A kolozsvári színészet és

színház története

Zoltán Ferenczi

Divaldes
 THE LIBRARIES

COLUMBIA UNIVERSITY

GENERAL LIBRARY
A kolozsvári Nemzeti Színház 1892 - ben .
A KOLOZSVÁRI SZÍNÉSZET

ÉS

SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE

IRTA

FERENCZI ZOLTÁN

KIADJA

A KOLOZSVÁRI SZÍNÉSZET SZÁZ ÉVES JUBILEUMÁT RENDEZŐ BIZOTTSÁG .

KOLOZSVÁR

AJTAI K. ALBERT MAGYAR POLGÁR KÖNYVNYOMDÁJA

1897.
PN

2616

C49

F47

TA
YEI NÁ
MEG CS
KÖNYVTÁR
A
MISKO
LC
 MA
RS
2
1 9
58736s

ATYÁM EMLÉKÉNEK.
PN

2616

249

FAI
 ELŐSZÓ .

A kolozsvári színészet és színház történetével ismételve és többen fog-

lalkoztak. Első ezek közül Nagy Lázár, ki Az erdélyi nemz . játékszínnek,
magy. játszó társaságnak eredete, fennállásának, viszontagságainak a mai
időkig leírása (Kolozsváron , 1821 - ben jun . 1 - sőjén) cz. becses kézíratában
megírta színházunk történetét megnyitása napjáig. Őt a Honművész követte,
mely 1837-ben adta a Magyar színészet történetét ( 28—48 . sz . ) s ebben az
erdélyit is. (45—48. sz.) Ezután Jakab Elek akarta megírni az egésznek rész-
letes történetét s színházunk levéltárából lemásoltatta a fontosabb iratokat ,

más adatokat is gyűjtött, melyeket utóbb a színház vett meg (V. ö . e mű

471–472. 1. ) , s ezek alapján előbb a Nefelejcs 1857. évi folyamában adta
színházunk történetének egy részét, utóbb részletesebben színházunk épülete
50 éves jubileuma alkalmából a Magyar Polgár-ban 1792-1855 , illetőleg
1857-ig. * Ezen kívűl ugyanő Kolozsvár történeté- ben, továbbá Bayer József
A nemzeti játékszín történetében , dr. Váli Béla A magyar színészet történeté-
ben műveik arányában vázolták a kolozsvári színészet és színház történetét is .
Azonban ők a teljes levéltári anyagot nem dolgozhatták fel, s minthogy a
kolozsvári színészet elhatározó befolyást gyakorolt a magyar színészet orszá-
gos megalapulására, ezért szükséges volt e részletesebb mű. E czél vezette

1892-ben a színészetünk 100 éves jubileumát rendező nagy bizottságot, hogy

egy ily mű megíratására külön albizottságot küldjön ki s ennek eredménye
e munka. Az a fontosság, melyet a kolozsvári színészet hazánk színészete
történetében elfoglal , okozta, hogy a nm. belügyminiszterium és Kolozsvár
városa e mű nyomdai költségeit fedezték.

1871. 204-209, 215 , 216, 220. 226, 227, 230, 233 , 239 , 242 , 246, 248. sz.
 VI

E műben szerzőt az vezette, hogy 1792-ig adja általános képét annak,

mi az iskolai és világi drámaköltés terén főleg az erdélyi részekben történt
s ezért felölelte a német színészetet is. 1792 -től kezdve már szorosan a szí-
nészet történeténél maradt, s czélja volt ebben azt is megmutatni, hogy az
erdélyi színészet a pesti ( 1807 ) és debreczeni ( 1810 ) színtársúlatok megalapí-
tásával mint lett általában is a hazai színészet megalapítója. Ezután szorosan
csak a kolozsvári színház és színészet történeténél marad . E tekintetben 1821 -ig
minden lehető anyagot felhasznált ; 1821-1850- ig már szűkebb keretekben
mozog ; ezért kivált a részletekben , a színházi élet belső rajzának szélesebb
feltüntetésében takarékoskodnia kellett ; végre 1850-1892-ig természetesen
azon módon lett rövidesebb, a mint a jelen korhoz közelített ; de törekedett
arra, hogy minden oly részlet kellő méltánylásra leljen , melyből kitűnik az a
küzdelem , melyet színházunk az 50 - es évek katonai uralma s utóbb az anyagi
nehézségek ellen folytatott, melyekből jelenlegi helyzete megérthető. Termé-
szetesen itt az anyag rendkívűl nagy s noha a mű nem kicsiny, mégis több
minden elmaradt, mit szerzőnek felvenni terve volt . Végül legyen bizonysága

e mű annak, mit szerző egy másik művében is kiemelt, hogy Kolozsvár

nem egy újabban , számítással létrehozott művelődési középpont ; hanem
mindig oly hely volt, mely a nemzeti mívelődés eszméinek úgy a kezdeménye-
zésben, mint a meggyökereztetésben kitűnő talajt adott.
Kolozsvár, 1897. november hó.
ht
2

7
60

TARTALOM.
1
3 Lap Lap
I. KÖNYV . IX. Az első magyar nemzeti szín-
1 I
I. Az iskolai dráma Németországon ház befejezése és megnyitása .. 264
II. Protestáns iskolai és más drámák X Az erdélyi színészet befolyása a
s eléadások Erdélyben a XVI– műsorra 1821 -ig .... 279
300

XVII. században .... 13

26 III. KÖNYV. 1821-1850-IG.
III. A jezsuita iskolai dráma ....
IV A jezsuita dr. hazánkban 1773 - ig 38
I. Az első tiz év s a főuri részvény-
V. A német színészet Erdélyben s 294
társaság
műkedvelői eléadások a XVIII. II . Egymást felváltó társúlatok, Ki-
60
00

században . .... 329

lényi 1832-1842
III Komlóssy, Szerdahelyiék és Fe-
II . KÖNYV .
lekyék 1842-49 -ig 355
I. Az első játszó társ. megalakúlása 75 IV. A színház számadásai, adósságai
II. Az 1794-95-iki országgyűlés s az s az 1841-43 iki országgyűlés . 378
első színházi bízottság 1795-97-ig 93
III A színészet ügye 1803-1806- ig .. 115 IV. KÖNYV. 1850-1892.
IV. Az állandó szính . építésének ügye
150 I. Kaczvinszky, Károlyi, Gyulai ... 404
1857-ig ...
II Lángh, Havi, Follinus, Fehérváry 420
V. A színház építésének ügye 1806-
172 III. Színházi részvények s a színházi
1813-ig ...
alap .... 449
VI. A társulat egy része Magyarorszá-
186 IV. A házi kezelés, Korbuly, megint
gon 1806--9-ig . . ...
VII . A társulat Erdélyben maradt része házi kezelés, igazgatói rendszer 471
214 Eléadott színdarabok jegyzéke
1806-19-ig ....
1792-1850 . 505
VIII. Német és magyar színészet Ko-
245 Névmutató . 528
lozsvárt 1810-1820-ig..
 I. KÖNY V.

I. FEJEZET.

Az iskolai dráma Németországban .

Az iskolai színjáték fontossága a színészet történetében. ― Kettős iránya Erdélyben . -- A

humanista dráma Németországon . Bibliai tárgyú iskolai drámák. Luther véleménye
rólok. - Melanchthon. - Az iskolai eléadások divata és czélja. Virágzásuk és hanyat-
lásuk. - Betiltatnak. - Az iskolai dráma az erdélyi szász lutheránus iskolákban. - Honter
szabályzata . Az iskolai eléadások Beszterczén, Segesvárt, N. - Szebenben , Meggyesen.
Szerepök az oktatásban.

Az erdélyi színészet és drámairodalom története lényegesen összefügg

az iskolai színjátékokkal. Ezekről mindjárt kezdetben azt a lényegbe vágó
észrevételt kell tennünk, hogy az iskolai színjáték két úton jött Erdélybe, t. i .
a reformatio útján a lutheranus német (szász ) iskolamesterek által az erdélyi
szász iskolákba és a jezsuiták útján a kath . iskolákba, főleg gymnasiumokba,
kiktől a reform . és unit. gymnasiumok is átvették ; de csak szorványosan.
A másik megjegyzendőnk, hogy az iskolai színjátékok divatában két ,
egymástól lényegesen eltérő irányzat észlelhető . Ezek elseje az, hogy kez-
detben akár latin , akár később hazai (a szász iskolákban német) nyelven
adták elé őket, az iskolai színjátékoknak elterjedt s a drámai formára
nagy befolyást nyert keretében mozogtak, akár a bibliából vagy hazai tör-
ténelemből vették tárgyukat, akár vitatkozó irányúak voltak. Ezt az irány-
zatot legtovább a kath . gymnasiumok tartották fenn századunk elejéig. A
másik irányzatot az erdélyi ref. gymnasiumokban, még pedig kiválóan
M.-Vásárhelyt és N.-Enyeden találjuk . E szerint a régibb iskolai színjátékok
divata ez iskolákban a XVIII. évszáz eleje táján teljesen megszünt ; a
múlt század vége felé azonban, a nemzeti nyelv iránti érdeklődés hatása
alatt, újra, kivált az » önképzőkörök « felkarolván, ekkor már többnyire , még
pedig úgy látszik, az akkor Erdélyben nagyon divatossá lett Bessenyei-
 2

Báróczy féle francziás irány hatása alatt, fordított franczia énekes játékokat,
tehát valódi világi színdarabokat adnak elé, olyanokat, melyek az első
erdélyi színtársulat legkorábbi műsorán is eléfordúlnak. Nem csekély fon-
tosságú jelenség, meggondolván azt, hogy ez utóbbi iskolai színjátékok voltak
a színészet első megkedveltetői s az ezeken részt vett ref. deákokból váltak
az első színészek.
A felállított sorrendben fogunk az iskolai színjátékokról szólani, te-
rünkhöz képest, csak a legfőbbekre szorítkozva .
Az iskolai színjátékok divata mindenütt igen régi, még pedig, úgy
látszik, két irányban . Részben classicai irányú darabokat s talán épen Te-
rentius darabjait vagy pedig a középkorban a classicai hagyományoktól
önállóan fejlett lithurgiai drámákat adtak latin vagy vegyesen latin és
hazai (népi) nyelven. Terentius, mint a papság kedves olvasmánya, az
egész középkorban kézen forgott ; gyaníthatólag már akkor is adtak elé
tőle szorványosan egyet-mást . Lehet, hogy Gerhoh von Reichesberg (sz .
1093 ), iskolai igazg . Augsburgban, épen effajta előadások miatt esik késő
bánatba, hogy tanítványainak maga rendelte.¹ A miszteriumféle előadásokról
ismerünk egy adatot Prágából 1300-ból ; egyet 1322-ből, midőn ápril 24-én
a tanulók Eisenachban a tíz szűzről szóló híres (vegyesen német és latin)
lithurgiai drámát adták elé Frigyes tartománygróf előtt, mely őt annyira
meghatotta, hogy felindulásában szélütés érte s ebben halt meg 3 évvel
utóbb 55 -dik évében . A XV. század végén, midőn Németországon az el-
terjedt humanismus a latin irodalom és nyelv iránt új lelkesedést gyújtott :
a tanúltság ideálja az lett, hogy a latin nyelv a valódi anyanyelv s így
lett Cicero a prózai, Virgil a költői s Terentius a legfontosabb, a beszélő,
a mindennapi nyelv mesterévé. Így főleg az ő, meg Plautus s utóbb Seneca
nyomán egy latin drámairodalom kelekezett, melynek a számos hasonló
czélú colloquia- val együtt feladata volt a latint a mindennapi élő beszéd
eszközévé tenni Sturm és Trotzendorf ideálja szerint, kik bánkódtak rajta,
hogy a gyermekek otthon s a játéknál mégsem beszélnek latinúl. Ezekben
újra szerepelnek a Terentius és Plautus alakjai : szerelmes ifjak, könnyen
megnyerhető leányok, rest vagy ravasz rabszolgák, falánk parasiták, fösvény
atyák, különféle kerítők. De Terentius maradt a kedveltebb nyelvbeli ele-
gantiája és illedelmesebb tárgyalása miatt. Ez az iskolai dráma felvirág-
zására vezetett s divatba hozta az iskolai előadásokat, melyekbe mindjárt
kezdetben egy új, a satirikus és polemikus irány lép előtérbe a papság és
a scholasticismus ellen, melybe számos korra vonatkozó, még pedig nem
ritkán politikai természetű (Wimpheling, Kerckmeister, Reuchlin, Locher,

¹ Zeidler : Die Schauspielthätigk. der Schüler & Studenten Wiens. Progr. Ober-
hollabrunn. 1888. 6. - Goedeke : Grundriss . I. 199. 2 -ik kiad .
Bechstein : Das Spiel von den 10 Jungfrauen. Rostock 1872. 19—21 l .
 3

Kitzscher, Schottenius és Comoedia muta 1525.) czélzás vegyült . Az első

humanista dráma a Wimpheling Jakab (sz. Schlettstadt 1450-1528 .) Styl-
phoja volt 1480 -ból, melyet talán ő maga Strassburgban 1505-ben a ta-
nulókkal eléadatott.¹ Heidelbergben 1497 húshagyó keddén a tanulók Reuch-
lin Henno-ját adták, melyet csak imént írt a franczia mêtre Pathelin nyomán
2
s vele lényegesen hozzá járúlt az ily eléadások népszerűsítéséhez , mert
benne a régibb Terentius féle irány tetőpontját érte el . Zeidler Bécsből
említi, hogy Celtis Konrád (1459-1508) a bécsi egyetem aulájában 1501 - ben
darabokat adatott elé Terentiustól, Plautustól, Senecatól s Ludus Dianae
cz.³ saját comoediáját ugyanez évben Linzben Miksa császár előtt játszatta
el tanítványaival és Ingolstadtban 1504-ben 16 tanítványával ugyancsak a
császár előtt eléadatott egy rhapsodiát de laudibus et victoria Maximiliani
cz. a. Ugyanott 1502 -ben Locher Jakab (1471-1528) egy tragoediát adat
és Strassburgban 1512 -ben Brant Sebestyén egy ma már ismeretlen darabját
(Herkules a válaszúton) játszatta el .
A humanista drámának ez a terentiusi és plautusi eredete magyarázza
meg, hogy kezdetben benne bibliai és szent tárgyak nincsenek s csak
lassan nyúlt hozzájok. Elsők e nemben Kilian von Mellerstadtól Dorothea
(1507) és Golfridus Petrus in Bayeux, augustinus szerzetestől Tollentinoi
Miklós élete (ca. 1510) . A passiot 1508-ban nehézkes formában latinú dra-
matizálta Quintianus Stoa, paviai tanár, kit 1531 -ben követett csak a fran-
czia benedictinus, Nicolaus Bartholomeus Christos xilonicus cz. darabja. De
e kísérletek nem esnek minden tekintetben a humanista törekvések körébe.
A terentiusi stylt Gvlielmvs Gnapheus németalföldi iskolamester alkalmazta
először népszerűen bibliai tárgyra, már a protestantismus hatása alatt sígy
a reformatio vallásos ideálját összekapcsolta a humanista dráma módsze-
rével Acolastus cz. darabjában, feldolgozván benne a tékozló fiú , már ak-
kor divatos paraboláját (Luc. 25.) , mely a XVI. század oktató iránya mellett
kiválóan alkalmas jeleneteket nyujtott a Terentius-féle typusok szerepelte-

1 Latein. Litteraturdenkmäler d. XV- XVI Jh. VI . XIII 1. Megj . 1494 -ben, de bő-
vítve ; eredeti alakjában 1. Lateinische Litteraturdenkmäler des XV- XVI Jhts . 6. (Hugo
Holstein kiad.) Heidelbergi tanár volt 1473-83 és 1498—1501 -ig . A darab Terentius hatása
alatt keletkezett s czélja volt az 1480 márcz. 8 - án licentiatust nyert ifjakat tovább tanu-
lásra buzdítni, de egyszersmind a papság s a scholasticismus ellen is van intézve . Nem
valódi comoedia , csak nehány (6—7 scaena) jelenet sora Holstein azt mondja, hogy az
egyetlen és első előadás, talán szerző jelenlétében, Strassburgban történt 1505-ben . (Elő-
szó. XIII -XIV 1.) A darab próza , 16 lap az id . kiadásban. Raché : Die deut. Schulko-
moedie. Leipz . 1891., Goedekere hivatkozva az első előadást 1482 -re teszi ; de a hivatkozott
helyen Goedeke ezt nem állítja. ( Arch . f. Litt.- Gesch . VII. 157 1 )
Allg. Deut. Biogr. Reuchlin a. A darab czíme eredetileg Scenica progymnasmata
Második, kevésbbé jelentékeny darabja Sergius v. Capitis caput.
3 U. o. Celtis alatt.
1*
tésére (csalók, kéjhölgyek, stb.). Ezután nem dolgozott ugyan fel több
bibliai tárgyat ; de e darabja számos utánzókra lelt ; így ugyane tárgyat az
ő nyomán feldolgozták Ackermann (1536), Bohemus ( 1618), Stymmel ( 1549
Studentes cz. darabjában). Acolactus-t a haagai iskola számára írta, de csak
1536-ban adatta elé tanítványaival Elbingben, majd átdolgozva, kiadta
1555 -ben Antwerpenben ; de az első, ifjúkori alak terjedt el számtalan kéz-
íratban, kiadásban s német fordításban is, melyek közül a Binderét elé is
adták a zürichi iskolában 1535 -ben, Solothurnban 1543 és 1560-ban.
Az ő nyomán nem sokára hasonló németnyelvű drámákat is írtak.
Németalföldön legközelebbi követői voltak Zovitius Ruth ( 1533 ) s az am-

sterdami Crocus Joseph ( 1536) cz . darabjaikkal . Németországon Xystus

Betuleius (Sixt Birck, 1501-1554) német és latin bibliai tárgyú darabokkal
volt első követője, minők Esechias, Zorobabel (1530-31 ) , Susanna (1532 ),
2
Joseph, Judith, Beel (1533-35) cz. német darabjaiban, melyek közül Su-
sanna ránk nézve azért is érdekes, mert Stöckel Lénárd eperjesi tanító
hazánkban ennek nyomán hasonló czímű német darabot írt s adatott elé
Bártfán 1559-ben.³
A reformatio, mint nagy részben a humanismus gyermeke, a classicus
nyelvek szeretetével örökölte az iskolai drámaelőadások hagyományát is
és a gyakorlatból szabályt alkotva, az iskolai nevelés kiegészítő alkatrészévé
tette. Ebben Luther maga járt elől, csakhogy az iskolai előadások tár-
gyaivá Krisztus tetteit és a bibliai jellemzőbb eseményeket kívánta tenni. ♦
Tobiás és Judith történeteit valódi drámáknak tartja, melyeket talán a zsidók
játszottak is, mint » nálunk a passiot és más szent történeteket « .5 Még
határozottabban nyilatkozik válaszában Dr. Cellarius-hoz, ki, egy siléziai ta-
nító Terentius egy darabját eléadatván , az e miatti felháborodásra czélozva, Lut-

1 Gnapheus valódi nevén Willem de Volder v. Van de Voldersgraft. Szüi . Haagá-

ban 1493. Megh 1568. szept . 29. Iskolai drámái még : Triumphus Eloquentiae ( 1541) , Mo-
rosophus (1541), Hypocrisis ( 1544). L. Acolastus-t kiadva : Latein. Litterat -Denkm des
XVI. Jh. I.
Ezek mellett Augsburgban írta latin nyelven : Judith (1536), Susanna ( 1537), De
vera nobilitate ( 1538), Sapientia Salamonis, Beel, Zorobabel ( 1547) . L. Lateinische Lit-
teraturdenkm. des XVI -ten Fh. Heft. I. és VIII .
3 Nyomtatásban is : Historia von Susanna in Tragoedien weise gestellet. Witten-
berg . 1559. L. Abel Jenő : Színügy Bártfán. Századok. XVIII . 22—51 1 .
✦ Ich würde es nicht ungern sehen, dass Christi Thaten in den Schulen, lateinisch
od . deutsch ordentlich und unverfälscht zusammengestellt, aufgefürt werden < (Lev. Nic.
Hausmann-hoz Zwickau 1530 apr. 20 ) L. Raché . Id . m . 10 l . Luther : Tischreden-jeiből
idézve Holsteinnál.
Luther's Werke. 1826. X. 83 l . 91 1. U. itt a görögökről mondja, hogy talán a
zsidóktól vették a comoedia és tragoedia játszás szokását. Judith e szerint tragoedia és
Tóbiás comoedia. V. ö. Holstein : Die Reformation im Spiegelbilde der dram. Litt. des
XVI. Jh. Halle. 1886. 18 1.
 5

hertől kért véleményt. Nem kell az iskolai színjátékokat megtiltani, válaszol

Luther, először, mert a tanulók gyakorolják magokat a latin nyelvben,
>másodszor, mert a komoediák finom és művészi költészettel lefestenek és
ábrázolnak oly személyeket, kiktől az emberek oktatást nyernek s mindenki
hivatalára és állására emlékeztetést és intést kap stb.; továbbá leleplezik
a gonoszok csalásait ; megmutatják, hogy mi az öregek és fiúk tiszte, mi-
ként kell a gyermekeknek engedelmeskedni stb . » Ilyeneket tárgyalnak a
komoediák, melyek igen hasznos és jó tudnivalók ... Sok más esetben
is bíróúl hívatván fel, mindig az iskolai eléadások javára döntött, melyekre
az esetek egész sora olvasható Holsteinnál.¹
Melanchthon, a ki a reformatorok közül Lutherhez legközelebb áll , a
drámai előadásokról, valamint a római classicusokról egészen hasonló, de
humanistikusabb, tehát tágabb véleményt ápol, mint Luther, ki a vallásos
irányt hangsúlyozza első sorban. Ezért Melanchthon véleménye csak a latin
és görög vígjáték írók, meg tragicusok mellett marad és három szempont
vezeti őt ezek megítélésében az oktatásban : nyelvezet, tartalmi érték és vallás-
erkölcsi irány. Ebből világos, hogy ő ellentétben az előző humanistákkal,
kik Plautust egy rangba helyezték Terentiussal, az utóbbit becsülte többre ;
mert amaz a tisztes érzést gyakrabban sérti. Ezért Terentiusról nem csak
előadásokat tartott Tübingában ( 1512-18 ), hanem kétszer is kiadta 1516
és 1525 -ben ; e mellett a maga schola privatajában (Wittenberg. 1519.)
bárha tanítványaival Seneca Thiestes-ét, Euripides Hecuba-ját és Plautus
Miles gloriosus-át is eléadatta egyszer-egyszer ; de Terentius darabjai közül
Andria és Phormio háromszor, Eunuchus és Adelphi egyszer kerültek színre,
melyekhez maga ránk maradt latin prologokat írt, jellemző nyilatkozatokkal.ª
E mellett állandó olvasásra ajánlja az oktatás minden fokán ; utánzásra a
kissé újabb Terentiust és újabb Liviust együtt javallja a legtisztább latin-
ságú Caesarral és Ciceroval, még pedig alaki és tartalmi szempontból egy-
aránt ; magyarázatában a tanítóktól a legnagyobb gondosságot követeli
(superstitiosam etiam diligentiam) s nincs egyetlen latin író sem, a kinek
ismerése és könyv nélkül tanulása oly hasznos volna ; Plautust ellenben
nyelvében is elavúltabbnak véli. Mint általában ismert dolgot hozza fel, hogy
tartalmi és művészi szempontból Terentius minden római költőt meghalad.
E mellett a finom erkölcsök és emberi cselekedetek számos jeles példáit
tartalmazza, melyekből biztos ítéletet nyerhetünk az emberi dolgokról ;

1 U. ott 22 1.
2 Az előadások részleteiről 1. Koch : Melanchthons Schola privata. 1859 65 1. Nem
érdektelen Melanchthon későbbi véleményére nézve az iskolai drámaelőadásokról tudni ,
hogy Pforzheimben nagybátyjának, Reuchlinnak híres darabját (Scenica progymnasmata)
tanulótársaival betanulta s az ott látogatást tevő Reuchlinnak eljátszatta ( 1507—9) , mely
a hallgatóknak nagy gyönyörűséget szerzett. Hartfelder : Philipp Melanchth. 7 1.
 6

továbbá erkölcsös és oktató , mint Andriaban Pamphilius, ki a legnehezebb

helyzetekben sem veszti el fejét s kötelességéhez hű marad, mint a kegyesség
és hűség példányképe ; az Eunuchban pedig mintegy tükörben láthatják az
ifjak a bukott nőkkel való szeretkőzés esztelenségét stb.¹ Így lett Terentius,
főleg a XVI. században, a tanítás legfőbb eszköze.
Látható, hogy a bűn szem elé állításától, mint melyet a jóra és
erényre vezető fordított eszköznek tartottak, e ma már méltán elvetett
nevelő eszköztől, épen nem vonakodtak. Ez uralkodó nézet volt az egész
XVI –XVII . században egyes felszólalások ellenére, minő pl . Vivesé (De
tradendis disciplinis, III. könyv), ki épen ezért írta pótlékúl legalább a
kezdő tanításra Colloquiait. Csak Sturm utasításait kell olvasni 1565 -ből
(Epistolae classicae) a strassburgi gymnasium számára, hogy meggyőződjünk,
mily súlyt helyeztek az iskolai eléadásokra . A 4 felső osztálynak Terentius
és Plautus minden darabját be kellett tanúlni és eléadni ; a felső kettőben
egyet Euripidestől vagy Sophoklestől és egyet Aristophanestől is . A be-
tanításra szabályai valósággal irányadók lettek ; mert másutt is követték
őket s kivált a jezsuiták sokat tanúltak tőle. Ebből folyt Terentius keresz-
tyénné tétele, s az , hogy Grünynger már 1499-ben az egészet lefordította
németre ; továbbá, hogy Luther és Melanchthon, de kivált az előbbinek
befolyására, már 1522 óta számos iskolai utasításban Terentius olvasása,
könyvnélkül tanulása az iskolázás minden fokán eléadatásával együtt egye-
2
nesen meg van hagyva. Ezt az iskolai rendszabályok egész sora követte ,
melyek elrendelik az iskolai eléadásokat, mert ezeknek számos jó hatását
ismerték el az említetteken kivül is, minők : a tömegtől meg nem ijedés,
bátorság, testi ügyesség , szónoklati gyakorlat, udvarias modor, utóbb a
nyilvános előadásokból a bevétel, melyet a tanulók és iskolamester meg-
osztottak. Lassanként aztán kikerültek ez előadások az iskolából a tem-
plomba, a városháza termébe vagy leggyakrabban a piaczra, mikor a la-
tinúl nem tudó nézőknek hazai nyelvű prologban (argumentum) ismertették

1 Nam meretricii amores describuntur, ut in hoc exemplo cernant juvenes, tan-

quam in speculo, amentiam hujusmodi amatorum. Corpus Reform. XIX. 712 s köv. l .
Idézve Hartfelder : Philipp Melanchth. 392 1. U. ott a többi darabról is . L. általában is
Melanchthonról és az iskolai előadásokról Hartfelder id . művét 390-7 1 .
2 A zwickaui rendszabály már 1523-ban elrendeli, hogy szerdán az ismétlés és vasár-
nap templom után Terentius egyik vígjátéka az emlékezet erősbítése, a kiejtés gyakorlása
s a test ügyesebbé tétele végett elbeszélgetendő. Hasonlóan intézkedik Bugenhagen Lü-
beckben ( 1529) , továbbá a güstrowi ( 1552), magdeburgi ( 1553) , brandenburgi ( 1564 ' , bo-
roszlói ( 1570) stb . szabályzat . Különösen Strassburgban híresedtek el az iskolai eléadások
Sturm rektorsága óta ( 1537-tól) . Rollenhagen 1592-ben Magdeburgban Terentius minden
darabját eléadatta s uralma a 30 éves háborúig tart . Utoljára Ratich paedagogiai írataiban
lép újra teljes érvényre .
 7

a darab tartalmát, közben magyarázatokat adtak ; később pedig párhuzamos

latin és német eléadásokat tartottak.
Mióta pedig Luther a bibliát lefordította s ennek tárgyaiban kitűnő
drámai anyagot talált, ezek latin s utóbb hazai tárgyú feldolgozása álta-
lános divattá lett, melyek kiszorították Terentiust. Gnaphaeust, mint ez
irány kezdőjét, már láttuk. Természetesen előszeretettel választották ki az
oly tárgyakat, melyek nevelő hatásúaknak igérkeztek s így a kor szelleme
szerint épen nem vonakodtak a kényesebb tárgyaktól, melyek hivatva voltak
fordított erkölcsi hatást tenni, milyenekben a biblia nagyon bővelkedik.
Eszter, a gazdag és Lázár, Tóbiás stb . története mellett Judith , Susánna,
szűz József, az elveszett fiú , Amnon egyaránt szerepelnek bennök. Utóbb
a reformatio terjesztésének, a biblia ismertetésének s nemsokára Svájczból
kiindúlva a pápistaság elleni harcznak eszközeivé lesznek, ¹ nem jelentékeny
befolyás nélkül a német dráma fejlődésére is. Így lassanként az iskolai
dráma a régibb egyházi eredetű vígjátékok helyére lép , főkép a piaczra
kerül s eredeti jellegét elvesztve, eldurvúl. Ez a körülmény s
század 2-dik felétől a hivatott színészek föllépése Németországon a pro-
testáns iskolai dráma hanyatlását okozta, minthogy a 30 éves háború is
akadályozólag hatott rá már a század első felében . Legnagyobb virágzása
a XVI. század második s a XVII-dik első felére esik. Szászország és Thü-
ringia után, a hol Luther hatására legkorábbi elterjedésök esik, különösen
Dél-Németországon virágzottak ; kevésbbé az északi részeken . Legnagyobb
fényöket Strassburgban érték el, a hol volt eset (1621 ), hogy egyetlen
előadás költségei 350 aranyforintra mentek. Itt 1668-ban tartották az egy-
kor fejedelmek által is látogatott előadások utolsóját s végső virágkoruk
Zittauban volt 1678 -tól, Weise Christian rektorsága alatt. Végre 1718-ban
I. Frigyes Vilmos betiltja őket, mert a kedélyeket hiúkká tették s csak
haszontalan kiadásokat okoztak. Ezzel a protestáns iskolai dráma, az ez-
utáni egyes elszigetelt előadások daczára, melyek legutolsója Németországon
1783-ra esik, megszüntnek tekinthető.2
A németországi protestáns iskolai dráma eredete és fejlődése átvezet
és világot vet a hazai protestáns iskolai dráma történetére a latin és hazai
nyelvűekre egyaránt, épen úgy német, mint magyar iskoláinkban. Ezek
közül most csak szűkebb körben az erdélyiekre szorítkozván,
az iskolai
dráma legelső nyomait német lutheránus iskolákban találjuk, melyeket
Brassóban, a Heiden Sebald-féle nürnbergi 1530-iki iskolai szabályzat min-
tájára, az 1543-ban kiadott Constitutio scholae szerint elrendelt Luther tanít-

¹ Holstein id. műve 166 s köv. l . Kezdőjük Naogeorgus Tamás (Kirchmeyer) Pam-
machiusával ( 1538 ) ; németre ford Menius Justus 1539 és Tyrolff ( 1540) .
• Riedel : Schuldrama & Theater. 74 1. Raché : Die deutsche Schulkomoedie. 32 1.
ványa, Honter János. Ő az Ordinatio studii Coronensis 14 pontjában ezt
rendeli : Mindig (évenként) két comoedia adandó és senkit a nagyobbak
közül föl ne mentsenek a comicus személy szerepe alól.¹ Ugyanő Brassó-
ban Melanchthon tartalmi kivonataival (cum argumentis Philippi Melanch-
thonis) adataink szerint 1549 előtt kiadta a kedvelt Terentiust is, melynek
ma csak az 1557-iki 2 -dik kiadása ismert (8 ° 466 1. és 36 sztl. lev.) s
darabjait könyv nélkül is taníttatta. Úgy is az u. n. magoltatás, noha
megfelelő szövegmagyarázattal, az akkori oktatásban főszerepet játszott .
Ezek mellett, mint a Honter-féle szabályzat tanusítja, szónoklások, két
hetenként vitatkozásokkal váltogatva, a tanítás főeszközei voltak. Ezekhez
járultak az oratiók minden ünnepélyes alkalommal, melyeket a rector vagy
lector (segéd a felső osztályokban), olykor valamelyik jobb tanítvány írt
mondott el, melyek czélja a komédiák eljátszásával együtt mind csak
ugyanegy volt, a tanítás főczélját tevő görög s latin nyelv és irodalom
elsajátítása .
A brassói iskola első eléadásáról (komédia) 1542. febr. 21. előttről
van tudomásunk, mely tehát még a Honter iskolája és szabályzata előtt,
de bizonyosan nem befolyása nélkül történt, midőn a tanulók a tanácstól
2 frt ajándékot kaptak. Ez az első ismert iskolai eléadás hazánkban . A
második hiteles eléadást azonban csak 1550-ből ismerjük, midőn Ábel meg-
öletésé-ről adtak egy ma ismeretlen s mindenesetre latin darabot . Ugyanitt
írta és adta ki először talán 1540 -ben , másodszor 1549 -ben Honter segítő
társa sa rektorságban utóda, Wagner Bálint, Amnon incestuosus (8° 2 ív
Brassó) cz., ma még egyetlen példányban sem ismert darabját, melyet
minden esetre Gnaphaeus Acolastus-ának hatása alatt írt bibliai anyagból
( Sámuel II . 13 , 20. ) s talán egyetlen latin drámai kísérlete volt ; de hogy
eléadatta volna, nincs róla tudomásunk³
Habár a brassói iskola további eléadásairól adataink szorványosak,
tudjuk, hogy a nagyobb iskolai ünnepeken rendszeresek voltak. Ilyen is-
kolai ünnepek voltak Gergely (márcz . 12.) és Gallusz napja (okt. 16.), me-
lyeken a vizsgálatokat tartották, továbbá karácson , vízkereszt, hamvazó
szerda , sz. Mihály napja, húsvét hétfője , máj . 1 - eje . Az iskolai eléadások
1713 -ig tartottak rendszeresen , midőn A gazdagról adtak elé színdarabot
Gaszner M. rektorsága idejében s némi rendetlenségek miatt Neidel Pál,

1 Comoediae duae semper institutae habentur, nec aliquis majorum ab officio per-
sonae comicae sit exemptus. < Teutsch : Die siebenb.-sächs. Schulordnungen I. 7 1. (Monum.
Germ. paedagogica. VI.)
• Wolf Theob. Joh. Honterus. 176 1. 12 SZ. a. Seraphin : Kronstädter Schulen
stb. 787 1.
3 Gross : Kronstädter Drucke 31 sz . a. 6 1. Korrespondenzblatt 1885. 63 1,
akkori városi lelkész jövőre eltiltotta őket. Az utolsó eléadás 1748-ban
volt, midőn nagypénteken a passio története került színre. (Die Passions-
Historie in einem Actu oratorio an dem Char-Freytag). Közben tudjuk,
hogy 1669-ben Ádám és Éva menyekzője czím a. s 1698-ban Ziegler Márton
rektorsága alatt szűz József-ről adtak elé iskolai színdarabot. Az 1669-iki
előadást Pancratius rektor rendezte az ifjú Fleischer comes lakodalma al-
kalmából, s valószínű, hogy a darabot is maga írta, melynek érdekes le-
írása így szól :
>A pompát beszéljék el mások, én az ott eléadott comoediát írom
le röviden. A rector ebben az időben gondoskodott róla a comes rende-
letére, hogy Ádám és Éva menyekzőjéről egy comoedia kerüljön színre.
Itt ült 3 személy, kik a szentháromságot ábrázolták. Amott 8 szárnyas
tanuló állt, ábrázolván az angyalok sorait. Ez rendkivül bántotta az aria-
nus nemeseket, kik nagyszámmal gyülekeztek a tanácsterembe , úgy, hogy
a küszöbről visszafordúltak. A calvinisták is facsarták orrukat, a pápisták
ellenben mosolyogtak abban a hitben, hogy mi velök tartunk s mindenben
egyet értünk. Midőn végül azonban egy barát egy szamaran ülve a szín-
padon megjelent s többi játszók kiűzték, haraggal eltelve, elfutottak
(stomachosi) s csak a polgárok és a magyar köznép maradt ott.³
Érdekes mívelődéstörténelmi adat s jellemző egyszersmind arra a
naivságra, melylyel egy ily, minden hűségből kivetkőztetett, minden jel-
lemzetesség nélküli darabot néztek, mely magasabb rendeletre a város-
házán került színre .
Nem kétséges és a beszterczei 1552-ki évből ismeretes iskolai eléadás
eléggé bizonyítja, hogy a Honter szabályzata az erdélyi többi szász városok
iskoláiban, mint a XVI. században egyedül irányadó, elterjedvén , vele, ha-
bár kisebb mértékben, mint Németországon , többfelé útat leltek az iskolai
eléadások is. Jellemző ugyan, hogy a jóval későbbi keletű iskolai útasí-
tások közül csupán a segesvári ( 1620. márcz. 13.) említi ott, hol a co-
moediákból befolyt jövedelem felosztásáról beszél ; de épen itt úgy említi
öket, mint valami megszokott, természetes dolgot, noha épen Segesvárról
határozott adatunk 1620 előtti előadásról nincsen. Schuller szerint itt

1 Dück, Gesch. des Kronstädter Gymn. 39 1.

U. ott. 352 Hivatkozva Trausch : Analecta scholastica I. cz. kézíratára a brassói
ev. gymn. kvtára. VI. S. 795 .
> Chronicon Fuchsio-Lup. Oltard . kiadva Trausch. 167 1 , idézve : Filtsch Eug.
Gesch. d. deutsch. Theat. in Siebenb. (Archiv d. Ver. für sieb. Landesk. XXI . 526 1.)
▲ Beneficia elemosinaria. I. Quicquid beneficiorum ac elemosinarum vel a civibus
per praebendas, comoedias, pistrinum, recordationes regales ...... vel ab exteris collatum
fuerit ; id participet totus coetus, professorum et auditorum primanorum. Leges et ordo
institutionis rei literariae pro schola Schesburgensi. 1620. mart. 13. Teutsch 78 1. Alább ;
 10

rendesen böjt elején tartották az eléadásokat ; de csak 1626-ig ; mert nincs

nyoma utóbb a város számadásaiban a szokott ajándékoknak, mig 1621 -ből
azt olvassuk, hogy a tanulók 3 frtot és 1625 -ből, hogy 4 frtot kapnak az
eléadott darabra.¹
Beszterczén a főtéri templommal kapcsolatos városi iskolában Davidis
Ferencz rector 1552 febr. 7- én 2 frtot kapott a város pénztárából ; mert a
város tiszteletére a tanácsházban egy comoediát adatott elé tanítványaival .'
Ez semmi esetre sem lehetett egyetlen eset ; annál kevésbbé sem, mert
a Németországból ez időben gyakran behivott idegen tanerők az erdélyi
szász gymnasiumokban az ott levő szokást itt is meghonosították s az
eddigi, még aránylag gyér adatok mellett is mondhatjuk, hogy gyakorivá
tették.³ Ők aztán vagy az onnan behozott darabokat adatták, vagy, noha a
ritkább esetekben, magok írták. *
Nagy-Szebenben is gyakorolták az iskolai eléadásokat a Honter sza-
bályzata szerint, s noha a szebeni első iskolai szabályzat 1598-ból már egy
szóval sem említi őket, rólok épen úgy vannak adataink a megelőző, mint
az ezt követő időkből . Az első adat 1573 -ból való, midőn a tanács febr.
I-én e czélra 6 frtot adott azzal a jellemző indokolással, hogy ne menjenek
ki vele a közönség közé ; hanem maradjanak az iskola falai közt, hogy ne
vonják el a polgárokat a munkától, a mi azelőtt világosan megtörtént s úgy
látszik, egészen hasonló okokból, a szelidített medvékkel járó ruthének és
oroszok is kaptak segélyt. 1575 -ben a czipészek czéhe ad nekik 1 frt 56
denárt ( den schillern von wegen sie das spiel gespielt haben fl. 1. den.
56 ) ; 1579-ben ugyancsak a tanács 3 forintot ad a rectornak a városházán

Leges de beneficiis elemosinariis partiendis. 7. Extra comediarum pecuniam quicquid in

aere cesserit, id hunc in modum dividatur, ut ... stb. 82 1. V. ö. Schuller Rich. dr. Gesch.
des Schässb. Gymn . 40-42 1. Ugyane szabályzat Terentius olvastatását elrendeli a felső
második osztályban (secunda) .
1 1621. Den Schullern wegen der Comoedia fl . 3. 1625. Scholasticis pro acta in
consistorio (tanácsház) comoedia fl . 4. Teutsch : U. ott 379 1. V. ö . Schässb. Gymnasial-
Progr. 1851-52. 21 1 , Filtsch Eugen : Gesch. d. deutsch. Theaters in Siebenbürgen .
Archiv XXI. 525 1. és Schuller : Gesch. des Schässb. Gymn. 41—42
2 Dominico die post Blassi donavimus ludimagistro honoris intuitu ex eo, quod
pro honore civitatis in domo ista praetorii comoediam seu ludum scoenicum egerit flor. 2.
Kramer: Bistritz um die Mitte d. XVI. Fahrh . Archiv. XXI. 40 és 74 1. és Fischer :
Gesch. d. Bistritzer ev. Gimn. 24 1. (Progr . 1895–96 . Ludismagister v. ludipraefectus =
rector scholae.)
• Ezt támogatják az Eperjesről, Körmöczről stb . ismert adatok. L. Hörk : Az eper-
jesi coll. tört. 25-27 , 43 l . és Gesch. des Gymn. zu Kremnitz. 56 1 .
♦ N. Zabanius Izsák 1662 -ben mint eperjesi rector J. N. J. David ob intempestivam
populi numerationem triduana peste punitus cz . darabot írt, melyben 33 személy vett
részt zsidók, görög istenek, a 9 múzsa stb.
 eléadott > comoedia «-ért. A nem összefüggő adatok 1691 -ig lenyúlnak ; de
a legközelebbi csak 1676-ból való, midőn, úgy látszik, hosszabb megsza-
1 kítás után, Ladiver Ilyés, a ki, mint eperjesi rector iskolai drámákat írt
s ezek egyikét (Eleazar Constans megj . Bártfa . 1668. ) 1668. okt . 13-án elé
is adatta, 1673-78-ig Szebenben és 1678 szept . 26-tól 1682 -ig Segesvárt
a működvén, felújította az iskolai eléadások szokását. Ez évben a szebeni
tanács e czélra egy selyem ruhát ( » vestis Holloserica « ) és egy német se-
lyem mellény-félét ajándékoz s egyszersmind, mert a pestis miatt nagyobb
közönség nem jelenhetett meg, vagy talán csak, hogy a polgárok ne vo-
nassanak el a napi munkától, kárpótolta is az ifjakat. '
Ugyanott Krempes János rector 1687-91 -ig Franck Bálint költségén
a keresztyénné tett Terentius darabjait nagy tetszéssel adatta, melyeknek
több példánya van meg a régi iskolai könyvtárban . Ezek tudtunk szerint
be is zárják a szebeni iskolai eléadások sorát az evang. gymn. részéről .
Vannak, bár homályosabb adataink Meggyesről is, a hová talán a
stettini Gravius Márton hozta be őket, ki utóbb 1614-ben, mint stettini
rector átdolgozta Naogeorgus Mercator cz . (1540.) polemikus darabját a
katholikusok ellen. Még 1700- ból is van feljegyzés, hogy álarczokat vettek,
melyek e czélra szolgálhattak.
A mint láttuk, e darabok nagyobb részben az iskola nagy termében ,
olykor a tanácsházban adattak ; de néha szabad ég alatt valamely téren
vagy előbbkelő házaknál is , még pedig rendesen nagy közönség előtt s néha
vitázó czélzattal a katholikus vagy más, Erdélyben befogadott vallásfele-
kezet ellen. Valószínű az is, hogy a piaczon történt eléadásokban vagy az
iskolában is mindinkább tért nyert utóbb a német nyelv akár közjátékok-
ban, akár a prologusban (argumetuum) és epilogusban s talán némely nyil-
vánosabb eléadások egészen német nyelven történvén , itt is közeledett, mint
Németországon, az iskolai dráma a népies színjátékhoz . Azonban oly el-
terjedt semmi esetre nem volt és virágzása itt-ott inkább egy-egy iskolai
igazgató személyéhez van kötve . Az általa eléretni kívánt kettős czél, a
latin nyelv társalgási begyakorlása, a bátorság és nyilvános fellépésben

11. tag Februarii aus meiner herrn befehl den schullern auf der schull, damit sie
mit der comedia, nit in gemein ausgingen, zur auffenthaltung geben flor. 6. den. o . Bür-
germeiste rechn. 1573. 135 1. (Herbert : Die Reformation in Hermannstadt. 46 1. Teutsch :
Gesch. des Herm. Gymn . 28 és 70 1. ) Seivert : Die Stadt Hermannstadt. 75 1.
• Filtsch az id . h 525 l .
3 Filtsch. id. h. 524. Schwarz. id. h . Archiv. V. 105. suadente et sumptus libera-
litate suppeditante Valentini Franck.
• Gräser: Gesch. Mittheil. üb. das Mediascher Gymn. 9 1.
Schuller G. Gesch. des ev. Gymn . in Mediasch. 11 l. U. ő Gravius nevét nem
találta a rectorok közt, kiknek nevej 1604-től vannak följegyezve . U. o. 121 l .
 12

való jártasság elsajátítása körül-belől ugyanazt a szerepet adatta nekik az

oktatásban, mint az n. nyilvános declamatioknak, melyek hetenként
tartattak, midőn részint Melanchthonéit használták, részint a tanulónak saját
munkáját kellett elmondania . Azonban az erdélyi lutheranusok korán be-
látván, hogy az iskolai eléadások kevéssé illenek belé az oktatás keretébe,
soha nagyon nem művelték s valószínűleg vallásos, de mindenesetre köz-
erkölcsiségbe ütköző aggályaik merülvén fel, melyekre rendkivűl gonddal
ügyelve, még a mulatságok korlátozására is befolytak, utóbb mind rit-
kábbakká tették s a 18-ik század elején hihetőleg Brassó példájára be-
szüntették ott is, a hol még gyakorlatban voltak.
Valóban a nevelés szempontjából lehetetlen őket még a legszűkebb
korlátokban is helyeselni. A latin nyelv begyakorlásának amúgy is szám-
talan az eszköze ; felesleges épen ez ártalmashoz folyamodni . A mi pedig
a fordított erkölcsi hatás szempontjából a gyakran szemérmetlen vagy legalább
kényes tárgyak eljátszását illeti, ezzel a téves nevelő elvvel régen leszá-
moltunk. Nem kell továbbá feledni, hogy a régi gymnasium nem volt ke-
vésbbé látogatott a mostaniaknál, csak a gymnasiumok száma volt kevesebb
s így, noha az iskolai drámák rendesen sok, néha másfélszáz személyt is
igényeltek, ugyan hány tanulót gyakorolhattak a latin társalgásban, holott
legfölebb a fő szereplőknek lehetett számbavehető szerepök s a többiek
csak kisebb mondókákra voltak szorítva. S ez indok komikuma még szembe-
ötlőbb, ha meggondoljuk, hogy évenként rendszerint csak két iskolai elé-
adás volt, ha volt, melyek egyike talán az év végére, másika farsangra
vagy nagypéntekre vagy valamely iskolai innepre s hasonló alkalomra
esett. De még szembeötlőbb elégtelensége mindkét fő czéljára, ha a darabok
tartalmára s az óriási személyzet szerepeltetéséből való gyarlóságra gon-
dolunk. Minő galimathiast kellett néha a tanulóknak megemészteni, minő
erkölcstelenségeket olykor elmondani a latin nyelv leple alatt. Valami kö-
vetkezetes cselekvényről, költői jellemzésről természetesen nem volt s nem
igen lehetett bennök szó s csak úgy hemzsegtek a tanulók szájába nem
illő mondásoktól, mint ezt a humanistikus dráma lépten-nyomon mutatja
és épen ezért kellett Terentiust keresztyénné tenni, mely eljárásnak iro-
dalmi értékéről nincs mit szólni ; de egyéb tekintetből se feledjük, hogy
ez csak 1592 -ben történt először, még pedig nem csekély támadások után
külföldön is.¹

1 A haarlemi iskola rectora, Cornelius Schonaeus ez évben adta ki a maga Teren-

tius christianus-a első részét s 3 év mulva a 2 - dikat, az >amores‹ kizárásával. Meg-
említendő, hogy Jos. Juvencius jezsuita is adott ki 1686-ban egy megtisztított Terentiust :
P. Terentii Comoediae expurgatae (Rothomagi = Rouen) cz . a. , utóbb is számos kiadásban ,
követve más hasonczélú kiadásoktól az ifjúság számára.
 II. FEJEZET .

Protestáns iskolai és más drámák s eléadások

Erdélyben a XVI - XVII . században.

Sztárai Mihály. - Válaszuti comoedia. - Karádi névtelene. - Schola Triumphata és

Pallas Dacica. - Iskolai eléadás N.-Enyeden. --
· A ref. iskolai drámák ritkasága a XVI-
XVII. században. A debreczeni canon. - Iskolai eléadások az unitárius iskolákban.
Felvinczi György .

Még sokkal kevésbbé divatoztak az iskolai eléadások a magyar pro-

testánsok (reform ., unit .) iskoláiban, s a mennyiben divatoztak, annak lehet
tulajdonítani, hogy ifjaink Németországon látván ily eléadásokat, meghono-
sításukra itthon kísérletet tettek.
Egyenesen a humanistikus és protestáns vitatkozó irányú iskolai
drámák hatásának kell tulajdonítanunk Sztárai Mihály két ismert darab-
jának létrejöttét, melyek egyike, a töredékben megmaradt Az papok házas-
ságáról 1550-ből s a másika : Comoedia lepidissima de sacerdotio. Az Igaz
Papságnac Tikoere, 1559-ből való s az ő 1551 -iki győztes vitatkozásait
tárgyazza a Valpó- és Vukovár-környéki zsinaton . Amaz Krakkóban, ez
Magyar- Óváron jelent meg. Ezek mindenesetre hatottak szélesebb körben
is és nem valószinűtlen, hogy hasonló vitatkozó irányú iskolai drámák
nagyobb számban is keletkeztek itt-ott, melyek kézíratban maradván, ma
már elveszetteknek tarthatók.2

1 Teljes czímét 1. Szabó R. Magy. Kvt. 39. sz. L. mindkettőt Régi Magy. Költők
Tára. V. 136–139 és 210-240 1. Élete u . ott 293–369 1. Sztárai maga is járt külföldön,
Paduában .
2 További fölfedezésig nem hagyható említés nélkűl egy szintén hihetőleg isk. dráma,
mely Gallén János kassai könyvkereskedő hagyatéka inventariumában említtetik 1583 -ból
a következő cz. a. Tragedia Eurip. ungrish VI. exemplar d. 59. E szerint Euripides va-
lamelyik darabjának magyar fordításáról van szó, melynek 6 példánya 59 dénárra volt
 14

Ennek némi bizonysága az, hogy egy újabban fölfedezett ily » comoedia <
egyenesen Sztárai darabjai nyomán készült s mig amazokat reformatus
pap írta a katholikusok , ezt unitárius írta a reformátusok ellen.¹ Ezt elő-
ször Jakab Elek adta ki mult századbeli másolatból, melyben czíme : Dis-
putatio Debrecinensis, Comoedia Válaszutina Illustrata s tárgya az az állí-
tólagos hitvita, melyet 1567 decz. 4-én tartottak Debreczenben, János Zsig-
mond fejedelem rendeletére, Blandrata György, Dávid Ferencz , Carianus
János unitárius és Melius Péter, Czeglédi, meg Vicarius Pál (Thuri) refor-
matus részről az Isten egységéről és háromságáról , a Krisztus és Szent-
lélek isteni lényegéről és természetéről. A mű kiadója azt írja róla, hogy
Válaszúton (Erdély) az odavaló iskola rectora, hihetően tanítványaival elé
is adatta. Megjegyzendő, hogy Jakab Elek a fenti latin czímet így fordítja
magyarra : » A debreczeni hitvita egy, Válaszúton, Erdélyben , eljátszott
Comoediaban megvilágítva « ; azonban a czímben sem Erdély, sem az, hogy
eljátszták, mondva nincs, legalább nincs határozottan s inkább csak annyi
következik belőle, hogy » válaszúti « a comoedia, tehát ott írták, onnan
eredt. Ha tehát a kézírat a megtörtént eléadásra határozottabb adatot nem
mond, ennyi arra nem elég. S ha elé is adták, nehezen történhetett az
iskolában . Mert a szóban forgó Válaszút egy túlnyomóan oláh lakosságú
község a Kolozsvár-Deés közti országúton, melynek mai magyar lakói
mind reformátusok. Ha tehát volt is ott a szóban forgó időben unitárius
népiskola, az annyira kezdő lehetett, hogy ily eléadásokra gondolni sem
lehet s ha csakugyan megtörtént az eléadás, inkább az ott volt egyik
nemesi udvarra kell gondolnunk.
A darab személyei : Personae Calvini : Péter pápa, Dekány, György
Cardinál, Vicarius Pál. Personae Unitarii : Varga Ferencz, Carianus János,
Olasz doctor, Filep biró . Personae Lutherani : Gál biró , Máthé biró. Ter-
mészetesen Péter pápa alatt Meliust, György Cardinál alatt Czeglédit,
Vicárius alatt Thuri Pált, az unitáriusok között Dávid Ferenczet, Blan-
dratát kell érteni az álnevű személyek alatt. Az egész 3 actusból áll . Az
első szerint Czeglédi György N.-Váradról jelenti, hogy Erdélyben eretnek-
ség támadt, t. i . az unitáriusok felekezete ; ezen Melius annál jobban meg-
réműl, mert János-Zsigmond is hozzájuk állt. Ekkor Czeglédi azt javallja,
hogy Melius hívja be a papokat mind, eskesse meg őket, hogy a szent-
háromságnál egyebet nem tanítanak s írjanak városokra és falvakra, hogy
a szentháromságtagadókat megégessék. Melius elfogadja a tanácsot s meg-

becsülve. Magy. Könyvsz. 1887. 136 1. Továbbá Tordai Gelei Zsigmond Euripidis Ore-
stes versione latina cz. a. (Basileae . 1550 ) adott ki egy drámát . Hörk : Az eperjesi ev.
coll. tört. 1. rész. 35 1
1 Ezt elismeri Jakab E is : Egy XVI. századi kiadatlan magy. színmű. Koszorú.
II. 1879. 337-366 1. V. ö. Régi M. Költők Tára. Szilády Árontól . V. 340 I.
 15

írja a körlevelet. - A második actus szerint jö Vicarius Pál s jelenti,

hogy utána » két vagy három mérfölddel jőnek az eretnekek és az erdélyi
bestiák és ma bizony szemben lesznek velök ; mert a királytól (János-Zs .)
levelek van rólla, hogy meg kell disputálniok véllek. Ekkor Melius az
ijedtségtől menten elájúl. Bajjal fellocsolják ; jön Czeglédi is ; kiosztják a
szerepeket, hogy Melius Dávid Ferenczczel, Czeglédi Carianussal és Vicarius
Blandratával fog vitatkozni s ha érvekkel nem győzik, lekiabálják őket .
A biblia mellé szt. Ágoston könyvét is magokkal viszik, hogy mikor a
-- A harmadikban megtör-
Bibliával nem érik, mégis tarthassák (?) ezzel « .
ténik a vitatkozás . Melius könyörgéssel vezeti be, Dávid Ferencz is, ki
azonban szebbet mond. Meliusék magasabb helyen ülve vitáznak. Elébb
Melius disputál Dáviddal a szentháromságról s legyőzetvén, abba hagyja,
mert beteges ember és sokat nem szólhat « . Azután Czeglédi vitatkozik
Carianussal Krisztus természetéről ; de ő is » béreked « . Végre Vicarius Pál
a szentlélek istenségéről vitázik Blandratával ; de nem tudván a bibliából
bizonyítni, ő is melléje áll s követi őt az egész város.¹
A párbeszédek sok élénkséggel, satyrával vannak írva ; különösen
Meliusra szórja az író gúnyjait, a kit gyáva, eszem-iszom embernek rajzol ,
a milyen nem volt. De mindezek természetes nyilatkozatai a felekezeti el-
fogúltságnak és önérzetnek . A maró gúny és kidolgozásbeli gond egyéb
aránt e művet, mely Melius és Dávid vallásos íratai s a Dávid F. Váradi
disputatio-ja felhasználásával készült, Sztáraiéi fölé emelik.
Ennél sokkal nevezetesebb e századból (XVI .) 1569-ben az abrud-
bányai nyomda egyetlen ismert termékeként megjelent Comoedia | Balassi
Menihart arultatasarol, melliel el Szakada | az Magyar országi masodic |
valaztot Fanos | kiraltul. A mű talán 1565 -ben készült s irodalomtörténé-
szeink hajlandók Székesfejérvári Karádi Pálnak tulajdonítani , ki a colophon-
ban így jelzi magát : Szekesfeyeruari Karadi Pal miheliebe sz. András hanac
(sic !) huzon egyedic napian. <
Azonban mi tisztán e külső okból, hogy Karádi töredékként adta ki,
nem hiszünk szerzőségében, inkább gondoljuk azt, hogy töredék gyanánt
akadt kezébe is és mindenesetre csak János-Zsigmond idejében adhatott ki
egy ily kemény satyrát a katholikusok, illetve főkép a gyónás, a vele kap-
csoltaknak gondolt visszaélések és a vallásos hit ilyen csereberéje ellen ,
a mi különben a XVI. században a legelterjedtebb visszaélések egyike volt.
A mint említők, a mű töredék, 5 részből áll, melyekből az I. , IV. , V. rész-
ben 2-2, a II- III-ban egy-egy jelenet van ; de az V. rész, így a mint

¹ Eredetije (illetve másolata) megvan 3 példányban : Simén Dom. könyvtárában,

Uzoni-Fosztó : Unit. egyházt. I. 162–181 1. és Székely-Kereszturon , az unit. gymn . kvtá-
rában. - Azt hiszszük, hogy a Jakab-féle közlésben sok a hiba.
 16

ránk maradt, semmi szerves kapcsolatban nincs az előzőkkel ; hacsak a

szerző a folytatásban nem kerekítette volna ki az egészet s nem magyarázta
volna meg a hiányzó kapcsolatot ; mert egyébként a Balassi Menyhért fia
és a Tamás deák párbeszédéből az látszik, hogy Balassi Boldizsár kezes
Linczben apjáért a császári udvarban, honnan épen szökik.
Az I —IV. részben egy magában elég következetes cselekmény lefo-
lyását találjuk. E szerint Kasza Mátyás, a Balassi embere, Szénási meg-
érkeztét jelenti, kit Balassi azért küldött Bécsbe, hogy Ferdinánd király
adja meg, a mit 1561 vagy 1562 -ben ígért, midőn ő János-Zsigmondtól
hozzá pártolt ; különben épen úgy elárúlja, mint a hogy ezt sokszor tevé
János-Zsigmonddal . A belépő Szénási azt mondja, hogy a hangúlat ellene
az udvarnál nagyon kedvezőtlen ; csak az érsek szólna mellette (Oláh Mik-
lós), ha vele a hitben » egyes volna « . Diós- Györt pedig Ferdinánd csak úgy
adja oda, ha ő Szatmárt és N. -Bányát kezéből kiadja . (I. ) — Ekkor Balassi
töprengésében tanácsot tart Kelemen ispánnal és Tamás deákkal, hogy
mitevő legyen Szatmár és N.-Bánya megtarthatása végett s Tamás azt
javallja, hogy békűljön ki az érsekkel ajándék és a kath . hitre áttérés
által. A hittel való kereskedés « -re Balassi annál készebb, mert ez a leg-
jövedelmezőbb, » kihez az több kereskedések mind semminek tetszenek « ,
mit ő meg is próbált. Ajándékot azonban nehezen ad ; mert a minap is
Zay kassai kapitánynak 100 gira ezüstöt kelle adnia. Elküldi Józsa deákot
újra a császárhoz és az érsekhez, hogy kath . lesz, ha Szatmárt és Bányát
megtarthatja. (II. ) - Józsa csakugyan bejelenti ezt az érseknek, a ki meg-
örül rája s találkozni óhajtana Balassival. (III.) - Balassi aztán fölkeresi
az érseket s köztök foly le az a párbeszéd , melyért a darab főképen íra-
tott. Nem egyéb ez, mint egy részletes gyónás, melyben Balassi ravasz
szánom-bánommal elsorolja bűneit s végül vagyis ennek folyamán 100 gira
ezüstöt ajánl fel az érseknek, ha feloldozza és szót tesz mellette a király-
nál. Erre a darab szerzője ezt mondatja az érsekkel : » Keszenem , jó Meny-
hárt uram és jó néven is veszem ; szivem szerént törekedem rajta és ennek
felette meg is ódozlak. Nem szükség minden bűneidet előszámlálnod , és
-
az nagy paphoz menned érette « . > Oh uram isten, szól erre magában
Balassi ― hogy nem igértem előbb az 100 gira ezüstöt ; tudom, hogy
ha ezt míveltem volna, nem kellett volna előszámlálnom enni sok árulás-
simat, kikkel immár mind az egész világ rakva leszen «.
E pár sor egyszersmind mutató lehet abból a maró, kíméletlen gúny-
ból, mely az egészen átvonúl s mindenesetre nehány évvel régibb a válasz-
uti comoedia nál, melyet aligha írtak 1570 előtt . A magát a hatalom bir-
tokában érzett unitárius szerző önti ki ebben haragját a katholicusokra
oly módon, mint az előbbiben egy másik szerző a reformatusokra , kiknek
különben praedestinatio-tanára ebben is kitér. Abban is rokon e két darab,
 17

hogy mind a kettő János-Zsigmond, mint az unitárius egyház föntartója

iránt rendületlen tiszteletet tanúsít ; dicsőíti mindkettő, amaz kevésbbé, ez
bővebben ; de emennek satyrája mélyebb, metszőbb, társúlva bizonyos
cynismussal, melyet jellemző módon tud Balassi szájába adni s vele kife-
jeztetni. De éppen ebben látjuk, hogy bárha meglepő jellemzetességgel és
változatossággal szólaltatja meg személyeit, ezek által mégis ő beszél ;
mert olyasmiket mondat el főleg Balassival, miket az ember nem szokott
magáról másokkal közölni . Ez az , miben rejlik a mű satyrája . És ha
valóban nem töredékkel van dolgunk, akkor világos, hogy nem is készült
valódi színdarabnak, csak satyrikus párbeszédnek. Noha mi inkább a töre-
dékesség nézetét pártoljuk ; mert a ki így tudott beszéltetni s az I —IV.
szakaszon át a cselekményt ily jól fejleszteni, az bizonyosan tudta is, hogy
körülbelől milyen egy színdarab akárminő kezdetleges formában is, a mint
tudta ezt Sztárai és a Válaszuti comoedia írója is. Itt maga a czím, hogy
>comoedia < -nak van nevezve, nem bizonyít semmit ; adhatta ezt a töredék-
ben talált műnek Karádi is. Azonban nem szaporítjuk a hozzávetések amúgy
is nem csekély számát . Eléadásra e formában bizonyosan soha nem került ;
de névtelen írója az I– IV. részben , Balassi Bálint művein kivül, aligha nem
a legbecsesebb költői emléket hagyta nekünk a XVI. századból.¹
Az iskolai eléadások közül kiemelendő az, mely 1637. okt. 15 - én a
gyulafehérvári udvarban folyt le. A darab egykorú kiadásban szerencsésen
reánk maradt. I. Rákóczi György fejedelem t . i . fiai számára Keresztury
Pál vezetése alatt » schola aulica «-t állított Fejérvárt, melyben a fejedelem
fiaival egy nehány főúr gyermeke tanúlt még, kivülök 8 az I. és 6 a II.
osztályban. Ezeket Keresztury s a fehérvári iskola pár híres tanára (Alstä-
dius, Fischer és Bisterfeld) oktatták, mig a fejedelmi fiúk világi nevelését
Herczeg Zsigmond vezette . Itt a két fejedelmi fiú, György és Zsigmond,
1637 aug. 15 -én confirmálódtak a nagy templomban s okt. 15 - én egy még
szebb s nagyobb ünnep alkalmából, minthogy a nagyobbik, György és 6
társa, mint végzettek az iskolát odahagyták, a fejedelmi palota elfogadó
termében egy iskolai drámaféle került színre, melyben minden szerepet a

¹ A műnek egész kis irodalma van. Legelőször Horváth István födözte föl a gr.
Teleki László könyvtárában s említést tett róla a Hazai és Külföldi Tudósításokban 1806.
(48 sz.) Bővebben szól róla a Tud. Gyüjt.- ben 1819. Tőle vette át Németh : Memoria
Typographiarum 1818. 381 1. - Horváth Karádit tartja szerzőnek. Ma e példány az aka-
demiáé. Kiadva Toldynál (Költ. kézik . Első kiad . I. ) és Kertbenynél (Magyarorsz. legrég.
drámairod., a függelékben) . Kertbenytől németül is : Die Fürsten- Verrathe des Melchior
Balaschscha. Leipz . 1874. Veit. Bővebben Toldy művein kivül, 1 Beöthy : Az első magy.
polit. színmű és kora. (Szinműírók és színészek. 340-406 l . Kadocsa Lippich E. A magy.
dr. gyermekkora. 1884. Karádi életéről 1. még Jakab E. Egy XVI. száz. kiadatl, magy.
színmű. (Koszoru 1879. II . 337 l .) , Bod P. M. Áthends (Kárádi néven ) stb .
EI
E GY TANAC
M S
ÁRA
KÖNYVT
C
MISKO
 18

>> schola aulica « II . o . tanulói adtak ; magát a latin darabot, mely egyébként
szorosan véve, színdarabnak alig mondható, Schola Triumphata (Diadalmas-
kodó iskola) cz. a., Alstädius, a fehérvári iskola rectora írta.¹
A mint a mű czímlapja is tanúsítja , az előkelők, nemesek és minden
rendű hallgatók nagy számmal jelentek meg az ünnepélyen . A darab vál-
tozásokra, jelenetekre osztva nincsen, bárha négy elég természetes jelenetre
oszlik. Az első szerint ( 1—19 1. ) György tanulótársai (Országh Mihály,
Debreczeni Zsigmond, Usz Gábor, Nyári Miklós, Lázár György és öcscse
Zsigmond, ) mint vitatkozók szerepelnek, melynek tárgya az , hogy féltik
Györgyöt az udvar légkörétől, mely másokat is megrontott már ; azonban
képzettségén megnyugodva bocsátják el, mert Marsnak rá szüksége van.
Az egész jelenet hexameterekben van írva . Ekkor változik a kép . Ebben
Ország Mihály, mint Mars követe lép föl és Zsigmond herczeg Pallasnak
öltözve fogadja őt trónon ülve. Mars követe eléadja, hogy a sok háború
miatt elkedvetlenedett Mars megkérdezte az emberek szavazatát s azok a
béke mellett nyilatkoztak, melyet Mars is legjobban szeret. Azonban a
most dühöngő háború , mely nyugaton, délen , északon szünetlen foly (czél-
zás a 30 éves háborúra), feldühösítette őt s elhatározta, hogy állandóvá
teszi a háborút . De mi kell a háborúban leginkább ? Jó vezér. Ilyennek
pillantotta meg Györgyöt s kéri, hogy adja őt át. Pallas erre neheztelve
válaszol, hogy Mars őt híveitől megfosztja s rosszalja, hogy mint régen ,
nem nevelt híveket magának. Azonban Mars mit ér Minerva nélkül ? Elé-
adván udvarának jelességeit, különösen dícséri Györgyöt s » inkább óhaj-
taná a halált, mint szívének ily vigaszát elveszítse; « azonban nem akarván
Marssal összeveszni, megrendeli, hogy Györgyöt illő tisztelettel vezesse be.
» Ekkor már fényben bevezetik Rákóczi Györgyöt s a palota közepén meg-
állva, elmondja búcsúbeszédét « (3 jelenet. ) Úgy az előbbi rövidebb két
beszéd, mint e hosszabb, prózában van írva ; s kivált György latin beszéde,
melyet természetesen Alstädius írt, nagyon szép és hazafias. Végig tekint
a kor háborúin, a haza szenvedésein, melyek mint gyermeket már búval
töltik el s azt találva, hogy nem gondolnak eléggé a hazával , mint a hogy
más nemzetek teszik, fegyverre szólítja az erős férfiakat, ifjakat, gyerme-
keket, sőt kisdedeket is. Ezután hosszabban szól a harczias élet s a fegy-
ver iránti helytelen ellenszenvről, a spártaiak helyes neveléséről, a mi
ifjaink asszonyos, puha szoktatásáról s a hadi életet magasztalja. Igaz , sokan
vannak, kik méltán kárhoztatják a fegyverek borzalmait s való, nincs a
békénél édesebb. De midőn a föld, már az ősi bűnök ideje óta s főleg

1 Schola Triumphata. Albae-Juliae, ex Typographiâ Suae Celsitudinis. M. DC.

XXXVIII. II + 56 lap 4º . Az előszó végén J. H. A. betűk = Joh Henricus Alstedius
Régi M. Kv. II. 523 sz.
 19

most annyira fel van fordúlva, ugyan miben lehetne biztosság a fegyveren
kivül ? Újra a haza szenvedéseiről szól, az elmúlt dicsőséget említi s me-
gint fegyverre hívja a férfiakat s ifjakat. » Vesszek el, kiált, ha életemet
véremmel érted , oh Dácia és Pannonia, a legbátrabban kiontani vona-
kodom. << A hazaszeretet e kifejezése után szülei , nevelői , (Herczeg és Ke-
resztury), testvére iránti szeretetéről s hálájáról szól ; búcsúzik tőlük, midőn
most apja a könyvek után fegyvert rendel kezébe és fogadást tesz köte-
lességei teljesítésére. Végre mindnyájoknak rendre » isten hozzád < -ot mond.
(14-39 1. ) Ezt az utolsó (4-ik) jelenet követi, melyben testvére hexamete-
rekben, a többiek distichonokban búcsúznak el, miközben Országh egy
Balassi-formájú latin búcsúkölteményt szavai el ; Zsigmond pedig Pallas
meghagyásából 41 gnomát mond neki útravalóúl , melyek után mindnyájan
még egy-egy sorban elhalmozzák jó kívánságaikkal (köztük Nehéz György,
Béldi János, Perényi Gábor, elébb nem szerepelt tanulótársak is) .¹
Ez az udvari jelenet 1640. máj . 7 -én , midőn a második fiú , Zsig-
mond hagyta el az iskolát, ismétlődött, melyről Pallas Dacica cz. a. egy
egész kis kötet maradt meg Bisterfeld (Joh . Henr.) tollából. Ez Szőlősi
János prologjával kezdődik, folytatódik a tanulótársak váltogatott beszél-
getésével az iskoláról és életről ( 1—27 1.), Zsigmond s a tanulók beszé-
deivel prózában az iskola királya előtt, melyekben tanulásuk eredményéről
számolnak be, (27-50 l .) , a szentírási mondásokkal stb . (50-100 1. ), me-
lyek mellé Zsigmond a megfelelő helyet (rész , vers ) odatette fejből , Zsig-
mond búcsúbeszédével ( 101–132 1. ) , a tanulók üdvözletével ( 133—143 l . ) s
végződik Gelei Katona István és Bisterfeld üdvözlő beszédeivel ( 144—155 l .). ³
Részletesebb ismertetéséről lemondunk ; mert egyrészről nagyon emlékeztet
az elébbire, másrészről jellege még kevésbbé színdarab.
Általában megjegyzendő, hogy az erdélyi ref. iskolák a XVI - XVII- ik
században nem igen tartottak iskolai eléadásokat . Inkább a múlt században
kezdtek újra itt-ott belemelegedni egy egészen más befolyás hatására. Ezért
majdnem magára áll Cserey Mihály adata egy nagy-enyedi eléadásról 1693
május 2 -ikáról, mely meghivott nemes urak előtt folyt le. » Volt az Enyedi
Collegiumban mond -
— igen szép actus Árpádról és mellette levő hat scy-
thiai kapitányokról, mikor Scythiából kijövén sok néppel pannoniai Suaches

¹ Szól róla röviden Szilágyi is : Rákóczy Zsigm 27.9 1. Itt nem tudjuk mi alapon ,
azt mondja, hogy az ifjú György latin beszédét maga írta . Ez lehetetlen György 1621 jan .
30-án született . Ekkor tehát még csak 16 éves volt. Ily cicerói stylű beszédet általában
nem tudnak 16 éves ifjak s még kevésbbé tudhatott írni György, a könyvek nem nagy
barátja .
2 Régi M. Kv. II . 533 sz.
• Közbül Gelei beszéde 6 szztl . lap.
 20

(így) királyt levágván ,

minden hadával Magyarországban letelepedtenek,
melynek nézésén jelen voltam « .¹
E leírásból egy a jezsuita -drámák mintájára készült darabra kell kö-
vetkeztetnünk. Ez az eléadás semmiesetre sem az egyetlen ; Szilágyi is
említi, hogy voltak itt-ott ily játékok, de nem nagyon gyakoriak s több ref.
iskolában épen nem divatoztak. Lehet, hogy erre befolyt az 1562 -ki deb-
reczeni hitvallás határozata, legalább a XVI. század második és XVII . szá-
zad első felében ; mert érdekes, hogy Sáros-Patakról is csak 1667-ből van
adat iskolai színjátékról ; noha úgy, hogy már elébb is voltak ilyenek és
2
hogy őket Kassára is bevitték a reformátusok iskolájába. Hihető, hogy
ekkorra az a canon feledésbe merült. Hasonlót olvasunk a n .-váradi ref.
iskoláról, a hol 1656-ban Pápai Borsáti Ferencz, a költészeti osztály ta-
nítója tartott tanítványaival eléadást, mely alkalommal a szereplők egyike
Borsáti Metamorphosis czímű latin költeményét szavalta el a megboldogúlt
Rákóczi Zsigmond emlékére. E mű előszavában azt mondja a szerző, hogy
az eléadás » nálunk megszokott módon « történt a tanulók gyakorlása végett
s megtudjuk azt is, hogy valami oly darabot adtak, mely a muzsákról szólt.
E szerint itt is csak a XVII . században voltak szokásban az évi iskolai
eléadások. Sztáray darabjait a canon előtt írta .
A szóban forgó debreczeni canon » a játékokról, tánczokról és látvá-
nyosságokról így szól : » Az írás tiltja a haszontalan beszédet, tréfás bohócz-
kodást , aljasságot és bármit, mi a kéjvágy fáklyáját gyújtja meg. (Mat. 12. 17 .
Eph. 5. Rom. 13.) Hasonlóképen a harmadik parancs : Ne vedd föl hiában
isten nevét ; ugyanezt tiltja a hatodik, hetedik, nyolczadik. Mivel pedig a
játékok, látványosságok, szemtelen tánczok nem szűkölködnek a rosszak
nélkül, tehát tiltjuk és kárhoztatjuk őket a gyülekezetekkel. Mert a kik
színjátszói álarczokat vesznek magokra, aljas viseletet és taglejtéseket csi-
nálnak, a kéjvágy fáklyáját gyujtják meg . Igy az atyák : August . , Ambro . ,
Chriso., Hiero ., Hilla., Theophy., Anshel., Orige . és mások e rosszakat kárhoz-
tatják. (Rom. 13. Eph. 5. Mat. a magyarázatokban. A baseli zsin. 21 űlésében ,
syno. 8. gener : canon 16. ugyane szókkal kárhoztatják. ) Nem tiltjuk azon-
ban a tisztességes és nem arczátlan játékokat s a szemérmes tánczot, a
lélek felüdítése végett, melyben nincsenek arczátlan és tulságos szabados
mozgás és lejtés : a mint Dávid és a szent leányok tánczoltak. (2 Reg:
16. Eccles : 3. Marc : 6. Mát : 14. Vide patres, Matth : 11. Énekeltünk és
nem tánczoltatok. ) A játékot és a mámorból s részegeskedésből eredt bál-

1 Cserei naplójegyzeteiből szerző közl . Erdélyi Múz. 1892. 19 1.

2 Szilády : Régi M. Költők Tára. V. 341 .
3 Szilágyi Sándor . Borsáti ismeretl. isk. alk költeménye. Magyar Könyvsz. 1887 .
93 1. Sz. K. R. M. Kvt. I. 914 és II. 867 sz.
Szilády u . 0. 337 1 .
 21

ványimádó (idolatricam saltationem) tánczot, midőn az istennek s a szent

beszédek meghallgatásának és a közös istentiszteletnek szentelt napok já-
tékokban és tánczokban telnek el, mig a vallásos kötelességek illetlen nők,
játékok és tánczok miatt elhanyagoltatnak, kárhoztatjuk, a mint a szabá-
lyok és gyülekezetek utasítanak . A mint mondják : Úl a nép s felkél jád-
szodni.¹ Exod. 32.<

Több eléadásról tudunk az unitáriusok kolozsvári iskolájában , hol a

legrégibb iskolai eléadás tudtunk szerint - 1626 márcz . 22 -én történt,
melyet a tanulók azon alkalomból tartottak, hogy Bethlen Gábor második
nejével Kassáról jövet Kolozsvárt átútazott. Pár részlet az eléadás előké-
születeiről is ránk maradt. Ugyanis a fejedelem jöttének hírére jan . 28- án
a rector összehívta az ifjúságot, hogy az unitárius pap és a városi tanács
felszólítására egy comoedia eléadásáról tanácskozzanak s mint a következ-
mény tanúsítja, ezt el is határozták.
Ekkor, az oktatás szokott hátrányával, megindultak a próbák a kol-
legium udvarán , az óvári , jelenleg Ferencz-rendi zárda épületében , melyek
oly titokban folytak, hogy még az udvarra nyiló folyosó ablakaiból sem
volt szabad senkinek nézni és Almási András, meg Bölöni Mihály szoba-
főnököket 25—25 dénárra büntették, hogy a márcz . 10-iki próba nézését
némelyeknek megengedték.
A fejedelem márcz. 21 -én a zöld fenyősorokkal földíszített utczákon
bevonúlván nejével a városba, a tanuló ifjúság ünnepélyesen meghívta a
nemesség nagy részével együtt a másnapi eléadásra az iskola » palotájába «
(refectorium, mely ma is meg van), melyen » Erdély csaknem összes mág-
násai és nemesei megjelentek ; de a polgárságot e napon nem bocsátották
be«. A feljegyzés sem a darab czímét, sem a fejedelmi pár megjelenését
nem említi, a mi azt jelenti, hogy aligha vett részt rajta. Márcz . 25 - én
reggel a fejedelem elútazott s e napon d. u. ismételték az eléadást a meg-
hivott városi tanács és nagyszámú polgárság előtt.²
Noha korábbi adatunk nincs, mert a seniorok följegyzései 1626-on
kezdődnek, honnan ez az adat is került, az majdnem bizonyos, hogy ez
nem az első eléadás, a mint nem volt az utolsó sem. Bizonyosan nem is
mertek volna egy első eléadással épen a fejedelem elé kiállani.
Ezt bizonyítja az is, hogy az unitáriusok e gymnasiuma versenyezni

1 Mózes : 2. XXXII. 6.
" Némelyek pénzajándékot is adtak : egy német küldött 9 tallért Flisthich Péter
I frtot. A részt vett tanulóknak a rector 6 frtot, a benne szerepelt histrioknak (alakosok)
20 frtot adott . Két ifjút (Pákai János, Gidófalvi János), mert az eléadásban részt venni
nem akartak, egy hónapra eltiltottak a közös asztaltól Benczédi Gergely : Színi előadás
Kolozsvárt 1626-ban . Ellenzék. 1892. 235 sz . s az unit. gymnasium seniorainak jegyzetei.
Ezeket Benczédi úr szívességéből láttam.
 22

igyekezett a monostori jezsuitákkal s az iskolai eléadások és nyilvános verseny-

szónoklatok csak oly szokottak valának, mint ezeknél, melyeken a városi ta-
nács, polgárság és mágnások is megjelentek. Eléadtak ily czímű darabokat :
Ajax versenygése Ulissessel, Achilles fegyverei miatt ( 1627 aug. 21.) , Zsuzsánna
és az öregek (1652 szept . 18 ), ¹ Krisztus passioja, melyet a rector, (Márkos
Dániel) maga írt ( 1669 ápr. 16.) , Gyermekgyilkos Herodes ( 1680 decz . 3.),
Krisztus születése ( 1700 decz. 30.) s van tudomásunk egy 1703 decz. 11 -ki
eléadásról is . Ebből látható, hogy felváltva adtak magyar és latin darabokat,
télen a refectoriumban, nyáron az udvaron, mikor a nézők a folyosó ab-
lakaiban kaptak igen jó, páholyszerű néző helyeket . Fel van jegyezve to-
vábbá, hogy 1700 decz . 30 -án Krisztus urunk születése cz . darab eléadásán
jelen volt a kormányzó is nejével és vejével , br. Wesselényi Istvánnal,
továbbá Bánffy Kata, számos ref. és unitárius pap, tanár és nagy közönség.⁹
Hozzáteendő ehhez az , hogy unitárius iskolákban vidéken is voltak
eléadások, még pedig nem ritkán . Igy 1722-ben Szentmártoni Simon nagy-
ajtai unit. tanítót a jun. 21 -én tartott főtanácsi ülésen oly comoedia írásá-
val és eléadásával vádolták, melyben kifigurázta az esperest, kurátort,
melyre a szomszéd községekből számos néző sereglett össze . A főtanács
ekkor más hasonló esetekre is vonatkozva , a következő canont hozta :
> Serio imponáltatik (komolyan rendeltetik) minden tanitómester atyafiaknak,
hogy afféle formalis comoediáktól abstinalván (tartózkodván) az arsoknak
reguláira és bizonyos Classicus Authoroknak expositioira legyenek egyenest
intentusok, afféle haszontalan intervallumokra nem excurrálván « (téve-
lyedvén.)³
Tehát ez a canon nem tiltja el a színjátékot, csak elrendeli, hogy a
classicus mintákat kövessék s tartózkodjanak a hasonló gúnyolódásoktól .
Ezek az iskolai eléadások átvezetnek Felvinczi Györgyhöz , ki Leo-
pold császártól az első színjátszói engedélyt kapta, a mennyiben erről maig
tudomásunk van s így ő az iskolából az eléadásokat kivitte vagy ki akarta

vinni a közönség közé .

Felvinczi 1672 máj . 27-től 1673 ápr. 11 -ig a kolozsvári unit. gymna-

1 Talán ugyanegy a Sixtus Betuleius darabjával s latinúl adták Sajátságos, de ked-

velt tárgya volt ez a humanistikus iskolai drámának.
2 Az eléadás latin volt s a kiadott Argumentum (Tartalmi vázlat) ránk maradt lus-
trissima totique Christiano Orbi salutarissima De Nostri Jesu Christi Nativitas cz. a.
(8° 4 szztl. lev . ) A darabot a szónoklati osztály adta elé s 10 kimenetelből állt. Az Ar-
gumentum latin-magyar.
3 Benczédi Gergely : Színi eléadás Kolozsv. 1626- ban. Ellenzék. 1892. 235 sz. Itt
írja még, hogy 1713. szept. 7-én Derzsi István unit. ig. Vir Regius cz. darabját adatta elé
13 kimenetelben Saul és Dávid viszályáról, mely Aranyosrákosi Székely S szerint azon
évben nyomtatásban is megjelent. ( Unit. vall. tört. 190 l.)
Neve hol így Fel- Vinci, hol Vintzi stb. Maga is mindhárom alakban irtą.
 23

siumban senior, tehát ekkor úgy 24 éves ifjú volt ; e szerint 1648 tájt
született, mint maga írja Leopoldhoz intézett kérelmében, alacsony sorsú
szülőktől s mint kis gyermek, árvaságra jutván, könyörületes embereknél
nevelkedett hol itt, hol ott. Utóbb az iskola nevelte fel . Mint seniort egy
rossz nőszemély miatt ápr. 11 -én késő este az iskolai börtönbe zárták .
s
mert a lakatot leütötte, megbékózták s az iskolai bírói szék félévi börtönre
ítélte . Alig 18 nap mulva már bocsánatért esedezett ; de nem kapván ezt
tüstént meg, a békót is leverte máj . 15 -én s megszökött. Utóbb ezért is
megszenvedvén, a toroczkói iskola rectora lett nehány évig ; azután kalan-
dos életre adta magát, örményeknek és másoknak mindenféle szolgálatokat
tett ; utóbb I. Leopold udvarában latin tolmács volt, komédiákat és verseket
írt.¹ Kóborlása alatt sok helyt megfordúlt s így adhatta ki Lőcsén 1689-ben
Igen szép historia az Ferusalemből Ferichoba menő . . . . embernek állapattyá-
ról cz. művét. Ugyane tájt írhatta híres Comico - Tragoediá-ját Pluto és
Jupiter villongásáról, melyet akkoriban Ördögök históriája néven ismertek.
Ez ugyan csak egy 1767-ki kiadásban maradt ránk ; de épen erről tudjuk,
hogy már 1693 -ban megjobbította s így talán akkor már másodszor jelent
meg, valószínűleg szintén Lőcsén . Kolozsvárt adta ki a Șchola Salerlitana
magyar fordítását alexandrinekben 1693 -ban, mely 1694-ben Lőcsén újra
megjelent. Ezeknek az ismeretlen szerzőtől eredő, latin hexameterekben írt
orvosi tanácsoknak eredeti czíme Regimen Sanitatis s első kiadásuk még
1480 tájról való . Azóta Villanova Arnoldus s mások bő jegyzeteivel szá-
mos kiadásban terjedtek el s minden európai nyelvre lefordították őket ;
magyarra először Felvinczi, kinek fordítása 1770 és 1776-ban Kolozsvárt
még kétszer megjelent névtelenül s Kovachich a latin szöveget egyebekkel
együtt még 1821 -ben is kiadta Budán . Mikor e könyve Kolozsvárt meg-
jelent, Huszár Mihályhoz intézett ajánló levelében magát » nemes Kolozs-
vár városának egyik hites szolgabírójá « -nak írja.2 Hányatott életében tehát
némi időre pihenője akadt ; azonban, úgy látszik, rossz sorsa nem hagyta
el ; 1696-ban leégett mindenestől s elébb is kétszer a tatárok, kétszer a
labanczok minden házi holmijától és igás lovaitól megfosztván , annyira
eladósodott, hogy Kolozsvárt hitelezői miatt nem maradhatott. Ekkor három
gyermekét itt ismerőseinél elhelyezvén , teherben levő beteg feleségével

1 Ez adatokat Uzoni-Fosztó : Unitario- Ecclesiasticae Historia Transylvanicae I.

407—8 1. és II . 232 1 .
2 Műveit felsorolva 1 Szabó K. R. M. K. I. 1374 , 1449, 1459, 1502 , 1540, 1624
sz. a A Schola Salernitana 1693 ki kiadásáról 1. Uzoni-Fosztó id . h . Comico- Tragoediá-ja
az 1767 -ki kiad szerint h. n. 8° A-C 24 lev. A dialog a C, lapig terjed, ezt egy leírás
követi A Pokolról, 8 oldal, végűl : Summa Suplicationis Georgii Fel-Vintzi Transilvani ad
Caesaream Majestatem directae . (6 latin verssz )
 24

együtt gyalog Bécsbe ment s az úton csak kevés házi holmijok eladásából,
ezek elfogytával koldulásból és kéregetésből éltek .
Bécsbe érvén, latin nyelven kérelmet adott be Leopoldhoz, melyben
élete folyását egész naivúl elmondván, hozzá teszi, hogy vagyona sohasem
volt, bár egy tenyérnyi földje sem ; mások fedele alatt élt és hogy latin s
irodalmi tudása tartotta fenn eddig ; de a mennyire ez kiemelte, mostoha
sorsa kétannyira dobta le. Mindezeknél fogva kéri a teljes fölmentést minden
adó , járulék, hadi és polgári teher s katonai szállásolás alól, hogy ezután
békében élhessen ; mert nem rég is adója lerovása végett párnáit kellett
eladnia. Megesett rajta, hogy ugyanezért börtönbe vetve, köpenyét kellett
tél idején zálogba vetnie s még maig sem bírta kiváltani . Ő tehát a va-
koknál és sántáknál is nyomorúltabb s kéri, hogy az engedélylevelet ere-
detiben kapja ki ; mert a másolónak fizetni nem bír. Kéri továbbá, hogy
hitelezőitől legalább egy évig mentességet kapjon s ha akkor sem fizetne,
ám tegyenek vele a szerződés szerint. Ezt rendelet alakjában kéri kiadatni
vagy a hogy szokás. Harmadszor adósságai lefizetése s némi önfentartás
szerzése végett, mivel a szabad mesterségek szokottabb fajait ismeri,
nevezetesen költeményeket latinúl és magyarúl egyaránt tud írni rithmus
és rím szerint s tudja őket készítni , szerkeszteni, elrendezni és feldíszítni :
könyörög tehát a felséghez, hogy kegyelmesen engedje meg nehány maga
mellé veendő s erre alkalmas társával, kiket erre megtanítna, hogy ad-
hasson elé Magyarországon és Erdélyben s a kapcsolt részeken comicus
játékokat, tisztességes párbeszédekkel, jelenetekbe osztva és tragédiás szín-
játékokat, melyek kiválók tisztességes tanulságaikkal és az ész kimívelé-
sére, belátására, javítására, felvidámítására szolgálnak s tisztességes, nem
aljas tréfákkal vannak telve, melyek többet használnak a tömegnek, mint
a szemfényvesztők (praestigiatorum) és kötéltánczosok ijesztő mutatványai « .
Igéri, hogy engedélye esetén a tízedet szerzeményeitől pontosan meg-
fizeti . E czélra a városokba és várakba szabad menedéklevelet kér, meg-
jegyezvén , hogy e mellett épségben maradjon azon iskolák, kollegiumok,
gymnasiumok joga, hol ily játékok gyakorlatban vannak. Negyedszer kéri,
hogy mivel csak két napra van élelmi szere , lássa el ügyét gyorsan a
felség ; mert ez ismeretlen helyen, a nyelvet sem tudva, éhség miatt pusz-
túlnának el nyomorúlt nejével együtt.
Az utóíratban, mert az is van, a második pontban a hitelezőktől egy
évre kért mentesség helyett egy ajánlólevelet kér azon nagyobb és kisebb
városok mindennemű papjaihoz, melyeken haza felé át fog útazni, hogy
ezek őt a templomi szószékből a hivek adakozó kegyelmébe ajánlják s így
ne csak föntarthassa magát, hanem gyűjthessen is valamit hitelezői számára .
E kérelemre Leopold a szabadalomlevelet 1696 október 23 -án adta
ki, mely szerint a 3 -ik pont alatt kért játszói engedélyt megkapta egész
 25

Magyarországra, Erdélyre s a kapcsolt részekre, meghagyván az illető he-

lyek tisztviselőinek a censorság jogát ; csakugyan fölmentette minden adó
alól, mig fekvő vagyont nem szerez ; de meghagyta az egyes helyeken a
10-ed szedhetés jogát . A kérelem többi részére a szabadalomlevél nem tér ki.
E kérelem és szabadalomlevél érdekes mívelődéstörténeti adatokat
nyujtanak, melyek mind itt föl nem sorolhatók. Úgy látszik, nem kért
egészen szokatlan valamit s a válasz könnyen jött . Nem kétséges, hogy
haza érve, rhythmusai < -t, melyek nagy számmal lehettek a ránk marad-
takon kivül is, csakugyan eléadta nyilvánosan ; mert ezek kétségtelenül ily
czélra készültek s járt udvarokról udvarokra, hol vándor lantos módjára
énekelte vagy szavalta őket, mint a hasonló elébb élt vándor lantosok.
Sőt a hagyomány szerint Kolozsvárt, a hol ma is láthatók széles ereszük-
kel kinyúló házfedelek, ezek széles hiú-ablakaiból tartotta eléadásait, me-
lyeket a közönség az útczáról hallgatott. Szabadalomlevelének igénybe
vételéről közelebbi adataink nincsenek ; de e kérelem utáni művei minden
esetre nyilvános eléadásra, kedvkeresésre, mulattatásra alkalmasabbak, mint
az elébbiek, mint Procuratoria dicsérete ( 1697.), Királyunk eo Felsége Er-
délyi Proto-Notariainak .... Ditsireti, melyet az 1698-ki diétán írt (Klv . 1699.) ,
Természet próbája ( 1701. ), melynek csak egy hely és év n . 2 -ik kiadása ismert .
Ezek mellett egy csomó más művet tulajdonítnak neki, u . m . Benkő s utána
Seivert Árusok Ditsérete, Nyavalyák Gyülése vagy Historiája, Echo, Nyer-
gesek Ditsérete, Fó Gazdaszszonyokról, Hegedü Ditsérete, Mausoleum Regum
Ducumque Hungariae, Uzoni-Fosztó Trója historiája (Dares Phrygius után),
Ritkán kellő híves szellő (1706.) cz . költői kisebb- nagyobb műveket, melyek
kétségtelenül nyilvános eléadásra készültek.¹ Annyi azonban bizonyos, hogy
utóbb eléadásainak, bárminők voltak azok, emléke teljesen elenyészett s
XVIII . évszázi íróink a színészetet a magyar ember által nem kedvelt fog-
lalkozásnak mondják.

1 V. ö Jakab E. Kolozsvár Tört. III. 56 és 99 1. - Magyar Könyvesh. 62 1. -

Siebenb. Quartalschr. VII 2 1. A rávonatk. irod többi részét 1. Az erd. m igy. játéksz.
kezdete értekezésemet. Erdélyi Múz. 1892. Külön lenyomatban is 2--7 1. A Leopold-
féle szabadalomlevél facsimiléját 1. Váli : A magyar színészet tört. 54 1. után, újra jobban
A magyar színészet műkincseiből művében u. ő , újabban a Beöthy-féle Képes irodalom-
tört.-ben stb. ― Váli Béla a Comico- Tragoedia . Constans Scenis Quator cz. névtelenűl
megj . művet is neki tulajdonítja id . művében . Leopoldhoz intézett kérelmét s a vá-
laszt másolatban a szính. levéltárban találtam meg Kolozsvárt.
 III. FEJEZET.

A jezsuita iskolai dráma.

A jezsuiták átveszik az iskolai dráma művelését. Terentius, Plautus és Seneca iskoláik-

ban. A humanista és jezsuita dráma ellentéte -- Szerepe a szabályzatokban. A
Ratio Studiorum-ban. -- Az ausztriai provincia szzbályzatában. ― Czéljok. - A szabályok
áthágása. A tanárok képzése a drámaírásra. - A jezsuita dráma főbb vonásai - Elég-
telenségük a kitűzött czélra. -- Káros hatásuk az oktatásra. - Kropf utasítása. -- Az
adjumentumok által szabott korlátok - Az iskolai drámákkal történt visszaélés . Ennek
okai Az iskolai dráma az 1832 ki Ratio-ban.

Ha így a protestáns iskolák és gyakran az alsóbbrendűek is tartottak

iskolai eléadásokat, de sohasem állandó kitartással, azonban a jezsuiták a
gymnasiumi elméleti és gyakorlati oktatás s a felfogásuk szerinti jellem-
képzés egyik legfőbb eszközévé tették. A jezsuita-rend 1540 október 27-én
erősíttetvén meg, minthogy egyik fő czélja volt, >> hogy a gyermekeket és
tudatlanokat a keresztyénségben oktassa « ; tehát a tanítást igyekezett min-
denütt kezébe venni, hogy a jövő nemzedékre hasson . Mi volt azonban
természetesebb a XVI . évszáz derekán, mint hogy átvette az akkor divatos
oktatási rendszert, mely a scholasticus oktatás romjain a humanismus és
protestantismus befolyásával újabb fejlődésnek indúlt s így átvette főleg a
Sturm-féle rendszert. Itt lelte az iskolai drámát is. Meg kell azonban jó
előre jegyeznünk, hogy akár Plautus, akár Terentius olvastatását vagy ál-
talában latin classicus comoediákét egészben már az 1586-ki Ratio Studio-
rum tiltja s csak pár részletet enged meg.¹ Sőt Terentiust az 1540-ki , a
magától Loyolától eredő Constitutio is tiltja a következő szókkal : » Ha
némely (könyvek) egyáltalán nem tisztíthatók meg, mint Terentius, inkább
nem olvasandók, nehogy a dolgok minősége a lelkek tisztaságának ártson « . ?

1 Monumenta Germaniae Paedag. V. 179 1

2 U. ott II. 59. Ezt a mondást, mint a mestertől eredőt, az 1599-ki Rtio Studiorum
szó szerint ismétli. U. ott II. 262 1.
 27

E tilalmat csak kevéssé mérsékli, hogy a felnémet provinczia gymna-

siumi tervében, a nagyszüneti olvasmányok közt, Plautus két műve is helyet
foglal (Captivi, Trinummus) 1602/4-ből ; ¹ hogy a syntaxis tanítójának ajánl-
tatik az iskolai drámában Terentius vagy Seneca utánzása, » ha ugyan a
tartalom súlya megkívánja « . Ellenben Seneca darabjai a legkorábbi idő
óta inkább szerepelnek a tankönyvek közt, mint 1593-95 -ben a német
collegiumok IV. osztályaiban (in Humanitate) Hercules furens és Oetaeus ; ³ s
továbbá ajánlva az V. osztálynak egyik tragoediája, a » libri caniculares <<«
közt összes tragoediái 1602 /4 -ből s utóbb is állandóan a felső német pro-
vinciában ; szintén ajánlva a felső-rajnai provinciában 1735 -ből a rhetori-
cában Hercules furens, ugyanez a bambergi gymn . könyvei közt szerepel
1742/43-ban szintén a rhetoricában, s a cseh provinciában 1753 -ból Medea.⭑
Tehát Seneca olvasása sem volt általános , még kevésbbé a görög tragicusoké.
Itt hát megállapítható az ellentét a humanisticus és jezsuita szín-
darab közt. Amaz egyenesen Plautus és Terentius nyomain fejlődött ; ez
épen nem, vagy inkább Seneca nyomán és bevallott czélja is más volt.
Az iskolai dráma nyomai iskoláikban nagyon koraiak ; ezért a pro-
vincialisoknak szóló 1577-ki szabályok kiterjeszkednek rájok, midőn meg-
hagyják (58 pont), hogy csak nagyon ritkán engedjék meg comoediák és
tragoediák játszását, csak latinúl és illedelmeseket, s vagy magok vagy
mások által előbb vizsgáltassák meg őket ; a templomban pedig sem ilyen,
sem egyéb előadásokat ne engedélyezzenek « .5
Kezdetben iskolai drámát legtöbb helyt évenként kétszer adtak s csak
a két felső osztályban (IV -V. , illetve V-VI. ) , s itt egy 1580-ki rendelet
az írásbeli dolgozatok közt is említi . Az eléadások alkalma volt az iskolai
záró ünnep kisasszonynapja tájt vagy kiválóbb férfiak látogatása , melyről
a kölni coll . szabályzata már 1552 -ben szól . A rajnai provincia visitatora ,
Manareus Oliverius pedig 1583 -ki s 1586-ban a generalistól is jóváhagyott
rendeleteiben a rectoroknak már így ír : » Bárha megtartandó a provin-
cialisok szabályzatának 58. pontja, hogy tragoediák és comoediák játszása
csak a legritkábban engedélyezendő ; de ha az előkelők komolyan kívánnák,
a provincialis szelid elnézést gyakorolhat (' ɛɛixetx) « s csak templomi öl-
tönyök és eszközök használatát, szent cselekvények belevegyítését s a rend
valamely személyére vonatkozásokat tiltja meg.

1 U. ott. XVI. 2.
2 U. ott. 205. U. ott. XVI . 16 l. ajánlva Plautus a Dionysius Lambinus és Jo. B.
Pius kiadásaiban . Tanítók képzésére utasítás a rajnai provinciában .
3 U. ott. II 318, XVI . 25 , 26 , 27 , 28, 29 1 .
▲ U. ott. XVI. 2 , 3 , 6 , 15 (a Delrio-féle kiad. Antwerpiae . 1576. 4º 381 l .) , 25—29,
44, 47 1.
* U. ott. II. 129 Į .
 28

E hely az iskolai eléadások már akkori népszerűségére utal, t. i.

hogy az előkelők néha megkívánták őket . Ha aztán ilyenkor maga a tar-
tomány herczege óhajtotta az eléadást, nem is kellett bevárni az idő rö-
vidsége miatt a provincialis engedélyét ; csak az oktatás főnökének s a
rectornak kellett az eléadandó darabot gondosan megvizsgálni, nehogy
valami ízléstelen , illetlen, kevéssé komoly vagy rút kerüljön a közönség
elé a mi műhelyünkből. Végre mindig gondoljunk az effélékben a közjóra
és díszre «< , mond Manareus.¹
A rend iskoláinak gyors szaporodása már 1586-ban szükségessé tette
az egységes oktatási terv készítését, mely Rómában hat atya kezéből került
ki, szabályokba foglalván az akkori gyakorolt oktatási rendszert, melyet
ők a rend érdeke szerint módosítottak. Ez a Ratio atque institutio studio-
rum alapúl szolgált az 1599- ki végleges Ratio
Studiorum-nak. Ez a VI.
fejezetben felsorolván azon eszközöket, melyek az ifjakat a nemes művé-
szetekre kapatják, így szól az eléadásokról :
»Végre az ifjakat és szüleiket csodálatosan felvidítja, lelkesíti és tár-
saságunkhoz lánczolja az , midőn a gyermekek igyekezetöknek, játékbeli
ügyességöknek, emlékezetöknek némi bizonyítékát adhatják a mi munkánk
által az isk. színpadon . Adandóknak látszanak tehát comoediák és tragoe-
diák, azonban a provincialis szabályzat 58. pontja szerinti mérséklettel .
Ebben az látszik megfigyelendőnek, hogy ez a dolog, mely magában véve
elég alkalmatlan és fáradságos, majdnem türhetetlenné válik ; mert az a
sokszerű munka, mely a színjátékokkal jár, csaknem egészen a költőre
hárúl, ki pedig a mű megírásával már eleget fáradott ; egyebekben pedig,
a mik a tanulók begyakorlására, a költségre, a különféle ruhák beszerzésére ,
a színpad berendezésére tartoznak , másoknak, kiknek ő rendelkezik, köny-
nyíteni kellene, nehogy vallásos kegyességét, valamint egészségét veszély
fenyegesse. Ezért jobb volna tölök tartózkodni . Mivel pedig tragoediákat
sem mindenütt, sem mindig, sem gyakran adni nem lehet, hogy a tanulók
a gyakorlatról túlságosan le ne szokjanak, mely nélkül majdnem minden
poësis hideg és érdektelen, nem kevéssé szolgál segítségül, ha 3—4 -szer
évenként privatim a humanista- és rhetorica-osztályokban színi díszítés
nélkül a váltogatva beszélő gyerekek magok írta ecclogákat, jeleneteket ,
párbeszédeket adnak elé, melyeknek a kissé előbbrehaladottak által meg-
írandó részeit a tanító előre úgy rendezze el és ossza be, hogy aztán
összekapcsolva egy egészet alkossanak « .
Ehhez az óvatos engedélyhez az 1599 -ki végleges Ratio a rectori
szabályokban hozzá teszi még ( 14 p .), hogy : » a tragoediáknak és comoe-
diáknak, melyeknek csak latinoknak és nagyon ritkáknak kell lenniök, ar-

1 U. ott. II. 260 , 146 , 247. 278 1 .

 29

gumentuma legyen szent és kegyes irányú s nehogy valami nem latinúl

írt is betoldassék a cselekvénybe, továbbá illetlen dolog, vagy női személy
és női öltöny bele ne vitessék « . ?
Így látjuk szabályokba foglalva az iskolai színjátékokat, melyek
rövid idő alatt majdnem korlátlan népszerűségre jutottak. Alig félszázad
alatt a jezsuita gymnasiumok gondoskodtak iskoláikban egy úgynevezett
> theatrum < -ról, megfelelő szerelvényekről és ruhatárról , melyeknek gondozása
a dekán egyik fő kötelessége volt, ki egy a rector által kijelölt magisterrel
(alsó 4 oszt. tanára) kezeltette.2 Tudnivaló, hogy egy teljes jezsuita felsőbb
iskola alsóbb és felsőbb folyamból állt. Az alsóbb volt (studia inferiora) a
gymnasium s állt a rudimenta, grammatica, sintactica, humanitas és rhe-
torica osztályokból, némelyikben két évfolyammal . Ennek praefectusa volt
a dekán. A felsőbb tanfolyamnak (studia superiora), mely 2-3 u. n. phi-
losophiai évből s e fölött 4 theologiai évből állt, külön praefectusa volt
s az egész fölött állt a rector. Már most az ausztriai provincia részére ki-
adott 1623 -ki és 1658- ki szabályzatban a következőket olvassuk (Forma et
ratio gubernandi academias et studia generalia S. J. in provincia Austriae) :
>A rhetorica tanulóinak szabad évenként kétszer másfél órát nyilvános
szónoklatokat vagy vitatkozásokat tartani s a rector engedélyével a tanár
mint költő, nyilvánosan is bemutathatja egyszer magát ; de a díszletekre
csak kevés költséget fordíthat . Az alsóbb osztályokban ez nincs megengedve;
de eléadhatnak ott is egyszer Pontanus Progymnasmatum-ja mintájára ké-
szült kisebb drámát a szokott szónoklatokkal s beleelegyített kis számú ver-
sekkel . Ezekre a dekán ügyel föl, valamint hivatalból ő vezeti a comoediák

1 U. ott. V. 176 és 272 1. Megjegyzendő a női személyről és ruháról, hogy a felső

német provincia az 1599 nov. 3-ki augsburgi congregation e tilalom ellen kifogást emelt ;
mert sem profán, sem szent tárgyú darab nem nélkülözheti a női személyeket (persze fiúk
által játszva), elég annak megtartása, hogy csak tisztességesek szerepelhessenek. Erre a
generalis válasza : Már némelyek szerepeltetését abban a provinciában megengedtük, hogy
szabad legyen, a mig az ritkábban és korlátok közt marad , az eléadott személyek komo-
lyak és szerények ‹ . (U. o 488 1. ) - Midőn 1814 aug. 7-én a jezsuita-rendet újból vissza-
állította VII. Pius pápa, 1832 -ben átdolgozták a Ratio-t s ebből a föntebbi pontokat törölték,
csak a rhetoricai osztály tanárának van utasításúl adva, hogy néha kis drámai feladatokat
hagyhat s az osztályban minden felszerelés nélkül eléadathatja . (V. 412 1. ) Megtiltja ellenben
a nem benlakó tanulóknak a comoediák stb . látogatását vagy bennök a szereplést a rector
engedélye nélkűl . (U. o . 460 1 ) Ezt az engedélyt teljesen eltöröltetni kívánták a franczia
és német megbízottak. (XVI . 503 1.)
2 L. az ingolstadti alsó és felső iskola szabályzatában 1649-ből . E szerint a >becse-
sebb öltönyök jól elhelyezéséről gondoskodik, a kulcsot magánál tartja, hogy semmit tudta
nélkül ne lehessen kivenni‹ . ( U. o . IX_274 . 21 p. ) Részletesebben az austriai provinciára
nézve kiadott isk utasításban . (U. o. 344 1 16 p. ) N.- Szombatban ez az adjutor magistri
kötelessége volt, a ki az Aula berendezését is végezte s a megjelent vendégeket állásuk
szerint helyökre vezette stb. Regulae S. Fesu. 1679. N. - Szombat . 431 .
 30

és dialogok megíratását is. Azonban elébb, hogy minden oda nem illő el-
kerülhető legyen, a rector és a tanács beleegyezését kinyeri úgy a tervre,
mint ruhákra, közjelenetekre s egyéb szerelvényekre nézve. Ha pedig na-
gyobb tekintélyű férfiú kivánja egy ily eléadás rendezését, tapintatos módon
és főleg nyájasan kitudakolja, hogy mit, miként kell tennie. Továbbá né-
mely évben, rendszerint minden 3 évben valamely ünnepélyesebb eléadás
tartatik, melyre, ha más patronus nem akadna, a költséget a rector utalja
ki. A darabot ilyenkor vagy maga a dekán írja, vagy kellő időben figyel-
mezteti a rectort, hogy mással írassa , » kiválasztván valamely szent és
kegyes tárgyat, mely a theatrumon megállhasson méltósággal és az egyetem
ajánlásával « .
Tehát a színdarabokat a tanároknak kellett írni , vagy a dekán , illetve
rector által választott, vagy legalább is helyeselt tárgyról. A valódi Te-
rentiust vagy Plautust nem adták ; sőt magánkézből került darabot is csak
a praefectusok engedélyével lehetett eléadni. ?
Tudott dolog, hogy a jezsuita gymnasiumokban nemcsak eredetöknél
fogva, a mi a XVI. - XVII . században természetes, hanem azután is mindig
a tanítás fő, majdnem egyetlen komoly czélja volt, a latin nyelv gyakorlati
megismerése, melyben nyelvészeti vagy az a czél , hogy a latin nyelv esz-
köz csupán elsőrendű művek megismerésére, alig jött tekintetbe ; mert
hiszen latin classicusokat egész terjedelemben még a tanárok sem olvashattak
válogatás nélkül s mindvégig némely latin jezsuita írót egysorba helyeztek
a legelső latin írókkal és költökkel s mindenesetre inkább forgattatták. A
latin nyelv e begyakorlása volt fő az iskolai eléadásokban is, továbbá : az
ifjak megtanítása és begyakorlása a helyes testtartásra, a nyilvános sze-
replésben a bátorságra, a félelem és tartózkodás levetközésére, melyek ké-
sőbb, ha hivataluk vagy más körülmények kívánnák, a nyilvános szerep-
lésben akadályukra volnának.3
Ámde könnyű belátni, hogy ez eléadások a classicus latinság meg-
tanulására nem szolgálhattak ; mert nem régi latin , hanem jezsuita tanárok
darabjait adták elé . Ésnoha kezdetben az összes szabályok elrendelik,

1 Dialogis, comoediisque parandis ipsius quidem erit ex officio praeesse ( U o IX.

343. 14 p . )
2 Felső-rajnai provincia isk . szabályzata 1664-ből. ( U. o . 399 1 ) Ugyanez az iskolai
év zárását Szent-Mihály napjára tevén, utána következő napon dráma eléadását rendeli el
s utána a jutalomosztást, a következő osztályba menendők névsorának felolvasását és
Te Deum-ot stb. ( U. o . 399. 15 P )
³ Denis önéletr. 1 Kelle : Die Jesuiten- Gymn. in Österreich I. 86 1. > Institutum
illud (a comoediákét), quo consuefiebant adolescentes, ut non vererentur multitudinem
alloqui, quo formabatur os, confirmabatur corporis habitus , status et gestus, linguae la-
tinae familiarior usus parabatur, uno verbo : hanc oratorum palaestram criminati sunt
homines Jesuitarum rebus infesti« .
 31

hogy kizárólag csak latinúl szabad nagyon ritkán játszani s a darab 1½

óránál tovább nem tarthat ; e szabályokat gyorsan áthágták a költségekben
való mérséklettel együtt. Első sorban is nem ritkán évenkint 3-4 eléadás
is volt ugyanegy iskolában , kivált a XVII . század második felétől, midőn
a 30 éves háború után nagyobb lett a nyugalom. A kezdetben csak a rhe-
torica-osztályra korlátolt előadásokba mind többeket vontak be más osztá-
lyokból is ; úgy, hogy nem ritkán a játszó személyek száma másfélszázra
rugott, kivált a gymnasiumok létszámának szaporodásával . Közbe jöttek
aztán a honi nyelvű intermediumok, melyekben gyakori lett a rendből vagy
hatóságból az ismert személyek, a protestáns vallásfelekezetek kigúnyolása,
gúnyos versek elmondása a nézőkre, az öregségre, egyes mesterségekre,
stb. Ezekhez jöttek a mímelő jelenetek, tánczok, vívás, melyek mind bo-
nyolultabbá tették az eléadásokat . A tanárok és iskolák vetélkedése aztán
pazar fényűzésre vezetett, a melyhez a szükséges összeg vagy egy-egy
patronus vagy a vagyonosabb szülők zsebéből telt ki. Ezt növelte az idők
kedve az ily eléadásokra, melyeken katonai és polgári előkelőségek, feje-
delmek is megjelentek . A köztetszés még jobban sarkalta a látványosságnak
amúgy is kedvvel szolgáló atyákat ; lassanként némely gymnasiumban az
oktatás fő czélja a drámai eléadásban összpontosúlt s eredményének meg-
ítélésében fő bizonyítékúl szolgált, ha a nézők jól mulatva ültek ott a néha
4, sőt 6 órára is nyúló eléadásokon a nyomtatásban kiosztott kettős
(hazai és latin) argumentumok alapján némit megértvén a latin pár-
beszédekből, azzal a tudattal távozhattak el, hogy a tanitás kitűnő. Egy-
szersmind ez eléadások arra is szolgáltak, hogy a jezsuita tanárok a tanítás
közben magokat kellőleg kiképezzék mindennemű társadalmi ügyességben,
hogy alkalmilag magok is a szükség szerint, mint világi jártas férfiak lép-
hessenek föl.
Az eléadottakból következik, hogy a jezsuita tanárokat a drámaírásra
is ki kellett képezni s valóban a Repetitio humaniorum 2 évi folyamán a
rendbe lépő papokat előkészítvén a tanári pályára, a latin beszéd és írás
mellett, felhagyott tárgyakról epigrammokat, drámákat, epikai műveket is
kellett írniok s elszavalniok a belső hallgatóság előtt a refectoriumban . Utóbb
ebben vezérfonalaik voltak : Masenius Jacobus : Palaestra eloquentiae ligatae
dramatica (1657 és 1664. Coloniae Agr.) ; Kolczawa Carolus : Exercitationes
dramaticae (I-IV. 1703.) ; Juventius : Magistris scholarum inferiorum Soc.
Jesu de ratione discendi et docendi (Francofurti . 1706.) ; Le Jay : Biblio-
theca Rhetorum praecepta stb . Pars II . (Parisiis . 1725.) ; Juventius : Institu-
tiones poeticae (1726. Coloniae Agr.) ; Lang : Dissertatio de Actione scenica
(1727. Monachii). Midőn az ifjú pap tanár lett 4 évig az alsó, utóbb a 2
felső osztályban, ha a rector vagy praefectus kijelölte, drámát vagy szó-
noklatot kellett évenként írnia, melynek tervét (synopsis) a rector vagy
 32

praefectus három pappal előre megbírálta, megváltoztathatta vagy új themát

hagyott fel ; hasonló vizsgálaton ment át a kinyomatott argumentum is.
És ez annál fontosabb volt, mert a jezsuiták a saját terveik szempontjából
a magister vagy a felsőbb két osztály tanárai képességét, a tanítás ered-
ményét, ha nem is oly kizárólagossággal, mint Kelle állítja (44 1. ) , de
mindenesetre első sorban az írt és eléadásra került darabból ítélték meg ;
noha e drámák, már csak czéljuknál fogva is, csupán a költészet és ízlés
szolgálatában nem állhattak. Íróik ízlésöket nem classicus példányokon
művelték. Ezeket szándékosan elhanyagolták és tiltották ; a hazai nyelv
és irodalom egyáltalán ritkán s csak utóbb talált köztök pár mívelőre ; és
így ha kezdetben előttük állt is a Terentiusi minta, midőn az intermediu-
mokkal stb. 100-nál is több tanulót foglalkoztattak, tehát drámában lehe-
tetlen számú személyzetet, világosan le kellett mondaniok valamely egységes
tervről. E mellett hozzá kell venni, hogy elvök, főleg kezdetben s a ritkább
eléadások idejében az volt, hogy mindig új darabokat adjanak. Utóbb magok
belátták ennek lehetetlenségét s ekkor, már 1542 -től, noha aránylag kevés
esetben, nyomtatásban is jelenvén meg több jezsuita atya drámái, részint
ezekből vettek elé egyet, részint azt tették, hogy a máshelyt írt híresebb
darabokból egy vagy több kötetet lemásoltatván , ha épen író nem akadt ,
ezekből adtak elé . Ily kézírati gyűjteményre drámákból, szónoklatokból és
párbeszédekből, hazánkban még ma is akadni.
Az ismertetett utasítások és minták megmagyarázzák, hogy a jezsuita
színdarabok többnyire ugyanegy mintára készültek.¹ Elől állt egy prolog
a nézők üdvözletére s ezek elnézését kérve a mű gyengéiért. A darab 3
vagy 5 felvonásból állt, többnyire nem valami művészi, mint inkább a
helyváltozás okozta felosztás szerint, egyenlőtlen számú jelenetekből. Az
első vagy gyakran mindenik felvonást bevezette egy előjáték (praeludium
v. prolusio), mely a felvonás tartalmát rendesen mythologiai cselekvényben
allegorikusan mutatta be zenével és tánczokkal. Az egyes felvonásokat
karének s az egészet epilog zárta be, mely a mű morálját s a köszönetet
tartalmazta a nézők ajándékaiért. E mellett nem voltak ritkák az inter-
ludiumok (közjáték), melyek a dráma anyagát vagy más, kivált komikus
alakban tárgyalták vagy egészen külön álló betoldások voltak mulattató
czéllal. Később a 17. század közepe óta a zene mind nagyobb szerepet
játszott a darabokban ; váltogatott karénekek, magán áriák, recitativok,
egész énekes darabok, sőt az újonnan létrejött opera , ballet is színpadjukra

1 A jezsuita drámáról 1. Bahlmann : Das Drama der Jesuiten. (Euphorion II 271-

294 1.) Kelle id műveit. Zeidler : Studien u. Beiträge zu Gesch. der Jesuitenkomödie.
(Theatergesch. Forsch. IV. 1891.) U. 6. Über Jesuiten u. Ordensleute als Theater-
dichter (Wien 1893 ) Intern. Ausstellung f. Musik u . Theaterwesen. Wien 1892 .
Fachkatalog. Bahlmann : Jesuiten- dramen . Leipz. 1896. 8° 351 1.
 33

jutott zenekar mellett, melynek alkalmazását már elébb a tánczok úgy is

megkívánták . A darab tárgyát az ó- és új -testamentomból, a szentek és
martyrok életéből, a rend évkönyveiből, az egyes népek mondáiból, a hazai
vagy idegen történetből s gyakran a közelmult eseményeiből vették ; bennök
nem ritkán fordúlnak elé magyar tárgyak is : I. Lajos és Corvinus Mátyás
az augsburgi jezsuiták előadásain is szerepeltek. Legkedveltebbek voltak a
czélzatos tárgyak, a kath. hit erejét, nagyságát bizonyítók, vagy védelmét,
dicsőítését, elleneinek bukását tárgyazók. Zeidler különösen hangsúlyozza
a jezsuita dráma említett kettős, párhuzamos szerkezetét, mely szerint
ugyanegy tárgyat realis és jelképes alakban tárgyal egymással sokszerű
kapcsolatban, melyben a rend katholikus világnézlete jut kifejezésre . Mint
ilyen, bárhonnan merítse tárgyát, lényegében mindig aktualis, mindig
kapcsolatban áll a rendnek mindent felölelő missiojával a kath . vallás ér-
dekében és különösen két alapformára vihető visza : az ünnepi játékra és
iskolai drámára ; amaz az iskola nagy színpadán ,ez kisebb teremben S
csak magánkörben került színre. Ugyanő hoz fel bizonyítékokat arra, hogy
a jezsuita dráma, noha túlnyomólag ma már holt irodalom, számos kapcsolat-
ban állt az élettel, sőt a népies színművel is ; maga az oberammergaui
passiojáték Rosner jezsuita műve 1750 -ből ; sőt végre kapcsolatot keres és
talál ez és a folyton fejlő világi drámairodalom közt is.
Mellőzve azonban most az úgy is igen eltérítő kérdéseket, annyi bi-
zonyos, hogy a XVIII . században a hazai költészetek ébredésével s magával
a felvilágosodással teljes ellentétbe jutottak ; mert bennök végre is nem az
aesthetikai volt a főczél, hanem, mint jól kivetett csalétekben, a pompa, a
zene, a ballet, vívás stb.
E mellett még azt a czélt sem érték el, melyre talán ez eléadások
valóban alkalmasok voltak volna, t . i . a külső testtartás és a nyilvános
szerepléshez a kellő bátorság elsajátítását. Ugyanis mig a humanisták latin
iskoláikban még csak kis számú tanulók számára kezdték el az iskolai
eléadásokat eredeti latin classicus, noha gyakran nem a tanulók szájába
illő művekkel : addig a jezsuiták nagyszámú, gyakran több százra menő
tanulói végre sem vehettek rajtok mind részt . E mellett a főbb szerepeket
épen nem szegénysorsú tanulók kapták, kik a jelzett tulajdonok elsajátí-
tására életkörük természeténél fogva rászorúltak. Az » argumentum « -ok
mutatják, hogy kevés kivétellel csak jómódú szülők gyermekei voltak a
játszók, kik amúgy is elsajátíthatták a jobb körök szokásait és gyakorlatát.
Ennek oka egy pár közelálló körülmény volt . Ugyanis az eléadások gyak-
ran nagy költségeit a szülők fedezték és Kelle említ egy esetet 1654 -ből
Bécsből , hogy egyetlen játék költségei 4000 frtra rugtak.¹ E mellett a

1 Kelle : Die Jesuiten- Gymn II 144 .

3
 34

főbb szerepeknek valamelyike kiváló kitüntetés volt a tanulóra, melyben

nem jó tanulás vagy rátermettség volt a fő, hanem mellékes körülmények .
Különösen kitüntetés számba ment az oly vagyonos vagy főrangú szülők
gyermekénél, a ki különben gyönge tanuló volt s ha a gazdagok gyer-
mekeinek megkülönböztetése, a nekik való kedvezés mai napig az oktatás
egyik hibája ; de sehol sem volt ez annyira divatos, mint a jezsuiták gym-
nasiumaiban , már csak az életre befolyás szerzése végett is. Ha már most
a szülő különben hátramaradt, jutalmat nem nyert fiát egy nagyobb sze-
reppel látta kárpótolva , csak annál mélyebb volt hálája a jóságos atyák
iránt ; de hogy ez minő káros hatású volt erkölcsileg a tanulók ritkán
csalódó közvéleménye miatt, felesleges bizonyítani.
A gyakori eléadások e mellett a tanításra is károsak voltak. Az órákat
a szerepek felmondása foglalta el ; a számtalan próbák, tánczok stb . néha
hetekig gátolták a tanítást, a szorosabb fegyelem és rend felbomlott ; sőt
a tanulók egészségére s az illetlen jelenetek játszása erkölcseikre is rossz
hatású volt s a szülők utóbb a józanabb felfogás terjedésével nem egyszer
kivették iskoláikból gyermekeiket.¹ Ezekre nézve nem kevéssé tanúlságos
az, a mit Kropf Ratio et Via (Monachii. 1736.) cz. művében (De exercita-
tione extraordinaria) rendel a felső német provinciának, hivatkozván a létező,
de minden irányban áthágott szabályokra. » Tragoediák és comoediák a mi
gymnasiumainkban csak nagyon ritkán adassanak. (Regula rectoris. 13. )
Sem valamely színjáték vagy párbeszéd írásába senki ne kapjon , csak a
superior tudtával és helyeslésével , ki határozzon , a mint szükségesnek
találja, a költségekről és kiállításról is. ( Adjum. stud. hum. 34.) Ezek csak
latinok lehetnek, úgy, hogy semmi ne szurassék be a cselekvényekbe, a mi
nincs latinúl . (Reg. citata.) Egyszersmind ne legyen bennök semmi, a mi illet-
len ; még akkor se forduljon elő valamely aljas (scurrile), sem az utczáról
vett, midőn a vidámságnak adandó hely. Ne gúnyolják azok tetteit vagy szo-
kásait, a kik iránt tisztelettel tartoznak ; sem csipős verset ne mondjanak
a hallgatókra vagy nézőkre ; sem az öregségről vagy némely foglalkozásról
és életmódról ne szóljanak igen szabadon , a miből néha igen nagy sérté-
sek származnak. (Reg. cit. Juvencius : De ratione disc. c. 2 a. 1. §. 8. ) De
női személy vagy öltöny se szerepeljen . (Reg. cit.) És daemonok, könnyelmű
ifjak, iszákosok, koczkajátékosok, vagy istentelen szókkal dobálózók, hogy
talán az egész cselekvényben szerepeljenek, valamint tánczok, futkosó árny-
alakok látványa hogy itt-ott alkalmaztassék, valóban alig helyeselhető.
Mesterséges tüzek, robbanó csövek, vivó (gladiatorius) jelenetek, általában
fegyverek használata egészen tilos ; kivéve a superior engedélyét, ha az

1 Kelle id. h. II. 140, 143. I. 85-98 . V. ö . Roller cseh provincialis 1740. máj .
28-ki levelét Kellenél . II. 142. és 295.
 35

> argumentum << természete vagy valami ilyes fontosabb ok kivánja. (Adjum.
stud. hum. 37.) Végre arra is vigyázni kell, hogy ha a rhetoricai vagy
poeticai osztály valamely drámát eléad, az ne legyen sokkal hosszabb másfél
óránál. A többi osztályokban pedig legfőlebb csak rövid dialogokat szabad
eléadni ; jelenetek betanítása csak ritkán engedendő meg . (Ordin. Prov. §.
8. n. 33.) Nemkülönben mindenben mérték tartandó ; és a játék e nemét
sehogysem szabad úgy türni el, még a legmesteribb és a méltóság szer-
zésére legtalálóbb művek által sem, hogy mig a népszerűségre törekszünk,
az iskolát hanyagabbúl kezeljük. (Juvencius : De rat. docendi. c. 2. a. 3 §. 3 . ) « ¹
Így szól Kropf, kitől jól megérthetjük, hogy valóban az elésorolt
visszaélések megtörténtek. De világos ez már a Kropf által többször idézett
adjumentumokból, melyeket a rajnai provincia számára 1619-ből és 1622-
ből ismerünk, midőn már ugyane túllépésekre figyelmeztetik a tanárokat
(magistri). » A cselekvények, így szól a 35 p. azon czél szerint al-
kalmaztassanak, melyre a társaság törekszik : a lélek ösztönzésére, hogy
ez a rossz erkölcsöket és ferde szokásokat megvesse, a bűn alkalmait ke-
rülje, az erényeket szorgalmasabban gyakorolja, a szenteket kövesse, a
kiknek élete, ha eléadásra kerül, ne legyen megengedve, hogy azokról, a
miket jól és szentül cselekedtek s melyek példaként szolgálhatnak, mellé-
kesen, ellenben nagyon bőven legyen szó holmi a dologhoz nem tartozó
nevetséges, költött dolgokról és gyerekes léhaságokról. « » Javíttassék meg
az a hamis vélemény, hogy az erények és bűnök inkább női , mint férfi
alakban és ruházatban ábrázolandók s ne legyen megengedve, hogy rend-
szerint (ordinarie) oly nagyon változatos cselekvényhalmaz gyömöszöltessék
egy darabba, a mennyi többre elég és hogy a személyek szükségtelenül
szaporíttassanak « . (36 p . ) » Továbbá vigyázni kell, hogy ne szerepeljenek
az egész darabban, a mint ez jogos szemrehányás, ördögök, koldusok, iszá-
kosok, káromlók, léha ifjak, halotti chorusok, durranó csövek, hadi fegy-
verekkel vívás és hasonlók, ha csak az argumentum nem kívánja s a cse-
lekményt nem nyilvánosan és szabad ég alatt adják főurak jelenlétében « .
Ezt az utasítást még pontosabban kiadták 1622 -ben, mely a gram-
matica-osztály vezetőjének különösen figyelmébe ajánlja a fentebbieket sa
kiejtés és játszó ügyesség gyakorlására csupán rövidebb dialogokat enged
meg e fokon. » Mert, teszi hozzá, semmi sem árt jobban a magistereknek,
semmi e gyermekeknek mind tanulásukban, mind erkölcseik szerénységében ,
mintha nagyobb drámák eléadásával foglalkoznak. Mert a grammaticai
osztály tanulói még tanulatlanok s a játékban ügyetlenek levén , ha a dráma

1 Monumenta Germ. paedagogica . XVI . 143–144 .

• Adjumenta quaedam pro studiis humanitatis in gymnasiis societatis promovendis
et illustrandis . U. o . XVI . 186. 34-37 p.
3*
 36

nagyobb, a magister kénytelen volna, nem sok napot mondok, hanem he-
teket, sőt hónapokat betanításukra fordítani, s közben magát és tanítványai
eléhaladását elhanyagolni « .1
E józan intések, melyek nem igen lehetnének részletezőbbek egy pár
dologban, még ha színésziskolákról s nem gymnasiumokról volna szó, nem
azt bizonyítják csupán , hogy a visszaélések korlátoztattak, hanem hogy
ezek léteztek is. Különben is a megállás a kezdett úton igen nehéz s mig
a protestáns iskolák a XVII. század végén teljesen felhagytak a henye
iskolai eléadások divatával, vagy sok helyt meg sem kezdték : addig a je-
zsuita gymnasiumok mindinkább beléjök bonyolódtak s a mult század har-
madik tízedétől fogva behozták sok helyt az u . n . akadémiákon vagyis
nyilvános vizsgálatokon is, milyet 1718 óta új évtől húsvétig 2—3-at tar-
tottak. Ezek egyik része vizsgálat volt a tárgyakból, másik egy rövidebb
dráma , kisebb készülettel ; azonban a húsvét táján tartott akadémián csak
úgy szerepeltek a táncz, kosztümök, gépek stb.2
Kelle e minden észszerűség elleni előadási szenvedélyt annak tulaj-
donítja, hogy a közönséget el kívánták vakítani s iskoláik gyöngeségéről a
figyelmet elvonni . Mert mig a XVI. és XVII . század jó részében is a kü-
lönböző felekezetek gymnasiumai és felső oktatása is alig különbözött egy-
3
mástól, addig a XVIII . évszáztól fogva a protestáns és nem a jezsuitáktól
vezetett kath . iskolák, már újabb tárgyakat is kezdtek a tanításba bevonni ,
jobb módszereket alkalmazni, nemzetibb irányt követni. Ámde a jezsuiták
a Ratio studiorum elavúlt elvein változtatni nem akartak, a lélek nélküli
betűztetés pedig mind gyarlóbb eredményt mutatott. Tehát a szemfény-
vesztő játékokkal akarták a közvéleményt meggyőzni tanáraik és tanulóik
képességéről s az ellenvéleményeket úgy mutatni be, mint a tudatlanság
vagy rágalom támadásait. Annyi bizonyos, hogy Ausztriában és hazánkban
III. Károly 1735 -ben és M. Therézia 1753 - ban sikertelen kísérleteket tettek
gymnasiumaik és főiskoláik javítására, új tárgyak korszerű behozatalára .
A drámai eléadásokban tapasztalt visszaélések pedig, melyek ellen magok
a provincialisok is hiában küzdöttek, arra bírták Mária Theréziát, hogy
már 1761 -ben rendeletet adott ki ellenök s az 1764-ki tanítási reform el-
törlésöket javasolván , ezt 1768 decz . 19-ki rendeletével valóban végrehaj-
totta ; de csak a rend 1773 júl . 21 -ki eltörlésével szüntek meg.
Ám a jezsuiták még sem látták be, hogy egészen el kell őket tö-
rölni. Alig állította vissza őket 1814. augusztus 7- én VII . Pius pápa , a

1 U. ott. XVI. 208.

2 V. ö. Kelle : I. 85-98 . II . 148.
³ A sárospataki › Kalvinista akadémiá ‹ -ról 1663-ban pl. megjegyzi a jezsuita rendi
jelentés, hogy a tanítás módja keveset tér el az övéktől . Krones : Zur Gesch. des Jesuiten-
Orden in Ungarn . 61. (Külön lenyom a bécsi akad . kiadv .-ból . 1893 )
 37

Ratio studiorum- ot átdolgozták ; de a játékokat végleg ki nem hagyták

belőle. A német provinciális ajánlott módosításaiban ezt olvassuk (ad regu-
lam 13. föntebb idézve) : » Az idő természetéhez képest itt két dolog meg-
jegyzendő : még pedig először, hogy vajjon collegiumainkban szabad legyen- e
még comoediákat vagy tragoediákat adatni ? Mérlegelve a mindkét irányban
felhozni szokott okokat, a mi engem illet, egészben véleményem az, hogy
a hol ez a szokás nincs meg, egyáltalában nem kell meghonosítni, mind-
azáltal úgy, hogy semmi se akadályozza meg, mely szerint valami ilyes
ne legyen megengedhető valamely rendkivüli esetben . Ez, a mennyire is-
meretes, a közfelfogás. De másfelől a mennyiben ez a szokás gyakorlatban
van, itt-ott nemcsak kár nélkül (sine dedecori), sőt gyümölcsözőleg is sok-
féle haszonnal tartható meg, s a visszaélés veszélye tőle épen oly távol
áll , mint midőn a ratio először létrejött . Másodszor megjegyzendőnek látszik,
hogy az idők természetével már nem megegyező, hogy a comoediák vagy
tragoediák latinúl adassanak ; hanem mint a tisztesség törvényei, inkább
hazai nyelven használtassanak jól « .¹ Midőn pedig Roothan 1830 máj . 29-én
a provinciákat véleményadásra hívta fel a Ratio korszerű átalakítására, a
német provincia majdnem szószerint ugyane választ adta e pontra. "
Ebből látható , hogy véglegesen nem szakítottak az eléadásokkal még
e század 40-es éveiben sem s 1834-ből részletes utasítást ismerünk Felső-
Németország iskoláiban az eljátszandó német és franczia darabokról , kap-
csolatban a jutalomosztásokkal és a nagy szünidő kiadásával ; sőt mint
Zeidler írja s köztudomású , nem hagytak fel velök egészen ma sem.³

1 Monum. Germ . Paed. XVI. 413.

3 U. ott. Csak a befejezés kissé más : 2º . Temporum rationi conforme non videtur,
ut Tragoediae aut Comoediae latine proponantur, ceterum decori leges in regula sancitae
in lingva vernacula probe serventur << .
3 Monum. Germ. Paed. XVI. 524. és Zeidler : Über Jesuiten und Ordensleute 34.
V. ö. Molnár : A közokt. tört. A Jézus-t. tanrendszere stb . 123-251 .
 IV. FEJEZET.

