MADÁCH: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

A 19. századi magyar irodalom egyik meghatározó alkotása Madách Imre az ember tragédiája
című drámai költeménye. Madáchot egyművű szerzőként tartja számon az irodalomtörténet,
hiszen ez az egy jelentős alkotása van. Az író 1823-ban született nemesi családban, az apja
korai halála után az anyja nevelte, aki nagyon erős egyéniség volt, nemcsak a birtokot
igazgatta, hanem gyermekeit is nevelte. Az ő erős egyénisége is hatással van Madách művére.
A birtokai visszavonult Madách Fráter Erzsébetet vett el feleségül, három gyermekük
született. De amikor Kossuth titkárának rejtegetése miatt, a forradalom után börtönbe került, a
felesége megcsalta, ezért elváltak. Így nemcsak az anyja, hanem a felesége is formálta Éva
alakját a Madách művében.
A tragédia történelmi előzménye az 1848- 49-es szabadságharc elvesztése, a magyar
függetlenség esélyének elvesztése. Bár ebben a kiábrándultság szakaszban keletkezett,
mégsem a nemzet sorskérdésével foglalkozik, hanem általános emberi sorskérdésekkel, mint
például, hogy mi a az emberiség az élet értelme, mi lesz az emberiség sorsa és a férfi és nő
kapcsolata hogyan alakul.
A mű a romantika korában keletkezett, a műfaja is összetett és a műneme is: drámai
költemény, lírai dráma és emberiségköltemény. Lírai dráma, hiszen erősebb a líraisága, mint a
drámaisága, de hiába dráma, nem színpadra szánt alkotás. Emberiségköltemény, hiszen az
emberiség sorsával foglalkozik.
Irodalmi előzményének tekinthető Goethe Faust című drámai költeménye, amely szintén
emberiségköltemény, Vörösmarty Csongor és Tündéje, mert szintén a boldogságkereséssel
foglalkozik, valamint Milton Az elveszett paradicsom című alkotása. És mindenképpen a
Biblia, hiszen a mű bibliai keretbe ágyazódik, az első 3 és az utolsó, a 15. szín bibliai vagy
keretszínek, a 4.-14. színig pedig a történelmi színek.

A deizmus filozófiájáról alapozva Madách azt írja az 1.színben, amely a mennyországban

