Magyarország politikai intézményrendszere és választási rendszere

Tankönyv: Száray IV. 232-235. oldal

● Magyarország államformáját tekintve köztársaság.

(Államforma: az államfői tisztség betöltésének útja. Ha választás útján történik, akkor köztársaság az
államforma, ha örökléssel, akkor monarchia.)
Mo. demokratikus berendezkedésű ország, melynek alapja a népfelség elve, mely szerint a
hatalmat az állampolgárok gyakorolják. Mo. politikai rendszere parlamentáris demokrácia.
(prezidenciális/elnöki közt. – az elnöki hatalom túlsúlya jellemzi
parlamentáris demokrácia – a parlament hatalmi túlsúlya jellemzi, a kormány az országgyűlésnek
felelős, a köztársasági elnök szerepe reprezentatív)

● Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak egymáshoz

való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az
igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik és kölcsönösen ellenőrzik egymás
működését. (megfogalmazója: Montesquieu) A felosztás nem engedi, hogy bármelyik ág magához
ragadja a hatalmat, és önkényesen alakítsa az ország és a benne élő állampolgárok életét.
A magyar állam legfőbb szervei: törvényhozó hatalom: parlament
végrehajtó hatalom: kormány
bírói hatalom: bíróságok
Az állam működésében fontos szerepet játszik: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az
ombudsmanok, vagy más néven országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék, a Magyar
Nemzeti Bank, a Magyar Honvédség, a Magyar Ügyészség, az önkormányzatok

● Az Alkotmány az állam alaptörvénye, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével

kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon,
így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával.
2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés Magyarország új Alaptörvényét, mely 2012-ben
lépett hatályba. Az Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

• Az országgyűlést 199 képviselő alkotja, akiket a négyévenként tartott országgyűlési

választásokon választanak meg. A magyar parlament képviselőház, amely azt jelenti, hogy a nép
által megválasztott képviselők döntéseiket a közösség egészének nevében hozzák, ezért a döntések
a nép valamennyi tagjára nézve kötelezőek. Az Alkotmány kimondja: Magyarország legfőbb
népképviseleti szerve az Országgyűlés.
A pártokhoz tartozó képviselők képviselőcsoportokat, frakciókat alakítanak. A frakciókat
többnyire egyazon párthoz tartozó képviselők alkotják. A frakció munkáját a frakcióvezető
irányítja.
A parlamenti munka a plenáris üléseken és a bizottságokban zajlik. A bizottságokat két
részre bonthatjuk: eseti (pl. vizsgálóbizottság), illetve állandó bizottságok, pl. Gazdasági
Bizottság, Külügyi Bizottság, Kulturális Bizottság, Mentelmi Bizottság, stb. .
A mentelmi jog minden országgyűlési képviselőt megillető jog, ami röviden azt jelenti, hogy a
képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata, vagy
véleménynyilvánítása miatt, és nem indítható ellene büntetőeljárás sem. (Képviselőt csak
tettenérés esetén lehet őrizetbe venni vagy letartóztatni, és csak a mentelmi jog felfüggesztésével
lehet ellene büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani.)
Az országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt,
alelnököket és jegyzőket választ. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az
országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van. Ha az Alaptörvény eltérően nem
rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a
felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez
kötheti.
Az országgyűlés legfontosabb feladatai: az alkotmány elfogadása, törvények alkotása, a
költségvetés elfogadása, valamint a költségvetés végrehajtásának felügyelete, a kormány
tevékenységének ellenőrzése, a miniszterelnök megválasztása. Az Országgyűlés megválasztja a
köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az
alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Emellett az
országgyűlés feladata a legfontosabb nemzetközi szerződések jóváhagyása, a hadüzenetről és
békekötésről való döntés, valamint a rendkívüli és a szükségállapot kihirdetése és az országos
népszavazások kiírása.

VÁLASZTÁSI RENDSZER
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános (minden nagykorú állampolgár
rendelkezik szavazati joggal) és egyenlő (mindenkinek azonos számú szavazata van) választójog
alapján, közvetlen (a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak) és titkos szavazással
választják. Az Alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy
az országgyűlési képviselők - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az
európai parlamenti képviselők - választásán választó és választható legyen. Nem rendelkezik
választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a
bíróság a választójogból kizárt.

