer felépítést a mai napig használjuk.
A) Szükségletek hierarchiája, jellemzőji:
Maslow rámutatott arra, hogy az emberi szükségeltek egymásra épülnek, hierarchiába rendeződnek: - azaz, amíg az
alacsonyabb szinteken lévő szükségleteink tartósan nincs kielégítve, addig magasabb szintű szükségleteink
kielégítésre általában alig gondolunk.(Pl. ha éhezünk, fázunk, akkor ezek megszüntetésére koncentrálunk, és nem
arra, hogy hová menjek szórakozni, kirándulni, sportolni, tanulni, stb. ) Maslow a szükségleteket piramis alakzatban
ábrázolta, melyen azt mutatta be, hogy szükségleteink alá-fölé rendeltségi viszonyban,- azaz hierarchikus
rendszerbe vannak.

Ezen jól látható az alá-fölé rendeltségi viszony. a fenti „szükséglethierarchia ábrája, - MASLOW
Legfontosabbak - az elemi, élettani, biológiai szükségletek, és biztonságérzet kielégítése, tehát ez az „ alap”
- majd ezt követi a szeretet, és az esztétikai szükségletek,
- a legmagasabb szükséglet az önmegvalósítás szükséglete. (Ez a piramis csúcsa.)
A szociális szakemberek feladata, hogy szükséglete szerint segítsék a kliens életűk kiteljesedését,- csak így lesz
elérhető náluk a teljes egészség állapotát, - ami nem csupán a betegségek hiányát, hanem az ember testi, lelki és
szociális jólétét, jó közérzetét, életszeretetét is. A szociális intézményemben a kliensnek szüksége van arra, hogy:
- egyénként és nem típusként foglalkozzanak vele
- saját maguk válasszanak és hozzanak döntéseket saját életükre vonatkozóan

- ne ítéljék őket tétlenségre, - segítsék önálló tevékenységét, fogadtatását

- empátiával közeledjenek hozzájuk, - tolerálják náluk azokat a nehézségeket, amelyekkel küzdenek

- biztosak legyenek abban, hogy róluk szóló bizalmas információt titokban tartják.

Ismertesse a szociális munka színtereit ( HUMÁN-ÖKORENDSZER )

A szociális munkavégzés hét területen (hét szinten) folyik, - és egyes területen magasabb végzettségű
(kompetenciájú ) szakemberek végezhetik csak a munkát.
A HUMÁN ÖKOLÓGIAI (= emberi környezet ) rendszer összeállítása Dean Pierce (dan pirsz ) nevéhez fűződik.
Megértése az ember és a társadalmi környezet között kialakult konfliktus megoldásához nyújt segítséget.
A humán-öcorendszer, egyrészt természetes támasz: - azon a szinten érintett, segítségre szoruló embereknek

3
A humán-ökorendszer problémaforrásként is felfogható : mivel az adott szinten felmerülő sajátos problémákat kell az
adott szinten dolgozó szakembereknek megoldani.
Az alábbiakban azt elemezzük , hogy a szociális munka hét tevékenységi területén , miként konkretizálódnak a
feladatok. (A hét szint egyben a kompetencia határokat is jelzi. Fontos tudni, hogy melyik szakembernek
meddig tart a kompetenciája.)
1. Első szint az ökológiai szint:

Az ember és a környezet közötti kölcsönhatás jelenik meg a feladatban, - különösen a negatív hatást v.
veszélyeztetett tényezőket. Ezen a szinten a szociálpolitikus, és a diplomás szociális szakember dolgozik, - a többi
szakembereknek jelzési kötelezettsége van feléjük.
A szociális szakember emberekkel foglalkozik. Az ember és a környezet kölcsönhatásban van: - az ember hat a
környezetére ( a társadalmira és természeti egyaránt),- és a környezet is hat az egyes emberre. Tehát ezen a
szinten a prevenció, a természeti és társadalmi környezet negatív hatásainak kivédése az alapvető feladat,.
2. Második szint a társadalmi szint:
A szociális szakember- mint az ellátás egyik szereplője és ismerője, - kötelessége, felelőssége, hogy mindent
megtegyen az emberek jólétérét, ezért valamilyen formában mindig kapcsolatban van a hatalommal. A társadalmi
szinten születnek jogszabályok alapvetően meghatározzák az állampolgárok sorsát. A szociális szakemberek közül
a diplomával rendelkezőknek a feladata megérteni, és észrevételeikkel, javaslataikkal befolyásolni a szociálpolitikát, -
a szociális és jóléti jogszabályok megalkotását. ( Ezen a téren a szociálpolitikus, szociológus, szociális munkás végzi
a munkáját, - a
társadalomban zajló folyamatokat, összefüggéseket kíséri figyelemmel )
3. Harmadik szint a kulturális szint:
Jelentős terület a több nemzetiségű országokban. Ezen a szinten a diplomás szociális szakembereknek fontos
feladata a kisebbség kultúrája, életmódjának ismerete, előítéletességgel kapcsolatos teendők ellátása. Elsősorban a
szociálpolitikus, szociális munkás végzettségű emberek feladata, hogy segítse, támogassa az egyes nemzetiségi
csoportok kulturális értékeinek megőrzését ( pl. erdélyi magyarok, svábok, romák, stb. ) A szociális szakember azon
dolgozik, hogy a „ másság „ ne okozzon az embereknek hátrányt, - és az érintettek megkapjanak mindent , amihez
emberi és alkotmányos joguk van.
4. Negyedik szint a közösségi szint:
A szociális szakemberek működési területe lehet egy település, vagy régió, - egy nagyobb közösség.
Feladat: a közösségben a problémák felismerése, feltárása, és a problémakezelés lehetőségeinek kidolgozása. pl.:
szükségletek felmérése, - a lehetőségek, erőforrások számbavétele, a feladatok meghatározása, szociális térkép
készítése,stb.) Szinte valamennyi szociális szakember kompetenciájába beletartozik a közösségi szintű munka
5. Ötödik szint a család szintje:
A szociális munka nagyon fontos színtere8 területe ), a családokkal való foglalkozás, - mivel a család az egyén
számára több funkciót is betölt: pl. szocializációs szintét, - emellett fizikai és pszichés biztonságot, védelmet, anyagi
biztonságot, pihenés, regenerálódás, nyújt, stb.) Nem minden családi élet kiegyensúlyozott, hanem a családon
belüli kapcsolatok gyakran konfliktusosak. Manapság a „ Segítők „ munkájának nagyobb részét a családsegítés
teszi ki. A problémák megoldási lehetőségeiben, a krízishelyzetek kezelésében segítséget nyújthat valamennyi
szociális szakember .
6. Hatodik az (interakciós) interperszonális szint ( Interperszonális = személyek közötti, egyéni)
Ezen a szinten a szociális szakembereknek akkor van dolguk, ha a két ember kapcsolata konfliktusos, - nem pozitív
a társas kapcsolat. Ennek kezelésében valamennyi szociális szakember részt vehet, - érintett.
7. Hetedik az intraperszonális szint:
Intraperszonális= önmagával foglalkozó,„ egy adott személyben lévő „. Ezen a szinten a szakember a problémás
személyiségű emberrel foglalkozik, de a probléma kezelése magas szintű szakmai hozzáértést igényel, mert a hozzá
nem értés újabb problémákat okozhat az egyén életében, személyiségében. A segítés folyamában az egyén és a
szakember is a maga személyiségével vesz részt (pl. azért mert a kliens deviáns –öngyilkosságra képes, anorexiás,
szenvedélybeteg, stb.)Ezen a szinten pszichológus, mentálhigiénés szakember, és szociális munkás végezhet
munkát!
1. A szociális munka értékei, és a segítő szakember legfontosabb tulajdonságai:
Az empátia: - jelentése erős érzelem, - a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel
való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotában, - és a beleélés
nyomán meg tudja érezni a másik emberben lezajló olyan indítékokat, törekvéseket ( érzelmet ) is, amelyet nem mis
önt szavakban, és amelyek az adott szituációból sem következik egyértelműen.
A megértést és megérzést az váltja ki, hogy a másik ember jelzéseiből felidéződnek az empatikus emberben a
másik ember érzelmei és feszültségei. Empatizálni annyit jelent, mint látni a másik ember szemével, hallani a
másik
ember fülével és érezni a másik szíve szerint, - vallja Alfred Adled.
Tolerancia = megértő, elfogadó, türelmes, - a mássággal szembeni türelem, a másság elfogadása.
A tolerancia a segítő szakember másik legfontosabb személyiségjegye, mert csak a toleráns ember képes
alkalmazni azokat a munkamódszereket, melyek a válsághelyzetbe került kliens megsegítését célozza: pl.
4
 - a feltétel nélküli elfogadást,- az odafordulást, - a másság elviselését, -
- az emberek bizalmába férkőzést,- az önálló problémamegoldás segítését, indikálását, stb.
( toleráns pl. a „ tapintattal korlátozó „ - „esélyt, bizalmat adó „ szociális szakember.)
A toleranciát gyakorolni általában olyan emberekkel szemben kell, akik valamilyen módon vétettek a
társadalmi normák, szokások, ill. az elfogadott magatartásforma ellen. A toleráns magatartás nem „ rokon „,
nem azonos a ráhagyással, a nemtörődömséggel. A toleráns szakember minden esetben úgy ítéli meg a kliense
negatív cselekedetét, hogy mindig az előnyére szóló érveke, és a tevékenységre késztető körülményeket veszi
számba.
Jól fedi a toleráns viszonyulásunkat a „ tapintattal korlátozó „ az „esélyt, bizalmat adó „ kifejezés.
Másság: Az átlagtól valamely mértékben eltérő, a társadalom által elfogadott normáknak nem minden értelembe
megfelelő ( a fogyatékosok is „ mások „ bizonyos szempontból,- a melegek is „mások”
Sztereotípiáknak nevezi a pszichológia, azt a helyzetet, amikor bizonyos csoport jellemvonásait általánosítjuk,
kivetítjük az egyes emberre.( Nem minden magyar, cigány, zsidó, arab egyforma)
Diszkrimináció = hátrányos megkülönböztetés, - az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás
Az emberek, - az egészségügyi szakemberek már akkor is diszkriminációt követnek el, ha egy kliens ügyét ok nélkül
előbbre veszik a másik klienssel szemben, - vagy ha nem mindegyik betegnek úgy készítik el az ágyát.
Mindenfajta előítélet összeegyeztethetetlen „segítő szakember szereppel „
Hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélünk, ha egyenlő jogokkal bíró emberek között – pl. az ellátásuknál
rangsort állítunk fel, egyeseket jogtalanul előnybe, vagy hátrányba részesítünk ( diszkriminálunk ). Pl. betegség
esetén jobb ellátást kap, - v. egy másik nem azt kapja ami őt megilleti.
Pszichológiai értelemben a szerep :
„ egy viselkedési kód, egy cselevési program=ahogy az embernek az adott helyzetben viselkednie kell „
Előítélet: Ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben - olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes
információkból származó általánosításokon alapul.
Esélyegyenlőség: Minden állampolgárnak ugyanolyan jogokat és esélyeket kellene biztosítani egy demokratikus
társadalomban. Az embereket szociális helyzete, kulturális- etnikai hovatartozása miatt nem érheti l hátrányos
megkülönböztetés. Pl. olyan jogszabályokat kell hozni, hogy a jó-képességű, szegény gyerekek is be kerülhessenek
az egyetemre(anyagilag támogatni kell, - fel kell zárkóztatni, ha egy-egy területen a család szegénysége miatt maradt
le. De esélyegyenlőség az is hozzátartozik, hogy egy pályázaton annak kell nyerni, aki leginkább megfelel a pályázati
kiírásnak, - ill. az is, hogy egy munkáltató nem válogathat úgy a munkára jelentkezők között, hogy ez nő v. férfi,
helyben v. távol lakik, szőke v. barna az arcbőre, stb.
Szabadság: annak elfogadása, hogy az egyén jogosult saját életéről dönteni, feltéve, ha e döntés másokat nem
veszélyeztet. Önrendelkezés, önkéntessége a kapcsolatokban.
Egyenlőség: A szélsőséges társadalom egyenlőtlenségek elutasítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére
való törekvés a szociális munka fontos értéke
Szolidaritás: összetartás, támogatás, a mások álláspontjának a felvállalása, és kiállás a másik mellett,
Sorolja fel a prevenció fogalmát, jelentőségét, fokozatait, és alkalmazott módszereit!
A prevenció = megelőzés. Prevenció megelőzhető : a lelki (mentális, pszichés) és az akut (szervi, szervezeti)
betegségek nagy része
- elsődleges prevenció= megelőzés, pl. szűrővizsgálatokkal, segítő beszélgetéssel, foglalkoztatással,stb.
- másodlagos prevenció= a már kialakult lelki problémák, ill. szervi betegségek súlyosabbá válásának
megakadályozása, --időtartamának lerövidítése, visszafordítása,
- harmadlagos prevenció= a betegségekből visszamaradt tünetek kezelése, rehabilitációs programokkal,- a beteg
társadalomba visszavezetése, társas kapcsolatainak építése, stb.
3. tétel Határozza meg és értelmezze az időskor pszichés jellemzőit! Mutassa be egy a gyakorlat
során megismert idős ember szükségleteinek változását! Információtartalom vázlata:
Az időskorú emberek pszichés jellemzői - A szükségletek változásai időskorban - A biztonság fontossága az idős
emberek életében - A kapcsolati szükségletek módosulása időskorban - A kiszolgáltatottság és annak kompenzálási
lehetőségei időskorban - A szerepek változása időskorban - A szükségletek felmérésének módszerei - Az Ön által
megfigyelt idős ember egészségi, fizikai, mentális, szociális állapota - Az Ön által megfigyelt idős ember betegségből
adódó sajátos szükségletei A gondozó és ápoló feladatai a megfigyelt idős ember szükséglet-kielégítés
támogatásában
1. Az időskort fejlődés-lélektani megközelítése, Az időskorú emberek pszichés jellemzői
Melyek az időskorral járó leggyakoribb fiziológiai és mentális problémák?
Időskor, öregkor - aggkor a 60 - 80 éves kor közötti időszak ( de ebben is vannak szakaszok !)
Az embernek még egészséges öregedés esetén is csökken a terhelhetősége, a belső szervrendszere, érzékszervei
fokozatosan leépül, - gyengül az idős ember látása, hallása, a mozgásuk általában akadályozott, gyakran elesnek,
stb.
Az idősek életszemléletékben(értékrendjükben)az egészség, szeretet (család), és biztonságérzet kerül
előtérbe, jellemző, hogy nyugdíjas korra megváltozik az addigi életük, emellett nagyon sok veszteség is éri őket.
Elveszítik a szülőket, sok esetben a házastársakat is,- a gyermekek elköltöznek, a munkahelyről kikerülnek, stb. -
ezért sok idős ember magányos lesz. A kapcsolatok hiánya válságos lelki állapotot okoz, szorong, - és ez
meggyorsítsa leépülésüket.
Idős korban az emberek többségére,a testi-lelki problémák miatt- általában a bizonytalanság, a lemondás
jellemző, és a magány, a depresszió (a befelé-fordulás) meggyorsíthatja a leépülést, az elmúlást.
5
Az idősek érzelmi stabilitásukhoz szükséges a családi és közösségi kapcsolataik fenntartása, valamint az aktív
tevékenység, a foglalkoztatás, a figyelemelterelés. Nyugdíj után is fontos az önmegvalósítás szükségletek
kielégítése, - az az érzés, hogy még szükség van az idős ember tudására, munkájára, társaságára.
2. A szerepek változása időskorban
Pszichológiai értelemben a „szerep” egy viselkedési kód, egy cselekvési program=
„ ahogy bizonyos élethelyzetekben viselkedni kell „
Vannak velünk született szerepek : - pl. az anya, apa, gyerek, nagyszülő, - fiú, lány szerepek. Kisgyermekkortól
halljuk pl., hogy „egy lány nem viselkedhet így”,- milyen anya lesz belőled, ha…? - egy fiú nem sír mindig” - „ egy jó
anya törődik a gyermekével „ - a feleségnek össze kell tartani a családot”, stb. stb.
Elmondható tehát, hogy az ember egész életét végigkíséri a szereptanulás. Az ember, a szocializációja során
tanulja meg a szerepeihez (élethelyzeteihez) tartozó „viselkedést „. (Ezért mondjuk, hogy a szocializáció, a
társadalomba való beilleszkedés folyamata felfogható „ szereptanulásként” is. )
Minden embernek egy-időben rengeteg szerepe van : pl. feleség, nő, anyuka, lány, unoka, vezető, beosztott, utas,
beteg-, tanuló, tanító egy-időben. stb. stb. A tanult szerepek közül meghatározóak a családi- és munkavállaló
szerepek. Nagyon sok belső vívódása van abból, ha valaki nem tudja még tökéletesen minden szerepét, - vagy „ jól
tudja, hogy mit kellene tennie, de képtelen egy-időben elmenni a beteg édesapjához, - elvégezni az otthoni és a
vállalti munkáját, - megnézni a gyermekét a versenyen,- gondozott hajjal, körömmel megjelenni a férjével a
rendezvényen, stb. stb. Ezekből az élethelyzetekből „ szerepkonfliktusa” van. Sok vívódása, lelkiismeret
furdalása van abból,
hogy elhanyagolt-e valamit- ill. amit csinált, azt úgy és most kellett-e csinálni, stb. stb.
A legtöbb idős embernek:
- un.”családfenntartó szerepben volt„ - anya vagy apa volt, aki gondoskodott a gyermekek neveléséről,
tanulásáról,-
tőle függött a család léte, és jövője,
- a munkahelyén lehetett „ a vezető szerepben”, vagy beosztott szerepben, - de a legtöbb ember vezető is és
beosztott is volt a munkahelyén ( mert szinte mindenkinek van felettese )
- lehetett” gyógyító orvos-„ vagy a szociális segítő szerepben is „ stb.- tehát emberek egészségéről gondoskodott.
Az öregkori életszakaszt általában az is nehezíti, hogy:
- A nyugdíjba- vonulással az emberek addigi életvitele megváltozik, - kikerül egy közösségből, - és másfajta
kapcsolati viszonyokat kell megszokni, elviselni,- másfajta életritmust kell felvenni, másfajta szerepeket kell
tanulni

- Öregkorban a legtöbb ember nehezebben él, - kevesebb a jövedelme, és a megspórolt pénzét a családi örömök
és problémák nagyon lecsökkentik (gyermekek önálló életkezdése,temetések, stb.)

Nehezen tudja fenntartani addigi életszínvonalát.

- Idős korban az addigi családi szerkezet és viszonyok is megváltoznak, - a szülők meghalnak, a gyerekek családot
alapítanak,- ezáltal megváltoznak a családban az idős emberek szerepei is. Már nem ő „a családfenntartók„ -
nem ő a „vezető”, - sőt a legtöbb esetben ugyanolyan gondozásra, ápolásra szorul, mint az unokák. Ebben az
életszakaszban a legtöbb embert már komolyan foglalkoztatja az elmúlás gondolata is.

- Ilyen viszonyok között más lesz az idős ember kapcsolati szükséglete. A kapcsolatoknál az élettárs, és
valamennyi a családi kapcsolat felértékelődik, - és amennyiben „ elveszti őket „ – elköltöznek, nem tartják vele a
kapcsolatot, vagy meghalnak, - akkor ezt nagy kríziskánt éli meg, és általában feldolgozni sem tudja.

3. A kiszolgáltatottság és annak kompenzálása.

A szociális gondozó és ápoló feladatai a megfigyelt idős ember szükséglet-kielégítésének
támogatásában
Az időskor jellemzői :
Külsőleg: - a bőr ráncos, - ősz v. kihullott haj, - a testtartás lanyhább,
Belsőleg: - a csontrendszer veszít szilárdságából,- az izmok sorvadnak, ezáltal csökken a
testmagasság is,- a mellkas, a légző-felület térfogata, rugalmassága csökken, és kevésbé terhelhető,
- a tápcsatornákban az emésztőnedvek termelése csökken, a nyálkahártya sorvad,- mindez emésztési
problémákat okoz, - öregednek az érzékszervek, rosszul lát, hall,

- gyengül az idegrendszere mert a idegsejtek pusztulnak, az idegrendszeri reakciók is lassulnak, az alvási

szokások megváltoznak: szakaszos, elalvási problémák, - az agyvelő súlya csökken

- általános meszesedés, csontritkulás indul el a szervezetben.

Lelkileg : - a figyelem fáradékony, kitartása és ébersége csökken, - átalakul az emlékezet: megjegyző,

megtartó képessége, változik az emlékezete - a régmúltra jobban emlékezik, - a gondolkodása lassul, de ez
általában nem jelenti a gondolkodás minőségének a csökkenését, - az élettapasztalat, a jó ítélőképesség még
fokozhatja is azt.

6
A fokozatos leépülés befolyásolja az idősember kedélyállapotát, életszemléletét, értékítéletét, és a külvilághoz
való viszonyát. Nehezen tudja megtanulni az időskorban jellemző szerepeket, és ezekhez, a mindenki által elvárt
viselkedést. A megbántottság, és túlzott érzékenység jellemző rá, - a kiszolgáltatottság érzése eluralkodik rajta.
Elmondható tehát, hogy valamennyi idős ember nehezen vészeli át ezt az időszakot, de ha a családi kötelék erős,
akkor általában megbirkózik a nehézségekkel. Nagyon fontos, hogy azoknak, akik egyedül maradnak, a
szociális gondozók, segítők megkülönböztetett bánásmódot szenteljenek. Erősíteni kell az idős ember
önbizalmát. A kiszolgáltatottság érzésének kompenzálása azáltal is megvalósulhat, ha a szociális segítő, gondozó a
támasz, partner az idős ember számára. Megpróbálja őt kimozdítani ebből a válságos helyzetből azzal, hogy
ráirányítják a figyelmet, ami szép és jó körülötte ( unoka, munkája, hobbija, barátai, stb. ) Folyamatosan ösztönözi az
idős embert, foglalkoztatja, megpróbál társaságot találni számára, hogy kimozdítsa az idős embert a magányból.
Mert tudja, hogy a lelkileg egészséges ember önbizalma még idős korban is erős,- a konfliktuskezelő
készsége megmarad, - és a stressz tűrő képessége is erősebb, mint szorongásos társainak.
A SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS- jelentősége a segítő kapcsolatban
A szociális szakember egyik legfontosabb „segítő módszere:a segítő beszélgetés”, mivel egy zárkózott, a társadalom
peremére került alkoholista, vagy egy magányos, zárkózott befelé forduló idős ember embert leépülését az növeli
leginkább, hogy nem tudja kibeszélni magából a feszültséget, a problémáját.
A beszéd sikeressége nem csak a beszéd tartalmától, hanem az érzelmi töltéstől is függ. Nem mindegy tehát, hogyan
bonyolítják le, „a segítő beszélgetés tervezett, előre megbeszélt időben, helyen történhet”
A beszélgetés során fontos megfigyelni a non-verbális kommunikáció elemeit. (mimikát, gesztusait, kéz- ujj tördelését,
stb. ), mert a beszéd bizonyos helyzetekben kevesebbet jelez, mint maga a testbeszéd.
A szociális gondozó képes befolyásolni az idősek leépülését segítő beszélgetéssel, családi és közösségi
kapcsolatépítéssel, foglalkoztatással.
A segítő beszélgetés elemei, lefolytatása:
1. Külső tényezők: - Közösen meghatározott időpont a találkozásra. Nyugodt, csendes helység.

Megfelelő hőmérséklet és világítás nem túl nagy teremben ( zárt lélektani tér)
2. A beszélgetés résztvevői : csak kliens és a segítő szakember.

A segítő beszélgetés célja, témája kizárólag a kliens általa hozott probléma megoldása lehet a feladat
- a segítő feladata, hogy meghallgassa a problémával küzdő ember, - odafordulással, figyeléssel-
szemkontaktussal, bólogatással, megérintéssel erősítse a kliens önbizalmát,- ösztönözze a beszédre, és
„engedje kibeszélni magát”, - megértést és biztonságot sugároz.
- a beszélgetés közben a segítő együttérzését juttatja kifejezésre, ezért csak „ visszatükrözi mindazt, amit a kliens
mond „pl. „aha- üzenetekkel „ bólogatással, vagy röviden összefoglalja amit hallott. Ezzel juttatja kifejezésre,
hogy figyel, érti az elmondottakat.
- A segítő beszélgetéstől idegen a sürgetés, a befolyásolás, a kérdezgetés, és az erkölcsi „prédikáció”. Ezek
eltávolodáshoz vezethetnének, gátlásosabbá tehetnék a klienst.
Számítani kell arra, hogy a segítő beszélgetés kezdetén a kliens nem mindig a valódi problémát fogalmazza meg.
Ez természetes, mert fél a kitárulkozástól. Csak bizalmi légkörben képes elmondani a valódi problémáját.
A segítő beszélgetés során bizonyos pszichológiai jelenségekkel kell számolni. Ezek a személyiség védekező
stratégiái: indulat-áttételes folyamatok, ellenállások, elhárítások,(elfojtás, tagadás, racionalizálás; ellentétbe fordítás)
4. tétel : Mutassa be genogram és ecomap segítségével a gyakorlat során megismert ellátott
családi és intézményi kapcsolatait! Ismertesse a kapcsolattartás jelentőségét, szabályozását az
intézményben, valamint a szociális gondozó és ápoló szerepét a kapcsolattartás elősegítésében!
Információtartalom vázlata: A szociális -és biztonság szükségletének értelmezése a szükségletek rendszerében
1. Az idős emberek társas szükségletei és kapcsolatai - A szükségletfelmérés módszerei
2. A genogram bemutatása az intézményben megismert ellátott családi kapcsolatairól - Az ecomap bemutatása a
megismert ellátott intézményi kapcsolatairól - A kapcsolattartás formái és lehetőségei a megismert intézményben
3. Kapcsolattartás szabályozása az intézmény házirendjében, Az időskorúak kapcsolattartásának nehézségei,
korlátai - Az Ön által megfigyelt idős ember kapcsolatainak hatása a gondozási munkára
4. A szociális gondozó és ápoló feladata a kapcsolattartás elősegítésében
Az alábbiakat kell a 4. tételről tudni!
1. A szociális szükséglet és a biztonság szükségletének értelmezése a szükségletek rendszerében
A szükséglet fogalma:- a szükséglet olyan hiány a szervezetben, amely alapvetően befolyásolja az egyén életét.
MASLOW amerikai pszichológus 1970 írt elméletének alapja,: hogy az embereket
a szükségleteik kielégítése készteti (motiválja) cselekvésre.
A kutató munkája során megállapította, hogy egyes szükségletek kevésbé motiválnak (ösztönöznek) bennünket, míg
más szükségleteinkért képesek vagyunk mindent megtenni. Az emberi szükségletek tehát hierarchikus rendszerben
vannak, és ezt az alá-fölé rendeltségi viszonyt MASLOW, nagyon szemléletesen, piramis alakba rendezte.
Ezáltal jól átlátható, hogy melyek azok az alapvető emberi szükségletek, melyek kielégítése nélkül nem lehet
kielégíteni a magasabb rendű szükségleteket. Pl. az az idős ember, aki az otthonában már nem képes magát ellátni, -
szinte megfagy a házában, - éhezik, - kiszárak, - senkivel nincs kapcsolata, stb., - nem érez arra késztetést az
önmegvalósításra.

7
Leginkább motivál, ösztönöz bennünket az elemi szükségleteken ( evés, ivás, levegő, stb.) kívül, a biztonságérzet
és a szociális szükséglet:- a család, a szeretet, az összetartozás- is. Az emberek 90 %-a erőn felüli teljesítményre
képes családjáért, és a szeretett személyekért. Képes éjjel nappal dolgozni, mindenről lemondani,- csakhogy
szeretteit biztonságba érezze. Amikor családját nagy baj éri, akkor testi-lelki állapota leromlik, - depresszióssá,
befeléfordulóvá válik, - és ha nem kap időben megsegítést, akkor testileg-lelkileg leépül. Különösen igaz ez az idős
embereknél, mert őket a szeretet,- és az érzelmi kapcsolat elvesztésén túl, a létbizonytalanság, a magány is
veszélyezteti.
Maslow hierarchikus szükséglet rendszeréből ráérzünk arra, hogy mit miért csinálunk, - hogy valamiért miért
tudunk küzdeni, míg más egyáltalán nem motivál bennünket.
Az idős ember szociális szükséglete, biztonságérzete, akkor van kielégítve:
- ha nem fenyegeti a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság:- a megfagyás, az éhhalál, a megbetegedés, stb.
- akkor érzi jól magát, ha nem magányos, - mert megmaradnak az emberi kapcsolatai ( pl. a család, az élettárs,
a barátok, a segítő szakemberek, stb.),
Tehát elmondható, hogy az idős ember testi-lelki-szociális állapotát alapvetően meghatározza a társas kapcsolatai.
2. Az idős emberek társas szükségletei és kapcsolatai, - és a szükségletfelmérés módszerei
A fent leírtakat, úgy összegezhetnénk, hogy az idős ember legfontosabb társas szükséglete:
- a házastárs, és gyermekei, unokái, - de ide sorolhatjuk még
- - azokat a rokonokat, barátokat, munkatársakat, akikkel élete során szoros kapcsolatban volt.
Amikor az idős ember olyan válságos helyzetbe kerül, hogy elveszti az élettársát, magányosan él, de nem
képes magát ellátni, akkor kérvényeznia „ házigondozást, vagy 24 órás felügyeletet igénylő állapot esetén ,
- 6 hónapig az átmeneti gondozásba vételt, - ill. az „ idősottotthoni ellátást”
Mindhárom esetben a kérelmezőnél a szakemberek elvégzik az úgynevezett : előgondozást
Az előgondozás fogalma, célja:
- az igénybevevő helyzetének megállapítása, - annak vizsgálata, hogy az igénybe vevő életkora, egészségi
állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra,

- annak megállapítása, hogy az igénylő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása,

- emellett cél a tájékoztatásnyújtás az intézményi életre való felkészüléshez,

- valamint az igénylő a családi és egyéb kapcsolatainak a feltárása, - mindazokról ismeret szerzés, akik mellett
biztonságba érezte magát az idős ember, mert szerették őt, és gondoskodtak róla.

Az előgondozás kérdőívei: az 1- 2. sz. előgondozási formanyomtatványok , - a vizsgálat ezek alapján történik

Előgondozásnál, környezettanulmánynál általában kevés az idő, és sok információt szeretnénk megtudni az
érintettről, és a családjáról, ill. a kapcsolatairól.
A családi és egyéb kapcsolatok feltárásához hatékony módszer még a genogram, és ecomap pszichológiai
mérési módszerrel is történhet, ami meggyorsítja az információk lejegyzetelését.
Ecomap: a család erőforrásainak feltárása
Az egyén és a család külső-belső kapcsolatának feltérképezése. Feltárja az egyén, csoport lehetőségeit, grafikusan
ábrázolja a család kapcsolatait, rokonokkal, intézményekkel.
Ecomap: egy családon belül megmutatja:
- a jelentkező kötődéseket - hol alakulnak ki feszültségek

- támogatás irányát (ki-kit támogat) - feltárja a család további kapcsolati szálát

Segítségül szolgál és képet ad arról, hogy milyen egy család érzelmi és anyagi erőforrása.

Az ecomap célja:
- Olyan személyek kiválasztása, akik alkalmasak az idős ember életviteli változását elősegíteni

- Ez alapján azonosítani lehet a kliens számára érzelmileg fontos személyeket

Problémafeltáró módszerek szükség szerinti alkalmazása, ezáltal lehetővé válik a család szociális helyzetének,
pszichés állapotának, kommunikációs, strukturális viszonyainak feltárása, rövid- és hosszú távú céljainak,
törekvéseinek megismerése.

Idősek Házi orvos Kriszti

Otthona orvos (Lánya) Maca
(lakói) (lánya)

8
 DÉDUNOKA

Ági
DÉDUNOKA Terike néni (Lánya)
DÉDUNOKA

Rozika
(Lánya)
Idősek
Otthona
(Int.Vezető)

Józsi
István (Unoka)
(Veje)

Károly
(Szomszéd)

Jelzések:
Erős kapcsolat Konfliktus
Laza kapcsolat Mindkét fél megszakította a kapcsolatot
__________ Gyenge kapcsolat

Genogram fogalma
Meghatározása: egy olyan diagram, mely általánosan elfogadott jelekkel ábrázolja a családtagok, generációk közötti
kapcsolatokat, - és ezáltal a kapcsolatok minőségéről, a kliens és családja életéről információkat kapjunk.
Genogram: térkép vagy diagram.
Egy család generációjának kapcsolat rendszerét ábrázolja. Fontos adatokat nyerhetünk a családi kapcsolat
rendszerről.
A családtérképezés kiemelésre érdemes szempontjai:
- A család struktúrájának körvonalazása. - Melyik speciális családi életciklusban kér segítséget a család.
- Nukleáris család, kiterjedt család genogramja. - A több generációs család jellege.
A genogram jó eszköz, a családi kapcsolatok feltérképezésére, és a segítségével fel lehet deríteni a generációkon át
megjelenő, visszatérő stresszhelyzeteket, traumákat, amelyek tudattalanul hatnak a család később élő tagjaira.
A genogram felállításakor azt is vizsgáljuk, hogy pl. bizonyos betegek fellelhetőek voltak-e, a korábbi generációkban,
vagy bizonyos dátumok, pl. véletlen egybeesve (születési és elhalálozás) miként befolyásolják a család életét?
Összefoglalva tehát a genogram, egy családi információs térkép, ahol a családterápiás zárt térben megjelenő
információk, történések, és élmények segítik az eredeti problémák jobb megértését és feldolgozását
Az ábra lényegében a kapcsolatrendszer térképét tárja elénk.

R.J. 1925 K.R.

