1.)Pszichológia/szociálpszichológia fogalma/vizsgálati módszerei.

Ecomap/genogram/szociometria/szociális interjú
fogalma/meghatározása
Pszichológia fogalma: a lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Emberi
viselkedésre, reakciókra, személyiségfejlődésre keresi a választ. Empirikus tudomány, mert
jelenségeket vizsgál, tapasztalatra épül. Vizsgálati módszerei két nagy csoportra sorolhatók:
I.Kutatási módszerek: új eredmények feltárását célozzák.
-megfigyelés (önmegfigyelés: közvetlen tapasztalás, mások megfigyelése: objektív, műszerek
segítségével, beszélgetés formájában/írásos módon)
-kísérlet : feltételeket a kísérletező teremti meg,lehet természetes vagy laboratóriumi
II. Vizsgálati módszerek: már meglévő eredmények alkalmazása
-tesztek: ahol a személynek teljesítenie kell (szóban/cselekvésben). Megoldások milyenségét,
értékelési útmutatók alapján minősítik. pl. intelligencia teszt

Szociálpszichológia fogalma: pszichológia egyik ága, egyén- társas környezet

kölcsönhatásával foglalkozik. Vizsgálja/értelmezi, társadalom hogyan hat az egyénre. (1879: Wundt)
Vizsgálati módszerei:
megfigyelés: adatgyűjtés, előre meghatározott szempontrendszer szerinti
természetes kísérlet: esemény amely tudjuk bekövetkezik, emberi reakciók, (napfogyatkozás)
nem beavatkozó kísérlet: természetes körülmények között kísérletvezetők végzi, (kandikamera)
laboratóriumi kísérletek: személy reakcióit vizsgáljuk laboratóriumi körülmények között,
nyílt interjú: beszélgetés az alannyal, feltárja a kérdezett egyén érdekeit, hozzáállását.
strukturált interjú: előre elkészített kérdések - előre behatárolt válaszokkal

Ecomap: család - társadalmi kapcsolati rendszerének feltérképezése, megmutatja, családon belül

hol jelentkeznek kötődések/feszültségek, ki-kit támogat. Kép: család érzelmi/anyagi erőforrásairól.
Genogram: család története/helyzete, családon belüli kapcsolatok 3-4 generációra visszatekintve
Szociometria: csoporttagok egymásra vonatkozó különböző vonzalmi választásait térképezi fel
Szociális interjú: segítő tevékenység, mely során egyéneknek, családoknak segít a szociális
munkás lélektani/személyközi problémák megoldásában. Cél a kliens önállóságának, megfelelő
működésének és körülményeinek helyreállítása.

2.)Életszakaszok! Időskorra jellemző életkori sajátosságok!

Magzati kor: Fejlődés az anyaméhben 9 hónapig
Újszülött kor: Születés utáni első hónap, sírás, alvás, evés
Csecsemőkor: Születés utáni első év, oldalra, hasra fordul, ül, áll, szavakat mond
Kisgyermekkor: 6 é, kinőnek tejfogak, érthető beszéd, szobatisztaság, fejlődő gondolkodás
Gyermekkor: 12 éves korig tart, maradandó fogak, kibontakozó értelem, dackorszak
Serdülőkor: 16 éves korig tart, testmagasság növekedése, testsúly gyarapodás, felnőttes vonások,
nőies, férfias jelleg, hullámzó kedélyállapot
Ifjúkor: 25 éves korig tart, testi fejlődés befejeződik, pályaválasztás, önállósodás, párválasztás
Felnőttkor: 60 éves korig tart, leghosszabb korszak, életmód kialakítása, munka, család
Időskor: 60 év feletti korszak, rugalmatlan izmok, törékeny csontok, látás, hallás gyengülése, fogak
elvesztése, feledékenység, keringési panaszok, immunrendszer működése megváltozik, test alakja
megváltozik, demencia. Lelki támasz, gondozás, szabadidős programok.

3.)Motiváció fogalma/ jelentőségét emberi életben, tanulásban/munkában!