játszódik, hogy „a gép forog, az alkotó pihen”, vagyis az Isten megteremtette a világot, és
magára hagyta. A 2. szín a Paradicsomban játszódik, a bűnbeesés történetét mondja el. A 3.
pedig a Paradicsomon kívül, amikor Lucifer megkísérti Ádámot és Évát, majd álmot bocsát az
első emberpárra. Ettől kezdve a két főszereplő végigálmodja az emberiség történetét az
ókortól kezdve, a középkoron át Madách jelenéig, sőt a jövőbe is elvezet. Minden egyes
színben Madách kérdéseket tesz fel, de választ soha nem kapunk. A kérdések mindig a köré
csoportosulnak, hogy vajon boldog lesz-e a történelem során bármikoris az ember, és mi
hozhat boldogságot számára. Minden egyes szín egy-egy történelmi korszak, mindegyik
csalódáshoz vezet, kivéve a párizsit.
A 4.-6. ókori színek: Egyiptom, Athén és Róma. Egyiptomban Ádám mint fáraó jelenik
meg. Hiába övé a hatalom, mégsem boldog. Meg sem hallja népének fájdalmát, szenvedését,
erre Éva hívja fel a figyelmet, mint egy rabszolga felesége. Ádám maga mellé emeli Évát, de
kiábrándul a zsarnoki rendszerből. Az 5. szín az athéni demokráciát mutatja be, ahol a perzsa
háborúk nagy hadvezérét, Miltiádészt várja haza az ünneplő tömeg, de az unatkozó
demagógok felheccelik a tömeget, ezért mire hazatér, már meglincselik és kivégzik őt. A 6.
szín Róma, ahol a gazdagok hedonista életmódot folytatva csak lakomáznak, gladiátor
harcokat néznek, és egyáltalán nem értékelik az életet. Amikor egy pestises halottat hoznak a
színre, Éva a viccelődő, gúnyolódó társaság miatt megcsókolja a halottat, ezért ő maga is
meghal. Péter apostol oldozza fel őt, és adja ezzel a keresztény vallás reményét, hátha az
boldoggá teszi az emberiséget.
A 7. színnel, Konstantinápollyal kezdődik a középkor. Ádám Tankréd lovag, a keresztes
háborúk hőse, Lucifer pedig a fegyvernöke. Ádám gyorsan kiábrándul a keresztes katonákból,
akik rabolnak, és nőket erőszakolnak meg. Ő maga megmenti Évát, és feleségül akarja venni,
viszont óriásit csalódik, mert Éva az apácazárdát választja a szerelem helyett, tehát ez a kor
sem hoz boldogságot az embereknek.
A 8. szín Prága. Ádám mint Kepler, a híres csillagász szerepel, aki felesége kapzsisága miatt
nem foglalkozhat csak a tudományokkal, hanem horoszkópokat készít. Éva megcsalja őt, és
állandóan pénzt kér. Ebben a színben, a prágai császári udvarban a feudális rendszer
hanyatlását láthatjuk.
Ádám csalódása miatt lerészegedik, és elalszik, a következő színt ezért „álom az álomban”
színnek is nevezzük. A 9. Párizs, a francia forradalom korszaka. Ez az egyetlen szín,
amelyben nem csalódik, hanem lelkesülten ébred újra Prágában. Ádám Danton szerepében
lelkesedik a forradalomért, a végén viszont mégis vérpadra kerül. Éva ebben a színben kettős
alakban jelenik meg, ez is a mű sajátosságai közé tartozik. Először, mint egy márkinő, aki
inkább választja a halált, minthogy Dantoné legyen, majd egy pórnő képében jelenik meg, aki
viszont maga ajánlkozik fel a forradalmárnak, cserébe, hogy megmentette az életét.
Ádám tehát a 10. színben, a Prága II.- ben ébred fel. Kepler a tanítványával beszélget
csalódottan, majd eljutunk a 11. színbe, Londonba. Ez már a jelenkor. Bár Ádámnak tetszik a
kapitalizmus, de ebben a színben is csalódik. A Tower előtti téren sétál Luciferrel, azt látja,
hogy mindenki boldogtalan, akár gazdag, akár szegény, akár fiatal, akár idős. Boldogtalanok a
gyárosok, a munkások és a koldusok is, a szín végén mindenki beleugrik egy sírgödörbe,
kivéve Évát, aki a fiatalság, szépség, szerelem szimbólumaként egyetlen túlélője ennek a
katasztrófának, ő glóriával átlépi a sírgödröt.
A 12. színtől a jövőhöz érkezünk, egy utópisztikus világot mutat be: a falansztert, az
eljövendő szocializmust próbálja bemutatni Madách. Ez a kép viszont torz, mindenhol a
sivárság és szürkeség uralkodik, az embereknek még neve sincs, nincs haza, család, nincs
szerelem, nincs szeretet, csak az egyforma tevékenységet végző emberek unalmas élete. A
gyermeket elveszik hatéves korában az anyától, akit újra kiárusítanak egy újabb házasságba,
és a gyerek sorsáról tudósok döntenek a fejformája, vagyis a koponyaalkata alapján. Bár a
világot irányító tudósok célja éppen a világ megmentése, hiszen a Madách kori
természettudomány szerint 4ezer év múlva a Nap kihűl és jégkorszak következik be, de a
szépségtől megfosztott világtól Ádám elretten.
A 13. színben már Lucifer lassan eléri célját, vagyis meggyőzi Ádámot, hogy el akar szakadni
ettől a sok fájdalomtól, a világűrbe menekül. Csak a Föld szelleme az, ami vissza rántja, és
rájön arra, hogy a halálnál minden jobb.
A 14. már az eszkimó világ, a jégkorszak, egy ember nélküli sivár világ. Lucifer és Ádám
sétája közben egy eszkimóval találkozik, aki istennek hiszi Ádámot, és azt kéri tőle, hogy
legyen kevesebb ember, és több fóka. Ádám elborzad, hisz az ember állattá irányult, egyedül
a létfenntartása érdekli, még a szomszédait is legyilkolta. Ádám már nem tovább akar menni
egy újabb világba, hanem fel akar ébredni, ezzel ér véget az álom.
A 15. újra bibliai szín, ahol láthatjuk, Lucifer meggyőzte Ádámot, aki elhiszi, hogy nincs
szabad akarat, csak játékszerek vagyunk az Úr kezében. Ezért öngyilkosságra készül, amitől
Éva anyasága menti meg. Nem a gyermek feletti örömében mond le a szikláról való
leugrásról, hanem azért, mert tudja, hogy áldozata már felesleges lenne, az emberiség
története gyermeke megszületésével már elkezdődik.
A tragédia nem ér véget egyértelműen tragikusan, hiszen az Úr szava arra biztatja Ádámot,
hogy küzdjön, és bízzon az isteni kegyelemben.
Madách műve nemcsak a korszak, hanem a mindenkori magyar irodalom meghatározó
alkotása. Nagy hatással volt irodalmunkra a későbbi korokban. Az alkotás tökéletes képi és
nyelvi megformáltságát Arany Jánosnak és köszönhetjük, aki segített Madáchnak átírni a
művét.