1898-1964 1901-
1967

P.J. 1951
1928- R.T.
1981 1933

P. K.
1950
9
1987 P. R.
1946
 1969
G. Z. P.I. L.F.
1955 1957 1951

L.F. 2000
L.Á. F. K.
1970
Z. I.1970 1972 1970
P.J. P. M.
1988 1951
1954

Z. É. 1999 B. K.
1973 1971

F.K.
B.B B. T. 2001
2004 2004
Környezettanulmány fogalma = helyzetértékelés
A környezettanulmány egyik célja lehet a pénzbeli ellátás megállapításának jogossága. Ebben az esetben a
környezettanulmány hatósági jellegű, a segélyek folyósításához a kliens valódi jövedelmi, vagyoni helyzetének
rögzítésére szolgáló dokumentum. A környezettanulmány elkészítéséről a hatáskör gyakorlója dönt. Mivel a pénzbeli
ellátásról a hatóság dönt, a környezettanulmány készítése is a hatóság feladata!
3. A genogram bemutatása az intézményben megismert ellátott családi kapcsolatairól - Az ecomap
bemutatása a megismert ellátott intézményi kapcsolatairól - A kapcsolattartás formái és lehetőségei a megismert
intézményben
Készíts el az Munkanaplódban szereplő idős ember kapcsolatrendszerét a Ecomap és genogram módszerével!
4. Kapcsolattartás szabályozása az intézmény házirendjében, Az időskorúak kapcsolattartásának nehézségei,
korlátai . - Az Ön által megfigyelt idős ember kapcsolatainak hatása a gondozási munkára
5. A szociális gondozó és ápoló feladata a kapcsolattartás elősegítésében
5.tétel Készítse el a gyakorlat során megismert házi segítségnyújtásban részesülő idős ember
problémáinak és erőforrásainak listáját! Mutassa be az idős embernél végzett gondozási-ápolási
tevékenységet és annak dokumentálását! Ismertesse : - A megismert idős ember egészségi, fizikai,
mentális, szociális állapotát, és a betegségből adódó sajátos szükségletei , - A családi kapcsolatok
feltérképezésének módja
- Az erőforrás fogalma, feltárásának módszerei, az erőforrások felhasználási lehetőségei
- Az ellátott erőforrásai - Az ellátott problémáinak listája, - ellátott bevonása a problémamegoldásba
- A házi segítségnyújtás tartalma A szociális gondozó és ápoló által végzett feladatok
- Az ápolás-gondozás dokumentálása a házi segítségnyújtás során
KIDOLGOZÁS:
1. Az idős ember problémái : egészségügyi, lelki, fizikai- szociális jellegűek, de ezek együtt is lehetnek, - mivel
ebben az életkorban az idős ember szervezete fokozatos leépül: egészsége-, érzékszervei romlanak,- többen
krónikus betegségben szenvednek, és sok esetben mozgásában is akadályozottak, stb.
Lelkileg az idős embert nagyon megviseli az elmagányosodás, és egyéb veszteség: a társak –
hozzátartozók halálozása - a gyermeke elköltözése, - a nyugdíjazással kikerül a közösségből, és anyagilag is
nehezebben él.
Az idős ember testi- lelki- szociális problémái, hogy betegség, magány, időskori gyengeség miatt, nem
képes:
- főzni, mosni, ágyneműt felhúzni, takarítani, havat seperni, stb. – a rezsiköltségét kifizetni,
- nem képes önállóan fürödni, felöltözni, fejet mosni,- gyógyszerét kiadagolni, vérnyomását mérni, stb.
- nem tud egyedül orvoshoz menni, gyógyszert felíratni, gyógyszertárba, postára elmenni, stb. stb.
2. Kikre számíthat az idős ember a háztartás ellátásában, és az ápolás-gondozásban? Általában kik az idős
emberek erőforrásai? Mi a szerepe és a munkája a szociális gondozó és ápolónak a házi-gondozás során?
Erőforrás= segítők, gondozók. Az idős ember erőforrása: a segítői, gondozója-ápolója, ügyeinek intézője, - pl.
- családja: a házastársa, gyermeke/i, testvérei, hozzátartozói, - batárok és jó szomszédok, valamint az
- az orvos, betegápoló, és az Önkormányzat is lehet. Róluk az idős emberrel, vagy orvosával való első
találkozáskor sok információt szerezhetünk,- de az idős ember (kapcsolatait), erőforrásait fel lehet mérni a
Genogram és Ecomap módszer alkalmazásával,- mert a térképrajz a kapcsolatait még átláthatóbbá teheti.
Az idős ember legfőbb erőforrása a családja:
A család fogalma: - a család olyan együtt élő kis csoport, amelynek tagjait vagy házassági vagy vérségi, esetleg
örökbefogadási kapcsolat köti össze.
10
Családformák: - nagycsalád vagy kiterjedt család (több gyerek és nagyszülők)
- nukleáris család (anya, apa, gyerekek), és - csonka család
Család funkciói(feladatai ):
Biológiai funkció vagy reprodukciós funkció, mellyel a család biztosítja a fajfenntartást, a társadalom
újratermelődését. A Gazdasági funkció : : a család termel, eloszt, fogyaszt
Szocializációs feladat: neveléssel a gyermek társadalomba való beilleszkedésének segítése,
- a társadalmi értékek és az elfogadott viselkedés normák megtanulásával történik.
- a gyermek nevelés útján tanulja meg azokat a szerepeket, amiket felnőttként alkalmaz.
Lelki támogató funkciója a családnak az egymáshoz kötő érzelmi kapcsolaton alapul.
Családi konfliktusok leggyakoribb okai:
- jövedelem körüli viták, - szexuális ellentétekből fakadó viták
- a harmadik megjelenése a kapcsolatban, - gyermek, gyermeknevelés okozta konfliktusok
- szenvedély -(addikciós)- betegségek (drog, alkohol, játékszenvedély)
A családi problémák megoldásánál a legfontosabb módszer a szeretet, a bizalom és a folyamatos kommunikáció, -
a problémák megbeszélése, egymás segítése
A család, mint rendszer : olyan komplex rendszer, amely folyamatosan változik, fejlődik és újraszerveződik, -
( képes saját magát szabályozni )
Családi életciklusok = a családi életünk főbb állomásai, - a családi életünkben azok az időszakok,
olyan amikor nagy- és nehéz döntéseket kell hozni, melyek a család későbbi életét befolyásolják,
A „ család” folyamatosan fejlődő egység: - az alábbi „ nagy időszakok, események” hatására, átszerveződik,
formálódik,
- úgy, hogy ezáltal is biztosítson a családtagok számára egyfajta állandóságot, biztonságot,
összetartozást.
1) Udvarlás periódusa 2.) A házasság korai szakasza (Ezeket 1-7-ig sorba kell felsorolni!)
3.)Első gyermek születése 4.) Gyermek az óvodában, iskolában
5) Gyermek kirepülése a fészekből 6) Öregkor, nyugdíjaskor 7) Halál és veszteségek kora
A családi életciklusok, a főbb szakaszok nem mentesek a konfliktusoktól sem, - mert általában nem egyszerű a
különböző szakaszokban bekövetkezett változás okozta problémák kezelése, megoldása. Gondoljunk arra, hogy
milyen mértékben átrendezi egy fiatal házaspár kapcsolatát és egész életét a gyermek megszületése, - vagy a
kamasz gyermek szexuális kapcsolatai, vagy új család alapítása,- de az idős szülők ellátása, gondozása is nagyon
megnehezíti a család életét, stb.
- a családi élet állandó változik, mozgásban, kölcsönhatásban vannak tagjai
- a változásból mindenkinek van nyeresége és vesztesége
- a család tagok általában törekszenek a belső egyensúlyra, stabilitásra, - annak ellenére, hogy sokszor muszáj
átszervezni életüket, ( még az is befolyásolja életüket,- másként kell élniük, ha gyermekük elkezdi az iskolát )
- a rendszer fő meghatározói a családon belüli strukturális (szerkezeti-), alá-fülé rendeltségi viszonyok, - a családi
szabály és szokásrendszer, és kommunikáció
Tájékozódás, erőforrás felmérés alapján általában az állapítható meg, hogy a legtöbb idős ember
magányos, - egyedül él, gyereke vagy nincs, vagy más településen laknak, vagy közel laknak ugyan, és tartják is a
kapcsolatot a szülővel, de egész nap dolgoznak, nem tudják őt ellátni. Jellemző az is, hogy idős korra a házastárs, a
testvér/ek, barátok, szintén nagyon öregek, vagy már meghaltak, - tehát sok esetben az idős ember legfőbb
erőforrása: a szociális gondozó és ápoló „- aki ellátja, - lakásában gondozza-ápolja az idős embert, és elintézi
az ügyeit is!
Fontos, hogy a szociális gondozó az idős embert is bevonja az önellátásba, a problémáinak megoldásába, -
amit az idős ember meg tud csinálni, azt ne végezze el helyette, mert fontos az idős ember aktivizálása,
foglalkoztatása.
A házi gondozás: olyan alapellátás, melyet a segítségre szoruló idős ember a saját lakásában kap meg. Az
idős emberek akkor igényelhetik ezt az a szociális szolgáltatást, ha már nem képesek teljes önellátásra, de értelmi
képességük jó, váratlan eseménykor képesek segítséget hívni, telefonálni, vagy a jelzőkészüléküket bekapcsolni.
A házi segítségnyújtás, tehát alapellátás, ami azt jelenti, hogy minden településen igényelhető, ha az idős
embernek még nincs szüksége folyamatos, egész napos, 24 órás felügyeletre, de már nem képesek a
háztartásvezetést, tisztálkodást, ápolást, ügyintézést önállóan elvégezni, és nincs családja, vagy a
családtagok dolgoznak,- ezért kérik a házi-gondozást / étkeztetést az helyi Önkormányzattól.
3. A „házi-gondozás gyakorlat alatt megfigyelt” idős ember betegségből adódó sajátos
szükségletei:
Az otthonában lakó, megismert idős embereknél is a legfontosabbak az alábbi: az a-b-c-d pontokban felsorolt
elemi, alapvető szükségletek, és ezek kielégítése:- pl.
a) az egészségi állapotuknak megfelelő rendszeres étkezés, ételek előkészítése, étkezésnél segítés,
b) a lakótérben a megfelelő hőmérséklet biztosítása ( fűtés, vagy tűző napnál szellőztetés, árnyékolás,
c) tisztálkodás, fürdés, öltözködés, - mosás, vasalás, - takarítás vagy hólapátolás, stb. segítése
d) az egészségével és háztartásával összefüggő ügyek elintézése
A házi-gondozásban a fent leírt 4 alapvető szükséglet többségét a szociális gondozó és ápolónak kell
kielégíteni. Neki kell ellátni az idős gondozását, ápolását, ügyinek intézését, - és ő jelez az orvos és az
Önkormányzat felé is, ha az idős embernek olyan problémája van, amit ő egyedül nem tud megoldani, vagy ami nem

11
tartozik a kompetenciájába. Pl. elfogyott az idős ember tüzelője, - vagy rosszabbodott az idős ember egészségi
állapota, - mert- ezeket már jeleznie kell a Hatóság , ill. az Orvos felé.
Az otthonukban lakó idős embereknek is elemi szükséglete: - a biztonságérzet
a) fontos az idősek számára, hogy abban a környezetben éljenek, ahol eddig éltek, és ahol mindent átláttak, -
mert csak ott érzik jól és biztonságban magukat,
b) nagy szükségletük, hogy érezzék a család, rokonok, vagy az ismerősök közelségét,- mert bennük bíznak, -
úgy érzik, hogy állapotromlásuk esetén ők gondoskodnának róluk, és általuk a vagyonuk is biztonságban
lenne.
A házi-gondozásban élő embereknek fontos speciális szükséglete még a kapcsolat és szeretet megléte
A legfontosabb ezek közül a családi-rokoni kapcsolatok fenntartása, és szeretetük érzése.
(A saját lakásában élő ember még a megszokott Postásához is ragaszkodok, - és csak abban bízik.)
A házi gondozásban élő embereknél is nagyon fontos szükséglete „az önmegvalósítás „- a sikerélmény, a
megbecsülés, önálló életvitel, önálló életvezetés. Ezzel is magyarázható, hogy a legtöbb idős nem akar a megszokott
környezetéből elköltözni,- fél a kiszolgáltatott helyzettől, és nem szeretné „a tétlenséget, a semmittevést választani.”
a) fontos az idős ember számára, hogy a lakókörzetben ismerik, és elismerik, hogy ő milyen szépen
kézimunkázik,
b) vagy xy bácsiról tudják, hogy ő metszi legjobban a szőlőt, és büszke arra, hogy sokszor kikérik a
véleményét,stb.
4. Az ápolás-gondozás dokumentálása a házi segítségnyújtás során
A házi gondozásban is le kell írni, azaz dokumentálni kell az idős ember ellátásának formáját, mivel
szerződés jön létre az idős ember és az Önkormányzat, vagy a Gondozási központ között, - és a szerződésben
vállaltakat mindkét félnek teljesíteni kell. A Gondozási Központokban, vagy az Önkormányzatoknál írásos
nyoma van:
- az idős ember Kérelmének, a vele kapcsolatos Döntéseknek, Határozatoknak, - annak, hogy
az idős ember milyen ellátást kért, mit igényelt, ezért mennyit kell fizetnie,
- de írásbeli nyoma van annak is , hogy az általa fizetett összegért milyen ellátást kell kapnia, - milyen
háztartási munkát, ügyintését végez nála a”szociális gondozó és ápoló”- visznek-e neki ebédet, stb.
4.1. A házi gondozás dokumentálása, a dokumentáció folyamata ( az alább felsorolt A-B pontok szerinti ):
A) Amikor a az idős ember már nem tudja ellátni önmagát, személyesen vagy kérésére valamelyik
hozzátartozója beadja a „ K É R E L M E T „ – az Önkormányzathoz, vagy az Gondozási Központhoz.
A kérelem átvétele után a Gondozási Központból rövid időn belül kimennek e l ő g o n d o z á s r a,
környezettanulmányra az idős emberhez, - a Kérelmezőhöz.
E l ő g o d o z á s k o r megnézik az idős ember lakókörnyezetét, családi állapotát, az egészségi állapotáról
orvosi igazolásokat, nyugdíjszelvényét, és ezek alapján döntenek, hogy az idős ember naponta hány óra
gondozásra szorul, és ezért milyen összegű térítési díjat kell fizetni (pl. étkezésért XX Ft-ot, az egyéb
gondozásért XX Ft-ot)
A döntést követően kiértesítik az idős embert a „Gondozásba vételről”, és bemutatják neki a Gondozóját is.
B) A házi-gondozás lebonyolítása, és dokumentálása
Az idős ember ellátására - a Vezető gondozóknak az előgondozás során szerzett információk,
szükségletfelmérés
alapján,- egyéni gondozási tervet kell készíteni, - emellett ha a háziorvos véleménye szerint ápolási
feladatok
ellátása is szükséges, akkor a gondozási tervet ápolási tervvel is ki kell
egészíteni.
A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a Vezető Gondozó vagy a Gondozás Irányítója a
„gondozási tervben” határozza meg, és a „szociális gondozó és ápoló” ez alapján végez munkáját, - és
az
elvégzett munkát a „ Gondozási naplóba és a Gondozási lapra „ beírja,
dokumentálja.
A „Gondozási-ápolási terv „ egy olyan dokumentum, melyet az ellátottal közösen, team készíti el: - az ellátottal
közvetlenül foglalkozó szakemberek : Vezető Gondozó által véglegesített terv alapján dolgozik a házi g ondozó,
- de ezen a terven az „Ellátott állapotváltozása esetén” - gondozó javaslatára – bármikor változtathatnak.
A Gondozónak tehát – a „gondozási terv alapján” - vezetnie kell:
- Gondozási, látogatási naplót (melyben leírják, hogy milyen napokon, hány órát volt X gondozó Y idősnél)
- Gondozási lapot (ebben leírja, hogy az adott napon milyen munkát végzett el: takarítás, bevásárlás, mosás,
étkeztetés, mosogatás, fürdetés, vérnyomás mérés, lábkötözés, inzulin beadás, gyógyszer kiváltás stb. stb.
A házi-gondozás általában a nagyobb településen az Alapszolgáltatási Központhoz tartozik.
Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el, - ha fertőző beteg gondozása
szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza, -
ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket, védő-felszerelést,és felkészítést
biztosítani
5. A Szociális alapellátás feladatai:
12
 Étkeztetés, a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról kell gondoskodni, akik
az önmaguknak illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani.
Módjai: helyben fogyasztják el, hazaviszi, házhoz szállítás.
 Házi segítségnyújtás, az ellátást az igénylő lakásán nyújt segítséget koruknak, egészségügyi állapotuknak
megfelelően, akik életvitelükhöz, személyi és környezeti tisztaságuk biztosításához, kapcsolataik ápolásához,
kulturális igények kielégítéséhez, érdekeik védelméhez igénylik.
A házi segítségnyújtás, gondozás lehet teljes körű, részleges, időszakos, mindennapos.
 Falu- tanyagondnoki szolgálat: 600 fő alatti kistelepülések gondoskodnak az egyes alapellátási formák
biztosításról. Falugondnok gondoskodik személy szállításról, információ gyűjtés, gyógyszer beszerzés,
közszolgáltatás elérése
 Jelzőrendszeres szolgálat ( amikor az idős embernyakában tarthat egy segélyhívó készüléket, és ha pl. elesik,
vagy rosszul van, a készülék megnyomása után rövid időn belül ott vannak a gondozó-ápoló, és segítek rajta.
 Házi gondozó feladatai: élelem beszerzése, takarítás, bevásárlás, alapápolási feladatok elvégzése, egészségi
állapot megfigyelése, háziorvossal együttműködés, kapcsolatok építése..
 Családsegítés, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett illetve krízishelyzetbe került
személyek, családok életvezetésük megőrzése, veszélyeztető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése
Speciális alapellátási feladatok;
 Közösségi pszichiátriai ellátás (lelki betegeknek közösségi programok szervezése )
- Támogatószolgálat ( fogyatékossággal élő emberek étkeztetése, klubban való foglalkoztatása, stb. )
- Falugondnoki szolgálat/ - a tanyán élő magányos emberek felkeresése, étkeztetése, orvoshoz szállítása, stb. )
 Közösségi pszichiátriai ellátás: pszichiátriai betegek saját környezetükben nyújtott komplex ellátás, olyan
lehetőséget teremt, hogy meglévő képességeiket megtarthassák, fejleszthessék,
 Támogató szolgálat: fogyatékos személyek önálló életviteléhez nyújt segítséget, biztosítja a lakáson kívüli
szolgáltatások elérhetőségét.
6.tétel : Tapasztalatai szerint hogyan valósul meg az idős emberek komplex ellátása a bentlakásos
intézményekben? Melyek a komplex gondozás elemei, mit jelent az egyéni bánásmód elve a
gondozási munkában? Beszéljen: Az időseket ellátó bentlakásos intézményi típusairól, feladatairól
- Az intézmény működésének alapdokumentumai - Az ápolási-gondozási feladatok személyi és tárgyi feltételei
- A komplex gondozás elemei. Az egyéni bánásmód elve. Az Ön által megfigyelt idős ember sajátos szükségletei
- Az Ön által megfigyelt idős ember komplex gondozásának feladatai, sajátos szükségleteinek kielégítése, ez
egyéni bánásmód elvének érvényesítése. A gondozó és ápoló kompetenciáját meghatározó jogszabályok, és
gyakorlata
I. Az időseket ellátó bentlakásos intézmények jogszabályban meghatározott típusai, feladatai
Szociális intézményrendszere ( Típusai: az alapszolgáltatások és szakosított ellátások )
Magyarországon a szociális szolgáltatások megszervezése a „1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról” alapján, az állam, és település - önkormányzatok feladata. Azt, hogy milyen típusú ellátást kell
egy Önkormányzatnak biztosítani a településen, a lakosságszámtól függ, de vannak olyan alapellátások, melyet
minden településen biztosítani kell. A szociális ellátásoknak két fő típusa van:
1. Alapszolgáltatások, melyeket minden településen biztosítani kell (ezeket az 5. tétel utolsó pontjánál tanuld
meg!)
2. és a Szakosított ellátás , - a 2000 főnél nagyobb létszámú településen kötelezően fenntartani.
(ilyen pl. a hevesi Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthona is! )
2.1. Valamennyi időseket ellátó bentlakásos intézmény s z a k o s í t o t t sz o c i á l i s e l l á t á s, - O T T H O N O K,
A szociális törvény szerint 4 féle Szociális OTTHON lehet:
1. idősek otthona, 2 . az értelmi fogyatékosok, vagy autisták otthona
3. a mozgásfogyatékosok, vakok, siketek otthona, 4. pszichiátriai, vagy szenvedélybetegek szociális otthona
2.1. Más jellegű ápolást - gondozást nyújtó s z o c i á l i s o t t h o n o k:
> az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (melyek általában 1 évig nyújtanak otthont, - de ez
meghosszabbítható)
> időskorúak gondozóháza > fogyatékos személyek gondozóháza
Ezekben az Otthonokban” koruk, speciális állapotuk, fogyatékosságuk szerint, más típusoktól elkülönítve gondozzák-
ápolják a Lakókat, az egészségük megtartása, annak elősegítése érdekében.
Az Otthonokban, Gondozóházakban lakók, minimális térítési díj befizetése mellett„ személyes gondoskodást”
kapnak: gondoskodnak róluk,- lakhatást,- étkezést, gondozást- ápolást, gyógykezelést, és szabadidős
foglalkozásokat kapnak.
II. A fent felsorolt intézmények (szociális otthonok) működésének alapdokumentumai pl.
1. az Alapító Okirat 2. a Szervezeti Működési Szabályzat ( SZMSZ) 3. a H Á Z I R E N D
Fontos tudni az alapdokumentumokról, hogy ezek nélkül nem engedélyeznék az intézmény működését, -
el kell készíteni az alapdokumentumokat, és ezek alapján adja ki az illetékes Hatóságtól a „ Működési
engedélyt”
1) Az Alapító Okiratot az Intézmény Fenntartója készíti el, és adja ki.
Fenntartó (tulajdonos) lehet: > az állam, > önkormányzat, > egyház, > magánszemély, > alapítvány,
13
 Az Alapító Okiratban le kell írni:
- az intézmény nevét, helyét, címét, bélyegző lenyomatát, a Felettes Hatóságait, gazdálkodásának módját,
- az intézmény vezetőinek körét, - a vezetéshez szükséges iskolai végzettségeket,- a vezetők választásának
módját
- az intézmény részlegeit, címét, - az ellátottak körét, létszámát, - a részlegek feladatait, - és vezetését
- a lakók intézménybe kerülés módját, - a bekerülés kérelmezésének feltételeket
Tehát a Fenntartó „alapítja meg „az intézményt, - ő biztosítja az anyagi erőforrásokat a későbbi működéshez.
A Fenntartó a működéshez szükséges pénzt ( költségvetést ) az alábbi bevételekből tudja biztosítani:
- normatív támogatás ( ezt az állam biztosítja, - a fenntartó megkap minden Lakóra kb.700 ezer forintot évente)
- térítési díjakból ( az ellátottaktól beszedett havi összeg)
- fenntartói hozzájárulás: a fenti két bevétel kiegészítése, - mivel a normatív támogatás és a térítési díj együtt
nem fedezi az intézmény és az ellátottak költségét.(pl. az étkezést, bútorzatot, felújítást, munkabéreket stb. )
2) Szervezeti Működési Szabályzat
Az intézmény „ Szervezeti és Működési Szabályzata (röviden: SZMSZ) t a r t a l m a z z a :
- a munkaköri feladatokat, ezek formáját, rendjét, szabályait, és ezek ellenőrzésének módját
- az intézmény éves működését, - programjait, ünnepeit, kapcsolatait, - foglalkoztatási formáját, - hitélet
szervezését
- a tárgyi és személyi feltételeket: - a gondozók-ápolók számát, a szükséges iskolai végzettségeket,
munkarendjüket, szabadságok tervezésének rendjét, - a Lakók lakókörnyezetének- és egyéb ápoló-gondozó-
higiénés eszközeinek biztosításának módját, - vagyontárgyuk védelmét, - a lakók éves programjait,
ünnepeiket, az év beosztását, -
- az ellátottak jogait, joggyakorlásuk és a panaszaik kivizsgálásának módját, - az ellátott jogi képviselő feladatait,
- Itt írják le az a férőhelyek számát, a részlegek feladatait, - a munkahelyi protokollt, a gondozás – ápolás módját,
- étkeztetés megvalósulását, - a beszállítók körét, - a beszerzés módját, - a hulladékok kezelését, stb.
- a védő- és munkaruha jogosultság rendjét, - az egészségvédelmét, baleset-elhárítás módját, a tűzmegelőzést,-
környezetvédelmet, és probléma esetén az ezekkel összefüggő eljárásokat: kivizsgálást, - jegyzőkönyvek
felvételének rendjét, módját, és a vétségekhez tartozó büntetéseket, stb.
3) A H Á Z I R E N D tartalmazza: az Ellátottakra, Hozzátartozóikra, és az Alkalmazottakra vonatkozó
legfontosabb rendelkezéseket, szabályokat, - a jogokat-kötelezettségeket. Pl.
- nyitva tartást, - intézménybe kerülés feltételeit, rendjét, - a Lakók egymáshoz való viszonyát, - a Lakók
eltávozásának rendjét, igazolását, - a Hozzátartozók látogatásának rendjét,
- a személyi tulajdon védelmét, - az intézménybe tartózkodás szabályait, - egymás tiszteletét,, elfogadását
- a dohányzás, alkoholfogyasztás, pénzkezelés szabályait, - és a pénz ellenében igényelhető szolgáltatások
rendjét
- a térítési díjak beszedésének módját, az stb. stb. stb.
A Házirend elfogadás után mindenkire kötelező! - jó látható helyre kifüggesztik, a be nem tartás esetén a
Lakótól megvonható az ellátás, de a súlyos vétség az ápolók-gondozók és egyéb alkalmazottak körében is
vonhat maga után elbocsájtást !
III. Az ápolási-gondozási feladatok személyi és tárgyi feltételei
Az 1993. évi III. szociális törvényhez kiadott 1/2000. SZCSM rendelet részletesen leírja a szociális intézmények
működéséhez szükséges, kötelező tárgyi – és személyi feltételeket.
1. Tárgyi feltételként pl. leírják, hogy
- milyen földrajzi, természeti környezetben lehet szociális intézményt építeni? – pl. csak csendes nyugodt,
zöld övezetben, - akadálymentesített, parkos telken , - betegszállító-kocsibeálló kiépítésével, stb. stb.
- hogyan kell megépíteni az épületeket ( pl. minden Lakónak legalább 6 négyzetméter lakótérének kell lenni és
konyha, betegszoba, orvosi rendelő, - megfelelő légtér és világítás, liftek, nagy közösségi helyiségek, stb.
A bentlakásos intézmény akkor alkalmas gondozási feladatok ellátására, ha pl.
- a 2-4 főre kialakított lakószobákban 1 fő ellátottra legalább 6 négyzetméternyi lakóterület jut, - 10 fő ellátottra
legalább egy fürdőkád vagy zuhanyzó biztosított, ( és házaspároknak külön lakószobát tudnak adni)
- előírás, hogy nemenként legyen illemhely,- és biztosított legyen a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatás.
Mi tekinthető pl. a megfelelő bútorzatnak a bentlakásos intézményekben? - karosszékek, - különböző ágyak, -
külön szekrényrész, asztal a szobában, - fürdetéshez székek, segédeszközök, stb.-de pl. mozgásfogyatékosok
otthonában még a kád is speciális, és minden akadálymentesített. A jogszabályban le van írva az is, hogy több
foglalkoztató helyiségnek kell lenni az épületben (klubszoba, imaszoba, stb. )
2. Személyi feltételnél pl. az 1/2000. SZCSM rendelet leírja, hogy pl. 40 ellátott esetén milyen végzettségű, és
hány fő dolgozót kell alkalmazni:
- intézményvezető, - részlegek, részlegvezető, orvos, gazdaságvezető stb.
- ápolónők, gondozónők és egyéb kisegítő személyzet ( portás, gépkocsivezető, főzőnők, munkaszervezést
végzők-ha van ilyen foglalkoztatás, stb. )
- Nagyon lényeges a személyi feltételnél a szakképzett dolgozók megléte. Ha a dolgozók legalább 80 %-a nem
szakképzett, akkor az intézmény csak ideiglenes működési engedélyt kaphat
IV. A gondozás fogalma, elemei és a komplex gondozás fogalma.
Személyi gondozás, - egyéni bánásmód elve, és hatása az ellátott testi-lelki állapotára
14
1. A gondozás fogalma: - a gondozás az olyan tevékenységek összessége, amelyekkel a szülő vagy segítő a
gondozott kisgyermek vagy idős, valamint a gondozásra szoruló beteg ember testi-lelki szükségleteit elégíti ki.
2. A gondozási formák célja, - a gondozás elemei (területei)
a) Előgondozás: a gondozási igény felmérése,- ismerkedés, - a szerződéskötés előkészítése
b) Fizikai gondozás, ellátás: > pl. egészséges lakókörnyezet, étkezés, pihenés-alvás, ruházat, edzés,
tisztálkodás
c) Egészségügyi ellátás: > rendszeres orvosi vizsgálatok, - akut betegségeknél folyamatos ellenőrzés (pl.
cukor)
prevenció: = betegség megelőzése: védőoltásokkal, szűrővizsgálatokra felkészítéssel
> a betegségek gyógyításának segítése (vérnyomás, vércukor rendszeres ellenőrzés,+ diéta,
mozgás)
> gyógyászati segédeszközökkel ellátás, - a beszerzés, karbantartás segítése
> a környezeti ártalmaktól, fertőzésektől megóvás, fertőtlenítés, higiénés eljárások alkalmazása,
d) Pszichés, mentális gondozás: > a lelki egyensúly megőrzése, a biztonságérzet fenntartása,
> családi és társas kapcsolatok fenntartása, - más jellegű kapcsolatok megóvása, kiépítése
> foglalkoztatás, tevékenykedtetés: szellemi és kulturális élmények nyújtása , sikerélmények
Szociális gondozás elemei:
Előgondozás - A gondozási igények felmérése - A gondozott megismerése
- A beköltözés, beilleszkedés elősegítése
Fizikai ellátás - A szűkebb és tágabb környezet . – Élelmezés - Ruházat (textília)
Egészségügyi ellátás - Egészségügyi alapápolási feladatok ellátása - Rendszeres orvosi
felügyelet , - Szakorvos ellátás , - Kórházi ápolás
Gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz - ellátás
Mentálhigiénés - Mentális irányítás - Egyéni bánásmód- Foglalkoztatás, Hitélet- Társas
gondozás ( pszichés kapcsolatok fenntartása, kiépítése
gondozás) A környezet ártalmainak megelőzése
Foglalkoztatás Formái: Fizikai foglalkoztatás - Szellemi- kulturális foglalkoztatás
- Szórakoztató foglalkoztatás, - munkaterápiás foglalkoztatás
Érdekvédelem Hivatalos ügyek intézése - Érdek-képviseleti fórumok igénybevétele
- Személyiségi jogok védelme (adatvédelem, önrendelkezési jog, stb. )

3. Komplex gondozásról, gondoskodásról csak akkor beszélünk, ha egyszerre ki tudjuk elégíteni a gondozott
fizikai, egészségügyi, pszichés- mentális szükségleteit, és tevékenységi vágyát.
A gondozás akkor vezet eredményre, ha a Gondozó képes az Ellátott bizalmába férkőzni, - ha az idős ember,
vagy a gyermek megszereti a felnőttel, akkor a pozitív érzelmei miatt képes vele együttműködni. Az idős ember
gondozásakor is csak az érhet el eredményt, aki képes hitelesen kommunikálni a gondozottjával, és elnyeri a
bizalmát
3.1. A személyi gondozás: az egyén állapotához, igényeihez, szükségleteihez igazodó gondozási folyamat, - az
„egyéni bánásmód „elvének alkalmazása:
Minden embernek más-és más a beállítódása, szokása, és a szükségletei is. PL.
> az egyik ember többet- a másik ember kevesebbet alszik, eszik
> sokan reggel fürödnek szívesebben, - és inkább este sétálnak, stb.
Az egyéni bánásmód azt jelenti, hogy a napirend betartása mellett is figyelnünk kell az egyéni szükségletekre, és
ahhoz igazodva kell ellátni a gondozási feladatokat ( pl. az ebédeltetés, fürdetést).
Ez nevezhető „ személyi gondozásnak is,” mivel a személyi gondozás célja: a testi-lelki, szociális,
egészségügyi
szükségleteihez igazodó segítés,- gondozás, foglalkoztatás, - melynek mértékét és
fajtáját
a segítségre szoruló ember „egyéni” állapota, igénye határoz meg.

7. tétel :Mutassa be a gondozási terv készítésének fő szempontjait, valamint a gyakorlat során a

megfigyelt idős ember ellátására készített gondozási tervet, és értékelje annak végrehajtását!

7.1.A „Gondozási-ápolási terv fogalma: „ a gondozási terv egy olyan dokumentum, melyet a gondozást
igénylést követően az intézménynek el kell készíteni, és a Gondozó ez alapján dolgozik.
A gondozási terven az „Ellátott állapotváltozása esetén” , a gondozó javaslatára – bármikor változtathat a
Vezető.
A gondozási terv az intézményt ellenőrző szervek számára alapvető dokumentációként szolgál, ez alapján
ellenőrizhető az intézmény által vállalt gondozás teljesítésének színvonala.
A GONDOZÁSI TERVET az ellátottal közösen, team készíti el: - a team csoport az ellátottal közvetlenül foglalkozó
szakemberekből áll : vezető gondozó, ápoló, gondozó, orvos , foglalkoztatás szervező, mentálhigiénés szakember
stb. A szakmai csoport (team) a „Lakó” egészségi, mentális, fizikai állapota szerint készíti el a „személyi”
15
gondozási tervet, és a gondozók- ápolók- mentálhigiénés szakember ez alapján végzik a napi gondozást-ápolást,
foglalkoztatást. A „szociális gondozó és ápoló” is a g o n d o z á s i t e r v alapján végez munkáját, - és az
elvégzett munkát a „ Gondozási- ápolási naplóba, Gondozási lapra „ beírja, dokumentálja.
A gondozási terv szerepe: - hogy mindig az egyén állapotához szükségleteihez igazodik, - ezért segíti az
alkalmazottak napi gondozási, szervezői munkáját,
- a gondozási terv Vezetők ellenőrző munkáját is megkönnyíti. Pl. ha a Gondozás Vezetője bemegy bármelyik
szobába, - és belenéz a gondozási tervbe, meg tudja kérdezni pl., hogy azon a napon meg kapta-e már a
gondozott a lábára a jeges borogatást, vagy diétást ételeket kap-e, stb. stb.
7.2.A gondozási terv készítésének jogszabályi előírásai,- típusa és tartalmi elemei
Az 1/2000-es SzCsM rendelet alapján, a tartós személyes gondoskodást nyújtó intézményben minden
ott-lakó részére személyre szóló gondozási tervet kell készíteni.
1.1. A gondozási terv felülvizsgálata
A gondozási terveket minden évben, de az Ellátott állapotromlása esetén (pl. bénulás, leépüléses) mindig
módosítani kell !- ezáltal nyomon követhető a Lakó önellátó képességében bekövetkezett változás.
1.2. A gondozási terv típusai:
A) Egyéni gondozási terv (a bentlakásos otthonokban, nappali ellátásban,támogató szolgálatnál, és
közösségi ellátásoknál, - és a gondozási tervet évente értékelni! )
B) Egyéni rehabilitációs program (rehabilitációs intézmény,- ezt félévente kell értékelni, felülvizsgálni!)
C) Egyéni fejlesztési terv (fogyatékosokat ellátó intézményekben, - ezt is félévente kell értékelni!)
1. A gondozási terv tartalmi elemei
Az egyéni gondozási terv, - az egyéni rehabilitációs és fejlesztési terv tartalmazza
a) az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét,
b) az állapotjavulás és a megőrzés érdekében szükséges, javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,
c) az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.
(2) Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri
és elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. A terveket kidolgozó
munkacsoport, illetve az alapszolgáltatások esetében a gondozási tervet vagy fejlesztési tervet készítő
személy évente - jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért
eredményeket, és ennek figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.
1.3. A gondozási terv tartalmi elemei
A) Felvételi ügyirat, - felvételi státusz
A felvételt végző szakápoló 2 órán belül köteles felvenni, leírni az új Lakó pontos személyi adatait, és a
- kardinális tüneteit (pulzus, hőmérséklet, vérnyomás, RR, stb. ), - és az új Lakó tudati állapotát,
- valamint a túlérzékenységre(allergiára), fájdalomra vonatkozó adatokat
A felvételi státusz- t minden új lakó esetén a bekerüléstől számított 24 órán belül, ill. az alább jelzett
időpontokban el kell készíteni, - mert ez az alapja a Gondozási terv elkészítésének is.
B) Gondozási anamnézis: - az új lakó Önellátó képességének ,aktivitásának vizsgálata,- leírása
C) Mentális állapotának „vizsgálatát „ a mentálhigiénés munkatárs
D) G o n d n o k i n y i l a t k o z a t
B) ápoló” tölti ki a bekerüléstől számított 24 órán belül. Pontszámokkal dolgozik. Az új lakó állapotát a maximálisan
adható pontszámokhoz viszonyítja. Az általa adott pontszámokat összeadja, és összesítve is aláírja. Az Ő
felmérése az új Lakó önellátó képességéről ad képet, - és ez alapján határozzák meg a Gondozási tervben a
segítségnyújtás mértékét és területeit.

C) A bekerült lakó mentális állapotának „vizsgálatát „ a mentálhigiénés munkatárs végzi az intézménybe

kerüléstől számított egy héten belül, - a saját megfigyelése, kikérdezés alapján, foglalkoztatás esetén, – és a
tapasztalatai alapján töltik ki az ide vonatkozó dokumentációt.
D) Speciális esetekben fel kell venni a G o n d n o k i n y i l a t k o z a t o t
Gondnoki nyilatkozat (Ki a „ G o n d o k „ , milyen joga van?)
Go n d n o k o t nevez ki a bíróság, a „ fiatal korúk, és az értelmi fogyatékosak” mellé, - mivel ők nem
képesek a különböző élethelyzetekben dönteni önmagukról. A Bíróág olyan G O N D N O K O T „ nevezett
ki, aki képviseli a gyermeket, vagy fogyatékost, - dönt helyette a Hatóságok előtt. Bentlakásos intézményekben
a Gondnokság alá helyeztek (pl. demens emberek esetén ), a Gondnokkal való első találkozás után, egy
hónapon belül alá kell íratni „ a gondnoksági nyilatkozatot „ Ebben a gondnok nyilatkozik a kapcsolattartásról, az
elérhetőségről, a létező vagyonkezelésről, stb. Ezt hárman írják alá: a lakó, a gondnok és az osztályvezető ápoló.
Gondozási dokumentáció részei:
1. ápolási-gondozási dokumentáció - személyes adatok, 2. felvétel ideje,-
3. mentális állapot felmérés – foglalkoztatás 4. gondozási anamnézis - önellátó képesség
5. gondnoki nyilatkozat 6. életút, anamnézis 7. jelen állapot, pszichiáter véleménye
8. gondozási terv - éves értékelés 9. gondozási lap
10. általános orvosi decursus lap 11.pszichiátriai decursus lap

16
 12.egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap 13.szűrés
14..ápolói elbocsátási összefoglaló 15. megállapodás az új lakóval.