Motiváció¸:minden cselekvésre/viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal, arra késztet,
hogy megtegyél valamit, alapja a vágy test/lelki/szellemi, cél nélkül nincs motívum.
Eszközei: esemény, tárgy, ember.
Fajtái: belső/alapvető, biológia: éhség, külső: teljesítmény/nyereség
Minden napokban: elsősorban magunkat motiváljuk, arany középút megtalálása. Erősebbnek
érezzük magunkat, gondolkodás módunk megváltozik, könnyebben veszünk észre lehetőségeket,
mentálisan/fiziológiailag is pozitív hatás.
Tanulásban: fel kell kelteni az érdeklődést, mert csak akkor lesz hatékony ha érdekli a tananyag,
majd jutalmazni kell.
Munkában: fizetés önmagában nem tesz elégedetté, mindenkinél más a hajtóerő, amit egy jó
vezetőnek fel kell mérnie és eszerint alakítani az ösztönző rendszert. céges rendezvény, bónuszok,
belső karrier, igényes iroda

4.)Érzelmekről, szükségletek, értelmezze Maslow szükségletpiramis 7 szintjét!

Érzelem: szubjektív állapot, mely környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel,
ami további viselkedést meghatározza.
Pozitív/negatív: félelem, harag, düh, öröm, szomorúság, szeretet, elfogadás, undor, kíváncsiság,
Szükséglet: emberekben felmerülő hiányérzet, termékek/szolgáltatások iránti igény, amely
cselekvésre késztet. Elmélet szerint különböző szükségletek rangsorban egymásra épülnek, csak
akkor válnak hatékonnyá ha az alattuk lévő már kielégült. Ha bármelyik szinten elmarad a szükséglet
kielégítése, elakad a motiváció, az egyén megreked azon a szinten ahol még kielégítetlenek a
szükségletei. A fejlődés elmarad, nem jut el az önmegvalósítás csúcsára.
Maslow féle piramisrendszer
1.Élettani: alapvető feltétele fennmaradásunknak. ,ennünk kell, laknunk kell valahol
2.Biztonsági: biztonság, rend, állandóság, kiszámíthatóság, egyén fiziológiai szükségleteit a
jövőben is tartósan is kielégítse
3.Szociális: közösséghez tartozás: szeretet, hovatartozás, ragaszkodás
4.Megbecsülés: státusz, hatalom, siker, önbizalom, presztízs, bizalom, tisztelet, mások
elismeréséről pozitív énképünk kialakulhasson ki
5.Kognitív szükséglet: tudni, érteni, megismerni, tanulás utáni motiváció. Megismerés/tudás része
az önbecsülésnek, hiszen a környezetünkbe való hatékony beavatkozás nélkülük nem jöhetne létre
6.Esztétikai szükséglet: rend, szépség
7.Önmegvalósítás: egyének azon vágyait testesíti meg, hogy azzá váljanak, amire képesnek érzik
magukat. Egyéni növekedésünket teszi lehetővé, elég hozzá az önismeret. Sokan a problémákra
koncentrálnak nem magukra. Aki ezen a szinten van jelenben él, kreatív, spontán, elfogadó

5.)Szocializáció! Színterei! Anya-gyermek kapcsolat személyiségfejlődésében.

Szocializáció: tanulási folyamat, születéstől - halálig.Társadalomba való beilleszkedés folyamata,
amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát környezetét, elsajátítja együttélés szabályait,
elvárt viselkedési módokat. Szocializáció mindig kölcsönhatás, környezet hat egyénre és fordítva.
Abban mikromilliőben kezdődik, melybe ember beleszületik, első színtere család, majd nagyobb
szerepe lesz tágabb környezetének/kortársaknak/óvodának/iskolának/társadalomnak.
Színterei:
család: kapcsolatrendszerek, értékek, normák, szabályok, éntudat, érzelmi alapok, modellnyújtás
óvoda-iskola: motiváció, értelmi képességek fejlődése, beilleszkedés
kortárscsoportok: elköteleződés, hűség, barátság, egymás segítése, népszerű/zárkózott
szakmai: szakmai szerep, pálya iránti elköteleződés, siker, személyiség