A jezsuita iskolai dráma hazánkban 1773 - ig.

A jezsuiták N. - Szombatban . - Az első iskolai dráma N - Szombatban. - Terjeszkedésök

Észak- Magyarországon . További sorsuk vázlata. Elterjedésök. Iskolai eléadások
a XVII. században. - Eléadás Trencsénben 1653 -ban. Beszterczebányán , Kassán, Sáros-
patakon, Lőcsén, Rosnyón . - Eléadásaik N. - Szombatban 1660-ig. - A jezsuiták Erdélyben
Báthori István idejében. Kiűzetésök Zsigmond alatt . További sorsuk 1607-ig.
Bethlen G. s a Rákócziak alatt. Kolozsvárt a XVIII. században. - Jezsuita drámák
Kolozsvárt. - Gyula-Fejérvárt. Szebenben. - - Jezsuita drámák codexe Gy -Fejérvárt
Szebeni codex. - - Jezsuita drámák N.-Váradon a XVIII. században . -- Eredmények. -- A
jezsuita dráma hatása más intézetekre. - A csíksomlyói eléadások, darabjaik, ezek czélja ,
természete. - Különbségek.

Minthogy a jezsuita rend lényegében s szervezete részleteiben is

mindenütt egy és ugyanaz volt, t . i . természeténél fogva internationalis
szerzet, melynél mindenütt és minden egyforma volt : az elmondottak ha-
zánkra is illenek, noha némi korlátozással ; illenek annál inkább, mert
hazánk s az erdélyi részek a jezsuiták földrajzában az austriai provinciához
tartoztak.

A jezsuitákat 10 évvel Bécsben megtelepedésök után , 1561 május

1 -én hozta be Oláh Miklós esztergomi érsek N.- Szombatba, ¹ hol a részökre
megvásárolt papi lakban 12 -en telepedtek meg s azonnal egy két osztályú
iskolát nyitottak. Azonban 1567-ben egy nagy égéskor collegiumuk is el-
hamvad s Borgia Ferencz generalis rendeletére már 1568 - ban jobb időkig
kivonulnak ; mert Oláh utóda, Verancsics Antal ( 1568-73 .) nem kedvelte
őket ; utána pedig 1573-1596 közt a primási szék üres volt. Másodszor

1 L. Csernovics Ortus et progressus ...universitatis Tyrnaviensis. 7 l . ( 1725) . Jel-

lemzőleg mondatik itt Oláh törekvéséről a jezsuiták behozatalára : Non est ad exstirpandum
Haeresim praestantius remedium, quam si teneram indolem elementis fidei Catholicae, et
solidarum scientiarum imbueris, tunc enim ut tenella arbor recta excresceret, non declivis
in dextram, neque in sinistram ‹ . 6 1,
 39

Draskovich György, kalocsai érsek telepítette be őket királyi teljhatalommal

a turócz-séllyei prépostságba, hol a znio-váraljai klastromi jószágban nyerték
első földbirtokukat 1586 juniusában . Ugyanitt alapítják hazánkban első
teljes gymnasiumukat s a kezdetben csak kevés számban odajáró protestáns
tanulókat szorgalmasan térítgették át, a protestánsok meg siettek oktatási
módszeröket átvenni. Itt 1601 -ben a rhetorica-osztályt is megnyithatták ;
collegiumuk gyarapodott, midőn a rector ugyanaz a spanyol Cariglio Alfonz
volt, ki mint Báthori Zsigmond fejedelem gyóntatója ismeretes.¹ 1601 -ben
történt ugyanott hazánkan az első eléadás » nem közönséges fölszereléssel «< ,
midőn A sötét börtönből kihozott és győzedelmeskedő József került színre,
milyet ott elébb sohasem láttak. Az összegyűlt tömeg rendkivül gyönyör-
ködött és csodálta a jezsuita atyák tanító munkásságát. Az eléadásnak
volt is sikere ; 1602 -ben már 400 tanítványuk van s febr. 13 -án , az újonnan
alapított Mária-társulat ünnepélyén , tartják a collegium színpadán (refec-
torium) a második eléadást, midőn A damaskusi cz. latin darab került
színre³ s ugyanez év nagyszombatján az ott levő 16 jezsuita pap ostorral
kezében megy a templomba, hol övig vetkőzve, a nézők nagy bámulata
közben csapkodták meztelen hátukat . Megjelent tehát egyszerre a két nagy
térítő és bámulatot keltő eszköz hazánkban : a fényes iskolai színjáték s
az askesis e színpadi jelenete.
Mig közben 1604-ig a jezsuita- missiok sikeresen terjednek Magyarország
észak- és északkeleti részein s 1604 januárjában megkapják Belgiojoso Bar-
biano császári kapitány útján a kassai templomot és kilátásuk van egy is-
kolára , mely végből maga a provincialis is látogatást tett oda Erdélyből,
hová meg a Bastaféle telepek megtekintésére utazott le : egyszerre csak
Bocskai felkelése meghiúsítja legszebb reményeiket s 1606 okt. 7 - én kény-
telenek Kassáról Eperjesen , Bártfán át négyen Krakkóba menekülni . Ez a
felkelés egész Magyarországból is kiűzte őket, kivéve Turócz- Séllyét s a
jobb időkig Bajorországban vonúltak meg. Így történt, hogy Zágrábot ki-
véve, hol 1606 óta telepedtek meg s népes kollegiumuk volt 13 rendtaggal,
1611 -ben Turócz- Séllyét kivéve, csak 8 jezsuita volt hazánkban az alsó-

1 Krones ugyan 1596-ra teszi, de az id. Csernovics 1601 -re . 26 l. » accedente mense
octobris novo Rhetorices magistro « .
* Az eretnekek megtérítésére különösen hatott, » peculiare fuit, quod feria tertia
Paschalis insigni spectaculo, hic loci nunquam viso, oculos, animosque spectatorum re-
creârint. Productus scilicet in scenam Joseph e tenebraso emissus specu, ac triumphans,
apparatu non vulgari, cultu quidem Pannonico, qui facilis in tam bellicosae gentis multi-
tudine, parabilisque habetur. Mira fuit actorum agilitas , qui omnium pene in se oculos
converterunt, et tulit prelium praegrande labor, populi scilicet secundum murmur, et in-
gentem institutionis nostrae aestimationem. (U. ott. 28. )
3 Krones 1604-re teszi ; de 1602 -re Csernovics. Pro meridiano sole in area scho-
larum, in magna populi frequentia, expressus est in theatro Damascenus.
 40

lindvai, pozsonyi és n . -szombati missiokban . De ezeket már 1612-ben török

pártfogás alatt egy másik követte Pécsett s 1615 -ben Forgács Ferencz érsek
és Pázmán segélyével Nagy- Szombatban a kiürített Dominicanus apácza-
kolostorban új collegiumot állíthattak fel.¹ Már 1617 -ben tanítványaik száma
600, köztök 13 báró, sok nemes és protestáns is. A tanulók azonnal 70
tagú Mária-társulatot alapítnak ; rectorságát Pázmán maga vállalja el s
1617 -ben két iskolai eléadást is tartanak : Urnapján Ilyés, az isk. év végén
(szept. végén) Szent Imre került színre, a jelen volt primás, püspökök és
mágnások tiszteletére és épülésére ; ezt meg jutalomosztás követte a primás
bőkezűségéből . Hasonlókép 1618 -ban, midőn Szeghi Ferencz lett az ékes-
szólás tanára, Szent Lászlóról írt drámáját adták. Ekkor egyszersmind a
tanulók fölkerekedve megjelentek Pozsonyban II . Ferdinánd király koro-
názására és üdvözlésére . Hasonló collegiumot alapít számukra Drugeth
György Homonnán 1613 nov. 22-én , mely missiokat küld Parnóra, Kassára
(1614) , Ungvárra, Munkácsra, Kis-Várdára, Páczinba (Zemplén m.) , mig
sikereiknek Bethlen Gábor 1619-ki háborúja egyelőre végét nem veti . Szept .
10-én a n. -szombati iskolát újra bezárják, 25 -én elmenekülnek Bécsbe, né-
melyek Zágrábba Erdődy Tamás bán oltalma alá.³ A pozsonyi ország-
gyűlés egyelőre döntött volna felettök, megszabván, hogy Magyarországon
sehol sem tartózkodhatnak ; de ez, a beszterczebányai határozatokkal együtt
végrehajtatlan maradt s már 1621 -ben visszatérhettek N.- Szombatba, hol
1622-ben iskolájok újra megnyilt.
Ezt 1626 és 1627 -ben követi Győrben és Pozsonyban új collegiumok
felállítása s általában ez idő óta a jezsuiták helyzete Magyarországon biz-
tosított volt ; bárha, a mint ez a XVII. század viharai közt természe-
tes, nem zavarok s nem olykor nagyon is fenyegető veszélyek nélkül .
Azonban hátuk megett a nagyrészt segélyökkel visszaállított kath. egyházzal,
a visszatérített magyar főnemességgel, az iskoláikból kikerült világi pap-

1 Ez évben F.- Magyarországon 7 pap, 6 magister és 6 coadjutor (V- VI gymn.

o . tanára) működött N. - Szombatban s számuk 1619 -ben a Morvaországból idemenekültekkel
60 lett.
2 Csernovics. U. ott. 67-8 . Káldy György igazgató ekkor nyomtatott verset
nyujtott át. V. ö . Kazy : Hist. univ. Tyrn. 44.
3 Ekkor, mond Csernovics, a tanulók száma 800 - on felül volt, köztök 14 főúri
gyermek, 100 az első nemesek fiai közül. Az iskola 1618-ban 8 osztályú lett , 6 gymn. és
2 philos. osztálylyal . A rhetoricai és poeticai osztály, az említett drámákon kívűl, nem
említve az úrnapi és Anna császárné halálakor eléadott ódákat, elegiákat , emblemákat
stb., Mária mennybemenetele napján aug. 15.) Kostka Stanislas (Lengyelország boldog-
ságos angyala) cz drámát adott elé; hasonló eléadás mulattatta a pápai nuntiust reggeli
alatt, úgyhogy elfeledte az út fáradalmait . Hasonlókép , midőn gyertyaszentelőkor (febr. 2 )
Sennyei István lett a Mária-társúlat praefectusa, ennek tagjai kegyes drámát adtak elé ,
mely a lélek küzdelmét ábrázolta a test ellen. (U. o . 75-77 1.)
 41

sággal uralkodtak a helyzeten ; kezükben tartották jó részt az oktatás

ügyét s előkészítették itt a » Mária-birodalmát « , mint hazánkat nevezni szokták.
Nem akarván megírni a jezsuita-rend terjeszkedésének történetét ha-
zánkban , csak röviden említjük meg, hogy a XVII. század folyamán si-
került behálóznia residentiákkal, missiokkal, iskolákkal, convictusokkal egész
Nyugat- és Észak- Magyarországot. A Tököly- és Rákóczi-forradalmak csak
pillanatra rendítik meg hatalmát s 1711 után a béke és hatalom nyu-
godt éveit élvezhették 1773-ig. Krones adatai szerint 1674-ben az austriai
provinciában volt 1161 jezsuita, ebből 394 esik a tulajdonképeni Magyar-
országra, kiknek 8 collegiumok, 14 residentiájuk és 6 missiojuk volt.¹ Midőn
pedig XIV . Kelemen bullája 1773. jul 21 - én feloszlatta a rendet, magyar
földön volt 20 collegiumok, 19 residentiájuk, 11 missiojuk, Nagyszombaton
egyetemök, Kassán akadémiájuk, 30 gymnasiumuk, 12 seminariumuk és 9
convictusuk.2
Ekközben a XVII . században is gyakorolják, a mennyire a mozgalmas
idők engedik, az eléadásokat, melyek iskoláiknak fényes és zajos sikereket
biztosítottak. Trencsénben, hol a jezsuita residentia első nyomai 1646-48-ra
vihetők vissza, hogy 1650-től gróf Illésházi Gábor főispán » Saulusból Paulus
lett « , iskolájuknak nehány év alatt 100 tanítványa lett . Itt 1653 -ban az I. félév
végén (húsvétkor) A testvéreitől eladott József(Fosephus a fratribus suis ven-
ditus) utóbb is több helyt szereplő darabot (Le Jaytől) adták nagy sikerrel.
Ürügyül szolgáltak erre a » lutheranusok kicsapongásokkal « teljes mulatságai,
kik a farsangon színre hozták a patriarkák e » legszűziebbik « -ét, hogy pénzt
szerezzenek sa » népet inkább röhögésre hangolják, mint az erények köve-
tésére buzdítsák « . Játékközben az eléadók mindenike a bámészkodó nézők
közül kiválasztotta a neki tetsző leányt s a színpadon megtánczoltatta. Ez
magoknak a protestánsoknak sem tetszett. A jezsuiták most meg akarták
mutatni, hogy mint kell e tárgyat szinpadra vinni s 6 órás eléadást terveztek.
Nem csekély bámúlat tárgya volt, hogy az alig megnyilt iskolában ekkora
játékra elég játszó akadt. A színpadot a residentia előtt állították fel. Ez
ellen a luth. papok panaszt emeltek a tanácsnál ; mert nem kértek rá en-
gedélyt s attól is tartottak, hogy az így kimért hely az építendő jezsuita
templom terjedelmét jelenti . Általában mindent elkövettek, hogy az eléadás
ne történhessék meg, úgy, hogy Illésházy fegyverrel is fenyegette a pol-

1 Collegiumok : N.- Szombat 64 , Trencsén 54 , Kassa 49, Pozsony 25 , Györ 23 , Sopron

22, Varasd 16, Ungvár 12 jezsuitával Residentiák : Beszterczebánya 12 , Lőcse 11 , Komárom
7, Rózsahegy 7, Szepes 6 , Eperjes 5. Selmecz 5. Rozsnyó 4 , Skalitz 4 , Gyöngyös 4 , Patak
4, Szathmár 4, Turócz 4 jezsuitával . Missiok : Pécs 3, Leopoldvár 2 , Veszprém 2, Nagy-
bánya 2 , Andok 2 , Zsolna 1 jezsuitával. Krones : Zur Geschichte Ungarns . Wien. 1894. 104 .
Krones : Der Jesuitenorden und seine Rolle im Geschichtsleben Ungarns. Öster.-
Ung. Revue. XII. 322. Molnár eltérő adatait 1. id . műve 197—198 .
 42

gárságot. Némelyek azt javasolták, hogy mert az építésre engedélyt nem

kértek, gerendáikat a község hídjai kijavítására fordítsák ; az evang. papok
előre kiátkozták a szószékről a kíváncsi megjelenőket ; de mindez nem
használt ; az eléadást nehány ezeren nézték. Maga az idő is kedvezett ;
mert noha egész éjjel és reggel szakadt az eső, az eléadás kezdetével meg-
szünt. Ez » némileg isteni parancsból történt, a katholikusok imádkozásának
volt eredménye az ellenfél boszantására « .¹
Ugyanők Beszterczebányán, a német lutheranismus egyik legnagyobb
és legfőbb fészkében, 1648- ban a katholikus papok házát foglalják el ki-
rályi rendeletből. Itt, hogy a német polgárságot megnyerjék, németül adtak
elé karácsonkor egy a Három királyok-ról szóló mysteriumfélét .
Kassán 1654 óta gyökerezvén meg a rend, iskolái már ez évben
megteltek tanulókkal s szt . Katalin ünnepét, » különben szokatlanúl « ha-
rangzúgással ünnepelvén meg, a protestáns » kavicskő-szíveket tanítás és
épületes színjátékok által igyekezett meglágyítani . A látványosságra vágyó
tömeg könnyezve nézte végig Az ártatlan Izsák történetét s ez az új szín-
darab s a nagypénteki bűnbánat gyakorlatai némelyeket csakugyan magokba
térítettek. A protestánsokról (kálvinisták) azt jegyzik meg, hogy » öket
majmolni akarják, s ők is iskolai komédiákat adnak, de ízetlenül ; vitat-
kozásokat próbálnak, de méltóság és finomság nélkül, melyekre fölhívatni
valóságos penitentia « stb. Sárospatakon, a reformatusok egyik legerősebb
várában, 1662 -ben megtelepedvén, Báthory Sófia (II. Rákóczi Györgyné)
adományaiból már 1663-ban residentiát alapíthattak s 1664-ből évkönyvük
megemlékezik egy Comoedia sikeréről, melyben Metamorphosisok s végül
egy Epilog voltak. Alig lépnek be 1672 -ben Lőcsére , jul . 22 -én megnyitják
iskolájokat s a szépszámú tanulók már 1673 jun . 4- én dobpörgés és trom-
bitaszó között Comoedia-t adnak elé . Rozsnyón 1668 jun . 3 -án a »Jesus
társasága iskoláiba tanuló nemes jó indulatu ifjuságh « úrnapján A szent-
séges Ur testének innepe és processiója czímű darabot adta , példázva ezt a
Mikolt királyné által kicsúfolt Dávid esetében , midőn a frigyládát Jeruzsá-
lembe vitetvén, tánczolt mellette . A darab áll 10 kimenetelből , egy közjá-
tékból s egy befejezésből ; amaz egy pogány megtérését, ez Magyarország
megtérését tárgyazza, t . i. » országa és nemzeti vesztett szegény Magyar-
ország, látván romlásának egyik okát, hogy a szentséges sacramentumhoz
a régi szent eleitől vett ájtatosságát elhagyta, megint a katholica anya-
szentegyházhoz folyamodik, a kitől nem sokkal több száz esztendőnél ez-

¹ U. ő. Die Gesch. des Fesuiten- Ordens in Ungarn. 38. Idézve az Litterae An-
nuae-ből (Bécs . Hofbibl )
2 Krones : U. ott 42. 54 és 37 1.
Krones : Zur Gesch. Ungarns ( 1671—1683) . 75 1. Idézve Litterae Annuae S. F.
Prov. Austriae. a. a. 1672, 1673 .
 43

előtt elszakadott stb. Ebben tehát szintén jól látható a jezsuita-dráma

párhuzamossága kettős, sőt hármas cselekvényben vagy példázatban , mely-
nek különben tanúlsága az , hogy a katholikusok az úrnapi körmenetnél
ép úgy ne gondoljanak az új vallásúak gúnyjaival, mint Dávid nem gon-
dolt Mikolt csúfolódásával.¹
Így látjuk, a szorványos adatok mellett is , mindenütt, a hol csak a
kegyes atyák megjelennek, az iskolai színjáték föllépését. N.- Szombatban , a
mint az eléadások sora mutatja, a két iskolai színházban valósággal virág-
zott ; rendesen főúri és főpapi hallgatóságot vonzott az iskola » theatrum « -ába ;
darabjaikat pedig másolatok alapján az ország más iskoláiban is adták .
A nagy-szombati iskola, mint láttuk, a Bethlen háborúja után 1622 -ben
nyilt meg ; de Bethlen második háborúja újra feloszlatta 1624 febr. végéig .
Ekkor Pázmán megint gondoskodott a nemes ifjak convictusának felállítá-
sáról ; az év végén már Justus et Pastor cz . drámát adták oly közkedvelt-
ségre, hogy noha az utolsó felvonás (?) vége alatt kemény zápor eredt
meg, egyetlen néző sem hagyta el helyét. 1625 - ben színre került Alexius,
midőn Pázmán jutalmat osztogatott ; 1626-ban 900-nál több volt a tanulók
száma, kik mívelt játékokkal is versenyeztek a színpadon « a nézők nagy
gyönyörűségére. A pozsonyi koronázáskor pedig a tanulók kiválasztott cso-
portja Bécsbe ment III. Ferdinánd üdvözlésére. Bethlen háborúja azonban
márcziustól 1627 február 3-ig újra szünetet kényszerített az iskolára ; de
már ez évben a nagyobbik színpadon (in theatro majori) Susanna, 1629-ben
Esterházy Miklós nádor tiszteletére a tavaszi böjtben egyéb látványosságok
közt Paulinus Nolanus kerültek színre, midőn Lozsi Imre püspök osztoga-
tott jutalmakat. 1630-ban ezekhez hasonlók történtek ; 1631 - ben pedig Bel-
licus Petrus atyától Josaphat és Barlaam drámát Pázmán jelenlétében oly
fénynyel adták, minőt N. -Szombat azelőtt nem látott . 1632 és 1633 -ban a
pestis csak kisebb gyakorlatokat engedett, a tanulók létszáma is megapadt ;
de 1634-ben Theotimus et Cosmotimus cz. zenés darabfélét, az év végén
pedig Sancta Barbará-t adták. 1635 -ben máj . 12 - én Pázmán bőkezűsége a
nagy-szombati iskolát egyetemmé emelvén , nov . 13—14- én az ország kath .
nagyjai jelenlétében fényes ünnepeket tartottak s nov. 23-án Beniaminus
színdarabot adták ; mert Pázmán így szerette ez alkotását nevezni.³ Továbbá
1636-ban a nádor és Telegdi János kalocsai érsek jelenlétében Theophilus
(a rhetorica-osztály) és a nádor tiszteletére Szent Miklós (a poëtica-osztály)
czímű darabokat adták. 1637-ben szentelték föl Esterházy Miklós és
neje, mint alapítók jelenlétében ragyogó ünnepélyek során az új temp-

Melich : A legrégibb magy. jezsuita dráma. Irod.-tört. Közl. 1895. 330. Az ar-
gumentum 2 magyar példányban is megmaradt ; de ebből még nem következik, hogy az
eléadás magyar lett volna . Hihetőbb épen Rozsnyón latin cléadás.
2 Csernovics. 86. Kazy. 58 .
› Kazy. 90
 44

lomot, midőn a 3 -ik napon Bölcs Salamon király-ról drámát is adtak elé
augusztus 28-án ; csak pár hóval utóbb tehát, hogy Pázmán, a nagy
alapító , márcz . 15 - én meghalt. 1638-ban újra megjelent az ifjúság Pozsony-
ban a III . Ferdinánd neje koronázó ünnepén , midőn az ifjak saját szerze-
ményű dicskölteményeket szavaltak el, noha színpadi szerelvények nélkül .
Ez évben otthon az academia udvarán Keresztelő János-ról egy nagyobb<<
drámát is adtak elé Lózsi Imre érsek jelenlétében . 1639-ben egyéb ün-
nepélyek igen, de eléadás nem volt. 1640-ben jul. 31 -én Ignácz napján
Lojola Ignácz életéről ; 1641 -ben Esterházy nádorné gyászünnepén kivül
(Nyári Krisztina) S. Adalbertus cz. drámát adták ; hasonlót adtak nagy ké-
születtel 1642-ben Mathias Corvinus cz. a. Lózsi Imre halála évében . Az
ő utóda, Lippai György tiszteletére két ünnep is volt, t. i. midőn Nagy-
Szombatba, mint székvárosába bevonúlt és midőn az iskolát meglátogatta ;
eléadás azonban nem történt. De 1643-ban, midőn a nagyon nyájas
múzsák szorgalma « nem volt kisebb, mint a megelőző években, Telegdi
János kalocsai érsek tiszteletére a nemes ifjak convictusa több rendbeli
nagy adományaiért drámát is adott elé . Ezt a szép évet I. Rákóczi
György háborúja és pestis váltja fel 1644-45 -ben . Csak 1646 januárjában
nyilik meg ismét az iskola, mely évben a nemes ifjak convictusa nem
egyszer tartott drámai eléadásokat. Ezek során különösen tetszett az a
többet nem látott jelenet, hogy egy fehér galamb szállt le a színpad felső
részéből Lippai ölébe , hozván neki a X. Inczétől küldött érseki palástot .
1647-ben, szintén az érsek jelenlétében, Kostka Stanislaus adatott annak
elismeréséűl , hogy az érsek az országgyűlésen oly eredménynyel védte a
jezsuiták ügyét . Ez történt úrnapja utáni vasárnapon .
Több évről megint csak ünnepélyekről olvasunk, melyek közül fő-
leg az 1651 -ki válik ki a 9 vértanú tiszteletére . Eléadásról forrásunk
csak 1655 -ből emlékezik, midőn a kisebb tanulók Gedeont játszották el ;
1657-ben pedig, midőn Lippai érsek Trencsénben a Szt. Ferencz templomát
fölszentelte, noha csak imént halt meg III. Ferdinánd, mégis a lehető leg-
nagyobb díszszel, a minőt csak ki bírtak fejteni, S. Xaverius Franciscusról
adtak elé darabokat. » A nagyon nyájas múzsák gyakrabban is megjelentek
a színen « s 1658-59-ben is a nézők nagy gyönyörűséggel hallgatták őket .
1660-ban a jezsuiták 100 éves bejövetelének ünnepét ülte meg a nagy-
szombati egyetem, midőn az ünnep más fényes jelenetei közt >» allegoricus
lepel alatt az ifjúság a jezsuitáknak Magyarországon 100 évi történetét
hozta színre.¹

1 L. Csernovics : 88 , 91-93 , 148, 157, 183 , 185 , 186 1. Olykor a darab rövid tar-
talmát is adja 92–93 . További eléadásaik 1700-ig : 1666-ban Szelepcsényi György érsek
tiszteletére (elébb a török hadjárat és egy nagy égés volt az akadály) ; 1668 -ban nagy
készülettel egy a külvárosban (Gentilitios Archi- Episcopi leones argumentum habuit) ;
1670-ben, 1675-ben, hihetőleg 1676 , 1677 , 1678- ban ; 1682 -ben gyakran, több évi szünet után
 45

Ime a nagyszombati minta-eléadások 1660-ig. Megjegyzendő, hogy a

Csernovics által rendesen bőven leírt fényes ünnepélyek közt gyakran nem
is ezek a legelsők, csak legtetszetősebbek s rendesen főpapi és főúri közön-
séget vonztak ; mert mindazt a fényt kifejtették, a mit csak tudtak. Alig
is lehetett volna más helyt jobb sorsuk és alkalmuk erre, mint az érsekség
akkori székhelyén, támogatva és bőkezűen segítve Forgách Ferenczen kezdve
a primások egész sorától, a magyar katholikus nemesség e góczpontján,
midőn nevelő rendszerök és sikerök az egész hazai catholicismus büszke-
séges a protestánsok féltékenységének tárgya volt. Terünk és czélunk
körülírt ; ezért az évenként megújúlt és minden jó alkalmat keresett vagy
legalább fölhasznált allegoriás, zenés , tűzijátékos, processiós, énekes, dísz-
letes, nyilvános, vitatkozó , felavató ünnepeket nem részletezzük, melyeknél
Csernovics látható büszkeséggel időzik és gyönyörrel áradozik. Az érdek-
lődő olvasót hozzá kell utasítanunk.
Sokkal kevésbbé bírtak a jezsuiták a XVI - XVII. században Erdély-
ben meggyökerezni . Legelőször Báthory István , mint már lengyel király,
telepíté be őket, midőn Kristóf fejedelemmel, XIII . Gergely pápával és
Sunnyerius Ferencz lengyel tartományfőnökkel egyetértve, 1579 szeptem-
berében úgy 12 szerzetest küldött Leleszi János vezetése alatt Kolozs-
Monostorra, nekik adván az apátság javait. Ezt az okt. 21-24-iki tordai
országgyűlés kénytelen-kelletlen tudomásúl vette, csak azt kötötte ki, hogy
maradjanak a tanításnál. Ez alkalomra a lengyel provinciális maga is
bejött Erdélybe. Kristóf még ez évben Kolozsvárra is behozván őket,
nekik adta a Bel-Farkas-utczában a fal mellett a hajdani Ferenczrendiek
zárdáját . A lengyel király ez iránti végleges alapítványi levele 1581 máj .
12 -én Vilnában kelt, mely szerint elhatározta azt is, hogy Kolozsvárt nem-
csak gymnasiumot, hanem akadémiát alapít nekik a klarissa-apáczák régi
elhagyott zárdájában.¹
Ugyanekkor Gyula-Fehérvárt a várban kapván helyet, residentiát
alapítottak s számuk 8-ra ment. Ehhez kissé utóbb egy missio járúlt Szt-
Mihálykön . Kristóf halálával a lengyel király 1583 febr . 13 -án Nepolomic
várában kelt alapítólevelével Kolozsvárt számukat szaporítván , » nemesek

1689-ben (Vindicta a Divina Nemesi inflicta, seu Anastasii ambitio fulmine castigata);
1695-ben (Pietas vindex, sive Lodericus Divionis dux maternae libertatis assertor, 5
órát tartott). V. ö . e mindenesetre hiányos sorozatot Tolvay Emericus : Progressus ...
universitatis Tyrnaviensis 1661–1700 . 14, 17, 18, 28, 29, 33 , 56, 63. és Kazy. 92 , 94,
96, 97 , 126, 135 , 138, 158. Ők is természetesen még sokkal több másféle ünnepet írnak le .
1 Ugyanekkor az akadémiának adományozta Bács , Jegenye, Bogártelke, Tiburcz és
Kajántó falvakat . Rupp : Magyarorsz. helyr. tört. IV. 191. Ez első jezsuiták közt volt
Jacobus Wiyek Vangrovicensis, az első lengyel bibliafordító is . Schmidt : Zur gesch. der
Jesuiten in Hermannst. Archiv d. Vereins VI . 233. V. ö . Jakab E. Kolozsv. tört. II .
266-274 .
 46

convictusát << és szt . Józsefről nevezett seminariumot nyittatott meg Posse-

vini Antal jezsuita által. Ekkor már 30-an voltak itt. Azonban ez a bő-
kezűség csak annál jobban fölébresztette az erdélyi felekezetek boszúságát,
noha ezeket az 1584 és 85 -ki országgyűlések is jóváhagyták . Nem kétséges
egyszersmind az sem, hogy Kolozsvár már ekkor tanúja lehetett az első
iskolai drámai eléadásnak, noha biztos tudomásunk róla még nincsen .
Nagy-Váradon 1585-87-ig ugyancsak Báthory István működésére jezsuita-
residentia és a szomszéd Széplakon missio állott fenn, a reformatusok min-
den ellenzése daczára is.
De a szép kezdetre szomorú napjaik jöttek. 1586-ban a pestis a ko-
lozsvári jezsuiták számát 12-re, a fehérváriakét 4-re apasztotta és noha a
lengyel király halálos ágyán is öcscse, Zsigmond lelkére kötötte ügyöket,
az 1588 decz. 8-23 -ki meggyesi országgyűlés nyomása alatt kiűzetésökbe
bele kellett egyeznie ; mert megerősítését a fejedelemségben a rendek ehhez
kötötték. Ekkor kényszerültek rendházaikból kiköltözni, iskoláikat meg-
szüntetni.
Titokban azért némelyek mégis benmaradtak s a fejedelem az erdé-
lyiek nagy boszúságára épen jezsuitát, a nevezetes Cariglio Alfonsot válasz-
totta gyóntatójáúl ; az 1594-ki vérengzés után pedig titkon megint behívta
öket. Ekkor 1595 máj . 16-án a gy.-fejérvári országgyűléssel a meggyesi
végzést eltöröltette, midőn már máj . 10- ike óta a kolozsvári iskola megint
meg volt nyitva. Most 1603-ig maradtak itt a jezsuiták ; midőn t . i . Székely
Mózes ostrom alá vette a várost 1603 május elején . Ekkor a város fel-
adása napján, 12 -én , az itt volt Bástaféle német katonaság elvonúlta után,
a felbújtott városi és vidéki tömeg megrohanta a jezsuiták collegiumát,
más épületét, templomát és ezeket lerombolva, Görgénybe küldte a 14
jezsuitát, a 15 -ik a pusztításban életét vesztette .
De Básta Székely bukása után még ez évben visszatérvén, elrendelte,
hogy a jezsuiták lerombolt temploma és épületei helyett a főtéri templom
és járulékai adassanak át, melyek átvételét Gerasus Jakab, a jezsuita col-
legium rectora, 1604 jan . 12 - én el is ismerte s így noha most is csak rö-
vid időre ismét viszszakerültek. Bocskai István t. i . már 1605 jul . 29-ki
rendeletével az elvett templomot és óvári iskolát újra az unitáriusoknak adta
vissza s a 13 jezsuitát Nagy-Bányára kísértette ki. Ekkor az 1607 jun .
10-24 -ki kolozsvári ország -gyűlés , hivatkozva a meggyesi határozatra,
száműzetésöket megint kimondta. Ettől fogva Erdélynek az ausztriai uralom
alá jutásáig Kolozsvárt állandóan jezsuiták nem tartózkodtak.

1 Jakab. Id. h. 323–338 és Schmidt u. o .

• Kolozsvárt állandóan volt egy- egy jezsuita pap ; Monostoron és Fehérvárt több
is. Jakab. id. h. 332-3 .
3 Jakab. id. h. 383-84 . Részletesen Simigianus : Historia. II. 305—9.
 47

Kolozs-Monostoron azonban Bethlen Gábor 1613-iki rendelete és

1615 -iki országgyűlési törvénye következtében megint meghonosodtak, hol
a zárda 1588 óta jóformán elhagyottan állt. Bethlen 1615 nov. 14 - én adta ki
a zárda kinyithatására nekik az engedélyt. Ekkor iskolájok is megnyílt,
hová seregestől mentek ki a r. k. szülők gyermekei ; mert Kolozsvárt le-
telepedésöket Bethlen nem engedte meg. A monostori iskola a 20-as években
teljes gymnasiummá lett s itt 1641 -ben a tanulók Kornis Ferencz, Kolozs-m .
főispánja tiszteletére, Theatrum Fortitudinis cz . latin darabot adták elé 5
actusban.¹ I. Rákóczi György, noha a benlevőket eltűrte, többek bejöve-
telét nem engedte meg s így szaporodásuknak gátot vetett. Kolozsvárt legfő-
lebb egy lakhatott ; de csak ha nem volt idegen eredetű . II . Rákóczi György
még kevésbbé tűrhette őket . De noha 1653 -ban a gy.-fehérvári országgyűlés
kiűzte újra őket, ki nem mentek s 1654 -ben Ex rege Taurus cz . darabot
adták elé Monostoron . Utóbb is, noha iskolát nem tarthattak, soha mind
ki nem mentek. Apafi alatt, kivált Monostoron, megint szaporodni kezdtek.
> Mikor pedig Erdély I. Lipót védelme alá ment ( 1688 máj . 17. ), a jezsuiták
erdélyi ügyeire, illetőleg a r. katholikus tan- és nevelőintézetekre boldogabb
3
korszak vídám napjai derűltek « , s 1692 jun . 30-án comoediát is adtak.
Ennek valóban Kolozsvárt is fényes jeleit találjuk. 1693-ban az addig
ev. ref. óvári templomot és 1693 oct . 10-én az ugyanott levő unitárius
gymnasiumot jezsuiták vették által, melyeket felsőbb kényszerítésre önként
adtak át. 1700-ban pedig számos alapítványból megvásárolván jelenleg a
piaristák által bírt épületek helyeit, új társházat, iskolát, templomot, semi-
nariumot kezdtek építeni s mind többen-többen jöttek be. Ezt utóbb 1716- és
1718-ban (márcz. 30.) az unitáriusoktól a piaczi templom elfoglalása követte,
mit ugyanaz a gr. Steinville István hajtott végre, a ki Gy.-Fejérvárt a refor-
mátusoktól a vártemplomot vette el . Ekközben a jezsuiták temploma (ma
piaristáké) megnyilt 1724. szept . 10 -én ; de társházuk 1740 előtt aligha
készült el s Jakab Elek szerint a templom melletti volt egyemeletes s a
király-utczai kétemeletes részek 1765 előtt nem voltak még készen.5 1735 - ben

1 Theatrom Fortitudinis, in quo Septem Fratres Machabaei, unà cum Matre, & for-
tissimo Eleazaro constantissime pro Deo, ac Patriis Legibus, vitam prius gloriosa per vul-
nera, quam cultum veri Numinis, sibi olim eripi passi stb . 4° 8 levél. Szabó : R. M. K.
II. (574 sz. )
2 Vass J nyilván téved, midőn azt írja, hogy márcz . 5 -én csak egy Mihály nevű
maradt Monostoron. A kolozsv. r. k. gymn. évk. 1856.7 13—14 . L Nagy S. Hazai tanod.
drámák. Magy. Könyvszemle. 1884. 43. Ex Rege Tavros, sive Tragoed . de Fastu Nabu-
chodonosoris Humiliato. (Kolozsv. ) 1654. 4° ø˜Â = 4 sztl. lev. Actus 5. (Sárospataki
coll könyvt.)
3 Vass u. o. 14. és Czegei Vass György naplója. Mon. Hung. Hist. II.o. XXXV. 155.
Jakab. Kolozsv. t. III . 60.
Kolozsv. t. III. 324. Vass. Id . h. 16.
 48

állott fel a >> convictus nobilium «, melynek tagjai 1773-ban 56-on voltak.
Az oktatást a gymnasiumban és főiskolán 26 jezsuita végezte és seminariu-
mukban 1774-ben 144 tanuló volt.
Az 1692 -ben megnyilt iskolában 1699 juniusában volt az első ismert
eléadás Sanctus Carolus Borromeus Tutor et Pater Pauperum cz . darabban.¹
A további eléadások közül csak nehányat ismerünk. 1723 -ban Kolozsvári
Pál rendes tanártól Emericus Bebekus et Joannes Zápolya, Roxiae Guber-
natores a Ludovico I. Hung. rege constituti ; 1735 -ben Bistriciensis-től Sehy
István tiszteletére Dux conspicuus fide Idantyrsus, a quo Philomosus in Heli-
cona adiutus est cz. drámát adták 13 színben a rhetorica és poëtica oszt.
tanulói. 1758. szept. 8 -án színre került Granellitől (Jean) Manasses, eléadták
a felső oszt. tanulói . 1759-ből négy-öt eléadást ismerünk : jan . 22-ről Ludi
Pastoritii Sacri, sive Amyntas Visa primum Virgine Deipara caecus, mox
alterum conspecta utroque simul oculo foelix. (XIV scena) ; febr. 19 -ről Filius
Prodigus in regione longinqua luxuriose vivens, et in vita hac scelerate
praesumens. Erről azt olvassuk, hogy a nemes ifjak convictusa adta elé
húshagyó kedden (ludis antecineralibus) . Színre került még Amandus, sive
infelix male concessae perinde, atque negatae libertatis ( 13 scena) ; augusz-
tusban Batthány József főkormánysz . tanácsos tiszteletére Nova Maenaliae
suo in Alexi Felicitas, sive Daciae sub schemate pastoritio gaudium, végre
szept. 8-án (Kisasszonynap) Iezabel. 1761 jun.-ban színre került Alexius
4
Fapon ; 1762 jun .-ban Cumte (?) e latebris in thronum sublimatio ; 5 1764 jun .
8-án Conversus Aulici (scena 8.), márcz . 1 -én Processus iudicalis contra Fures
temporum institutus (3 rész), mely farsángi játékban (ludis Saturnalibus) ada-
tott ; 1765 jul . 28-án Loyola Ignácz nevenapján Sylvius, ez egyszersmind
utolsó, melynek idejét szabatosan meg tudjuk határozni.
Nem valószínűtlen az , hogy Illei János magyar darabjait, melyek
1767-ben Kassán jelentek meg Kolozsvárt írt előszóval, hol ő rector volt,
nemcsak itt írta, hanem itt elé is adatta. A három közül Salamon és Pto-
lemeus eredeti művei ; Titus fordítás Metastasioból . Az eléadatás mellett szól

1 Nagy S. Magy. Könyvsz. 1884. 43 27 sz. Ex officina Nicolai Kis de M. Tóthfalu.

4º 6 sztl lev. (Akad. Kvt ) Szabó, R M. Kvt. II. 1954 sz a .
2 U. ott. 1883 317. 12. sz . Claudiopoli . 1728 Actus 3 33 sztl . lev. és u. o . 325
57 sz. Claudiopoli . 1735 2 sztl . lev. Inductiones 13 .
3 U. o . 1884. 55. 68 és 107. Actus 5. Kézirata a Bartakovich gyűjteményben és
Batthyani-kvt. Gy.-Fejérv. U ott 1883. 161. sz a. 334. Granelli műve 1732-ben jelent meg .
olaszul Bolognában . Latinra Pamer jezs ford Backer : Bibliothèque des écriv. de la comp.
de Jésus. II. 261 .
4 Nagy. U. o . 1884. 70 sz ( 49. ) Scenae 7. 4° 2 sztl . lev.; 69 sz . 4° 1 lev. és u. o
1883. 100 sz (329 1.) III. actus. A gramm. oszt. tanulói adták. 4° 2 sztl. lev.
5 A középső gramm . o. növ. adták. U. ott. 109 sz. 4° 2 sztl 1. Actus III.
6 U. o. 1884 117 SZ 54 ; 129 sz. 55.; 50. 81 sz . 4° 2 sztl . lev. Az elemio növ . adták .
 49

az, hogy Salamon kézírata megvan a Batthány-könyvtárban Gy.-Fejérvárt

s ugyanez megerősíti azt is, hogy Erdélyben léte alatt írta.¹
Az elmondottakon kivül megemlítjük, hogy a kolozsvári r. k. gymna-
siumban ma is van még egy kötet (4 ° 98 lev .) színdarab, szónoklat, mely
úgy látszik, egyike azon gyűjtököteteknek, melyekbe a más helyt nagy
sikerrel eléadott műveket összeírva, kellő alkalommal felhasználták . Ebben
a következő színdarabok vannak : 1. Jugurtha. Captivus incarceratus a Caio
Mario Romano consule victore. Epilogus : Triumphus ductus Kaland. Januar.
A darab Sallustius s a Dictionarium Historiae nyomán Jugurtha fogságba-
esésével s halálával foglalkozik számos allegoricus alakkal. Tekintélyes
része egy » chria activa « Marius érdemeiről . 2. Sanctus Sebastianus martyr
Diocletianus korából 3 felvonásban, chorusokkal, tánczokkal, epilogussal .
Egyike az u. n. nagy daraboknak, mely valóban költséges kiállítást igényelt,
ha csakugyan eléadták. A felvonások közti chorusok Sebastianus dicsőítését
tárgyazzák, az epilog Sebastianus lelke és a Tripolis közti allegoricus eljegy-
zést tartalmazza. A darabhoz mintegy 200 személy kellett s nagy színpadi
technika. 3. Midas, nem darab, hanem magáneléadásra szánt ode tricolos
tetrastrophos, melyet a szokott párhuzamosság szerint egy chria verbalis
követ az arany értéktelenségéről az erényhez viszonyítva. 4. Két párhú-
zamos párbeszéd : Prothesis, melyben Józsefet testvérei imádják s ő gabo-
nával látja el Chanaant ; Apodosis, melyben a Megváltót a kegyes lelkek
tisztelik, ki az élet kenyerét, önmagát nyujtja eledelűl az úrvacsorában az
éhező emberiségnek . Első része latin, a második német. 5. Justus et Pastor
germani fratres martires Christianae fides contra inpietatem in Triumphum.
Két tanuló ifjúról szól, kik Diocletian dühének áldozatúl esve, a keresztyén
hitet győzelemre juttatják. Úgy nevezett dramation Pontanus modorában .
Epilogja a keresztyén hit győzelméről szól. A kötet kézírata a XVII .
századból való.
Gyula-Fejérvárról, hol a Batthány-könyvtár maig őrzi a szerzetház
történetét 1713-1773-ig (Historia domus), adataink összefüggőbbek. Noha
az ottani residentiában egyszerre alig volt több négy szerzetesnél, a meg-
tért görög-keletieken kivűl 521 lelket térítettek meg , köztük 324 evangeli-
kust, többek közt 1714-ben az evang. Zalathnát s egyikök Mártonffy püspök
megbízásából 1725 okt. 22 - én elfoglalta a balázsfalvi ev . ref. templomot,

1 Illei 1765-től volt Kolozsvárt . Utóbb 1791 -ben még három latin darabja jelent meg
Komáromban : David poenitens, Absolon in patrum perduellis, Lessus seu David lugens
Absolonem. Ludi tragici in Academia Budensi nuper exhibiti nunc restituto postliminio
latinae lingvae cultu patriae juventuti oblati. Comaromii . 1791. 8°.
* Ezután egy táblázat szól Horatius verseléséről s utána 7 levél hij . A Justus et
Pastor Nagy-Szombatban adatott 1624 -ben.
4
 50

mely a görög-katholikusoké lett és segédkeztek Steinvillenak a gyulafejér-

vári ev. ref. vártemplom elvételénél 1716 febr. 14 -én.¹
A residentiához kapcsolt 4 osztályú algymnasium, melyet egyetlen
magister vezetett, 1713-ban alapúlt s átlag 65 tanulója volt, legtöbb 1718-
ban (216), legkevesebb 1739-ben (30 a pestis és háború miatt), összesen
jártak oda 1773 -ig 3852 - en . Klobuczicki püspök 1742 -ben a poetica- és rhe-
torica-osztálylyal lyceummá emelte 2 tanárral (egyik világi volt) s 1757 -ben
egy új épület alapjait is letették számára, de a rend feloszlatásáig sem
készült el. A gymnasium kiegészítésével a szokásos » Congregatio Mariana <
a tanulók közt megalapúlt s 1748-ban a színi eléadások is megkezdődtek,
midőn A testvéreitől eladott József (Le Jay-től) került színre . Ezóta nem
gyakran ugyan, de folytak az eléadások. 1751 -ben A testvéreitől felismert
egyptomi József (Le Jay-től), 1752-ben Paternus Vladislai Poloniae ducis in
Boleslaum amor (a kormányzó generalis tiszteletére), 1753 -ban Irae paternae
victima, 1760-ban újra A testvéreitől eladott Joseph, 1761 -ben Romulus et
Remus, 1763-ban egy czíme szerint nem jelölt mű s 1764-ben utolsó elé-
adásúl Genoveva cz . darab került színre a szokott módon.2
A Batthány-könyvtárban egy iskolai dráma-gyűjtemény 9 magyar és
16 latin iskolai drámát őriz. Magyar darabok : 1. A mely kelepcsébe akarja
ejteni Lászlót Salamon, abba maga keveredik, 7 kimenetelben, 8 levél. (Az
Illei János : Salamon király, Lászlónak foglya darabjának kézírata.) 2. Atti-
lius Regulus, 3 végezésben . (Metastasiotól fordítás N.- Szombatban 1752 - ben .
22 lev.) 3. Boldisár, Kaldea királya . Keserves játék, 3 végezésben . 24 lev.
4. Cyrus. Szomorú szabású , víg kimenetelű játék, 5 végezésben. 16 lev.
5. Igen héjázó s maga sorsával meg nem elégedő embernek bolondsága. Mu-
latságos játék, 3 végezésben . 10 lev. 6. Kénts kapáló Nemzetes Kents De-
meter Uram. Mulatságos játék, 16 kimenetelben . 10 lev. 7. Salamon, Ma-
gyar-Ország királya, 3 kimenetelben.3 10 lev. 8. Szigeti Zrinyi Miklós. (La-
tinúl írta egy spanyol jezsuita 1738-ban N. - Szombatban s magyarra fordí-
tották 1753-ban. ) 3 kimenetben . 9 lev. 9. Titus kegyelmessége, 3 végezésben.
16 lev. (Metastasiotól elébb latinra s ebből magyarra .)
Latin darabok : 1. Amandus sive Infelix male concessae perinde, atque
negatae libertatis. (Claudiopoli. 1759.) 2. Andreas I. Rex Hungariae. 3. Codrus

¹ A protestánsok sehol sem álltak ellent, bármily joguk lett volna is ; dentibus fren-
debat, sed vanae sine viribus irae , mondja a Historia.
L. Schmidt : Die Jesuiten in Karlsburg. 1713-1772 . Archiv d. Ver. VII. 41–
50 1. Rövid, de derék ismertetés.
3-4 Mindkettőt írta Friz Andreas . Azért mondva spanyolnak, mert Barcellonában
szül. 1711 jul . 28. Ausztriában műk . 1790 ig. haláláig . Művei összegyűjtve 1757- és 1764-
ben Bécsben. Köztök : Salamon, Hung. Rex. Dramation . Zrinyius ad Szigethum. Comoedia
a Rhetoribus Posonii acta. 1737. Bécsben külön . 4º.
 51

(Friz Andreastól). 4. Conversus Aulici. (Acta Claudiopoli. 1764, die 8-a

Junii.) . 5. Dion. (Granelli-től .) ¹ 6. Drama oficioso-bucolicum gymnasii Saba-
riensis.2 7. Fides et idolatria. 8. Filius Prodigus in regione longiqua luxu-
riose vivens, et in vita hac scelerate praesumens. (In domo convivii 1759.
die 19. Febr. Ludis Antecineralibus. Claudiopoli.) . 8. Jezabel. 9. Leander.
10. Ludi Pastoritii sacri, Sive Amyntas Visa primum Virgine Deipara
caecus, mox alterum conspecta utroque simul oculo foelix. (A. 1759. die
22. Jan. Claudiopoli .) 11. Manasses. 12. Nova Menaliae suo in Alexi Feli-
citas. 13. Processus iudicialis contra Fures temporum institutus. Ludis Sa-
turnalibus. A. 1764. 1. Mart. Claudiopoli . 14. Salamon. 15. Sedecias. (Gra-
nelli-től Pamer latin fordításából ford. Kunits Ferencz .). 16. Zrinyius ad
Szigethum.5
Szebenbe legelőször Básta vitt jezsuitákat 1602 szept . 12 -én, midőn
a várost bevette. Gyóntatója, Pihazietti, ugyanekkor a piaczon égette meg
az evang. Rodner műveit, mintegy bevezetésűl ; de Bástával együtt ők is
elvonultak. Noha Petz (Joh .) császári tábornok 1605 -ben 60 jezsuitát hozott
magával, hogy majd Erdélyben elosztja őket, ez annyira nem sikerült,
hogy Szeben is csak 1686-ban látott ismét jezsuitákat, kiket Karaffa hozott
magával ; collegiumot csak 1699-ben rendeztek be Leopold rendeletére.
Az első templomot a katholikusoknak utóbb Steinville eszközölte ki a vá-
rostól 1716 febr. 16-án ; de ezt s mellette a zárdát nem ök, hanem német
Ferencz-rendiek kapták. A jezsuitáknak Virmont gr. (Damian Hugo) esz-
közölte ki templomhelyűl 1621. aug. 26-án, a felső-város nagy terén a
czéh- és árúszínekkel megrakott helyet ; addig imaházuk egy szabó-árúszín
volt.6
Midőn e területet a város átadta, a jezsuitáknak már majdnem 20
év óta volt ott collegiumok, egy » convictus nobilium « -uk az előkelő csa-
ládok gyermekei számára s egy seminariumok. E nevezetes alkalomra
tehát, 2 nappal utóbb, aug. 28-án , minden lehető fénynyel eléadhatták a
Nuptiae Aetatis Aureae cum Genio Transsilvaniae cz. iskolai drámát, mely-
nek argumentuma « latin és német nyelven ránk maradt. Állt, a mint

1 Granelli Joann .: Dione Siracusano, Tragedia. Bologna. 1734. Ebből ford . latinra.
L. Backer. II. 261.
" Nyomtatásban is 1775. Sopron . Magy. Könyvsz. 1883. 331. 121. SZ .
3 Szintén Granellitől : Manasse re di Giuda. Tragedia . Bologna. 1732. Ebből ford.
latinra . Backer. U. o.
—³ U. azok, mint a fönnebb említettek. Mind e darabok a XVIII . századból egy
csomagban ; közülök többről az a jegyzés, hogy Kolozsvárt adták, tehát elébb talán ez
iskoláći voltak.
• Schmidt : Zur Gesch. der Jesuiten in Hermannst. Archiv d. Vereins. VI. 231-265.
Hochzeit des Siebenbürger- Genius mit der goldenen Zeit. Ism . és közli Schwarz.
Archiv V. 101-114 .

4*
 52

ezt a tartalom mutatja, egy prologból, egy epilogból, egy közjátékból ,

12 jelenetből (scena) felvonások nélkül és két tánczból : bányász legények
és a szerencse táncza .
Argumentuma : » Már ősidők óta panaszolkodtak eleink, hogy a vas-
kor uralkodik a világon. Ennek uralmát Erdélyben a háború oly sok csa-
pása, éhség, pestis, melyek annyit sujtották, az elégnél is jobban bizo-
nyítják. Mi az aranykort hosszú rejtekéből eléhozzuk és Erdély Geniusával
összeházasítjuk, hogy állandóságát szemlélhessük. Kivánságaink őszinteségét
és mindenek igazságát, a mi a lényeget illeti, csak jelölni kívánjuk a köl-
tészet által : hogy aztán az egyes mondásokból valaki a helyes értelmet
kivonja, ebben okossága kegyesebben nyilatkozik, mint a költő tehetsége .
Egyébként a némely személyekhez adott magyarázat s maga a periocha
(tartalom) szintén az eléadandók könnyebb megértésére fognak szolgálni « .
Főbb személyek : Erdély Geniusa, azaz az erdélyiek ; Aranykor, azaz
azon javak, melyek a haza boldogságának szerzői ; Prudentia et Justitia ,
azon kiválóbb lelkek, kik a haza javára törekesznek ; Aetas Ferrea jelöli
a haza boldogságával ellenkező rosszakat és Alchimisták Geniusa azon
tétlen embereket, a kik a látszólagos boldogságot valódinak mondják, di-
csekedve emlegetik, de a szerencsétlen gyakorlaton okúlva bánkódnak ;
Risus, az Alchimisták Geniusának kísérője . Az eléadásban több, mint 40
tanuló vett részt . A közjáték chorusban eléadva az aranygyapjú históriáját
tartalmazza Mars, Jason , Furia , Bellona szereplőkkel, mely szerint Jason
Marsnak és a Medea alakjában rejtőző Bellonának segélyével (kiknek Chol-
chisba érkezvén , áldoz), az igen éber sárkányt elaltatja, az érczlábú bikákat
megölis a Furiákat megkergetve, megszerzi az aranygyapjút. Ez tehát a
szokott mythologiai allegoria alatt a darab főcselekvényét párhúzamos kép-
ben adja .
A mű tartalma : A prologban a fegyveres Pallas a Remény kérésére
Jupiter megbízásából kényszeríti Mercurt, hogy a csapásokat Pandora sze-
lenczéjébe zárja vissza s Jupiter nevében megrendeli, hogy a zivatar után
térjen vissza a napfény és a boldogság keljen ki Saturnus sírjából . A Re-
mény Örömre változik. Ezt a cselekvény követi, mely szerint Erdély Ge-
niusa nőül akarja venni az Aranykort s ez bele is egyezik. A házasságot
Dolus és az Alchimisták Geniusa úgy akarnák meggátolni, hogy utóbbi a
Vaskort látszólag aranynyá változtatja s ezt akarják elvétetni . Sikerülne
is cselők Prudentia segélye nélkül . Ekkor Dolus látva, hogy a Vaskort nem
bírja megkedveltetni Erdély Geniusával , az Aranykort akarja tőle elidege-
níteni. Ez sem sikerül s végre a lakodalom megtörténik. - Az epilog
gr. Virmont katonai főparancsnokot, az említett templomhely kieszközlőjét
dicsőíti, mert az ő idejében Transsilvania a Boldogsággal lép frigyre ; Saturnus
meg akarja ezt ugyan rontani, de a fegyveres Pallas meggátolja. Kérvén ekkor
 53

Transsilvania az istennőt, hogy e szövetséget állandóvá tegye, közbeszól

a Veritas és felvilágosítja, hogy a fegyveres és tógás Pallas alatt a kor-
mányzó tábornok értendő s inti tehát Erdélyt, hogy hallgasson parancsaira
s várja tőle boldogságát. Végül az egész kar ő kegyelmességének, mint
Erdély boldogsága biztosítójának, hosszú életet kívánt.
Ez időrendben a második nyomtatott argumentum Erdélyből . A többi
szebeni eléadások idejét pontosan nem tudjuk ugyan, de hogy voltak, bi-
zonyítéka az a 9 jezsuita-drámát tartalmazó kézírati kötet a Batthyány-
könyvtárban, mely egykor, mint a czímlap felírata tanúsítja, a szebeni
residentiaé volt.¹ Tartalma : 1. Zeno, sive fratrum concordia saeva. 2. Sancta
Crux, tertio per Heraclium Imperatorem in monte Calvariae defixa. Tra-
goedia 5 felv. Ezt 1633 febr. 27-én a bécsi akadémiai ifjúság harmadszor
adta elé annak örömére, hogy a háború borzalmainak vége lesz Gusztáv
Adolf elestével Lützennél ( 1632 nov . 16.) . 3. S. Domitianus, Corinthiae
Archidux et Apostatus. 4. Fortuna lunatica. 5. FJoannes Baptista . (Eléadták
N.-Szombatban 1639 -ben az esztergomi érsek tiszteletére jun . 24-én , Ker.
Sz. János napján , a ki utána jutalmakat osztatott . ). Utójáték : Pro distri-
butione proemiorum. 6. Cyrus. (Írta Scipio Scambata rendpap ; III . Ferdinánd
jelenlétében Bécsben eléadták) . 7. S. Franciscus Xaverius, Indiarum Apos-
tolus. 8. Maria Virgo, blasphemiarum ultrix, sive Julianus Apostata ob
blasphemias divinitus interemptus. (Adták Bécsben 1635 febr. 13-án Lesleis
Walther, III. Ferdinánd kamarása és hadvezére tiszteletére) . 9. Bellonae
Ludus, sive Sebastianus nuper ultimus stirpis suae Lusitan(i)ae Rex, sua
nece, regni fato, Mahometti Fessani Exulis infortunato suasu, a Molejo Mo
lucco Mauro Tyranno proelio victus.
E kötet tehát oly drámák másolata, melyek Nagy- Szombat és Bécs
számára készültek s a szebeni residentia megszerezte őket és bizonyos,

hogy egyikét-másikát elé is adták. Ezt tanúsítja az első háromnál , külö-

nösen a 3 -iknál a kézíratban a sok törlés , megjegyzett rész, oldaljegyzet,
betoldott és újra dolgozott jelenet, melyek csak egy színre alkalmazó kéztől
eredhetnek. Az ötödik darabban a jutalomosztásra készült utójáték, mint
szintén betoldás, meg épen azt jelenti, hogy gyakrabban került a színpadra.³
A darabok ismertetéséről lemondva, csak azt említjük meg, hogy a

1 >Residentiae S J. Cibinii 1636. inscript . A kötet czíme : Drammata varia, in

scholis Soc. Jes. a scholaribus in scenam producta. Ms. saec XVIII. in 4 °. 424 szztl .
levél . Beke A : Index manuscriptorum Bibl. Batthyaniae. 19. 176 sz . a . Ismertetve :
Schmidt Wilh. Ueber eine handschr. Samml. von 9 Kloster-Dramen. Transsilvania. N. F.
II. 105-116.
2 Irta Angli Jos. Sim. , kinek ez és 4 más tragoediája megj . Kölnben 1697. Is-
mertetve Zeidler : Studien u. Beiträge. 34--68 1. (Theaterg. Forsch. IV.)
$ Schmidt id. h. az utójátékot egészen közli.
 54

2-ik, mely Baronius nyomán (Tom . VIII. Ann. 614-618. ) Heraclius és a

szent kereszt győzelmét tárgyazza Kosroës persa királyon, tehát a pogány-
ságon : alkalmi műnek készült a bécsi 1633-ki eléadásra . Benne 122 sze-
mély szerepel, énekkarokkal , szellemekkel, allegoricus alakokkal, a persa
és görög hadsereggel stb. Az eléadók közt 7 magyar, köztük egy erdélyi
nemes ifjú (Baróthy Ferencz logicus) nevét is találjuk .
Hasonló két iskolai-drámát őriz a szebeni evang . egyház könyvtára
egy gyűjtő kötetben (Tom. III .) . Ezek : Pelopidas, melyet Cornelius Nepos
alapján írt az ifjú Haller Zsigmond (illustris adolescens) apjának, Haller Pál
bárónak, Csík- , Kászon- és Gyergyószék főkirálybírájának tiszteletére. Benne
a karének, mint közjáték, Theseus és Ariadne történetét adja elé . A játszók
száma 23 , kettő kivételével csupa magyar nemes ifjú . Bogoris, ¹ írta egy Noptsa
Elek nevű ifjú az ismert bolgár királyról, ki a keresztyénségért lemond a
trónról fia javára, hogy életét magányban töltse ; de fia pogány és isten-
telen lesz, miért vaksággal és fogsággal bűnhödik s a trón a jámbor Theo-
dulusé lesz . A darabot a megbüntetett Erneus intő beszéde zárja be ; a
prologus, mint párhúzamos cselekvény, Prometheus megszabadítását tár-
gyazza Hercules által. Van benne karének ; játszta 16 magyar ifjú . Mind-
kettőt adták a meggyesi jezsuita algymnasiumban, amazt 1755 -ben, ezt
1756-ban.
Erdély többi városaiból nincs adatunk ; de többet tudunk az Erdély-
hez számítható nagyváradi eléadásokról, melyekre röviden még kitérünk .
Váradra a jezsuiták már 1675-ben , tehát még mikor török kézben
volt, visszatértek ; de iskolájok csak 1699-ben alapúlt Benkovics Ágoston
6000 frtos alapítványából s ez is elemi iskoláról szól. Ugyanő 1702 -ben a
régi Klarissa-zárdát adta át iskolának, de ez csak 1735 táján lett u . n .
3
lyceum . Ez az oka, hogy iskolai eléadásokról csak 1740 óta tudunk,
bárha kétségtelen, hogy voltak előbb is ; különben aligha tarthattak volna
mindjárt kezdetben egy év alatt hármat is. E darabok czímeit nem ismerjük.
Az ezutáni pontosabb feljegyzések szerint 1744-től fogva a következő 35
darab adatott : 1744-ben Szt László, a váradi püspökség alapítója (argumen-
tuma latin-magyar, 3 felv.) ; 1745- ben Gritti Lajos ; 1746 -ban Calo János
keleti császár kegyelmessége és A pusztába vágyó Salamon király, melyek
közül az elsőt oly meghatóan adták, hogy gr. Csáky Miklós püspök meg-
könnyezte ; 1747-ben Az apja ellen lázadó Absolon, A testvéreitől eladott
József, A pusztába menő Keresztelő Szt. János ; 1754-ben Attilius Regulus,

1 Bogoris, Acta Mediae Apud Scholas Pias Anno 1756. Ab Infima Grammatices
Classe. Filtsch. Archiv d. Vereins . XXI . 528.
Missioik vagy residentiáik voltak még nehány pappal M.-Vásárhelyt, Brassóban,
Sz .-Udvarhelyt .
Rupp : Magyarország helyr. tört. III. 131 .
 55

Az első magyar király, kit egy összeesküvő meg akart ölni ; 1757-ben Forgách
Ádám, az Újvár hős védője (gr. Forgách Pál, váradi püspök tiszteletére), Aristi-
des ; 1758-ban Manasses, Batthyány Farkas , a kit királya iránti hűségéért a
törökök börtönbe vetnek s meggyilkolnak, Richardus, flandriai ifjú nemes ,
ki rossz erkölcseiből eszére tér ; 1759-ben Iphigenia, testvérének Orestesnek
szabadítója, A fenhéjázó (farsangi bohózat) ; 1760-ban Eccloga (br. Patachich
Ádám püspök beiktatására), Dosylas, Fouqué és Laudon tábornokok ; 1764-ben
A tékozló fiú (a közönség kívánságára ismételve) ; 1766 -ban Joas, Szent
László (u. az, mint 1744-ben) ; 1767-ben Senaherib, Caracalla (utóbbi ki is
nyomatott Váradon ) ; 1768 - ban Incze és Endre versengése a magyar koro-
náért, A tékozló fiú (utóbbi magyarúl) ; 1769-ben Szent István kegyelmessége,
melylyel Gyula nagybátyját Krisztussal és magával kibékítette, Három fiú.
nak boldogtalan apja ; 1770-ben Balthazár, ki alatt az assir birodalom el-
pusztult ; 1771 -ben Tyburtin vértanú, Zrinyi Szigethnél dicsőn meghalván a
hazáért ; 1772-ben Lajos, III. Károly siciliai király fia lemond az apai
trónról, Octavius és Valerius (utóbbi magyarúl) ; 1776 szept. 5 -én Caracalla,
a mint Geta testvérét megöli ¹1
Az elmondottakhoz még csak keveset kell hozzá tennünk. A mint
ezek tanúsítják, Erdélyben csak pár magyar és német eléadás ha volt s
így itt a Ratio szabályát ebben eléggé megtartották. Nagy-Váradról is csak
két magyar eléadást ismerünk . Ennek talán abban rejlik oka, hogy ide
inkább idegen eredetű jezsuiták jövén , kik nyelvünket nem ismerték, iránta
nem is érdeklődhettek . Épen ezért annál méltóbb a megemlítésre Illei
három magyar darabja.
Hazánk másik felén inkább meglepte őket a hazai nyelv különben
nem igen gyakori szeretete s többen írtak vagy inkább fordítottak le latin
műveket magyarra. Eredetiek : Kozma Ferencztől Fekoniás ( 1740) , Keres-
kényi Ádám Ágostonnak megtérése és Illei Tornyos Pétere, mely azonban
1789-ből való s nem sorozható a jezsuita-drámák közé . A többi magyar
mű alighanem mind fordítás. Faludi Ferencz a maga Constantinus Porphy-

¹ Bunyitai : Drámai és operai eléadások N- Váradon. (A biharm . és n.-váradi rég.

egyl. jel. 1888–92. 7—10., véve a Jesuiti Varadienses kézíratból. Egyet . Kvt. Bp .) V. ö .
Nagy Sándortól Magyar Könyvsz. 1883 325. 61 Sz Attilius Regulus és A fenhéjázó
magyarnyelvű kézíratai Gy.-Fejérvárt a Batthyány-Kvt.-ban K. 5. V. 20. alatt és Egyet.
Kvt. Bp. Magyar Könyvsz. 1884. 52. ( 99 , 100 sz. ) . Regulust Bunyitay szerint 1792 után az
erdélyi színészek is adták ; de ez tévedés, ez a Collin műve, melyet br . Wesselényi ford.-
ban adtak. A váradi eléadások kettő kivételével latinok voltak.
Eléadatta Kőszegen 1757-ben. Nyomtatásban : Ágostonnak megtérése, mely a szc-
mélyek közt beszélgetéssel elő adatott K. A. J. T. - nak szerzetes papja által a Kőszögh
kir. városában´ 1757 Esztend. Nagy-Szombatban 1758. 8 Végezésben. Nagy S. e darabot
nem ismeri. L. Magy. Könyvsz . 1883 , 1884 .
 56

rogenitusát (1750) Backer szerint olaszból fordította ; ¹ Kunits Ferencz

Sedeciast Granelli ered. olasz műve után latinból fordította (Kassa . 1753.) .
Friz Andrástól valók : Cyrus (Ford. Kereskényi Ádám. Kassa 1767.), Sci-
geti Zrinyi Miklós, Salamon ; Metastasiótól : Attilius Regulus (1752), Titus
(ford. Illei János . Kassa . 1767.) . melyek ugyan nem jezsuita drámák, de
mindkettőt ők is eléadatták ; Le Jay-től Egyptomi József (ford . Lestyán
Mózes . 1753. ) ; Porée-től Mauritius tsászár (ford . Kereskényi Ádám . Kassa.
1767.) . Ismeretlen latin szerzőktől : Caesar Aegyptus földén Alexandriában
(1749), Fredericius szász herczeg (Sáros-Pat. 1753.), Semiramis (Győr. 1758.),
Magamagán győzedelmeskedő Tamerlán (Pápa . 1761.), Alifeld (Trencsén .
1777.) , Boldizsár ( Székes- Fejérvár. 1762.), Foacház (Eger. 1762. ) , Imre és
Konrád Esztoráz (Kassa. 1765. ) . Eredetileg magyar lehetett a Bathyány-
könyvtár már említett két darabja : Igen mélázó s maga sorsával meg nem
elégedő embernek bolondsága és Kénts kapáló Nemzetes Kénts Demeter uram,
melyek, úgy látszik, Erdélyben termettek valahol . Tehát a nagy számból
magyar mindössze 5-6 eredeti mű és 15 fordítás ; de olyat még egyet
sem ismerünk, mely a nemsokára megszületett magyar színészet műsorán
megfordult volna ; pedig ha darabokban nagy volt a hiány, alig lehetett
valahol nagyobb, mint épen itt . Irodalmi hatásuk terméketlenségének maga
ez fényes bizonysága épen abban , mely működésök egyik legfeltűnőbb
oldala volt.

Az a rendkivüli siker, mely a jezsuiták oktatását kísérte, némiekben

a protestánsokat is utánzóikká tette s pár helyt, kivált evang. iskolákban
újra fölelevenítették a feledésbe merült iskolai eléadásokat is, mint Nagy
Sándor kutatásai bizonyítják. De főképen utánozták őket minden irányban ,
kivált kezdetben, a többi szerzetes iskolák, melyek egész oktató rendsze-
röket átvették az iskolai eléadásokkal együtt s kivált mívelték azon idő
óta, hogy a jezsuiták eltörlésével ezek iskoláit is kezökbe kapták . De két
lényeges különbség azonnal szembeötlik. Egyik az, hogy e szerzetek nem-
zetiek voltak s így hiányzott bennök az azokat jellemző internationalis
vonás. Ebből folyt az, hogy habár iskolai drámáik szintén Terentius és
más példányok utánzatai, de ők jobban szolgálták a hazai ízlést, közel áll-
tak a honi földhöz, a nemzet szívéhez s így bár csekély ízléssel , ki nem
fejlett irodalmi érzékkel , de az irodalomnak szolgáltak, rá fejlesztőleg is

1 VI. 138. V. ö. Magy. Kvsz. 1883. 4 , 126-7 és 337 l . Kézíratai Egy. Kvt. Bp . H. 20.
3 Sedecia ultomo re di Giuda. Bologna. Színre ker. u. o. 1731 .
³ Talán ugyanegy a Cyrus. N. -Szombat, 1758. cz. darabbal . Kézírata Batthyány-kvt.
M. könyvsz. 1884 52 l . 103 Sz.
• Élt 1657-1734-ig , tőle több darab volt nálunk forgalomban : Josephus fratres
agnoscens, Josephus venditus a fratribus stb.
› Magyar Kvsz. 1884 332 l . 129 sz. Talán u. agy az u. o. 128 sz . alattival .
 57

hatottak. Egy Dugonics, egy Simai drámái a világi színpadra is eljutottak

s ott meg is maradtak hosszabb időig . A másik lényeges különbség, hogy
ezek nem vallották a stabilismus elvét. Ezért oktatásukban a jezsuitákat
gyorsan túlszárnyalták, kivált a piaristák, ¹s innen az a keserű ellenszenv,
melylyel e rend iránt viseltettek ; mert főleg nekik tudták be népszerűségök
hanyatlását. Holott ez csak elveikben rejlett, melynek mintegy lényegét
fejezte ki az utolsó generalisnak, Ricci Lorenzonak az a büszke felelete :
> Sint ut sunt, aut non sint «, melyet a pápának adott, midőn eltörlésök
előtt nehány évvel azt kívánta, hogy némit módosítsanak a rend szerve-
zetében. Így osztaniok kellett mindazon emberi intézmények sorsát, melyek
a haladás kerekeibe kapaszkodnak vagy útjába állanak.
Azonban e szerzetek közül Erdélyben csak piaristák működtek már
a múlt évszáz első felétől fogva s tudjuk, hogy beszterczei gymnasiumuk-
ban 1735 -ben az V- VI. osztály Sehy István tiszteletére Dux conspicuus
fide Idantyrsus, a quo Philomosus in Helicona adiutus est cz. darabot adott
elé. Talán Dugonics Meggyesen szintén tartott eléadást ; ott írt Opimius
cz. komédiája erről tanuskodik. Legrendszeresebben mívelték az iskolai
eléadásokat a Ferenczrendiek csíksomlyói gymnasiumukban a jezsuiták, ille-
tőleg a Ratio hatására. A gymnasium valamikor 1626 után keletkezett s
a tatárok ugyan földulták s fölégették, de 1669-re újra fölépült. Noha ta-
nulói száma nagy volt, 1690- ben 171 , 1694-ben 200 , 1698 -ban csak a
grammatica- és syntaxis-osztályokban 100 : a poetica- és rhetorica-osztály
mégis csak 1710-ben nyilt meg s akkor is egy évre ; 1719-ben a két osz-
tály újra megnyilt két évre. Teljes gymnasium lett 1726- ban ; 1730-ban
létesült a Mária-társúlat ; 1733-ban egy jó tágas, emeletes faépületet kapott,
melynek földszinti középrészén volt a színház ; azonban mindez 1735 -ben ke-
vés kivétellel leégett s ezután az orátoriumban tartották a színi eléadásokat . *
Mint algymnasiumban aligha voltak eléadások, az elsőről 1621 ápr.
11 -ről tudunk, midőn a poetica- és rhetorica-osztályok egy miszteriumot
és szomorú játékot adtak, melyek szerencsésen ránk maradtak. Ezt u. n.
Actio parascevica követte, körülbelől évenként 1722 , 1723 , 1725-26 (Actio an-

¹ Gondolom a legrégibb ismert kath. magyar iskolai színjáték hazánk e nagyobb

felén épen a piaristáktól cred , kiknek pesti iskolájában a 4-ik , 3 ik és 2 ik iskola tanulói
adták ezt clé Bacchusnak víg birodalma cz. alatt 1725 fársángján. Argumentuma Thaly
Kálmán könyvtárában . (4º. 2 sztl. lev. ). Magyar Könyvsz. 1884. 320.
• Argumentumát Kolozsvárt adták ki. 1735. 4° . 2 szztl. lev. ( 13 kimenetelben) . Nagy
Sándor : Schulkomödie. Ung. Revue. 1885. 112 .
3 U. o . 119. Meggyesen írta Opera Scholastica, sive exercitationes variae ad di-
cendi arlem pertinentes 1767. kéziratát s abban van e darab ; czélja tehát világos.
4 V. ö. Ortus et progressus ... ab a. 1729 prov. Transsylvaniae S. P. N. Fran-
cisci. 1736. 41. Nagy Imre: A csíksomlyói tanoda és növelde. Gyulafejérv. Füz. II 23 .
Bándi Vazul : A csíksomlyói gymn. tört. Értesítő 1895/96.
 58

tiqua), 1726, 1727-ben . Általában a színi eléadások 1784-ig tartottak s az

egész vidéken oly népszerűek voltak, hogy az eléadásokra több ezeren
gyűltek össze a csekély lakosságú Somlyóra. A díszleteket a Mária-társúlat
s egyesek adták. A jobb berendezés két fallal s 12 mozgatható oldalfallal
1751 -ben készült ; 1775 -ben az egész színházat fölemelték és kijavították.
Midőn 1780 okt. 18-án gondatlanságból leégett, a csíki székelység 1781 -ben
újra felépíti s már jun. 3 -án Gistl Ádám szerzetes Sámson-ról adat elé
benne darabot ; eléadással ünnepelték a gymnasium új épületének fölszen-
telését is 1782 jan. 6-án.
A rendes eléadások nagypénteken mise után történtek, midőn a darab
rendesen Krisztus szenvedéseiről szóló miszterium (actio parascevica , passio,
misterium passionis) volt. Ezen kivül pünköst szombatján is volt eléadás ,
a búcsú napján s ilyenkor, ha az idő kedvezett, az eléadást a gymnasium
melletti kis Somlyó-hegy oldalán , a Kalvarián (Jézus hágója) tartották , Szt.
Antal kápolnája, vagy utóbb a Salvator-kápolna előtt . Néha keresztúti
vagy passiójátékot (via crucis Salvatoris, Krisztus keresztjének útja) adtak,
melynek 14 állomását a nagyon meredek lejtőn ma is keresztek jelölik.
Ezeken kívül Szt. Adalbert s Szt.-Antal napján (jún . 13.) is volt kivételesen
eléadás 1776 és 1780-ban . Mindezt a nép oly figyelemmel kísérte, hogy
egyszer a Krisztust kínzó zsidókat játszó tanulókat kövekkel dobálta meg s
elkergette. A darabokat a Mária-társúlat bekötött könyvekbe íratta be s így
azok majd mind megmaradtak s Bándi Vazul összesen 90-et sorol fel a
csíksomlyói iskola történetéről írt jeles és kimerítő művében . E három
codex s 22 külön füzetben megmaradt darab a csíksomlyói Ferenczrendi
zárda tulajdonai. A darabok közül 43 a Krisztus passiójára vonatkozik, van
köztük még 15 -ön felül comoedia, vagy víg kimenetelű játék s u. n. tragico-
comoedia. Komoly darabok és tragoediák : Triumphus filii David Jesu
(1729), Celestis mortalium medicus ( 1731 márcz, 23.), Tragoedia de juvene
(1754. 86 játszóval), Tragoedia de Hippoclide ( kettő is, 1737. ápr . 19 .
és 1753.), Tragoedia Crassiano ( 1749. ápril 4. ) , Zápolya János és Bebek
Imre (1780.), Achab és Fezabel (1776. ), Feroboám ( 1780.), Fephte ( 1762.),
Joannes Baptista ( 1761.), Bethulia és Hollofernes ( 1750. ) , Historia Eulogii
(1764.), Veszedelmes a felettébb gyermekekhez való szeretet ( 1821.) stb . , a

többit czím szerint nem találjuk följegyezve. Kiemelendő az , hogy a da-

rabok nagyon is túlnyomó része magyar. Fülöp az általa ismertetett 48
műből csak egyről mondja, hogy latin s Bándi Vazul 10-ről megjegyzi,
hogy latin-magyar szövegű ; tisztán latin a megjegyzések alapján csak kö-
rülbelül 12. Néha azt is olvassuk, hogy hány tanuló vett részt az elé-
adásban, így 1754 -ben 86, 1731 -ben 104 s bizonyosan nem egyszer
több is. Olykor a grammatikai osztályok tanulói külön is játszodtak. A
darabokat a kötetek czíme szerint, a jezsuiták szokásaként, kivált a felsőbb
 59

osztályok tanárai írták s számos mellett a szerző neve is ott van ; közülök
többen nem is csak egyet-egyet írtak ; olykor a tanulók is szerkesztettek
jeleneteket. A művek nem egyszer tárgyalnak a főcselekménynyel párhú-
zamos vagy kapcsolatos mellékcselekvényt a bibliából vagy a mythologiá-
ból, melyek szintén a jezsuitadráma allegoricus cselekvényeire emlékeztetnek.
Méltó megemlítésre, hogy 1762 ápr. 9-ről Mikházáról is tudunk egy magyar
eléadást Jephte-ről, hol pedig a rendnek csak elemi iskolája volt, mint
Nyújtódon, Fejéregyházán . Ez a darab is Csík- Somlyón maradt meg.
Így látjuk a hazafias Ferenczrendieknél a magyar nyelv fölkarolását
oly időben, midőn iránta az érdeklődés hazánkban lelohadt s így látjuk,
hogy a jezsuiták e hatós eszközét a néppel érintkezésre s bárha csupán
vallásos czélból, de egyszersmind a nép mívelésére használták fel . Ezt nem
lehet eléggé hangsúlyozni. De mert egyenesen a csíki köznépre kívántak
hatni, igyekeztek is népiesek lenni. Ezért a művekben, mint az ismert
mutatványok tanúsítják, valami iskolamesteres népiesség van , mely a nép
által is ismert magyaros versalakokban szólal meg. Ezek közül való a
legrégibb ismert magyar iskolai dráma is 1721 -ből s ezért bizonyos jól eső
érzéssel olvassuk ezek Ballasi- és Zrinyi-szakokban írt verseit ; mert látjuk,
hogy szerzőikben jó magyar férfiakkal van dolgunk, kik magyarul akartak
a nép ájtatosságára hatni . Utolsó eléadásuk a mult században 1784-re esik,
midőn József rendeletére a színi készleteket s a Mária-társúlat holmiit a
kincstár részére a németesítés érdekében elkobozták s tanítványaik száma
is nagyon megapadt.¹

1 V. ö. Fülöp Árpád ismertetését a gymn . Ért.-ben 1891/92 , és Bándi Vazul : A

csíksomlyói gymn . törɩ. U. o . 1895/96 . 10, 14 , 237 , 286 stb.
 IV. FEJEZET.

A német színészet Erdélyben s műkedvelői

eléadások a XVIII. században .

A színészet létrejöttének külső és belső okai. - Német színészet Szebenben. - Késő

kezdetének okai. Az állapotok javulása Mária-Therézia alatt . A mulatságokat tiltó
napok. II. József nagyobb szabadságot ad. Cinti Livio. - Hilferding. Mörringen
színháza. Seipp . - Diwaldt. Hochmeister színháza. Újra Seipp. A főkor-
mányszék Kolozsvárra költözik. -- Német színészek Kolozsvárt 1790—92 ig . — Műkedvelői
eléadások eredete - A divat elterjedése Francziaországból. Az Esterházyak színháza . ·
B. Patachich eléadásai N -Váradon . Gr. Teleki Ádám. Eléadások az enyedi és m.-
vásárhelyi ref. gymnasiumokban . - Az ébredő nemzeti érzés. A színészet ügye az
1790-ki erdélyi országgyülésen .

Az iskolai eléadások vázolt divata még nem volt volna elég a szí
nészet megszületésére, más kedvező külső és belső okok nélkül . A külső
okok egyike a múlt évszáz közepe óta Erdélyben is meghonosúlt német
színészet ; másika a franczia mintára divatba jött főúri eléadások, gyakran
az egyesek palotáiban külön színpaddal és szerelvényekkel s vagy magok
léptek föl mint mükedvelők, vagy kisebb német társúlatokat játszattak . A
belső, a legfőbb ok volt a nemzetiség s kivált a nemzeti nyelv iránt föl-
ébredt lelkesedés, hazafiúi tűz , mely II . József uralkodását részben kísérte,
részben követte és nemzetünk egész élete irányának megváltoztatására ve-
zetett . S valóban csak ilyen, nem kis ok lehetett az, mely a magyar ne-
mes « tanuló ifjút komédiássá tette, a kinek fajtáját nemcsak akkor, de
jóval utóbb is társadalmunk lenézte . Annak a meggyőződésnek kellett lel-
kében meggyökereznie, hogy ő nemzete létéért harczol, hazafiúi hivatásnak
szenteli életét, a nyelv művelésén, terjesztésén munkál s a betolakodó német
színészettel szemben küzd a hazai nyelv létjogáért.
Vegyük az okokat rendre.
 61

A német színészetet Erdélyben megelőzték s útját előkészítették már

régóta, mint Felvinczinél láttuk, a kötéltánczosok, csodadoktorok, harlequi-
nek. Utóbbiak elseje 1746 -ban jelenik meg Szebenben . Már 1752-53 -ból
van annak is nyoma, hogy ugyanott komédiások is játszodtak ; de aligha
voltak egyebek rögtönzőknél s az u . n. Hanswurstnál . Az első rendes tár-
súlatot egy nő, Bodenburgné vitte Szebenbe 1761 márcz. 9-én s 1766
márcziusáig minden tavaszszal visszatérvén, ott maradt pünköst tájáig.
Azonban ekkor az általa építtetett játékbódét lerontják, anyagát eladják.
Ö 1767 és 1769-ben Pozsonyban játszott, közben talán Magyarország más
városaiban is, mig Pozsonyban meghalt.¹
Mindenesetre meglepő, hogy Szebenbe, mely ekkor Erdély főkormá-
nyának és katonai parancsnokságának székhelye, tehát a fejedelemség fő-
városa volt, a színészet oly későn vonúl be. De a szomorú társadalmi
viszonyok miatt nem csoda. Az a pezsgő élet, mely a fejedelemség kor-
szakát minden változások és szenvedések daczára jellemzi, a múlt évszáz
első tizedeiben majdnem teljesen megszünt . A katonai nyomás, a katholi-
cismus térfoglalása főkép a jezsuiták segélyével, a protestáns vallásfeleke-
zetek templomainak, iskoláinak, a mindenesetre eredetileg katholikus egy-
házi javainak gyakori elvétele , egyezkedéssel vagy katonai beavatkozással :
mintegy megdermesztették az életet s csirájában elfojtották a jó kedvet.
M. Therézia uralkodása második felében kezd javúlni a helyzet s a
vidámságnak a hosszabb békét kisérő növekedő jólléttel nagyobb, bárha sok-
képen korlátozott tere nyílik. A virágozni kezdett német irodalom Erdély
szász-német népénél számos szellemi érintkezést hozott létre . Ez oly mű-
vészeti ágnak vagy mondjuk mulatságnak, mint a színészet, kedvezett s
azok, a kik külföldön tanulván, megismerték, itt is megkívántatták ezt az
új élvezetet, mely a sokféle korlátozás daczára is Bécsben 1653 -tól fogva
meghonosúlt, habár egyelőre kunyhóban kellett is megvonúlnia . De M.
Therézia is még mindig annyi korlátot szabott a társas élet mulatságai
elé, hogy az ezeket tiltó napok majdnem meghaladják a szabad napokat.
Az 1753 decz . 4-iki rendelet megtiltja az operákat, komédiákat, táncz-
mulatságokat minden ünnep- és vasárnapon, adventkor decz . 14- én kezdve,
karácsonkor, húsvét és pünköst elsőnapján, nagyböjtben , szentháromság
napján, a keresztjáró héten szerdától szombatig, úrnap nyolczad napján, a
Mária-ünnepeken és megelőző estéiken , a péntekeken s az egyház által
elrendelt ünnepeken , a negyed évipénteki böjtnapon , mindenszentek napján s
mindenik ünnep megelőző estéjén, háromkirályok napján, okt. 1 és nov. 4- én
(VI. Károly szül. és nevenapján) , aug. 28 és nov. 19 -én (Erzsébet-Krisztina szül .

1 Filtsch : Gesch. des deutsch. Theaters in Siebenb. Archiv d. Vereins XXI. 533-37
2 Johann Fasteyer in einer Hütten játszott 1653 ban.
 62

és nevenapján), okt. 19 és 20-án (VI. Károly halála emlékére).¹ E rendeletet

még szigorúbbá tette férje halála után ( 1765 aug. 18) s 1772 decz. 16-án
az akkor divatos álarczos bálokat csak a báltermekre korlátozta , minő
minden városban egy volt.2
Habár e rendelet szigorát Erdélyben is sokszor áthágták, úgy hogy
a katonai hatóság 1763. aug . 31 -én a főkormányszék figyelmét is fölhívta
rájok, azért nem kevéssé korlátozta a jó kedvet, a természetes mulató
vágyat s a társadalmi életre némi középkori kényszerzubbonyt erőszakolt.
Végre II. József 1781 febr. 15 -én a tiltott napokat 21 -re apasztotta. Ez
aztán megváltoztatta a társadalmi élet arczulatát, mely már minden módon
nagyobb szabadságra vágyott. Az első színtársaság megjelenése Szebenben
itt is tágítani kezdte a divatos élvezetek körét. Már Bodenburgné kisebb
balleteket is adatott, milyekre 1766-ban egy Neidel József nevű vendéglős
is engedélyt nyert.
A Bodenburgné kísérletét követő pár évből hiányoznak adataink a
színjátékról ; de mert 1771 -ben gr. Mörringen consiliarius már mint » szín-
házi intendáns « vagy is főkormányszéki felügyelő említtetik, ez rendszeres
színjátékra utal, noha róla csak 1771 -ből van újra adatunk, midőn » Stadt-
theater < -ről is van szó . Ugyanott 1772-ben Livio Cinti egy olasz opera-
társasággal játszik s meghonosítja farsangon a színházi álarczos bálokat,
melyek oly kedveltségre jutnak, hogy a város redoute építésébe fog. Ugyan-
ekkor a városi vendéglő bérlője, Colignon Filep, hasonló bálokra kér en-
gedélyt ; ezt ismételt folyamodásra azért nyeri meg a királynétól, mert sok
költséggel helyrehozta a vendéglőt . Ekkor 1773 végétől, mint állandó bérlő,
20 éven át rendezett farsang idején heteként egyszer álarczos bálokat s
az engedélyért elébb 200, utóbb 300 frtot fizetett az iskolai alapnak az
egyes bálok I frt külön díján kívül . Cinti 1775-ig játszott ; a nem operai
játékokra voltak német színészei is és folytatta a bálokat is ; de költséges
életmódja miatt megbukván, utóbb 1775-ben csak nem-álarczos bálokra
kapott engedélyt s ezekből tengette életét 1781 -ig. Pedig ő a mulatni vágyó
guberniális urak és katonaság különös pártfogását élvezte ; ezt bizonyítja
az is, hogy Grimmer Ferencz, ki 1775 -ben két havi engedélyt kér a ját-
szásra, nem kapja meg , mert az ott levő társaság Szebennek elég . Ebből
nem kétséges, hogy Cinti német színészei az ő bukása után önálló társa-

1 Orsz. lut. 1802/1763 sz a.

2 U. ott 119/1793.
³ Husvét, pünköst, karácson , úrnap , mindenszentek , Mária üdvözl. , Mária születése ,
Therézia napja, aug . 17 / 18-jka Ferencz császárért, nov. 28/29 - ike M. Therézia emlékéért
és decz . 22-24 , mint advent 3 végső napja . 823/1781 . Orsz. lvt..
♦ Orsz. lvt. 119 , 4763 , 7242 , 10141/1773 . és Filtsch id h . 539 .
Orsz. lut. 841 / 1775-
 63

ságként játszottak tovább. Ekkor , sőt már Cinti ideje óta , a színjáték hanyatlott
Szebenben ; némi látványosságok, a rendes darabok helyett újra a Hans-
wurst és rögtönző komédiások kerültek felül egész 1777 -ig . Végre 1778-ban,
miután egy bizonyos « Hasenhuth és Tremeri » a nagy réten « e czélra
épített bódéjokban hiú próbákat tettek, Hilferding József újra rendes szín-
játékokra nyert engedélyt (társulata állt hét férfiból és 4 nőből) ; sőt 1778-ra
egy Theatralisches Wochenblatt-ot is adott ki ; de már a 12 -ik ívnél meg-
szűnt s az egyenetlenségek miatt a társaság is feloszlott. ' Ugyanez időben ,
még 1776 előtt, br. Mörringen, az említett színházbarát, piaczi háza há-
tulsó részében az első kis téli színházat rendezte be Szebenben szép par-
terrerel, karzattal, u . n . utolsó helyekkel és egy festett páholylyal . Télen át
úgy Cinti, mint az utána jövők ebben tartották eléadásaikat. Azonban Hil-
ferding társúlata, bármily jóravaló törekvésekről tanúskodnak a Wochenblatt
adatai, nagyon meggyűjthette a gubernium és a városi tanács baját; mert
a hivatalos kedélyek egyelőre a színészet és hasonló látványosságok ellen
fordúltak. Ezért midőn Bienfait pantomimista 1780. juniusában engedélyért
folyamodik, a gubernium a következő indokolással tagadja meg : » Mivel
e fejedelemség kormányára nézve a helyzet és körülmények olyanok, hogy
a comicus játékok mind a közönségnek, mind az ezeket játszóknak inkább
ártanak, hogysem valami hasznot lehetne tapasztalni, a játékok gyakorlá-
sára a kért engedély a kérelmezőnek nem adható meg « . "
M. Therézia halálakor 1780. nov. 29-én a gubernium az 1781 -ki
egész farsángra eltiltott minden színjátékot, tánczot, álarczos bált Erdély-
ben. Megjegyezvén röviden, hogy 1780 elején Brassóban, Bessenyőn (falú),
Segesvárt is voltak német színészek, 1785 - ben Seipp (Christ. Ludv. ) vitt
egy társaságot Szebenbe nem kisebb ambitióval, hogy a német színészetet
s általa a német és európai míveltséget és szokásokat » kelet « -en megho-
nosítsa. 1781 -ben Pozsonyban, aztán Temesvárt játszott s elhatározta,
hogy ezután felváltva itt és Szebenben játszik. Valóban úgy Bánffi, a kor-
mányzó, mint a többi magyar urak hamar megkedvelték s midőn a tulaj-
donos a színházat más czélra elvette, felajánltak neki 5-6000 frt előleget,
hogy mást építsen ; de nem fogadta el s visszatért Pozsonyba.
Ekkor több évig nem volt sem színház, sem eléadás, sőt 1786-ban
a szebeni tanács elútasítja az Eszékről oda folyamodó Diwaldt Ferenczet

1 A lap részletes ismertetését 1. Filtschnél id . h . 543-552 . Hilferding 1778. ápr .

20-tól aug. 9-ig. vagy kevéssel továbbig játszott. Filtsch a M. Therézia által tiltott napokról
hibásan a II . József 1781 -ki rendeletét közli 1778 -ra. L. 551. l.
2 3133/1780. Orsz. lut.
3 U. o. 6942/1781 . jan. 11 .
4 U. o. 156/1781.
 64

máj . 3 -án.¹ Ekkor decz . 11 -én a guberniumhoz fordúl s eléadja kérelmében,

hogy társúlata 16 tagú, melylyel a legújabb szomorú és vigjátékokat , ope-
retteket, balleteket adja ; tehát az egyik legjobb vándor-társúlat, mert sze-
rencsés volt hg. Esterházy Miklósnál 9 éven át játszani . Az engedélyt
húsvéttól kéri. Azonban a gubernium is elútasította ; mert társúlata isme-
retlen és játszóhely nincs. Ugyanez évben egy másik comicus játszó tár-
saság, talán a Russ (Franz) és Gänger (Niclas) féle engedélyt kap s ja-
nuárban nehány játékot ad, melyek folytatását kérik 1787 jan. 27-én . 3
Azonban 1787. jun . 10-én Diwaldt mégis bejut Szebenbe s nyáron a
húsáruló színben , utóbb a városi lóiskolában játszott vagy 80-szor ; de
kevés anyagi sikerrel s a kikötött commercial-taxával is adós maradt. Onnan
Temesvárra, majd Szegedre ment, hol társúlata felbomlott s ő tartozásai
elől Bécsbe menekült.
Ekkor Bánffinak, a kormányzónak pártfogásával Hochmeister könyv-
nyomtató a város által neki e czélra átengedett helyen 1787 jun . 11 - én
Erdélyben a maig is egyetlen német színházat kezdte el építtetni Szeben-
ben s 1788 jun 1 -én nyílt meg. Ez alkalomra maga Bánffi 100 mértföldről
hívta meg Seipp társúlatát, mely állt 10 férfi, 6 nötagból, mellékszemély-
zetből s egy kis zenekarból, melyet kiegészítettek helybeliek is az operette
napjain . Ekkor a Seipp jeles vezetése új időszakot nyitott s ő fel-
újította 1789-ben az erre újonnan berendezett színházban a bálokat is.5
Maga Bánffi is kötelességének tartotta őt pártolni s 1789 elején körözvény-
ben hívta fel a hivatalnokokat a bérlésre, miért Seipp őt a német színészet
>fontos oltalmazó « -jának nevezi . De ezt gyors hanyatlás követte, melyet
csak pillanatra akadályoztak meg Ferencz főherczeg 1788. juliusi látoga-

1 Filtsch. 554 1
2 11459-1786 decz 14. Orsz. lvt.
3 U. o. 11777–1786 decz. 27. és 871-1787 febr. 6 Ugyanegyre vonatkozik-e e
két levélt . szám, nem tudhatom . Az előbbinek csak a palliuma van meg.
4 Részletes leírását Filtsch id . h . 558. Hossza volt 66 láb , szél . 54 , volt benne
23 +20 páholy, a színpad 30 láb sz . 17 magas stb. Diwaldt már 1787 végétől 1788
febr. végéig játszott benne Filtsch szerint. Lehető volna-e ez ? 563 1. A színház azonban
még nem volt kész.
3 Ez évben 9511-1789 nov. 5 sz . a adta ki a gubern. az első Theater- Ordnung-ot
bécsi mintára, mely intézkedik a tűzveszély ellen, a jó rendről és hogy eléadás alatt a szín-
padra, öltözőbe menni nem szabad . (Nyomtatásban is szétosztatott.) Orsz. lvt.
• Filtschnél, 571. Ez idő óta a szebeni német színészet a vagyonos magyar urak
eljöttével hanyatlott. Mig Brassóban egy kisebb német társaság 1790-ben Bukarestbe is
elrándúl, Kuntz 1791 nyarán csak nehezen bír Szebenben megélni s 1792 nyarán végleg
elmegy. 1794-ben (ápr -tól) Felder társúlata játszott kevés anyagi eredménynyel, sokkal
sikeresebben Brassóban 1794-96 -ig, hol egy Ábrahám nevű kereskedő 1794 nyarán a
a mai polgári kórház helyén egy színházat és mulató helyet épített, mely okt. 5 - én nyílt
meg, fennállt a 40-es évekig s fűthető is volt. ( Filtsch . 578) . Felder 1795 okt.-től 1796
 65

tásának fényes napjai. A török háború, a bodzai vereség mindenkit el-

riasztott onnan ; a gubernium is írattárostól Kolozsvárra menekült. E há-
ború után a gubernium 1789 késő őszén egészen Kolozsvárra költözött,
Szeben megszűnt főváros lenni s bárha a Seipptól rég várt fegyverszünetet
1790 aug. 15 - én megkötötték, a kormányszékkel együtt okt. 18-án ő is
elvonúlt . »> A megváltozott kormányforma a német színjátékot az országban
a legnélkülözhetőbb dologgá tette « . Seippot 1791 -ben N. - Szombaton, 1792-ben
Pozsonyban találjuk s az év nyarán Hainburgban Batthyány gr. kastélyá-
ban játszott ; 1793 -ban Bécsben telepedett meg, hol jun . 20-án meghalt.
Kolozsvárt még a kormányszék átjötte előtt játszott Diwaldt társú-
lata 1788 -ban s ez volt itt az első német társúlat . Ő a piarista gymna-
sium refectoriumát akarta színháznak, vendégl bálteremnek s kávé-
házfélének kibérelni, de nem kapta meg.¹ 1790-9 . telén Rosztok és Stein-
hardt társúlata a Rhédei-teremben játszott. 1788 előtt nem járt itt né-
met társúlat ; mert ezek útja Pozsonyból Nagy-Váradra, vagy le Szeged-
nek, Temesvárnak s onnan vitt be Szebenbe stb . Városunk nemcsak kivűl
esett útjokon, de a játszásra jó termet sem kaptak volna. Az egyetlen erre
s az álarczos bálokra alkalmas terem, a Rhédei-féle, csak 1782 -ben épült
s nincs nyoma, hogy az előtt a város, jövedelmeinek gyarapítására, színház-
építés tervével foglalkozott volna. De az 1790 /91 -ki eléadásokról sem tudunk
közelebbit. Úgy látszik, nem nagyon tetszettek s midőn az igazgatók 1791
jul . 27- én újra folyamodnak a guberniumhoz a következő télre is az en-
gedélyért (facultas elargiretur futuro hyeme hic comoedias repraesentandi) ,
közönyösen átír aug . 18-án a tanácshoz , hogy döntse el, van-e szükség
rájok vagy nincs ? 2 Világosan elutasító választ kaptak ; mert már szept.
21 -én Diwaldt is folyamodott a főkormányszékhez s ennek az engedélyt
megadta, miről 24- én oly megjegyzéssel értesíti a tanácsot, hogy ha Bécs-
ben még nem adott darabot akarna színre hozni , elébb vegye censura alá.³
Sovány adataink Diwaldtról sem sokat beszélnek ; csak azt tudjuk, hogy
tetszett és nem kevéssé járúlt hozzá , hogy ifjainkban a kedv a színészet-
hez felébredt, kik csakugyan már 1792 őszére kiszorították öt ; díszleteit
s játszó helyét átvették .
A külső okok másodika, a műkedvelői színházak és főúri eléadások
különösen arra hatottak kedvezően , hogy a színházat szellemi szükséggé,
márcz. 29-ig újra Szebenben játszott, nyár végén Brassóból megint visszatért s teljesen
megbukván, holmija árverés alá került . Utána Rünner (Xaver) játszott ott 1797-1801 - ig,
ki elébb 1795-től Seigerrel Temesvárt időzött.
1 Jakab E. Klv. tört. III . 483. 2696—1788 . Orsz. l.
2 Orsz. lt. 7890-1791 .
3 U. o 8280-1791.
4 Kivált a Torner leányassz ., egy szép jádszó személy tetszett« . Hadi és más nev.
tört. V. 743.

5
 66

divatos élvezetté tették nálunk is . Divatjuk Francziaországból terjedt el egész

Európába. Ugyanis a Benserade, Molière és Lulli befolyására a XVII. század
vége az udvari mulatságok közé igtatta a nagy balleteket, melyekben a
királyi ház tagjai s barátai is szerepeltek. Ettől csak egy a lépés a mű-
kedvelői eléadásokig, melyekben a szerepelni vágyó női természet egy
unatkozni kiválóan nem akaró korban kifejthette mindazt, mit látni méltó
szépségben, ruhában, ízlésben , játékban és énekben . Az eléadások e divata
az udvarból kihat a társadalomba, a városra s a mult század vége felé
újra visszatér az udvarhoz, hogy megmentse Mária-Antóniát az unalomtól .
A műkedvelői társaságok divata nem régibb a mult évszáz elejénél ;
de hódítását alig pár év alatt befejezte. » A társasági színház a XVIII-ik
század első, de főleg második felében valóságos szenvedély, düh, őrület « ,
mondja róla Jullien . » A comoedia-játszás hajlama meghódít minden osz-
tályt, Versailles magánlakosztályaiból kimegy a Marais-negyed palotáiba, a
külvárosok kis házaiba . S ez általános divat és ellenállhatatlan szokás
oka a nővel veleszületett kettős szükség, a mulatás és szereplés ; vagy hol
is lelhetné jobb alkalmát az elszóródásnak és magamutogatásnak, mint a
színházakban, ha csak nem a színpadon, a deszkákon, a hol játszik, a hol
ő maga látványosság ? «
Kivált az 1748-ki béke után a kisebb-nagyobb, olykor a legváloga-
tóbb fényűzéssel fölszerelt magánszínházak száma városi palotákban , vidéki
kastélyokban, magánlakokban majdnem számtalan lett. Jullien csak a leg-
nevezetesebbekből 46-ot sorol fel, mint egy kisebb határozott számot a
nagyobb határozatlan helyett.¹ Csakhamar meghódolt neki a katonaság is,
mig a szigorú Montaynard miniszter be nem tiltotta. De főkép három
magánszínház emelkedik ki a többiek közül : a század elején du Maine
herczegnőé Sceauxban , közepén Pompadouré Versaillesban s a végén Mária-
Antoniáé ugyanott a Trianonban.
A részletekre nézve az érdeklődőt Jullien és a két Goncourt műveire
utalva, csak azt említjük meg, hogy a du Maine herczegnő ünnepei és
játékai majdnem haláláig ( 1753 ) , a Pompadouréi 1747-53- ig folytak részint
Versaillesban, részint > Bellevue « kastélyában s színházai oly pazar fényt
fejtettek ki, mint viszonylag színházak talán soha ; végre a Mária-Antónia
eléadásai csak egy 10 tagból álló bizalmas körben folytak le a trianoni
pompás kis színházban 1780-1785 -ig, de ezalatt is több megszakítással s
csak saját mulatságukra adtak elé kisebb énekes és más vígjátékokat. E
ponton érdekelhet minket az, hogy hg. Esterházy Miklós is a királyné e

1 La comédie a la cour. Paris. 4-7. V. ö. La comédie et la galanterie au XVIII-e

siècle . 1879.
* Jullien id. műve és La comédie et la galanterie au XVIIIe siècle. 1879. L' Opéra
secret au XVIIIe siècle. 1880. Goncourt (Edm . és Jules) : La femme au XVIII-e siècle.
 67

bizalmas környezetéhez tartozott s részt vett a játékokban , ha nem volt

ezredénél.¹
A franczia utánzás e nagy századában a műkedvelői eléadások e
divata elterjedt egész Németországon , Ausztriában, főleg Bécsben , s még
a szigorú Mária-Therézia is megengedte, hogy a 10 éves Mária-Antónia
Schönbrunnban egy kis balletfélét adjon elé a főherczegekkel II . József
lakodalma alkalmából . Nem meglepő tehát, hogy Esterházy Pál Antalnál
Kis-Martonban és Esterházán már 1760-ban , noha egyelőre csak mario-
nette-színházat találunk, melyben ő 2 férfi, 2 nöénekes és zenekar mellett
gyönyörködött a bábuk játékában . Ö hítta meg 1761 május 1 - én Haydn
Józsefet zenekarához egyelőre alkarnagynak, ki aztán 28 évig állt a her-
czegi család szolgálatában . Antal herczeg 1762-ben gyermektelenül halván
meg, utóda Miklós (József) a marionette- színházakat zenés művek (operette)
eléadására alkalmas színházakká alakíttatta át ; utóbb külön színházat épít-
tetett, melyben egy 30 tagú zenekarral komoly és víg olasz operák s
német színdarabok kerültek színre s évenként 40 ezer frtot költött rá.³
1766-69-ig építteté híres kastélyát Esterházán, melynek egész Európából
csodájára jártak s eléadásait Mária- Therézia is többször meglátogatta így
1769-ben a kastély fölszentelésekor, midőn egyéb ünnepélyességek mellett
egy Haydn -féle s egy marionette-opera is került színre ; 1770 jul . 25 - én
az országgyűlés alatt II. Józseffel ; 1773 -ban , midőn Haydn L'infedeltà
delusa bohózatos énekes játékát adták elé. Utóbb is majdnem évenként
ellátogatott oda s 1779-ben újra fiával ment el megnézni Haydn La vera
constanza víg dalművét. Miklós halála után ( 1790 szept. 28. ) fia , Pál (Antal)
is folytatta az eléadásokat kisebb mértékben 1790-94-ig ; de aztán ennek
fia, Miklós (sz. 1765 , megh . 1833 nov . 25. ) , a trianoni eléadások említett
résztvevője, 1813-ban bekövetkezett bukásáig, mig birtokai zár alá nem ke-
rültek, megint majdnem örült pompát fejtett ki bennök. Zenekara 80 tagból
állt s akárhány operát jobban adtak elé Kis-Martonban, a hol ő különö-
sen szeretett lakni, mint a bécsi udvari színházban.
Hasonló színházak voltak gr . Erdődy Jánosnál 1785 -től, gr. Batthyány-
nál Hainburgban, gr. Károlyi Györgynél, kinek neje 1804 -ben összes dísz-
leteit Debreczennek adta, melyek még 1808 után is szolgálták a magyar
színészetet Pesten . Híresek voltak azonban főleg br. Patachich Ádám nagy-

1 Jullien id . h. 311 .
? A róla megmaradt képet Jullien adja 256 1. után .
31783 - ban Haydnon kivül volt ott 22 zenekari tag és 12 énekesnő, 1790 - ben 30
tagú zenekar. Forkel : Musikal. Almanach. 1783. 101. Ez új op . színházat 1780-ban Haydn
La fedeltà premiata operájával nyitották mcg
4 Az 1772-ki ünnepet Rohan fr. követ tiszteletére Bessenyei is leírta : Az esterházi
vígasságok 1772. 8° V. ö . Mendel : Musik .- Lex. Haydn és Esterházy alatt.
5*
 68

váradi püspök ( 1759-76 . ) eléadásai elébb régi lakában , a mai reáliskolai

épületben a Szt-László téren , utóbb az általa építtetett mai püspöki palo-
tában . Mint pompa- és zenekedvelő főpap, ki maga is latin költeményeket
írt, ¹ 1761 -ben szerződtette Haydn testvérét, Mihályt s vele zenekart szer-
veztetett. Ezt 1765 -ben kibővíttette, 1766-ban színpadot állított, melyen az
első eléadás latinúl Az Istenek vetélkedése cz . zenés játék volt . Utóbb
a püspök nevenapján (decz . 24. karácson estén) a Bethlehemi pásztorok³
s még ez évben Ditters Károly karmestertől, ki elébb a bécsi császári
udvar zenésze volt, Jupiter szent Olympiája zenés műveket adták 7 éne-
kessel . Az ő műve az 1769-ben adott Izsák, a Mgváltónak képe is, Me-
tastasiótól fordított szövegre, mely szintén megjelent magyarúl és latinúl .
Ezzel az eléadások megszűntek s Ditters eltávozott. E művek tulajdon-
képen csak oratoriumok, mond Bunyitai, operát Ditters csak egyet írt
Amore in musica cz. a., melyet szintén eléadtak 1769 előtt.
Erdélyben is megleljük a műkedvelői eléadások nyomait ; így Ko-
lozsvárt 1765 - ben . » Ott, írja Döbrentei 1820-ból, akkor a belső Monostor-
utczában, a mostani generál gr. Bánffy Györgyné házával általellenben
lévő háznak messze az útszára kiállott s a törökbúza száraztására nyitva
hagyott fedele alatt a hiúban játszottak nehány ifjak egy darabot Gr. Ke-
mény Farkas, (ki később rendek előlülője lett) menyegzője alkalmatossá-
gával s a nézők részint az utczán állottak, részint az általellenben lévő
ház ablakaiban . A játék tárgya volt : Apolló pere Venuszszal, hogy Gr.
Kemény Farkast miért csábította el. Szerzette a tordai leoninista Gyön-
gyösi János, s ő igazgatta, maga is játszván , az egész darabot « . Mintha
csak egy új adatot olvasnánk ahhoz, hogy milyenek lehettek s bizonyosan
voltak is a Felvinczi György productumai.
Szathmári Pap Mihály, kolozsvári ref. theol . tanár azt írja a mult
évszáz végéről , hogy itt » már 1752- ben is voltak privatus uraknál holmi
magyar játékok, mint a milyenben én is játszottam a Wesselényi Ferencz
udvarában, Kis Kelemen praeceptora alatt b. Wesselényi Farkasnak . «

1 M11gy. Kusz. 1883. 303. (210 sz . ) Nyomtatásban is több latin műve .

Nvomtatásban is : Certamen Deorum in ornando . Amynta Pastore Ludis Sym-
phoniacis exhibitum Magno-Varadini A. 1766. 4° 2 , iv. Bunyitai V : Drámai s op. elé-
adisok N.- Váradon. A biharmegyei... régészeti és tört. egyl. évk. 1888-92 . 11. Mogy.
Könyvsz. IX. 35.
3 Kéziratban a kalocsai főegyh könyvt . Magy. Kösz. VIII . ( 1883.) 295. ( 113 sz )
Eléadta Pichl Venc és a muzsikusok kara.
4 Nyomtatásban : Olympia Fovi Sacra sive Incrementum Musas inter et Pastores
Amoris Certamen . ab Carolo Ditters Musices, Wencelsao Pichl Dramatis Authoribus .
M.-Varadini. 4º. 14 szztl. lev. Magy. Könyvsz. VIII . 331. ( 1883.)
Döbrentei : Külföldi színjátékai. I. 197 .
6 Bod P Athenas -ához tett jegyzeteiben 1 1. Meg akarta írni a › komédiás theatrumnak
fel-állását is a jenai Intelligenz-Blatt és Endrődy János nyomán« . (Erd . Múz. Kvt. )
 69

1787-ben pedig Szebenben, minthogy rendes színészet nem volt, mű-

kedvelő társaság alakúlt ; de csak kevés ideig működött . Több vidéki vá-
rosban követték a példát, melyek közül a kolozsvári és gyulafejérvári voltak
a legjelesebbek. Nehány eléadást rendeztek is, de a kitört török háború
minden effélének végét szakította.¹ Kassán is alakúlt egy, mely németül
játszott.2
Ez adatok azonban a színházak divatát nem merítik ki . Már 1773
körül sokan tartottak német és franczia komédiásokat. Ez mind ébresztő-
leg hatott s közvéleményt teremtett a magyar színészet, mint a nemzeti
nyelv és jellem fejlesztésére nélkülözhetetlen hazafiúi intézmény érdekében .
Erdélyben a legkorábbi felszólalás a gr. Teleki Ádámé, ki Corneille Czid-jét
lefordítván, előszavában külföldön a színjátékok bőségét említve, így folytatja :
> De, hogy magyar nyelven sem játszodtatnak ; sem pedig egyen-kettőn
kivül nem is írattattak, vélem együtt méltán csudálhatod . Mert valamint
az ily munkáknak készítéséhez éles elme s jó ízérzés kivántatik ; úgy
annak akármely nemzetek között is egy csalhatatlan jele, hogy a hol az
efféle jeles munkák bővölkednek, a gustusnak, jó ízérzésnek ottan temploma
és lakó szállása építtetett, s nem lehetsz pedig nemzetednek oly ke-
gyetlen és igazságtalan ítélője , hogy ezt akár az elmének tehetségeire,
akár a testnek munkáira nézve más nemzeteknél alábbvalónak ítélhessed « .
Említi továbbá, hogy a magyar nyelv is alkalmas az erős indulatok kifeje-
zésére, meg hogy ha Mátyás és Bethlen Gábor olasz énekeseket, ma is » sok
magyarok német avagy frantzia comoediásokat sok költséggel tarthatnak ;
magok nemzetekből valókat miért nem formálhatnak ?« Ennek oka csak
nemzetünk amaz általános hibája, hogy a maga nyelvét nem tudja és semmit,
a mi magyar, szépnek s jónak nem tart. Arra buzdít tehát, hogy élvez-
zük ugyan az idegen műveket , de ne resteljük olvasni a magunkét s ta-
núljunk idegen nyelveket, de a magunkét el ne felejtsük.³
Telekinek szón kivűl igaza van abban, hogy 1773-ban a magyar
játékok még nagyon ritkák voltak ; de 1773-ban még nem is volt általános
a nemzeti szellemnek az az ébredése, mely csak 1785 után mutatta egész
erejét.
De már az új szellem lehellete , hogy 1775 tájt N.-Enyeden a ref.
gymnasiumban ismét elkezdi az ifjúság az iskolai évet víg- vagy szomorú-
játék eléadásával zárni be. » Nem írhatom le, írja erről egy levelező az
1792-ki Kurir-ban (951 1. ), milyen sokat használt ez az eszköz az enyedi
bárdolatlan népnek pallérozására ; ez az érzés nélkül való sokaság már

1 Filtsch. Arch. d. Ver. XXI. 554.

2 Zsibói levélt.
3 Czid. Sz . j. Kolozsv . 1773. 8º. 98 .
 70

kezd érezni s ki előbb a legszomorúbb jelenetet nevette, már a mult év-

ben sírt « .
Így támadt fel az iskolai eléadások divata. De nem a lejárt iskolai
dráma kelt új életre, hanem a nemzeti szellemű ifjúság, mely csak magyar
akart lenni, érintkezni kívánt az élettel, az irodalommal , még pedig az épen
akkor virágzott francziás irány útján . Ezért valódi színdarabokat, fordított
tragoediákat vagy franczia kisebb énekes vígjátékokat ad elé, melyek közül
nem egy a későbbi rendes társaságok játékrendjén is szerepel , mi a pár
száz ismert jezsuita drámák közül egyen sem esett meg. E néhány iskolai
eléadás irodalomtörténeti vagy mondjuk, színészettörténeti becse nagyobb ,
mint a jezsuiták összes működésének.
Ez eléadások folytatása volt, hogy Enyeden 1791 szeptember 18- án ,
a tanév elején, mintegy 35-ön a » tógás deákok és úrfiak « közül a soproni
mintájára önképzőkört alakítottak. A professorok kénytelen -kelletlen nyu-
godtak csak bele ; de titokban ellene működvén , számuk 22 - re apadt. A
társaság czélja volt : 1. Latin , német, franczia és görög víg- és szomorújátékok
s nevelési művek fordítása . 2. Eredeti költői s prózai művek irása . 3. Színi
eléadások tartása, históriai és régiségtani tudományos vizsgálódások magyar
nyelven. Már 1792 -ben addigi munkáikat Próba cz. gyűjteményben ki is
adták. E kötet egészen az új classicai (francziás) iskola hatását tanúsítja
s van benne Molièretől két fordítás is (Az erőszakos házasság, vígj . 1 fv .
és A kéntelenségből való orvos, vígj . 3 fv.), melyeket ők is eléadtak s utóbb
az első erdélyi társúlatnak is rendes darabjai lettek.
E mellett tudjuk, hogy 1792 juniusában valami gyönge fordításban
Voltaire Brutus-át adták, 1 1795 jun. 29-én Árkádia (2 fv.), 1796. jun. 29
és 30-án egy Nina v. Mit nem tehet a szerelem cz . énekes játékokat adtak.²
Még korábban, 1790 előtt Simai Kristóf Mesterséges ravaszság-át is adták ;
de évét nem tudjuk . E darabokat az ifjak lemásolgatván, midőn más vi-
déki városokba haza mentek, ott is eljátszodták őket. Tordán , Déván » nem
újságok a magyar víg- és szomorújátékok « , mond a Kurir ezzel kap-
csolatban.

1 M. Kurir. 1792. 951 l. Ugyanekkor egy ifjú Theatralis novella magánjelenetben

kigúnyolta a Kurirt ; egy székely fiú kötéltánczczal nyitotta és fejezte be az eléadást , ki
már ezzel több városban kitűnt. A gunyolódó ifjat a levelező megrójja .
Mindkettő kézíratban az Erd. Múz -ban. Elsőben szereplők : Ajtai József, Fábián
Sámuel, Kiss Sámuel, Pénteki László, Szöllősi István, Zejk Imre . A végén levő K. S.
betűk szerint fordító Kiss Sámuel . A második darabot írta francziáúl L ... ; de a fordítás
németből való. Egy rövidebb és egy hosszabb másolata maradt meg Szereplők : Kiss Sá-
muel és Zsigmond, Szabó Mihály, Fábián Dániel, Boros Gábor, Vásárhelyi Sámuel, Schil-
ling Boldizsár, Koródi Sámuel , Segesdi Domokos , Kóbori István, Sigmond István .
3 Hadi és más nevez. tört. ( IV. 1791. ) 662. » Nehány esztendőkkel játszodták volt
már ezelőtt . V. ö . Ernyei : Simai Kr. élete. 14.
 71

A marosvásárhelyi ref. gymnasiumról meg azt olvassuk a XVIII .

i századból, hogy a deákok ott meg nem határozható időtől játszodtak » co-
moediákat . Idősebb Fogarasi Sámuel 1823-ban, 63 éves korában írt ön-
életrajzában beszéli, ¹ hogy ő már mint gyermek látott ily iskolai eléadást,
melyben tanítója, Szigethy Mihály zsidónak volt öltözve . Akkor a gymna-
siumban játszodtak ; de régebben a Czigány-mezőn folytak a játékok, egy
nagy szép zöld gyepes sikság « -on, mely a Szent-György-utcza tetejétől a
Trébely-szőlő felé eső városrészig, a Klastrom-utcza porgolát-kapújáig és a
vár sánczától az oláh templomig terjedt. Nevét az oláh templom oldalán
levő czigányputriktól vette. Ide jártak ki a tanulók szerda és szombat
d . u . zászlókkal és dobokkal s 2-6-ig folyt a játék, » a recreatio << .
>> Minthogy pedig régen , mondja Fogarasi, a kollegyombeli komoediák-
ban kisatyrázták, csúfolták az udvarokat, tanácsot, még a királyi táblát is,
tehát mintegy 1780 tájatt megtiltatott a komoedia ; hanem most a kolle-
gyomnál tanulván gr. Bethlen Imre és Sándor urfiak, provincialis commi-
sarius gr. Bethlen Sándor urnak fiai és gr. Teleki Lajos, gr. Teleki Mihály
fia : ezen nagy urak megnyerték, hogy a komoediajátszás felszabadult, s
ezen 1792 -ben a közönséges examen végződésével, jun. 29-ik napján d . u .
4 órától kezdve 8 óráig folyt az első komoedia, melyben én kiasasszony
személyt játszodtam, előbb török, azután magyar leánynak öltözve . Temén-
telen uraság s asszonyság volt felgyülve . A három urfi költségre adott
hat aranyat, a játék végével két persona tányérokkal a kollegyom kapu-
jába állottak s a nézők sok pénzt hánytak ; valami 30 frt. gyűlt volt « .
E siker után a » komédiajátszás « évenként 3-4-szer is ismétlődött,
melyekben Fogarasi a főbb leányszerepeket játszotta . Öltönyöket a városból
kapott ; de sok minden apróságot maga szerzett be. Utóbb , mert sok bajjal
járt, nem vett bennök részt. » Tartott pedig ez a komédiajátszás, mig a
nemzeti játszó-társaság Magyarországon s Erdélyben is felállott « ; a mint
tudjuk, 1794 jun . végén és jul . elején voltak az utolsók.³
>A theatrum volt épitve a kollegyom udvarán a Poklos-utcza felől
való sorház eleiben, inkább a Sáros-útcza felé. Egész tutaly-gerendák voltak
felásva, melléjek kurtábbak kapcsolva, mint mikor az ácsok, vagyis inkább
a kömívesek csinálnak állást, ezekre a felállított gerendákra keresztül más

1 Fogarasi 1760 jun . 19-én szül . és 1830 nov . 24 - én halt meg . Volt küküllői, vámos-
gálfalvi, majd pótsfalvi ref. pap és esperes. Becses önéletrajzát Vályi Elek esperes úr bo-
csátotta rendelkezésemre. L. itt 114-118 lap.
Néha t. i . a kölcsönkért női öltönyben kár esett s meg kelle fizetnie ; papucsot
meg nehéz volt kapnia, mert csak csinosabb lábú urfiak és nők viseltek czipőt s gyakran
húszat is felpróbált, mig egyik fölment . A haját nőiesen felfodrozták, pozsonyi vállat vett
föl, mely oly szűk volt, hogy ilyenkor egész nap csak levest ehetett stb.
3 Koncz J. A marosv. ev. ref. coll. tört. 648.
 72

gerendákat húztanak, feljűl fedél helyett az örményektől kért sátorvászonnal

volt behúzva, alatta a földtől egy ölnyi magasságra a játékhely deszkákkal
padolva, ennek a színnek oldalai ágytakaró kartonokkal, olaszfalakkal voltak
behúzva. A néző hely alatt volt a földön, ez is elől az urak feje felett
örménysátorral (sátorvászonnal) bevonva, székekkel , padokkal megrakva .
Ezeken hátul a többi nézők helye zöld ágakkal fejek felett beárnyékozva,
ülőhelyek hosszú fenyőgerendák. Kellett ezen theatrumot egy hétnél tovább
csinálni s szinte egy hétnél tovább lebontani <« .
Így ír Fogarasi s ebből az 1792-94 évi eléadások képét nyerhetjük .
Előadott darabjaikat nem ismerjük , csak azt tudjuk, hogy 1792 -ben egy
verses vígjátékot adtak, melyben , mint a M. Kurir írja , egy ifjú annyira
kitűnt , hogy bármely színpadon megállhatott volna.¹
Azonban habár ez iskolai vállalkozások fontosak, mert az első szín-
játszók épen reformatus, többnyire enyedi deákokból lettek, a színészet valódi
megteremtője mégis főleg a hazafias lelkesedés volt. Ezért írja róla még
1820 végén is Döbrentey : » csak akkép hág és száll becse, a mint a ha-
zafiasság ingereltetik « . Az egész XVIII . század folyamán ez az aléltan élő
nemzeti érzés a maga lázas ébredése első idején természetesen legdrágább
kincséül a nemzeti nyelvet tekintette s ez az érzelem utóbb classicus alakot
nyert Kölcsey e mondásában : » Nyelvében él a nemzet « . Ez volt az, a mi
a nyelv mívelésére legalkalmasabb módok közt a legfontosabbak egyike
gyanánt fölvetette a nemzeti színészet eszméjét s mint ilyet vitte be a köz-
tudatba, mely aztán érdekében követelőleg lépett fel . Mert általában a
nyelvnek, mint a nemzeti lét és érzés legfőbb kifejezőjének fölkarolása és
ápolása vörös fonálként húzódik át akkori politikusaink és íróirk műkö-
désén. Az előszókban az író első szava az, hogy művét » született nyelvéhez
való szeretete << sugallta . Mind azért írnak, fordítnak, hogy nyelvünket mü-
veljék, nemesítsék, hogy erejét, tüzét megmutassák, hogy nemzetünk dí-
szére, dicsőségére, gyarapodására kiterjeszszék ; mert mindenkiben egyszerre
élővé válik » nemzete nyelvéhez való szeretete « . Ez az élő szeretet egy-
szerre áthat nagyot és kicsit ; ép úgy kiömlik az előkelő író tollából, midőn
valamit fordít, vagy a nyelv érdekében röpíratoz, mint a tanulókéból , kik
iskolai társaságot állítanak nem jutalomért, sem más alacsony indulatból ,
hanem indítja őket » kedves anyai nyelvünkhez buzgó « szívök s főképen
arra törekesznek, hogy munkájokból ez tűnjék ki .
A nyelvnek ez a buzgó szeretete, ez az általános lelkesedés hozta
létre vagy terveltette a különféle nyelvmívelő társaságokat s ezekkel egy-

1 M. Kurir, 1792. 937. Tévesen a napot jun. 19-re teszi . Lám, hogy a magyar
erre is alkalmas, teszi hozzá, csak hogy ezen igyekezetének első 'sengéjét az időnek valami
viszontagsága meg ne rontaná, hogy utoljára tökéletességre mehetne« ,
 73

idejűleg lép föl a színészet kérdése is Magyarországon épen úgy, mint

Erdélyben.¹ Így szólalt fel a magyarországi 1790-ki kezdemények nyomán
Erdélyben is Aranka György, az erdélyi királyi tábla számfeletti bírája
M.-Vásárhelyt, s fordúlt az országgyűléshez egy nyelvmívelő társaság ér-
dekében. Szinte csodálatos, mond ő, hogy a pozsonyi országgyűlés két
törvényt hoza, hogy a magyarok magyar ruhába járjanak, s állíttassék
nyelvmívelő társaság ; mert hiszen ezek törvény nélkül is a legtermésze-
tesebb dolgok s csak az a szomorú és szégyenletes, hogy rólok nálunk
törvénynek kell intézkednie . Azonban e , határozatból indúl ő ki jelenleg
és sürgeti a társaság felállítását Erdélyben egy kinyomatott javaslat és kör-
levél alapján , mely utóbbiban addig is, mig az országgyűlés tenne valamit,
a nyelvmívelő kicsiny, mintegy útkészítő és próbát tevő társaságocská « -ba
belépesre szólitja a két nemes haza fiait és leányait. Mert hogy a nemzeti
nyelvnek kipallérozása és kimívelése egy hazában minő fontos, azt minden
keresztyén nemzet példája bizonyítja . Okai ennek számosak, de oly vilá-
gosak, hogy ki bizonyítani akarná őket, annyit tenne, » mintha a délben
tündöklő fényes napnak világát fáklyákkal akarná nevelni « . Ebben csak a
vitézségéről és nemes gondolkodásáról ismert magyar nemzet maradt el,
melynek pedig legnagyobb szüksége van rá , mert nyelve idegen földi ,
ritka és szép plánta, mely a többinek is díszére van ; tehát hogy az el-
veszéstől , zavarodástól, romlástól megőrizze, igen illendő. Ébredjen hát fel
álmából s tulajdon anyanyelvét és ez által magát is erősítse, az idegen
hazafiak közt terjeszsze s ez által őket magához kapcsolni igyekezzék stb .
Javaslatát az országgyűlés febr. 18-án meghallgatta s az ápr. 15 - én kiküldött
bizottság javaslata szerint jul . 20-án elfogadta . E bizottság latin munká-
latában, melyet Aranka eredetileg magyar nyelven írt meg, van szó az
országgyűlésen először a színészetről. Ugyanis a II-ik részben, mely a tár-
saság munkálkodását tárgyalja, a nyelvmívelés eszközei között a végre,
hogy a magyar nyelv egész Erdélyben közhasználatúvá legyen, a 7-ik (g),
pont alatt a színészetet első sorban ajánlja a felállítandó társaság gondjaiba.³
Így került a színészet az erdélyi országgyűlés elé , tehát a nyelv mívelé-
sével és terjesztésével kapcsolatban .

¹ V. ö . Erdélyi magyar hirvivő : » Egyik eszköze nyelvünk meg- maradásának a

lenne, ha a leg- böcsösebb nyelv lenne az úri gyülekezetbe és társaságokba, ha a játék-
néző helyeken magyar nyelven lennének a víg és szomoru játékok , stb 1790. 45 .
• Erdélyi magy. nyelvmívelő társ. fel-állításáról való Rajzolat az haza fels. Ren-
deihez. 1791. jan . 2. E munkálat 1791. febr 18-án került a rendek elé. 1790/91 - ik orszgy .
j . k 281 , 368 és 574. A bizottság munkálata a toldalékban . 131-137 .
a Theatri Nationalis Ungarici erectio inter Curas Societatis primo loco commemo-
randa erat. Illam igitur inprimis prae oculis habitura erit
 74

Aranka, miután az idézett javaslatot az országgyűlés elfogadta, e

munkálatot kibővítve magyar nyelven is kiadta, melyben az idézett latin
mondat helyett e bővebb fejtegetés olvasható : » Egy magyar játszó- színnek
felállítását talán legelől kell vala tennem azok között az eszközök között,
melyek anyai nyelvünk gyarapítására s közönségesítésére szolgálnak. Bi-
zonyos, hogy legfőbb eszköz . És azért a társaságnak egy különös tárgya,
a hetedik tárgy. Melynek végben vitele, úgy mint egy játszó-színnek kö-
zönséges kinyitása, jóllehet most elsőbe egyenesen a társaság foglalatos-
ságának tárgya nem is lehet, kötelessége lészen mindazáltal ezt szeme elöl
el nem vetni, hanem az arra hajlandó személyeket felébreszteni és az igye-
kezőknek minden módokkal, munkálódással is segítségül lenni . « ¹
Így látjuk tehát a színészet eszméjét a nyelmíveléssel kapcsolatban
behatolni a köztudatba s megjelenni az országgyűlés előtt.

Erd. magy. nyelvmiv. társ. Kolozsv. 1791. 13 Irta Aranka Gy. 1791. szept. 1 .
 II . K ÖN Y V.

I. FEJEZET .

Az első játszótársaság megalakúlása .

Aranka levele Soosnak. Soos és Kelemen terve. Az első folyamodók. Az ország-

gyűlés és főkormányszék határozata. - Fejér János munkássága. Az első társaság
czélja, szervezete --- Fejér, mint kezdeményező. - A Fejér-testvérek. ---- Jantsó Pál. --
Az első eléadás. Kotsi P. János. Fejér Rózália . - Állandó színház építésének terve
1793-ban. - Gr. Bethlen Elek és Kazinczy tudósításai. Fejér lemondása. Miháltz
Antal. - A tagok Kotsit óhajtják igazgatónak. Cserei Farkas. A társúlat Kotsiéké
lesz. Álarczos bálok bérlete. -- Új zavarok. - A gubernium ügye Kotsival. - A tagok
elégedetlensége és kérelme. ― Kotsi folyamodványa . -- A városi tanács határozata.
Kotsi felelete. - - Új tanácsi végzés. Az első színházi bizottság - A főkormányszék
utasítása.