8. tétel Milyen tapasztalatokat szerzett a fogyatékos személyek

képességfejlesztésének lehetőségeiről, formáiról a megismert
gyakorlóintézményben? Mutassa be a fogyatékkal élők érdekérvényesítésének
lehetőségeit! Információtartalom vázlata: A gyakorlóintézmény bemutatása
A gyakorló ntézmény képességfejlesztő foglalkozásai, módszerei.Zene és éneklés képességfejlesztő hatása,
formái
- A mozgásformák alkalmazása fogyatékos személyek képességfejlesztése során
- A dramatikus foglalkozások célja, formája, - A bazális stimulálás feladata, célja, jelentősége
- A megfigyelt fogyatékos személy képességfejlesztésének célja, formái, - elért eredmények
- A fogyatékkal élők sajátos érdekeinek jogi védelmi keretei - A gyakorlóintézmény érdekérvényesítésének
rendszere
- Érdekvédelmi fórumok, Fogyatékos személy önrendelkezése, önérvényesítési lehetősége a gondozás-ápolás
során
KIDOLGOZÁS:
I. A fogyatékos személyek képességfejlesztésének formái és célja a gyakorlóintézményemben
1. A mozgásfogyatékosokat és időseket ellátó gyakorló intézményemben a legtöbb tapasztalatot a
mozgásfogyatékosok körében szereztem, - ahol valamennyi mozgásszervi problémával találkoztam.
Megismertem, hogy az intézményben a szakemberek, hogyan segítik a mozgásfogyatékosok meglévő
mozgásképességük szinten tartását.
Az intézmény akadálymentesítése, és a mindenki számára rendelkezésre álló mozgást segítő gyógyászati
eszközök, és a képességfejlesztő - rehabilitációs foglalkoztatások is azt a célt szolgálják, hogy a
mozgásfogyatékosok ne érezzék magukat minden élethelyzetben kiszolgáltatottnak, - a meglévő mozgás
képességeiket ne veszítsék el, használják saját maguk ellátására, önkiszolgálásra.
- Intézményemben a szakemberek azt segítették, hogy azok a Lakók, akik képesek kerekesszékkel a közös
ebédlőben eljutni, a fürdőben tisztálkodni, azok ott étkezzenek, tisztálkodjanak.
A gondozók- ápolók fontosnak tartják, hogy a mozgásfogyatékosok a meglévő mozgás-képességüket használják
ki
szabadidejük hasznos eltöltésére, - kulturális és szórakoztató foglalkoztatásokon való részvételre, bevásárlásra,
orvoshoz eljutásra, családi és társas kapcsolatok építésére is, stb.
- A gyakorlatom alatt azt tapasztaltam, hogy a mozgásfogyatékosok Lakók nagy örömmel vettek részt az ünnepi
készülésben, a kulturális rendezvényeken, a közös éneklésbe, ill. a vallási szertartásokon.
Az éneklés amellett, hogy fejleszti az emberek légzését, ritmikai érzékét, - a gondolkodását és a lelki életét is
táplálja. Az ünnepi jelképek, közös szokások felelevenítése, közös éneklés valamennyi résztvevőt motivál,
ösztönöz, - és az örömteli lelki állapot kihat a testi problémáik elviselésére is.
Nem ritka, hogy ünnepek alkalmával a Lakók – dramatikusan- eljátsszák az ünnephez, névnapokhoz
kapcsolódó szokásokat, - köszöntőket, locsoló verseket mondanak, kántálnak, stb.
- Azt tapasztaltam, hogy a gondozóktól a mozgásfogyatékos lakók mindig időben megkapták a segítést, - de a
szakemberek kerülték a túlgondozást, - mert az a mozgásfogyatékos embereknél is a leépülést gyorsítaná fel.
Mindez azt igazolja, hogy a mozgásfogyatékos emberek aktivizálásánál is nagyon fontos a sikerélményhez
juttatás, amihez az kell, hogy amit elvárnak tőlük, az ne haladja meg a képességüket, - a feladatok ne legyenek se
nagyon nehezek, se nagyon könnyűek, - hogy képesek legyen teljesíteni, és a tevékenységbe örömet lelni.
- Az intézményben a mozgásfogyatékosok „ munka jellegfű foglalkoztatás” szervezésének fő célja is az, hogy
a munkába résztvevő fontosnak érezze a végzett munka eredménye, a tevékenységét, és anyagi haszna
elégítse ki az önmegvalósítás szükségletét. Emellett a munka hatással van az értelmi képességük szinten
tartására, a társas viszonyuk, és különböző mozgásformák folyamatos gyakorlására.
- A mozgásfogyatékos lakók rehabilitációjának jelentőségét a gyógytornász fejlesztő és a szakápoló
mobilizáló,- a meglévő mozgás képességet szinten tartó munkája során tapasztaltam.
II. A gyakorló intézményeimben a mozgásfogyatékosság mellett, más jellegű fogyatékosság tüneteit, és a
különböző fogyatékossággal küzdő emberekkel való foglalkozást is meg tudtam figyelni
1. A gyakorló intézményünk valamennyi részlegében találkoztam látásfogyatékos és hallásfogyatékos Lakókkal,
akik számára a gyógyászati segédeszközök (szemüveg, hallókészülék), és a gondozók, mentálhigiénés
szakemberek tagolt beszéde, érintései hozta számukra közelebb a külvilágot. A látásfogyatékos embereknél
nagyon fontos pl. a lakókörnyezetben a bútorok, eszközök helyének az állandósága, megközelíthetősége, - és a
velük foglalkozó szakemberek folyamatos útmutatása, kommunikációja.
2. A gyakorló intézményünk „ demens részlegében „ olyan értelmi fogyatékos emberek gondozásában
segítettem, akik idős korukban – betegség hatására - veszítették el értelmi képességüket
A demens emberek esetében az állapotuk szinten tartása, az időskori elbutulás lassítására alkalmaznak orvosi
és gondozói módszereket, - gyógyszereket és ideális, nyugodt környezetet. A súlyosan demens emberek
esetében nagyon gyakori az értelmi képesség elvesztése mellett a „ beszédfogyatékosság „ – a beszéd
képességének elvesztése (ez összefügg az emlékezetük beszűkülésével)
17
 Terápiás célú foglalkozások: pl. zene,- tánc,- dráma,- állat (kutya, ló), szín terápia foglalkozás kedvelt és jótékony
hatásúak a fogyatékkal élők, - a pszichiátriai és szenvedélybetegek körében, valamint a idősek foglalkoztatása során
is
3. A Bazális stimuláció értelmezése és célja, feladata: = súlyos-halmozottan fogyatékos személynek pl. a
gondozás-ápolás során olyan hatások(ingerek) nyújtása, ami érzékelhető számára, megnyugtatja őt, és ezáltal
elfogadja a vele foglalkozó embert, - tűri az ápolást-gondozást (együttműködik).
A mindennapos ápolás-gondozás folyamatába a bazális stimuláció jól beépíthető. A külvilágból szinte semmit
nem érzékelő személyek ( pl. súlyosan demens emberek) esetében nagyon fontos, hogy az érintett engedje, hogy
a szakember elvégezze az ápolást. A bazális stimuláció módszerei alkalmasak arra, hogy megnyug-tassák
az érintettek, - tehát a súlyos-halmozottan fogyatékos személyek fejlesztésének pedagógiai módszere.
Pl. a szakemberek az ápolás során az anyaméhben megjelenő ingerekhez hasonló hatásokkal növelhetik a
súlyosan fogyatékos személy biztonságérzetét, és az ápolás elfogadását. Ismert hatások miatt elfogadják pl. az
ápolást, és együttműködőek is lesznek. Ilyen stimulációs módszer pl. a hintáztatás, ringatás, - a masszírozás, - ismert
hangok, rezgések és illatok alkalmazása. A különböző módszerek alkalmazását befolyásolja a fogyatékos személy
meglévő képességei. Számos eszköz használható a meglévő képességek fejlesztésére. Pl. a ringatás, a
masszírozás, a fények, az illatok, a zenei hangok, - mert ezek könnyebben felkeltik a fogyatékos személy
érdeklődését, - ennek kapcsán elfogadja a vele foglalkozó személyt, és „ együttműködik”.
III. Az idősek és a fogyatékos személyek jogai, érdekvédelme és esélyegyenlőségük biztosítása : a
Az ellátottak jogait 1993 évi III tv. (= Szociális törvény ) és a 2001 évi módosítása írja le a személyes
gondoskodást nyújtó szociális intézményekben az ellátott általános és speciális jogait, és érdekvédelmét.
1. Az érdekvédelem célja, módja, fokozatai: Az érdekvédelem eszközei
Érdekvédelem: érdekek érvényesülésének segítése, információhoz jutás, segítő
beszélgetés, a probléma közvetítése.
Érdekképviselet: az érdekek védelmében megtett segítő munka, az ellátott közvetlen képviselete
Jogvédelem: a jogok törvényi szintű szabályozása a legfontosabb garancia, a jog által
kikényszerítő eszközök alkalmazása, állami kötelezettség.
Az ellátottak jogainak többsége olyan alapvető jog, amit az ALKOTMÁNY minden ember számára biztosít: mint pl.
- az élethez, emberi méltósághoz való jog, kínzás, kegyetlen, embertelen megalázó elbánás tilalma
- a szabadsághoz, személyei biztonsághoz való jog, egészséges környezethez való jog
- testi épséghez, legmagasabb szintű testi-lelki egészséghez, a szociális biztonsághoz való jog
- szabad mozgás, szabad tartózkodási hely megválasztásának, - jog a házasság és a családhoz
- magánélettel kapcsolatos titokvédelem, magánlakás sérthetetlenségének joga magántitok, személyes adatok
védelme, - nemek egyenjogúsága, - a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme,
- a tulajdonhoz való jog, - jogképesség, önrendelkezés, személyiségjog, adatvédelem, stb.
- kérelem és panasz , szabad véleménynyilvánítás és közérdekű adatok megismeréséhez való jog
- a művelődéshez való joga, és a vallásszabadság.
Emellett a a1993. évi III. szociális törvény szabályozása garancia is az idős-és fogyatékos ember jogainak
érvényesülésére,különösen a bentlakásos intézményben élők esetében. Ez a törvény pl. előírja,
hogy az idős és fogyatékos ember, ill. a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermek és embercsoportok érdekeit
Ellátottjogi Képviselő védje, ezért minden nagyon körzetben kineveztek egy-egy olyan szakembert, aki
felkeresi a rászorulókat, ill. kezeli a panaszait.
Az ellátottjogi képviselő feladata és hatásköre : (egy szóval úgy fogalmazhatjuk meg, az érdekképviselet )
A képviselői fogadóórákra bárki elmehet, panaszát, észrevételét elmondhatja.
 Az ellátotti jogokkal kapcsolatos tájékoztatás, - Az ellátottak, vagy hozzátartozók ellátással kapcsolatos
problémáinak megoldásában való közreműködés
 Ellátottak panaszainak megfogalmazásában segítséget nyújt
 Intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a segítségre szorul ember érdekében
 Jelzéssel élhet az illetékes hatóságok felé a jogsértés megszüntetése érdekében
 A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos dokumentációkat megvizsgálhatja
 Fogadóórát tart minden 100 férőhely feletti ellátotti létszámú intézményben, illetve a nappali ellátást biztosító
intézményekben
Egyes jogok: minden ellátotti csoportot megilletnek, - pl: az élethez, emberi méltósághoz, a testi-lelki
egészséghez, tulajdon, a személyes adatok, a magántitok védelme, de vannak speciális helyzetben lévő ellátottak,
akiknek egyéb speciális többlet jog is megfogalmazásra került az 1993. évi III. Szoc.törvény 94/F. § (1)
pontjában.
Ilyen speciális jog pl.: a fogyatékossággal élő esetében:
- az akadálymentes környezet biztosítása,
- az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítása,
- a képességek, készségek fejlesztése, illetve az állapotfenntartás, v. javítás lehetőségeinek megteremtése,
az önrendelkezés joga, - a fejlesztéshez, rehabilitációhoz való jog, stb.
- a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartása,
- társadalmi integrációjukhoz való jog,- más személyekkel történő kapcsolat létesítése, kapcsolattartása,
valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételének, elérésének segítése
A szociális segítő kompetenciája az ellátottak érdekvédelmében a beteg, sérült, ill. idős ember problémái,
érdekérvényesítő képessége, és az érdekérvényesítő munka.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai:
18
 - Az ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel , a szociális intézmény
által biztosított teljes körű ellátásra a szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani
- az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb
adatok megismerésére
- a személyes gondoskodást nyújtó intézmény az általa nyújtott szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel
legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására,
különös figyelemmel
- az élethez, emberi méltósághoz b.) a testi épséghez, testi, lelki egészséghez való jograa.
- az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos
titokvédelem. Az Alkotmány 59 § (1) bek. alapján mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás
sértetlenségéhez, valamint a magántitok és személyes adatok védelméhez való jog
- az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi
használati tárgyai használatában. Az Alkotmány biztosítja a tulajdonhoz való jogot. Gondoskodni kell az ellátott
bevitt vagyontárgyainak, értékeinek,megfelelő, biztos megőrzéséről, -
- Az ellátottat megillet az intézményen belüli és azon kívüli szabad mozgás joga. Az Alkotmány szabad mozgás
és tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát is biztosítja.
- Fontos jog a családi kapcsolatok fenntartására, rokonok, látogatók fogadására
- Az ellátottnak segítséget kell nyújtani, ha egészségi állapota miatt nem képes az illetékes szervek
megkeresésére megjelenni jogainak gyakorlása céljából.
- Panaszjog, amelyet 15 napon belül ki kell vizsgálni és a panaszt te értesíteni kell annak eredményéről. Az
Alkotmány 64. §-a szerint mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban
kérelmet vagy panaszt terjesszen elő illetékes állami szerv elé.
Az egyes ellátotti csoport speciális jogai:
A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni különösen:
o akadálymentes környezet biztosítására a képességek, - készségek fejlesztésére
o az információhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására
o az önrendelkezés elvére - a társadalmi integrációjukra való jogra
A gyermeki jogokat érintő legfontosabb jogszabályok
 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (röviden Gyivi törvény)
 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
 Az 1997. évi XXXI. Gyivi törvény: alapelvei: - Gyermeki jogok köré épülnek : ( A gyermekjogi képviselő
feladata a gyermeki jogok érvényesülésének ellenőrzése, biztosítása)
IV. Általános tudnivalók a fogyatékosokról
1.) Fogyatékossági típusok, csoportok: érzékszervi( látás,hallás), mozgás, beszéd és értelmi fogyatékosság
Fogyatékosság csoportosítása részletesebben:
- Értelmi fogyatékosság, - Látás fogyatékosság, - Hallási fogyatékosság, - Mozgássérültek,
- Beszéd fogyatékosság, - Más rendellenesség ( pl. autizmus) , valamint a - Halmozottan fogyatékosság
1.1. Mozgássérültség: - a mozgáskorlátozottság, vagy mozgássérültség fiziológiai(testi) fogyatékosság. A különböző
betegségek más és más formában hatnak a mozgásra és a mozgásrendszerre, - a sérülések kiterjedtsége és
súlyossága is nagy hatással van az érintett állapotára
1.2. Látássérültség : két nagy csoportja a gyengén-látók és a vakok
Gyengén látás: a látás nagyfokú sérülését jelenti, Rendszerint azt tekintik gyengén látónak, akinek látásélessége a
jobban látó szemén szemüveggel javítva is az ép látásélesség 10-33%-a (visus 0,1-0,33).
Vakság: A vakság a látás pszichológiai vagy neurológiai eredetű részleges vagy teljes hiánya. Teljes vakság esetén
az agy egyáltalán nem észleli a fényt. Részleges vakság esetén gyakran megmarad a fényérzékelés; ekkor a
látássérült csak a fényt érzékeli, a világoson és a sötéten kívül más megkülönböztetésre nem képes.
1.3. Hallássérültség (két nagy csoportja : nagyothallók és a siketek)
Nagyothallás: Nagyothallónak tekinthetők azon személyek, akiknek halláskárosodásuk mértéke mindkét fülön 30-90
dB között van. A nagyothallók hallókészülékek segítségével többé-kevésbé megértik a hangzó beszédet, és ők maguk
is érthetően beszélnek.
Siketség:. Ez azt jelenti, hogy az illető egyáltalán nem hall semmit, vagy azt, hogy hallásmaradványa csak az
erőteljes mély hangokat észleli. Siket (vagy hallássérült) az olyan személy, akinek audiogrammja min. 90 dB
halláscsökkenést mutat mindkét fülön. Magyarországon a SINOSZ adatai szerint kb. 60 000 ember siket. A siketség
kb. 50%-ban öröklött rendellenesség. A fennmaradó 50%-ban a halláskárosodás szerzett, vagyis betegségnek,
gyermekbetegségnek, baleseteknek, gyógyszer mellékhatásának tudható be.
1.4. Értelmi fogyatékosság: (a lentebb találgató IQ kiejtése = ikú)
A BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) az értelmi fogyatékosságra három kritériumot fogalmaz meg:
1) Jelentősen átlag alatti értelmi (intellektuális) képességűek, teljesítményük ( IQ 70 % ,vagy az alatti)
2) Értelmi működés deficitjéről, v. károsodásáról beszélünk, ha az alábbiak közül legalább két területen minimális a
képesség: kommunikáció, önellátás, családi élet, szociális/kapcsolati készségek, önmaga irányítása, tanulási
készségek, munka, szórakozás, egészség, biztonság
3) Értelmi fogyatékosnak tekintik azt , aki 18 éves kor alatti és az értelmi képessége 70 % IQ szint alatti
Az értelmi fogyatékosok súlyossági besorolása (a 100 %- hoz viszonyított IQ alapján történik):
- enyhén értelmi fogyatékos: 50-69 IQ
19
- középsúlyosan értelmi fogyatékos: 35-49 IQ
- súlyosan értelmi fogyatékos: 20-34 IQ (többségük önellátásra képtelen, - etetik és pelenkázzák őket)
- legsúlyosabb értelmi fogyatékos: 19 IQ, illetve az alatt
Jellemzően a 70 -es IQ szint alatti mutatókat tekintik értelmi fogyatékosságnak ( azaz, amikor az érintett az
Orvosi Szakértői Bizottság előtt kitöltött 100 pontos vizsgálati teszt 70 % - át sem teljesíti.)
A 80 feletti IQ már közel normális, már nem tekintik értelmi fogyatékosnak, - de még sok ilyen esetben is előfordul
sérülés, tanulási nehézség, - enyhe retardáltság. Tehát a 70-84 IQ szint az „Határeset” - régen: retardáltnak
nevezték az ilyen szintű fogyatékosokat, - de ma már a gyógypedagógia a retardált és a debilis fogalmat nem
használja (sértő)
A súlyosan értelmi fogyatékos kategóriába tartozók gyakran súlyosan-halmozottan értelmi fogyatékos
emberek,
pl.: értelmi sérülés + mozgássérülés, értelmi sérülés +
látássérülés.
DEMENCIA : - a már meglevő képességek elvesztését (pl. emlékezet, intelligencia elvesztést) demenciának
nevezik, amit betegségek okozhatnak. ( agyér-elmeszesedés, agylágyulás, - jellemző az öregkori elbutulás )
1.5 Beszédfogyatékosság:
Beszédhibákon a beszéd különféle rendellenességeit, értik. Tágabb értelemben az írás-olvasási hibákat is ide
sorolják. Mivel a beszéd összetett folyamat, ezért sokféle beszédhiba van, például pöszeség, dadogás, hadarás,
diszfónia. A beszédhibák gyakoribbak gyerekeknél, mint felnőtteknél, és férfiaknál gyakoribbak,- mint nőknél.
A három éves kor körüli élettani beszédhibák az ép beszédfejlődés velejárói.
Súlyosság szerint megkülönböztetnek beszédhibákat, beszédzavarokat és beszédfogyatékosságot.
A beszéd megtanulásra való képtelenség: a némaság Írás-olvasás zavara : legaszténi
A olvasás és a betűk megtanulás zavara: diszlexia Számolás zavara: a diszkalkulia (súlyos képességzavar)
Az írás, és megtanulására való képesség hiányának nincs önálló neve, az alexia és az agráfia körébe tartozik.
1.6 Autizmus: - az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban,
kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg.
Bár a rendellenesség eredete ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Az autizmus ritkán fordul elő
magában; jellemzően együtt jár más rendellenességekkel, például értelmi fogyatékossággal. Okait jelenleg is kutatják.
1.7 Súlyosan halmozott fogyatékosság: - léteznek többszörös fogyatékosságok is. Ekkor egy embernél több
fogyatékossági típus is előfordul. Ilyen például a siket vakság. Mivel ezek az egyszeres típusoktól nagymértékben
különböző helyzetet idéznek elő, ezért ezeket külön típusokként kezelik a gyakorlatban.
1.8 Érzelmi, akarati (pszichés) fogyatékosok:
Jellemző fő tünetei az érzelmi, akarati funkciók sérülése, mely fakadhat exogén károsító tényezőből pl. az
idegrendszert károsító különböző biológiai ártalmakból. Különböző súlyosságú sérüléseinek jellemző klinikai képe: a
neurózis, a pszichopátia és a pszichózis. Ezen a területen szólni kell a megelőzésről is! Azt kell tudnunk első sorban,
hogy a magatartási, beilleszkedési problémák lehetnek természetes fejlődés
velejárói is, de lehetnek kóros tünetek is. Bármilyen okból származik is az ínadaptáltság (autizmus, hisztériás vagy
kényszeres pszichopata) a környezetnek mindig döntő szerepe van abban, hogy az aktuálisan rendeződik-e vagy
sem, kialakul-e disszociális, sőt antiszociális magatartás vagy sem. A kiváltó okokat fel kell mérni,
következetes,érzelmileg
mindig támaszt nyújtó magatartást kell nyújtani, mely a beteget megfelelő irányba vezeti.
9. Értelmezze az intézményi ellátás körülményei és az ellátottak viselkedése közötti
pszichológiai összefüggéseket! Hogyan segítheti a szociális gondozó és ápoló az
idős emberek beilleszkedését a bentlakásos intézményekben? Információtartalom vázlata:
Az intézményi ellátás előnyei, hátrányai a szükséglet-kielégítés szempontjából
Az önállóság lehetőségei a bentlakásos szociális intézményekben.- A személyre szóló bánásmód lehetőségei a
bentlakásos szociális intézményekben . A presztízsvesztés elfogadásának nehézségei . Az önmegvalósítás
lehetőségei a bentlakásos szociális intézményekben . - A hospitalizáció fogalma, és elkerülésének lehetőségei
A bentlakásos intézmény szerepe az idős ember fogadásának előkészítésében
Az idős emberek beilleszkedési nehézségei . Az idősek otthona által nyújtott ellátások
A szociális gondozó és ápoló feladatai az ellátott fogadásában, beilleszkedésének elősegítésében
KIDOLGOZÁS
1. Az intézményi ellátás előnyei, hátrányai a szükséglet-kielégítés szempontjából
Előnye az idős ember esetében az intézményi elhelyezésnek, ha 24 órás felügyeletet igényel a gondozása,
ápolása, vagy az egészségi állapota miatt nem képes a háztartási munkákra, ill. a szellemileg veszélyes
környezetére és önmagára ( pl. demens).
Hátránya az intézménybe kerülésnek, hogy fel kell adni addigi életvitelét, szokásait, kapcsolatait. Kiszakad
abból a környezetből, ahol ismerték, szerették őt. Számára idegen környezetbe kerül,- idegen szakemberek és
társak közi. Ezáltal megromlik a biztonságérzete. A „népi szólás” az ilyen idős ember lelki állapotát úgy
fogalmazza meg, „hogy öreg fát nehéz átültetni „
2. Az önállóság lehetőségei a bentlakásos szociális intézményekben
A) Az önállóság megtartásánál nagy szerepe van az intézményben a társas kapcsolat fenntartásának és a
foglalkoztatásnak. Az az idős embernek több barátja van, és rendszeresen rész vesz ünnepségek
előkészítésében, gyakorolja a hitéletét, hobbiját, szívesen megy kirándulásra, rendezvényekre, - arról el lehet
mondani, hogy testileg-és szellemileg is önálló. Vannak céljai, és aktívan részt vesz a céljai magvalósításában.

20
B) Emellett az önállóság megtartása szempontjából nagyon fontos, hogy az intézménybe kerülő idős ember ne
legyen sem alul-, sem felül gondozott. Kapjon folyamatos segítséget a tisztálkodásához,
öltözködéshez, környezetének rendben tartásához, - de ösztönözni kell arra, hogy amit képes az önkiszolgálás
terén önállóan elvégezni, azt végezze el, - mert ezzel meg lehet akadályozni a gyors leépülést.
C) Amennyiben a rászoruló rendelkezik gyógyászati segédeszközökkel, az nagyban segíti az önállóságát. Pl. a
mozgást, hallást, a látást segítő eszközökkel a legtöbb ember már a tágabb környezetbe is kimozdul, ügyet intéz,
orvoshoz megy, bevásárol, stb. Az eszközök által nagyobb lesz a ember biztonságérzete, jobban közlekedik, és
kevésbé magányosodik el ( mert kimozdul, ápolja a kapcsolatait,)
Közös érdeke az intézményi dolgozóknak és az idős embernek az idős ember megmaradt képességeinek,
önállóságának szinten tartása. Ennek egyik módszere az ideális gondozás, - azaz
- A személyre szóló bánásmód lehetőségei a bentlakásos szociális intézményekben
- A presztízsvesztés elfogadásának nehézségei
- Az önmegvalósítás lehetőségei a bentlakásos szociális intézményekben
3. A hospitalizáció fogalma, és elkerülésének lehetőségei
Hospitalizációnak nevezi a pszichológia: a csecsemőnél, kisgyermeknél hosszabb kórházi tartózkodás, vagy
gyermekeknél-fiataloknál a hosszabb intézeti nevelés során, az érzelmi elsivárosodás következtében kialakuló
zaklatott lelki állapotot, pszichés zavarokat. Ezt a zavart állapotot elsősorban az anyától, a családi környezettől
való elszakadás váltja ki. Az átélt szorongás, a megszokott környezet hiánya nyomot hagyhat a gyermek , felnőtt
viselkedésében, a későbbiek folyamán, az ember beilleszkedési, kapcsolatteremtési képességének hiányában,
mozgásnyugtalanságban nyilvánulhat meg.
Tágabb értelemben minden intézeti tartózkodásra járhat a magatartászavarral még felnőtteknél is, Pl. az
idősotthonban. Szeparáció: a kisgyereknél az anya testközelségének hiánya, az elkülönítés ,a magára
hagyottságban nyilvánul meg, - az időseknél a családi és a régi lakókörnyezet hiányát jelenti, - a nyugdíjasnál és
a munkanélkülinél a társadalmi közeget, amiben addig élt.
4. Az idős emberek beilleszkedési nehézségei
Nyugdíjba- vonulással az emberek addigi életvitele megváltozik,
- kikerül egy közösségből, - és egy másfajta életritmust kell felvenni,
- ebben az életszakaszban a család létszáma már általában lecsökken, - a gyerekek családot alapítanak, és nem
ritka, hogy ekkor már az idős ember elveszíti élettársát is,
- öregkorban a legtöbb ember nehezebben él, - kevesebb a jövedelme, és a megspórolt pénzét a családi örömök
és problémák nagyon lecsökkentik (gyermekek önálló életkezdése,temetések, stb.)
- a nőknél sok esetben az öregkor kezdetére esik a " klimax", ami a hormonális változások miatt egyébként is
testileg-lelkileg megvisel minden nőt.
Elmondható, hogy öreg korra az egészségi állapot, a testi erőnlét meggyengül. A belső szervrendszerek sok
esetben károsodnak, megbetegednek, és az érzékszervek (látás, hallás) gyengébben működnek. A megbántottság,
a túlzott érzékenység jellemző rá. A legtöbb embert már komolyan foglalkoztatja az elmúlás gondolata is.
Elmondható tehát, hogy valamennyi idős ember nehezen vészeli át ezt az időszakot, de ha a családi kötelék erős,
akkor általában megbirkózik a nehézségekkel. Idős korban az emberek többségére - a testi-lelki problémák
miatt, általában a bizonytalanság, a lemondás, az addigi életvitel feladása jellemző. Élete során megszokott
egyfajta életet, ill. munkatempót, és egy bizonyos környezetben meglehetősen jól mozgott. Az idős emberekre
jellemző módon általában nem tudnak új életvitelt könnyen megszokni., ill. nem is akarnak egy másfajta életre átállni,
A megszokottól való elszakadás, v. a tétlenség fokozza a magányt, a növeli a kirekesztettség érzését.
Idős korban- még a szociális otthonokban is - nagyon sok a magányos, depressziós ember.
A depresszió = olyan kóros befelé-fordulás, amely akár öngyilkossághoz is vezethet
A depressziós emberre jellemző az ok nélküli nyomott hangulatot, életuntság,- képtelen kapcsolattartásra
A pszichiáter kezelése, - a terápia és a környezet által nyújtott megsegítés is arra irányul, hogy
megszüntesse, ill. segítse a klienst abban, hogy elviselje azokat az okokat, amelyek kiváltottá ezt a befelé-
fordulást.
 megszűnjön a félelem, a nyugtalanság, a szorongás, a kényszerképzet, - a belső feszültség, - ill. a sok
pszichoszomatikus tünet (fáradtság, álmatlanság, frusztráltság(idegesség),stb.)
 visszaálljon a kliens önbecsülése, - életkedve, tevékenységvágya.
5. A bentlakásos intézmény szerepe az idős ember fogadásának előkészítésében
Ha jól működik egy bentlakásos intézmény, és az alapszükséglet ( evés, ivás, fűtés, stb.) mellett, a lelki gondozást
is fontosnak tartják, akkor megkönnyítheti az idős ember beilleszkedését az intézményi közösségbe.
A „ befogadás „ időszakában erősíteni kell az idős ember önbizalmát, és biztonságérzetét.
Nagyon fontos, hogy az új Lakót a szociális gondozók, segítők megkülönböztetett bánásmódban részesítsék.
Már az előgondozás alatt törekedni kell az idős ember komplex megismerésére, és fel kell készülni, ill. a lakótársakat
fel kell készíteni az új lakó jövetelére:
- olyan szobában kell az új lakót helyezni, ahol hasonló állapotú és érdeklődésű emberek vannak,
- javasolni kell, hogy a bekerülés időszakában a családtagok, ismerősök is gyakrabban látogassák az
intézményben az idős hozzátartozót, - hogy ne legyen az elszakadás olyan véglegesnek tűnő az idős ember
számára,
- fontos, hogy az első időszakban gyakrabban, és ugyanaz a gondozó-ápoló foglalkozzon az intézménybe kerülő
emberrel, hogy minél előbb elnyerje az új Lakó bizalmát.

21
 Legyen a szociális segítő, gondozó a támasz, partner az idős ember számára. Próbálják őt kimozdítani őt a
válságos helyzetből azzal, hogy ráirányítják a figyelmet arra, ami szép és jó körülötte (az intézményi ellátás előnyei,
valamint az unoka, hobbija, barátai, és stb.)
Ösztönözzék az idős embereket tevékenységre, - mozdítsák ki a magányból. Előzzék meg a depresszió
kialakulását. Próbáljanak társaságot találni az idős embernek.” Segíti a beilleszkedést, és könnyebben
szövődhetnek kapcsolatok, ha ebben az időszakban olyan foglalkoztatási programokat terveznek a szakemberek,
melyet az új lakó „ jól tud,és kedvel”, így a társak felfigyelhetnek rá.”
A depressziós kliens megsegítésénél a cél a társadalomba való visszavezetés, beilleszkedés elősegítése, - az
izoláció megszüntetése ( munkaképesség felmérése, foglalkoztatás, tanácsadás, képzés , rehabilitációs
munkahelyek, és egyéb munkaszervezés, v. speciális munkaeszközökkel ellátás, stb. A depressziós beteg
megsegítésének folyamata rehabilitációként is felfogható..
6. Az idősek otthona által nyújtott ellátások A szociális gondozó és ápoló feladatai az ellátott fogadásában,
beilleszkedésének elősegítésében
- a depressziót kiváltó ok megszüntetésében való aktív közreműködés ( pl. ha szociális jellegű, - akkor a fizikai
megsegítés útjának a megkeresése, - ha önértékelési probléma váltotta ki, akkor a foglalkoztatás és a
sikerélményhez juttatás hatékony módszer lehet, stb.
- öngyilkossági hajlam esetén az állandó felügyelet megteremtésénél, és a szakemberek által nyújtott terápia,
és gyógyszeres kezeléshez a feltételek biztosításánál közreműködés.
Ahhoz, hogy az idős ember kiegyensúlyozott legyen a szociális segítőnek az elemi szükségletek kielégítése mellett
a magasabb rendű szükségletek kielégítésére is törődnie kell. Mindez befolyásolja az idősember kedélyállapotát,
életszemléletét, értékítéletét, és a külvilághoz való viszonyát
10. szóbeli tétel Szociális gondozó és ápoló képzés
Határozza meg a rehabilitáció fogalmát, a komplex rehabilitáció összetevőit!
Ismertesse a terepintézményben szerzett tapasztalatait a gyógyászati segédeszközök gondozási munkában
betöltött szerepéről! Az információtartalom vázlata
- A gyakorló intézmény típusa, feladatai . A rehabilitáció és a komplex rehabilitáció elemei
A gyógyászati segédeszközök típusai, szerepük az életminőség javításában, - beszerzése, a gyógyászati
segédeszközök társadalombiztosítási támogatása, - használata, a helyes alkalmazás megtanításának szempontja
A gyógyászati segédeszközök használatával összefüggő higiénés szabályok, az segédeszköz karbantartása, baleset
megelőzési szempontok . A gyakorlat során megfigyelt idős ember egészségi, szociális, mentális állapota
A gyógyászati segédeszközök szerepe a megfigyelt idős emberrel kapcsolatos gondozási munkában

I. A gyakorló intézmény típusa, feladatai - A rehabilitáció fogalma - A komplex

rehabilitáció elemei
Rehabilitáció fogalmán: sérült, beteg embernél a lehetőségekhez mérten egy jobb állapot felépítését, vagy
valamilyen megelőző jobb állapot visszaállítását értjük
Rehabilitáció tehát= egy jobb állapot elérést, vagy egy hajdan volt jobb állapot visszaállítását jelenti
Habilitáció pedig: kifejlesztést jelent, - olyan képesség kifejlesztését, amellyel a beteg, a sérült vagy
fogyatékos soha nem rendelkezett. Pl. siketnémának született valami, akkor a beszéd képességét ki kell
fejleszteni, vagy pl. egy dislexiás gyermeknél az olvasás képességét szintén ki kell fejleszteni.
A rehabilitáció: szervezett társadalmi tevékenység, amely az ember beilleszkedését, munkába állását,
vagy a sérültek újra-beilleszkedést segíti.
A rehabilitáció folyamatos, tervszerű tevékenység, mellyel a beteg számára optimális élettani, orvosi, pszichológiai,
szociális helyzetet,- foglalkoztatásbeli, hasznos szabadidő lehetőséget biztosítanak, fenntartanak
A rehabilitáció mindig kétirányú : - az egyik amelyet a beteg saját maga igyekszik elérni
- a másik az orvos, ill. a társadalom sokirányú beavatkozása biztosít.

A rehabilitáció célja és módszere:

- a sérült, fogyatékos vagy beteg emberrel elfogadtatni a jelen állapotot , és felszínre hozni a tartalékokat ,
- a társadalomba való visszavezetés, beilleszkedés elősegítése és az izoláció (elszigetelődés) elkerülése
érdekében.
Célja továbbá: - a társas kapcsolat kialakításának elősegítése, - a pszichéz zavar megelőzése
- egyéni terápiás terv kialakítása a teamben dolgozó szakemberek közreműködésével
- az egyén megnyerése, az együttműködés elősegítése elfogadtatni a jelen állapotot
Akkor beszélhetünk teljes (komplex) rehabilitációról, ha a rehabilitáció az élet minden területére kiterjed, -
és zökkenőmentes visszatérést lehetőségét biztosít az egyénnek a családba és a társadalomba.
A rehabilitáció formái, területei:
1. Orvosi-egészségügyi rehabilitáció = jelen egészségügyi állapot kivizsgálása, és a fejlődési lehetőség, ill. a
teljesítőképesség megítélése. Ezt követi a fejlesztés és tréning.
Egészségügyi rehabilitációra a sérült, balesetet szenvedett, - mozgásszervi betegségben szenvedő ( pl.
ízületi betegségben szenvedők, v. reomás emberek), - mozgásfogyatékosok és más fogyatékossággal küzdő
emberek szorulnak. Pl. olyan gyermekeknél, akik mozgásszervi problémával születnek már csecsemő korban
elkezdődik a fejlesztés ( a rehabilitáció ) egy jobb állapot érdekében. Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai,
iskolai fejlesztése , olvasás írás tanítási is rehabilitáció, nemcsak az idősek fizokoterápiás kezelése, gyógytornája.