Az országgyűlési képviselők számát az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 199-

ben határozza meg. 106 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 93 országgyűlési
képviselőt országos listán választanak. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy
pártlistára szavazhat. Az egyfordulós választáson mandátumot az a jelölt szerez, aki a legtöbb
érvényesen leadott szavazatot kapta, függetlenül a megjelentek számától.
A jogszabály alapján listát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és Budapesten -
minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Két vagy több párt közös pártlistát
állíthat. Ehhez választókerületenként 1000 ajánlószelvényt kell összegyűjteni. A parlamenti küszöb
öt százalék, azaz mandátumszerzéshez a pártlistára leadott szavazatok aránya meg kell hogy haladja
az 5 %-ot.
A nemzetiségeknek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségét biztosítottak a törvényhozók, ha
pedig ez nem sikerülne nekik, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Országos listát
nemcsak a pártok, hanem a nemzetiségek is állíthatnak, ehhez mindössze a névjegyzékben
nemzetiségi választópolgárként szereplők egy százalékának ajánlása szükséges.

● A kormány a legfőbb végrehajtó szerv, a közigazgatás legfőbb irányítója. Ez azt jelenti, hogy
az országgyűlés mint törvényhozó szerv által hozott döntéseket végrehajtja, valamint a kormány-
programban tett célkitűzéseit megvalósítja. A magyar kormányt a miniszterelnök és a miniszterek
alkotják. A kormány élén a miniszterelnök áll - kormányfő. A miniszterelnök rendeletben a
miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
Magyarország politikai rendszere parlamentáris, vagyis a kormány az országgyűlésnek tartozik
felelősséggel. Ez azt jelenti, hogy az országgyűlésnek joga van ellenőrizni a kormány munkáját, és
amennyiben úgy gondolja, hogy a kormány nem végzi megfelelően a feladatait, a konstruktív
bizalmatlansági indítvánnyal megvonhatja a bizalmat tőle.
A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés tagjai választják meg. A
miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata
szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A miniszterelnök feladata, hogy
meghatározza a kormány politikájának általános irányát.

A konstruktív bizalmatlanság intézménye

Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki
tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a
miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban
miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési
képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
● A köztársasági elnök „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.”
Bármely 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet köztársasági
elnök. Az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnököt öt éves időtartamra az országgyűlés
választja, egy alkalommal újraválasztható.

A köztársasági elnök feladatai: a Magyar Honvédség főparancsnoka. Kitűzi az országgyűlési

képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint
az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját.
Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; feloszlathatja az Országgyűlést; az elfogadott törvényt
az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy
megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök javaslatot tesz a
miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére,
továbbá kinevezi a hivatásos bírákat.
A köztársasági elnök kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az
egyetemi tanárokat, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. Továbbá megbízza az
egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat. Az államfő törvényben meghatározott
kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz. Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
A magyar bírói szervezeti rendszer négy szintű, amely a következőképpen épül fel:
• A legalsó szintet a járási, a munkaügyi és közigazgatási bíróságok alkotják, és mivel ez a
szervezeti hierarchia legalsó foka, a legtöbb ügy ezen a szinten indul.
• A törvényszékek törvényben meghatározott esetekben első fokon járnak el, másodfokon
elbírálják a járási, a munkaügyi és a közigazgatási bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.
• A hierarchia következő fokán az ítélőtáblák állnak, melyek elbírálják a járásbíróságok és a
törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket, és eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben.
Jelenleg öt ítélőtábla működik az országban: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi
Ítélőtábla.
• A bírói szervezeti rendszer csúcsán a Kúria áll, amelynek a legfontosabb feladata, hogy irányt
mutasson a helyes bírói gyakorlatról, ügyelve arra, hogy a bírói jogalkalmazás mindenhol egységes
legyen. Elbírálja a törvényszékek, illetve az ítélőtáblák döntései ellen benyújtott jogorvoslatot.