Midőn Aranka 1790-ben sikerrel működött az » Erdélyi nyelvmívelő-

társaság megalapításában , s mint láttuk, szintén a nyelv érdekében , » nagy
szorgalmatossággal vala egy létesítendő színtársúlat ügyében «< is : ekkor
tehát már a közvélemény is közszükség gyanánt jelölte meg a színészetet .
Ezért Aranka 1792 jul. 8-án írt Soos Márton pesti orvosnövendéknek ez
ügyben, ki eredetileg színész óhajtott lenni s 1790-ben az első kezdemé-
nyezők közt szerepel. Soos julius 23-ki válaszában érdekes adatokat közöl
az első alakúlás nehézségeiről . Megtudjuk tőle t. i. azt, hogy Erdélyből
többen főúri körökből még elébb Kelemen Lászlótól kértek tanácsot a Ko-
lozsvárt felállítandó színtársúlat ügyében.¹ Ekközben br . Nalátzi József,
Hunyadm. főispánja, hivatalos ügyekben Bécsben járván, hazatértében meg-
állott Pesten és itt Soos őt ugyanez ügyben többször felkereste. Ez alka-
lommal, jul. 21 -én d . e. 9-10 óra között elolvasták együtt Kelemen tervét,

› Reform, 1871. 166 sz ,

 76

ki azt ajánlotta, hogy hozzák le 1792-93 telére a pesti társúlatot, minek

költségeit ő a beruházásokkal 29.044 rfrtra tette.
Báró Nalátzi lehozta Kelemen tervét, hogy majd az 1792-ik év aug.
21 -én összeülendő országgyűlésen » ahoz értő és annak pártját fogó ha-
zafiakkal közölje s egyszersmind megbízta Soost, hogy beszélje meg a
színészekkel a lejövetel eszméjét. Soos tett is próbát ; ők azonban télire
Pesten akarván » téli teátromot « felállítani , nem vállalkoztak ; s különben
is mondák az országgyűlés csak augusztusban ülvén össze, az elő-
készületek miatt a színházat jó móddal legfölebb 1793 ' tavaszára vagy
nyarára lehet fölállítani. Soos tehát egyszerűbb módot ajánlott . A Rhédei-
háznál úgy is föl van szerelve a terem, melyben a németek játszodtak ;
ez csak 120-150 rfrt napi bevétellel egyelőre elég volna . Majd 1793 -ban
lehetne jobb színházat építeni, addig is e téli játékok növelnék az áldozat-
készséget . A mi a színészeket illeti, ha a kolozsvári német színigazgató
tud magyarúl , két hó alatt eléggé begyakorolhatná az ajánlkozókat. Pesten
is csak úgy ment a dolog ; vagy pedig le lehetne kérni Pestről gr. Rhádai
Pál főigazgatótól négy régi tagot a tanításra. De ha egyik sem lehetne ,
akkor az ifjabb mágnások közül bizonyosan találkoznék valaki, mint Rhádai ,
a tanítás s az igazgatás elvállalására ; ő legalább annyira lelkesedik érte ,
hogy ha nem volna pályája végzéséhez oly közel, egészen ráadná magát
s szívesen lenne kezdeményező Kolozsvárt ; mert nemcsak hajlama van
hozzá, hanem némi gyakorlata is, melyet szakértők előtt magánkörben be
is bizonyított. » De, teszi hozzá sóhajtva, szinte késő már csak a világ
ítéletére nézve is arról gondolkoznom « .¹
A Kelemen tervét közelebbről is ismerjük. Ő a személyi kiadásokat
20 színészszel , havi fizetésöket átlag 33-34 frttal, összesen 664 s egy
évre 7968 frtra tette. A napi kiadásokra fölvett nehány ezer s a színház
építésére mintegy 18 ezer, összesen 29.044 frtot . Ez utóbbi számadatokat
forrásunk sem adja pontosan . De ez » mindazért, hogy nagyobban kiter-
jesztetik, mintsem ide Kolozsvárra szükséges , vagy annak végben vitele
lehetséges volna, mind pedig azért, hogy interesre kiadandó valami kapi-
tálist magában nem foglal « , annál kevésbbé tetszett, mert a színház épü-
letén kivül az ügy állandóságát nem biztosította s talán ezért nem is fog-
lalkozott vele az országgyűlés .

Ekközben Soos javaslatát, mint egyszerűbbet , a három Fejér testvér

János, István és Rózália), Kontz József, Sáska János, Jantsó Pál , Verestói
(
Mihály, Kis Therézia, Keszegh Therézia, kik közül az ifjak mind ref. ta-
nulók voltak, hihetően Aranka buzdítására megvalósították s 1792 okt. 1 -én a
főkormányszékhez a következő tartalmú kérelmet adták be : » A színdarabok
1 Soos levele Arankának Akad. Ivt. Aranka-gyüjt. Magyar Polgár. 1871. 110 SZ.
2 Fritsi Fekete Fer. tervében Erdélyi orszgy. jk. 1794-95 . 358 .
 77

(comoedia) előadására magokat elszánt nemes ifjak társulata fölfejtvén azt,

hogy a magyar nyelven irt, vagy pedig ezután irandó darabokat a nem-
zeti és anyai nyelv nem csekély hasznára kivánja a szinház megnyitásával
eléadni : kéri a királyi főkormányt, hogy adjon engedélyt e játékok elé-
adására bárhol Frdélyben « .¹ Ugyane napon kérelmöket az országgyűléshez
is beadták s a főkormányszék okt. 1 - én Sándor János és Bedaeus Joachim
titoknokai által összehasonlítás végett átkérte beadványukat ; addig hatá-
rozatát fölfüggesztette . Meggyőződvén, » hogy az épen azt a kérést fog-
lalja magában, a melyet tettek a királyi fő igazgató tanácsnak béadott
könyörgő levelek által, hogy tudni-illik e hazában a magyar nyelvnek,
és az ifjuságnak erkölcse mivelésére játékokat csinálhassanak, melyre nézve
a királyi fő igazg. tanács úgy vélekedne, hogy a kért engedelem meg-
adattathatnék, úgy mindazonáltal, hogy mindenkor előre megvizsgált játé-
kokat adjanak elé, ne hogy azok inkább megvesztegetésére, hogy sem
mívelésére légyenek az erkölcsöknek « . E határozatot gr. Bánffy György
kormányzó maga jelentette be az okt. 2 -ki ülésen s a rendek egyhangúlag
3
elfogadták. Az erre kiadott engedély így szól : » Nem ellenzi . . . azt,
hogy a könyörgők, valamint a nemzetnek, úgy a nemzeti nyelvnek is na-
gyobb gyarapítására és pallérozására szolgáló erkölcsös játékokat itten
Kolosvár városában, s más helységeiben is ezen fejedelemségnek, minden
akadály nélkül üzhessenek, mindazonáltal úgy engedtetik meg ezen sza-
badság, hogy a könyörgők csak egyedül oly erkölcsös játékokat gyakorol-
janak, melyek már előre censuráztattanak, és midőn játékot akarnak űzni,
előre magokat a könyörgők a helységbéli felsőbbségnél nyerendő szabadság
végett jelenteni el ne mulassák « . *
Fejér János ekkor a kolozsvári főurakhoz folyamodott segélyért, » s
ha szintén nem is mindegyiktől, de nagyobb részétől tiszta szívből fel-
segíttetett, - mondja gr. Bethlen Elek egy Kolozsvárról 1793 márcz .
13-án kelt levelében. Összegyűlt 770 frt. , melyhez járúltak gróf Bánffy
kormányzó 400 rfrttal, br. Wesselényi Miklós egy lóval, melyet Bethlen

1 A kérelem tartalma csak az eléadói ívről ismert : Societas juvenum nobilium ad

producendas comoedias semet offerentium inita, exposito eo, quod lingva hungarica co-
moedias seu jam adornatas , seu vero dehinc concinnandas, pro patriae et lingvae nativae
haud exiguo emolumento theatrum aperiendo producere velit, supplicat, quatenus prae-
potenti regii hujus gubernii authoritate ubivis in magno hocce principatu locorum lusus
hos producendi facultas elargiretur » . 7195-792 . Orsz. lvt. (Jelenleg a szính . lvt.-ban ) . L.
Jakab Elek : A kolozsv. nemz. szính . t. Magy. Polgár. 1871. 205 sz .
• Erd orsz. gy. jk. 322. XXII. ülés, 3 p. így szól : » némely Comediások néző já-
tékosok az ifiuságnak erkölcse nevelésére, és a magyar nyelvnek mívelésére játékokat
szándékozván tenni« stb .
8 U. ott. XXII. ülés, 6. pont, 339-40 .
4 7195-792. Orsz. lot (Jelenleg a szính. lvt. -ban . Latinúl is u. ott az eléadói íven ) .
 78

Pál gr. (generalis) megvett 1122 rfrton (25 arany), gr. Bethlen Lászlóné
15 aranynyal (67¹½ rfrt. ) , gr . Bethlen Sándor 100, gr. Bethlen Pál 37 ,
gr. Teleki László 25 , gr. Bethlen Lajosné 18 és B. Alvintzyné 10 rfrttal .
> Talán ezen meghálálhatatlan fáradságu Fejér ur többet is kaphatott volna,
teszi hozzá Bethlen Elek, ha egy nagyhatalmu ur nyilvánságos ellensé-
gekké nem vált volna, ki is azzal meg nem elégedett, hogy a midőn Fejér
János ur kegyességeért esedezett, szent irásbeli locusokkal kívánta a játé-
koknak vétkes voltát megbizonyítani, és ezért véteknek tartotta azt is ,
hogy őket segitse, hanem közönséges helyeken is beszéllette, hogy jobb
lenne sárba vetni a pénzt, mint őket azzal haza boldogulására törekvő fá-
radhatatlan igyekezetekben felsegíteni s a jóltevőket csaknem excommu-
nicalta << . 1
Az engedélyen kívűl nem kisebb fontosságú kérdés volt a játszóhelyé .
Elébb okt. 8-án a főkormányszékhez folyamodtak, hogy a volt jogakadémia
hálótermét, mely ez időben nyilvános vizsgálatokra volt átalakítva, engedje
át nekik ; de ezt okt. 13 -ki ülésén Mártonfi előadása alapján kényelmet-
lennek és veszélyesnek találván, megtagadta. Ekkor gr. Rhédei Mihályné,
(br. Bánffy Therézia) átalakítva ma is meglevő házában egy évre díjtalanúl
átengedte nekik nagy termét, melyben a nyilvános álarczos bálokat tar-
tották s hol elébb a német színészek is játszodtak.³
Úgy az ismertetett kérelmek, mint az ezelőtt és ezután több mint 20
évig folyton hangoztatott elvek azt mutatják, hogy a színjátékot két okból
sürgették : mint az anyanyelv ékesítésére és terjesztésére és mint » az er-
kölcsök formálására szolgáló eszközt. De az engedély megadását meg-
könnyítette, hogy a folyamodók mind nemes ifjak voltak ; mert mint a
Magy. Kurir levelezője írja : » Tanto spectaculum est gratius, quanto ho-
nestior fecit « .
Ők tehát a hazafiságnak és erkölcsnek egészen más elveivel léptek
e pályára, mint azon német vándor-színészek, kik akkor hazánkban kó-
boroltak. Természetes, hogy abban a lenézésben nem is akartak részesülni ,
mint ezek. Ők hazafiak voltak, nem komédiások ; a mulattatás másodrendű
czéljok volt, melynek említését óvatosan kerülték, noha gyakorlatilag ez
lett nálok is, mint minden színi eléadásnál a fő. De az előbbi szempontok
okozzák, hogy kezdetben csak nemes és philosophiát végzett ifjakat fo-
gadtak be ; eleinte társúlatukat » köztársaság « -nak hívták, melyben az igaz-
gató csak első volt. Azt hitték, hogy a lelkesedés minden más érdeket le-

¹ Magyar Polgár 1871. 140 sz . Reform. 1871. 160 sz . A Magyar Kurirban (88 sz . )
1792. okt. 24-ről írja egy lelkes levelező Kolozsvárról, hogy a kormányzó 400, b. Wesse-
lényi 300 és gróf Bethlen Sándor 100 frtot adtak Heves ellenségöket nem ismerjük .
2 Orsz. lot 7320-792 .
3 L Bethlen Elek id. levelét
 79

győz s elég biztosítéka lesz a rendnek és összetartásnak, miben korán

csalódva, a természetesebb igazgató-rendszerre tértek át rendes szerződé-
sekkel , a kötelességek és fizetés pontos megszabásával.
Több helyt olvasható az, hogy a kezdeményező id. b. Wesselényi
M. volt s az ő biztatására alakította egykori bajtársa a Splényi gyalog-
ezredből, Pákodi (?) Kotsi János, ¹ az első játszó társúlatot . Ez azonban té-
vedés ; Kotsi nincs is az első folyamodók közt. És nemcsak Bethlen Elek
nevezi Fejér Jánost a társúlat első elöljárójá « -nak, » meghálálhatatlan fá-
radságú « » érdemes hazánkfiá « -nak a maga » hozzá hasonlíthatatlan fárad-
ságával ; így szerepel ő utóbb is a társúlat 1793 -ki zavaraiban, midőn az
igazgatást átruházván, jogai megóvása végett , mint alapító a guberniumhoz
folyamodik. De erről alább lesz szó .
A három Fejér testvér Torda-m . Túr községéből származott, hol apjok,
Sámuel, középbirtokos volt. A család a háromszéki Haraly községből szár-
mazott ki, hol egyik ága ma is birtokos . Az apa több éven át Torda-
megyében » regius perceptor « levén, családjával Tordán lakott . Neje özv.
Miháltzné, szül . Pálffi Borbála, Kis-Bányáról eredt ; első férjétől egy Antal
nevű fia volt s egy kisbányai részbirtokot kapott hozományként. Az apa
még 1780 előtt meghalván, zavarban hagyta megyei számadásait s ekkor
mostoha fia, az említett Antal, ki 1780-ig követte őt a hivatalban, szerző-
désileg kötelezte magát az apa helyett is az elszámolásra, ha a túri rész-
jószágot megkapja. De 1780 -ig sem bírván elszámolni, hivatalát Venitzei
Sándor, anyja egyik nőtestvérének férje vette át hasonló kötelezettséggel ,
ha a kisbányai részjószágot ráruházzák. Kevéssel utóbb az anya is meg-
halván, a három árva testvér Kolozsvárra költözött s szűkösen élt, mi-
közben a fiúk a kolozsvári ev. ref. gymnasiumban tanúltak, hol István
3
1790 tájt deák volt. Minden jel azt mutatja, hogy Rózália testvérök is
jó nevelést kapott. Midőn 1790-ben a színészet, mint magasztos nemzeti
intézmény megszületett, a három testvér elhatározta , hogy e pályára lép.
Ekkor János tagokért N.-Enyedre ment, kinek egy határozatlan adat szerint
magok a tanárok ajánlották Örményszékesi Kontz Józsefet s Gyulai Sáska

¹ Igy írja nevét tévesen Bethlen Elek. Ő magát mindig Kotsi Patkó Jánosnak írta .
• Váli B. Magy, színészet tört. 197–200 . Ő Szacsvai után indúl ( Magy. Polgár.
1883. 289 sz . Kotsi P. Jánosról és 265 sz . Gidófalvi Jancsó Pálról), Szacsvai Rácz S.
után Emléklapok 20-21 .
3 A subscribáltak névsora szerint : » secularis factus . A Fejér-családról Orsz. lvt.
7205/1797 , 6818/1798 , 7874/1796, 4312 és 4313/1795 . 1794 -ben Venitzei Sándor is liqui-
dálni lévén kénytelen, úgy Miháltz Antal, valamint Fejér Rózália (Kotsiné) kísérletet tettek
a kisbányai jószágrész visszanyerésére, mint a melyet Venitzei Sándor jogtalanúl foglalt
el ; azonban 1798 szept. 6 -án 6818 sz . a a gubernium végleg elútasította nem igazolt kö-
vetelésökkel. Pár adat H. Fejér Domokos ur ( Kurtics Arad-m ) levelében szerzőhöz .
 80

1
Jánost, kikhez Verestói Mihály, kolozsvári ev . ref. deák és az utóbb hí-
ressé vált Gidófalvi Jantsó Pál, az első magyar komikus csatlakoztak. Ist-
ván ugyanekkor Magyarországról hozott női tagokat, Kis Theréziát, Ke-
szegh Theréziát. Ők voltak az első folyamodók, kikhez ugyancsak Magyar-
országról két leány, Susánna és Juliánna csatlakozott, kiket Bethlen Elek
csak így említ .
Jantsó Pál Háromszéken, Gidófalván született 1762-ben. A makacs
és mérges gyermek 14 éves korában a nagyenyedi ref kollegiumba került,
hol jó énekéért hat év múlva » cantus praeses « lett. Egy alkalommal Nagy-
Szebenben a deákok egy főurat temettek s ekkor éneke annyira megtet-
szett, hogy a szebeni reformátusok meghívták kántornak. De a szászokat
sem szeretvén, a kurátorral is összeveszvén, visszatért Enyedre deáknak,
majd pedig tiszttartó lett a vécsi uradalomban. 1792 nyarán egyszer ga-
bonát szállított Kolozsvárra s véletlenül találkozott Sáskával, a ki elbeszélte ,
hogy magyar színjáték állításán törik a fejöket, s ismervén Jancsó tenor
hangját, rábeszélte, hogy álljon közéjök. Jancsó, kire főleg a hazafias czél
hatott, elmegy egyik próbára, énekel, Fejér igazgató ebédre hívja s fölcsap
színésznek. Azonban nem mint énekes, hanem mint komikus híresedett
el kivált azért, mert mig a természet közepes termetével, torzonborz szem-
öldökével, apró, csillogó szemeivel, különcz komorságával épen e szakmára
teremtette, ő nem akart az lenni s annál ellenállhatatlanabb hatást tett.
Komikus szerepeit mindig komolyan vette, söt haragosan , bizonyos komoly
hévvel játszott, mi által a jellem komikumát csak annál jobban, annál
természetesebben emelte ki . Negyvenhárom évi színészkedés után 1836-ban
lépett fel utoljára Kolozsvárt a Csörgő sapká-ban mint Mandolino halász ,
74 éves korában. Midőn játék után kitapsolták, meghatottságában csak
ennyit bírt mondani : » Jó éjszakát ! « Élete végén főleg gr . Kemény Samu
és br . Wesselényi Farkas pártfogolták. Legjobb szerepei voltak az említett
Mandolino, Kalb (Fortély és szerelem), Hippeltanz (Epigramm), Pedrillo (For
menterai remete), Köppencs (Igazházi) , s a siket iskolamester (Újhold- vasárnapi
gyermek.) Meghalt szélütésben 1845 decz. 2 -án esti 6 órakor.2

1 A subscribáltak névsora szerint 1790 ben lett deák s a jegyzés szernit : » Theatralista
factus . Török Istv. ig . közlése.
2 L. Gyulai Pál Az első magyar komikus ( Vázlatok és képek II . k. ) Megható ked-
vességű rajz. Gyulai utolsó felléptét 1835-re teszi, de bárha lelépése idejét feljegyezve nem
találtam , 1836 -ban még játszott . Nehány kedvezőtlen megjegyzés róla Honművész 1834.
455. Mint Berengar a Birch-Pfeiffer Tigris Robert-jében » úntató vala, de saját szavai
szerint :
Az idő szűl, ront, temet!
Jancsó erről mit tehet?«

L. még u . o . 1836. 374. (hajdan kedveltnek van mondva) , 415 , 520 , 551. Honderü.
1845. II. 477. Erd Hiradó s Mult és Felen 1845 97 sz Déryné Naplója . II . 149 stb .
 81

Az így megalakúlt társúlat 1792 nov. 11 -én tartotta első eléadását

A titkos ellenkezés vagy Köleséri cz. eredeti darabban , posse-ban , mint akkor
nevezték, de sem a darabot, sem a színlapot nem ismerjük. Ekkor az
első magyar szót Kotsi Patkó János mondta ki, a ki csakhamar a színtár-
saság legnevezetesebb tagja lön és 1794-1808-ig igazgatója. 1763 -ban
Derecskén (Bihar-m. ) született s szülei Kolozsvárra költözvén, őt egy ro-
kona Sárospatakra vitte tanúlni. De a szülők féltvén a távolban, Kolozs-
várra hozták, s ezóta itt tanúlt az ev. ref. fögymnasiumban, honnan at
2
Splényi-féle gyalogezredbe lépvén, tiszthelyettes lett. Betegsége miatt korán
ott hagyta a katonaságot, s az idősb br . Wesselényi Miklós ismeretségébe
jutván, ez öt arra buzdította, hogy színészszé legyen. Így csatlakozott a
társulathoz , melynek Fejér János után igazgatója lett 1808 -ig. Kotsi tár-
sainál tanúltabb, tapasztaltabb volt s mint ilyen ismerte a színészet mű-
vészi fontosságát is, s a helyes szempont szerint mérlegelte. » Hazája s
nemzete virágzását, ízlésbeli csínosodást, érzést s anyanyelvünk nemesítését
vevé a színészet czéljáúl . « De őt kivált a művészi dicsőség lelkesíté, pél-
dányképűl egy Roscius, egy Garrick lebegett előtte. Elébb német írók bírá-
latait, bizonyosan a Lessingéit olvasta, majd a franczia, görög és angol
nyelvet tanúlta meg s mint a színészet eszközeit, mívelte a rajzolást, fes-
tést és zenét. Mert szerinte » nehogy egy Camillust összezavarjon egy csap-
székben hadarászó tízedessel a mint Shakespeare mondja festeni
s rajzolni kell tudnia (a színésznek), hogy mint Prometheus, képes legyen
minden helyes situatiot s testállást híven megadni : nehogy egy Hunyadi

Pár jellemző apróságot Néb Mária után feljegyzett Szacsvay Imre : G. Jancsó Pál (Magy.
Polgár. 1883. 265 sz. ) . Elmés végrendeletét kiadta Jakab Elek. (U. o . 1884. 14 sz .) . Em-
lítésre méltó, hogy teljes színlap- gyűjteményt állított össze ; de az ma már csak töredékes
az Erd. Múz.- ban . Szomorújelentése (Kemény József gyűjt. Erd . Múz.) 83 évesnek mɔndja ,
e szerint 1762-ben született. Utolsó éveiben a temető kapuja mellett lakott, onnan is te-
mették el. V. ö. Szinnyei : Magy. írók élete. V. 346
1 Az elébbiekből világos, hogy az első eléadás a Rhédey-féle , u . nev. lánczos-ház
táncztermében történt. Egy 1843-ki latin-magyar tört. vázlat szerint ez az elcadás azon
magánházban volt, melyet akkor > Ábrahám-kert < -nek hívtak s innen mentek át a hely
szűkössége miatt a Pataki-házba. Az egykorúak mind a Rhédey-házról szólnak. L. Szính.
let külön csomag.
A főisk , jegyzékben Johannes Koltsi-nak irva 1914 sz . a. , hihetőleg 1770-80
közt volt tanuló . Török István igazg . szíves közlése . Életét megírta színésztársa , Cze-
lesztin 1830 -ban egy kis füzetben Kolozsvárt, 1. Társalkodó. 1833. 406. L. még Szacsvay
Imrétől : Kocsi Patkó János (Magyar Polgár 1883. 289. sz ) . Szacsvay téved , midőn
Rácz Emléklapok fűzete alapján ( 1856. 17.) azt állítja, hogy Wesselényi Kotsival egy ez-
redben szolgált ; mert W. a b . Barkó-féle huszárezredben volt lovas- osztályparancsnok s
kilépett 1795 -ben. (Született 1750 decz . 11 , megh 1809 okt. 25 ) V. ö . Szilágyi Fer. Id.
B. Wesselényi Miklós. (Értekez. a tört -tud. köréből. V k.) Kotsit 1811 -ben neje szo-
morújelentője kapitánynak mondja . Ez a fölkelő seregnél volt szolgálatára vonatkozhatik .
(Erd. Múz . Mike-gy.) V. ö . Regélő. 1842. I. 160. Tárcza .
6
 $2

magas homlokáról lefénylő csöndes nagyság s hös tekintet, a tudatlan s kontár

színjátszó által összezavartassék egy durva közkatonáéval ; musikát kell tudnia,
hogy az érzés szelidüljön s könnyen hozzásímuljon a sokféle történetekhez « .1
Tehát Kotsi sokoldalú ismeretek és művészi tanúlmányok által igye-
kezett magában az embert és színészt kiképezni ; de ezek mellett » végre
csak a természetben s annak psychologiai isméretében találta legnagyobb
iskoláját s a színészet s szinjátszó előléphetésének alapját « . Midőn maga
ennyire jutott, oktatni kezdte az egész társaságot, leszoktatá társait a be-
szédben és tartásban az erőlködésről és feszességről, mint a színjátszó leg-
rútabb hibáiról s az egyszerű természetességet és őszinteséget tanította .
fejtette ki a declamatiónak azon kényes pontját, mely ellen leginkább
vét a színjátszó hogy a periodus az accentusnak mindenkor alája van
rendelve . Iskolájának foganatját örömmel látta a haza , több akkori neve-
zetes remek színjátszóban , különösen Kotsi széplelkű s jeles elméjü hit-
vesében, Fejér Rózáliában, kit mind tiszta énekére, mind helyes játékára
nézve egy színészné se mult feljül. Ott állott Kotsi idejében a színészet,
classicitására s műveltségére nézvést, hova magyar társaság még nem ju
tott. Öneredetisége által is megérdemlé Kotsi a művészi nevet : ő nem
utánzott, nem másolt senkit, s azért lön pályáján nagy és halhatatlan « .
» Középtermetű, jól alkotott férfi volt, arczvonásaiból komolyság tük-
rözék ; társalkodása nemes , igaz, szemérmes és csendes, modora ember-
becsülő ; játéka annyira természetes , hogy kezdetben szinte alig tetszett,
annyira nem tűnt fel művészinek ; tagjártatása nemes és ízléses ; arczjátéka
teljesen visszatükrözte a játszott személy jellemét, melynek alakítása egé-
szen hatalmában volt « . Ifjabb éveiben hős szerelmeseket játszott s legjobb
szerepei voltak : Embergyűlölö, Hamlet, II. Fridrik, Molay Jakab, Valtron
gróf, Slenszheim és Odoardo ( Galotti Emilia) . » Ezekben s több ezekhez
hasonlókban, maga által egyedül, így lett ő a művészi nevet igazán meg-
érdemlő eredeti classicus színjátszó , természeti rendeltetése s elmebeli te-
hetsége után « .
Működésének jelentékeny oldala, hogy az akkori szegény műsort is
gazdagította. Eredeti művei : A virtus gyakran szenved, érz. j . 4 f.; For-
gács Balázs, v. a tronusz , a haza híve , nemz . j . 5 felv.; A havasi juhász-
leány, énekes j . 2 f.; A contractus, v. az elváltozott leánykérők, víg nagy
opera 2 f.; A tündérek, víg én . j . 3 f. Fordításai : Inkle és Fárikó, én .
j . 2 f. írta Eckartshausen , zenéje Schinktől , ez volt az első nagyobb dal-
játék a magyar szinpadon ; Egi háború v. a koldusdeák, én. j . 2 f. írta

1 V. ö. Csokonai Vitéz József : Zsebkönyv. 1831. Kolozsvár.

2 Megj . Debr. 1799. 44 1. Ehhez a zenei részt is ő írta.
Először 1803. márcz 19. gr. Palm Józéfa nevenapján .
Először Debreczenben 1803 aug. 30. Zenéje Haydn A teremtés IV. részéből.
 83

Weidmann F.; A falusi borbély, ¹ én. j . 2 f. , írta Schenk (zenéje Schmidt-

töl : A helytelen szemérmetesség, v. j . 4 f. irta Kotzebue ; Falusi testvérek,
v. j . 5 f. Jungertől ; Galotti Emilia, sz . j . 5 f. Lessingtől ; Borostyánkoszorú, 2
színj . 5 f. Zieglertől ; Arandó és Miranda, v. j . 3 f. E. Sz . G.-től . E mel-
lett jegyzeteket gyűjtött egy nagyobb műhöz a színészet történetéről ; de
nem készítette el . Ezeket utóbb a színészetben egyik tanítványa, Göde
István, a Kotsi kútfőiből kiegészítve, részben közre adta 1846-ban.³ Kár,
hogy nem folytatta, mert Göde a magyar színészet történetét is meg akarta
írni e jegyzetek felhasználásával ; de a forradalomban a vizaknai vereség
után fogságba esvén, íratai elpusztúltak s ezek közt Kotsi jegyzetei is.
Kotsiról Göde is a legnagyobb elragadtatással szól . Ő , mond, » honi szí-
nészetünk bölcsőjénél annak férfikorát már elérte, saját erején fölemelve
magát, ismereteit kimüvelve stb. E nagy ember, ki színpadi képzettség-
ben koránál, keveset mondva, fél századdal élt előbb, ki Tháliának valóban
avatott papja volt, s mint különben vagyonos nemes, a színi pályát hiva-
tásból választá « . Ő élőszóval tanította már akkor mindazt színésztársainak,
a mit utóbb könyvek és bírálatok írtak ; de mig hona mívelődésének élt,
korának sötétségén, mely a színészetet kicsinyelte, nem sóhajtozott, hanem
küzdött a pálya emelésén s vígasztalást szerzett abban, hogy a színészet
tanúlmányozásába merült. Meghalt Kolozsvárt 1842. febr. 14-én 80-ik évében .
Neje, Fejér Rózália , az első magyar színésznő Erdélyben, szül . 1777 -ben ;
16-ik évében lépett e pályára s mint férjének jeles tanítványát, a kortársak
dicsérettel emlegetik. Szépsége híres volt. » Kotsinéról azt mondják, írja
Déryné — oly szép volt színpadon is, hogy midőn keresztül útaztak egyszer
Miskolczon s ott maradtak nehány előadásra : egy fiatal tanuló ott ült az első
székben , s a mint Kotsiné reá emelte szemeit , rögtön elájúlt. Csak-
ugyan mondják volt valami ígéző a szemében : de nagyon jól ját-
szott is, s azt hiszem, a hatás, melyet a fiatal emberre tett, szép szemén
kivül játékának is tulajdonítható. 1795 -ben lett Kotsi neje s vele 1808 -ban ő
is visszavonúlt a színészettől M. -Frátára, honnan betegsége miatt Kolozs-
várra jövén , itt 1811 márcz . 4- én már meghalt. Eltemették a minoriták
temploma sírboltjába. Róla N. Kotsiné Fejér Rosália emlékezetére cz. a.
Aranka a következő költeményt írta :
Férfiak és szép nem seregéből a hajdoni boldog
Paitoknak hamvas vizein, az arany vesszővel
Mája szülötte sokat kisérgete által, a kajla
Szarvu hold mig szarvait harmadik ízbe' cseréli .

1—2 Megvan a nemz, szính. kvtban Bpesten . A falusi borbély kézíratban Erd.Múz. kvt.
3 Színfüzér, mint nyugdij. Kotsi jegyzetei , s a bennid. írók után szabadon szerk.
Kolozsv. 1846. I. évi foly. V. ö . szerzőtől : Az erd. magy, játéksz. kezd Erd. Múz. 1892. 474.
4 Göde levele K. Papp Miklóshoz Tört. lapok II . 943. Részben megvannak az
unit. gymn kvt.-ban . Kanyaró Ferencz tanár úr közl
6*
 84

Érdemmel teljes sereg az ; s várhatta az érdem

Zöldellő koszorúja virágjait elme piatzán .
Látta világ őket s keseregte ; de a szép elme
Csak némán maradott. Csak rajtad kezde fakadni
Siralmokra Fejér Rósália ! Nagy jelenés ez !"
Szívnek, szépnek igaz testvére, barátja az elme,
A szép elme. Ezért hódolnak néked az elmék.
Élve szerettek azért keseregtek rajtad az élet
Játékán túl is. Mert a te személyedet hajdan
Szépen játszodtad ; szépek seregébe vitettél
S ott fogsz élni ; de élj és nyugodj teljes örömben !
Szívnek s jó íznek ki valál hív, tiszta barátja ,
Téged a szép elmék fognak könyvezni sokáig !

Székelyné, Ungár Anna, ki Kolozsvárt 1806 - ban lett színésznő , ta-

nítványa és utóda volt a szende szerepekben. Halála után pár nappal a
színpadon gyászba öltözve jelentette be elhunytát s egy emlékverset szavalt
el . » Feljülhaladta - mond itt - a boldogúltnak jó születését az akkor
hanyatlani kezdett nemzetünk nyelve pallérozásának felsegéllésére tett ál-
dozatja, melynél fogva ő életének szép tavaszát játszószínünknek ajándé-
kozta és mig ebben foglalatoskodott, mind a két magyar hazának meg-
elégedését volt szerencséje megnyerni « .¹
A társaság életének első évéről egyébként kevés az adatunk . Tudjuk,
hogy már 1793 -ban állandó színház építését tervezték s helyért folyamodtak
a tanácshoz. Ez Lukács József senatort bízta meg, hogy a telket velök
egyetértve kiszemelje , kivel a régi várda és a piaczi templom közti szabad
helyen egy 8 öl széles és 14 öl hosszú , egyelőre fából építendő játszó-
színnek helyet mértek ki s az építésre 1793 jun . 24-ki kérelmükre nem
ugyan a tanács , hanem Lukács József engedélyt adván, az épületfákat
hordani kezdték. De ezt, midőn jul . 6 -án az ügy a tanács elé került, a r.
k. egyház gondnoka, Kolozsvári András, ellenezte ; ezért a tanács az en-
gedélyt visszavonta s a fák elvitetését megrendelte . " Ekkor szept . 2 -án Fejér
János és Kotsi megujított kérelmükben a magyar-utczai kis kapu feletti
bástya s a mellette levő vár köfalai közti helyet kérték, hol a meglevő falak
fölhasználásával színházat építvén, addig maradjon csak kezökben, a mig
befektetett pénzöket visszakapják, aztán kezelje a tanács, de csak színházi
czélra használhassa. Andrássi Antal, Szatmári György, Deáki Sámuel és

1 Egykorú nyomtatványból az egész nekrolog újra Játékszíni Zsebk . 1859. 33-35.

V. ö. szerzőtől : Az erdélyi magy. játéksz, kezd. Erd. Múzeum. 1892. 475 .
2 >
Mivel az elintézett jádzó hely félelmesnek és praejudiciosumnak esmértetik lenni
nemcsak a publicumra nézve, lévén a városban a mostani környülállásaihoz képpest sokkal
nagyobb concurrentia mint eddig (t. i . gubernium átköltözése miatt) ; hanem a piatzi
nagy templomra s annak kerületében lakókra nézve is . Tan, jk. 1793. 119 I.
 85

Bartha Mojzes tanácsosok kiküldetvén, hogy a tervről bővebb jelentést te-

1
gyenek, az eredményről a tanácsi jk. nem szól ; úgy látszik, hogy az
1794-ki országgyűlés közeledtével a terv abban maradt.
Ez időből sem színlapjaink, sem zsebkönyvek nem maradván reánk,
csak nehány eléadás idejét ismerjük. Kezdetben ritkán , hetenként párszor
vagy még ritkábban játszottak. A repertorium az Enyedről hozott dara-
bokból, régibb és újabb fordításokból s a pesti társúlat darabjaiból telt ki .
Ismert eléadások : 1893 márcz . 5 -én (először), 10- én , aug . 11 -én A gyer-
meki szeretet ereje, érz. j . 5 fv. , Brandestöl németből ford. Bartsai László ;
márcz. 3-án IV. László, nemz. szom. j . 3 fv. K. Boér Sándortól ; márcz .
19 - én gr. Bánffy György kormányzó neje, gr. Palm Józéfa névnapján A
nemes jóltevő, érz . j . 1 fv . K. Boér Sándortól, melyben a szerepeket mű-
kedvelők adták : K. Boér S. , Bartsay László , Fikker Ferencz (tiszteletbeli
accessista a bányahivatalnál), Horváth József (törvénysz . jegyző Kővárvi-
dékén ), Kászoni Dánes, Horváth Ágoston (gubernális 2 -ik jegyző) . Máj .
9-én (áld. csütörtök) Az indusok Angliában vj . 3 fv.; 20-án A formenterai
remete, érz. j . 2 fv. Kotzebuetól (ford . K. Boér S.) ; nov. 16-17-én A meg-
tébolyodott ritter, érz. j . 5 fv. s A különös tükör, érz . j . 3 fv. kerültek színre
úgy, hogy 16-án ment az első darab I - IV . felvonása, 17-én ugyanennek
V. felvonása s a 2 -ik darab ; mindkettő » Őri úrnak költségin « , bérletszü-
netben, minthogy rendkivül valók és Őri úrnak, nem pedig az elöljáró
úrnak költségin folynak « .
Eddig mind a Rhédey-ház nagytermében játszodtak. Bizonyosan elé-
adták a pesti és erdélyi játékos gyűjtemények többi darabjait is, több má-
sok mellett ; de nincsenek szabatos adataink. Színlapunk csak három elé-
adásról van, a máj . 9 és nov. 16-17-ikiekről . A belépti díjak a következők
voltak : a fő néző-hely 40, a II-ik 20 , III-ik 10 kr. E színlapok szerint
1793 -ban tagok voltak : férfiak : Bollyai, Fejér János, Fejér István , Fantsó
Pál, Kotsi P. János, Kontz József, Őri Filep István , Sáska János, Verestói
Mihály, a színlapokon elé nem forduló Hunyadi Sámuel és Kotsi P. József;
nők : Kontzné ( Bajkó Terézia), Fejér Rozália, Fánó Amália, Fárdos: Anna
Mária, Keszegh Terézia s a színlapokon elé nem forduló Jánó Susánna .
Összesen 11 férfi, 6 nő ; tehát akkora társúlat, melynél az Erdélyben
megfordúlt német társaságok sem voltak nagyobbak s mégis, a mit utóbb
nem találunk, ekkor még ugyanegy darabban egy személy két szerepet
is adott.

1 U. ott. 176 1.
Magyar színházi lap. 1860 18. Ott a színlap 1792-re van téve, világos tévedésből .
Vasárn. Ujs. 1808. 539. Mind e színlapok év n .; de épen ez is 1793 - ra utal ; mert 1794-től
fogva az év mindig rajta van a színlapon s 1793 -ban nov. 16-17-ike csakugyan szombatra
és vas.-ra esett, mint a színl . mondja .
 86

Ennyi, a mit tudhatunk ma még. Annál érdekesebb gr. Bethlen Elek-

nek 1793. márcz 13 -ki már idézett levelében a tagokról adott rövid ismer-
tetése , a hol az első eléadásról ezt írja : » Távol volt ugyan ezen játék a
tökéletességtől, de a mit az ök emberi erejek ki nem tölthetett, azt hall-
gatóinak nagyobb részekbe hazájához való szeretete kipótolta « . Ugyanitt
a játszókról ezt írja : 1. Haralyi Fejér János úr ; a ns. társaságnak elöl-
járója . A tréfás játékokban az egész közönségnek megelégedésén felül ját-
szik. 2. Ori Filep István úr ; Magyarországon is dicséretes játszásain kivül
arról is nevezetes, hogy maga vagyonkájából is a magyarországi társaság-
nak 60 rfrtokat feláldozott. 3. Pákodi Kotsi János úr ; előbb a Splényi
gyalog-regimentben cadett ; Őri úrral együtt érzékeny játszásáról az újmódi
gonosztevők hallgatóinak könyvhullatásai bizonyságok. 4. Örményszékesi
Kontz József úr ; ez is megbecsülhetlen tagja a társaságnak, melyet víg-
játékokban szüntelen bizonyít. 5. Tordai Sáska János úr. Reménységet
nyujtott szemlélőinek, hogy még hasznos játszó személyt várhatnak belőle .
6. Haralyi Fejér István úr. Az elöljárónak testvére ; e volt künn Magyar-
országon leányokért, kik a következők :
1. Fejér Rosalia k.-asszony. Jó magaviseletét szépsége szemlélőinél
annál kedvesebbé teszi . 2. (Bajkó) Theresia leányasszony Magyarországról
hozatott ; teljes megelégedésével játszik a közönségnek. 3. Keszeg Theresia
leányasszony . Még csak vagy kétszer jelenvén meg a közönség előtt, íté-
letet nem érdemel . Voltanak még Magyarországról két leányszemélyek :
Susánna k. asszony, a ki valósággal legjobban játszott, de mérgessége a
társaság előtt már türhetetlen volt ; mely annyira ment, hogy a játékköz-
ben is megmérgelvén magát, kijönni nem akart. Tartván azért a társaság
töle, nehogy többször nagyobb szégyent valjon, hozzájárúlván még rossz
élete is, elbocsáttatott. Juliánna leányasszony. E visszavitetett, melyért a
társaság az egeknek hálákat adhat. Reménységünk vagyon már, hogy ezen
társaság ennekutána még jobb lábra állván, hasznára lehet az érdemes
közönségnek. Igaz ugyan, hogy most előbb költségek sok, de mégis egek
fáradozásokat megszentelik, melyet szívemből is óhajtok « . Kazinczy ugyanez
időkről azt írja rólok : » Az 1791 (?) Kotsi János alatt felállott erdélyi ma-
gyar játszótársaság sokat keresett volt, de a játszók gondolatlan költések
miatt annyira jutott, hogy senki sem igérhetett nekik egyebet, mint eloszlást « .²
1 Őri Pestről jött le már 1792 -ben a Kelemen -féle társulattól. A pesti 93 -iki névsor
már nem említi . Soós Márton is ajánlja őt a többek közt 1792 aug. 26 - ról Arankához írt
levelében. Okt. 13- án azt írja, hogy hallomása szerint mintegy 4 héttel előbb egy tag hir
nélkül ment be Erdélybe Ez a tag Őri volt: Figyelő. III. 425. 1873. Závodszky K : A magy.
színészet történetéhez. Bayer : A nemz, játéksz, tört. I. 74. Magyar teatrumi zsebkönyvecske.
1793 .
2 Bethlen levele, Reform. 1871. 160 sz . Magy. Polg. 140 sz . Kazinczy megjegyzései ,
Erd. levelek, Tört. Lapok . 1874 35.
 87

Csakugyan a társaság adósságai 1793. nyarán 463 rfrtra mentek.

Ekkor Fejér János lemondott az igazgatásról, s a neki szerződésileg lekö-
telezett társúlatot, a tagok megkérdezése nélkül, átadta szept elején Miháltz
Antalnak, ki szept. 5 - én megerősíttetésért folyamodott a guberniumhoz.¹
De noha ő kifizette az adósságot, a társúlat benne megnyugodni nem
akart s szept. 6-án szintén folyamodott a guberniumhoz , hogy az igazga-
tást ruházza Kotsi Józsefre (a két Kotsi apjára), kiben , mint vagyonos em-
berben, bíznak s ki nélkül nehezen fogják kibérelhetni az újonnan épült
Pataki-házat színháznak. E kérelem s egyéb adatok azt mutatják, hogy a
társaságban többféle egyenetlenségek voltak. Kotsiék abban jártak, hogy a
társulat az övék legyen és pénzelőleget már is adtak. Világos ez abból,
hogy a pénztárt mind Fejér, mind Miháltz beléegyezésével az öreg Kotsi
nemcsak kezelte, de épen ök kérték a guberniumot, hogy ezt továbbra is
hagyja nála .
Alighogy Miháltz és Fejér megtudták a tagok kérését, ők is több-
féle kérelemmel fordúltak a guberniumhoz . Miháltz szept. 7-én azt kérte,
hogy az egyenetlenségek lecsillapítására bízassék a felügyelet Cserei Farkas
fökormánysz . titkárra ; szept . 11 -én pedig panaszkodván, hogy Kotsi János
cseleire némelyek a társaságot id . Kotsi Józsefnek akarják átadni, kéri,
hogy az igazgatás s a játékok rendezése bizassék rá ; a cassa ám maradjon
Kotsi József kezén , de az általa kifizetett 463 rfrt azonnal való visszafize-
tésének terhe alatt. Ugyane napról Fejér János is folyamodott, mely sze-
rint bárha mellékelt íratai szerint ő volt a társúlat alapítója (» ipse so-
cietatis comico-nationalis auctor fuerit, ceteraque societatis commembra
conventionaverit « ), most több tag mégis id. Kotsi Józsefre akarja bízni a
felügyeletet (inspectio) ; kéri, hogy a megfelelő kötelezettségek mellett a
cassa maradjon tovább is Kotsi Józsefnél ; de a játékok felügyelete bízassék
rá, mint ebben jártasra, mert ezek érett s az erkölcshöz illő megválasz-
tása nem lehet közönyös a közönségre nézve.¹
A gubernium látván, hogy a legtöbb tag bízik Cserei Farkasban, mint
különben is az irodalom iránt érdeklődő férfiban, felügyelőnek tette s meg-
bízta, hogy a jelenlegi egyenetlenségeket szüntesse meg, biztosítsa a társúlat
jövőjét, ügyeljen az erkölcsnek megfelelő darabok adására s a tagok
magaviseletére.5

17476/793. Orsz. lvt.

Ma Teleki Domokos-féle ház, a Főtér és Közép . -u . szögletén 7415/793 . Orsz. lvt.
3 7395 793, 7476 793. Orsz . lvt
4 Szept. 11 -én. 7493/793 . Orsz. l.
Szept. 12 én. Ut pro cognita sua prudentia et aequanimitate dissensiones inter
ipsos subortas, non solum pro majoris et sanioris partis voto ac desiderio, bono ordini
conformi quovis meliori modo componat, mutuam inter ipsos harmoniam stabilire, desola-
 88

Cserei utasítása szerint járt el. Kotsiék kifizetvén a Miháltz 463 frtját,
ez visszalépett ; Fejérék lemondtak az igazgatásról s Kotsiék, úgy látszik ,
magokhoz váltották az összes felszerelést szept. 15- én mintegy 1800 frton ;
megvették 90 frton a Diwalt német színigazgató díszleteit, kivették már
szept. 3-án az új Pataki Sámuel-féle házban az emeleti » bál- és comoedia <-
termet, belé 1100 frton páholyokat és székeket csináltattak, ruhatárt sze-
reztek be, mindezt mintegy 6000 frton . Ekkor a tagok új szerződést kö-
töttek, mely szerint Kotsi Józsefet az összes felszerelés tulajdonosának, fiát
elöljárójoknak ismerik el, felmondás nélkül el nem távoznak s új játék-
engedélyért nem folyamodnak. Igy lett id. Kotsi József tulajdonos és fia
director, a két Fejér csupán játszó tag .
Nem kétséges, hogy Kotsiék e tekintélyes beruházást haszon remé-
nyében tették s nem csoda, ha ennek biztosítására mindent elkövettek.
Ezek közé tartozik az, hogy 1793 végén a társúlathoz kötéltánczosokat
szerződtettek (> nonnulos funambulones ad societatis comico-nationalis gre-
mium cooptaverat, perque hoc tam bono gustui, quam et commembrorum
decori multum derogaverit « ) . Ezért a két Fejér és Őri István 1794 jan . 25 -én
panaszt emeltek a főkormányszéknél, kérvén , hogy Kotsi Józsefet a társas-
közösségi szerződés megtartására kényeszerítse ; de ez mint illetékes ható-
sághoz, a tanácshoz utasította őket. Ilyen az is, hogy a múlt század második
felében s ebben is jó ideig Kolozsvárt is igen kedveltek s épen ezért jöve-
delmezők levén a farsangi álarczos bálok, Kotsiék ezekre kizárólagos enge-
délyért folyamodtak egyenesen a bécsi kamara erdélyi osztályához, mely
véleményadásra a guberniumhoz küldte le , meghallgatandónak vélvén a
városi tanácsot is. Gr. Rhédey Mihályné ekkor márcz. 12- én másik kérvényt
adott be ; mert ö 12 évvel azelőtt háza báltermét épen ilyen nyilvános
bálokra építtetvén, a kizárólagos jog öt illeti s kéri, hogy ez neki adassék
meg. A tanács a kizárólagos jog ellen nyilatkozott máj . 19-én s ezt fogadta
el, bár egyéb okokból, a főkormányszék is ; t. i . a jó rend megkívánja
ugyan az ily bálok egy helyt tartását polgári és katonai felügyelet alatt ;
de más részt a közhaszon azt kivánja, hogy időről időre a többet igérő
kapja meg a jogot a városi pénztár javára. Ezt fogadta el a bécsi kamara is
júl . 31 - én s a város a nov. 22 -iki árverésen három évre az álarczos bálok

toque societatis statui acconomico ea modalitate, quo instituti hujus pro futuro melior
subsistentia sufficiensque securitas obtineri valeat, pro possibili consulere adnitatur, prae-
cipuam vero attentionem eo convertat , ut tam ludi comici regulis moralitatis et decoris
conformes producantur, quam societatis commembra tersos praeseferant mores . < Cserei
ugyanekkor írott szabályokat adott ki a Kotsiék és a tagok viszonyáról ; ezekre utóbb
hivatkoztak is ; de ma ismeretlenek,
1 562.794.
 89

jogát a legtöbbet igérő Kotsi P. Jánosnak adta ki 310 rfrton , ¹s e jog azóta
a színjátszó társaságé maradt 1806-ig. Farsang idején minden ünnep- és
vasárnap volt ily bál s bevételök lényegesen hozzájárúlt, hogy a társulat
megmaradhatott .
Nem sokára azonban világos lett, hogy Fejérék és Kotsiék nem férnek
össze s a Cserei békéje nem volt tartós. Kotsiék szigorúan kezelték az igaz-
gatást s főleg pénzbüntetéssel tartották rendben a tagokat . Ekkor a két
Fejér és Öri 1794 jan . 30 -án újra folyamodtak id. Kotsi József ellen a
guberniumhoz , az említett okokra, mint az egyenetlenségek fő okaira hivat-
kozva . A guberniumnak is ugyanekkor Kotsi Jánossal ügye akadt. Ugyanis
nehány unit. deák, kik szerepeket másoltak még Fejér idejében s egy hite-
lező, 100 deszka árában , panaszt emeltek ellene, mert fizetni nem akart.
A gubernium ez ügyben kiküldte Cserei mellé Lapka János városi szolga-
birót. Fejér 1794 jan . 25 -én azt felelte Cserei felhívására, hogy Kotsiék
vevén meg a színházat, övék a tartozás is . Ekkor Lapka a Cserei írásával
Kotsi Jánoshoz ment, ki elolvasván, azt felelte, hogy ő nem fizet ; a deszka
árát már megadta, midőn a színházat megvette ; neki sem a gubernium,
sem Cserei nem parancsol, fittyet hány rája. Lapka bejelentvén e sértő
választ, a gubernium febr. 3-án ennek kinyomozását a tanácsra, a színészek
panaszának eligazítását Csereire és Bertalan János város-bíróra bízta.º A tanács
febr. 10 -én Deáki F. János és Szathmári Pap János szolgabírákat kiküldvén ,
febr. 15. és 18- án kihallgatták Kotsit, Keszegh Theréziát, Sáska Jánost,
Kontz Józsefet és Steinbak Sebestyén asztalos legényt, mint fültanukat .
Vallomásuk szerint Kotsi azt mondta, hogy sem a gubernium, sem Cserei
nem parancsolhatják meg neki a nevezett adósságok kétszeri kifizetését ;
de nem használta a neki tulajdonított sértő szavakat . Az erről szóló jegyző-
könyv febr. 19-én beterjesztetvén a tanácshoz , az ügy elsímúlt. ³
Sokkal kevésbbé sikerült a Cserei és Bertalan békeszerzése s minden
esetre csak kevés időre szólt . Az ellentétek sokkal mélyebben gyökereztek
Kotsi s a tagok egy része közt, hogysem megszüntethették volna. Csereiék
jelentése szerint csaknem naponként heves jelenetek folytak le köztük,
annyira, hogy már nyilt veszekedésekké fajúltak játék közben, a jelenlevők
megbotránkozására « . Ekkor Kotsi azzal fenyegetőzött, hogy Pestre megy

1 L. 1652/794, 1811/794, 3715/794 , 5876/794 . Orsz. l. A szerződést a tanács meg-

erősítés végett átküldte a guberniumhoz L. 8493/794 . sz. a. a szerződés teljes szövegét ,
mely azonban ránk nézve érdektelen . Ugyanott 8452/794 . sz. a Kotsi József a gubernium
részéről commissarusok kinevezését kéri e bálokra s kineveztettek : Gr . Esterházy János ,
Szegedi József tanácsosok, Gr. Bethlen Gergely és Bisztray József titkárok, a katonaságtól
egy hadnagy, valamint ketten a városi tanács részéről 845/794 . sz. a. Orsz. l.
2728/1794. Orsz, és vár, lot.
* Tanácsi jk. 149/1791 . és kihallg. jk. 5154/1794 . Vår lot,
 90

új tagokért az ott úgyis bomlásban levő társasághoz s őket elbocsátja ,

noha három hó óta a tagok fizetését nem bírta pontosan kiadni a tavaszi
rosszabb hónapokban s hátráléka 1794 juniusáig 445 frt 21 krra ment .
Ekkor a tagok nagyobb része elhatározta, hogy Fejér János igazg. alatt
új játszó helyen folytatja eléadásait ; ezért a Rhédey-féle terem kibérlésére
lépéseket is tett s a játszást abban hagyta. E tagok most 1794 jun. 24-én
folyamodást adtak be a főkormányzóhoz , melyben eléadják, hogy a jó gaz-
dálkodás reményében Kotsi Jánosnak adták az igazgatást ; de ő veszte-
getése s magaviselete által becsét a játszószínnek veszedelembe hozta .
Az utolsó időkben ismételve el is akarta őket hagyni ; a művek censura
alá bocsátását elmulasztotta, tiltott darabokat adatott, erkölcstelen betol-
dásokat engedett meg, mindnyájokkal rosszúl bánt . Mindezekért elhagyták
öt s külön akartak játszani ; de ekkor Kotsi e napon (jun . 24. ) Pestre indúlt
tagokért új társúlat alakítása végett. Kérik, hogy mert az eredeti játszó
engedélyt ők kapták, ezt tiltsa meg neki s elmaradt 445 frt 21 kr. fize-
tésöket rajta hajtassa fel ; addig is a szerelvényeket nekik adassa át, mint-
hogy közadakozásból szerezték. Végül igérik, hogy mindent elkövetnek a
főkormányzó kegyelmének megérdemlésére.¹
Ugyane napon Kotsi is mind a tanácshoz , mind a főkormányszékhez
kérelmet adván be, egyelőre a pesti útat elhalasztotta , miből aztán nem is
lett semmi. Ezek szerint kéri , hogy mert a tagok őt fejöknek elismerni
nem akarják, erre szoríttassanak rá, mert hiszen a szabályok a főkormány-
szék tudtával készültek ; másfelől, mivel csak egy játszószínre nyertek enge-
délyt, ezt ruházza rá a tanács s egy újnak felállítását pedig, mire titkon
törekednek, ne engedje meg nekik.
A tanács felhívta Kotsit, hogy feleljen a tagok beadványára a jövő
tanácsülésig, addig is a tagokat játszásra kötelezte s a jövedelem kezelését
Deáki János szolgabiróra bízta. Kotsi János helyett apja válaszolt, hogy a
jövedelmet nem adja át, » mivelhogy a theatrum maga pénzén szerzett és
vett tulajdona, nem különben a köntösök is«. A tanácsülésre is megjelent ,
viszont jelen volt a tagok képviseletében Fejér István is. Ez kivált azt hang-
súlyozta, hogy a színházat már csak azért is meg kell újra nyitni addig is,
míg az egyenetlenség megszünik ; mert mind a közönség az a része, mely
a páholyok árát egy évre előre fizette, mind ők megkárosodnak. Erre azt
felelé Kotsi József, hogy ő csak az erőszaknak engedve nyitja meg a szín-

1
4290 és 4378/794 Orsz. lot. Az eredeti kérelem Sch. lvt, külön csomag . Aláírva :
Fejér János, Kontz József, Sáska János, Fejér István, Jantsó Pál, Verestói Mihály, Fejér
Rózália, Kis Terézia, Keszegh Terézia. Ugyane napról a vár. tanácshoz is adtak be kérelmet .
579/794 . tan. jk. Az eredeti kérelem a vár. lvt .-ban nincs meg, a jk. csak kivonatban adja
s ebből az látszik, hogy a két kérelem tartalma nem volt egészen ugyanaz. Ebben pl. el-
panaszolják azt is, hogy Kotsi 1794-re előre felszedte a páholyok bérét.
 91

házat, mert a pártos tagok már fogadtak is játszó helyet (! ), s választottak is

magoknak új elöljárót ; szerződésök ellenére minden hír nélkül a játszásról
lemondtak, s fölszólításra sem akartak megjelenni a csütörtöki eléadásra
(jun. 26-ára). A tanács Kotsiék ellen határozott, s elrendelte, kivált az évi
és havi előfizető közönség érdekében, hogy Kotsi József leltár mellett a
ruhákat adja ki, a színházat nyissa meg, s ennek végrehajtására kirendelte
Lapka János és Deáki János szolgabírákat, ez utóbbit megbízván a jöve-
delmek kezelésével is . Ha mégis ellenkeznének, Kolozsvári András főbíró
e határozatot erővel is hajtsa végre.¹
Erre Kotsi János a jul. 1 - sei ülésre protestatiot ad be, melyhez a
páholybérlőknek egy nyilatkozatát csatolja, kik ebben kijelentik, hogy a
bérletek jun . hó végével lejárván, káruk nincs, vagy ha igen, lemondanak
róla, s kérik a tanácsot, hogy határozatát vonja vissza . Egészen másképen
hangzik a Kotsi protestatiója, melyben határozottan követeli az igazságtalan
határozat felfüggesztését ; szükség esetén fegyveres ellenállással is fenyege-
tözik,s ismervén jellemét, nem kétséges, hogy szavának áll, mintsem
2
megengedje, hogy játszó-színébe behatoljanak. Ekkor a tanács , főkép a pá-

1 Tan. jk. 580 és 592/1794 . sz . és Jakab E. id . helyen.

Az érdekes irat, inelyből Kotsi merész, határozott, katonás jelleme érdekesen tűnik
ki, így szól : » Én, Patkó Kotsi János, a játszó társaságnak elöljárója, per modum et formam
solemnis protestationis et reclamationis, a tkts . nemes magistratus előtt alázatosan jelentem ,
hogy mivel a játszó színen való előfizetés a mostan elmúlt Szent- Iván havának kimene-
telével megszünt és holnaponként való előfizetésében senkinek is kára nem foroghat, azon
nagyméltóságos rendekkel pedig, kik a játszó-színen a losikot (páholy) tartják, a dolgot
úgy eligazítottam , hogy a míg magam nem fogok játszani, mind addig minden kedvetlenség
nélkül a játékok nem tartását fogják szenvedni, sőt magokat egyenesen is kinyilatkoztatták,
hogy valameddig én magam nem fogom a szokott játékokat tartani, mind addig a játszó-
színben nem is kivánnak megjelenni, melyek szerint, minthogy a holnaponként való elő-
fizetőknek, az holnapnak bételésével semmiképpen károsíttatások nem következhetik, a
losikat magoknak kifogadott méltóságok pedig a játékok halasztásába az én jelentésemig
kedvetlenségeket nem fogják tartani, azért ha az szokott játékok elhalasztatnak is az én
játszásomig, abba a publicumnak semmi kára vagy fogyatkozása nem fog következni ; a
játékra kévántató köntösök pedig, úgy a játék- szín is minden készületeivel az én sok fáradt-
ságommal, halmozott költéseimmel készülvén és vitettetvén tökéletességre, mind azok
egyedül csak az enyimek, és azokhoz akármelyiknek is a játszó -társaságból valók közül,
vagy pedig másoknak is praetensiojuk nem lehet. Annak okáért akár kiknek is azon csele-
kedetek ellen solemniter protestálok, mely által akaratom és tetszésem ellen a játszó-színbe
hatalmas erőszakkal bémenni , a játékra kévántató köntöseimet és a játék-darabokat ki-
venni bátorkodnának. sőt magamat az olyan hatalmaskodók ellen egyenesen declaralom ,
hogy ha az olyan erőszakos csclekedetek elkövetése alkalmatosságával valamely remény-
telen történet fogja találni, aztat nem másnak, hanem magoknak tulajdonítsák, mely so-
lemnis protestatiom és reclamatiom, hogy publice felolvastassék, inprotocolláltassék , és né-
kem a szokott authentia alatt kiadassék, alázatosan kérem, et iterum, et demó « Tan. jk.
618, 619/1794 .
 92

holybérlők beadványára, előbbi határozatát, mint tárgytalant, visszavonta,

s addig is, mig a társaságban a per tart, » Kotsi János eő kegyelmének a
maga theatrumán lévő szabad dispositiójá « -t megengedte, s hihetőleg ér-
tesülvén róla, hogy a főkormányszék úgy is rendezni akarja a színészek
belügyeit, tovább nem avatkozott bele . A főkormányszék csakugyan jul.
3 -án egy bizottságot a következő indokolással küldött ki : Tapasztalván ,
hogy az ellentétek a társaságban az eléadás alatt nyilvános veszekedésekké
fajúltak és hogy néha a színészek a censura által nem engedélyezett illet-
len rögtönzéseket toldanak be, ezek megszüntetésére, » általában pedig, hogy
a legszorosabb rend minden színjátszói ügyben és eljárásban << megtartas-
sék, helyesnek találta a legfelső felügyeletre egy commissiót alakítani gr.
Teleki Lajos tanácsosból, gr. Teleki Domokos és Cserei Farkas titkárok-
ból. Megbízza ezt teljhatalommal, hogy a jó rend érdekében tegye meg ,
a mit jónak lát ; vegye igénybe a tanács , sőt ha kell, a katonaság

támogatását is, s ne csak a jelenlegi és jövőben eléállható egyenetlensé-

geket szüntesse meg szelidebb, vagy ha kell, keményebb eszközökkel is ;
hanem előleges censura által nem helyeselt s a jó erkölcscsel , a közálla-
dalommal s a díszszel ellenkező darabokat előadatni ne engedjen (dili-
gentissime invigilet) . Még sokkal kevésbbé tűrjön szigorúbb büntetés és
bezáratás terhe alatt játékközben valami illetlen tettet vagy mondást, mi
a censurán átment müben nincsen, mi a közönséget bántaná vagy a tisztes
dolgokhoz szokott fület sértené . Ezért elrendelte, hogy az előadásokra
felváltva jelenjenek meg s hogy a városi tanács minden kivánt esetben a
bizottságot haladéktalan pontossággal támogassa ; a katonai főhatóság pedig,
ha kell, katonai erőt adjon rendelkezésére.¹
E részletes intézkedés a legfontosabb okmányok egyike színészetünk
e kezdő koráról. Mélyebb bepillantást enged a belsőbb viszonyokba s a szí-
nészetet állami felügyelet alá rendeli az első színházi bízottság által, mely
abbeli működésével, hogy a társúlatot megmentette a szétoszlástól s főleg gr.
Teleki Lajos tekintélyével megszilárdította a fölbomlott rendet : nevezetes
érdemeket is szerzett színészetünk iránt. E bizottság érdeme, hogy az elé-
adások újra megkezdődvén , bárha több tag kilépett, a társaság úgy mu-
tathatta be magát az 1794. nov. 11 - én megnyilt erdélyi országgyűlésnek,
hogy ez országos biztosításáról intézkedett.

1 A tanácsnak is megrendelte állandó bíztos kiküldését, ez Deáki Filep Sámuelt, aka-

dályoztatása esetére Deáki G. János szolgabírót jelölte ki. 4290, 4378, 1794. 4906 Orsz. l.
Tan . jk.
Kiléptek : Fejér János és István. Tagok voltak : Kotsi János és József (az előbbi
öcscse , 1791 körül még tanuló a ref, gymn .- ban Kolozsvárt ; a subscrib . névsora szerint :
> cancellista, deinde comicus . 84 1. ) Őri Filep István, Kontz József, Jantsó Pál, Sáska
János, Verestói Mihály, Kotsiné, Kontzné (Bajkó Therézia), Járdos Anna Mária, Kis The-
rézia. Keszegh Therézia.
 II. FEJEZET.

Az 1794–95 - ki országgyűlés s az első színházi

bizottság 1795-97 - ig.

Eléadások az országgyűlés alatt. Az országgyűlés ajándéka. - — Wesselényi felszólal

érdekökben az országgyűlésen . Beszédének tartalma A rendek Fekete Ferenczet
tervkészítéssel megbízzák . Terve. -- Elfogadják. Segélyajánlások.
- A színházi bí-
zottság. Gr. Teleki Lajos. Igazgató-változások . Az első félév eredménye Tagok
fizetése. Pénzhiány. - A tagok kérése Br. Wesselényi mint vállalkozó 1797-ben.
Korábbi áldozatai. - Szerződése a Pataki-házról. Fekete Ferencz igazgatása. Kotsiék
visszavonulnak . - Magyar-német társúlat . -- Buzgóság a társúlat étdekében Br. Wes-
selényi színészetpártolásának okai. Színdarabjai és fordításai. Az első debreczeni
kirándulás. A debreczeni színház bérlete . Kirándulások Debreczenből. Zsibón és
Kolozsvárt 1788/89-ben. - Nagy-Váradon és Debreczenben 1799 nyarán. A M. Kurir
bírálata. ― Kolozsvárt 1799/ 1800-ban. Magyarországon 1800 nyarán . Áttekintés
1800-1803 - ig.

Ismert adataink jobban értesítnek színjátszóink belső életéről, mint

művészi eléhaladásukról , mely a rajzolt zavarok miatt a lefolyt pár évben
jelentékeny nem lehetett. Eléadásaikról alig tudunk valamit, nem ismerjük
az országgyűlés alatti működésöket sem ; csupán egy magánlevél értesít
róla, hogy 1794 nov. 12 -én Barkó kir. személynök tiszteletére Codrus-t
(ford . id. b. Wesselényi Miklós) s 13-án a rendekére Tankréd-ot adták telt
házak előtt.¹ Azt is említi rólok még Cserei, hogy » a diétán gazdag jöve-

¹ > A játéknéző helyen kétszer voltam már, melyben az első alkalmatossággal Barkó
(az országgyülésre küldött fejedelmi teljhatalmazott) tiszteletére Codrus-t, tegnap pedig a
statusok tiszteletére Tancred nevű szomorújátékot mutattak. Az elsőben Járdos leányassz .
vitte a főrollét, a ki , erdélyi módon szólván , legjobban játszott . Tegnap pedig egy Kontzné
ifjú asszony tett ki magáért. Ezek után a főbb perszónák Kotsiné, Kotsi , Őri Fülep,
Sáska János. Mindössze pedig 12-en vannak. Örömest dicsérném őket, ha jobbat nem
láttam volna, de így nem tehetek róla, hogy egy opinióban nem lehetek az erdélyi publi-
cummal, a kikben dicsérni lehet azt a zélust , hogy pleno numero mindig compareálnak
 94

delmeket nyertek s oly elbízottak lettek, hogy fényesebben éltek a kelle-

ténél, s ha 1794-ben a diétán Wesselényit meg nem nyerik, el kellett
volna enyészniök « .
Az országgyűlés kétszer foglalkozott bővebben ügyökkel. Az első
esetben kisebb segélyt adott. Ugyanis br. Jósika Antal indítványára¹ még
az 1790-91 -ki országgy. elhatározta, hogy Gyarmati Sámuel , Hunyadm.
főorvosa Okoskodva tanító magyar nyelvmesteré-t kinyomatja és hogy Zá-
goni Aranka György tervrajza szerint egy magyar nyelvmívelő társaságot
alapít, mely utóbbi czéljára Natorp Wilhelm, római sz . birodalmi nemes
és erdélyi birtokos 1792 okt. 15-én 1500 frtot adott. Ekkor 1792 okt. 18-án
a rendek azt határozták, hogy ebből nyomassék ki Gyarmati munkája ,
mely úgy is a tervezett társaság czéljait szolgálja, a példányok ára pedig
legyen kárpótlásúl a társaságé. E határozat végrehajtására a kormányzót
kérték meg, mint a társaság fejét s a mű meg is jelent Kolozsvárt 500
példányban . A nyomatás költségein ( 951 frt 30 kr. ) felül megmaradt 548
frt 30 krt Gyarmati kapta jutalomképen ; de most már az eladott példá-
nyok árát a színjátszó társaságnak adták, mint a mely hasonlóképen egy
eszköz a nyelv mívelésére , melynek fennállását és állandóságát munká-
lódni, főként ha arra a tökéletességre vitetnék, hogy czéljának megfelelvén ,
a jó erkölcsnek és nyelvnek oskolája lenne , azt a kormányzó is igen
jónak találná.4
Sokkal fontosabb a másik határozat a színjáték állandósítása érde-
kében, melyet Wesselényi indítványa vezetett be 1795 márcz. 20-án . Vett- e
részt Wesselényi elébb és mennyit a színészet ügyében, meg nem hatá-
rozható . Az az adat, hogy Kotsit ö bíztatta a színészetre, homályos és

és non obstante co , hogy én magamat a theatrumokban megunom , nekik igen tetszik.

Legnagyobb hiba mind asszonyába, mind férfiába, egyet sem vévén ki , az , hogy magokat
oly beszédre szoktatták, mint a milyennel élnek a gyermekek, mikor rigmust mondanak,
de mivel az erdélyieknek tetszik, a theatrum reájuk nézve excellens. De minthogy a jó
is jobbal compareáltatván, sokat veszít a maga jóságából, csak azt mondom , hogy ha a
pesti theatrum árnyékot vetne, az árnyéka is jobb volna ennél ‹ . Ez az ítélet a pesti német
vagy magyar színházzal való összehasonlításból ered - e ? -- nem egészen bizonyos ; de hi-
hetőbb, hogy a németről van szó . A szavalásban megrótt fő hiba pedig abból eredt, hogy
alexandrinban volt írva mind a két darab, a ki pedig épen a múlt évszázbeli francziás
iskola alexandrinjait ismeri, nem fog csodálkozni , ha szavalásukban a rigmusszerűség túl-
ságosan hangzott. (Vadnay Károly levele 1794. nov. 15. Fóv . L. 1889. 57 sz .)
1 Kolozsm. főispánja s a magy. társ. felállít, tárgyában kiküldött orsz.-gy. bizottság
elnöke .
Erd. 01 sz.-gy, jegyzők, 1790. 575 , 281 , 367 , 574 .
3 U. o . 1792. 447 , 454 , 455 , 511 , 513
4
1794 decz 19 - én és 1795 márcz. 28 -án . Jk 1794-95 . 117 347 , 356. A kor-
mányzó ugyan figyelmeztette a rendeket, hogy ez az összeg a magyar társaságé, de ha-
tározatukat mégis föntartották
 95

bizonytalan , inkább hagyomány, noha nem lehetetlen s gondolkozásával

megegyezik. De számosabb érintkezést a társasággal jó részt kizár már
csak az is, hogy ő Zsibón lakott s Kolozsvárt még télen sem tartózkodott
állandóan. Az első biztos nyom az, hogy az országgyűlés közeledtével
Kolozsvárra jövén , eléadatta velők az általa fordított Codrus-t. Bizonyosan
ekkor ismerkedett meg viszonyaikkal és mint utazott ember, jobban tudta
méltányolni a színészet fontosságát, mint akárki más vagy a legtöbben .
E mellett gyorsan észrevehette, hogy nem áll egymaga pártfogásukban s
nem marad egyedül . Egy Teleki Lajos gr., de kivált sógora, Cserei Far-
kas, meg Fritsi Fekete Ferencz s maga a kormányzó, ki hajlandó volt itt
értök ugyanazt tenni, mint Szebenben a németekért, mind pártfogóik vol-
tak. Így és semmi esetre sem elszigetelt ötletből állt elé ismert indítvá-
nyával az országgyűlésen, melynek tartalmát a jegyzőkönyv (55 űlés), nevét,
mint indítványozóét pedig egy Csereitől eredő életrajz megőrizte a zsibói
levéltárban. » Jelentetik, mond a 8-ik pont, hogy mivel minden nemzet-
nek tökéletes fennállását annak nyelve fentartásából lehet megesmérni s
úgy azért minden virágzó nemzetiek nyelvek mívelésére és pallérozására
gondoskodásokat különösen fordították ; szükséges volna a magyar nem-
zetnek is , mind több dicső nemzeteknek példáitól ösztözöztetve , mind
maga fennállására tekintve a nyelvnek fentartását munkálódni : mivel
pedig ezen nemes czélra vezető eszközök közül egy nevezetesnek lehet
tartani a magyar játszószínnek és játékoknak jól elrendelésit, melyeknek
a szívbe hathatós béfolyások és munkálódó erejek lévén, nemcsak a nyelv-
nek kellemetességit kedveltethetik, és az ahoz való szeretetet felgerjesztet-
hetik, hanem egyszersmind, főként jó vigyázás alatt, a jó erkölcset gya-
rapítják, a hibákat gyülöletessé tészik s ez által a nemzetnek is boldogsága,
mely a jó erkölcs nélkül állandó nem lehet, eszközöltetik, a nemzetnek
java és a nyelvnek dísze tehát megkivánná : hogy az idevaló magyar
játszó- színnek, melynek jó a kezdete, csak további gyámolítására és segít-
ségére volna szüksége , fentartása, dísze és állandósága mennél jobb móddal
az arra megkivántató költség és segedelem által eszközöltessék « .
Cserei e beszédet némileg eltérően így adja : » Tekintetes Statusok !
Midön valamely nemzet magának halhatatlanságot és a pallérozott népek
között helyt akart szerezni, nyelvének mívelésére fordította legelébb is
igyekezeteit ; a mely nemzetek ezt elmulatták, nyelvek feledékenységbe
menvén, vagy egy míveltebb nyelv által elnyomatván, lételeket szapora
lépéssel elvesztették . A játékszín legjobb iskolája a nyelvmívelésnek, s a
mi több, gyönyörködtetve jobbítja az erkölcsöt, fentartja a nemzeti cha-
rachtert, melyek első oszlopai a társaságnak. Segítsük tehát a játékszínt !
mely némely szegény ifjak iparkodásai és bizonyos hazafiak segedelme által
folydogál ugyan, de ha hathatósabban elő nem mozdíttatik, az eloszláshoz
közel vagyon « .
 96

Erre a rendek Wesselényi javaslatát elfogadták s tervkészítéssel meg-

bízták Fritsi Fekete Ferencz számfeletti királyi táblai bírót, ki márcz . 28-án
(61 ülés) beadta javaslatát, melyben Kelemen Lászlónak 1791 -ben b. Na-
látzi Józsefhez benyújtott tervéből indúl ki s azt mind költséges volta
miatt, mind azért, mert a színjáték állandóságát nem biztosítja, el nem
fogadván, a következő tervet ajánlja : Legyen egyelőre 10 elsőrendű szín-
játszó havi 20 (legfőlebb 23 ) és 4 másodrendű színjátszó havi 10 (legfő-
lebb 12 ), összesen 2880 frt évi fizetéssel . Zenére, fára, gyertyára, katonára
kellene havonként 120 , egy évre 1440 frt. Állandó színház , 4-500 nézőre,
a legszükségesebb díszlet- és ruhatárral kerülne 8000 frtba , ha t . i . a vá-
ros a tordai kapún kivül jobbra a várfal mellett ingyen telket ad ; mert
itt a fal fele megvan már. Összes szükséglet 12,320 frt. A forgó szük-
ségletet 4320 frtot, sőt javításokra s az épület föntartására még 1000 frtot
a színháznak évenként ki kellene hajtani. Már most a legolcsóbb hely-
árakkal is a páholyok (logék) jövedelmezhetnek havonként, csak 8 elő-
adással, átlag 300, évenként 3600 frtot ; ekkor a 4320 frt szükséglethez a
hiány 720 frtot tenne. Ennek fedezésére kell 12,000 frt töke, az állandó
színházépületre 8000 frt s így legalább 20,000 frt » elkerülhetetlenül szük-
séges «. Végre, hogy a színház gyarapodjék, a haladó színészeket, színész-
nöket, a színdarab-írókat meg lehessen jutalmazni s a színház díszleteit
szaporítni, okvetlen kell még legalább évi 600 frt, melynek tőkéje 10,000
frt. Kell tehát 30,000 frt tőke, mely közadakozásból volna összegyűjtendő
részint itthon a guberniumtól nyert levéllel, részint megbízottak által Ma-
gyarországon s a Bécsben lakó magyaroktól . Javasolja továbbá , hogy a
főkormányszék a színház kormányzására nevezzen ki pár tagot, az adako-
zók s a város kettőt-kettőt, kik megvizsgálnák az eléadandó darabokat, ²
kezelnék a begyűlt pénzt, a jövedelmeket s felügyelnék a színház építését .
>>A mi részenként a theatrumnak oeconomiáját, úgy azon megkivántató
rendtartást illeti, azokról a más helyeken is meglévő mód és szokás sze-
rint a kir.evezendő theatralis directio munkát készítvén , első alkalmatos-
sággal mutassa bé«.
Az országgyűlés az előterjesztést egész terjedelmében elfogadta s kü-
lönösen hangoztatván, hogy a színház hasznos voltát bizonyítgatni feles-
leges, azonban a kolozsvári társaság eddigelé főkép a rossz gazdálkodás ,
de egyéb hiányok miatt sem állandósúlhatott : ezért e czélra a közön-
séget adakozásra hívja fel s megválasztja az első theatrális directiót « Br.

Erd. országgy jk. 1894/95 . 304 , 356--61.

* Szó sze int : Ennek felette az cléadandó játékokat az erkölcs és tisztesség, úgy
a hazabéli környülállások, törvények és ezekkel összve köttetett illendőségek zsinormér-
téke, nem különben a magyar nyelvnek is és ethicának regulái szerint megvizsgálnák s
így a felállítandó theatrum lenne a jó erkölcsöknek és a nemzeti nyelvnek oskolája .
 97

Wesselényi Miklós, ifj . gr. Betlen Farkas és Fricsi Fekete Ferencz sze-
mélyében, kikhez a főkormányszék utóbb gr. Teleki Lajost és Ferenczet
küldte ki . Ennek hivatása volt a Gyarmati nyelvtanából befolyt összeget
is kezelni s egyszersmind a főkormányszék további pártfogását kérni,
mely meg is igérte, hogy az akadályok elhárítására figyelemmel lesz.¹
E gyűlésig az egyszer s mindenkorra tett adakozásokból 1636 s az éven-
ként megújuló adományokból 429 frt gyűlt be.2
1 2245/795 Orsz. lvt.
Álljanak itt az adakozók nevei :
Sorszam

Esztendőn-
Egyszeriben ként
A segedelmet ajánlóknak nevei
Mf. kr. Mr. kr.

I Bethlen Farkas .. 40
2 Teleki Ferencz adok . 40
3 Thorotzkai József az épülethez megkivántató vasak felit
magára vevén .. 50
45

3
5
!
Vass Miklós fog adni 35

|
Br. Wesselényi Miklós m. p. Három esztendők mulva
megszünvén esztendőnként az 60, ennek kapitálisát
678

9121289
ezer magyar forintokat egyszeribe letészen . 60
Gr. Bethlen Gergely is ád ... 10
G. Bethlen Gergelyné B. Bánffi Susánna 24
G. Bethlen Lajosné .. 24
G. Bethlen Rosália kisasszony .
B Huszár József 20
G. Kornis Ignácz 10
12 G. Bethlen Miklós ád 30
G. Mikes János ád ( ezen kivűl 24 synphoniát és egyéb
1
290 &

112 111

hasznos musikálét ) .
11

Consiliarius Gálné 54
15 Horváth concipista 15
11

16 G. Bethlen Rosália asszony 40

1

171 G. Bethlen Pálné is igér interimaliter negyven id est . 40

1188181

18 G. Vas Sámuel . 30
19 Gr. Rhédey János adok négy megégetett mészkemenczét
Türéből egyszeribe, mely is tészen készpénz á per 21
fl . 15 kr. in summa 85 mf. , de úgy, hogy a közönség
hozassa el 85
20 Türi László 30
21 G. Bethlen Ádámné ád .
22 B. Bánffi Sándorné ád . 30
23 Idősebb G. Iktári Bethlen Sámuel 30
24 B. Henter Antal ád ... 42
25 G. Mikes Mihály ád .. 10
26 Még magyar játszó -társaságnak épületje megkészül, az
119189

építésnek kezdetétől fogva fizet B. Radák . 100

27 G Mikes Sigmond ád .. 30
28 B. Kemény Farkas ...
29 B. Nalátzi József adok annuatim 30
30 Cserei Miklós 20
31 B Jósika József. 10
Summa * 630 - 429
* N. B. A Wesselényi Miklós évi 60 frtja (3 éven át) s 1000 frtja nincs bele számítva .
7
 98

E bizottsággal került a színészet országos felügyelet alá. Miként b. Wes-

selényi 1807-ben egy alább említendő levelében írja, ő és gr. Teleki Lajos
Kotsiéktól a szerelvényeket megvették, mert a bizottság más két tagja erre
nem vállalkozott s így azok elébb közös tulajdonaik voltak, utóbb Wesse-
lényi váltotta őket magához . Ekkor a bizottság a pesti és bécsi színházi
szabályok alapján u . n . törvényeket dolgozott ki, melyeket Fricsi Fekete
Ferencz és D. Filep Sámuel 1795 ápr. 14 - én a színészeknek kihirdettek s
kijelentették, hogy a társúlatot az ország magánvállalkozás alól a saját
protectiója « alá vette, fizetésükről, mely ugyanaz marad, mi volt, a bizott-
ság gondoskodik s a szabályokat mindnyájokkal aláiratták. Igy kezdődött
az új időszak . A bizottság , noha sem jegyzőkönyvei, sem egyéb íratai nem
maradtak ránk, időnkint ülésezett, határozatokat hozott, melyeken a távol-
levők képviseltették magukat. Pl . b . Wesselényi helyettesei K. Boér Sándor
és D. Filep Sámuel voltak, a gr. Bethlené Kanyó László gyámügyi fogal-
mazó, » a társaság dolgaiban serénykedő ember « , mondja róla Nagy Lázár,
ki utóbb is megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a társúlat és az épülő színház
ügyében. A bizottság Kotsit meghagyta ugyan a társúlat élén, de csak
mint rendezőt ; az igazgatót maga választotta ; nevezett ki perceptor « -t.
a ki u. n . pénztári » mindennapi « -t vezetett és havonként » cassae report « -ot
terjesztett be, melyet az ellenőr ( contrallor) is aláírt s az igazgató átnézett ,
a ki a napi jegyzéket külön is ellenőrizte .
Az első igazgató Kövesdi Boér Sándor, az író volt. 1795-97-ig a
bizottság elnöke, Gr. Teleki Lajos vezette leginkább a társúlat ügyeit, ki
a főkormányszékkel is összeköttetésben állt, mint ennek kiküldötte s e pár
év alatt fontos szolgálatokat tett. A társúlat fentartásához külön pénzáldo-
zatokkal is járúlt ; de hamar elkedvetlenítette a sok zavar és deficit. Ugyanis
maga a szervezet nem volt egészen czélszerű ; az a viszony, melyben a
bizottság által kinevezett igazgató s Kotsi közt fenállt, mindjárt összeütkö-
zéseket szült . Kotsi már juniusban összeveszett Boérral, ki leköszönt, bárha
különben élt-halt a színjátszásért. Utóbb nem leljük nevét a buzgolkodók
között. Őt Deáki Filep Sámuel követte ; de nem sokat gondolt vele s 1795
októberétől Kanyó László váltotta fel, a ki pár évig derekasan vitte az
igazgatást. De midőn 1797 nyarán b. Wesselényi vette át a társúlatot, mint
vállalkozó, Kanyó » kezeiből kivétetődött a theatrum « s Fricsi Fekete Ferenczet
tette igazgatónak, kiről 1797 nov. 13-án G. Teleki Lajos ezt írta Wesse-
lényinek : » Nem érkezik, hogy feléje csak menjen is. Deáki (Filep Sámuel )
ha itt vagyon is, de még sincs itt, inactivus ; egy Kotsi nem csinál egyebet
zavarnál, és így a theatrum nem állhat fenn , ha csak a publicumot újra
nem szüljük . Én már mindent megpróbálok s tudósítani foglak róla « .1

Tört. Lapok. 1874. I. 750.

 99

A színház beléletéből ismerjük Deáki számadását 1795 ápr. 16-tól

szept. 27-ig. E 168 nap alatt csak 58 eléadás volt, tehát hetenként 2-3 ,
havonkint 5-13 . Bevettek a bérleten kivül 745 frt 37 krt, melyből a dologi
kiadások 573 frt 11 krt tettek. Maradék 172 frt 26 kr. Az összes jöve-
delmek, bérlettel együtt 2180 frt 37 krt tettek, t. i . játékból befolyt 172 frt
26 kr.; hat bálból (aug. -szept.) 176 frt 51 kr.; ajándékokból 1243 frt 20 kr.;
logék árából 228, kölcsönből 360 frt. Deáki egy más kimutatása értesít a
tagok neveiről és fizetéseikről a következőkben :

Egy Hat Ebből Van

hónapra hónapra kivett hátrálék Többet
A tagok nevei vet: ki
frt kr. frt kr. frt kr. frt kr.

51435
180 122 30

18
Kotsi János 30 57 30
Kotsi Jánosné 30 180 140 40
Kontz József 20 120 125 53 553
55501

Kontz Józsefné 25 150 104 JO 50

Keszegh Terézia 25 150 197 40 47.40
Anna Mária (Járdos) 25 150 123 10 26 50
Sáska János . 20 120 131 45 JI 45
Jantsó Pál .. 21 126 117 25 8 45 )
88

Verestói Mihály . 18 108 102 30 5 20

Kotsi József.. 18 108 84 24
5555

3333333

Junius 10-én kezdte.

118

935

32113
Hunyadi Sámuel 16
111
15 52 30 36 15 15
Losonczi (József), a súgó 12 72 51 21
Schmidt, a hajfodorító .. 15 90 73 --
1182

8180
222223

3423

Ápr. 20-ától.
Koronkai, a szabó 13 72 72 48 30 30
45

Pataki István czédulahordó .. 30 27 23

Theatr. legénye Szőts 30 17 20 12 40
Cseh Ferencz cassirus . összesen 25 4
17 személy összesen 297 1735 30 152308 306 50 65 18

Bevétel Kiadás
1 1795 Áprilisban előadott darabok száma 7 86 frt 43 kr. 72 frt 41 kr.
Májusban > 13 163 32 › 125 > 12 >
Juniusban > 12 159 5
« 169 22 16 D
Juliusban > >> IO 115 44 72 > 12 >
Augusztusban , > II 192 > 23 > ΙΟΙ 13 ›
Szeptemberben > 5 28 > 10 » 32 37
6 hó alatt az cléadott darabok száma 58 745 frt 37 kr. 573 frt 11 kr.
Bayer József: A nemz. játékszin tört. I. 501. A Radvánszky-levéltárból . Nb. 1 frt = 60 kr.
2 Ehhez Deáki a következő megjegyzést teszi : Itt az actorok és actrixok fizeté-
sének meghatározására nézve említést érdemel az, hogy Kotsi János in junio a directorral ,
Boér Sándorral összekapván, azon hónapi fizetése a törvények szerint bent tartatott, melyet
Boér elmenetele után kivett. Kontz J.-né pedig gyermekágya miatt hat hétig nem ját-
szott s így a törvények tartása szerint annyi időre (junius és juliusban) csak félfizetést

EI T
GY ANÁC
ME S
KÖNYVTÁRA
 100

A személyzet fizetése tehát 1523 frt 8 krt tett s 65 frt 18 krt vett.
ki közülök egy pár fizetésén felül ; de benmaradt 306 frt 50 kr. A kiadások
közt vannak ily tételek : Karácsony kereskedőnek Kotsi adósságában 600 frt,
>>Hochmeister (könyvkereskedő és nyomdász) executiója eltiltására Kotsiért
2 frt 30 kr, sat . Ezekkel a kiadás 2254 frt 38 krt tett s így Deáki a
magáéból 74 frt 1 krt pótolt rá, » melyet alássan visszakért a commissiotól « .
Tehát e pár hó adóssággal végződött . A bevételekből az 1243 frt 20 kr
ajándék nem más, mint az 1794/95 -ki országgyűlés alatt aláírt évi összegek
beszedett és elkölthető része, melyhez Gr. Bethlen Pál kölcsön adott 360
frtot, Wesselényi pedig már most megadta az igért 1000 frtot. Ebből lát-
ható , hogy az akkor megigért adományok sem folytak be ; mert így 1429
frtnak kellett volna befolyni 1243 frt 20 kr helyett. E szerint a bizottságnak
csak e 6 hóról 360 frt kölcsönről, 306 frt 50 kr ki nem adott fizetésről ,
Deáki 74 frt 1 kr követeléséről, összesen 740 frt 51 krról kellett gondos-
kodni, a színház évi 500 frt bérén kívül . Ez is mutatja, hogy Feketének
az országgyűlésen bemutatott számítása mennyire ideális volt . A havi be-
vételek is távol maradtak az általa tervbe vett 300 frttól, minek okai, hogy
kevés eléadást tartottak s a helyárak nagyon alacsonyak voltak : zártszék
30, 1 -ső hely 20, 2 -ik 10 kr, nagy páholy I frt 30 , kis páholy I frt. Ily
árakkal nem lehetett szó nagy bevételekről ; a színház-terem is kicsiny volt ;
telt ház mellett sem jövedelmezett .
A bizottság tehát e hat havi időszakot már elég jelentékeny hiánynyal
zárta be s ez 1796 január végére akkora lett, hogy a tagok fizetésök meg
nem kapása miatt febr. 4-én a következő kérelmet adták be a főkormány-
székhez : » A lefolyt 1795 -dik esztendőben áprilisnek 14-kén mlgos Fekete
Ferencz úr és T. Deáki Sámuel urak bégyűjtvén az egész játszótársaságot,
azt jelenték, hogy immár a nemes ország a játszó színt a maga protectiója
alá vevén , annak gondviselésére egy bizonyos commissiot rendelt ; a fenn
tisztelt urak tehát, mint azon commissionak tagjai, a többieknek is képek-
ben jelenték, hogy minket is (kik ezen instantiánkat subscribáltuk) ugyan-
azon fizetés és megegyezés mellett, a mely mellett addig is szolgáltunk,
a mlgos commissio meg fog tartani, assecurálván fizetésünket annak rendes
idejében , azaz minden holnap végin leendő kijárása iránt . Mivel pedig

kapott. Szeptemberben pedig a társaság Tordára ment G. Teleki Domokos installatiójára,

a melyből a mit kapott, elosztotta a maga tagjai közt. Mindezekre méltóztassék javasolást
tenni a mlgos Commisio . Bayer : A nem játékszín tört. I. 502. Tehát ez évben tette
a társulat első kirándúlását 1795 szept. hóban Tordára.
1 Bayer. U. o . I. 503. A számadásban a páholybérlők is ki vannak mutatva, köztük
van Mártonfi József erd . püspök is , a többi nevét Bayer nem említi.
2 A pesti színjátszó -társaságnál a páholy 4 frt, 1 -ső hely 40 kr, 2 ik 20, 3 -ik 10 kr.
volt s a színház akkora volt, hogy 300 frton is felül ment jó estén a bevétel a kibérelt
Raisch-féle faszínházban . Bayernél I. 122 .
 ΙΟΙ

augusztustól fogva nem kaptunk annyi fizetést, a mennyi legfennebb két

hónapra competálna, azért oneratusokká (eladósodott) kellett lennünk, úgy
annyira, hogy még törvényes executiot is kénytelenittetett némelyikünk
kiállani, mind e mái napig minden effectum nélkül , csak a zsírosabb pro-
ventusoknak (bevételek) idejére halasztatván kifizettetésünk. Instálunk azért
alázatosan , méltóztassanak excellentiátok oly rendelést tenni, mely szerint
az, a mi nekünk hónaponként competál, mint szolgálatunk után járúlt és
járulandó bérünk fizettessék ki, nehogy abban továbbra is oneráltassunk. «< ¹
A főkormányszék már febr. 9-én áttette a kérelmet gr. Teleki Lajos-
hoz. Eredményét nem ismerjük ugyan ; de világos, hogy a nehézségeket
a bizottság legyőzte s a társúlat együtt maradt. Azonban léte ezután is
hajszálon függött s csak a bizottság folytonos áldozataival volt föntartható.
Igy kivált gr. Teleki Ferencz , F. Fekete Ferencz , gr. Teleki Lajos és neje
ajándékoztak e pár évben pénzt és ruhát ; de ez mind kevés volt volna ,
ha br. Wesselényi a társúlatot 1797 nyarán egészen kezébe nem veszi s
meg nem menti. Cserei Farkas azt írja az idézett Wesselényi-életrajzban
{ zsibói lvt. ) , hogy gr. Teleki és br. Wesselényi a Kotsitól 1795 -ben átvett tár-
súlatot 1797 -ig együtt tartották fenn ; de ez alatt eladósodott, úgy hogy már
>a requisitumokat is confiscálni akarták s a színjáték soha sem volt még
elenyészéséhez oly közel, mint most . Ekkor Wesselényi szerződött gr. Te-
leki Lajossal, hogy egészen ő veszi át s Teleki »jussáról « lemondván ,
Wesselényi kifizetett 5000 frt adósságot, új » constitutiot« adott « , » a ját-
szókat maga conventionálta, a factióknak nyakokat törte s közel 20 ezer
frtot áldozott reájok« . > Miket kellett mívelni br. Wesselényinek, megítélheti,
ki ezen különös nemét az embereknek, az actorokat , ha közelről nem is,
de Goethe után ismeri. « Ugyanerről Wesselényi 1807-ben Darvasnak ezt
írta : 1794-ben tartott országgyülésén más két társaimmal Erdélyországa
statusaitól a magyar játszószín fentartására biztosúl rendeltettem . Kotsi
János uramtól átvettük a theatrumot. A vele kötött kontraktust más két
társaimnak is meg kell vala erősíteni aláírásokkal, de ezt nem cselekedvén ,
mélt. cons. gr. Teleki Lajossal vevők ezen terhet magunkra. 1797 -ben
egészen elenyészvén a theatrum az adósságok miatt, garderobot, dekora-
tiókat, mindeneket újra megvásárlottam. Anterpriest vettem magamra (vál-
lalkozó lettem) ; az actorokat megfogadtam s conventionáltam, mind ez ideig
nem csak Erdélyt, hanem Magyarországot is részeltettem ezen institutum
hasznaiban.

1 Orsz. lot. 790-1796 . Kérelmezők : Kis Therézia, Járdos Anna Mária, Jantsó Pál,
Kontz József, Sáska János, Verestói Mihály, Hunyadi Sámuel, Losontzi József súgó
* Bayernél III. levél Irodalomt. Köl. I 225. Kazinczy Fer. szerint is 5000 frtot
fizetett W. a szerelvények megváltásáért és összesen 20,000 frtot adott ki haláláig. Zsibói
tot. Tört. Lapok 1874. 35.
 102

Ez a több oldalról megerősített adat megmagyarázza, hogy mint ke-

rültek a társulat és szerelvényei br. Wesselényi kezére, ki aztán Nagy Lázár
szavai szerint >> nagyobbára protectora, fentartója volt a társaságnak « . A
zsibói levéltár pár sovány adata különben bizonyítja, hogy br. Wesselényi
az adott 1000 frton kivül már elébb is áldozott a társúlatra, u . m . Kanyó
egy nyugtatványa szerint páholyát félévre 10 aranynyal váltotta meg 1796
nov. 1-től 1797 máj . 1 -ig s elébb is állandón így tett, noha ritkán volt Kolozs-
várt ; továbbá Gáll István egy nyugtatványban elismeri 1796 jan . 13 - án , hogy
400 frtot vett fel Karácsony János kereskedő részére , kitől 1795 -ben a tár-
súlat br. Wesselényi hitelére 1000 frtig engedélyezett bevásárlásokat tett ;
viszont 1798 szept . 13-án ugyane kereskedőnek kötelezvényt ad 300 frt
régibb tartozás megfizetéséről . Ismerjük még azt a szerződést is, mely sze-
rint 1798 ápr. 1 -től 1801 ápr. 1 -ig újabb három évre kivette a dr. Pataki
Sámuel-féle ház emeletét 500 frton, hol addig is játszodtak. A szerződés
6 első pontja a szokott föltételeket tartalmazza ; a 7-ikben a tulajdonos a
maga és családja részére ingyen bemenetet köt ki » a történetben is, ha
a bált vagy komédiatartást másnak -- németnek vagy magyarnak engedné
is (bérlő) által, kikre ezen obligatio szintén kiterjedve légyen, mint a játszó-
társaságra és annak minden játszóházaira « ; a 8-ikban (utolsó pont) meg-
igéri bérlő, hogy ha országgyűlés tartatik, fölmentést eszközöl ki neki a
katonatartás alól. Ezt megújította b. Wesselényi nevében b. Bánffy József,
mint meghatalmazott, 1801 ápr. 1 -től újabb három évre, 1804 ápr. 1 -ig.
Ezekben körvonalazhatjuk Wesselényi intézkedéseit. Ekkor történt,
hogy Fekete Ferenczet kérvén föl személyeséűl, Kanyó visszavonúlt. Utóbb
felváltva mások is voltak megbízottai, mint Kenderesi Mihály főkormányszéki
titkár, Horváth Miklós fogalmazó, Szacsvai Sándor, a Magyar Kurir volt
szerkesztője, Sebess Ferencz , kit velök Magyarországra is kiküldött. Fekete
directioja nem valami szerencsés jelek közt indúlt meg 1797 őszén ; mert
ez év végén már annyira összeveszett Kotsiékkal, hogy ezek (Kotsi János
és neje s öcscse József) visszavonultak, a mint ezt egy magánlevélből tudjuk :
»Azt is akarom jelenteni , írja Gedő József, kire itt hivatkozunk - hogy
a magyar theatrom veszedelmesen haldoklik s csupán Kotsi miatt, de jaj
lesz néki ; mert azok fogják ötet összeszaggatni, kiket arra, a mi ellen
szemlátomást ét, felkésztetett. A kilépés valódi okát nem ismerjük ugyan ,
de nagy elkeseredés miatt történhetett ; mert febr. 19-ikéről ( 1798 ) Gedö
levelében ezt olvassuk : » Kotsi József elment Isten tudja hová, tán Pasvan
(Pasavand) Ogluhoz, vagy hová az ördögbe ! Kotsi János pediglen a házból is
alig buvik ki ; philosophice, olvas szüntelen ; minden ki akar alunni tüzes

1 Levele Kozma Gergelyhez. 1798 jan. 13. Eredetije Kozma Ferencz tanfelügy
úr birtokában Kolozsvárt.
 103

szívéből, etc. , aluszik -- álmodik reménység nélkül, fájlalja az erdélyi

világosodást « .
A meghasonlás nem soká tartott, a mint ezt Gedő ápr. 4-iki leve-
lének különben kissé homályos helye tanúsítja, hol így ír : » A national-
Germanico-Hungariam theatrom felállott, a m. Fekete Ferencz úr directiója
alatt . B. Wesselényi ám kitett magáért és így német theatralistáink és magyar
theatralistáink vannak ; a németek között Kotsi János, Józsi, Anna Mária
(t. i . Járdos) , Madame Stephani, Mad . Vesseli, Mad. Patschi, ez új , de ex-
cellens, Láng Magyarországról, Rehákné, az a híres szépségű és énekű ,
a magyarok között ugyan Kotsiék sat. és Láng s Rehákné ; Schoschdágék
pedig mennek Brassóba. - Denique ma németül játszodtak, holnap ma-
gyarul ; erről bővebben írok « .
Ebből annyi világos, hogy 1797 /98-ban nemcsak voltak itt német
színészek ; de az is, hogy Kotsi János, József, Láng, Rehákné és Járdos
A. M. is játsztak felváltva magyarúl és németül ; világos továbbá az is,
hogy Rehákné e télen Kolozsvártt játszott.¹ Talán azért történt ez , hogy
a szunnyadó részvétet a színészet ügye iránt Wesselényi megint fölébressze,
talán egyéb számításból ? - ezt újabb részletek fogják kideríteni . Annyi
bizonyos, hogy a két Kotsi, Kotsiné visszatértek a színházhoz s hogy Wes-
selényi erélye gyorsan elhárítván minden akadályt, az erdélyi színészet
akkori arany idejét hozta létre és biztosította jövedelmét is az álarczos
bálok állandó bérletével, melyből rendesen a házbért fedezte. Maga a színház
jobb helyen volt a mainál ; volt benne csinos két sor páholy, zártszékek
s fütni is lehetett. Wesselényi a főurakban is szokatlan lelkesedést birt
ébreszteni ; példája hatott. Kik megpróbálták esetleg a német színészeket
visszahozni, a közhangúlat előtt meghátráltak s Wesselényi haláláig nem is
jöttek ide ; legfölebb párszor ha játszodtak nyáron , mig a magyar társaság
más városokban járt. Igy nem volt megoszlás a közönség pártolásában .
Maga a kormányzóné és férje példát adtak a színház látogatásában , mig
a kormányzót utóbb betegeskedése meg nem gátolta. Neje, gr. Palm Józéfa,
elég tüntetőleg igyekezett magyar lenni, nyelvünket megtanúlta, fordított is,
mint Nagy Lázár írja , s leányaival, unokáival rendesen jelen volt az elé-
adásokon e mellett pénzt, ruhát ajándékozott. Más főurak hangjegyeket,
könyveket, gyakran egész végvásznakat küldtek s b . Kemény Farkasné, mig
Kotsi a férjét ki nem gúnyolta, 4-500 frt értékű ruhákat ajándékozott.
Hasonlót tettek írja Nagy Lázár - gr. Gyulai Ferencz tábornokné (gr .
Haller Károlina), ki állandó páholyt tartott, gr. Kemény Sámuelné (Iktári

1 A német társ , directora Rams Theophilus volt, ki 1798 jan. 10-én útlevélért fo-
Ivamodván a Bánátba, ezt 16- án meg is kapta . De ekkor már Gy.-Fejérvárt volt, hol meg-
Þukván , tagjai eloszlottak s hihetőleg ezek tértek vissza Kolozsvárra egy időre. Orsz. lot.
512 és 5401/1798.
 104

gr. Bethlen Kata), gr. Mikes Jánosné (gr. Mikes Rózália) , Scharlach Mihály
tábornokné (br. Bánffy Zsuzsánna), gr. Teleki Imréné (Krausz Mária ), Gál
Jánosné (Dósa Mária), gr . Bethlen Gergely, br . Jósika János¹ ( br . Jósika
Antal fia) , gr. Bethlen Imre, gr. Teleki József, a ki Wesselényi halála után
fő maecenas lett, kinek ajándékozásai , tanácslásai és buzgósága leírhatat-
lanok << ; Kenderessi Mihály, utóbb kormányszéki tanácsos, Cserei Miklós ,
korm. sz . tanácsos, Pávai Antal ítélőmester és Sala Sámuel táblai ülnök, sat .
Méltán kérdezheti itt az olvasó, hogy mi vezette b. Wesselényit, a
Kemény Zsigmond rajza szerint középkori hajlamú főurat, egy jellemének
irányával látszólag kevéssé öszhangzó művészi ág pártolására, minő a szí-
nészet ? Erre nekünk a feleletet az adja meg, a mi Kemény jellemzéséből
csak a sorok között olvasható, t. i . Wesselényi hazafiságán kivül a költé-
szet szeretete . A hazafiság magában e vonzalmat és áldozatkészséget még
nem fejtené meg ; mert mint mások, ö ennek gyakorlására egy, a korában
méltóbbnak tekintett tért választhatott volna, a minthogy választott cselek-
vésének más t reket a politikai és társadalmi élet terén. De lelkében , szí-
vében az a mindegyre túláradó indúlat, mely szerette nagy és pompás
szavak díszét a beszédben és írásban, mely tetteiben nem ritkán egy fék-
telen cselekvésvágy és cselekedni akarás nyilatkozataiban tombolta ki
magát : ez egyszersmind költői vagy mondjuk egy utóbb divatossá lett
szóval, romantikus tüz volt ; valamely szent hév, mely magának nyelvet
és nyilatkozásra alkalmat keresett .
Ehhez természetesen csatlakozik a nemzeti nyelv rajongó imádása.
E mellett mint katona, útazásaiban számos színjátékot látott ; ismerte azt
a mély hatást, melyet a színpad a kedélyre bír tenni ; hallotta, hogy II.
József is könnyezett az Embergyűlölés és megbánás-on ; ebben az időben
egész Németországon azt hangoztatták, hogy a színészet a nemzeti nyelv
és jellem iskolája, valami csodagyógyszer az elhanyagolt nemzetiség föl-
virágoztatására, mely többet bir tenni a nyelv megkedveltetésében és ter-
jesztésében, mint bármely nyelvmívelő társaság, bármily kedvező törvény :
ezeken kívül legjobb fejlesztője , iskolája. Mindez csodálatosan megkapta
Wesselényi rajongó képzelődését ; nála a színjátszás a meggyőzödés egy
faja, egy legfőbb nemzeti szükség volt, melyet olybá kell vennünk, mint
nagyobb fiánál a politikai átalakúlás szükségének hangoztatását . Ezért
valahányszor ír róla, beszéde azonal szárnyakat kap , kothurnust ölt s a
köznapi kifejezések helyett csillogó, hazafias phrasisok ömlenek ki tolla
alól ; mert mellette valami nagyobbat, méltóbbat gondol a köznapinál.
Elég erre nézvé a tőle maradt színjátszói törvények bevezetését olvasni ;
oly ünnepélyes az, mint egy székfoglaló vagy megnyitó szónoklat, mert
valóban az is.
1- Darabokat is forditottak.
 105

Önként foly az elébbiekből , hogy Wesselényi a költészetben legtöbbre

a drámát tartotta s művei egy kivételével e nembe esnek . Kivált a törté-
nelmi tragoedia volt a fő, valami olyan, a mi nagy és méltó dolog a tu-
dásra és meghallgatásra. Ezért Collin Regulus-át fordította magyarra, mely
1801 okt. 3 -án rendkivüli sikerrel került volt színre a bécsi burgszínházban
s szerzőjének nagy dicsőséget szerzett. Ennek kézírata maig is meg van
a zsibói levéltárban és sokáig fentartotta magát a színpadon Erdélyben
úgy mint Pesten. E mellett 1800-ban Fessler nyomán két eredeti darabot
irt, Atilla, a hunnusok királya s Hyppias és Hypparchus cz. a. (5—5 felv. ),
melyeket a társúlat a zsibói nagy ebédlőben, midőn Debreczenbe menve
Zsibón megállt olykor 8-10 napra is, eléadott. E darabjaiban Collin szó-
nokias pompáját követte, mely természetével rokon volt.
Fájdalom, ma már mindkettőről csak másodkézből vett adatok alapján
tudunk szólani . Az elsőről azt írja Cserei : » Fesslerből dolgozta, de sok
nagyon eredeti gondolat is van benne, nevezetesen Honoriának a rómaiak
elpuhúltságáról egy szép monologja « . A másodikról ugyanő ezt jegyzi meg :
Ezen játék nagy és felemelkedett, de a matéria igen böv lévén , a B.
Wesselényi termékeny esze némely felette hosszú jelenésekbe öntötte ki
magát, melyre nézve inkább olvasni, mint játszani való « .
Mily kitűnő jellemzést is tartalmaz e pár szó ! Valóban b. Wesselényi
szelleme már el volt telve azzal a szónokias pathoszszal, mely utóbb a ro-
manticismus ékesszólását annyira jellemzi. Ő szélesen áradozó természet
volt, tele tűzzel, lánggal, melyről tanúskodnak levelei, megmaradt szónok-
latai, pl . székfoglaló beszéde, melyet mint Belső- Szolnokm. administratora
1806-ban tartott s nyomtatásban is megjelent a Kulcsár lapjában . Haller
» Gedichte über die Ehre, Gedanken über Vernunft, Aberglaube und Unglaube,
die Tugenden műveit is fordította, » de mondja Cserei -- senkinek
sem mutatta, csak néha mondott el belőle egy-egy szakot « . Ezek a rész-
letek világítják meg s egészítik ki azon adatokat, melyek mint belső for
rások, megmagyarázzák b. Wesselényi költői hajlamai mellett szeretetét a
színjátszás iránt .
Azonban csakhamar világos lett, hogy bármily lelkes volt is Kolozs-
vár közönsége, csupán a maga erején a színészetet fentartani nem bírja.
Elhatározta tehát Wesselényi, hogy színészeinket Magyarországra, első
sorban Debreczenbe és N. -Váradra küldi ki , hol még magyar játékot nem
láttak. Ez a legjobb időben történt, midőn az 1791 -ki hazafias mozgalmak
még tartották a melegséget a lelkekben ; de midőn világos volt, hogy a
nemzeti színészet eszméje Pestről már nem hódíthat. E kísérletnek most
czélja kettős volt : ébreszteni a színészet és nemzeti nyelv iránti érdeklő-

1 Regulus. Egy Szomorú Játék öt Felvonásokban , Németből magyarrá fordittatott. 4º,

203 1.
 106

dést és szaporítani a megapadt jövedelmet. A Magyarországra kimenetel

közetlen előzménye az volt, hogy az 1797 /98 -iki téli időszak különösen
gyengén ütött ki, úgy hogy a házbérrel is adósok maradtak s b. Wesse-
lényi, kitől Pataki dr. mint u. n. fökurátortól követelte, várakozást kért ,
mire 1798 máj . 2 -án bezáratta házát s a további játszást betiltotta.¹ Wes-
selényi ekkor puhatolózni kezdett Debreczen tanácsánál a színészek oda-
küldéséről és ennek lett eredménye, hogy a tanács a Fehér- ló városi ven-
déglő udvarára egy színjátszásra alkalmas deszkabódét emeltetett ; mert
Wesselényi megigérte, hogy ha a vállalkozás jól sikerül , több évre kibérli,
a minthogy benne csakugyan nehány évig játszottak színészeink.
Kolozsvárt 1798 máj . -jul . havában a játékok szüneteltek, a színészek
részben falura mentek. Jantsó gr. Mikó Károlyhoz ment Sz .-Újfaluba s ott
kaszáltat, kapáltat jun. 27 — jul . 15 -ig, midőn Wesselényi megbízottja ,
Nánásy és Sehy Ferencz hazahívják, mert már indúlnak Debreczenbe . Jul .
20-án indúltak el s 21 -én este Zsibóra érve , ott aug. 4-ig időztek. A ha-
gyomány szerint pár eléadást is tartottak a kastély nagy ebédlőjében . Innen
4-én útra kelve, Sz .- Somlyón, Széplakon (5 -én), Létán (6-án ) át 7-én 11
órakor érkeztek Debreczenbe, mint első magyar színészek, kiket e város
látott. Ez alkalommal aug. 21 -ig a nagy vásárkor 8 eléadást tartottak,
melyek közül csak a 4 -iknek (Hamlet, aug . 14. ) és 8 -iknak ( z indusok
Angliában, aug. 19 ) színlapjait ismerjük. Ez utóbbi egyszersmind az utolsó
eléadás levén, így búcsúznak el a közönségtől : » Mivel ezuttal ma itt utol-
jára játszik a társaság, kötelességének tartja, a tekintetes publicumnak
eránta mutatott jó hajlandóságáért alázatos köszönetét megtegye ; hiszi a
társaság, hogy ezután az idő és készületek már előre megnyerettek lévén ,
nevezetesebb játékokkal mulattathatja érdemes nézőit. Ettől fogva reményli
a társaság, hogy az érdemes közönség egész megelégedéssel fogja a játék-
színt elhagyni és ez reánk nézve legfőbb jutalom « .
Az idő és ‫ لا‬készületek megnyerése alatt a színlap búcsúja azt érti,
hogy ezalatt Vesselényi megbízottja, Sebess Ferencz, kibérelte a nyári szín-
házat ; a szerződést erről, mint director, Wesselényi is elfogadta aug. 18 - án.

1¹ Jantsó Pál saját följegyzése Erdéllyi házi és uti ujj Kalendariom 1798-dik Esz-
tendores. (Erd. Múz. Könyvt .) E feljegyzések nagyon rövidek ugyan, de egy- egy időpon-
tot szabatosan megállapítanak.
2 Jancsó id. h. A következő tagok mentek ki : Kotsi P. János, Kontz József, Láng
Ádám János, Sehy Kemény Ferencz , Sáska János, Jantsó Pál, Medve György, Saághy
Ferencz, Kotsiné (Fejér Rózália), Lángné (Járdos Anna Mária) , Kontzné ( Bajkó Terézia )
s rendesen játszott a városból fölkért 3— ; kisegítő személy, kiknek nevét *** gal jelölték
a színlapon.
A színházban páholyok nem voltak. Helyárak : I nemes hely 30 kr., II . hely 20
kr. , III. hely to kr. A Hamlet színlapja az Erd . Múz . Egyl. könyvtárában, a másikat 1.
Debreczen sz. k. v. egyet. leírása. 1882. 526 .
 107

E szerint : 1. Kezdődik a bérlet 1798 nov. 1 -én s tart 1800 okt. 31 -ig ;
de mivel a társúlat 1798 aug. 11 -től fogva már játszott, s a Dénes-napi
vásárkor újra fog játszani , a bér 1798 nov. 1-ig 50 frtot tesz két részlet-
ben. 2. Az évi bér 100 frt, mely két részletben mindig előre fizetendő.¹
Debreczenből 1798 aug . 22 - én N. -Váradra indúltak színészeink s Biharon
meghálva, 23-án 9 órakor értek be s 26-án nyitották meg előadásaikat a
Süketnéma cz. vígjátékkal . Itt játszottak okt. 3 -ig ; de még csak egy da-
rabnak (A Pénz v. Asszonygyülölő) az eléadásáról tudunk. Okt. 4- én a
Dénesnapi vásárra (okt . 9-18-ig) újra Debreczenbe tértek vissza s 5 - ére
megérkezvén, nehány eléadást tartottak. Ez alatt a társaságnak egyik része
14-én szüretkor a Hegyaljára, Mádra indúlt, hová Baj -on át 15 -ikére ér-
kezett meg és eléadásokat tartott okt. 28-ig. Innen okt . 20 és 23-án kétszer
is elküldték Jantsót Tokajba, hogy körülnézzen eléadások tarthatása végett, ³
de siker nélkül s így 28 -án Debreczenbe indúltak vissza . 30-án estére érkeztek
meg az őszi sarakban s 31 -én az Asszonygyűlölő-vel folytatták eléadásaikat .
Innen nov . 12 - én újra N.-Váradra mentek s decz . 3 -ig játszottak.
Ekkor Zsibóra indúlva, 5 -ére Wesselényihez szálltak be s 6-án a nagy
ebédlőben Atillá-t játszották. Volt-e itt több eléadás ? nem tudjuk ; de
valószínű . E zsibói időzésnek más czélja is volt, t . i . a színházi » törvé-
nyek átnézése s az új szerződések megkötése . Írja is Jantsó decz . 9 -ről :
>foly a contractus és a törvények dolga «. Tehát ekkor Wesselényi ma-
gáénak tekintvén a társálatot, új szabályzatot adott ki ; a tagokat a saját
nevében szerződtette, mint patronusok és directoruk. E szabályzat és szer-
ződések nem maradtak ránk.
A színészek decz . 14-én Kolozsvárra visszatérvén, itt játsztak 1799
márcz . elejéig . E téli időszakról ma még semmit sem tudunk. Innen már
kora tavaszszal N. -Váradra mentek, hol márcz . 19- én , József nádor neve-
napján A nagylelkű herczeg-et adták, melyet egyik színész írt Ez időzé-
söknek másik nyoma, hogy a magyarországi cancellária febr. 26-án újra
eltiltván Ludwig Capet cz. darabot, meghagyta a törvényhatóságoknak,
hogy a társúlatok csak olyan darabokat játszodjanak, a melyek Bécsben
vagy Budán ezen utóbbi esztendőben eléadattak« s az egy helyben játszó
társaságok igazgatóinak meghagyja, hogy minden három hóról előre adják
be eléadandó darabjaik névsorát a helybeli jurisdictiónak a helytartó ta-
nácshoz benyujtás végett. E határozatot a megye közölvén a társulattal ,
ennek nevében Kotsi János máj . 6 - in csakugyan beadta » Catalogus ac-

1 U. o. 525.
2 Jantsó Pál jegyz. id. h .
3 Jantsó u. o . okt. 20 .
E darabot Wesselényi írta. Fessler. D.: Attila König der Hunnen (Breslau. 1794.
292 1. 8 ) inűve alapján. Ma már ismeretlen.
 108

tionum comicarum, quae partim impressae, partim manuscriptae in biblio-

theca nationalis societatis comicae M.- Varadini reperiuntur cz . a. darabjaik
névsorát, melyet a helytartó tanács még e hóban elfogadott s egyszersmind
kiadta a » directiva regulákat úgy a darabok censorai, mint a társúlatok
igazgatói részére , melyek szerint vizsgálandók az eredeti és fordított darabok
s a censorsággal megbízta Müller Jakab professort.¹ A darabok e jegyzéke
megmaradt s rá még viszatérünk a debreczeni névsorral kapcsolatban.
Bővebb, sőt az első részletes adataink az 1799-iki nyári debreczeni
eléadásokról vannak, mert a színlapok megmaradtak. Ezek szerint ott
ápr. 16-tól nov. 17-ig tartottak 105 eléadást, kezdve a Postaczug vígjátékkal
(2 felv. Kotzebuetól ) s végezve Kotsi darabjával A virtus gyakran szenved
(érz . j . 4 fv . ) . ² Eléadtak 91 darabot 113 játékban ; e szerint csak 22 esetben

1 Nagy S. A váradi színészet tört. 15-19 .

2 Műsor : 1. A postaczug V. j . 2. A talált gyermek. V. j - 3. A félénk. V. j .
4. Gróf Benyovszki. Dráma — 5. A gyereki szeretetnek ereje. Érz. j . 6.* A nagylelkü
herczeg . É.j. — 7. * A havasi juhászlcány . Én . j . — 8. A jártasköltes vőlegény. V. j . és A
rendtartó házi gazda . V. j . ― 9. Medon . Dráma. 10. A kéntelenségből való orvos . V.
j. 11. Stella. Dr. 12. A pénzgyűlölő . V. j . -- 13. Inkle és Jarikó . (Az arany idő.)
En. j. 14. Minister. Dr. 15. Megfizet a nagy harang V. j . és Jószívű házasok. Dr.
16. A papagáj . Dr. - 17. Incognito (A fejedelem titkos utazása .) V. j . 18. Lanaszsza .
Sz. j. - 19. A siketnéma. V. j. 20. (13 -ikat.) 21 Hanno (A felcserélt gyermekek .)
Dr. 22. A két úr szolgája. V. j. - 23. (L. 4-iket.) 24.* Házi orvosság , (Igy kell a
nyakas asszonyokat megzabolázni. ) V. j - 25. Csak lehet még hív feleség. É. j . - 26 .
A kevély szépség. (A válogatós elmarad .) V. j. 27. A gályarab. (A fiúi szeretetnek ritka
példája.) Dr. 28. Megfordult a koczka V. j . - 29. A nevelés formálja az embert. V.
j. 30. Zsák meglelte foltját. V. j . 31. Elfride . Sz . j . 32. Minden lévben kanál.
V. j. --- 33. Nem módi szerént való erkölcsi házasság . V. j . 34. Romeo és Júlia. Sz.
j. 35 (L. 16-ikat ) 36. A testvérek közt való ellenkezés. É j . - 37. (L. 7-iket )
38. A vig nyomorúság v. Lantosok. Én. j. 39. (L. 13-ikat.) 40. A politikus csizmadia.
V. j . 41. Barnvel (A londoni kereskedő . ) Sz . j . -- 42. A fársángoló ifjú . (A bálozásnak
következései.) V. j . 43. A szerető és a szeretőtárs egy személyben. V. j . 44 Hamlet .
Sz. j . - 45. A kelepcze. V. j . 46 Macskási Júliánna (Az aranypereczek ) Dr. 47.
(L. 30 -ikat.) 48. Szalisburi Adelhaid . Sz j. - 49. A szerelem gyermeke É. j. 50.
A félénk kadét. V. j . 51. Ignetz de Castro . Sz j. 52. Prokátor és paraszt. V. j.
53. Az Ozmondok. (A két helytartó .) Dr. - 54. Quodlibet. (Játékszíni zűrzavar ) Nb . Elé-
adták : Az erőszakos házasság-ot ( Molière-től .) , részleteket A vándorló szabólegény, A for-
menterai remete, Doktor és patikárius, Uj hold vasárn. gyermek operákból. 55. (L.
S-ikat. ) és Jaques Splin V. j . 56. (L. 17- iket. ) 57. Az embergyűlölés és megbánás.
Ér. j 58. Eulalia és Mainau. Sz j. 59. (L 42-iket. ) 60. A tettetett beteg kisasz
szony. V. j . 61. (Quodlibet ( Erazmus Montanus v. j .-ból és a Vándorló szabólegény
op.-ból 62. (L. 36-ikat) 03 (L 46-ikat ) — 64. ( L. 7 és 37-iket) — 65. Pikó herczeg és
Jutka Per'si. Én . j 66 (L. 45 iket )- 67. (L. 21 -ct . ) 68 (L. 22 -iket.) 69. A napák. V. j . --
70. (L. 34-iket) 71. A haramiák. V. j. 72. A bécsi ruha, V. j . 73 * Mátyás király.
(A nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma.) É . j . 71 A ravasz asszony. V. j . (A pa-
róka. ) és Igy szereti a magyar a jó fejedelmet. Paraszt j. 75. Kiki maga háza előtt
seperjen. V. j. és A falusi urfi . V. j . 76. A kisasszony elszökött. V. j . 77. A szinlelt
 109

ismételték a már eléadott művet. A havasi juhászleány-t 3-szor, Inkle és

Fáriko-t 4-szer, a többit csak egyszer ismételték. Eredeti darabot adtak
8-at, Shakespeare szerepel két (Hamlet és Romeo és Júlia), Molière négy
(Sugori, A kéntelenségból való orvos, Szolgák csalárdságai, Az erőszakos
házasság) darabbal. Eredeti darabok : A havasi juhászleány és A virtus
gyakran szenved (Kotsi P. János), Etelka szenvedései (Soós Márton ), Czianne
és Liziás (Saági Ferencz), Gyapai Márton és Házi orvosság (Simai Kristóf. ) ,
Matskási Juliánna (Endrődi János), d nagylelkű herczeg, Igy szereti a
magyar jó fejedelmét (ismeretlen szerzőtől, Ferencz király tiszteletére) , Má-
trás király (Szentjobi Szabó László).
A váradi névsor a Debreczenben eléadott darabokon kivül még a
következőket említi : Ágis, Alkanczellár, Almanzi, Aniska az udvarnál,
Arábiai por, Asszonygyűlölő, Atilla és Buda, Attilius Regulus, Báró Arti-
csóka, Bivalfi Kristof v. Wildfang, Csapó Péter, Disputáló deák, Elszökés,
Elszöktetés, Énekes betegség, Erászt, Erőszakos orvos, Evander Alismene,
Fortély és szerelem, Gálfaludy, Giszbachi Matild, Gróf Essex, Gyűlölség és
szeretet, Halálfő, Fakobita klubb, Jutalom és büntetés, Júlia, Katwelbéli
barát, Királyhoz való szeretet, Klementina, Kölcsönzés passusra , Mahomet,
Megesik az eféle, Mencsikoff Sándor, Mithridates, Móricz, Nagyravágyódásból
esett vétek, Nemes hazugság, Novéki tömlöcstartó, Óda. Órajárás szerint
való ember, Oronokó, Összeházasodott testvérek, Puszta sziget, Rachel, Rangra
való vágyódás, Ravasz szobaleány, Zarándok, Szerelem és becsület, Szorgal-
matos házigazda, Tisztségeladás, Tisztségre vágyódók, Tornyos Péter, Tűzi
lárma, Vademberekkel való társalgás, Vegyetek példát leányok . Ezekkel da-
rabjaik száma legalább is 145 -re megy. Közülök legtöbb vígjáték . A debre-
czeniek közül 45 vj ., 12 dráma, 6 énekes j., I vitézi j ., 14 érzékeny j.,
10 sz . j ., 3 opera ( részlet). Ez adatok egyszersmind megismertetnek a
darabok elnevezésével , melyeket jelzőkkel is elláttak, mint héroszi sz . j .,

barátság. (Nem mind arany, a mi fénylik . ) É . j . 78. Vajler és Aloysa. É. j -- 79. A

váltóczédula. V. j . 80. Júlia és Billenau . É j . 81. A gyereki szeretet nagy lelket
formál . É j. 82.* Etelka szenvedései. Dr. - 83. Artaxerxes. É. j . - 84. A formen-
terai remete. Én . j . 85. (L. 13 és 39 - iket ) 86. Czianne és Liziás . Én . j . ( A sze-
rencse játéka ) 87. Fanni és Mandeville É j. 88. Gr. Valtron. (Szubordinatió. ) Vi-
tézi j . 89. (L. 73-ikat ) - 90. (L. 83 -ikat.) --- 91. (L. 88- ikat . ) -- 92. Az indusok Ang-
liában. V. j . - 93.* Gyapai Márton, feleség féltő gyáva ember. V. j. - 94 A hármasok.
V. j. 95. A postakocsisok. (A menyasszony nélkül való lakodalom. ) V. j. 96. Sugori
A telhetetlen fösvény ember.) V. j . 97 A szolgák csalárdságai . V.j 98. Farmatrin-
gosi . (A tisztségre vágyódók. ) V. j. 99. # Zrinyi Miklós (Szigetvárának veszedelme. ) Dr. --
100. (L. 18-ikat.) 101. (L. 6-ikat . ) 102. (L 7. 37, 64 -iket. ) 103. A tékozló fiu.
Sz. j . ት
104. Kodrus. (Szép dolog a hazáért meghalni. ) Sz. j . 105 A virtus gyakran
szenved. É. j . (Nb . a *-gal jegyzettek eredetiek) .
 110

nagy nemzeti dráma, egészen új pompás görög héroszi énekes j ., egészen

új és mulattató v. igen mulatságos vígj . , erkölcsös parasztjáték stb.
Szokás volt továbbá már akkor a kiválóbb darabokat külön is aján-
lani, pl. Gr. Benyovszkiról mindkét eléadáskor írják : » Ez a játék ama ne-
vezetes hazánkfia, Gróf Benyovszki Móritznak (a ki madagaskári király is
volt) valóságos története, melyet a nagyhírű Kotzebue öltöztetvén theatralis
színbe, mindenütt nagy kedvességet nyert. Mi is arra fogjuk tehetségünket
fordítani, hogy annak előadásával érdemes nézőink tetszésit megnyerni
szerencsénk lehessen «.

A Házi orvosság-ról ezt írják : » Valamiképen a hol jó feleség vagyon

a háznál, ottan örökös tavasz uralkodik ; úgy egy dörgős asszony a ta-
vaszi kellemes napokat is téli komor időkké változtatja, és a szegény férj-
nek békességes türésit végre elkoptatja. Szükség tehát ott valami házi
orvosság, hogy a házassági napok elviselhetetlenekké ne tétessenek. Ez
vala czélja a mai játék írójának, s megérdemli számos nézőink figyelme-
tességeit .
Romeo és Juliá-ról (piros nyomású színlap) : » Ezen játék rajzolatja
azon familiák között lévő gyűlölségnek, mely mindenkor szomorú követ-
kezéseket von maga után , és az oly szülék keménységeknek, kik gyere-
keiket azoknak vonszódásai ellen is kényszerítik házassági életre lépni .
Matskási Júliánná-ról mindkét ceadáskor : » Ezen nemzeti dráma,
mely egy hazánk leányának az ő szüléihez való nagy szeretetit adja elő,
annyival kedvesebb előttünk, mivel azonkivül, hogy élő bizonysága annak,
hogy a mi eleink között (midőn még idegen szokásokkal és erkölcsökkel
az övék meg nem korcsosodott) nem vala nehéz sok jó erkölcsű magyar
fejér személyt és férjfiat találni, egyszersmind előnkbe tünteti azon tiszte-
letreméltó elhúnyt eleinket az akkori öltözetben . A dolog valósággal történt
Kolozsvárott Erdélyben , a Bartsai Ákos fejedelemsége alatt « .
Különösen nem mulasztják el a hivatkozást a játék erkölcsi hatására , ¹
mulatságos voltára, esetleg az új és meglepő díszletekre, a darab híressé-
gére külföldön , újságára és hatására stb . E jegyzetekben, melyek Kotsi
kezétől erednek, nem szabad csupán reclamot keresnünk ; bennök állandóan
az a törekvés nyilvánúl, hogy a színjáték nemzeti és erkölcsképző hiva-
tását hangsúlyozzák s így emeljék azt a nézőpontot, melyről a közönség-
nek a színjátékot s a színészetet tekintenie kell.
Eléadás, a vásárok 9 napján minden nap, máskor hetenként három-
négyszer, (vas ., hétfő, szerda és csüt . ) néha csak kétszer volt ; magokat

1 Gályarab figyelmeztet a szülők iránti kötelességre, Barnvel a rossz erkölcsü

fejérnép társaságának rontó hatására stb . L még a jegyzetet Etelka szenvedései-hez is
2 Árak : I. hely 20 , II . hely 10, III. h. 7 kr Vásárok idején 30 , 20 és 10 kr.
 III

» Nemzeti Játszó Társaság « -nak hívták a színlapon, a mit azért kell meg-
jegyezni, mert Váli azt állítja, ( 209 1.) , hogy élelmességből Váradon » vá-
radi « , Debreczenben » debreczeni « s Kolozsvárt » kolozsvári nemzeti játszó
társaság -nak hívták magokat. Búcsút a következő jelentéssel vettek : »A
játszó társaság a téli időkre nézve innen eltávozni igyekezvén , ezuttal ma
utolszor játszodik, hogy tehát a nemes publicumnak tartozó háládatosságát
a játék végével némi - némüképpen megmutathassa , kecsegteti magát azzal,
hogy ezen játékra, mely másutt nagy kedvességgel fogadtatott, számos
nézőkhöz szerencséje lészen. <<
Ez időből a Magyar Kurir 1800 jan. 15 - én a következő ismertetést
adta rólok »A magyar játszó társaság ugyanitt játszott mult nyáron vagy
106- szor a közönségnek nagy megelégedésével. A játszó személyek mintegy
13-an voltak, kik között magát Kotsi úr, a director, mind hozzáfoghatatlan
játszása , mind jeles muzsikálása, mind a decoraczióknak illendő ékes ki-
festése által mindeneknél inkább megkülönböztette ; tetszettek a közönség-
nek még különösen Sáska, Láng, Kontz, Jantsó, Molnár, Sági , Ernyi urak,
s Kotsiné, Lángné, Ernyiné és Kontzné asszonyok, kivált mikor tulajdon
rolláikat játszották. - A muzsikának nem léte (csuda, hogy oly számos
ifjúság közt elegendő dilettansok nem találtatnak), és a decoraczióknak
szüke sok szépet megakadályoztatott « .¹ Valóban a színlapokról látható, hogy
egy pár quodlibeten kivül , midőn énekes részeket is toldtak be, csak 6
énekes játékot adtak. A havasi juhászleány-t csak jun . 22 - én bírták jól
eléadni , midőn , mint a színlap jelzi, » Váradról a muzsikusok megjöttek « .
Elébb csak egyszer adhatták ezt s Inkle és Fárikó-t, úgy látszik, műked-
velő zenészekkel .

Az a körülmény, hogy Kolozsvárt csak decz . 26-án kezdték meg a

téli időszakot, azt bizonyítja, hogy a társúlat Zsibón pár hétre megállott
Wesselényinél s ott eléadásokat is tartott. Közülök Jantsó Debreczenben
2
maradt 1800 jan . 15-ig s csak 20-án csatlakozott a társasághoz . Kolozs-
várt a Kotzebue Kelepcze cz . darajával kezdték meg a téli sorozatot, midőn
a piros színlap így ajánlja őket : » Minekutána Magyarország némely neve-
zetes városaiban is ezen institutum hasznos voltát megmutatni szerencsénk
lett volna, visszatérénk kedves hazánknak e fővárosába, melyben ezen

1 A tagok teljes névsora : Férfiak : Kotsi P. János , Sáska János , Kontz József,
Saághi Ferencz , Ernyi Mihály, Láng Ádám János, Matolcsi, Jantsó Pál, Medve György
( 1799 máj. 2 -től Debreczenből) , Meszlényi Molnár János (u. onnan 1799 ápr.-tól), Farkas
János (u. onnan 1799 nov. -től). Nők : Kotsiné (Fejér Rózália) , Sáskáné (Koronka Borbára)
és Kontzné (Bajkó Terézia), Ernyiné (Termetzki Francziska) . Lángné (Járdos Anna Mária),
egy idegen 11 férfi és 6 nő. Ezek mellett pár gyermek és műkedvelő (6—7) v. kisegítő
személy. Saági, Ernyi, Ernyiné, Láng a szétoszlott pesti társaságtól jöttek ide, Lángné
betegsége miatt keveset játszott.
2 L. naptárát 1800 jan . 15 és 20-tól. Szokása volt zugolódni s el- elmaradozni.
 112

institutam első lélegzetét vette és néhány esztendeig érdeme felett való

pártfogást tapasztalt. Mindezek friss emlékezetben lévének előttünk, bátor-
kodunk most is magunkat érdemes nézőinknek tapasztalt szívességekel ke-
csegtetni ; melyekre is magunkat érdemessé tenni szoros kötelességünknek
fogjuk tartani « .1
E télről csak három színlapunk maradván meg, a műsort csak onnan
ismerjük, hogy Zsibón Wesselényi Ernyi Mihályra bízván a pénzkezelést ,
ő 1799. decz 27- én A magyar nemzeti színjátszó társaság mindennapi jö-
vedelme és költsége cz. alatt egy naplót kezdett vezetni a bevételekről és a
dologi kiadásokról , melyben a darabok czímei megmaradtak. Ebből tudjuk,
hogy 1800 ápr. 6-ig játsztak, tartottak 39, tehát hetenként 3 eléadást, 37
darabbal s csak ötször találunk ismétlést. A bevételek, a páholybérletet nem
számítva, 1251 frt 40 krt, a dologi kiadások 220 frt 68 krt tettek. Leg-
nagyobb volt a bevétel havasi juhászleány eléadásán, III frt 31 kr.;
legkisebb a Kelepcze második eléadásán, 9 frt 10 kr.2

¹ Az eredeti színlapról. Erd. Múz. Kvt.