22
 Fontos módszere az egészségügyi rehabilitációnak a gyógytorna, - a pszichoterápia, - beszéd és
munkaterápia, és a gyógyászati eszközök biztosítása, és kezelésükre a beteg megtanítása, stb.
A rehabilitációnak általában van egy kórházi szakasza, - szanatóriumi szakasza, - települési szakasza
2. Oktatási-pedagógiai rehabilitáció: pl. olvasás-írás képesség visszaállítása az amnéziásoknál.
3. Foglalkoztatási rehabilitáció: munkaképesség felmérése, pályaválasztási tanácsadás, képzés , és egyéb
munkaszervezés, v. speciális munkaeszközökkel ellátás, stb. Ma igen nagy a társadalmi odafordulás a
fogyatékosok, és a csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatására.
4. Szociális rehabilitáció - az önhibájuk miatt, ill. az önhibájukon kívül a társadalom peremére került emberek
munkába, ill. a társadalomba való visszavezetése (Pl. drogosok, hajléktalanok, bűnözők, vagy munkanélküliek
ellátása, depressziósak, veszélyeztetett gyermekek életmód javítása: - segítő hálózat kiépítése,
életmódváltozás elősegítése, önfejlesztő csoportok felkínálása, lelki gondozás, pénzbeli támogatás, stb. )
Szociális rehabilitáció történik pl. leszázalékolt emberek pénzbeli támogatása pl. a TB-től. Sérültek
gyógyászati segédeszközzel való ellátása,- építési akadályok csökkentése,- lakások akadálymenetesítése, -
útiköltség támogatása. A sérült vagy fogyatékos embereknek szabadidő szervezése :- kultúra, sport, kirándulás,
_ és eljárás az érdekükben, - érdekvédelműk.
Egészségügyi rehabilitációra a sérült, balesetet szenvedett, - mozgásszervi betegségben szenvedő ( pl. ízületi
betegségben szenvedők, v. reomás emberek), - mozgásfogyatékosok és más fogyatékossággal küzdő emberek
szorulnak. Pl. olyan gyermekeknél, akik mozgásszervi problémával születnek már csecsemő korban elkezdődik a
fejlesztés ( a rehabilitáció ) egy jobb állapot érdekében. Az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai, iskolai fejlesztése ,
olvasás írás tanítási is rehabilitáció, nemcsak az idősek fizokoterápiás kezelése, gyógytornája.
5. A rehabilitáció sajátosságai: - pl. hogy általában komplex rehabilitációt kell alkalmazni.
Egy olyan sérülés esetén, amikor az egyén gerincsérülést szenved és lebénul, a legfontosabb az egészségügyi
rehabilitáció, - az önállóság, és a megmaradt képességek szinten tartása, - de a szociális rehabilitációs is legalább
ennyire fontos, - mivel egy ilyen ember nem képes dolgozni, nem képes magát, ill. családját eltartani.
- a prevenciót ( a megelőzést), a terápiát és a rehabilitációt nem lehet mereven elkülöníteni egymástól
A rehabilitációnak mindig az adott reális helyzetből kell kiindulnia , - mindig egyénre szabott:
- van ahol a „ funkciók „ visszaállítása a cél, - és van amikor a teljesítő képesség és aktivitás visszaállítását is
meg lehet célozni
A rehabilitáció eredményében a pszichés tényezőknek meghatározó szerepük van:
- csak az akaraterő, életerő, életöröm vezethet sikerhez, mivel a rehabilitációt nem lehet a klienstől függetlenül
megvalósítani, - nagy szükség van a beteg aktivitására. Egy leépült, depressziós ember nem partner ebben a
folyamatban,- és nála nagyon nehéz eredményt elérni.
Sorolja fel a rehabilitáció formáit ! Írjon az alábbi rehabilitációs formákra 2-2 példát !
- az egészségügyi, rehabilitáció: betegség, baleset, v. lelki trauma miatt valaki amnéziás lesz, v. megnémul, v.
lebénul: orvosi ellátás, gyógytorna,gyógyfürdők, orvosi segédeszközök, akadálymentesítés,
- oktatási rehabilitáció ( elfelejtett írás, olvasás, beszéd, stb. egy szintre visszaállítása, v. a sérültek
iskolarendszerének a kiépítése.
- jogi rehabilitáció : ( pl. apai-anyai jog visszaállítása egy kényszer örökbefogadás után, családegyesítések,
anyasági-apasági perek utáni kártérítések, elismerések, - v. egy visszavont diploma újbóli elismerése, - vagy pl.
a médiában elhangzott rágalmak , v. téves információk a helyreigazítása, a föld-vagyon visszaadások, stb.
- politikai rehabilitáció (Pl. a múlt rendszerben meghurcolt emberektől a bocsánatkérés, az elkobzott vagyon
visszaadása, és pl. a társadalomtól életjáradék nyújtása, száműzetés megszüntetése,
A gyógypedagógiai értelmezés szerint, a gyógypedagógia rehabilitáció : veleszületett ok, fejlődési rendellenesség,
betegség v. baleset miatt fejlődésében megzavart, és ezért a közösségi részvételben akadályozott gyermekekre,
felnőttekre irányul.
olyan, a társadalom által biztosított, szervezett tevékenység és támogatási rendszere, amelynek segítségével, - a
megmaradt képességekre alapozva – a közösségi életbe való bevezetés, ill. visszavezetés javítható.
a fogyatékosokkal való foglalkozás legfontosabb feladata a társadalomba való bevezetés, visszavezetés, - valamint
az önellátásra, önkiszolgálásra, ill. a fogyatékosság formájától, és súlyosságától függően önálló életvezetésre
képessé tétel.

1. A gyógyászati segédeszközök beszerzése, típusai, használata, szerepük az

életminőség javításában,
A gyógyászati segédeszközöket a szakorvos írja fel: - pl. a mozgásszervi segédeszközöket az ortopédus,
a szemüveget a szemorvos, - a hallókészüléket a fül-ott gégész, stb.
- a TB által támogatott segédeszközök, a legtöbb ember által megfizethető áron beszerezhető a gyógyászati
segédeszköz boltokban,
- a vásárolt segédeszköznek van úgynevezett kihordási ideje , pl. : gumírozott harisnyát félévenként írnak fel ,
a könyökmankót kétévenként lehet cserélni, - de pl. a kerekesszéknek már ennél jóval több a kihordási ideje.
2. A gyógyászati segédeszközök típusai: - lehet testközeli és test távoli gyógyászati eszközök
 Testközeli gyógyászati segédeszközöknek nevezzük azt, amelyik: a testtel nagyobb felületen érintkezik,
károsodásra hat, vagy gyengült vagy hiányzó funkciót pótol, - pl. támasztással, tehermentesítéssel
Ezek: prevenciós(megelőzés célú), terápiás (gyógyító célú),- rehabilitációs (régi jobb állapotba hozó) célú lehet
A testközeli gyógyászati eszközök: a testre külsőleg felhelyezve módosítják a csont-, izom-,
és az idegrendszer működését 8strukturális, ill. funkcionális jellemzőit)
23
Feladatuk:
- a támasztás (pl. fűzők, térdrögzítők), - a rögzítés(ízületi mozgás teljes kiiktatása, pl. csuklórögzítő)
- a korrekció (hibás állás normál helyzetbe kényszerítése, pl. a derekat- és hátat merevítő fűzők)
- a tehermentesítés:az eszköz a teherviselésből testrészt részlegesen v. teljesen kivonja(pl. járógép,
művégtagok
 Test távoli / rehabilitációs / technikai segédeszközök
Személyes mozgás segédeszközei: csukló és boka rögzítő,
- Támbot / járóbot (3 lábú járóbot), Járó-keret, - Könyök- vagy hónaljmankó a sérült végtaggal ellentétes oldalon
- Kerekesszék:- ami lehet önhajtós ↔ elektromos,- és lehet szobai ↔utcai és moped
Személyes segédeszköz: a szemüveg és a hallókészülék is.
Rehabilitációs célokat szolgál a bútorzat- és lakás, vagy az egyéb helyiség átalakítás is, pl.:
kapaszkodók- korlátok, kerekesszék kiegészítők, - vécé magasító, fürdőkádra helyezhető szék- ülőke
- Háztartási gyógyászati segédeszköz pl. Csüccsös ivópohár, kulcs- fogását segítő eszközök,
- Öltözködést segítő gyógyászati segédeszközök pl. az ágyék- és keresztcsont fűzők,- gumírozott harisnyák,-
könyök és térdvédők,- zokni felhúzását segítő eszközök,
3. A gyógyászati segédeszköz szerepe a beteg vagy fogyatékos ember életminőség javításában
Amennyiben a rászoruló rendelkezik az fentiekben felsorolt gyógyászati segédeszköz valamelyikével, - az segíti
az önállóságát, - enyhíti a fogyatékossággal élő, vagy beteg ember fájdalmát, - nagyobb lesz a ember
biztonságérzete, jobban közlekedik, és kevésbé magányosodik el ( mert kimozdul, ápolja a kapcsolatait,)
Valamennyi gyógyászati segédeszköz használatánál fontos:
A balesetmentesség:- a segédeszközök rögzíthetősége, a csúszásveszély megakadályozása, - sérült
alkatrészek cseréje, stb. Pl. kerekesszék leültetéskor elgurul a sérült ember alul, ha nincs rögzítve, - a bot csúszik a
vizes földön, padlón,kövön, - a kiálló csavarok felsértik a fogyatékkal élő bőrét – stb. stb.
Emellett nagyon fontos a segédeszközök tisztán tartása, folyamatos fertőtlenítése, - és rendszeres használatuk.
A segédeszközök bacilusforrások, ha nem rendszeres a tisztításuk és fertőtlenítésük: - pl. a WC-re üléskor használt

11. tétel Ismertesse a demenciában szenvedő idősek jellemző szükségleteit,

gondozási-ápolási feladatait! Mutasson be egy, a demens személyek bentlakásos
intézményében lakó ellátottak részére készített heti foglalkoztatási tervet!
Információtartalom vázlata:
- A mai magyar társadalom viszonya az idős emberhez, az időskori problémákhoz
- A szellemi leépülési folyamatának pszichés jellemzői, szomatikus megnyilvánulásai
- A demencia fogalma, típusai, stádiumai - A demenciában szenvedő idős ember speciális szükségletei
- A demenciában szenvedő beteg ellátásának területei, fokozatai - A demenciában szenvedő idős ember bevonása
a gondozási-ápolási munkába- A demenciában szenvedő beteg jogainak képviselete - A foglalkoztatás
jelentősége, formái a demenciában szenvedő idősek körében - A foglalkoztatás személyi, tárgyi és elhelyezési
feltételei
- A foglalkoztatási terv bemutatása - Az Ön által megfigyelt demenciában szenvedő idős ember sajátos
szükségletei, gondozási feladatai, foglalkoztatásának sajátosságai
- A szociális gondozó és ápoló feladata a foglalkoztatási terv készítésében
1. DEMENCIA, Alzheimer - kór, - a betegség jellemzői, okai, lefolyása, ápolási-gondozási
szükséglete
Az idő múlását nem csak testünk, de szellemünk is megszenvedi: egyre nehezebben koncentrálunk, elfelejtünk, illetve
nehezebben hívunk elő neveket, adatokat, eseményekre vonatkozó emlékképeket. Az időskori feledékenység mellett
egyéb szellemi funkciók is romlanak, a végső fázis pedig az akár teljes szellemi leépüléssel járó Alzheimer-kór lehet..
A világon 18 millió ember szenved demenciában, vagyis szellemi leépüléssel járó betegségben, melyek közül a
leggyakoribb az Alzheimer-kór. A hazai adatok szerint a magyar lakosság 12-15 %-nál, azaz 250-300 ezer embernél
fordul elő valamilyen demencia, az Alzheimer-kór pedig kb. 160 ezer honfitársunkat érinti.
A betegség korai szakaszában apró változások észlelhetők. A feledékenység a rövid- és hosszú távú memória terén
egyaránt jelentkezik: a beteg elfelejt épp csak megtörtént eseményeket, dolgokat, ugyanakkor problémái adódnak
időpontokkal és dátumokkal kapcsolatban (pl. nem tudja megmondani az éppen aktuális dátumot), nem jutnak eszébe
akár gyakran használt nevek, szavak. Sokat ismétli önmagát, nehezebben ért meg új dolgokat és könnyen "elveszti a
fonalat". Nehezen dönt, elveszíti érdeklődését mások, vagy tevékenységek iránt, nem hajlandó alkalmazkodni új
dolgokhoz, és gyanakvóvá válik.
A középső stádium tünetei már sokkal jellegzetesebbek. A betegnek gondjai támadnak egyszerű, a mindennapi
rutinhoz tartozó tevékenységekkel (pl. főzés, mosogatás, öltözködés), zavar mutatkozik a tárgyak felismerésében és
helyes használatában (pl. felismer egy adott tárgyat, de nem tudja helyesen használni). Az emlékezetromlás még
erőteljesebbé válik: elfelejti közelállók nevét, nem ismer fel arcokat, vagy összetéveszt személyeket; valamint még
gyakrabban ismétli önmagát. Romlik a tér- és időbeli tájékozódás képessége, az alzheimeres eltéved, elkóborol,
összekeveri a napszakokat, és a helyzetnek nem megfelelően viselkedik (pl. pizsamában megy ki az utcára). A
feledékenység akár a saját, vagy mások testi épségét is veszélyeztetheti, mivel pl. égve felejti a gázt. Erősödnek a
pszichés tünetek: könnyen nyugtalanná, mérgessé, vagy agresszívvé válik, és akár hallucinációk is jelentkezhetnek.
A szellemi leépüléssel, elbutulással (demencia) járó betegségek egyik leggyakoribb változata az Alzheimer-
kór, mely a kórképet 1907-ben leíró Alois Alzheimerről kapta elnevezését. Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás
24
legsúlyosabb formája. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek
közül minden második ember életét keseríti meg. A betegség progresszív agyi megbetegedés, a beteg állapota tehát
folyamatos romlást mutat a memória, a gondolkodás, a figyelem; a tanulási, a kommunikációs és az ítélőképesség
terén, valamint fokozatosan rosszabbodik az önellátásra való képesség is: egyre kevésbé képes ellátni a mindennapi
rutint jelentő feladatokat. Ezen kívül változás tapasztalható a személyiségben, a viselkedésben is, például az
érzelmek kontrollálása és a szituációnak megfelelő viselkedésre való képesség terén.
A betegség lefolyása
A betegség lefolyása igen változatos lehet, tarthat három, de akár húsz évig is. Legelőször az agy emlékezetét és
gondolkodási funkciókért felelős területeit érinti, de előrehaladtával más agyi területek sejtjei is elhalnak. Az első
figyelmeztető jel a feledékenység, az emlékezet romlása kell hogy legyen, a felismerést azonban nagyban nehezíti,
hogy a köztudatban a feledékenység az időskor "normális" velejárójaként él, és eszünkbe sem jut betegségre
gyanakodni, ha idősebb hozzátartozónkon a "szenilitás" jeleit fedezzük fel.
Az Alzheimer-kór lefolyásában több fázist különböztethetünk meg. Az Alzheimer-kór késői szakaszában a beteg már
nem képes ellátni magát, állandó felügyeletre, ellátásra szorul, másoktól függővé válik. Az emlékezetromlás odáig
fajul, hogy a beteg ismerős tárgyakat, vagy akár a környezetét sem ismeri fel, bár megfigyelhetők "tiszta pillanatok" is.
A fizikai állapot is jelentős romlást mutat: tetemes súlyveszteség, inkontinencia (széklet- és vizelettartási problémák),
evési és akár nyelési nehézségek jelentkeznek, a beteg nem képes egyedül enni; a járás csoszogóssá, ingataggá
válik, és a beszédkészség is fokozatosan leépül. A beteg végső soron ágyba, tolószékbe kényszerül, mindeközben
pszichés állapotát idegesség, lehangoltság vagy épp agresszivitás jellemzi.
A diagnózis felállításához számos vizsgálat szükséges (pl. labor- és ct-vizsgálatok).
A betegség gyógyíthatatlan, ám gyógyszeres kezeléssel lassítható a tünetek rosszabbodása. A pszichés tünetek, a
magatartás- és alvászavar is javítható gyógyszeresen, illetve bevethetők egyéb, nem gyógyszeres módszerek is:
memóriafejlesztő gyakorlatok, mint pl. a mindennapi teendők elvégzését könnyítésére a naplóvezetés.
Gondozási módszerek
A demens emberek gondozása során is érvényesülni kell a Maslow – féle szükséglet hierarchia elvének. A piramis
alján a vegetatív igényeket kell elsőként figyelembe venni, majd a biztonságérzetet, a kapcsolatok meglétét, a
tevékeny-ségeket, s legtetején az önmegvalósítást. Mindez igaz a mentálisan hanyatlott időseink életére,
életminőségére is.
Ápolási – gondozási cél: tisztába kell lenni, hogy a legodaadóbb ápolás sem vezet gyógyuláshoz. A beteg
gyakran régmúltból felidézett világban él. Az ápolással-gondozással igyekszünk elviselhetővé tenni a betegséggel
való együttélést. Emberi méltóságát a végsőkig őrizzük meg.
Demens beteg gondozásának alapszabálya: barátságos, szeretetteljes legyen a légkör. Szavak nélkül is megérzik,
hogy elfogadjuk-e vagy elutasítjuk. Fokozott mértékben már csak az itt és most számít. A körülményeket a beteghez
kell igazítani és nem fordítva. Előfordulhatnak meglepetések. Érdemes megtudni, mi az amit szeret, mi okoz örömet
számára
Környezet: olyannak kell lenni, amely teret ad a bolyongásra, ugyanakkor nyugodt és csendes. Nem jó, ha egész nap
a szobájukban vannak. Napközben lehetőleg a foglalkoztatóba, téli kertbe legyenek. A szobában való állandó
tartózkodás depressziót okozhat. Fontos, hogy változatos, mégis stabil legyen a demens beteg napja.
A hangok, színek nyugtató hatásúak (sólámpa, növények, madárház, csobogó, akvárium, halk zene, természeti
filmek.)
A tájékozódást segíti a felirat, képek, jelzések, ezért ajtójukra, folyosóra, ágyuk fölé helyezzük ezeket.
Lakószobájukat, ágyukat lehetőleg ne változtassuk. Kevés és biztonságos bútorzat szükséges (pl. sarokvédős asztal,
oldalvédelemmel ellátott ágy stb.) a szobában. A padló csúszásmentes legyen, szőnyeg ne legyen rajta. Éjjel kevés
megvilágítás legyen.
Demens részleg kialakításának szempontjai
Demens részlegben az a legalább középsúlyos vagy súlyos mértékű mentális hanyatlást mutató lakó helyezhető el,
akinél
a szociális készségek jelentős elvesztése áll fenn, és a lakó biztonságos ellátása csak intenzív gondozási feltételek
között
valósítható meg. Van olyan intézmény, ahol csak demens személyek elhelyezésére van lehetőségünk.
Az intézményen belül – az épület adottságait figyelembe véve lakószobákban kerülnek elhelyezésre a demens
lakók, a protokollban rögzítettek alapján, a hozzátartozó egyetértésével A szobák a fent leírt elvek figyelembe
vételével kerültek kialakításra. Jól átlátható, egyértelmű jelzésekkel ellátott, biztonságos berendezésű részleg.
A demens foglalkoztató- „nappali” biztonságos tér, ahol napközbeni tartózkodnak a demens lakók, ügyelve arra, hogy
a lakó közösség programjaiba is bekapcsolódjanak, amennyire állapotuk lehetővé teszi.
A Ház terasza biztonságosan el van kerítve, ahol a demensek szabadon, önállóan is sétálhatnak, ülhetnek a teraszon
Tapasztalataink alapján van olyan súlyos demens, akinek motivációt jelent az ép gondolkodású, de mozgásában
sérült lakótársról való gondoskodás. Ez a mindennapi feladat, a demens személy szinten tartását nagymértékben
befolyásolja.
Ezzel ellentétes, amikor a demens lakó éjszakai vagy napközbeni magatartásával zavarja lakó társai nyugalmát, így
hasonló állapotban történő demens lakóval történő elhelyezése indokolt.
Ápolás – gondozás során az alábbi sajátosságokra kell figyelni:
1.) Túlreagálás (katasztrofikus reakció)
A beteg mérges lesz, sír, kiabál, valamit túlreagál. Pl. előfordulhat, hogy nem akar fürödni. Ilyenkor a teendők:
- szeretetteljesen lépjünk a demens beteghez; - szemből közeledjünk;
25
 - mindig mondjuk meg, hogy most mi fog történni; - hallgassuk végig a beteget;
- azokkal is beszéljünk, akik már nem tudnak szavakkal kommunikálni; - ne sietessük őket;
2.) Kommunikáció sérülésének következménye (afázia és agnózia)
Előfordul, hogy jó modorú ember elkezd káromkodni. A betegség súlyosabb fázisában nem tud szavakkal
kommunikálni. Ilyenkor fontos az érintéssel történő kommunikáció.
A fizikai érintés, zene, néven szólítás a zavart időseket figyelmesebbé teszi.
A szó – érintés – szemkontaktus a legjobb módszer a kommunikálásra.
3.) Koordinációs problémák (apraxia)
A megszokott dolgok nem mennek többé, mert az agy és kéz nem érti egymást. Pl. nem tudnak gombolni, cipőt fűzni.
Fontos, hogy minél tovább tehesse azt, amit még tud. Kerüljük a túlgondozást. Fontos az egyéni gondozási terv.
4.) Időérzék elvesztése
Összekeverednek az évszakok, hónapok, nappalok és éjszakák. A foglalkoztatásban és a környezet alakításban arra
kell törekedni, minél több dolog emlékeztesse őket arra, hogy milyen évszak, nap van.
5.) Bolyongás - gyakori magatartásforma: lehet eseti,de folyamatosan is. A biztonságos környezetben szabadon
kóborolhat. A bolyongás gyakori okai lehetnek:
- a beteg haza akar menni, - fiziológiás szükségletei vannak (éhes, szomjas, WC-re szeretne menni, fázik stb.),
- testi betegség (fájdalom, székrekedés), - pszichés betegségek (szorongás, hallucináció stb.),- napi aktivitás
hiánya
6.) Alvási zavarok. Nyugtalanok éjszaka, ezt növeli a dezorientáltság. Előfordul, hogy összekeverik az álmot a
valósággal. Az altató gyógyszerek gyakran ellentétes hatást váltanak ki. Ezért nagyon fontos az átgondolt napi,
rendszeres foglalkoztatás. Ha a Lakó nyugtalan fontos, hogy empatikusan, szeretetteljesen megnyugtassuk.
7.) Begyűjtési kényszerűség, meglopatási téveszmék : Viszonylag gyakori jelenség, hogy az idős ember másokról
rosszat feltételez. Pl, azzal vádolja környezetét, hogy meglopja, kifosztja. A mérgeztetési téveszmék is gyakoriak.
Nem szabad vitázni a demens lakóval, ő mindezeket valóságként éli meg. Természetesen megerősíteni sem kell a
tév-eszmékben, igyekezni kell elterelni a figyelmét, rendszeres napi renddel, programmal segíteni harmóniáját.
2. Foglalkoztatás : a demens embernél foglalkoztatását a beteg meglévő képességeire kell építeni: pl. a
megszokott hétköznapi tevékenységekre, szociális készségekre(kapcsolatokra), a mozgásra, az ismétlődő
mozdulatsorokra, a ritmusérzékre, az érzelmekre, kell építenünk. ( A hosszú távú memória meglétére már nehéz
építeni)
Foglalkoztatás célja: : az emberi méltóság megerősítése, sikerélményhez juttatás; a feladat épít a megmaradt
képességekre, stimulálja az érzékszerveket; - megmozgatja a testet és az elmét; - lehetőséget ad a
visszaemlékezésre; - segít kifejezni az érzelmeket;
A foglalkoztatás jelentősége: megerősít az emberi méltóságban, a megmaradt képességeket építi. Kiscsoportokat
formál, lehetőséget add a visszaemlékezésre, -edzésben tartja a testet, megmozgatja az elmét, sikerélményt nyújt.
„Legjobb barát hozzáállás”
Ebben a modellben a gondozó és a gondozott között nem alá-fölé rendelt viszony, hanem mellérendelt kapcsolat van.
Nagyon fontos az empátia; - a ránk bízott életútjának megismerése; - jól informáltság (ismeretek a demenciáról);
- emberi tisztelet, méltóság; - reális elvárások, humor, spontaneitás;
A család szerepe, jelenléte felbecsülhetetlen értéket jelent.
A mentálisan hanyatló idősekkel a foglalkozást, gondozás – ápolás irányítását interdiszciplináris team végzi.
Tagjai: Pszichiáter szakorvos, - házi orvos - pszichológus, mentálhigiénés szakápoló, főnővér, gondozónő
Testi épséget megóvó intézkedések:
A veszélyeztető magatartást nem tanúsító idős demens lakóink egészsége és élete védelmében rögzítésekre
szorulnak. A rögzítés fajtájának, időtartamának elrendelésére, végrehajtásának ellenőrzésére az intézmény orvosa
jogosult. Az ellátottakat egészségügyi korlátozásban csak életük védelme érdekében és a lehető legrövidebb ideig
lehet részesíteni. A rögzítések általában olyan fizikai rögzítések melyek az eleséstől, leeséstől, eltévedéstől,
elveszésektől, sérülésektől védik ellátottainkat. Ilyen módszerek:
- az ágy oldalrácsának alkalmazása, - derék rögzítés székhez,
- kerekesszékben történő biztonsági rögzítése 5 pontos biztonsági övvel (körzet), - épület elhagyása kísérettel,
- sérülést okozó eszközök, berendezések használatának tiltása.
A határozatlan időre szóló rögzítések, szabályozások a lakó egészsége és élete védelmében történnek, ezért
nem tartoznak a korlátozó intézkedések szabályozásának körébe.
Módszer: - határozatlan időre szóló rögzítést csak orvossal egyeztetett módon és módszerrel lehet érvényesíteni,
- ha kerekesszékben történik a rögzítés vagy speciális „kagyló” fotelban 5 pontos biztonsági övvel kell a rögzíteni.
Folyamatosan ellenőrizni kell az ellátottunk egészségi állapotát illetve hogy helyzetváltoztatásra nincs e szüksége.
Oldalrács alkalmazásakor figyelni kell, hogy az ellátottunk keze, lába nehogy a rések közé szorulhasson.
Minden esetben folyamatos felügyeletet kell biztosítani és figyelemmel kell kísérni az ellátott egészségi állapotát. A
fizikai korlátozás ideje alatt rendkívül fontos az ellátottakkal a folyamatos kommunikáció és az állandó obzerválás.
A rögzítés megszüntetésének szabályai:
- A határozatlan időre szóló rögzítéseket minden esetben dokumentálni kell a gondozási tervben,
- ha pozitív mértékben változik az egészségi állapot, akkor a rögzítést meg kell szüntetni, ekkor az ellátott
rögzítés nélkül is biztonságosan élhet.
A rögzítésekkel, szabályozásokkal kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek:
- A rögzítéseket a lakó érdekében minden olyan esetben alkalmazni kell, ahol a lakó egészségi állapota indokolja

26
- határozatlan ideig tartó rögzítéseket minden esetben egyeztetni szükséges az ellátott törvényes képviselőjével
illetve hozzátartozójával
Korlátozó intézkedés - a Korlátozó intézkedés (a szabad mozgásban történő korlátozás) alkalmazására csak az
ellátott pszichés megnyugtatásának megkísérlését követően kerülhet sor.
Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással)
csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható.
Időtartama és módja: csak addig tarthat, illetve az adott helyzethez igazodóan csak olyan mértékű és jellegű lehet,
amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.
Korlátozó intézkedés alkalmazhatóságának körülményei:
A demens betegek személyiségjogait az egészségügyi ellátás és az ápoló gondozó munka során, speciális helyzetére
való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni.
Akkor korlátozhatóak a betegjogok, amikor a kliens az állapotából kifolyólag képtelen kontrolálni viselkedését, nem
képes felfogni objektíven a körülötte zajló történéseket, nem ura cselekedetének, saját maga helyzetét és
egészségügyi állapotát tévesen ítéli meg. (A beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít.)
Veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások
életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős
intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.
Közvetlen veszélyeztető magatartásnak minősül, ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében
saját vagy mások testi épségére, egészségére, életére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.
Célkitűzés, vezérelv:
 Az ápoló – gondozó munka során a hangsúly a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotok
prevenciójára, illetve a hirtelen fellépő esetekben a probléma megoldására és a kényszerítő intézkedések
minimalizálására helyeződik.
 A szakemberek problémamegoldó stratégiájának bővítése.
 A korlátozás csak addig tartható, illetve olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához
feltétlenül szükséges.
A veszélyeztető állapot felmérése az orvos feladata, a szakápoló, gondozó folyamatos jelzése által. A korlátozó
módszerek vagy eljárások alkalmazását az ellátott orvosa írásban rendeli el, megjelölve annak indítékát, módját,
alkalmazásának időtartamát.
Állandó orvosi felügyelet hiányában: - az intézményvezető és a vezető ápoló együttes feladata. Ez utóbbi esetben az
orvost értesíteni kell a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról, és azt az intézmény orvosának jóvá kell hagynia
A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője panasszal
élhet az intézmény vezetőjénél vagy fenntartójánál, továbbá az ellátott jogi képviselőnél, akinek neve elérhetősége az
intézmény minden szintjén, jól látható helyen kifüggesztésre került a „faliújságon”.
Eszközrendszer, korlátozás lehetséges eszközei:
Mindig az ellátott kezelőorvosa dönti el, mely korlátozást tartja szükségesnek, a gondozó az eszközrendszerek közül
a következőket alkalmazhatja:
Pszichés nyugtatás: pl. szituációból kiemelni, - beszélgetés, - ventiláció biztosítása, - gondolat elterelése: a
gondozónők, a mentálhigiénés és a foglalkoztató feladata. Ez intézkedést, engedélyezést nem igényel,
dokumentálása az ápolási-gondozási lapon illetve az „átadó” füzetben történik.
3. A Foglalkoztatás fogalma, alapelvei és megvalósulása általában a szociális
gondozásban
Az unatkozó embernek céltalan az élete, saját léte, rendszerint önmagának is terhet jelent. Feloldani a céltalanságot,
értelmet adni a létnek, - épp ezért tartozik a gondozó legfontosabb feladatai közé.
Foglakoztatásnak nevezzük:
mindazt, amivel az ember leköti idejét, testi - lelki erejét használja, képességeit kifejtheti és fejlesztheti.
Foglalkoztatás: mindaz a célszerű és hasznos tevékenységek összessége, mely rendszeresen fizikai, szellemi és
szórakoztató tevékenységet jelent, - mely által életünk tartalommal tölthető meg, melynek segítségével képességeink
fenntartható, és fejleszthető. Az ilyen jellegű tevékenység növeli az önbecsülést, a hasznosságtudatot, és a valahová
tartozás érzését.
Foglalkozások által az egyén megtalálhatja a helyét és szerepét egy közösségben, - és a testi – szellemi
aktivitás által sikerélményt él át.
A foglakoztatás célja: a szabadidő hasznos, tevékeny eltöltése, fizikai, szellemi aktivitás megtartása (fejlesztése),
gondolatok elterelése, irányítása, új ismeretek szerzése.
A foglakoztatás szükségessége: hogy az életnek csak akkor van célja, ha tervezni lehet - ha a terveket végre lehet
hajtani – s, ezzel saját magának és/vagy társainak kellemes élményt szerez. Szociális intézményekben különösen
fontos a foglakoztatás, túl az egyénre gyakorolt kedvező hatásán, kevesebb lesz a zsörtölődés, veszekedés, az
energia hasznos dologra koncentrálódik, és közösségépítő ereje van.
A foglalkoztatás haszna: - testi-szellemi frissesség megtartása,
- koncentráló és emlékező képesség szinten tartása, fejlesztése,
- ismeretlen dolgok felfedezése,- új ismeretek tanulása - nyugtató hatású, kedélyjavító.
A foglalkoztatás formái:
1. Fizikai foglalkoztatás: - önellátással kapcsolatos munkák (pl. a mindennapos ágyazás, öltözés, tisztálkodás)
- szűkebb környezettel kapcsolatos teendők (piperemosás, mosogatás, kisebb bevásárlás)
2. Egyéb : bérmunka (bedolgozás, pár órás elfoglaltság), - munkaterápiás foglalkoztatás
- kedvtelésből végzett munka (kézimunkázás, faragás, stb.)
27
 - nem munka jellegű elfoglaltság (pl. sport, gyógytorna)
3. Szellemi – kulturális és szórakoztató foglalkoztatás: - színházlátogatások, - kirándulás
- rendezvények (pl. farsangi bál), - egyházi és társadalmi ünnepségeken való közreműködés, részvétel
4. Munkaterápiás foglalkoztatás
Aktív foglalkoztatás – a gondozott tevékenyen részt vesz. Passzív – ha csak szemlélője az eseménynek
A foglalkoztatás során tervet kell készíteni, a tervezésnél szem előtt kell tartani az idős testi – lelki állapotát, -
energiájának lekötését, - hasznos és célszerű időtöltés legyen, gondolat elterelő, - szórakoztató, -
személyiségfejlesztő, - rehabilitációs célú, és legyen lehetőség új ismeretek elsajátítására.
A foglalkoztatás fő elvei: (olyan alapelvek, melyeket a foglalkoztatás szervezésekor be kell tartani!)
1. Célszerűség – minden tevékenységnek kell, hogy legyen célja. A céltalan, semmire sem jó tevékenység még a
semmittevésnél is rosszabb. A munka kezdetén ismertetni kell, illetve együtt kell meghatározni a célt (pl. a saját
készítésű ajándékokat adjuk a vendégségbe érkező óvodásoknak)
2. Önkéntesség – finom meggyőzéssel kell rávenni az idős embert, hogy akarjon tevékeny részese lenni a
foglakozásoknak. Több alkalmat, lehetőséget is fel kell kínálni, hogy kedve legyen.
3. Folyamatosság, rendszeresség – rendszeresen ismétlődő időközönként (pl. délelőtt 10 – től, délután 3 – tól,
hétfőn kézimunka, kedden Film Klub, szerdán üvegfestés, stb.) A foglalkozásokat azon időben kell megszervezni,
hogy ne ütközzön vizit, vagy a csendes pihenő idejével.
4. Mértéktartás – figyelembe kell venni az egyén fizikai és szellemi teherbíró képességét.
5. Változatosság – ünnepekhez, évszakokhoz, eseményekhez igazított foglalkozások szervezése (még a kedvvel
végzett tevékenységet sem kell megszakítás nélkül szervezni, - „csak” azt az egy félét végezni! )
6. értékelés , elismerés: – ez nem cél, hanem eszköz! Egy dicsérő szó növeli a sikerélményt, a közösség előtt is
ösztönző erővel hat. Vegyük észre az idős igyekezetét, akaratát, és minden esetben dicsérjük, jutalmazzuk.
Foglalkoztatás feltételei:
A) Személyi feltételek:- legyen kit foglalkoztatni és legyen, aki foglalkoztat, megszervezi a foglalkozásokat
a foglalkoztatást vezető pozitív személyisége, hozzáállása: legyen motivált és élvezze a foglalkoztatást
B) Tárgyi feltételek: - mindazon a tárgyak, berendezések, és felszerelési eszközök, melyet a foglalkozás során fel
lehet használni.
A foglalkoztatást vezető napi – heti – havi-éves tervet készít, tervezi a konkrét időbeosztást, a napi programokat is.
1. Éves munkaterv – keretbe foglalja az adott évre kitűzött feladatokat, programokat, és a Rendezvény- naptárt
2. Havi ütemterv – Havi lebontásban tartalmazza a kulturális és szabadidős tevékenységeket az adott hónapra.
Faliújságra való kifüggesztésével tájékoztató jellegű, figyelemfelhívó, kedvcsináló, időjelző is egyben, elősegíti az
időbeni tájékozódást.
3. Heti foglalkoztatási ütemterv – részletesen kidolgozott, napokra, órára lebontva
4. Napi ütemterv – aktuális, az adott napra vonatkoztatva.
A „tervek” attól tervek, hogy igény és helyzet szerint megváltoztathatóak, de a változást is közzé kell tenni.
Terápiás célú foglalkozások: pl. a zene,- tánc,- dráma,- állat, szín terápiás foglalkozások kedveltek és jótékony
hatásúak az idősek foglalkoztatása során, és a fogyatékkal élők, és a pszichiátriai és szenvedélybetegek körében is !
A foglalkoztatási tervek típusai, tartalmi elemei
- Rehabilitációs terv, fejlesztési terv, - rehabilitációs, szocioterápiás, fejlesztő-felkészítő → a nyílt munkaerőpiacra
visszaállítás → munkaviszony heti 40 óra
- munka rehabilitáció → nem munkaviszony napi óra, heti 20 óra, túlóra nem lehet juttatás jár érte
A foglalkoztatás jelentősége
- Szabadidő hasznos eltöltése, hasznosság érzése
- Szépérzet, önértékelés növelése, önbizalom erősítése
A foglalkoztatási terv készítésének folyamata
- egyénre szabott bánásmód elve, - közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését segítő
elve
- Felmérés ORSZI vélemény alapján, melyik foglalkozási típusba lehet bevinni
- Munkavédelmi szempontok figyelembe vétele, - Figyel-e, mennyire bírja a monoton munkát
Az ellátottak egészségügyi, pszichés sajátosságainak felmérési módszerei:
- Aktuális fizikai és egészségi állapot felmérésre vonatkozó adatok: mozgékonyság, öltözködés, táplálkozás,
kontinencia, észlelés, érzékelés.
- Pszichés állapot felmérésre vonatkozó adatok: kedélyállapot, tájékozódás, kommunikáció, nyugtalanság,
zavartság.
A szükségletfelmérés dokumentumai:
- egyszerűsített előgondozás - egyéni gondozási terv
A gyakorlat során megismert feltételek és dokumentációk ( és a személyi feltétel jogszabályi háttere)
Szabályozza: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete.
A foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
- 1 fő szociális gondozó/ 30 főre és a nappali ellátást vezető
Személyi → 15 fő foglalkoztatottanként 1 fő segítő 30 fő foglalkoztatottanként 1 fő foglalkoztatás koordinátor
Tárgyi feltétel : → - 15 fő foglalkoztatottanként 1 fő segítő
- és 30 fő foglalkoztatott esetén 3 1 fő foglalkoztatás koordinátor
A szociális szakember, gondozó feladati a foglalkoztatási tervek készítése során Ha nincs koordinátor →
csoportokra osztani, - ORSZI vélemény, koordinálni munkájukat
28
Pályázati és más forráslehetőségek a foglalkoztatáshoz: foglalkoztatás terén kevés a pályázati lehetőség.