Az igazságszolgáltatás alapelvei:
A bírói függetlenség elve: ez annak biztosítását jelenti, hogy a bírók mindenféle befolyástól
mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyakorlatban úgy biztosítják,
hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételnek kell megfelelnie annak, aki bíró szeretne lenni, és
pályája során például nem vállalhat semmilyen politikai tisztséget. A bírókat mentelmi jog illeti
meg.
Az anyanyelv használatának elve: a bírósági tárgyalásokon minden ember jogosult a saját nyelvét
használni.
Az ártatlanság vélelmének elve: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg a bíróság, jogerős
határozatban meg nem állapította azt.
A védelem joga és az ügyvédség: A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden
szakaszában megilleti a védelem joga. Szabadon választhat ügyvédet, de ha nem él ezzel a
lehetőséggel, akkor kötelező jelleggel hivatalból rendelnek ki számára egy védőt.

● Az országgyűlési biztos, más néven ombudsman jogintézménye: az alapvető jogok biztosát és

helyetteseit (alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét
és az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesét)
az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja.
Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az
alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat
kivizsgálja vagy orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
● Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB), a rendes bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő
hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
Az Alkotmánybíróság 15 tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét (12) évre választja. Az Alkotmánybíróság tagjai
nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Az Alkotmánybíróság nem konkrét, egyedi esetekkel foglalkozik, mint a rendes bíróságok, hanem
azt vizsgálja, hogy a jogszabály megfelel-e az Alkotmányban foglaltaknak.
Ha a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt alkotmányellenesnek tartja, akkor
aláírás helyett megküldheti azt az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó) vagy
visszaküldheti a törvényt újratárgyalásra a parlamentnek. Az Alkotmánybíróság a Kormány, az
országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére is
felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját.

● Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, mely ellenőrzést
végezhet minden olyan területen, ahol közpénzt használnak fel. Ezért az Állami Számvevőszéket
úgy tartják számon, mint az állam demokratikus működésének egyik legfontosabb garanciáját. Az
ÁSZ az országgyűlésnek alárendelve működik, s annak jelentési kötelezettséggel tartozik.
● A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja, mely betölti az ország
jegybankjának szerepét. A Nemzeti Bank irányítja a monetáris politikát, biztosítja az ország
pénzügyi rendszerének stabilitását, fenntartja az árstabilitást, valamint ellátja a pénzügyi
közvetítőrendszer felügyeletét.

ÖNKORMÁNYZATOK
Az Alkotmány alapján Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre
tagozódik. Az önkormányzás fogalma a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott helyi közösség
függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntési jogosultsággal rendelkezik. Az
önkormányzati rendszer mai formája a rendszerváltáskor alakult ki. Az önkormányzatokat alapjában
véve két nagy csoportra oszthatjuk: vannak megyei önkormányzatok és települési
önkormányzatok (község, város, főváros és kerületei).
Az önkormányzat az alábbi személyekből és szervezetekből áll:
 a polgármester feladata a képviselőtestülettel közösen az adott település irányítása.
Meghatározza a hivatal feladatait, előkészíti és végrehajtja a döntéseket. Megszervezi az
önkormányzat munkarendjét.
 az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése, munkájának segítése. Az
alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja titkos szavazással.
 képviselőtestület feladatköre szerteágazó. Az önkormányzati ügyek szabályozása –
rendeletalkotás - a helyi adófajták és annak mértékének meghatározása, az önkormányzati
tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása
 bizottságok: közreműködnek az önkormányzati feladatok megvalósításában. Különösen
jelentős szerepük a döntés előkészítésben, a döntések végrehajtásának szervezésében és
ellenőrzésében. Tagjaik nagyrészt a képviselő testület tagjai, de lehetnek tagjai nem
képviselők is.
 jegyző a polgármesteri hivatal közigazgatási vezetője.
A helyi önkormányzat önállóan szabályozza és igazgatja a hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
A kötelezően ellátandó feladatokat az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
 a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása (például a helyi közutak fenntartása, a
tömegközlekedés megszervezése, a közoktatás, az egészségügyi és szociális ellátások
biztosítása stb.)
 a közhatalom gyakorlása (különböző engedélyek kiadása),
 valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtése,
vagyis az önkormányzat a saját költségvetéséből és dolgozói által garantálja a feladatok
ellátását. Az önkormányzatok szabadon rendelkezhetnek tulajdonukkal, a saját
költségvetésüknek megfelelően a vagyonukkal, és akár vállalkozhatnak is.