2 A havasi juhászleány-t, a Kelepczét, Incognito-t , Fekete ember és álorczá-t adták
kétszer kétszer volt Quodlibet. A számadás a következő :
Jövedelem Költség Jövedelem Költség
A kelepcze .... 66- 12:27 20 Minden lévben kanál .. 21 50 11 30
*A szabó és fia 53705 5- Quodlibet .. 34'40 12.17
Az elszöktetés .. 30 20 1133 Fársángoló ifjú 34'20 8.18
Havasi juhászleány . 60°36 24 19 Hármasok .. 17.10 5-
5 A váltóczédula . 19748 18.22 Kelepcze . 9'10 4'30
Quodlibet .. 36754 15'09 25 A vak és siket 15- 6:42
*Fekete ember és az Hanno .... 20 46 6:38
álorcza 20 20 12.37 Szerelem gyermeke .. 36 10 745
*Papelli... 29 30 846 Házi orvosság .. 32 40 II 44
Zsák meglelte foltját .. 19:37 805 Incognito . 14 50 720
10 Jaques Splin 22 7.34 30 Napák .. 21.30 6747
Artaxerxes 43- 7:38 Kénytelenségb ől lett
Nevelés formálja az orvos . 13- 617
embert : . 29'- 9 20 Havasi juhászleány . 27.86
*Zászlótartó 26 818 *Szökött katona 9'20 6735
* Atilla és Rontó pro- *Napszámos . 13 10 4--
kátor 49'47 10 37 35 Politikus csizmadia.. 25 6705
15 A félénk . 60 09 1354 Tékozló fiú 1655 4
Siketnéma 32- 12.20 Fekete ember és ' Két
Elszökés 22'20 7 27 szék közt a pad alatt 15:20 149
*Második Gassner 51 30 11730 Hamlet . 48- 524
Incognito 24 50 S Lantosok 50- 1302
A kiadásokban a személyiek nincsene¹- enne. A számadás alatt ez áll: Ezen
számadás a citált documentumokkal együtt megvizsgáltatván , minden difficultás nélkül, a
szokott reservával , salvo scilicet, calculi errore helybenhagyatik és erre nézve Ernyi
Mihály uram absolváltatik. Zsibó , ápr. 13. 1800. B. Wesselényi Miklós s. k. (Kiadva
 113

A társaság szokott magyarországi kirándúlására ápr. 8-án 9-11 óra-

kor indult el, Jantsót kivéve, ki, a mint jegyzeteiből látszik, márcz . 35-án
játszott utoljára s részint hosszasabb betegsége miatt, részint mert végleg
meg akart válni a színészettől , itthon maradt. Egy másik jegyzete szerint máj .
1-ről a társzekér a decoratiókkal « csak ekkor indúlt útnak. Ebből azt
lehet következtetni, hogy a színészek, talán megint Zsibón, pár heti pihenőt
tartottak, vagy oda tűztek ki találkozót máj . elejére . Jantsó ellenállását
Wesselényinek egy máj . 18 - án kelt levele megingatta s 20-án ő is Zsibóra
indúlt nejével együtt s itt máj . 25 -én szerződésre lépett, mely szerint » Jantsó
fizetése lészen holnaponkint 30 rfrt és a felesége (fizetése) bizonyos más,
már kezénél lévő irásban megigért deputatum » . ' Itt Kotsival és Ernyivel
találkozott, kikkel 28-án Debreczenbe indúlván, 30-án érkeztek meg.
Színlapjaink 1800-1803 -ig teljesen hiányozván, mindössze Jantsó pár
jegyzetére vagyunk ez évekről utalva. Ezekből világos, hogy 1800 nyarán
mentek színészeink először Miskolczra, hová Debreczenből jun . 17- én in-
dúlván el, 18-án esti 5 órakor érkeztek meg . Itt időztek aug. 7-ig, midőn
a nagyboldog-asszonynapi vásárra (aug. 16. ) Debreczenbe tértek vissza . A
miskolczi kedvező eredményre mutat az, hogy a vásár végével, már 18 - án
újra átrándúlnak s 20-án A hármasok-kal kezdik meg eléadásaikat. Ott
időznek a Sámuel-napi vásár ( aug. 26. ) idején s mindenesetre szeptember
hava jó részében is és csak a Dénesnapi vásárra (okt. 9. ) tértek vissza
Debreczenbe. Ez évben N. -Váradon nem voltak. Ott t . i . Kelemen László
próbálkozott ez évben egy kisebb társúlattal, ki elébb Debreczenben tett ki-
sérletet, de a város szerződése Wesselényivel ebben megakadályozta. Deb-
reczen városával a szerződés megújítását 1800 nyara elején kérte Wesse-
lényi egy kelet nélküli levélben, felajánlván az 1798-ki feltételeket . E
levelében Kolozsvárt és Debreczent a magyar színjáték két anyavárosának
nevezi, melyek egyike sem bír egyedül egy társúlatott eltartani ; de egye-
sülve igen. A társúlatról ezt írja : » Personalei ugyan most ennek egymásra
és egymás között való ránkor és egyenetlenségből tagadhatatlan, hogy
meggyengültek ; de mennél elébb, esmét úgy a mint illik és szükséges ,
fognak organizáltatni « . A bérbevevés megújítása aug . 16-án történt két
évre 1800 nov. 1 -től 1802 okt. 31 -ig. Kelemen folyamodásáról tudjuk, hogy
ő a budai helytartótanács részéről kinevezett igazgató (fökormányzó) Miller
Jakab utasításából kérelmezett még 1799 -ben Debreczen tanácsához , hogy

Szilágyi Fer. id. helyen 67 1. (Értek, a tört. tud, köréből. V. k.) Az ismert 3 színlap ;
Kelepcze (1799 decz. 26), A szabó és fia (decz . 29) s A szerelem gyermeke ( 1800 márcz.
10) . Helyárak : Zártszék 30 , I. hely 20 , II. hely 10 kr . Tagok ugyanazok, mint Debre-
czenben, kivéve Lángot, Farkast, Matolcsit. Darabjaik között 10 újat találunk . Ezekkel
műsoruk 156 dardbra megy. (L a csillaggal megjegyzetteket ) .
1 Szinnyei : Magy, írók. Jancsó nevénél .
8
 114

ő játszhasson itt a Pesten szétoszlott társúlattal ; de a tanács azt felelte ,

hogy Wesselényi beleegyezése nélkül a játékszínt át nem adhatja. Ekkor,
mint a ns . j . társ. antrepreneurje és játékok igazgatója , a következő okok-
kal támogatott újabb kérelmét adta be : a) Noha a szerződést Wesselényi
írta alá, nem maga, hanem a társúlat részére vette ki a színházat, mint
kormányzó s Wesselényi időközben lemondván s Rhéday Lajos vevén át
a társúlat vezetését, ¹ a bért sem elébb, sem most nem ő, hanem a tár-
súlat fizette, mint ez Miller Jakab alatt is nálok történt : tehát a színház
bérlete nem Wesselényié, hanem a társúlaté s így nekik is van hozzá
joguk. b) Nem is az a valódi ns. magy. j . társaság, melyet Wesselényi és
Rhéday kormányoznak, hanem az övék, kik Miller Jakab alatt vannak.
Azok a pesti társaságból » fortélylyal « elpártolt tagok. c) II . Leopoldtól ők
kapták az engedélyt (5506/1801 ápr. 1. s ezt mellékli is), nem az erdélyi
társulat, mely akkor nem is létezett. Kéri tehát a tanácsot a játékok meg-
engedésére addig is, » miglen az időnek jobb volta tovább való menete-
lüket megengedi « . A tanács azonban 1800 febr. 1 -én megmaradt elébbi
válasza mellett s Kelemen eltávozván, így próbálkozott meg N.-Váradon . *
Okt. 16-án színészeink Kraszna felé Zsibóra útaztak s hét napi időzés
után (okt. 20-27-ig) Kolozsvárra tértek vissza.³
A következő pár évről ennyit sem tudunk ; Jantsó naptárait ez évek-
ről nem ismerjük. Magyarországra minden évben megtették a szokott útat ;
mert a színházi bizottság 1803 -ban említi » a Magyarországra szokott ki-
menetel «< -t . Az 1801 /2 -iki télről tudjuk még azt, hogy a bevételek a rendes
kiadásokat sem fedezték s a várad-debreczeni kiránduláshoz az összeget úgy
szerezték be, hogy előre felszedte a bizottság a páholyok béreit az 1802/3
telére. Azonban e nyár sem sikerült jobban ; az újság ingere elmult, a
pártolás kedve megapadt. habár állandóan elmentek évenként Miskolczra
is. A jövedelemből sem a színészek fizetése, sem a színház bérlete Debre-
czenben és Miskolczon nem telvén ki, a több száz frtra menő hátrálékot
1802 őszén csak nehezen bírta a bizottság összegyűjteni.5
E pár év alatt a társasághoz csatlakozott új tagok a következők :
Veress, Zonda Elek, Székely József, Kemény János, Némethi Sándor.

1 Ez eddig ismeretlen adat .

2 Debr. v. lvt. külön csomag.
3 Új színészt csak Zondát
említi Jantsó
* 1803 márcz . 13 -ki ülés, 2 p . ( Fegyzők I. 8. Szính. ¡vt.) Géresi erről nem szól
semmit. L. Debreczen v. leírása. 529.
5 Jegyzők. I. 21-28 . 1803 ápr. 5 .
 III . FEJEZET .

A színészet ügye 1803-1806 -ig.

A színházi bizottság fölelevenítése. Czélja. Működése. A színházi szabályzat meg-

újítása. - A szabályzat . Ebből következtethető belélet a társúlatban. Kotsi felelete
az új szabályzatra. - A bizottság válasza. - Kibékülés. Az 1803 -ki kolozsvári idő-
szak . Marosvásárhelyt. Színházat építnek. Debreczenben . Szegeden . Megint
Debreczenben . - Kolozsvárt 1803/4 -ben. br. Kemény Farkas kigúnyolása . - Maros .
Vásárhelyt 1804 nyarán . Kolozsvárt 1804/5 telén. Marosvásárhelyt 1805 nyarán.
Kolozsvárt és Debreczenben . Kolozsvárt 1805/6 telén.

Az 1800-1802 -ig lefolyt zavarok végre a színházi bizottság fölele-

venítését és erélyesebb működését vonták magok után, a mi , úgy látszik,
Wesselényi határozott óhajtására történt, kinek áldozatai kezdtek igen ter-
hesek lenni . Végre is joggal kívánhatta, hogy mások is tegyenek valamit
a színház ügyében ; mert ő tetemes áldozatai mellett sem tekintette soha
a társaságot kizárólag magáénak s nem mint magánvállalatot, hanem mint
nemzeti ügyet tartotta fenn. Tehát, habár » vállalkozó « -nak (entrepreneur)
nevezték, voltaképen Maecenas volt ; ha nyereség volt, nem vette magá-
nak ha veszteség volt, ő fedezte .
Ámde ilyen vállalkozónak maradni tovább sem szűnt meg. Ezért a
bizottság minden fontosabb határozatát közölte , beléegyezését kikérte és a
színészek belső életébe egyoldalúlag nem avatkozott . Ez írányban úgy mű-
ködött, mint ellenőrző és tanácsadó testület, melynek egyszersmind feladata.
volt Wesselényi terheit könnyíteni, a színtársúlatot, mint nemzeti intéz-
ményt a közönség által felkaroltatni s részvétét, főleg a főrangúak körében ,
ébren tartani. E ponton, világosan Wesselényi felhatalmazásából, legfőbb
feladata volt a színtársúlat kebelében uralkodó zavarok lecsillapítása , az
igazgató és tagok egymásközti, valamint Wesselényivel való viszonyainak
körülírása egy új szabályzattal. A bizottság másik s a maga részéről első-
8*
 116

nek tartott feladata volt, melyben már teljes önállósággal működött, az

állandó színház építésének ügye.
E kettős működés, az egész Erdély, söt Magyarország részvétének
felébresztése azelőtt páratlan lendületet okozott s előidézte az első szín-
házi korszak legszebb korát 1803-6-ig . A bizottság kötelessége teljes tu-
datával kezdett a munkához ; üléseiről rendes jegyzőkönyveket kezdett
vezetni, melyek az első rendszeres íratok színészetünk régibb korszakáról,
egyszersmind 1803 jan. 28-ki első ülésén elhatározta, hogy Horváth Miklós
lakásán hetenként kétszer, hétfőn és szombaton , 2-6 óráig ülést tart . Ezt
ugyan nem hajtotta végre, de bizonyítéka annak, hogy a színészet minden
ügyét egyforma és állandó figyelemmel akarta kísérni .?
A társaság jelen való terhes környülállásait, a nevezetes visszaélés
miatt okozott szükségeit, a játszószemélyek közé becsúszott egyenetlenséget
stb.. Horváth Miklós már az első ülésen előhozta. Ennélfogva ezen és a

következő üléseken a bizottság nehány fontosabb intézkedést tett : a) A ruha-

tárt Szacsvay Sándor 8 nap alatt szakértőkkel írassa össze, mert tudomására
jutott a bizottságnak, hogy az öltönyök álarczos bálokra kikölcsönöztetvén ,
nagyon elhasználtattak ; b) egy színész se vihessen be a nézőtérre ingyen
többet egy személynél s Szacsvayt megbízta új igazoló-jegyek kiadásával ;
c) vasárnap a fársáng ideje alatt játék ne legyen a bálok miatt ; d) a
fizetett zenészek a színházat eléadásközben oda ne hagyják ; e) a zenészek
a gyertyákat gondosan oltsák el, mert a gyertyafüst a * parterre- « i és
» logé ‹ -i nézőknek kellemetlen ; f) a játékok megtanulásában és eléadásában
a legjobb rend és változatosság tartassék meg ; g) felvonásközökben a ze-
nészek a zenét a >>> cortina felvonásáig folytassák : ) a jegykiosztásnál és
pénzbeszedésnél egy » contralor « legyen jelen . *
Ez intézkedéseken kivül új szabályzatot dolgoztatott ki és fogadott

1 >A theatrom vagy játszószín consolidatiója ugyan tüzetesen megyen előre ; már
csak látom, hogy ez talpra áll . Gedő József lev. Kozma Gergelyhez . 1803 márcziusából.)
(Kozma F. Ako.ozsv. nemz, szính , tört.-hez. Kolozsvár, 1892. 258 sz .) E hely egyszersmind
mutatja a jó benyomást, melyet a bizottság működése tett. A legrégibb szính. jegyzők.
czíme : Az Erdélyi n. fejedelemségbéli nemzeti (színjátszó társaságra ügyeló m. commis-
sionak Prothocoluma. 28a. Jan. 1803. 2º. 211 l . 1803–1815-ig. Bekötve . (Szính, lvt.) .
Ugyanekkor készült a színházi bizottság pecséte, melyért 1804 máj 3-án 15 frtot fizettek
Simon János metszőnek.
2 A bizottságban részt vettek : Gr . Teleki Ferencz, mint elnök, ifj . széki gr. Teleki
József, Fricsi Fekete Ferencz, br. Bánffi József (mint Wesselényi meghatalmazottja) . Hor-
váth Miklós, Szacsvay Sándor, az író . A többi tagok, b. Wesselényi és ifj . gr. Bethlen
Farkas, ritkán voltak benn a városon ,
3 Jan. 28-29 ülésck. Jk . 2-3 . (Nb . Innen a jegyzőkönyvek márcz . 11 -ig hiány-
zanak.)
4 Márcz. 11 -ki ülés. Jk. 7. Perceptor volt Ernyi Mihály.
 117

el márcz 13 és 16-ki ülésén, mely a társúlat fennállása óta körülbelöl a

4-ik ; de a régibbek nem maradtak reánk. Egészben a br. Wesselényi-féle
1797-ki szabályzaton alapúl s módosítva soká fentartotta még magát. Ez,
melynek eredeti czíme Az erdélyi magyar játszószín constitutioja, a zsibói
levéltárban levő eredeti szerint így szól :
A fővalóság közlötte az emberrel a maga képét és okos lelkét, hogy az által az
ember maga boldogságát követhesse, (kereshesse)* és annak adóját dicsőíthesse . Mivel
pedig az ember boldogsága egyedül az elmének megvilágosodásától és a szív nemesíté-
sétől függ és ezeket nevelés nélkül elérni nem lehet, innen származik az a szent köteles-
ség, melynél fogva minden embernek azon kell törekedni, hogy embertársa az ő fogha-
tóságának mértéke szerént nevelést nyerhessen . A nevelésre a jó példák szolgálhatnak
eszközül és mennél tisztábbak és nemesebbek ezek, annál egyenesebben vezetik a szívet
a megnemesítésre és annál rövidebb nton világosítják az elmét. Mennél könnyebben által-
láthatók a példák, és mennél kevésbbé öltözik magokra a dorgálás és tanítás hangját, annál
bizonyosabban meglepik a szívet, béhatnak abban, formálják azt és világosítják az elmét .
Itt van a játékszín haszna és ezen okból találták ezt fel a görögök, a minden tu-
dományoknak és mesterségeknek szülő anyjok . Ezért lett a játékszín az ő politicajoknak
is egy fontos ágazatjává és nagy figyelmetességre tarták azt méltónak, mint olyan tárgyat,
mely az ő nemzeti caractereket s nyelveket fentartja, a midőn gyermekeiknek sziveket példák
által formálják s valamint a nemes példák által azokat tökéletesebb emberré teheti, úgy
a rossz példák által el is ronthatja .
Itt van az oka, hogy Léonidásokat, Themistocleseket, Aristideseket nevelt a görög
haza, mert midőn látta a görög nevendék Agamemnonnak s másoknak dicső cselekedeteit
a játékszínen az égig magasztaltatni, felébredett benne a kivánság hasonló tettet mívelni ;
ezen érzés béplántáltatván a gyermek szívébe, véle együtt nőtt fel, benne megerősödett
és kiirthatatlanná lett. Ezért nagy figyelmetességet érdemel tehát a játékszín minden nem-
zeteknél . Nem mulatta el ezt a mi hazánk is s abban, a midőn diétáján biztosokat neve-
zett ezen nemzeti játékszín jó karban való állítására, meg is mutatta. Nem mulattak el
semmit is ezen biztos urak kötelességeknek megfelelni ; de látván sokféle viszontagságait
ezen játékszínnek ezen biztosság , a biztos urak közül egyik, méltóságos báró Wesselényi
Miklós úr magára vállalta s általvette (a biztosoknak egyike, én báró W. M. magamra vál-
laltam s általvettem) ezen nemzeti játékszínnek belső terhei hordozását és könnyebbítését,
lett (lettem) e szerint entrepreneurré is .
Az entrepreneurnek, a mint kötelességében áll olyan constitutiot (törvényeket) adni
ezen játékszínnek, mely (melyek) annak állandóságot adjon (adjanak) , s azt a várt czélra,
azaz a nyelv és szív pallérozására vezesse (vezessék ; úgy szintén kötelességében áll ezen
játszószín tagjainak is azon munkálkodni, hogy tekintvén a czélt, annak elérésére mindent
elkövetni igyekezzenek, s ennélfogva a rendeléseket megesmérni, annak teljesítésében
semmit nem mulatni.
A testet ugyan vezérli a lélek, ettől vészi mozgását, s a tehetségre mindennemű
erejét. Mindenik társaság test, ennek lelke a jó rendtartás. Ez az a talpkő, melyre épít-
tetik, a melyben megállapíttatik és a mely által minden társaság megörökösíttetik. Ennek
ezen nemzeti játszószínben lehető jobb elérésére szükséges , hogy constitutiója (törvénye)
kiterjedjen először is I-ször a directorra. 1 -mo . A director választatik a méltóságos
báró úrtól vagy képviselőitől (entrepreneurtől.) .
2-do . A direktortól függvén legtöbb, ennek szorgalmatossága, igyekezete, a mint
* A zárjelben adott részek a Wesselényi módosításai 1803. aug. S-ikáról , midőn a színészek is mind alá-
irták. A bizottság szövegét ápr. 16-án olvasták fel a tagoknak.
 118

szerez a társaságnak becsületet, bővebb élelmet s a báró úr (az entrepreneur) költsége

megfordítását, úgy restsége romlást ; azért is ennek interesséje légyen leginkább egybe-
kötve a társaság jó, vagy rossz állapotjával, s tőle függvén az entrénak nagyobb vagy ki-
sebb volta, hogy nékie a szüntelen való pénzkeresésre ösztön adattasson, bizonyos fize-
tése ne légyen, hanem az egész jövedelemből, melyen logé ára, abonnement , ajándék ér-
tetődik, szakasztatik a directornak hat pro cento, a nyári hónapokban pedig het pro cento.
3-tio . Köteles lészen a játékokat kiválasztani , azokat előre jól megolvasni. Minden
hónap előtt három nappal a játékdarabokat a következendő hónapra kinevezni , a rollékat
kirendelni, kiosztani, (ezen seriest fontos ok nélkül meg nem bontani .) s minthogy az ta-
pasztaltatott, hogy ez gyakorízben a director és játszószemélyek között is ellenkezésre s
ízetlenségre adott alkalmatosságot ; hogy ez tehát elkerültessék, tartozik a director négy
nappal a hónap előtt egy lajstromot a báró úrnak (nékem) vagy képviselőinek (képvise-
(ömnek) béadni a megerősités végett, mely lajstromban a játszandó darabokon kivül a
játszószemélyeknek neveik is, ki melyik rollét vigye, úgy szintén az is , hogy ki micsoda
costümben jelenjen meg, mindegyik darabban ki légyen téve és így megerősítve a
próbák helyén a hónap elein kiakasztassék. A kirendelt játékdarabokból a rollékat ki-
íratni és minden tagnak a játéknap előtt egy héttel, meglévén ugyan ez időtájban ok-
vetetlenül az olvasó próba, a kezibe szolgáltatni, kirekesztvén innen azokat a rendkivűl
való történeteket, melyek törv´nyszegni kényszerítenek, mely történetet mindazonáltal tar-
tozik a director a báró úrnak (nekem) vagy képviselői (képviselőm) eleibe terjeszteni a megítélés
végett, hogy ez által hátramaradás ne légyen , a béjelentéskor mindjárt kapjon választ a
director. Ennek végben viteliben tartozik a director a tagokkal szép móddal, nem pedig
hatalmaskodva bánni Ha pedig a megbántás mégis megtörténne, a megsértett tag tar-
tozik mindjárt felszólani és a jelenvaló tagokat bizonyságúl hinni, és egyszersmind jelen-
teni , hogy e sérelmét a commissio előtt panaszképen eléadni fogja az elégtétel végett,
vagy pediglen a társaság gyűlésében írásba béadja, hogy a hibás megbüntettessen, és
ebben a feltételben a panaszló tagot senki ne igyekezzen megakadályoztatni egy rfrt bün-
tetés alatt. A midőn pedig valamelyik játszószemély a constitutionak valamelyik punctuma
ellen vétene , jegyeztessen fel a director által a vétek mindjárást és subscribáltasson egy
oly regius által, ki akkor nem hibázott, ezen írás communicaltatván a hibázó féllel, pro-
ducaltatni fog a judicialis session büntetés végett. (Ezen rendeléseket ha a director el-
mulatná, mindannyiszor egy rf. büntettessen és a játszószemélyekre háramló büntetést a
rollé nem tudása miatt is a director szenvedje , ha ő az oka. )
4-to. A játéknapok és próbanapok idejének meghatározása a directortól függ, próba-
napokat és órákat minden hétre előre a próba helyen kiakasztani tartozik. különben a
próbákra való meg nem jelenésből a játszó személyekre háramló pénzbeli büntetést a
director szenvedje .
5-to . A do ognak jobban lehető vitele végett s hogy az actorok is szoktassanak
a directiora és a director könnyebbítésére, mindenkor fog (fogok) kinevezni vagy maga
magam) vagy képviselői (képviselőm) által egy adjunctust avagy regisseurt, ki a theatrum
körül levő dolgokban a directornak keze-lába légyen, (de kinek is azért hónaponként 2
rfrt díj toldásfizetés adatik) ; ezt a director barátságosan oktassa, nem éreztetvén vele sem
miképpen felsőbbséget, ennek tartozik a játékszín változásait előre írásba kiadni, mely ha
elmulasztatik, 30 krajczárral büntettessék a director. Ezen adjunctusnak (adjunctus ) vagy
regisseurnek (regisseur) kötelessége lészen (köteleztetik) a directornak engedelmeskedni
mindenekben, a midőn amaz (pedig ez) vagy betegségtől, vagy más környűlállástól aka-
dályoztatván, meg nem jelenhetik, akkor ennek kötelessége lészen a próbákra és játékok
eléadására ügyelni, különben a director e részben kötelező büntetésén marad .
6-to. A próbát a rendelt órán puncto elkezdetni tartozik, hogy az ízetlenség ebben
 119

is eltávoztassék, a legjobban járó városi órához, melyet a director nevezhessen ki, ren
delje kiki magát ; ha a director akkor el nem kezdeti, azt a büntetést szenvedje, melylyel
a játszó személy büntettetnék, ha a próbán meg nem jelenne.
7-mo. Minthogy a responsábilitas a directoré, mindaddig próbáltathat és tanultathat
minden játékot, mig ő jónak és szükségesnek tartja.
8-vo . A próbák idején a jó rendre vigyázni és a játszó személyeket ottan köteles-
ségekre utasítani, kivált a főpróbán, bémeneteleket azon renddel, melylyel a játék elé-
adatni fog, elrendelni és hogy ezek véghez is vivődjenek, arra vigyázni, különben egy rflor.
büntetésen marad.
9-no. Hogy a játszó személyek napról-napra játszásokban gyarapodhassanak s ma-
gokat más perfectionáltabb külső theatrumokhoz alkalmaztathassák, tartozik a director
minden héten egy oskolát tartani, s a játszó személyi kötelességeket, a declamatiot, egy-
szóval a játékszínre szükséges magaviseletre oktatni a játszó személyeket, a legjobb
könyvek szerént . Ez alkalmatossággal tartozik az előtte cljátszodott darabokról a criticáját
egész becsülettel és minden sérteni kivánó beszédeket elkerülvén, megtenni, s rámára
húzni a játszó személyeknek azokban volt viseleteket, és a tanítás szerént arról barátsá-
gosan ítélni, mindezeket írásba tévén, minden illendőséggel a játszó személy előtt olvassa
fel . Ezen írást vagy criticát a báró úrnak (nékem) vagy (és) képviselőinek (képviselőmnek)
adja bé, a mássa pedig marad a theatrum archivumában, 30 xr. büntetés mellett maradván ,
(ha elmulasztja.).
10-mo. Ha valamely köntös felett vetélkedés támadna, a director azon costüm sze-
rént, mely a fennebbi pont szerént a rolléra van írva, ítélvén , a köntös annál maradjon ,
a kinek a director ítéli.
11 -mo. Mive előre fel kell tenni , hogy a director is ember, a kinek szinte úgy
vagynak gyengeségei, hogy tagtársaihoz lekötelezve levén, mindenik tagot illendően meg-
becsülje, s úgy fogja az ízetlenséget megfojtani, midőn a hibákat is mérsékelt hangon
jobbítani igyekezik, melynek ha meg nem felel a director, egy rfrttal büntettessék, mely
ha gyakor ízben sem használna, úgy a báró úrnak vagy képviselőinek (nékem) a satisfactio
végett bejelentessék.
12-0. A directornak a játszó személyekre semmi szín alatt kezét ve‘ni nem szabad,
sem szidalmazni, sem egyébként ok nélkűl reprehendálni, ide értetődik az orgester direc-
tora s meg a musikások is. Különben a director, valamint az a szerént vétkező büntet-
tessék meg (egy rfrtról négyig ) , salva tamen amica. Ugyanis a hibázó tagnak törvénye
van és az olyatén okot adó nagyobb tettének eligazítása a báró urat vagy képviselőit (en-
gemet) illeti (illet) .
13 -tio . A director tartozik conduit listát a játszó személyekről vinni s azt a hónap
vége előtt két nappal ( végével) a báró úrnak (nékem) vagy képviselőinek bemutatni,
(melyet ha törvénye ellen cselekedne, annak megbüntetését magamnak reservalom. ) , hogy
a hónap utolsó napján az actorok judicialis gyűlést tartván, a director praesidiuma alatt,
a hibás tag a törvény szerént vagy a báró úr vagy képviselői határozása szerént büntet-
tessék meg.
14-10. Addig sem olvasó , sem játszó próbát ne tartson, mig a censor urak ke-
zekben egyszer a játék meg nem fordúl, s arra engedelem nem adattatott, (adatott) res-
ponsábilitása alatt.
15-to. A mely játék egyszer játszódtatott, abból a rollékat ne változtassa, ha csak
valami különös eset nem kívánja, u . m . betegség, valamely tag nem léte, vagy pedig az
institutum haszna s előmenetele nem kivánják, bemutattatván a commissionak.
16 -to. Két új rollét egy hétbe egy tagnak ne adjon, ha csak a (nagy) szükség nem
kívánja, megtartván ebben az esetben is a fennebb) nro . 3 -tio írt modálitást.
 120

17-mo . A garderob a director responsabilitása alatt vagyon , a mi elvész , az ő kára,

ő azt conscribálva s megbecsülve adja által a szabónak. Minden új köntös, akár azt a báró
úr (én) vagy képviselői (képviselőm) hírével csináltatja a director, akár ajándék légyen
az, tartozik az nap mindjárt beirattatni a listába, különben ha a visitatió alkalmatosságával,
melyet a báró úr vagy képviselői csinálnak (visznek véghez), valamire való köntös vagy akár-
mi conscribálatlan marad vagy találtatnék, 1 rflor. büntettessék .
18-vo . A bibliotheka is az ő responsabilitása alatt vagyon, minden könyvről, írásról ,
musikákról catalogusának kell lenni ; az nap , melyen ezek szaporíttatnak, a catalogusban
inseráltassanak, különben mindannyiszor 30 kr. büntetéssel marad.
19- no. Hogy lehessen sok idegenek közül a jobbakat játszó személyeknek kivá-
lasztani, tartozik a director mindent, a ki jelenti magát, hogy ő szeretné a theatrumhoz
állani, két-három próbára bevenni, ha hibás volta miatt nem notatus személy, vagy azzal
együtt lenni szégyenlhetnék a játszó személyek, s valamelyik már meghatározott játszó sze-
mélynek rolléját véle leírattatván , azt által adni a megtanulás végett, mindazonáltal, hogy
a játékban fogyatkozás ne történhessék, a kincvezett játszó is tartozzék rolléját megtanulni ,
ha azért a magát jelentő személyt a próbán látván, a director jónak talál, hírré tévén
a báró útnak vagy képviselőinek (nékem) , publice is a theatrumon játszodtathatja ; de az
olyan idegen is egy hónapig tartozik ingyen játszodni, s ezután fog (fogok) véle a báró úr
vagy képviselői contractusra lépni, ezeket meg nem tartván a director, 1 rfrtra büntettessék .
20-0. A director a czédulákban semmi hirdetést nem nyomtathat a báró úr ( én )
vagy képviselői (képviselőm ) hírek nélkül, arra egyébaránt vigyázni , hogy hibás ne légyen ,
30 krajczár büntetés mellett.
21-0 . Ha valaki a játszó személyek közül elmenő szándékát jelenti a directornak,
azonnal tartozzék a báró úrnak vagy képviselőinek (nékem) (is) megjelenteni, úgyszintén
egyéb officiális jelentéseit a játszó személyeknek, és azonnal annak szokott rolléjában , a
kit arra alkalmatosnak lát, tanítson, hogy ez által a hiányosság a társaságban kipótoltassék,
ha idegent (újat) arra alkalmast nem kapna, 30 kr. büntetés alatt .
22-0 . Csak azok a rollék vétetnek be a bibliothécában és fizettetnek ki a cassá-
ból, melyek a director megegyezéséből írattatnak ki . A játékdarabokat, fordításokat min-
dentől bévenni tartozik.
23-0. A director a constitution kivül semmi parancsolatot nem adhat a játszó sze-
mélyeknek (a mi a constitutioval ellenkezik) a báró úr vagy képviselői engedelmek és
hírek nélkül, a constitutio által rendelteket pedig a mennyiben lehet, írásba adja .
24-0 . Midőn a director hivatalát letenni akarja, azt előre bejelentvén a báró úr-
nak magának (nékem), fog mentté tétetni a directorságtól, mindazonáltal az actori köteles-
ségét annak utána folytatni tartozik a constitutio szerint.
25-to . Minden hónap végivel tartozik a director a báró úrnak (nékem) vagy (és )
képviselőinek (képviselőmnek) a theatrum egész állapotáról, történeteiről, a garderobról,
a bibliothécáról rövid relatiot tenni, a protoculumot vivén mellette, nem teljesítvén ezeket,
egy rflor. maradjon.
Il-szor. A musika mesterre vagy orgester directorra. 1-mo. A megírt directori kö-
telességek, a mennyiben reája applicálhatók, ötet is épen úgy kötelezik s azoknak a bün-
tetéseknek van alája vettetve.
2-do. A theatrum directorától nem függ, (függ ugyan annyiban, a mennyiben annak a
constitutioval s jó renddel megegyező rendeléseit tartozik teljesíteni, úgy mindazon által.
hogy a theatre director ő maga elsőségével vissza ne éljen) , hanem ez bejelenteni a báró
úrnak vagy képviselőinck, ha annak a constitutioval s jó renddel meg nem egyező dolgait
látja, tartozik úgyszintén az orgester directora bejelenteni ezt abban az esetben. Minde-
nekben és mindenkor a theatrum directora vele, mint egy caracterizált künstlerrel, úgy
 121

hasonlólag mindenbe az orgester directora a theatr. directorával bánjon . A directorral min-

denbe egyetértőleg legyen, a téle meghatározott időn a próbán megjelenjék, különben a
játszók meg nem jelenéscért signált büntetésen maradjon .
3 -tio. Mindennap tartozik két órát tanítani musikára , énekre a játszó személyeket
a játszószín helyén, s abban minden szorgalmatossággal lenni , különben toties quoties
ninden óráért 30 kr. büntettessék.
4-to . Minden félesz endőre tartozik egy új , a nemzeti játszószínhez alkalmaztatható
operát vagy énekes játékot készíteni, különben ha a félesztendő végivel azt a báró úrnak
(nékem) vagy képviselőinek (képviselőmnek ) be nem mutatja, s helyes okokkal meg nem
bizonyítja, hogy rajta nem mult légyen el, egy egész hónapi fizetése elvonásával büntettessék.
5 -to. Tartozik a többi musikásoknál a jó rendet fentartani, az orgesternél való
személyeket, kik fizetésért vannak ottan, arra szorítani, az idegeneket pedig szép móddal
arra bírni, hogy a publicumnak vagy lármájokkal, vagy akármivel is egyébbel ne alkal-
matlankodjanak.
6-to . A theatrumhoz contractusnál fogva lekötelezett musikásokra vigyázni, köte-
lességökre szorítani, hibájokért őket a báró úrnál vagy képviselőinél (judicialis sessionak)
a büntetés végett bejelenteni 1 rfrt büntetés terhe alatt, rájok is kiterjesztvén a játszók
kötelességeiket s büntetéseiket, a mennyiben applicalhatók reájok is.
III-szor. A játszó tagokra. Minden játszó tag tartozik a számára kirendelt rolét
a directortól elvenni s az eddig observált nagy abususok tollálására , a ki azt nem cse-
lekszi , 4 rflor. büntettessék, a rollét azonban eljátszodni tartozik, a director observálván a
puncto 3 -tio irt modálitást. A repartuál szerint a próba napon és órán megjelenni. A
rolléra írt costüm szerént öltözni. A személyt minden tehetségéből annak rendi szerint
elémutatni ; mindezen négy kötelességeket, ha valamelyik játszó személy szántszándékkal
teljesíteni nem akarná s magát a judicialis sessio előtt vagy a dolog úgy hozván magával,
a báró úrnál ( nálam) vagy képviselőinél, vagy ha az idő haladékot nem szenvedhetne, a
directornál eléggé nem legitimálhatja, mindannyiszor 1 rflor. büntettessék a judicialis session .
2- do. Mivel az olvasó-próbától függ a játéknak jó eléadása, a midőn ennek alkal-
matosságával érti meg a játszó személy az egész játéknak folyamatját, mely nélkül a
magáét, mely csak egy része annak, soha meg nem értheti, szükséges tehát, hogy azt
eleitől fogva végig figyelmetesen hallgassa. Köteles tehát a kirendelt órára megjelenni, ha
szintén az elein nincs is dolga. azt a legillendőbb csendességgel hallgassa, hogy így rollé
jának karakterét egészen megérthesse, különben, ha vagy meg nem jelenik, vagy magát
csendesen nem viseli , fizet egy rforintot, hogy ha pedig a directo.nak egynéhányszori in-
tésére sem teljesítené, ezeket a director a báró úrnak (nékem) vagy képviselőinek (kép-
viselőinek) a nagyobb büntetés végett bejelentse .
3 tio . A ki a próba idején meg nem jelenne, akkor a midőn kiállani következne,
10 krra büntettessék, a ki helyes ok nélkül az egész felvonist clmulasztaná, 20 krra bün-
tettessék, a ki az egész próbáról elmaradna, a puncto 1 -mo határozott büntetésen marad.
4-to . A ki a játékon annak idejében meg nem jeleni s a miatt a játék későbbre
kezdődhetnék el a kirendelt óránál, 1 rfrt büntettessék.
5 -to. A ki a rolléját elveszi ugyan, de valami okravaló nézt nem játszodhatik, úgy
ő tartozik a játszótársai között valamelyiket arra venni, hogy helyette játszodjon, s ha a
director is megelégszik vele, ne jelentessék a báró úrnak (nekem ) vagy képviselőinek
(képviselőmnek ), abban az esetben pedig a midőn se ezt, sem amazt nem követvén, a
játszó személy elmaradna, úgy hogy a játék hiányosságot szenvedne, hónapi fizetésével
büntettessék .
6-to . A ki rolleja nem tudása miatt a játékban hiányosságot okoz, mindannyiszor
Ilor ban.ettessék.
 122

7 -mo . Próbára a ki ittason jelenik meg 1 rflor. , a ki pedig a játékba úgy jelenik
meg, hogy ittasságát a publicum észreveszi , elsöbben félhónapi fizetését veszti el , másod-
szor a szükséges törvényes büntetésre a báró úrnak (nékem) vagy képviselőinek (képvi-
selőmnek) bejelentetik.
8-vo . Az illetlen kifejezésekkel sértegető vagy rágalmazó, szidalmazó, káromló sze-
mély vétkének kisebb vagy nagyobb voltához képest egy rflor . fogva négyig büntettessék.
(Salva tamen amica) . Ezt hozzá adván, hogy a rágalmazás oly nagy volna, hogy a publicum
közé is hatna, akkor a pénzbeli fizetésen felül a rágalmazó a megsértett tagot publice is
is megkövetni tartozik.
9-no . A ki társát megüti, vagy erőszakosan megragadja, vagy megtaszigálja, a tett-
nek minéműségéhez képest 6 for, fogva 12 ig büntetődjen . ( Salva nihilominus amica. ).
E szerént a ki magát a directortól vagy tagtársaitól megsértettnek tartja, provocáljon
mindjárt a társaságra s azt írásban a judicia'is sessionak beadja, vagy a commissionak az
elégtétel végett ; a ki sérelmét, akármilyen légyen az, a megorvoslás végett, nem a judi-
cialis sessiotól vegy commissiotól várván, az institutum gyaláza¹jára a publicum közé
viszi, 1 rfl. büntettessék.
10 mo . A mely személy a publicum botránkozásával tilalmas helyeket gyakorolna,
vagy korhelység végett korcsmázna, elsőbben megintetik a directortól, másodszor egy,
harmadszor két aranyba büntettetik, negyedszer a báró úrnak (nékem ) bejelentetik.
11-mo . Minden tag tartozik a theatrumra megkivántató kisebb requisitumokat ma-
gának megszerezni. Ezen kisebb requisitumokon értetődik pisztoly. kard, tör, pixis, kis
tükör, könyv, korbács, bokréta, levél, pecsétnyomó, óra s más efféle apróságok.
12-0 . Mindenik játszó személy köteles tiszta strimflit, papucsot, pálczát és más ezek-
hez hasonló kisebb requisitumokat, melyek eddig is nem a gardérobból adattak, hanem
magok a játszó személyek tartoztak magoknak megszerezni, ezentúl is azt magoknak meg-
szerezni tartoznak 30 krajczár büntetés alatt.
13.0 . A midőn a director a társaságnak egybegyűlését szükségesnek ítéli, mindenik
tag tartozik a kirendelt órára megjelenni, különben a próbára kitett büntetést szenvedje,
kivévén, ha okát adhatná elmaradásának s az helyesnek találtathatnék. Helyes oknak vé-
tetik pedig egyedül a phisica impossibilitas, ha valaki a maga kötelességének mind ezen.
mind feljebb ít pontokra nézve való teljesítését elmulatná.
14-to . A játszó személyek közül a ki nem játszik, hogy annál több módja legyen
tanulni, a játszókról hallván mások vélekedésit, annak hibáit maga is által láthassa s enné!
fogva magát is jobbíthassa, lemehet a parterre a publicum közé, csakhogy tisztessegesen
viselje magát , különben egy rflor, büntettetik
15-to. Mindegyik játszó személynek adatik egy szabad bilét, melyet a nikor maga
nem megyen, másnak is adhat.
16-to. A játszó személyek közül egyik is idegent a theatrumra fel ne vigyen 20
krajczár büntetés alatt s ugyanezt szenvedje a játszók közül, a ki lármáz a theatrumon,
17 -mo. A báró úr (Nékcm) s képviselőinek (képviselőmnek) és a commissionk
tartozik a director és minden tag engedelmeskedni , rendeléseit elfogadni, és azokat min-
den zugo'ódás nélkül teljesíteni, különben először 3 rfrt, másodszor fél gásija elvesztésével
büntetődik. Harmadszor a nagyobb büntetés végett a báró úrnak (nékem) bejelentetik.
18 -vo . A ki a játékon slavortjára (Schlagwort) nem vigyáz és arra ki nem lépik a
theatrumra , 10 ( 3) krajczárt fizessen.
19-no . A rollén kivűl beszélni avagy extemporizálni senkinek nem szabad 1 rflor
büntetés alatt.
20-0. Az újabb actorok tartoznak a magok és fejér személyek rolléjokat a director
által kezekbe adott játékdarabokból oly móddal kiírni, hogy a kinevezett nap előtt egy
 123

héttel készen legyen , (hogy így a játszó személy rolléját jókor kézhez kaphassa ,) 20 kraj-
czár büntetés alatt, hogyha pedig ezen rolléjokon kivűl írnának , fizettessen nekik a közön-
séges cassából minden árkos írástól 10 krajczárt.
21-0 . Minden játszó személy tartozik a játék végével az általa eljátszott rolléját
éppen a director kezébe adni , melyet ha elmulatna, hatalmában lészen a directornak a
következendő játékig a játszó személy fizetéséből leíratni azt.
22 -to. Minden játszó személyt fogad (fogadok) a báró úr ( magam), a kinek tetszé-
sétől (s tetszésemtől) függ kinek-kinek mit igérjen (igérjek), azért a ki másnak szemére
hányja fizetéséhez képest való érdemetlen voltát s azt megítélni nem a báró úrra (reám)
vagy képviselőire (képviselőmre) bízza, észrevévén azt a director, mindannyiszor egy
rforintig büntettessék a jud . session .
23-0. A hónap vége előtt a directortól meghatározott időre a judicialis sessio tar-
tására minden játszó személy jelenjék meg ; a director a bűnöst a többieknek jelenlétek-
ben felszólítsa, dolgát elláttassa s hibásnak ítéltetvén, a törvényben meghatározott bün-
tetés szerént exequaltassa ; a ki pedig a törvényes executiónak magát alája vetni nem
akarja, kétszeresen büntettetik, megjelentvén a báró úrnak (nékem) vagy képviselőinek
(képviselőmnek). Ezen sessio protoculumát vívén minden eleiben jött dolgokról.
24-to . Minden , akár játszó személy, akár idegen légyen az, a ki új darabot fordít
a theatrumnak, jutalomul kap az egész első entréjából 10 pro centot. A ki operát vagy
énekes játékot csinál , (ide értvén orgester directorát is tartozásán felül) kapja egy negyedét
az egész entrénak ; de együtt a dichterrel, nem pedig külön mindegyik, mert így csak
fele maradna a cassába ; mindazonáltal a báró úrtól vagy képviselőitől (tőlem) függ a darab
érdeméhez képest többre is határozni a jutalmat.
25-10. Azok a játszó személyek, a kik több időre ajánlják magokat a theatrumhoz
és több hónapokkal mondanak fel elmenetelök elött, mindenkor tekintetbe fognak véte-
tődni a báró úr előtt (előttem) s motivumul fog szolgálni a classificatioba az elsőségre,
mely classificatio szerint fog felosztatni a figált gásijokon kivűl lévő theatralis jövedelemnek
(sic !) azaz zulagjok (u . m . az ajándékok.)
26-to. Ha valamelyik játszó személy a theatrumtól el akar menni, legalább fél esz-
tendövel ideje kitelése előtt jelentse magát irásba a directornál, hogy legyen meg ennek
ideje valakit a játszók közül az elmenőnek szokott rolléjában szoktatni, a felmondás nap-
jától fogva megjelentvén a director azt a báró úrnak vagy képviselőinek (nékem); az elme-
nendő személy zulagját elveszti.
A báró úr (En ) mindazonáltal megtartja (megtartom) magának (magamnak ) , hogy a
a ki tetszése (tetszésem) szerint nem viseli magát, három hónapi megintéssel felmondhas-
son (felmondhassak) róla .
27-0 . Kiki contractussa szerint való fizetésit kapja hiba nélkül a hónap végivel a
perceptor által, vagy a kit a báró úr (én) fog arra ( arra fogok) rendelni.
IV-szer. A cassára. 1 -mo . Ezen szabad dispositioja (dispositióm) csak a báró úrnak
(nekem) vagyon .
2 -do . A perceptort nevezi a báró úr (nevezem én), s határozza (határozom) annak
fizetését tetszése (tetszésem) szerint.
3-tio. A perceptor meghütöltetvén a társaság előtt egyenes és igazságos hivatala
folytatásáról, nékie responsábilitása alatt lészen az egész cassa.
4-to. A perceptor nem erogálhat a cassából semmiféle assignatiora , ha ezt vagy im-
mediate a báró úr (én) nem subscribálja (subscribálom) vagy képviselői (képviselőm) által
nem subscribáltatja (subscribáltatom). (Képviselőim nagyobb summát 50 frtnál ne assig-
nálhassanak.)
5-to. A perceptor tartozik minden hónap végével a báró úrnak (nékem) vagy (és)
 124

képviselőinek (képviselőmnek is) számot adni , mindent az eleibe írt mód szerint inserálni .
különben egy rflor. büntettessék, az abból következendő kár megfordításán felül .
6-to . A báró úr (Én) vagy képviselői (képviselőm) a perceptor mellé rendel rendre
egy contralort az actorok közül, ha valamelyik helyes okát nem adván, felvállalni nem
akarja, egy rflor. büntettessék toties quoties, mégis egy hónapig hordozni tartozik.
A contralor kötelességei ezek :
a) A cassirra és bilét szedőkre vigyázni, hogy általok a cassa kárt ne szenvedjen ;
de ezek mellett csak úgy legyen, mint regius, nem pedig dirigáló s mivel a cassa a per-
ceptor responsabilitása alatt vagyon , a contralornak semmiképpen a pénzhez nyulni nem
szabad. Hogy mind a perceptor a társaság kételyeitől ment legyen, mind a cassa bátor-
ságban, a cassának két kulcsa legyen, egyik álljon mindenkor a contralornál.
by Az ő jelenlétében tévődik a cassába s adódik a perceptornak által, az entréból
(és abonementből) bejött pénz , (úgy egyéb jövedelem is. ) .
c) Ő hírével adhat ki a perceptor csak.
d) A contralornak nincsen hatalma a cassán semmiképen is disponálni, sem visi-
tálni, bízván ezt csupán csak a báró úrra (reám) vagy képviselőire (képviselőmre).
e) A contralorság egy hónapig tart csak, minden hónap végivel más rendeltetik,
minthogy történhetik, hogy olykor olykor a játék miatt nem vigyázhat mindenfelé, akkor
a ki legkésőbbre jelenik meg a játékba, tartozzék 30 kr. büntetés alatt ötet felváltani.
f) Mindenik contralor tartozik, ideje kitelvén , rövid relatiot tenni a reája bízott
dolgokról s azt a báró úrnak (nékem) vagy (és) képviselőinek (képviselőmnek is) beadni.
Mindazonáltal ha a dolog késedelmet nem szenvedhetne, úgy időközben is tartozik, ha
valami olyas történik, hírt adni ; általhágván a contralor ezen kötelességeit, mindannyiszor
30 kr. büntettessék.
7-mo . A figált hónapi költségén felül a theatrumnak, a mi a jövedelemből meg-
marad a cassába, azt tartozik három egyenlő részekre osztani. Egy harmada van hatá-
rozva csupán csak az újításokra. melyek a theatrum körül szükségesek lesznek . Kéthar-
mada az adósságok depuratiójára s az interes fizetésre rendeltetik . Ezen kétharmad tu-
lajdona a báró úrnak, azért csak csupán írásbeli és immediata dispositiojától (dispositiomtól)
függ (függjön) annak distractioja.
8-vo. Classificatio szerént osztassanak fel az ajándékok és büntetésből bejövő pénz
zulagul az actorok között. Ezen classificatióba a gradust fogja meghatározni :
a) A conduit lista.
* b) A felmondásnak ideje, a ki azért hosszabb időt határoz erre magának, az re-
mélhet elsőbb grádust is, mindazonáltal ezen gradust meghatározó motivumokat, mint
titkait a theatrumnak, a báró úr magában tartja. (én magamba tartom.)
9-no. Minthogy minden társaságnak gondoskodni kell azokról is, kik vagy elöre-
gednek, vagy megbetegesednek a társaság szolgálatjában ; úgy magok árváikról is hatá-
roztatik tehát egy pensionis cassa, chez tartozik minden, a ki bizonyos jöve lelmet veszen
a theatrum mellett contribualni ; azért a kinek hónapi fizetése vagy gasija vagyon a di-
rectortól fogva a tűzrakóig , minden fizetéskor tévődjék egy rflor . után egy garas ebbe a
cassába. A kinek conto és contractus fizettetik, azoktól minden rfrttól egy kr. marasztas-
sék ebben a cassában, melyeket ha elmulatna a perceptor, a magáéból tartozik ezt ki-
pótolni.
Ezen cassanevelésre minden esztendőben egy abonement suspenduvel való játék
rendeltetik.
A pensions-cassáról külön könyvet vigyen a perceptor ; ennek különös perselyes
ládája legyen, melynek (egyik) kulesa a báró úrnál (nálam ) áll vagy képviselőinél (képvi-
selőmnéi. ) .
 125

A pensiot egyedül rendeli a báró úr (én rendelem), meghallgatván a társaságot is .

10-mo. A büntetésből gyűlő pénzt tartozik a perceptor négy egyenlő részekre osz-
tani minden hat hónap végivel ; ennek egy negyede tevődjék a pensions cassába, egy
negyede a zulaghoz, egy negyede az ujítás cassába, egy negyede pedig a depurations cassába.
11 -mo. A kezére bízott dolgok folyamatjáról minden hónap végével egy kis rövid
relatiot tartozik beadni a báró úrnak (nekem) vagy (és) képviselőinek (képviselőmnek) is .
Reményli a báró úr (Reménylem), hogy ezen új constitutiot (törvényeket) a játszó
személyek nem annyiban büntetés félelméből, mint emberségből, a becsületnek és jó
rendnek kívánásából s annak megfontolásából, hogy kötelességek jómóddal való folyások
(folytatások) által mennyi jóra lehetnek eszközül, megtartani s moralis magokviseletekkel
kívánságát (kívánságomat) is felülhaladni igyekezni fognak.
A theatrális commissiotól mü rendeltetvén ki a végre, hogy ezen constitutiot, mely
az erdélyi magyar játszó-társaság belső organisatióját határozza meg, a társaság előtt fel-
olvassuk : mely szerint is mü, mai napon a társaságot egybegyűjtvén, ezen constitutiot
clőtte felolvastuk, publicaltuk s introducaltuk. Kolozsvárt, Sz . György havának 16-án 1803
esztendőben.
Gr. Teleki Ferentz és Br. Bánffy Jósef,
méltgs b. Wesselényi Miklós úrnak e tárgyra
különös plenipotentiáriussa.
Ezen constitutio a mai napon felolvastatván , holmi részeiben megvilágosíttatván ,
újabb erőt és állandóságot nyert a következendő névaláírásoknak és pecséteknek erejével
Sibón 8-vo aug. 1803 .
B. Wesselényi Miklós (P. H.), Kotsi J. (P. H.) , Láng János m . p. (P. H.) , Sáska
János (P. H.) , Székely József (P. H.) , Kemény János, Magyar György (P. H. ) , Székelyfi
József, Simonffy György, Fejér Rosália (P. H. ), Koronka Borbára (P. H.) , Fárdos Anna
Mária, Lefever Therézia. Én előttem Nagy-Ajtai Cserei Miklós (P. H.) .

***

Világos e szabályzatból, hogy Wesselényi, úgy látszik, Kotsi befolyá-

sára, legtöbbet módosított, enyhített az igazgatóra vonatkozó részén ; de
mutatja azt is, hogy a bizottság kivált Kotsi miatt szigorította meg
e részben oly feltünően . Hatalmát nemcsak korlátozta, hanem némileg a
tagok ellenőrzése alá helyezte (I. r . 3. p . ) ; sőt a zenekar vezetőjét egészen
észszerütlenül , nemcsak kivette hatalma alól ; hanem mintegy öt helyezte
fölügyelete alá . (II . r. 2 p. ). Wesselényi e pontokat vagy törölte, vagy
lényegesen módosította az igazgató előnyére, miben a többi tagok is meg-
nyugodtak.
A bizottság tehát nem kedvelte úgy Kotsit, mint Wesselényi s leg-
alább kezeit akarta megkötni . Ezért főleg a directorra vonatkozókat rész-
letezte a régibb szabályzatból, nemcsak azért, mert » a directortól függ
legtöbb « (I. r. 2. p .) ; hanem az ismételt panaszok miatt is, melyek a
társulatban Kotsi heves, uralkodó természete miatt folyton ismétlődtek. E
szabályzat mutatja azt is, hogy a bizottság a színészet belső viszonyaiba
csupán mint tanácsadó elegyedett, benne csak Wesselényiről van, mint
vállalkozóról szó, ki a maga nevében adja e törvényeket « s ki utóbb tö-
rölte nagy részben a bizottság beavatkoztatására vonatkozó részeket (I. r. 3 p.) .
 126

De kitűnik e szabályzatból az is, hogy mennyire igyekeztek akkori-

ban a színjátszást nemzeti és erkölcsnemesítő intézménynek mutatni be.
Az egész jellemző bevezetés erről szól s nem tévedünk, ha azt Wesselényi
régibb szabályzataiból átvettnek s tőle származónak tartjuk mert tartal-
mában megegyezik az országgyűlésen ( 1794) mondott beszédével . Továbbá
az egész a társúlat oly szervezésére törekszik, hogy benne a rend, függés,
eléhaladás, tanulás és ezek által az, hogy a színészek a bemutatott » jó
példákkal a nevelésre « hassanak, teljesen biztosíttassék. Jellemző e
pontra nézve az olvasópróba szükségéről és hasznáról szóló helyes fejte-
getés (III. r. 10. p . ) . Ezért nemcsak körültekintő s az akkori bécsi S

volt pesti színtársulat szabályait szemelőtt tartó ; hanem a viszonyokhoz

alkalmazott : több évi tapasztalat alapján készült s egészen színvonalon
áll. Kiemelendő belőle még az , hogy a director heterként egyszer iskolát
köteles tartani » a legjobb könyvek szerént ; « ugyanakkor írásban bírálatot
kell vala adnia az egyes tagok heti játékáról, alakításáról, melynek egy
példánya Wesselényihez volt elküldendő, a másiknak a színház levéltárá-
ban kellett volna maradnia . De ez aligha történt és történhetett meg, leg-
alább ily bírálat ma még ismeretlen . Azon havi jelentésekből sem maradt
ránk egy is , minőt az I. r. 25 pontja rendel. Külön pont szabályozza az
új tagok felvételét (I. r. 19. ) , melyben nemcsak a képességről, hanem vilá-
gosan az illető erkölcsi tulajdonairól is van szó ; mert megbélyegzett vagy
olyan, kivel a többiek szégyelhetnének játszani, még próbára sem fogadható
be. Az ily jelentkezőknek csak egy havi ingyenjátszás után lehetett fize-
tésre igényes első fölléptét csak 2-3 próba után lehetett megengedni.
A zenekar vezetőjéről kiemelendő a szabályzatból az, hogy minden
félévben tartozik egy oly új operát vagy énekesjátékot készíteni, minőt a
társaság elé bír adni . A játszótagokról a 27 pontra terjedő részletes útasítás
a színház egész béléletére bepillantást enged, melyre egyéb adatok kap-
csán alább visszatérünk. Jellemző a havi törvényszékre (judicialis sessio)
vonatkozó rész is, mely minden játszó tagot kötelezett a director elnöklete
alatt megjelenni, egyszersmind külön jegyzőkönyv vezetését rendeli el ; de
ilyen sem maradt ránk (III . r. 23 p . ) . Itt van első nyoma a szerzői díjazásnak,
mely szerint a fordító az első eléadás bevételének 10 % -át, az énekes játék
vagy opera írója a szöveg költőjével (Dichter) együtt 1 -ét (III. r. 24 p. )
kapta.
Gondoskodik a szabályzat a díszletek szaporításáról, melyre havon-
ként a tiszta jövedelem 1 -a s a büntetéspénzek 1 -e, továbbá a tagok
jutalmazásáról, melyre az ajándékok és a 6 havi büntetéspénz 1 - e fordí-
tandó oly sorrendben, mint a conduit-lista s a Wesselényi tetszése meg-
szabja. Így adott módot a szabályzat a tagok versenyzésére s ily czélzatú
volt az is, hogy a directornak rendes fizetése nem volt, hanem az egész
 127

jövedelemből télen 6, nyáron 7 % volt az övé . A színészeti nyugdíjt is e

szabályzat kezdette meg, azon a módon , mint ma, t . i . minden tagnak
( » a tűzrakóig « ) havonként minden frttól egy garast kellett fizetni az alapba
s ugyane czélra ment a büntetéspénzek -e, továbbá minden conto és
contraktus alapján fizetendő frtból egy kr. , végre évenként egy bérletszüneti
eléadás jövedelme.¹
E szabályzat közöltetvén Kotsival, mint a kit legjobban érdekelt, ő
márcz . 27-én beadta észrevételeit a bízottsághoz, melyeket ez márcz . 29- én
br. Wesselényinek küldött el s utóbb közölte ifjú gr. Bethlen Farkassal is .
Addig is azonban , míg rá válasz jönne, mind a Kotsi észrevételeit , mind sa-
ját válaszát 1803 ápr . 5 - ki ülésén egész terjedelmökben jegyzőkönyvébe igtatta .
A directiot 10 esztendeig mindenféle viszontagságokban folytatván, <«
mond Kotsi idézett íratában — » a sok rendetlenségek miatt annyira elide-
genedett ezen terhének további hordozásától, « hogy már a múlt télen be-
jelentette br. Wesselényinek lemondását. Ez új törvényeket tehát elfogadta,
de csak mint » actor < s nem mint » director « . Azonban br. Bánffy József,
mint br. Wesselényi meghatalmazottja, ismét meghíván őt a constitutio
alapján a directióra, bárha a megszabott kötelességek terhesek s nem is
hiszi, hogy a bajokat el fognák hárítani : mégis most az egyszer még meg-
próbálja a theatrum directiójához hozzányúlni a következő feltételek alatt « :
a) br. Wesselényi még 1801 nov.-től fogva ígért neki 6 frt havi pótlékot
s bárha 1802 nov. 1 -én megírta ezt az akaratát a bizottságnak, mégsem
kapta meg. Ezt tehát kéri. b) Írt egy operát (A contractus), melyből a
pénztár mintegy 400 rfrtot nyert s ő irói díját még sem kapta meg, habár
többször megigérték ; most tehát fizessék ki. c) Hivatása megkívánja, hogy
a >> theatrum <<-ban lakjék, hol most egy szobában nyomorog ; kéri hozzá
a pénztárnok szobáját is, melyért kész havi 4 frt bért fizetni . d) Gyönge
egészsége miatt nem lehet » actor is, » director « is. E kettős terhet el nem
vállalhatja s nem mondja ugyan, hogy sohasem fog játszani ; de ez függjön
tőle. e) Hogy működésében akadályozva ne legyen , a bizottság küldjön ki
egy tagot, kitől halaszthatatlan ügyekben 24 óra alatt írásos választ kap-
hasson s csak fontosabb és halaszthatóbb ügyekben kelljen a bizottsághoz
fordúlnia. f) Mivel ez állása miatt már megkezdett mezőgazdaságát el kell
hanyagolnia, a megígért 6 és 7 % -ot kevesli ; 8 % -ot kér. g) Ha a directiót
le akarná tenni, 2 heti felmondásra fogadtassék el, melyet ő írásban nyujt
be br. Wesselényinek vagy megbízottjának. h) Directori kötelességei és
fizetése e pontok elfogadásának pillanatától kezdődjenek.2

A nyugdíjalapra már előbb tettek félre hasonló vagy egyéb forrásból eredő ösze-
geket, mert az 1804 -ik évi számadás szerint már 773 rfrt 46 krból állt. (Szính , jk. 1805.
márcz . 13. 5 P.) .
2 Fk. 17--19 .
 128

A bizottság addig is , míg br. Wesselényitől és gr . Bethlen Farkastól

válasz jönne, még ez ápr. 5 -iki ülésből szükségesnek tartotta Kotsinak
felelni, melynek bevezetése szószerint következő : » Mindenek előtt szükség
megjegyezni, hogy ezen commissio rész szerint a hazának tettes ns. sta-
tusai és rendjei által kineveztetett biztosokból, rész szerint pedig ezen biz-
tosok által magok segítségére választott hazafiakból légyen egyben szer-
kesztve, mely biztosait a haza a maga nyelvének, következésképen a maga
existentiájának (mert nyelv nélkül nincs nemzet ) fentartására intéztetett
ezen institutum ügyelésében oly reménység alatt s oly véggel bízta meg,
hogy annak tökéletesítését és állandóságát eszközöljék, a mint ezt az ország
jegyzőkönyve bizonyitja : a honnan önként következik, hogy a biztosok az
institutumról az ország nemes rendeinek számadással tartoznak.
Mi lehet szentebb és dicsőségesebb foglalatosság, mint anyai nyel-
vünk, nemzeti characterünk, önnön nemzetünk fentartása s még e felett
erkölcsi jobbulására munkálkodni, semminémű fáradságot dicsőbb jutalom
nem követhet, mint ezt, ha a czél elérettetik : ki ne érzené tehát ezen
kötelességnek méltóságát s ki ne óhajtaná az institutum előmenetelére szen-
telni tehetségét ; de ki ne érezné egyszersmind azt is, mely drága kincsröl
kellessék ezen comissionak a tettes ns. statusok előtt annak üdőjében számot
adni, annak megbizonyítására, hogy méltó volt azon bizodalomra, melyet
a tisztelt statusok ezen választott tagjaikba helyheztettek ? Ezeknek meg-
fontolása indította a nemes ország biztosait s az ezek által a magok segít-
ségére választott tagokat is arra, hogy a tettes és ns. statusok és rendek
intézetére, kiki a maga módja és tehetsége szerént, ki vagyonjával, ki
tanácsával, ki egyéb munkásságával, ki pedig mindenikkel, egész buzgó-
sággal törekedjék : melyben mgos 1. b. és camerarius Wesselényi Miklós
úr legfőképpen és igen nevezetes áldozatokkal bizonyította ezen nemzeti
institutumhoz hazafiui buzgóságát ; s ezen szorgalmatossággal a számos
és terhes viszontagságok között is azt vitték véghez ezen hazafiak, hogy
az institutum oly karban vagyon, hogy arról a tettes ns . statusok és ren-
dek eleibe dicsekedő tudósítással (tudna) még most előállani ; fő köteles-
sége tehát a comissionak továbbra is az institutum fennállására egyez-
tetett igyekezettel minden útat-módot elkövetni, e végre az alkalmatos
eszközöket megválasztva használni és valami az institutum romlására csak
messziről is béfolyhatna, annak eleit venni. Mely édes kötelességet tovább
is örömmel fogják teljesíteni a commissionak mindkét rendbeli tagjai, egész
reménységgel lévén az iránt, hogy ns . hazánkfiai és leányai az institutum-
hoz valamint eddig, úgy ennek utána is buzgó hazafi indulatjokat fentartják

* Ime a levegőben lebegő ige mír jóval Kölcsey előtt szabatosan kimondva, mely
most >> Nyelvében él a nemzet formában az ő nevéhez fűződik.
 129

és az institutum előmenetelére még több áldozatokat is tésznek, mely nélkül

az institutum sem eddig nem állott, sem ezután fenn nem állhat ; de ezen
segedelmet csak úgy lehet várni, ha a nemzet az institutumnak tovább is
gyarapodását szemlélheti . Ezen fő czélnak közelítésére ez uttal is fontosan
tanácskozni alkalmatosságot ada a commissionak közelebbről a directornak
előre bocsátott jelentése, melynek pontjai minek előtte rendről rendre fel-
vétetnének és az azokra tétetendő jegyzések, magával a jelentéssel egye-
temben, a commissionak jelen nem lévő mlgos tagjaival is, mint az ország
biztosaival közöltetnének : szükségesnek tartja a commissio most előre a
directornak egyáltaljában hathatósan meghagyni , hogy a maga kötelességét
az eddigelé fennállott systéma szerént mentől szorgalmasabban és minél
nagyobb pontossággal, de azonban illő mértékletességgel és okossággal
folytassa s azon közönséges panaszt, hogy maga a director az idén az
eléadatni szokott játékokban igen ritkán áll elő, megszüntetni igyekezzék ;
nehogy különben , a midőn a commissio játszó- szín építésin munkálódik,
következésképpen az institutum állandóságán legnyomósabban dolgozik,
akkor a publicum elkedvetlenedjék s az institutumtól elidegenedjék és az
institutum romlást szenvedjen és elenyészszék : s abból aztán ns . nemze-
tünkre kipótolhatatlan kár, az ország biztosaira pedig a haza előtt való
kedvetlenség háromoljon . A commissio is maga részéről mindenekben az
institutum boldogulását munkálódni ennek utána el nem mulatja, semmit
sem óhajtván inkább, mint azt, hogy annak ideiben a ttes statusoknak az
institutumról örvendetes tudósítással kedveskedhessék. «
E lelkes sorok után felel a bizottság pontól-pontra Kotsi beadványára ;
de a jegyző a válasznak csak egy részét írta be a jegyzőkönyvbe s így
vége ismeretlen . Ebben a rendetlenségekért Kotsit teszi felelőssé, ki velök
tulajdonképen önmagát vádolja, mert nem lehet tagadni, hogy gyakorta
az illendőségen s az ötet illető hatalmon túllépvén, rendetlenséget okozott,
melyeket a commissio nagy bajjal tudott csak valamennyire orvosolni « ...1

1 Közülök a régibbekről hallgatva, csak 1802-ből elsorolja neki tanúlságúl a követ-

kezőket : a) Tavaszszal Lavottát, az orchestrum directorát felpofozta, kit a commissio csak
bajjal bírt lecsendesíteni. b) A gr. Haller Jánosné (gr. Bánffy Zsuzsánna) tiszteletére adott
díszeléadáson (febr 19. ) extemporizáló szavaival Láng színésztársát megbotránkoztató módon
megbántotta, holott a zsúfolt házban tartott eléadás a saját javára történt. Ezzel megsértette
nemcsak ezt a hölgyet, hanem az összes főurakat, kik közt a fársáng miatt sokan voltak
az idegenek; és tette ezt akkor, midőn az új színház építésére adományokért őket a
commissio megkereste. E miatt úgy az úrnő, mint a közönség kifejezvén boszúságát, a
commissio nehány szelid kérő sort írt s meghagyta, hogy Kotsi a színpadról elmondva
engesztelje meg a közönséget ; azonban ő csak pár héttel utóbb s akkor is más szöveggel
mondta el. c) Közelebbről eléadás előtt többek láttára Ernyit az öltözőben nemcsak rútúl
összeszidta, meg is akarta verni s csak azon mult, hogy ütőszer kezeügyébe nem akadt. Ezért
Ernyi és neje kiléptek, a commissio hiában marasztotta őket. d) A commissio elrendelte,
9
 130

Ha már jövőre ezektől nem tartózkodik, a valódi egyetértés és jó rend

az ő igazgatása alatt lehetetlen ; nem remélhető a színészet állandósága
sem s a commissio hiában fáradozik. Ezért kell okvetetlenül a directort
utasítni a törvények pontos megtartására és indulatai zabolázására, a com-
missiotól való függésre ; különben az igazgatást rábízni annyit tenne,
mint » egyenesen az institutum bukását eszközölni « . Ezelőtt három év-
vel, teszi hozzá, más lévén a director, nemcsak ilyes rendetlenség nem
történt, hanem épen akkor kezdte a publicum az addig tán nem ok
nélkül mutatott idegenségét levetkezni és a theatrumhoz édesedni , látván
annak gyarapodását « .
A mi beadványát illeti, az 1 -ső pontban említett fizetéskárpótlást a
commissio azért nem adta ki, mert a cassára újabb terheket róni lehetetlen
volt az 1801 /2 - ki kolozsvári téli s az 1802 -ki magyarországi nyári rossz
időszak miatt. Az épen folyó év farsángján is » oly csekély játékok adódtak,
hogy nemcsak a jövedelem vékony volt, hanem a publicum e részben is
panaszra gerjedett « ; hat hét alatt egyetlen énekes játékot sem adatott,
noha a közönség ezeket jobban kedveli . Operájáért azért nem fizetett száz
és egynehány frtot a bizottság, mert a társaságnak külön karnagya van,
>> mégpedig igen nagy fizetéssel , u . m . 50 rfr. hónaponként « , a kinek » eleitől
fogva kötelessége évenként két énekes játékot » a magy. játszószínhez al-
kalmaztatni « s a ki erre képes is. Fizetése pótlásáról egyébként írt a bi-
"
zottság b. Wesselényinek, de válasz még nem jött. Eddig tart a jegyző-
könyv.
Habár a bizottsági válasz végét nem ismerjük is, az eléadottakból
megtudjuk a közte és Kotsi közt fennálló ellentéteket . Nem ismerjük
b. Wesselényi és g . Bethlen Farkas válaszait sem ; de az eredmény azt mu-
tatja, hogy Kotsi megint elfogadta az igazgatóságot, mert a vitából világos

hogy gr. Hallerné tiszteletére 1803 febr. 19- én is tartassék díszelőadás ; Kotsi ezt maga
fejétől ifj . gr. Bánffy Zsuzsánna tiszteletére adatta, azért, mint mondá, mert gr. Hallerné nem
volt Kolozsvárt. Ez igaz ugyan, s ha bejelenti , a commissio bele is nyugszik ; de mert nem
tette, ez is csak » tanuja a maga meghitt akaratosságának s függetlenségre való vágyó-
dásának . Ezt bizonyítja az is, hogy Wesselényinek tett jelentésében a commissiótól füg-
gést felmondta, a miért kétségkívűl » méltó dorgálást is kapott . Méltán kérdhetné tőle,
ha ügyet akarna vetni rá, hogy mivel érdemelte ezt, ha csak azzal nem, hogy kívánságai
teljesítése végett a kassát ki nem ürítette s előszámlált és több számtalan tetteit épen
mindenkor el nem hallgatta« ; hanem nehányszor, de akkor is kimélettel megrótta e) Mel-
lőzve egyebeket, mind e, mind az elmult években számos , kivált ifjú actor panaszolt szó-
val és írásban, hogy ő velök nagyon gorombán bánik, minden kis hibájokért veréssel
fenyegeti ; ezért bárha kedvök lett volna e pályára, mind eltávoztak s hasonló okból Szé-
kely József, ki már egy év óta actor, bejelentette távozását Mindezekkel okot adott a
commissionak » kedvetlenebb ‹ eszközök alkalmazására is tekintélye megóvására, s hogy
eddig nem tette, ez nem miatta, hanem az institutum miatt történt.
 131

az is , hogy ennek nála jobban senki sem tudott akkor még megfelelni .
Hihetően Wesselényi is írt neki marasztó levelet ; Ernyi és felesége ugyan
egy időre ( 1803 máj . 1 -től okt. 9-ig) eltávoztak, de Székely megmaradt, s
mint a szabályzatból látható , ápr. 16-án az egész társúlat az új » törvé-
nyeket elfogadta. E megegyezés, a bizottság új buzgalma, kapcsolatban
a színház építése ügyével, 1803-6-ig a kolozsvári színészet virágzására
vezetett, melynek a következő lapokon próbáljuk meg rövid rajzát adni.
Szinlapjaink szerint ez alkalommal 1803 május 26-ig játszott Kolozs-
várt a társúlat s tartott 147 nap alatt 62 eléadást ; tehát hetenként hár-
mat.¹ Két ismétlés mellett 60 darabot adtak, köztök 1 drámát, 2 énekes ,
16 érz ., 2 szom. s 39 vígjátékot. Új darabok a színlap szerint : 1. Ravasz
nál ravaszabb, 2. Pecsétnyomó (Ziegler), 3. Az emlékezés (Iffland), 4. A ne-
mes gonosztévő, 5. A fejedelem mint ember, 6. Az elkésett vőlegény, 7. A
természet leánya (Lafontaine), 8. Az asszonyi komplot (Iffland) .
Ünnepi eléadások voltak jan . 1 -én , midőn a színlap külön is kiemeli
Kotzebue Helytelen szemérmetesség darabját, melyet végül >> illuminatio « s
egy képlet zárt be, melyben Kotsi Katicza mint Melpomene és Ernyi
Antónia mint Thalia » a nagyérdemű publicumnak és a magyar nemzetnek <<
kifejezték a társúlat háláját ; továbbá febr. 19- én ifj . gr. Bánffy Zsuzsánna
(A két Klingsberg), márcz . 19-én a kormányzóné, gr. Palm Jozéfa (A kon-

1 Eléadott darabok 1803 jan. 1 -től máj . 26- ig : 1. Helytelen szemérmetesség. É.j.
2. A gyűrű első része v. A titkos összejövetel . V. j . 3. A testvérek ellenkezése. É. j .
4. A ravasznál ravaszabb . V. j . 5. Inkle és Járikó. Én . j . 6. A pecsétnyomó . É. j .
7. Az emlékezés . É . j . 8. Csupa mulattató kompliment és szél. V. j . --- 9. Fenn az
ernyő, nincsen kas . V. j . 10. A sakkfigura . V. j . - 11. A napszámos v. Az elveszett
gyűrűk É.j. 12. Az alkanczellárius . É j . -- 13. A nemes gonosztévő . É j . 14. A három
leányok. V. j. - 15. A halotti tor. V. j . - 16. A fejedelem mint ember. É. j. 17. A
pénzgyűlölő. V. j. 18. A házi orvosság . V. j 19 A prágai két néne . V. j. 20.
A két Klingsberg V. j.21 . Zsák megielte foltját. V. j . 22. A talált gyermek V.j. —
23. (L. 6. sz . a ) - 24 . A politikus csizmadia. V. j . - 25. A süketnéma. V. j . 26. Az
új emberi nem. V. j . - 27. Az elkésett vőlegény. V. j . 28. A szabó és fia. V. j .
29. Az elcserélt útiládák V. j . 30 . (Színlap kitépve .). 31. Megfordult a koczka.
V. j. 32. A nagy atyafiság . V. j . 33. Mindenhez kapkodó. V. j . 34. A kontrak-
tus . Nagy op. - 35. A nagyszületésű kapitány. V. j. - 36. Az elszöktetés . V. j . 37.
A fekete ember. V. j . - 38 A megszabadulás napja . É. j . 39. Megesik az efféle .
V j. 40. A nevelés formálja az embert. V. j. 41. (Színlap kitépve.) 42. Eső után
napfény süt. V. j. 43. Stella. Dr. 44. L. 25 sz. a.) 45. A félénk. V. j . -- 46. A
-
lioni ruha. V. j . 47. A mardosó lelkiisméret. É. j . - 48 A két úr szolgája. V. j .
49. Az íróasztal (v. Az ifjúság veszedelmei ) É. j . 50. A természet leánya. V. j . 51.
Az embergyűlölés és megbánás. É . j . - 52. Minden lévben kanál. V. j. 53. Hanno.
É. j . — 54. Talheim v . a titkos szeretet. É . j 55 A tettetett beteg. V. j. 56. Csak
van még hív feleség . É j. 57. A szerencsétlen házasság . 58. A korzikaiak Ma-
gyarországon. É. j. 59. Asszonyi kegyelet v. Az idegen szerető . V. j . 60. A szere-
csen rabok. Sz . j . 61. Az idegen. É. j. 62. A hazafi Alfréd. Sz . j.
9*
 132

tractus), ápr. 24- én a kormányzó, gr. Bánffy György¹ (Az íróasztal) tiszte-
letére vörös nyomású színlapokkal . Érzékeny búcsút vett továbbá a tár-
súlat az utolsó eléadáson s aztán M.-Vásárhelyre ment, hogy egy új vá-
rosban kezdje meg eléadásait, hol még magyar színészek nem jártak.
M.-Vásárhelyt az első törekvés egy színtársúlat alapítására és nyári
színház építésére Öri Fülöp Istvántól ered, ki 1794 máj . 27- én az erdélyi
nyelvmívelő társasághoz e tárgyban egy naivságában érdekes tervet adott
be. Kellene e szerint első sorban egy 61 , öl h. és 3 2 öl széles, 2 öl , 2
láb magas deszkaépület, melyért So rfrt bért lehetne évenként kapni.
Ebben kellene egy 10ölnyi színpad, ehhez egy első, továbbá egy-egy
erdőt, tömlöczöt, szobát, kertet ábrázoló » kárpit « , összesen öt , utóbbiak
mindkét oldalukon más-más díszletekkel. Ezekhez kellene 184 sing durva
vászon 8 krjával 25 frt 24 kr. Kellene 12 » oldalkulissza « , szintén mind-
két oldalon kifestve ; ezekhez 90 sing vászonra 12 frt, a festékre legfölebb
10 frt, olajra, enyvre 2-2 frt, 12 csomó spárgára 1 frt 12 kr. , festőnek
a nehezebb részletekre 18 frt, a többit Öri maga csinálná. További szük-
ségletek : 8 szál vékony fenyőgerenda a szín padlatához és mennyezetéhez
2 frt 16 kr., a színpad bepadolásához 72 szál deszka 10 frt 48 kr. , ácsnak
3 frt, 300 léczszeg 1 frt, az oldalkulisszák rámáira 50 lécz 2 frt 30 kr.,
az asztalosnak ezek elkészítéseért 3 frt, egy fehér fenyőfa asztal és 2 szék
3 frt, 6 sing » linczerczeig « takarónak 1 frt 24 kr., pár óngyertyatartó 1I
frt, 12 bádogtábla a gyertyafény visszaverésére s az ezekre alkalmazandó
gyertyatartókra 4 frt. Játszószemélyek nemes vállalkozó ifjakból kerülnének,
kik díjtalan játszanának s így mindössze kellene 2 fizetéses színésznőnek
évi 400 , a gondviselőnek 150 , zenészeknek 50 játékra 150 , darab- és sze-
repmásolónak 150, világításra 150, vagyis összesen 1085 frt 34 kr. Ez
összeg fedezetére kellene, hogy 30 főúr az évi 50 játékra adjon 15 frtjával

1 >>Ezen fontos nap a hazára nézve mindennek szivét édes érzéssel tölti bé, s nem
fog elmulatni tehát a társaság is semmit, hogy igyekezetével örömét megpecsételhesse .
Mindezen inneplést fogja bevégezni a theatrumon egy karének és e nap méltóságához
alkalmaztatott illuminatio « . Az ünnepi eléadások » abonnement suspendu « mellett adat-
tak. Helyárak : Nagy loge 1 frt 30, kicsiny 1 frt, zártszék 30. I. hely 20, II. hely 10 kr.
Egy-egy abonnement állt 12 játékból (rendesen 1-1 hóra), melyre zártszék volt 3 s
I. hely 2 frt. Tagok : Kotsi P. János, Sáska János , Láng Ádám, Kontz József, Ernyi Mi-
hály, Jantsó Pál , Kemény János, Székely József, Magyar György ( 1803 február 21 -től),
Horváth Sándor ( 1803 ápril 17-től) , Simonfl György ( 1803 május 5- től), Borsos ( 1803
máj . 8-tól), Szőcs ( 1803 jan. 9 -től), Székelyfi József ( 1803 máj. 10 -től) . Összesen 13 és
3-4 idegen‹ , mint kisegítő. Irch Leopold és Seltzer János zenészek, Lavotta János
karmester. Nök : Kotsiné, Ernyiné, Lángné, Simény Borbála, Sáskáné, Kotsi Katicza
(gyermek-szerepekre), Lefevre Therézia ( 1803 márcz. 14 - én lépett föl először), s 3 gyermek :
Ernyi Antónia, Láng Lajoska ( 1803. máj . 12.) , Sáska Biri ( 1803 máj 8-tól). Összesen 6
nő és 3 gyermek . A kezdő színész köteles volt egy hóig ingyen szolgálni, ekkor az igaz-
gató jelentéséhez képest felvették r. tagnak havi 9-10 rfrt fizetéssel .
 133

450 frtot az első helyekért, 40 egyén 7 frt 30 krjával 300 frtot a második,
40 egyén 4 frtjával 160 frtot a harmadik, 40 egyén 3 frtjával 120 frtot
a 4-ik s végül 40 egyén 2 frtjával 80 frtot az 5 -ik és utolsó helyekért,
vagyis összesen 1110 frtot, mely összeg 14 - ét még a játékok megkezdése
előtt a nyelvmívelő társaság egy erre kirendelt tagja kezéhez letennék, ki
egyszersmind az egész ügy vezetője volna.¹ Őri e tervet, ki eddigelé a ko-
lozsvári társúlatnak volt rendes tagja, világosan a nyelvmívelő társaság s
talán Aranka felszólítására adta be. Sikere természetesen nem lehetett ; a
kolozsvári társúlatnak maradt a feladat, hogy Vásárhelyt az első nyári
színházat építse s Vásárhelyre a magyar színészetet bevezesse. Nem kevéssé
figyelemre méltó s jellemző Öri tervében az , hogy ő az akkori idők lelke-
sedésében bízva, fölteszi, hogy rendes színjátszók helyett » nemes ifjak«
játszhatnának, sőt jó volna, ha leányok is találkoznának olyanok, kik » a
jó nevelés és tettetésnek (?) megbántódása nélkül « a játszó- színre minden
jutalom nélkül föllépnének ; de ezt már ő is kétségesnek tartja s azért
rendes színésznőket ajánl . Visszatérünk azonban 1803 -ra .
M.-Vásárhely ebben az időben, bárha alig 6000 lakót számlált, mint
az erdélyi királyi tábla székhelye, fontosságra nézve második városa volt
Erdélynek, hol állandóan sok főúri család időzött ősztől tavaszig s még
több lakott a környékén . Valóban, már több ideje, hogy e családok ösz-
tönözték úgy Wesselényit, mint a szinh. bizottságot, hogy küldjék el a
társúlatot Vásárhelyre is, hiszen nagyságra e nagyfejedelemség második
tiszta magyar városa.
Ezek voltak a főokok, melyek miatt a kolozsvári bizottság a követ-
kező levelet intézte a marosvásárhelyi tanácshoz : » Tekintetes nemes
tanács ! Sok uraságok, kik részszerént magában Vásárhelyt, részszerént
körülbé laknak, akaratjokat s vágyásokat teljesíteni akarnók abban, hogy
a magyar játszó társaságot egynehány hetekre oda által küldjük ; kiván-
tuk a t . ns . tanácsot ezennel atyafiságosan megkeresni, hogy hazafiui in-
dulatot viseltetvén azon társasághoz , egy kis nyári theatrumra való alkal-
mas helyet a városon kinevezni s annak azon uraságokkal együtt, kik
közül sokan arra a czélra felesen materiálét is igértek, mentől hamarébb
való felépítésén munkálódni méltóztasson . Örvendenénk ugyanis, ha áldozó-
csütörtökre a theatrum készen levén, legelőször ottan akkor játszodhas-
sanak, hogy a társaságnak vagy hat héti ottan való mulatása után még
öszire Magyarországra kimenni ideje lehessen . Ebbéli jó tudósítását a t. ns.
tanácsnak (kérik) kész atyafi szolgái, a nemzeti játszószíni institutumnak
ügyelésére a t. ns . ország rendeitől rendeltetett commissio . Kolozsvárt.
10d. Aprilis . 1803. Gr . Teleki Ferencz , P. Horváth Miklós « .²
1 Kontz József tr. úr birtokában lévő eredetiről.
Vár. lut. M.-Vásárhely. 767 --- 1803 .
 134

Irt ugyanekkor a bizottság széki gr. Teleki Mihálynak ( Marosszék

administratora, kir. táblai bíró) és gr. Tholdalagi Ferencznek (ápr. 10 -ről)
is . A tanács már ápr. 23 -án azt felelte, hogyha a játszók a városi tör-
vényeket megtartják s » magokat és vélekedéseket ahoz alkalmaztatni fog-
ják « , átmenetelöket nemcsak nem gátelja, sőt örömmel látja és oltalma
alá veszi őket . Helyet ad ; de nem engedheti meg, hogy az üres, dísztelen,
esetleg veszélyes faalkotmány egész éven át fennálljon . Erre nézve küldjön
át a bizottság egy hozzáértő színjátszót.³
A bizottság Teleki Mihály levelére már ápr. 18 -án ezzel megbízta
Kotsit ; de elébb P. Horváth Miklós ment át s vitt gr. Tholdalaginak a
bizottságtól egy levelet ápr. 27-én . Tholdalagi e levélre szintén adott be
kérelmet a tanácshoz a nyári színház helyének kijelölése végett, » a nemes
város becsületének feltartására s magok hasznos mulatságokra « , s a tanács
május 2 -án neki is azt felelte, hogy mihelyt a bizottság kiküldötte jelent-
kezik, helyet azonnal ad. Erre átment Kotsi is s a tanács Gyöngyösi
József és Nemes György tanácsosokat a hely megjelölésére oly meghagyás-
sal küldte ki, hogyha a játékszín úgy épül, hogy minden öszszel lebontják
s tavaszszal újra fölépítik, akkor a Poklos-útczában, ha pedig állandó fa-
épületet terveznek, téresebb és biztosabb helyet jelöljenek ki a vár körül .
Gyöngyösi és Nemes a Poklos- útczában adván helyet , Kotsi a város és több
főúr által ajándékozott anyagból hozzáfogatott a nyári színházhoz oly jó
móddal, hogy állandó legyen . Ezt látván a tanács , máj . 13 -án óvást emelt
ellene , azt mondván, hogy ez évben ám játszszanak ott ; de jövőre alkal-
masabb helyet nézzenek s elvárja ez iránt Kotsi beadványát.
Kotsi már máj . 17- én azt válaszolta, hogy a tanácsosokkal megálla-
podtak az új s állandó helyben » a város felső részében, a várostól nem
oly igen távol . « E helyet Balogh Mihály kir. perceptor tartván bérben, vele
meg is egyeztek 9 rfrt 10 denárban, hogy e tér felső végén egész szélesség-
ben átad 20 öl hosszú részt, de azért a hely a városé marad s csak addig
áll ott a színház, míg a tanácsnak ellenére nincs. Ezt a tanács elfogad-
ván, Kotsi a színházat még akkor erre az új helyre költöztette át s aztán
visszatért Kolozsvárra, honnan máj . 26-ra az építés felügyeletére Láng
Ádám ment át. Igy épült fel a vásárhelyi egyelőre födetlen fa-színház , mely
számos éven át fogadta be társúlatunkat s ezzel a bizottság nagyot segített
br. Wesselényin. Adataink alig szólnak valamit róla, hogy az építéshez a vásár-

1 Ha helyet kapnának, írják Tholdalaginak, átküldenék áldozócsütörtöktől a társa-

ságot, a vásárhelyi publicumnak mulatságot s a társaságnak ottan is becsületet szerezni
s ismervén a gr. hazafiui indulatját, a társaságot gondjaiba ajánlják. (M -Vásárhely. Var.
let. 767-1803 .)
* Szính. jk. I. 37 .
Kotsi ez iratban mint br. Wesselényi M. plenipotentiariusa szerepel.
 135

helyi tanácson kivül, kik adtak még segélyt.¹ Azt tudjuk csak, hogy gr .
Bánffy Dénes és József házi színházuk díszleteit ide adták, segélyt adott
b. Kemény Simonné (g . Wass Kata), utóbb díszletet készittetett gr. Thol-
dalagi László ( 1805. jul. 13. ) ; de a díszletek nagyobb részét Kolozsvárról
vitték magokkal.
A társúlat 1803 máj . 28-án ment át M.-Vásárhelyre. Nyomda hiá-
nyában Kolozsvárt előre megnyomatott színlapokat vittek, melyekre írón
nal írták be a napokat s jun . 12 -én köszöntöttek be A nevelésformálja az
embert vígjátékkal, midőn így ajánlták magokat : » A nemzeti játszótársaság ,
mely csak egyedül van az esmérhető világon, czéljául tévén, hogy a játék-
színi nemesebb időtöltésben az egész nemzetet tehetsége szerint részeltesse :
megjelent ezen nemes városban is, és elkezdi mái napon játszását, foly-
tatván rend szerént négyszer egy héten , u . m. vasárnap, kedden , csütör-
tökön és szombaton . Ajánlja annak okáért magát a tts . publicumnak kegyes-
ségébe. A mi a társaságot illeti, főbb törekedése lészen az , hogy az illen-
dőséget meg ne sértse, és a jó erkölcsöt maga példaadásával is tiszteletre
méltóvá tegye « .2
3
A társúlat jul. 31 -ig Vásárhelyt 26 eléadást tartott, mely időre külön
helyi bízottság alakúlt gr. Teleki Mihály elnöklése alatt ; ez küldte vissza
a társúlatot Kolozsvárra aug . 3 -ra s aug. 4 -én a felügyeletért a kolozsvári
bizottság köszönő levelet írt . Kolozsvárról a nagy vásár idejére Zsibó felé
Debreczenbe menvén a társúlat, ott aug. 14- én A helytelen szemérmetesség
vígjátékkal kezdte meg eléadásait s aug. 30-án a Kotsi Tündérek énekes-
játékával végezte. *

¹ Szính, jk. I. 45-46 . Kotsi cz útjáért 16 rfrt 14 krt kapott.

• Helyárak : Zártszék 28, I. hely 21 , II . 14 , III hely 7 kr. Midőn Kolozsvárról át-
mentek, 150 frtot vettek fel fuvarra, a mit jul . 3-án meg tudtak küldeni.
3 Eléadott darabok : 63. A nevelés formálja az embert V j. 64. A kelepcze .
V. j. -- 65. A helytelen szemérmetesség . Érz. j . 66. A lantosok. Én . j . 67. Gróf
Essex . Sz. j. 68 Az epigramma V. j . ― 69. Szerecsen rabok. Sz . j . 70. A kon-
traktus . En. j. 71. Ignez de Castro . Sz . j . 72. A gyűrű első része . V. j . 73. A
gyűrű 2 -ik része . V. j . -- 74. Csak van még hív feleség. V. j. - 75. A korzikaiak Ma-
gyarországon. Érz. j . 76. A szerencsétlen házasság. Sz . j . 77. Inkle és Járiko. Én . j .
78 Az asszonyi komplot. V j . - 79. Az égi háború . Op . 80 A havasi juhászleány .
Én . j. 81. A tettetett beteg. V. j. 82 Hanno . É j . - 83. A két úr szolgája . V. j.
84. A kisasszony elszökött. V. j. 85. Zsák m glelte foltját. V. j. 86. A süketnéma.
V. j. 87. Incognitó. V j . 88 (Színl. hij .) 89 A politikus csizmadia. V. j . — A
tagok közül nem mentek el Ernyi Mihály, Ernyiné, Kontz József, Szőcs . Ernyiék 1803
máj. 1 -én távoztak el, addig Ernyi volt a pénztárnok, helyébe Lángot tették. De a bi-
zottság írt nekik s aug. 1-én jobb fizetést is igérvén, megint csatlakoztak a társúlathoz
1803 okt. 9 - én Debreczenben.
Müsor : 90. Helytelen szemérmetesség. V. j. ― 91. Incognito. V. j . xxx 92. Ter-
mészet leánya. V. j. 93. Az önnön áldozat. É. j. 94. Az asszonyi komplot. V. j .
95. A napszá mos . É j. 96. Zsák meglelte foltját. V. j . 97. Nevelés formálja az em-
-- 99. A prágai két néne . Én . j . - 100. A tündérek , Én. j .
bert. V. j . - 98. (Üres lap).
 136

Innen szept . 6-ra Szegedre menvén , ott is ők voltak az első magyar

színészek . Eddig csak németek fordúltak meg, mint 1799 -ben , 1802 -ben
(Lipp József társúlata), 1803 nyarán (Meinert Károly és Schmidt Ferencz
társúlata) .¹
Tudni kell, hogy 1800-ig a városnak jó tánczterme s színháza nem
volt ; ekkor a város e két czélra a városház balszárnyában egy nagy termet s
egy ruhatartó és öltöző szobát építtetett, hogy jövedelmeinek szaporítására
bérbe adja. Alig hallotta ezt meg a pesti szétoszlott társaság kezdője , Kelemen
László, elhatározta, hogy kibérli ő s új társúlatot szervez Szegeden . Tehát
1800 febr. 27-én kérdezősködött Szeged tanácsánál, hogy sok lesz-e az
új játszóhely bére ? A tanács azt felelte, hogy még nem épült fel s
árendája nem lesz súlyos « . Utóbb Kelemen lemondott tervéről s midőn
nov. 29-én árverés útján kiadták, nem volt az ajánlattevők közt ; ² csak
azt kérte időközben, hogy bárki veszi is bérbe, ne feledkezzék meg a város ,
mint Pesten történt, a magyar színészet érdekéről. Az árverésre ő is le-
útazott Szegedre, midőn a termet némi mellékjavadalmakkal együtt Kovács
György városi polgár kapta meg 1501 frton 1801 jan. 1 -től 7 évre s a
tanács ekkor bevette a szerződésbe (8. pont) azt, hogy a bérlő kiadhatja
ugyan albérbe németeknek is a termet ; de ha megkötötte is velök a szer-
ződést, a magyar társaságnak nemcsak elsőbbsége lesz, hanem a mellék-
helyiségekkel együtt esténként csak 1 frt bért követelhet tőle. Kelemen e
határozatra személyesen megjelent a tanács előtt s » azon különös figyel-
mességét illendőképpen és érzékeny kifejezésekkel megköszönte « s a
8-ik pontot másolatban kikérte .

1 Szeged. I. lot. 403/1799. 1552 1802 és 1851/1803 tan. sz . Utóbb is 1805-ben

egy német társ . hadi költségekre 17 frtot ajánlt fel, mit a király tetszés -sel fogadott.
28391 helyt. tan. és 2892 , 3265/1805 tanácsi sz . - 1800 -ban egy magyar műkedvelő tár-
saság is állott össze Szegeden , mely jótékony czélokra játszott. ( 585 és 1400 1800 ) .
289 , 1901, 1800. tan sz Szeged . Vár. lot.
3 1907/1800 . U. o . Ez a szerződés módosításon ment ugyan keresztül ; de a 8 pont
benne maradt (1362 1801 ), mely így szól : Valamint az ezen alkalmatosságban lévő
theatrumnak felállításában az a fő czél, hogy abban a magy. nemzeti nyelv tökéletesítése
által az erkölcsi és polgári boldogság előmozdítása lehetőképen eszközöltessen, úgy ennek
magyar erkölcsi theatrum nevezete mindenkor fel is maradván, az arendátor ugyan teljes
birtokában lészen ezen theatrumnak, következésképen abba német v más játszótársaságot
is bocsájthat és az ilyen társasággal tetszése szerint alkudozhat ; mindazonáltal a Magy ir
Játszó Társaságnak (az erre lévő különös tekintetből) ezen theatrumban mindenkor és
igy akkor, ha netalán az atendátor már más nyelven játszókkal megalkudott volna, nem-
csak elsősége észen a játékra, hanem ezen társaságot az árendítor egy napi játékért
feljebb egy forintnál nem is taksálhatja ; a játékot pedig annak akármikor megengedni
és a theatrumot szálával és ruhatartó és öltöző-szobával együtt általadni tartozik» . (Hazai
tudósítások . 1806. 52. sz 437 )
41909/1800 . U. o .
 137

E pontnak nem ugyan a jó Kelemen , de Wesselényi s így a magyar

színjátszás most valóban hasznát vették ; mert ez tette lehetővé a Szegedre
menetelt. Wesselényi ugyanis Vedres István fölhívására már 1803 jun .
15 -ről írt a tanácsnak, kérvén a termet s a város részéről egy tag kikül-
dését a pénztár elenőrzésére. A tanács szíves válasza jul. 4- én kelt ( 1467 .
sz . a . ) , melyet Wesselényi 11-én » hálásan « megköszön s jelenti, hogy kép-
viselője Vedres István , az író s Szeged mérnöke lesz . A tanács aztán a
maga részéről, midőn a társúlat már megérkezett, Zombory Pál v. kapitányt
küldte ki (szept . 5. 1911. sz . a. ). A társúlat az első estén (1803 szept. 6. ) ¹
Nevelés formálja az embert czímű vígjátékot, a másodikon ( szept. 8 -án)
A helytelen szemérmetesség- et játszta, midőn így ajánlta magát : » A nem-
zeti játszótársaság, melyet a dicső magyar nemzet és minden igaz hazafi ,
ki nemzetének nyelvét szereti s litteraturájának előmenetelében munkál-
kodik, kegyelmében vett s igyekezeteit hazafi szemmel nézte : igyekezni
fog ezen nemes város tekintetes rendjei grácziájára is magát érdemesítni
s ennél fogva mindenkor oly játékokat eléadni, melyek azon kívűl , hogy
a társasági mulatságot ártatlanul előmenetelesítik, a magyar erkölcs se
pirúlhasson el hallásokra . « ²
Ez alkalommal a társaság leghatásosabb darabjait adta elé, u . m .
5 énekes játékot s Dugonics Macskási Juliánná-ját. Adott okt. 2 -án a szín-
darab mellett bált is , midőn a teremben viaszgyertyák égtek s a Lavotta
által vezényelt zenekarban magok a tagok is játsztak. Végre 17 eléadás
után Vedres István egy új darabjával vettek bucsut okt. 3-án (A haza
szeretete), melynek tárgya Szeged visszafoglalása volt a törököktől.³
Ez a szegedi időzés minden tekintetben jól sikerült ; a derék magyar
város a társaságot a szó teljes értelmében elhalmozta szíves vendéglátás-

A színlap szerint mái napon < ; de mert a 2 - ik eléadús 8-ra esett, tehát 6 - án
lehetett.
2 Eredeti szín szept. 8. Helyárak : 1 - ső hely 21 , 2 -ik 14, 3- ik 7 kr.
3 Megjelent nyomt. u . ott 18c9 XVI . és 98 1. Repertorium : 101. Nevelés formálja
az embert. V. j. 6 IX. 102. A helytelen szemérmetesség Érz . j . 8 /IX 103. Gr. Essex.
Sz. j. 10 IX 104. Az epigramm. V. j . IX. - 105 Havasi juhászleány. Én . j . 15/IX.
106. Móritz bátya . V. j . 15/IX. -- 107. Az önnönáldozat . Érz . j . 17 /IX. 108. Kontrak-
tus. Op 18/IX. 1c9 A süketnéma. V. j_20 /IX - 110. Tündérek. Én . j . 22 / IX.
111. Macskási Juliánna Érz. j . 24, IX. - 112. Inkle és Járikó Én . j . 25/IX . - 113. Má-
sodik Gaszner. V. j . 27/IX - 114. A napszámos Ér j . 29 IX -- 115. Az égi háború.
Nagy op . 1 /X. 116. Zsák meglelte foltját V. j . 2 /X. 117. A haza szeretete v . nemes
Szeged városának a törököktől való elvétele. Hazaj j . 3 /X. » Kétségkivűl egész érzéssel
fogja hallani a szegedi ns. publikum ez mai történetet, mond a színlap melyben
eléforduló és hajdan hazájokhoz és királyokhoz vonzó hívségtől buzgó szegedieknek ma-
radékai nemcsak virágoznak, sőt az elejektől nyert ns, buzgósággal és tiszta erkölcscsel
mai napig is dicsekedhetnek< ,
 138

sal, mely így tért vissza okt. 9-re, a Dénes-napi nagy vásárra, Debre-
czenbe, hol okt. 17-ig hét eléadást tartott.¹ Innen okt. 30-ra ért Kolozs-
várra, hol e napon Minden lépésben egy botlás vígjátékkal kezdte meg a
téli idényt, mindig 12-12 eléadásból álló havi bérletet hírdetvén.2
Az év eredményei tehát fontosak voltak ; színészeink két oly város-
ban játsztak, mely azelőtt magyar eléadást soha sem látott s míg Szeged-
ben nevezetes állomást nyertek, M.-Vásárhelyben oly várost ismertek meg,
mely utóbb számos éven át a Kolozsvárról kiszorúlt magyar színészetnek
hazát adott.
Kolozsvárt az 1803 /4-ki tél fényes eredménynyel folyt le máj . 8 - ig
s 190 napból 89 -en játszodtak ; tehát átlag minden 2 -ik nap.³ Adtak 16 új

1 Eléadattak : 118. A kontraktus. Én . j . 119. Égi háború. Op . - 120. A tündérek.

Én . j. 121. (Üres lap. ) 122 Móricz bátya. V. j . 123. Ignez de Castro. Sz . j.
124. Minden lépésben egy botlás. V. j .
3 12 játékra bérlet : zártszék 3 rfrt, 1 -ső hely 2 rfrt. Belépti díjak : 30 , 20, 10 kr.
Nagy páholy frt 30, kis páholy 1 frt. 1804 jan 21 -től kezdve nagy páholy 2 frt, kis páholy
I frt 30 kr. Néha új operáknál fölemelt helyárak is voltak. A páholyok egész évre is bé-
relhetők voltak, a kisebbek havi 6 frt 40 , a nagyobbak 9 frttal. Az évi bérleteket a bi-
bottság előre fölszedte a házbérre . Az 1803 /4 -ik évi páholybérlők : Br. Jósika János alól
9. sz. , b. Jósika Miklós 8. sz . , gr. Teleki Pal 1. sz . (4 frt 30 krért), Gen. gr. Gyulainé,
2. sz., br. Kemény Farkas feljúl 1 sz., Consil . Gáll. János 2. sz., br. Bánffy László 5. sz.
(6 frt 40 kr.), gr . Bethlen Gergelyné 8. , a püspök 10 , gr. Teleki József 14. (6 frt 40 kr.) ,
Bethlen Pálné 15. ( 6 frt 40 kr.), br. Kemény Sámuel 18. sz . páholy, gr. Teleki Ferencz
4-5 sz. zártszék 6 frttal. Szính, jk. 1803. ápr. 29-ki ülés . Ott hibásan az összeg 95 frt
30 kr. (A havi bérlet a theatrum költségeinek nevekedése kipótlására 1804 jan. 21 -től
kis páholyra 9 s a nagyra 13 frt 30 krra emeltetett ; de évi bérletre maradtak a régi árak.
L. színlap. Erd . Múz .)
3 Műsor 1803 decz. 31-ig : 125 Minden lépésben egy botlás . V. j . 126. Az
epigramma. V. j . 127. Erőszak és történet. V. j . -- 128. A modiszeretők V. j . - — 129.
A váltóczédula. V. j . 130. A szín megcsal. V. j. 131. Sztella. Sz j . 132. Zsák
meglelte foltját. V. j . 133. A helytelen szemérmetesség . Érz. j . - 134. A különös
nagybátya. V. j - 135. A rágalmazók. Ér. j . 136 . Az elcserélt útiládák. V. j. 137.
A nevelés formálja az embert. V. j . 138. A prágai ét néne. V. j. 139. General
Slenszheim. Ér. j . 140. A két Klingsberg. V. j . 141. A süketnéma . V. j . 142. A:
egyiptomi út. V. j . - 143. Az önnönáldozat . Érz. j . - 144. A két úr szolgája. V. j.
145. Katinka ( A marienburgi leányka ) Érz . j . - 146. A unoka-gyermek. Ér. j . 147.
Hanno. Ér. j . 148. (L. 125 sz. a ) - 149. A természet leánya. V. j. 150. Garbantzai.
V. j . 151. A rejtekes íróasztal. Ér. j. 152. Az égi háború Én . j . 153. (Hiányz .)
154. Pikkó herczeg és Jutka Persi. Vig op. 155. A gyűrű második része . V. j .
156. A szerecsen leány. Ér. j . 157. (L. 139 sz. a.) = 31. 1804-ben: 1. A test-
vérek ellenkezése. Ér. j . 2. Csupa kompliment és szél. V. j . -- 3. Az esméretlen alvafi.
Ér . j. 4. A szegény kcvély . V. j - 5. A tündérek. Én , j - 6. A szolgálatból kima-
radt katonatisztek. V. j. 7. A tettetett beteg. (Molière. ) V. j 8 Mátyás király .
Dr. ----- 9. A korszikaiak Magyarországon . Dr. 10. L. 130 sz. a.) 11. A predikatum.
V. j . 12. Embergyűlölés és megbánás. Ér. j . 13. Aurora v. A pokol csudája. Ér.j.
15. A. artisták. Ér. j . 15. A szerelem gyermeke . Ér. j . 16. Abellino . Dr. 17. A
 139

darabot, köztök Lessing Galotti Emiliá-ját Kazinczy fordításában . Ezek

egy része s a nagyobb előkészületü, kedveltebb énekes játékok bérletszü-
netben kerültek színre, mint Generalis Slenszheim ( 1803 nov. 26), Az égi
háboru v. Az iskolamester quasi doktor, énj . (decz. 18.), Pikko herczeg és
2
Futka Per'si, víg . op . (decz . 26.), ¹ A tündérek, én. vígj . ( 1804 jan . 11.) , ª
A csörgő sapka, nagy. op . (márcz. 15. és 16. ) ³ s végre a búcsúeléadás,
A vak és süket, a nyugdíj alap javára ( 1804 máj . 8. ) . Darabismétlés
csak II esetben volt, tehát a 89 estén 78 darabot adtak elé.
A szép időszakot csak az zavarta meg, hogy Kotsi többek rábeszé-
léséből kigunyolta b. Kemény Farkast, t . i. egyik komikus szerepében ,
1804 ápr. havában, őt ábrázolva, utánozta a báró nevetséges modorát s a
közönség is tüntetett a népszerűtlen főúr ellen , ki maga is jelen volt
páholyában. Kemény ekkor felszólította levélben Kotsit, hogy őt, akkori-
ban nem szokatlan módon , a színpadról kövesse meg ; de a szính . bizott-
ság azt határozta, hogy csak levélben tegye ezt, ne a színpadról ; mert

megboszúlt feleségrablás. Ér. j. - 18. A miniszter. Ér. j . - 19 Ignez de Castro .

Sz . j. - 20. Salisbury Adelhaid . Sz. j . - 21. Az új emberi nem . V. j . 22. Clavigo . Dr.
23. A szerelem megvallása . V. j . 24. A fortély és szerelem Sz j . (Schiller . ) ― 25. A
félénk . 26. A lioni ruha . V. j. --- 27. Macskási Juliánna. Ér. j. --- 28. Árulás és sze-
relemféltés . Sz. j. 29. Incognito V. j 30. A nap szűzei . Ér . j . 31. Rolla halála.
33. A csörgő sapka. Op. -
Ér. j . 32. A nagy atyafiság . V. j. 34. (Ugyanaz .) — 35.
Hiányz ) 36. Az elszöktetés . V. j 37. Alexina. Ér. j 38. Hamlet. Sz. j . 39.
(L. 126 sz. a.) 40 Galotti Emilia . Sz. j. 41. (L. 128 sz. a ) 42 A hármasok .
V. j. 43. (L. 125 sz. a ) --- 44. Inkle és Járikó Én . j . 45. (L. 130 sz. a.) 46.
(L. 156 sz. a.) 47. (L. 17 sz. a .) 48. A havasi juhászleány Én . j . 49. Gr. Valtron.
Er. j. 50. Második Gaszner . V. j. 51. Asszonyi komplot . V. j . - 52. (Hiányz .)
53. A mardosó lelkiismeret . Ér. j . -
53 54. A lantosok . Én j . 55. (Hiányz.) 56.
(L. 28.) 57. (L. 127.) 58. A vak és süket. V. j . A dült betűkkel szedettek a színlap
szerint új darabok. --- Ünnepi elćadások : 1803 decz . 3. br. Jósika Miklós nevenapján
(145 sz ) Katinka ; 1804 jan. 17. Gr. Haller József beiktatásán a kolozsmegyei főispán-
ságba Mátyás király (8 sz ) ; 1804 febr. 18. Gr. Nemes Susánna nevenapján Salisbury
Adelhaid. (20 sz. ) E bérletszünetes cléadásokról vörös nyomású színlapokat adtak ki. A
kormányzó és neje tiszteletére nem volt díszeléadás
1 Egészen új betanulással ; mert, mint a színlapon mondják, midőn musikája csak
iminnen amonnan egybeszedett, egymásba alig illő részekből álla, tapasztaltatott , hogy a
publikum kedvét már akkor is megnyerte vala, most pedig az egész musikáját minden-
féle instrumentumokkal megszereztük, mely az előbbinél sokkal jobb és szebb ; méltán
kecsegtethetjük azzal magunkat, hogy még nagyobb kedvességet fog nyerni .
2 Kezdődött és végződött karénekkel Haydn Die Fahreszeiten oratoriumából.
3 Felemelt helyárakkal, nagy páholy 3 , kis páholy 2 , zártszék 1 frt, I hely 42 ,
2 hely 21 kr.
4 » A mai játék azon cassa számára lévén rendelve, a melyből valaha a szolgálatra
alkalmatlanná tétetett játszó-személyek kevés pensiójukat venni fogják : kéri alázatosan a
játszó-társaság a nagyérdemű közönségnek számos megjelenését s nem annyiba rendes
fizetését, mint adakozását . (Színl. Erd-Más )
 140

ezt az institutum tekintetete ellen valónak látja « . Ezzel azonban a báró

nem elégedett meg s Kotsi ellen, a ki pár napra frátai birtokára menekült,
néhány jobbágya által » gyilkos módon való aggressiót kezdett « . Ezt elkerül-
vén Kotsi, a bizottság Kemény ellen a főkormányszékhez folyamodott s ekkor
Kemény kijelentette, hogy páholyáról lemond s a színház telke megvásár-
lásához semmit sem ad. Ezt a bizottság azzal vette tudomásúl , hogy pá-
holyt továbbra nem is adna s adományát sem fogadná el. A báró a tago-
kat is próbálta Kotsi ellen izgatni ; máj . 6-án némelyeket ebédre hítt ; de
a bizottság eltiltotta őket a vele való érintkezéstől, azt mondván, hogy
egy játszó tagot megbántván , megsértette az egész társaságot. Ez az eset
Kolozsvárt egy gúnyversre adott alkalmat, mely miatt Kemény kénytelen
volt külföldre menekülni.¹
A színészek száma ez évben ugyanaz volt, mint a megelőzőben, új
tagúl csak Benke József lépett be 1804 márczius 24-én, midőn neve elő-
ször szerepel a színlapon .
Jantsó feljegyzése szerint színészeink 1804 máj . 12 - én indúltak
M.-Vásárhelyre s 14 - én érkezvén meg, az 1803 -ki kedvező fogadtatás miatt
ott töltötték az egész nyarat okt. 14-ig . A nagy atyafiság cz . vígjátékkal
kezdték meg eléadásaikat máj . 21 -én , melyekhez most is Kolozsvárt előre
megnyomatott színlapokat vittek át, s ott írónnal jegyezték be a szüksé-
ges adatokat. Ezért ha oly darabot adtak, melyről nyomtatott színlapo-

1 Szính. jk. 1804 ápr. 23 , máj . 4 , máj . 6- ki ülés . Szacsvay Imre azt állítja, hogy e
kigúnyolás Az újhold vasárnapi gyermek v . Az agyatlan úrfi darabban történt ; de ezt
csak 1805-ben adták először. A gúnyvers pár sorát 1. Erd. Múz 1892. 595.
Műsor. 19. A nagy atyafiság. V. j . -- 60. A napszámos . Ér. j . - 61. Második
Gaszner. V. j. 62. Erőszak és történet. V. j. 63. A félénk. V. j . — 64. A szerelem-
nek megvallása. Ér. j . -- 65 A rosz kedv. Ér. j . 66. Árulás és szerelemféltés . Sz. j ,
67. Minden lépésben egy bo'lás . V. j . - 68. Abellino. Dr. - - 69. A testvérek ellenkezése .
Ér. j. - 70. Hanno. Ér. j. -- 71. A szegény kevély. V. j . -- 72. A vak és süket . V. j. ―
73. Katinka . Dr. 74. General Slenszheim . Ér. j. - 75 A hármasok. V. j . --- 76. Az
epigramma . V. j . -- 77. A lantosok. Én. j . - 78. Galotti Emilia. Sz. j . 79. (L. 76.) ---
80. A mardosó le'kiismeret. Ér. j . - 81. Regulus. Sz. j . 82. Az égi háború. Én. j . -
83. Az önnön áldozat . Ér. j . - 84. Az elcserélt útiládák. V. j . 85. (Hiányz. ) 86.
Minden lébe kalán . V. j. 87 . Minden lépésben egy botlás. V. j . 88. A szép Abelina
v. A bölcs öreg. É . j . (Eredeti. ) 89. A csörgő sapka. Én. j . 90. A természet leánya .
V. j . -- 91. Inkle és Járiko . Én . j 92. A prágai két néne. V. j . 93. Az égi háború.
Vig op . --- 94. A megszabadulás napja Ér. j . 95. A havasi juhászleány . Én . j . — 96 .
Themistocles . Ér. j . 97. Pikko herczeg és Jutka Per'si. Vig op. 98. A formenterai
remete . Én . j. 99. A megboszult feleségrablás . Ér. j. 100. Az embergyűlölés és
megbánás . Ér. j . 101. A politikus csizmadia . V. j . 102. A nevelés formálja az em-
bert. V. j . 103 A szerecsen leány . Ér. j . 104. A szabó és fia . V j . 105. A vir-
tus próbaköve a szerencsétlenség . Ér. j . 106. A sakkfigura . V. j. 107. A helytelen
szemérmetesség . V. j . -— 108 (L. 89 ) 109. Az elszöktetés. V. j . - 110. Eső után
napfény süt. V. j . III. A két úr szolgája. V. j. - 112. (L. 81 ) - 113. A váltó czé-
 141

kat nem vittek magokkal, írott színlapokat osztogattak. Tartottak 146 nap
alatt 67 eléadást, színre hoztak 3 egészen új darabot s csak 5 esetben
ismételték az eléadottat. Jövedelmeik oly szépek voltak, hogy új díszlete-
ket szerezhettek s a színkört is befedették .
A társaság g. Teleki Mihály elnöklete alatt most is a külön bizottság
felügyelete alatt állt, mely a kolozsv . bizottság beleegyezéséből ez évtől fogva
Vásárhelyt korlátlanúl rendelkezett. Wesselényi 1804 márcz . 26-án a városi
tanácsnak is szívességébe ajánlta s tudósitotta, hogy a tavalyi szívességet
örömmel vette és újra átbocsájtja a társaságot, » ámbár több helyre hiva-
talos « . A tanács ápr . 29 -ki udvarias válaszában azt írta, hogy örvend, ha
kedvére tehetett - s ha a társúlat a vásárhelyi szokásokat, törvényeket tisz-
teletben tartja, most is szívesen látja. Többek közt így ír : » Hazafias
kötelességének ismerné ezen tanács nagyságodnak azon nemes társaság
által eszközlésbe és munkába vett és sok fáradságával, igyekezetével, ne-
vezetes summás költségeivel már eddig is szépen előmenetelesített, köz-
jóra czélozó intézeteit hathatósan elősegélleni, de kéntelenek vagyunk saj-
nálva is megvallani , hogy ezen város polgárjai közönségesen szólva gyenge
tehetségűek és az afféle közönséges jóknak előmozdítására nagyobb a haj-
landóságok, mint a tehetségek « .1
Szept. 10-ke körül Wesselényi is meglátogatta őket s több napon
megvendégelte a tagokat. Collin Regulus-át másodszor 11 -én az ő tiszte-
letére adták Wesselényi fordításában .
Ebben az évben a társúlat, hihetőleg az elöbbi évi kisebb siker miatt,
a szokott magyarországi kirándulást elhagyva, egyenesen Kolozsvárra tért
vissza s október 25 -én » Kotzebue remek munkájá « -ban , A mardoso lelki-
ismeret-ben köszöntött be. Itt időzött 1805 ápr. 30 -ig, tartott 187 nap alatt
93 eléadást ; ² eléadott 15 új darabot és 2 balletet, melyek e nemben elsők

dula. V. j. 114. Zsák meglelte foltját. V. j . - 115. (L. 65.) 116. A pecsétnyomó.
V. j. - 117. A szerető és szeretőtárs egy személyben . V. j . - 118. Az állhatatos sze-
retet nem marad jutalom nélkül. Ér. j . 119. A fejedelem titkos utazása. V. j . - I20.
Kodrus. Dr. 121. (L. 82.) 122. Mátyás király. Dr. ―― 123. (L. 98.) 124. Macs-
kási Juliánna , Ér. j . 125. Quodlibet. (A siralmas lakodalom. Op . A ternó. V. j . A kén-
telenségből való orvos . V. j . Pikko herczeg , Cziané, Lantosok és Contractus ének. játékok-
ból részletek. ) 126. Az arany idő . Én . j . · A dült betüsök új darabok. Ünnepi elé-
adások : 1804 jun. 29 és szept. 11 -én Regulus, mint új darab ; jul . 29- én gr. Földváry
Drusiana. gr. Teleki Mihályné nevenapján A megszabadulás napja ; aug . 4- én gr . Teleki
Domokos, Tordam. főispánja nevenapján Themistocles (világítással és karénekkel) ; aug .
31 -én az átvonuló katonaság tiszteletére b . Wesselényi rendeletéből A helytelen szemér-
metesség; szept. 29-én gr. Teleki Mihály nevenapján Kodrus (illuminatioval és karénekkel);
okt. 3 án II. Ferencz király nevenapján Mátyás király.
1 M -Vásárhely. Vár. lvt. 707/1803 .
2 Műsor 1804 -ben : 127. A mardosó lelkiismeret. Ér. j . 128. Csupa zűrzavar.
V. j. 129. A rosz kedv. Ér. j . 130. Árulás és szerelemféltés . Sz. j . 131. A sze-
 142

voltak a magyar színpadon ; addig csak magántánczok voltak egy pár eset-
ben. Ezeket Reinwart Károly, e czélra szerződtetett balletmester állította
össze külön díszítményekkel és öltönyökkel. A chinai ünneplés (v. Ugyanazon
nap két menyegző) szövegét is közli a színlap a következőkben : I. felv.
»A játékszín palotát ábrázol, melyben a császár a tronuson ül, a nép
pedig az új császárnénak hódol és a császár ezen új választása iránt rend-
kivűl való örömét mutatja . A menyegzőre szükséges rendelések is azon-
nal megtétetnek. Ezalatt folynak a tánczok, a figuránsok csengettyükkel
egy kontrát járnak, azután chinai gruppal végződik. II. felv. Látszik az

rető és szeretőtárs egy személyben . V j . 132. Eső után napfény süt. Ér. j . 133 .
Az esméretlen atyafi Ér. j . 134 Kodrus . Dr. 135 Második Gaszner. V. j. 136.
Az égi háború. Én . j . 137. A pápeli. Ér j . 138. A megszabadulás napja. Ér. j . —
139. Mit tehet néha a bankóczédula V. j. 140 Az arany idő . Én . j . - 141. A bur-
gundiai gróf. Ér. j. 142 Botlás hún nélkül. Ér. j . ― 143. A boszúkívánásból lett haramia .
V. j . 144. Az embergyűlölés és megbánás. Ér. j . 145. Eulália Mainau Sz . j 146 .
A két férj felesége Ér. j.147 A nagyszületésű kapitány. V j . 148
148 A formentérai
remete. Én . j . 149 A vendégi jus. Ér. j. 150. A szerencsétlen házasság Ér. j .
151. A két úr szolgája V. j - 152. A napszámos . Ér . j . 153. Az őszi nap . V. j .
154 A pecsétnyomó. Ér. j . — 155 A nagy zűrzavar . V. j. --- 156 Gr. Benyovszky .
Ér. j. 157. A gyermeki szeretet nagy lelket formál . V. j . 158. Regulus . Sz . j .
159. Juliska , v. leányok vegyetek példát . V. j . — 160. A virtus próbaköve a szerencsét-
lenség. Ér. j . 161. Minden lépésben egy botlás . V. j 1805 ben : 1. Alantosok . Én .
j. - 2 Az idegen. Ér. j 3. Othello. (Shakesp.) Sz . j 4 Az asszonyi komplot . V. j . -
5. Az önnön áldozat Ér. j. - 6 Klavigo. Sz. j 7. Salivari Jankó v. A falusi vő-
legény. Én. j 8. (L. 143 ) -- 9. La Peyrouse v. Az ártatlanság paradicsoma. Ér. j . --
10. A különös nagybátya . V. j --- 11. A Magyarház atyja v. A háznép. Ér. j. 12 .
Pikkó herczeg és Jutka Per'si . Én . j 13. A nagy atyafiság. V j 14. Az epigramma.
V. j. - 15. A politikus csizmadia V. j . 16. (L. 7 ) 17 A hitetö doktorok v. A
sárga betegség. V. j. 18. (L. 155 ) 19. Szegénység és nemes szív. Ér. j - 20. A ke-
lepcze. V. j . 21. A prágai két néne . V. j. 22. A sakkfigura. V. j. 23. Minden
lében kanál. V. j. 24. Mária v. az asszonyi érdem . Erk. rajzolat . 25. A szegény
kevély. V. j . 26. A természet leánya. V. j 27. Regulus Sz j. 28. A helytelen
szemérmetesség. Ér. j 29. Az elszöktetés . V. j . 30. (L 139.) -- 31. A csörgő sapka.
Op. 32. (Hiányz. ) - 33. Muzsikális akadémia. (Egyveleg : Varázsfuvola, Cherubini Lo-
doiska és Vinter Das unterbrochene Operfest operáiból részletek, magán zenei darabok .) - -
34. Az indusok Angliában. V j . 35 (L. 139 és 30 ) 36. Az igazság jutalma. Ér. j.
37. A módi szeretők. V. j . 38 A rágalmazók. Ér j. 39. Katinka. Dr. 40. A
Pruth vize mellett köttetett békesség. (Az előbbinek 2 -ik rés e. ) 41. Az erősen meg-
feszült húr elpattan . Ér. j 42. A fogoly. V. j . és A tengeren való tavaszi sétálás (v.
A szélvész.) Ballet. 43 . Szaliszbury Adelhaid . Sz. j . 44 Themistokles. (Metastasio. )
45. Aurora. Ér. j 46. (L. 42. ) 47. Megfordult a kocza. V. j . 48. Az újhold
vasárnapi gyermek. Op. 49. (U. az.) 50 Abellino . Dr. 51. A ternó. V. j. A
chinai ünneplés . Ballet. 52. (L. 24.) 53. Gianetta San Fiorenzo . Ér . j . — 54. (L. 51.)
- 56. A nap szűzei. Ér. j . -
55. Eduárd Skocziában v. Egy szökevény éjszakája. Dr.
57. General Slenszheim . Ér . j . - 58. Artaxerxes. Sz . j . 59. A szoros igazság és ke-
gyelmesség. Ér. j .
 143

udvar kerületje egy szökőkúttal, a hová a császári pár a néptől követtetik

és megvárják, mig amazok megmosdanak, azután jönnek a papok és az
esketés megtörténik, melyre a figuránsok örömtánczot járnak ; ennek vége
lévén, előjön az udvari bolond és egy idegen szépet jelent bé, ez eléhozat-
tatik, kit a császár megszeret, az asszony ábrázatján lefüggő fátyolt fel
akarja hajtani ; de ez mindeddig nem engedi , míg a császár megigéri,
hogy a mostani párjáról lemond és őtet veszi feleségül , a mely minek-
utána megtörténne , a figuránsok ezen a hirtelen lett változáson való

csodálkozásoknak jelét adják és a felvonást egy kontratánczczal végzik

árnyéktartókkal . III. felv. a nap templomában foly, melyben a császár
áhitatosságát végzi és a második feleségével összeadatja magát ; erre bé-
lép a volt felesége , kinek bájoló szépségétől a császár elragadtatik. Ábrá-
zatját akarja meglátni, de amaz ellenzi ; azonban minden mesterségét meg-
veti, hogy a császár szívét maga részére hajtsa ; ezen czélját el is éri,
mert a császár házasságot igér néki, mely minekutána megtörténne, fel-
fedezi ábrázatját . Ekkor látván a császár, hogy megcsalattatott, bámúl és
dühösködik, de végre sok hizelkedések után mindkettőjükkel megbékél és
hármas tánczot járnak. Azután következik egy kontratáncz csörgő dobokkal,
melynek végével az egész balletnek is vége « . (Színl . 1805. ápr. 5 ) .
Ez az első ballet tartalma, s mert az effélét, noha hibásan , fejlett
színházi viszonyok mértékéül szokás tekinteni, azért adtuk elé . E balletek
azonban bizonyságai, hogy a követelmények kezdtek tulságosak lenni ;
a közönség nem elégedett meg a színdarabokkal, válogatni kezdett ;
csiklandóbb eledelekre, fényesebb kiállításra, új díszletekre vágyott. Ennek
főoka épen az volt, a minek a kolozsvári színészet főképen köszönhette
eredetét, t. i . hogy oly főurak buzgolkodtak érdekében , a kik a külföldön ,
kivált a Bécsben látottakhoz legalább hasonlót kivántak. Ugyanez okozta
azt a törekvést, hogy mentől nagyobb s az akkori Kolozsvárnak minden-
esetre igen nagy színház építésébe fogjanak, mely ne legyen kisebb és
szegényesebb a Schikanederénél Bécsben. Most, mikor 1805-ben már ma-
gasan álltak a színház falai s az adományok hihetetlen arányban folytak
be a buzgolkodók már látták magok előtt a rövid időn megnyiló pompás
színházat ; a színészek szogatlan buzgalommal dolgoztak ; a bizottság meg-
kettöztette figyelmét ; a Kolozsvárt mind nagyobb számmal telelő főurak
egész érdeke a színház felé irányúlt s így jött létre ez a virágzó téli
idény, melyet 1805 6-ban hasonló követett. Ámde midőn 1806 -ban már
világos lett, hogy a színház a közel jövőben nem lehet kész s a megnö-
vekedett társúlatnak meg kellett oszolnia : ez egyszersmind feltétlenül
hanyatlást s elkedvetlenedést okozott közönségben és színészekben egyaránt,
minek mintegy természetes következménye lőn utóbb a német színészet
meghonosodása.
 144

Természetesen a pártfogók számára rendezett díszeléadások, a vörös

vagy vegyes nyomású színlapok megszaporodtak, Seltzer János karnagy
vezetése alatt egy teljesebb zenekart szerveztek s a kedveltebb énekes víg-
játékok vagy operáknak és nagy operáknak nevezett énekes darabok eléadásai
számosabbak lettek s az új díszleteket gyakran a színlapok is kiemelték.
Ünnepi eléadások voltak : 1804 decz . 6 -án b. Jósika Miklós tisztele-
tére A vendégi jus (Ziegler) új díszletekkel ; ¹ 1804 decz . 26-án gr. Bánffy
György korm. születése napján Regulus, új díszletekkel ; 1805 febr. 18 -án
ifj. b. Bánffy Susánna tiszteletére Mária, világítással és karénekkel ; 1805
márcz. 12 -én gr. Bethlen Gergely tiszteletére Az igazság jutalma (Kotzebue) ;
márcz . 19 - én Palm Jozefa nevenapján A Pruth vize mellett köttetett békes-
ség ; ápr. 24-én, a kormányzó nevenapján, Eduárd Skotziában (Kotzebue )
világítással , kettős tánczczal e czím alatt : A háládatosság áldozatja.
Kiemelendő még nehány bérletszüneti előadás, néha fölemelt helyárakkal,
köztök 9 énekes játék, 2 egészen új , melyek egyikét ( Salavári Fankó) a
karnagy szerződéséből kifolyóan állította össze. A csörgő sapka eléadása-
kor el is mondja a társaság, hogy mindenkép a közönség tetszése meg-
nyerésén működik, bizonyítják ezt » a már jó móddal és nagy költséggel
rendbe hozott változásai (díszletei) a játszó színnek és sok egyéb ujítások
is « . Ezzel vagy hasonlóval igazolják a bérletszüneteket vagy mérsékelten

1 » I. felv. Kösziklás erdő, esthajnal, a kunyhónak egy része látszik, a kastélyhoz

meredek kösziklagrádics vezet. II . felv. Szola a kastélyban, későbbre más nagy palota .
III. felv. Előbbeni palota, azután szoba. IV. felv. Szoba a kastélyban, későbbre temetkező
hely stb. V. felv . Szoba, azután bajvívás helye sorompóval. a közepén két személyre való
magas ülés, a szín mélységében a mái nap tiszteletére készült bizonyos festés, az egész
játéknak vége után pedig csakugyan tiszteletünk tárgyát illető karének fog énekeltetni « .
2 Ilyenek voltak : 1804 nov. 22-én A burgundiai gréf; 1805 jan. 5-én Othello. (E
jegyzettel : » Esméretes, hogy Sh .-nek nagy lelke a régick által keményen meghagyott
törvény- szabásokhoz, melyek szerint a történeteknek egy dramatica előmutatásban 24
órákon fölűl terjedni nem szabad, magát köttetni nem engedte ; onnan vagyon, hogy az
1 -ső és 2 -ik felv. közben, mely idő alatt a dologhoz tartozó személyeket Cziprusba útazni
hagyja, hosszabb időtöltés kivántatik« . ) Othellot Sáska s Jagot Kemény játszodta. Továbbá :
1805. jan. 12 - én Silavari Fankó v. A falusi vőlegény, egészen új farsángi igen mulatságos
én. j . 2 felv -ban ; febr. 27-én Regulus, hihetőleg Wesselényi tiszteletére, ki Kolozsvárt
volt akkor ; márcz. 5 -én Csörgő sapka, igen mulatsigos nagy opera ; mírcz. 8-án Musi-
kalis akadémia (zenei egyveleg); márcz . 26 és ápr. 2 - án A fogoly s A tengeren való ta-
vaszi sétálás (anglus ballet 1 felv. egészen új dekoratiókkal és köntösökkel); ápr. 6- és
7-én Az újhold vasárnapi gyermek, cgészen új nagy opera ; ápr 16-án A terno v. j. , A
chinai ünneplés (nagy ballet 3 felv. , » a köntösök és decoratiók újake) ; végre ápr. 27 -én
(General Slenszheim), 28 (Artaxerxes) és 30-án (A szoros igazság és kegyelmesség) a
három utolsó eléadás .
3 Ez alatt azt értik, hogy a fejlődő kényelem kedveért 1805. márcz. 5 -től a néző-
tért megjavították, a volt 3 -ik hely járóútakká lett s így megszünt . E szerint zártszék 30 ,
1 - ső hely 21 kr. lett , a 2 -ik helyet eltörölték.
 145

emelt helyárakat. Igy midőn egy Musikalis akademiá-t adtak, nagyobb

helyárakkal , ezt azzal is indokolják a költségesebb kiállítás mellett, hogy
a még szükséges hangszereket akarják meghozatni s e végből kettőzte-
tett pártfogás « -ra kérik a közönséget. Az utolsó eléadást a szabályok ér-
telmében a nyugdíjalap javára adták ; a bemenetel árát » nem a szoros
igazság, hanem a kegyelmesség útján fizettetni alázatosan kérik « s egy-
szersmind szokás szerint ünnepélyesen elbúcsúznak a publicumtól.
E télen a tagok is lényegesen megszaporodtak. 1805 jan . 6 -tól Lefevre
Terézia újra szerződött, a ki 1804 máj . 21 óta kimaradt ; új női tagokúl
léptek be Szikszai Julis, kinek nevét 1804 decz . 27 óta és Csatt Juliska,
kinek nevét 1805 jan . 19 óta találjuk a színlapon ; továbbá u . e naptól
fogva lépett be Kovács János és újra szerződött Benke József ; e mellett
gyermek-szerepekre találjuk Simén Ágnes és Sáska Biri nevét s részt vett
időnként az eléadásokon 3-4 idegen.
A társulat csak 1805 máj . 7-én indúlhatott M.-Vásárhelyre a substi-
tutus provincialis commissarius, Pákei János által a szokott módon kiren-
delt 6 szekeren ; mert a gubernium magánosoknak fuvar adatását meg-
tiltotta s a bizottságnak igazolni kellett, hogy ő az ország kiküldötte s
így közügyet szolgál . Máj . 12 -én kezdvén meg eléadásait Kotzebue
Kelepczéjé-vel, ¹ jul . 21 -ig, tehát 72 napig maradt M.-Vásárhelyt, tartván ez-
2
alatt 41 eléadást. E pár hó épen oly jól sikerült, mint a kolozsvári tél,

1 Megjegyzendő, hogy Vásárhelyt minden évben a deszkaszínt sok rongálás érte a

körülte tartott heti- és baromvásárok, ott kóborló sertések miatt. Továbbá nagy zajt csináltak
körülte a gyerekek , kiknek távoltartására minden este 6 katona is kellene . Ezért 1805-ben Ernyi,
mint perceptor, kérte a helyi bizottságot, hogy a színt keríttesse be. G. Teleki Lajos elnök
és Nagy Sámuel jegyző 1805 jul . 1 - én folyamodtak is a tanácshoz , hogy e kerítéshez fiatal
cser-sasfákat adjon a város erdeiből ; de a tanács, malmokhoz , hídakhoz és középületekhez
kellvén a fák, megtagadta. Kéri egyszersmind a játszóhely két évi elmaradt taxáját s je-
lenti, hogy azon teleknek, melyen a szín fekszik, a város felőli részét el szándékszik adni;
de a szín helyét s a mi azon túl van, megtartja. (767/1803 . Vár. lvt )
Műsor : 60. Kelepcze. V. j. - 61. Az esméretlen atyafi. V. j . 62. Szaliszbury
Adelheid. Sz. j. - 63. A rágalmazók. Ér. j. - 64. A fogoly. V. j . A szélvész. Ballet.
65. Az indusok Angliában. V. j . 66. A szerelem gyermeke. Ér. j . 67. Az arany idő.
Én. j. 68. Clavigo. Sz . j . - 69. A nagy zűrzavar. V. j. 70. A különös nagybátya.
V. j. 71. Papeli . Ér. j . -- 72. A ternó. V. j ., Majalis falun. Ballet. 73. Mit tehet
néha a bankóczédula . V. j . - 74. Megfordult a koczka. V. j . - 75. Csupa kompliment
és szél . V. j . 76. A lantosok . Én j . 77. Az anyai kép. V. j. - 78. Az igazság ju-
talma. Ér. j . A háládatosság jutalma . Ballet . 79. A chinai ünneplés. Ballet. 80. La-
naszsza . Sz. j. -- 81. Fenn az ernyő, nincsen kas. V. j. 82. Az égi háború. Én. j.
83. Az erősen megfeszült húr elpattan . Ér. j . 84. A formenterai remete. Én . j . 85.
Az udvari pagé pajkosságai. V. j. - 86. Szegénység és nemes szív. Ér. j . -- 87. Az
epigramma. V. j . 88. A csörgő sapka. Opera. - 89. A boszorkányok táncza a Gellért-
hegyen. Némajáték ( » sok masinériákkal és nevezetes decoratiókkal « .) -- 90. A burgundiai
gróf. Ér. j. 91. A megszabadulás napja . Ér. j . 92. A rosz kedv . Ér. j . --- 93. A
ΙΟ
 146

s gr. Teleki Józsefné (gr. Teleki Zsófia) nevenapján , gr. Haller Gábor
táblai elnökké beigtatásakor (aranybetűs színlap, adták Az igazság jutalmá-ť)
junius 10-én, gr. Bethlen László név- és Teleki Mihály születésnapján
(jul. 13.) egymást érik a díszelőadások, nem számítva a többi, Kolozsvárt
is előadott új darabot és balletet. Gr . Teleki Mihály iránt különösen ki-
fejezi a színlap a társaság háláját, midőn így szól : » E mái nevezetes
ünnepnapon (mely minden igaz hazafi előtt méltán fontos) a nemzeti játszó
társaság is minden kitelhető igyekezetét arra fordítani igyekszik, hogy ez
alkalmatossággal örömének jelét adhassa « . Volt tehát illuminatio és kar-
ének «< is ; egyszersmind gr. Tholdalagi József » ez ünnep nagyobb díszére
egy egész új , igen drága első kortinát « készíttetett. Ugyanitt három új darab
s Reinwarttól máj . 31 -én A majális falun v. bosszantsuk a vénet cz . ballet
és jun . 25 -én ismeretlen szerzőtől egy nagy némajáték kerültszínre A bo-
szorkányok a Gellérthegyen v. Pirot, a nevetséges kukta (3 felv.), melynek tar-
talmát a színlap közli s a maga nemében szintén első a magyar színpadon .
A színlap szerint jul . 16-án kellett volna végezniök a vásárhelyi idő-
zést ; de a nagy esőzések miatt nehány napot késniök kellvén , jul . 21 - én
a pártfogók kivánságára színre került Az újhold vasárnapi gyermek¹ s így
tértek vissza Kolozsvárra, hol, mielőtt Debreczenbe indúltak volna, meg-
álltak négy eléadásra . » Keresztül útazván anyavárosunkon , mond a színlap ,
szerencséjének tartja a j . társ . ha itt mulatásának rövid ideje alatt egy-
nehány játékainak eléadásával a nagyérdemű közönségnek gyönyörüséget
és időtöltést szerezhet, melyet mindenkor fő kötelességének tartott, és ez
úttal is igyekezni fog , hogy annak eleget tehessen « . *
Innen Zsibóra menvén b. Wesselényihez, ott több napot időztek s
a szerződések új formáiról vagy megújításáról is volt szó, legalább né-
mely tagokra nézve . Igy ismerjük Seltzer János zenészét (correpetitor),
mely szerint havi 20 frtért megújítja szerződését, viszont a Jantsó Pálét,
a ki havi 35 frtért szerződik mindaddig, míg br. Wesselényi marad az
igazgató ; de fentart 2 heti szabadságot bármikor és nyáron egy hónapot.³
Debreczenben 1805 aug. 9-től okt. 13-ig (65 nap) tartottak 33 elé-
dást, ' s itt töltötték az augusztusi és októberi vásárok idejét. Itt 1804-ben

nagy atyafiság . V. j . 94. Katinka . Dr. -- 95. Juliska. V. j . 96. Eduárd Skócziában .
Dr. - 97. A boszúkivánásból lett haramia . V. j . 98. Salavári Jankó . Én . j . 99. A
korszikaiak Magyarországon . Dr. --- 100. Az újhold vasárnapi gyermek. Op .
1 Ebben az évben nyomatták először a színlapokat M. -Vásárhelyt .
2 Az eléadott darabok : 101. Újhold vasárnapi gyermek . É. j. 102. (Hiányz .)
103. A csörgő sapka. Op. -- 104. Regulus . Sz. j . (Jul. 26—29-ig.)
3 Mindkét szerződés a zsibói levéltárban, amaz keltezve 1805. aug. 1 - én , emez aug.
1 -ről és aug. 30-ról Kolozsvárról. Jantsó egy másik szerződése 1805 máj . 1 -ről 30 frtrój
szól. Szinnyei : Magy. írók élete.
4 Műsor : 105. Virtus próbaköve a szerencsétlenség . Ér. j. 106. Szerelem gyer
meke. (?) V. j . - 107. Minden lépésben egy botlás . V. j . ---- 108. Az arany idő, Én.j.—
 147

nem voltak színészek ; de történt az a fontos esemény, hogy 1804 aug.