12. tétel Értelmezze a haldoklás fázisait, a gyász fogalmát, pszichológiai

vonatkozásaikat! Mutassa be a haldokló beteg ellátásának korszerű formáit! Milyen szerepe van a
szociális gondozó és ápolónak a haldoklók, illetve hozzátartozóik támogatásában? Információtartalom
vázlata:
A halálhoz, haldokláshoz való viszony a mai magyar társadalomban - A haldoklás szakaszai
A haldoklók gondozásának korszerű ellátási formái - A haldokló pszichés gondozása a haldoklás különböző
szakaszaiban . A haldokló beteg ápolása-gondozása, dilemmák a haldokló ellátása során. - Haldokló betegek
lakásukon, családon belüli ellátása, - Haldokló betegek intézményes ellátásának lehetőségei , - Szakemberek
bevonásának lehetőségei - A közeledő halál jelei - Az elhunyt körüli teendők, a szociális gondozó és ápoló feladatai -
A gyász lélektani folyamata, -A normál gyász lefolyása és szakaszai, - A komplikált gyász típusai, általános jegyei,
-A feldolgozatlan gyászélmény tünetei .A hozzátartozók támogatása - A szociális szakembert ért hatások
feldolgozásának szakmai lehetőségei
a. Halál, haldoklás megítélése a mai magyar társadalomban
Általában nem vagyunk rá felkészítve. A legtöbb ember tabuként kezeli, - a családban és az intézményekben se
beszélnek arról, hogy elmúlás megkezdődik a születésünk első percében. Az életutunkat végig kell járnunk, és
tudnunk kellene elfogadni a tényt, hogy az útnak egyszer a végére érünk. nincsen olyan tudományág, ami lehetővé
tenné az ember számára, hogy megértse és elfogadja fogadni a halált. Félünk a haláltól. És félünk a haldoklástól;
gyors és könnyű halált kívánunk magunknak. Félelemmel tekintünk a haldoklóra, mert valamiféle misztikus rejtély
előttünk a haldoklás folyamata. Egészséges félelem, amit még mi magunk nem éltünk át. Meg kellene tanulnunk a
halál, és a haldoklás törvényszerű létét, és tudatosult elfogadását. Régen a falun élők számára természetes volt a
születés, és halál természetes folyamata. A gyerekek úgy nőttek fel, hogy családtagjaik otthon szültek, haldokoltak,
nem különféle egészségügyi, vagy szociális intézményben. Az elhunytat otthon ravatalozták fel, szokásban volt a
virrasztás, a halotti tor. Ma már csak egyes népcsoportok (cigányság) körében maradt még meg a három napig tartó
virrasztás
A különböző kultúrák (népcsoportok ) szokásai, hagyományai
Ahhoz, hogy az ápoló-gondozó szakember etikusan és szakszerűen el tudjon látni minden haldoklót, meg kell
ismernie az egyes népcsoportok szokásait, elvárásait, - el kell tudni fogadnia a különbözőségeket, és a különböző
értékeket. Az ellátás során ismerni kell azokat a speciális helyzeteket, melyeket figyelembe kell venni. A szabályok
egyre hasonlóbbak, - de az egyes országokban jelentős eltérések is tapasztalhatóak.
A haldokló és a halott ellátás etikai kérdései:
Az orvosok feladata a beteg súlyos, menthetetlen állapotát közölni a családdal. Nagyon fontos a tapintat, együttérzés
kimutatása. Végstádiumban elfogadható a kezelés visszautasítása, ha egyértelmű, hogy a betegnek csak a
szenvedését hosszabbítják meg. Az egészségügyben etikai elvárás a halott tiszteletben tartása, utolsó végtisztesség
megadása, - a család pszichés támogatása, - azaz a helyzetnek megfelelő viselkedés. A családtagok ilyenkor lelki
válságba kerülnek, - a pszichés problémák oka a veszteségélmény, amit még hosszú távon sem könnyű feldolgozni.
Nem ritkák ilyenkor a konfliktusok sem, hiszen a helyzet „elutasítása „ nemcsak a haldoklóban válthat ki agressziót,
dühöt, hanem a családtagokban is. Toleránsan, humánusan kell megoldani a felmerülő problémákat.
A hozzátartozó elvesztésekor a család támogatása:
- hozzátartozó elvesztése változatos érzelmeket vált ki az emberekből, ezért nagyon fontos a haláleset közlése
esetén az empátia, az együttérzés, - és a súlyos beteg hozzátartozójának felkészítése a halálesetre
- fontos a körültekintő eljárás: - a gyászreakció nem azonnal jelentkezik a családtagoknál, - az első napokat,
heteket a temetési teendők töltik ki, - ebben a szakaszban is legyünk segítőkészek
- a gyászoló család közelében nem illik jókedvűnek lenni, nevetgélni, kérdésekkel sebeket felszakítani.
Haldoklók ellátásának szakmai szempontjai , - a szociális gondozó és ápoló szerepe, feladata ezen a téren
- az ápolók-gondozók központi helyet foglalnak el a meghalásnál, - segítik a haldoklás folyamatát
- a haldokló sok tapintatot, megértést, türelmet és testi- lelki gondozást, higiénés ellátást igényel
- a beteg reményét nem szabad szétrombolni, de tartózkodni kell a sematikus vigasztalásoktól is
- minden kezelést, vizsgálatot a lehető legelviselhetőbbé kell tenni
- a szakembereknek a mindennapos kezelési és ápolási eljárásokat minden nap meg kell csinálni
- a megterhelő élet meghosszabbítás, ami csak a beteg szenvedését hosszabbítja meg, etikailag elfogadható,
ezért önrendelkezési joga a betegnek, hogy elutasítsa az ilyen kezelést v. orvosságot
- a haldoklót nem szabad „ mozgatni „, - más osztályra áthelyezni, - nem szabad a nyugalmát megzavarni,
- a többi betegtől nagy tapintattal el kell a haldoklót különíteni, de nem szabad magára hagyni
- fájdalmát folyamatosan csillapítani kell, - és a vallási vigaszt biztosítása kell számára
- családtag számára lehetővé kell tenni, hogy a haldokló mellett legyen.
A haldoklás fázisai (szakaszai)
 Tagadás, elutasítás fázisa: Az ember amikor megtudja, hogy meg fog halni, általában így reagál: „ez velem
nem történhet, tévedésről van szó” A felvilágosítás ellenére nem hiszi el, hogy halálos beteg, - bizakodás
jellemzi. Úgy él tovább, mint eddig, nem beszél a betegségéről, - nagyon fontos ebben a szakaszban, hogy az
ápolók időt hagyjanak a halál gondolatának elfogadására.

29
  Harag időszaka „ miért pont én” ,dühös, - de bizonyos idő elteltével ráébred a valóságra, és a segélykiáltás,
félelem jellemzi. Lázadó lesz, elutasítja a kezeléseket, nem veszi be a gyógyszereket. A segítséget nyújtó
személynek türelmesnek kell lennie, - engednie kell, és bizonyos kérdésekben igazat is kell adnia.
Alkudozás szakasza: amikor a beteg már elfogadja állapotát, de „ időt szeretne még „ - - „ha megteszem
amit mondanak, talán megúszom” együttműködővé válik, de gyanakvással teli remény, és bűntudat jellemzi.
 Depresszió fázisa = a beteg megértette, és elfogadta a valóságot, -lehangoltság, befelé fordulás. Jellemző,
hogy a beteg ebben a szakaszban egyedül akar lenni. Hiba, ha ilyenkor megpróbáljuk felvidítani, csak akkor kell
mellette lenni ha Ő igényli. Ez a szakasz biztos érettség a halálra, értesíteni kell a hozzátartozót.
Elfogadás, belenyugvás szakasza : - a beteg az életének utolsó napjaiban megpróbálja lezárni dolgait,- ez a
megbékélés időszaka, - és rendelkezik miként szeretné azoknak a dolgoknak az intézését, amikben ő már nem vehet
részt (temetés, végrendelet). Fontos a nyíltság, őszinteség, még ha fájdalmas is.
A haldokló beteg pszichés jellemzői
Nyugtalan, pánikba esik. Érzi, hogy meg fog halni és ezt nem tudja kezelni. Érzékeny lesz, úgy érzi nem tőrödnek már
vele, lemondtak róla. Tiltakozik, lázad ellene, mindenkit okol a saját bajáért. Hajlamos mindenki mást gyűlölni, aki
egészséges körülötte. Csak az a kérdés mardossa a lelkét, hogy miért pont éppen Ő az, akinek meg kell halnia.
Hajlamos rá, hogy még dolgait be akarja végezni. Szeretne még addig élni, míg újra láthatja gyermekét, vagy látni,
mikor meg jönnek az első fecskék. Ha tudatosul benne a halál ténye, pszichés shockkot él át. Nyugtatókra,
fájdalomcsillapítókra van szüksége. Meg kell adnunk minden pszichés támogatást a beteg lelkének megnyugvásához.
A haldokló beteg pszichés támogatásának lehetőségei
Tiszteletben kell tartanunk a haldokló beteg akaratát. Segíteni kell Őt életútjának utolsó napjaiban. Ez életének
legválságosabb időszaka, amit még meg kell élnie. Éltetni kell benne a reményt, de nem szabad sugallni hiú
ábrándokat a gyógyulásáról. Ha nem tudja, hogy meg fog halni, mert eltitkolták előtte a betegségét, akkor is el kell
mondanunk, hogy hosszan tartó betegségben szenved. Odafigyeléssel, empatikus megértéssel viszonyuljunk a
beteghez. A haldokló elkülönítését tapintatosan kell végezni. Vigasztalni kell a beteget és nem szabad magára hagyni.
Fontos, hogy vallási vigaszt is kapjon, ez sokat segíthet pszichés állapotában. Meg kell kérdezni, hogy pappal
szeretne-e találkozni.
Haldokló betegek családon belüli ellátása
A haldoklónak otthon ugyan azok a szükségletei, mint a korházban, vagy az Otthonban. WC-re kell kísérni, vagy
szoba WC-re segíteni, mosdatni kell, higiénéjére oda kell figyelni,- folyamatosan fertőtleníteni kell az ellátására
szolgáló ápolási-gondozási eszközöket. Kétóránként kell változtatni a testhelyzetét, nehogy felfekvése keletkezzen.
Fontos, hogy a családja járjon a kedvébe, főzzék a kedvenc ételeit, nagyon fontos hogy megfelelő mennyiségű
folyadékot kapjon. Nem szabad merev időrendet tartani. Ha kér valamit, teljesíteni kell. A gondozó családtagoknak is
szükségük van pihenésre, étkezésre. A szociális gondozó segítségével ez is megoldható. Fontos, hogy érezze a
haldokló, hogy családja mellette áll, vele érez, és elengedi. Az sem baj, ha el tudnak egymástól búcsúzni, ha a
halálról, temetésről beszélgetnek
A hozzátartozók jelenlétének jelentősége
Nagyon fontos a haldokló ember életének utolsó szakaszában, hogy szerettei mellette legyenek. Talán visszaidéződik
sok szép emlék, amikor a haldokló búcsúzik. Fontos hogy a családtagok megértsék, hogy elmegy a szeretett Anya,
Nagymama. Beszélgetniük kell vele, kérdezgetni kell, hiszen talán az utolsó szavait hallják. Sok ember a halálos
ágyán mondja ki, amit mindig szeretett volna, csak nem volt rá idő, vagy lehetőség. A családtagoknak tudni kell
mennyire fontos a jelenlétük a haldokló számára, hiszen Ők töltötték ki az életét. Fontos, hogy a haldokló szeretettel
és tisztelettel legyenek körülötte. A hozzátartozóknak éreztetni kell, hogy nem hagyják magára, - próbálnak minél több
időt vele tölteni, - érezze, hogy szeretik, hogy mellette van a családja. Mind a haldoklónak, mind a hozzátartozóknak,
ismerősöknek szüksége van a személyes búcsú lehetőségére. Fontos, hogy őszintén, nyíltan tudjanak egymással
beszélgetni, mert így le tudják zárni a múlt esetleges sérelmeit, és megkönnyítik az elmenőnek a békés távozást.
A GYÁSZ fogalma: veszteségélmény hatására súlyos testi-lelki egyensúlyvesztés. A gyász a halálozás, vagy
egyéb komoly veszteség utáni érzés, amely mély fájdalomhoz, szomorúsághoz és egyéb lelki problémákhoz
vezethet.
A gyászolót olyan veszteségérzés terheli, ami nagyon hasonlít a klinikai depresszió állapotára.
Haldokló betegek intézményes ellátásának lehetőségei
A haldokló beteget az intézményben különös odafigyeléssel kell ápolni. Körülötte nincs más, csak az intézményi
ápolók, gondozók. Szeretetet, tapintatot, részvétet, fokozott empátiás viselkedést kíván a haldokló ember ellátása.
Biztosítani kell számára a nyugodt, békés környezetet, pihenést, fájdalmának csillapítását, pszichoszomatikus jóllétét.
Figyelembe kell venni a vallási hovatartozását, és annak megfelelő lelki békét, nyújtó képviselőjét felkérni a haldokló
látogatására. Az érzelmi támogatás elvesztése, testi-lelki elszigeteltség fenyegetheti azokat, akik sivár intézményi
vagy kórházi környezetben fejezik be életüket. „Személytelen, embertelen, elhanyagoltság, fásultság uralkodhat el a
betegen. Méltó halál állami gondoskodással
Az egészségügyi ellátást az állam szabályozza. Az állam feladata tehát, hogy megfelelő jogi környezetet teremtsen a
haldokló humánus kezeléséhez, annak biztosításához, hogy az emberek méltó halált haljanak.
Az 1997-ben alkotott egészségügyi törvény szerint az emberi méltósággal legszorosabban összefüggő kérdés, hogy a
haldokló fájdalmát csillapítsák, testi-lelki tüneteire humánus ellátást nyújtsanak.
A korszerű fájdalomcsillapítás, a haldoklógondozás hospice szemléletű intézményei megteremtik a szabad
választás lehetőségét az elhúzódó haldoklással szembenéző beteg számára. Az önrendelkezési jog az élet-halál

30
végső kérdéseiben is egyre elfogadottabb. A törvény joggá nyilvánítja, hogy az emberek maguk dönthessenek a
felajánlott orvosi kezelés igénybevételéről. Az autonóm döntés alapja a minden embert megillető emberi méltóság
joga.
Más szakemberek bevonásának lehetőségei
Fontos a házi orvos együtt működése. Ha szükséges, akkor pszichológus jelenléte, és egyéb betegségei fennállása
miatt a betegség szerinti szakorvos véleményezése, és segítsége, amennyiben a haldokló testi-lelki, és szociális
jobblétén ez segít. Az intézményben gyakorlott szakemberek állnak a beteg rendelkezésére. Nagyon fontos, hogy
szociális munkás is közreműködjön a haldokló, és családja közti kapcsolat segítésénél.
Dilemmák a haldokló betegek ellátásával kapcsolatban
Mindenképpen éreznie kell a haldoklónak, hogy nincs egyedül, nincs magára hagyva,- szeretetben van.
Bármennyire tudja a gondozó-ápolónő a feladatát, hajlamos rá, hogy megkérdezze magától: mi volt az én
szerepem ebben a nehéz folyamatban? - vajon, mindent megtettem a gondozottamért? És ha nem, akkor miért nem?
Tudtam-e segíteni a betegemnek az utolsó óráiban? Jól tudtam-e könnyíteni a szenvedéseit?
Ezer kérdés merül fel ebben a szakmában a megkérdőjelezett helyes, vagy helytelen cselekedetekről, és ez
azért van, mert a gondozottunk számára a legmegfelelőbb ellátást szeretne minden szakember biztosítani. Szeretné
biztosan tudni, hogy már tényleg nem tehet többet érte.
Vannak olyan betegek, akik nem tudják elfogadni azt, hogy ők haldokolnak, és szinte az utolsó percig bíznak benne,
hogy felgyógyulhatnak. Ebben az esetben erősíteni kell bennük a reményt. Ez az ÉRTÉKELŐ DILEMMA.
Hospis (hoszpisz) A hospice a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek
humánus, komplex ellátását jelenti. Az ellátás célja a beteg testi és lelki szenvedéseinek enyhítése,- fizikai és
szellemi támogatása(ápolás-gondozás- fájdalomcsillapítás, - vele való beszélgetések, ), valamint a hozzátartozók
segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. Az ellátásban orvosok, ápolók, gyógytornászok,
pszichológusok/mentálhigiénikusok, szociális munkások, lelkészek, dietetikusok és képzett önkéntes segítők vesznek
részt. A munkacsoport tagjai így komplex (testi, lelki, szociális, és spirituális) támaszt tudnak nyújtani, - nemcsak
ápolják, hanem lelkileg is támogatják a beteget a haldoklás fázisaiban. A halálos beteg, amikor megtudja, hogy
gyógyíthatatlan, nagyon nagy lelki traumát él át, melynek különböző szakaszai van, - és a szakembereknek ezt
ismerni kell ahhoz, hogy a súlyos beteget át tudják segíteni ezeken a kríziseken
A hospice ellátás történhet:
- fekvőbeteg intézményekben (szervezetileg önálló hospice otthonban vagy egy kórház osztályaként,
- ambuláns formában (ún. nappali kórházban),
- vagy a beteg otthonában (házi szakellátás formájában).
A hozzátartozók gyászának enyhítése,- a „gyászmunka „- is beletartozik a szociális gondozó és ápoló munkakörébe, -
fontos , hogy kellő tapintattal segítsünk a temetés előkészítését, és a veszteségük elfogadását!

13. tétel Milyen lehetőségeket nyújt a csoportos szociális munka a fogyatékos

ember problémáinak megoldására? Mutassa be a gyakorlat során alkalmazott
technikákat, tapasztalatokat!
Az információtartalom vázlata:- A gyakorló intézmény feladatai a fogyatékosok ellátásában - A csoportmunka formái
és elemei. - A csoportfoglalkozás szociális hatása - A foglalkozások hatása a fogyatékos emberekre
- A fogyatékos személyek számára kialakított csoportok jellemzői, a csoportfoglalkozások dinamikája
- A fogyatékos személyeknek szervezett csoportfoglalkozások kommunikáció, és alkalmazott technikák
- A csoportfoglalkozás tervezése, megvalósítása. Tapasztalatai a csoportmunka
KIDOLGOZÁSA a 13. tételnek
1. Mit nevezünk a társadalomban csoportnak?
A csoport fogalma: a csoportot 3 vagy több fő alkotja, akiket meghatározott cél és érdek kapcsol össze,-
és ezek megvalósításáért működnek együtt.
A csoportokhoz tartozóknak általában hasonló vagy azonos az értékrendje,- ezért a csoportra vonatkozó
szabályokat könnyen elfogadják, magukévá teszik ( jól érzik magukat együtt)
A csoportokat különféle szempontok szerint lehet csoportosítani:- pl. nagyság, alakulás módja, funkció
A) A csoport nagysága (a résztvevők száma) szerint lehet: - kis-, közepes és nagycsoport
- Kiscsoport : melynek létszáma 3-20 fő közötti lehet, és jellemző benne a közvetlen személyes kapcsolat
( pl. család, óvodai-iskolai csoportok, munkacsoportok,)
Kiscsoportban az egyének személyes, közvetlen kapcsolatban és kölcsönös függőségi viszonyban vannak, és a
kiscsoportba tartozókat mindig közös érdekek, - közös célok kötnek össze.
Jellemző még a kiscsoportokra, hogy ott életre-szóló hatások érik a csoporttagokat: - pl. a családban, iskolában,
tartós munkahelyen, a hatások, szokások, elvárások, érzelmi kapcsolatok egész életen keresztül tart.
Kiscsoportok a fogyatékossággal élők is jobban fejlődnek. Esetükben a legnagyobb probléma az önállóság
elvesztése, vagy (pl. a súlyosabb esetekben) teljes hiánya. Még az enyhe mozgás vagy értelmi fogyatékos
gyermekeknek, embereknek is nagyon nehéz megtanulni az önellátást, együttműködést, ügyintézést, stb.
Kiscsoportokban pl. másként szocializálódig egy enyhe értelmi fogyatékos gyermek. Pl. ha családban él, akkor
sok, a mindennapi élettel összefüggő szokást, mintát utánozhat, (az állami intézményben élő nem). Az enyhén
fogyatékosok, integrált intézményekben, a normál fejlődésű gyermekektől értelmileg és érzelmileg is sokat tanulnak,
és másként fejlődnek, így felnőtt korban könnyebben beilleszkednek a társadalomba,- képesek önálló életvezetésre.
31
- Nagycsoport –210 feletti,- nagy létszámú), - itt a közvetlen, személyes kapcsolatok már nem jellemző
- Közösség: nagyságát tekintve ez nagycsoport, - itt már személyes kapcsolat általában nincs,
de közös értékrendszerrel rendelkeznek
B) A csoportot funkció szerint is lehet csoportosítani. Funkció szerint lehet formális és
informális csoport:
A formális csoport : ilyen pl. a család, az iskolai-óvodai-munkahelyi csoport,- ezek meghatározott társadalmi
célra szerveződnek,- előre leírt feladatokat teljesítenek,- és itt a csoporttagok alá-fülé rendeltségi viszonyban vannak
egymással. Ezekben a formális csoportokban bármely elem változása a csoporttagok állapotát is megváltoztathatja,
pl. a feladatbővülés, vagy működésmód megváltozása a csoporttagok állapotát is megváltoztatja.
Ezt a jelenséget nevezzük csoportkohéziónak. A csoportkohézió a csoportnak azt a tulajdonsága, hogy a tagok
képesek egymást befolyásolni, melyet külső és belső tényezők határoznak meg.
Az informális csoport= önkéntes szövetség,- ahová a tagok saját elhatározásból, érzelmi alapon
lépnek be,
kapcsolódnak egymáshoz. Pl. ilyenek a klubok, baráti kör, az anonim alkoholisták csoportja, baba-mama klub, stb.
2. Általános ismeretek a csoportok működésről
Az egész életünk csoportokban zajlik: - egy kiscsoportba, a családba születünk, nevelkedünk, és tanulunk pl.
anyanyelvet, viselkedést, szokásokat, szabályokat,- és ebben a kiscsoportban éljük át az első örömöket, bánatot
Az óvodában-iskolában szintén csoportokban tanulunk tananyagot, és szocializálódunk, - azaz megtanuljuk az
együttműködést gyerekekkel, nevelőkkel,- és igyekszünk az elvárások, szabályok szerint viselkedni, hogy
az iskolai-óvodai csoportunkban elfogadjanak, befogadjanak bennünket, - és eredményesek legyünk.
Az iskolából kikerülve a munkahelyünkön is csoportokban dolgozunk,- ahol próbálunk az elvárások szerint
beilleszkedni a közösségbe (teambe). Megtanulunk csoportban (teamben) dolgozni. Megismerjük a közös célokat,
elfogadjuk- betartjuk a mindenkire vonatkozó szabályokat, elvárások, és eszerint végezzük a munkát. A csoporttagok
mintát adnak nekünk,- gyakran utánozzuk őket a munkafolyamatok során:- megfigyeljük beszédüket, az egymáshoz-
és az ellátottakhoz való viszonyukat. Próbáljuk átvenni a kollégáktól (csoporttagoktól) a munkamódszereket, ami csak
folyamatos gyakorlással lehetséges. A csoportban sok visszajelzést kapunk viselkedésünkre és munkánkra a
vezetőktől, társaktól, - ez segít abban, hogy olyan munkát végezzünk, amellyel környezetünk elégedett és mi is
sikerélményhez jutunk. Az itt felsorolt csoportba való beilleszkedés, még a testileg-szellemileg ép gyereknek-
embernek sem könnyű, a fogyatékosok esetében pedig ez a beilleszkedés, és a tevékenységek megtanulása
csak hosszú gyakorlás esetén lehetséges( az értelmi- látás, hallás, vagy mozgás fogyatékosok esetében
egyaránt).
Csoporthoz való tartozás feltételei:
- alkalmazkodás: el kell fogadni az adott csoport(közösség) szabályait, - csak így tartozhatunk hozzájuk, - a
normákhoz való igazodás hatására erősen megváltozik a tagok szabálytudata, együttműködési készsége
- fontos tehát a csoporthoz való illeszkedésünk szempontjából a konformitás, az egyén csoportnormákhoz való
- alkalmazkodása. Akkor tudjuk megőrizni az önállósunkat a csoportban, ha a szabályokat elfogadjuk, - de kerüljük
az egyformaságot, - a mindenre rábólintást, - önálló véleménnyel próbáljuk meggyőzni igazunkról a
csoporttagokat.
2. A csoportmunka formái és elemei, hatása és jellemzői a fogyatékossággal élők
körében
A szociális csoportmunka a szociális munka egyik módszere, mely során hasonló érdekű, hasonló képességű
közös, ill. hasonló problémákkal küzdő egyének kis létszámban rendszeresen összegyűlnek, és a szociális munkás
vezetésével olyan tevékenységet folytatnak, mely segíti őket közös céljaik megvalósításában, problémáik
megoldásában. A szociális csoportmunka célja, hogy a csoport tagjai eljussanak arra a szintre, hogy
- kompetensnek érezzék magukat saját életük irányításában, - és olyan információkat, tudást, készséget
tanuljanak, ami szocializálódásukhoz szükséges, - emellett a csoportmunka együttműködési mintákat nyújt,
- megismerteti a csoport tagjait érdekvédelmi eszközökkel, technikákkal, - és támogatást ad ezek
kipróbálásának és készségszintű begyakorlásának fázisában
A fogyatékosok körében a szociális csoportmunka jellemző formái
A) Csoportos tanácsadás, amikor a megoldandó probléma áll a középpontban. A munkának arra kell
irányulnia, hogy a csoporttagok átlássák, meghatározzák nehézségeiket, a vezetőnek pedig erőfeszítéseket kell
tenni azért, hogy az együttes munka segítségével kialakuljon a nehézségek legyőzésének útja. Cél : egymás
segítése.
B) Csoportos támogatás: inkább prevenciós (megelőzés) jellegű,
C) Csoport-terápia: ami általában gyógyító, vagy rehabilitációs céllal szerveződik
A Terápiás csoportban: valamilyen pozitív változás elérése a cél, mely a csoportmunka során az egyének
életében, személyiségében bekövetkezik.
Terápiás célú foglalkozások pl. zene, tánc, dráma, állat(kutya, jó), szín terápiás foglalkozások kedveltek és
jótékony hatásúak a fogyatékossággal élők, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek körében is!
A csoport-terápiát a fogyatékosoknak is, csak diplomás szakemberek szervezhetnek, vezethetnek, - mivel a
terápia mindig gyógyító jellegű, a testi-lelki problémák enyhítését szolgálják.
Karácsond,az autista fiataloknak szervezett Lakásotthon lakóinknak vannak háziállatai (kutya, macska),- saját
veteményes és pihenő kertje. A fiatal autista lakók közül 5 fő intézményen belüli szociális foglalkoztatásban, napi 4
32
órás munka-rehabilitációban vesz részt. A telephely sajátossága, hogy lakóotthonunkat egy nagy mezőgazdasági
terület öleli körül, amelyen szabadföldi és fóliasátorban történő mezőgazdasági munka folyik.
D) Szociális intézményekben a leggyakoribb a „Feladatcsoportos foglalkozások” szervezése, - amikor a
csoporttagok valamilyen közös feladat érdekében működnek együtt. Általában munkamegosztás jellemi a
csoportban résztvevőket. A kommunikáció a feladat körül zajlik, mert a csoportban mindenkinek megvan a
feladata. Ez a tevékenység általában napirend szerint zajlik. Jellemző az ilyen csoportos munka pl. a
fogyatékossággal élők Lakásotthonában, - amikor 10-12 fő életvezetése közösen, napirend szerint szerveződik.
2. A gyakorló intézmény feladatai a fogyatékosok ellátásában
A gyakorló intézményem neve: Idősek és Mozgásfogyatékosok otthona,- de a mozgásfogyatékos embereken
kívül van az intézménynek egy „demens részlege is „ , ahol öregkori elbutulásban szenvedő embereke, azaz
„értelmi fogyatékosokat” gondoznak, ápolnak, foglalkoztatnak. Emellett az intézményben az idős emberek
között több. hallás, látásfogyatékos, és beszédfogyatékos ellátott is van.
A gyakorló intézményemben is a „Feladatcsoportos foglalkozások” a leggyakoribbak. A tervezést a szakem-
berek véleményét kikérve a mentálhigiénés csoport végzi. A foglalkoztatások szervezésekben szinte valamennyi
munkatárs részt vesz. Pl. a külső speciális szakemberek (pl. gyógytornász) a mozgásfejlesztést végzi, - az ünnepi
készülődésben, ünneplésben vagy a hitélet gyakorlásához a mozgásfogyatékosok kísérésében mindenki segít, - de
az ágyban fekvő betegek, és a mozgásfogyatékosok foglalkoztatását, pl. felolvasást, újságok beszerzését, a betegek
szabadba, imaszobába kísérését, stb. valamennyi ápoló-gondozó végzi.
3. A foglalkoztatás fogalma, formái és alapelvei a gyakorló intézményemben
A foglalkozások tervezése, szervezése az alábbi alapelvek szerint történik.
Foglakoztatásnak nevezzük mindazt, amivel az ember leköti idejét, testi - lelki erejét használja, képességeit
kifejtheti és fejlesztheti. Foglalkoztatás: mindazon célszerű és hasznos tevékenységek összessége, mely által
életünk
tartalommal tölthető meg, melynek segítségével képességeink fenntartható, és fejleszthető.
Az ilyen jellegű tevékenység növeli az önbecsülést, a hasznosságtudatot, és a valahová tartozás
érzését.
Foglalkozások által az egyén megtalálhatja a helyét és szerepét egy közösségben, - és a testi – szellemi
aktivitás által sikerélményt él át. A fogyatékossággal élő emberek körében ez fokozott jelentőséggel bír, mivel
körükben sokkal gyakori az elmagányosodás, a kóros befelé-fordulás, a depresszió. A munkaterápiás
foglalkoztatás pedig
nagyban növeli önállóságukat, az önálló életvitelül kiépítésének esélyét, ás önbecsülésüket.
A foglakoztatás célja: fizikai, szellemi aktivitás megtartása (fejlesztése), gondolatok elterelése, irányítása,- és
új ismeretek szerzése, - és egy közösséghez való tartozás
A foglalkoztatás haszna általában a testi-szellemi frissesség, aktivitás, életöröm megtartása,
A fogyatékossággal élő emberek körében még tágabb a foglalkoztatás haszna :
- a megmaradt értelmi- és mozgásképességek szinten tartása, - alapvető önállóság segítése
- együttműködés, koncentráló és emlékező képesség szinten tartása, fejlesztése,
- ismeretlen dolgok felfedezése,- új ismeretek tanulása, -- emellett nyugtató, kedélyjavító hatású.
Szociális intézményekben a foglakoztatás,- a fentiekben felsorolt egyénre gyakorolt kedvező hatásán mellett, -
kevesebb lesz a zsörtölődés, veszekedés, - az energia hasznos dologra koncentrálódik,- és közösségépítő ereje van.
A foglalkoztatás formái:
5. Fizikai foglalkoztatás: - önellátással kapcsolatos munkák (mindennapos tevékenységek pl. ágyazás, öltözés,
tisztálkodás). A szűkebb környezettel kapcsolatos teendők (piperemosás, mosogatás, kisebb bevásárlás)
6. Szellemi-kulturális és szórakoztató foglalkoztatás: színházlátogatások, kirándulás, rendezvények (pl. farsangi bál,
sportversen, színjátszó körök, népdalkör. Egyházi és társadalmi ünnepségeken való közreműködés(hitélet).
7. Munkaterápiás foglalkoztatás
8. Egyéb : bérmunka (bedolgozás, pár órás elfoglaltság), - munkaterápiás foglalkoztatás
- kedvtelésből végzett munka (kézimunkázás, faragás, stb.)
- nem munka jellegű elfoglaltság (pl. sport, gyógytorna)
Aktív foglalkoztatásnak nevezzük: – amikor a gondozott tevékenyen részt vesz a csoportban
Passzív foglalkoztatásnak nevezzük : ha az ellátott csak szemlélője az eseménynek
Csoportos foglalkozásokra is érvényesek a „ foglalkoztatási alapelvek :
„ azaz, hogy tervezett, szervezett, rendszeres-folyamatos legyen”
Az unatkozó embernek céltalan az élete, - léte rendszerint önmagának is terhet jelent, - épp ezért tartozik a
gondozó- ápoló legfontosabb feladatai közé a foglalkoztatás.
A házigondozásban dolgozó gondozó-ápolónak az a célja, hogy segítse az idős, beteg vagy fogyatékossággal élő
embereket a kapcsolataik fenntartásában, építésében: pl. idősek klubjába, vagy nyugdíjas klubba járással, -
kirándulásokon, rendezvényeken való részvétellel, hogy ezzel megakadályozza az elmagányosodást, a befelé-
fordulást, mert az leépüléssel járna. Emellett nagyon lényeges a saját az önkiszolgálás, és a saját hobbi ápolása ( pl.
kézimunka, kert- és kisállat gondozás, stb.)
A csoportos foglalkozás egy hosszabb időtartamra felépített foglalkozássorozatból áll. A csoportos foglakozás
mindig ismeretet ad, lehetőséget teremt arra, hogy a tagok új információkat szerezzenek egymásról és önmagukról is.
Pl. valamilyen módon a gyakorlatban kipróbálják azt, amit a klubtársadtól hallottak.
Az így szervezett csoportok résztvevői többé- kevésbé állandóak. A csoport létszáma : 12-15 fő.
Pl. ha egy hagyományőrző csoportról, népdalkörről van szó:
33
- akkor népi ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, énekeket ismernek meg, - és gyakran készülnek műsorokkal
születésnapokra, versenyekre, ünnepekre,
- de egy hagyományőrző enyhe értelmi, vagy mozgásfogyatékos emberek megtanulhatnak kosarat fonni,
dísztárgyakat készíteni, - melyeket általában közösen értékesítenek, és a „csoportban összegyűlt pénzből
kirándulásokat szervezhetnek, stb. Az idősek és fogyatékossággal élők foglalkozásának is tervezettnek,
szervezettnek kell lenni, és fontos, hogy a foglalkoztatásnak legyen eredménye.
A foglalkoztatások fő alapelvei: (olyan alapelvek, melyeket a foglalkoztatás szervezésekor be kell tartani!)
7. Célszerűség – minden tevékenységnek kell, hogy legyen célja. A céltalan, semmire sem jó tevékenység még a
semmittevésnél is rosszabb. A munka kezdetén ismertetni kell, illetve együtt kell meghatározni a célt (pl. a saját
készítésű ajándékokat adjuk a vendégségbe érkező óvodásoknak)
8. Önkéntesség – finom meggyőzéssel kell rávenni az idős v. fogyatékos embert, hogy akarjon tevékeny részese
lenni a foglakozásoknak. Több alkalmat, lehetőséget is fel kell kínálni, hogy kedve legyen.
9. Folyamatosság, rendszeresség – rendszeresen ismétlődő időközönként (pl. délelőtt 10 – től, délután 3 – tól,
hétfőn kézimunka, kedden Film Klub, szerdán üvegfestés, stb.) A foglalkozásokat azon időben kell megszervezni,
hogy ne ütközzön vizit, vagy a csendes pihenő idejével.
10. Mértéktartás – figyelembe kell venni az egyén fizikai és szellemi teherbíró képességét.
11. Változatosság – ünnepekhez, évszakokhoz, eseményekhez igazított foglalkozások szervezése (ne essünk abba
a hibába, hogy ha valamit nagy örömmel végeznek, akkor megszakítás nélkül „csak” azt az egy félét végezzük)
12. értékelés , elismerés: – ez nem cél, hanem eszköz! Egy dicsérő szó növeli a sikerélményt, a közösség előtt is
ösztönző erővel hat. Vegyük észre az idős igyekezetét, akaratát, és minden esetben dicsérjük, jutalmazzuk.
Foglalkoztatás feltételei:
A) A foglalkoztatás során tervet kell készíteni, a tervezésnél szem előtt kell tartani az idős testi – lelki állapotát, -
energiájának lekötését, - hasznos és célszerű időtöltés legyen, gondolat elterelő, - szórakoztató, -
személyiségfejlesztő, - rehabilitációs célú, és legyen lehetőség új ismeretek elsajátítására.
A tervkészítést megelőzi az ellátottak egészségügyi, pszichés sajátosságainak felmérése: - az aktuális fizikai -
és egészségi állapot felmérésre vonatkozó adatok: mozgékonyság, öltözködés, táplálkozás, kontinencia, észlelés, stb.
- Pszichés állapot felmérés területei: - kedélyállapot, tájékozódás, kommunikáció, nyugtalanság, zavartság
B) A foglalkoztatás fontos feltétele : a tárgyi-személyi feltétel. Tárgyi feltételek: - mindazon a tárgyak,
berendezések, felszerelési eszközök, melyet a foglalkozás során fel lehet és kell használni. Tehát a
foglalkoztatáshoz anyagi forrásokra is szükség van.
A foglalkoztatás egyik legfontosabb feltétele a személyi feltételek:- legyen kit foglalkoztatni és legyen aki
foglalkoztat, megszervezi a foglalkozásokat. A legfontosabb személyi feltétel: a foglalkoztatást vezető pozitív
személyisége, és aktív,céltudatos hozzáállása, mert e-nélkül a csoport nem lenne motivált, - nem élveznék a
foglalkoztatást. Emellett a csoportvezetőnek nagy szerepe van csoportnormák, szokások kialakításában, és a
tagok ösztönözésében. Odafigyel mindenkire, elfogadó,empatikus, toleráns a gyengébben teljesítőkkel, -
figyelmes, - mindenre reagál. Megszabja a foglalkozás keretekeit, - viselkedésével modellt nyújt mindenki
számára. Képes embereket vezetni, irányítani, és el tudja fogadtatni magát, Jó konfliktuskezelő és kompromisszum
készsége. Tájékozott az adott területen, tanít-nevel- információt nyújt, elemez és összefoglal.
A foglalkoztatást vezető napi- heti- havi - éves tervet készít, mely tartalmazza az időbeosztást és a napi
programokat
5. Éves munkaterv – keretbe foglalja az adott évi feladatokat, programokat, melyet rendezvény naptár egészít ki.
6. Havi ütemterv – Havi lebontásban tartalmazza a kulturális és szabadidős tevékenységeket az adott hónapra.
Faliújságra való kifüggesztésével tájékoztató jellegű, figyelemfelhívó, kedvcsináló, időjelző is egyben,
7. Heti foglalkoztatási ütemterv részletesen kidolgozott,- napokra, órára lebontva
8. Napi ütemterv – aktuális, az adott napra vonatkoztatva.
A tervek attól „tervek”, hogy igény és helyzet szerint megváltoztathatóak, - de a változást is közzé kell
tenni.

14. tétel : Értelmezze a kiégés jelenségét és megnyilvánulási formáit a segítő

foglalkozásúak körében! Hogyan működik az esetmegbeszélés és a szupervízió a
gyakorlóintézményben, milyen segítséget kapott ezeken a fórumokon a gyakorlata
során? Információtartalom vázlata:
- A segítő személyisége, mint munkaeszköz, -
A kiégés tünetei, okai, hatása a segítő munkára, - Az önvédelmi technikák lehetőségei –
Az esetmegbeszélés szerepe a szociális munkában, - Az esetmegbeszélő csoport működése
- A szupervízió fogalma és fajtái - A szupervízió szerepe a szociális munkában
- Gyakorlati tapasztalatai a gyakorlóintézményben működő esetmegbeszélésről és szupervízióról
1. - A segítő személyisége, mint munkaeszköz
A segítő szakember legfontosabb személyiségjegye: az önismeret, a megbízhatóság, a hitelesség, az
empátia, a munkamorál ( az etikus munkavégzés ), és a kiváló kommunikációs-és konfliktuskezelő képesség,
- Az empátia, az azonosulás, a beleélő képesség megkönnyíti a kapcsolatfelvételt, és a problémák kezelését,
mert a segítő azonosulnia kell a szakma és az ellátott elvárásaival egyaránt. Nagyon fontos a
kapcsolatteremtésben a kliens szükségleteinek ismerete. A segítő munkában az indítékok keresése, a motiváció
feltárása, megismerése igen lényeges. A segítő szakember kliensei azért szorulnak segítségre, mert önállóan
34
 általában nem tudják kielégíteni még az elemi szükségleteiket, de még ennél is gyakoribb a biztonságérzet
hiánya, és a szeretetigény okozta trauma. A szükségletek kielégítése pozitív érzelmeket, elégedettséget,
nyugalmat, örömet vált ki az ellátottakból. A motivált viselkedést érzelmek kísérik, -a feszültség oldása mindig
jutalmazó hatású
- Az önismeret. Saját képességünk, terhelhetőségünk, stressztűrő képességünk, és kitartásunk ismerete nélkül
nem lehet eredményes munkát végezni. Ismerni kell tehát önmagunkat, ami nem lehetséges állandó önismeret
fejlesztés nélkül. Ezen a téren is fontos az önképzés, a tapasztalatcsere, a szupervízió, - a kiégés elkerülés
érdekében is.
Segítő munkakör betöltéséhez szükséges képességek, személyiségjegyek :
Lelkileg
- kiváló önismerettel rendelkező, sikerorientált beállítódású, - emberszerető, együtt –érző, empatikus, toleráns
- türelmes, tapintatos, segítőkész, kitartó, - érezzen felelősségek a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel szemben.
- probléma-érzékeny, - döntésképes, - felelősséget vállaló.
Testileg:
- jó legyen a egészségi állapota, - jó állóképességgel rendelkezzen,
- legyen képes fokozott fizikai igénybevételre, - terhelhető legyen,
- testi gondozottsága, megjelenése legyen kifogástalan,
Szociálisan:
- legyen nyitott, érdeklődő mások iránt, - képes az értékek mentén megítélni mások
cselekedeteit,
- tudjon kapcsolatot felvenni és kiépíteni, - legyen együttműködő, - bízzon az embertársaiban,
- segítse a környezetében a mások kapcsolatainak a kialakulását,
- tartsa tiszteletben a kliensek jogait, - közeledjen tisztelettel a kliensek felé,
- képviselje azokat az értékeket melyeket hangoztat, és el szeretne érni másoknál. Pl. munkamorál, önképzési
igény, tudásvágy, magas fokú szakmai ismeret, segítőkészség
Kommunikációjában:
- törekedjen a helyes, kifogástalan artikulációra, ill. a választékos és a szituációnak megfelelő (adekvát ) beszédre,
- hangereje mindig a szituációnak feleljen meg, alkalmazza jól, - és rendszeresen a segítő beszélgetéseket.
- a verbális csatornák mellett legyen hitele metakommunikációja ( kisugárzása, testbeszéde ),

2. A kiégés jelensége és megnyilvánulási formáit a segítő foglalkozásúak körében

Az ember örök küzdelemben van a fennmaradásért, ill. a társadalommal a kultúra megszerzéséért, és eközben
rengeteg olyan hatás ( nyomás ) éri, amelyre a szervezet fokozott sejtműködéssel, hormontermeléssel, - a
serkentés és gátlás felfokozásával válaszol. ( pl. vércukorszint emelkedés ). Ez az élő szervezet védekezését
szolgálja. Amennyiben a küzdelem, a feszültség, a nyomás túl erős v. hosszantartó, akkor a szervezetünk
„stressz –hatás alá kerül. A stressz hasznunkra van abban, hogy mozgósítja az energiánkat, - de a tűrés határon
túli erősségű, és hosszan tartó stressz károsodást eredményez. A pszichikus rendszerünk ugyanolyan egyensúly,
állandóság, kiegyensúlyozottság megteremtésére törekszik mint a biológiai rendszerünkben a homoesztázia.
A pszichikus egyensúly: értelmi, érzelmi, erkölcsi, viselkedési és értékrendi problémák megoldására való törekvést
jelent - de a hosszantartó stressz hatásokra adott válaszok energiát fogyasztanak el, életerőt, lelkierőt vonnak el.
Következmény: hogy a testi-lelki rendszerünk egyes egységei megzavarodik, és nem képes rendeltetésszerűen
működni. Jelentkeznek a pszichoszomatikus tünetek (gyomornedv, fogyás, kóros evés, vérnyomás és cukorszint
emelkedés, izzadás, - melyet követ a kimerülés, a szervezet elerőtlenedése, a szervezetelhasználódás, és kiégése.
Az életerő, lelkierő vesztés, ill. a kiégés a legtöbb embernél autogén tréninggel, szupervízióval kivédhető.
A tréningek szerepe, célja: a lélek, test és a külvilág ellentéteinek a feloldása, - belső nyugalom teremtés.
A hosszantartó stressz hatására a legtöbb szervezet már nem képes regenerálódni, - hanem lassan
elfogyaszthatja a biológiai és a pszichés eredetű energiát is: életerő és lelkierő vesztés következik be, mert a
szervezetünk nem képes minden hatást kezelni (mindenre válaszolni ) pl. pihenéssel, alvással, kikapcsolódással.
Ezért megkezdődik a szervezet elhasználódása, a leépülés, és megjelennek a kiégés ( Burn out ) jelei.
A kiégés komplex és veszélyes jelenség, mert sokféle szorongásos és depresszív elemet tartalmaz, emiatt
A szociális munkában tehát a segítők munkaeszköze a személyisége. A problémák és a megoldásra kidolgozott rossz
módszerek, a módszerek sikertelensége megterheli a segítőt. Az eredménytelenséget csak segítséggel lehet úgy
feldolgozni, hogy ne jelentkezzen egy idő után a kiégés.
A kiégés fázisai:
1. Kezdeti lelkesedés: fokozott energikusság, bizonyítási kényszer, azonnali eredményvárás a munkájában
2. Túlazonosulás: amikor összemosódnak a munka és magánéleti szerepek, melynek jó kimenetele esetén kialakul
a realizmus fázisa. Ekkor a személy képes szelektálni, prioritást állítani, és határokat kijelölni. Amennyiben ez
nem sikerül, a stagnálás szakasza lép fel.
3. Stagnálás – csökkennek az elvárások, a teljesítőképesség, az elkötelezettség és a nyitottság.
4. Frusztráció – a pedagógus gyakrabban büntet, szigorodik, visszahúzódik, kudarckerülővé válik.
5. Apátia fázisában már megjelennek a pszichoszomatikus betegségek, depresszió, szorongás, végső esetben
akár önpusztítás is.
A kezdet kívülről mindenkinél pozitívnak tűnik: a kiégés veszélyeztetettek kezdetben aktívak, dinamikusak, - saját
nélkülözhetetlenségüket érzik. Majd ezt a folyamatot az emberi kapcsolatok beszűkülése kíséri. Csökken a motiváció,
a kreativitás és az energia.
A megelőzés (prevenció) tartalma:
35
 - reális rövid – és hosszútávú célok, szükségletek, igények meghatározása az életben és a szakmában,
- pozitív gondolkodás, sikerorientált magatartás, - életfilozófia - a stresszt, - a krízist okozó gondolatok
megváltoztatása, - de lehetnek relaxációs technikák, - autogén tréning, meditáció, stb.
- szabadidős elfoglaltság, - szórakozás, sport, kikapcsolódás, - játék, humor,
- támogató társas kapcsolat ( családi, baráti – és munkakpcsolat )
- változatosság és sikerélmény a munkában és az életben
- megváltoztatni a stresszt okozó helyzetet, v. megtanulni együtt élni vele
A szociális segítő feladata, hogy a krízishelyzetben lévő embereknek támaszt nyújtson, támasz pedig csak az lehet,
aki erős, problémaérzéken, határozott, életvidám. Egy „életunt, kiégett ember” nem képes ellátni feladatát.
3. Hogyan működik az esetmegbeszélés és a szupervízió a gyakorlóintézményben,
milyen segítséget kapott ezeken a fórumokon a gyakorlata során?
A szakmai gyakorlatom során esetmegbeszélésen megtapasztalhattam, hogy a szakemberek közösen képesek a
legjobb megoldásokat megtalálni, ha a gondozás-ápolási folyamatban olyan súlyos problémákra, ügykezelésekre, -
vagy pl. házigondozásban rendkívüli elhelyezést igénylő esetekben, valamint a Házirendet be nem tartó lakók
kezelése” területeken. Jó volt megtapasztalnom, hogy szociális gondozói munkám során nem maradok majd egyedül
az egyéni esetek kezelésével, problémák megoldásával, még akkor sem, ha nem nagy közösségben dolgozom.
A munkatársi team(csoport) szakszerű segítségére mindig számíthatok.
Az esetmegbeszélés célja:
- a segítő tevékenység tervezésével-, az esetvezetéssel kapcsolatos problémák csoportban való megbeszélése,
- valamint az, hogy az esetet megbeszélő csoport segítséget adjon az esethozó személyes érzelmeinek
megértéséhez, - az adott probléma hatékony és eredményes megoldásához.
Az esetmegbeszélés során megbeszélhető:
- a segítő és kliense közötti kapcsolat,- személyes problémák, - érzelmi-indulati jelenségek, hatások,
- az esetgazda problémája megoldásához új ötleteket, új megközelítéseket, nézőpontokat kaphat, - és
kiküszöbölheti a megoldásnál a saját indulatainak negatív hatását
Az esetmegbeszélés mint segítői munkaforma akkor hatékony és eredményes, és ha rendszeres, - azaz, ha az
esetmegbeszéléseket a segítő munkatársak előre egyeztetett időpontban és időtartamban rendszeresen tartják.
Az esetmegbeszélés része kell, hogy legyen a segítői munkának. (Az esetmegbeszélésről jegyzőkönyv készül)
Az esetmegbeszélés lélektanilag akkor működőképes és hatékony, ha betartják a résztvevő
a titoktartás szabályait, és a helyzethűség szabályát:
- a „titoktartás szabálya” azt jelenti, hogy az esetmegbeszélés minden résztvevője a szakmai titoktartás
szabályai szerint tudja kezelni a birtokába jutott információkat. Ez adja esetmegbeszélés biztonságát.
- a „helyzethűség” biztosítja a bizalmi légkörét: - az esetmegbeszélés résztvevői az esetmegbeszélés
tartalmát, főleg annak személyi körülményeit sehol nem beszélhetik meg, még szakmai környezetben sem.
A lebonyolítása, fő szakaszai: 1. Az eset ismertetése. 2. A segítő viszonyulásai. 3. Értékelés.
1. lépés : az esetmegbeszélés első lépése „ az esethozó,” esetgazda esetismertetése” Miközben az esethozó
ismerteti az esetét, közben a vezető, illetve a résztvevők a „probléma megismerésére figyelnek”:
- egyértelműsítik, hogy mi a probléma? - milyen módon közvetíti az esethozó a problémáját?- hol tart az
esethozó az esetében, és milyen módszereket alkalmazott már eddig a probléma megoldására?
- Végül azt összegtik, hogy az esetgazda eddig alkalmazott módszerei, eljárásai és beavatkozásai, milyen
eredménnyel jártak.
2. lépés „az eset megbeszélése „. Ebben a szakaszban az ülés vezetője feljegyzi az elhangzottakat, pl. azt, hogy
Pl. - ki mit gondol az esetről, a helyzetekről? - ki mit csinálna ebben az helyzetben?
Emellett esetgazda reakcióinak felszínre kerülését is rögzítik: Pl., hogy
- mit érez és gondol most az esethozó, - hogyan látja a megbeszélés során a helyzetet?
- mit tud, és mit fog tenni a továbbiakban?
3. lépés a „Zárókör” - amikor a résztvevők visszajeleznek egymásnak és az esethozónak, - azaz
„ kifejezik benyomásaikat, és a bennük bekövetkezetett változásokat az esetmegbeszélés kapcsán”
A résztvevők összegzéseit a csoportvezető ilyen mondatokkal segítheti :
- Mit viszel el magaddal a mai ülésről? - Mit érzel most,? - hogy érzed most magad?
- Milyen gondolatok formálódnak most benned?
4. Utánkövetés: - ez többféle módon lehetséges, - de az a jellemző, hogy a következő esetmegbeszélés alkalmával
az esetgazda beszámol az előzőekben felvázolt probléma megoldásának módjáról és eredményéről.
3.1. A szupervízió fogalma és fajtái, - a szupervízió szerepe a szociális munkában
A szupervízió fogalma, értelmezése: a szupervízió egy módszer a segítő megsegítésére, - a stressz-
kezelésére
olyan tanácsadási forma, amelynek központjában a dolgozó-, hivatását gyakorló ember áll.
Szupervízió saját tapasztalatra épülő, mentális tanulási folyamat, ahol a cél, az olyan segítő szakmában dolgozó
emberek megsegítése, akik készek tanulni tapasztalataikból, és készek arra, hogy csoporthelyzetben megosszák a
többiekkel érzéseiket, meglátásaikat, örömeiket és gondjaikat, acélból, hogy a „kitárulkozás” és közös konzultáció
valamennyi részvevő beállítódását, problémamegoldó készségét formálja, megerősíti.
A szupervízió célja, hogy a képzésben résztvevő szakember képes legyen:
- használni a szakmai személyiség védelmének eszközeit munkabírása, és lelki stabilitása érdekében
- emellett segítsen megőrizni és fejleszteni szakmai - és személyes kompetenciáját.
36
A szupervízió a munkahelyen felmerülő kommunikációs-és együttműködési problémákra válaszoló, - saját
tapasztalataiból kiinduló tanulási folyamat. Amikor résztvevőnek lehetősége van végiggondolni saját céljait,
érzelmeit, módszereit, - erősségeit és korlátjait.
Az esetek, amikkel szupervízorhoz fordul a szakember, -különbözőek lehetnek: ide tartoznak
- a szakmai krízishelyzetek, - a karrierépítés kérdései, - a kollegiális kapcsolatok kommunikációs problémák,
- a hierarchia és az adott szakma, intézmény befolyása, hatása a munkája eredményére,
- a kiégés jelensége, és mindaz, ami hivatása gyakorlása közben megnehezíti mindennapjait.
A folyamat középpontjában a problémával küzdő szakember áll (ő a szupervizált személy), aki kitárulkozik,
elmondja negatív-pozitív érzéseit, stresszes állapotát, - és sikernek vagy kudarcnak megélt helyzeteit A csoport
tagjai és a szupervízor (csoportvezető) pedig kérdésekkel, visszatükrözéssel segíti őt rálátni a helyzetére,
megnyilvánulásaira, működésére. Tehát nem abban segítik, hogy hogyan oldjon meg egy konkrét problémát, hanem
hogy felismerje, miért reagál így az esetre, hogyan lehetne másként működnie, s mi akadályozza, illetve mi segíthetné
őt abban, hogy képes legyen változtatni tevékenységén, és eredményein.
A képzés alatt nem volt lehetőségem szupervíziós programot (tanfolyamot) látni, de a szakmai készségfejlesztésen és
az elméleti órákon többször foglalkoztunk vele. Ezért átlátom ennek jelentőségét a szakmai személyiség védelmében.
15. szóbeli tételhez (de a problémamegoldás folyamata az 1. szóbeli tételhez is kell )
Mutasson be egy, a terepgyakorlat során végzett problémamegoldó folyamatot!
Ismertesse a folyamatban önállóan végzett feladatait, az esettel kapcsolatban
felmerült esetleges etikai megfontolásokat! Információtartalom vázlata:
- A gyakorló intézmény típusa, feladata, - a megfigyelt idős ember egészségi, szociális, mentális állapota,
- A probléma felmérése, az idős ember problémájának definiálása
- A problémamegoldó modell elemei, lépései, folyamata , - A tereptanár által Önre bízott részfeladatok
- Az ellátott bevonása a probléma megoldásában , - Az Ön által önállóan végzett feladatok bemutatása
- Az esettel kapcsolatos etikai megfontolásai , - A feladat elvégzésének időrendje , és a végrehajtás értékelése
G) Hogyan történik a probléma meghatározása a szociális munkában, és mi a
jelentősége?
Probléma alatt : olyan helyzetet értünk, amelyben bizonyos célt el akarunk érni, de a cél elérésének az útja nem
ismert. A cél eléréséhez, az eredményhez a problémában érintetteknek kell az utat meghatározni, és a cél
eléréséhez szükséges feladatokat lépésről, lépésre megtenni.
A problémamegoldás lépései a szociális munkában:
I. A kapcsolat- felvétel fázisában a lépések :
1. lépés : ismerkedés a problémával, - ez általában a kapcsolatfelvételt jelenti azzal a klienssel, ellátottal, aki jelzi,
ill. akit érint a probléma.(ismerkedés a problémával, a családjával, vagy gondozójával, - ráhangolódás a
problémára)
Egy a szakmai gyakorlatom ideje alatt történt eset bemutatása!- az alábbiak szerint ismerkedtünk a problémával
A szakmai gyakorlatom alatt, a Gondozási Központban a legnagyobb problémát az jelentette, hogy egy
egyedülálló, házigondozásban ellátott kliensünk kórházba került combnyaktöréssel. A kórházban ellátták, és
az állapota lehetővé tette a hazajövetelét, - de egyedül nem tudta volna ellátni magát, - 24 órán keresztül fűteni,
tisztálkodni, étkezni nem tudott volna, egy napi 2 órában segítő gondozónővel. Épp ezért esetmegbeszélést tartott
az „ esetgazda„ ( az a szakember, aki 2 éve a gondozója), és elmondta az esetet, a problémát, és a többi
szakemberrel arról konzultáltak, hogy milyen lehetősége lehet az érintettnek a 24 órás felügyelet, gondozás, ápolás
biztosítására, ha családja és hozzátartozója nincs (senki nem várja otthon),:
- eltartási szerződést köthetne általa megbízhatónak tartott ismerősökkel,
- rendkívüli idős otthoni elhelyezést igényelhetne, - ami lehetne átmeneti vagy tartós gondozásba vétel is.
Mivel a szociális munkában meghatározó az „ önkéntesség „ nagyon fontos, hogy megismerjék, meghallgassák a
kliens véleményét, kívánságát.
- a probléma ahogy a kliens látja ( a műtött idős néni elképzelése a továbbiakról),
- a probléma, ahogy a kliens és környezete látja ( a kórház, és az otthoni környezete: önkormányzat, orvos,
stb.)
- a probléma az eljáró szociális szakember ( a gondozónője) szerint ( mit gondol, mit javasol ő )
- a közösen meghatározott probléma, (a fenti vélemények összevetése után ) - közös vélemény kialakítása.
A szakmai munkánkban a „problémával való ismerkedés” arra irányul, hogy minél több információhoz jussunk,
ehhez nagyon jó módszer a beszélgetés, az idős ember és a környezetének meghallgatása, valamint a
szakemberek esetmegbeszélése.
Előzetes cél meghatározás: az elképzelések egyeztetése után a probléma megoldásában érintettek által javasolt
rövid és hosszútávra megoldások, célokat kell megfogalmazni: pl. mit mond a kliens, hogy őt hogy és hol tudnák
ellátni legjobban ? Mi a véleménye erről az idős ember környezésen:- pl. az orvos, az önkormányzat melyiket ajánlja
leginkábba? Mi lenne a legjobb megoldás legalább rövid távon? - és távlatban? z „ esetgazda” = a gondozója szerint ? -
merre kellene az érintett szakembereknek elindulni, ahhoz, hogy minél előbb megoldódjon a kliens probléma?
2. lépés : az Előzetes megegyezés
A legfontosabb szempont az , hogy az érintett mit szeretne,- hogy szeretné az ügye intézését, és a szociális
szakember - a realitásokat ismerve- mit tud ebből felvállalni. ( A nehézségek és lehetőségek számbavételének
elemzéséről, egyeztetéséről van szó.) Lényeges, hogy az érintett akarja-e a szociális szakember(a gondozója ) által
37
javasolt megoldást, és elfogadja e, hogy ő járjon el az ügyében. A személyiségjog védelme megköveteli, hogy az
érintettel ebbe is megegyezzenek.
3. lépés : Az adatgyűjtés (exploráció) a következő lépés a problémák megoldásánál , hogy amiben
megegyeztek azt a szociális szakember próbálja ( elintézni ), átgondolni, számba- venni. Pl. ha abban egyeztek
meg, hogy idősek otthonába szükséges mennie, mert máshogy nem tudják a 24 órás felügyeletet biztosítani,
akkor át kell gondolnia, hogy a kérelmet hová, és kinek kell beadni? Kik segíthetnének az ügyben ? - az idős
embert eddigi ingóságait, hogy kellene biztonságba helyezni? - Az idősek otthonában a rendkívüli elhelyezés
minimum 2-3 hét, - addig az átmeneti megoldáshoz mi a teendő ? Hogyan kell mindezt dokumentálni ? stb. stb.
II. A szerződéskötés fázisában a teendők:
 Helyzetértékelés: A szociális munkában a cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy ne csak a végeredményt
értékeljük, hanem a problémamegoldás különböző szakaszai után vegyük számban, hogy
- mennyire vezethet célra mindaz, amit eddig tettünk,
- a kialakított terv, megoldási javaslat, hogyan viszonyul a kliens szükségletéhez.
Fontos, hogy az eljáró szakember a véleményét( írásban) rendszerbe foglalja.
 A következő lépés, a fentiek alapján egy cselekvési terv kidolgozása
- A kivitelezhető cél megfogalmazása (szükség szerint határidőkkel)
- a terv megvalósításához alternatívák ( megvalósítási módok ) felállítása,
- az ügyben eljáró szociális szakember szerepének, feladatainak konkretizálása,
- külső erőforrások számbavétele ( segítők, - v. ügyintézési mód számbavétele )
 A várt eredmény konkretizálása ( Prognózis), - mit várok, mi lesz az eredmény, ha a fenti tervet végrehajtjuk.
III. A terv végrehajtásának fázisában a teendők
(Ha ebbe a fázisba kerül az ügy, csak közös megegyezéssel módosíthatnak rajta, és ez a kapcsolat csak a kliens
önellátása, v. elhalálozása esetén fejeződhet be, ill. akkor, ha a kliens nem fog el további segítséget):
A fenti terv kivitelezése ( beavatkozás, az ügy lebonyolítása – határidők betartása, stb. )
Befejezés ( az ügy, az eset befejezése )
Értékelés :- az idős ember ügyének lebonyolítása esetén az utolsó fázisban a szociális segítőnek értékelni
kell
- a cél megvalósítását,, - a problémamegoldás folyamatot
- és az alkalmazott módszereket. (Pl. lehetett volna jobb, v. gyorsabb eredményt is elérni ? Hogyan ? )
Ha a célt összevetjük az eredménnyel akkor a folyamatról is képet kapunk. Ugyanis, ha jó volt a cél és nem teljes az
eredmény, akkor biztos, hogy a folyamatban és a módszerek megválasztásában kellett volna valamit másként
csinálni. De az is előfordulhat, hogy túlzott célt tűztünk ki. Amennyiben az eset – a probléma – megoldásának
folyamatában többször értékelünk, nagyobb a valószínűsége annak, hogy kiküszöböljük a cél és folyamat hibáit.
A szakkönyvünk részletezi azokat a készségeket, képességeket, a melyekkel a szociális segítőnek rendelkezni kell a
probléma felismeréséhez, kezeléséhez,- és az érintett szükségletének megfelelő megoldás megvalósításához. (Ilyen
pl. az önismeret, a vitalitás, a problémaérzékenység, a kommunikációs és kooperációs képesség, a hitelesség,
szervezői készség, empátia, stb.

16. tétel A gyakorlaton szerzett tapasztalatai alapján értékelje egy bennlakásos intézményben élő
idős/fogyatékkal élő ember közvetlen környezetének, személyes életterének kialakítását! Tegyen javaslatot az
egészséges és biztonságos élettér kialakítására/átalakítására az ellátott gondozási szükségletei alapján!
Információtartalom: - A gyakorlóintézmény típusa, feladatai- A társadalmi- és a tárgyi környezet hatása az emberre
- Az állandóság szerepe az idős/fogyatékkal élő ember életében - A biztonság helye az emberi szükségletek
rendszerében, - Az egészséges és biztonságos élettér ismérvei - A megismert idős/fogyatékkal élő ember fizikai
környezetének bemutatása - A gyakorlat során megfigyelt idős/fogyatékkal élő ember egészségi, szociális,
mentális állapota , és gondozási szükséglete
- A közvetlen környezet higiénéje, a szociális gondozó és ápoló támogató szerepe a higiéné megtartásában
Megjegyzés! az utolsó információ tartalmi részben az összefüggő gyakorlatod tapasztalatait kérdezik,- arról is
beszélj !)
1. Egy bennlakásos intézményben élő idős/fogyatékkal élő ember közvetlen környezetének, személyes
életterének kialakítása
A) A természeti és társadalmi környezet hatása az emberre:
a Szociális törvény és Rendeletei leírják, hogy:
„ az időseket ellátó bentlakásos intézmény akkor alkalmas gondozási feladatok ellátására, ha kielégítik az ellátott
fizikai, egészségügyi , szociális, (mentális és pszichés) szükségleteit. Azaz: egészséges- és számára biztonságos
élettérben él, biztosítottak az emberi méltósághoz, a testi épséghez, testi, lelki egészséghez szükséges feltételek.
Valamennyi ember testi-lelki állapotát befolyásolja az alábbi két környezeti tényező:
- a természeti környezet ( a körülöttünk lévő természeti világ, - levegő, víz, hőmérséklet, növények-állatok)
- és a társadalmi környezet (az élettér, ahol lakik ( az otthona, és a társadalom)
A természetes környezettel nap mint nap találkozunk, mivel a hegy mező, erdő, az időjárás jelenségek (napsütés,
eső, szél és vihar) a természet része. Kedélyállapotunkat befolyásolja az időjárás, a napfény, a világosság, fény,
sötétség, stb. A "tavasz", "ősz" puszta említése is sokrétű érzéseket kelt bennünk. Elmondható tehát, hogy a
természeti környezet, az évszakok változásai, csakúgy, mint az időjárás viszontagságai hatnak az emberre. Elég, ha
arra utalunk, hogy pl. egy szürke, ködös idő, milyen nyomasztóan hat ránk, de a vihar utáni napsütés jobb kedvre derít
38
Sajnos a világban az építkezések, a gyárak, kitermelések, a fák-erdők pusztítása, a víz szennyezése nemegyszer
igen nagy területeket vesznek el a természeti környezetből, ill. nagymértékben szennyezik, rongálják.
„Mindez fenyegeti a földi életet, és az emberek egészségi állapotát egyaránt.”
A társadalmi környezet: az ember által lakott, épített környezet. Az épületek jellege (betonsivatagok, vékony falak
miatti "áthallás", az emberek rohanó élete,- a nyugalom hiánya is okozhat „ lelki környezetszennyeződést”.
A társadalmi környezet is nélkülözhetetlen az ember számára, hiszen az ember társas lény, - a család, és az
ismert közösségek érzelmi biztonságot adnak neki, - de ennek ellenére nem ritka az érzelmi biztonság hiánya sem
Vannak felmérések, melyek az életmóddal hozzák összefüggésbe a fejfájást, orr-,nyálka-, és kötőhártya kiszáradást,
- gyulladást, bőrgyulladást, asthmás rosszullétet, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, stb. stb. Ide sorolható még
a dohányzás kedvezőtlen hatása az emberi szervezetre és környezetére.
A társadalmi környezet, „az ember által épített, létrehozott dolgok lehetnek hasznosak, de károsak is.
Szomorú, hogy a gazdasági érdekek mellett sokszor háttérbe kerülnek a lelki, esztétikai értékek.
Pedig a szép tágas épületek is "szemet gyönyörködtetnek, és megörvendeztetik a lelkünket „.
Korunk egyik legelterjedtebb mentális problémája a szorongás. A szorongás kialakulásában is meghatározó
szerepe van a lakókörnyezetnek, a családnak, vagy egy lakóközösségen belüli kapcsolatrendszernek.
Az otthon jelentőségét nem szükséges hangsúlyozni, mert ismert, hogy az otthonunk a lelki egészségünk lelki alapját
képezi. A következő „angol mondás” is erre utal: „az otthonom az én váram”, (My home is my castle)
Erre utal Bettelheim (Séra, 1990) is, aki "szimbolikus anyának" mondja a megfelelő otthont.
B) Tárgyi környezet hatása az emberre a „szociális otthonba”: Az egészséges és
biztonságos élettér kialakítása :
A szociális otthonokban a hiányos tárgyi – személyi feltételek, a jogbiztonságal, és az emberi méltósághoz való
joggal is összeegyeztethetetlen, ezért megvonják a működési engedélyt attól az intézménytől, ahol
súlyos mulasztásokat tapasztal az Ellenőrző Hatóság.
A „Szociális törvény” leírja: hogy az ellátottnak joga van- a szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára
tekintettel-, a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, szolgáltatásokra, és az ellátás során egyenlő
bánásmódra” A törvényből idézett mondatból, „a szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel-„
mondatrész azt jelenti, hogy :
„valamennyi otthonba kerülő Lakót úgy kell fogadni, - olyan szobában, ágyon, széken kell elhelyezni, - olyan
gyógyászati segédeszközökkel, gyógyszerekkel kell ellátni, - olyan étkezést és ápolást-gondozást kell
számára biztosítani, ahogy azt az egészségügyi állapota megkívánja” (azaz, amilyen a gondozási-ápolási
szükséglete )
És ez az ellátás, valamennyi ellátást igénylőt megillet,- senkit nem lehet hátrányba, mindenki egyenlő jogokkal,
rendelkezik, - tehát kötelező alkalmazni az egyenlő bánásmód elvét.
A szakmai gyakorlatom alatt, az általam megfigyelt idős ember részére, az intézmény mindazt biztosította,
amit az alábbiakban leírtakat:
Az ide vonatkozó jogszabályok leírják:, hogy „a személyes gondoskodást nyújtó intézményben” az ellátott életkori
sajátossága-,egészségi és mozgásállapota szerint biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, az életvitelhez
szükséges körülményeket, a bútorzatot, berendezési és felszerelési tárgyakat.
Az 1/2000-es rendeletben megfogalmazzák, hogy a bentlakásos intézmény akkor alkalmas gondozási
feladatok ellátására, ha: - tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető,
- az épület építészeti megoldásai lehetővé teszi az akadálymentes közlekedést,
- biztosított a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatás az épület teljes területén,
C) A egészségügyi ellátás terén a személyi - tárgyi feltétek biztosításának módja:
egy”szociális otthonban az ellátott „ csak akkor érezheti magát biztonságban, ha, - az orvos és ápolói-
gondozói felügyelet 24 órában biztosított, és az egészségügyi ellátáshoz orvosi szoba, betegszoba,
nővérszoba is rendelkezésre áll! (a gyógyászati segédeszköz,- gyógyszerellátás is az egészségügyi ellátás része)
D) A mentálhigiénés ellátás, és foglalkoztatás feltételeként szükségesek : a szakemberek, éves, havi és heti
tervek, - és emellett gondozási egységenként ki kell alakítani:
- közösségi együttlétre, foglalkoztatási tevékenységekre legalább húsz négyzetméter alapterületű
közösségi helyiséget ( társalgó, könyvtárat, foglalkoztatót, kápolnát vagy imatermet)
E) Lakószobákban: annyi igénylőt lehet elhelyezni, hogy minden ott-lakónak legalább 6 négyzetméter területe
legyen, és egy szobában maximum 4 fő lakó lehet.
Emellett az Ellátottak rendelkezésére állnak a közös helyiségek (fürdő, társalgó, étkező, stb.)
A bentlakásos részlegben a lakószobák takarítását a lakók is vállalhatják,de a közösségi helyiségekhez
hasonlóan az alkalmazottak kötelezettsége a megfelelő takarítás, fertőtlenítés minden részlegben.
Előírás továbbá, hogy
- a közlekedőkben, közösségi helyiségekben kapaszkodókat kell felszerelni,
- biztosítani kell a kerekesszékkel való biztonságos bejutást a mosdókba,
- olyan fürdőhelyiségeket kell kiépíteni, hogy valamennyi beteg- fogyatékos ember számára biztosított legyen a
fürdési lehetőség,
- bizonyos épületrészekben: pl. konyha, fürdőszobák, stb. évente el kell végezni a tisztasági festést,
meszelést, - máshol szükség szerint kell tervezni a festést és a karbantartást.
F) Az intézményi lakók részére az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges étkeztetést kell biztosítani!
Emellett:
- kötelező a napi 3x-i étkezés biztosítása, melyből legalább egyszer meleg ételt kell adni ,
- és annak a lakónak, akinek a szakorvos diétát írt elő, a diétás étkezést kell biztosítani.
39
G) Biztosítani kell a bentlakásos intézményekben:
- a szükséges ruházatot és egyéb textíliát ( ágyneműt, abroszokat, törölközőt, stb. ).
a lakók saját ruhájukat is viselhetik, de akinek nincs, annak az intézmény biztosítja
H) A lakók részére biztosítani kell az „ érték- és vagyonmegőrzést” , - de ezt kötelező szabályozni és biztosítani
kell a megőrzést. A szabályozás azért fontos, hogy illetéktelenek ne kezeljék, és ne éljenek vissza ezekkel.
4. A közvetlen környezet higiénéje, a szociális gondozó és ápoló támogató szerepe a higiéné megtartásában
(Megjegyzés: itt az összefüggő gyakorlatod tapasztalatait kérdezik,- de én csak általánosságban dolgoztam ki!)
- Az idősotthonokban, és gondozóházakban kiemelkedően fontos a higiénia, a kórokozó mentes tiszta környezet,
amely alapvető feltétel a fertőzések, betegségek megelőzéséhez. A fertőzések jobban megviselik az idősebb
szervezetet és az ez ellen alkalmazott gyógyszerek mellékhatása is fokozott kockázati tényező.
- A rendszeres - és szakszerű higiéniai kezeléssel elpusztítható a kórokozók 99%-át.
- Amennyiben a szociális gondozó és ápoló az intézményi protokoll szerint végzi az eszközök, tárgyak,
gyógyászati- és ápolási eszközök fertőtlenítést, és szelektíven gyűjti a hulladékot, - külön kezeli a
veszélyes hulladéknak számító szemetet, akkor eleget tesz a higiénés kötelezettségének.
Személyi és környezeti higiéné:
- A személyi higiénéhez szükséges tisztálkodási eszközöket/ textília, szappan, sampon, WC papír), szükség szerint
biztosítja az intézmény,
- a Gondozóházakban és Idősek Otthonában általában heti 1 kötelező fürdés van, - ágyneműcsere kéthetente,
egyébként szükség szerint,
- a lakók saját ruházatukat és személyes tárgyaikat is használhatják, ennek tisztítása intézeti feladat. Saját
ágynemű használatára is van lehetőség a főnővérrel történt egyeztetéssel,
- saját tárgyaik és ágyneműjük elhasználódása miatt az ellátottak az intézettel szemben kártérítési (megtérítési)
igényt nem támaszthatnak.
A külön szolgáltatások közé tartoznak a manikűr, pedikűr, fodrász. Ezek megszervezését vállalja az intézmény. A
szolgáltatás költségét az ellátottak fizetik.
- A lakók saját ruházatát egyedi azonosítóval látják el(monogram). Szükség esetén a megjelölésben a személyzet
segítséget nyújt.
- Az intézményi és lakók személyi tulajdonában lévő textíliák mosásáról, javításáról i is az intézmény gondoskodik.
Ez térítésmentes. Vegytisztítást a lakó saját költségére végeztethet. Ehhez szervezéssel kell segítséget nyújtani
az intézménynek.
- Az intézet tulajdonát képező berendezési tárgyak, eszközök óvása az ellátottaknak is feladata. Az eltulajdonítása,
szándékos károkozás, megsemmisítés kártérítéssel jár (a BTK, illetve PTK szabályai szerint).