25 -én Dedtnai Burián Sámuel , a gr. Károlyi-család regense, levelet írt
Meszena Sándornak, Debreczen polgármesterének, tudatva, hogy » özv. gr.
Károlyi Józsefné a magyar nyelvnek gyarapítására és terjesztésére a magy.
j . társaságnak kedveskedik egy egész theatrumhoz tartozó eszközökkel,
melyek ennek előtte a megyeri uradalomban a grófi család tulajdon mulat-
ságára szolgáltak « . Ezek Pesten a gr. Károlyi- háznál vannak s felhívja a
társúlatot, hogy a házfelügyelőtől vegye át. Tehát az ajándék a kolozs-
vári társúlatnak szólt ; de Meszena Sándor Burián útján fölkérte a grófnét,
hogy ám adja a díszleteket a j . társaságnak, de oly föltétellel, hogy Deb-
reczenből el ne vihessék őket , mibe a grófné Bécsből 1804 nov. 7-ki vá-
laszában bele is egyezett ; >>
mert teljes reménysége van, hogy ns . Debre-
czen városa (a hol vásárok alkalmatosságával oly nagy gyülekezet vagyon )
nem sokára az állandó j . színről is hathatós rendeléseket tenni fog. <<
Ehhez képest Wesselényi igen helyesen azt tartván , hogy e szerelvények
első sorban őt illetik, 1805 nyarán elküldte Benke Józsefet Pestre, hogy
őket vegye át, kinek ott szemébe tűnt a gyönyörű ruhatár, melyet a
grófné nem ajándékozott volt oda . Ekkor ő ezt is elkérte Buriántól s jul .
30 -án két leltár mellett mindent átvevén, a decoratiokat 3 , a masinákat
4 szekeren lehozta Debreczenbe, a mi 429 frt 10 krba került s ez össze-
get 1805 okt . 14-én a város fizetvén ki, mindent s tehát a ruhatárt is ,
magáénak tekintett, noha a ruhatár épen külön ajándék volt. A maig
meglevő jegyzék szerint állt az egész 71 német színdarabból, 45 sz . a.
felsorolt decoratiokból, 122 p. a . leírt » köntösök « -ből, 10 p. a. leírt masi-
neriából (28 oldaldíszlet húzásához való kerekes mű, 5 vastengelyű hen-
ger, 12 gerenda, kerekek, gyaloghintó, lánczok, hajó stb. ), melyeket » pro

109. Eső után napfény süt . Ér. j . 110. A hármasok. V. j. 111. Az újhold vasárnapi
gyermek. Op . - 112. Ignez de Castro. Sz. j. 113. A korszikaiak Magyarországon . Dr. -
114. A nagy zűrzavar. V. j . --- 115. A természet leánya. V. j . 116. Mit tehet a bankó-
czédula. V. j . 117. Az égi háború . Én . j . 118. A testvérek ellenkezése. Ér. j .
119. A lantosok . Én. j . - 120. A politikus csizmadia. V. j 121. A formentérai remete
Én. j. - 122. A boszorkányok táncza a sz. Gellérthegyen . Néma j . 123. A kelepcze
V. j . 124. A pápeli. Ér. j . - 125. (Hiányz.) 126. Zsák meglelte foltját. V. j . — 127 .
A csörgő sapka. Op . - 128. Aurora . Ér. j . 129. (Hiányz.) - 130 A világ hangja és
sziv jósága. V. j . 131. Salavári Jankó . Én, j . 132. A pecsétnyomó. Ér . j . 133.
Az idegen. Ér. j. 134. (L. 127.) 135. Katinka. Dr. 136. Regulus . Sz. j . -- 137.
(Hiányz.) 138. A helytelen szemérmetesség. V. j . ( Illuminatio, karének.) Itt Kotsi és
Kotsiné okt. 7-ig szabadságon lévén , Ernyi volt addig a director.
1 Ez a kifizetés úgy történt, hogy 1805. okt. 9- én Halmágyi b. Wesselényi nevében
a tanácstól újra bérbe kérte a színházat s meghatároztatni kivánta a szóban levő szerel-
vények használata módját. Erre felelte okt. 14-én a tanács, hogy kifizeti a 429 frt 10 kr.
lehozatali díjt s ez által a szerelvényeket birtokába veszi s egyszersmind a bért 150 rfrtra
emeli. Wesselényi ezt elfogadván, ezzel a város tulajdonjogát ő is elismerte .
10*
 148

usu « 1805 aug. 16-án jegyzék szerint átvettek Ernyi Mihály (director) ,
Benke József és Simonffy György játszók.¹
Ennek az ajándéknak volt eredménye a debreczeniek új buzgalma a
színészet iránt , mely 1798-1803 -ig annyira alább hagyott, hogy az 1802-ki
deficit miatt színészeink 1803-ban csak rövid ideig ültek ott, 1804-ben ki
sem mentek s 1805 -ben sem szívesen engedelmeskedtek Wesselényi rende-
letének, hogy Debreczenbe utazzanak.
Visszatértökben legalább is 10 napot töltöttek színészeink Zsibón
Wesselényinél, nem egy eléadást tartván a nagy ebédlőben s így Kolozs-
várt csak nov. 9- én kezdték meg eléadásaikat Galotti Emiliával (» Irta a
2
nagy Lessing ) s tartottak 1806 máj . 5 -ig ( 177 nap) 91 eléadást. Elé-
adtak 9 új művet ; de csak egy énekes darabot (Méhul-tól A két róka
»
>>mulatságos nagy operá « -t 2 felv. ) 1806 febr. 14-én. Az új darabokban az
volt a fő akadály, hogy nem igen kaptak alkalmas műveket. Erre czéloz
a színlap is, midőn 1805 nov. 12-én ezt írja : » A nemz. játszó társaság
meghivú minden hazafiakat s hazaleányait, a kik a játékok fordításában
gyönyörüséget éreznek, vagy az institumot e részben segíteni méltóztat-

1 Az összes adatok Vár. lvt. Debr. külön csomag és Debr. vár. egyet. leírása.
529. Ernyi 1806 -ban a ruhatár nagy részét jegyzék szerint Szegedre s onnan Pestre vitte ,
u. m . 59 drb régi német, 17 mostani, 11 török, 11 római » köntöst , 53 uniformist s 96
drb különfélét. Ernyi kelet nélküli elismervénye u. ott. Ezekből annak, a mi megmaradt,
jegyzékét 1809 aug. - szept. havi összeírásból 1. Bayer Adatok. Irod. tört. közl. I. 287.
(1-55 sz. a.)
Műsor 1805-ben : 139. Galotti Emilia. Sz. j . 140. Az epigramma. V. j . - 141.
Az igazság jutalma. Ér. j . - 142. A világ hangja s a szív jósága. V. j . - 143. Gr. Essex .
Sz . j. - 144. A gyűrű második része. V. j . - 145. A miniszter. Ér. j . 146. A csörgő
sapka . Op . - 147. Hamlet. Sz. j . 148. A két Klingsberg . V. j . 149. A helytelen
-
szemérmetesség . Ér. j . 150. Az udvari page csintalanságai. V. j . - 151. A templariusok.
Vit. j. - 152. Az égi háború . Op . - 153. Az egyiptomi út. V. j . 154. Gr. Benyovszky
Ér. j. 155. A szerecsen rabok. Sz. j . ― 156. (L. 142 ) ― 157 . A két férj felesége.
Ér. j. 158. A jó barátok . Ér . j . -- 159. (L. 151.) - 160. Eulália és Mainau. Sz . j .
161. A parola . V. j. --- 162. A fortély és szerelem . Sz . j . (Schiller . ) - — 163. A lantosok . Én .
j. 164. A fejedelm nagy lelke . Ér . j . - 165. A testvére ellenkez . É . j. 166. Az
ek k ése r
újhold vasárna gyerme . Én . j . -- 167. Elfride . Sz . j . — 168. A nagy zűrzavar . V. j . = = 29.
pi k
1806 -ban : 1. (Hiányz .) 2. A nap szűzei . Ér . j , ―vy 3. Rolla halála . Ér . j . - 4. A ke-
lepcze . V. j . - 5. A kontrak . Op . 6. A gyermek szeretet ereje . Ér. j . 7. Az
tus i
indusok Angliáb . V. j . - 8. Móritz bátya . V. j . - - 9. A házasul . V. j. 10. A
an andók
szerele m . É . j. II . A korszika M . D 12. Mit tehet
mnek egvallása r - iak agy-arországon r.
néha a bankóc édula ? V. j . 13. A napszám . Ér . j . 14. A vízeszüség és barátság.
os
Ér . j. 15. Alexina . Ér . j . - 16. A politiku csizmadi . V. j. xxx 17. Az Ozmondok.
s a
Dr. 18. Minden lépésben egy botlás . V. j . - 19. Zsák meglelt foltját . - V. j. 20.
- e
Minden lévben kanál. V. j. 21. A hármasok. V. j. 22. A két róka. Op . (Méhultól. )
23. A borostyánkoszorú . Vit. j. 24. (L. 139.) 25. (L. 22.) -- 26. A két úr szolgája .
V. j 27. A házasságszerző prokátor. V. j . ― 28. Mária. Vit. j. 29. Erőszak és
történet. V. j . - 30. Katinka . Dr. - 31. A pápeli. Ér. j . - 32. A rosz kedv. V. j.
 149

nak, hogy a fordított játékaikat a társaság bibliothekájába beadni ne ter-

heltettessenek « .
Az eléadások közül nevezetesebb volt a Bánffy György kormányzó
tiszteletére adott 1806 ápr . 24 - én, mely alkalommal volt karének, » oratzió « ,
végül néma képlet, melyben Astrea és a haza geniusza tartották kétfelől
a kormányzó mellképét, amaz a másik kezében mérleggel, emez égő szív-
vel s körül a 9 múzsa . A képet tartó oszlop e felíratot hordta : » Édes
dolog ugyan meghalni a hazáért, De édesb oh mégis élni ő javáért « .
E mellett gr. Bethlen Ferenczné (b . Bánffy Zsuzsánna) nevenapján , 1805
febr. 20-án adták A borostyán koszoru-t, márcz . 10-én » a vitéz nemes szé-
kely ezred megtiszteltetésére « ugyanazt ; márcz. 19-én Palm Jozéfa neve-
napján Viktorina vígjátékot, illuminatióval és karénekkel. Ballet, némajá-
ték nem adatott, habár Reinwart ez évben is tag volt ; csak kisebb tán-
czok fordúltak elé egyszer-másszor. Új tagokúl csatlakoztak a társúlathoz
Csutak Antal 1805 decz. 14-től, Mohai Sándor 1806 ápr. 12 -től, Kántor
Gerzson 1805 nov . 17 -től .

33. (L. 146.) 34 (L. 23.) - 35. (Hiányz.) 36. Bolai Anna (Boleyn .) Dr. -- 37.
Victorina. v. A jól tétel uzsorát hoz . V. j . - 38. A formenterai remete . Én. j . 39.
- 41. Az arany idő . Én . j . --- 42. Az invalidus.
(Hiányz ) -- 40. A rágalmazók. Ér. j.
V. j . 43. Megfordult a koczka . V. j . 44. A pénzgyűlölő . V. j . 45. A havasi ju-
hászleány. Én. j . - 46. A sakkfigura. V. j . 47. A reversalis . V. j . - 48. General
Slenszheim. Ér. j . - 49. A Guisgardi grófok. Dr. 50. A második Gaszner. V. j . — 51 .
A megszabadulás napja. Ér. j . -- 52. Az elszöktetés. V. j . - 53. (L. 151 , 159.) - 54.
Az elcserélt útiládák . V. j . ― 55 A postaczug. V. j . --- 56. (Hiányz .) 57. Gróf Valtron.
Ér. j . - 58. A csörgő sapka. Op. 59. Eduárd Skotziában. Dr. - 60-62. (Hiányz .)
 IV. FEJEZET.

Az állandó színház építésének ügye 1807 - ig.

Telekvétel Szacsvaytól . Szerződés. Nehézségek a telek átvételében. Per Szacsvay

ellen . A per különböző jelenetei . A bizottság nem éri végét. A »zöld könyv « .
A gyűjtő tagok felhívása . Az adakozók kimutatása. A színház terve. Szerződés
Alföldi vel. k
A színház telkéne megvéte léről a szerződ és . -- A vásárló k szerződ ése
egymás közt. Az öt hazafi jegyzőkönyvi nyilatkozata. Az építés megkezdése 1803
őszén. -- Czicziri számadása 1803-ról. Építkezés 1804-ben . Felszólítások gyűjtésre . ―
Az 1804 évi számadás . Az 1805 évi építkezés és számadás - Építés 1806-7- ben s
számadás e két évről. Összes kiadás. - A még szükséges összeg . Gróf Rhédey
Ádám javaslata . A páholyvételre fölszólított hazafiak. - E felhivás tartalma. A Wes-
selényihez küldött levél. Wesselényi válasza. — A ki nem elégítő eredmény . Az
építés egyelőre abban marad .

Láttuk az előbbiekben, hogy az állandó színház terve már 1793 -ban

foglalkoztatta több formában színjátszóinkat s az 1794/5 . évi országgyűlés
is az állandósítás első feltételének az épületet tekintette . Úgy látszik, hogy
az ekkori tervekben említett ingyen telket utóbb a bizottság nem kapta
meg a várostól ; ezért midőn 1801 -ben az előbbi évek sikere s a Pataki-
ház terhes bérlete miatt elhatározta a színház építését, az általános gyűj-
tésen kivül első sorban telket vett. Megfelelő helyet a belvárosban csak
nagy áron kapván, némileg elhirtelenkedve Szacsvay Sándortól, az írótól
vett egy telekrészt a gyűjtés első 1000 frtjából, ezzel is akarván az ada-
kozásra a buzgóságot növelni .
Szacsvayval a szerződést, mint ezt az eredeti példány tanúsítja , Fricsi
Fekete Ferencz kötötte meg 1802 máj . 27- én Széplaki P. Horváth Miklós
és K. Hatolykai Páll András , » Kolozsv. v . fő notariusa « előtt. Érdekes
bevezetéséből megtudjuk, hogy Fekete a maga, b. Wesselényi és gr. Bethlen
Farkas nevében járt el ; továbbá, hogy mert >> a nemzeti játékszín építé-
sére ... a belső városban alkalmatos helyet a theatrum költségeinek még
 151

igen szük volta miatt jutalmason és olyan áron nem találhatott, ... mely
a következendő építésre kellető költségnek megszerezhetését bizonytalan
állapotba ne hozta volna : tehát elvégezte , ... hogy avagy csak a város-
kapuhoz közel vásároljon ... helyet, mely végre kéré Léczfalvi Szacsvay
Sándor urat, hogy a maga veteményes kertéből szakasztana e végre « 14
német öl széles és a hegy felé 21 öl hosszú területet, mely a Kül-Torda-
utczában, a régi tordai kapúval csaknem szemben feküdt a mai Biasini-
fogadó helyén s érte 1000 frtot Fekete azonnal le is fizetett.
Mivel a színház nem e helyre épült, a szerződés további pontjait akár
említés nélkül hagyhatnók ; de röviden ki kell térnünk e vásár részleteire ;
mert érdekes világot vetnek Szacsvay észjárására, türelmet kipróbáló hu-
zakodásaira, melyek nem hagyhatnak hidegen, midőn benne egy irodalom-
történeti alakról is van szó . Úgy látszik, hogy Fekete, mint a kir. tábla
bírája, ismerte a maga emberét ; ezt mutatja a szerződés körültekintő rész-
letezése. Ugyanis a 2. pont kötelezte Szacsvayt, hogy ha a színház telke
felől építtetni akarna, jelenlegi háza mélységének megfelelő oly magas
ablaktalan falat (tűzfal) tartozzék emelni, hogy átlátni ne lehessen , melyet
a bizottság kiegészít 11 , láb vastagságban ( 1½2 öl m . ) a megvett telekrész
végéig. E faltól a bizottság a színházat 1¹ ölre kezdi építtetni (3 p .) ; de
ablakokat nyithat ez oldalra is (4 p .) ; viszont ablakokat alkalmazhat a telek
hegyfelőli végében is a Szacsvay kertjére (udvarára nem), még akkor is, ha
mellékhelyiségeit épen a határra építtetné is. (5 p . ) Ha a színház nem oda
épülne, a bizottság a helyet korcsmán kívűl bármire használhatja . (6 p .)
Októberig a tulajdonos tartozik kiüríttetni az eladott részt és ha a bizott-
ság addig is ott meszet akarna oltatni, azt szabadon teheti. (7 p.) Mint-
hogy az építendő színház hegy felé eső része a színpad perspectivája miatt
nyitott lesz, ennek eleibe Szacsvay a saját telkére sem építhet semmit,
söt ott álló aszalóját is elviteti, mely helyett a bizottság hasonló nagy-
ságban másikat építtet. Sőt ha az eléadás úgy kivánná, kertjének e részére
gépek és díszletek is állíthatók, a színészek ott járhatnak az eléadás alatt ;
de az esetleges kár megtéríttetik. (8 p. ) Szacsvay a helyért, mint jogos
eladó, szavatosságot vállal.¹
Ezt a telket a bizottság soha birtokába venni nem tudta . Eljött t. i.
1803 , a színház más telket kapott ; Szacsvay tehát a telekrészt nem ürít-
tette ki ; talán a bizottság sem sürgette eléggé. Végre 1804 máj . 8-án
> instructiot adatott Lapka János szolgabírónak Szacsvay megintésére,

1 Aláírták : Széplaki P. Horváth Miklós, K. Hatolykai Páll András . Ezután Szacsvay

kezével írva következik : » Ezen vásár és alkalomnak annál nagyobb erejéűl és bizonysá-
gául, magunk is ennek nevünket alája írjuk, és ennek szentül lejendő megállására ma-
gunkat szokott pecsétünk ide lett tétele által is kötelezzük. Ao die locoque ut in prae-
missis. Fricsi Fekete Ferencz . Léczfalvi Szacsvay Sándor.
 152

hogy ha 8 nap alatt át nem adja, a szerződés értelmében törvényesen

kijárattatja s általveszi a telket. Szacsvay elolvasván Lapka elött az intést, így
szólt : » Értem , párt kivánok « . A kimérés nagyobb pontossága végett aug.
3-án a bizottság a városi tanácstól is biztosokat kért, mely aug. 22 -én
kiküldte Ágoston Márton , Darkó Dániel tanácsosokat és Lukács György
v . aljegyzőt. Midőn azonban 1805 máj . 9- én e biztosok s a szinházi bizott-
ságtól Sala Sámuel kiszálltak Schütz Antal mérnökkel (provincialis geo-
metra) a kimérés végrehajtására, Szacsvay protestált s azt mondta : » hogy-
ha a vásárról költ kontractusnak pontonként mindenekben elégtétetik, ha
t. i. az általadandó helyre a régi elintézett czél szerint theatrum építtetik,
úgy a kivánt helynek kiméretését s kiszakitását s elfoglalását legkisebben
sem ellenzi « ; de ő tudja, hogy ez már másutt épül, tehát 3 nap múlva
írásban , benyújtandó okokból főbírói pecséttel eltiltja a végrehajtást.
Nem volt más mód, mint várni s jegyzőkönyvre venni Sala Sámuel
tiltakozását, melynek fő lényege az , hogy ő felajánlja a szerződésnek a
bizottságot kötelező összes pontjai végrehajtását, csak Szacsvay adja át
elébb a telket ; különben kikötötte a lefizetett 1000 frt kamatainak s minden
költségnek megtérítését ; mert könnyű volt belátni, hogy Szacsvay csak pert
és húzavonát akar e kicsinyes és ravasz kötekedésekkel . Ez sikerült is neki .
A bizottság, melynek más dolga volt, a következő lépést Sala útján csak
1805 nov. 20 -án tette meg, midőn Magyari László szolgabíró által a város
tanácsa elé perbe idéztette, hogy a letiltásnak okait adja . Szacsvay ekkor
is nyugodtan végig hallgatta, el is olvasta az idézést s hideg vérrel csak
annyit felelt : » Hallom, értem s párt (másolatot) kérek. «
Ekkor a per megindúlt ; Kozma József volt a bizottság ügyvéde.¹
Szacsvay tüstént azt a kifogást tette, hogy a bizottság nevezze meg azon
tagjait, kik a pert folytatni fogják ; hadd tudja, ki a felperes . E kifogást
a főkormányszék elvetette ugyan , de Szacsvay fölfolyamodott a kir. udvar-
hoz s így az ügy 1806 márcz. 21 -ig szerencsésen elhúzódott. Ekkor a
bizottság megsokalván a várakozást, inkább megnevezte a pár tagot, kik
ez ügyben felperesek lesznek ; de mire az udvartól a válasz lejött, ősz lett.
Ekkor újra megkezdődött a per, melynek menetét Szacsvay minden mó-
don lassítni igyekezett. Ezek elhárítása után azzal az újabb kifogással élt ,
hogy a periratok közül hiányzik az ő beadványa a fentebb leírt végrehaj-
tás ellen ; pedig, míg ez elé nem kerül, nem védekezhetik. Ezen is túl-
esvén, végre 1807 jan . 19 - én a bizottság a pert a tanács ítélete alá bo-
csájtotta ; de ez 1807 febr . 6-ig sem hozván ítéletet, a bizottság az ügy
sürgetése végett a főkormányszékhez folyamodott ; mert különben » egy
emberélete nem lesz elégséges ezen per kifolytatására « s legalább a tanács
siettesse.

1 Nov. 5 - én 3541/1805 sz . a . a főkormányszék is elrendelte a gyors elintézést

 153

A főkormányszék még az nap elrendelvén a siettetést, a tanács az

ítéletet 1807 márcz . 14-én meghozta ; de nagyon furcsán, t . i. abból indúlt
ki , hogy a szerződést a felek egyike sem teljesítette. A bizottság nem, mert
a telek kiméretése vagy átvétele előtt már más helyt kezdte a színházat
építtetni, holott a szerződés 6. pontja szerint elébb föl kellett volna a
Szacsvay-féle telekrészre építtetnie s csak azután vitethette volna el . Viszont
az alperes sem teljesítette, mert a birtokbavételt megakadályozta . Mivel
pedig alperes most nem kivánja többé, hogy oda színház építtessék, mint
elébb, hanem, hogy a telekrész maradjon birtokában és a korcsmájában
a theatrum oda nem építése miatt esett évi kárban 2-200 rfrt kárpótlást
követel ennél fogva köteleztetik alperes az 1000 frtnak kamat nélküli
visszafizetésére ; perköltségeit ellenben a bizottság tartozik visszafizetni.
Ez ellen a bizottság a kir. táblához folyamodván , ekkor Szacsvay is
fordított a dolgon , t . i. jogorvoslatot követelt, mely szerint ő mindenben
ragaszkodik a szerződés betűihez s a perfolytatás azon módjára nézve, me-
lyet az előbbi ítéletre vonatkozva ügyvédje végzett, felhatalmazását vissza-
vonva új ítéletet eszközölt ki máj . 15 - én . Ez már most abból indúl ki ,
hogy mindakét fél ragaszkodik a szerződéshez , mert ezt a bizottság, mint
láttuk, szintén kijelentette. E szerint Szacsvay tartozik kiadni a szóban
forgó telekrészt, ha : 1. a bizottság oda csakugyan köszínházat épít s meg-
előzőleg az anyag nagyobb részét a telek elé hordatja ; 2. ha e színház fel-
építésének bizonyosságáról kellő hitelű kezest állít, ki ha csak egy hónapig
az építés megszünik, rászorítható legyen az épület befejezésére ; 3. mint-
hogy végre Szacsvay onnan oltoványait egyszer már kivágatta és évekig
nem történvén építkezés , újra beültette s így úgy ez, mint az új kitaka-
rítás költségekkel jár, ezt a bizottság tartozik megtéríteni ; a perköltségek
pedig közösek.
Természetesen e még boszantóbb és megfoghatatlan ítélet ellen a
bizottság szintén felfolyamodást jelentett be ; de a városi tanács azt hatá-
rozta, hogy nem terjeszti fel . Ekkor a végzés ellen a bizottság a guber-
niumhoz, illetve ennek útján a királyhoz folyamodott, mely az ítéletnek
a kir. táblához felküldését szigorú megintés mellett 1807 május 22 - én
annyival is inkább elrendelte ; mert minden pör felterjeszthető a felek ki-
vánatára. A királyi leírat e rendelet végrehajtását Biró József és Balázsi
György főkormányszéki jegyzőkre bízta, oly meghagyással, hogy az ered-
ményről azonnal jelentést tegyenek. Ők a király nevében máj . 25 - én meg-
intvén a tanácsot, ez a következőt felelte : » Ob reverentiam mandati,
által bocsátjuk « .
Tehát a per M.-Vásárhelyre került a táblához, melynek 1810 jun .
7-én hozott ítélete lényegében szintén azon alapúl, hogy mind a két fél
tartozik, a mint maga is kijelentette, a szerződést szószerint teljesíteni.
 154

Ámde Szacsvaynak elébb át kell adni a telket s a bizottság csak azután

tehet eleget a szerződésnek. Mivel pedig a bizottság tagjai amúgy is elég
biztosítékot birnak magokban arra, hogy a szerződésnek megfelelnek, külön
kezességet állítni nem tartoznak. Továbbá a bizottság Szacsvaynak kár-
pótlással nem tartozik ; mert ő úgy is az 1000 frt vételárt azóta kamat
nélkül használja ; a perköltségek ellenben közösek. Ez az ítélet tehát a bi-
zottságra nézve volt kedvezőbb ; de a mennyiben ez is követelte , hogy a
telekre csakugyan szinházat építtessen, még pedig kőből : lehetetlen feltételt
tartalmazott. Ennél fogva ez ellen mindakét fél felfolyamodással élt.¹
E pernek végét aztán egyik fél sem érte meg. Szacsvay közben 1815
máj . 15 - én meghalt a telek háborítatlan birtokában ; a bizottság aztán egy
ideig utódaival próbált eredményre juini 1820-ban ; de sem 1000 frtját, sem
a telket nem kapta meg s így igaza lett Salának, hogy egy emberi élet
nem volt elég e per lejáratására .
Térjünk az állandó színház építésének ügyére . A bizottság 1802 jan.
17- én a gyűjtéssel gr . Teleki Ferenczet bízta meg s az adományok és
ajánlatok sajátkezű bejegyzésére egy 8r alakú zöld selyembe kötött köny-
vet készíttetett, az u. n. Zöld v. kerülő könyvet, melynek elején b. Wesse-
lényi Miklós, g . Bethlen Farkas és Fricsi Fekete Ferencz aláírásával e
felhivás olvasható :
>> Kedves hazánknak 1794-dik és 1795 -dik esztendőkben tartott országos
gyűlésében a tekintetes nemes statusok és rendek által kirendeltettünk mi
alább megirtak a magyar nemzeti játékszínnek állandóul lejendő felállítá-
sára ; és ennek gyarapítása nékünk a tisztelt rendektől kötelességűl tétetett
a szerént, a mint azon ország -gyűlésnek jegyzőkönyvében a böjtmás havá-
nak 28-dik napján 1795 - dik esztendőben, a 60-dik ülésről tett jegyzésekből
láthatni. Azon időtől fogva törekedtünk egyenes hazafi igyekezettel arra,
hogy a feljebb említett institutum érhetne gyarapodást és teljes megálla-
podást. Nem volt igyekezetünk haszontalan, mert a játékosoknak kiállítá-
sát, számos és válogatott játékoknak anyai kedves nyelvünkre lett meg-
forditását ; ugyan a játékosoknak időről időre a tárgygyal egyezőleg
alkalmatosabbakká - való tételét, ezeknek fizetését, végre a játékszín körül
megkivántatott eszközöket és köntösöket nem kevés költséggel és fáradt-
sággal a szerint pótoltuk ki, hogy még a kezdet is nemzetünk méltósá-
gának, a mennyiben csak kitelhető volt, megfelelhessen.
Már minekutána ezen bajos, de szerencsés és anyai-nyelvünk gyara-
podására nemzetünket kedves reménységgel örvendeztető kezdetnek ed-
digelé örömét látni volt szerencsénk ; megkettőztetett igyekezettel vagyunk
azon, hogy eddig tett fáradozásunk ezután is gyümölcstelen ne légyen ;
és egyszersmind nemzetünk dicsőségét nem kevéssé nevelő ezen institutum
1 L. az összes iratokat Fasc . I. AA. 1-12 sz . a. Szính. lvt.
 155

hova-tovább erősebb gyökeret verhessen . Mint minden érdemes dolgoknak

kezdete, úgy ezen kezdet is eleitől fogva nem csekély nehézségekkel küsz-
ködött : súlyos költséget okozott ebben és okoz mostanig is az, hogy sem
tulajdon helye, sem épületje a magyar játszó-társaságnak nem lévén, esz-
tendőnként 600 rh . forintokat kellett már hét esztendők alatt egy olyan
házért bért fizetni, mely nem is minden részből alkalmas a játékok elé-
adására . Minémü akadályt tett légyen csak ezen pontja is költségeinknek
az előmenetelben , kiki láthatja. Eltökéllet szándékunk azért ezen institu-
tum számára örökös helyet vásárolni és erre építeni .
Előre láttuk mi azt, hogy segedelem nélkül ezt végre nem vihetjük,
láttuk azt is, hogy a segedelmet teljes bizodalommal anyai nyelvünknek
gyarapodását sziveken viselő atyánkfiaitól kérhetjük, ___ mint a feljebb
említett jegyzőkönyvben is erről emlékezet vagyon .
Hogy azért ezen institutumnak sok időkre ható hasznát értő és érző
.
méltóságoknak és más renden lévő hazánk s nemzetünk érdemes fiainak
és leányinak feljebb megírt szándékunkat és erre segedelmet atyafi biza-
lommal kérésünket elejekben terjeszsze és általa ezen nemes tárgyra aján-
landó adományt kezéhez vegye, kértük és teljesen megbiztuk ezen leve-
lünket mutató kedves és nagy- érdemű atyánkfiát méltóságos r. sz. b. gróf
Széki Teleki Ferencz urat, felséges urunk arany-kolcsos hivét és colonellusát,
a ki maga is mennyiben légyen ezen igyekezetnek egy részről örvendetes
kezdete, de másfelől ennek elővitelére kellető költségünknek hijánossága,
bizonyságot tészen .
Szükség felett volna ezen szándékunknak hasznát eléadni, igyekez-
vén olyanok előtt szót szaporítni, a kik éppen úgy értik, éppen annyira
érzik s sziveken tartják mind azt, valami anyai nyelvünk előmenetelét és
nemzetünk dicsőségét magában foglalja, valamint magunk, kik a feljebb
jelentett atyafi segedelmet kérjük . Költ Kolozsvárt, Boldog-Asszonyhavának
17-dik napján 1802 -dik esztendőben « .
E könyvecske, mely szerint 1808-ig folytak a gyűjtések, reánk ma-
radván, részint ebből, részint a bizottság 1811 jun . 22 -ki s nyomtatásban
is megjelent számadásából, valamint g . Teleki Ferencz jegyzőkönyvéből
szabatosan meghatározható évenként is a gyüjtések eredménye, a követ-
kezők szerint : 1
1802-1803-ban. Áthozatal : 256-
1. Gr. Gyulai István 100 4. G. Teleki Ferencz . 50'-
2. B. Kemény László .. 36 5 G. Bethlen Dániel . 36--
3. G. Thoroczkai Pál . 120- 6. G. Petki János 12'-
Átvitel : 256- Átvitel : 354 .

1 A gyűjtések hol rhenens, hol magy. frtokban vannak számítva s rendesen m. fo-
rintokra átszámítva. A különbség az értékben az, hogy a rfrt 20 % -kal többet ért, tehát
100 rfrt = 120 mfrt. Jegyzékünk mfrtokról szól,
 156

Áthozatal : 354 · Áthozatal : 1876'60

7. Gr. Teleki Imréné (Igért 100-at) 50- 40. B. Bánfi György (a főispán
8. B. Dániel Istvánné ... 120'- György fia)... 30-
9. G. Gyulai Sámuelné, az ifjú .. 24 41. A b. Jósika Miklós branyiszkói
10. G. Bethlen Ádámné 60' tisztje ..... 4'80
II. Generalis G. Nemes 60- 42. Vajda, a Jósika János prae-
12. B. Bánfi László (Igért 50000 fectusa 12'
zsendelyt is beszállítva) .... 30'- 43. Ifj. gr. Bethlen Lajos 54 frt
13. G. Bethlen Gergelyné (Igért (Megadva 1805. 21 /III. ) ¹ ...
120 mfrtot) ... 60 ' 44. Az anyja részire (Igért 45 rfrtot)
14. Egy idegen (Ein Ausländerer) 7'20 45. G. Kornis Gábor ... 18 -
15. B. Kemény Simonné (Igért 100 46. Hunyad vármegye 133-
mfrtot) .... 50- 47. Hollaki István 4.80
16. Haller Jánosné .. 81 48. Valaki ... 3'60
17. Hadnagy b . Szentkereszti Istv. 6' 49. Bicze László .. 6'-
18. Gernyeszegi G. Teleki József 60 * 50. B. Radák Ádámné . 60--
19. G. Degenfeldné .... 60* 51. A püspök ..... 55 20
20. B. Alvincziné . 50- 52. Gernyeszegi gr. Teleki József
21. G. Rhédei Ádám . 25- hozott Magyarországról .... 766 80
22. B. Szentkereszti György …..... 24 53. Horváth Dániel 60
23. Igtári gr. Bethlen Sámuelné 54. Bonyhai g. Bethlen Farkas két
(1802 ápr. 27.) 300- kisasszonya .... 60 *
24. G. Teleki Lajos József.. 30- 55. G. Toldalagi László 36 .
25. G. Béldi Venczel. 32 40 56. B. Jósika János gyűjtésből be-
26. G. Teleki Mihály . 50 . adott ... 186 .
27. G. Teleki Lajos (Mihály fia) . 30' 57. Cserei Miklós ( 1803. aug. 4.) 12-
28. Kendefi József IO ' 58. Gyalakuti g. Lázár István és
29. B. Domokos Rózália k. a.. 18. József igért egy páholy árá-
30. Matskási Pálné .... 12 ban 600 frtot.
• 31. G. Teleki Mihályné (a paszmosi) 18. 59. G. Mikes Mihály 12
32. B. Bornemisza József 60' 3337
33. T. T....... 6-
34. Major b . Kemény Károly ... 24 1804-ben.
35. Vajna Miklós (Igért 120 frtot 60. G. Bethlen Sámuel, bethleni
1802 okt . 30.) . 60' (Igért 120 frtot)
36. B. Inczédi Gergely 30 - 61. Ifj . gr. Bethlen Gergely (Igért
37. Liedemann Adolf 6 . 2 év alatt 100 frtot) ..
38. Türi Lászlóné .... 60'- 62. Gr . Mikó Miklósné . 60-
39. Pogány Franczi k. a. (egy szép 63. Háromszékről (Gr. Mikes János
leány) .. 6'- utján 1804. 16/III. ) 86.66
Átvitel: 1876 60 ! Átvitel: 146 66
1 Bejegyezve a Zöld könyvbe ; de elszámolva nem találtam.
* A következő jegyzék szerint : 1 ) V. Ispán Ragályi 10 frt. 2) Márjási 5. 3) Ö. Vaji
Dánielné 15. 4) Bölcskövi 10. 5) Ö . G. Teleki Józsefné 200. 6) Br. Prónay Sándor 50 .
7) Cons Szilasi 10. 8) Cons. Darvas 20. 9 ) Dr. Szombati 10. 10) G. Keglevics Ádám 10 .
11) Glosius 10. 12 ) B. Podmaniczki József 20. 13) G. Teleki László 82. 14) B. Podma-
niczki Sándorné és menye g. Wartensleben Klári 20. 15) Gen. Beleznainé 50. 16) G. Fes-
tetich Antal 20. 17 ) B. Prónay Simon 20. 18) G. Teleki László 27. 19) B. Orczi László
50. = 639 frt. A többiről nincs kimutatás.
 157

Áthozatal : 146 * 66 1805-ben.

64. Gr. Wass Sámuel 120'- 85. G. Mikes János (Igért 120 frtot
1805. 15/II. ) .... 60-
65. Gr. Teleki Lajos ( 1804 22 /III.) 72 -
66. Marosszékről (Br . Bánffy József 86. B. Bánffy György (újból) ... 30-
útján).... 125 ' 87. Torda vm . (G. Thoroczkai Pál
220 26
67. Zsombori Elek ... 24- útján) ...
68. G. Bethlen Ádámné 120-- 88. Gernyesze gi gr. Teleki József
G. Teleki Imréné (l. 7 p. a.)¹ 50 - (Igért 1200 frtot. 1805. 27/II.) 600 *.
50- 89. Id . gr. Teleki Ferencz (27/II. ) 60 '
B. Kemény Simonné (l. 15 p . a.)
69. Zeyk Dániel (Igért még 2 évig 90. B. Naláczi István (igért 220
ugyanannyit) 12 ' - frtot s évenként ugyanannyit,
70. G. Kornis Kati k. a .. 60 ' mig a theatrum felépűl) .... 240'-
71. Teleki László , a praefectus 91. G. Mikó Miklós .... 30-
6. 92. G. Festetics György 48 0
(1804. 4 /V.) ...
G. Bethlen Gergelyné (1. 13 93. G. Bethlen József(?) 60 '
sz. 1804. 4 /V.) ... 60 * 94. G. Bethlen Miklós ( 18/III . ) .. 120 '
72. Oberl. Splényi 6 frt.² - 95. G.Petkiné, b . Kemény A. ( 27/III) 130 ° -
73. Gen. gr. Bethlen Pálné . 120- 96. G. Nemes György . 50 '
97. G. Mikes János (L. 85 sz.) .. 60'
74. Torda vármegye 533 74
98. Horváth Károly (28/IV.) .... 120 '
75. Közép-Szolnok vármegye³ ... 65-
76. B. Thoroczkai József . 65 °22 99. G. Teleky Imréné (újból. 1 /V.) 1201
77. Beke .... 9'60 100. G. Haller Józsefné 240'
97 66 101. B. Bánfi László (4/V.) ……. 100'-
78. Hunyad vármegye ..
79. Vajna Miklós (L. 35 sz . a.) .. 60- 102. B. Huszár József ( 13/V .) 36--
80. Torda vm . (Kanyó László útján) 122 ° 54 103. Alsó Fejér vm . (Pávai V. Elek
81. G. Béldi István 36- útján. 11 /VI.) ... 120'
82. Gen. b. Szentkereszti András 12'- 104. Hg. Esterházi Miklós ( 10 / VII . ) 1200-
83. G. Kornis Rozália k. à . . . . . . 4'02 105. Küküllő vm . (Apor Ferencz
útján) . . .. 112'80
84. Egy gyermek I'98
106. Apor Ferencz .. 24
1973 42
Átvitel : 4203 '06

1 A Zöld könyv-ben 60 frt áll .

2 A nyomtatott jegyzékben hiányzik.
3 L. erről a Farnos Mih . levelét. Fasc. I. A. 17. Kanyó nyug .-ját, u . ott 18 sz. a.
Festetics Gy. válaszát a bizottság felszólítására 1. Szính. lot. Fasc. I. A. 22. 1804 .
szept. 4-ről (Keszthely) . » Valamint nagy részt vészek nagyságtok hathatós igyekezetében ,
mely egy nemzeti játszó társ. felállításával a hazai nyelvünknek pallérozását oly méltósá-
goknak igazgatása alatt ügyeli, kik ezen nemes czélban való fáradozásokat dicsőségeknek
méltó tárgyává tették ; úgy kecsegtető volt azon bizodalom, melylyel Nagyságtok szándé-
koknak eszközlő társaságába engemet is barátságosan meghívni méltóztattanak« . Az aláb-
biakban menti magát, hogy több rendbéli intézetei « miatt csak 400 rfrtot küldhet.
• Hg. Esterházy válaszát 1804. nov . 26-ról (Bécs) 1. u . ott, 23 sz. a. » Még minek-
előtte Nagyságtoknak hozzám küldött legbecsesebb levelek most folyó esztendőnek Sz.
András havának 20-ik napján kezemhez érkezett volna, már tavali esztendőben azon le-
vélre, melyet b. Wesselényi Miklós eő Nagysága Fekete Ferencz úrral egyetemben Kisasz-
szony-hava táján a nemzeti játszó-társaságnak elősegéllése körül hozzám utasítani tetszett,
azon természeti hajlandóság, melylyel én a közjónak előmozdítására vonattatom , ösztönzött
engemet arra, hogy azonnal az én tettes magyarországi kir. táblánál lévő ügyészemnek,
 158

Áthozatal :: 4203'06 Áthozatal : 251 20

107. Br. Kemény Lászlóné (Gróf 126. Püspök Mártonfi ( 3/III.) …………. 60 -
Korda Mária)... 720- 127. G. Kemény Sámuel (igért 1200
108. Gr. Csáki János . 24- frtot. 6/III .) ¹
109. B. Bánfi János . 93'60 128. Cons. Gálné …. 12-
110. B. Wesselényi Józsefné . 30 ' 129. B. Orbán Antalné 12
III. Ö. gr. Bethlen Farkasné .. 36. 130. B. Radák Ádámné . 72 -
112. Gr. Teleki Imréné (Újból. L. 131. B. Bánfi Ferenczné . 60-
7 és 68 tétel ) . . . . 120- 132. G. Nemes Károly .. 24
113. Konnert és Kopatz Gergely 133. Gr. Esterháziné (Gróf Bánfi
kereskedő ..... 12- Ágnes) 120
114. G. Mikó Miklósné . 24- 134. Kis uram (Déva) 12-
115. B. Kemény László , 12 135. G. Haller József (Kolozsm. fő-
ispánja) ... 360 * --
5274 66
136. G. Kemény Sámuel (L. 127 p .
1806-ban. a. 30/VI.) .... 350-
116. G. Kornis Ignácz (28 /II .) . . . . 30- 137. G. Teleki Iózsef (l. 88 p . a.) ³ 600 —
117. G. Bethlen Bibi k. a. .... 12- 138. G. Teleki Ferencz . 30-
118. Bája Mányi k . a. (Egy szegény 139. Gr. Lázár József (Szárhegyi.
4 27/VIH ) 120-
leány maga tehetsége szerint)
119. G. Bethlen Dániel . 24 2083 20
120. Horváth Dánielné 12
121. Id. g. Teleki Ferencz (L. 89p.a.) 60 ' -- 1807-ben.
122. Gyertyánfi Lukács .. 18 . 140. Háromszék 144 --
123. G. Teleki Imre ( 2 /III.) 60'
141. G. Teleki Imréné (9 / III .) 50-
124. G. Kálnoki .. 7.20 142. B. Radák Ádámné ... 20 '
125. B. Bornemisza József 24--
Átvitel : 251'20 214'

Székelyi Tasnádi úrnak meghagyám, hogy azon alkalmatossággal, a midőn eő nemes Er-
délyországban az én odavaló, mostanság fenforgó pöreimnek végbenhajtása végett el-
menend, az odavaló nemzeti játszószínnek könnyebb felállítására illendő segedelempénzzel
e tárgyra szolgáló közcassát részemről gyarapítsa . Mi okra való nézve mihelyst az én
ügyészem Erdélyben meg fog jelenni , legottan kötelességének minden halasztás nélkül meg
fog felelni. - Bizonyára kettős örömemre szolgálni fog az, hogy ha az én buzgó szolgá-
latomnak kivánságával Nagysátoknak megtetszését bármineműképen megnyerem, ki min-
denkori különös tisztelettel maradok stb . (Köszönő levél. U. ott. 29 sz . 1805 jul . 9-ről .)
1 >Oly feltétellel, hogyha valaha ezen épület magy. játszószínen kivűl akármely más
czélra fordíttatnék, maradékaimnak s enmagamnak is jussom légyen pénzemet, mint más
czélra fordítottat, visszakivánni s venni« . (Zöld k .) Az igéret állt 1806-1807 -re 350-350
és a belső felszerelésre annak idején 500 frtból.
2 Lev. 1. Fasc . I. A. 34. ( 1806 máj 21 -ről. ) Szính. lvt.
A gr. Teleki József igérete tulajdonkép 1804 márcz. 5-ről való (1. Fk 1804.
márcz. 7.) s egy páholy árában fizette, oly feltétellel, hogy az építendő játékszínben csak
magyar nyelven szabad játszani s az épület csak színház lehet ; » mihelyt pedig az emlitett
játszószínben idegen nyelven való darabok adatnak, vagy az épület más czélra fordíttatik,
azonnal intabuláltassék a most ajánlott 1000 rfrt az épületre és azt én vagy maradékaim ,
mint minden hasonló adósságot, megvehessük« . Kivánja továbbá, hogy középpáholyt
kapjon rendes bérfizetés mellett.
 159

Áthozatal : 1080'—
1808-ban.
145. Egy szegény legény .. 20˚40
143. Ifj. g. Teleki Sámuel ( 14/III.) 120- 146. Egy bizonyos ember ... 30-
144. Torda várm. 1808. máj . 3-ki 147. G. Teleki Tamásné 1 . 60 *
üléséből . 960-
Átvitel : 1080- 1190 40

E szerint az adományok végösszege 14,072 frt 68 kr, ² azaz befolyt

1802-1803 -ban 3337 frt, 1804-ben 1973 frt 42 kr, 1805 -ben 5274 frt 66 kr,
1806-ban 2083 frt 20 kr, 1807 - ben 214 és 1808 -ban 1190 frt 40 kr. Alig
gyűlt 1802 -ben annyi, hogy az említett Szacsvay-féle telket megvegyék,
Teleki átadott máj . 5 -én e czélra és építő anyag vásárlására Horváth Mik-
lósnak 1460 m. frtot. (Fasc. I. A. 6. ) Igy történt a leírt szerencsétlen vásár,
mely egyszersmind megakadályozta azt, hogy már ez évben megkezdjék
az építést.
Az építés első adata 1803 ápr. 4-ről való . E napon a bizottság el-
határozta 50 öl kő vásárlását 150 frton s megvizsgálta a színház vázlat-
tervét, összehasonlítva a pozsonyi színház tervével és kiadta Alföldi Antal
> pallérnak , hogy a végleges tervrajzot készítse el. Azonban jul. 15 -ig sem
kapván meg tőle, a bizottság a guberniumhoz fordúlt, hogy az » aedilis
commissio<< -val csináltassa meg. Igy készítette el Schütz Antal, az építő hiv.
2 -ik tagja 1803 szept. 10-re, melyért 40 frt jutalmat kapott s a bizottság
az építési szerződést még e napon megkötötte Alföldi Antallal . Ennek
lényege a következő : 1. A színházat a terv szerint építi . Ha ettől eltérne

1 Egyéb adományok jegyzéke : B. Damokos Rózália, B. Dánielné, Geréb Ágnes.

k. a. 1–1 vég, G. Mikes Jánosné 2 vég és 113 sing vászon.
? E kimutatáshoz megjegyzendők : Ez lényegileg gr . Teleki Ferencz jegyzőkönyve
alapján készült, egyeztetve a bizottság 1811 jun. 22-én kinyomatott számadásával ; t. i. az
utóbbi jegyzéknek (Fasc. I. A. 2.) végösszege csak 13901 frt 34 kr. Teleki jegyzéke a
Zöld könyv alapján készült s végösszege 14584 frt 68 kr.; egy más Sala Sámuel titok-
noktól megmaradt jegyzék (Fasc. I. A. 3. ) végösszege 14638 frt 8 kr. Teljes hitelű azon-
ban csak a nyomtatott jegyzék, mint végleges leszámolás ; a benne nem szereplő összegek
nem folytak be. Csupán egy pár pontban leltünk nehezen eloszlatható eltérést. Igy gróf
Teleki Imrénét világos 230 frt helyett a nyomt. jegyzékben 220 frt adománynyal találjuk;
a 16 p . a. 84 frt összeg helyett a Zöld könyv 90 -et mond s mindenesetre hibás a 107
p. a. bejegyzés, melyben Teleki 840 fittal szerepel 720 frt helyett stb . (Fasc. I. A. 11.)
Egyéb igéretek közül felemlítjük, hogy g . Teleki László ígérte egy páholy megvételét, ha
a színház kész lesz (Fasc. I. A. 5.) ; hasonlót ígértek gyalakuti gr. Lázár István és József
1803 szept. 17 (Fasc. I. A. 12.) , gr. Rhédei Lajos és br. Bánffy László 1000 frtban . (Jk.
1804 febr. 3 és Fasc. I. A. 25 sz .) ; gr. Béldi Venczel ajándékozott egy 1000 frtos tartozásról
szóló kötvényt 1806 máj . 1. (U. ott 32 sz .) ; de soha sem bírták megkapni. ( U. ott. 32,
35, 37 sz .) . Br. Bornemisza János a görgényi hutából ígért 1802 nov. 19. 100 üvegtáblát .
(U. ott. 7 sz.) Találunk u . ott 21 sz . a. egy értéktelen assignatiot 1804 aug . 27-ről 6
mázsa vas áráról (90 mfr . ) . Gr. Teleki Lajos ígérte 1804. febr. 27-én, hogy mig a színház
felépül, évenként 60 rfrtot ad , g . Thoroczkay Pál évenként 24 mázsa vasat ígér. (Jegyzők,
I. 63, 64 1.)
 160

vagy kőművesi hibákat követne el s a falak megrepedeznének, boltozat

vagy más rész bedőlne, tartozik a hibás részt saját költségén újra építeni .
2. Kömíveseket, napszámosokat , műszereket ő ad ; de ha kömíveseket s mun-
kásokat a bizottság adna, tartozik a tett munka köb-öl szerinti fölszámo-
lásában amazokat 30, ezeket 12 krban elfogadni. 3. Minden anyagot a
bizottság ad s ő a munkát a következő egységárakban vállalja el : a ) Az alap
kihányásánál az 1 -ső öl mélységig köb-ölét 1 rfrt 30 kron, a 2-ik öl mély-
ségben 2 rfrton . b) U. ott a kőfalat köb - ölenként 6 frton, a pinczefalakat
7 frton, a boltozatokat 12 frton, a földön felül kivakolva és meszelve a kő-
falat 7 frton, az I-ső emeleten 8 frt 30 kron, a II-ik emeleten 10 , a III -ikon
II , 8 öl magasságon felül 14 frton . A mennyezet négyszögölét készíti 2 frt
10 kron, a párkányok folyóölét 2 frton . A fedelet az akkori napi árak mellett
készítteteti el ; anyagot hozzá a bizottság ad . Aláírva Alföldi Antal , Czicziri
Antal és gr. Petki János.¹
Mig ezek folytak, a bizottság öt tagja elhatározta, hogy a színházat
nem építteti a Szacsvay-féle messze eső telekre . G. Teleki Ferencz , b . Wes-
selényi Miklós, b. Thoroczkai József, g. Teleki Lajos, b. Bánffy József már
előbb kiszemelvén a kolozsvári ref. gymnasium két telkét a Belső- Farkas-
utczában, az ev. ref. fő- consistoriumhoz folyamodtak engedély végett, hogy
a gymnasium elöljárósága eladhassa őket. Az engedély máj . 22 - én meg-
adatván, 5000 frton jul. 13-án megvették a következő szerződés szerint :
>> Mi neveinket alább írtak adjuk tudtára mindeneknek ezen levelünk
rendiben, kiket ezen dolog illethetne, hogy mi mái napon a kolozsvári
nemes ref. collegium titt. j . curatoraitól és tiszteletes professoraitól és elöl-
járóitól ez említett nemes collegium Belső-Farkas-utczában a déli soron
egymás mellett levő két telkeit minden rajta található épületeivel együtt,
mely telkeknek egyike kirug Király-utczára, szomszédságai pedig ezen telkek-
nek egyfelől a tisztelendő pater jezsuiták volt és most a nagy erdélyi feje-
delemségbéli felséges k. főkormányszék residentiája, másfelől pedig a kolozs-
vári reformata nemes ecclesia háza , 5000, azaz ötezer rfrt. az írt nagy
fejedelemségbéli reform . főconsistoriumnak ezen folyó esztendőben, májusnak
22-ik napján az írt két fundusoknak örökösen való eladattatása iránt a titt.
nevezett collegium titt. inspector curatoraihoz és tiszteletes professzoraihoz
tett rendeléséhez képest megalkudtuk légyen, azon czélra, hogy azokra
nemzetünk dicsőségére egy játéknéző színt csupán csak a nemzeti játszó
társaságunk számára épittessünk és mái napon ezen említett két telkei
a collegiumnak effective által is bocsáttattak s adattattak légyen nékünk
ilyetén alkalom és megegyezés szerint :
Először: Hogy mi azon fenn említett 5000, azaz ötezer rfrtokból ezeret
1 Fasc. AAA Nr. 4. Sch. lot.
2 T. i. akkor a mai Színház-u . még nem létezett.
 161

két hetek alatt ad summum lefizessünk, a még hátra maradt 4000, azaz
négyezer rfrtot pedig törvényes hat procento esztendei interessel interesezzük.
Másodszor : Hogy mi minden ezen nemes hazában akárholott találtató
ingatlan javainkat pro cautione ezen summáig lekötjük a collegiumnak és
in casu morositatis a tisztelt curatoratus és professoratus akármelyiken is
közülünk vagy haeresseinken in solidum magok szabad választások szerént
a hátra maradt capitálist restáns interessével együtt három holnapi praead-
monitio mellett törvényesen desummáltathassa, ennek közülünk a többiünkre
regressusa lévén külön-külön.
Harmadszor: Hogy a collegium tartozzék ezen capitálist successive
ezerenként is felvenni tőlünk, mi szándékunkat mindenkor előre három hol-
nappal jelentvén a collegiumnak, és
Negyedszer: Fizetődvén általunk accurate az interes, a collegium egyi-
ken is közülünk a restans capitalist tíz esztendeig fel ne vehesse, tekéntvén
a collegium elöljárói is azt, hogy ezen mi mostani buzgó hazafiságból való
megterheltetésünk a közjó előmozdítására czéloz ; ha pedig csak egyszer is
az interest in ipso termino pontosan megfizetni elmulatnók, szabadságot
engedünk a tisztelt collegium elöljáróinak, hogy szabad tetszések szerént
akármelyikünknek ingatlan javaiból exclusis sub poena articulari quibus-
vis subterfugiis et tergiversationibus, valamint a capitalis summára, úgy
annak restantiában találtató interessére és költségekre s fáradtságokra nézve
is a collegiumnak teljes contentumot tehessenek és tétethessenek, obser-
válván a fennemlített három holnapi praeadmonitiót .
Mely ilyetén magunk lekötelezéséről s megegyezésünkről adjuk ezen
nevének alájaírásával és szokott pecsétünkkel megerősített levelünket . Kolozs-
vártt, 13-dik Julii . Ezer nyolczszáz harmadik esztendőben . « (Következik az öt
sajátkezű aláírás és pecsét.) 1
Ez eddig ismeretlen szerződésen kívül még ugyane napról egy más
szerződés is kelt, melyet a szerződők egymásnak adtak a telekvásárról .
Ez a következőleg szól : » Mi neveinket alább leírtak adjuk tudtára minde-
neknek, a kiket ezen dolog illethetne, hogy mi mái napon ilyetén meg-
egyezésre léptünk egymás között, tudniillik : Megalkuván s effective által is
vévén a kolozsvári reformátum kollegiumtól itt a városon, Belső-Farkas-
utczába egymás mellett lévő két telkeit 5000 = ötezer rforintokon, hogy
azokon kicsiny hazánk s nemzetünk dicsőségére egy nemzeti játszószín épít-
tessék, az említett 5000 rforint capitalisnak legalis 6 procento interessét
mindaddig a magunkéból fizetni fogjuk s haeresseinket is arra kötelezzük ,
mig a theatrum építésire annyi pénz fog gyűlni, hogy abból az említett
capitalis, az épület hátramaradása nélkül , megfizetődhetik. Most előre ezen

1 Eredetije Erd. Múz.

II
 162

capitalis egy része depuratiójára assignáltatott is a Szacsvay telkén fekvő

1000 forint, mihelyt az felvétethetik ; mint olyan pénz, mely a theatrum
építésire gyűlt pénzből vétetett ki s határoztatott volt a theatrumnak való
fundus vásárlására.
Az említett 5000 rforint capitalis után való interest , abból lassanként
valamit lefizetvén , a mindannyiszor még hátramaradandó capitalis interessét,
magunk közt egyenlőleg felosztván , kiki a reája esendő részt, 200 forint
vinculum alatt, tartozzék minden junius utolsó napjára ide Kolozsvárra ezen
interes bészedésire tőlünk kinevezett emberünknek béküldeni. Az említett
vinculumot , az interest másért letevő rész, az interest ad dictum terminum
le nem tévőn, csupán 8 napi praeadmonitiora, minden törvényes kifogás
kirekesztésivel felvétethesse, köteleztetvén az exequaló fél a vinculumnak
felit mindannyiszor a theatrum felépítésire való cassába béadni ; abban az
esetben penig, midőn a reformatum collegiumnak adott contractus szerént ,
a morositás miatt, kéntelen volna a curatoratus és professoratus az elma-
radott interest az egész capitalissal együtt valamelyikünkön felvenni, úgy
mi annak s haeresseinek just adunk arra, hogy említett capitalisból kire-
kire közülünk esendő részt, a hátramaradott interessel s ebbéli költséggel
együtt, akárholott találtatandó jószágainkból rajtunk s haeresseinken, minden
perpatvar kirekesztésével, instar liquidi debiti, törvényesen exequáltathassa
s magának eleget tétethessen a rajta exequalt collegium capitalisáért ; min-
denkor kinek-kinek közülünk regressusa lévén, a mint feljebb kitetszik,
azon pénzhez , mely a theatrum építésére fog egyben gyűlni . Ha pedig
valaki közülünk az 5000 rfrtból reája esendő capitalisnak azon részit, melyet
interesezett, letészi : úgy mi minden reája háromolható terüt a reform . colle-
gium curatoratussa előtt elháritunk, magunkra vészünk s érte responsabi-
lisek lészünk.
Mely ilyetén megegyezésünkről adjuk egymásnak ezen kezünk alája-
írásával és szokott pecsétünkkel megerősített levelünket . Kolozsvárott, julius-
nak 13 -dik napján , 1803 - dik esztendőben . G. Teleki Ferencz, G. Teleki Lajos,
B. Wesselényi Miklós, B. Bánffy József. «
Két szerződést kötöttek tehát a vásárlók, egyet a ref. collegiummal,
egyet egymás közt a kötelezettség egyetemlegessége s a kamatfizetés
biztosítására . Ez az utóbbi szerződés, mely 5 egyenlően aláírt és meg-
1
pecsételt példányban maradt ránk, egyszersmind tanúskodik a mellett is ,
hogy a vásárlók egyelőre csak a kamatbiztosítást vállalták el , a tőkét az
építés pénztára fedezte volna, a minthogy a Szacsvaytól visszanyerendő
1000 frtot már most e czélra jelölték ki . Azonban már a szerződés nagyon is
kifejezi azt a lehetőséget, hogy a tőkét is nekik kell fedezniök s valóban

1 Fasc. I. A. 10. E kötelezőlevelek alól b. Tohroczkai J. neve hiányzik.

 163

mind az 5000 frtot az aláírók fizették meg . A zsibói levéltárban (Görcsön) meg
is van a colleg. perceptora, Szathmári Pap Dániel 1813 máj . 29 -én kelt
nyugtatványa, mely szerint b. Wesselényi özvegye, Cserei Heléna lefizette az
1000 frtot s 1806 jul . 13 -tól 1813 jul . 12-ig eső 6 % -os kamatát 909 mfrt
tőkében és 271 frt kamatban (1180 frt).¹
E szerződéseket 1803 jul . 15 - én a bizottságnak az öt hazafi bejentette
s ugyanekkor jegyzőkönyvre vétette, hogy mihelyest ezen telkekre nem
theatrum építtetnék, vagy felépülvén a theatrum, másra fordíttatnék, vagy
pedig idegen nemzetbéliek a magyar társaság kirekesztésével vagy annak
kárára játszodnának abban, azonnal jussok légyen magoknak s haeresseiknek
kezeiket a theatrumra tennis a contractusban stipulált ötezer rhfrtig
magokat törvényesen excontentáltatni « .?
Ez a vásár biztosította a színházépítés ügyét. Még e napon a bizott
ság Czicziri Antal » gubern . cancallistá « -nak, ki hazafiságból magára vállalta
az építésre a felügyeletet, 400 frtot adott, hogy előre rontassa le a telkeken .
levő épületeket . A város és vármegye aug . 4 -én ingyen rabmunkát, Fekete
Ferencz téglavetésre helyet ajánltak fel, mely utóbbi azonban alkalmas
nem levén, a bizottság Titkos Mátyás vár. tanácsos ajánlatát fogadta el ,
mely szerint ő a maga csűrénél megengedi 40 ezer tégla vettetését, ha
neki is kiégettetnek 10 ezer téglát. Így már 1803 őszén kiégettetett a
bizottság 27 ezer téglát . Ekkor augusztus végén hozzáfogtak az alap ki-
ásásához, midőn megjelentek a városi tanács küldöttei, a kik » solem-
niter kijelentették, hogy az országos színház építésével is fentartja a
város azon jogát, hogy bármikor külön városi színházat emelhessen .
Az alap kiásása a nov. 27-ig tartott munkával el is készült s ugyanez
idő alatt Czicziri megtett az anyag összehordatásában mindent, hogy
tavaszszal az építésnek azonnal neki lehessen fogni, melyre összesen kapott
1680 frtot ( 1400 rhfrt). A munka jól folyt, átlag naponkint 16 férfi és 15
nő napszámos dolgozott, olykor jóval több, 40-50 is. Eljárásáról a következő
számadást nyujtotta be a bizottsághoz :

¹ Az első kamatnyugtatványok mind évi 300 frtról szólnak, tehát az egész 5000 frt 6 % -os
kamatösszegéről. L. 1804 -ről jul . 15. Fasc. I. A. 20. 1806-ról u. ott 38 sz . - Legyen itt
megjegyezve, hogy az 5000 frtból 4000 frtot az egyetemleges kötelezettség következtében
az iskola utóbb b. Thoroczkai Józsefen és nején , b . Henter Katán vett föl, kik aztán
3000 frtot per útján kaptak meg a többi aláírótól. (L. b . Apor Lázár levelét a választ-
mányhoz. 1846 szept. 6. Bécsből.) . El nem látott íratok. 1846/47. Szính, lot.
9 Fk . I. 52 1.
3 C. ott. 54-55 1. és nyomt . számadás.
4 > A magyar játékszín építéséhez már hozzányultak, a fundamentumából nagy rész
van már készen ... Már most nincsenek olyan veszedelmes aspectusok, hogy elbomlásától
lehetne tartani a társaságnak stb . (Kozma F. A kolozsv. nemz. színház tört.-hez. Kolozs-
vár. 1892. 258 sz. Gedő leveléből 1803 szept.).
II*
 164

3188
1. Jun. 14 és jul 9. Szamosújvárra s Szucságba a színház ügyében
mészalkuvásért útra ..... 2 mfrt 40 kr.
2. Jul. 22. Kovács Sámuelnek a színház telkén levő kútért¹ . 78 › >
3. Aug. 19. Kéregető levelekért postaköltség . . . . . . 7 › 68
4. A régi épületek lebontásakor a felvigyázó hajdúnak 1803 jun .
20-tól nov. 20-ig à 12 frt..... 60

2018 185
5. Az épületek lebontására napszámosoknak, mészgödör ásatására s
egyéb eszközökért 2 686 > 19 >
6. Alföldi Antalnak a régi épületek lebontásáért jul. 25-től aug. 31 . 37 20 >
7. Schütz Antalnak a színház tervéért jutalom ... 48
8. Targonczákért, kapákért, asztalokért, csebrekért, téglavető for-
mákért stb. 38 > 66
9. Alföldinek a szerződés szerint 540 >
10. Okt. 2. Szucsági útra mészért . 4 > >
11. 27 ezer tégláért s ezek kiégetésére fáért . 129 › 06
12. 27 ezer tégla kiégetésére ...... 38 >
13. Kovács Sámuel kútcsinálónak előleg 6 >

Összeg : 1675 mfrt 39 kr.

Már 1804. elején lázas tevékenységet fejt ki a bizottság. Febr . 3 - án

elhatározza, hogy a vármegyékhez fordúl gyűjtés végett s e czélra megyék-
ként kiváló ferfiakat kér fel, ú . m . Felső-Fejér-m.-re s Udvarhelyszékre P.
Horváth Dánielt, Dobokára és Belső-Szolnokra gr. Bethlen Eleket, Hunyad-
megyére Barcsai Lászlót, Kraszna-, Külső-Szolnok-, Bihar-, Szathmár-m . -re
Cserei Farkast, Alsó -Fehér-m. -re Pávai V. Eleket és Sárpataki alispánt, Kükül-
lőre Apor Ferenczet, Torda-megyére br. Thoroczkay Pált, Zarándra Hollaki
Istvánt, Közép- Szolnokra br. Wesselényi Miklóst, Kövárvidékére Katona
Zsigmondot, Fogaras vidékére Papp Józsefet, Háromszékre Mikó Istvánt
és Mikes Zsigmondot, Csíkra Sándor Mihályt, Marosszékre gr. Teleki
Mihályt, Aranyosszékre gr. Thoroczkay Pált. Febr . 27- én elhatározta, hogy
több magyarországi főúrhoz, mint br. Vay Miklós , hg . Esterházy, gr. Zichy,
br. Orczy, gr. Festetich , kérő leveleket írat ; felkérte Kolozs-m . főispánját,
hogy az 1802- és 3-iki gyülések határozata értelmében a kő behordására

¹ Jellemző igéretet is tett, t. i. hogy 3 évig a kutat ingyen javítja » csupa patrio-
tizmusból , az ásandó új kútba a csöveket átrakja ; de havonként ez idő alatt 1-1 ingyen
jegyet kér a maga és felesége részére. (Fasc. I. AAA. Nr. 1.)
* A részletes számadásból kitünik, hogy 1803 jul . 20 -tól nov . 27-ig folyt a munka
és hogy a fundamentum rakatásához szept. 26 és okt. 1 -je közti héten kezdettek neki,
midőn Czicziri Antal a napszámosoknak 2 veder bort adatott (27 p.) . A 35 p. pedig azt
bizonyítja, hogy a szinház telkének a Király-utczára rugó részén a Kontz András féle his
telket már okt. 22-én megvették 325 rfrton , bárha a végleges szerződés csak 1804 máj.
12 -én kelt. (Fasc. I. AAA. 2 - ik csomó).
3 Vagyis 1396 frt 9 1 kr. rhenens frtban. A számadást elfogadta a bizottság 1804
ápril 20-án. (Szính. lot.)
 165

ingyen fuvart rendeljen (febr. 27.) ; levélben felkérte gr. Kendeffinét, hogy
téglavető helyet adjon Kolozsvár határán ; egyszersmind 1804 máj . 12- én
végleg megkötötte a szerződést Koncz András gombkötővel a színház telke
négyszögre kiegészítése végett az 1803 okt. 22 -iki, szóbeli megegyezés
alapján. E telekvételért 390 mfrtot fizetvén, az egész színházi telek 6390 .
mfrtba került (5302 rfrt.).
Czicziri 1804-ik évi számadása :

14. Koncz András telkéért ..... 390 mfrt kr.

15. A kolozsmonostori r. k. uradalomnak 50 öl kő és behozatala ... 360 >
16. Egy levél . . . . . . › 80
17. Hajdúnak a felügyeletért 9 hóra . 84 > -- ›
18. Balla Istvánnak porondért (478 szekér à 18 kr.) . 172 ›
19. Alföldi Antalnak szerződés szerint 444
20. Mészért . 474 72 ›
Összeg : 1925 » 60 kr.2

Az 1805. év az építés legfontosabb és legeredményesebb éve volt .

Gr. Mikes János téglavető helyet adván a szászfenesi határon , ott a bi-
zottság 170,800 téglát vettetett. Előirányzott az építési munkálatokra
2660 rfrtot s mivel csak 1970 rfrtja volt, nagyobb szabású gyűjtést ren-
4
dezett ; t . i . kérő leveleket intézett az örmény városokhoz, a páholy-
vásárlókhoz , azon megyékhez, melyek még semmit sem adtak s elhatározta
némi szóbeszéd miatt, hogy az eddigi adományokról , igéretekről és kiadá-
sokról részletes jegyzéket készíttet gr. Teleki Lajossal ; de hogy ez meg-
készült volna nem bizonyos.
E kiterjedtebb gyűjtésből 5274 frt . 66 kr. folyt be, melyben a gr.
Festetich 480 , hg. Esterházy 1200, br. Kemény Lászlóné 720, gr . Teleki
József 600 frtja szerepelnek, mint nagyobb összegek s így az építésre
reményen fölül kiadhattak 4881 mfrt. 92 krt .

Ez nem igen történhetett meg ; mert a monostori határon 1802 -ben vásárolt 50
öl követ a monostori uradalom szállíttatta be 300 rfrtért 1804 jun 21 - én , a szucsági bá-
nyából pedig okt. 10-ike után 132 szekér kő beszállítása 45 frt 93 krba, a kő 159 rfrt 48
krba került.
A számadást elfogadta a bizottság 1806 márcz 6-án . 1604 rfrt 40 krban = 1925
mfrt 60 kr. Mivel e számadás szerint a bevétel 2054 rfrt 15 kr. volt, tehát az 1803 -ki 3
rfrt 9 2 krral együtt 412 rfrt 48 kr . volt a pénzt. maradék. (Fasc. I. AAA. Nr. 2. Sch. lvt.)
³ Erről Czicziri A. a szerződést Kercsedi Ferenczczel 1805 márcz. 19-én kötötte.
Az örmény városok közül csak Szamosújvár szavazott meg 1000 rfrtot az allo-
diális kasszából az 1805 jun . 6 -iki átírat szerint. (Fasc. I. A. 27. ) Kifizetését megsürgette
a bizottság 1807 máj . 11 -én ; de bár a város hajlandó volt rá, a gubernium ismételt ké-
résre is csak akkorrá engedélyezte, midőn a város adósságaitól megszabadúl. (Fasc. I.
A. 45, 47, 50, 57.) .
 166

Az 1805 -ik évi számadás :

21. Kercsedi Ferencznek 170,800 tégláért (ezre 3 frt) . 612 mfrt kr .
22. A téglavetéshez 100 öl fa 600
23. Nyolcz targonczáért . 40 > So
24. Kocsárdi Mihály kőfaragónak 49 folyó öl faragott és 142 öl
bányakőért (amaz 9, emez 6 frtjával) .. 1212 >
25. 600 szekér porond, à 19 kr. 204
26. 60 kalangya szalma a téglavetéshez . 24 04
27. Fuvardíj a téglavető eszközök kiviteléért Sz . - Fenesre 2 60
28. Alföldi Antalnak . 528
29. Kút-tisztítás 12
30. Hajdúnak 7 hóra 84 こ
31. Kocsárdi Mihály törvényes megintetésére . > 24
32. 15 öl bányakő ára és behozatala 144 10
33. 13 » 126 > 62
34. A téglavető eszközök visszahozataláért fuvar stb. 6
35. 48 öl fa fuvara . 288
36. Az egyik katlan tégla (62,300) beszállítása . 361 20
37. Mész, víz, planirozás, kövek kihányása , kőfal befedése stb ...... 642 30
Összeg : 4881 mfrt 92 kr. 1
Az 180° , években a bizottság még folytatta az építést ; de már kisebb
eredménynyel. Első teendője volt a Szász-Fenesen kiégetett tégla behorda-
tása. Ezt ingyen akarván eszközöltetni, leveleket írt, a vidék birtokosaihoz
1806 febr. 26 -ról (gr . Bánffy György gubernátorhoz, gr. Esterházy Jánosné-
hoz, gr Haller Antalhoz, br. Jósika Miklóshoz , gr. Mikes Istvánhoz, és
gr. Ibaranéhoz) ; de csak gr . Esterházyné (gr. Bánffy Ágnes) küldött e
czélra 120 mfrtot . Továbbá 1806 márcz. 31 - én a bizottság Baranyai Józseffel
(pupillariis rationum officialis) szerződésre lépett, mely szerint átadja a
kolozsvári határon téglavetésre alkalmas egyik szántóföldét, s ezen vettet-
het 3 év alatt felibe a bizottság tetszésszerinti mennyiségű téglát, fele-
részben Baranyai költségére, ha addig is kölcsön ad neki szászfenesi kész
téglájából 50,000 - et s a kijelölt szántót a város alsó végén , a téglacsür
közelében, fel nem túrva adja annak idejében vissza. E szerződés szerint
a bizottság 1806-ban kivettetett 68 ezer téglát 690 rfrt. 44 kr . költséggel,
melynek felerészét ő hordozta s aztán az előre ígért 50 ezer téglában ,
melyeket a bizottság Baranyainak nem adott volt át, a 60,000 tégla egy-
előre mind Baranyainak maradt, mint ezt 1807 jun. 3 -iki elismervénye
bizonyítja ; mert a szinházat tovább építtetni nem lehetett s téglára annál
kevésbbé volt szükség, mert így is 50 ezer maradt beépítetlenül 1811-ig .

1 Vagyis a számadás szerint 3959 frt 8 kr. 4740 mfrt 97 kr. s kiadott 108
rfrt 57 krral többet ( 130 mfrt. 95 kr. ) . E számadás elfogadtatott 1806 márcz. 21 - én .
2
Fogalmazványa Fasc. I. A. 30 .
3 Az ered . szerződés Fasc I. A. 31. alatt. V. ö. Fasc . II. 60, 64 sz Szinh. let.
 167

Baranyaitól aztán a 68 ezer tégla felét, 34 ezeret, csak 1811 / 12 -ben kapta
vissza a bizottság.
Czicziri számadása 1806/7-ről :
38. 600 szekér porond à 17 kr. ( 1806 jul . 14.) .. 204 mfrt
39. 34 ezer tégla vettetése ( 1807 jun. 3-án elszámolás ) . . . .. .. 828 > 88
40. Szász-Fenesről 75 ezer tégla behozatala à 6 frt ( 1806 aug. ) . . . .. 540
41. Az építés mellett felügyelő hajdúnak 9 hóra ( 1806. márcz . 1 -től
nov. 30.) ... 108
42. Az építés mellett felügyelő hajdúnak 7 hóra ( 1806 decz . 1 -től
1807 jun . 30.) . ... 42 >
43. 25 öl fa behozataláért a téglavetéshez ( 1806 decz. hó) 374 > 40 ›
44. Mész, víz, az állásokhoz szegek, vastartók stb. ... 488 › 58 ›
45. Kocsárdi Mihály kőfaragónak 142 öl kőért s behordatásért a
még hátralevő összegben. ( 1807 febr . 14 -én elszámolás .) 327 >
46. Ugyancsak neki a vízvető kövekért. (Ugyanakkor.) 352 > 80 >
47. Alföldi Antalnak a szerződés szerint ( 1806 márcz. 26 nov. 29.) 588 >

Összeg : 3853 mfrt 66 kr.¹

E számadásokból megtudjuk, hogy az építés 1806 márcz. 1 -től nov.
végéig folyt és 1807 jun . végével maradt félben . E szerint Czicziri szám-
adásait véve alapúl, kiadtak az építésre 1802 óta, beleszámítva a Szacsvaytól
1000 frton megvett telket is, 13336 mfrt 57 krt, vagyis tisztán az építésre
12336 mfrt 57 krt, mely mellett azonban, mint be nem épített anyag,
megmaradt még 50 ezer s a Baranyai-féle 34 ezer tégla.
Természetesen a bizottság már 1806 elején látta , hogy a nagynak
tervezett épülethez a rendelkezésre álló pénz nem elég ; ezért tervekről
gondolkozott a hiányzó összeg beszerzésére . E végből megbízta 1806 márcz .
21 -iki ülésén (5 p .) gr . Teleki Lajost, hogy szakvélemények alapján tegyen
az építés állapotáról, valamint a jövő szükségletről jelentést. Ugyanekkor
gr. Rhédey Ádám igérte, hogy oly tervet fog eléterjeszteni, melylyel a
szükséges összeget a bizottság beszerezheti. Ez a jelentés, melyet Schütz
Antal készített s br. Bánffy József és Alföldi Antal írtak alá, máj . 2 -án
készült el s még az nap tárgyaltatott . E szerint, mondja a németül írt

E szerint a bevétel volt a javított számadás szerint 3205 rfrt 42 kr., kiadás 3265
rfrt 20 2 kr., túlköltés 59 rfrt 38 kr. Megjegyezzük, hogy a számadásban a mfrtokra
átszámítás nem egészen világos, mert az adatok szerint a bevétel 3846-47 mfrt s kiadás
3918-19 mfrt, túlköltés 71-72 frt.. mig a számadás szerint a túlköltést nem véve, 3853
mfrt 66 kr jö ki . (Fasc. I. AAA. Nr. 4. ). Ugyane számadások mutatják, hogy a 100 öl
fából csak 74 ölet használtak fel, a többi az erdőn veszett. ( Szính, lot. Fasc II . A. 71.) .
2 E számadásban csak az homályos, hogy a mint Czicziri számadásai mutatatják, a
Baranyaival közösen égetett 68 ezer tégláért kiadott 690 rfrt 44 kr. = 828 mfrt 88 kr.
felét u. e számadás szerint 345 rfrt 22 krban Baranyai visszafizette. Ezt az összeget be-
véve a főösszegbe nem találjuk és sehol sem leltük megmagyarázva, hogy miként maradt
el ? Az sem egészen érthető, hogy mikép maradhatott a bizottság 50 ezer téglája beépí-
tetlen. (Fasc. I. AAA. Nr. 4.).
 168

jelentés, a kőfalak egyharmada körülbelül kész s kiadatott addig ca. 9000 frt.
Ebből az következik, hogy szükség van még ca. 18000 frtra ; de mivel a
3 év előtt készült költségvetéshez képest, (melyet ma még nem ismerünk)
az anyag- és munkaárak nagyon megnövekedtek s még növekedni fognak,
tehát bizonyos , hogy még ez összeg felével többre, azaz ca. 27000 frtra
lesz szükség, a telek hátúlsó részén tervezett külön épületet belé nem értve.¹
Egészen pontos költségvetés a folyton emelkedő árak miatt nem készíthető .
E jelentés kapcsán vette egyszersmind a bizottság tárgyalás alá a br.
Bánffy József által előadott gr . Rhédey Ádám-féle javaslatot sa következő
határozatot hozta : Elad előre 12 esztendőre a fölépítendő színházban az
első emeleti páholyok közül jobbról és balról 8-8 = 16 -ot, (kivéve a szín-
pad mellettieket, melyek közül a nézőtértől jobbraeső igazgatósági s a
balfelőli udvari páholy lesz), oly formán, hogy a színpadtól kezdődőleg a
legközelebbiek ára lesz 1400 rfrt, az utána következőké sorban 50-50
rfrttal kevesebb, tehát a legutolsók ára 1050 rfrt lesz. E 12 évi használat-
tal, mely idő alatt a vásárlók a színház tulajdonjoga elismeréseűl csak
I - I arany bért fizetnek , a vételár kamatostól megszűnik; megmarad azon-
ban a vásárlók és maradékaik amaz előjoga, hogy a páholyt az évi bérben
tovább is megtarthassák családi páholyként. Ezt a vételösszeget fizessék
be egy év alatt a provincialis cassa administratorához s az így befolyó
19600 rfrtból építtessék fel a színház . Minthogy pedig a színház építése s
a színészet érdekében már is számos hazafi tüntette ki magát, illőnek
találja a bizottság , hogy első sorban az ilyeneknek ajánlja fel a páholyokat
s csak a megmaradottakat bocsássa árúba. Elhatározta tehát, hogy e haza-
fiakat eljárása indokolásával s az illető érdeme megnevezésével külön-külön
átíratban fogja páholylyal megkinálni , kik a következők voltak : gr. Bánffy
György gubernator, br. Wesselényi Miklós, id . gr. Teleki Ferencz, id . gr.
Teleki Lajos, gr. Thoroczkay Pál, br. Jósika János, gr. Teleki József (a
József fia), gr. Petki Józsefné, br. Thoroczkay József, br. Bánffy József,
gr. Kemény Sámuel, br. Bánffy László , br . Jósika Miklós , gr . Teleki
Imréné, id . gr. Bethen Gergely, gr. Bánffy Györgyné, gr. Haller József,
gr. Rhédey Ádám, br. Kemény Lászlóné, gr. Mikes János és gr. Béldy
Venczel. Összesen 22 - en.2

¹ Ebből az látszik, hogy egy szertárféle építése már az eredeti tervben benne voit.
L. e jelentést . Fasc. I A. 33.
" A levelekben a köv. érdemek felemlítését határozta el a biztosság : » G. Teleki
Ferencz, Lajos, b. Wesselényi Miklós, b. Thoroczkay József és b. Bánffy József egyéb,
az institutum fennállása körül tett különös fáradozásaik mellett, a theatrum helyét vásá-
rolták meg ; nevezetesen b. Wesselényi Miklós úr azért, hogy az egész nemzet a magyar
theatrum fennállását a mlgos Báró úrnak főképpen köszönheti, a ki ennek fennállására
ezereket áldozott fel. B. Jósika János a theatrum fedelihez megkivántató fákat megigérte ;
 169

A bizottság e tervet 1806-ban nem, csak 1807 febr. 3 -iki ülésén vette
foganatba, azzal a módosítással , hogy a jelzett árért 12 év helyett csak
10 -re köti le a páholyokat, 16 helyett 20-at ad el s a felszólítás megkészí-
tésére kiküldte b. Bánffy Józsefet, g . Bethlen Eleket, g. Teleki Pált. Ez a
fogalmazvány Sala Sámueltől szintén ránk maradt, melynek bevezetése
következő :
>> Minekutána ezen nemzeti játszó színre ügyelő bizottság némely haza-
fiaknak önként való segedelmezések által egy, édes nemzetünkhöz illő játék-
szín épületjét annyira vitte, hogy ezen városnak egyik nevezetes utczájában
tágas kiterjedésű telket vásárolt és a felépitendő theatrum köfalait is annyira
emeltette, hogy a mostan készen álló kőfal az egész kőépület harmad-
részénél többet teszen , noha reménysége vagyon ezen biztosságnak ahhoz ,
hogy érdemes hazánkfiainak anyai nyelvünk fentartását és pallérozását mun-
kálódó buzgóságuk ezután is nem hogy csökkenne, hanem inkább neve-
kedik, csakugyan ezen elkezdett épületet, mind azért, hogy azon hazafiak,
kik ezen institutumra eddig is nevezetes áldozatokat tettenek, ügyekeze-
teknek jutalmát hamarébb láthassák : minél elébb bevégezni kivánván ezen
biztosság, szükségesnek látja egy summába nevezetes summát egybegyűj-
teni ... (Következik a terv részletes leírása.)
E mellett külön fogalmazvány szól a gubernátorhoz, b. Wesselényi
Miklóshoz s egy harmadik a többi hazafiakhoz intézendő levelekről, melyek
mindenikében az a lényeges pont fordúl elé, hogy addig a bizottság a pénzt
kezéhez nem veszi, mig meg nem győződik a nyert válaszokból, » hogy
mindezen logék a kitett feltételek szerint által fognak-e vétetni s ez által
a kivánt summa« valóban begyül.
Álljon itt, a különben nem kiváló fogalmazványok közül , csak a b .
Wesselényihez intézettnek bevezetése : » Br. Wesselényi Miklós úrnak ! A
Báró úr lévén az, a kinek egész nemzetünk, mindkét nemes haza köszön-
heti a nemzeti theatrum fennállását, mint a ki ennek fentartására tulajdon
vagyonjából eddig is ezereket szentelt fel és a ki iránt ezen nemes célt

g . Teleki József igért 1000 rfrtot, melyeket már megadott a loge árában. G. Thoroczkay
Pál minden esztendőben ád 24 mázsa vasat, mig a theatrum épül. G. Kemény Sámuel
1000 frtot igért, melyből megadott 300 frtot. (Az is bevétetődik a loge árába. ) B. Bánffy
László igért 1000 rfrtot, a még hátralevő 900 bevétetődik a loge árába G. Teleki Imréné
minden esztendőben 150 rftot ád a theatrum építésére . Br. Jósika Miklós esztendőnként
to rfrtot. G. Bethlen Gergely egy első actor fizetését ígérte az új theatrumon . Gr . Haller
József 500 rfrtot írásban igért és meg is adott. G. Rhédey Ádám a jelenlevő építhetés
módjának fundamentumát projectálta . B. Kemény Lászlóné 700 rfrtot adott. G. Mikes János
téglának való helyet adott. G. Petkiné üveget igért. G. Teleki József, a sármási, szeget
igért. G. Béldi Venczel egy 2000 ( 1000 ) rfrtos contractust adott G. ifjabb Bánffy Györgyné
decoratiót igért. B. Kemény Farkas a theatromot legelőször köntösökkel díszesítette . Eddig
a jegyzőkönyvben . (Mellékl. a 100 lap után , Sala Sámuel fogalmazványa ).
 170

elémozdító buzgóságáért a maradék is háládatossággal tartozik ; noha az

úgynevezett directorialis logé a mlgos Báró úr szolgálatjára lészen ; de e
mellett mlgos úri háza és familiája számára , ha a mlgos Báró úr a kine-
vezett logék közül a megírt feltételek mellett logét választani kivánna , az
iránt kéri ezen biztosság írásbeli meghatározását, melyik leszen azon logé,
a melyet a mlgos B. úr familiája számára választani kiván . « (Következik
az írt záradék.) 1
Erre b. Wesselényi Zsibóról márcz . 25 -ikén a következő nemes vá-
laszt küldte : » Méltóságos Commissio ! Mindaz, a mit én a nemzeti játékszí-
nünk felállítására s annak fentarthatására cselekedtem, hazámhoz s nemze-
temhez tartozó kötelességem , nemzeti nyelvünk pallérozására törekedő haza-
fiui buzgóságom következése, a mely a több nagyérdemű hazánkfiainak di-
cséretes munkáinál valaminthogy nagyobb tekintetbe nem jöhet , úgy háládatos-
ságot sem érdemel ; annyival inkább, hogy a környülálláshoz képest a direc-
toriális logéba helyem lészen ; de ha akármi tekintetből familiám számára
a készülendő logék közül választanom lehet, köszönöm a mlgos commis-
sionak ezen ajánlását s azon directorialis logé mellett készülendő logét kérem
ki magamnak. Tégye is a magyarok istene, minden, a mi hazánk boldo-
gítására, nemzeti nyelvünk pallérozására czélozó buzgó igyekezetünket elő-
menetelessé, gerjeszsze fel több hazánkfiaiban is az igaz hazafiui tüzet, hogy
az, mindazt, a mivel hazánknak s nemzetünknek tartozunk, velünk együtt
munkálódhassa . A ki egyébaránt illő tisztelettel maradok a mlgos commis-
sionak alázatos szolgája. B. Wesselényi Miklós « . *
A felhívás azonban kevés visszhangra talált. Azt kell következtetnünk
belőle, hogy főuraink egyelőre megelégelték az adakozásokat, melyekből
csak egy rész az, a mi az épületre ment, tetemes más része, melyet ki nem
mutathatunk, az, a melyet a színészek évi fentartása igényelt a Wesse-
lényi áldozatain kívül is. Páholy vételét csak a következők igérték meg :
3
G. Teleki Ferencz (jobbfelől a 3-ikat), g. Teleki Lajos (jobbra a 4-iket), ³
b. Bánffy György, g. Thoroczkay Pál (jobbra az 5 -iket v . balra a 4-iket ) , 5

1 Fasc . I. A. 36.
Fasc. I. A. 40. Csak az aláírás a Wesselényié, a levél dictálás útján íratott.
S
Jegyzők. I. toldalék a 100 laphoz .
Felajánlt 1807. ápr. 3-án évi 150 rfrtot 5 éven át. (Fasc. I. A. 43 ) .
"
1807 -ik évi datum nélküli levele szerint ő 1803 -ban igért a szính. építésére éven-
ként 24 mázsa vasat à 10 frtban 240 frt, kezdve 1804-en. Mivel azonban ennek meg-
adása elmaradt. 1804 -ről befizetteti bérlőjével az összeget, 1807 -től fogva pedig évi 300
rfrtot ad a vas helyett, melynek ára azóta háromszoros lett, mindaddig, mig a színház
felépül. illetve fedél alá kerül, nem számítva a melléképületeket s a belső decoratiokra
szükséges időt v. az olyan éveket sem, melyekben semmit v. alig dolgoznak valamit . Az
elmaradt 1805-6 évekre a vas helyett lefizet 800 mfrtot . Ha pedig országgyűlés
lenne, mely módot találna, hogy egy v. két év alatt a színház felépüljön, akkor adomá-
 171

g. Rhédey Ádám (egyet közbül, tehát az 5 -iket) , b . Kemény Simonné (g . Wass

Kata), g . Teleki József, ki az eddig adott összeget ajándéknak tekinti s a
páholy árát 10 év alatt fizeti le.¹
Mindössze 8 páholy a 20 -ból . Ennek kell tulajdonitanunk, hogy a
bizottság a tervet egyelőre kedvezőbb időkre halasztotta, t . i . 1811 -re ; saját
körözvényének szavai értelmében a tett ajánlatokat sem szedte föl s 1807
junius végén az építést teljesen félbehagyta annál is inkább, mert sem
Szamosujvártól nem bírta megkapni az ígért 1000 rfrtot, sem Szacsvayn
felhajtani a másik 1000 rfrtot s egy pár más gyűjtési kísérlete is 1808 -ban
dugába dőlt. Midőn 1809 jan . 17-ikén a bizottság számba vette Czicziri
utolsó számadását, 682 rfrt 22 krt talált még az építő pénztárban , melyet
jobb időkre tett el .

nyát a 800 frton kivűl 1000 rfrtra egészíti ki. Ha azonban az építési összeg adó útján
szereztetnék be s rá több esnék 1000 frtnál, igérete nem érvényes ; ha kevesebb esnék,
1000 frtra ekkor is kiegészítné . Páholyt kér ugyan , de árát évenként megfizeti. A szük-
séges vasat átlagos áránál 6 rfrttal olcsóbban adja s be is szállíttatja . (Fasc . I. A. 41 , 42 .
Jegyzők. I. 109.).
1 Fasc. I. A. 46. , I. A. 3 ) . és Fegyzők . I. 1807. máj . 11 .
* A későbbi igéretek közt leljük igtári g . Bethlen Sámuel egy levelét, mely szerint
1808 márcz. 26-án a nemzeti játszótársaság fennállhatására évi 50 rfrtot ajánl s az első
részletet le is fizeti. (Fasc . I. A. 49. ) Gorove László 1808 ápr. 18. Szamosújvárról 50 rfrtot
> offerál ; de hogy fel is vették, nincs nyoma . (Fasc. I. A. 50.) Gorove László 1808 ápr.
13-ki levele alapján elhatározta a bizottság, hogy több szamosújvári vagyonos polgárhoz
kérő levelet intéz ; de hogy eredménye volt volna, nem tudjuk. (Fasc. I. A. 57.)
 V. FEJEZET.

A színház építésének ügye 1809-1813 - ig.

Kisérlet az 1809-ki országgyűlésen . A színház ügye az 1810-ki országgyűlésen. - - Új

bizottság kiküldése . Ennek javaslata az országgyűléshez . -— Újabb javaslata. - Páholyok
eladása. Az építés 1811-ben. --- A pótadó felszedésének nehézségei . - Az 1812. évi
építésre előkészület. Építés 1812 -ben. Előkészületek 1813-ra. Az 1813 -ki nchéz-
ségek. - Nagy Lázár befedeti a színházat. - Fizetetlen számlák. - Az építés megszűnése .

Igy állott a színház épülete 1809- ig. Közben a lelkes gr. Teleki Fe-
rencz 1808-ban meghalván, a bizottság a pénztárt s az építés vezetését 1809
jan. 18-ikán ifj . gr. Teleki Lajosra bízta.¹ Egyelőre egyéb nem történt ; a
bizottság is csak 1809 máj . 10-én ült össze b . Wesselényi elnöklete alatt,
midőn az a kérdés foglalkoztatta, hogy nem kellene-e az országgyűlés
idejére a Debreczenben levő színtársúlatot behozni ? Ugyanekkor fájdalma-
san igtatta jegyzőkönyre, » hogy ezen sz . kir. városban, a hol országunk
gyűlései tartatnak, a hol a fels . kir. fő igazg. tanács vagyon, a hol szá-
mos és díszes magyar polgárság lakik, 15 egész esztendők elforgása alatt
is annyira nem boldogúlhatott ezen institutum, hogy a haza tekintetéhez
alkalmaztatott és nemzetünknek a maga édes anyai nyelvéhez viseltető
forró szeretetét a világ előtt megbizonyító magyar játszó színnek használ-
ható épületet minden igyekvés mellett is félbe kellett hagynia . Azt hatá-
rozta tehát a bizottság, hogy kérdést intéz az országgyűléshez ; óhajtja-e
a szinészek behozatalát bár nehány válogatott eléadásra ? s megkéri, hogy
intézkedjék az épület folytatásáról , és a szomszéd testvérhazának kevés
esztendők elforgása alatt a nemzeti nyelv gyarapodása előmozdításában
és a nemzeti fény nevelésében adott dicső példája által is serkentetvén , a

1 Ugyanekkor meleg köszönő levelet intézett gr. Teleki F. ezredes özvegyéhez, gr.
Thoroczkay Annához, kiemelve megboldogúlt férje érdemeit. (Fegyzők. 1809 jan 18 és
Fasc. I. A. 53 és 55. )
 173

csupán magyar játszó színnek használandó elkezdett épület kivitelére s

magának a magyar játszó társaságnak megörökösítésére az elégséges illendő
és bizonyos költséget kirendelni « méltóztassék. De bárha 14 év óta nem
volt országgyűlés, a franczia háború miatt ez ilyen kérdések tárgyalására
nem ért rá s jun . 15 -jul. 16-ig kiválóan az insurrectio ügyével foglal-
kozván, elnapolta gyűléseit 1810 -re a nélkül, hogy a színészet ügye csak
szóba is került volna. A bizottság is tehát elnapolta üléseit 1810-ig, midőn
aztán a Debreczenből behozott szintársúlat ügye foglalkoztatta .
Az 1810 jul . 9 -én újra megnyilt országgyűlésen a színház ügyét elő-
ször 1811 febr. 18 -án egy külön ülésen hozták szóba ( 104 ülés) követi útasítá-
suk értelmében Kolozsm. követei, Székely Mihály és Rettegi Mihály. Ekkor
a gyűlés a következőket határozta : » Ezen valójában hasznos , és a nemzet-
nek s nemzeti nyelvnek pallérozására szolgáló institumnak felállításáról
s gyarapításáról a statusok valamint az ezelőtti országgyűlésein is gondos-
kodtak, úgy most is azt szükségesnek találják, annyival inkább, mivel
már azon nemzeti játszó színnek itten fundus is vásároltatott, nemcsak,
hanem annak kőfalai is nagy részben felépíttettek és ezt tökéletességre
vinni az erre eddigelé fordított feles költségnek el nem vesztése tekintetéből
is méltó . « Ezért mielőtt határozna, egy külön bizottságot küldött ki, hogy
a számadásokat vizsgálja meg, a még szükséges költségről tegyen jelentést.¹
A bizottság b. Kemény Ignácz, Kolozsm . főispánja elnöklete alatt
máj . 12 -én tartotta első ülését. A szükséglet lévén a fökérdés , jelentés-
tételre kiküldte Horváth Dánielt, Csereit, Kanyót, Szentkirályit, Salát,
továbbá egy ácsot, egy kömivest s az orsz. építő hivatal egy tagját ; egy-
szersmind kérést intézett Kolozsvár közönségéhez , hogy mondjon le a nem-
zeti színház mellett külön városi színház építése jogáról. Erre azonban
tagadó válasz érkezett.2
A bizottság már máj . 26-án beadta jelentését, mely szerint a külső
teljes befejezéshez még mintegy 60, a fedél alá juttatáshoz 30 ezer frt kell .
Javasolja tehát az 1807-ben félbenhagyott páholy eladás tervének végre-
hajtását addig is, míg az országgyűlés valamit határozna, hogy az építést

1 Kiküldött tagok : b . Kemény Ignácz, g . Teleki József, g . Thoroczkay Pál, Fekete

Ferencz . Kenderesi Mihály, Horváth Miklós és Dániel, Cserei Miklós, Kanyó László, Sala
Sámuel, Pávai Elek, Máté Izsák, Kovács Ferencz, Wenczel József, Heydendorff Mihály,
Szentkirályi Mihály, b. Wesselényi József, Nemes György.
* A kérés 1811. máj . 13 -án ment be a tanácshoz, hogy a maga theatrum építése
és tartásabeli jussát a t. statusoktól kinevezett theatralis biztosságnak általadni ne terhel-
tessék ; egyszersmind e jog átengedéséért évenként 200 frt kárpótlást igér s az idegen
mutatványosoktól sem követel ez esetben külön díjat . ( 1572-1811 . Vár. lvt.) A város
azonban e joga átengedését érdekeivel megegyeztethetőnek nem vélvén, megtagadta s fen-
tartja jogát, hogy addig is , mig rendes színházat építhetne, esetleg a redouteot kiadja.
(U. ott.)
 174

azonnal meg lehessen kezdeni . Ezt a javaslatot a nagy bizottság is elfogadta

a következő hozzáadásokkal : az 1802-1807 évi begyűlt pénzről és kiadá-
sokról nyomtatott jegyzéket készít, e mellé egy nyomtatott körlevelet, me-
lyeket elküld azon kiválóbb hazafiaknak, a kik eddig a színházat pártolták ;
azok, a kik lefizetik az 1000 rfrtot, illetve 200 váltófrtot, ¹ birni fogják a
rendes bér mellett örökösen a páholyt, míg róla önként le nem mon-
danak ; ezt a jelentést beterjeszti az országgyűléshez, azzal a megjegyzéssel,
hogy a történt közadakozások után bajos levén remélni, hogy az építésre
szükséges egész összeg e módon begyüljön, szavazza meg az országgyűlés
az építés egész összegét s a páholyok eladásából begyűlendő pénzt adja a belső
felszerelésre. Az építési összeg kivetésére nézve javasolja, hogy mivel az 1809- ik
évi insurrectionalis költségekre újabb adót kell kivetni, ha ez az adó 500,000
frt lesz, minden frtra vessen ki még 12 krt . , ha kevesebb lesz, megfelelő
arányban többet ; azt szedesse föl azzal együtt s az így begyűlt összegből
felépülhet a színház.
E javaslat, de már 20 kr. adókulcscsal, 1811 jun. 26 -án került az
országgyűlés elé ( 163 ülés), mely elhatározta, hogy itten Kolosváratt a
nemzet tekintetének is megfelelő national, a magyar theatrom mennél
hamarébb felépíttessék, és az ezen hasznos, s a nemzet dicsőségivel is
egybenköttetett czélnak kivitelére szükséges költség egyenes felosztás által ,
az ezen hazabéli nemes birtokosok által fizettessék, úgy pedig, hogy a
szükséges summa ezen esztendőben esendő november első napjára mind
3
egyben gyűljön . » A tervezetet azonban nem találván elég pontosnak, a
bizottságot újabb jelentéstételre utasította . Ez újabban jul . 4 - én azt javasolta,
hogy 40 kr. rovassék ki (illetve 8 kr. váltóczédulában) az 1809-iki insurrectio-
nalis összeírás szerint minden , akár lovas, akár gyalogszolgálatra kötelezett
nemesi telekre, kivéve az adó alatt volt egyházi nemesek, armalisták és
primipilus vagy pixidarius székelyek telkeit s ezt az összeget szedjék fel
az insurrectionalis pótadóval. Ezt a rendek 50 krra emelvén ( 10 kr. váltó
czédulában) , augusztus 9 - én ( 189 ülés) egyhangúlag elfogadták, elrendel-
ték, hogy ez összeg nov. 1- ig gyüjtessék be az insurrectionalis pótadó-
val és a kórházakra kivetett 50 krral ; róla a számadásokat a szính. bizott-

1 T. i. nem kell feledni e ponton, hogy 1811 febr. 20 -án már ki volt adva a patens,
melynél fogva a régi bankóczédula értékének 1 -ére szállíttatik le s márcz. 15-től fogva
váltójegyekben v. 5-szörös jegyekkel kellett fizetni.
Jegyzők. 1811. máj . 26. 1 és 3 pont, jun. 22. 1 pont.
3 Elvárja az orsz. gyűlés, mond a jegyzők., hogy a magyar városok sa nemes
szász nemzet is részt vesznek a segélyezésben, melyeknek követei, nem lévén utasításuk,
jelentették, hogy ez iránt kérdést tesznek küldőikhez s az eredményről beszámolnak.
4 Az 1811. aug. 8-ki ülés 2 pontja (3 -szor ) alatt már maga a bizottság is 50 krt
javasolt.
 175

ság nyomassa ki s úgy, mint az előbbieket, a megyéknek és városoknak

küldje meg ; egyszersmind ügyeljen, hogy a színház » maga czéljának, t. i .
mind az anyai nyelv, mind a jó erkölcs pallérozásának és a nemzet
dicsőségének is megfeleljen. « Ugyanekkor az országgyűlés a bizottság aug.
9-iki javaslata szerint új szính . bizottságot alakított, mely időről-időre egé-
szítse ki magát, a mi annál jobb volt ; mert az 1811 szept. 19 -én bezárt
országgyűlés után 1834-ig a rendeket a király nem hívta többé össze.¹
Így kezdődött meg másodszor az építés, melynek vezetésére a bizott-
ság jun. 22 -én Káli Nagy Lázárt, Kolozsmegye főbiráját, mérnökül Schütz
Antalt, pénztárnokúl 1811 jul . 4 -én Bodor Pált, a kolozsvári » delegata pro-
vincialis cassa <« ellenőrét kérte föl . A páholyvételre nyomtatott fölhivásait s
1802/7 . bevételeiről és kiadásairól nyomtatott Kimutatás-ait már jul. 12 - én
szétküldte, ³ s 1000 frton (200 váltófrt.) páholyokat vettek : b . Kemény Lajos,
g. Bánffy György kormányzó, Kenderesi Mihály, P. Horváth Dániel, széki
g. Teleki József ( 1500 frton) , Cserei Miklós, b. Wesselényi József, g . Mikes
János, g. Kendeffy Ádám, b . Bánffy György ; ugyancsak páholyra 500 frtot
adtak b. Jósika Miklós, K. Nagy Lázár, b. Bánffy László (520 frtot),
g. Teleki Imréné. Elkölt tehát 13 páholy. Adományoztak : Barcsai Ábrahámné
100, b. Domokos József 200, g. Béldi Venczel 100, Suini Filep indigena
500, b. Radák Imre 100 , Vajna Miklós 100 , g. Bánffy József 200 , Sardagna
Antal indigéna 1200, g. Kuun Zsigmond 100, Pávai Vajna Elek gyűjtésből
1000 rfrtot. Befolyt 1811 aug. 24-1812 márcz. 11 -ig 16,120 rfrt. Szép
összeg lett volna, ha a devalvatio nem szállította volna 1 -ére, azaz 3224
váltófrtra. Továbbá adtak g . Teleki Domokos 15 és b . Wesselényi József
30 öl követ.5

1 L. Nagy Lázár kézírati művét Szh. lvt. Elnök lett gr . Teleki Lajos, tagok : b .
Kemény Ignácz, g . Teleki Mihály, marossz. főkir. bíró, Fekete Ferencz, g. Teleki József,
Horváth Miklós és Dániel, g . Thoroczkay Pál, b . Bánffy György, Kenderesi Mihály, Turi
István, b. Wesselényi József, Cserei Miklós, Székely Mihály, Kanyó László, Szentkirályi
Mihály, Nemes György (m -vásárhelyi senator), Nagy Lázár, Sala Sámuel s állásuknál fogva
Kolozsvár és M.-Vásárhely városbírája. Ezekhez járúltak a szászok résziről : Heydendorff
Mihály és Wenczel József, továbbá Máté Izsák marosszéki, Kovács Ferencz csíkszéki és
Peielle Wenczel marosvásarhelyi követek.
2 Szính. lot. Fasc. II . A. 59 és 65. V. ö . 14/846 . csomagban levő átírattal .
Egy példányt a zsibói lvt -ban láttam és használtam . Készítette Sala Sámuel jegyző.
(Jegyzők. 1811. jun. 22.)
4 L Bodor számadását. Szính, lot. Fasc. II. AAA. 6
5 U. ott. 58 sz . Kisebb adományok : G. Teleki Domokos és b. Wesselényi József
adtak egy hintót, melyet elárvereztek. (Jk. 1811 okt. 11. 4 p.) . G. Teleki Ferencz hagyo-
mányából nyert a színház 180 példányt gr. Bethlen Miklós ifjúkori életének leírásából ,
melyet utóbb 91 váltókr.-ral árúltatott és 24 színdarabot s 2 egyéb nyomtatványt a könyv-
tár részére . Fasc. II. A. 70. Jk . 1811. okt. 11. 5 p .
 176

A gyűjtésnek a drágasághoz mért e kedvező eredménye s az előre

biztató országgyűlési végzés következtében a bizottság már 1811 junius
havától folytatta a falak felemelését és 73 % köb- öl falra nézve szept. 9 -én
szerződést kötött Alföldi Antallal, mely szerint az anyagot a bizottság
adván, köb-ölit 30 frtért építi fel . Ekkor visszakérte Baranyai Józseftől az
1807-ben kölcsönadott 34,000 téglának felét még 1811 -ben, visszaszerezte
Czicziri Antaltól a többi időközben eladott vagy kölcsön vett anyagok árát,
midőn kiviláglott, hogy az 1806-ból maradt 50 ezer tégla részben még
Sz .-Fenesen az 1806-ki árvízkor elromlott, más része pedig az állásban
töredezvén el , az egészet Czicziri 7000 téglában adta el 1807 decz . 10-én
98 forinton.1
Egyelőre csak a gyűjtésből és páholyeladásból szerzett összegekről
lehetvén szó, ezekből 1811/ 12 -ben a következő kiadások történtek :
1. 1811 szept. 22-én. Alföldi Antalnak .. 1000 *
2. > 23-án. Nagy Lázár kezéhez 7200
3. > 25-én. Szentkirályi Mihálynak tégláért 2000-
4. > okt. 11-én. 500-
5. › 12 -én. Alföldi Antalnak .. 500
6. 14-én. Porondért ... 512
7. > 16, 31 és nov. 2-án. Kőért Monostorról , 900 *
8. nov. 2, 10-én. Kő behozatalára 800 .
9. > 4- én. Wendler János vaskereskedőnek . 480 '
IO. > 9 -én. Alföldi Antalnak ..... 500 *
11. 1812 márcz. 11 -én. Nagy Lázár kezéhez 1720-
Összesen : 16112-

E szerint, midőn 1812 május 16-án Bodor lezárta számadását ,

8 rfrt. vfrt 36 kr. maradt. Ugyanez idő alatt 1812 márcz 11-ig Nagy
Lázár kezéhez vett szept . 23 -án Bodor Páltól 7200, szept . 30-án Horváth
Miklóstól és Károlytól páholyért 1000 s nov. 20-án a tartományi pénztár-
ból 20,000, összesen 28,200 rftot . Ebből 1811 jul . 8-tól anyagokra kiadott :
1. Fára és deszkára .... 1422 frt 20 kr.
2. Mészre és ennek beoltására ( 10910 véka) ³ s behozatalára . 5275 47 >
3. Felügyelőnek .... 30 >
4. Téglára és behordására . 4500 >
5. 800 szekér porond .. 739 › 20
6. Kerítésre ..... 60 >
7. Lakatos munkára . 171
K
40
8. Köre (98 öl.) ... 2470
9. Kömíves munkára 483 >45
10. Vegyesekre .... 18 «05 >
= 15170 frt 57 kr. 4
1 Szh. l. Fasc. II. A. 71 .
2 U. o. Fasc. I. AAA. 5. Megvizsg . 859/1825 sz . a . gubern rendeletre 1826 jun . 1 .
A számadást 1. 158/1827 . Sch. I.
3 Ebből 7000 véka 1812-re rendelve .
4 T. i. ekkor már 1 frt = 60 kr.
 177

Tehát az 1811 -ki építés került 29,562 rfrt 57 krba s maradt a pénztárban
1812-re 13,029 rfrt 03 kr.
Nagyobb volt a nehézség a rendek által megszavazott adóval, mely-
ből 1811 -ben semmi sem folyt be ; sőt noha együtt kellett volna fölszedni
a 7 frt fölkelési és 50 kr. kórházadóval, a főkormányszék okt. elején ki-
adott körözvénye a színházi adóról nem intézkedett s a bizottság okt 11 -én
sürgős kérelmet adván be annál inkább , mert a régi rhenensfrtokkal még
mindig olcsóbban lehet vásárolni, csak okt. 17-én bocsátotta ki a felhaj-
tásra a rendeletet, melynek végrehajtását a megyék részéről az is lassította,
hogy még az u . n . negyedéves megyei gyűlésen is be kellett jelenteni.¹
Ekkor nov. 14-én a bizottság maga is külön jelentésben és körlevélben
kérte meg a megyéket és székeket a szính . adó fölszedésére ; mert így
remélhette, hogy 1812-ben nem csak befedeti, hanem késő őszszel meg
is nyitja a színházat, ha 1811/12 telén az anyagot összegyűjtheti . Ezért .
1811 nov. 29-én megbízta az anyag folytatólagos beszerzésével Nagy
Lázárt s folyamodott a guberniumhoz a színházi adóból megtérítendő
20,000 rfrt előlegért a fölkelő alapból. Továbbá a valkói havasok nehány
birtokosa megígérvén , hogy a szükséges fenyőgerendákat ingyen adja,
tehát erre fölkérte a havasok összes birtokosait (48-at), hogy a fenyőket
már télen levágathassa, tavaszszal behozathassa és kifaragtathassa ; 1811
decz. 13-án folyamodott Mártonffy József erdélyi püspökhöz , hogy a kolozs·
monostori bányákból adjon olcsóbban 150 öl követ ; de tagadó választ
kapván, 1812 jan . 2 -án a szükséges kő felét 25 , felét 30 rfrton vette meg.
Ugyanekkor (5 pont) Nagy Lázár eléadta, hogy a színház befejezéséhez
kell még : 1. decoratiókra 6000 sing vászon, 2. az építéshez 4000 szál deszka,
100 szál tölgy- és cserfa, 5000 véka mész , 200,000 tégla s 56 ezer cserép .
Ezek beszerzésében nagy könnyebbség volt az, hogy gr. Bánffy György
1811 decz. 7-én a 20 ezer frt előleget engedélyezte 2 s a m. -valkói havasok
felerészének közbirtokossága kedvező feleletet adott. A többi anyagról a
bizottság következőleg intézkedett : a 6000 sing ( 1 sing = 0.62 meter) vászon
egy részét az erdélyi hölgyektől kéri ; a többinek vásárlásával a köhalmi Jakab-
napi vásárkor megbízta P. Horváth Dánielt. Horváthtól vette meg a jutá-
nyosan felajánlott 4000 szál deszkát ; a 200,000 tégláról elfogadta Szent-
királyi Mihály hazafias ajánlatát, a ki előlegképen a pénz begyűltéig 60
rfrton szállította 1000- ét. Elhatározta, hogy a 100 szál tölgy- és cserfát

1 Szh. 7. Fasc. II . A. 73 , 76. A szính. adóról a rendelet kelt 8721/1811 . Orsz. lvt.
A felszedés már decz .-ben folyt. Sok helyt sem a régi 10 frtosokat, sem a váltófrtot
5-szörös értékben a perceptorok nem akarván elfogadni, a főkormánysz. külön rendeletet
adott ki 1812 jan. 23 592 sz . a.
2 678/811 . eln sz. a.
3 Nem történt meg.
12
 178

vagy Bethlen Elek gr. ajtoni erdeiből vagy generalis Scharlachnétól Fejérd-
ről szerzi be, az 5000 véka meszet, 1 rfrt 8 kron vékáját Nagy Lázár már
meg is vette. (Fegyzők. 1812 jan . 2. )
Minderre kellett volna Nagy Lázár 1812 febr. 1 - én tett hozzávetése szerint
csak a fedél elkészítéséig még 32,220 rfrt. Ekkor a bizottság febr . 7-én a guber-
niumnak bemutatván eddigi kiadásait, kérte , hogy a folyton növekedő
drágaság megelőzése végett a tartományi pénztárból ezt az összeget addig
is utalja ki, míg a szính . adó egészen begyűlne ; de a gubernium febr .
20-iki válaszában csak abba nyugodott bele, hogy a begyülendő összeg
terhére a tartományi pénztár a nyugtatványokat kifizesse.¹ Így történt,
hogy midőn 1812 márcz . 10-én az építést folytatni kellett volna, pénz
nem volt. Ekkor egy részről megkérte a bizottság azokat, a kik páholy
vásárlását ígérték, de még nem fizettek, hogy adjanak segélyt ; más részről
újra a guberniumhoz folyamodott, hogy sürgesse az adót s addig is adjon
kölcsön a fölkelési, vagy a tartományi pénztárból 40 ezer rfrtot s

körözvényben felkérte megint maga is a törvényhatóságok főtisztjeit az 50 kr.

adó gyors fölszedésére s a begyűlt és még bevárandó összegek kimutatá-
sára . A páholyvevőkhöz szólt felhivás sikeretlen maradt ; mindössze
P. Vajna Elek küldött novemberben alsó-fejérmegyei gyüjtéséből 500 frtot
s a főkormányszék is, hivatkozva febr. 20-iki határozatára, a kért kölcsönt
újra megtagadta s csak a begyülendő adó terhére engedte meg az utalvá-
3
nyozást . Ez szerencsére már az év első felében elég szépen gyült ; de
nem kis nehézségek is adódtak elé, melyek egy kis kitérést igényelnek.
Ugyanis alig jelent meg 1811 okt . 11 - én a rendelet az 50 kr . szính .
adó felszedésére, a szebeni thesaurariatus már decz 12 -én kérdést intézett,
hogy a főkormányszék királyi szentesítés előtt mi jogon ró adót az adózó
népre ? Erre a főkormányszék 1812 jan . 9 - én megadta ugyan a választ ,
hogy ezt a normális telkek arányában a nemesség saját adómentes birtokaira

1 Szính. . Fasc. II. A. 80-81 . 1492/1812 sz. a. Álljon itt röviden Nagy Lázár
számadása s jelentése a még szükséges anyagról. A 20 ezer rfrtból ment : 1. Alföldi An-
talnak 865 frt. 2. Szentkirályi Mihálynak 2500 frt. 3. Lakatosnak 171 frt 40 kr. 4. Vas-
árúsnak 662 frt. 5. 73 öl kőért 1220 frt. 6. 33 öl kő behozataláért 1200 frt. 7. 150 öl
kőért 4420 frt . 8. Ennek behozatalára 4500 frt . 9. 5000 véka mészért 5666 frt 40 kr. Ősz-
szeg 20309 frt 20 kr. - További szükséglet : 1. 200.000 tégla à 60 frt, 12,000 frt. 2. Be-
hozatala 2000 frt . 3 5000 szál deszka 12,500 frt. 4. 60 drb . állásnak való gerenda 600 frt.
5. 100 szál tölgyfa 2000 frt. 6. Vas 3120 frt. Összeg 32220 frt. ( 1492/1812 . Orsz. lot.)
* Szính. lut. Fasc . II . A. 83 , 84. Fölkérte P. Vajna Eleket, A.-Fehérmegye föbíráját
is, hogy a nála levő 800 frtot küldje be s g. Thorotzkay Pált, hogy az ígért 20 mázsa
vasból 1811 -ben megadott 5 mázsán kivűl még hátralevő 15 mázsát adja meg pünköst
utánra. (Fk. 1812. márcz. 10 és máj. 8. )
3 2095/1812. Orsz. lvt.
 179

s nem az adózó népre vetvén ki, tehát felszedhető szentesítés nélkül is : ¹

az ügy nem maradt annyiban a kir. fiscus jószágai miatt, melyek néme-
lyikén végrehajtással is felszedték az adót. Ezek igazgatói ekkor a kir .
kamarához Bécsbe folyamodván , ez 1812 máj . 21 -én a thesaurariatusnak
meghagyta, hogy a színházi adó felszedését a fiscus jószágain azonnal tiltsa
be s tegyen az ügyről jelentést.2
A thesaurariatus értesítvén erről a főkormányszéket, ugyanekkor Bécsben
azzal mentette magát, hogy már megpróbálta meggátolni, s csupán azért engedte
meg a felszedés folytatását, hogy egyeseknek ne legyen még nagyobb kára.
Erre a kamara 1812 jun . 25 - én és jul . 2 - án a bécsi erdélyi cancellariához
két jegyzéket intézett, melyek lényege az, hogy a főkormányszék nemcsak
a fiscalis jószágokon szedte fel jogtalanúl az adót ; de általában sem hajt-
hatta végre a rendek határozatát kir. szentesítés nélkül. Jul . 10 -én a fő-
kormányszék is megkapván a kir. rendeletet, hogy igazolja magát e jegy-
zékek e kettős vádja ellen , auguszt. 17 -iki válaszában ugyanazt felelte ,
mit a szebeni thesaurariatusnak : t . i. ez nem adó, hanem a nemesség
önkéntes segélye (subsidium), mely sohasem is került szentesítés alá . A
fiscalis jószágokra nézve pedig megjegyzi, hogy mert a fiscus sem birja
nagyobb jogon (jure majori) birtokait a nemességnél, ilyes kivételnek tehát
nem volt helye. Kéri ennél fogva intézkedései helyben hagyását ; addig is
azonban a fiscalis jószágokon az adó felszedését megszüntette. Ehhez
járúlt az, hogy Mártonffy József erdélyi r. kath . és Babb János g. kath .
püspökök szintén fölmentésért folyamodtak a főkormányszék útján az egy-
házi jószágokra és papjaikra, hasonlóan a szász nemzet a vármegyékben
és Fogaras-vidékén fekvő jószágaikra nézve. Alig tudta ezt meg a színházi
bizottság, 1812 márcz . 10-én ő is felírt g . Teleki Sámuel, erd . udv. cancel-
lárhoz Bécsbe, hogy a kérelmezőket utasítsa el ; de sikertelenül ; a király
már ápr. 17-én kiadta ebben is tiltó rendeletét s noha jul . 16-án a fő-
kormányszék részletesen kifejtette, hogy a papok és egyházi birtokok, a
mennyiben nemesi természetűek, nem vehetők ki, a király okt . 13-iki
válaszában rendeletét fentartotta s így az e czímeken fölszedett nehány

1 65, 1236 és 1382/812 és 3972/811 . U. o . A főkormányszék válasza csak ápr.

1-én ment el.
E jószágok voltak : V.-Hunyadon , Zalathnán , Tordán, Kolozson, Vizaknán, Krak-
kón, Potsfélván, Farnadián .
3 Az összes íratok 6544 és 5248/812 . Orsz. lvt.
4 Szh lot. Fasc. II . A. 84. Jegyzők. 1812. 10/III . Az 1812 ápr. 17 -iki kir. tiltó
rendelet 771 sz . a . kelt s a főkormánysz . máj . 11 -én közölte a megyékkel 3519/812 . sz.a.
Főkormányszék jelentése 5586/812 . , a kir . válasz (2281 sz . a. ) 8982/812 , 2247/1813 .
Orsz. l.
12*
 180

100 frtot vissza kellett fizetni, mit a bizottság csak úgy birt megtenni,
hogy a főkormányszék 1813 jul. 15 -én ezt is előlegezte.¹
Mindazáltal az építés, noha a reméltnél kisebb eredménynyel, 1812 -ben
is sikeresen folyt s az épület párkányzatáig haladt. Az eredeti terv, a két-
oldali csigalépcsők elhagyásával , melyek a falakat igen megterhelték volna ,
mindenben megmaradt. Fölépült az első és hátsó tűzfal is s Kolozsmegye
tavaszi közgyűlése a valkói fedélfák behozatalára ingyen fuvart, ezek
kifaragására ingyen rabmunkát is rendelt ; azonban az ingyen fuvart a
főkormányszék, az adózó nép tulságos terhei miatt, ápr. 2 -án és jun . 4-én
2
a bizottság fölterjesztései daczára ismételten megtagadta , s így a befedés
ez évről elmaradt, csak a fákat hordták be Fejérdről s faragták ki a
Trencsintéren a laktanya előtt, honnan egy részöket decz. elejére a szín-
ház udvarára is behordták.
Az 1812 -iki bevételek és kiadások :
1. Nagy Lázár számadása szerint : Maradék 1811 -ről . 13029 frt 03 kr.
2. 1812 márcz. 2-tól decz. 28- ig a befolyt adóból . 29634 45
3. 1812 márcz. 11. Bodor Páltól .. 1720
4. 1812 nov. 23. Pávai Vajna Elektől . 500 >
Összes bevétel 113 44883 frt 48 kr.
Kiadások :
5. Mészre és oltásra 4724 frt 12 kr.
6. Fára, deszkára, léczre s ezek beszállítására . 6063 » 17
7. Vasra..... 566
8. 150 öl kő és behozatala . 8625
9. Tégla behozatalára .. 1616
10. 2761 szekér porondért . 4767 » 40
11. Rabmunkára 1500
12. Faragott kövekre . 720 D
13. Asztalos munkára . 2000
14. Földmunkára ... 223 « 20 >
31

15. Alföldi Antalnak kömíves és ácsmunkára . 12508

16. Vegyesekre és fuvarra ……. 453 « 30 >
Összes kiadás 43766 frt 59 kr.

15903/1813 . Erről még számos főkormánysz. rendelet szól . u . m. Közép- Szolnok

m.-hcz 5638/812 (jul. 20.) ; Tordam -hez 5398/812 (jul. 16. ) ; Udvarhelyszékhez 5639/812
(jul . 20. ) ; Kolozsm .- hez 5919/812 (jul. 30 ) ; Hunyadm. hez 6441/812 (aug. 1. ) ; A.-Fejérm.-
hez 6035/812 . V. ö . 8603/812 . Megtérítések : a v.-hunyadi kir. kam hivatalnak 145 frt 33 kr. ,
nagybányainak 107 frt 16 kr.. kolozsinak 7 frt 26 kr., borzásinak 8 frt 83 4, kr. , a többinek
együtt 98 frt 54 kr. V ö . 2247 , 1858 , 3591 , 4975 , 4723/813 , 2117/814 , 3972/814 , 1902/815 ,
9823/815 . Orsz. lvt.
2
2244, 4214/1812 , 6373/1813 . Orsz. lot. A bizottság 1812 máj. 8-án kifejtette, hogy
a fákat a havasokról a bizottság szállíttatja be a b . -hunyadi sórakodóhoz s csupán arról
van szó , hogy a midőn onnan sóért Kolozsvárra jőnek az üres szekerek, v. kolozsvári
szekerek oda sót vivén, üresen jőnek haza, hozhassanak el pár darabot ; de a főkormánysz .
mégsem engedte meg. (Fasc. II . A. 86 7k . 1812 máj . 8. )
 181

Tehát 1811-12 -ben az összes kiadás 58,937 frt 56 krt (váltó érték-
ben 11,787 frt 35 % krt) tett s maradt 1812 végén 1116 frt. 49 kr. vagyis
221 vfrt 21 kr. A bizottság 1812 jun . 14 -én és decz. 13 -án az 1813 -ki
évi építés végett kérte a guberniumot a hátralévő adó beszedésére és egy
részletes kimutatás készíttetésére . Utóbbi folyamodásában 6000 vfrtot is
kért (30 ezer rfrt) kölcsön a fölkelő alapból ; mert az épület már kész és
> nem is volna már egyéb most közelebbről hátra, hanem hogy a meg-
készíttetett fedél felrakattassék, becserepeztessék « ; de sem cserépre, sem vasalá-
sokra, sem némely már elkészített munka kifizetésére pénz nincs.¹ A gubernium
( 10194/812 sz . a. ) decz. 30-án az alap megterhelt állapota s többféle magán-
kölcsönök miatt a kérést most is megtagadta ; de megbízta Koszta István
consiliariust, hogy a részletes kimutatást a színházi adóról dolgoztassa ki.
A bizottság helyzete tehát 1813 év elején nem volt könnyű. Ugyanis
jan. 13-án Nagy Lázár beadta a még fizetetlen követeléseket ; továbbá a fedél
fölrakásához, a valkói gerendákat kivéve , minden kész volt, a tavasz közele-
dett s félni lehetett, hogy a becses anyag tönkre megy s a falak felső
kényesebb részei leomladoznak. A bizottság ekkor számba vette, hogy
eddigelé a 100,000 rfrtra (20 ezer váltóban) számított színházi adóból befolyt
72,437 rfrt 03 kr . ( 14,487 vfrt 41 kr.) ; de ez az utolsó krig elfogyott .
Tehát egy részről azon keveseknek írt, kik még igéretöket nem vál-
tották be ; más részről 1813 márcz . 2 -án újra a guberniumhoz fordúlt ;
végre felkérte a két püspököt, kik amúgy is fölmentést nyertek az adó
alól, hogy önkéntes adományokkal járúljanak az építéshez. Babb János
semmit sem adott ; Mártonffy márcz. 24- én és ápr . 23 -án összesen 5000 rfrtot
küldött ( 1000 vfrt. ) ³

1 Szh. lut. Fasc II . A. 87 , 872. A jun . 14-ki folyamodv. 5171/812 . Orsz. lvt. Jul .
2-án a főkormányszék el is rendelte, hogy mivel a számvevőszék a normáltelkek jegyzékét
megcsinálta s a megyék, székek meg is kapták, a szính. adót jul. végéig szedjék be saz
eredményről adjanak kimutatást . Ugyanekkor a számvevőszéktől is kimutatást kért be,
melyből kitűnt, hogy jul 1-ig Torda -m. és Udvarhely az előirányzatnál többet , a többi
megyék nagyobb részét, Hunyadm. , Három- és Csíkszék semmit nem adtak be. E 3 tör-
vényhatóság jul. 21 -ről szigorú intést kapott, hogy aug. végső napjáig ezt az összeget
adják be s a késedelem okát fejtsék ki, különben az összeg » a tisztek fizetéséből fog le-
huzattatni . Hunyadm. erre azt felelte, hogy a fölkelési pótadóval együtt szedte be s a
gubern. az elkülönítést szept . 28. elrendelte. (7763/812 .). A számvevőszék a bevárható
Összeget 80.541 rfrt 2019 12 krra teszi, melyből máj . 1 -ig befolyt 45.541 rfrt 511/24 kr.
Bevárandó 36,069 rfrt 12/12 kr. Megjegyzi, hogy egészen pontos adatokat nem adhat. A
főkormányszék jul . 20 -án újra meghagyta a még hiányzó összeg beszedését 1812 aug . vé-
géig, különben ezt a várm . tisztek fizetéséből vonja le. Azonban ez most sem történt meg.
(6035/812.).
* B. Radák Ádámnénál volt künn még 130, g. Kemény Sámuelnél 1000 , g . Teleki
Tamásnénál 200 , b. Jósika Miklósnál 500, b . Bánffy Lászlónál 500 frt régi értékben. (Jk.
1813 jan. 13.)
³ Babb ékes latin válasza. Fasc II . A. 941. Mártonffyé 92 , 93 , 96 , 97. Szh. lot.
 182

A bizottság már állandó kérelme mellett, hogy a még künn levő

adót a főkormányszék szedesse fel, kimutatást is mellékelt a begyűlt összeg-
ről s egyszersmind 4000 vfrtot kért kölcsön . Ezt a gubernium nem adta
ugyan meg ; de újra elrendelte márcz. 31 - ről (2379/813 ) , hogy április
végéig az elmaradt összegeket a megyék küldjék be ; de nem történt meg.
Ettől fogva 1813-ban még kétszer folyamodott a bizottság a guberniumhoz ,
egyszer sürgetőleg jun. 1 -én, midőn már az épület szarvazata fönnállt, ¹
másodszor jun. 20 -án s újra kölcsön kért 4000 vagy legalább 2600 vfrtot
(20 v. 13000 rfrt), mely összeg , mint fölkelési alap, a delegata cassában úgy
is használatlanúl hever. Ekkor a főkormányszék csakugyan kiutalt 1813
jun 22-én 2000 vfrtot ; azonban a kir. kamara, noha a színházi adó még
bevárandó összege 26458 rfrt 38 krt tett ekkor : látva a főkormányszék
márcz. 29-iki jegyzőkönyvéből a színházi bizottság 4000 frt kölcsönről
szóló kérelmét, nov. 19-én az ily kölcsönöket általában megtiltotta.³ Ezért
aztán a főkormányszék, mely időközben 2000 frtot, mint láttuk, kiutalt,
1814 jan. 3-án sürgősen intézkedett ennek visszafizetéséről a közben be-
gyűlt szính. adóból s jövőre kölcsönökről többé szó nem lehetett . *
Mig ezek történtek s mig a 2000 frt kölcsönt a bizottság megkapta
volna, b. Kemény Ignácz, Kolozs-m. főispánja, a főkormányszék tiltó ren-
deletei daczára is 1813 tavaszán a valkói gerendákat B. - Hunyadról az
5
onnan Kolozsra sóért jövő fuvarosokkal ingyen legnagyobb részt behozatta.
Így történhetett meg az, hogy Nagy Lázár az említett kölcsönnel a szín-

15833/813 . Orsz. lut. Megjegyzendő, hogy aug. 2- án referaltatván a commissio be-

adványa, ezt, a megfelelő rendeletek úgy is ki levén adva, ezek eredménye bevárásáig
irattárra tették.
2 4770/813 . Orsz lot.
3 U. o. 3042/813.
4 87/814. 6504/814 . 2117/814 . U. 0.
5 Keményt ezért a főkormánysz . igazolásra hívta fel, hivatkozván tiltó rendeleteire.
(6373/813 . Orsz. lvt.) . Kemény nov. 11 -én felelte, hogy a fák még nincsenek mind be-
hordva s a végén a tisztség számba veszi, hogy ki mennyit hozott s ha a főkormányszék
a kifizetést rendelné el, ez meg fog történni. Azonban fizetés nem illeti a fuvarosokat,
mert a fákat a tisztség hozatván be, ez majd, ha kell, robotmunkába számítja be. De kü-
lönben e 2-3 napi fuvarért elég kárpótlást nyert a szegény nép a megyétől, mert 1812-
ben 10,000 rfrtot és 12,000 véka gabonát kapott ingyen s minthogy 5-6 hetet töltött
Dornán, Beszterczén a háborús idők miatt, a birtokosok a nép robotját hol félig, hol
egészen elengedték . De, ha mégis fizetni kellene a fák behozataláért, ne számíttassék több,
mint darabjáért 2 frt. A főkormányszék decz. 6-án (9899/813) bő indokolással fejti ki,
hogy neki, mint főispánnak főfeladata az újabban sokképen megterhelt nép sorsán köny-
nyítni s a színház építéséért amazt felednie nem kell . Indokai a fizetés alól való felmen-
tésre nem fogadhatók el ; meghagyja pontos kimutatás készítését arról, hogy ki, hány napi
fuvart tett a fák beszállítására s vagy számíttassa be a legközelebbi megyegyűlésen a földes-
urakkal robot-munkába, vagy fizettesse meg kinek-kinek napszámait s 1814 márcz. végéig
tegyen róla jelentést.
 183

házat 1813 -ban befedette, a farkas-útczai homlokzatot kivakoltatta , a Király-

útcza felől kökertet és kapút csináltatott, ugyanott a tervelt lakószobák
alapját kiásatta, a földszínéig az alapot megcsináltatta, a színházban a
falépcsőket és három sor páholy famunkáját befejeztette a következő szám-
adási eredménynyel :
Bevételek :
17. Gr. Teleki Józseftől 200 frt -
18. P. Horváth Dánieltől . 50
19. Mártonffy József püspöktől 1000 »
20. Adóból 304
21. Kölcsönből . 2000 >
22. B. Radák Ádámnétól 35 véka búza à 2 frt 70 > -
23. G. Nemes Györgynétől 100 ‫لا‬
Pénzmaradék 1812-ről 221 > 214/5
= 3945 frt 214/
Kiadások :
24. Fa , deszka, lécz stb .. 199 frt 51
25. Porondra 692 szekér 182 « 44
26. Tégla ... 96
27. Cserép .. 1276 -
28. Vas ... 360
29. Lakatos munka . 467 › 26
30. Alföldi Antalnak . 1675 «
31. Felügyeletre .... 174
32. Asztalos és festőmunkára . III
33. Köfaragó munkára ... 104
= 4646 frt 01
Nagy Lázár tehát bevett a 3 év alatt 15,674 frt 57 krt v. értékben
s kiadott 16,433 frt 36 krt.¹ E szerint volt 758 frt 39 kr . túlköltés .
Ha a kiadásokhoz vesszük a Bodor Pál által kiadott 7192 rfrtot s a Szent-
királyi Mihálytól 1812 febr. 10 újabban vett 200 ezer tégla árát 60 rfrtjá-
3
val 12000 frtban , akkor a színházépítés e 3 év alatt került 20272 frt
16 krba váltóban ( 101,361 rfrt 20 kr.) . Ez az összeg a drágasági
viszonyok miatt még mindig nem volt elég ; de pár ezer frttal már 1813-
ban megnyílhatott volna a színház, ha a források ki nem merültek volna
s nem lett volna körülbelől 1025 rfrt fizetetlen adósság anyagban és

1 Megjegyzendő, hogy összeadási hibából a kiadások összege N. Lázárnál 16435 frt

61½ kr. s azért a túlköltés 760 frt 91 % kr. Továbbá a valódi kiadás 15734 frt 57 kr. , de
b. Wesselényi József valósággal csak 700 rfrtot ( 140 vfrt) fizetett páholyra, 300 rfrtban
(60 vfrt) 25 öl követ adott. Ha e 60 frtot levonjuk a bevételből, megkapjuk a fenti 15674
frt 57 krt. Ez régi értékben 64478 frt 45 kr., melyből 8920 frt került Bodortól, 31938 rfrt
45 kr. adóból, 20000 frt kölcsönből, 3620 frt adományokból . Szh. lvt. külön csomag. C.
• Ezt az összeget egyenesen az alapból fizették ki .
 184

munkában , nem számítva Nagy Lázár túlköltését.¹ A bizottság 1814 jan.