17. tétel Milyen adminisztrációs feladatok kapcsolódnak az idősek és fogyatékkal élők bentlakásos
otthonában történő ellátáshoz? Mutassa be az intézményi gyakorlat során megismert dokumentumokat,
alkalmazásuk jogszabályi hátterét! Információtartalom vázlata:
- Az idősek és fogyatékkal élők bentlakásos otthonban történő ellátásának célja, tartalma, igénybevételének módja.
Az előgondozás adminisztrációja. Az idősek és fogyatékkal élők gondozási szükségleteinek, funkcióinak
vizsgálata. A szükségletfelmérés dokumentumai. - A gondozási tervek típusai, tartalmi elemei és
felülvizsgálatának szabályai
- A napi ápolási-gondozási folyamat rögzítésére szolgáló dokumentáció az idősek és fogyatékosok otthonában
- A kötelezően használt dokumentumok tartalmának és vezetésének jogszabályi alapja
- Az ellátotti elégedettség mérésének dokumentumai
1. Milyen adminisztrációs feladatok kapcsolódnak az idősek és fogyatékkal élők bentlakásos
otthonában történő ellátáshoz:
Az intézményekben az Igénylő és az Intézményvezető aláírásával rögzíteni kell, hogy az ellátott
milyen ellátásra jogosult, és ezt milyen formában kapja meg.
A) Az idősek és fogyatékkal élők bentlakásos otthonban történő ellátásának célja,
tartalma:
„a rászorulóknak a szociális biztonság megteremtése„
Az 1993.évi III. szociális törvény rendelkezik arról, hogy a Szociális Otthonokban az Igénylő,
„az egészség megtartása és annak elősegítése érdekében, minimális térítési díj befizetése mellett
kaphat személyes gondoskodást: azaz lakhatást, étkezést, gondozást, ápolást, gyógykezelést,
és szabadidős foglalkozásokat. Tehát az Otthonban gondozzák, és gondoskodnak róla„
B) Az idősotthoni ellátás igénylésének módja:
A1993. évi III. szociális törvény és a 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet az alábbiak szerint írja le, hogy a
kérelmező mikor és milyen feltételek mellett veheti igénybe a szociális otthonban ezt a szakellátást?”
„ha a rászorult személyekről, az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt,
az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek
40
 megfelelő szakosított ellátási formában (otthonokban) kell gondozni.”
A Szociális Otthonokban kötelező az ellátás keretében az alábbi szolgáltatást biztosítani a Lakók egész
életére (kivéve az átmeneti és rehabilitációs intézmények):
- lakhatást - napi legalább háromszori étkezést - és szükség szerint ruházatot,
 Az Idősotthonokban: az egyéni állapothoz-szükséglethez igazodóan, egyéni gondozási, ápolási terv alapján,
kapnak az idős emberek gondozást, ápolást, foglalkoztatást, mentális gondozást, egészségügyi ellátást,
 Fogyatékos embereket ellátó intézményben pedig, egyéni fejlesztési terv alapján – mentális gondozást,
egészségügyi ellátást kell biztosítani
(Bentlakásos otthont igényelhet: idős, fogyatékossággal élő, pszichiátriai-vagy szenvedélybeteg, - és más
rászoruló,
pl. az állami gondozott gyermekeknél ezt a szolgáltatást az oktatással együtt kapják a
Lakóotthonban)
2. A szociális ellátás igénybevételének módja:
A szociális ellátás igénylése „K É R E L E M „- alapján történik, azaz az é r i n t e t t n e k” kell a „kérelmet
benyújtani” a szociális intézmény vezetőjéhez, - mivel a rászoruló „önrendelkezési joga” eldönteni, hogy
szociális otthonban akar-e lakni. Helyette nem dönthet más, kivétel az olyan ember, aki „nem cselekvőképes”, pl.
értelmi fogyatékos- vagy demens. Ilyenkor a Bíróság „Gyámot bíz meg, aki a cselekvőképtelen ember
helyett dönthet, valamint eljárhat az ügyeinek intézésében. „
Gyám” lehet családtag, de lehet olyan ismerős is, akiben a Hozzátartozók megbíznak, és az érintett
is ragaszkodik hozzá, (ugyanez vonatkozik állami gondozás esetén a kiskorú gyermekekre is).
3. Melyek a szakosított ellátást biztosító intézmények (otthonok)?
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény
- idősek otthona, - fogyatékos személyek otthona, - hajléktalanok otthona
- pszichiátriai betegek otthona - és szenvedélybetegek otthona,
Rehabilitációs intézmény
- fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, - hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye
- pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye, - szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye,
Lakóotthon
- pszichiátriai és szenvedélybetegek lakóotthona, valamint fogyatékos személyek lakóotthona.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: ennek időtartama általában 1 év, - de egyszer meghosszabbítható)
- időskorúak gondozóháza, - fogyatékosok emberek gondozóháza,
- pszichiátriai betegek átmeneti otthona, - szenvedélybetegek átmeneti otthona,
- hajléktalanok éjjeli menedékhelye, - hajléktalanok átmeneti szállása.
4. Idősek- és fogyatékossággal élők bentlakásos otthonában az ellátáshoz kapcsolódó
adminisztrációs feladatokat a fenti leírt jogszabályok írják elő. A szociális törvény és rendeletei a
legtöbb esetben azt is meghatározza, hogy az intézmények milyen „papírformát” alkalmazzanak.
4.1. Az előgondozás célja, szabályai, folyamata, és dokumentációja
Az előgondozás célja, szerepe és fajtái
Az előgondozás keretében - a szociális intézményi elhelyezést megelőzően :
- az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy,
- egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a szerződéskötésben kompetens személy, tájékozódik az
intézményi ellátást igénybe vevő:
- - életkörülményeiről, - egészségi állapotáról, - szociális helyzetéről, a személyre szabott szolgáltatás biztosítása
érdekében. Emellett felkészíti az ellátást igénylőt az intézményi elhelyezésre.
Intézményi elhelyezés esetén az előgondozás célja
a) az elhelyezést kérelmező helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybevevő
állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása,
b) az intézményről átfogó tájékoztatás, - az intézményi életre való felkészülés céllal,
c) annak vizsgálata, hogy a Kérelmező életkora, egészségi állapota, szociális helyzete alapján jogosult-e
ellátásra
d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése a fogadó intézményben
e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új Lakó „befogadására”, - beilleszkedés segítése
Az előgondozás két szakaszból áll.
- Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott feladatokat látja el. Az előgondozás I. szakaszában tájékoztatni kell az ellátást igénybe
vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a
térítési díj, az egyszeri hozzájárulás, illetve a térítési díj pótlék várható mértékéről is.
Az előgondozás II. szakaszában az előgondozást végző személy az (1) bekezdés d)-e) pontjában
meghatározott feladatokat látja el.
4.2. A szükségletfelmérés dokumentumai. A gondozási tervek típusai, tartalmi elemei és
felülvizsgálatának szabályai. Gondozási szükségletek dokumentálása

41
E) Ellátott felvételének ügyiratai (felvételi státusz): - felvételt végző szakápoló a bekerülés után 2 órán belül
köteles felvenni, leírni az új Lakó:
- személyi adatait,
- a kardinális tüneteit (pulzus, hőmérséklet, vérnyomás, RR, stb.),
- az új Lakó tudati állapotát,
- valamint a túlérzékenységre(allergiára), fájdalomra vonatkozó adatokat
A felvételi státusz- t minden új lakó esetén a bekerüléstől számított 24 órán belül, ill. az alább jelzett
időpontokban el kell készíteni, - mert ez alapján állapítható meg a Gondozási szükséglet, - a gondozás terv
F) Gondozási anamnézis: - az új lakó önellátó képességének, aktivitásának vizsgálata,- és annak leírása
G) Az új lakó mentális állapotának „vizsgálatát „a mentálhigiénés munkatárs végzi
H) G o n d n o k i n y i l a t k o z a t
A fentiek részletezése:
C) A Gondozási anamnézist az ápoló” tölti ki a bekerüléstől számított 24 órán belül. Pontszámokkal dolgozik. Az új
lakó állapotát a maximálisan adható pontszámokhoz viszonyítja. Az általa adott pontszámokat összeadja, és
összesítve is aláírja. Az Ő felmérése az új Lakó önellátó képességéről ad képet, - és ez alapján határozzák
meg a Gondozási tervben a segítségnyújtás mértékét és területeit.
C) A bekerült lakó mentális állapotának „vizsgálatát „ a mentálhigiénés munkatárs végzi az intézménybe
kerüléstől számított egy héten belül, - a saját megfigyelése, kikérdezés alapján, foglalkoztatás esetén, – és a
tapasztalatai alapján töltik ki az ide vonatkozó dokumentációt.
- Az előgondozás adminisztrációja. Az idősek és fogyatékkal élők gondozási szükségleteinek, funkcióinak vizsgálata.

4.3. A „Gondozási-ápolási terv fogalma: „a gondozási terv egy olyan dokumentum, melyet a
gondozást igénylést követően az intézménynek el kell készíteni, és a Gondozó ez alapján dolgozik.
A gondozási terven az „Ellátott állapotváltozása esetén”, a gondozó javaslatára – bármikor változtathat a
Vezető.
A gondozási terv az intézményt ellenőrző szervek számára alapvető dokumentációként szolgál, ez alapján
ellenőrizhető az intézmény által vállalt gondozás teljesítésének színvonala.
4.4. A gondozási terv típusai:
D) Egyéni gondozási terv (a bentlakásos otthonokban, nappali ellátásban, támogató szolgálatnál, és
közösségi ellátásoknál, - és a gondozási tervet évente értékelni! )
E) Egyéni rehabilitációs program (rehabilitációs intézmény, - ezt félévente kell értékelni, felülvizsgálni!)
F) Egyéni fejlesztési terv (fogyatékosokat ellátó intézményekben, - ezt is félévente kell értékelni!)
Az egyéni gondozási terv, - az egyéni rehabilitációs és fejlesztési terv tartalmazza
 az ellátott személy fizikai, mentális állapotának helyzetét,
 az állapotjavulás és a megőrzés érdekében szükséges, javasolt feladatokat, azok időbeli ütemezését,
 az ellátott részére történő segítségnyújtás egyéb elemeit.
A gondozási terv szerepe: - hogy mindig az egyén állapotához szükségleteihez igazodik, - ezért segíti az
alkalmazottak napi gondozási, szervezői munkáját,
Az ellátásban részesülő személlyel közvetlenül foglalkozó szakember folyamatosan figyelemmel kíséri és
elősegíti az egyéni gondozási tervben meghatározottak érvényesülését. A terveket kidolgozó munkacsoport,
illetve az alapszolgáltatások esetében a gondozási tervet vagy fejlesztési tervet készítő személy évente -
jelentős állapotváltozás esetén annak bekövetkeztekor - átfogóan értékeli az elért eredményeket, és ennek
figyelembevételével módosítja az egyéni gondozási tervet.
A gondozási terv Vezetők ellenőrző munkáját is megkönnyíti. Pl. ha a Gondozás Vezetője bemegy bármelyik
szobába, - és belenéz a gondozási tervbe, meg tudja kérdezni pl., hogy azon a napon meg kapta-e már a gondozott
a lábára a jeges borogatást, vagy diétás ételeket kap-e, stb. stb.
A GONDOZÁSI TERVET- az ellátottal közösen - team készíti el: a team (csoport) az ellátottal közvetlenül
foglalkozó szakemberekből áll: vezető gondozó, ápoló, gondozó, orvos, foglalkoztatás szervező, mentálhigiénés
szakember stb. A szakmai csoport (team) a „Lakó” egészségi, mentális, fizikai állapota szerint készíti el a
„személyi” gondozási tervet,- a gondozók- ápolók- mentálhigiénés szakember ez alapján végzik a napi gondozást -
ápolást –foglalkoztatást.
A „szociális gondozó és ápoló” is a g o n d o z á s i t e r v alapján végez munkáját, - és az
elvégzett munkát a „ Gondozási- ápolási naplóba, Gondozási lapra „ beírja, dokumentálja.
4.5. A gondozási terv felülvizsgálata
A gondozási terveket minden évben, de az Ellátott állapotromlása esetén (pl. bénulás, leépüléses) mindig
módosítani kell !- ezáltal nyomon követhető a Lakó önellátó képességében bekövetkezett változás.
5. A kötelezően használt dokumentumok tartalmának és vezetésének jogszabályi alapja
Az 1/2000-es SzCsM rendelet alapján, a tartós személyes gondoskodást nyújtó intézményben minden
ott-lakó részére személyre szóló gondozási tervet kell készíteni, és az intézményben az alábbi nyilvántartásokat
kell vezetni:
A gondozási dokumentáció részei:
1. ápolási-gondozási dokumentáció - személyes adatok, 2. felvétel ideje,-
3. mentális állapot felmérés – foglalkoztatás 4. gondozási anamnézis - önellátó képesség
5. gondnoki nyilatkozat 6. életút, anamnézis 7. jelen állapot, pszichiáter véleménye

42
8. gondozási terv - éves értékelés 9. gondozási lap
10. általános orvosi decursus lap 11.pszichiátriai decursus lap
12.egyéni gyógyszer-felhasználási nyilvántartó lap 13.szűrés
14.ápolói elbocsátási összefoglaló 15. megállapodás az új lakóval.
5.1. A nyilvántartások célja, szerepe a szociális ellátásban
A nyilvántartások célja, az Ellátott megismerése, és a gondozás folyamatában az állapotának figyelemmel kísérése.
A nyilvántartásban szerepel a személyes adatok mellett a bekerülésekkor létező mentális, szociális, és egészségi
állapotától kezdve, a ruhatáráig minden adat nyilván van tartva, a kliens, és az intézmény érdekében.
Szerepe: a nyilvántartott dokumentációk egyfajta biztosíték a szerződést kötő feleknek. Az intézmény egymás iránti
bizalma, és elkötelezettsége le is van írva, - és ez védelem mindkét fél számára.
5.2. Az ellátottak adatainak nyilvántartási dokumentumai:
- a Törzskönyv,
- az egészségügyi dokumentáció (az ellátott egészségi állapotára vonatkozó)
- egyéni gondozási-, mentálhigiénés -,foglalkoztatási lapok, - és szükség szerint ápolási lap
- A gyakorlat során tapasztalt egyedi nyilvántartási formák bemutatása
- Számítógép alkalmazásának lehetősége a nyilvántartások vezetésében
Az intézménnyel, és a gondozottakkal kapcsolatos dokumentációt számítógépen rögzítik. Minden esemény,
és történés az annak megfelelő rovatban kerül. A kliensek bekerülésétől kezdve életútjukon végig
figyelemmel kísért egészségügyi, mentális és szociális állapotának változásait, történéseit egyéni kartonszerű
dokumentálás formátumban tárolja a számítógép.
5.3. Az ellátás iránti igények nyilvántartása:
Állami fenntartású intézményben, ha férőhely hiányában az ellátási igény nem teljesíthető, akkor a kérelmet és a
beutaló határozatot a kérelem megérkezés napján az intézményvezetőnek nyilvántartásba kell venni.
A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága (ez várólistának is nevezhető).
A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
- a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját,
- a kérelmező személyazonosító adatait, - a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helyét,
- a tartásra köteles személy, illetve törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait.
A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A nyilvántartásból törölni kell az
adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül, illetve ha az ellátásra vonatkozó igény megszűnik.
Ha törvény másként nem rendelkezik a nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől
számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
5.4. Az ellátottak értéktárgyainak nyilvántartása
Ha új ellátott érkezik az intézménybe, az értéktárgyai és személyes holmija leltározásra kerül.
Az átadható értékek pl. Készpénz, Takarékbetét, Értékpapír, Ékszer, Értékes tárgy, festmény, műalkotás
Kisebb berendezési, használati tárgy: rádió, magnó, TV, videó, stb..
Az értéktárgyak átadását, és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az érték - és vagyonmegőrzésre átvett
tárgyakról az intézmény vezetője átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe
vevőnek, - demens emberek esetében pedig a törvényes képviselőjének.
5.5. Az ellátottak készpénzvagyonának nyilvántartása:
- A személyes szükségletek kielégítésére az intézményben, letétben elhelyezhető maximum 20. 000- Ft.
- Nagyobb összegű készpénzt elsősorban az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselőjének
meghatalmazása szerint pénzintézetben kell megőrizni. A készpénz betétbe való elhelyezéséről a pénz átvételétől
számított négy munkanapon belül az intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz megőrzését az
intézményvezető, az” intézmény pénzkezelési szabályzatában leírtak szerint” biztosítja. A készpénz kezeléséről, a
kezelésre jogosult személyekről,
- valamint a pénzt felhasználásának és elszámolásának módjáról szintén a pénzkezelési szabályzat rendelkezik.
5.6. A térítési díjjal kapcsolatos dokumentáció és nyilvántartások
A térítési díjakról többféle nyilvántartást kell vezetni, és ezeket az írásos anyagokat irattárba kell helyezni, hogy
bármilyen probléma esetén elő lehessen venni az aláírt, lebélyegzett dokumentumokat.
A szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív
állami hozzájárulás különbözete. A térítési díj összegét a fenntartó konkrét összegben állapítja meg, és arról az
igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj összege – önkormányzati
és alapítványi intézmény esetén - a Fenntartó döntése szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha az Ellátott
jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik, és kérvényezi a térítési díj csökkentését. Az állami fenntartó a
térítési díj összegéről Képviselő Testületi Ülésen Határozattal dönt.
- A térítési díjat általában minden hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény számlájára.
- (2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-
Amennyiben a Lakó a megadott időpontban nem fizette be a térítési díjat, az intézményvezető írásban felhívja az
elmaradt térítési díj befizetésére az érintett figyelmét. 15 napos határidő letelte után, a 15 napos határidőig a Lakó
nem fizette be a fennálló díjtartozást, akkor az intézményvezető nyilvántartásba veszi az esetet, - és az összeg
ráterhelhető az érintett vagyontárgyára (jelzálog: bankban tartott pénzére, lakására, ékszereire, stb.)
5.7. A szociális gondozó és ápoló feladatai a készlet- vagy a leltárnyilvántartás vezetésével
kapcsolatosan:
43
 - a lakók saját ruhájáról, személyes tárgyaikról leltárt, - tételes nyilvántartást - kell vezetni.
- külön nyilvántartást vezetnek az intézeti ruhaneműkről, textíliákról,- és szabadságra távozáskor és vissza
érkezéskor ezeket ellenőrzik, aktualizálják.
6. Az ellátotti elégedettség mérésének dokumentumai
Elégedettség mérésének célja: - a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmény a hatékony és
magasabb szintű működés érdekében, fontos szerepet kap az igénybevevők, ellátottak, vagy hozzátartozók
elégedettségének mérése, - a mérések kiértékelése, és a feltárt problémák megszüntetésére, kijavítására intézkedési
tervek elkészítése.
Az elégedettség mérés az „intézmény minőségbiztosítási rendszerének” fontos része:
Itt tervezik, hogy: - mikor és milyen formában kell az intézménynek felmérni az ellátottak elégedettségét,
- kik - és mikor értékelik ki, hogy miben elégedettek vagy elégedetlenek az ellátottak,
- és megtervezik azt is, hogy milyen elégedetlenség esetén kötelező intézkedni az ügyben:
pl. ha az érintettek legalább fele az étkezéssel, vagy a foglalkoztatásokkal elégedetlen.)
Ahol naponta történik a szolgáltatás igénybevétel (pl. szakosított ellátási formák, az alapszolgáltatások közül az
étkeztetésnél, házi segítségnyújtás, nappali ellátások), ott évente egyszer meghatározott, a tervezett időben
célszerű elvégezni az elégedettség vizsgálatot. Ha az igénybevétel esetszerű (pl. nyáron 1 hónapot jár az idősek
klubjába, stb.) , akkor a szolgáltatás igénybevétele után fel kell ajánlani a véleménynyilvánítás lehetőségét.

18. tétel Értelmezze az időskori kríziseket és vesztességeket! Milyen krízisekkel kellett

megküzdenie az Ön által megismert idős embernek? Hogyan határozzák meg az átélt
krízisek mostani életét?
Az információtartalom vázlata:- A gyakorló intézmény típusa, feladatai. Az időskor sajátos krízisei és vesztességei
- A krízisek jelei, értelmezésük . A krízisintervenció fogalma .A krízisek és vesztességek feldolgozásának módszerei
- Az átélt krízisek szerepe az emberi viszonyokban .A szociális gondozó és ápoló krízisintervencióban betöltött
szerepe .A gyakorlat során megismert idős ember életútját meghatározó krízisek
1. Az időskor sajátos krízisei és vesztességei
Az öregkor testi-szociális és lelki jellemzői :
Jellemző, hogy idős korban az egészségi állapot, a testi erőnlét meggyengül. A belső szervrendszerek sok
esetben
károsodnak, megbetegednek, az érzékszervek (látás, hallás), és a figyelem is gyengébben működnek.
Az öregkori életszakaszt általában az is nehezíti, hogy:
- a nyugdíjba- vonulással az emberek addigi életvitele megváltozik, - kikerül egy közösségből, és egy másfajta
életritmust kell felvenni,
- öregkorban a legtöbb ember nehezebben él, - kevesebb a jövedelme, és a megspórolt pénzét a családi örömök
és problémák nagyon lecsökkentik (gyermekek önálló életkezdése, temetések, stb.)
- a nőknél sok esetben az öregkor kezdetére esik a " klimax", ami a hormonális változások miatt egyébként is
nagyon megvisel minden nőt.
Az idős, beteg ember sok esetben nem képesek ellátni, gondozni önmagát, ezért megromlik a biztonságérzete, ha
gondozásra-ápolásra szorul, - mert kiszolgáltatottnak érzi magát.
Idős korban jellemző az elmagányosodás, és ezzel együtt a pszichés megbetegedések :
- az idős ember magányosságát az is növeli, hogy ebben az életszakaszban a család létszáma már általában
lecsökken, - a gyerekek családot alapítanak, és távol kerülnek a szülőktől,
- nem ritka, hogy ekkor már az idős ember elveszíti élettársát, és sok esetben gyermekét is,- a veszteségeket, és
az ezzel járó létbizonytalanságot krízisként éli meg,
 ebben az életszakaszban a legtöbb embert már komolyan foglalkoztatja az elmúlás gondolata is, melyet a
magányosság még fokoz, - és a megbántottság, a túlzott érzékenység jellemző rá.
Az idős embereket a sorozatos veszteségek, a rossz egészségi állapot, a magány általában befeléfordulóvá,
depresszióssá teszi, ami nagyban befolyásolja az idős ember kedélyállapotát, életszemléletét, értékítéletét, és
a külvilághoz való viszonyát. Állapotát és veszteségeit krízisként éli meg, és ha nem kap a szociális
szakemberektől megsegítést, akkor teljesen leépül.
A szakmai gyakorlatom alatt azt tapasztaltam, hogy a szociális szakemberek indirekt módon (példákkal, tettekkel)
próbálták meggyőzni a magányos, vagy a szociális peremhelyzete miatt az öregedés ellen lázadó idős embert, a
változtatások elfogadásáról, a társas viszony javításáról. Tapasztalatom szerint a gondozók nem erőltettek rá semmit
az idős emberre, - indirekt módon, a tényleges szándékot egy kicsit leplezve próbálták visszavezetni az idős embert
a közösségbe. A „ lélek táplálásával „ az önbizalom erősítésével, sok idős esetében elviselhetőbbé tudták tenni a
fizikai és a lelki fájdalmakat is.
2. A krízis fogalma, fajtái, szakaszai,- és a krízisintervenció: Krízis fogalma= válság,
válságos állapot Intervenció = Közbelépés

44
Krízishelyzetbe kerülhet: - az egyén, ha pl. egy fiatalember motor baleset miatt elveszti a lábát, stb.
- család: - pl. leég a házuk, vagy a gyerekek autóbaleset miatt elvesztik a szülőket, stb.
stb.
- intézmény (pl. most a kórházak, - ha nem lesz benne elég orvos, és alapvető
felszerelés,
- térség, ország, (pl. árvíz, földre3ngés, háború, stb. esetén,
Jellemző, hogy krízis esetén a belső egyensúly megbomlik az érintett emberekben (fizikailag-lelkileg is.)
A krízis, krízisállapot: külső események hatására kialakult lélektanilag kritikus állapot, melyet az vált ki, hogy az
érintettnek szembe kell nézni a veszélyeztető helyzettel, - mert a veszélyeket sem elkerülni, sem pedig a szokásos
problémamegoldó eszközeivel , ill. energiájával megoldani nem képes, - és az eset - fenyegető közelség miatt-
mindennél fontosabbá válik számára.( csak ez foglalkoztatja)
Az egyéneken ilyen esetekben csak a Krízisintervenció segíthet:
Krízisintervenció fogalma: krízis esetén közbelépés, közbejárás, - mások helyzetébe való beavatkozás, -
pl. szociális szolgáltatás során, - jelzés vagy a kliens kérése történő beavatkozás, segítségnyújtás
Krízishelyzetben (váratlan helyzet, csapás esetén)- különösen ha életveszélyről van szó – a szociális szakember
nem mérlegeli a kompetencia határokat, hanem azonnal dönt és beavatkozik, - míg más helyzetben betartja a
kompetencia határokat.
A lelkileg stabil , ép lelkű, egészséges idegrendszerű emberek is nap mint nap kerülhetnek nehéz helyzetbe, és
általában a személyiség erői megvédik az összeomlástól ( „képes talpra állni” ) A szervezet (homeosztáziára)
egyensúlyra törekvéssel -„ életerőt termel” – és a legtöbb esetben visszaáll a lelki egyensúly. De nem minden
embernek egyforma a stressztűrő, stresszkezelő képessége.
A stressz-tűrő képesség függ: - a stressz nagyságától, tartósságátló, - de függ az egyéni adottságoktól is.
A rendkívül nagy, vagy rendkívül tartós stresszt – krízis- esetén már általában nem képes a legtöbb emberi szervezet
feldolgozni a hatásokat, mert elhagyja az embert az életerő, és nagyon zaklatott, idegileg instabillá válik, -
esetlen összeomlik, vagy kiég. Ezért rendkívül fontos, hogy a krízishelyzetbe került ember megkapja a
környezetétől azt a segítséget, amely átsegíti őt ezen a helyzeten.
A krízis fajtái: - többféle krízisről beszélhetünk :
 Normatív krízis (= hosszú távon fennmaradó lelki teher) az olyan gyermekkori negatív hatások, amely életre-
szóló, feldolgozatlan mély nyomot hagynak a lélekben, és negatív énképet,önértékelési problémákat okoz ( pl. az
elhagyott gyermeknél az anyai biztonságérzet hiánya, - félelem- rettegés,- előítélet- stigmatizálás
( megbélyegzés) , a rendszeres megszégyenítés, stb.
 Járulékos krízis : Erről olyan esetekben beszélünk, amikor a normatív krízisállapothoz még járul egy nagy,
negatív stresszhatás - pl. egy komoly baleset, vagy pl. az anyapótló személynek az elvesztése,
 Traumatizáló krízis = blokkoló traumatikus hatás, esemény, - pl. egy nagy természeti csapás, katasztrófa, -
vagy pl. gyermek, házaspár hirtelen elvesztése, stb. )
 Társadalmi krízis : - amely lehet egyéni és csoportos
 Fejlődést elősegítő krízis, ill. blokkoló, fejlődést gátló krízist

19. tétel Milyen előírások határozták meg gyakorlóintézményében a gondozási

munka biztonságos végzését? Hogyan tudta ezt érvényesíteni terepgyakorlati
munkája során? Információtartalom vázlata:
- A gyakorlóintézmény típusa, feladatai - A gyakorlóintézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata
- Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök a gyakorló intézményben
- Gyógyszerek, mérgek, vegyszerek tárolására, nyilvántartására vonatkozó szabályok a gyakorló intézményben
- Veszélyes hulladékok; a veszélyes hulladékként kezelt anyagok, eszközök,- a veszélyes hulladékok tárolására és
az elektromos gépek, berendezések rendeltetésszerű használata,vonatkozó szabályok a gyakorló intézményben.
- A szociális gondozó feladata baleset, tűzeset észlelése esetén.
- A gyakorlati munka során az ellátott, a saját és munkatársai biztonsága érdekében végzett tevékenysége
- Gyakorlati tapasztalatai a biztonságos munkavégzés szabályainak betartásáról

Alapfogalmak:
I. Milyen előírások határozták meg gyakorlóintézményében a gondozási munka biztonságos végzését?
Az intézménybe minden dolgozó csak akkor kezdheti el a munkát, ha
- munka alkalmassági, munkaegészségügyi vizsgálaton részt vett, és erről az orvosi igazolást bemutatja, - mert a
„ a szociális gondoskodás területén kiszűrő okok pl. a fertőző betegség, bacilusgazda, kórokozó-hordozó,
szenvedélybeteg, egyéb emberi kapcsolatok fenntartására képtelen magatartás.
- munkába-álláskor, munkavédelmi oktatáson kell részt venni, - melynek része a balesetvédelem, ill. az elsősegély-
nyújtási ismeretek is, (és a munkavédelmi oktatást - a jogszabály előírásai szerinti időben- később meg kell
ismételni)
- emellett a házirend, és a dolgozók munkaköri leírása is feladatként rögzíti az” ellátottak, munkatársak és - a saját
egészségvédelmet,” valamint a környezetvédelmi előírások, veszélyes hulladékok kezelése, és az egyéb
vagyonvédelmi, munkabiztonsági előírások betartását.
- Egészségügyi alkalmasság: Minden dolgozó csak olyan munkakörben alkalmazható, melynek betöltésére testi és
szellemi képességei, fizikai és pszichés állapota alkalmassá teszi.
Mit értünk „munkahely” kifejezés alatt ?- munkahelynek minősül minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol
45
 munkavégzés céljából, vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.
Munkahelyén a beosztásnak megfelelő időpontban, munkaképes állapotban, megfelelő munka- és védőöltözetben,
kell megjelennie. Állandó feladat a gépek, berendezések, eszközök előírásszerű használata, tisztántartása, az észlelt
hibák azonnali jelentése A munkát a tűzrendészeti, baleset- és egészségügyi, vm. vagyonvédelmi előírások szerint
kell végezni
A munkavédelem fogalma: az ember munkavégzés közben állandó veszélynek van kitéve, melyek súlyos
baleseteket,
maradandó károsodást okozhatnak.
Munkavédelem fogalma: olyan intézkedések összessége, amely célja, hogy a dolgozók életük, testi épségük,
egészségük veszélyeztetése nélkül végezhessék munkájukat. A munkavédelem körébe tartozik: a gépek,
felszerelések megfelelő tervezése, ezek működtetése, a biztonságos munkavégzés.
Veszélyesnek minősül: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amely használatakor az
ellátottak és a munkavállalók egészsége, testi épsége - megfelelő védelem hiányában- súlyos károsodást
szenvedne.
Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát
végzőre veszélyt, ártalmat jelenthet. (lehet ez munkaeszköz, tisztító szer, gyógyszer, élelmiszer, növény, állat stb.) Pl.
1. Fizikai veszélyforrások – csúszós-és egyenetlen felületek, éles szélek, - tárgyak hőmérséklete, lépcsők,
levegő nyomása, nagy zaj, rezgés, erős v. nagyon gyenge világítás, - elektromos feszültség, stb.
2. Biológiai veszélyforrás – mikroorganizmus, anyagcsere terméke (pl. ürülék), növény, állat,
de a szervezet testi,- idegrendszeri igénybevétele is ez.
3. Kémiai veszélyforrás: - minden olyan vegyi anyag vagy készítmény amely ingerlő, maró, mérgező fertőző,
rákkeltő,
robbanó, gyúlékony, sugárzó, utód károsító, stb.
A munkaeszközökből eredő veszélyforrások pl.: a nem megfelelő vagy hibás eszköz használata, - törött tárgy,
vagy rosszul szigetelt elektromos vezeték, stb.) A munkafolyamatokban rejlő veszélyforrások: pl. betegkísérés,
pakolás, . - A helyiségekben és berendezésükben rejlő veszélyforrások pl.: az ablakok, ajtók, padozat,
lábdobogók.
A munkavédelem területei:
1. Munkaegészségügy, - a munkakörülmények, a dolgozó ember kölcsönhatásának vizsgálata és gyakorlati
intézkedések az ártalmak elkerülésére.
2. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan külső hatás, mely a sérült akaratától független, hirtelen, vagy aránylag
rövid idő alatt következik be. Sérülést, testi – lelki egészségkárosodást, mérgezést vagy halált okoz.
3. Foglalkozási baleset: a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri a munkavállalót.
4. Fertőzésveszély: az egészségügyben és a szociális szolgáltatások nyújtása során fokozottan ügyelni kell a
védőeszközök, munkavédelmi előírások betartására, - a saját és az ellátottak testi épségének megőrzése végett.
II. A gyakorlóintézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata
Minden munkahelynek (munkáltatónak) rendelkezni kell „Munkavédelmi Szabályzattal”,- melynek tartalmaznia kell:
a hatályos jogszabályok intézményi alkalmazásának előírásait:
- a biztonsági szemlék gyakoriságát, formáit,
- a balesetek, foglakozási betegségek kivizsgálását, jelentését, dokumentálását
- az orvosi vizsgálatok rendjét, - a munkavédelmi oktatások ütemezését, - és a megtartás szabályait
- egyéni védőeszközök, védőitalok, tisztálkodási eszközök körét,- juttatások módját, szabályait
- veszélyes munkahelyek megjelölését, a különösen balesetveszélyes gépeket, berendezéseket,
munkafolyamatokat,
- a védelmi szabályokat, vezető beosztású és beosztott dolgozók munkavédelmi kötelezettségeit,
- a Munkavédelmi Szabályzat hatályba lépésének időpontját.
Munkavédelmi oktatás feladata és jelentősége az egészségvédelemben:
1. Minden munkahelyen munkavédelmi oktatást kell tartani:
- az újonnan belépő munkavállalóknak
- illetve a munkaviszony fennállása során a szabályzatban meghatározott időközönként,
- valamint a tartós távollét után visszatérő munkavállalónak.
Az oktatáson beszélni kell:
- az éppen érvényben lévő munkavédelmi- balesetvédelmi szabályokról,
- gépek, berendezések kezelési előírásairól, és az egészségi ártalmak megelőzéseinek szabályairól,
- eszközök, anyagok védőeszközök helyes használatáról, - veszélyek és védekezési módszerek ismeretéről
- betegszállítás, ápolás, mozgatás helyes módjairól,
- konyha és mosodai munkavédelmet, - gépi és vegyszeres takarítás módszereit és veszélyeit,
- speciális munkavégzéshez szükséges közlekedésbiztonsági, egészségügyi, tűz és környezetvédelmi valamint
elsősegélynyújtást
A munkáltató baleset elhárítási feladata:
– megfelelő minőségű munkaeszközök biztosítása, és egészséges dolgozók foglalkoztatása.
A munkáltatónak ellenőrzési és intézkedési kötelezettsége is van - a szükséges védőeszközök biztosítása, a
munkavédelmi és egyéb oktatások elvégzése.
Védőruha:
1. Étkeztetésben dolgozóknak – köpeny, kendő, kötény és munkacipő

46
 2. Házi segítségnyújtásban dolgozóknak – kabát, esőköpeny, felsőruha, sapka, kesztyű, utcai cipő, táska,
köpeny
3. Szakosított ellátásban dolgozóknak – köpeny vagy tunika+nadrág, védőcipő, fityula vagy kendő jár.
Védőeszközök: gumikesztyű, szájmaszk, gumicsizma, nejlon kötény (mosogatáshoz, fürdetéshez)
Különösen ügyelni kell az alábbi munkavédelmi előírások betartására:
- az előírás szerint kell viselni a védőruhát, védőeszközöket (tiszta, ép, nem sérült, nem szakadt védőeszközt)
- a különböző munkafolyamatok után le kell cserélni a köpenyt (pl. nem abban a köpenyben ebédeltet, melyben
előtte fürdetett),
- a védőruhát, védőcipőt, védőeszközt gyakran cserélni kell, - fontos a tisztán tartás, - és az elkülönítésére,
fertőtlenítésére gondosan ügyelni kell,
- a dolgozó ékszert, műkörmöt nem viselhet (fertőzésveszélyt és balesetveszélyt is okozhat)
- higiénés előírások, - a gyógyszer- és méregrendelet betartása, valamint a tűzvédelmi, érintésvédelmi szabályok
fokozott betartása,
Gyakori hibák: - a megszokottság következtében elvész a veszélyérzet, és megfeledkeznek az alapvető higiénés
és munkavédelmi szabályokról, és nem ritka a rutinszerű munkavégzés, kapkodás, figyelmetlenség
- előfordulnak fokozott pánik jelenségből eredő balesetek is (a gondozónő lelki egészségének a védelme
kiemelendő)
- és mind az ellátottak ellátásában, de az alkalmazottaknál is fokozottan figyelni kell a csúszás-, rándulás
veszélyre.
Baleset fogalma: olyan esemény, mely az emberi szervezetet károsítja.
Balesetvédelem: a munkahelyen a baleseti források kiküszöbölése, megelőzése irányul.
Fő baleseti források:
- Kézi szerszámok, eszközök használat: késeket, villát hegyével lefelé, élével hátrafelé, magunk mellett visszük,
mosogatóba, zsebbe ne tegyük őket, csorba eszközöket, poharat ne használjunk.
- Gépek kezelése: gépek , berendezések használatából eredő balesetek, pl. a házigondozásban a takarító és
mosás eszközei, gépei. (helytelen használat, elektromos hibák, belenyúlás, tömőfa hiánya). Ilyenkor a kezelő
egyén nem viselhet gyűrűt, órát, karláncot.
- Baleseti források pl. a Forró anyagok: - forró edények, folyadékok: fedő levétele, elhelyezésük, étel szállítás,
mosogatás: a víz hőfoka, az edények, eszközök vízbe rakása, a poharak mosogatása, törölgetése - folyadékok
áttöltése, a forró olaj kezelése
- Egyéb: padozat tisztántartása: elcsúszás veszélye, a törött edények eltakarítása, tárolása - szabálytalan, szakadt
munkaruha hosszú, lógó haj, nem megfelelő lábbeli - gáztűzhelyek főcsapjainak az elzárása
Tűz: égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra.
Tűzvédelem szerepe: a tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat.
A tűzvédelem részei:
- megelőző tűzvédelem az épületek és berendezések olyan kialakítását és elrendezését, hogy elejét vegye a
tűz keletkezésének, tűz esetén segítse elő annak lokalizálását, a tűzoltóknak a tűz közelébe jutását,
- a tüzek továbbterjedésének megakadályozása a riasztórendszer megszervezésének, a tűzjelző- és riasztó-
berendezések elhelyezésének, a helyi tűzoltó-eszközök és készülékek készenlétben tartásának van
jelentősége.
- Tűzoltás: az oltóanyagot az égő anyag vagy a tűz fajtájának megfelelően kell megválasztani, például villamos
tüzeket nem szabad vízzel oltani.
III. A gyakorlati munka során az ellátott, a saját és munkatársai biztonságért végzett tevékenység
A biztonságos és egészséges munkavégzés feltételei és szabályai:
- az adott intézményben az előírt tárgyi -, és személyi feltételeinek biztosítása,
- egészségügyi alkalmasság, előírt szakképesítés és a munkavédelmi oktatáson való részvétel
- a lehetséges kockázatok felmérése és értékelése (minőségbiztosítás, protokoll betartása, a megelőzés
érdekében)
Védőeszközök használata, kézi és gépi anyagmozgatás
- A védőruha, a védőeszközök viselésének célja, hogy a munkavégzésből, illetve a technológiából eredő
kockázatot az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Ilyen például a különböző védőruha
használt, a csúszásgátló lábbeli, a szájmaszk, avédő kesztyűk stb.
- Kézi és gépi anyagmozgatás: különböző anyagok, iratok, termékek helyváltoztatása. A kézi anyagmozgatás
történhet egyéni és csoportos formában, végezhető segédeszközzel (kéz kocsi, szállítóheveder) és anélkül is.
Lényeges elemek: a biztos fogás, a helyes testtartás, az útvonalak szélessége, stb.
Egyéb kockázatok: hegyes éles, tárgyak, ütközés más eszközökkel, borulás pl. létráról , székről, stb.
Munka- és védőruhák, - a megfelelő ruházat biztosítása, annak viselése és tisztántartása a másik alapvető feltétele
a személyi higiénének. A védőruha viselésének célja, hogy a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a
technológiából eredő kockázatot az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Ilyen például a hentesek
lánckesztyűje, a csúszásgátló lábbeli stb. Ezek biztosítását a dolgozók számára a Munkavédelmi szabályzat
tartalmazza.
A termék védelmét szolgáló védőruhának tekinthető a fehér ing, nadrág vagy szoknya, kabát, köpeny, a hajhullást
meggátló sapka vagy kendő.
A védő ruházat mosatását lehetőleg a munkáltató kell biztosítsa egy erre a célra engedélyezett helyen. A
jelenlegi helyzetben elterjedt gyakorlat a ruházat dolgozó általi mosása. Azonban ez csak akkor fogadható el
biztonsági szempontból, ha a dolgozó garantálni tudja, hogy a munkaruha tisztítása során biztosítja annak elkülönített

47
kezelését és megfelelő fertőtlenítését is, ami végezhető fertőtlenítő szerben való áztatással, kifőzéssel vagy
főzőprogramos mosással, illetve a tiszta ruha alapos átvasalásával. Erről a dolgozókat dokumentált módon ki kell
oktatni.
Itt kell megemlíteni azt is, hogy a különböző munkafolyamatokat végző dolgozók számára eltérő színű munkaruhát
kell biztosítani (pl. a takarításhoz a dolgozó más színű köpenyt viseljen), ez is a megfelelő mikrobiológiai biztonság
elérésének fontos eszköze. Amennyiben nem biztosított kettős öltözőszekrény a dolgozó utcai és munkaruhájának
elkülönített tárolására, úgy a munka- és védőruhákat zárt tiszta műanyag tasakban vagy a vállfára húzott
védőzsákban kell szekrényen belül elkülöníteni.
IV. SZEMÉLYI HIGIÉNIA
Mit jelent a személyi higiénia a szociális ellátás, gondozás- ápolás terén
– a dolgozó testének tisztántartása,
– a dolgozó munka-, illetve védőruhájának a megléte ( fel kell sorolni ezeket! ), és tisztántartása
– a dolgozó helyes magatartása.
A dolgozó testének tisztántartása: - az egész test tisztántartása mellett elsődleges fontosságú a kéz megfelelő
ápolása, tisztántartása, fertőtlenítése. Amikor erről a kérdésről beszélünk, távolról sem csak a fertőtlenítőszeres
kézmosásra kell gondolni, hanem a dolgozó megfelelő állapotban lévő kezéről is.
A körmöket rövidre kell vágni és a munkavégzés alatt nem szabad belakkozni (ugyanis a köröm alatti szennyeződés
így nehezen vehető észre). Körömvágásnál vigyázni kell a sérülések elkerülésére (pl. a körömágyra nőtt bőr,a köröm
sarkai benövésénél a gennyes bőrfolyamatok megelőzése fontos. Gondoskodni kell a kézbőr kiszáradásának,
berepedezésének megakadályozásáról, ugyanis a berepedezett bőr a gennykeltő baktériumok melegágya. Ezt
elsősorban azzal biztosíthatjuk, hogy csak az előírt töménységben használjuk a tisztító és fertőtlenítő szereket,
valamint a munka befejezése után kézápoló krémekkel visszapótoljuk a bőr elvesztett zsírtartalmát.
A kézmosás minden esetben kézfertőtlenítést is kell, hogy jelentsen, hiszen egyébként a kézen előforduló
kórokozókat kellő biztonsággal nem tudjuk eltávolítani, elpusztítani. Kezet kell mosni a munkavégzés megkezdése
előtt, a különböző munkafolyamatok elvégzése, WC használat és orrfújás, illetve minden más olyan tevékenység
után, amely során a kéz szennyeződhetett, fertőződhetett.
A kézmosás során először a kéz folyó meleg vízben történő leöblítésével eltávolítjuk az esetlegesen ott lévő durva
szennyeződéseket. Ezután a kézmosást legcélszerűbb kombinált, zsíroldó-fertőtlenítő hatású szerekkel elvégezni.
Ezeket a szereket töményen, hígítás nélkül kell használni. Alkalmazásukkor mindig be kell tartani a használati
utasításban leírtakat, vagyis hogy mennyi szert kell egy kézmosáshoz felhasználni és mennyi ideig szükséges a
kézen tartani. Ugyanis megfelelő mennyiségű szer adagolása nélkül és az előírt behatási idő hiányában a szükséges
tisztító-fertőtlenítőhatás nem érhető el. A szükséges mennyiség általában 5 ml, azaz 1 kávéskanálnyi szer. A behatási
idő változó, a korszerűbb szerek estében fél-egy perc; a kevésbé hatásos esetében ennél több is lehet. A behatási idő
alatt a kezet alaposan átdörzsöljük a kézmosószerrel, ehhez körömkefét is kell használni. Majd ugyancsak folyó
meleg vízben leöblítjük a kezünket.
A kéz szárítása egyszer használatos papírtörölközővel vagy kézszárító berendezéssel történhet. A kézmosás
során lehetőleg a legkevesebb olyan tárggyal érintkezzünk a még szennyezett kezünkkel, amelyekhez majd később
saját magunknak, vagy másoknak a már fertőtlenített kézzel hozzá kell nyúlni. Ezért célszerű nem hagyományos
kézzel működtethető csaptelepeket felszerelni a kézmosókhoz, hanem pl. könyökkel működtethetőket (ez az
úgynevezett orvosi csaptelep), továbbá ugyanezért indokolt a tisztító-fertőtlenítő szereket adagolószerkezettel ellátott
flakonokban kihelyezni, vagy kézmosószer adagolókat felszerelni.
Ha a kézmosó csaptelepe hagyományos, akkor a kézmosás során gondoskodni kell annak megfelelő megtisztításáról
is, hogy a csaptelep kinyitásakor az arra került szennyeződés ne kerülhessen vissza a már megtisztított-fertőtlenített
kézre a csaptelep elzárásakor.

20. tétel Ismertesse a minőségbiztosítás és a szakmai protokollok szerepét,

jelentőségét az idősek és fogyatékkal élők ellátásában! Ismertesse a gyakorló
intézményben szerzett ez irányú tapasztalatait! Információtartalom vázlata:- A minőségbiztosítás
fogalma, szerepe és jelentősége a szociális ellátásokban
-A gyakorlat alatt megismert alapellátási protokollok bemutatása. A szakmai protokoll és a minőségbiztosítás
kapcsolata
-A szociális gondozó és ápoló feladatai a szakmai protokollok alkalmazásában, az ellátottak elégedettségi
vizsgálatában
- A minőségbiztosítás fogalma, szerepe és jelentősége a szociális ellátásokban
1. A Minőség, minőségbiztosítás fogalma, szerepe és jelentősége a szociális
ellátórendszerben
Minőségi munka alatt a szociális ellátás terén azt értjük, amikor a klienst
- az egyéni szükségletei szerint,
- és a minimális költség- ráfordítással, szakszerűen és időben gondozzuk, ápoljuk, ill. látjuk el
A minőségi munkához szükséges : - a folyamatos kommunikáció, - a képzés, és a dolgozók munkájának,
- teljesítményének mérése, értékelése, e l i s m e r é s e, - és a dolgozók sikerélményhez juttatása.
A minőségbiztosítás fogalma: az a tevékenység, amelynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai
célkitűzések és az intézmény eredményes működésének egymáshoz való közelítését,- a dolgozók, az ellátottak, a
fenntartó, valamint a társadalmi igényeinek kielégítése céljából.

48
Minőségbiztosítás = a tervezett cél megvalósítása érdekében folyamatos ellenőrzés
Alapelvek a minőségbiztosításnál:- vevőközpontúság, az ellátottak elégedettsége érdekében a munkafolyamat
szabályozása, (tervezés, ellenőrzések), - teljes elkötelezettség = azonosulás a kitűzött célokkal
Csak akkor képes az intézmény elérni célját, ha az intézményben ezt mindenki nagyon akarja, - mindenki nagyon
motivált az eredményre. Ehhez azt kell, hogy mindenki érezze, hogy az ő munkájára, szaktudására is nagy szükség
van az eredményhez, - és dolgozó átlátja, hogy az adott területen neki mit kell tenni ahhoz, hogy az intézmény
eredményes legyen, - „ jó minőségben „ hatékonyan dolgozzon, működjön.
A szociális intézményekben is különböző eljárásokat dolgoztak ki arra, hogyan tudják garantálni a minőségi
munkát: a színvonalas gondozást, ápolást, - az ellátottak, és az intézményfenntartó elvárásait. Ilyen pl.:
A) Az szociális intézmények konyhájába bevezetett HCCP, amit a színvonalasabb étkeztetésre dolgoztak ki
HCCP = kockázatelemzés a szakszerű konyhai munkára, a fertőzések elkerülésére és a takarékos de
színvonalas étkeztetésre. HCCP- rendszerben lépésenként leírták, hogy milyen alapanyagokból lehet főzni, -
az alapanyagot hogyan kell beszerezni, tárolni, - hogyan és hol kell a zöldségeket, húsokat , tejterméket,
tojást tárolni, - főzés után meddig lehet az ételt tárolni, - a szemetet hogy kell szelektíven tárolni, és
megsemmisíteni, stb.
B.) A szociális ellátás területen a másik jellemző minőségbiztosítási eljárás a „s z a k m a i p r o t o k o l l „
kidolgozása, - azaz a gondozási, ápolási munka lépésenkénti leírása.
2. A s z a k m a i p r o t o k o l l fogalma, célja, szerepe és jelentősége a szociális ellátásban
Intézményi – szakmai protokoll fogalma: :
A szakmai protokoll tevékenységek(munkafolyamatok) rendszerezett listája,- cselekvési program, -
Konszenzuson(=egyetértésen) alapuló állandó cselekvésmód, - leírása annak, ahogy a munkát végezni kell.
A szociális szférában a szakmai protokoll célja az ellátás biztonságosságának és színvonalának biztosítása:
- egységes szakmai-szolgáltató- szemlélet bevezetése,
- a legjobb, legkorszerűbb szakmai ismeretek átadása,
- a munka során a szakmai módszerek tudatos, átlátható kritikus alkalmazása, - mindig a konkrét helyzetnek
megfelelően tökéletesebb ellátás, ügyfélszolgálat érdekében.
Az intézményi protokollok tartalma arra irányul, hogy az intézményben minden dolgozó számára egyértelmű
legyen, hogy- egy adott tevékenység végzésénél- különböző munkakörű emberekre vonatkoztatva - mi fogadható
el " jó munkának, - elvárt, etikus viselkedésnek ". Pl. hirtelen megbetegedés esetén mit kell csinálni a vezetőnek, mit
kell csinálni az orvosnak, mi tartozik az ápolóra és gondozóra (ki mit és milyen sorrendben dolgozik?)stb.
- a protokoll formális-és nem formális kommunikációban közvetíti az intézményi értékeket, célokat, ezáltal
segítik az intézményben formális és informális megegyezéseket,
- a protokollban a viselkedésnek, a szabályok megtartásának jelzőrendszer-szerepe is van, mivel finom
fokozatokban lehet közléseket átadni, pozitív vagy negatív jelentéstartalmakat megfogalmazni anélkül, hogy
ezt szóbeli vagy írásos formában kellene megtenni.
3. A szociális gondozó és ápoló feladata a szakmai protokoll alkalmazásában
A szakmai protokoll a gyakorló intézményemben is a szakszerű munkavégzés lépéseinek leírását tartalmazza. A
legfontosabb munkakörökben lépésenként írják le a feladatokat, a jó minőségi munkát.
(1) A gyógyszerelés protokollban le van írva pl. , hogy
- a gyógyszereket zárt szerényben kell tárolni, - a szekrény kulcsa kinél van, és kik használhatják. A
gyógyszerek bepakolásánál szabály, hogy a szekrénybe beljebb kell tenni azt, amelyiknek a szavatossági ideje
tovább tart,
- a gyógyszerek kezelését,- osztását, adagolását csak az végezheti, akinek ehhez meg van a kompetenciája, -
vagy akit ezzel az érintett orvos megbízott,
- a gyógyszerosztást nem lehet elvégezni, csak az után, ha a protokollba leírt módon– általában 3 –ellenőrzés
elvégezte az ápoló! ( a gyógyszerosztás protokolljában tehát el kell végezni az alábbi ellenőrzést )
Be kell tartani a gyógyszer ellenőrizésének 3-as szabályát., - azaz a gyógyszert bevétele előtt ellenőrizni kell:
- a gyógyszerdoboz kivételekor, - a dobozból kivételkor, - a doboz visszatételekor
A gyógyszerosztónak meg kell győződni arról, hogy
- a kikészített gyógyszer szavatossága megfelelő-e, és XY betegnek milyen adagban írta ki az orvos
- a gyógyszer fogyasztó nevét, gyógyszerelés idejét, mennyiségét be is kell vezetni az adminisztrációs füzetbe
- amikor a beteghez viszi a gyógyszert az ápoló, ismét le kell ellenőriznie, hogy a kiírt mennyiséget adja át
A fentiek tartoznak „a gyógyszerelés protokolljába „ - így szabályos, biztonságos a munkavégzése.
(2) Az Idősek és Mozgásfogyatékosok Otthon „ protokollja pl. legalább 4 lépésben írja le„ hogy kell a szociális
gondozó és ápolónak a fekvőbeteget a kerekesszékbe ültetni:
 a (tiszta, meleg) kerekesszéket szakszerűen az ágy mellé kell helyezni,- a baleset kivédése miatt rögzíteni kell
 a fekvő beteg embert hátát „karolni kell, - és úgy kell segíteni a felülést,
 le van írva az is, hogy az ágyból, hogy kell kiemelni, ágyszélre ültetni ( ott támasztani ) a beteget,
 és annak a módszere is le van írva, hogy kell a székbe beemelni, és betakarni ezt a beteget , stb.
Az intézményi protokoll a szociális ellátás szakmai ellenőrzésének és finanszírozásának alapját képezi. A Lakók, a
Szolgáltatók, valamint a Szakmai felügyelet közös érdeke, hogy egy-egy szakterület - a jogi szabályzáson túl - jól
körülhatárolt szakmai szabályzóval rendelkezzen.

EGYÉB SEGÉDANYAG Ismertesse az előgondozás folyamatát és a hozzá kapcsolódó adminisztrációt!

Az előgondozás fogalma, funkciója: Az előgondozási feladatok ellátásához a szociális gondozó és ápolónak
ismernie kell ezt a rendeletet. Tehát a rendeletnek megfelelően az ápoló-gondozó otthonokba a beköltözni
49
szándékozót, valamint az átmeneti ellátást legalább 6 hónapig igénybe vevőt a gondozásba vételt megelőzően
előgondozásban kell részesíteni.
Az igénybevevő helyzetének megállapítása, állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása,
tájékoztatásnyújtás az intézményi életre való felkészüléshez, annak vizsgálata, hogy az igénybe vevő életkora,
egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra. 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet
hatályba lépése óta kötelező. Az előgondozás típusai:
1. Egyszerűsített előgondozás Egyszerűsített előgondozást kell végezni:
a) a házi segítségnyújtás - b) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
c) személyi segítő szolgáltatás esetén a támogató szolgáltatást
d) a fogyatékosok nappali ellátását e) a demens személyek számára nyújtott nappali ellátást megelőzően.
2. Két szakaszos előgondozás: - bentlakásos intézményi elhelyezés esetén két szakaszos előgondozást kell
végezni (ápoló gondozó otthon, rehabilitációs intézmény, lakóotthon stb.).
Előgondozás 1: Intézménybe kerülést megelőzően a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, ha sürgős, 20
napon belül, ha nem sürgős, az intézményvezető által kijelölt személy kimegy a várakozó otthonába és ott elbeszélget
vele. Felméri a kliens egészségügyi állapotát, szokásait, családi kapcsolatait, életvitelét, milyen segédeszközöket
használ, milyen a tudata, magatartása stb.. Az előgondozás I. szakaszában az előgondozást végző személy az
intézményi elhelyezésre irányuló kérelem beérkezésétől számított húsz napon belül a helyszínen tájékozódik az
ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának
fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az
ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő
szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz
javaslatot.
Az előgondozás I. szakaszában tájékoztatni kell az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az
intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról: a térítési díj, az egyszeri hozzájárulás, és térítési díj pótlék várható
mértékéről is
Előgondozás 2: Beköltözést megelőző napokban ismét kimennek és felmérik a változásokat.
Ahhoz, hogy valaki várakozó lehessen ORSZI (Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet) engedély szükséges.
Csak az veheti igénybe, aki 4 órán felüli ápolást igényel. Nem kell ORSZI engedély 70 éven felüli és nem
közművesített a háza, 80 éven felüli, ha hozzátartozója bent lakik.
Az előgondozás II. szakaszának feladatait az előgondozást végző személy az intézményi elhelyezés igénybevételét
megelőzően legfeljebb 10 nappal korábban végzi el. Az előgondozás II. szakaszában az előgondozást végző személy
gondoskodik a szolgáltatás biztosításának előkészítéséről az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, valamint
az intézményben élők és dolgozókat felkészíti az új igénybe vevő fogadására.
Az előgondozás jogszabályi háttere: Egyszerűsített előgondozás 9/1999 SzCsM r.4. számú melléklet
Két szakaszos előgondozás I. szakasz 9/1999 SzCsM rendelet 2. számú melléklet
Két szakaszos előgondozás II. szakasz 9/1999 SzCsM rendelet 3. számú melléklet
Az előgondozási folyamat szakaszai: Kérelem benyújtása az illetékes intézményhez. A beérkezésétől számított 20
napon belül a helyszínen tájékozódni egészségi állapotról, életkörülményeiről, ellátásra való jogosultság kivizsgálása
Az előgondozáshoz kapcsolódó nyomtatvány tartalmi elemei Előgondozási adatlap I. (9/1999.(XI.24.) SZCSM r.
2. sz. melléklete Előgondozási adatlap II. (9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 3. sz. melléklete
Egyszerűsített előgondozási adatlap II. (9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 4. sz. melléklete
Az előgondozás adminisztrációs feladatai
Az ellátást igénybe vevő személy gondozási szükségleteinek felmérése. Az előgondozás a gondozási igényfelmérés
elkészítésének alapja. A gondozási igényfelmérés elkészítése során összegyűjtött információk, a gondozó
megfigyeléseivel együtt lehetővé teszik az ellátott gondozási problémáinak meghatározását. Jövedelem nyilatkozat.
Orvosi javaslat: A kérelmet a kérelmezőn túlmenően a házastársnak és a nagykorú gyermekeknek is alá kell írniuk.
Ha az ellátást kérő v. annak hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult aláírásra
Az előgondozás adatvédelmi és etikai szabályai: A megszerzett információt – a személyiségi jogok védelmének
betartásával – hivatali titokként kell kezelni. Ahhoz csak az intézmény vezetői, illetve azok a dolgozók juthatnak
hozzá, akik a gondozottal munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek, és maguk is ismerik a titoktartásra
vonatkozó jogszabályokat. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a
titoktartást és az információk felelős kezelését, de társadalmi felelőssége vagy egyéb kötelezettségek módosíthatják
ezt a felelősségét, amit mindenkor a kliens tudomására kell hoznia. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és
képanyagra rögzített és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és
publikációkra is vonatkozik. Tiszteletben tartja a rábízottak egyéniségét és gondoskodik méltóságuk, egyéniségük,
jogaik és felelősségük megőrzéséről. Elismeri, hogy a kifejezetten egy bizonyos célra kapott információt nem lehet
jóváhagyás nélkül más célra felhasználni. Tiszteletben tartja a rábízott magánéletét, továbbá a velük vagy másokkal
való kapcsolata során róluk nyert bizalmas információt. Ilyen információt csak az érintett (illetve a közlő)
beleegyezésével lehet továbbadni, kivéve, ha egyértelmű, hogy az érintett, a szociális munkás, más személyek vagy
a közösség komoly veszélyben van/vannak, vagy más olyan körülmények esetén, amelyek szakmai szempontból
kivételesnek ítélendők.
Beteg jogai 1997 évi CLIV (154) törvény:egészségügyi ellátáshoz való jog, - etikai jogok : önrendelkezéshez való jog
emberi méltósághoz való jog , - kapcsolattarás joga, ellátás visszautasításának joga, - titoktartási jog, adatvédelem

50
Szociális intézményrendszerek
A szociális szolgáltatások megszervezése a hatályos 1993. évi III. törvény „a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról” alapján, Magyarországon a település-önkormányzatok valamint a megyei önkormányzatok
feladata. Azt, hogy milyen típusú ellátást kell egy önkormányzatnak biztosítani a településen, a jogszabály a
lakosságszámtól teszi függővé.
A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat ill. a megyei önkormányzata a településen, ill. a megyében,
fővárosban élő szociálisan rászorultak ellátása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít.
A szociális ellátásoknak két alapvető elosztása van.
3. az alapszolgáltatások, - amelyet minden településen biztosítani kell.
4. a másik a szakosított ellátási formák, - 2000 főnél nagyobb létszámú településen kötelezően fenntartani.
1. Alapszolgáltatások
Falu, tanyagondnoki szolgáltatás, melynek lényege, hogy az apró falvakban külterületeken élők számára a
település intézményhiányából származó hátrányok enyhítése.
Az étkeztetés, melynek keretében legalább napi 1x- i meleg étkezésről kell gondoskodni azoknál, akik maguk vagy
eltartottuk számára ezt nem képesek biztosítani.
Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önerőből nem képesek
magukat ellátni, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik
állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de amúgy
képesek önmaguk ellátására.
Ugyancsak ezen szolgáltatás keretében kell gondoskodni azokról, akik egészségi állapotuk miatt ezt igénylik, illetve
bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt
rászoruló, segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek
részére az önálló életvitel fenntartására mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
Családsegítés, mely által nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és
módszereinek alkalmazásával hozzájárul az egyének, családok valamint a különböző közösségek jólétéhez,
fejlődéséhez, szociális környezetükhöz, való alkalmazkodáshoz.
Közösségi ellátások, célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá
gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.
Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a fogyatékos személy
önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások
elérésének segítségével.
Az utcai szociális munka tevékenysége az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek
figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, az ehhez szükséges intézkedések megtétele.
Nappali ellátás, mely hajléktalan személyek, és elsősorban a saját otthonukban élőkkel foglalkozik.
- 18 életévüket betöltött beteg, idő, pszichiátriai kezelt vagy szenvedélybetegek igényelhetik az ellátást.
- 3. életévüket betöltött fogyatékos, autista személyek.
2. Szakosított ellátási formák
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények:
- idősek otthona
- pszichiátriai betegek otthona
- szenvedélybetegek otthona
- fogyatékos személyek otthona
- hajléktalanok otthona
Rehabilitációs intézmények:
- pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye
- fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye
- hajléktalan emberek rehabilitációs intézménye
Átmeneti elhelyezés: (legfeljebb 1 évig)
- időskorúak gondozó háza
- fogyatékos személyek gondozóháza
- pszichiátriai betegek átmeneti otthona
- szenvedélybetegek átmeneti otthona
- hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye
- hajléktalan személyek étmeneti szállása
Lakóotthonok: - fogyatékos személyek lakóotthona
- pszichiátriai betegek lakóotthona -szenvedélybetegek lakóotthona

16. tétel A gyakorlaton szerzett tapasztalatai alapján értékelje egy bennlakásos intézményben élő
idős/fogyatékkal élő ember közvetlen környezetének, személyes életterének kialakítását! Tegyen javaslatot az
egészséges és biztonságos élettér kialakítására/átalakítására az ellátott gondozási szükségletei alapján!
Információtartalom: - A gyakorlóintézmény típusa, feladatai- A társadalmi- és a tárgyi környezet hatása az emberre
- Az állandóság szerepe az idős/fogyatékkal élő ember életében - A biztonság helye az emberi szükségletek
rendszerében, - Az egészséges és biztonságos élettér ismérvei - A megismert idős/fogyatékkal élő ember fizikai
környezetének bemutatása - A gyakorlat során megfigyelt idős/fogyatékkal élő ember egészségi, szociális,
mentális állapota , és gondozási szükséglete
51
- A közvetlen környezet higiénéje, a szociális gondozó és ápoló támogató szerepe a higiéné megtartásában
Megjegyzés! az utolsó információ tartalmi részben az összefüggő gyakorlatod tapasztalatait kérdezik,- arról is
beszélj !)
2. Egy bennlakásos intézményben élő idős/fogyatékkal élő ember közvetlen környezetének, személyes
életterének kialakítása
I) A természeti és társadalmi környezet hatása az emberre:
a Szociális törvény és Rendeletei leírják, hogy:
„ az időseket ellátó bentlakásos intézmény akkor alkalmas gondozási feladatok ellátására, ha kielégítik az ellátott
fizikai, egészségügyi , szociális, (mentális és pszichés) szükségleteit. Azaz: egészséges- és számára biztonságos
élettérben él, biztosítottak az emberi méltósághoz, a testi épséghez, testi, lelki egészséghez szükséges feltételek.
Valamennyi ember testi-lelki állapotát befolyásolja az alábbi két környezeti tényező:
- a természeti környezet ( a körülöttünk lévő természeti világ, - levegő, víz, hőmérséklet, növények-állatok)
- és a társadalmi környezet (az élettér, ahol lakik ( az otthona, és a társadalom)
A természetes környezettel nap mint nap találkozunk, mivel a hegy mező, erdő, az időjárás jelenségek (napsütés,
eső, szél és vihar) a természet része. Kedélyállapotunkat befolyásolja az időjárás, a napfény, a világosság, fény,
sötétség, stb. A "tavasz", "ősz" puszta említése is sokrétű érzéseket kelt bennünk. Elmondható tehát, hogy a
természeti környezet, az évszakok változásai, csakúgy, mint az időjárás viszontagságai hatnak az emberre. Elég, ha
arra utalunk, hogy pl. egy szürke, ködös idő, milyen nyomasztóan hat ránk, de a vihar utáni napsütés jobb kedvre derít
Sajnos a világban az építkezések, a gyárak, kitermelések, a fák-erdők pusztítása, a víz szennyezése nemegyszer
igen nagy területeket vesznek el a természeti környezetből, ill. nagymértékben szennyezik, rongálják.
„Mindez fenyegeti a földi életet, és az emberek egészségi állapotát egyaránt.”
A társadalmi környezet: az ember által lakott, épített környezet. Az épületek jellege (betonsivatagok, vékony falak
miatti "áthallás", az emberek rohanó élete,- a nyugalom hiánya is okozhat „ lelki környezetszennyeződést”.
A társadalmi környezet is nélkülözhetetlen az ember számára, hiszen az ember társas lény, - a család, és az
ismert közösségek érzelmi biztonságot adnak neki, - de ennek ellenére nem ritka az érzelmi biztonság hiánya sem
Vannak felmérések, melyek az életmóddal hozzák összefüggésbe a fejfájást, orr-,nyálka-, és kötőhártya kiszáradást,
- gyulladást, bőrgyulladást, asthmás rosszullétet, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, stb. stb. Ide sorolható még
a dohányzás kedvezőtlen hatása az emberi szervezetre és környezetére.
A társadalmi környezet, „az ember által épített, létrehozott dolgok lehetnek hasznosak, de károsak is.
Szomorú, hogy a gazdasági érdekek mellett sokszor háttérbe kerülnek a lelki, esztétikai értékek.
Pedig a szép tágas épületek is "szemet gyönyörködtetnek, és megörvendeztetik a lelkünket „.
Korunk egyik legelterjedtebb mentális problémája a szorongás. A szorongás kialakulásában is meghatározó
szerepe van a lakókörnyezetnek, a családnak, vagy egy lakóközösségen belüli kapcsolatrendszernek.
Az otthon jelentőségét nem szükséges hangsúlyozni, mert ismert, hogy az otthonunk a lelki egészségünk lelki alapját
képezi. A következő „angol mondás” is erre utal: „az otthonom az én váram”, (My home is my castle)
Erre utal Bettelheim (Séra, 1990) is, aki "szimbolikus anyának" mondja a megfelelő otthont.
J) Tárgyi környezet hatása az emberre a „szociális otthonba”: Az egészséges és
biztonságos élettér kialakítása :
A szociális otthonokban a hiányos tárgyi – személyi feltételek, a jogbiztonságal, és az emberi méltósághoz való
joggal is összeegyeztethetetlen, ezért megvonják a működési engedélyt attól az intézménytől, ahol
súlyos mulasztásokat tapasztal az Ellenőrző Hatóság.
A „Szociális törvény” leírja: hogy az ellátottnak joga van- a szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára
tekintettel-, a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, szolgáltatásokra, és az ellátás során egyenlő
bánásmódra” A törvényből idézett mondatból, „a szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel-„
mondatrész azt jelenti, hogy :
„valamennyi otthonba kerülő Lakót úgy kell fogadni, - olyan szobában, ágyon, széken kell elhelyezni, - olyan
gyógyászati segédeszközökkel, gyógyszerekkel kell ellátni, - olyan étkezést és ápolást-gondozást kell
számára biztosítani, ahogy azt az egészségügyi állapota megkívánja” (azaz, amilyen a gondozási-ápolási
szükséglete )
És ez az ellátás, valamennyi ellátást igénylőt megillet,- senkit nem lehet hátrányba, mindenki egyenlő jogokkal,
rendelkezik, - tehát kötelező alkalmazni az egyenlő bánásmód elvét.
A szakmai gyakorlatom alatt, az általam megfigyelt idős ember részére, az intézmény mindazt biztosította,
amit az alábbiakban leírtakat:
Az ide vonatkozó jogszabályok leírják:, hogy „a személyes gondoskodást nyújtó intézményben” az ellátott életkori
sajátossága-,egészségi és mozgásállapota szerint biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, az életvitelhez
szükséges körülményeket, a bútorzatot, berendezési és felszerelési tárgyakat.
Az 1/2000-es rendeletben megfogalmazzák, hogy a bentlakásos intézmény akkor alkalmas gondozási
feladatok ellátására, ha: - tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető,
- az épület építészeti megoldásai lehetővé teszi az akadálymentes közlekedést,
- biztosított a folyamatos fűtés- és melegvíz-szolgáltatás az épület teljes területén,
K) A egészségügyi ellátás terén a személyi - tárgyi feltétek biztosításának módja:
egy”szociális otthonban az ellátott „ csak akkor érezheti magát biztonságban, ha, - az orvos és ápolói-
gondozói felügyelet 24 órában biztosított, és az egészségügyi ellátáshoz orvosi szoba, betegszoba,
nővérszoba is rendelkezésre áll! (a gyógyászati segédeszköz,- gyógyszerellátás is az egészségügyi ellátás része)

52
L) A mentálhigiénés ellátás, és foglalkoztatás feltételeként szükségesek : a szakemberek, éves, havi és heti
tervek, - és emellett gondozási egységenként ki kell alakítani:
- közösségi együttlétre, foglalkoztatási tevékenységekre legalább húsz négyzetméter alapterületű
közösségi helyiséget ( társalgó, könyvtárat, foglalkoztatót, kápolnát vagy imatermet)
M) Lakószobákban: annyi igénylőt lehet elhelyezni, hogy minden ott-lakónak legalább 6 négyzetméter területe
legyen, és egy szobában maximum 4 fő lakó lehet.
Emellett az Ellátottak rendelkezésére állnak a közös helyiségek (fürdő, társalgó, étkező, stb.)
A bentlakásos részlegben a lakószobák takarítását a lakók is vállalhatják,de a közösségi helyiségekhez
hasonlóan az alkalmazottak kötelezettsége a megfelelő takarítás, fertőtlenítés minden részlegben.
Előírás továbbá, hogy
- a közlekedőkben, közösségi helyiségekben kapaszkodókat kell felszerelni,
- biztosítani kell a kerekesszékkel való biztonságos bejutást a mosdókba,
- olyan fürdőhelyiségeket kell kiépíteni, hogy valamennyi beteg- fogyatékos ember számára biztosított legyen a
fürdési lehetőség,
- bizonyos épületrészekben: pl. konyha, fürdőszobák, stb. évente el kell végezni a tisztasági festést,
meszelést, - máshol szükség szerint kell tervezni a festést és a karbantartást.
N) Az intézményi lakók részére az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges étkeztetést kell biztosítani!
Emellett:
- kötelező a napi 3x-i étkezés biztosítása, melyből legalább egyszer meleg ételt kell adni ,
- és annak a lakónak, akinek a szakorvos diétát írt elő, a diétás étkezést kell biztosítani.
O) Biztosítani kell a bentlakásos intézményekben:
- a szükséges ruházatot és egyéb textíliát ( ágyneműt, abroszokat, törölközőt, stb. ).
a lakók saját ruhájukat is viselhetik, de akinek nincs, annak az intézmény biztosítja
P) A lakók részére biztosítani kell az „ érték- és vagyonmegőrzést” , - de ezt kötelező szabályozni és biztosítani
kell a megőrzést. A szabályozás azért fontos, hogy illetéktelenek ne kezeljék, és ne éljenek vissza ezekkel.
5. A közvetlen környezet higiénéje, a szociális gondozó és ápoló támogató szerepe a higiéné megtartásában
(Megjegyzés: itt az összefüggő gyakorlatod tapasztalatait kérdezik,- de én csak általánosságban dolgoztam ki!)
- Az idősotthonokban, és gondozóházakban kiemelkedően fontos a higiénia, a kórokozó mentes tiszta környezet,
amely alapvető feltétel a fertőzések, betegségek megelőzéséhez. A fertőzések jobban megviselik az idősebb
szervezetet és az ez ellen alkalmazott gyógyszerek mellékhatása is fokozott kockázati tényező.
- A rendszeres - és szakszerű higiéniai kezeléssel elpusztítható a kórokozók 99%-át.
- Amennyiben a szociális gondozó és ápoló az intézményi protokoll szerint végzi az eszközök, tárgyak,
gyógyászati- és ápolási eszközök fertőtlenítést, és szelektíven gyűjti a hulladékot, - külön kezeli a
veszélyes hulladéknak számító szemetet, akkor eleget tesz a higiénés kötelezettségének.
Személyi és környezeti higiéné:
- A személyi higiénéhez szükséges tisztálkodási eszközöket/ textília, szappan, sampon, WC papír), szükség szerint
biztosítja az intézmény,
- a Gondozóházakban és Idősek Otthonában általában heti 1 kötelező fürdés van, - ágyneműcsere kéthetente,
egyébként szükség szerint,
- a lakók saját ruházatukat és személyes tárgyaikat is használhatják, ennek tisztítása intézeti feladat. Saját
ágynemű használatára is van lehetőség a főnővérrel történt egyeztetéssel,
- saját tárgyaik és ágyneműjük elhasználódása miatt az ellátottak az intézettel szemben kártérítési (megtérítési)
igényt nem támaszthatnak.
A külön szolgáltatások közé tartoznak a manikűr, pedikűr, fodrász. Ezek megszervezését vállalja az intézmény. A
szolgáltatás költségét az ellátottak fizetik.
- A lakók saját ruházatát egyedi azonosítóval látják el(monogram). Szükség esetén a megjelölésben a személyzet
segítséget nyújt.
- Az intézményi és lakók személyi tulajdonában lévő textíliák mosásáról, javításáról i is az intézmény gondoskodik.
Ez térítésmentes. Vegytisztítást a lakó saját költségére végeztethet. Ehhez szervezéssel kell segítséget nyújtani
az intézménynek.
- Az intézet tulajdonát képező berendezési tárgyak, eszközök óvása az ellátottaknak is feladata. Az eltulajdonítása,
szándékos károkozás, megsemmisítés kártérítéssel jár (a BTK, illetve PTK szabályai szerint).

53