13-án elhatározta ugyan, hogy új nyomatott kérőleveleket küld a birtokosok-
hoz, de egyelőre csak pár igéretet próbált bekapni, siker nélkül. Ekkor Nagy
Lázár 1814 máj . 10. és jun . 10-én két keserű beadványban is elpanaszolta
zaklattatásait . Elmondja, hogy ő 20000 vfrtra számítva az adót, ez alapon
vezette az építkezést s tehát most nem maradhat épen ő bajban , ki a
magáéból is sokat költött, hiszen a fizetetlen munka árát ca. 1500 rfrtban rajta
meg is vehetik. De minthogy a szính . adóból a bevett 14737 vfrton kivül
még legalább 5000 frtnak kell befolyni, ajánlja akár kölcsön fölvételét,
akár újabb páholyok eladását. Ekkor a bizottság jul. 1 -én megint a gu-
berniumhoz folyamodott 3000 frt előlegért új értékben , de a már ismer-
tetett kir. rendelet miatt siker nélkül, s a provincialis cassában oly alap ,
melyből ez adható volna, nincsen ; jóllehet a hivatalos kimutatás szerint
valóban több, mint 3000 frt volt még felszedetlen.³ Most a bizottság az új

1 N. Lázár 1814 jan 2 ki beadványa szerint tett a tartozás vasárusnál 448 , lakatos-
nak 100 , Alföldinek 257 , Ferenczi Mózesnek téglában 220 rfrtot. 158/827 . Szh. lvt.
2 Sch. lut. Fasc. A. 104 , 105.
3 7144/814 . Orsz. lvt. Kimutatás az egyes törvényhatóságoktól 1814 -ig befolyt szính .
adóról.
Sessiók száma Kirovatott Befolyt Maradt
1. Felső-Fejérm 45827/19 763 frt 45 540 frt 51 222 frt 54
2. Alsó-Fejérm .. 907439/190 1512 » 23 1371 > 45 140 37
3. Küküllő-m .. 73003/12 1216 43« I 140 49 75 > 53
4. Torda-m . 9285114/190 1547 › 37 1522 > 36 25 > 01
5. Kolozs-m .. 1046872/120 1744 46 1718 14 26 > 32
6. Doboka-m.. 803867/129 1339 45 1009 > 41 330 > 03
7. Belső-Szolnok- m. 6875118/130 1145 59« 1107 > 14 38 >> 44
8. Közép - Szolnok-m.. 8049/129 1341 36 1004 » 30 337 > 06
9. Hunyad-m... 1203613/12 ) 2006 › ΟΙ 328 > 16 1677 44
10. Kraszna-m.. 369588/120 615 > 57 489 « 34 126 > 22
11. Zaránd-m.. 28243/120 18
470 > 44 382 > 26 88
12. Kővár-vid . 217656/120 362 > 47 353 56 8 > 51
13. Fogaras-vid. 310588/190 517 > 37 186 » 57 330 40
4006/120
8 - 3 - 6

14. Maros-szék .. 667 42 610 > 53 56 > 48

15. Udvarhely- sz.. 2550108/120 425 09 425 " 09
Háromszék . 38332/120
|

16. 638 > 50 450 07 188

17. Csíkszék . 104115/94 173 > 31 93 > 30 80 D
18. Aranyos-szék .. 96623/1120 161 > ΟΙ 151 41 9 › 16
Összeg : 9991211/120 12888 frt 21
16652 frt 3763 fit 39
Nb. Az összegezésből s az egyes számok mellől is a törtek el vannak hagyva. Ezt
a kimutatást 1815 jan. 2 -án mutatta be az elnök, kivel a gubernium 1814 jul. 4 -iki ülé-
séből közölte 6504/814 sz . a Ugyane napról e kimutatást közölte a gubern. a hátrálékos
törvényhatóságokkal, oly meghagyással, hogy október végéig minden hátrálékot szedjenek
fel s az eddigi késedelemnek adják okát. (Fasc..II . A. 102. ) Ebből az összegből 1814/ 15 -ben
még mindenesetre folyt be, melyből és részben az adományokból az adósságot kifizették.
Maradt a pénztárban még 1815-ben a g . Teleki László és József 1500 frt adományából 1250 frt.
 185

nyomtatott kérő-íveket Sala Sámuel által szétküldette . Ez 1814 szept. 1 -ső

napjáról kelt, S tartalmazza a felhiváson kivül Erdély 282 va-

gyonos földbirtokosa nevét, azt mondván, hogy ha egy-egy csak 20-20

rfrtot ad is, » mely meg nem érezhető, legalább annyira elkészíttethetik a
játékszínt, hogy abban játékokat lehessen adni « ; ha pedig a szính . adó
még künnlevő összege begyűl, teljesen is befejezhetik ; igérik végre az újabb
számadás kinyomatását is. Pénztárnokúl a felhívás Szathmári Pap Dánielt,
a ref. coll . pénztárnokát nevezi meg.¹) Azonban a nemzeti érdeklődés , mely
különben is ez években annyi veszteséget szenvedett, ki volt merülve s
csupán gr. Teleki Lajos gyüjtött 635 vfrtot (új értékben), melyhez adott
g. Bethlen Dániel 50 , g. Bethlen Sándor 20, Kanyó László 20 , g. Kemény
Miklós 20, b. Kemény Miklós 20, id . b . Kemény László 50, g . Kendeffy
Ádám 100, Kenderesi Mihály 20, Kerekes Thimotheus 20, g . Kuun József
15 , g. Rhédey Ádám 30, özv. g . Teleki Imréné 50, g. Teleki Pál 50 , b.
Jósika Antalné 20, b . Jósika Miklós 100, b. Wesselényi Miklósné 50 frtot .
Ebből legalább a fizetetlen számlák egy részét kifizethették. A bizottság
még csak 1815 jan . 2 -án tartott egy ülést, melyre Nagy Lázár is beadta
számadását s aztán maradt minden úgy, mint 1814-ből írja Nagy Lázár :
> nem lehetett egyebet tenni ... mint azt, hogy a kapúkra, ajtókra jó erős
zárakat csináltasson és belső ékesítésétől, a drágaság ideje is bekövetkezvén,
megszünjön ; a mi materíalék, deszkák vásárolva voltak, ezek a lóiskolából
odahozott deszkákkal, gerendákkal az új theatrumba berakattak és 1820 - ik
esztendeig jul. 1 -ső napjáig jó épségben conserváltattak « , holott a homlok-
fal még 1813-ból büszkén hordta a felíratot : Az Erdéllyi Nemzeti Magyar
Játék- Szín. 1813.

1 Fasc. II. A. 101 , 103. Szh. pt.

2 L. e kimutatást . 158/827 sz. a. Szh lot.
 VI . FEJEZET.

A társúlat egy része Magyarországon 1806-9 - ig.

A társulat megosztása. Wesselényi czélja vele . --- Tagok száma . - A benmaradt és

kiment tagok. - Nehézségek a tagok szerzésében . Benke tulzó leírása. - Belső
bajok. A Hazai tudósítások czikke. A debreczeni eredmény. - Szegedre érnek.
A sanyarú tél 1806/7 -ben. - Folyamodás engedélyért Pestre. Lázas öröm az első elé-
adásokon . -- Kulcsár pályatételei a magyar nyelvről. Teleki, Kiss, Pánczél pálya-
művei. Általános érdeklődés a nyelv iránt. A társulat első pár havi sikerei. - Belső
meghasonlás . Ernyi levele. - A tagok vádjai. Wesselényi intézkedései. Új
tagok. Ernyi lemondása . - Wesselényi levele Reháknak . A magyar társaság vi-
szonya a német bérlőhöz . A színészet ügye az országgyűlésen . - Kedvező eredmé-
nyek. Ráday ajánlata a bérletre. Wesselényi nyilatkozatai . – Ő kiván bérlő lenni.
Elkésik. - A magyar társúlat elégedetlensége. ---- A megyék felszólalásai. - Engedély ,
hogy külön helyet bérelhessenek. - Tagok 1807-9-ig. - Vida átveszi a társúlatot.

A társúlat vezetését, a mit 1803-5 -ig Wesselényi a bizottsággal kö-

zösen gyakorolt, 1805 -ben a nyár kezdetével újra Wesselényi vette át ;
minthogy a bizottságot teljesen az építés foglalta el s némi összeütközések
is történtek. Ekkor Kanyó László lett meghatalmazottja. Ez az elválás
világos ama szerződésekből is , melyeket a színjátszókkal 1805 nyarán csak
a maga nevében kötött. Ekkor 1806-ban megérlelődött Wesselényi régi
terve, hogy társúlatát megosztva, felét állandóan Magyarországra küldje
ki, mert oly nagy lett, hogy Kolozsvár ekkora társúlatot nem bírt meg ;
e mellett tetszett is neki az a gondolat, hogy a haza másik részében ö
teremtse meg a színészetet . Így rendelte a nagyobbik részt Kotsi igazga-
tása alatt Vásárhelyre, a kisebbiket Zsibón át Debreczenbe s télire Szegedre,
majd » másuvá « .1 A Pestre küldésre ekkor még nem gondolt.
Ma már nem kétséges, hogy e megosztást ő maga tervelte, noha Déryné
zavaros eléadásából sokáig azt következtették, hogy a tagok hasonlottak meg
s ezért mentek ki némelyek, vagy hogy Wesselényi vexáit megunva, váltak ki

1 Levele Kazinczyhoz 1806 ápr 9. Kaz. levelezése . IV. 114 .

 187

akarata ellenére.¹ E véleményt már volt alkalmunk megczáfolni . Még világo-

sabbak Wesselényi tervei az e tárgyban megmaradt leveleiből . Ugyanis 1806 .
május 11 -én Szeged város tanácsának jóakaratába ajánlván a télire oda-
menendő társaságot, ezt írja : » Én , a ki ns. Erdély o . rendeitől, mely rende-
ket egész nemzete szeretete lelkesített, egy m. theatrum fenmaradására biztosúl
kirendeltettem, egész mértékben akarván kötelességemet teljesíteni két magyar
hazámhoz ; nemzetemhez való buzgóságomat hívségemet, nem akarván
keskeny, az Erdélyországot Magyarországtól elválasztó határok közé szorí-
--
tani, — azért mostanában egy új és mindenesetre ottanmaradandó társasággal
kivánok ns. Magyarországnak szolgálni. « ³ Ugyanezt írta 1807-ben Darvas
Ferencznek is : » Elsőbben Magyarországon útaztatván a társaságot, tavaly
pedig kétfelé osztván, aztat az egy részt Magyarországra állandóúl rendeltem . <*
Ez adatok tehát világossá teszik báró Wesselényi szándékát ; sőt
Kazinczynak a » superinspectiot « is felajánlta ; de ez udvariasan kitért előle.
Mindemellett nem valószínűtlen az, hogy erre befolyt némely tagok s így
főleg Ernyi elégedetlensége Kotsi igazgatásával , s ő mint ügyes cassa-kezelő
bírván a báró bizalmát, törekedett öt e megosztásra rábeszélni, minthogy
maga is igazgató kivánt lenni ; noha mint ilyen , nemsokára még nagyobb
hibákat követett el, mint Kotsi, melyek állását lehetetlenné tették.
A megosztás egyik főoka a társúlat nagy száma lévén, vegyük számba
a társúlat tagjait 1803-6-ig : I. Férfiak : Benke József 1804-1806-ig,
Borsos 1803 -ban máj . 8-tól, Csutak Antal 1805 decz. 14-től 1806-ig, Ernyi
Mihály 1803-6-ig, Horváth Sándor 1803-ban ápr. 17-től , Hosszu Pál (czé-
dulaosztó) 1804—5 -ig, Jantsó Pál 1803-6-ig , Kántor Gerzson 1805 nov.
17-től 1806-ig, Kemény János 1803-6-ig, Koncz József 1803 - ban , Kotsi
P. János 1803-6-ig, Kovács János 1804 decz . 27 -től 1805-ig, Láng Ádám
János 1803-6-ig, Magyar György (sugó is) 1803 febr. 21 -től 1806-ig,
Mohai Sándor 1806-tól, Némethy Sándor 1803-6-ig, Reinwarth Károly
(balletmester) 1805—6-ig , Sáska János 1803-6-ig, Simonffy György (szín-
mester) 1803 máj . 5 -től 1806 - ig, Székely József 1803-6-ig, Székelyffi Jó-
zsef 1803 máj . 10-től 1804-ig , Szőcs 1803 -ban jan . 9 -től, Schmied (fodrász )
1803-ban. Karmesterek : Irch Leopold 1803 -ban, Lavotta János 1803-4-ben ,
Seltzer János (correpetitor és karm .) 1803-6- ig . II. Nők : Csatt Juliska
1805 jan. 19-től 1806-ig, Ernyiné (Termetzky Francziska) 1803-6-ig,
Kotsiné (Fejér Rózália) 1803-6-ig, Lángné (Járdos Anna Mária) 1803-6-ig,
Lefevre Terézia ( utóbb Murányiné) 1803 márcz . 14 -től 1806-ig, Sáskáné

1 Déryné Naplója. I. 240 és 39 1.

Erd. Múz. 1892. 604-5 . Szerzőtől : Az erd. magy,játéksz, kezd.
3 Szeged 1770/1806. V. lvt.
+ Bayer: B. Wesselényi pesti színt. tört.-hez. Irod. tört. közl. I. 225. Benke : Fá-
téksz. Alman. 1810. 25 l . és v. ö . W. levelét Kazinczyhoz. Kaz. lev. IV. 114 .
3 W. id. levele ápr. 9-ről és Kaz. jun. 3 - iki válasza. Kaz. lev. IV, 114 és 176 .
 188

(Koronka Borbála) 1803-6-ig , Simény Borbála 1803-6-ig , Sáska Biri

1803 máj . 8-tól 1806-ig, Szikszai Julis (utóbb Némethyné) 1804 decz . 17-től
1806-ig, Ungar Nanett (utóbb Székelyné) 1806-ban.¹ HI. Gyermekszerepekre :
Ernyi Lujza és Tóni 1804-6-ig, Kotsi P. Katicza, Láng Lajoska, Sáska
János 1803-6-ig és Simény Ágnes 1804-ben . Volt tehát 1806-ban a segéd-
személyzeten, karmesteren és zenészeken kivül 14 férfi és 8 nötag s al-
kalmilag játszott 6 gyermek, kik közül a legidősb , Kotsi P. Katicza, ekkor
13 éves volt, összesen 22 felnőtt tag . A karmesterrel ( Seltzer János) és
6-7 rendes fizetett zenészszel , a kisegítő u . n . » idegen « -ekkel , fodrászszal ,
stb. , a színház ekkor kb . 45 személyt foglalkoztatott. A rendes tagok közül a
megosztáskor Erdélyben maradtak : Csutak, Jantsó, Kotsi, Láng, Magyar,
Mohai, Sáska, Székely ; a nök közül Kotsiné, Lángné, Sáskáné, Simény
Borbára, Csatt Juliska, Kotsi P. Katicza ; összesen 14- en . Debreczenbe
mentek : Ernyi, Benke, Kántor, Kemény (perceptor), Némethy, Simonffy,
Ernyiné, Lefevre Therézia, Szikszai Julis, összesen 9 - en .
Kisérjük ezek közül a Magyarországra szakadt rész útját egészen
addig, mig b. Wesselényi kezei alól kikerülvén , Pesten 1815-ig állandóbb
otthonra lel. Máj . 6-án indúlt el Zsibó felé a könyvtár felével s némi ru-
határral ; mindkettőt 3 évre kapta. Ruhatárra kevésbbé volt szüksége, mert
Debreczennek 1804 óta becses ruhatára volt, Szegeden is kaphatott némi
felszerelést ; másrészt remélnie lehetett, hogy 3 év alatt új könyv- és ruha-
tárt szerezhet s az erdélyit haza küldheti. Megelőzőleg Wesselényi mind
a debreczeni, mind a szegedi tanácsnak írt, s felkérte meghatalmazottjáúl
amott Halmágyi László kerületi birót és Messena András polgármestert,
emitt Vedres István földmérőt. Szeged tanácsa lelkes válasza jul . 17 -ről
így szól : » Mlgos szabad Báró , különös tiszteletre méltó urunk. Közelebb
mult pünkösd hava 11 - én költ kegyes tudósítását Ngdnak teljes tisztelettel
vettük, ebből mind a hazai nyelv gyarapítására, s nemzetünk characterjé-
nek fentartására ügyelő ritka törekedését, mind erántunk való becses bi-
zodalmát tisztább hálaadással érezzük újra is , hogysem Ngod nagy nevét
kettőztetett buzgósággal magasztalni s tisztelni megszünhetnénk. -
— Hozza
isten minél elébb magyar városunkban a felállított magyar társaságnak
egyikét, készen vagyunk illendő elfogadására s magyar bizonságtételére
annak, hogy azt, mint kedvesünket becsülni és benne egyszersmind Ngodat
hazánk jótevőinek esmérni tudjuk és óhajtjuk « ... ²

1 Megjegyzések : Székelyffi 1804 2 -ik felében kimaradt. Jantsó 1804 -ben Debreczenbe,
Szegedre nem ment el . Benke 1804 máj . 22—1805 ápr. 15-ig kimaradt. Simény B. és Csatt J.
1805-ben Debreczenbe nem mentek ki , utóbbi csak kevés ideig volt színésznő, nem ter-
mett rá, írja Nagy Lázár. Lefevre Terézia 1804 máj . 21-1805 jan. 6-ig kimaradt. Rajtok
kivűl alkalmilag nehány idegen szerepelt esetről- esetre.
Szeged. V. lt. 1760/1806 . Megjegyzendő, hogy Szeged tanácsának e levele elveszett
és W. aug. 15 -ről megsürgette. A második válasz szept. 12 - én 2771/1806 . sz. a. kelt.
(Tört. Lapok. I. 782. XIII . sz. a. )
 189

A mint az előbbiekből látható, a kisebbik rész vállalkozott rá, hogy

Magyarországra kimenvén, a színjátszás iránti érdeklődést állandóvá tegye.
Azonban azt mind Ernyi, mind Wesselényi érezték, hogy a társúlat, kivált
a három nő , a misszióhoz kevés ; Wesselényi épen ezért Csatt Julist is
velök akarta küldeni , de anyja nem engedte s azt a szerződést, mely erre
is kötelezte volna, már eleve nem írta alá, sőt vissza is vonúlt a színész-
női pályától.¹ Május végén Wesselényi Andrád Eleket küldte a társasághoz ;
ezzel azonban inkább vesztettek, mint nyertek. Ugyanis próbahónapja után
Ernyi azt jelenté, hogy declamatiója jó , de » figurája és conversatiója
nincs, sőt köntöst sem talál az ő nagy testére « . Ez még a kisebb baj ,
nagyobb a hiba jellemében. T. i. már 1804-ben Kolozsvárt akart színész
lenni, meg is jelent pár próbán, aztán elmaradt ; 1806 áprilisében újra
jelentkezett Kotsinál, kapott is szerepet, de föllépte előtt valami öt nappal
leitta magát, a színház udvarán veszekedést kezdett, mire a városbiró elé
vitetve, nem tudván igazolni magát, a » toronyba « (börtön ) zárták ; aztán
nem hallott róla, mig Debreczenben nem jelentkezett. Alig volt azonban
két hétig ott, Benkét, Kántort, Némethyt a korcsmába csábította s mind a
négyen részegen jelentek meg az eléadáson , » mely azt okozta, hogy a já-
2
ték is igen rosszúl folyt. «
Azt lehetett volna hinni , hogy künn a társa-
ság kap új tagokat ; de ez lassan ment s így majdnem legyőzhetetlenek
voltak a nehézségek s utóbb a kimentek is vissza akartak térni, csak ne-
hezen voltak összetarthatók. A nehézségeket szaporította az, hogy ze-
nészeik nem voltak ; a zenekari tagok az erdélyi társaságnál maradtak s
így nagyobb jövedelmet hozó énekes darabokat nem bírtak adni. Idézett
levelében jul. 2 -ról írja már Ernyi, hogy a játékok csekély változatossága
miatt jövedelmök nagyon megcsökkent ; a közönség megúnta a sok néző
játékot, énekes darabot óhajt ; ezt correpetitor hiányában nem adhatnak,
a zenekar csak dillettánsokból és tanuló ifjakból áll . Kéri tehát, hogy
küldje ki b. Wesselényi csak vagy két hóra Seltzert (karnagy), hogy ne-
hány operát tanítson be. Eddig a napi bevétel 50-60, vasárnap 100 rfrt
volt ; most 30-35 s vasárnap 60-70-re szállt . » Egy énekes játékkal
új kedvet lehetne csinálni ; de ezzel csak Nagyságod szolgálhat nékiek ,
mi nem. <

A nehézségek annál nagyobbak voltak, mert ekkor Debreczenben

még mindenki emlékezett a jobb és nagyobb társaságra , mely utoljára
1805 -ben járt ott egy fényes kolozsvári tél után új darabokkal és számos énekes
játékkal. Ballépések sem hiányoztak egyéb bajok mellett s így talán nem
tévedünk, ha törekvéseikről Benke rajzában több, különben eléggé termé-

1 Kenderesi Mih . lev. 1806. máj . 26. Tört. Lapok. I. 752

2 U. ott. 767 .
 190

szetes nagyítást lelünk, ki így ír : » Reménység, félelem, igyekezet, jó szán-

dék, ezek valának, melyekkel fel voltunk fegyverkezve. Ismertük koczkára
teendő gyengeségeinket, de lelkünk ismerete meggyőzött félelmünkben .
Mindenki iparkodott, mert tudta tehetetlen voltát és azt is tudta, hogy
egyedül próbatételétől fog jövendő sorsa függeni. « 1 Ugyancsak az ő elő-
adásából világos, hogy a tagok Kotsi túlságos szigorúnak tartott vezetését
megúnván, Debreczenben másként szervezkedtek s Ernyi nem is volt az az
ember, ki hasonló tekintélyt bírt volna fentartani ; tekintélye főleg abban
állt, hogy többet tudott s tanította a többieket . Ezért a tagok nem függ-
tek eléggé töle ; utóbb le is nézték s feltámadtak ellene . Ezért Benke előadása
az egyenlőségről, az általa feltüntetett eredményekkel együtt némi óva-
tossággal fogadandó .
Benke szerint » kedvszeretet, jóakarat, jó szándék, egy czélra való
törekvés a hallgatók és játszók közt közönségessé lett. « Különösen » azzal
nyerték meg hallgatóik hajlandóságát , hogy a tagoknak egymáshoz visel-
tető finnyás adózó lelket, mely más társaságokban (?) közönséges volt, szám-
kivetették ; egyformaságuk és a maguk érzése megöldökölte azt a fényleni
törekvő fantomot, melyet hajdan az actorok magok személye iránt, főképen
az ifiakban támasztani kivántak. « Kölcsönösen becsülték egymást, a gyön-
gét segítettek, » a parancsolás öldöklő angyala, categoricus imperativus
semmi helyet nem talált, mert azt leczáfolták, kigúnyolták és lenevették. <<
»A theatralis társaság hasonló egy kerékhez, így elmélkedik alább Benke
annak kapcsán , hogy a szintársúlatokban nincs és nem kell rang, mely-
nek kerületét a terhe egyformán érdekli ; a czél , a hová sietnek, egy ;
egyforma az indító ok, egyforma a jutalom is, t . i . a becsületbeli jutalom .
Ebből származik a maga munkálkodásának érzése ; érzése annak, hogy ő
annyi, mint a harmadik ; abban való meggyőződése, hogy az ő használ-
hatósága, a publicumot tekintvén , éppen annyi, mint akármelyik társáé. ‹
Épen azért nem állít vakmerőséget, ha azt mondja, hogy ez a személyes
fényleni kívánás és bizalmatlanság volt leginkább akadályára, hogy a ma-
gyar theatrum , fájdalom, mindeddig oly kevéssé gyarapodhatott. «<
Már most az így bölcselkedő Benkéről tudjuk, hogy ő a kolozsvári
unitárius gymnasiumban tanúlt 1793-1803 - ig ; 1803. szept. 1—1804 febr .
1-ig a poetica classis osztályfőnöke volt, s mint ilyen, külföldi útra kére-
getés (peregrinatio) végett engedélyért folyamodott a consistoriumhoz. A
tagadó válaszra, úgy látszik, boszúságból színész lett. Más színtársúlatot
tehát, mint a kolozsvári, más igazgatást, mint a Kotsié, nem ismert. Le-
írása hát csak a Wesselényi és Kotsi igazgatásának s a kolozsvári tár-

1 Benke : Magyar játék-színi almanak. A nemz játszó társaság történeteivel 1806—

1810. Pest. 18 : 0. 12 -r. 36. I. IV. Története ezen Játszó Társaságnak 1806–1810 . 25—36.
 191

súlat régibb tagjainak az ő tapasztalatlanságához nem igen illő bírálata,

a melyből egyszersmind kiviláglik a Debreczenbe kiment társaság szerve-
zetlensége , a függetlenség és egyenlőség hangoztatásában a Wesselényi-féle
szabályzatnak félretétele, a rend meglazulása .
Épen ezért az összetartásra vonatkozó adatot sem fogjuk egészen hite-
lesnek elfogadni ; mert tudjuk, hogy épen ez hiányzott s már ekkor el-
kezdődött nemcsak a Wesselényi szabályzatának mellőzése, az igazgatói
hatáskör korlátozása ; hanem az a törekvés is, hogy Ernyit, ki végre is
legtöbbet tudott köztök, megbuktassák. Ennek egyik jele az is, hogy 1806 .
jul. végén vagy aug. elején egy kellemetlen tudósítás jelent meg a tár-
saságról a Hazai tudósításokban, melyet Ernyi 1806. aug . 7-én Wesselé-
nyihez írt levelében » ostobá « -nak mond s nem egészen helytelenül » ac-
torra gyanakszik « írójában. Ezek miatt akart Lefevre Theréz is minden-
áron » erőszakkal is haza jönni Kolozsvárra és » semminemű okoskodás-
nak nem akart helyt adni ; « végre is csak Wesselényi leghatározottabb
óhajtására maradt ott.¹
Az igaz, hogy Debreczenben , hová máj . 16-án érkezve , e hó 22 -től okt.
22-ig játsztak, a derék közönséget így is megnyerték, vagy legalább kielé-
gítették. Bizonyítja ezt még az a sértően kicsinylő bírálat is, mely okt .
25-én jelent meg a Hazai Tudósitások-ban valami világlátott utazótól , ki
úgy látszik, külföldön jobbhoz levén szokva, a kezdő társúlatot rettentően
leszólja. Türelmetlenül várta, hogy meglássa őket, de » a játék közt mély
bú és szomorúság fogta el szívét, a midőn látnia kellett, hogy Ernyit ki-
vévén, a ki középszerün játszik, alig volt egy, kit unalom és undorodás
nélkül nézni lehetett volna. « Azt hiszi, hogy talán mesterlegényekből s
leányokból verődtek össze és a durva erkölcsü Debreczenben nincs kitöl
finomságot tanúlniok. A színház zsúfolva volt s ő egy szép fiatal menyecs-
kének kifejezte csodálkozását, hogy a » rosz karban « levő játszó társaság-
ban gyönyörködni bírnak. » Mégis a szép asszonyka azt felelé : mi igen
nagyon megelégedünk véle . <
De nem csupán e naivságában megható, de igen helyes és hazafias
felelet, az is bizonyítja ezt, hogy az 5 hónap alatt csak októberben
volt
129 frt 12 kr. hiány, a többit nagyon jó eredménynyel zárták be , a mint
ezt a megmaradt számadás összegző kivonatából láthatjuk, melyet alább a sze-
gedi és pesti eredménynyel együtt közlünk. A pénzbeli sikerről maga Ernyi
is dicsekedve írja id . levelében , hogy julius végével 92 frt maradt a pénz-
tárban, pedig szerepmásoltatásra, ruha- és könytárra » véghetetlen sok me-

1 Tört. Lapok. 1874. 781. Ennek egyéb oka is volt, t. i. viszonya Murányi Zsig-
monddal, ki aztán kiment utána, nőűl vette s kedveért színész lett. Szép ember volt, de
gyönge színész , mondja róla Déryné.
2284. 1.
 192

gyen ; de elég az ahhoz, hogy cassánk üresen nincs és fogadom, nem

is lesz. <
Október 22 -én Ernyi magával vivén a Károlyiné által ajándékozott
ruhatár legnagyobb részét s egyéb szerelvényeket, ¹ a társúlattal Szegedre
ment, melynek derék magyarsága most is oly lelkesedéssel fogadta, mint
első alkalommal . A tanács Wesselényihez írt levele értelmében gondosko-
dott rólok ; követet küldött eléjök, ki köszöntvén őket, eléadta, hogy a
tanács ingyen lakásról gondoskodott és fát is fog adni. A város polgár-
sága még szívesebben , előzékenyebben fogadta. » A milyen újság volt na-
gyobbára mindnyájunk előtt ez a város, kiált fel Benke, épen olyan isme-
retlen, hallatlan és példa nélkül való az a szíves jóakarat, melylyel az
odavaló publicum fogadott. « ² De a közönség pártolása utóbb nem felelt
meg egészen e szíves fogadásnak ; a legnagyobb havi bevétel sem érte el
a debreczeni legkisebbet s deczembert és januárt kivéve, minden hónapban
hiánynyal zárták le a pénztári »> mindennapit. < Szegény Ernyi , már decz .
5-ről nagyon panaszos levelet írt Wesselényinek az októberi és novemberi
végeredmény kimutatása alkalmából s nem küldi » korántsem oly örömmel, a
milyennel Debreczenből küldte volt. Mindkét hóban » supererogatum <
(túlköltés) volt s írja, hogy még deczemberre jut a cassából ; de azután
nem tudja , mi lesz, mert fogadása tiltja Wesselényitől kérni. Már most
elmennének máshová, ha W. rendelné ; mert utóbb talán mozdúlni sem bir-
nak, » mivel hogy fájdalom Sibó is messze vagyon tőlük. « De ha jó jö-
vedelmeik volnának is , a telet bajosan húzhatnák ki ; mert a theatrumot
nem lehet fűteni. » Az épület kő ugyan, egy kályha is vagyon benne ; de
a színnek nincs stakaturája, még csak olyan sincs, mint a Nagyságod ló-
oskolája, azaz egy szikra stakaturája sincs, hanem egyenesen a fedél lát-
szik. A bálok is itt szoktak tartatni ; ekkor fütik, de mindenkor fél -öl fát
égetnek el és akkor is csak annyi melegség vagyon, a mennyi a tánczo-
soknak szükséges, azonkivűl itt egy öl fa 15 frt vagy is inkább 30 frt,
mert a kolozsváriból lehet két idevaló kurta ölet csinálni, ennél fogva
bölcsen által láthatja Nagyságod, hogy mi is mily nyomorúságosan élünk .
Esedezem tehát, hogy nékünk mennél elébb vigasztaló parancsolatot kül-
deni méltóztasson Nagyságod. « Panaszolja továbbá, hogy ha csak egyikök
a hideg színházban megbetegszik, megáll a játék s ő Pestre ment volna
egy hétre egy színésznőért és zenészekért ; de mindig nagy darabot kell
adniok, nem mehet s annyira el van keseredve, hogy ha Szikszai Juliska

1 L. e. mű 148 lapján.
Benke, id. h. E fogadtatást leírva 1. még Jókai : Magy, színészet a legrégibb időkben.
Életemből. I. 110. Mindenesetre túlzás, mint látni fogjuk. V. ö . még Udvarhelyi Miklós
Adatok a magy. színészet történetéhez. (Magy. Szinh, Lap. 1860. 108.)
 193

helyett ügyesebb színésznője volna, egyenesen azt kérné, hogy Pestre

mehessen.'

Wesselényi válasza ismeretlen : de hihetőleg azt felelte, hogy a telet

ott kell kihúzni valahogyan s úgy is történt. A decz. -jan . hó csakugyan
jobban ment, némi pénztári maradék mutatkozott ; de a febr. - márcziusi
jövedelmek már nagyon nyomorúságosak voltak. Ebből itélhetünk a sze-

gedi közönség támogatásáról, noha decz . 17-ről magasztaló tudósítást olvas-

hatunk úgy a város színészetpártolásáról, mint a színészek játékáról, mely
szerint a tudósító >> kétségeskedik, ha ezen . . . városnak nemzeti nyelvünk
eránt kimutatott jeles hazafiságát-e, vagy az itt játszó társaságnak a nem-
zeti nyelven való játékoknak megkedveltetésére törekvő jeles igyekezetét
kelljen inkább dicsérnie « . És bárha nem kétkedik rajta, hogy az erdélyi
társaság, melynek ez leánya, jobb ; de Debreczenben ezek is oly gyakor-
latot szereztek, hogy pl. A szegénység és nemes szív, Az embergyűlölés és
megbánás darabokban, minden igazságos nézőt megelégíthetnek « . Ernyi,
Ernyiné, Benke, Kántor, Terézia » igen jól játszák személyeiket « . ?
A társúlat ápr. 3 -án búcsúzott el Szegedtől, levélben köszönvén meg
a tanács jóságait, melyet ez írattárában megőrzendőnek határozott. Sze-
gednek ez idő óta 1816 jul. 22 -ig színtársúlata nem volt ; ekkor Láng Ádám
János Erdélyből kijővén, állított fel egy 10 férfiból és 4 nőből álló társú-
latot ; de alig egy év lefolyása alatt szétoszlott s Láng M.-Vásárhelyre tért
vissza. Nem érdektelen ezt tudni azért, mert 1808-ban nagyon érezvén a
közönség a színjáték hiányát , a piarista gymnasium tanulói 7 műkedvelői
eléadást tartottak a városi teremben, hogy, mint mondják, szünnapjaikat
jól töltsék el. Az utolsó két eléadás színlapja szerint okt. 26-án A kőszikla
is néha vizet ád (én . j . 3 f.) került szinre a városi kórház javára , 33 frt s
.30-án A vándorló legény és az égi háború, a pesti nemz. múz . javára, 22
frt 12 kr. jövedelemmel. További kisérletekről nincs tudomásunk.

¹ Tört. Lapok. 1874. XIV. sz . a . levél. Bayer József csodálatosan teljesen félreérti e
levelet s a supererogatum ot (felülköltés) pénztári maradéknak magyarázza és az Ernyi leve-
lét egészen tévesen értelmezi, hogy Benke dicsekvő és czélzatos leírásával ellentétbe ne
jöjjön , melyet szószerintinek fogad el. (A nemz. játékszín, tört I. 354. E játszó terem ,
mint láttuk, a városháza bal szárnyában, 1800 őszére épült fel a déli oldalra. Volt benne
galléria, de páholyok nem. 2724-1806 sz . Szeged Vár. lvt. A theatrum fedelének rosz-
szaságát egy tanácsi intézkedés is tanúsítja 1807 jun 3 -ról ( 1613 sz. a .) ; a zápor a rossz
tető miatt jun. 2 án nagy károkat tett holmiban s a javítások megtételére bizottságot
küld ki.
2 Hazai Tudósítások. 1806. 437 1.
3 763-1807 . sz . Vár. lvt. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a terembe 123 frt árú
zártszéket csináltatott Ernyi, melynek megtérítéseért hiában folyamodott. 597-1807 . márcz .
12. U. ott. A tanács tudta nélkül csináltatta ; tehát nem téríti meg.
2767/1816 . U. o.
13
 194

Így folyt le a szegedi tél, midőn Pestről többek felszólítása következtében

Ernyi kérelmére br. Wesselényi megengedte az országgyűlés idejére a Pestre
menetelt. Ekkor Ernyiék a helytartótanácstól kieszközlendő játékengedélyért
1807 márcz. 7 -én Pest-megyéhez folyamodtak. Erről Kulcsár István örömmel
értesíti olvasóit s visszatekintve az első társúlatra és br. Wesselényi áldo-
zataira, bizton hiszi, hogy az igazságos kérés meghallgatásra lel , valamint,
hogy a mint voltak, lesznek most is pártfogók, ki meggondolják, hogy
a theatrum az a dicsőséges hely, hol a magyar nyelvnek méltósága leg-
nagyobb fényében tündökölhet « .¹ A társúlat kérelmének kettős czélja volt :
hogy játékengedélyt kapjon a pesti színházban a megye pártfogása mellett a
helyt. tanácstól azon napokra, melyeken az első magyar társaság játszott
egykor (hétfő, szerda, péntek) ; és hogy megnyerje azon dacoratiokat, melye-
ket hajdan » a német társaság a magyartól elfoglalt « . Ehhez joga is van ,
mert ez a társúlat az első pesti feloszlott társaság némely tagjaiból áll s e
mellett kiemeli a kérés az 1795 - iki egyezség 4. pontját és Pest-m. 1796 évi
946 sz. végzését. Végre kéri a társúlat Pest-megyét, hogy mert 1807 húsvétja-
kor a város a német bérlőkkel új szerződésre fog lépni, nehogy a magy .
theatr. institutum kirekesztessék, akár pedig akármely úton-módon jussai-
ban sérelme történjen « . A kérelem hivatkozik még Esterházy Miklós 1000
frtos adományára 1804-ben a kolozsvári színház építésére , a debreczeni és
szegedi legújabb sikerekre . A társúlat czélja az országgyűlési rendek gyö-
nyörködtetése, a nyelv érdekében az institutum állandóságának elősegítése
s bíznak a sikerben Pest városa megszaporodott lakóssága miatt.³
Pest-m. márcz. 7-iki közgyűlése melegen ajánlta a kérelmet a helyt.
tanácsnak s a nádornak, mindazért, mert a játékszín a nemz . nyelv fej-
lesztésének egyik legfőbb eszköze, mindazért, mert a társaság törekvése
ennek állandósítására dicséretes. A helyt. tan . Szentiványi Bonaventura
referens előterjesztése alapján , ki a nádor előtt is kedvelt ember volt, márcz .
30-án válaszolt, mely szerint Budán a vízivárosi Falk-féle színházban teljes
engedélyt adott ; Pestre nézve pedig a bérlővel kötendő szerződéstől tette
függővé az ügyet s elintézését a referensre bízta.
Szentiványi tanácsos , a kérelem lelkes pártfogója, Rehák József ügy-
véd segélyével valóban közben járt s úgy látszik, nem minden pressio nél-
kűl, a városi színház német bérlőjénél ki bírt eszközölni Ernyiéknek két
napot (szerda és péntek) ; de csak az országgyűlés idejére s a napi tiszta
jövedelem 1 - edrészének átadása mellett, miután a bevételből zene, világítás

1 Hazai Tud. 1807. 25 sz . Márcz. 28. Bayer id. m . I. 355.

? Ezt az egyezséget teljesen 1. Bayer I. 210. Kelt 1795 jun . 14. A valószínű deco-
ratiokat 1. u. ott. 222.
3 Bő kivonatban Bayer. I. 355.
Ernyi lev. br. Wesselényihez 1807. máj . 3. Zsibói lvt.
 195

és szolgaszemélyzet költségei már levonattak. Oly terhes pont ez , melyet

Darvas méltán nevezett rettenetesnek, hozzá tevén , hogy ha korábban közli
vele Ernyi a dolgot, el lehetett volna kerülni.¹ Wesselényi beléegye-
zésével Ernyi e terhes föltételt is elfogadta » jobb idők reményében « , mint
Benke írja ; sa Murányi-párt kivéve, 1807 május 1 -jére (Benke ) a többi
tagokkal Pestre ment, ellátva br. Wesselényi ajánló-leveleivel . Ekkor a
színházi cassában még ca. 1000 frt volt. Wesselényi leveleiből egyet
sem ismerünk ; legfontosabbak voltak a gr. Vay Miklós udvari tanácsos-
hoz s Darvas Ferencz consiliariushoz írtak. Utóbbit a főfelügyeletre kérte
meg, ki ezt el is fogadta.
A társúlat a Murányi-pár elmaradása miatt az első napokban nem
játszhatott . »Játékot írja Ernyi 1807 máj . 3-án még eddig Murányi
és a felesége hijányossága miatt nem kezdhettünk, hanem helyettek két
alkalmatos fiatal leányokat találtam, kiknek idő kivántatik a rollék tanúlá-
sára . Csak máj . 8-án tarthatták meg az első eléadást : A virtus próbaköve
a szerencsétlenség cz . darabban s az e havi 8 eléadásból 2529 frt 06 krt
vettek be, melyből 640 frtot fizettek a német bérlőnek . A rendek párto-
lása tehát fényes volt. Az eléadások közül csak egy esik Budára, melyre
nem is helyeztek lényeges súlyt ; a vita a német bérlővel állandón a pesti
játékok miatt folyt.
Az első magyar eléadás Pesten 1796 márcz. 28 óta lázas örömöt

ébresztett a magyarságban, mely az egész országgyűlés idejére kiterjedt.¹

A Hazai és Külf. Tudósítások lelkesedve kiált fel május 30-án (43. sz .) :
» Érzékeny örömre gerjed minden hazafinak szíve, midőn a magyar játé-
kokra számosan öszvesereglő nézőket, mint a nemzet újabb virágzásának
jelét, úgy tekénti . A budai vár, mely eddig csak néma bizonysága volt el-

1 Darvas levele Wesselényihez. 1807 okt . 15. Bayer : Irodalomt. Közl. I. 229. (VII.
lev.) . V. ö. Bayer id . m. I. 357.
* Halmágyi L. levele br. Wesselényihez. Kőrös , 1807 máj . 4. Zsibỏi lvt. Murányiné
terhessége miatt maradt el, Szegedről Debreczenbe tért vissza, noha Ernyi csak egy hóra
bár kérte , hogy segítse ki őket Pesten ; de mint mondá : »a theatrumon követni kel-
letett indulatoskodások miatt is nagyon el van gyengülve. Br. Wesselényi is hiában ren-
delte el a felmenetelt. L. még Ernyi id . levelét is .
$ Pesten két nap »többre becsülendő, mint a budai theátrumban 3 v. 4 nap , mivel
hogy Pesten a ns vármegyék deputatusai vannak szállva, egyéb magyarsággal együtt, Budán
pedig a papság és a városi deputatusok« . Ernyi id levele. V. ö . Hazai és Külf. Tud.
1807. I. 302.
4 »Idő szerént a magyar játék Pesten újság lévén, minden látni és hallani kívánt.
Az egész ország rendje látta mutatványainkat, felséges nádor ispányunk hallgatni méltóz-
tatott bennünket és velünk való megelégedését nyilván kijelentette . Mennyi szerencse ,
mennyi ingerlő ösztön olyanokra nézve, kik teljes boldogságokat abban határozták, ha
figyelemre méltóknak találtattak ! Fényleni nem tudtunk, de lelkünk ismérete és meggyőző-
désünk szerént iparkodtunk « . (Benke : Almanak . 1809-re. 34. )
13 *
 196

tünt régi dicsőségünknek, már tanúbizonysága a nemzeti méltóság meg-

újúlásának « . Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás idejét a mostanival egybe-
vetve, folytatja : » Szerencsés hajnal ! De valljon látjuk-é valaha felkelő
napunkat ? Valljon megérjük-é, hogy nemzetünknek szíve magával elhitesse ,
hogy szinte oly kellemetesen lehet magát magyar nyelven mulatni, mint
idegeneken ? Valljon megérjük-é, hogy a theatrom a nyelvnek virágozta-
tására, az erkölcsi csinosodásra, a nemzeti érzés felgerjesztésére leghaszno-
sabb eszköznek tartassék ? Megérjük-é, hogy a többszöri próbák után olyan
theatromi intézet állíttassék fel, milyent a magyar nemzetnek méltósága
megkíván ? « Így ír a lelkes Kulcsár István , ki különben lapja megindítása óta
(1806 jul . 1 ) a színügy lelkes barátja volt. De különben is ez időtájt a
nyelv és nemzetiesség iránt 1792 óta lelankadt hazafias buzgalom a haza
nagyobbik felében újra fölébredt s az országgyűlés alatt legszebb napjait
élte. A Martinovics összeesküvése és következményei miatt elhallgatott iro-
dalom Kazinczy kiszabadulásával ébredezni kezdvén, már újra éreztette
hatását. A követek 1790 óta erre az országgyülésre kaptak először újra
határozott utasítást a nemzeti nyelv és színjátszás pártolása, az utóbbi
részére segély megajánlása érdekében s a nemzetiségről Nagy Pál ezen az
országgyűlésen mondta e nevezetes szavakat : » a nemzetiség magánál az
alkotmánynál is drágább kincs, mert az elveszett alkotmányt visszaszerez-
hetni, de a nyelvvel, nemzetiséggel együtt maga a nemzet is örökre a sírba
dül, a melyből nincs többé föltámadás « . (Horváth VIII . 325.)
E szavak akkor a közhangulatot fejezték ki.
E mellett Kulcsár lapjának buzgolkodásai különösen figyelemre mél-
tók. Az ő fontos pályakérdése A magyar nyelv mostani állapotjáról és ki
mivelhetési módjáról és eszközeiről, a szó teljes értelmében napi rendre tűzte
a kérdést ; Teleki László , Kiss János és Pánczél Pál pályanyertes művei
az érdeklődés egész világát hozták mozgásba. Közülök időrendben a Telekié
jelent meg elsőnek 1806 szept. 30-ra, melyet a más kettő időrendben köve-
tett, de csak együtt árúlták mind a hármat s aligha 1807 előtt. Közülök
Teleki bőven, Kiss János kevésbbé foglalkozik a játékszínnel s Pánczél
csak épen említi a drámairodalmat és komédiákat pár helyt, különben
értekezésének természete is egészen másforma, kevésbbé gyakorlati .
Teleki két helyt szól színdarabjainkról és játékszínünkről. Egy helyt
értekezése III. részében (Annak meghatározása, mennyire ment légyen eddig,
a magyar nyelvnek pallérozása. 48. § . 95. l . ) , hol röviden említi meg, hogy
20 év óta számos fordított és eredeti darabunk van ; kivált mióta a játék-
szín létezik, úgy megszaporodtak az ahoz megkivántató theatralis darabok,

1 Röviden jelzi az eléadásokat 1807 -ben : I. 39, 43. II . 7 , 9. ( Balla Antal ajánd. 2
selyem díszruhát és decoratiokat) 42 , 47. sz . V. ö . Benke M. J- sz. Almanak. 1810. 34 .
 197

hogy már most azt lehet inkább sajnállani, hogy a megválasztások nem
volt tökélletes . << Másodszor bővebben szól műve V. részében (Eléadása
azon eszközöknek és módoknak, a melyek által ezután a magyar nyelv ki-
mivelése elémozdíttathatik. 104-105 . § . ) mind » theatralis darabjaink « -ról ,
mind » játékszín « -ünkről . Nem kevés óvatossággal, azonban mint a hogy
egész pályaművét is írta, helyes gyakorlati érzékkel és a világlátott férfi
látókörével szól a tárgyhoz, tapasztalatait az erdélyi játszószínből merítve .
Óvatosságát mutatja az , hogy a színdarabokról és játékszínről, mint a nyel-
vet elémozdító eszközökről legvégül szól ; mert » szükséges , « miután a lé-
nyegesebbeket letárgyalta, » még végre e kettőről is beszélnie, » mint ne-
vezetes elémozditó eszközről. « Mutatja továbbá az is, hogy aránylag bő-
ven czáfolja azt a nézetet, mintha »a játékszínek közönségesen minden.
nemzetek között, a mennyit a nyelv kimivelésének használnak, az erköl-
csök megvesztegetése által éppen annyit, sőt még többet « ártanának s vé-
delmének eredménye, hogy szoros állami felügyelet mellett az erkölcsök-
nek nem árthatnak, de a nemzet culturájának és a nyelv kipallérozásá-
nak sokat használhatnak. « (204. 1. )
E bevezetés után említve a megbukott pesti és állandóságot igérő
erdélyi kisérletet, 9 pontban fölsorolja azon föltételeket, » a melyeknél fogva
egyfelől a játékszínek állandóságot kaphassanak, másfelől pedig az erköl
csöket, gondolkozás módját, culturát és a nyelv pallérozását előmozdíthas-
sák. Ilyenek : 1. A darabok megválasztása. Vannak már nekünk is jó
darabjaink, de nem tudja mért, >> többnyire a legroszabbakat játszodják. «
Szerinte haszontalan kisebb darabokat, czél nélküli operákat » igen közép-
szerűképen, közönséges (általános) megelégedéssel « játszanak ; úgy hogy
az ember nem tudja : a publicumra, az actorokra vagy a directiora hara-
gudjék-e inkább ? Egyelőre a » moralis « darabok mellett kellene maradni .
2. Az ilyenek szaporítására kiválasztott darabokat kellene fordítani, a mire
eddig kevés volt a gond. 3. Gondoskodni kellene jó actorokról ; mert
eddig csak olyanok léptek e pályára, kik henyeségök miatt másképen meg-
élni nem birtak. Ajánlja az actorok külföldre kiküldését . 4. Minden actor
csak jellemének megfelelő szerepeket játszszék. 5. Vigyázni kellene az acto-
rok jó erkölcsére, s arra, hogy ne kapja el őket az igazgatás vágya és ne
extemporisáljanak. 6. Meg kell a jó actort becsülni ; eddig egyformáknak
nézték őket a legalább való nemü emberek « -kel. 7. A theatrumnak » pub-
alatt kellene lenni s rá a publicumnak kellene gondot vi-
lica directio <<
selni. Kell továbbá jó director, s ilyennek lenni nem kis érdem , nem kis
dolog, hogy a társaság meg birjon felelni mind az erkölcsnek, mind az
időtöltésnek, mind a nemzet és nyelv mívelésének. 8. Szükséges az okos
gazdálkodás és javalná egy oly alap gyüjtését, mely a társaság létét ne a
napi bevételektől tegye függővé. 9. Állandó színházat sürget és ellensége
 198

a társaság vándorlásának ; » mert nincs akármely játszó társaságnak is

minden tekintetben nagyobb mételye ennél . « » De talám az egészről is
nem szükség hosszasabban szólanom ; mert az erdélyi játszószin historiája
mindezen eléadott feltételeimet és több ehez hasonlókat elegendőleg meg-
világosítja és megerősíti. <«
Igy ír Teleki, a ki akár Debreczenből, akár Kolozsvárról jól ismerte
az erdélyi társúlatot a legközelebbi pár évből, virágzása idejéből s elmé-
leti általánosságok helyett gyakorlati czél áll szeme előtt, midőn állandó
színházat, ennek bő pénzalapot, válogatott műsort stb. kíván. De jellemző,
hogy egyetlen gyakorlati javaslata sincs Pestre nézve, sem észrevételeiben
.
olyan, mit előtte számtalanszor el ne mondtak volna s nézetei fontosabb
részében nem volt egyébre szüksége, csak tudni azokat, mik a színjáték
állandósítása érdekében épen az ő szája íze szerint Kolozsvárt az alatt
történtek, mig munkáját írta, mikről bíráló buzgalmában nem látszik tu-
domást venni. Ezért habár szava társadalmi állásánál fogva figyelemre
méltó s az előítéletek eloszlatására hatott is : ezeknél többet nem is tett
s az ügynek aligha volt odaadó híve .
Kiss János pályaműve III . részében szól a nemzeti játékszínről vagy
theatrumról, mint a nyelv kimiveltetésének harmadik hathatós eszközéről ;
minthogy alkalmat ad a nyelv szépítésére, e szépségeket a közönséggel
megismerteti és végre a nyelvmívelőket serénységre ösztönzi. Kiss csak lel-
kes általánosságok körében marad az e tárgyról szóló pár oldalon ; magyar
színházi eléadást soha sem látott s a lelkes hazafi jámbor óhajaival el-
ábrándozik a színjáték hatásán a nézőkre, azon a befolyáson és becsülte-
tésen, melyben ez a görögöknél állott, csak fájlalja , hogy ők nem az er-
kölcsre helyezték a fő súlyt ; s aztán felkiált : » Szerencsésnek mondhatnók
nemzetünket, ha ezen játékos és elmés népnek hibáit elkerülvén , a mi
annak példájában dicséretes, azt buzgón követné, ha nevezetesebb váro-
sainkban nemzeti játékszínek nyittatnának fel, s azok mind az ártatlan
mulatságnak helyévé, mind a nyelv míveltetésének eszközévé, mind a jó
erkölcsöknek oskolájába (vá) tétetnének. « (147. 1.) Egyszersmind ajánlja
Sulzer Theorie der schönen Künste művét.

Bizony ezek jó és szép dolgok volnának s midőn felsóhajt, hogy

vajha nemzetünk nagyjai pártolnák a színjátékot, mintha csak a derék
Kulcsár s mások eredménytelen sóhajtozásait olvasnók, kik tehetetlen so-
pánkodással utaltak a főurak megnyilni nem akaró erszényeire ; de kik
azért értettek ahhoz , hogy az erdélyi kezdetet, melyben azonban a későbbi
nagy fejlődés csirája benne volt, nagy tekintélylyel megbírálják s tovább

1 V. ö. különben Teleki egészen hasonló természetü kritikáját az erd . nyelvm társ.-

ról. 167. 1 .
 199

is a német színházba járjanak. Itt csak az erdélyi főurak eljárása jöhet

komoly számba , mint a kik az elméleti meggyőződésről rég átléptek a
tett terére.
Voltak különben a nyelv érdekében más kedvező jelek is. Pest-m .
még 1805 -ben önkormányzatilag kimondta , hogy csak magyar nyelvü föl-
terjesztést fogad el ; Gömör-m. egy magyar nyelvmívelő társ. érdekében .
körlevelet intézett a megyékhez s csakugyan történt nehány fölterjesztés
e tárgyban a nádorhoz és királyhoz. Bárha e kisérletek sikertelenek marad-
tak ; azért bizonyítékai a nemzet zömében , t. i. a nemességben az ébre-
dező nemzeti szellemnek s csak is az ily általános érdeklődés lehet oly
intézmény sikerre juttatója , minő a szinjáték , melyet bárminő lelkes , de
elszigetelt buzgolkodás magában még meg nem gyökereztethet . Ez az ér-
deklődés most, 1807. nyarán meg is volt, s kivált az első hónapokban
még ma is számottevő napi bevételeket eredményezett , melyeket egyetlen
hazai vidéki színház sem bírna elérni. És noha havonként legfőlebb 12

1 Eléadott darabok a jövedelem kimutatásával Ernyitől májusban : 1. 8-án . Virtus

próbaköve 395 frt 11 kr. - 2. 13 -án. Minden lépésben egy botlás. 441 frt 19. 3.
15- én. Berényi Jolántha. 414 frt 10. 4. 20 -án. Szegénység és nemes szív. 319 frt 41 .
-- 5. 22-én. Papelli. 232 frt 18. -- 6. 26-án. Jószívű mezei gazda. (Budán) 303 frt 50.
-- 7. 27- én . Elszöktetés. 212 frt 37. 8. 29-én. Nevelés formálja az embert. 210 frt. ---
Hazai Tudósítások. 1807. I. 324,355 . A király májusban Pesten időzött, a színházat meg-
nézte, de eléadáson nem volt. (U. o . 341.). Funiusban : 1. 5-én. Módi szeretők. 306 frt.
2. 9-én. Minden lépésben egy botlás. 241 frt 41. 3. 10-én. Mókus. 301 frt 09.
4. 12-én. Invalidus. 218 frt 51. 5. 17 -én. Természet leánya. 272 frt 20. - 6. 19-én.
Zsák meglelte foltját. 239 frt 04. 7. 24-én. Eső után napfény. 199 frt 19. 8. 26-án .
Erőszak és történet. 240 frt 09. 9. 27 - én . Nevelés formálja az embert. (Budán ) 65 frt 25.
Juliusban : 1. 1 -én . Napszámos. 193 frt 09. - 2. 3 -án. Második Gaszner. 202 frt 18.
3. 7 -én. Zrinyi Miklós (Budán .) 306 frt 08 . 4. 8-án. Szerelem gyermeke . 249 frt 40.
- 5. 10 -én. Bankó czédula . 177 frt 46. --- 6. 15- én. Bátori Mária. 310 frt 15. -— 7. 17-én .
Nagy zűrzavar. 202 frt 11. 8. 20-án. Jószívű mezei gazda. 144 frt 18 . 9. 22 -én.
Zrinyi Miklós. 222 frt 21. - 10. 24-én. Szerencsétlen házasság. 128 frt 19. - II. 29-én.
Fejedelem titkos útazása. 129 frt 24. 12. 31 - én. Bosszúkivánásból haramia. 170 frt 34.
- 2. 7-én. Becsületre tett fogadás. 93 frt
Augusztusban : 1. 5- én. Jó barátok. 77 frt 02 .
51. - 3. 12 én. Egymást bosszantók. 88 frt 01. --- 4. 14 - én . Makfalvi Sarolta. 84 frt 33 .
5. 17-én . Természet leánya. 52 frt 16. - 6. 19-én. Új emberi nem. 89 frt 51 . 7.
21-én. Postakocsisok. 165 frt 44. - 8 26-án. Két úr szolgája. 137 frt 32. 9. 28 án .
Embergyűlölés és megbánás. 138 frt 31 . - Szept.-ben.
Szept.-ben. 1 2-án . Nagy atyafiság . 138 frt 14 .
2. 4 én. Nagy zürzavar. 68 frt 55. 3. 9 - én. Megszabadúlás napja. 117 frt 46. -
11-én. Elcserélt útiládák. 95 frt 20. -- 5 . 14 -én. Bosszúkivánásból haramia. 113 frt 11.
6. 16 án. Szabó és ennek fia. 88 frt 50. 7. 18-án . Siketnéma. 91 frt 08. - 8. 19-én .
Regulus. 210 frt 10. (Bayer. I. 358 , 362-3 . Orsz. levélt.) 9. 23-án. Katinka. IO.
25-én. A kelepcze . 11. 26 -án. Kapitány br. Vasvári. 12. 30-án. A sakkfigura. (Magy.
játéksz. zsebkönyvecske. Az 1807 - 8 esztendőkre. 16.) Okt.-ben: 1. (2.) A két férj felesége .
2. (7-én ). Bátori Mária. -- 3. (9.) . A nagy atyafiság. 4. ( 12 ). A zarándokok . - 5. (14.) A
térjek ritka orvoslása . — 6. ( 16.) A jó tanácsos . — 7. (21. ) . Minden lépésben egy botlás. 8

MEGYEI TANÁCS
KÖNYVTÁRA

MISKOLC
 200

eléadást tarthattak , bőven volt pénzök , a mi épen úgy elkábította őket ,

mint sok mai vállalkozót s többféle intrigák szülője volt a társaságban és
rajta kivül . E bevételek juniusban (9 eléadás) 2082 frt 78 krt , juliusban
(12 eléad.) 2434 frt 63 krt , augusztusban (9 eléad .) 925 frt 61 krt , szept.-
ben (8 eléad . ) 19 - dikéig 922 frt 14 krt tettek. A mint a részletes kimu-
tatás tanúsítja , aug. elején voltak a legkisebb bevételek ; de ez nem okozott
zavart.¹ » A jövedelem egy kevéssé megcsökkent ugyan , írja Ernyi b. Wes-

(23.). A kötőtők. 9. (26.). Az aranypereczek. 10. (28.) . Macskási Juliánna. 11. (30.)
Az epigramma . Nov.-ben : 1. (2.). A magyar háznép anyja. 2. (6.). Az indusok Angliában .
3. (11.). A félig meddig ittasok . - 4. ( 13.) Frigyesi Elek. ---- 5. ( 18.) . Az agyvelő tehetségének
jegyei. 6. (20.). Mátyás király és a kolozsvári biró. - 7. (23.) . A virtus próbaköve. -— 8 .
5.). Az ismeretlen atyafi . - 9. (27.) . A rágalmazók . -- Decz.-ben: 1. (2. ) . A siketnéma.
2. (4.). Megfordult a koczka . 3. (7.) . Önnönáldozat. 4. (9.). A mókus . --- 5. (11.). A
világ hangja és a szív jósága. 6. (15.). Br. Kővári Sándor . 7. (16.) . A férjek ritka
orvoslása. - 8. ( 18.). Csakugyan vagyon még hív feleség. ― 9. (21.). L. 6. sz. a. IO.
(28 ). A vak szerelem . - 11. (30. ). Hunyadi László.
1 Álljon itt 1806. május 1807. jul. végéig Ernyi összegezett számadása Wes-
selényihez. (Zsibói lvt.)
A Magyar Országi Nemzeti Játszó Társa-

szaporítás
Város

Színbéli
Jövedelem Költ-
rollák
neve

festésre
Köntös
írása
Játék-
es

Esztendő, hónap és nap

Debreczen

frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr. frt kr.

1806 május 22-től ju-

nius végéig volt a
2018

jövedelem ... 960 16 40 50 601 15 49 27 62 51 78 14

1ww

Juliusi jövedelem 2743 83 25 89

111

955 24 346 54 70 46
NO1

Az augusztusi 1076 46 25 II 357 37 64 7 239 19 30

w
%
8
.

A szeptemberi 1015 35 26 45 410 40 68 41 241 27 31 41

Az októberi . 683 28 22 34 386 19 45 36 120 15 13 30
Szeged

A novemberi . 590 38 20 58 381 49 46 18 323 9 10

26 54
||||

A deczemberi . 692 5 372 24 11 18 33 14

1807. Januáriusba .. 736 29 35 31 369 24 30 9 92 33
Februáriusba .. 412 6 18 34 353 12 28 31 TO 10
Márcziusba ... 397 55 18 26 354 37 14 ---
33333

Májusba 1899 11 54 726 22 37 184 36 20

Pest

37
Juniusba . 1587 8 40 59 691 53 36 30 338 16
Juliusba.. 1839 58 48 I 753 33 107 59 463 51
Augusztus . 697 57 450 50 1138 | 26 652 28
Szeptember 1059 21 493 17 799 07 48 30
Október 1121 II 557 3 1233 54 340 58
Nov. 2-től decz . -ig 2166 55 623 50 909 55 93 23
Decz.-től jan.-ig. 1702 56 670 37 1205 14 249 59
1808. Jan.
Az adatokban némi eloszlathatatlan ellentmondás van. E számadatok a jövedelmek-
ről nem találnak a föntebb eléadottakkal s viszont a szeptemberi maradék pontosan 992
 201

selényinek aug. 10 ről ; de ennek nem az actorok restsége, sem a publicum

megunatkozása, hanem a most uralkodó rettenetes hévség az oka ; nincs
az az ember, a ki most a theatrumba egy óráig folytába kiállhatná a me-
leget ; de mindazonáltal mégis jó jövedelmeink vagynak ; amint az ide
zárt cassae reportból kitetszik, julius hónap végével 2085 frt maradott
effective a cassában , (ugyanekkor a pensions-cassában 402 frt volt) adósság
pedig egy fél krajczár sem. Pedig csak garderobra költöttem, mióta Pes-
ten vagyunk, 985 frtot. A német directiónak a mellett fizettünk már any-
nyit, a mennyivel Kolozsvárt vagy Debreczenben az egész társaságot el
lehetett volna félesztendeig tartani . « Mily kedvező volt volna az eredmény,
ha nem kell vala tiszta jövedelmök 1 -cdét a német directornak adni, mi
1807. szept. 22-ig az eddig kimutatott összegektől 2300 frtra ment.
Pedig ezt az eredményt mindössze pár színjátszóval érte el a társa-
ság, melynek 9 férfi (Ernyi Mihály, Benke József, Andrád Elek, Kántor
Gerson, Kemény János (perceptor is 1807. jul . 31 -ig .) , Magyar György,
Némethi Sándor (perceptor is 1807. aug. 1 -től) , Nagy János, Simonffi György)
és 4 nő tagja volt (Ernyiné, Némethiné s a két újonnan szerződtetett

találtatik
ság Cassája Számadásának rövid foglalattya.

cassában
Világositás

tehát
Különféle
nyomtató

S ég ek
apróság
munka

A
Könyv
.

Summája

frt kr. frt kr. frt kr frt kr. frt kr. frt | kr. frt kr. frt kr.
806880
811111

00961
321
1834389

13 13 133 48 93848 21 18 21 18
90 204 25 884 38 70 46 21 18 92 4
52 30 25 7 36 776 300 37 92 4 392 41
8

45 32 15 835 58 179 37 392 41 572 18

23 36 52 187 812 40 129 12 572 18 413
60 117 30 52 12 670 22 79 44 443 363 22
46 42 47 54 562 50 129 15 363 22 492 37
46 32 145 3 727 9 20 492 37 501 57
40 30 74 40 29 45 536 48 124 42 501 57 377 15
15 20 III 46 14848 228 27
5857

51 546 43 377 15
=9

vide a mindennapiba 25 30 1009 12 889 59 260 1150 10

!
32118

detto 65 37 1132 15 454 53 1150 ΙΟ 1605 3

4552

detto 34 25 1359 48 480 ΙΟ 1605 3 2085 13

1875 55 1177 98 2085 13 907 15
973 57 85 907 15 992 39
1742 21 621 IO 992 39 370 29
1339 36 827 19 370 29 1197 48
1929 2 226 46 1197 48 971 42
— 971 42

frt 79 kr., az októberi 371 frt 69 , a novemberi 1198 frt 88 kr., a deczemberi 972 frt 42
kr. (Az aug.---decz , adatokat 1. Debreczen. V. lot. Szính, iratok.)
 202

leány) .¹ Azonban a két új nötag már augusztus elején eltávozott, mert nem
volt tehetségök ; Némethiné meg már juliusban kénytelen volt visszavonúlni .
Szerencsére kisegítette őket néha Rehákné (Moór Anna) ; de nem levén
rendes tag, sokat vexálja őket, jegyzi meg Ernyi ; nagy utána járással » me-
hetnek mindenkor reá, hogy egyszer-egyszer « játszodjék. Szerződött még
Kelemen László huga, Erzsébet (Csizmazia nevű ügyv. neje), egy gyönge
testalkatú, beteges, halk beszédü nő , ki már 1791 -ben is tag volt ; augusz-
tusban pedig egy Miskolczi nevű chirurgus vitte oda leányát, kinek első
szereplése bámulatba ejtette a nézőket, csakhogy még nagyon fejletlen
volt. Igy álltak nők dolgában , mert számos jelentkezőt » moralis charak-
terök << miatt nem vehettek be."
A társaságban a májusi kedvező fogadtatás és nagy jövedelmek okoz-
ták az első meghasonlást, miben nagy része volt Darvas Ferencz nem
elég gondos felügyeletének is, kit hivatalos dolgai gyakran távoltartottak
Pesttől. Ez egyenetlenségről két leírást ismerünk b . Wesselényihez intézve
1807. máj . 30-ról, egyik Ernyié, másik a tagoké. Ernyi szerint a pártos
tagok terve b. Wesselényi alól magokat teljesen kivonni, jul . 1 -től saját
kezökre játszani s a jövedelmen megosztozni, azt mondván, hogy a cassa
az összes pénzzel úgy is övék, mert ők szerezték. E törekvés okai a kö-
vetkezők : a ) a nagy jövedelem miatti elbízottság ; b) ebből kifolyólag az
a vélekedésök, hogy ez örökké így fog tartani s b. Wesselényire többé
sohasem szorúlnak ; annál kevésbbé, » mert némely nagyszáju , de csekély
tehetségü ember még azzal is bíztatja, hogy átalveszi őket, dupla fizetést
ád nékiek ; meg nem gondolják a háládatlanok, hogy az olyan ember csak
addig igér, (és talán ád is ) még kereset lesz ; ellenben az, hogy Nagyságod
akkor is kegyes atyjok volt, midőn semmink sem volt, egyiknek sem jut
eszében. << Az elszakadásra példáúl vevék Murányiékat ; ha azok » impune «
elmehettek, mért ne bonthatnák fel ők is a conventiót. A tagok e ter-
vöket máj. 29- én nagy titokban közölték Kaposmérei Mérey Sándor kir.
fiscalissal , kiről tudták, hogy a volt pesti társaság ügyeiben részt vett s
tanácsát kérték az elszakadás módjáról. Mérey megértvén tervök végczél-
ját és okait, melyeket tisztességeseknek sehogy sem tarthatott, kitérő vá-
laszt adott s másnap (30-án) reggel elhivatván Ernyit, neki mindent el-
mondott és meghagyta, hogy b. Wesselényit azonnal értesítse s egyszers-

1 Kisegítő tag volt még Bakos Márton, 1808 -tól sugó. Fáy András Wesselényihez
irt leveleiben említ egy Károlina nevű leányt 1807. jun . 26 -án. Ez lehetett a két új tag
egyike. Fáy többször szól dicsérőleg a társúlatról, kivált Kántorról. Tört. Lapok. 1874. 576,
591 , 592 , 608. V. ö még rólok Ráday Pál, Cserey Mihály, Szemere Pál, Döbrentei megjegyzé-
seit: Kaz. lev . IV. 389. V. 158. 540. (Reháknéról , Ernyiről ,) Kántorról . VI . 301. 546 VII . 105. 403 .
* Ernyi levele aug. 10-ről. (Zsibói lvt.)
 203

mind kérje, hogy a felügyelettel » egy oly tekintetű úri gavallért << bízzon
meg, a ki meg birja öket zabolázni . Ez az egyik s valószínüleg a hitele-
sebbik tudósítás .
A másik a tagoké. Ök t. i. belátván, hogy tervökkel a leírt módon
czélt nem érnek s talán Mérey kitérő válaszából, vagy talán Ernyi szem-
rehányásaiból azt következtetvén, hogy Wesselényit értesíti , máj . 30 - ról ők
is vádlevelet küldtek Wesselényinek Ernyi, mint director ellen, a követ-
kező bevezetéssel : »A Nagyságod hazafiúi buzgósága és nagylelkü pártfo-
gása lelkesített, hogy magunkat nem haszonkeresésből , hanem a közha-
szonra törekedő jó igyekezetből nemzetünk és anyai nyelvünk iránt való
buzgóságból feláldozzuk : mindeddig igyekeztünk is, hogy ezen szent kö-
telességünknek a lehetőségben eleget tegyünk, de elég érdeklő reánk nézve
az, hogy midőn legnagyobb haszonnal reménylettük volna, hogy édes ha-
zánknak szolgáljunk, éppen akkor győződénk meg az iránt, hogy minden
igyekezetünk mellett is, ezen nemes czélnak meg nem felelhetünk . Mi
légyen az oka, a következendő pontokból, a melyek a directornak gyen-
geségét tárgyazzák, Nagyságod bölcsen általláthatja. <<
Erre következik 15 vádpont : 1. Ernyi nem tud jól magyarúl. 2. Nem
tud tisztességesen fogalmazni. 3. A tagokkal gorombáskodik . 4. Játékköz-
ben őket félbeszakítja, a publicum előtt oknélkül lepiszszegi » minden scena-
ban. << 5. Soha a tagok magaviseletéről igaz relatiot nem tett ott, a hol
kellett volna ; sőt rossz véleményt terjesztett rólok. 6. A ruhákat szeszély
szerint osztja ki a szerepekhez , a mi nevetséges és együgyüségöket árulja
el . 7. A jövedelmet kénye-kedve szerint kezeli ; mert ő a jegyadó, cassir,
ellenőr, perczeptor s ezért bátran trafikálhat és nekik némi jelekből gya-
nujok támadt ellene. 8. A cassa felett szabadon rendelkezik, tesz haszon-
talan kiadásokat s a helyeseket elmulasztja . 9. A darabok kiválasztásában
csak a feleségére gondol, a többivel nem törődik. 10. A constitutiót ma-
gára nem, csak a tagokra terjeszti ki, kiket szigorúan büntet ; a közha-
szonnal nem törődik, a magáét pedig kárukkal is keresi . 11. A darabok
kiállításáról nem gondoskodik illendően . 12. Murányiékat ő marta el s
közülök is gorombáskodik azokkal, kiket másokkal akar pótolni . 13. Sze-
mökbe és nyilvánosan is azt mondta, hogy nem bánja, ha mindnyájan
elmennek, mert Wesselényi akkor őt aranyba foglaltatja, « (t . i ., hogy ily
nagy tehertől megszabadította .) . 14. Gyakran nekik és nyilvánosan is mondta ,
hogy actor és » actrisz « csak az lesz, » a ki más életmódját nem talál és
hogy a társaság csupa gazemberekből áll. « 15 : Az ő haszontalan holmiit
szükségtelenül is eladja a garderobnak a cassa kárára .
Mindezekből, de főleg a pesti kiváló közönség szempontjából, melynek
véleményéből a hazára nagy haszon vagy kár következhetik, kérik sérel-
meik orvoslása végett a következőket : 1. Nevezzen ki maga helyett egy
 204

képviselőt . 2. Tegyen Ernyi helyett más directort. 3. A cassáról intézked-

jék másként, vagy aztán ne vegye hibáúl távozásukat, » mintsem ilyen fé-
nyes közönség előtt gyalázkodjanak. «1
Könnyű átlátni e vádak legnagyobb részének alaptalanságát ; bárha
mindenesetre hiba, hogy Ernyi ennyire meghasonlott a tagokkal . A vádak
közül az Ernyi magyarságára, a fogalmazásban ügyetlenségére , igazgatói
tiszte elhanyagolására vonatkozók mindenesetre levegőből kapottak. Mi
számos levelét ismerjük s ha míveltsége Kotsiét nem éri is el, de volt
olyan mint a » zenebonás « tagok bármelyikéé, pénzkezelése pedig mindig
megnyerte Wesselényi és helyettesei bizalmát, melyről eltávozta után is
dicsérettel emlékeztek meg ; e mellett szól a pesti siker és takarékossága
is. Murányiékat épen nem ő marta el. A vádak közül tehát csak azok
állhatnak meg, hogy általában alkalmas volt-e ő a directiora vagy nem ?
E tekintetben Darvas itélete utóbb a tagok mellett szól. » Ezekkel az em-
berekkel tömérdek a baj , director Ernyi úrnak is különös természete lé-
vén ....
.. Ernyi uram épen nem directióra való . « Utóbb is azt írja
Méreynek róla : » Ernyit le kell úgy írni, a mint van ; ö jó ember is lehet,
actor is lehet, de directornak indúlatos.3 « Ebben találjuk meg Ernyi fö-
hibáját, mely végre is lemondásra kényszerítette .
Wesselényi azonban most Ernyinek adott igazat s Darvasnak azonnal
hosszabb levelet írt, melyben igen érdekes vázlatot ad az erdélyi színészet
történetéről, kifejtvén jogait a társasághoz . » Ők nekem mind conventiona-
་
tusaim , egyet-kettőt kivéve, kiknek még conventiójukat nem subscribáltam ;
törvényeket adtam nékiek, melyet mindnyájan subscribáltak. « A pesti szíves
fogadtatásról így ir : » Mennyei örömet érzek szívemben, midőn nemzetünk
édes anyai nyelve pallérozására s ősi charactere fentartására oly szent tűz-
zel törekednek s hogy ezen még csak pólyájában fekvő institutumot any-
nyira ápolják. De valamint egyfelől örömérzésemet csak érezni, de ki-
magyarázni nem lehet, úgy másfelől a legnagyobb gond töltötte el szíve-
met, hogy ezen társaság tagjai nyughatatlanságok által a kivánt czél el
nem érettetik és éppen ez bátorított arra, hogy a mélt. consiliariushoz
folyamodjam, idezárván mind a director levelét, mind a nyughatatlan tagok
kéréseiket. << Felkéri őt, hogy ügyeljen rájok és tartsa fenn a társaság iránti

1 Aláírták : Benke, Magyar, Kemény, Kántor, Némethi, Andrád, Nagy és Simonffi

Tehát Benke is aláírta, ki 1810-ben oly magasztalva írt összetartásukról
A vád a pénzkezelésről annál kevésbbé alapos ; mert 1806. májusától Kemény
János volt s 1807. aug. 1 -től Némethi Sándor lett perceptor s a Kemény adatai a pénz-
tárról megegyeznek az Ernyiéivel. (Kemény levele b. W.-hez 1807. aug. 11. Zsibói levélt.).
3 L. mindkét lev. okt . 15. és decz. 6-ról : Bayer : b. Wess. pesti szint. Irodalomt.
Közl. I. 229. és 230. (VII . és IX. lev.) . Az actorok bajaiban Ráday Pál is kivált az igazgatást
okolja. Eléadásukban a beszélgető mód hibásságát említi . Levele Kaz . -hoz 1809 febr. 6. Kaz.
Levelezése. V. 301.
 205

»jussait « a Mérey Sándor segítségével . Egyszersmind Ernyinek elrendelte

a Darvastól való tökéletes függést . « 1
Miként járt el Darvas, nem tudjuk ; de hogy Méreyvel lecsendesítette
öket, az bizonyos . Ernyi egy aug. 10-iki levelében (Zsibói lvt .) írja is ezt
Wesselényinek : »Az actorok paroxismusa elmúlt, kijózanodtak és már a
legemberségesebb emberek ; kitetszik, hogy valamint egyébkor, úgy most
is csak egy próbát akartak tenni, ez mivel hogy el nem sült, meghunyász-
kodtak és mintegy megszégyenülve, lesütött arczczal végzik kötelességeiket. «
A tagok lappangó elégedetlensége azonban csak pár hóig pihent s
újra feléledt főleg két körülmény miatt. Egyik az, hogy b . Wesselényi
1807. októberére Sáska Jánost, Láng Ádámot és nejét (Koronka Borbára)
Kolozsvárról a pesti társasághoz küldte s ekkor az elégedetlenek Sáskát
kívánták directornak, ki Darvas és Mérey tetszését is megnyerte s vele
értekeződtek is. A másik meg az , hogy Ernyi mindinkább Rehák József
ügyvéd és sógora tanácsára kezdett hallgatni s maga is cselszövényekbe
fogott. Ugyanis elébb azt tervelte, hogy október elején a társaságot saját
fejétől télire Szegedre viszi ; de ezt Darvas megtiltotta, mig Wesselényi
meg nem engedi . Utóbb meg abban járt, hogy Wesselényi Darvason és
Méreyn kivűl Rehákot is tegye biztosává, s ez sikerült is. Darvas t. i.
okt. közepén hosszabb commissiora indúlt s Méreyre ruházta a felügyele-
tet.³ Hozzá a tagok, hihetőleg általa is bíztatva, egy új , rövid kérést adtak
be Ernyi ellen, hivatkozva Wesselényihez intézett régibb el nem intézett
kérésökre . Fáj nekik, írják, hogy W. jobban bízik Ernyiben, mint bennök,
kijelentik, hogy deczemb . végén túl Ernyi directiója alatt nem maradnak és
kérik, hogy megegyezésökkel » egy kedveltebb és a nemzet hasznára in-
kább törekedő individuumot, hasznosabb és jobb directort válaszszon , mint a
milyen Ernyi Mihály uram. « Érdekes, hogy e rövid kérést az imént jött Láng
is aláírta ; de a directornak kijelölt Sáska nem ; viszont abból, hogy az első
kérelem aláírói közül csak négyen, Kemény, Benke, Andrád, Kántor írták alá ,
világos, hogy a társaság meghasonlott s a másik rész most már Ernyi pártjára

1 E levél csak egy jul . 30-án Méreynek írt levél mellett elküldött kelet nélküli má-
solatból ismeretes Bayernél. U. ott. III . sz. lev. Ez okból lett aztán Darvas távollétében
Mérey is pár hóig W. megbizottja s W. pár levélben tájékoztatja a helyzetről. L. U. ott.
I- IV. levél .
2
Sejthetőleg U. ott. V. sz. levél.
3 U. ott. VI- VIII. sz . lev.
4 U. ott. XII. lev. datum nélk. Ezt a levelet Bayer decz. hóról » a legnagyobb való-
szinűség szerint Rehákhoz intézettnek véli ; de azt lehctetlen elgondolni, hogy a tagok
épen Ernyi sógorához fordúltak volna az ő letétele végett . Továbbá a levél nov. havából
vagy okt. végéről való . A novemberi keltezést bizonyítja az is, hogy Wesselényi egy kélet
nélk. levelében 1808-ból Reháknak írja is, hogy 1807 decz. 11 -én kibékítette a tagokat .
 206

állt. Ebből láthatni Rehák kezét. Ő ekközben Ernyitől is támogatva folyton

buzgolkodott s ajánlgatta szolgálatait Wesselényinek, ¹ s ő már okt. 28-án
azt írta Darvasnak, hogy mert Reháknak » a theatrumhoz , mind magának ,
mind feleségének, ki most is gyakorta hasznos szolgálatokat tészen , külö-
nös vonzódását tapasztalta stb. , kéri tehát, hogy a theatrum dolgaiban
vegye őt is segédül, annál is inkább, mert a német színház kibérlésére öt
amúgy is meghatalmazással látta el. Darvas ekkor, bárha a fő felügyeletre
Wesselényi továbbra is kérte, bizalmatlanságnak vette a dolgot s vissza-
térte után, decz . 8 -án Méreyvel együtt lemondott 2 s így Rehák lett Wesse-
lényi megbizottja, ki aztán 1807 decz . 11 -én újra kibékítette az elégedetlen
tagokat .
Noha Darvast Wesselényi megnyugtatta s lemondását visszavonta ,
Wesselényi bizalmasa most már Rehák lett, kinek buzgalmát lehetetlen
volt nem méltányolnia . De az ő békéje sem volt tartós, sőt utóbb ő sem
tudott Ernyivel megférni s panaszkodott Wesselényinek. Végre 1808-ban
maga Ernyi tette le az igazgatást s Wesselényi Reháknak teljes felhatal-
mazást adván a társaság felett, igazgató helyett csak rendezőt jelöltetett
ki Láng Á. Jánosban . Ernyi pedig 1808. ápril. végén vagy máj . elején
visszatért Wesselényi kolozsvári társúlatához a lemondott Kotsi helyett direc-
tornak. Mindezek érdekesen világlanak ki Wesselényinek Rehákhoz egy 1808 .
elejéről intézett datum nélküli leveléből, melynek egy része így szól :
» Gyakor ízben tett jól elintézése ; de főképpen a közelebb mult esz-
tendőnek decz . 11-én az igazgatóm és a tagok között megszerzett egyeség
iránt egész köszönettel vagyok. - Továbbá, mely fáradhatatlan és hasz-
nos igyekezettel mindenkor, de leginkább 1796-dik esztendőtől fogva töre-
kedett légyen az úr az ott eloszlott magy. játékszín institumának legkisebb
jussait védelmezni s fentartani (minden maga hasznát keresés nélkül egye-
dül buzgó hazafiúságból), naponként bővebben adódván értésemre, tiszta
örömmel veszem . -- Sajnálom pedig, hogy midőn ezen nagynak (sic ! ) czélja
eléréséül az arra megkívántató jó eszközt kezében adtam, abban éppen egy
oly ember által akadályoztatik s kedvetleníttetik, a kiben egy hasznos se-
gítő társat remélleni kellett volna. Nem csökkenvén meg mégis az úr
ezen társaságnak boldogítását iparkodással előmozdítani, ugyanarra való
nézve továbbra is kérem annyival inkább, minthogy minden akadályt az
útból elhárítottam, hogy az úrban meg ne lankadjon a folytató ügyeke-
zetnek egy ily leghasznosabb és nemesebb czél teljesítésére törekedő ipar-

1 Darvas az egészet Ernyi » csalfálkodásai- nak tulajdonította. Bayernél id . h. IX -XI.

sz. lev. decz. 6-ról Méreyhez .
2 L. Bayernél id . h. X- XI. sz. lev.
3 Zsiboi lot. NB. e levél csak fogalmazványban van meg Wess, javításaival.
4 Ernyit érti, ki ellen előbb Rehák is panaszkodott. Rehák e levele ismeretlen .
 207

kodása. A mi engemet illet, én mindenkor csak a hazám s abban nem-

zetem virágzását s boldogúlását óhajtom . Minthogy tehát meg vagyok egé-
szen győződve az úrnak egyéni charactere felől : imé küldöm egy teljes
hatalmu megbízó levelem, a melynek foglalatja szerint az úrra bízom jus-
saim hathatós fentartását, s ha a dolog úgy kívánja, törvényesen való vé-
delmeztetését és az én ott lévő m. ját. színi társaságomnak előmenetelét ,
gyarapodását és hasznát, úgy a nemzetre háromló dicsőségnek fenmara-
dását. Ez úttal megkértem a Szentiványi és Darvas consiliarius és a gróf
Bethlen urakat a dolognak oly közbenjárása és segítségére, a melyet az
ott való némely környülállás megkivánhatna. Ernyi úr pedig maga is né
kem utóbb irt levelében lemondott ugyan a directorságról, de én is látván
annak veszedelmes következését, többé a tagok közül senkit is nem aka-
rok aféle hatalommal felruházni, hanem az úrra bízván, igazgató helyett
tégyen egy más arra alkalmatos tagból regisseurt.
Egy szóval minthogy jussaimat senkinek általadni nem akarom , azért
annak hív fentartása mellett, minden más akármely jó intézeteket, a me-
lyek ezen kivánt jó czélnak elérésére tárgyaznának, egészen az úrra bizom
a fent is említett biztos levelemnek erejénél fogva . Tudva van az is előt-
tem, hogy az úr, mint biztosom is, annyira megalázta magát az egyes-
ségnek és az abból származó jóknak elérése s fentartása végett, hogy igaz-
gató Ernyi uram házához ment minden dolgoknak elintézése iránt. Ezek-
ből és az úrnak nálam ismeretes jó szívéből itélvén , tudom el nem mu-
lasztja s kérem is, vegye szívére az Ernyinek mindkét hazában már 1792-
diktől fogva tett ebbéli hű szolgálatját, ártatlan gyermekeit s terhes házát
és mint sógora, intézze úgy el az egész dolgot, a hogy legjobb. Azon-

ban ide zárom az erdélyi constitutiot is, a melyet összetévén a régi ma-
gyarországival és a bécsi theatromi rendtartással , azon 3 -ból kihúzván még
több oda alkalmaztatható hasznos és szükséges hozzátételekkel többesítve,
egy a legjobb constitutiót elkészíteni s velem a helybenhagyás végett kö-
zölni ne sajnálja . « 1
De már áttérünk azon viszony rövid tárgyalására, melyben a német
és magyar társaság állt ez időben Pesten , valamint arra, hogy a rendek
s mások miként kívánták a magyar társaság jövőjét biztosítani. E ponton
tehetjük, hogy röviden szóljunk s utaljuk az érdeklődő olvasót Bayer bö
és alapos rajzára. Már láttuk, hogy Ernyiék is említették kérelmökben
Szegedről azt, hogy a városi színház bérlete 1807. elején lejár³ s kérték
Pest megyét, hogy az új bérletben a magyar társ . jogaira ügyeljen . Itt

1 A lev. többi része Reháknéra vonatkozik, kinek föllépti díjait rendelete ellenére
sem adta meg Ernyi ; ezért elnézést kér s jövőre díjai megállapítására Darvast kérte föl.
2 I. k. 355-377 .
3 Ofner Zeit. 1806. 96. sz . bérl, hird .
 208

mellékesen megjegyezzük, hogy a pesti szinházépület a város tulajdona volt és

eddigi bérlői mindig németek voltak. Természetesen ez nem zárta ki, hogy
a bérlő ezután magyar legyen . E körülmény miatt aztán a közvélemény
úgy állította fel már 1790-ben a kérdést, hogy mert a bérlő egyelőre
magyar nem lehet, legalább legyen épen annyi joga a színházat használni a
magyar társaságnak is, mint a németnek : azért városi színház s azért van
Magyarországon. Ebből aztán megoldhatatlan nehézségek s fölösleges iz-
galmak eredtek ; mert vagy az lett volna helyes , hogy a színházat csak
a magy. társ . bérelje ki, vagy az , hogy csak a német ; minden közösség
mindig összeütközések forrása volt. A további természetes megoldás az
lett volna, a mint utóbb lett is, hogy a kirekedt társúlat szintén kapjon
játékengedélyt s tartsa egyébütt eléadásait . Ámde ezt a természetes megol-
dást azért nem lelhették meg ; mert a bérlő színjátékokra s álarczos bá-
lokra kizáró jogot nyert Pesten is, mint mindenütt s jogról levén szó ,
melyről lemondani bajos volt, a legkülönösebb megoldási módokat java-
solták, melyek legérdekesebbike az, hogy bárki kapja meg a bérletet, tar-
tozzék mindkét társúlatot szerződtetni.
Azonban vegyük rendre. Egyelőre, a mint láttuk, a magy. társ. a
tiszta jövedelem 1 -ét fizette minden eléadástól s engedélye a pesti szín-
házban csak az országgyűlés idejére szólt, a mely 1807. decz. 15 -ig tar-
tott. Ez országgyülésre a követek legtöbbje a magy. nyelv és a színjáték
ügyében utasítást hozott, a színház licitatiója pedig 1807. husvétjára volt
kitűzve . Ezt most még ismeretlen okokból elhalasztották jul . 12 -re, midőn
már ápr. 8 -ika óta az országgyűlés folyt. Eddig még semmi lényeges a
magyar társaság érdekében nem történt. Midőn azonban jul . 12 -ike köze-
ledett, a követek figyelmét az hívta fel rá, hogy a színházi commissio
jul. 5 - én tárgyalta az ajánlatokat a nélkül , hogy a magyar társaságot fi-
gyelembe vette volna . Ekkor Lántzi József, Tornamegye egyik követe, soron
kivűl szóba hozta az országgyűlésen jul . 9-én , miről 1807. aug. 10 -én
Ernyi így ír Wesselényinek : » A mult holdnapnak 12 -dikén kellett volna a
licitationak meglenni ; ezt némely nagylelkű hazafiak megtudták a depu-
tátusok közül valók, azért tehát öszve beszéllettek, hogy szót tegyenek
róla, mely eképen meg is történt. U. m.: julius 9 -dik napján tartott gyű-
lés alkalmatosságával consil . Lántzi felállott és a statusokat figyelmete-
sekké tette. A többi között azt is mondotta : » Tudom tettes nemes statu-
sok, hogy collégáim közül sokaknak vagyon az instructiojukban , hogy an-
nak idejében a nemzeti játékszín boldogításáról szóljanak, segedelmet bát-
ran ajánljanak és a többi ; de ellenben azt is tudom, hogy későre fogunk
azon tárgyra jutni, most pedig periculum est in mora ; a német theatrum
árendájának licitatiója e holdnapnak 12-ik napján fog tartatni, mely időt ha
elmulasztjuk, úgy hogy a nemes magyar játszó társaság iránt a teendő
 209

contractusban említés nem tétettetik, hijába törekedünk azután, vagy leg .

alább nagy bajjal és sok kedvetlenségek után jutunk óhajtott czélunkhoz ;
ellenben most egy szó, egy két lépés után nyertesek lehetünk. « Ekkor, mint
midőn a tűzbe olajat önt az ember, oly hirtelen nagy lárma támadott, mint
a felboszantott méhkas, éppen úgy mozgott a sok nagylelkű hazafi , vetél-
kedtek a szép argumentumoknak eléhozásában ; voltak olyanok is , kik azt
kívánták meghatároztatni, hogy a német minden irgalom nélkül csapat-
tassék ki Pestből, vagy legalább, hogy ők legyenek a magyarnak olyan
adófizetői, mint a milyenek most mi vagyunk a németeknek . Mondhatom
Nagyságodnak, hogy meg nem tartóztathattam magamat a könnyeknek
hullatásától, midőn mindezeket hallám és lelkemre mondom, nagy kincsért
nem adnám azt a szerencsét, hogy ezen gyűlésben jelen lehettem . Végre
csak az határozódott, hogy deputatio küldettessék a herczeghez (nádor),
a consiliumhoz és kamarához azon jelentéssel, hogy a statusoknak az
légyen ohajtásuk, hogy a theatrum iránt kötendő contractus alkalmatossá-
gával a magyar theatrale institutumról való emlékezet semmi esetre el ne
maradjon, úgy hogy annak arendatora az lehessen egyedül, a ki a ma-
gyarnak is fentartója és boldogítója lészen . A deputatus urak mindjárt
kineveztettek, u . m.: consil. Lántzi, consil. Szathmári és Kállay vicispány¹
(ezen urak a nélkül is legnagyobb pártfogóink. ) . Harmadnappal azután udvar-
lására mentem a consiliarius úrnak, és bizonyossá tett, hogy ő herczegsége
különös szívességgel fogadta légyen a deputatiót és bizonyossá tette, hogy
a statusoknak óhajtások bé fog teljesedni ; ennek valóságát nemű-neműkép-
pen tapasztaltuk is, mert a terminus mindjárt a folyó holdnapra (aug. 20-ra)
diferálódott, hogy mi lesz belőle , majd megválik, a melyet annak idejében
kötelességem szerint meg fogok Nagyságodnak írni . «< *
Ez volt az első komoly föllépés magyarországi országgyűlésen a
színjáték ügyében s ez is közvetve Wesselényi érdeme. Ennek több ked-
vező eredménye lett. Első sorban is a küldöttség a nádornál Semsey
András személynök vezetése alatt tisztelgett jul . 10-én , midőn írásban a
következő javaslatot nyújtotta be : 1. A magyar színház felállításának leg-
jobb módja az volna, ha a némettel egyesíttetnék. 2. Legyen az igazg.
magyar ; mert idegentől a magyar érdekek elémozdítása nem remélhető . 3 .
Ez az igazgató is részesüljön az előbbi bérlők jövedelmeiben (álarczos bá-
3
lok, a vándor komédiások stb. által fizetni szokott díjak. ). Ekkor került
hát először szóba a pesti magyar színészet természetes megoldása , hogy
a bérlő magyar legyen . Másik eredménye lön, hogy a bérlet kiadása aug.

¹ Szathmári Király Miklós, Gömör- m. első alisp . , Kállay Miklós Szabolcs -m .- ből .
2 Zsibói lot. V. ö . Hazai és K. tud. 1807. II. 4. SZ.
Bayer : I. 360. U. ott a követs. tagjai : Majthényi László, Szathmári Király Miklós
Lántzi József, Márkus Ignácz.
14
 210

20-ról is elmaradt ; sőt az általános fölbuzdúlásra még junius havában akadt

két magyar nemes, kik a színház kibérlésére vállalkoztak és most az or-
szággyűlési tárgyalás s a követség sikere után hajlandóságuk még meg-
szilárdúlt. Ezek egyike az a gr. Ráday Pál volt, a ki az első pesti társa-
ság ügyében is forgolódott. Jun . 3 -án a nádorhoz intézett s a nádortól tet-
széssel fogadott német levelében már ki van fejtve a két, t . i . a német
és magyar társaság egyesítésének szüksége . » Pestnek és Budának kell a
jó német színház ; de ép oly szükségét érzi a magyarnak is. Ez azonban
csak a kettő egyesítésével lehetséges ; mert mond jellemzőn — a magyar
társaságnak tönkre kell menni, ha a német jövedelme nem fordíttatik fen-
tartására . « A másik jelentkező gr. Szluha Lajos volt, ki nem említi ugyan
kérelmében a magyar társulatot ; de aligha nem vette volna szintén által.¹
Ebből folyt az is, hogy mig a pesti színházi commissio jul. 5 -ki,
már említett ülése 25 ívnyi jegyzőkönyvében a magyar társúlatról semmit
sem szól, addig egy aug. 20-ika előtti ülésében már elhatározza a szerződés
pontjai közé iktatását annak, hogy a magyar társ . hetenként kétszer játszhas-
sék Pesten (kedd és szomb . ) és kétszer Budán (szerda és péntek) s az ¹ - ed
rész jövedelem helyett esténként 5 frtot fizessen a díszletekért ; de a német
igazgató ne köteleztessék ruhatára és zenekara átengedésére . Végre ebből
folyt a volt német bérlők, Jandl Antal és Czibulka Lajos megpuhulása is,
a kik együtt és külön elhatározták, hogy a közhangúlatnak engednek
annál inkább , mert mindkettő egyedüli bérlő kivánt lenni s Czibulka már
máj . 2 -án adott is be külön kérvényt a bérletre. Most, midőn az aug .
20-ra tervezett árverés előtt pár nappal az új szerződési tervbe ( 10—1I
pont) a commissio felvette az említett kedvezményeket, Czibulka aug. 20 -án
kijelenti, hogy ő, ha egyedüli bérlő lesz, hajlandó a magyar társaság szerződ-
tetésére is ; de csak a ns. magyar nemzet áldozatkészségével ; mert ekkor,
ha operára is átvenné, 26,000 frttal több kiadása lenne, melynek a 11. pont-
ban felvett új mellékjövedelmek csak 1 -ét pótolnák. Ha a nemzet fedezné
a többit, átvenné a magyar társúlatot, mint az egésznek egy részét.³
Hasonlóan külön ajánlatot tett Jandl is a 3-ik árverési határnap (aug. 20.)
után szept. 15 - én ; t. i . ha egyedül kapja meg a bérletet, nem szerződtet-
heti ugyan a magyar társúlatot, a mi német directorra nézve úgy is meddő
kisérlet volna, de a 4 napot átadja, mindenben segítségére lesz s a díszletek-
ért az 5 frtot sem követeli .
Ily előzmények után, midőn az ügy még függőben állt, folyamodott

1 U. ott. 369. és 6007/807 . Orsz. lvt. V. ö . Hazai és K. Tud. 1807. I. 48. sz.
Lelkesedik Ráday tervéért, de őt nem nevezi meg . L. Ráday levelét Kazinczyhoz 1808
febr. 6. Kaz. lev. V. 300.
11,613/807 . és 19.679/807 . Orsz. lvt. Bayer. I. 364 .
3 U. ott. 365 .
 211

Ernyi szept. 22-én a helyt. t. -hoz, hogy mert eddig már 2300 frtot fizetett
a bérlőknek, szállíttassék le a bér 5 frtra esténként, mint a szính. com-
missio javasolta. Kiadatván az ügy Szentiványinak, az öő magánlevelére
Jandl és Czibulka azonnal kijelentették, hogy a ns . magyar nemzet iránt
érzett különös szeretetből készségesen lemondanak az 1 -edrészről s örven-
denek, hogy Szentiványi óhajtását teljesíthetik. Így történt, hogy a magyar
társúlat új szerződést köthetett velök, melynek lényeges eredménye az volt,
hogy 1807. októberétől fogva mint egyenjogú társak szerepeltek a német
társasággal s ezért, mert ez a nádor óhajtásából történt, 1807 nov. 6-án
a nádor elismerését fejezte ki a bérlőknek. Ez aztán a későbbi eljárásban
is alapúl szolgált.2
Alig jelentette ki Ráday 1807 jun . 3 -iki közlelkesedéssel fogadott
folyamodványában , hogy a magyar és német társúlatot egyesítni hajlandó ,
tüstént eléállt az a kérdés, hogy Wesselényi a társúlatot Rádaynak átengedi-e ?
E tárgyban Darvas azonnal írt neki és Wesselényi lelkes válasza így szól :
» Én , valaminthogy egy hasznot kereső embernek, a ki csak a maga hasznát ,
nem pedig az institutum fenmaradását vette czélúl, jussomat által nem
engedem ; úgy másfelől a dolognak kimenetelét látván , azon méltóságoknak
örömmel általadom azt , mert az által én , a ki mellesleg való czél nélkül
törekedtem a magyar nemzeti theatrumnak fentartására, tökéletesen a
czélra érek « . Majdnem e szavakat írta Méreynek is jul . 30-án, midőn
Darvashoz írt levele másolatát megküldi. Az aug. 20 - ki határnap után pedig ,
nyilván Ernyi és Rehák tanácsára, elhatározta, hogy maga lesz bérlő, s egy
merész lépéssel egyszerre véget vetve az ingadozásnak, Pesten állandósítja a
magyar színészetet. Ekkor Rehákot teljhatalommal bízta meg a bérlet ügyé-
ben ; de, a mi örök kár, elkésett. A színházat 1807. okt. elején » licitationaliter «
Czibulka , mint legtöbbet igérő kapta meg ; Rádayt, mint írja Kazinczynak 1808
febr. 6 - ról , kijátszodták s korcs magyarok « » egy sehonnai német énekes
kezére adták a színházat ; pedig Ráday terve mindakét társúlat tökéle-
tessé tevésére egészen komoly volt . Így nem maradt más , csak az, hogy vagy
a bérlővel szerződjék a magyar társúlat is , vagy elégedjék meg a négy nappal.
Wesselényi ez utóbbit választotta s elhatározta, hogy » Czibulkának a magyar
theatrumot által nem adja, hanem azt maga fogja a báró fentartani. « *
Így maradt a társúlat e nagy küzdelmek után, mindenesetre az
előbbieknél jóval kedvezőbb viszonyok közt, tovább is Wesselényi áldozó
kezén ; de meg kell vallanunk, hogy az eredmény az országgyűlés részéről
sehogy sem felelt meg a lelkesedésnek, sem a nemzet méltóságának. Mily

1 U. ott. I. 361. 19,941 / 807 . Orsz. lvt.

2 Bayernél I. 362 .
3 Bayernél. Irodalomt. Közl. I. 227. IV. sz. kelet nélk. lev .
U. off. I -II , VII , IX, X. sz. lev. 223 s köv. 1. V. ö. Kazinczy Lev . V. 300 , 552 .
14*
 212

nyomorúlt eredmény ez még akkor, ha úgy nézzük, mint a nemzeti lelkesedés

mértékét. Majdnem boszúság tölt el e nemzeti tehetetlenség láttára, s majd-
nem humoros mosoly lep meg annak elgondolására, hogy mekkora lehetett
a szegény, sóhajtozó Kulcsár csalódása.
Czibulka bérlete 1808 húsvétjakor kezdődött. Az 1807 október havi
szerződés szerint s a színházi commissio határozatából a szerződésbe való-
ban bekerült, hogy a magyar társaság négy szabad napot kapjon vagy a
bérlő köteles legyen ezt is szerződtetni. De Wesselényi mint elébb nem ,
úgy most sem akarta az utóbbit ; Czibulka sem óhajtotta ; maradt tehát a 4
szabad nap 5 frt bér mellett. A társaság valódi igazgatója maradt Wesse-
lényi már tárgyalt megbízásából Rehák ; felügyeltek rá Darvas, Mérey,
Kulcsár s volt az u . n . vezértag Láng Ádám .
Mig a szerződést Czibulka még nem írta volt alá, az 1807 októberi
szerződés értelmében a magyar társúlatot a német igazgatók szívességgel
halmozták el , főleg a ruhatár átengedésével. De alig kezdődött meg az új
bérlet s alig érezte Czibulka biztosítva magát, a torzsalkodások a szeren-
csétlen megoldás miatt azonnal megkezdődtek. Első sorban is a magyar
társulat volt elégedetlen helyzetével . Alig oszlott el az országgyűlés, Budán
épen nem játszhatott, nem volt néző ; tehát a pesti két napra szorúlt, azaz
havi 8-10 eléadásra . Ezekből a költségeket be nem kaphatták a meg-
apadt bevételekkel. E mellett ha e két nap valamelyike ünnep volt, a
német igazgató magának foglalta le. Ekkor a magyar társaság azt kívánta ,
hogy a budai napokon, főleg ünnep- és vasárnapokon, midőn a német
színházban nem játszhatik, adhassa elé darabjait más, bérlett helyiségben ;
de Czibulka a szerződésre hivatkozva , nem egyezett belé s a mit vásárok
alkalmával bármely » holmi jött-ment külföldi játszó-társaságok szabadon
tehettek, az a magyar társaságnak saját hazájában tiltva volt. Pedig ennél
kevesebbet csakugyan nem követelhetett volna s Rehák fogalmazásában ez
iránt 1808 jun . 22- én Pest-megyéhez folyamodván, a megye e kérést bizonyos
indignatióval ajánlta a helyt. t.-nak s pártolás végett közölte a megyékkel
is. Ekkor Borsod-, Veszprém-, Fejér-, Tolna-, Győr-, Komárom- , Bács-
Bodrog-, Szathmár-, Temes- és Szabolcs-megyék hasonló tüzes és méltat-
lankodó felterjesztésekkel sürgették az engedély megadását, melyből az ál-
talánosan ismert egyforma indokokon kivül kiemelendő az, hogy a szín-
játszás joga nem levén regaletermészetű jog, Pest és Buda annak adhatja
ki színházát , a kinek akarja ; de máshelyt azért más társaság szabadon
játszhatik s ez nem is a városok tanácsától, hanem a helyt. tanács
engedélyétől függ (Borsod-m .) ; továbbá, hogy a magy. társaságnak leg-

1 >> Igy Pesten ideje, Budán pedig nézője nem volt , mondja jellemzőleg Pest- m.
átírata a helyt. t .-hoz. (Bayer. I. 370.).
Közli Bayer. I. 370.
 213

alább is akkora szabadsághoz van joga, mint a németnek s hivatkoztak

az 1808. 4. t. - czikkre.¹
2
A helyt. t. e felterjesztésekre a kivánt engedélyt csakugyan megadta ²
s így az egyetlen helyes irányban , a végleges elváláshoz megtették az első
lépést. De noha ez az engedély már juliusban ( 1808 ) megadatott, annak még
sincs nyoma, hogy 1809 febr. 24-ig más helyt is játszodtak volna színészeink.
Söt úgy látszik, mintha Czibulka ez engedélytől megijedve, valóban több
napot engedett volna nekik s így találunk máj . —aug. havában 12-13 elé-
adást, tehát 2-3-mal többet havonként .
A társúlat belső viszonyairól, bevételeiről 1807 okt. havától 1809 .
febr. 1 -ig s így Wesselényi ez évi áldozatairól semmi közelebbit nem tu-
dunk. A tagok sorában 1808 -ban többféle változás történt ; új tagok lettek
Garzó , Kemény Anikó, Simonyi Juliánna, Rátz Susána és visszatért a Mu-
rányi-pár ( 13 férfi és 7 nőtag.). Midőn azonban 1808 április végén Ernyi
Kolozsvárra jött a lemondott Kotsi helyébe directornak, vele jöttek Andrád
Elek, Némethi és felesége s így többen azok, kik vele Pestre mentek.
Tehát 1809-ben meglehetősen új társaságot lelünk. A pesti társúlat aztán
1809 febr. 1 -ig maradt Wesselényi igazgatása alatt. » Azonban mégis, mond
Benke, kegyes jó urunknak felette való távúl létét érezték mind a tit.
biztos urak, mind pedig a társaság tagjai . Ennek terhes voltát végre a
báró úr is általlátta és minekutána tapasztalta, hogy nemzete szeretetében
és nagylelkűségében teljes mértékű vetélkedő társa találkozott, minden
igazgatói jussát 1809-ben tekintetes Vida László úrnak általadta « . 4
Vida aztán végleg elválasztotta társaságát a némettől, hol 1809 ja-
nuárban 8 és febr.-ban csak 3 eléadást tartottak, ( 1 , 3 és 22-én) s úgy látszik,
a Kolozsvárról eljött színészek biztatására, a Pataki-ház nagy termében volt
színház mintájára berendeztetvén a Hacker-szálát (Károly-körút 7 sz . ) , már
febr. 24 -én ott folytatta az eléadásokat, melyre nézve a helyt . tanács is
márcz . 25 - én szabályszerű engedélyt adott ( 5337/1809 ) a Rehák által szer-
kesztett folyamodványra . Midőn pedig a budai és pesti városi színházakra
és álarczos bálokra 1811 okt. 8-tól 6 évre a két város tanácsa 15,000
frtban bérlethírdetést adott ki, ennek első pontjában megengedte, hogy a
bérlő a vándortársúlatoktól s mutatványosoktól » mérsékelt taxát szedhes-
sen ; de a >> Hacker-palotában « játszó magyar társúlatot ettől fölmentette. "

1 L. kivonatban mind Bayer. I. 371. - 6. 1 .

2 5337/808 sz. július havából. Hazai és Külf. tud. 1808. II . 9 sz. jul . 30.
3 Férfiak : Benke József, Déri István, Divéki Imre, Fejes István , Kántor Gerson,
Kemény János, Láng Ádám (Regisseur) , Murányi Zsigm. , Nagy János , Sáska János , Si-
monffi György. Nők : Bárány Katalin, Engelhardt Anna, Murányiné, Sáskáné, Simonyi Ju-
liánna , Simény Borbára. Két karnagy s 9 zenész .
Magy. ját.-sz. Almanak. 35.
Hazai és Külf. tud. 1810. II. 281 .
 VII. FEJEZET .

A társúlat Erdélyben maradt része 1806—19 - ig.

Vásárhelyt 1806 nyarán. - A társulat Kolozsvárt 1806/7-ben ― Vásárhelyt 1807 -ben.

Zavarok, Kanyó lemondása. Wesselényi bajai. - Teleki tervei. - Szamosújvárra akarja
küldeni a társaságot. Nem sikerül. Wesselényi a társaságot Debreczenbe rendeli.
Nem mennek ki. Három havi szünet. Kibérli a Rhédey-termet. Az 1807 /8 -iki
tél . --- Szétoszláshoz közel . -- A bizottság beavatkozása. - Kotsiék eltávozása. - A
társaság újra szervezése . Ernyi mint igazgató. - Vásárhelyt 1808 nyarán. - Debreczen-
ben 1808-10-ben. - A tagok függetlenségre törekesznek. Wesselényi halála. -- Debre-
czen beavatkozása. - Ernyi lemond . - Wesselényiné megbízása ifj. gr. Teleki Lajos
számára. Az 1810-ki országgyűlés . A bizottság működése. Pártoskodás a társúlat-
ban. - Wándza és ifj . Székely. Halmágyi beavatkozása s a debreczeni tanács határo-
zata. A társulat egy része haza jön. A városi redoute. - G. Rhédey László szín-
háza. Rhédey boszúsága. --- A lóiskolai színház . -- Első játékok, új tagok. A
bizottság beavatkozása. Egyezkedés Scharlachnéval. - Zavarok. — P. Horváth Dániel.
Újra Wandza. M Wandza távozása. érdemei, társúlata 1812-ben. Újra a bízottság.
P. Horváth D. mint vállalkozó. -- Kotsi directorsága . A lóiskolai színház bezárása.
Láng directorsága. A vásárhelyi menedék. A vásárhelyi színház mint zabraktár.
Szünet 1814-ben. Szervezkedés 1814 őszén . -- Vásárhelyt 1815-1819. febr.-ig.

Az Erdélyben maradt s Kanyó László felügyelete alatt állt törzs-

gárda máj . 11 - aug. 14 -ig Maros-Vásárhelyt időzött.¹ »A nemzeti j . t . újra

1 Megemlítendő, hogy Reinwart Károlyt s a balletistákat elbocsátották Ezért amaz

boszúból máj . 22-én Ein Zigeuner, oder der Teuffel u. seine Grossmutter, ein ungarisches
Karakter-Ballet cz. a Kanyó meggondolatlan engedélyével egy oly balletet adott elé,
mely szerint két magyar k. a. két czigánylegénybe szeret. A közönség, noha az akkori
szokás szerint előre megkövették a játszók, felháborodott s ekkor, mert Kanyó épen elúta-
zott , Kenderessy Mihály a színházat bezárta, a szombatra hirdetett eléadást betiltotta s a
tanács Reinwartot 24 órai börtönre i:élte ezért kenyeren és vizen, társait, kik Wesselényi-
hez fordultak segélyért, őrizet alá vétette s mindnyájokat Kolozsvárról végleg kitiltotta.
(Kenderessy és Szentkirályi levelei W.- hez . 1806 máj . 26. Tört. Lapok . 1874 752.) Megjegy-
zendő, hogy noha közelebbi adataink nincsenek róla ; de 1805/6 telén német társulat is
volt Kolozsvárt.
 215

megjelent, írják az ajánlásban , hogy mulattató és erkölcsi játékjaival a

tek. publicum grácziáját ez úttal is megnyerhesse, melynek elérhetésére
fogja minden igyekezeteit fordítani. « A megapadt, de még mindig 13 tagú
társúlat, melyhez Lapka Rózália csatlakozott Kolozsvárt s kimaradt Csatt
Juliska, Vásárhelyt máj . 20-án játszott először. E kisebb szám miatt némely
eléadáson 7-8 kisegítőre is volt szükségök a vásárhelyi gymn. tanuló
ifjúságából . Tartottak 95 nap alatt 49 eléadást és előre hirdették, hogy
» a renden kivül minden 2-dik szombaton « egy énekes játékot vagy nagy
drámát adnak elé » abonnement suspendu « mellett. Valóban 9 énekes játé-
kot és 10 drámát adtak összesen 10-12 bérletszünetben vörös színlapokkal
s tartottak 6 díszeléadást.¹ Látható, hogy a társúlat és vezetői, g . Teleki
Mihály és Székely Mihály mindent megtettek a jövedelem növelésére s
május és junius jól is ment, noha május első 10 napján , mint Teleki írta ,
elveszett legalább 300 frt. Ugyanő írta, hogy máj . 20-31 -ig a szép jöve-
delemből kifizethették a rendes költségeken kivül a személyzetet is ; jól
ment junius is, úgy hogy remény volt a régibb adósságok részben kifizetésére
s marad még útiköltség is. De igen soká időzvén ott, a kir. tábla s a
nemes szék tagjai a beállott szünettel falura távoztak, a tanuló ifjúság
haza ment s a jövedelem megapadt. Ezt elébbi tapasztalataikból Teleki és
Székely tudván , már jun . 29 -ről figyelmeztették Wesselényit, hogy jul .
"
1 Műsor : 63. Victorina. V. j. 64. Móricz bátya. V. j . 65. A nap szűzei. Dr.
― 66. A templariusok. Dr. - 67. Az égi háboru. Én . j . - 68. A miniszter. Ér. j. ----
69. A sakk-figura. V. j . 70. Csörgő sapka. Op . - 71. A szerelemgyermek . Ér. j. --- — 72 .
A pápelli. Ér. j . -- 73. Fortély és szerelem. Sz . j . - 74. A kontractus. Op. - 75. Az
elcserélt útiládák . V. j . 76. Zsák meglelte foltját. V. j . 77. Incognito. Vit. j . ---- 78.
A politikus csizmadia. V. j. - 79. A világ hangja s szív jósága. V. j. 80. A borostyán
koszorú . Vit. dr. 81. Az udvari page csintalanságai. V. j . - 82. Musikális akadémia.
-
(Zenei egyveleg .) 83. (L. 66 sz. a. ) 84. Embergyűlölés és megbánás. Ér. j . 85.
- 88. A két férj
Eulalia, Mainau. Ér. j . 86. Titusz szelidsége . Dr. — 87 . (Hiányz.)
felesége. Érz. j. - 89. Abellino. Dr. 90. Gr. Valtron . Dr. ―- 91. Formenterai remete.
Én . j. 92. A megszabadulás napja . Ér. j ..- 93. Az arany idő . Én . j . 94. Az elszök-
tetés . V. j. - 95. Az újhold vasárnapi gyermek . Én . j . 96. A pénzgyűlölő. V. j .
97. Minden lévben kalán . V. j . 98. Nevelés formálja az embert. V. j . 99. Kelepcze.
V. j. -- 100. Eduárd Skócziában . Dr. 101. A lantosok. Én. j . - 102. Mária. Dr.
103. (Hiányz.) 104. A természet leánya. V. j . - 105-107 . ( Hiányz .) ― 108. Themis-
tocles. Dr. --- 109. A parola. V. j . 110. (L. 95.) 111. A szerelem szigete . Én. j .
112. A pogány keresztyén . Ér. j . - Díszeléadások : Gr. Teleki Józsefné (Gr. Teleki Sófia
nevenapján, máj . 15. A nap szüzei (karének) ; jul . 13-án Gr. Teleki Mihály szül . napjára
A nevelés formálja az embert (illuminatio, karének) ; Szentpáli Elek nevenapján és fia Elek ,
meg gr. Bethlen Lotti eljegyzése napján (jul. 17. ) Eduárd Skótziában (karének, illumi-
natio) ; gr. Lázár Józsefné, gr. Bethlen Mária nevenapján (jul. 22.) Mária (karének, illu-
minatio) ; Anna napján (jul. 16. ) br. Ortzi Anna, br. Henter Antalné (gr. Haller Anna) és
leánya tiszteletére A természet leánya ; gr. Gyulai Ignácznak horvát bánná beigtatása 8-ik
napján (aug . 5.) Themistocles, Kazinczy egy kézíratban maradt fordítása Metastasiotól.
 216

végén küldje a társúlatot Brassóba, mert ott általánosabb a magyar nyelv,

mint más szász városokban ; a háromszéki nemesség növelné a nézők
számát ; a társúlat Erdély e leggazdagabb városát megnyerné a jövőre és
már most is segélyre bírná az épülő színházra ; végül ott kész színház és
díszlet van. Írják, hogy ők már írtak is ez iránt Brassó város tanácsának s a
sikeres elintézésre fölkérték a Brassóba útazó Székely Mihályt ; most csak
a Wesselényi beleegyezését várják . Ő a terveket helyeselvén, jul . II -re ö
is írt a brassói tanácsnak s elrendelte a társúlatnak a Brassóba menetelt,
noha ehhez sem Kotsinak, sem a többieknek kedve nem volt. Nem is
lett belőle semmi sem ; Brassóban már előbb az a német társaság ütött
tanyát, mely a mult télen Kolozsvárt is játszott » s így a magyaroknak most
nem sok becsületjök lett volna « ; a tanács pedig Telekinek még aug. 6-ig
sem felelt. Ekkor elhatározta , hogy aug. 11 -én Kolozsvárra indítja a tár-
sasáságot, a mi 14-én meg is történt, Kotsi kedve ellenére, mint Teleki
sejteti.¹
Itt Kolozsvárt halt meg hosszas szenvedés után tüdővészben Lángné
(
Járdos Anna Mária), egyike az erdélyi színészet úttörőinek. Vásárhelyt
már csak egy hétig játszhatott ; de Wesselényi ezért állandóan kiadta fize-
tését s hihetőleg beleegyezett abba is, hogy aug. 1 - én kezdve évi 100 frt
nyugdíjt kapjon, mint g . Teleki javasolta ; de már 1806 aug . 24- én meg-
halt. Kortársai különösen szomorújátékban dicsérték. Eltemették a kolozs-
vári piarista-templom kriptájába . 2
A társaság Kolozsvárt 1806 aug. 31 - én kezdte meg eléadásait és 1807 ápr .
2-ig folytatta. Tartott e 215 nap alatt 83 eléadást ; tehát kevesebbet, mint

1 L. Teleki leveleit VIII. X - XI . sz . a. Tört Lapok. 1874.

• Haláláról szól Hazai Tud. 1806. 209 sz . szept. 24. 766-68 .
3 Műsor 1806-ban : 113. A három leány. V. j . 114. Zsák meglelte foltját . V. j.
115. A nevelés formálja az embert. V. j . - 116. Az égi háború . Én . j . 117. A kép-
zelődésben lévő philosophusok. Op . - 118. A parola . V. j . (Ebben lépett fel először
Ungár Anna, utóbb Székelyné, szept. 18 ) -- 119. A szerelem szigete. Op. 120. A sze-
relem gyermeke. Ér. j . 121. Az újhold vasárnapi gyermek Én. j - 122. 122. A tettetett
beteg. V. j . --
123. A helytelen szemérmetesség. V. j . 124. A gyűrű 2 -ik része . V. j .
125. Az elszöktetés . V. j . 126. A formentérai remete. Én . j . 127. A qui pro quo .
V. j . 128. (L. 119. ) 129. A világ hangja és a szív jósága. V. j 130. Gr. Essex.
Sz . j. -- 131. A csörgő sapka. Én . j . 132. A nagy zűrzavar. V. j. 133. A nap szű-
zei. Ér. j 134. A politikus csizmadia. V. j. 135. (Hiányz. ) ― 136. A havasi juhász-
leány. Én. j . - 137. (L. 117.) 138. A templáriusok. Dr. 139. Habsburgi Ágnes.
Dr. 140. A lantosok. Én. j . 141. Te s tu. V. j . - 142. A süketnéma. V. j . - 143.
A contractus . Én. j . 144. A természet leánya. V. j . 145. A ritka perfolyás. V. j . —
146. Csupa compliment és szél. V. j . 147. A gályarab . Ér. j . 148. A szerencsétlen
házasság. Sz. j. 149. A szegénység és nemes szív. V. j. 150. A tavasz. (Haydn :
Die Jahreszeiten-ből) és zenei egyveleg. 151. A gyermek fenyítéke. V. j . -- 152. Minden
lévben kalán V. j. 153 (L. 131.) 154. Katinka. Dr. Összesen : 41. 1807-ben :
 217

előbb . Ezt a személyzet megapadása okozta, melybe e télen lépett be a

híressé vált Ungár Anna, továbbá Ignácz nevű férfitag . A tél nem igen volt
jövedelmező. A pártolás a kevésbbé fényes eléadások miatt megapadt. Nagy
lett a nehézség azért is, mert gr. Teleki Imréné megvévén özv . Patakiné
házát, a társaságnak felmondott ápr. 1 -re s utóbb nagy kegygyel engedett
meg még két eléadást. Még hozzá gr . Telekiné gondnoka a házon tett
rombolás czímén 1500 frtot követelt és foglalással fenyegetőzött. A társúlat
nemcsak adós maradt 240 frt házbérrel, hanem a színészek sem kapták
meg mind fizetéseiket ; Lapka Rózália apja, leánya 5 havi fizetéséért pert
indított ; Kotsi 200 frtot vett fel Teleki Lajos gr. kezessége mellett a ref.
consistorium pénztárából s másoktól is kért kölcsön, hogy Maros-Vásár-
helyre vihesse a társúlatot. De ekkor meg a szokásos előfogatokra nem
bírt hivatalos felhatalmazást kapni s végre is Nagy Lázár , ekkor kolozs-
megyei alispán , szállíttatta el egy állomásig a társúlatot, s aztán Kotsi a
falusbírákat » ajándékokkal és dupla forspont fizetéssel bírta arra, hogy
nagy bajjal Maros-Vásárhelyre verekedhettek . « ¹
Mig ezek történtek, Kanyó a foglalás elől könyvtárt, díszleteket, min-
dent elvitetett titokban a Wesselényi kolozsvári házához ; csak a két utolsó
eléadás díszleteit hagyta ott, de az eléadás utáni éjen ezeket is átszállít-
tatta s csak a páholyok és zártszékek faépítménye maradt ott. Utóbb gr.
Telekiné ezeket is kiadta, mert úgyis részben átalakíttatta házát.
A társaság is ekközben bomladozni kezdett ; Láng el akart menni a
magyarországi társúlathoz , mert Kotsival nem tudott megférni ; felmondott
Székely is ; Kanyó pedig elkeseredve lemondott a felügyeletről . » Elég az, hogy
én mindenféle emberektől eleget szenvedek az ök adósságcsinálások miatt, írja

1-2 . (Hiányz.) -- 3. A hármasok. V. j . - 4. A jó barátok. Ér. j . ― 5. Jetzid és Hába .

Ér. j. 6. A kéntelenségből lett orvos. V. j. 7. A faluról jött testvérek . V. j - 8 .
A szegény kevély. V. j . — 9 A prágai két néne.-V. j. J 10. A papelli. Ér. j . 11. A rep-
ressalia. Ér. j 12 (L. 123.) 13 A gyűrű első része. V. j . - 14. (L. 124. ) 15.
(L. 121.) 16. Az incognito . V. j . - 17. Az ó és új világ. Ér. j . 18. Hamlet. Sz. j .
19. A két úr szolgája. V. j. 20-21 (Hiányz.) - 22. (L. 139.) 23. A kelepcze . V. j .
24. A szabadúlás napja. É´. j. - 25. A három leány. V. j . 26. A templariusok. Dr. -
27. Az indiai örökség. V. j. 23. Móritz bátya . V. j . 29. Nánika. V. j . - 30. Eulalia,
Mainau. Ér j. --- 31. (L. 119.) - 32. (L. 127.) ― 33. Klótár. Dr. ― 34. (L. 118.) - 35. (Hi-
ányz.) - 36. Musikalis Akadémia. (Zenei egyveleg .) 37. A hadi tűz váltsága. V. j. 38 .
Eduárd Skotziában. Dr. --- 39. (L. 116.) 40. A kincsásók. Op. - 41. (Hiányz . ) - 42. Az
elszöktetés. V. j . Összesen 42 .
Ünnepi e'édások : Kemény Sámuelné (Gr Bethlen Katalin) nevenapján, nov . 25. A
templáriusok; Gr. Bánffi György születése napján, decz. 22., A tavasz (Haydntól) ; Ifj . b . Bánffi
Susanna nevenapján, 1807. febr. 19. Habsburgi Ágnes ; Gr. Bethlen Gergely nevenapján
márcz. 12. Klótár ; a kormányzóné, gr. Palm Jóséfa nevena ján, mircz. 17., Musikális Aka-
démia (zenei egyveleg) .
1 Kotsi levele 1807 jun. 15. (Zsibói levélt.)
 218

Wesselényinek 1807. márcz. 28-ról , s ezekre nézve is, de az én sok el-

veszett időmre nézve is a magam-magammal való megegyezés régen azt
hozta volna magával, hogy én ezen gyülöletes alkalmatlanságról lemondjak,
a minthogy mostan őket Vásárhelyre elindítván s a transportationis fustru-
mentumot oda megkészítvén, minden theatrumba való elegyedésről le is
mondok, a mi eddig volt is , csupán nagyságodért esett « .¹
Mindezek tanúi a bajoknak, melyekbe egy pár levél mélyebb bepillan-
tást is ad. Wesselényi 1805 -ben teljesen átvevén újra a társaság ügyeit, a
kolozsvári bizottság az építés mellett vele alig törődött. Kezdetben, mig
Ernyi volt a pénztárnok, a dolog jól ment ; ő értett a takarékossághoz,
mondja róla Kanyó ; de sem Láng, sem utána Sáska nem voltak jó gaz-
dák, Kotsi szintén nem ; ezért Wesselényinek évenként nehány száz forintjába
került megint a társúlat. Most 1807 tavaszán Kolozsvárt találkozván gr.
Teleki Mihálylyal, a vásárhelyi commissio elnökével, megkérte őt, hogy a
pénztárkezelést szedje rendbe, mire Teleki vállalkozott is, mert jól ismerte
az ügyet. Alig ért hát a társúlat Vásárhelyre, kiküldette Székely Mihály
és Nemes György (városbíró) tagokat, hogy több hóra visszamenőleg is
vizsgálják meg a pénztárt. Jelentésök nem ismeretes ugyan ; de főbb ered-
ményeit jun. 10-én megküldték Wesselényinek s e szerint a pénzkezelés
főbb bajai a következők : 1. Midőn a társaság Vásárhelyre megy , soha
sincs tisztázva a kolozsvári eredmény, sem a színészek fizetése, uti költség,
adósság, készpénz nincs tisztán kimutatva s így a vásárhelyi jövedelem
.
egy része mindig ily bizonytalan kiadásokra megy el . 2. A társzekér javí-
tása minden évben sok pénzbe kerül, az idén is 53 rfrtba, holott ily kis
utakkal nem romolhatik annyit évenként ; hasonlólag minden évben kiad-
nak nehány frtot gyékényre s egyebekre, lehetetlen , hogy minden évben
újra vásárolják . 3. Faggyúnak, gyertyának határozott ára nincs s végre
ha ezek nem apasztják le a pénztárt, akkor a b. Wesselényi rendeletéből
tett kiadásokra hivatkoznak, a nélkül , hogy pontosan bizonyítanának. Úgy
látjuk általjában, jegyzik meg végül, hogy nagyobb és szorosabb rend kell
arra, hogy ezen j . társaság lételét továbbra is fentartsa és ezt nem más-
ként, hanem Nagyságodnak, a kolozsvári s itten lévő bizottságnak egyet-
értése állíthatja fel, s mely mintegy utmutatás légyen, a melyhez mind-
hárman egyenlőleg bizonyoshoz és egyformához szabhassák magokat. «
Hasonlóan szól gr. Teleki jun . 13 - ki levele is, melyből még az is kitünik,
hogy midőn Teleki hivatkozva a b. Wesselényi megbizására, a rendet sür-
gette s a tagok szerződéseit bekérte, Kotsi megtagadta a választ. Teleki
most írásos felhatalmazást kért, hogy a rendet helyrehozza s a személyzet
fizetését a vásárhelyi időzésre a körülmények szerint megszabja.

1 L. még levelét ápr. 6 -ról ( 1807.) Zsibói lvt. (Görcsönben).

 219

Ekkor Wesselényi külön emberrel küldött rendeletet Kotsihoz, hogy

azonnal tegyen részletes jelentést a társaság állapotáról . Kotsi erre eléadván
a vásárhelyi út bajait, panaszkodik a commissiora, mely szemére hányta,
hogy adósságot vett fel, noha a nélkül mozdúlni sem tudott volna Kolozs-
várról és hogy miért nem ment oda ápr. 1 -re , noha Wesselényi rendelete
csak 14-re szólt, mikor már játszatott is Vásárhelyt és ápr. 2-án oly elé-
adást tartott még Kolozsvárt, melyből 118 rfrtot vett be ; Vásárhelyt pedig
oly jövedelmei vannak, hogy a Teleki Lajos segélyével fölvett 200 frton
kivül minden adósságot kifizettek s a pénztár a színészek fizetésével sem
adós.¹ Ezzel vége lett ugyan e kellemetlenségnek, de eléállt egy fontosabb
kérdés, t. i . , hogy hova menjenek öszig ? Vásárhelyt jul. 2-án a kir. tábla
szünideje megkezdődvén, minden további nap veszteség számba ment s
mégis jul . 14 -ig kellett ott maradniok. Most Wesselényi is meg volt
akadva ; mert Magyarországra nem küldhette ; nem is tett lépéseket . E
társúlatot Erdélyben akarván tartani, már 1806 végén írt a szamosújvári
tanácsnak, hogy Vásárhelyről körülbelől 2 hóra oda szeretné küldeni. Írt
Gorove Lászlónak, Az érdemes kalmár s Fetzid és Hába írójának is, hogy
ezt az ügyet a tanácsnál sürgesse, ki meg is tette a lehetőt, a mint ezt
1807 jun. 2 -án gr. Teleki Ferencznek és 10-én b. Wesselényinek írt levelei-
ből látjuk ; de siker nélkül .
»B. Wesselényi Miklós ur ő nga., írja Telekinek, olyan szándékkal
vagyon, hogy a m. j . t.-ot Szamosújvárra hozza legalább két hónapokig .
Én erre nézve az ő Nga nevében a t. n. magistratustól engedelmet
kértem, de még semmi választ nem kaptam. - Az a nagy nehézség
fordúl itt elé, hogy julius, aug. és szept. hónapjaiban, a mikor kellene a

1 Teleki és Kotsi levelei. Zsiboi lvt. (Görcsön .)

Eléadott darabok : 43. A hadi tűz váltsága . V. j . 44. Az asszonygyűlölő. V. j. -- 45.
Hamlet. Dr. 46 A vak és süket. V. j. 47. Az elszöktetés. V. j . - 48. A gályarab. Ér. j.
49. A kincsásók. Op . - 50. A parola. V. j. 51. A helytelen szemérmetesség. V. j . --
52. Az ó és új világ. Ér. j . · 53. A formenterai remete. Én . j. 54 Az incognito . Ér . j .
55. A kéntelenségből lett orvos. V. j . (Molière). 56. Elfride . Sz . j . - 57. A falusi borbély.
Én . j. -- 58. A faluról jött testvérek. V. j . 59. A fogoly (V j .) és Musikális akadémia.
60. (L. 57.) — 61. A nagy zűrzavar. V. j. 62. Qui pro quo. V. j . -- 63. A rossz kedv . Ér . j .
--- 64. Az aranyidő. Én . j . - 65. A szerelem megvallása. V. j . ― 66. A világ hangja és a szív
jósága. V. j . — 67. A havasi juhászleány. Én. j . -- 68. A politikus csizmadia . V. j. 69. A
repressalia. Vit . j . 70. A pogány keresztyén. Ér. j . — 71. A templariusok. Dr. -- — 72. (Hij .)
73. Az embergyűlölés és megbánás. Ér. j . 74 Eulalia, Mainau. Ér. j. - 75. A jó barátok .
Ér. j. - 76. (Hij .) 77. Az epigramma. V. j . - 78. A ritka per. Ér. j. 79. (L. 48.). · 80.
Az égi háború. Én. j. 81. A szegénység és nemes szív. V. j. - 82. A kelepczce. V. j - 83 .
A szerencsétlen házasság. Sz j . 84. (L_61 .) . -- 85 A süketnéma. V. j . 86. A nevelés
formálja az embert V. j. 87. A pápelli. Ér. j . 88. A zsák meglelte foltját. V j . — 89 .
Minden lévben kalán. V. j . 90. Gr. Essex. Dr. -- 91. Kontraktus . Én j . 92. Elcserélt
utiládák. V. j. 93. A napszámos . Ér. j.
 220

theatromnak Vásárhelyről ide jönni, az ide való publicumnak nagy és főbb

része széljel vagyon , mivel mind kereskedőkből áll és okt. , nov. hónapjaiban
gyűl haza ; ekkor pedig a theatrom már Kolozsvárt vagyon. Ha tehát
ezen utolsóbb két hónapban itt nem lehet a theatrom, máskor nem lészen
annak nézője. — Tehát noha még a válasz ki nem jött, de az én véle-
kedésem szerént nehezen lészen a dologból valami. Írja továbbá, hogy
hely nincs a játszásra, mert báltermök kisebb, mint a Rhédeyé Kolozsvárt,
alacsonyabb is ; alig volna galléria 40 személyre ; e mellett a régi módi
emberek nehezen fogják helyeselni, szállást is nehéz kapni, ő különben
felajánl 4 szobát, noha maga is megy ki kereskedői ügyben Magyarországra.
Jobb volna, írja Wesselényinek, 1808- ra halasztani a dolgot , a mikorra
már előre meg kellene egyengetni az útat.¹
E levélre végleg elmaradt a Szamosújvárra menetel. A kolozsvári
bizottság még máj . 11 -én szintén Brassót ajánlta volt, de mint láttuk, a
színészek sem akartak menni ; mert akkor ott akkora szükség volt gabonában,
hogy százanként vitték oda a szekerek a gabonát s a Bukarestből oda-
menekült boérok is növelték a drágaságot . Így hát nem volt más : Kolozs-
vár vagy Debreczen . Ámde Kolozsvárt a játszásra egyedül alkalmas Rhédey-
terem épen osztozás tárgya volt az örökösök közt, kik nov. 1 -sejétől kezdve
1000 frtért kiadták volna ugyan a termöket, de 1½ évi bérét előre követel-
ték. Ennek lefizetésére utóbbi megtérítés feltétele mellett Horváth Dániel
biz. tag vállalkozott is , de nem került rá a sor. Maradt tehát Debreczen
s Wesselényi a Kotsi 1807 jun . 15 -ki levelére meg is rendelte, hogy a
társúlat menjen novemberig Zsibó felé Debreczenbe ; télire pedig Kotsi
jul . 10-ki levele értelmében elhatározta, hogy kibérli Vásárhelyt a gr.
Teleki Sámuel kanczellár fogadónak épített új piaczi házában a nagy
termet. "
Ámde Magyarországra a színészek szintén nem akartak menni s
midőn Nemes György jul. 10-én tudtokra adta, hogy 15 - én föl kell készülniök
s 16-án Kolozsvárra és Zsibóra menniök, általános volt az elégedetlenség ;
mert juliusi fizetésöket már nem kapták meg. Székely azt mondta, hogy
ő már a télen felmondott, a hó végén kilép , Csutak, hogy ő beteg, Jantsó
szabadságra megy egy hónapra, Simény Borbárát szerződése fölmenti, Ungár
Annát anyja nem engedi , Sáskának családja nagy.³ Így tértek vissza Kolozs-
várra. Innen Kotsi azonnal Zsibóra ment, hogy Wesselényivel tanácskozzék,

1 Szính . lot Fasc . I. A. 47. és Tört. Lapok. 1874. 783. (XVII .)

Kotsi levelei 1807. jun . 15-ről és jul. 10-ről. (Zsibói lvt.).
³ Kotsi u. ott. Székely jun . 28-án maga is írt b . W.-nek, ki neki levélben elrendelte
a Debreczenbe menetelt. Kilépni azért akart, mert bárha W. lelkesítette e pályára, e kis társa-
ságban is vannak csendzavarók ; ám most elmegy bárhová, csak hogy a directori secirozás
oly éles és égető lángokkal ne csapkodjon , mint eddig. « (Zsibói lvt.)
 221

ki újra elrendelte a kimenetelt s megbizta Kotsit, hogy mindegyiket nyilat-

kozatra hívja fel. Leveleiket Kotsi aug. 1 -én ki is küldte, de kevés kivétellel
tagadók voltak. Wesselényi, a ki időközben Kanyó helyett Szentkirályi
Mihályt kérte volt fel helyettesének, mire bizonyos feltételek mellett vállal-
kozott is, megbízta őt a színészek rábeszélésére, de Kotsin és nején kivűl,
kik közben Frátára mentek, csak Sáska, Sáskáné , Székely (ha fizetése
megjavíttatik s a directori secirozástól ment lesz) , Mohai és Csutak vállal-
koztak ; ¹ Jantsó azt ígérte, hogy novemberben visszatér, addig nem, mert
e pár hóra más hivatalt vállalt. Ekkor Szentkirályiék a következő nyilat-
kozatot vették tőlük s a zenészektől, hogy nem mennek Debreczenbe, de
nov. 1 -ig fizetést sem kivánnak ; akkor mindnyájan megjelennek Kolozsvárt ;
csak azt kivánták a zenészek, hogy juliusról elmaradt 142 frtjokat meg-
kapják ; ez esetben készek Debreczenbe is menni, különben pedig nem
volna miből. Szentkirályi ezt, mellékelvén a színészek és zenészek nyilat-
kozatait, 1807. aug. 11 - én megírta Wesselényinek s egyszersmind az ő
nevében a személyzet jul . havi fizetését kiadta. Legalább úgy vélem értel-
mezhetőknek a levél e szavait : » a status personalis a consignatio szerént
egészen kifizettetett. <3
Ebben Wesselényi is megnyugodott. Közben a Rhédey-testvérek meg-
osztozván, a főtéri ház a Lászlóé lett. Wesselényi októberben megint fel-
szólította Szentkirályit a felügyelet elfogadására ; de ő az előhaladott idő
és elfoglaltsága miatt nem vállalkozván rá, ekkor megbízta Kenderessy Mi-
hály gubern . titkárt, hogy a Rhédey-termét 1808 Szentgyörgy napjáig
annál inkább vegye ki, mert egy német társaság akart ide jönni. Ezért
maradt el a vásárhelyi telelés . Kenderessy a szerződést 1807 okt. 28-án
kötötte meg az 500 frt bér lefizetése mellett ; azért csak ily rövid időre, mert
mint a szerződés is mondja, tovább Rhédey sem adja ; építkezni akar. "
Igy kezdte meg eléadásait a társúlat 1807 decz. 3-án. A tagok közül

1 E felszólítás 1807. ag. 6-án Kanyó és Szentkirályi előtt történt. ( Zsibói lvt.)
• Német kérelmök Zsibói lvt. A 7 szerződött zenész : Joh. Selzer, Balthasar Gingele,
Joh. Klein, Joh. Fischer, Jos. Kling, Lorenz Kraus, Mart. Koválszki.
3—4 Tört. L. 1874. 798, 799. (XVIII —XIX ) .
3 Kotsi levele 1807 aug. 1. (Zsibói lvt.) Érdekes, hogy közben a kolozsvári com-
missio már arra is gondolt, hogy hátha a magistratualis ház mellett való fogadó puszta
fali e végre elkészíttethetnének ‹ s Horváth Dánielt ki is küldte, hogy a királybíróval e
végből vizsgálják meg. (Fegyzők. 1807. jun. 26. 2 p.) .
• Szerződést 1. Tört. Lapok. 1874. 799. (XX.) .
• Az eléadásokból csak az 1807 -ick ismertek : 94. A gályarab . Ér. j . 95. A ve-
szedelmes szomszédság . V. j . és La Peirouse. Dr. ― 96. A papelli. Ér. j . 97. Minden
lévben kalán. V. j . 98. A nagy zűrzavar. V. j . 99. A pénzgyűlölő. V. j . - 100. A
rossz kedv. V. j . - 101. Kiki maga háza előtt seperjen (V. j .) és Jaques Splin . V. j.
102. A kincsásók. Én . j . (Decz. 26.) A többi színlap hiányzik.
 222

Ércz és Ignácz elmaradtak s decz. 15 -én belépett Szabó . De már ez a tél

nagy mértékű visszaesést mutat . A valódi felügyeletet valósággal senki
sem vitte. Kanyónak Szentkirályi vonakodása után még b. Wesselényiné
is írt, hogy vállalja el a felügyeletet ; de egy kelet nélküli válaszában
(Zsibói lvt.) ezt írja : » Mind a theatrum fenmaradásához, mind pedig Ngtok
tiszteletéhez vonzó indulat megvallom, hogy soha arra nem vihetnek, hogy
oly dologba avatkozzam , a minek megfelelni épen nem tudhatok. Én a
Báró úr eö Ngának (a kinek köszönheti ma Pest, hogy nemzeti theatruma
van) kárt tenni nem akarok, ezekkel a visszahúzó emberekkel pedig bizo-
nyosan kecsegtetve nagy kárt vall s még sem ér kivánt czélt. Egyszóval,
én nem szégyenlem soha megvallani, hogy csudálkozom eddig is , jól-
rosszúl hogy vihettem velek a dolgot, most pedig hogy vigyem , éppen
alkalmatlan vagyok reája, s készebb volnék inkább Kolozsvárról örökre
lemondani, mintsem velek bajlódni, ha hivatalos sok elfoglaltatásim meg-
engednék is stb .
Ennyire jutott Wesselényi több mint 10 évi küzdelmeivel. A bajt
növelte, hogy febr. 1 -je óta senki fizetést nem kapott, az egyenetlenség
állandó volt, a rendes cassát különböző prevaricatiok megapasztották, a
nyugdíj -cassát is majdnem teljesen elköltötték ; úgy hogy a mit Wesselényi
azelőtt nem tett, panaszkodott is gr. Teleki Mihálynak, ki 1808 márcz .
23 -ról ezt írta : » Hogy a magyar játszó-szín vagy társaság állapotja na-
ponkint lejebb száll és a végső elenyészéshez közelget, azt mindenektől
igen sajnosan értem ; mihelyt a társaság kétfelé vált, mindjárt megjöven-
döltem ; sőt még a mult esztendőben , a midőn az itt megmaradott rész
itten mulatott, előre mint bizonyost úgy lehetett látni « stb.¹ Igéri azonban,
hogy mint eddig, ezután is segítségére lesz . Wesselényi nem is hagyta
szétoszlani a játszókat . Elhatározta, hogy a nyár elejére Vásárhelyre,
utóbb őszig Debreczenbe küldi a társaságot s addig is megbízta titkárát,
Bágyi Jó Mihályt, hogy jöjjön Kolozsvárra, kutassa ki a bajokat s a bi-
zottsággal egyetértve, találjon módot az orvoslásra . A bizottság Bágyival
tanácskozván, azt írta Wesselényinek, hogy a fenti okok miatt noha a jö-
vedelem az egész télen középszerű « volt s noha a költség a kiment tagok
miatt megapadt, » a helyett, hogy az institutum virágzása láttatnék, inkább
hanyatlása tapasztaltatik ; nemcsak, hanem közel vagyon az a pont, mely-
ben a társaság eloszoljék s az institutum nemcsak gyalázatunkra, hanem
nemes nemzetünk kárára elenyészszék « . Segítni kész ; de a megtartás módját
csak e kettőben látja : ha vagy továbbra is Wesselényié marad a társúlat
s ekkor rendben tartására, a jövedelem kezelésére s a játékok megválasz-
tására egy nem színész director rendelendő, vagy megosztja jogát a bi-

1 Tört. Lapok. 1874. 8oo. (XXI )

 223

zottsággal s ekkor, ha eddigi áldozatait nem vonja meg, a bizottság 500

frt évi fedezetet szintén elvállal, de a vezetést ő viszi egy subdelegata com-
missio által,¹
Wesselényi ápr. 3-ki válaszában a felelősség és kötelesség e meg-
osztásában, egy őt e tárgyban jellemző elmélkedéssel a hazafiságról és ön-
zetlenségről, természetesen örömmel megnyugodott s írta, hogy ápril 24-re
Kolozsvárra jön egy közös tanácskozásra, addig is kérte a bizottság fel-
ügyeletét. A commissio csakugyan próbált is egyet-mást ; de pénzt nem
adott . Ekkor Kotsiék, mert két hó óta fizetést nem kaptak, noha 1805 - ben
egy évi felmondással 6 évre kötötték le magokat, ápr. 13 -án minden je-
lentés nélkül Frátára mentek. Kotsi még a ruhatár s egyéb készletek át-
adásával sem gondolt, melyek rakáson maradtak a Rhédey termében s a
játékok megszüntek. Midőn a bizottság erről Wesselényit értesítette, be-
küldte a Kotsiék szerződését, ki válaszra hivatván fel, azt felelte, hogy
ezóta neki újabb szerződése van, melyben az egy évi felmondás nincs ki-
kikötve ; e mellett felbontottnak tekinti szerződését az által, hogy fizetést
nem kapván, oly drága városon , mint Kolozsvár, élni nem bír.
Wesselényi Szentgyörgy-napra csakugyan bejött ; de mond a jegyző-
könyv ápril 26-ról : » Ezen napon a mgos commissio tagjai nem jelenvén
meg teljes számmal, ülés nem tartatott « . Tehát egyezség sem történt ; sőt a
színészek kijelentették, hogy csak W. -vel szerződnek s ő biztosítsa fizetésöket.
Ekkor 1808 ápr. 29-én újra szerződtette a tagokat s megbízta Szentkirályit
a szerelvények számbavételével s biztos helyre eltevésével.³ Továbbá Pestről
Ernyit igazgatónak rendelvén , megujítva és megtoldva kiadta az 1803 -ki
Constitutio-t, a tagokkal aláíratta s Jó Mihály titkárának meghagyta a sze-

1-2 Szinh. lot. IV. Fasc. B. 1. 2.

* A szerződésekből 16 maradt meg (Debreczen. Vár, lvt. Szính. íratok) s többnyire 2
évre szólnak. Szerződtek : Seltzer János (karn .) , Székely József havi 40 , Jantsó 50 , Ungar
Anikó 35 , Simonffi György, Éder György 22–22 , Horváth József (4 évre), Kiss Lőrincz, Di-
mény Dániel, Tarczali Molnár József (mind 3 évre) 15 , Mohai Sándor 30, Lapka Rózália,
Klein János (zenész) 20 , Gingeli Balthazár (zen .) 21 , Koválszky Márton , Kling József (zenészek) ,
utóbbi 3 évre 18 frtra.
* Ennek részletes ismertetését, több helyes és nem helyes következtetéssel 1. Bayer :
Színházi élet b. W. társulatánál. Irodalomt. Közl. 1893. 15–36 . E Constitutio szövege tel-
jesen azonos azzal, melyet e mű 117–125 1. közöltünk. Az aláírásokból (Ernyi, Némethi,
Mohai, Simonffi, Horváth, Dimény, Molnár, Kiss, Szétsi János és Éder) nem kétséges, hogy
1808-ból való s talán akkor írták alá, mikor 1808 jul . 16 - án Zsibó felé Debreczenbe mentek. Ta-
lán ezért hiányzik több szerződött tag neve alóla . E Constitutio kevés módosítással (mint a
director fizetésénél, s a commissiotól való függésben) mindazt magában foglalja, mit az 1803-ki ,
csakhogy pár helyt a büntetések szigorúbbak s ez a meglazúltabb fegyelemre mutat. Kiválóbb
eltérés, hogy a tagok csakʼoly rendeletre tartoznak engedelmeskedni a directornak, » ha az az in-
stitutum javára, díszére és előmenetelére szolgál . A tag továbbá igazgatói engedély nélkül a
városról egy órára sem távozhatott, s írásban adta át elébb az eltávozási engedélyt, föltételeit s
 224

relvények összeírását, ki ezt megcsinálta s el is vitte Zsibóra ; de ma még

ismeretlen. Ernyi május elejére megjövén , a hogy lehetett, átvette a könyv-
és ruhatárt s máj . 7-én a bizottságtól kölcsön vett 200 frttal Vásárhelyre
vivén a társúlatot, Kiss Lőrincz és Simonffi segélyével részletes följegyzést
csinált az elvitt holmiról ; ¹ a Kolozsvárt maradt szerelvényeket pedig Szent-
királyi decz. -ig Rhédey termében hagyta ; mert azzal fenyegetőzött, hogy
termét ezredirodának adja ki . Midőn aztán világos lett, hogy a színészek
Debreczenben maradnak, Szentkirályi a Wesselényi belközép-utczai házá-
hoz hordatott mindent. (Mai úri-kaszinó).?
A vásárhelyi idényről, mely csak jul . elejéig tartott, színlapjaink
hiányozván, közelebbi adataink nincsenek ugyan ; de nem sikerült valami
jól. A kölcsön vett 200 frtot megküldeni nem tudták s már-már újra az
eloszlás tervével foglalkoztak, midőn a bizottság ezek elmondása mellett
nem minden szemrehányás nélkül hívja fel Wesselényit a megfelelő intéz-
kedésre . Ekkor azonban a debreczeni út terve már megvolt. Wesselényi
még ápril. -ban írt Meszena polgármesternek, ki máj . 5 - én már válaszolt,
hogy várja őket . Jul. elején a társúlat Kolozsvárra jövén , Wesselényi jul .
4-én újra írt Meszenának s innen az építési alapból kapott 250 frt előleg-
gel jul . 16-án (Berend, Sombor, Egregy, Zsibó , Zilah , Somlyó, Széplak,
Margita, Székelyhid, Léta, Páty felé) Ernyi a társaságot Zsibón át Deb-
3
reczenbe vitte, oly rendelettel, hogy nov. 1 -jére visszatérjen ; mert Wes-
selényi megint a Rhédey-termet akarta bibérleni. Ezért okt. 10 -én írt is
Meszenának, hogy küldje a társúlatot, de ez az 1808 végén történt insur-
rectionalis mozgalmakkal annál inkább elmaradt, mert a jó bevételek miatt

visszatérése idejét, hogy utóbb félreértésre a'kalom ne lehessen . A hír nélkül távozó 2 frtot, az
egész napot mulasztó 5 frtot fizetett mindaddig, mig nem jelentkezett, viszont ha tovább maradt¸
1/, havi gázsiját vonták le s minden további napért 5 frtot fizetett. A pensions-cassa javára 4
fölemelt helyárú eléadást kellett tartani s a színészek még az ajándékokból is forintonkint
2--2 garast fizettek. A contralor ügyelt föl a cassirra és billétszedőre s ő és a perceptor is
külön manualet vezettek a jegyekről s egymás ellenőrzése végett egyik a másikét írta alá,
viszont a perceptor számadását az igazgató. A szabályzat továbbá kiterjeszkedik az 1893 -kiban
nem említett színmes ' er (Theatermeister), sugó, ruházatok gondviselője, hajfodorító és czédula-
hordozó kötelességeire. A színmester volt egy személyben a mai gépész és ügyelő . A sugó
őrizte meg a rollékat, jegyezte be a szerepekhez a requisitumokat stb . s cléadás végén a csen -
gettyűt és sugókönyvet visszaadta az igazgatónak s mindenben segített a színmesternek. Bün-
tetése hanyagság esetén 1-1 frt volt. A hajfodorító 2 órával az eléadás előtt tartozott meg.
jelenni s jegyzőkönyvet vezetni , hogy kinek mi kell szerepéhez Büntetése 20 kr. volt hiba
esetén. A czédulahordó egyszersmind kellékes is volt és a színház seproje, világítója, gyertya-
koppantója, ki » egyszóval semmitől ne vonogassa magát, a mi a színen előadódik «
1 Levele máj . 6-ról ( Zsibói lvt.) A ruhatár jegyzéke Debreczen. l´ár. lot. Szính, íratok.
Szentkirályi levele decz . 6 -ról . Tört, L. 1874. 814. (XXIII. )
3 Tört. L. 1874. 813. (XXII ), Sch. lot. IV B Fasc . I 5 és Debr. 1. Zvt. (Szính, iratok) .
4 Szh. lvt. 9 sz. és Ernyi számadása Debr. V. lvt (Szính iratok)
 225

a színészek sem akartak jönni. Ernyi utóbb, 1810 -ben , azt mondta, hogy
azért sem jöhettek volna, mert nem volt pénzök. Nála nélkül el is oszlott
volna a társúlat, mert a Fejér-lónál nem maradhattak télire és sok alkal-
matlankodással ő kérte el az u . n. vargaszín egy részét.¹ Ez lett Debre-
czenben az első téli színház . Az 1809 -ik évben a háború miatt szintén
nem jöhettek színészeink haza, s ekkor Halmágyi László, a debreczeni ke-
rület bírája s Meszéna betegeskedése alatt Wesselényi egyedüli meghatal-
mazottja, a színházat be is akarta zárni ; mert W. , kit az insurrectio különben
is nagyon elfoglalt, kijelentette, hogy az esetleges hiányt nem fedezi s ő ezt
közölte a színészekkel is ; de ezek azt ajánlván , hogy a jövedelem arányában
kisebb bérért is játszani fognak, együtt maradtak.º
Közben Halmágyi Közép - Szolnokm . hadi küldöttségének elnökévé vá-
lasztatván, Szilágyi Károly aljegyzőre bízta a társúlatot , meghagyván, hogy
rendelje a tanács felügyelete alá. Szilágyi biztatására a színészek folyamodtak
is 1809. augusztusban , hogy a tanács vegye öket oltalma alá, küldjön ki 3
tagú directiót s csináltasson kőfalakkal a Fejér- ló udvarán a fabódéból téli
színházat ; de szept. 2-án elutasító feleletet kaptak. Ekkor a tagok W. fenti
izenete miatt a vele 1808 -ban kötött szerződésöket fölbontottnak mondván ,
magok közt új » constitutio « alapján szervezkedtek, s mert a zavarok okául
Ernyi szigorát hangoztatták, ő lemondott a directióról s csak rendező maradt.
Ernyi tüstént megírt mindent Wesselényinek, de választ nem kapott. Midőn
Halmágyi visszatért, neki is jelentette, ki a maga részéről megnyugodott
az új szervezkedésben.³ Közben , 1809. okt . 25 -én , W. meghalt, Halmágyi
teljesen visszavonúlt a társúlattól s újra szóba került az eloszlás . Ekkor
aztán a város csakugyan meghagyta a tanácsnak, hogy szervezze őket, s
ez erdélyi mintára színházi bizottságot alakított, directiót rendelt Szilágyi
alatt új szabályzattal s 3 pénztár vezetését hagyta meg (fizető v . közkassa ,
subsidialis és jutalom -kassa) s az elsőre 12 , a másodikra 2 , a harmadikra
1 , összesen 15 eléadást rendelt havonként . Ez történt 1809 nov. 24 - én .
Szilágyi a színészekkel egy évre új szerződéseket kötött, az egyes hivatal-
nokokat föleskette, melynek formája ránk maradt, a pesti társúlattól lehitta
Éder Györgyöt, Kántor Gerzsont és nejét (Engelhardt Anna), Némethy

1 A Fejér-ló udvarán a fa-bódé 1804 -ben leégett s újra építették. A vargaszín a

mai első debreczeni takarékp. helyén volt. It 1809 nov. 22- re csináltatta a társúlat az
első 6 páholyt (loge).
Igy Ernyi 1810 márcz. 29-iki beadványában Debr. tanácsához . Halımágyi azonban
cgy Zilah, 1809 szept. 16 -án a tanácshoz intézett levelében másképen írja, t . i. hogy a
zavarok közt a társúlat >arra merészkedett vetemedni, hogy magát egészen új formába
öntötte s maga kezére játszott . (Debr. Vår. lot. Színházi íratok.) Erre a vádra felelet
Ernyi eléadása, mely hitelesebbnek látszik e ponton.
3 Levele Debr. tanácsához 1810 márcz. 26. B. 13. Sch. lot.
15
 226

Sándort és nejét.¹ Így folyt tovább a játék decz . 1 -től , a társúlatot a város
magáénak mondta s ez újabb lendületet vett.2 Ernyi ezt is megírta most
már b. Wesselényinének 1809 decz . 8-án s neje betegségét és leányai növe-
kedését adván okúl, kikből semmi áron színésznőket nem akar nevelni ,
bejelentette a következő debreczeni vásárra lemondását, kérvén , hogy intéz-
kedjék a szerelvények átvételéről, mert ő akkor mindent a polgármester-
nek ad át .
Az ügyet ekkor bonyolította az is, hogy - mint írtuk (148 1.)
Ernyi 1806-ban a debreczeni színházi ruhatár nagy részét magával vitte
Szegedre és Pestre, hol ez utóbb a társúlattal együtt Kultsárra , majd Vida
kezére került. Meszéna még 1808 -ban sürgette, hogy Wesselényi e ruhákat
hozassa vissza, ki ezt ismételten is megígérte. Most a tanács úgy okos-
kodott, hogy a Wesselényi ruhatárát addig ki nem adja , míg a magáét
Pestről vissza nem kapja. Ernyi ezt is megírta a bárónénak, ki ekkor épen
Kolozsvárt időzvén , előbb élőszóval, majd 1810 jan . 22 - én írásban is ráru-
házta ifj . gr. Teleki Lajosra, a bizottság egyik tagjára, a kolozsvári és debre-
czeni összes felszerelés feletti tulajdonjoga fentartását s ezt megírta Deb-

1 A tanács levele a kolozsvári comm.-hoz 1810. 26/ III. Szh. lvt. B. 17. A tagok
szerződtek : Ernyi és neje 50-50, Székely és Némethy 45-45, Székelyné 40 , Horeczky
Teréz és Némethyné 30, Mohai S. 35 , Horváth 25 , Szécs : János 24 , Molnár és Literáti
25, Sugó 15 , Ernyi Lujza és Antónia 12 , Seltzer 40, Pükk, Czink (zenészek) 25 , Koválszky
(zen.) 20 , Karponszki (szabó) 12 , Matatsek (czédulahordó) 10 , Kállai (billétszedő) 4 , felvi-
gyázó 20, perceptor és cassir 15-15, jegyző 5 frtra . Összesen havi 651 frt. Volt 1809-ben
előbb a havi személyi kiadás 567 frt. Debr. V. lut. (Szính. íratok .)
2 Jövedelem-kimutatás :
Bevétel : Kiadás : Maradék :
1808 julius 30-tól deczemb. 31 -ig : 4701 frt 15 kr. 4406 frt 89 kr. 294 frt 26 kr.
1809 januárban 1506 > 13 » 1403 > 08 > 103 " 05 >
> februárban . 981 15 <« 889 05 92 > ΙΟ >
márcziusban 531 » 41 > 394 >> 13 > 137 » 28 ›
> áprilban 12 1400 > 57
« «
1440 39 15 >
májusban 513 12 《 392 > 36 >» 120 » 24 3
> juniusban 909 * 02 > 717 39 191 » 23
> juliusban . 797 > 48 798 » 48 > >
ཁ འ

> augusztusban . 1296 » 30 > 890 » 34 2 405 56 >

༤
ས
|༄
}

II 677 >> 15 226 > 56 >

«
> szeptemberben 904
> októberben .. 1097 » 24 » 795 > 57 › 301 > 27 >
» novemberben . 895 » 48 >> 641 «42 > 254 06 D
« deczemberben 903 24 > 878 51 > 24 33 >
1810 januárban . 1078 < 57 827 > 24 >> 251 » 33 >
«
februárban 799 > 15 741 > 26 > 57 49
› márcziusban 877 > 37 1135 46 » Hiány 258 › 09 ›
Aláírva : Ernyi Mihály director, Szathmáry Mihály perceptor.
3 Tört. Lapok. 1874. 814. XXIII . XXV. és Wess . leveleiben Meszénához 1808 jul.
4 -ről és okt. 10-ról. Szh. lut. Fasc. I. B. 17. másolatban s Debr. V. lut. Szính. iratok.)
 227

reczen tanácsának is . Ekkor a kolozsvári bizottság joggal vélte e megbízatás

és a báróné beleegyezése folytán , elfoglalhatónak azt az álláspontot, hogy
mert a tagok legnagyobb része Wesselényivel szerződött, a társaság töle függ,
s >> a társaság igazgatása ezen bizottságra visszajött. « 1 Ekkor már ki volt
hirdetve 1810 ápr. 10-re az országgyűlés folytatása . Ezen a bizottság be
akarván számolni, hogy 1794-95-ben nyert megbízatásában miként járt
el, hogy annyi viszontagságok között is a társaságot nemcsak fentartotta,
hanem Magyarországra is átplántálta (már t. i . egyik tagja, Wesselényi),
egyszersmind orsz . segélyt kívánván nyerni a színházépület befejezésére : a
társaságot, a mint a közvélemény is sürgette, minden áron haza akarta
hozatni. Wesselényiné levele alapján tehát 1810 február 6 -ról négy levelet
küldött Debreczenbe : 1., Ernyinek, elrendelvén a bejövetelt márcziusban ;
2. , Halmágyinak, hogy a bejövetel akadályait hárítsa el ; 3 , Meszénának ,
hogy ne engedje a szerződött tagok eloszlását, Ernyit vonja számadásra
és rendelje meg neki a társaság behozását ; 4., végre a tanácsnak ugyane
tárgyban . De közben váratlan dolgok történtek. Ernyit t. i . Wesselényi
udvari tisztjének nevezte ki ; azonban nem alaptalanúl oly törekvést tulaj-
donítottak neki, hogy a társaság s ruhatár Debreczenben maradjanak ; a
színészeket, kik kezdetben akartak Erdélybe jönni, lebeszélte ; a tanács
némely tagjai, kivált Szilágyi ösztönzésére a subsidialis és jutalompénztárba
begyűlt pénzből 1810 február - márczius havában elkezdte a könyvtár leg-
értékesebb darabjait lemásoltatni, hogy mert ezt visszatartani nem lehet,
tehát Debreczenben is meglegyen, s így le is másoltatott 43 kötetben 166
darabot és 16 operát hangjegyestől . Tudni kell végül, hogy Debreczen köz-
véleménye s tanácsa is azon véleményben voltak, hogy a három pénztár épen
nem illeti az erdélyi bizottságot ; mert ha pénz van benne, azt Debre-
czenben szerezték, tehát a városé. Ugyanekkor maga a társúlat is az eléb-
biek következményeként külön fölhívásban kérte Debreczen közönsége segé-
lyét decoratiók és új ruhatár beszerzésére, mert, mondák itt, az erdélyi fel-
szerelést elviszik ; de ők ott maradnak s a könyvtárt már le is másoltatták.³
Igy álltak a dolgok, midőn a társaság két tagja, egy Wandza Mihály
nevű, különben » képíró , egykor kolozsvári deák, ki több évet töltött a
bécsi festő-akadémián és ifjú Székely József, elébb pesti színész , kinek
jellemét Ernyi nagyon elitéli egy levelében Wesselényinéhez, elhatározták
1 Szh. lut. Fasc. I. B. 6, 7, 9.
2 U. 0. 7-10. sz. és Debr. V. lvt. (Szh. íratok )
³ Éder György levele gr . Teleki Lajoshoz 1810. 19/III . Szh. lvt. B. 12. Éder külö-
nösen azt írja Ernyiről, hogy kijövetelök óta minden actoron kegyetlen gorombaságot
követett el.<
4 Rácz : Emléklapok . 22.
5 1810. 30/III. Tört. L. 1874. 815. (XXVI . ) V. ö . br. Wesselényiné leveleit a bizott-
sághoz 1810 jul. 28. és szept. 2. Szh. lvt. B. 20, 22 .
15*
 228

(különösen a Székely rábeszélésére Wandza, kinek vagyona is volt), hogy a

magok kezére alakítanak egy társaságot Kolozsvárra az országgyűlés idejére,
mi jó jövedelemmel bíztatott. Ezért februárban Zsibóra utaztak s ott Wesselé-
nyinének úgy rajzolták le Ernyi factióit s a veszélyt, melyben a szerelvények
forogtak, hogy a báróné febr. 23-án az összes szerelvényeket és könyvtárt kizá-
rólagos használati joggal Wandzára ruházta » oly feltételek alatt, hogy ő
kötelezi magát a játékokat folytatni, a társaságot directiója alatt fentartani « ;
de a báróné, valamint hasznot nem kíván, a deficitben sem osztozik s a
szerelvények sem terhelhetők meg adóssággal és ha a társaság megszűnnék,
Wandza az átvételi leltár szerint mindent visszaad.¹ Megírta egyszersmind
febr. 23 -án a báróné Ernyinek is, hogy akár Wandzának, akár megbízott-
jának mindent adjon át. Ekkor Wandza Kolozsvárra , ifj . Székely a szerződés-
sel Debreczenbe ment Ernyihez, hogy mindent átvegyen. Ernyi akadékos-
kodott, ifj . Székely meg Halmágyinál bevádolta, hogy a debreczeni tanács
kezére dolgozik. Ekkor Halmágyi másnap, valamikor márcziusban , talán
25 - én, magához hívatta, » a legilletlenebb módon támadta meg, olyan sza-
vakkal sértette , írja Ernyi b . Wesselényinének, a milyeneket még az Istenben
boldogúlt Méltóságos báró úr ő ngától sem szenvedett << s megrendelte,
hogy menjen Kolozsvárra, különben erővel is beviszik. Ugyane tájt Wes-
selényinétől is szemrehányó levelet kapván, a felajánlott tiszti állást nem
fogadta el ; de kijelentette, hogy színész sem lesz , mert felesége négy hó
óta beteg, most lábbadozik s színpadra már nem való.³
Ekkor Halmágyi megismerkedvén a helyzettel, komolyan vette az
erdélyi bizottság meghatalmazását s 1810 márcz . 26 és 30-ról két erélyes
hangú levelet írt Debreczen tanácsának, melyekben röviden vázolván az
1809-iki eseményeket , a következőkre kéri : a) a színészeket, kik különben
is menni akarnak, haladéktalanúl küldje Kolozsvárra ; b ) az Ernyitől jog-
talanúl Pestre vitt ruhatárért ne idézzen most föl a Wesselényi emléke s
Erdély iránt háládatlanságot tanusító ellentéteket, mert ez két külön ügy ;
adja ki tehát a ruhatárt s vonja Ernyit számadásra ; c) mivel a megvál-
toztatott constitutio mellett is úgy a báróné, mint az erdélyi bizottság
Ernyit tekintik directornak, ez felelni tartozik minden átvett holmiról és
a pénztárról ; mert minden oly számadás, melyet nem ő, vagy Meszéna írtak
alá, érvénytelen ; d) küldjön ki bizottságot, mely írja össze mindazt, a mit
Erdélyből hoztak ki és azóta szereztek ; e) a színházat zárja be s állja útját
Ernyi factióinak. E leveleire hivatkozva, írt márcz . 21. és 30-án Meszénának
is, kérvén őt, hogy ne engedje Ernyinek a darabok másolását a cassából

1 Tört. L. 1874. 814. (XXIV.)

2 Debr. 1. lot (Szh. iratok. )
3 Levele Wesselényinéhez 1810. 30/III. Tört. L. 1874. 815. (XXVI .)
 229

fizetni, hogy Ernyi vonassék számadásra s a cassa úgy, a mint van, adas-
sék ki az erdélyi bizottságnak ; mert bárki érdeme, hogy jól áll, a tulaj-
donjog a bizottságé .
A tanács még márcz . 14- én kiküldött volt egy bizottságot e tárgyban ;
de ennek tagjai részben távol levén , most újat küldött ki (Meszéna Sándor
polgármester, Simonffi Sámuel senator, Szilágyi Károly jegyző, Brunner
József és Rosnyai Sámuel esküdtek), ¹ s ez márcz. 31 - én a következőket
jelentette : a) A tagok, Éder György és Horváth József kivételével, menni
nem akarnak. b) A ruhatár egy része Wesselényié, más részét Debreczenben
vették 1808 óta a pénztárból , vagy helybeliek ajándékozták, harmadik része
a Károlyiné-féléből maradt meg. Noha Wesselényi a Pestre vitt ruhatár
visszaküldését megígérte, s noha azon ma már Vida levele szerint 1700
forint adósság van, mégis adja ki a város a ruhatárnak Erdélyből kiho-
zott részét. c) Minthogy Ernyi Erdélyben nem jegyzék szerint vett át hol-
mit, tehát csak az általa készített jegyzék szerint vonható és vonassék
számadásra. d) A cassa adassék át az erdélyi bizottságnak 1809 decz . 1 -ig,
az azóta létesített három rendbeli pénztár legyen Debreczen városáé. A tanács
azonban e jelentés alapján ápril 2-án sokkal nemesebben határozott . Ugyanis
elrendelte, hogy a színészek menjenek Erdélybe ; leltározásra kiküldte három
tagját (Rakovszky Dániel, Szilágyi Károly, Brunner József), meghagyva,
hogy a fizetőpénztárt 1810 ápril 1 -ig adják át az adósságok levonásával
(így t . i . 258 rf. 09 kr. volt a hiány, deczember 1 -én pedig 254 rf. 06 kr.
volt még a maradék) ; adják át a ruhatárt is az 1809 deczember 1 -ig tör-
tént szerzeményekkel, s vonják számadásra Ernyit az általa készített jegy-
zék szerint.4
Mindezt Debreczen tanácsa ápr. 12 -én megírta a kolozsvári bizott-
ságnak ; mindenről négy példányban hiteles jegyzéket adott át ifj . Székelynek

1 164/1810 . tan. sz .
2
Kihallg. j . k. 1810. 27 / III-ról . 1. Ernyi nem megy az ismert okokból . 2. Némethy
Sándor és neje, Szikszai Julia, nem mennek, mert szerződésök lejárt. 3. Kántor Gerzson
és neje, Engelhardt Anna, inkább Pestre mennek, honnan jöttek. 4. Horeczki Teréz inkább
haza megy. 5. Mohai Sándor szerződése lejártáig bemegy, ha épen kell ( 1811 ápr. 19-ig),
de nem szívesen. 6. Szécsi János és Literáti József nem is szerződtek Wess . - vel, nem is
mennek. 7. Molnár József nem megy szívesen , noha van szerződése .
3 Vida levele Pestm. alispánjához , Szentkirályi Lászlóhoz, ennek hivatalos felszólí-
tására a ruhatár ügyében . Másolatban Szh≈ 7. I. B. 17. sub 6 a . Eredetije Debr. V. lvt.
(Szính. iratok. )
4 Halmágyi László nem hallgathatta el szó nélkül e deficitet s tett is egy bead-
ványt a tanácshoz, hogy legalább annyi többlettel zárja le a pénztárt , mennyivel a társúlat
1808 -ban kijött, t. i . 250 rfrttal ; azonban a kiküldött bizottság teljes felvilágosítást adván ,
e követelésétől elállt. Debreczen. V. lut. (Szh . íratok. V. ö . a kiküldött bizotts. jelentését
1810. ápr. 14-ről.)
 230

ki Halmágyi László 1810 ápril 3 -iki megbizásából mindent átvévén , ¹ a

tagok jelentékeny részével Kolozsvárra jött ápril vége felé, noha Gulácsy
Antal biztatta, hogy maradjon inkább Debreczenben , mert 12 ezer frtért
megkapja az ottani összes felszerelést. Ámde Székely, a mint írja, haza-
fiságból, vagy a mi igazabb, jó nyereség reményében Kolozsvárra jött, hol
már Wandza 1810 febr. 25 -ike óta a színház felállításán dolgozott. Vele
jöttek id . Székely József és neje (Ungár Anna), Sáska János és neje (Koronka
Borbála) s Éder György. A többiek Debreczenben maradtak, hol Ernyi
neje (Termeczky Francziska) 1810 jul . 26- án meghalt s nagy tisztességgel
és részvéttel temették el julius 28 -án . Ö 1792 óta állandó tagja volt a
magyar színészetnek s egyaránt kitűnt az énekes és drámai szerepekben .
Három gyermekét Rehákné vette gondozása alá ; a Hazai s külföldi tudó-
sítások ( 1810. II. 170. ) adakozásra is felszólította a nemzetet az árvák szá-
mára ; de eredmény nélkül .
Az elébbiek szerint tehát Debreczenben a kolozsvárinál még jelenté-
kenyebb társulat maradt, mely áprilban, kevés díszlettel, maga javára ját-
szott s bevett 760 frt 27 krt, kiadott 755 frt 02 krt s maradt 5 frt 25 kr.
Ekközben , 1810 márcz . 14-én , Gulácsy Antal előterjesztést tett a tanácsnak,
hogy vagy kezelje maga a társúlatot, vagy adja neki át. A tanács bizott-
ságot küldvén ki ez ügyben , ez május 15 -én adta be jelentését, melyre
junius 6-án azt határozta a tanács, hogy Gulácsynak adja bérbe a szín-
házat évi 300 rfrton, ki a tagokat szerződtetvén , külön debreczeni társúlatot
alakított. Ennek további sorsa nem tartozik ide.

1 Az Ernyi eredeti és kötetszám szerinti ( 126 kötet, 346 drb.), valamint az újra felvett
s a szerepek betűsoros jegyzéke szerint a könyvtár átadása 1810 ápr. 4 -én történt. Hal-
mágyi felhatalmazó levele másolatban u . o . Ezek szerint beküldetett Kolozsvárra 233 sor-
számba foglalt rahatár, 126 kötet könyvtár és szerepek, 23 drb opera hangjegyestől, 19
színfalhoz való gyertyatartó , 31 külön gyertyatartó, 4 koppantó, 4 nagy, 18 kisebb mécses.
egy vasserpenyő, 1 társzekér 3 nagy vasas ládával . Ruhatár : J. Régi magyar 11 drb . II .
Mostani magyar 7 drb. III . Régi német 38 drb. IV. Mostani német 100 drb . V. Római 64
drb. VI. Török 17 drb . VII. Különfélék 195 drb . VIII . Asszonyi öltöny 17 drb. (NB . a
különfélék közé gyertyatartó s egyéb kisebb requisitimok is be vannak foglalva .) Összes
darabszám 459. Szaporodott a ruhatár e két év alatt 47 drbbal ; ezekből 10 drb Debre-
czenben maradt, mint külön szerzemény. Debr. V. lot. (Szh. íratok.) U. o . van még két
jegyzék a debreczeni decoratiók szaporodásáról ( 52 pontban) 1807-10-ig. kelt 1810 ju¹ .
17 -ről s a garderob szaporodásáról 1809 decz . 1 -től ( 109 drb. )
2 Ez átíratban ismét kéri az erdélyi bizottságot a Pestre vitt ruhatár stb. vissza-
szerzésére ; de ez sohasem történt meg, nem is történhetett, mint Vida leveléből világos .
3 Fizetett Ernyinek, Ernyinének, Kántornak, Kántornénak 50 frtot, Némethynének,
Mohai Sándornak, Horváth Józsefnek 40 frtot , Némethy Sándornak 45 frtot , Szécsi Jánosnak
24, Molnár Józsefnek 22 , Horeczky Teréznek 35 , Literati Józsefnek 15 , Ernyi Lujzának
és Antóniának együtt 12 frtot . Szerződtette Seltzer József, Zink Mátyás , Kraus Lőrincz,
Koválszky Márton zenészeket. Havi szükséglet volt : személyzetre 693 frt, vegyesekre 50,
világításra 40, typographia 35 frt 30 kr. , játékok, szerepek írása 50, bér 150 frt, összesen
havi 1018 frt 30 kr.
 231

A míg színészeink 1808-1810-ig Debreczenben időztek, itthon szí-

nészetünket mélyen érdeklő események történtek . Ugyanis említettük már,
hogy Kolozsvárt a farsangi álarczos bálok jogát elébb Kotsi és apja, 1795 -től
a színházi bizottság, illetőleg br. Wesselényi vették bérbe, 1806-tól fogva
pedig gr. Rhédey László , kinek nagy termében azelőtt is télen minden nem
álarczos bált tartottak. Azonban 1807-8 telére elkészülvén a Monostor-
utczában a mai redoute, a bálokat mind ott tartották s azért engedte át
termét 1807 telére Rhédey színháznak, hogy haszon nélkül üresen ne álljon ;
Wesselényi pedig kibérelte jobb híján, mert mind kicsisége, mind alacsony-
sága miatt színháznak czélszerűtlen volt ; galléria (karzat) és páholyok nem
voltak benne . Ha a társúlat 1808 telére bejön és Wesselényi ismét kibérli
a termet, nem következett volna be a német színészet térfoglalása oly
hosszú idő mulva . Rhédeynek t . i . rosszúl esvén , hogy terméért, mely épen
nyerészkedésre épült volt, most sem a bálokért, sem a színjátszásért bért
nem kap ; ezért 1808 deczemberében maga sürgette a requisitumok elszál-
lítását, mert, mint mondá, színházat akar építni, mely egyedül igérkezett
jövedelmezőnek. Ugyanis 1790 óta csak az 1808-10-iki telek alatt nem
volt Kolozsvárt színtársúlat. Ezt a fejlődő város közönsége nehezen nél-
külözte s most az 1810-iki, minden esetre hosszú országgyűlés , bármely
színtársúlatnak, legyen az német vagy magyar, bő jövedelmet igért . Ezek
voltak a Rhédey színházépítésének okai s 1809- ben nagy termével az eme-
letet egybevágatván , három sor páholylyal, földszinttel és karzattal csinos
színházat csináltatott.
A színházi bizottság némileg sejtette, hogy Rhédey esetleg akár néme-
teknek is kiadja színházát s erről az őt biztató nehány németes hajlamú
főúr beszélt is ; mert 1809 május 10- én, még az 1809-iki országgyűlés előtt
Wesselényi bejött s tanácskozott a bizottsággal, hogy nem volna-e jó a
társúlatot Debreczenből behozatni az országgyűlés idejére ? A bizottság azt
határozta, mint láttuk, hogy a behozatalt az országgyűlés kívánságától
teszi függővé, valamint azt is, hogy a Rhédey- termet kibérelteti-e, vagy
a Wesselényi által felajánlott u . n . lovagló iskolában kíván -e ideiglenesen
új színházat berendeztetni ? Tudjuk, hogy e tárgyban a rövid országgyű-
lésen semmi sem történt ; pedig, ha a színészek ekkor bejöhetnek és ben-
maradhatnak, Rhédey, ki még májusban sem fogatott az építéshez, vagy
nem épít, vagy ha épít is, német színészek nem igen jöhettek volna be.
Mert hogy Rhédey egyenesen csak németeknek akarta volna színházát
építtetni, nem valószínű ; söt 1809-10 telén nem is volt színháza kiadva ,
nem még 1810 februárjában sem, midőn Wandza itt megjelent, hogy a
Wesselényiné ingyen felajánlott lóiskoláját ideiglenes színházzá alakítsa ,
mig az állandó épület elkészül . Tudjuk azt is, hogy Wandzát és lelkes
segítő társát, Kanyót meg is kinálták az új színházzal ; de mert Rhédey
 232

meglehetős sokat kért, elcsábította őket az ingyen hely és nem gondol-

hatták, hogy e már akkor tiszta magyar városba németek be merjenek
jönni vagy fenn birják magokat tartani ; végre úgy vélték, hogy ez az ideig-
lenes állapot legfölebb másfél évig ha tart, s azt hitte a bizottság is, hogy
1812 telére vagy legkésőbb 1813 nyarára az új színház elkészül. Nem vevék
hát bérbe Rhédey színházát s ő ekkor haragjában állítólag azt mondta, hogy
inkább lebontatja színházát, hogy sem magyarok játszodjanak benne.¹ Pedig
épen ez az ideiglenesség buktatta meg a magyar társaságot s okozta, hogy
a német színészet, mely a Rhédey színháza kibéreltetése esetén be sem
jöhetett volna, 10 évig meg birta magát fészkelni a jobb hazafiak megbot-
ránkozására, melynél valóban nem lehetne az 1809 október 25 - én meghalt
Wesselényi érdemeinek fényesebb sírirata .
Wandza aztán a bizottság, de kivált a lelkes Kanyó működésével , a
ki újra kedvet kapott a színjáték ügyébe elegyedni, egész erővel fogott
neki a lóiskolai színház berendezéséhez a Wesselényi-ház udvarán. A be-
rendezésről Wandza és Kanyó szerződése Alföldi Antal építő-mesterrel és
Kolozsvári Ferencz asztalossal ápr. 12-ről szól. Kolozsvári 1600 frtért (50
frtjával) 32 páholyt épített belé fából, mely összeget Kanyó előlegképen
gyűjtötte össze oly feltétellel, hogy azon illetők páholyai havi 1 frttal olcsóbbak
lesznek az 50 frt letörlesztéseig.2 Alföldi kömíves és ácsmunkája 573 frt 16
krt, 3 a kötélverő számlája 135 , székek ára 276, lakatos munka 131 frt 25
krt tett s vegyesekre kiadtak 139 s így az egész berendezésre körülbelöl
2014 frt 41 krt. Az első eléadás 1810 máj . 19 - én volt (Fernando és Eugenia),

1 Kanyó lev. 1811 jun. 21 én br. Wesselényinéhez Zsibói lvt.

2
50 frtot adtak: 1 G. Kemény Sámuel. 2. G. Mikes János 3 G. Nemes generá-
lisné. 4. G. Teleki Imréné . 5 G. Bethlen Ferenczné . 6. Kenderesi és Kanyó . 7. B. Jósika
Miklós. 8. B. Wesselényi József. 9. Horváth Dániel . 10. Horváth Antal II. G. Bethlen
Farkasné. 12. G. Bethlen Pálné. 13. B. Bánffy László. 14. G. Haller Józsefné. 15. G. Gyulai
Sámuelné. 16. G. Lázár István . 17. G. Rhédey Ádám . 18. G. Thoroczkai Pál. 19. P. Ra-
dákné. 20. B. Jósika János. 21. G. Bethlen Imre. 22. Bánffi Ádám. 23. Ajtai és Sala .
24-26. G. Bethlen Gergelyné és a Gubernator. 27. G. Nemes Ádám. 28. B. Huszár Jó-
zsef. A többi árát a bizottság fizette ki 360 frtban az épit. pénztárból. (Szh . 7. B. 15. és
16.) A páholyok bérlete havonként 17 , 16 , 15 és 13 frt volt. Alföldi Antalnak díja leg-
nagyobb részét a bizottság fizette ki az építési pénztárból 464 frt 40 krban s így összesen
824 frt 40 krt költött.
3 Szinh. lot. Fasc I. B. 18.
4 Követték : 20 án Nagy zűrzavar ( 95 frt 40.) . 22 - én Embergyűlölés és m gbánás
(39 frt 28.). 24-én Eulália és Mainau ( 85 frt) 27 - én Szilaj ifju ( 34 frt 12. ) . 29 -én Frigyesi
Elek ( 165 frt 2.) 31 - én Juczika (47 frt 28. ). Junius 3- án Két úr szolgája, 5 - én Incognito,
7-én Szerencsétlen házasság, 10 - én Frigyesi Elek, 12 én Szerető és szeretőtárs egy sze-
mélyben. 14 és 16 -án Katinka 17-én Agyvelő tehetségeinek jegyei. 19- én A napszámos.
23-án Szegénység és nemes szív. 24-én A parola . 26 -án Jó barátok. 28-án Ignez de Castro.
30-án Testvérek ellenkezése. Jul. 1. Süketnéma. 3 -án Agyvelő tehetségeinek jegyei 5 -én
A rosz kedv. Összesen 24.
 233

midőn a bérleteken kivül III frt 38 krt vettek be s a nehány májusi

eléadás jövedelme tett 968 frt 14 krt, melyből általános kiadás volt
534 frt 49 kr. , színészek fizetése 254 frt, zenészeké 104 frt, összesen 893
frt 32 kr. s így a pénzmaradék 74 frt 42 kr. A társúlat tagjai voltak
ekkor : Wandza Mihály, ifj . Székely József, id . Székely József, Jantsó Pál,
Éder György, Kovács János, Farkas János, Benke József, Rácz Sándor,
Székelyné (Ungár Anna), Éderné, Lapka Rozália, Kiricsics Józéfa.¹ A tár-
súlat kicsinysége miatt Wandza már jun. 18-án Pestre ment új tagokért
s csak jul. 31 - re tért vissza, mialatt a társúlat feje ifj . Székely volt. Egy-
előre azonban csak Benke jött le ; ő is nehány eléadás után már jul. 10-én
visszatért ; de ez év folyamán számos tag csatlakozott a társasághoz , kivált,
hogy megint a bizottság vette át a színházat s felszólította a helybeli deák-
ságot, hogy a kinek kedve van, lépjen a színészi pályára . Igy szerződtek
Pergő József (jul . 24 -től), Pataki Anikó (Szilágy- Somlyóról jul . 29 -től) , Kor-
neli Lajos (sugó is , szept. 6-tól ), Nagy (szept . 13 - tól), S. Anikó (szept .
20 -tól), Diószegi Sámuel (szept. 22 -től), Szenkovics Lukács (decz. 20-tól),
Júlia (decz . 21 -től), Sipos Mihály (decz . 30 -tól) ; továbbá egy Fülemüle nevű
játszott egyszer szept. 16-án ; gyermekszerepekre Sz. Zsuzsika és Simény
Ágnes s nehány » névtelen « , s aug. 9-én visszatért Simény Borbála . Így
az év végére tekintélyes társúlat gyűlt össze 14 férfi- és 5 nötagból, a
gyermekeken és vendégszereplőkön kivűl s általában jó bevételeik voltak.2

1 Szerződtek : Székelyné 55 , Jantsó , Székely, Éderné 45 , Lapka Rózália 30, Kiri-

csics Józefa 25 , Benke 35 , Rácz 20 , Farkas és Kovács 16, (saját nevök alatt csak 1810
jul. 5 -től), czédulahordó 15 , decorator 14 , Pick Károly karnagy 30 frtra. Jantsó Pál már
1809 decz.-ben haza jött Debreczenből 30 frt útiköltséggel. A nagyobb eléadásokon részt
vett 6 polgári (vonós) és 12 katonai zenész a Splényi-czredtől, kisebbeken 6-8 zenész
1—1 frt napi díjjal . A katonai karnagy 2 frt 30 krt kapott esténként. Benke először 1810
jun. 19-én lépett fel, mint a pesti társ . rendezője. Helyárak : Páholy 2 frt 30 , zártszék
48, I. hely 30 kr.
* Eléadott darabok 1810. jul . 8-tól : 25. A tettetett beteg kisasszony. V. j. --- 26.
A szerelem gyermeke . Ér . j . 27-30. (Hiányzik . ) 31. Minden lévben kalán. V. j. --
32. Habsburgi Ágnes. Ér. j . -- 33. A megszabadulás napja . Ér. j . 34. A házi orvosság .
V. j. 35. A váltóczédula. V. j . 36. A papelli . Ér. j . - 37. Az álorczások. V. j . és
Kiki saját háza előtt söpörjön. V. j . 38. Zsák meglelte foltját. V. j . 39. Horrides.
Dr. - 40. Politikus csizmadia. V. j . - 41. A pénzgyűlölő. V. j. 42 Az önnönáldozat.
Ér. j 42. General Slenszheim . Ér. j . - 44. Sganarella. V. j. 45. Salisbury
Adelhajd . Sz. j . d 46-50 (Hij . ) - 51. Minden lépésben egy botlás. V. j. - 52. B nap-
számos . Ér . j . - 53. Moor Károly. Sz. j . - 54 Bánom, hogy megházasodtam. V. j. - 55.
A félénk. V. j. -- 56. Az idegen. Ér. j . 57. Az erőszak és történet. V. j . ― 58. (L.
36.) 59. A színes érdem. Ér. j . 60 . Rinaldo Rinaldini. - 61. A vak és a süket.
V. j. - 62 Lanassza. Ér . j. 63. (L. I sz.) -- 64. A talált gyermek. V. j. ―- 65.
Oberster Krollin Ér. j. - 66. Hanno. Ér. j . - 67. Olivia. Sz . j . 68. (L. 2 sz.) -- 69 .
A hitető doktorok . V. j. 70. Elfride. Sz. j . - 71. A kelepcze . V. j . -- 72. Aurora .
Tünem. j - 73. A hármasok. V. j. -- 74. (L. 3 sz.) - 75. Titusz szelidsége. Dr, -
 234

A Wandza-féle társaság tehát az erdélyi bizottság segítségével jött

létre ; de lényegében magánvállalat volt üzleti czélzattal . Ez nem tetszett
a bizottságnak, mely jogait az országgyűléstől nyert megbízatása szerint
kivánta gyakorolni s mert látta, hogy az állandó szép bevételek mellett is
ifj . Székely és Wandza épen nem törlesztik a berendezés még függő tar-
tozásait. E mellett a későbbi színigazgatói rendszer még csak csirájában
levén, sőt ez levén az első nyerészkedésre alapított vállalat, magok a szí-
nészek sem vették jó neven Wandza és társa túlságos jövedelmét. A bi-
zottság tehát már 1810 jun. 1 -én átíratban felhívta Wandzát, hogy a jun .
3-ki ülésre adja be : a) a bevételi és kiadási naplót ; b) a személyzet név-
sorát; c) a pénztárnok és napi pénztárnok nevét, a kassa állapotát, a jegy-
eladás módját ; d) teljes leltárt az átvett szerelvényekről ; e) a páholytartók
és előfizetők neveit ; f) szerződését a zenészekkel ; g) a zártszékek és első
helyek bérlőit ; h) az új játszószín készítéséről a számadást, külön a kő-
míves-, lakatos-, asztalos-, ács- és napszámos munkákról , a díszletekre és
ruhatárra tett kiadásokról , kitüntetve , hogy még mennyi a tartozás.¹ De e
felhivásra sem ő nem válaszolt, sem Pestre útazása után helyettese, ifj . Székely ;
sőt utóbbi kijelentette, hogy számadással nem is tartozik . Közben nehány tag
(id. Székely, Székelyné és Éder) ² látva ifj . Székely költekező életmódját ,
aggódván fizetésök miatt, s úgy okoskodván, hogy Wandza és az ő czélja
csak az, hogy az országgyűlés alatti jó jövedelmekből nehány ezer frtot
gyűjtsenek s aztán adósságokkal terhelve meg a requisitumokat s fizetetlen
hagyva a berendezés költségeit, eltávozzanak : írásban P. Horváth Dániel-
hez, a commissio egyik tagjához fordúltak, hogy ifj . Székelyt vonja szám
adásra . Ö ekkor a bizottság tudtával jul . 22 -én ifj . Székelyhez ment s köve-
telte a számadást . Ez azt felelvén, hogy nem tartozik vele, Horváth lefoglalta
összes íratait a pénztárral (331 frt) együtt s a társúlatot a bizottság vette
át Wandza megérkeztéig.³ Székely jegyzetei szerint Horváth számot vetvén ,

76. (L. 8 sz.) 77. A reptessalia . Ér. j . - 78. ( 10 sz. ) --- 79. A prágai két néne. V.j. -
80. Hamlet. Sz . j . 81. Orontes és Talestris . Dr. 82-83. (Hij .) 84. Makkfalvi
Sarolta. Ér. j . - 85. A templáriusok . Ér. j. 86. A mardosó telkiismeret . Ér. j . -- 87.
(54 sz.) 88. (86 sz.) - 89. A természet leánya . V. j . 90. (53 sz.) - 91. A formen-
térai remete. Én . j . - 92. (9 sz.) 93. (60 sz .) 94. Az igazság jutalma. Ér. j . 95.
Az arany idő. Én . j . -- 96. Megfordult a koczka. V. j .
1 Szính. lvt. Fasc. I. B. 19.
28062/1810. Orsz. lvt
A dolog, a mint Szék ly két rendbeli folyamodásából is a bizottsághoz világos ,
nem ment erőszak nélkül. T. i . jul. 22 -én d . e. megjelent szobájában a színháznál Hor-
váth három régibb taggal s számadást kívánt, mit Székely azonnal megtett ( !) . Ekkor köve-
telte még a neki és Wandzának átadott összes requisitumok kiadását a kulcsokkal együtt,
de Székely Wandza hazajöveteléig megtagadta. Ekkor Horváth rázárván az ajtót , katoná-
kért ment, hogy a toronyba (városi börtön) vitesse ; de Székely feltörte az ajtót s el akart
 235

úgy találta, hogy a pénztárban körülbelül másfélezer forintnak kellene lenni

331 helyett s mégis még mintegy 1400 frt fizetetlen a belső felszerelésből .
Erről azonnal (jul . 25 - én) bő értesítést küldött Wesselényinének s gr. Beth-
len Gergelynének, ki a házat, melyben a színház volt, nem rég megvette,
mire Wesselényiné julius 28-án azt felelte, hogy ő Székelylyel sohasem
tárgyalt, csupán Wandzával és csakis ő tartozik neki felelni ; a bizottságot
meg arra kéri, hogy a társúlatot igyekezzék fentartani.
Ifj . Székely azt tartván, hogy senki a játékszín ügyeihez » belső just
nem formálhat « , julius végén kérést nyújtott be a bizottsághoz orvoslás
végett, t. i . hogy vagy adjon vissza mindent, a mit Horváth tőle elvitt, a
pénztárral együtt, vagy az addig tett költségeknek ráeső felerészét térítse
meg, vegye át a directiót s ruházza Horváthra, az ellene működött actoro-
kat pedig büntesse meg . A bizottság mindenekelőtt a pénztári különbözetről
kért számadást, melyet Székely emlékezetéből össze is állított. Igazolta
továbbá a commissio a báróné levelével, hogy vele Székely nem egyezkedett ;
a tárgyalás befejezését pedig akkorra halasztotta, ha Wandza haza jön.¹
Wandza julius végére megjövén, a bizottság töle is számadást követelt s
közben megvizsgálta Székely számadását, mely úgy szólt , hogy ő julius 22 -ig
30 előadásból bevett 4070 frtot s kiadott 3958 frtot, tehát csak 112 frt van
nála. Ugyanekkor Székely is új kérelmet adott be, igazolván Wandza bizonyít-
ványával, hogy neki Debreczenben 444 frtja volt, ezt a színjátszókra költötte ,
s hogy összes követelése 485 frt és legalább ezt térítsék meg, egyéb követelésé-
ről lemond . Ezzel egyidejűleg aug. 8-ról Wandza is írt br. Wesselényinének,
hogy a bizottság a kettőjök szerződése daczára »just akarván formálni a
théka, garderob és decoratiókhoz, töle írást kívántak, hogy mindeneket,
mint az ő tulajdonjokat, írás mellett nékiek átadjon « ; de megtagadta s
most (aug. 8.) mégis megjelentek nála, hogy » mindent elvegyenek. « ² Erre
a bizottság br. Wesselényinétől egy ma még ismeretlen szemrehányó leve-
let kapott, melyre magát okvetetlenül tisztázni s a társúlatot is biztosítni
akarván , új szerződésre lépett Wandzával, s neki a társúlatot aug. 29 -én
újra átadta. Továbbá aug . 18-án végzett Székelylyel a következő módon :
Székely is elismeri, hogy 112 frt még nála van, továbbá számadása 78 frt
hiányt mutat, adós a társaság Rácz Imrének 200, P. Horváth Dánielnek
118 frttal, kölcsön vett id . Székelytől 120 frtot, ez összesen 628 rfrt ; de
bárha így a bizottságnak volna rajta követelni valója , mégis végleges elszá-

menni, miből dulakodás eredt. Megjön Horváth a katonákkal , Székely átadja írás mellett
a cassát, őt meg kizárják szobájából. Délután 2 órakor újra fölmegy Székely, de Horváth
már ekkor a ruhatárt, s a Székely írásait mind kezéhez vette s kényszerítette őt , hogy ta-
núskodjék az átvételnél ( Szh. lot. Fasc. I. B.)
1 U. o . Fasc. I. B. és Tört. Lapok 1874. 829. XXIII - XXIV ,
Tört. Lapok. 1874. 831. (XXV.)
 236

molásra kiutal 100 frtot, mely összeget ifj . Székely valóban fel is vett.¹
Wandzával pedig a bizottság úgy szerződött, hogy megváltotta a színtár-
súlatot 807 rfrt 05 kron, mely összeget közadakozásból gyűjtött össze s
ekkor aug. 29 - én a következő szerződésre lépett vele : 1. Wandza átveszi
a színházat a bizottság felügyelete alatt . 2. Az átvett requisitumokról kezest
állít. 3. A szerződésbe a br. Wesselényinétől átadott holmik beíratnak. 4 .
Megfelelő intézkedések tétettek, ha Wandza meghalna vagy lemondana, a
nevezett requisitumok visszanyerésére. Mindezeket aug. 31 - én Wesselényi-
nével közölvén, kérte őt, hogy a társúlatot s szerelvényeket ne vonja ki
az ő fenhatósága alól , mert czélja nem az , hogy akár eltulajdonítsa, akár
nyerészkedésre használja, hanem hogy áldott emlékű férje intézményét a
nemzet javára fentartsa. Erre Wesselényiné már szept. 2 -iki válaszában
kijelentette, hogy ő a bizottság intézkedésében megnyugszik s ajánlja a
társúlat fentartását, a requisitumok gondját ; de ha a társúlat eloszlik, vissza-
adásukat kéri.2
Igy került a társaság Wandza igazgatása alá , midőn utóbb végzetessé
vált baj érte a társúlatot a színjátszó hely miatt. Wesselényiné t. i . 1810 -ben
eladta házát gr. Bethlen Gergelynének, s ő 1811 elején Scharlach genera-
lisnénak (b . Bánffi Zsuzsánna) . Az új tulajdonos noha elébb belenyugodott,
hogy bér mellett még 3 évig ott maradjanak, már 1811 Szent-Mihálynapra
felmondott s meghagyta , hogy akkorra üresen adják neki át a termet. Ennek
oka az volt, mint Kanyó írja 1811 jun . 21 -ről , hogy egyszer díszeléadás tar-
tatván Scharlachné tiszteletére, » kevesen tapsoltak, azután pedig játszodván
gr. Bethlen Gergely úrnak, ekkor közönségesebb volt a tapsolás « . Most
a bizottság máj . 26-án kiküldte pár tagját, hogy bár még egy évet esz-
közöljenek ki ; mert, a mint Kanyó írja » Gr. Rhédey László építteti az
idegenek számára a theatrumot három emeletre és azt jelentette, hogy
inkább elrontaná, hogysem magyarok játszodnának benne ; már tökéletesen
vége lesz itt a nemzeti theatrumnak « . Szerencsére jóslata most nem tel-
1 Szh. Fk. és Szh. lut. Fasc. I. B. alatt. Székely 1810 aug. 30-án a főkormány-
székhez is folyamodott, mely szept. 6- án felhívta Horváthot, hogy a vádakra okt . 15- ig
feleljen. Az ügy, hihetőleg ifj . Székely eltávozta miatt, elaludt. 8062/1810. Orsz. lut.
Tört. Lapok. 1874. 831 l. (XXVI ) Közben a bizottság P. Horváth Dániel által
vezettette a társúlatot s a maradt bevételekből először is az adósságokat törlesztette . Ennek
ránk maradt egyik része szerint a napi bevételek a bérleten kivűl julius 22 -től aug 21 -ig :
julius 22 -én : Minden lévben kalán ( 53 frt), 24 -én : Habsburgi Ágnes ( 177 frt 58 kr.) , 26-án :
Megszabadúlás napja ( 54 frt 30 kr.), 29- én : Házi orvosság (63 frt 06 kr .) , 31 -én : Váltó
czédula ( 38 frt 06 kr.) , aug . 2 - án : Papelli ( 53 frt 18 kr.) , 5 - én : Álorczások ( 53 frt 18 kr.) ,
7- én : Zsák a foltját megtalálja ( 17 frt 26 kr.), 9 -én : Horrides (415 frt), 12 -én : Politikus
csizmadia (64 frt 18 kr. ), 14-én : A pénzgyűlölő (55 frt 26 kr. ), 17-én : Önnönáldozat (39 frt
06 kr.) , 19- én : Sganarella ( 21 frt 45 kr ), 21 -én : Salisbury Adelhaid ( 132 frt 24 kr.) Szh.
lut. Fasc. I. B.
3 B, Wesselényinéhez, Zsibói lvt. V, ö. Szh, jk,
 237

jesült, Scharlachné 1812 Szent-Mihály napjáig még bérbeadta a helyet ,

miért még az országgyűlés is köszönetet szavazott neki s így szívessége
csakugyan kellő jutalmat nyert.¹ Az 1811 -iki játékokról különben szín-
lapjaink nincsenek ; ² de a jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy a társaság megint
az elszéledés felé jutott . Wandza nem bírt tekintélyt tartani , másfelől pedig
a beállott drágaság miatt a tagok fizetésjavítást követeltek, mit Wandza
megadni nem akart ; ezért őt lemondatván, közösen kezelték a kassát. Ebből
fegyelmetlenség, rendetlenség eredt, Jantsó , Sáska, Simény Borbára lemond-
tak, míg más tagok Horváth Dánielt kérték, hogy vegye át a társaságot,
mint vállálkozó . Horváth 1812. január 2-án kijelentette, hogy bizonyos fel-
tételek szerint vállalkozik, t . i . ha Wandza csakugyan végleg lemond, ha
a tagok a fizetésemelés mellett három évre lekötik magokat és Wandza
megmarad directornak alatta is. Mindezt pedig csak hazafiságból teszi, hogy
a már-már elszéledő társaságot együtt tartsa, ez intézményt tökéletességre
vihesse s hazája iránti szeretetét e haszonnal nem járó, de fárasztó mun-
kával megmutassa . Erre hosszas tárgyalások kezdődtek. Jan. 8-ra Horváth
megírta, hogy minő feltételekkel veszi át a társúlatot legalább hat évre, s
mily viszonyban óhajt lenni a bizottsággal . Beadványát e nap a bizottság némi
módosítással elfogadta, fentartván magának a főfelügyeletet s a helyárak
3
megszabását. Ugyane gyűlésen Jantsó, a két Pergő, Simény és Koronka
Borbára írásban kijelentették, hogy ők csak Wandzát fogadják el directornak
és vállalkozónak ; de az eléhívott Wandza kijelentette, hogy sem vállalkozó,
sem director nem lesz . Igy a társúlatnak meghagyatott a Horváthtól való
függés ; de ő a következő napok alatt oly ellenszenvet tapasztalt maga
iránt, talán Wandza bujtogatása miatt is, hogy január 16-án visszalépett .
Ekkor a director újra Wandza lett s a színházi törvényeket Kanyó, az
akkori viszonyoknak megfelelően, átalakította. Wandza igazgatása csak
1812 juniusáig tartott ; nem birván tovább a német társasággal a versenyt,
eltávozott. Jun . 16-án lépett föl utoljára ; utóbb 1813 elején egy darab időre
visszatért, azután Váradon, Debreczenben, Aradon stb . találkozunk vele ."
Ekkor a bizottság Fekete Ferencz, Szentkirályi Mihály és Sala Sámuel
által mindent összeíratván , a társaságot maga kezelte 1813 ápriliséig, midőn

1 Jegyzők. aug 8 és Orszgy jk 1810/11 .

2 Sáska és neje Pestről lejöttek s ez évben csatlakozott a társúlathoz a későbbi
híres Pergő Czelesztin .. Ápr. 4 -én Lear király-t adták, írja Jantsó naptárában.
3 Szinh lvt. Fasc . I. B. 23. és részletesen Fk. De mert abban maradt, mellőzzük.
♦ Fkv. 1812 jan. 16. 2-3 p . A szabályzat nem ismeretes, csak pár pontja az 1812
május 8-iki jkv. -ből : 1. Egész évben csak 12 bérletszünet lehet, 4 a tagok, 4 az igazgató
és 4 az épület fentartása javára . 2. A játékok csak magyarúl folyhatnak, eléadást valaki
javára csak a commissio engedélyezhet.
Magyar Polgár. 1872. 200 SZ.
 238

újra Horváth Dániellel bocsátkozott alkuba. Ezek a zavarok az eléadások

menetében többször nagyobb közöket okoztak, mint márcz. 21-30, junius
16-tól jul. 5 -ig, jul . 5-19 , szept. 13 -tól okt . 31 -ig s általában a nyáron
csak 3-4 napban volt egy eléadás.¹
1 1812. évi játékok : 1. Maszkara és Az új esztendei ajándék. V. j . 2. Szeren-
csétlen házasság. Sz . j . - 3. Gyermeki szeretet ereje. Ér. j . 4. Formenterai remete.
Én . j . 5. Elszöktetés . V. j . 6. Kiki párjával . Én . j . --- 7. Szilaj iſju . V. j. --- 8. Pruth
vize mellett kötött békesség. Ér. j . - 9. XIII. Károly. Ér. j . - 10. Themistokles . Dr.
11. Csörgősapka. Én . j . 12. Embergyűlölés és megbánás. Ér. j . 13. Pecsétnyomó .
Ér. j . - 14. Megengesztelődés és nyugodalom. Ér. j . — 15. Gyapai Márton . V. j . – 16.
Lear. Sz. j. - 17. Szerelem gyermeke . Ér. j . - 18. Frigyesi Elek . Ér. j . - 19. Boszú-
kívánásból lett haramia . V. j . - 20. Borostyánkoszorú . Ér. j . 21. Aurelius . Dr. - 22 .
Szmolenszk ostroma. Er. j. — 23. Prágai két néne . V. j . ·- 24. Romeo és Julia. Sz. j .
25. Fiesko . Sz. j . 26. Montfaukoni Johanna. Ér. j . 27. Erőszak és történet. V. j .
28. Indusok Angliában. V. j. 29. Kettősök. Sz. j . - 30. Csak fojtás. V. j . és Faráhó
leánya V. j. 31. Zrinyi Miklós . Ér. j . 32. Othello. Sz. j. - 33. Házasságszerző pró-
kátor. V. j. 34. Jószívű mezei gazda. V. j . 35. Fortély és szerelem Sz . j. 36 .
Rang és szerelem. Sz j . 37. Módi szeretők. V. j. 38. (36. számú .) 39. Hussziták
Naumburgnál . Ér. j . - 40. ( 18. sz.) - 41. General Slenszheim. Ér. j . 42. Süketnéma .
V. j. - 43. (26. sz.) 44 . Orleansi szűz . Sz. j. - 45. Ignez de Castro . Sz. j. -· 46 .
Fűvész . V. j . és Falusi urfi. V. j . ·- 47. Özvegy asszony és a paripa V. j . és Molnárok és
szénégetők (ballet) . 48. Nap szűze. Ér. j . 49. Rolla halála . Sz . j . - 50. Asszony-
gyűlölő . V. j . 51. (22. sz .) -- 52 Hanno . Ér. j . — 53. Macbeth. Sz . j . ---- 54. Hár-
masok. V. j. 55. Epigramma. V. j . — 56. Gr. Benyovszky. Vit . j . 57. Második Gaszner .
V. j. -- 58. (39. sz.) --- 59. Két felejdékeny. V. j . és A molnárok és szénégetők (ballet).
60. Vak és a süket. V. j. 61. Kodrus. Sz . j . - 62. Két Klinsberg. V. j. - 63. Rinaldo
Rinaldini (2 rész). - 64. Csak fojtás . V. j . és Sátorozó kozákok (ballet), 65. Quodlibet .
(Egyveleg. ) - 66. Kincsásók. Én. j . 67. Coriolanus Sz . j . (Collintól.) - 68. Vándorló
diákok. Én. j . 69-70 . Pikko herczeg és Jutka Perzsi. Én. j . 71. La Peyrouse .
Dr. - 72. Színjátszó akaratja ellen. V. j . és Muzsikális akadémia. 73. (66. sz .) 74.
Templáriusok. Sz . j . 75. Hamlet. Sz. j . 76. (Hij .) ---- 77. Fogoly. V. j. és Sátoro zó
kozákok. (ballet). 78. Quodlibet . - 79. Mókus. V. j. 80. (23. sz .) 81. Moor
― 82. (69. sz.) — 83. Coronis. Melod . - 84. Aurora. Néző j . - 85. Feje-
Károly. Sz. j .
delem nagy lelke . Ér. j . 86. Falusi borbély. Én j . -
— 87. Fejedelem mint ember . Êr. j.-
88. ( 11. sz. ) 89. Természet leánya V.'. j . - 90. Ujhold vas. gyermek. Én. j . - 91. Nagy
zürzavar. V. j. 92. Aranyidő. Én. j . - 93. (90. sz.) 94. (86. sz .) - 95. Testvéri
bosszúállás győzedelme a szereteten . Sz. j . - 96. Korszikaiak Magyarországon . Ér. j .
97. (66. sz. ) - 98 Kisasszony elszökött. V. j. - 99. Szerelem szigete . Op . 100. Kla-
vigo. Sz. j . 101. (99. sz.) - 102. (20. sz ) 103. Faluról jött testvérek. V. j . - 104.
(92. sz.) 105. (99. sz .) -- 106. Fayel. Sz. j . - 107. (4. sz.) 108. Árulás és szerelem-
féltés . Sz . j . 109. Gianetta San Fiorenzo. Ér. j . ΠΙΟ Halálra való verekedés egy
leányért . V. j. 111. Rosz kedv . Ér. j . - 112. (69. sz .) - 113. Siciliai estve . Sz . j .
114. (100. sz .) - 115 Csak vagyon még hív feleség. Ér. j 116. ( 11. sz ) · 117. Haza
szeretete . Dr. 118. Addig viszik a korsót a vízre, míg nyaka szakad . V. j . 119. Állha-
tatos szeretet nem marad jutalom nélkül . Ér . j . - 120. (86. sz.) 121. Hunyadi László .
Dr. - 122 ( 19. Sz .) — 123. Rágalmazók. Ér. j . - 124-125 . (Hij .) 126. Mentzikov Sán-
dor. Vit. j. 127. Megboszúlt feleségrablás. Sz. j . - 128. (90. sz.) - 129 Jószívű mezei
gazda. V. j. 130. Szebeni erdő . Ér. j.
 239

Az eltávozott Wandzának kiváló érdemei vannak városunk színészete

történetében e két év alatt . Neki köszönhető az 1810-iki jól szervezett tár-
súlat és az, hogy a színészi pályát megkedveltetve, új tagokat vont tár-
súlatához és rendesen sok személyt foglalkoztatott. Mint Schikanedernek,
a legfényesebb bécsi színház építtetőjének s a fényes kiállítás első műve-
lőjének tanítványa : sokat ade a díszletekre, látványosságokra, balletre ,
görögtűzre, mi által fejlesztette a színjátszói technikát. Színháza oly fényes
volt, hogy Rácz e naiv megjegyzést tette még 1857-ben is : » ennél szebb
még nem volt s nem is lesz soha a magyarnak. « Színházát belől ő maga
festette ki, némely függönyt creditor-selyemből csináltatott, a többit rum-
burgi vászonból s ezeket is ő festette ki ; páholyai kárpitos munkáját Bécsből
hozatta ; az oldalfüggönyöket nehéz atlaszból készíttette arany- és ezüst-
rojtokkal s a kormányzó páholyát veres bársonynyal vonatta be . Szerződ-
tette újra Reinwart Károly tánczmestert is és általában virágzó időszakot
teremtett Kolozsvárt, mely ha akkori 16-17 ezer lakójával két színházat
fönn birt volna tartani, Wandza okvetetlenül vagyonnal távozik. A bizott-
ság a felépülendő színház színpadának felszerelésére őt szerződtette, a mi
utóbb természetesen elmaradt . Az eléadásokat majd mindig ő rendezte s
szerény eszközeivel nem csekély külső hatást ért el . Érzéke volt az u . n.
nagy művek iránt is . Leart, Macbethet, Coriolanust, Moor Károlyt ő hozta
Kolozsvárt színre először s bennök, valamint Hamletben is a czímszerepet
adta . Társaságának tagjai 1812 -ben : Pergő Czelesztin és József, Diószegi
Sámuel, Török István , id . Székely József, Mohai Sándor, Sipos Mihály,
Rácz Sándor, Jantsó Pál, Sáska János ( 1812 febr. 1 -től), Szilágyi, Szenko-
vics Lukács , Sz. Elek, Korneli (sugó) ; nők : Székelyné, Kiricsics Jozéfa,
Sáskáné, Simény Borbára, M. Trézsi, Simény Anikó ; gyermekek : Székely
Zsuzsika, Sáska Biri, Simény Ágnes ; összesen 16 férfi , 6 nő és 3 gyermek .
Tehát akkora volt, mint az 1806-ban ketté osztott társúlat . Távozása
annál nagyobb veszteség volt, mert Diószegi , Sípos , Szenkovics, Kiricsics
Jozéfa, Simény Borbára és Anikó s egy időre Török is elmaradtak. Innen
1812 nyarától a hosszabb szünetek. Öszszel a bizottság részben vendégek-
kel (mint a debr. társúlattól Némethy és neje, Horváth József, Nagy I.),
részben új tagok szerzésével (Verestói Ágnes jun. 21 -től, Váradi nov. 1 -től,
ifj . Sáska János decz . 12 -től, Sándor szept. 1 -től , N. Máriskó decz . végétől)
s Némethy és Némethyné szerződtetésével (okt. 31 -től) pótolta a hiányt.
Azonban a bizottság vezetéséből hiányozván az ilyen dolognál szük-
séges üzleti vonás és körültekintés, hanyatlani kezdett a társúlat, noha ifj .
Wesselényi 1813. jan . 11 -én anyjához írt levelében (Zsibói lvt. ) azt írja :
Itt mind a két theatrum játszik, a magyarokat járják s jócskán is ját-
szodnak. << Ezért a bizottság 1813. jan . 4 -iki ülésén b . Kemény Ignácz elé-
adván, hogy gondoskodni kellene arról, miképpen lehessen a magy . játszó
 240

társaságot kedvesebbé és tekintetesebbé tenni « , úgy ő mint a jelenlevők

megegyeztek abban, hogy a »jó rend « -hez egy nem színjátszó vállalkozó
kell s legyen ez P. Horváth Dániel . Alkudozni kezdtek hát vele, ki már
most is vezette a társúlatot a bizottság nevében . Csakugyan 1813. decz. 1 -se-
jétől vállalkozó lett, az 1813. ápr. 29- én kelt s az új színház-épületre is szóló
szerződés szerint, melynek lényege : 1. A játszószinben csak magyarúl ját-
szat ; de idegen balletisták, zenészek s egyéb látványosságok előadói fel-
léphetnek. 2. Az összes szerelvényeket jó karban tartja ; a ruhákat becsü
szerint veszi át és adja vissza . 3. Az épületben szándékkal vagy gondatlan-
ságból eredt u . n . belső tűzért felelős. 4. Fő szempontja a nemzeti míve-
lődés legyen . 5. A tagokat jó rendben tartja . 6. A játékszíni constitutiot
megtartja és fontosabb esetekben a bizottság biráskodása jogát elismeri ;
büntető jegyzőkönyvet vezet s havonkint a bizottságnak beadja . 7. A ta-
gokkal a bánásmód az ő ismert míveltségére bízatik. 8. A helyárakat a
bizottság beleegyezése nélkül nem változtatja meg ; de a tagokat tetszése
szerint fizeti. 9. A játékok, próbák rendjére , a zenészek pontosságára fel-
ügyel. 10. A szerződés 4 évre szól s évenkint fizet 500 frt bért ; bérlet-
szünet 12 eléadásból csak egy lehet, jutalomjátékok (Einnahme) eltöröltet-
nek ; felmondás idő 1 év. II . Ha súlyos idők miatt eléadások nem
hatók vagy eltiltatnak, a megfelelő időre bért nem fizet. 12. A szerelvénye-
ket a bérlet végén a bizottság vagy az őt követő bérlő becsű szerint át-
veszi . 13. Kiknek és mennyi áron adjon páholyt, a bizottság szabja meg .
14. Távollétében helyettese a director. 15. A pensions-cassa jövedelmei a
commissio kassájába adandók be. '
A társúlat 1813- iki eléadásaiból csak a febr. 22-ikit (Hunyadi László)
mely Pergő Czelestin búcsúfellépte volt s a márcz. 16-ikit (Montfauconi
Johanna) ismerjük. A tagok az előbbi éviek voltak ; de Pestről csatlakozott
Láng, egy időre legalább Wandza is visszatért az év elején s tagok lettek
Kotsi és leánya Katicza is. Elébbit a bizottság hivta meg az igazgatásra s
igazgató maradt akkor is, midőn decz . 1 -én Horváth vette át a társulatot.
Színlapjaink 1814 -ről sincsenek . Jellemzők ez időről ifj . b . Wesselényi Mik-
lósnak 1814. márcz. 14-ről a színház iránt állandó érdeklődéssel viseltető
anyjához írt sorai : » A magyar theatrum meglehetősen áll, Kotsi , a leánya

1 A szerződés fogalmazványa Kanyótól Szinh lot. Fasc. I. B. 26. és Jk . 1813.

ápr. 29. A kihagyott 13-ik pont így szól : „ Azt a módot, hogy azok is, a kik a nemzeti-
ség lelkétől nem lelkesítve, elfajúlni és idegen theatrumot gyakorolni kezdettek, a ma-
gok hazafi szent kötelességekre visszatéríttessenek, a mlgos director úrnak, a természet
ajándékainál fogva szívére köti ezen biztosság " Ez időben pontos leltárt vettek föl 3
drbban a könyvtárról, melyról alább lesz szó s a ruhatárról becsárral együtt. Átvett Hor-
váth 14 magyar „ köntöst, “ 9 németet, 11 német mellényt, 5 német rövid nadrágot , 16
katonatiszti, 29 spanyol, 30 szolga, 10 török, 7 római „ köntöst ", 7 pánczélt s egyéb ruha-
tári szerelvényt 337 rfrt 40 krban . (Fasc. I. C. 1—4 .)
 241

Láng s Jantsó igen jól játszodnak, de Horváth , a ki most őket dirigálja,

fösvénykedik, az actorokat rosszúl fizeti , a muzsikára, öltözetre, világosításra
semmit sem akar költeni s így azt tartom, hogy mentől hamarébb minden
becse el fog veszni, mert a németek ellenben minden erejeket ráfordítják,
hogy tessenek ; új énekeseket hozattak, a legjobb operákat adják s meg-
lehetősen játszodnak . Az új magyar theatrum kivülről már készen van s
remélik, hogy őszire belől is készen lesz . « 1 Nagyobb baj volt, hogy 1814 .
ápr. 1 - én a magyar társúlat födél nélkül maradt. Scharlachné t . i . 1812-ben
eladta házát gr. Teleki Pálnak, ez pedig 1813 -ban g. Bethlen Gergely fő-
kormányszéki tanácsosnak, ki 1814. elején kezéhez vevén , megrendelte, hogy
a színház áprilisre költözzék onnan ki, » és - mondja Nagy Lázár - újra
lóiskolává készíttette, a mi fa, deszka, logék, székek, padok, gerendák vol-
tak, azok, a zárakat a logékról, zártszékekről leszedvén , az új theatrumba,
mely már akkor fedél alá vétetett volt, s a munka is benne megállott,
általszállíttattak, a mi coulissák, cortinák voltak, azokból Maros-Vásárhelyre
is vittek által, azután a g. Rhédey László házánál játszodván ( 1819-től) ,
sok tableauxkra s a félékre az actorok úgy elhordozták s hordoztatták,
hogy végre semmi sem maradott : a deszkák, gerendák a kömives pallér-
nak alkalom szerint állásoknak általadattak. « E pár szó ad számot a Wes-
selényi szerelvényeinek végső sorsáról . Csak a könyvtár maradt meg . Ezt
a Horváth által szerzett újabb művekkel 1814. márcz . 31 -én Láng Ádám
János Kotsitól átvette, hogy a társúlattal együtt az egyetlen menedékre,
Maros-Vásárhelyre vigye. Ekkor Láng lett a director, Horváth visszalépett,
vissza Kotsi is, lemondva a reményről, hogy director legyen az őszszel
megnyilandó első magyar állandó színházban .
Azonban Vásárhelyt váratlan és egyelőre legyőzhetetlen nehézségek-
kel találkoztak. Ugyanis 1812 -ben ott a játszószínből, minthogy a társúlat
több év óta nem tért vissza, zab-raktárt csináltak. Ennek kiürítésére 1814.
elején megkérvén a kolozsvári bizottság gr. Haller Gábor provincialis com-
missariust, ő megsürgette ezt a városi tanácsnál, mely márcz . 1 -én azt vá-
laszolta, hogy azért csináltak a színházból zab-raktárt ; mert híre volt,

1 Zsibói lot.
2 Alatta szereztettek : Burgaui Adelhaid, Calais János, Ez a ház eladó, Johanna,
nápolyi királyné, Lázárilla v. kis czigányleány, Magyar tenger mellékiek, Nagymámi,
Palmirai grófné, Cardinalis kura, Szép magyar dáma, Saragossa ostroma, Tündérkastély,
Tottila, Vaskömény, e mellett beszerzett 17 drb nyomtatásban megjelent darabot.
³ 1812-ből egy rövid összeírás a következő szerelvényeket említi : Cortina találtatott
71 , firhang (függöny) 13 , egy kis hitvány theka, egy fehér fogas, a zártszékekben 7 zár
nem találtatott, a firhangok előtt vagyon 4 drb festett keskeny vászon , a székek a 2 és
3 - ik helyen el vagynak romladozva. E jegyzéket máj . 20. a tanács visszaadta a székek
számának bejegyzésére ; de nincs nyoma, hogy megtörtént. M.-Vásárh . Vár, lvt. (Kontz
József tr. úr szíves közlése .)
16
 242

hogy a várban franczia foglyokat fognak elhelyezni . Ez nem történt ugyan

meg ; de azért a zab csak ott maradt. Horváth Dániel kérésére g. Haller
márcz. 26-án meghagyta a tanácsnak a kiüresítést, mely ápril . 1 -én meg
is kereste ez iránt a katonai élelmezési hivatalt ; de a mint 1814. április
18-ról a tanácsnak Horváth-hoz írt leveléből tudjuk, az élelmezési hivatal
azt felelte, hogy a várban nincs hely s így a legjobb akarattal sem hor-
dathatja el a zabot, viszont a tanács sem tudja elvitetni, mert még a
czéhek árúszínei is zabbal vannak tele. Igy történt, hogy a kolozsvári
társúlat 1814. májusától egyelőre feloszlott s talán össze sem állott volna
azon lelkesedés nélkül, melylyel a tagok minden balsors mellett is pályá-
jokhoz ragaszkodtak. Ennek oka egyszersmind magának a színészetnek
természetében is áll ; mert egyetlen pálya sincs, mely oly állandó vonzó
erőt gyakoroljon mint ez ; talán , mert a művészi hivatáson kivül gyökerei
mélyen lenyúlnak az emberi hiúságba, e legerősebb emberi ösztönbe.
Novemberben tehát Kolozsvárt a társúlat újra összeállt s kétségtelen ,
hogy 1814/15 telén eléadásokat tartott magánhelyeken és 1815. márcz .
3-án folyamodott a vásárhelyi tanácshoz, hogy nyárára fogadja be. >> Minek-
utána a mult esztendő derekában csaknem a legszomorúbb véggel játék-
színünk folyamatja megszakadott volna mond a folyamodás hosszas
hallgatása után a közelebb mult november elején ismét összehivott ben-
nünket, kik önnön ereinken (senkitől, csak a nemzet iránt buzgó szeretetünktől
támogatva) újra felállítottuk a játszó társaságot s a sokféleképen próbált
igazgatás formáját elmellőzvén, csupán a becsületérzéstől való függést
hagytuk fel magunkra nézve, mely minden tagot annyira felmelegített
kötelességének teljesítésére, hogy a jó rend, az önkéntes pontosság és
munkásság által még ma is állunk a culturának ezen nagy mezején s
igyekezünk a nemzet s országunk boldogabb jövendőre való kinézéseit is
megérdemelni « stb . Bizván tehát a társúlat a vásárhelyi tanács már ismert
jóságábában s előre kívánván gondoskodni nyári helyéről, folyamodik, hogy
máj . első hetében oda mehessen, hogy » a kolozsvári nemes közönségtől a
nyári hónapokra megválván , azok alatt, mint a maga házanépén sokáig
kivűl volt utazó, örömmel folytassa pályáját a maros-vásárhelyi nemes
közönség előtt is . « ² A tanács még az nap barátságos választ adott, csupán
az » organizátio « -t kérte be . Erre márcz. 31 - én azt felelték a tagok, hogy a
kolozsv. bizottság már elküldte a maros-vásárhelyi bizottság elnökének ,
-
g. Teleki Mihálynak. Ekkor a tanács ápr. 4-iki válaszára végre kiköt-

1 Vár. lvt. (Kontz J. tanár úr szíves közlése .) . M. -Vásárhelyt.

2 M.-Vásárh. Vár. lvt. 607 és 37-1815 . sz . (Kontz tr. úr szíves közlése .) . Kérel-
mezők : Székely József director, Pergő Czelestin, Kemény János, Némethy Sándor, Telegdy
László, Rácz Sándor, ifj . Török István, „ a társ. rendes és főbb tagjai."
 243

hettek Vásárhelyt a kiürített deszka-színházban . Az 1815-iki színlapokból

csak egy van kezünkben, mely szerint 1815. máj . 29-én Árendás Vad-
kömény Bécsben cz . vígjátékot adták (Kotzebue) s ez volt a 8-ik számú , e
szerint máj . 10-re mehettek át . E színlap szerint a főbb tagokon kivűl
tagok voltak még : Kovács János, Máriánné, Keményné, Székelyné, Né-
methyné, Verestói Ágnes, U. Therézia, Székely Zsuzsika. Igazgató id . Székely
volt, Láng Magyarországra ment, hol 1816. juliusában Szegeden létesített
egy kisebb társúlatot . Az előbbiekből látjuk azt is, hogy a társúlat, bárha
igazgató alatt, de » köztársasági « szervezetű volt s osztalékra játszott, a már
többször megkisérlett mód szerint és független volt a kolozsvári commissiotól.
Ez idő óta 1819. április 10-ig, 4 éven át, Kolozsvárt rendes magyar
színi eléadás nem volt. A társúlat M.-Vásárhelyt maradt ; nyáron a deszka-
szinházban, télen a Teleki Sámuel főtéri szegletháza báltermében játszott.
Részletesebb adataink nincsenek, csak azt tudjuk még, hogy 1817. jun. 15-én
a város új ref. temploma javára Kotzebue Oktaviáját adták, melyet ez alka-
lomra fordított le Péterfi Károly ref. pap . E színlap szerint tagok voltak :
id . Székely József, Pergő Czelesztin, Kemény János , Láng Á. János és fia , ifj .
Láng Lajos, Némethy Sándor, ifj . Székely József, Cseh , Némethyné, Székelyné,
U. Therézia, Keményné, Székely Zsuzsánna , Orbai Titi, Sz . Amália, Jantsó
Pál , a ki 1814. máj . 18 -tól egy hűlés miatt, mely részben süketté is tette ,
a színpadtól visszavonúlt, de Székely és Székelyné rábeszélésére 1818. máj .
24- én újra szerződött s Hibás lépés és léleknagysága cz . darabban a gene-
rális szerepében kiléptekor a közönség tapssal fogadva » vivát « -ot kiáltott .
Játszott jul. 31 -ig ; ekkor a társaság tordai s más kirándulásai miatt vissza-
tért Kolozsvárra és csak decz . 26 -ra tért vissza.³ Ismerünk három színlapot
inég 1819-ből is : febr. 19 - én : Mit tehet néha egy bankóczédula került színre
Jantsó Pál, márcz . 4- én Oktávia a Keményné és 30 -án Burgaui Adelhaid
a Kovács Zsigmond jutalmára . A tagok közt leljük ekkor a fentebbieken
kivűl Kovács Sigmondot, Rácz Sándort, Szilágyit, Gillyént, Simény Bor-
bárát, egy Katicza nevü leányt, egy pár műkedvelőt, ellenben hiányzik
Láng, Pergő és Orbai Titi.
E színész -nemzedéknek, mely 1806-tól 2 -iknak nevezhető Erdélyben ,
ez idő alatt két nevezetes tagja volt, kik országos hirre tettek szert : Szé-
kely Józsefné és Pergő Czelesztin . Székelyné , Ungár Anna, szomorújelen-
1 U. o. a tagok kérése s a tanács válasza 37-1815 . (Kontz. tr. úr szíves közl. )
A folyamodás és „Az új nemzeti játszótárs -nak constitiója és törvényes czik-
kelyei Szeged Városi lut. 2767–1816. jul 22. 4 levél in Fo . Tagok : Láng Á. János
(felvigyázó). Kilényi Dávid (perceptor), Ujfalusi Sándor (contrallor), Szentpéteri Zsigmond
(jegyző), Farkas József, Kontz József. Várady Károly, ifj . Láng Lajos, Halabori Miklós ,
Kramarits János, Böső Anna , Thellerné Borbála , Láng Mária, Mester Francziska . A vál-
lalat, úgy látszik. nem ment jól, a Láng családot 1817-ben már M. -Vásárhelyt találjuk .
Jantsó naptári jegyzete 1818-ról. (Erd . Múz .)
16*
 244

tője szerint 1792. vagy 1793 -ban született s meghalt 72-ik, özvegysége
31 -ik évében 1862. decz . 25 - én este 6 órakor végelgyengülésben Kolozs-
várt. Szinpadra 1806. szept. 18 -án lépett s nőül ment 1808. máj . 7 - én id.
Székely József színészhez , hogy anyja elereszsze a társúlattal . Szenvedélyes
színésznő volt s mint ilyen, Fejér Rózália tanítványa. Kitünt a szende
szerepekben s e nemben id. Lendvainéig nem volt senki jelesebb a magyar
színpadon . Némi jellemrajzát Déryné adja kevés rokonszenvvel (II . 119.,
166. ) Férje 1831. aguszt. - ban kolerában N. -Váradon meghalván , ő is lemon-
dott a színpadról ; de 1834-ben megint egy ideig játszott . Azután állandón
Kolozsvárt telepedett meg, hol a Kül-Monostor-utczában háza volt s magán-
életében is mindvégig kedvencze maradt a közönségnek . Élete végén
szükséget szenvedett s ezért gr. Lázár Miklós kezdeményére 1859. jan . 28-án
21 kolozsvári főur és főuri hölgy 250 évi ezüst frt nyugdíjt adott neki
össze 4 éven át haláláig . A másik nevezetes tag Oroszfái Pergő Czelesztin,
szül. Hunyadm . -ben 1784-ben . Mint ref. ifjú, Nagy-Enyeden és Kolozsvárt
tanúlt. Színész lett először a Wandza Mihály társúlatánál 1811 -ben . Első,
rögtönzött fellépéséről érdekes adatokat közöl Rácz Sándor (Emléklapok.
24.) s ezzel egyszerre a közönség kedvencze lett. Mint színész, bejárta az
egész országot s mint hős szerelmes tünt ki. Kortársai hol a legnagyobb
csodálattal szólnak róla, hol szigorú bírálattal feszes , deklamáló eléadása
miatt. Élete utolsó felét Kolozsvárt töltötte, hol a H. - Szappan-utczában
lakott s utoljára 1853. jan . 8 -án Hamlet (Kazinczy ford . ) czímszerepében
lépett föl . Híres szerepei voltak ezen kivűl Moor Károly, Macbeth , Ferdi-
nánd (Ármány és Szerelem), István (Báthory Mária), Don Carlos , Péter
czár, az Ismeretlen (Embergyűlölés), Molay (Templariusok) s Rolla halálában.¹

1 V. ö . Szacsvai és Jakab E.: P. Czelesztin, Magy. Polg. 1883. 270 , 285 , 294 SZ .
Hamletjének sikeréről Pesten H. és K. Tud. 1826. 19. Szigorú birálat róla Pesten ugyane
szerepben, 1835 -ben Honművész. 1835. II . 714. Moor Károlyról u . o . 723. V. ö. 737. L.
még Bayer. I. 454-56, 476. II . 182 , 335. Déryné szintén nem szerette Czelesztint Nap-
lója. II. 43.
 VIII. FEJEZET.

Német és magyar színészet Kolozsvárt

1810-1820 -ig.

Grossmann kérése. A város felelete . ― Grossmann új kérelme. Engedélyt nyer a

játszásra. Wandza folyamodása. --- A játéknapok A tanács szigorúbb rendszabályai
1811/12-re . Vita a főkormányszékkel. Commercialis taxa . Vita a játéknapok
miatt. A német társúlat győzelme . -- Főúri műkedvelői társúlat. A német társaság
kedveltségének oka. Teleki Ferencz gr . leírása. — Teleki megtérése . - A németek
ismert eléadásai. -- Tanulók tüntetései. Magyar társulat 1819-ben és 1820-ban .
Német társulat 1819 és 1820 -ban. - A szính. biz . megkezdi működését 1820 -ban. -- Az
intéző bizottság. Egyenetlenségek, Kotsi kilépése. A német és magyar társúlat
viszonya 1819/ 20-ban.

Illő azonban, hogy a mennyire terünk engedi, beszámoljunk a ko-

lozsvári német színészetről s azon viszonyról, melyben a magyar és német
társúlat egymáshoz állt. Még 1810. juniusában a Hazai tudósítások-ban
(I. 415.) egy ismeretlen levelező ezt írhatta : » A mi magyar theatrumunk
oly állapotban vagyon, hogy ékességei akárhol is tekintetet érdemelnének .
De a társaság is úgy igyekszik, hogy mennél méltóbban mulattathassa a
hazafiakat . Nincs foganat nélkül az igyekezet ; mind köznapokon , mind
ünnepeken tömve vagyon a magyar theatrum, ámbár volnának is félre
édesgető ösztönök. Mindeneken gyöz a nemzeti lélek, mely csak akkor
érzi maga méltóságát, midőn tulajdonait megbecsüli . «
Arany szavak ; de a belső viszonyok ismerete nélkül valók ; mert ha
a félrevezető, édesgető ösztönöket hivatalosan is nem pártolják, németek nem
is jöttek volna ide. A német társaság nevében Reinwart József, mint Gross-
mann Károly igazgató megbizottja, nyujtotta be a guberniumhoz az első
folyamodást 3 évi játék engedélyért. A városi tanácshoz útasíttatván , ez 1810 .
márcz. 16-án azt felelte, hogy az országgyűlés határozatából fönnálló bi-
zottság ez évben vissza akarván a magyar társaságot hozni, engedélyt nem
adhat.¹ De e hazafias válasz, mely abból is folyt, hogy ekkor még csak

1 715/810 sz. a. Jegyzők .

 246

1
a Rhédey színházát vehették volna ki a magyarok, nem riasztotta el
Grossmannt, ki azonnal új kérelmet adott be a főkormányzóhoz . És
hogy ez csakugyan hivatalos bíztatásra történt, világos a tanács követ-
kező megjegyzéséből, melyet 1811. nov. 20-án nem minden czélzás nélkül
tett bele egy fölterjesztésébe a főkormányszékhez . » Megérkezvén
Grossmann Károly és a theatrum megnyithatása végett Nagym . gróf fő-
kormányzó urunk ő excellentiája előtt kérelem levele mellett esedezvén , ö
excja egy ilyetén foglalatu válasz mellett, hogy valamint az előtti napon szóval
megmondotta, igyekezzék a kérelmet a helybéli magistratustól megnyerni és
ha a theatrum kinyitását megnyerheti, az eleibe adandó rendszabásokat
igyekezzék megtartani, mely kegyelmes válaszát ő exc .- nak, nevezett Gross-
mann Károly a tanácsban kérelem levele mellett, hogy bemutatá, azonnal
észrevévén a tanács a felsőbbségnek is a megengedésre mutató czélját, el
nem mulatta ... bizonyos feltételek alatt a theatrum kinyitását meg-
engedni. < 2
Igy kapta meg márcz. 30-án Grossmann az engedélyt, talán épen a
kormányzónénak, a németesítés e buzgó terjesztőjének befolyására , a kö-
vetkező feltételekkel : a) a társúlat tagjai a tanácsnak engedelmeskednek ;
b) a tanács inspectort fog kinevezni, kinek az eléadandó darabokat bemu-
tatja ; c) a játéknapokat és helyárakat a tanács szabja meg ; a commer-
cialis illetéket megfizeti ; d) évnegyedenkint egy a tanács által kijelölt dara-
bot adat a szegények pénztára javára és e pontokat aláírja, a mit Grossmann
sietett már ápr. 3 -ikán megtenni.³ Eldőlt tehát a kérdés, hogy legyen-e itt
német társulat vagy nem, még pedig már a magyar társúlat megérkezése
előtt. Pár nappal utóbb, ápr. 2-án érkezett be Wandza Mihály kérelme,
kinek a tanács ápr. 8- án örömmel adta meg a német társúlatéival egyenlő
feltételek mellett az engedélyt, felhiván öt is ezek aláírására. De Wandza
méltán súlyosaknak találván a feltételeket, Fekete Ferencz biztatására nem
irta alá, a bizottság pedig ápr . 29-iki üléséből enyhítésökért folyamodott.
E folyamodásnak bizonyos szemrehányó íze van, némi sértett önérzettel
tesz kifogásokat a tanács súlyos feltételei ellen szemben a magyar társú-
lattal , melyre a tanács máj . 15 -én szintén bizonyos csípős udvariassággal
válaszolt, megjegyezvén, hogy a commercialis illeték nem az övé s ám ne

Érthetetlen, hogy Kanyó miért írja még 1811 jun. 21 -ről is br. Wesselényinének
ezt : „G. Rhédey László építteti a . . . theatrumot három emeletre. " Hiszen Rhédey szín-
háza, ha nem is teljesen, de már ekkor annyira kész volt , hogy játsztak is benne. Nagy
Lázár helyesen írja, hogy 1810 májusában már elkezdtek benne játszani. Gr. Teleki Ferencz
meg épen csak 1813-ra teszi a német játékok elkezdését.
2 3499/811 . Vár. lvt.
3912/810. U. o. Kiemelendő ez engedélyből, a mi a magyarokéból hiányzik, hogy
csak addig adja, a mennyi időig neki (a tanácsnak) tetszik.
Kiadta Eszterházy László, Ellenzék. 1893. 191. sz.
 247

fizessék, ha a főkormányszék elengedi, az eléadandó darabok cenzurájáról

szívesen lemond, csak biztost küld az eléadásokra ; azonban ha a német
társulat játszhatik 4- et évenként a szegények javára, ugyan miért ne te-
hetné meg ezt a magyar társúlat is, vagy ez nem a nemzet javára czélzó
törekvések keretébe vág ? Megjegyzi továbbá azt is, hogy mihelyt teheti ,
maga a város épít színházat.¹ De noha ugyanekkor újra elrendelte a fel-
tételek aláírását, ez most sem történt meg ; commercialis illetéket sem
fizettek s a szegények javára sem játszodtak. Időközben Wandza 1810. máj .
15-én újabb folyamodásban azt kérte a tanácstól, hogy neki játéknapokúl
jelölje ki a vasárnapot , keddet, csütörtököt és szombatot, továbbá, hogy
a patronusok név vagy születésnapján egyedül ő , hármas ünnepeken és
vásárok idején pedig vegyesen tarthasson a német társúlattal eléadásokat.'
Ugyanekkor a német társaság hasonló kérelemben magának kérte ugyane
napokat. Erre nézve azt határozta a tanács, hogy a vasárnap közös legyen,
melyen mindkét társúlat játszhatik, a hét többi napjain felváltva játszod-
janak, egyik héten a magyaroké legyen hétfő, szerda, péntek, a másikon
a németeké ; hasonlóan a kedd, csütörtök, szombat is .
Igy nyitotta meg eléadásait Grossmann máj . 27-én a Beschämte Eifer-
sucht cz. darabbal . A hirdetésben ő és társa, Gerger (Joh.), válogatott, er-
kölcsös darabokat igérnek, e mellett operákat és mulattató balleteket, kezd-
vén a játékokat 3 bérletszünettel. E máj . 27-ike vasárnapra esett s a 2 -ik
eléadást keddre hírdették, mint a magyar társaság. Tehát a hetek napjai
még szabatosan beosztva nem voltak. Ebből per keletkezett s Fekete Fe-
rencz máj . 29 -ről új folyamodásban kérte a kedd, csüt. és szomb . napokat
a magyar társaságnak ; mert elébb is mindig ezek voltak játéknapjai. A
tanács jun. 4-iki feleletében elismeri, hogy ez igaz ; hozzáteszi, hogy a
német társúlat aláírván a tanács feltételeit, ez által oltalma alá helyezte
magát, holott a magyar társúlat azt tenni elmulasztotta s felhívja mindenek-
előtt ennek teljesítésére s egyszersmind közli a hét napjaira tett határo-
zatát, melyet a magyar társaság a tanács intézkedésének megvetéséből tu-
domásul venni nem akart. Hasonlón felelt a tanács a magyar társaságnak
egy harmadik kérelmére 1811. jan. 11 -én , midőn azt kivánta , hogy legye-
nek hát övéi a vas . , hétfő , szerda, péntek napok, de állandóan . Ekkor a

1 1226 és 9347/810 . Vár. lvt.

2
1175/810. Vår jegyzők . Ugyanitt azt is kérte, hogy mint „ praedominans institutum "-
tól a magyar társúlattól függjön minden idejövő „ gaukler, optikus, lovas és tűzijátékos . “
Természetesen a tanács az ezekről való határozás jogáról nem mondhatott le.
3 1175 és 1366/810 Ugyanekkor a német igazgató helyárait a következőkben ter-
jesztette be : 14 eléadásra (bérlet) páholy 22 rfrt 24 kr. , zártsz . 7 , I hely 3 rirt. Napon-
ként páholy 3 , zártsz. 1 rfrt , I. h . 40, II hely 20 kr. A tanács elfogadta .
4 1585 és 8617/810 . Vár. lvt.
 248

tanács újra megsürgette feltételei aláírását ; de előbbi határozatán változ-

tatni nem akart ; mert, mint mondá, tartozik egyenlő mértékkel mérni
mindkettőjöknek.¹
Nem az következik ezekből , hogy most már a tanács is pártolta a német
társúlatot ; sőt szigorúbb szabályokkal is törekedett meggátolni visszatértét,
midőn 1811. nyarán Szebenbe ment. Gerger t. i. 1811. okt . 23-án nagy
hálával a mult évi pártfogásért, új engedélyt kér 1211/12 telére s a tanács
meg is adja, de csak a következő feltételek alatt : a) ha az elmúlt évi
engedély feltételeit aláírja, ezek mellett : b) egy bérlete csak 12 eléadásból áll-
hat s benne soha 2 bérletszünetnél több nem lehet (az elmúlt évben rendesen
4 volt) , melyek egyike 1 - ed évenként a szegények pénztáráé ; c) tagjai
adósságaiért jót áll ; d) a napok közül a vasárnap közös, többire nézve 3
napot a magyar társaságnak van elébb joga választani ; e) helyárak bérlete :
páholy 8, parterre 2 rfrt, naponként páholy 1 rfrt, I. h . 20, II . h. 10 kr.
váltó értékben ; f) a városi directio tiszteinek és 2 biztosnak ingyen helyet
ad ; g) kellően világít s a tüz ellen óvakodik.
E határozat ellen Gerger a főkormányszékhez folyamodván, ez okt.
31 -én azt felelte, hogy a tanács jogköre csak a darabok megvizsgálására
s a felügyeletre vonatkozván, a helyárakat meg nem szabhatja ; ingyen
helyeket csak a biztosok (2) kaphatnak ; az igazgató a tagokért jótállásra
nem kötelezhető ; a játéknapokra nézve pedig, mivel a magyar és német
társaság már külön megegyezett, tartsák ahhoz magukat. A tanács nov .
20 -ik részletes válaszában okát adta a szabott feltételek új pontjainak.
Ebből megtudjuk azt az érdekes adatot, hogy Grossmannt 1811. májusában ,
elmenetelekor, egy Jungheim nevű színészszel együtt, a magyar társaság
mentette meg adósságaitól s Grossmann ezért nem tért vissza ; továbbá,
hogy a színfalak megett egyszer tűz ütött ki s csak Rhédey legényének
köszönhető, hogy tovább nem terjedt és hogy a rendőrfönök egy Wolff
nevű német színészt » illetlen botránkoztató mozdúlatáért megfeddett .
Végre védekeznek a tanácsosok, mintha ök ingyen jegyet óhajtanának ;
úgysem szívesen mennek a németek játékaira, csak kötelességből ; mert
>> kevesen vannak, a kik német nyelvet értvén , a játékokból tanúlhatná-
nak << vagy rajtok mulathatnának. A főkormányszék azonban decz . 14- én

1 48/811 . Jegyz. k.
23310/811 . Jegyz. k. Gerger 1807-ben lett színtársúlat-igazg.; ekkor volt először
Szebenben. Megjegyzendő, hogy Gerger e kérelmében 14 eléadásból álló bérletre 12 rfrtot
akart páholyra, 2 rfrtot parterre-re, naponként I helyre 24, II-ra 12 krt váltó értékben .
3 9181/811 . Orsz. lut. Nincs irott nyoma ugyan ; de világos , hogy közben a társú-
latok megegyeztek, hogy hétfő, szerda, péntek legyen a magyaroké s kedd, csötörtök,
szombat a németeké, a vasárnap közös.
4
3499/811 . Jegyzők. V. lut. (fogalmazv.)
 249

egyszerűen tudásúl vette a felíratot ; de rendeletétől el nem állt.¹ Egye-

bekben is tapasztalnia kellett a tanácsnak, hogy Gergert a főkormányszék
különösen pártolja. Ugyanis a commercialis illeték eléadásonként 1 rfrt
levén, a tanács ezt úgy értelmezte, hogy neki új értékben is ugyanannyit
kell szednie ; mert ezt a főkormányszék 1811. okt. 31 - én külön is meg-
rendelte. Gerger 1812. ápr. 6-án a főkormányszékhez folyamodván , eléadta,
hogy a tanács az új értékben csak 1 frtot követelhetne, hogy a magyar
társúlat semmit sem fizet s ő - ed évenként egy eléadást is tart a sze-
gények javára, holott a magyarok nem. A főkormányszék válasza 1813 .
febr. 25 -ig váratott magára, mi azt a gondolatot ébreszti, hogy talán külön
utasításra várt, hiszen pár hóval elébb ő maga rendelte, hogy » azon já-
tékszínért a fennálló rendelések szerint a megkívántató u . n. commercialis
taxa fogyatkozás nélkül a cassába beszolgáltassék . « Honnan volt hát mos-
tani habozása ? Végre is a multról s a jövőre egyaránt elengedte e díjat
azon indokolással, hogy az ezt megrendelő 1771. febr. 18-iki (342. sz . a.)
királyi leirat ezt csak azon külföldi vándor komédiásoktól (histriones), játszó-
személyektől (comici) s kötelentánczolóktól (funambulatores) követeli, » a kik ...
egyik országból a másikba mindig vándorolnak ; « de » nem terjed ki azon
2
játszószemélyekre, a kik hazafiak és szüntelen a hazában tartózkodnak. <«
A főkormányszék tehát megtette Gergert hazafinak. Gúnyosan igtatta
be a tanács 1813. márcz. 17-én válaszúl jegyzőkönyvébe, hogy Gerger a
mult évben semmit sem fizetett s hogy a tanács azt képzelte, hogy ezt
mindenkinek fizetni kell ; hiszen így ez az illeték a báloktól sem követel-
hető, mert azokat is hazafiak rendezik s bennök hazafiak mulatnak. Azon-
ban nincs nyoma, hogy e választ el is küldte volna ; ebben csak egy-
szerűen tudomásúl vette a rendeletet, jelentvén, hogy a magyar társaságtól
ily illetéket soha sem szedett.³
A főkormányszék másik határozata pedig mélyen kellett, hogy sértse
a tanács önérzetét. Ugyanis 1813. jan. 30-án folyamodott a magyar tár-
saság, hogy játéknapjai most cseréltessenek föl a németekéivel, mert 3 év
óta a farsáng idején a bálok, a böjtben pedig a főurak társas összejöve-
telei az ők napjaira esvén, sok kárt szenvednek ; hadd szenvedjék ezt már
a németek. A tanács e kérelemnek helyt adott, » minthogy a nemzeti játszó
társaság a nemes ország statusai és rendei határozásából állíttatott fel és
annak törekedése, a nemzeti nyelvnek pallérozása , ez által eszközöltetik. <«
Elrendelte tehát 24 rfrt büntetés terhe alatt a cserét s határozatát a fő-
kormányszék jóváhagyása alá terjesztette ; mert a magyar társaság a ren-

1 9920/811 .
2 2734/812 és 1247/813 . Orsz. lot. Gerger ugyanis születésére nézve brassói volt,
(Archiv d. Ver. f. Sieb. Landesk. XXIII . 300.)
3822/1812 . Jegyzők. és 5111/813 . Orsz. lvt. (máj. 17.)
 250

dek védelme alatt áll, czélja a nemzeti nyelv mívelése s így nemcsak
méltán élvez előjogot a német, tehát idegen színjátszók felett ; hanem
mint magyar városban játszónak joga van, hogy játéknapjait megválaszsza.
Nem úgy tünik-e föl, hogy a tanács mintegy a főkormányszék ki-
próbálására hozta e határozatot ? vagy talán csak az ellentmondás hajlamá-
ból ? Mert általában is ez időben a tanács és főkormányszék érintkezése
bizonyos élességgel történt, amaz ellentmondó, emez hatalmaskodó érzé-
kenységével . Természetesen Gerger is folyamodott, hogy napjait megtart-
hassa ; mert ő e napokat 1811. okt . 31 -én a magyar társaság, a tanács és
gubernium megegyezésével vette, a mi pedig az álarczos bálokat illeti,
kéri, hogy az ezek miatti veszteségben közösen osztozzanak. A főkor-
mányszék már febr. 3-án foglalkozott az ügygyel s mert 9181. és 9920/811 .
sz. a . rendeleteiben a két társaság viszonyát szabályozta, mely az ő bele-
egyezése nélkül nem volt módosítható, meghagyja a tanácsnak, hogy három
nap alatt ezen mérész cselekedetiknek kemény szemrehányása mellett «
igazolja magát, hogy miért » mérészelte « megváltoztatni a napokat s addig
is a megállapított sorrend tartassék meg . A tanács válasza febr . 20 - án
kelt, mely szerint megcserélte a játéknapokat a színházi bizottság kérésére
a következő okokból : a) az idézett két főkormányszéki rendelet megszabta
ugyan a két társaság játékai sorát, de nem örökre s változatlanúl, tehát
a tanács nem cselekedett a rendelet ellen ; továbbá : b) akkor a napokról
az egyezkedést Grossmann kötötte , ki a német társaságnak ma nem is
tagja, az egyesség amúgy is megszüntnek vehető ; c) ilyet cselekedni a
tanácsnak soha sem volt megtiltva ; d) tette annál is inkább, mert az or-
szággyűlés e társaság javát előmozdítani igyekezvén, » maga biztosai által
a tanács gyenge pártfogását is kivánta ; « e) » kötelesnek tartja magát a
tanács a nemzeti nyelv pallérozását a lehetőségig elősegélleni ; « minthogy
pedig a képzelt jobb napok eddig a németekéi voltak, annál is igazságo-
sabbnak tartotta ezek felcserélését, mert a választás előjoga úgy is a ma-
gyarokat illeti. E hazafias oktatásnak, mely a főkormányszékre bőven
ráfért ez időben, természetesen helyet nem adott. Hogyan is egyezett volna
ez a változásba belé, mikor a társasági főúri élet lassanként a német tár-
saság eléadásaival bizonyos összhangban kezdett berendezkedni ! A kor-
mányzóné s mások estélyeiket a magyar eléadások napjaira tették s e mel-
lett volt is némi méltánytalanság e gyors változtatás követelésében . A fő-
kormányszék tehát halogatva a választ, csak márcz . 1 -én adta ki, föntartva
előbbi határozatát, mert úgy is a farsángnak vége már ; jövőre pedig új
egyezkedést rendelt el a két társaság igazgatója közt, meghagyván a ta-
nácsnak, hogy hire nélkül hasonlót tenni többé » ne mérészeljen . « ¹
1 1123 , 1124, 1441/813 . Orsz. lvt. ac pro futuro inconsulto R. Gubernio contrarias
ordinationibus ciusdem resolutiones edere, aut determinationes ferre haud praesumat, "
mondja a legutóbbiban a főkormányszék.
 251

Ezek az előzmények adják képét a módnak, hogy a német társúlat

miként fészkelte be magát s nyert folyton tért, a mig aztán a magyar
társaság eltávozásával egyedül uralkodhatott. ' Nem is volt versenytársa 1814.
óta semmiféle társaság 1819-ig, kivéve azt, hogy a sokat utazott P. Horváth
Dániel 1814. telére előkelőkből egy u . n . főuri mükedvelői társaságot szer-
vezett, mely egy-egy szalonban, főleg a kormányzóéban, időnként német,
franczia és magyar eléadásokat tartott s kivált a kormányzó nevenapján
nagy fénynyel. E társaságnak fordította le a többek közt prózában Horváth
a Körner Zrinyi-jét 1819-ben, melyet kétszer egymásután adtak elé a kor-
mányzó névnapján s az ezt követő napon, a főurak nagy tetszése mellett.²
Ez okból aztán a kormányzónak ajánlva, még ez évben nyomtatásban is
kiadta s majd ugyane mükedvelők ezzel nyitják meg 1821. márcz. 12 -én
a színházat.
A német színészek rendes gyakorlata aztán az volt, hogy idejöttek a
téli hónapokra, nyáron pedig Erdély német városaiban, főleg Szebenben
időztek. Fő vonzó erejök volt, hogy több zenés darabot bírtak adni ; e
mellett a magyar színészet legfőbb pártfogói meghaltak vagy az építés
abbanmaradása után reményöket vesztették az ügyben, mely fölött csodá-
latos végzet látszék lebegni . Nagy Lázár szerint Rhédeyt a németek be-
fogadására 2—3, a németek nyelvét inkább szerető mágnás tüzelte ; meg
aztán kivált a gyengébb eszü dámák s némely németes gavallérok más-
felől nagy örömmel kaptak rajta ; járták szorgalmatosan a játékokat, aján-
dékozták a német actorokat s actricéket, sokan tetemesen beléjek szerettek,
a kiknek neveit gyalázatjukra ide jegyezni kellene . «< 3
Ez a tüzes pártolás kivált a kormányzóné 1814 febr. 10 -én bekö-
vetkezett haláláig tartott, melynek némely belső okait is leirja gr. Teleki
Ferencz, a költő, Döbrenteyhez 1818-ban írott levelében . Világos e rajzból
az, hogy csak századunk elején kezdődött Kolozsvárt terjedezni a német
szellem, midőn az urak gyermekeiket a bécsi Theresianumban tanítgattatták
s így jellemzőleg épen akkor, midőn hazánk a Királyhágon túl már kezdett
kibontakozni belőle s így, habár későbben , Erdélyen is beteljesedett az idege-
nen kapkodás végzete, melyről Kovacsóczy oly helyesen mondja : » …… .... Jaj úgy
van az ! -- kecsegtet az idegen s körültünk fonja látatlan nehéz lánczát,
mig ízlésünk reá szokik, s mit a mi nagy hazánk nyujt, mind kicsinynek
és csupán csekélyre szültnek mondjuk. « Jellemzően beszéli el Teleki, hogy
nagybátyja, Ferencz, az ezredes s a magyar színészetnek az a lelkes barátja,

¹ Pl. tudjuk , hogy Gerger 1811 / 12-ben nagyon jó üzletet csinálhatott . (Archiv d.
Ver. f. sieb. Landeskunde. XXIII . 301 I.)
2 V. ö . a fordítás előszavával. Kolozsv. 1819 .
3 Az erdélyi nemz. játékszínnek . . . eredete. (Kézirat) 28 .
↑ Magy. Kurir, 1820. II . 23. Költemény, midőn az első magy. társ , játszott Pozsonyban ,
 252

kiről annyi szó volt e lapokon, egyszer őt társaságban a német beszédért

arczúl ütötte . A németes szellem terjedésének fő oka egyébként mégis csak
a gubernatorné németesítő hajlama volt. Ő fogadó estéket tartott, melyek
neve Gesellschaft s ezeken a haute volée tonusa bizony csupán német
volt. Ez többeket s magát Telekit is magával ragadta. » Gr. Bánffy
György munkás , jó lelkü úr, írja Teleki , tiszta magyar beszédü, felesége
gr. Palm Jozéfa jól megtanúlt magyarúl, mert sok főuri asszonyt talált még
Bécsből idejöttekor, kikkel csak úgy szólhatott, hanem házi, udvari szel-
leme elreppenteni kezdé elébbi nemzeti színünket. Az erdélyi másik nagy
ház, gr. Bethlen József thesaurariusé Szebenben épen nem volt magyar,
mert mind az ur, mind az urasszony, a hogy mü Erdélyiekül mondjuk,
gr. Zichy leány létére is, nyelvünkön csak akadozva beszélt. Tetszeni akart
e bécsi szellemnek gr . Rhédey László Kolozsvárott, s termét, melyben a
városé épülése előtt bálok tartattak, német játékszínné csináltatta 1813 -ban .
Oda hivogata bennünket a Nehmt uns gnädig auf írás az első kárpiton,
s én is, többekkel együtt elég gnädig levék iránta, fentartotta pedig több-
féle et caetera. Mikor fejedelmünk, Ferencz császár, kegyesen meglátogata
bennünket taval 1817-ben, s főudvarnoka, az et caeterák hallása után azt
kérdezé : hát magyar játékszín nincs Kolozsvárott ? más nézet kerekedék.
Mert tudod, mik csúsztak az amazt pártfogó ingerek közé. És midőn a
császárné azt mondta b. Bruckenthalnénak, ki születésére gr. Teleki leány :
idegen nyelvet tanulni nem kötelesség; a hazait nem tudni szégyen, azon
asszonyok örülének, kik hozzájok tartozóikkal együtt, a magyar nyelv
jól tudásával s nemzeti érzéssel valának uralkodó házunknak igaz hivei. <<
Teleki elbeszéli továbbá megtéríttetését Döbrentey által az 1816- iki
fársángon, miután 1814-15 -ben már maga is sokszor töprengett ez alkal-
matlan kérdésen : mi lesz hát így mi belőlünk ?« Ugyanis egyszer mind-
ketten jelen voltak Kolozsvárt egy redoutei álarczos bálon , midőn ugyan-
egy maszk kötötte le figyelmöket ; különben is az Erdélyi Múzeum után
ismerni kivánta Döbrenteyt. Az ismeretség beszélgetésre, vitatkozásra vitt,
midőn Döbrentey szemébe mondta, hogy ők, az urak okai nyelvünk sülye-
désének. Teleki gyötrődve tért haza s ezóta szelleme nemzetévé lett. Kisded
értekezést írt e cz . alatt : Hogy kell a haza iránti vonzódást tekinteni s miért
szükséges ez iránt buzgóságot ébreszteni ? Ez óta leveleiből, költeményei
minden sorából szenvedélyes szeretet szól nemzetünkhöz , nyelvünkhöz . » Ah !
élj te még és munkálkodjál << - írja Döbrenteynek 1831. aug. 20-ról, halála
előtt pár hóval . — Én megyek, érzem, megyek. Csakhogy nemzetemnek
felnyilt szemére vethetem hunyó szememet. El nem enyészhetik már a
magyar nyelvével . És előre kell neki menni előre. <<

1 Versei. 1834. 218-21.

 253

Általában Döbrentey a nemzeti szellem ébresztésére Erdélyben igen

sokat tett. Ő Kazinczy ajánlatára 1807 novemberére jött Erdélyben Oláh-
Andrásfalvára g. Gyulay Ferenczné Lajos fia nevelésére. Azonban az év
nagyobb részén hol M. -Vásárhelyt, hol Kolozsvárt időzött tanítványával s
csakhamar kedveltje lett a főuri ifjúságnak és társaságoknak. Így elhatá-
rozta, hogy Kolozsvárt fölújítja Aranka György törekvéseit egy nyelv- és
tudománymívelő társúlat összehozásában és egy lapot alapít. Azt elsőre
nézve kolozsvári jelesebb tudósokkal szövetkezett, kiket 1813 óta hetenként
vagy legalább havonként egyszer magához gyűjtött, itt felolvasták munkái-
kat, megbírálták s a jobbakat kiadta az Erdélyi Múzeumban. Buzna Lázár
piarista, Fricsi Fekete Ferencz, Gyarmathy Sámuel, a nyelvész , Koros Imre
piarista, Lengyel István, Szilágyi Ferencz ref. tanárok, Molnos Dávid,
Szilveszter György unit. tanárok, Szász Mózes unit. pap, Buczy Emil,
Cserey Farkas, Kenderessy Mihály, Döme Károly, Hegedüs Sámuel (enyedi
ref. tr.), Szabó András voltak e kör tagjai . Rajtok kivül sikerült Döbrentey-
nek kilencz , főkép főrangú ifjút maga köré gyűjteni, kik elhatározták, hogy
a magyar irodalomnak élve , munkálkodni fognak s közülök öt föl is lépett
az Erdélyi Múz.-ban, mely központja lett az erdélyi hazafias nemzeti és
irodalmi törekvéseknek ; másokat pedig, mint gr. Teleki Ferencz, a költő,
valósággal megnyert az irodalom és nemzetiség ügyének. Nem kicsiny-
lendő körülmény, ha olvassuk Teleki forró, hazafias költeményeit s leve-
leit és ha elgondoljuk, hogy Döbrentey 1817 decz. elején ezt írhatta :
» Hinnék-e azt a magyar-országiak, hogy már Kolozsvárott is vannak olyan
magyar származásuak, kik beszédet magyarúl folytatni nem tudnak ! « ¹
E hazafiatlanság ellen indúlt meg s állt fenn 4 éven át az Erdélyi
Mús., mely azonban, a mi örök kár, a 10 - ik fűzettel a kellő pártolás hiányá-
ban megszünt s melynek gyarló nyomdai viszonyok miatt csak első füzete
jelent meg Kolozsvárt, a többi Pesten. Pedig Döbrentey a főurak adako-
zásából külön betüket is hozatott, melyeket egy erdélyi eredetű , nagy hirre
jutott betümetsző, bikfalvi Falka Sámuel készített Budán , mint az egyetemi
nyomda vezetője . E betüket 1817-ben Döbrentey az unitáriusok kolozsvári
nyomdájának adta el.
Az Erd. Múzeum nem egyszer fakad ki az akkori erdélyi nemzeti
viszonyok, hidegség, nemzetietlenség ellen . Különösen jellemző e tekintet-
ben Döbrentey czikke a X-ik füzetben, melynek során beszámol a kolozs-
vári nemz. színház megnyitására kitűzött drámai pályázatról . E czikknek,
mely egész értekezés , I. pontja Fátékszíneink mostani állapotjáról szól,
melyben azt mondja, hogy bárcsak főuraink megtartanák a nyelvünk
érdekében hozott országgyűlési törvényeket. » De sokan, mintegy meg-

1 Erd. Múz. X 5-15. 1.

 254

vetésére a királyt s hazát általtörhetetlen pajzszsal védő nemzetiségnek …….,

mindent elkövetnek idegen játszóknak közinkbe fészkelésére , s a nemzeti
játékszín kezdőit számba sem veszik. « Elbátorítlanító körülmény, midőn nem-
zeti mívelődésünkben nemcsak állunk ; » hanem sokan apró passziócskáik-
nak áldozva, hátráltatják. « » Minek az idegen játékszín Kolozsvárra, mely
város , elébb néhai b. Wesselényi Miklós és mások által, nemzeti színjátszóink-
nak oltalmazó-menedékhelye volt, hol a külföldről odatelepedettek is mind
megmagyarosodnak gyermekeikben . « Elmondván, hogy milyen hasznos
volna, ha városaink tiszta magyarok, ha a Sopronban, Pozsonyban, Budán ,
Pesten, Kassán létező színházak nemzetiek volnának, hozzáteszi, hogy
Kolozsvárnál alig van város, melyben a nemzeti színészetnek jobb helye
volna lakói míveltségénél és magyarságánál fogva s kiemelve első szín-
játszóinkat (Kotsi, Kotsiné , Jantsó), nem csoda, mond, hogy most a jobbak
nem lépnek e pályára, » mikor inkább csúfoltatnak, mint segittetnek. A
színházépület félben áll most is s vajon van-e remény befejezhetésére ? «
Felhozván továbbá a magyar nyelv érdekében hozott nevezetesebb ország-
gyűlési intézkedéseket, elmondja részletesebben a Teleki által is leírt jelenetet
s Auguszta császárné és királyné jellemző válaszát, mint olyat, mely szintén
hatott a nemzeti érzés ébresztésére.¹ Mindez tanúja a társadalmi mélyebb
okoknak, melyek már 1810-ben oly arányúak voltak, hogy mint Cserey írja,
az uraságok mind a német színházba jártak s a magyarba csak cselédjeiket
küldték, mire ő is a német színházban páho'yt bérlett s német cselédjeit
küldte oda ; maga a magyar eléadásokra járt. 2 De térjünk vissza a történethez.
Az első német színlap az 1813 /14-iki téli első eléadásról van kezünk-
ben, mely szerint decz . 5 - én » az itteni német színjátszó társaságnak Gerger
János vezetése alatt szerencséje lesz eléadni « Kotzebue egy vígjátékát
Pachter Feldkümmel von Tippelskirchen (4 fv.) cz . alatt . A színtársúlat
tagjai voltak : Kamauf, Scotty, Gerger, Boldisch , Kreibig, Seve, Madlseder,
Dunst, Reichhard, Freudenreich urak ; Dille asszony és leánya Netti, Lippe,
Scotty, Dunst asszonyok és Zöllner k. a .; tehát 10 férfi és 6 nő, meg-
felelő zenekarral, kis ballettel . Ismerjük még az 1814 febr . 13 -iki eléadást,
midőn Der Dorfbarbier (kom. op . 2 felv.) és megelőzőleg Der Kappel-
meister cz. a . Reichhardtól egy zenei egyveleg került színre . Ez idő óta
minden télen a Gerger társúlata játszott Kolozsvárt 1817/18 teléig ; 3 ekkor
1820-ig Scotty (Jos . A. ) , az egyik tag lett az igazgató. Színlapot még csak
1817 jan. 30 -ról ismerünk, midőn Die Scheinbare Verbrecherin (Nézőj . 5

1 U. o . V. fűz . 106-110 1.
2 Kaz. lev. VII. 537.
3 Azt is olvassuk, hogy 1814 - ig Gerger Temesvár és Szeben, 1814-1818 Szeben
és Brassó közt osztotta meg az évet . Való ez ? Mert ekkor 2 társaságának kellett volna
lennie. (Archiv. f. sieb. Landesk, XXIII . 305.) Társúlatában kiváltak Seve, Reichard, Dunst,
Fischer, Scotty, Scottyné, Dillené, Mareschchiné, Zöllner k.'a. ( C. 0. 311.)
 255

fv. Ifflandtól) került színre . A tagok ugyanazok Raab, Harte férfi és Strausz
Teréz női tagokat kivéve s jan . 31 -én Strausz énekesnő jutalmára Sargino
od. Zöngling der Liebe cz. a. egy opera (2 fv . ) került színre Paërtől. A
németek az 1818 -ik évet, úgy látszik, egészen Kolozsvárt töltötték, de már
Scotty vezetése alatt, midőn a társúlat majdnem teljesen új tagokból áll.
Színre került szept. 29-én , Mihály napján , egy ma még ismeretlen pártfogó
névnapjára (» Zur Feyer des heutigen Namensfestes unseres innigst ver-
ehrtesten höchsten Gönners, « mint a selyemre nyomott színlap mondja)
Die Bildner czímű ballet (eléadták műkedvelők és rendezte Kreibig), Das
liebe Dörfchen (drámai idyll Kotzebuetól) és Der Wittwer (Posse Deinhart-
steintól,I fv.) . Ugyane színlap szerint tagok : Wittich, Scotty, Stahl ,
Kreibig, Nowak, Scottyné és Nowak Pepi.¹
Míg azonban a német társaság a maga virágkorát csak a kormányzóné
haláláig élte s azután csak Ferencz király látogatása hozott kedvezőbb
napokat : az ébredező nemzeti szellem épen egy ily magyar városban csak-
hamar ellenök fordúlt. Mutatja ez, hogy csak idétlenül áthozott idegen
növény maradt. Kivált a három főiskolai és jogakadémiai ifjúság volt a
németellenes szellem fő vezetője. Gyakran tömegesen elmentek a színházba
a karzatra s nemtetszésöknek meg nem engedett módon is kifejezést adtak .
Ismerünk oly adatot 1814/15 - ből , midőn Páll András, városi rendőrfőnök,
1815 jan. 12 - én bejelentette b . Kemény Ignácznak, mint a r. k. gymnasium
és jogakadémia világi igazgatójának, hogy némely küṇlakó lyceumi aka-
démiai tanulók a színházban » igen sok insolentiát visznek véghez. « Párt
közülök nevén is megnevez . B. Kemény jan . 16-án ezt annál inkább
bejelentette a főkormányszéknek ; mert e merészségek a jogtanárok párt-
fogása alatt történnek (evenit e protectione jurum professorum, perque
hoc audaces evadunt) . A gubernium aztán , mely már 1802 -ben megtil-
totta a tanulóknak bálok és játékok látogatását, e tilalmát az akadémia
szabályaira hivatkozva 1815 márcz . 14 - én sürgetőleg ismételte . "
Azonban e tilalom nem gátolta meg a hasonló jeleneteket. Igy pl .
1818 nov. 5 -én a három gymnasiumból nehány tanuló minden előbbinél
nagyobb tüntetést rendezett a rosszúl világított karzaton a félhomály
leple alatt ; fütyöltek, dörömböltek, kiábálták » brávó figura, « sípoltak már
a III. felvonáson kezdve s a zaj a IV. felvonás alatt akkora lett, hogy
1 Ugyanekkor más selyem lapon a köv . költemény olvasható :
Sey gegrüst, DEN mit Entzücken
Und froh wir den UNSER'N nennen ;
Freude sieh' in unser'n Blicken,
Da DICH EDLER wir erkennen .
Himmel höre uns're Bitte :
Lasz IHN lang ' in uns'rer Mitte.
2782/1802 , apr. 9. 2122,815 . Orsz. lvt.
 256

gr. Nemes János s egy német tiszt, kinek neve nem tudódott ki, katonákért
küldtek, kik a karzaton rettentő zaj és dulakodás közben három tanulót letar-
tóztatva, a várdára vittek . Midőn ez megtörtént, Demény József r. k. jogász ,
Csiszár János és Poklossy György r. k. I. éves philosophusok az unit.
collegiumhoz sietvén 9 óra után , midőn e dolog történt, s az ablakrostélyra
fölkapaszkodván, » ad arma « kiáltással felzudították a tanulóságot . Hasonló
történt a ref. collegiumban is annál inkább ; mert egy Herepei Károly
nevű togatus deák, egy kitünő tanuló s mint utóbb kisült, teljesen ártat-
lanúl , szintén az elfogottak közt volt. Erre alig pár pillanat alatt tömérdek
nép és főleg tanulóság vette körül a várdát, zajongva követelték az elfogot-
tak kibocsátását. Ekkor az ottlevő tisztek egyike elrendelte, hogy a felleg-
vári katonaság jöjjön le, az őrségnek pedig meghagyta, hogy a tömeget
kergesse szét, melynek oly buzgón felelt meg, hogy egyik katona egy
Baranyai Pál nevű ref. juratusra hatalmas ütést mérvén , a vér tüstént
elborította. Ezalatt megjelenvén Méhes Sámuel, tekintélyes ref. tanár, az
elfogott ifjakat Várdonyi József katonai parancsnok engedélyével kikérte
s így a zaj lecsillapúlt.
Az ügy nagy port vert fel. A ref. tanári kar már másnap megállapí-
totta, hogy mind Herepei, mind Baranyai ártatlanúl szenvedtek s nov. 7-én
elégtételért folyamodott a főkormányszékhez , mely az ügy megvizsgálását
egy vegyes bizottságnak adta ki, melynek tagjai voltak Sebess Antal gubern .
titkár, Várdonyi József őrnagy, kat. parancsnok, Gunt Joan. Bapt. a r. k .
convictus, Szabó Élek a r. kath . gymn., Szilágyi Ferencz a ref. gymn.
igazgatói és Páll András városi rendörfőnök. A 9 ívnyi vizsgálati jegyző-
könyv és jelentés 1818 decz . 11 -én beadatván a főkormányszékhez, ez ezt
decz. 23 -án egész terjedelmében elfogadta s átírt mindhárom gymn . consis-
toriumához, hogy az ifjúság meglazúlt fegyelmét állítsa helyre. A részle-
tekre nézve meghagyta, hogy a város biztosa minden este a színházban
legyen s katonaságot joga kérni csak neki van ; átírt Várdonyihoz, hogy
a várdán a parancsnokoló tiszt ne távozzék el ; mert ha november 5 - én
jelen van, a katonák nem mentek volna a színházba magán felszólításra
s a sajnálatos eset nem történik. Herepeinek azt az elégtételt adta , hogy
ártatlanságát az egész ifjúság előtt kihirdettette , a Baranyait illetéktelenül
megütött katonát megbüntetteté, a kik Herepeit elfogták, megdorgáltatá,
a tízedest, ki a katonákat a színházhoz küldte , 14 napi lefokozásra ítélte .
Mivel pedig a vizsgálat során kitünt, hogy a főzajongók Molnár Miklós
unit., Csiszár János, Demény József, Moné Antal r. kath . felsőbb oszt.
tanulók voltak, átíratban az illető iskolák igazgatóitól ezek megbüntetését
s az ifjúságnak kihirdetését kérte.1

1 14399/818 . Orsz. lot Nem érdektelen, hogy a városi hatóságnak megrendelte ,

hogy a színház kellő világításáról intézkedjék ; a homály felbátorítja a rendetlenkedőket ;
mert nem lehet őket megismerni.
 257

Ekkor már a német színészet virágkora, minden erőfeszítés daczára,

lejáróban volt s 1819-ben csak deczember havában tért vissza Scotty, midőn
8-án Das Tournier zu Kronstein (od . Die drei Wahrzeichen) cz . darabbal
kezdte meg a téli időszakot. Tudjuk még, hogy decz. 26-án Die Weiberkur
(od. Der lustige Schuster, op . 2 fv . ), 1820 jan . 3-án Das Findelkind (od .
Der Taube Schulmeister, vj . 5 fv.), jan. 9-én egy zenei egyveleg (Alles bunt
über Eck), 17-én Der Geist auf Montebello (op . 2 fv. ) , febr. 6-án Die Beicht
(vj . 1 fv.) és Der Dorfbarbier (op . 1 fv.) , 26-án Pygmalion (od . Die Musen
bey der Prüfung, parodia 2 fv. Gevaytól), ápr. 4-én Raoul, der Blaubart
(op. 3 fv. Grétrytől) s ápr. 27-én utolsó eléadásúl Agnes Sorel (op . 3 fv.
Gyrowetztől) kerültek színre, ez utóbbi a beteg Scotty Louise javára . Hamar
elmentek hát, a tél rosszúl ment, mert 1819 ápr. 10-ike óta már itt volt
megint a magyar társúlat s többé a német színészet, mely két év óta a
nemzeti szellem újra ébredésével úgyis hanyatlott, állandóan megtelepedni
nem birt.¹

Habár a magyar társúlatot M. - Vásárhelyről első sorban a productio-

nale forum kedvező alkalma hozta vissza, első sorban is Rhédey Lászlónak
kellett színházát nekik átengednie, hogy a németekkel felváltva játszhassanak
a szabad napokon megfelelő díjért s már e csekély kedvezmény is a köz-
szellem állandó javúlását mutatja. Megérkezvén a magyar társaság, a néme-
tekkel fölváltva ápr. 10-től jul . közepéig játszott Kolozsvárt id. Székely
József igazgatása alatt s a következő tagokból állt : Székely József (id .),
Székely József (ifj . ), Kemény János, Kovács Zsigmond, Cseh, Rácz Sándor,
Szilágyi, Elekes, Jantsó Pál, N. Lajos, Némethy Sándor, Gillyén Sándor ;
Székelyné (Ungár Anna), Némethyné (Szikszai Júlia), Simény Borbára, Ke-
ményné ; 12 férfi és 4 nő.º Julius közepén a magyar társúlat is útra kelt ;
fölkereste Deést, Enyedet, Fogarast, sőt Nagy Lázár szerint Magyarországra
is kiment . Visszatért decz . közepe tájára s itt időzött 1820 máj . 2 -ikáig ,
midőn utolsó eléadásúl, Kotzebuetól Vasa Gusztáv került színre . Eléadá-

1 A társúlat magát „ der hiesige deutsche Schauspiel- u . Sängerverein " -nak nevezte .
Tagok 1819/20-ban : Scotty, Wittich, Linden , Stahl, Zöllner, Kunerth, Dannhorn, Nowak.
Scwe, Selisko , Wimmer ; Rosettiné, Dannhornné, Weberné, Scottyné, Nowak Teréz és
Pepi, Heckel, Ullrich , Klein k . a. és Rosetti Marianna, Oestreicher, Scotty Louise Friederika
k. a., ki az egész télen beteg volt.
? Eléadásaikból csak nehányat ismerünk : Ápr 24-én : Koponyai v. Az agyvelő
organumai. Máj . 1 -én : Sząszeni Julius v . Az igazságszerető miniszter. 2- in : A kis
városiak. 4-én Johanna v. Latzkovics Nápolyban. 9 én: A jó kedv. - 11-én : A
rossz kedv. 13-án : Katinka v. A marienburgi szép leányka. - 15-én : A templáriusok.
20-án : A házi orvosság. 22 -én : A vétek súlya. 23-án Árendás Vadkömény
Bécsben. 31-én A szebeni erdő . Jun. 3 -án Habsburgi Ágnes. 5 -én Frigyesi
Elek. 6-án Második Gaszner. 13-án : A szilaj ifju. 14 -én A fogoly. -- Jul . 4 -én :
A veszedelmes szomszédság és Ur és szolga egy személyben
17
 258

saiból még csak háromnak színlapja ismert, t . i . 1819 decz . 29- én A tit-
kos ítélőszék, 1820 márcz . 4 -én Báthori Mihály kolozsvári biró (sz . j . 4 fv.)
és ápr. 23 -án, a főkormányzó nevenapján, a Borostyánkoszorú kerültek színre.
A tagok közt találjuk az elébbi évieken kivűl Pergő Czelesztint, Bartha
Mózest és az utóbb híressé lett komikai színésznőt, Néb Máriát, mint kez-
dőt.¹ A magyar társúlat tehát későbben jelent meg a németnél s pár nap-
pal tovább maradt. Ez utóbbiról azt mondhatni, hogy majdnem végső erő-
feszítéseit tette ; Kolozsvár akkora társúlatot el sem birt s ránk maradt
színlapjai majdnem könyörgő hangúak, hivatkozva a főurak kegyességére ;
mert egyedül csak hozzájok szólanak, mondhatni , minden , de főleg a bér-
letszünetes eléadások színlapjain . Ez legjobb bizonyítéka a fölébredt nem-
zeti öntudatnak, mely ellen sem a főkormányszék, sem Rhédey pártfogása
mit sem ért. A kedvező jelek egyike volt az is, hogy br. Kemény Ignácz
1820 febr. 4-én az öt év óta pihenő színházi bizottságot föltámasztotta ;
meghítta tagjai közé a főkormányzó fiát , gr. Bánffy Dénest, vejét gr. Csáky
Józsefet és Ferenczy Mózes v. tanácsost, mint érdeklődőket . Az elnöki elő-
terjesztés azt hangoztatta, hogy a bizottság feladata a nemzeti j . társaság
> becsületét és fenmaradását a némettel szemben úgy intézni, hogy a
nemzeti érdem fenmaradjon és amattól el ne nyomattassék « ; sőt jó viszony-
ban élvén, a közönséget igyekezetével nyerje meg. Ezért az ülés P. Hor-
váth Dániel vezetése alatt egy háromtagú intéző bizottságot küldött ki
gr. Bánffy Dénes, gr. Csáky József és Szentkirályi Mihály Kolozsvár király-
bírája személyében, mely a folyó ügyeket vigye s szükség esetén a nagy
bizottságot is összehívja.
Mindjárt kezdetben egy kellemetlen házi ügyet kellett elintézni. Ugyanis
ez évben »> trimviratus << volt az igazgatóság, mely állt id . Székely Józsefből ,
Kotsi P. Jánosból , ki többek ösztönzésére újra visszatért és Pergő Cze-
lesztinből . Köztök egyenetlenség támadt a jutalomjátékok sorrendje miatt,
melyben az intéző bizottság úgy döntött, hogy a legközelebbi legyen Simény

¹ Az intéző bizottság birálatai alapján a jegyzőkönyvből a következő eléadásokról

tudunk febr. 18-20 -ika közt adattak Genua és boszú , Moor Károly ; febr. 21 -én Indusok
Angliában ; febr . 22-26 közt Stuart Mária ; márcz. 1 - én Sámson ; márcz . 2-6 közt Be-
nyovszky ; 8-15 közt Carolo Carolini ; pár nappal utóbb Jolántha és Hajadon ; márcz .
19-ike tájt Vizözön ; ápr. elején Octávia, 11 -én Rágalmazók, 15 -én Boszúállók, 27 - én
Lear. Színre kerültek még febr. 20 - ikáig : Galotti Emilia, XII. Károly, Nap szűzei, Bün,
Keresztes vitézek, Mária v. az asszonyi érdem, Romeo és Júlia, Báthori Mária, Tatárok
Magyarországon (Kisfaludy), Nagy zürzavar, Helytelen szemérmetesség, Zöld Marczi. Magyar
Kurir. 1820. I. 157. A levelező kiemeli a tagok közül Kotsit (Odoardo Galotti Emiliá-
ban) , Jantsót, Ráczot a víg szerepekben, ifj . Székelyt, Csehet, Kovácsot, Barthát az alsóbb
rollokban, Keményt mint intrikust, Székelynét (Cora az Asszonyi érdemben) , Kotsi Kata-
lint (Romeo és Júlia), Czelesztint (XII . Károly és Rolla a Nap szüzeiben), Simény Borbárát
(Zsigmond neje a Titkos itélőszékben), id . Székelyt (Allonzo, gr. Hugó a Bünben).
 259

Borbáráé, a többinek sorrendjéről az igazgatók tegyenek jelentést . Ők aztán

Kotsi nélkül febr. 18-án Némethy Sándornak és id . Székelynek jelöltek ki
jutalomjátékokat ; mert Kotsi a Simény Borbára javára hozott határozat
miatt azonnal kijelentette, hogy lemond. Az intéző bizottság e jelentést
Kotsi aláírása nélkül tudomásúl venni nem akarván, az igazgatóság két
tagját felhívta, hogy Kotsi kimaradásáról tegyen jelentést, ugyancsak nyi-
latkozatra hivta fel Kotsit is. Kotsi jelentéséből kiviláglik, hogy az ő juta-
lomjátékának elvétele s átadása a Simény Borbára javára, azért esett rosz-
szúl, mert ez már közmegegyezéssel a legközelebbi első alkalomra ki is
volt tűzve s ennek bárki részéről való megváltoztatását igazságtalanságnak
nevezte ; ezért már febr. 15 -ikére végleges kilépését bejelentette . Ekkor
azonban még sikerült megengesztelni az által, hogy a Simény Borbáráé
után az ő jutalomjátékát tették, melyet a Székelyé, Némethyé s a Kotsi
leányáé (Kotsi Katalin ) követett volna. De az intéző bizottság méltányos-
sági okokból e sorrendet megváltoztatta. Ugyanis az első játékot Némethy-
nek engedte, mivel családját M.-Vásárhelyen kellett tartania e télen, az
azután következőt Székelynek, ki e társaság létrejöttét áldozataival és kezes-
ségével előmozdította s a két ezutánit adta Kotsinak és leányának . Ezt a
határozatot 1820 febr. 23 -án hozta s Kotsi még az nap kijelentvén távo-
zását, 24 -én elutazott leányával együtt . Az intéző bizottság ezt febr. 29-én
tudomásúl vette ugyan, de a két igazgató kérésére elhatározta, hogy többé
az időszak végéig egyetlen fizetéses tag eltávozását sem fogadja el , csak
ha e miatt semmi hátramaradás nem történik s Kotsiék helyébe két új
tagot vett fel : Vinczét és Kis Juliánnát, ki utóbbi a zene- egyletnek volt
tehetséges éneklő tagja.¹
Nehány hasonló belső ügy elintézésén kivűl nem kis gondját tette
az intéző bizottságnak a jó viszony lehető ápolása és fentartása a német
társasággal , mely Rhédey különös pártfogását élvezte. E viszony tárgyalása
végett 1819-re kell visszatérnünk. Ugyanis midőn 1819 májusában a Scotty
német társasága nyári időzésre távozott, a magyar társaság folyamodott a
tanácshoz, hogy mert Kolozsvár két társúlatot fentartani nem bír s a
magyar társaság népszerűbb , ne adjon továbbra idegeneknek játékengedélyt .
Igéri, hogy ez esetben állandón Kolozsvárt telepedik meg, magát kiegészíti
oly számra, hogy énekes játékokat is előadhasson. A tanács ezt jun. 28-án
hazafias lelkesedéssel el is határozta s mivel a magyar társaság erre
főkormányszéki megerősítést is kívánt, egy hazafias elmélkedéssel a szín-
játék erkölcs és nyelvmívelő hatásáról , a visszatért magyar társaság érdemei-
ről, bő kitéréssel az új » muzsikai egyesület « hasznairól , csakugyan oda is

1 Szính. lot. 1820. 5-9. sz . Jk. II . febr. 13. 2, 3 , 4, febr. 18. 2, febr. 20 2, febr.
23. 2, febr 29. 2. p . a.
17 *
 260

fölterjesztette. De ez a hazafias ömlengéseknek helyt nem adva, jul . 22 - én

visszaírta, hogy a városnak színjátszó helye s így kizáró joga az engedély-
adásra nem levén, ha a két társaság helyet bérel, játszhatik is mindkettő ;
utasítja tehát a tanácsot, hogy a kellő felügyelet gyakorlására szoritkozzék.¹
Így történt a magyar társaság vidékre távozása 1819 nyarán s télire a
németek visszatérése .
De a németek e hivatalos pártolása miatt a közönség 1819 , 20 -ban
még inkább a magyarok pártját fogta s innen az, hogy e telet oly nehezen
birta Scotty kihúzni , minek azonban megvolt az a jó oldala, hogy többet
vissza nem vágyott. Az egyenetlenség azonban 1820 márcziusában akkora
lett köztök, hogy főkormányszéki határozat lett eredménye. Ugyanis az egy-
mást váltogató eléadások sorát Rhédey úgy változtatta meg 1820 márcziusá-
ban, hogy tekintettel a német társaság rossz helyzetére és ápr. 27- én tervezett
eltávozására, ápr. 3 -án kezdve a németek kapjanak 19 játéknapot s a
magyarok csak 5 -öt. E határozat a város főbírája elé kerülvén , ez úgy
módosította, hogy a játékok ápr. 21 -ig folyjanak felváltva s az azutáni 9
nap legyen csak a németeké . Scotty e határozat ellen a főkormányszékhez
folyamodván, most már a tanács fentartani kívánta a váltogató előadások
sorát változtatás nélkül, a mint ebben deczemberben a két társaság meg-
egyezett s maga is márcz . 28 -án fölterjesztette az ügyet a főkormányszék-
hez , mely márcz . 29-én mind a két határozat megváltoztatásával elren-
delte, hogy míg a magyar társaság már kihirdetett 12 eléadásból álló
legutóbbi bérlete lejár, melyből három darabot eddig elé is adtak, a játékok
váltakozó rendje megtartassék, azontúl Rhédeynek megadja a jogot, hogy
színházát annak adja, kinek tetszik vagy akár zárassa be. Ámde e határozat
Scottyra épen nem volt előnyös . Ekkor a színházi bizottsághoz fordult,
még pedig nagyon alázatos hangon, hogy ápr. 16-22 -ig és 24-26-ig
engedje neki át e napokat s a bizottság átadta az ápr. 16-22 -iki hetet ,
ha 23 -án a váltogató játékok megint elkezdődnek . 3
Ezt a rendet aztán meg is tartották ; de haragjában Rhédey azt
beszélte, hogy jövőre a magyar társaságnak színházát egyáltalán nem adja
oda pénzért sem. Ennek a hírnek lehet tulajdonítani azt, hogy ápr. 26-án,
midőn Scotty épen a Cortez Ferdinánd cz. darabot adatta elé a főkormányzó
nevenapjára, az I. felvonás után valaki a sugókönyvet ellopta, miből s még
hozzá ily nevezetes napon, óriási lárma keletkezett s az eléadást is félbe-
szakították. Nagy késedelemmel aztán egy négy szereplőből álló kis víg-
játékot kaptak elé s játszodtak el. Egyszerre, nem tudni hogyan , az a

1 7149/819. Orsz. lot.

2 3239 és 3240/820. Orsz. lvt.
3
Jegyzők. II . 76.
 261

hír támadt, hogy a tettes Gillyén Sándor, a magyar társaság sugója volt .
Ezt Rhédey László is állította ; mert némelyek látták, hogy egy kék
kabátos ifjú vitte el a könyvet ; már pedig Gillyén jár mindig kék kabát-
ban . Ekkor P. Horváth Dániel meghagyásából Szentkirályi Mihály, mint
rendőrfőnök, már másnap szigorú vizsgálatot tartott a bűnös kipuhatolására
s a magyar társaság tisztázására . Ez valóban fényesen sikerült. Maga
Scotty nyilatkozatot adott, hogy soha ily gyanút nem táplált, viszont
nyilatkozatot adtak mások is s a vizsgálat részletes eredményét, mely
szerint a tettes ki nem került, Szentkirályi ápr. 29-én a főkormányszékhez
is beadván, ez máj . 5 - én egyszerűen tudásúl vette . Jelentését beadta ápr.
30-án a színházi bizottságnak is, mely úgy ezt , mint Scotty nyilatkozatát
a dolog emlékezetére körlevél alakjában kinyomatta.¹
A nyár folyamán váratlan fordulatot okozott a színészet ügyében
Kolozsvár jun. 26-iki 12000 frt kölcsöne a színház épületének befejezésére .
Ugyanis a kötött szerződés szerint a színháznak nov. 1 -sejére készen kellett
volna lennie s benne az eléadásoknak elkezdődniök. Minthogy pedig e
kölcsön lefizetéséig a színház tényleg a város tulajdonába jutott, váratlanúl
megvalósúlt Kolozsvár régi vágya : színháza lett . Tudni kell, hogy Mária-
Therézia rendeletei értelmében akkoriban a színház és álarczos-bálok joga
a városoké volt. Ezért a mult század végén s ennek elején minden na-
gyobbacska város törekedett színjátszó- és táncztermet építeni , rendesen
egy nagy termet mindkettő részére s a kettő bérlete rendesen 1500 frt
hasznot hajtott nagyobb városokban . Ezért építtette Kolozsvár is 1806-ra a
redouteot. Eddig itt a városnak színjátszó helye nem levén , nem korlátoz-
hatta az eléadásokat, csak az engedély megadásának joga volt övé , melyet,
mint láttuk, egy s más feltételhez kötött. Most azonban, hogy színháza
lett, melynek építtethetésére amúgy is jogát állandóan fentartotta : midőn
1320. augusztusában Scotty engedélyért folyamodott, hogy nov. I -én a
Rhédey- színházban eléadásait újra megkezdhesse, szept . 1 -én azt a feleletet
adta, hogy mert nov. 1 -én megnyílik az ő színháza is, tekintettel a mul-
takra és közóhajra, illő bér mellett megengedi, hogy eléadásait ott tartsa
felváltva, mint elébb, a magyar társaság eléadásaival.2
Ekkor mind Rhédey László , mind Scotty jogorvoslatért a főkormány-
székhez folyamodtak 1820. szept . 2 -án . Folyamodásuk tartalma ugyanaz .
Eléadják t. i., hogy ők áprilisban oly időben léptek szerződésre, midőn a
nemz. színház építéséről szó még nem volt, 3 továbbá e téli időszakra mind-
ketten sokat költöttek s a már megkötött szerződéstől el nem állhatnak ;

¹ 4562/820. Orsz. lvt. Jegyzők. II . 87.

22870/1820 . Jegyzők. Vár. lot.
3 Ez nem felel meg a valóságnak ; mert a színház építésének folytatását ápr. 3- án
batározta el a bizottság.
 262

nov. elsejére pedig úgy sem lesz készen a nemz . színház . A főkormányszék
az ügyet áttevén szept . 4 - én a tanácshoz, ez még e hó 16-án mellékelvén
másolatban a 12000 frtról kötött szerződését a színház épületéről , kimerítő
válaszban védte jogait a színháztartásra nézve, kifejtvén, hogy a város jo-
gáról oly szerződés, minő Scottyé és Rhédeyé magától értetődőleg semmis
s annál rosszabb néven veszi Scotty folyamodását, mert hiszen a játszás
alkalmát s módját nem vette tőle el, sőt érdeme felett a magyar j . társa-
sággal egy categoriába « tette. Erre a főkormányszék szept . 18 -án a Rhédey-
Scotty szerződését semmisnek nyilatkoztatta ; azonban megengedte, hogy
mind Scotty, mind a magyarok, ha a nemzeti színház nov. 1 - én meg nem
nyílik, a Rhédey színházában felváltva játszhassanak, a tanácscsal való
előleges megegyezés szerint. De a föltételt sem Rhédey, sem Scotty nem
fogadván el, 1820. őszén a német társaság nem jelent meg s Rhédey
színházát többé nem használhatta, noha a nemzeti színház csakugyan nem
készült el. De természetesen magyar eléadások sem voltak, bárha a szí-
nészek legnagyobb része már 1820. deczemberére visszatért.
A bizottság működéséből még egy dolgot kell megemlítenünk. Az
1820. elején kiküldött intéző bizottság, mig a színház építése minden
gondját igénybe nem vette , sűrű gyűlésein nem csupán folyóügyekkel ,
hanem az eléadott darabokban a színészek játékának bírálatával is beha-
tóan foglalkozott. Ezek voltak hazánkban az első szakszerű színbírálatok.
Azon darabokat, melyek ily bírálat alapjaiúl szolgáltak, föntebb már emlí-
tettük s ránk nézve igen tanúlságosak volnának, ha a színlapokat ismerve,
részletesebben összevethetnők a bírált színészt és szerepét . Igy inkább ál-
talánosságokról lehet csak szó . A Genua és boszúban kivált Székelynét,
Moor Károly-ban id . Székelyt (Ferencz) és Pergöt (Károly) emeli ki a
bírálat. Pergőnek csupán igen modern öltözetét rójja meg e sokat jelentő
szókkal : » Erdély is csak az elfelejthetetlen Garrickhez hasonlónak [ mint
Anglia engedte meg, hogy frakkban jelenjék meg ] nézheti el ilyetén hiános-
ságát. Az Indusok Angliában és Stuart Mária eléadásáról a részletes bi-
rálatok épen a miatt válnak kevéssé tanúlságosokká, mert nem tudjuk
kikre vonatkoznak. Általában az látszik, hogy Pergő, Székelyné és Simény
Borbára voltak az intéző bizottság és közönség kedveltjei. Kezdetben a
bírálatokat örömmel fogadták a színészek, utóbb azonban a jegyzőkönyv
panaszkodik, hogy kevés figyelembe veszik őket ; pedig czéljok csak az ,
hogy a játszótársaság » becsülétét és díszét « neveljék. Ezért kiterjednek
még a színlapok fogalmazásának bírálatára is, melyekre nézve lehetetlen

1 8520 és 8521/1820. Orsz. lot.

8520/820 és 8953/820. Orsz, lot.
3 Jegyzők. II. 17.
 263

meg nem jegyezni, hogy előleges javítás mindenesetre czélravezetőbb volt

volna. A bírálatok ápr. 9-én megszünnek a jegyzőkönyvben s máj . elején
a tagok Maros -Vásárhelyre mentek a nyári időszakra . Ekkor mindnyájokat
új szerződés aláírására hívta fel az intéző bizottság, mely szerint a társa-
ság meg nem oszolhatik, őszre vagy télire visszatér s a ruhákért és elvitt
könyvekért id . Székely József áll jót s Magyarországra csak úgy mehetnek
ki, ha Székely is megy vagy saját jótállása mellett adja át valakinek a
rábízott szerelvényeket . A társúlatnak legalább egy része Czelesztin alatt
csakugyan kiment már máj . 2 -ik felében Szathmárra, hol aug. 31 -ikéről
Czelesztinnek egy búcsúbeszédét ismerjük ; ¹ onnan Ungvárra is elment,
mig a többiek hihetően M. -Vásárhelyt nyaraltak .

¹ Magy. Kurir. 1820. II. 178 .

 IX . FEJEZET .

Az első magyar nemzeti színház befejezése és

megnyitása.

A színházépület befejezése elhatároztatik. -- Kérelem a főkormányszékhez 12 ezer forint

kölcsön engedélyezéséért. -- Előirányzat az épület befejezésére. Szerződés a várossal
12 ezer frt kölcsönröl -- Az építés. -- Díszletek lehozatala. -- Az összes kiadások. -
Az építés drágaságának oka. A színház ekko.i képe. - A többkiadás fedezése . Az
örökös páholyok. - A többi páholyok kiosztása. Az igazgatás módja Személyzet
szerződtetése . Berendezkedés . Színházi szabályzat . A színház megnyitása .

Gr. Rhédey László 1820. tavaszán, a két társaság eltávozta után ,

mivel Pergő és Székely által megbántva, az intéző bizottságtól megsértve
érezte magát, azt mondta, hogy ha Pergő és Székely maradnak directorok,
színházát nekik ki nem adja, s nem adja oda az intéző bizottságnak sem .
Minthogy pedig a bizottság többi tagjai nem vállalkoztak a Rhédey szín-
házának kibérlésére, fölhivásukra b. Kemény 1820. ápr. 3 -ra a félben
maradt színházépület befejezése tárgyában általános bizottsági ülést tartott.
Ekkor Baranyai József, mint a főkormányszéktől a törvényhatóságokhoz a
színházi adó ügyében kirendelt biztos, azt jelentette, hogy még csak kevés
megyét vehetett számba ; de csupán Hunyad- és A.- Fejérm. -ben 5000 rfrt
régi értékben van még fölszedetlenül. Ezen fölbátorodván a bizottság, el-
határozta, hogy mivel a künn levő összegek 1820-ban úgy sem szedhetők
fel , kölcsön kér 10000 frtot a fölkelési pénztárból, ha kell, kamatfizetés
mellett is . Azonban Kemény már ápr. 26-án jelentvén , hogy e kölcsön
nem kapható meg , a bizottság azt kérte, hogy a színházépületre és telkére
vehessen fel 12 ezer frt kölcsönt s mig ezt az ország lefizetné, a kölcsön-
adó használja a színházat. Ezt a főkormányszék 1820. máj . 15-én meg-
engedte s meghagyta b. Kemény Ignácznak, hogy az épületet személyes
felügyelete alatt mielébb fejeztesse be, a kész s még félben levő részek
terveit, költségvetését s az eddigi összes számadásokat házilag megvizs-
gáltatván , julius végéig terjeszsze a főkormányszék elé.¹

1 Jk. 67, 103-104. Szính. lvt. 25/8 ' 0. 4553/820 . Orsz. lvt.
 265

A bizottság e kölcsönért jun . 2-án Kolozsvárhoz fordúlt, az építészeti

hivatalt költségvetés készítésére hívta fel s ellenőrűl Kovács Ferencz mér-
nököt kérvén meg, ő jul . 6-ra föösszegekben a következő szükségleteket
sorolta fel : 1. Kőműves munka 1530 rfrt 08 kr. 2. Anyag ( 15.000 tégla,
960 véka mész , 460 szekér porond) 899 rfrt 48 kr. 3. Földmunka 114
rfrt. 4. Kőfaragó munka 217 rfrt. 5. Ácsmunka 832 rfrt 15 kr. 6. Faanyag
1189 rfrt 30 kr. 7. Asztalos munka és anyag 3866 rfrt 30 kr. 8. Lakatos
munka 1477 rfrt. 9. Üveges és fazakas munka 368 rfrt. 10. Két öntött vas-
kemencze 200 rfrt . 11. Előre nem látható kiadások 330 rfrt . Összesen 11023
rfrt 11 kr. Mindez a színház 38 ablakának berakásával kevesebbe kerülne
424 rfrt 57 krral s ezzel a szükséglet 10598 rforint 14 krra száll le.
Jul. 8-án Szentkirályi Mihály jelentvén , hogy Kolozsvár városa jun .
9-10- iki ülésén a kölcsönt megszavazta, ő és P. Horváth Dániel, mint
fölkért építő biztosok, e napon megkötötték az alkut is az egyes mesterekkel.¹
» Az én, mint akkori királybíró - írja Szentkirályi e kölcsönről és
Ágoston István főbiró, édes hazánkhoz és szeretett nemzetünkhöz viselte-
tett buzgó szeretetünkből eredett és lelkesített foganatos és fáradhatatlan
közbevetésünkre, ámbár a nemes polgári közönségnek a város malmának
és Fehér-ló nevű vendégfogadójának megépítésére kívántató és egyéb sok
költségei miatt a rendes erogatiok (kiadások) megtétele mellett, kiadni való
pénze nem vala, kieszközlöttük azt, hogy a nemes városi közönség maga
kölcsön felvett pénzéből nemzetéhez és hazájához vonszó hazafiúi szeretetének
megbizonyítása tekintetéből egész készséggel, mint a mely hazájának intézetei
elősegéllésében soha hívségében megszűnő nem vala, junius 9 - én és 10- én
tartott gyűléseiben a ... kért 12000 rfrtoknak kölcsön adását elvégezte . « 2
A kölcsönszerződést jun . 26- án irták alá. Lényege az, hogy a város
mindaddig, mig az országgyűlés ki nem váltja , a játékszín telkét, épületét
minden rajta levő egyéb építményekkel birtokába veszi és használja ; de
» a nemes városi polgári esküdt közönség nem kivánván a theatralis elő-
adásokkal, actorok szerzésével és azoknak igazgatásokkal bibelődni, a theatri
jussal együtt, mely egyedül a nemes város publicumát illeti, a mint ezen

1 Jk. 110. , 112. 25 és 27/820. Szính. lvt. U. ők megbízattak a tudakozódással a

színház kifestéséről, gépek és díszletek áráról. A részletes alkú adatait 1. 158/8 27. sz . a.
u. ott. Összegci, melyek eltérők a költségvetés és számadás adataitól, a következők :
köműves munka 1465 frt, anyagokra 505 frt 24 kr. , földmunka 180 , kőfaragó munka 217
frt, ácsmunka 1150 frt 56 kr. , faanyag 966 frt. E munkákat Alföldi Antal tehát 4464 frt
20 kron vállalta fel. Asztalos munka 2960 frt 22 kr., lakatos munka 1212 frt 52 kr., a
szinpad ácsmunkája 317 fit, asztalos munkája 311 frt, esztergályos munka 78 frt 57 kr.,
festő munka 550 frt, díszletek fölrakása 100 frt. 1820. május 8-iki s utóbbi alkúk.
* Szentkirályi leírása a Jk. 274 lapjához . › Maga kölcsön felvett pénzéből, « azt teszi,
hogy a város e 12 czer frtot elébb g. Rhédey Ádámtól, azután Babb János g . k. püspök-
től vette kölcsön 《 119/823 . Szính, lvl. Utóbb is számos helyen említve a kölcsön vétel .
 266

játszószín fundamentuma megvetése alkalmatosságával solemnis protestatiója

mellett magának a nemes publicum ebbéli jussát fenhagyta, melyet ezuttal
solemniter magának fenn is tartani kíván, mindezeknek tehát, valamint az
építésnek is folytatását a theatralis biztosságra bizván mindaddig, mig
ezeknek igazgatását és administratióját által venni kivánná nemes közön-
ségünk, melyet ez iránti szándékának megjelentése mellett a mlgs. biztos-
ság resignálni tartozik, által is adja . « Kiköti azonban a város, hogy mig
a színház kezelését maga nem veszi kezébe , a 12000 frttól évi 6 % -ot fizet
neki a bizottság, mint kezelő s kötelezi magát a következő pontokra : 1 .
A színjátszás jogát semminemű jövedelmek reményében vagy más okokból
mások által nem gyakoroltatja . 2. A színjátszókat a város fenhatósága alól
ki nem vonja. 3. A mint a törvényhatóságoktól a még fel nem szedett
segély begyül, azt ez összeg törlesztésében beadja a város pénztárába s
ekkor a még fenmaradt kölcsönösszegtől fizeti a 6 % -ot. 4. Ha a város a
színházat át akarja venni, noha rá nem kényszeríthető, leltár mellett bár-
mikor teheti ; de csak az országgyűlés által megszabott czélra fordítja s a
bizottságot tovább is a kezelésben meghagyja . 5. A kamatot évenként két
részben a bizottságnak egy, a városon is birtokos tagja pontosan befizeti,
a ki erről kezességet is vállal ; ha pedig az országgyűlés a 12 ezer frtot
lefizeti, a város ezt tartozik elfogadni s mindent leltár mellett visszaadni .
6. A bizottság köteles 1820. okt. végéig az épületet befejeztetni s a játé-
kokat elkezdetni. Aláírták a bizottság nevében b. Kemény Ignácz, P. Hor-
váth Dániel, gr. Bánffy Dénes és Szentkirályi Mihály ; a színház birtokba
vételére a tanács jul . 14-én kiküldte Szentkirályi Mihályt és Topler György
>fő oratort, kiket az akkori törvényes szokás szerint a telekbe bevezettek
Streicher Mihály és Gyergyai László tanácsosok s nekik a telken mindent
általadván, » abban a nemes várost minden ellentmondás nélkül beigtatták
és a pénznek letételéig birtokába adták. «1
Ezt az összeget, egy pár más adománynyal 13800 frtban, Ágoston
István, Kolozsvár föbírája kezelte s így vehette kezdetét az építkezés ,
mely ez idő óta lázasan folyt . Közben a bizottság fölkérte Bécsben gróf
Nemes Ádámot és Székely Mihály udvari tanácsost a díszletek kialkuvására
s Székelynek 1200 frt előleget küldött fel, ki a szükséges díszletekre nézve
okt. 2 -án megalkudott az udvari színház díszletfestőjével ; de ez a beállott
rövid napok miatt csak novemb. végire készülhetvén el velök, a színház
megnyitása kivált e miatt 1820-ról elmaradt. Azt írta tehát okt. 4 -én Székely ,
hogy csak decz. közepére küldjön külön szekeret a bizottság, mely 20 láb hosszú

¹ Szh. lut. 20-1820 . k . II . 114-122 . A kamat pontos fizetésére P. Horváth Dá-

niel adott kötelezvényt .
2 T. i . Kenderessy Mihály adott még 100 , g . Rhédey Ádám 200 s gr. Teleki József
és László testvérek egy régibb igéretök szerint 1500 frtot.
 267

ládákat le bírjon hozni s így jan . elejére Kolozsvárt lehetnek a díszletek.¹

Azonban az gyorsan kiviláglott, hogy a 13800 forint nem lesz elég. A
11023 forint II kr. költségvetésbe a színpad berendezése, kötelek, dísz-
letek, a színház kifestése, a gépekhez szükséges eszközök, pléhes munka
nem voltak beleszámítva . De P. Horváth és Szentkirályi erélye és áldo-
zatai legyőzték a nehézségek egy részét . Midőn pedig többet nem adhat-
tak, akkor Szentkirályi rábeszélte a mesterembereket, hogy csak dolgozzanak
tovább, egyelőre hitelben ; pénzöket meg fogják kapni. Valóban e két férfiú eré-
lyének és buzgalmának köszönhető, hogy a színház csakugyan megnyilhatott .
Megjövén Székely Mihály tudósítása , hogy a díszletek elkészültek és
hogy küldje fel a bizottság értök a szekeret s az utolsó kialkudt részletet,
minthogy a 13800 frt már elfogyott s Szentkirályin kivül a bizottság tagjai
távol voltak : ő b . Jósika János közbenjárásával s fölkelési pénztárból ka-
pott 1000 frt kölcsönt, 2 hogy a díszleteket kiválthassa. Igy indította aztán
nov. 27-én Bécsbe Csiki István szekerest, ki vállalkozott, hogy 500 frtért
decz . 20-ra lehozza őket . Vele mentek a saját költségükön Székely József
és Göde István színészek is, kik közül Székelyt megbízta Szentkirályi a
díszletek átvételére s felügyeletére . A szekeres Pesten még két szekér gyapjút
is fölvállalván, némi késedelemmel ért 14 lóval Bécsbe, hol a szekerek
kinyújtása végett 5 napot időzvén , decz. 10-én indúlhattak vissza s sze-
rencsésen leértek Budára . Ekkor azonban meglágyúlván az idő , megindúlt
a jégzajlás s e miatt 17 napot kellett Budán időzniök . Ekkor Székely csó-
nakon átszállítván egy szekeret és 6 lovat a Dunán , előre indúlt s elver-
gödött külön előfogatokkal Kis-Ujszállásig, honnan sietve írt pénzért, kü-
lönben elakad ; így is Szolnokon már eladta 50 rfrton a fuvaros egyik lovát,
hogy éhen ne veszszenek . Ekkor P. Horváth Dániel 300 frtot adván köl-
csön, br. Kemény elküldte Székely elébe Tordai Sámuelt, a vármegye lovas
legényét s ellátta ajánló levelekkel a vármegyékhez , hogy az előfogatokban
akadály ne legyen ; 3 de ő már Feketetónál találkozott a szekerekkel s jan .
31 -re Kolozsvárra értek. Utközben Székely a maga zsebéből 335 forint 44
krt, a bizottság újabb 40 frtot adott ki s így a lehozatal 875 frt 44 krba került.

1 Fkv. 123. I. Székely levelei. Szh lot. 33/820.

2 11216/820 . Orsz. lut.
› Szentkirályi id. beadv. és k. II . 137 , 140, 167. V. ö . a Csiki Szabó Istvánnal
kötött szerződést nov. 25-ről. 158/820 . Szh. lvt. A Székely elébe küldött 400 frtból 100- at
Kenderessy adott páholya végleges megváltása árában . k . II . 139 .
Meg kell itt említni, hogy a bizottság Székely kiadásait nem akarta megtérítni s
perre utasította a szekeressel, ki viszont Székelyt perelte be, őt okolván, hogy 17 napot
kellett Budán töltenie. A tanács azonban azt ítélvén, hogy a 17 napi budai időzés oka a
rossz idő volt, 1821 szept 24-én a bizottság Székely követelését 272 frt 44 krban kifizette
s megküldte Karczag városának is a 32 frtot, melyet Székely útközben kölcsön vett. V. ö .
e hosszasan folyt, de mellékes körülményről Jk. II . 159–61, 175 , 307 , 308. 91/821 . Szính.
lvt. 2986, 3307/821 . Vár, lvt.
 268

Ezek szerint 1820/21 -ben a színház befejezése 19342 frt 04 krba ke-
rült, melyből kömíves és ács munkára ment 6686 forint 43 kr. , asztalos
munkára 3783 frt, lakatos munkára 1490 frt 28 kr. , 12 mázsa vasra 260
frt, a gépezet ács- és asztalos munkájára 837 frt 22 kr., esztergályosnak
78 frt 57 kr., festőnek 550 frt, pléhesnek 222 frt 40 kr., fazakasnak 106
frt, köfaragónak 72 frt, kötélverőnek 679 frt 48 kr., üvegesnek 208 frt
48 kr., díszletekre és csillárra 3410 frt, ezek lehozatalára 500 frt, felállí-
tásukra 100 frt, a páholyok könyöklöire 210 frt 23 kr. , a főkormányzó
páholyára 105 frt 55 kr. , a vármegye lovas legényének 40 frt. Mivel pedig
az összes bevétel 14650 frt volt, fizetetlen maradt 4692 rfrt 04 kr.¹
Önkénytelenül támad itt az a kérdés, hogy miként kerülhetett a színház
berendezése oly sokba ? Erre a feleletet a pénzérték folytonos hanyatlása adja
meg. Ugyanis, noha az 1811 -iki rendelet, mely a pénzértéket ¹ -ére szál-
lította le, azt igérte, hogy az új váltóérték az arany és ezüst értékével
ugyanegy lesz, ez nem bizonyúlt igaznak. A váltó frt értéke épen oly ke-
véssé tartotta magát, mint az előbbi devalválódott papirpénz . Állandóságot
nem adott nekik az 1815 -iki béke sem, úgy hogy az aranyértékhez képest
1818-21 -ig majdnem állandóan két és félszer kevesebbet, azaz egy arany
frt 21 váltó frtot ért. Ez az érték utóbb annyira megállapodott, hogy
még az 50-60 -as években is a nép mint egységet használta a vfrtot 40
kr. értékben . Hozzá kell ehhez tenni, hogy midőn 1818-ban a bécsi bank
létesült és u . n. bankjegyeket bocsátott ki az aranynyal és ezüsttel egyenlő
értékben, ezek is rövid idő alatt értékcsökkenést szenvedtek s így az összes
pénzforgalom ingadozóvá levén , a föntebbi okokból Erdélyben, a hol csak
váltóértékben történt a számolás, rendkivüli drágaság állott elé . Ha e
szempontból tekintjük a dolgot, az előbbi összeg épen nem sok .
A színház eredeti tervrajza elkallódott ; de Nagy Lázár leírása, a jegyző-
könyvek adatai, de legkivált az 1823. decz. 22 -iki részletes felvételi jegyző-
könyv tiszta képét adják, hogy a kész színház akkor milyen volt. E szerint.
telke minden oldalról szabadon állt ; mert a szomszédos főkormányszéki és
ref. egyház telkeitől is keskeny sikátorok választották el, melyek közül a
keleti elzárva ma is megvan, a nyugati oldalon levő pedig utczává szélesült
ki . E két sikátorba akkor ajtók nyiltak, a keleti oldalon egy egyes faajtó

1 158/827 . Szh. lvt. U. ott részletes adatok . Megjegyzendő, hogy ekkor Szamos-
Ujvár is megadta a még 1805 jun . 6-án igért 1000 frtot, mely a díszletekre kért 1000 frt
megtérítésére ment a felkelési pénztárba. Sz . -Ujvár 500 frtot 1820. , 500 frtot 1821 -iki jöve-
delmeiből adott meg 1822 aug. 19-re . Ez hosszas és bő levelezés és átíratok tárgya volt.
V. ö. Jk . II 180. 303 , 307 , 310 l . 9884/820 , 3985 , 2242, 7976 , 9755/821 és 5679 , 8560/822 .
Orsz. lvt.
2 E hiv. felvételt akkor tették meg Kolozs-m . tisztei, midőn Hollakytól átvévén ,
Nagy Lázárnak adták át a színházat . Ez alapon vette át a főúri részvénytárs . is 1824 okt.
30 án. Kelt 1824. jan. 28. 120/824 . Szinh. lvt.
 269

a nyugatin egy kettős tölgyfa-ajtó . A Farkas -utczából bemenetül szolgált

középen egy kettős tölgyfa-, két oldalt két egyszerű fenyőfa-ajtó kő ajtó-
felekkel. Ezek az előtérbe vezettek . Innen kétfelé tölgyfalépcső vitt fel az
emeletre, mint ma ; a földszintre három megfelelő fenyőfa-ajtó vezetett, kö-
zülök a közbelső szintén szárnyas. A farkas-utczai homlokrészen, mint ma
is, volt három szoba egymás felett, szemközt átjáró ajtókkal , zöldmázos
kályhákkal. A legfelsőben lakott a szabó, az alsóban a házmester, a köz-
belső könyvtár, részben ruhatár és zenekari próbaszoba, utóbb női öltöző
is volt egy ideig. A homlokzaton volt három ablaksor , ezekből 4 félablak
az I., 5 nagy ablak a II. emeleten, melyek a II . és III . emeleti szobákat és
lépcsőket, a III . emeleten volt 5 kerek ablak, melyek az itt levő szobát és
lépcsőket világították meg. Legfelül megint volt 2 ablak, melyek a karzatra
nyiltak. Az I. és II . emeleti páholyok megett jobbról és balról 2—2 (össze-
sen 4) , a színpadra 4—4 ablak volt. A színháztelek be volt kerítve, a
keleti oldalon sasfákkal készült deszkakerítéssel , nyugaton kőfallal , a Király-
utcza felől egy készületlen házfallal , rajta nagy kapuval. Az épület még
mindig vakolatlanúl állt, a homlokzatot kivéve . Elől a mai törpébb bejáró ,
hátúl az öltözők, nyugati oldalon a törpébb melléképület hiányzottak ; az
első öltözők a színpad alatt voltak, utóbb 1824-ben az épület hátulsó ré-
szén deszkaöltözőket építtettek, melyek állandó panasz tárgyai voltak, mig
magoktól majdnem összedőltek. Belépve a földszintre, ezt keresztben egy
csíkos kanavászszal bevont, párnázott deszkarekeszték két részre osztotta,
u . m . zártszékek és első helyek terére s amazokhoz ajtó vitt be. A 80 zárt-
széket megannyi lánczocska választotta el s lakat zárta le, melynek kulcsát
a bérlő magánál tarthatta . Az I-ső helyen volt 200 ülésre 24 hosszabb és
8 rövidebb pad ; ide szintén ajtó nyilt. A zenekart a leírthoz hasonló rekesz-
ték választotta el a nézőtérről ; de ez könyöklővel is el volt látva. Ebben
9 padon, 9 hangjegytartónál 19 zenész fért el .
A három páholysorban volt 50 páholy, kivülről kékre festve, benn
1
testszín anginnal borított töltött könyöklővel és többnyire legalább padok-
kal butorozva. A kormányzói páholy külön 105 frt 55 krba került s két
szobor is díszítette , melyeket Nagy Sámuel tanár ajándékozott. A karzaton
volt oldalt három sor, középen négy sor, összesen 20 pad, gerendákból. A
zenekar fölött egy czímer-jelvény állt, melyen Erdély czímeréből a sas a
vármegyéket, a nap és hold a székelyeket jelölte ; mert a színház építé-
sében csak e két nemzet vett részt . A színpadra a földszintről és I. eme-
letről be lehett menni a nézőtér felől is . Mélysége tett 7 ölet, erős deszkával
kipadolva, melyekben 3 sorban 6 ajtó nyílt le, 3 sülyesztővel s 3 lépcsővel .
Az oldalszínfalak kerekeken mozogtak, a függönyöket egész magasságukban

¹ Az angin és szalag 101 frt 45 krba került, munkáját a nyerges czéh ingyen csi-
nálta meg.
 270

lehetett fölhúzni s leeresztésük kezdetben kösúlyokkal történt ; azonban

egyik egyszer leszakadván, a lehúzást is kötelekkel eszközölték. Az elő-
függönyök, melyek a felvonásokat s a játék végét jelezték, ugyanazok vol-
tak, mint a maiak. Ezeken kivül volt három szobát (díszterem, parasztszoba,
lovagterem) , egy kertet, egy utczát és egy börtönt ábrázoló függöny 40
oldalfallal, I suffitával, melyek javítva maig is megvannak. A többi sze-
relvényeket, csekély kivétellel, utóbb az egyes bérlők csináltatták, főleg
Nagy Lázár és a főúri részvénytársaság. Ezek a díszcsillárral együtt 3410
forintba kerültek.¹ A színházat, habár tökéletlenül, két nagy vaskályhával
fütni is lehetett. Világítására olajlámpák és gyertyák szolgáltak. A föld-
szintet a 12 lámpás , kékre festett, ezüst díszű csillár világította ; de ren-

des játékon csak 6 lámpa égett . Kilencz olajlámpa égett a folyósókon ; a

zenekarban minden zenész előtt egy gyertya állt ; a színpadot lánczon
leereszthető és felhúzható tartóléczeken három sor gyertya világította meg
hat-hat gyertyával, ugyanennyi égett a függöny-padláson is . Nagyon fényes
eléadáson, mint a megnyitáskor, a lámpákon kivül 200 gyertya égett, ren-
desen 140 vagy 120, olykor csak 100. Eléadások előtt a színház bejára-
tánál két nagy szögletes olajlámpát gyújtottak meg.
Ilyen volt az 1821 márczius elejére kevés kivétellel elkészült színház.
Belefért Nagy Lázár számítása szerint : a páholyokba kb . 400, a földszintre
az ülőhelyekre 180, állóhelyekre 2-300, a karzaton ülőhelyre 300 , állva
200 személy. Kényelmesen láthattak benne Soo-an ; ha ünnepi vagy név-
napi eléadáson gyúrva volt, 1200-1400 néző is elfért, de ilyenkor » soknak
helye sincs a nézhetésre és a nagy meleg elkábítja az embert . << Általában
a lehető kényelemmel volt berendezve s ebben a Schikaneder bécsi szín-
háza, mely akkor fényességéről híres volt, szolgált mintáúl. Hiányzottak
azonban jó öltöző szobák s a kapus lakása ; ezeknek csak alapja volt kész
a színház északi végén .
Említettük már, hogy a bizottság a mesterembereknek 4692 frt 04
krral adós maradt s e miatt főleg Szentkirályinak nem csekély zaklatáso-
kat kellett kiállania. Ekkor az ő előterjesztésére az 1821 febr. 1 -i bizott-
sági ülés a többlet-munkákat az építő hivatal kiküldöttei, Kovács Ferencz
adjunctus és Gaiszer Antal provinc. geometra által máj . 14-én hitelesíttette
ugyan, de máj . 18-iki ülésén kifizetésökről nem intézkedett. Most Szent-
királyi 1821 jun . 15 - én a színház 1820—21 -iki építtetésének egész történe-
téről egy emlékiratot adott be, melyet a bizottság a jegyzőkönyvhöz mel-
lékelt s bemutatván a már ismertetett számadását, jelentette, hogy báró

1 Jk . II. 196. A Székely számadása szerint 2900 frt volt a 8 függöny, 40 oldalfal
és 11 suffita, 232 frt 12 kr. a csillár, a többi a lehozatalra kapcsolatos kiadásokra, 100 frt
paszománt a ment föl. 158/827 . Szh. lvt.
271,821 . Szính lot
 271

Kemény Ignácz elnök megbízásából jun . 14 - én folyamodott a főkormány-

székhez, hogy a hiányzó összeget, ha másként nem lehetne, kamatfizetés
mellett is utalja ki a tartományi pénztárból ; mert a mesteremberek néme-
lyike, pénzének meg nem kapása miatt, maga is végrehajtást szenvedett.¹
Fedezetül felajánlta a bizottság az 1811 -iki adóból még künn levő köve-
telést. Ugyanis a főkormányszék a király meghagyásából 1819 jan . 19-én
elrendelvén , hogy Baranyai József tisztázza az 1811 -iki országgyűlés által
a fölkelési alap , a kórházak, a színház építése és hadi segély czímén kirótt
2
nemesi hozzájárúlás számadásait, ő ennek az 1822 decz. 27-ig tartott terhes
munkának neki is fogott s mivel a bizottság már 1820 október 28 -án kérte
a kimutatásokat, részletenként is átküldte őket. Ezekből kitűnt, hogy Hu-
nyadm . hátraléka régi értékben 3760 frt 55 kr., Fogaras széké 1480 frt
35 , Háromszéké 983 frt 46 2/3, Csíkszéké 297 frt 934 , összesen 6522 frt
27 kr. ( 1304 frt 29 kr. váltóértékben). Továbbá Abrudbánya hátraléka
167 frt. 42 kr., Erzsébetvárosé 300 frt, Doboka-megyéé 298 frt 171 , kr,
Torda-m .- é 30 kr. , Közép- Szolnok-megyéé 42 frt 11 kr, Felső- Fejéré
7 frt 58 kr, Kraszna-m . -é 124 frt 7½ kr, Küküllő-m . - é 54 frt 41 kr ,
Alsó-Fejér-- m .- é 620 frt 412 kr, Belső- Szolnokban 18 1/4 kr . Ezek
beszédését végrehajtás útján is a főkormányszék elrendelvén , csakugyan
gyűltek is s ezekből némi legsürgetőbb adósságokat ki lehetett fizetni ; de
a főkormányszék 1821 jul . 9 - én csak azt engedte meg, hogy újabb kölcsönt
a várostól vegyen föl a bizottság ; maga pénzt nem adott. Ekkor a bizottság
aug. 1 -én beadta első folyamodását a városhoz, mellékelvén a főkormányszék
engedélyét ; azonban Szentkirályi Mihály, közben tudakozódván a pótköl-
csönről, azt a feleletet kapta, hogy a város csak úgy hajlandó rá, ha a

1 Szh. lvt. 71/821 . Jegyzők. II . 275 .

• Orsz. lut. 10943/818 . 4465/819 . Utóbbi, mely az önálló városokra is kiterjeszti ez
intézkedést, 1819 ápr. 29.-én kelt.
37/821 . Orsz. lut. (Szính. Iv. 1821. 75. sz . ) . V. ö . Csík- székről 9570/820. Orsz. lvt.
Háromszékről 9541,820 . Fogaras - vidékről 108/821 , 5679 és 7208/822. Orsz. lvt.
♦ Szính, lot. 76–77 , 84-90 / 821 . V. ö . Abrudbányáról 523 és 4936/1821 . Orsz.
lvt. (febr. 5., jun. 20.). Erzsébetvárosa megfizetett 100 frtot 1821 szept. 17. 9284,821 . A
másik 200 frt megfizetéséről 1. 10042/822 . nov . 7. Erzsébetvárosról még l . 151/821 . A főkor-
mányszék a 300 frt lefizetését 3 év alatt rendelte el. Torda-m. -rőll . 8690/821 , Belső-Szolnok-
ról 8691/821 , Közép- Szolnokról 3907/822 , Felső-Fejérről 3905/822 . Orsz. lut. és Jk.
II. 345. Kraszna-m .-ről 7342/822 Orsz. lvt. 123/823 . 124/823 . Szh. lot. Alsó-Fehérm.-ről
5852/824. Orsz. lot Küküllő-m .-ről 7357/822 . Orsz. lut. Udvarhelyszék a tartozott 301
forint 37 kron felül 123 27 krt szedett fel és adott be, mely az 1822 jan . 22-iki számba-
vételnél kitűnvén, a szék ez összeget nem kivánta vissza, miről a főkormánysz. elismerő
levelet adott. 3906/822 . Teljesen befizetve találtatott az 1811 -ben kirótt összeg Maros-
széken, 488/823 ; Kővárvidékén (353 frt 5624 kr. ) 486/823 . Utóbb 1822 decz . 13 - án
Baranyai felszólítására ígért M.- Vásárhely is 300 frtot, melyet a főkorm. sz . engedélyével
befizetett 1823 ápr. 30-án . 487 és 5039/823 . Orsz. lvt.
 272

bizottság egyik tagja, ki városi birtokos, külön is jótáll a kamatokért, s

minthogy erre, a színházépületet elég biztosítéknak tartván , vállalkozni
egyik sem akart, a kölcsön iránt kevés volt a remény. A város aug. 29-iki
válaszában (2945. sz . a . ) e kívánatát fentartván, a szept. 4-iki bizottsági
ülés kiküldte alkudozás végett gr. Bánffy Dénest és P. Horváth Dánielt ;
más részről pedig szept . 14- én kelt fölterjesztésében kifejtvén a főkormány-
széknek, hogy e kölcsön megnyerését nem remélheti, megint kérte ez ösz-
szeg kiutalását. Csakugyan jól sejtett. Kiküldöttei megjelentek szept. 7-én
a városi gyűlésen, de a tanács azon ürügy alatt, hogy a gyűlés kevés
tagból áll s úgy sem hozhat határozatot : nem bocsátotta be őket . A kikül-
döttek jelentésére aztán Szentkirályi új és bőven kifejtett kérelmet fogal
mazott ugyan a városhoz , mely tisztázva szept. 9-ről megmaradt a szính.
levéltárban, de hogy el is küldetett volna, nincs nyoma.
A főkormányszék 1822 jan . 17-iki válaszában maga is elégnek tart-
ván a színház lekötését az újabb kölcsönért, megint utasította a bizottságot
a várostól a pótkölcsön felvételére ; azonban az újabb kísérleteknek sem
lett sikere s 1822 jun . 2 -án megint csak a főkormányszékhez fordúlt a
bízottság, hogy a fölkelési pénztárból utaljon ki a begyülendő adó terhére
5000 frtot. Végre e kérelemnek sikere lett, a főkormányszék 1822 jun .
1
4-én 4000 frt előleget adván , a mesteremberek megkapták pénzöket . ¹
Ekkor 1823 jun . 15- én Szentkirályi beadván a számadásokat, a bizottság
fölterjesztette a főkormányszékhez, hogy úgy e 4000 frtról, mint a Nagy
Lázár által még 1811 / 14-ben kezelt pénzekről s az 1820-ban kölcsönzött
12 ezer frtról, valamint egyéb bevételekről szóló számadásokat a maga
részéről is vizsgáltassa meg és hagyja jóvá. Ugyane napról a főkormány-
szék megsürgette a törvényhatóságoknál még mindig künn levő összegeket.
A színház befejezésre jutván , nem kis feladat várt megoldásra, a
páholyok kiosztása . A bizottság e végre 1821 január 21 -én külön ülést
tartott s 18 felső, 17 közép- és 15 alsó-, együtt 50 páholyt kiosztott ; de
január 25 -én megint elővette a kérdést, s br. Kemény Ignácz előterjeszté-
sére új névsort állapított meg ; végre febr. 1 -én új tárgyalás után örökös
páholyt a következő nagyobb áldozatokat hozott » uraknak és asszonyok-
nak adott : 1. br. Jósika Miklós . 2. P. Horváth Károly. 3. gr. Kendeffi
Ádám. 4. P. Horváth Dániel . 5. br. Bánffy László . 6. gr. Rhédey Ádám.

1 Orsz. lut. 6037/821 , 5679 , 6037/822 . Jk . II . 287 , 298-302 , 324 , 331 , 350. Szh.
kot. 79, 82/821 , 96/822 , 112/823 . Ennek kell tulajdonítani, hogy 1822 elején kivánta a
főkormányszék a számvevőségtől a kimutatást, hogy a színházra a megyéktől még mi vár-
ható be ; t. i. erre akarta alapítani a kölcsön megadását. Azonban a számvevőség választ
még ápr. 28-án sem birt adni , Baranyai csak 1822 deczemberre lett kész a munkálatokkal .
5525/822 . Orsz. lvt.
2 8161 , 8162/1823 . Orsz. lot.
 273

7. b. Thoroczkai Józsefné. 8. b . Kemény Ignácz. 9. Kenderessy Mihály.

10. b. Wesselényi Miklósné . 11. Erdély főkormányzója . 12. g. Thoroczkai
Pál . 13. b. Wesselényi Iózsef. 14. g . Teleki László . 15. Cserey Miklós.
16. g. Mikes Jánosné. 17. g . Teleki Józsefné . 18. b . Jósika János . 19. g.
Bánffy György. 20. Kolozsvár főbirája. 21. Baranyai József. 22. Kanyó
Lászlóné. 23. Szentkirályi Mihály. 24. Nagy Lázár. A többi páholy kiosz-
tása azonban febr. 11 -én új módosításokon ment át, midőn egy évre végle-
gesen megállították s elhatározták, hogy a kedvetlenségek elhárítása végett
> egész esztendeig változhatatlanúl megerősíttetik és helyben hagyattatik,
úgy, hogy az esztendő betelése előtt ezek iránt még csak a propositióknak
tétele is megtiltatik <« 1
Nem érdektelen adat a viszonyok rajzához. Kezdetben mindenki
páholyt kivánt ; pedig utóbb ugyancsak nem kellett. E kiosztás szerint
kaptak felső páholyt : 1. g . Bethlen Farkas (bonyhai) . 2. g. Bethlen Farkasné
(bényei) . 3. b. Jósika Miklós . 4. g . Teleki Imréné . 5. b . Naláczi József és g.
Bethlen Ferencz . 6. g . Bethlen Károly. 7. b . Bánffy Susánna (gen . Schar-
lachné) és b. Apor Pál . 8. g . Teleki Józsefné. 9. Kolozsvár főbirája. 10 .
Szentkirályi Mihály. 11. Inczédi László . 12. Lészai Lőrincz . 13. Horváth
Károly. 14. g . Kendeffy Ádám . 15. b . Bánffy János . 16. g . Csáky József.
17. g. Rhédey László . 18. g. Kemény Sámuelné ; középpáholyt : 19. P.
Horváth Dániel. 20. b. Bánffy László . 21. g. Rhédey Ádám. 22. b. Tho-
roczkai Józsefné . 23. b. Kemény Ignácz. 24. Kenderessy Mihály. 25. b . Wes-
selényi Miklósné. 26. g. Thoroczkai Pál. 27. Főkormányzó . 28. b. Wes-
selényi József. 29. Katona Zsigmond. 30. g. Teleki László . 31. Cserey
Miklós. 32. g. Mikes Jánosné . 33. g . Teleki Józsefné (gernyeszegi) . 34. b .
Jósika János. 35. g . Bánffy György ; alsó páholyt : 36. Hollaky Antal . 37 .
Nagy Lázár. 38. Ajtai László és Györfi Mihály. 39. Kolozs-m . tisztsége.
40. Macskási Boldizsárné. 41. Sala Sámuel és Mihály. 42. g . Bethlen
Lajos. 43. Szathmári János és családja 44. Zeyk Lajos és Békésy Zsig-
mond. 45. Pap Sámuel. 46. Szabó Gergely . 47. Baranyai József. 48. Mikó
Antalné. 49. Vay Lászlóné és Kanyó Lászlóné. 50. g. Lázár László . De
e páholyok közül csak az említett 24 volt örökös ; ezek tulajdonosai a
bizottság febr. 21 -iki üléséből páholyaikról kötelező levelet is kaptak, mely
külön megemlíti azt a különös érdemet, melynél fogva örökös páholyhoz
jogot nyertek. A többit csak ideiglenesen adták oda s a végleges elfoglalásig
ezekben is változások történtek, » ad interim « , mint a jegyzőkönyv mondja.³

1 Jk. 1821. II. 126--131 , 135 , 140, 147 , 164.

* Pla febr. 11-iki ülésen » ad interim « (ideiglenesen) kapta a 13 - ik páholyt Biró
József; a 18-ikat g. Bethlen Imre ; a 38- ikat Ajtai László és Szathmári Dániel ; a 33 -ikat
g. Kemény Sámuelné ; a 43-ikat Vay Lászlóné és Kanyóné ; a 46-ikat g. Gyulai Ferenczné ;
a 49-iket Rosnyai István . Ez a névsor azonban némiekben így is eltér a Nagy Lázárétól.
Kézirata 59-62. 18
 274

Á bért az örökös páholytulajdonosok is megfizették ; de ha nem voltak a

városon, átruházhatták jogukat.¹ Kivétel volt Kolozsvár főbirájának és Szent-
királyi Mihálynak páholya, kik a bérletszünetet kivéve , páholyaikat ingyen
használták. Kivált az örökös páholyok e kiosztása azonban azért jellemző,
mert ebből utóbb oly szokás fejlődött ki, hogy a tulajdonosok némelyike
apáról fiúra ragaszkodott páholyához s bírta is a család az újabb időkig,
mig a színház pártolásában a hasonló szokások elenyésztek .
Az igazgatás berendezése szintén nem kis gondot okozott. A bizottság
1821 febr. 1 - én tanácskozott először róla Kenderessy Mihály javaslatai
szerint s febr. 11 -én abban állapodott meg, hogy kiküld egy szűkebb
bizottságot az igazgatásra, P. Horváth Dániel elnöklete alatt, hat censor-
ból : g. Bánffy Dénes, g . Lázár László , b. Naláczi József, g. Csáky József,
P. Horváth Dániel és b. Kemény Miklós ; a színpad vezetőiből : g . Csáky
József és P. Horváth Dániel ; zenekar vezetőjéből : Hollaky Antal ; a jöve
delem felügyelőjéből : Nagy Lázár. Meghagyta, hogy mindenik a maga
teendőjéről készítsen részletes tervet ; a színészekkel lépjen alkúra ; a szín-
ház könyv- és ruhatárát leltároztassa ; fogadjon fel egy gondviselőt, ki a
színház épületében lakván, mindenre felügyeljen . A színészekkel Horváth
alkudozott, ki a febr. 1 -sei határozat szerint ígért az I. osztályúaknak 60 ,
a II. osztályúaknak 40 , a III. osztályúaknak 30 rfrtot ; de a színészek nem
fogadták el s azt óhajtották, hogy a színház bérbe adassék. Ezt úgy lát-
szik Horváth is akarta, s febr. 15 - én tett is javaslatot, hogy kiveszik egy
időszakra ő, b . Naláczi József, g. Gyulai Lajos és b. Wesselényi Miklós.³
Febr. 18-ra a színészek is adtak be folyamodást, hogy mert Horváthtal
úgysem tudtak megalkudni, adja át a bizottság a színházat Sombori Elek-
nek, ki illő fizetést igért ; különben eloszlanak Magyarországra ; de a
bizottság megint elhatározta, hogy a színházat ő fogja kezelni..
Végre Nagy Lázár és Szentkirályi Mihály márcz . 10-én megegyeztek
a tagokkal, s szerződéseiket a bizottság meg is erősítette oly feltétel
mellett, hogy a kik kötelességöket nem fogják teljesíteni, időközben is
elbocsáthatók. E pontot a szerződésbe is bevette . E szerint szerződött :
id. Székely József és felesége egy évre havi 150, a nyári 5 hóra havi 75
váltóforintra (új értékben) ; Jantsó Pál 84 (illetve 40) frtra : Pergő Czelesz-
tin 90 (illetve 45 ) frtra ; Török István, Farkas József, Simonffy György,

1 Fk . II . 163. Megjegyzendő, hogy a febr. 1 -sei ülés ez átruházás helybenhagyását

is a bizottságnak tartotta fenn . U. o . 148 .
2 Fk. II. 157 , 165, 209.
3 U. o. 159.
4 U. 0 182 Kérelmezők : id . Székely József és neje , Pergő Czelesztin , Simonffy
György, Török István, Farkas József, ifj . Székely József, Göde István , Simény Bɔrbára ,
Rácz Sándor, Néb Mária, Kónya Mihály.
 275

Simény Borbára 60 (illetve 30) frtra ; Hajós Jánosné (Koronka Borb .) 50 ,

Göde István, Rácz Sándor, Néb Mária 40, ifj . Székely József, Gillyén
Sándor (sugó) 35 , Székely Zsuzsánna 30 , Keresztes Juliánna, Técsi Mária,
Murrai, Bartha Mózes , Kónya László , Kolozsvári Pál, Fülep Sámuel 24
frtra, a nyári hónapokra félfizetésre, kivéve ha országgyűlés vagy produc-
tionale forum tartatnék . Ez esetben egész fizetésre van igényük. Ha nyáron
kirándulásra mennek, fizetést nem kapnak. Szerződtettek még egy szabót
(Székely József) 12, egy » házi gazdát és világítót « (Bajnovics József) 15 ,
egy jegyeladót (Nagy László) 12 , egy czédulahordót (Borsai Ádám) 20 ,
két jegyszedőt (Szőnyi Pál » logémester és Görög Susanna » billétszedő « )
20, egy karzati jegyszedőt (Szabó József) 6 , négy diszítőt 6 frt, illetve a
nyári hónapokra félfizetéssel (Szalma József, Molnár István, György János,
Fazakas Ferencz .) A » decorátor « Simonffy György volt, ki arra is kötelezte
magát, hogy kellő festék és egyéb anyag mellett az új díszleteket is el-
készíti. A személyzet havi fizetése tett 1050 rfrtot. Ezekhez járúlt egy kar-
mester, Grosz Péter, 64 rfrt fizetéssel, 12 magyar és német zenész , kik
kaptak esténként 22, egy próbáért II frtot, a mi havonként 450 rftra
ment. A dologi kiadások közül a nagy gordon gondozása került havonként
15 krba, olaj , gyertya 160 frtba, nyomdaköltség az első hóban 138, utóbb
60-70 frtba, katonák őrtállása 28 frtba . E terv szerint a havi kiadást
1800 rfrtra lehetett tenni azon költségeken kivül, melyeket a díszletek,
ruhatár s egyéb szerelvények szaporítása megkívánt. A személyzetből volt
három rendező, u . m . id . Székely József, ki a ruhatárt, Pergő Czelesztin ,
ki a könyvtárt is gondozta és Jantsó Pál, a ki a fegyelemre, jó rendre s
a játékok helyes menetére ügyelt. A helyárakat a bizottság márcz . 9 - én
így szabta meg : egy bérletre ( 12 játék) közép páholy 20, alsó vagy felső
páholy 16 , zártszék 4 és I hely 3 frt. Egy estére zártszék 36, I hely 24,
karzat 15 kr. Bérletszünetre közép páholy 4 , alsó és felső páholy 3 frt,
a többi helyár ugyanaz ; fölemelt helyáraknál közép páholy 6 , alsó és felső
páholy 5 , zártszék 1 frt, I hely 40, karzat 20 kr. Katonajegy I helyre 12
kr, bérletre 2 frt.³

1 Szính. lvt. 45/821 . Jk . II 189. A szerződések némelyike egy évre, többje csak
1821 decz. végéig szól . Egy márcz. 16-iki határozat szerint, ha a pénztárban pénz nem
volna , a fizetések teljes megkapásáról a bizottság nem felel. Fk . II . 234. Teljesség kedvé-
ért megjegyzendó még, hogy Pergőnek, Székelynek, Székelynének évenként volt 1-1
egész , Simény Eorbárának, Farkas Józsefnek, Simonffy Györgynek egy - egy fél és Török
Istvánnak 2 jutalomjátéka. ( » Einnahme « -ja) .
A könyvnyomtatóval (Török István ) az volt a szerződés, hogy a 4r . színlapokat
esténként 3 frt 30, a féliveseket 7 s az egész íveseket 12 frtba számítja 300 példányban .
Szh. lot. 45/821.
3 Fk . II. 187, 193.
18*
 276

Ezekhez járúlt egy teljes színházi szabályzat, melyet Szentkirályi

Mihály készített s a márcz. 14-iki ülés fogadta el. Teljesen különbözik a
Wesselényiétől s három részből áll : 1. A nemzeti játszó társaság constitu-
tiója. 2. A regisseurök kötelességek. 3. Censorok és igazgatók instructiója. E
szerint a bizottság a fővezetést mindenben, egész a büntetések kiosztásáig,
magának, illetve az igazgató bizottságnak tartotta fenn, mely fontosabb
esetekben a nagy bizottságot hívta össze . Az igazgatósági utasitásból, mely
márcz. 16-án fogadtatott el, az I. rész a censorokra, II-ik a színpad igaz-
gatóira, III-ik a zenekar vezetőjére, IV-ik a pénztárnokra vonatkozik s
mindenik nagyon részletes. A censorok hivatása volt a bérletre kijelölt 12
játékot előre megvizsgálni, az elő nem adható helyeket törölni, újakkal
helyettesíteni, az esetleges helytelen szereposztást megjavítani s általában
arra hatni, hogy » a játszó szín valósággal a nyelv pallérozása műhelyének
méltán neveztethessék . « Ezért feladatuk a » constitutio « megtartása, a bün-
tetések kiszabása, a tagokkal szerződésök megtartatása , a bizottságnak való
előleges bejelentés mellett (kivéve a sürgős eseteket) új darabok, díszletek,
öltözetek stb. beszerzése, jutalomjátékok kiadása s mindennemű költség
utalványozása.¹ A színpad igazgatóinak feladata az egyes eléadásokra
ügyelni, a díszletmestert ellenőrizni, a díszleteket megcsináltatni s az úja-
kat leltároztatni, az olvasó és rendes próbákat megtartatni, a játszók és
rendezők helyes eljárására, játékára felügyelni. A zenekar-felügyelő feladata
a köz- és játékokhoz tartozó zene gondos előkészületét ellenőrizni. A per-
ceptor feladata a rendes és rendkivűli bevételek kezelése és utalvány mel-
leti kiadása . Rendes bevételek a bérletből, rendkivüliek a napi jegyekböl
erednek. Ez utóbbiak kezelése körülbelől a ma is szokásos módon történt,
egész a nyomtatott naplóig, melyet naponként a jegyadó s az ellenőr-
színész (sorrendben az idősb actorok egyike) aláírtak. Ugyanide be kellett
írni a bérlet-összeget is, hogy a bevétel a hó végén világosan kitűnjék .
A kiadások szintén vagy rendesek, mint a Kolozsvárnak fizetendő évi
720 frt kamat, a rendes személyi és dologi kiadások ; vagy rendkivüliek,
mint az építésre, javításra s új beszerzésre szánt összegek. Mindezekről
pénztárnaplót kellett vezetni két oldallal, külön a bevételekről és kiadásokról
s az eredményről havonként jelentést kellett tenni a bizottságnak .
A rendezők teendőit a szabályzat különösen 4 pontban adja : a) ki-
választják előre egy hóra az eléadandó darabokat tekintettel a jövedelemre
s a közönség ízlésére ; b) a szerepeket előre egy hóra kiosztván, megerő-
sítés végett az igazgató bizottságnak beadják ; c) megszabják a szerep-
osztáskor az öltözékeket, szükséges apró szerelvényeket is s ezt az illető

1 Ha a nagy bizottság elnöke nem volna jelen s nagyobb rendelés el nem halaszt-
ható, bármely régibb tag is elnökölhetett. (Jk. II. 24.)
 277

tagnak kiadják írásban ; d) a játszókat példaadással és utasítással oktatják.

E mellett utasítás van adva mind három rendezőnek külön feladatáról ,
melyekből kiemelendő, hogy az erre készült nyomtatványra Pergő, mint
könyvtárnok, tartozott eléadásonként kiírni a szükséges díszleteket, requi-
situmokat s ezt mindannyiszor a darabhoz csatolva megőrizni a darab
ismétlésekor tanúlságúl. Székely külön feladata volt a színészek tisztaságára
és csinosságára, a színház takarítására s a ruhatárra, Jantsóé a próbák
megtartására s a színészek magaviseletére ügyelni. A három rendező egy-
más közt szótöbbséggel határoz ; együttesen teszik a följelentéseket is , kivéve
azon rendetlenségeket, melyeket kiki a maga körében tapasztalt. Maga a
constitutio 4 részből áll. Az I. szól a színjátszóról általában, II-ik a szín-
játszók, III-ik a sugó, IV-ik a díszítő mester kötelességeiről . Általában a
szokott s a dolog természetéből folyó dolgokat foglalja pontokba ; közülök
legrészletesebb a 2-ik, 24 pontból s általában azt jegyezzük meg , hogy a
fizetésekhez képest a büntetések nagyon szigorúak ; világosan mutatják azt
a rendre törekvést, mely a bizottság fő czélja volt. A tagok közé fölvételre
nézve csak a helyes magyar beszéd , jó olvasás, írás és alkalmas termet
van kikötve . A szabályzat e részeit a tagok előtt felolvasták.
Így készült el a bizottság a színház megnyitására, melyre elkérte a
maros-vásárhelyi ruhatárt is, melyet Székely József 1819 ápr . 5 - én úgy is
Kolozsvárra hozott, megígérvén egyszersmind , hogy ha a színészek nyáron
Vásárhelyre mennek, a kolozsvári ruhatár átvitelét szintén meg fogja
engedni.'
Elérkezett végre a sok év óta várt nap , 1821. márcz. 12 -ike, melyen
az első magyar nemzeti színház ragyogó fénynyel s Erdély összes elő-
kelői jelenlétében megnyílt s benne az első eléadást azon főúri műkedve-
lök tartották, kik évek óta magyar, német és franczia darabokat játszodtak
előkelő szalonokban . Az eléadást egy verses Előszó nyitotta meg, melyet P.
Horváth Dániel írt és szavalt el ; utána a » Kolozsvári muzsikai egyesület <<
növendékei adták elé > A nemzet innepe az erdélyi magyar játékszín kinyi-
tásakor cz . éneket, melynek szövegét és dallamát Szentkirályi Zsigmond
(Mihály fia) írta s a bizottság febr. 1 - sején eléadásra elfogadta . Ezt követte
Körner Zrinyi-jénék eléadása a Horváth próza -fordításában (Kolozsv. 1819. )
s azért adták épen ezt a darabot, mert először is P. Horváth fordította, a
ki Zrinyit játszodta ; másodszor azért, mert 1819-ben gr. Bánffy György
nevenapja alkalmával kétszer egymás után eljátszodták, midőn » hazánk
nagyjai csaknem mind jelen « voltak. Az eléadáson Szolimánt a főkormányzó

1 Szính. lot. 50, 51/821 . k . II . 199–234 .

* Jk. II . 286. Az átvett ruhák jegyzéke 74 pontban Szính. lvt. 43/821 . Egy jó
részöket gr. Lázár László és gr. Teleki Józsefné ajándékozták ( 52 821 )
* Jk. II. 154. Közli az egészet.
 278

veje (Gr. Csáky József), Zrinyi nejét leánya (gr. Csákyné) játszodták s a
többi szerepek is többnyire előkelők kezében voltak, mint Achmet : ifjú
gr. Bethlen Pál , Ibrahim : b . Bornemisza József, Ali Portuk : b. Bánffy
Miklós, Musztafa : Barcsay Gergely, Lévi : Lészai Lajos, Zrinyi leánya ;
b. Inczédi Mária, Alapi : gr . Rhédey János, Paputrovics : g. Teleki János,
Ujlaki : id. g. Bethlen Pál, Juranics : g. Bethlen János. Egy pár kisebb
szerepet adtak : Ménasági, Iszlai, Deáky Sámuel, Incze, Végheli . A rendes
társulat másnap, márcz . 13-án Szentjobi Szabó László Mátyás király-ával
kezdte meg eléadásait.²
Így oldotta meg Erdély lelkes közönsége az első magyar állandó
színházzal a hazai színészet ügyét akkor, midőn Pesten az egymást fel-
váltó, ideig-óráig ott időző társúlatok állandó anyagi bukással, noha oly-
kor szép erkölcsi sikerrel tartottak évenként nehány előadást , hogy újra
tovább bujdokoljanak s midőn ott még mindig azt az elméleti kérdést
feszegették, hogy » kell-e a magyarnak theatrom ? « És ha az ausztriai ház
politikája Erdélyben nem tartja szükségesnek a politikai és nemzeti mozgal-
mak gátlását, sőt elnyomását ; ha az 1811 -iki országgyűlés után a leg-
közelebbi nem várat 1834-ig magára, midőn az élőkre állított kérdések
már más irányba terelték a közfigyelmet s az országgyűlés váratlan be-
zárását okozták ; röviden , ha Erdély rendelkezhetett volna saját sorsáról :
a színeszet állandósítása itt már a 20- as évek elején megtörtént volna .
Nem hagyható azonban említés nélkül, hogy az egykorú magyar lapokban
ugyan hiában keresnénk csak egy sort is a kolozsv. színház megnyitásáról .
A Szép Literaturai Ajándék ugyan hirdetgette borítékán, hogy egyik fő
czélja » tudósításokat adni a magyar színjátszó társaságok hollétéről, álla-
potjáról, eléadásairól « ; de ez évekről benne csak egy sort is hiában keresne
az olvasó a kolozsvári legfontosabb törekvésekről . Csupán a Magyar Kurir
közlött róla 1821 decz . 25 és 28-án egy elkésett tudósítást, adván áttekin-
tésben a kolozsvári színészet és színház építésének egész történetét. "

1 Az Előszó s a Szentkirályi éneke, viszont a színlap kiadva : Emléklapok a ko-

lozsv. orsz. nemz, szính. megnyitásának félszázados örömünnepére. 1871. 5-8 1. V. ö .
Könyves Máté : Játéksz. Koszoru. 107-113 .
Némely adat szerint márcz. 11 -én volt a megnyitás. Ez nem áll ; de valónak lát-
szik az, hogy a megnyitás eleinte valóban márcz 11 -re volt tervezve. Márcz. 12 -t mond
a színlap, a szính . jegyzők . s Szentkirályi jelentése . Igaz, hogy egy általunk látott színlap
Mátyás király eléadását 12-re mondja ; de ez csak onnan van, mert ez oly példány volt ,
melyen kijavítni az előre megnyomtatott keletet elmulasztották.
3 Kulcsár Istv. értek. Hasznos mulatságok. 1822. II . 10 sz V. ö . Széplit. Ajánd.
1822. 54, 149. stb .
4 A kolozsvári nemz. játéksz. építésének történetei és annak mostani állapotja.
51-52 sz . Hihetőleg Nagy Lázár tollából.
 X. FEJEZET.

Az erdélyi színészet befolyása a műsorra 1821 - ig .

Fordítások 1792-ig s Bornemisza János eredeti darabja - Az 1790 év hatása . Bartsai,

K. Boér s az Erdélyi játékos gyüjtemény. - K. Boér drámái. Wesselényi drámái. -
Kazinczy fordításai. — Kozma Gergely, Gorové László. - A műsor gyarapodása . - Szín-
darabok összeírása 1803 -ból. A műsor csekély gyarapodása 1803 után. - Döbrentey
pályázati hírdetése 1814 -ben . Pályázók. A bírálat eredménye. A színház nem a
pályaművek valamelyikével nyílik meg.

E fejezetnek czélja megmutatni, hogy a magyar színpadi műsor gya-

rapítására a kolozsvári színészet 1821 -ig minő befolyást gyakorolt ; mert a
mint az 1792 -ben megalapúlt budai színészet, úgy a kolozsvári is kénytelen
volt műsorról gondoskodni, mely természetesen túlnyomóan átdolgozások-
ból vagy fordításokból állt s könnyen elgondolható, hogy míg a színpad
meg nem született, addig ily műsornak czélja sem volt s csak alig történtek
ez irányban műkedvelői vagy irodalmi kísérletek. Egészen czélunk körében
maradva, e kísérletek elseje Teleki Ádám ( 1740-1792 ) Corneille Cidjének
alexandrinekben fordítása (Kolozsvár, 1773), melyet csak szorványosan követ
egy pár, mint b. Wesselényi Zsuzsánnától 1777-ben (b . Bánffy György al-
ezredes neje) Gályarab (ér. j . 5 fv. Fenouillot de Falbaire fr. eredetije után
németből, Kolozsvár. 1785.) , Kovásznai Sándor Két komédiája (Kolozsvár.
1782), Plautustól (Mostellaria) és Terentiustól (Andria), természetesen szín-
padi tekintetek nélkül , b . Bálintitt János Kodrus-a (sz . j . 5 fv. Cronegk-től .
Bécs . 1784.). De különösen kiemelendő, hogy b. Bornemisza János 1777-ben
Estvéli időtöltésé-ben egy eredeti darabot adott ki Szomorú-játék, Igaz hitét
megvető léleknek szabados élete (5 fv. =öt végezés) cz . a., mely a korhoz
képest gyönge stylusa daczára is nincs érdem nélkül . Tartalma, hogy egy
Henley nevű angol ifjút mindenben megelőz Klerdon , ki még abban is
szerencsésebb, hogy a közösen szeretett leány (Amália) szerelmét is elnyeri.
Ezért Henley boszút esküszik s ezt úgy viszi keresztül, hogy Klerdont
 280

összeveszíti jegyesével s ennek bátyjával (Granvill), vallástalan , erkölcstelen

életre csábítja, apját az adósok börtönébe juttatja, hol meghal s őt végül
egy vidéki városba csalja Londonból , hogy annál inkább kezében tarthassa .
Azonban Granvill és huga megmentésére sietnek, mit midőn Henley lát,
a jó és rossz közt állandóan ingadozó Klerdont mézes szavakkal, hamis
levéllel annyira meggyőzi, hogy Granvill az , ki romlására tör, hogy Kler-
don Granvillt párbajra kényszerítvén , a rosszúl védekezőt leszúrja ; de ez
halálos perczeiben meggyőzi ártatlanságáról s Klerdon, ki már úgy is
mindent elvesztett, ledöfi elébb Henleyt, ki fölfedi cseleit és boszúja indo-
kait s azután megöli önmagát is. Tudtunkkal színpadra sohasem került.
Midőn az erdélyi nyelvmívelő-társaság 1790-ben megalapúlóban volt,
mely a színjátszásra is súlyt helyezett, a színdarab-fordítások is gyakrabbiak
lettek. Aranka gyüjteményében az erd. múzeumban találhatók : Az asszonyi
jakobiták szövetkezett társasága Kotzebuetól 1790-ből ; Aranka György egy
fordítási töredéke Shakespeare II. Richard-jából Wieland után (V. k.) még
1785 aug. 9-ről , mely e szerint az első magyar Shakespeare -fordítás ; Spa-
nyolok Mexicoban (sz . j . 4 fv. ), melyet egy spanyol historicus szerint írt
egy erdélyi hazafi 1790/ 91 -ben az országgyűlés alatt Bécsben s 1795 -ben
sajtó alá is rendezte Debreczenben ; de nem jelent meg . Ugyanez alkalom-
ból fordította Aranka az Újmódi gonosztevő-t (ér. j . 5 fv. ) Fenouillot de Fal-
baire-től (Bécs) .¹ Különösen figyelemre méltó Seelmann Károlynak, Gyula-
Fehérvár egyik tanácsosának törekvése, ki az erdélyi szinészet hatása alatt
igyekezett a magyar műsort fordításokkal gyarapítani, mint Vailer és Aloysa
(néző j . 5 fv . ), Fánni és Mandeville (néző j . 5 fv. Kolozsvár és Szeben
1792.), Miniszter (ér. j . 5 fv . Gebler után , Klv. és Szeben , é. n.) , Gr. Essex
(szj. 5 fv. Jones és Banks angol eredetije után Schmidtől, Klv . é . n . ) ,
Álmánzi (szj. 3 fv. írta gr. Traun. Klv. és Szeben 1793.), Hassziai hadi
tiszt Amerikában (vj . 3 fv. U. o . 1793.), Tettetett beteg kisasszony v. A derék
orvos (vj . 3 fv. , Laudestől, u . o. 1795) , Aurelius v. A nagylelkűségnek nemes
tusakodása (szj. 5 fv . , u . o . 1795 ) . Ő egyenesen a színpadi műsort tartotta
szeme előtt, fordításait mind adták s így jogosan mondja, hogy a játék-
színnek darabjait szaporította « . Ezért fordít vigjátékokat is , noha jobban
szereti a komoly müveket. Ide sorozhatók továbbá a nagy-enyedi ifjak
Molière-fordításai, melyek a Próbá-ban ( 1792 ) jelentek meg : Az erőszakos
házasság és A kéntelenségből való orvos, mely utóbbit 1803 -ban Kazinczy
is figyelmére méltatta, midőn a magáét befejezte s még inkább figyelmet
érdemlők úgy, mint az első valódi Molière-fordítások irodalmunkban ; továbbá
a kézíratban maradt Árkádia, fordította Kiss Sámuel, Nina (én. j . 1 fv. ) ,

1 U. az, mint b. Wesselényi Zsuzsánna Gályarab-ja 1785-ből

L Sieb. Quartalschr. VI. 282.
 281

fordította Várhegyi János (1796) s Voltaire Brutus-a ( 1792). A nagy-enyedi

Molière-fordítások mindenesetre megfordúltak a kolozsvári színpadon is ,
míg amazt Simai Kristóf Gyapai Mártonja, emezt Kazinczy fordítása le nem
szorította. Ugyane tájt Kibédy Sámuel Scapin csalárdságait fordította le
szinén Molièretől (Kolozsv. 1793 ) , mely Szolgák csalárdságai czímen elég
soká fentartotta magát a műsoron.¹
A legelsők közé tartoznak, kik a hiányzó drámairodalmat a színház
számára jó formán meg akarják teremteni eredeti és fordított darabokkal ,
K. Boér Sándor és br. Bartsai László . Közülök b. Bartsai ( 1772—1810),
midőn az Erdélyi játékos gyűjteménybe kezdett dolgozni , 20 éves volt ; utóbb
az irodalommal nem foglalkozott. K. Boér Sándor kövesdi birtokos, vele
egykorú volt s a kolozsvári színészet megindulásakor ő is, mint Bartsai,
a guberniumnál szolgált mint tiszteletbeli hivatalnok. Boér már elébb,
1792-ben kiadta Barclay Argenis bölcselmi regényét kivonatos magyar for-
ditásban » nemes magyar nemzetének « ajánlva ; most pedig összeállt Bartsai-
val, hogy az új színészet műsorát eredeti és fordított darabokkal lássa el .
Így indították meg együtt az Erdélyi játékos gyűjtemény-t, bizonyosan a pesti
hasonló vállalat mintájára, melyből 1793 augusztusán kezdve még ez évben
négy kötet jelent meg, I -II . szakaszban, melyekben Bartsaitól van 5
fordítás , Boértól 3 fordítás és 3 eredeti darab . A vállalat ekkor pártfogás
hiánya miatt megszünt.
Természetes, hogy őket is az akkori lelkesedés vezeti a nemzeti nyelv
iránt. Jeligéűl Péczeli szavait veszik : » A magyar nyelv felemelésének s
virágoztatásának kell most minden magyarnak fő czéljának lenni stb. <<
Tervökről a > kedves nemzetünk « -höz intézett előszó tájékoztat . Bátorítja őket
az, hogy öt-hat éve ízlésünk változott s főleg nyelvünk szeretete fölébredt
bennünk ; az iskolában , a közéletben, a színpadon elfoglalta helyét. Aztán
védik a játszó színt, melytől elébb irtóztunk « , » féltették a szülők oda
bocsátani gyermekeiket, ellenzették az öregek az ifiuságtól « . Természetes ,
hogy e védelem főleg a színjáték erkölcsösségének bizonyítékaiból áll. Fel-
hívják tehát a nemességet, hogy a magyar irodalmat és játszó társaságo-
kat gyámolítsa, » olybá nézvén azokat, mint a nyelvet pallérozó, az erkölcset
jobbító, az íz-érzést nemesítő és az időtöltés határait szélesítő tárgyakat «<
és hogy az idegen játékosokat kerülje, mint ezt az angolok tették. Ezért
indítják meg vállalatukat, hogy egyfelől az új játszószín » elfogyhatatlan
munkákkal segíttessék, másfelől pedig az olvasást szeretők a könyvek szük
voltát ne panaszolhassák « . Tervök volt, hogy évenként adnak négy szakasz-

' Mindhárom Molière fordítás ismertetése Bayertől : A XVIII-ik évsz. Molière-for-

dításai. Irod. tört közl. V. 1895. 282 stb. 1. Először szól az enyedi fordításról Kazinczy
leveleiben Kozma Gerg.-hez 1802 decz, 1 és 1803 szept első napj . Kozma F. Kozma G.
fletir. 52, 59. Kaz. lev. II . 514 .
 282

ban két-két, összesen nyolcz kötetet, szakaszonként 6, évenként 24 eredeti

és fordított darabbal, 6 német frt előfizetési áron . És noha » az első elő-
fizetés megesék, de oly kicsiny számmal, a milyent csak gondolni lehet ,
mégis kiadják s az 1793 második felére eső két szakasz így jelent meg 11
darabbal. Megjegyzik, hogy a bécsi színpadok legkedveltebb darabjait adják ;
bennök » nem a szókra, hanem a dologra vigyáznak « , vagyis hogy a játékra
könnyükké, olvasásra kellemesekké tegyék.
Bartsai öt fordítása : Fayel, avagy az irtózatos szeretet, szj . 5 fv. ; ¹
A gyermeki szeretetnek ereje, érzj . 5 fv.; A jártas-költes vőlegény, vj . 1 fv .;
A tolvajok szj. 5 fv . (Schiller) ; Az óra járásához alkalmaztatott ember
(Hippel) vj . 2 fv. Boér fordításai : A formentérai remete, érzj . 2 fv . , Kotzebue
után szabadon, az erdélyi játszószínhez alkalmazva, t. i . elhagyta a tömeg-
jeleneteket és látványosságokat ; Ki légyen ő ? vj . 3 fv . ( Schröder ut. sza-
badon) ; Elfridé, vagyis a szépség áldozattyai , szj . 3 fv . , szabadon németből
Bertuchtól . Eredeti darabjai : Negyedik László, nemz . szj . 3 fv.; Az óbester,
vagyis a hívség jutalma, érzj . 5 fv.; A nemes jóltévő, érzj . 1 fv.
E fordítások többje, valamint az egész gyűjtemény viszonya a pesti-
hez részletesen meg volt már vizsgálva, valamint eléggé ismert az akkori
fordítások természete s e helyen rájok nem térhetünk ki . Nehány, különben
öket lényegesen jellemző vonás, hogy Boér általában inkább ragaszkodik
az eredeti szöveghez , mint Bartsai ; de nyelvezete nehézkesebb . Bartsai
akkori szokás szerint a neveket legtöbbször megmagyarosítja, mintha itthon
játszanék a darab . Egyébként mindketten meglehetős szabadon dolgoznak,
egy-egy részt elhagynak, az egyes mondásokat változtatják, egyszerűsítik,
a jeleneteket a díszletekhez szabják, a felvonásokat összevonják, mint a
Formenterai remetében 3-ról 2-re, vagy ajánlják az összevonást, mint Fayel-
ben 5 -ről 3 -ra. Egyébként ők is igazolják azt az általános tételt, hogy kiváló
költők vagy műfordítók műveit kivéve , egészben véve a színpad nyelve
mindég alatta áll kora legjobb irodalmi nyelvének .
Boér eredeti művei
közül A nemes jóltévő a leggyöngébb ; egy kis alkalmi mű ez, melyet a gu-
berniumi ifjak játszottak el gr . Bánffy György főkormányzó neje, gr. Palm
Józéfa nevenapján 1793 márcz. 19-én s többet színre nem is került . Sze-
replők voltak Boér, Bartsai, Fikker Ferencz, Kászoni Dénes, Horváth József
és Ágoston. Nem lehetetlen, hogy magva megtörtént esemény. Negyedik
László tárgyát Bonfinius és Pálma Kár. Ferencz latin történeti műveiböl

¹ Eredetijét írta d'Arnaud (François Thomas Marie de Baculard), németre förd. Schmid
Christ Heinr. Leipz. 1771. Wien 1775. V. ö . Heinrich G. Fayel. Egyet. Phil. Közl, 1890. 319 .
2 Egyet. Phil. Közl. 1890. 209-215 . NB. Bertuch e darabját Dugonics az ő ismert
módja szerint Kún László cz. a. és rá alkalmazva magyarosította. Utóbb a meséjét meg-
változtatva Arany László is feldolgozta Elfrida cz. elbeszélésében Kolozsvári 1805 decz.
28-iki eléadása színlapját Bayer közölte. Egyet. Phil. Közl, 1890. 373 .
 283

vette, megtoldva saját találmányával . Noha a darab gyönge és elnagyolt,

meg kell róla jegyeznünk annyit, hogy történelmi háttere való és komoly
s mint ilyen jóval felette áll pl. Dugonicsnak. Ez az első színpadra került
magyar tört. tragoedia, eléadták 1793 márcz . 3 -án ; mig a korábbi Mátyás
király Szentjóbitól csak 1793 jul. 3 -án került először színre Budán . Általá-
ban is az eredeti darabok közül csak a Bessenyei Philosophus-a (1792 jul . 4.)
és Endrődytől Az arany pereczek (1792 aug . 16. Dugonics regénye után )
előzték meg a színen . Legjobb eredeti darabját, Az óbester-t, Marmontel
Laurette cz. elbeszélése alapján a Báróczy Sándor fordításából (Leonorka)
írta, legtöbbször szószerinti felhasználásával.¹
Nem foglalkozhatunk itt bővebben Boér drámáival ; de meg kell még
említenünk, hogy noha nyomtatásban nem adott is ki több művet, nagyon
sok kézíratban maradt színdarabot irt, s a magyar történelmi dráma ma-
radt kedvencz műfaja . Részint előbbi műveivel egyidejűleg, részint azután ,
egyrészről az éledő színészet, másrészről hazafi lelkesedésének hatása alatt
majdnem rendre vette a magyar történelem minden oly jelenetét, melyet
valamilyes drámai formába önthetett s mindenesetre oly szándékkal , hogy
kiadja, vagy legalább eléadatja őket . Ezt a tervet ápolgatta ő s ezért lett egy
darabig a kolozsvári színtársúlat igazgatója is, alig megalakúlása után ; de
ápolgatta e terveket ispánlaki magányában is, hová Kolozsvárról visszavonúlt
s onnan ajánlatot küldött be 1823 -ban, melyben a színház évi kibérlésére
vállalkozott ; de feltételeit nem fogadták el . Bizonyosan ezen múlt, hogy e
darabjai közül egy sem került színre. 1827-ben aztán egy érdekes Felentés-t
adott ki minden magyarországi érdemes könyvnyomtatókhoz , melyben
felbátorodva azon , hogy most . . . a régiségekben való gyönyörködést lát-
juk uralkodni « , ő, ki 30 év alatt nehány apróságon kivül semmit ki nem
adott eléáll történelmi tárgyú 32 darabjával , mellőzve bizonyosan szintén
nagyszámú fordításait s felajánlja őket ingyen a könyvnyomtatók közül a
legelső jelentkezőnek, csak a szép kiadást kötvén ki . E 32 darab a követ-
kező : 1. IV. Béla kir. v. is a tatárok megverettése, ér. j . 4 f. a Szekér Joachim
historiájából , tört. 1260 tájban . 2. Apor László v. is a két királyok, ér. j .
4 f. Budai historiai lexiconából , tört . 1310 -ben . 3. Mária és Zsigmond v. is
a korona felett való vetélkedés, ér. dr. 4 f. , u . onnan, tört. 1385 tájban . 4.

1 Mindezt bőven 1. K. Boér Sándor drámái 1792 -ból cz értekezésemben. Erd.

Múz.-Egyl, bölcs szakoszt. kiadv . 1790. 369. Weszely Ödön : Marmontel és négy magyar
irő értekezésében ugyanakkor, noha a Laurette mind a négy magyar átdolgozását össze-
vetette, nem vette észre, hogy Boér Báróczyból dolgozott s elismervén, hogy a darab
sok leleménynyel és ügyességgel van írva, Boérban ennyi jártasságot a technikában s a
feldolgozásban ily erős önállóságot nem mer föltenni ; azt hiszi, hogy valamely német
vigj. -íróból dolgozta át . Ez nem áll. Egyet. Phil. Közl. 1890. 484. V. ö , Boérról és az
Erdélyi ját. gyüjt.-ről Bayer : A nemz játéksz, tört. I. 255–77.
 284

Szentgyörgyi Cicilia v. is a bánatból származó öröm , ér. dr . 4 f. Felmer his-

toriájából, tört. 1420 tájban . 5. Gr. Szilágyi Mihály v. is az okos szakács,
ér. j . 5 f. , Budai id . művéből , tört. 1468 tájban. 6. Nádasdi Tamás v. is
a ritka generalis, ér. j . 5 f. u . o . , tört. 1529 tájban . 7. Isabella királyné v. is
a könnyenhivés, ér. dr. 5 f., u . o. , tört. 1551 tájban . 8. Pókainé v. is a fo-
garasi pártütés, vit. ér. dr. 5 f., Bethlen Farkas historiájából , tört. 1575
tájban. 9. Lónyai Albert v. is az igazmondók sorsa, sz . j . 3 f., a Bethlen-
familia hist.-ból, tört. 1594 tájban. 10. Mihály vajda v. is a hitszegés, vit.
ér. dr. 4 f. , u . o . , tört. 1601 tájban . 11. Gr. Homonnai v. is a vérség a
méltósággal, ér. j . 3 f. , u . o . , tört. 1607 tájban . 12. Károlyi Susánna v. is
a végén csattan az ostor, ér. j . 3 f., Lebrecht historiájából , tört . 1613 tájban .
13. Imrefi Klára v. is az ezüst korsó, ér. j . 4 fv., u . o., tört. 1627 tájban .
14. Gr. Bethlen István v. is az üldözött háznép, ér. dr. 4 f. , u . o. , tört 1627
tájban. 15. Gr. Szétsi Mária v. is a murányi vár, vit. ér. j . 4 f. , Gyöngyö-
siből, tört. 1646 tájban. 16. II. Rákóczi György v . is a nagy változások, vit.
ér . dr . 4 f. , Bethlen Miklós önéletíratából, tört . 1660-ban. 17. Bánfi Ágnes
v. is az örményesi paripa, ér. j . 4 f. , Lebrechtből, tört. 1662 tájban. 18. Bartsai
Mihály v. is a szegény képiró, ér. j . 4 f. , Csereiből, tört. 1683 tájban . 19 .
Zaid v. is a veszedelmes titok, szj. 4 f. , veleje Kotzebuetól , tört. 1687-ben .
20. Zrinyi Ilona v. is az eperjesi szerencsétlenek, ér. j . 3 fv ., a német Ma-
gazinból, tört. 1688-ban . 21. Badeni Lajos hg. v. is a feleki erdő, ér. j. 4
f. , Benkő József hist.-jából, tört. 1691. tájban. 22. Eugenius Bécsben v. is a
zentai győzelem, hadi ér. j . 3 f., Csereiből, tört. 1698 tájban. 23. Geréb Antal
v. is a kurucz-háború, ér. j . 3 f. , u . o., tört. 1711 tájban . 24. Gr. Bonné-
val v. is az idegen Konstanczinápolyban, ér. j . 4 f. , Mikes leveleiből, tört.
1730 tájban.
» Ezek a 24 játékok mond Boér ― régen készültek, egymásután
rendre, melyek 8 kötetekre osztva és egybekötve is vagynak. « Azután ké-
szültek a következők : Gr. Bánko v. is a kerítőség bére, szj . 3 f., Bonfinius-
ból, tört . 1213 tájban (Bánk bán-ról .). 26. Gritti Lajos v . is a semmiből lett
nagyságos úr, vit. ér . j . 4 f. , a hist. lexiconból , tört. 1535 tájban. 27. Zom-
bori v. is a belgrádi lakás, ér. j . 4 f. , véve az ifjúság barátjából, tört. 1560
tájban . 28. Jósika István v. is a metszett poharak, szj . 4 f., Bethlen Farkas
hist. -jából, tört. 1598-ban. 29. Bátori Sófia v. is a feleségeladás, ér. j . 3 f. ,
Lebrechtből, tört. 1649 tájban. 30. Köleséri v. is a hasznos kár, ér. j . 4 f. ,
Felmerből, tört . 1717 tájban, 31. A rózsakalap, ér. j . 3 f. , a franczia his-
toriából, tört. 1640 tájban . 32. Kordáj Károlina v. is a bátor leány, szj. 3
f., a franczia revolutióból, tört. 1794-ben.¹

¹ Tud. Gyüjt. 1827. IV. 118–24. Bayer : K. Boér Ş. kiadatl, tört, drámái. Egyet.
Phil. K. 1887. 750.
 285

Ezek Boér darabjai a fordításokon kivül . Van köztük 5 szom . j ., 17

érz. j ., 4 érz. dráma, 4 vit. érz. dr., 1 vit. érz. j . és 1 hadi érz. j ., mely
műfajbeosztás mutatja, hogy ő tehát a Kotzebue-féle irány követője . Czélja
velök az oktatás, nemcsak a mulattatás. Nem gondolt velök szerzői dicső-
ségre ; hanem » falusi magános életének unalmait « akarta elűzni s a szü-
lőknek leányaik számára alkalmas darabokat írni . Kiemeli játékai erkölcsös
irányát, sokoldalú tanulmányát irásuk közben s nem büszkeség nélkül mondja,
hogy bennök újra feltámadnak régi nagyjaink ; pedig ez kell az ifjúságnak,
hogy a jót megszeresse, a rosszat megutálja. Tekintettel volt végre a ki-
sebb játszótársaságokra is ; ezért kevés személyt szerepeltet. E nyilt jelen-
téséből megtudjuk, hogy ekkor Enyeden lakott. Felszólítása válasz nélkűl
maradt, egyetlen darabja sem jelent meg ; kéziratban azonban Sepsi- Szent-
györgyön, az ev. ref. gymn . könyvtárában megvan maig is az I—IV . kötet
5 darabban (a III . k. két részben), a következő darabokkal : István hg. (u.
az, mint Negyedik Béla kir.), Apor László, Mária és Sigmond, Szentgyörgyi
Cecilia, Gr. Szilágyi Mihály, Dósa György v. is a paraszt katonák, Peréni
Gábor v. is a rendkivűl való feleségféltés, Pókainé, Geszti Ferencz v. is az
erkölcstelenség kimenetele, Eugenius Bécsben, Geréb Antal, Gr. Bonnéval, Ná-
dasdi Tamás, Második Szulejmán v. is az új törvény.¹ Ez utóbbi csak a
III. felv. 8 -ik jelenetéig van meg. Ebben a gyűjteményben is találunk pár
-
oly darabot, melyeket a közlött névsor nem említ. Boérnál tehát azt
mondhatni páratlan, vagyis a Szigligetiéhez hasonló tevékenységet ta-
lálunk, mely mindenesetre érdekes és jellemző hatása az erdélyi színészetnek
s korában páratlan . E darabokat szánta az Erdélyi játékos gyűjteménybe,
mely a 4-ik darabnál megakadt. Nem kell azt hinnünk, hogy neki mindez
nem fájt. A Felső-Magyarorsz. Minervá-ban májusban Elég szükség van! cz.
alatt egy költeményt olvasunk tőle, melyben azt mondja, hogy sokan a pénz
szűkén panaszolnak ; pedig sok minden egyéb nélkül is szűkölködünk, mi-
nők az igaz barátok, a jó házasságok, igaz bírák, az érdem, az irók be-
csülése, a nyomató sajtók, a jó termés sat. Ezek közt a könyvnyomtató
sajtókról így ír :
Nem szűkek é itten a nyomtató sajtók ?
Melyben igazítást én is rég ohajtok,
Látván, hogy a munkás elmék ennél fogva
Úgy elfojtódnak, mintha ülnének fogva.
Csak nálam is szinte negyven írás-darab
Hever nyomtatlanúl bézárva mint a rab.
Többnyire nemzeti jeles történetek
Közzűl, nagy munkával játékokká lettek.
E féléknek másutt sok pénz lenne bérek,
De én itt érettek keveset se kérek.

¹ Domján István tr. úr szíves közlése .

 286

Vegának a Spanyol theatrom számára

Készült verseinek, oly nagy volt az ára ;
Hogy a játszók annyi aranyat adtanak,
A mennyit a fontban azok lenyomtanak.
Az én játékimat ingyen megkaphatja
Akárki, a ki jól s szépen kinyomtatja.¹
Boér és Bartsai után főleg id . b. Wesselényi említendő, ki Collintól
Regulus-t fordította le, e mellett Fessler nyomán két eredeti tragoediát is
írt Atilla, a Hunnusok királya s Hyppias és Hypparchus cz. alatt, melyekről
már volt szó. Ugyanő hozzá Babocsai István Debreczenből Mars Venussal
Murány alatt v. Veselényi Ferencz Szécsy Máriával cz . a. érz. vit. játékot
(5 fv.) nyujtott be 1806-ban ; de nem tudjuk, került-e színre ? Babocsainak
még pár fordítása s egy eredeti darabja ismert. Wesselényi különben valóságos
központja lett a színdarab irodalomnak. Kazinczy neki küldte be Themis-
tokles fordítását ; sőt kérte is 1804 decz . 15 -én, hogy művei IV . kötete
kiadásában segítse . Titus-t 1805 -ben küldte el, melyet budai fogságában
azon három hó alatt fordított , midőn még tintához jutott s e darab Kolozs-
várt került színre először 1806 máj.-ban s M.-Vásárhelyt aug. 5-én ünnepi
alkalomra ismételték. De egyéb fordított darabjait is itt adták először
4
vagy tartották a színen , minők Miss Sara Sampson, Galotti Emilia, Barn-
helmi Minna (Lessing), Lanaszsza (Plümicke), Kéntelen házasság, Botcsinálta
doktor (Molière), mely utóbbit 1803 -ban új átdolgozásban személyesen adta
át Kotsinak Debreczenben, továbbá Clavigo, Egmont, Testvérek (Goethe),
Hamlet (Shakespeare- Schröder). - Kozma Gergely ( 1774-1849) szintén a
műsorra gondol, midőn még mint gymn . tanuló Kleist Seneká-ját (szj . 3 f.)
fordítja le s talán társaival elé is adta ; 1797-ben Kotzebue Szerecsenrabok
(szj . 3 f. ) darabját fordította le ; 1798 elején elé is adták s azután sokáig
tartotta magát a színen (megj . Pozsony, 1802 ) s Kazinczy bátorító levelét
is kiérdemelte.5 Cserey Farkas A fekete ember (tréfa 2 f. Klv. 1800) cz .
darabot fordított. Az átdolgozott művek közül Gorové Lászlótól ( 1780–1839)
Fetzid és Hábá (szj . 5 ï. Buda . 1806. ) aratott kiváló sikert. " Midőn Kolozsvárt
1807 jan. 12 - én először adták, a színészek azt beszélték, hogy még ehhez
fogható originalis nem volt a magyar theatromon « ; a főurak pedig biztat-
ták a szerzőt, hogy hasonló darabokat írjon. A Hazai és k. tudósítások
(1807. I. 99. ) az érdekfeszítő cselekvényt, az indúlatok sokféleségét és
rajzát egyaránt dícséri benne. A játszók közül kivált Kotsiné tünt ki, a

1 1827. 1222. Ugyancsak tőle Angy nevezet czikk. Tud. Gyüjt. 1827. III . 54.
2 Kézirata a Zsiboi lvt.-ban.
3 Tört. Lapok 1875 874, 876 Kaz. Lev. III IV. 114, 176.
A pesti társ. 1796-ig csak Barnhelmi Minnát, Lanaszszát, Sztellát hozta színre .
3 Kozma F. Kozma G. élete. 7-10, 52-57.
Bayer. I. 425. is Egy. Phil. Közl. 1887. Ford . Weidmann Pál-tól.
 287

ki > hasonlíthatatlanúl játszotta a kalifa hitvesét « , viszont Kotsi, ki » szokása

szerént jól játszott. Kevéssel ezután írta Gorové Az érdemes kalmárt (ér.
j . 5 fv. Buda, 1807.) ; de már ez színre nem került.
Le kellvén mondani arról, hogy minden fordítót itt is megnevez-
zünk, kik közül Kotsiról volt is már szó, a kötet végén adandó névtár
úgy is közli nevöket ; csak azt említjük meg, hogy maga az erdélyi szín-
házi bízottság és Wesselényi külön is gondoskodni kivántak a műsor foly-
tonos kiegészítéséről két úton : egy részről felszólították a dráma-fordítókat,
hogy műveiket a színház könyvtárába adják be , más részről a karnagy
évenként két kisebb énekes darabot tartozott írni vagy legalább átalakítani.
A fordító az 1803 -ki (III . 24 p.) s minden esetre korábbi szabályok szerint
is kapta az első eléadás jövedelmének 10 % -át s az énekes játéktól vagy
operától a költővel együtt egy negyedét, mely díjat Wesselényi a mű
érdeme szerint növelhetett is. Ebből könnyen elgondolható, hogy ez, a
noha csekély díj, jótékonyan hatott a műsor növekedésére s kivált a szí-
nészek nagy szorgalmat fejtettek ki a fordításban. Megállapítható, hogy már
1799-ben a társúlatnak legalább 145 darabból álló könyvtára volt (V. ö. 109
1. ) olyan művekből , melyek a műsoron szerepeltek. Biztos tudomásunk van
Bayer közléseiből továbbá arról, hogy a pesti műsoron
1790-96- ig kb .
144 darab fordúlt meg, melyek jó részt ugyanazok ; mert a kolozsvári
társúlat átvette őket, részben az onnan lejövő tagok hozták magokkal ; de
számos oly darabot még sem adtak, melyek a pesti műsoron megfordultak
s viszont számos olyat adtak, melyek Pesten nem kerültek színre . Ha
fölteszszük tehát, hogy a pesti műsor darabjai mind megvoltak birtokuk-
ban, így már 1799-ben legalább is 250 darabból állt könyvtáruk ; de
pontos jegyzéke a debreczeni és váradi műsor összevetésén kivűl ( 108—9 1. )
nem adható.
A legelső elég pontos jegyzék a kolozsvári társúlat könyvtáráról
1803-ból való ; egyszerre készült a föntebb ( 117—125 1. ) kinyomatott sza-
bályzattal s ezzel együtt ugyanegy kéz írása . E szerint a könyvtár 330
drbból állt, melyek a következők :
A gyűrű első része, A gyűrű második része, A nem módi szerint
való házasság, A zsidó , A szerető és szerető társ, A szolgálatból kimaradt
katonatisztek, Abellino, Agis, Agyvelő tehetségének jele, Alexina, Alfréd,
Állhatatos szerelem nem marad jutalom nélkül, Almanzi, Alkanczellar,
Álorczások, Arabiai pór, Anyai kép, Arany idő, Arany pereczek, Artaxerxes ,
Árulás és szerelemféltés, Asszonygyűlölő, Asszonyi complot, Asszonyi for-
tély (Paróka), Attila, Attila és Buda, Atya és ítélő bíró egy személyben,
Aurelius, Aurora, Az elhagyatott Didó, Az igaz szeretet erőtetést nem
szenved, Az unokagyermek. Balértelem, Bankóczédula, Bánom, hogy meg-
házasodtam, Benyovszky, Bécsi félénk kadét, Becsületes ambitio, Bolay
 288

Anna (Boleyn ) , Borostyánkoszorú , Boszúból lett haramia, Botlás bűn nél-

kül, Buda , Burgundiai gr. Csak van még hív feleség, Csalárd a szín ,
Cserei Krisztina, Csupa kompliment és szél, Csupa zürzavar, Czid, Csörgő
sapka, Csapó Péter, Csalfa özvegy. Dagobert. Eduárd Skócziában , Égi-
háború, Egymást bosszantók, Elfride, Elkésett vőlegény, Elmés találmányok,
Elszökés , Elszöktetés, Elcserélt utiládák, Embergyűlölés és megbánás ,
Emlékezés, Epigramma, Erasmus, Erászt, Erősen megfeszült húr elpattan,
Erőszak és történet, Erőszakos házasság, Eulalia és Majnau, Eső után ‹
napfény süt , Elváltozott paraszt, Essex, Erneszt. Faluról jött testvérek,
Falusi borbély, Falusi urfi , Farkasok a nyáj között, Farsangoló ifjú , Fanni
és Mandeville, Fayel, Fejedelem mint ember, Fejedelmek nagy lelke ,
Félénk, Fecsegő borbély, Fernando és Eugenia, Fogoly, Formenterai
remete, Fortély és szerelem, Frigyesi Elek. Gálfaludi, Galopádé táncz ,
Galotti Emilia, Gályarab, Garbonczai, Gaszner, Gianetta Montaldi, Gianetta
San Fiorenzo, Gyanus mesterség, Gyapai Márton , Gyermeki szeretet ereje,
Gyermeki szeretet nagy lelket formál, Guiscardi grófok, Gyűlölség és szere-
tet, Gyermekek fenyítéke. Habsburgi Ágnes, Hadi tűz váltsága, Háládatos
fiú, Halotti tor, Hanno, Hármasok, Három egyhasi asszonyszemély, Három
leányok, Hassziai hadi tiszt, Havasi juhászleány, Hazaszeretete, Házi orvos-
ság, Házasulandók, Helytelen szemérmetesség, Hitetö doctorok, Hitető
Mahomed, Horatiusok és Curiatiusok, Horavilág, Hugo Grotius, Hunyadi
László , Házassági élet 25-ik innepe, Házasságszerző . Idegen, Igazság
jutalma, Ignetz de Castro, Igy szereti a magyar jó fejedelmét, Incognito ,
Indusok Angliában, Jnkle és Járikó, Jnvalidus, Iphikrates és Agenor, Itt a
középsor kiadó, Jakobita klub (asszonyi), Jaques Spleen, Jártas-költes võ-
legény, Jószívű fiú , Jószívű mezei gazda, Júlia és Billenau, Juliska, Jutalom
és büntetés, Juczika. Karmeli barát, Karmelia, Katinka, Katonaszerencse ,
Kelepcze, Kéntelenségből való orvos, Két férj felesége, Két Klinsberg , Két
róka, Két szék közt a pad alatt, Kettős gyermek, Két ur szolgája, Kevély
szépség, Kremes, Klotár, Kiki saját háza előtt seperjen, Ki légyen ő ?,
Kincsásók, Kisvárosiak, Klavigo, Klementina, Kodrus, Kollenani Mária,
Kongrio, Kontraktus , Korszikaiak, Kötőtűk, Különös nagybátya, Lanassza,
Lantosok, Láthatatlan itélőszék, La Peyrouse, Levélírók, Lioni ruha, Lin-
dor és Izmene . Magyar ház atyja , Makfalvi Sarolta, Mária, Marianne,
Maria Stuart, Maskara , Második Lajos, Mátyás kir. , Medon , Megboszúlt
feleségrablás, Megesik az efféle, Megfordúlt a koczka, Megkeményedett szív
következései, Meglágyúlt atyai szív, Megnyílt kabinet, Mentzikoff, Meg-
szabadúlás napja, Megfoghatatlan férfiú, Megjátszodtatott vőlegény, Min-
den lépésben botlás, Minden lében kalán, Miniszter, Miss Sara Sampson ,
Mithridates, Módi szeretők, Móricz , Muszka Magyarországon, Mardosó
lelkiismeret . Nagy atyafiság, Nagylelkű özvegy (Salisbury Adalhaid), Nagy-
 289

születésű kapitány, Nagy zürzavar, Nánika, Napkeleti Indiából nyert örök-

ség, Napszámos , Nap szűzei, Nemes gonosztévő, Nemes hazugság, Nevelés
formálja az embert, Norwichi tömlöcztartó . Ó és új világ, Óda, Olivia, Órához
alkalmaztatott ember, Orfeus és Euridike, Oskolai tudós, Othello , Ozmondok .
Önnönáldozat, Örökséglesők, Őszi nap. Pápelli, Parola, Penelope , Pénz-
gyülőlő, Pecsétnyomó, Philosophus , Pikkó hg . , Pyramus és Thisbe, Pogány
keresztyén , Politikus csizmadia, Postakocsisok, Prágai két néne, Praedika-
tum , Prokátor és paraszt, Prometheus , Pruth vize mellett kötött békesség,
Pohár viz. Qui pro quo. Rabensvaldi Kunigunda, Rágalmazók, Rákhel,
Rasztenbergi Adelhaid , Rang és szerelem, Ravasz leány, Regulus , Repres-
salia, Rejtekes íróasztal, Reversalis, Ritka perfolyás, Rolla halála, Rossz
kedv. Sakkfigura, Siketnéma, Siralmas lakodalom, Slenszheim, Szabó és fia,
Szarándokok, Szegény kevély, Szegénység és nemes szív, Selico és Berissza,
Semiramis, Szép Abellina, Szerelem és barátság, Szerelem és becsület, Sze-
relem és szegénység, Szerelem gyermeke, Szerelem megvallása , Szerelem
szigete, Szerencsétlen házasság, Szerecsen rabok, Sóhajtás , Szolgálatbeli
kötelesség, Szoros igazság és kegyelmesség, Smolensk ostroma, Szerencsés
vőlegény. Talált gyermek, Talheim, Tartuffe , Tékozló fiú , Templáriusok,
Természet leánya, Terno, Te s tu , Testvérek ellenkezése, Tettetett beteg
k. a., Themistokles, Tisztségeladás, Tisztségre vágyódók, Titus, Tolvajok,
Tongor, Tornyos Péter, Tündérek, Tüzi lárma . Udvari page, Újesztendei
ajándék, Újholdvasárn . gyermek, Úr és szolga egy személyben . Zászlótartó,
Zrinyi Miklós, Zsák meglelte foltját, Zsófia, Zsugori . Vak és siket, Vallás
győzedelme, Valtron , Vailer és Aloiza, Veksel (Váltóczédula ), Vendégi jus,
Veszedelmes szomszédság, Victorina, Világ hangja, Vizeszüség és barátság,
Vizeszüség és jó szív, Vizeszüség és nagy lélek, Virtus próbaköve.
Azonban ez még nem a teljes műsor. Kapunk ugyan e művek között
nem egyet, melyekről nem tudjuk, hogy valaha eléadták ; ellenben számos
eléadott darab hiányzik. Ezek a következők : Arando és Miranda, Atilla és
Rontó prokátor, Asszonyi kegyelet (Idegen v. névtelen szerető ), Artisták,
Aniska az udvarnál , Br. Articsóka, A kisasszony elszökött, Barnvel, Bivalyfi
Kristóf, Bécsi ruha, Csörgő sapka, Csak lehet még hív feleség, Cziane és
Lysias, Doktor és patikárius, Disputáló deák, Erőszakos orvos, Evander
és Alismene, Etelka szenvedései, Esméretlen atyafi, Egyptomi út, Énekes
betegség, Forgács Balázs, Fenn az ernyő, nincsen kas, Fekete ember,
Giszbachi Matild, Halálfő, Hamlet, Hippias és Hipparchus, Jószívű házasok,
Köleséri (v. Titkos ellenkezés) , Különös tükör, Katwelbéli barát, Királyhoz
való szeretet (talán u . az : Igy szereti a magyar jó fejedelmét ) , Kölcsönzés
passusra, Megtébolyodott ritter, Megfizet a nagy harang, Mindenhez kap-
kodó, Nemes jóltévő , Negyedik László , Nagylelkű herczeg, Napák, Nem módi
szerint való házasság, Nagyravágyódásból esett vétek, Oronokó , Összeháza-
19
 290

sodott testvérek, Postaczug, Papagály, Puszta-sziget, Rendtartó házigazda

(Szorgalmatos házigazda) , Romeo és Júlia, Ravasz asszony, Ravasz szoba-
leány, Rangra vágyódás (talán u . az : mint Tisztségre vágyódók), Stella,
Szerető és szerető társ egy személyben , Szinlelt barátság (Nem mind arany,
a mi fénylik), Szolgák csalárdságai (Scapin csalárdságai, Molière), Szökött
katona, Szerecsen leány, Tankréd, Tettetett beteg (Molière), Új emberi nem,
Vademberekkel való társalgás, Vándorló szabólegény ( Pestre vándorolt szabó-
leg.) E 64 darabbal a műsor 394-re megy.
Ezek mellett még mindig azt találjuk, hogy a pesti 1790—96-iki műsor
143 művéből 1803-ig tudtunkra egyszer sem adták a következő műveket :
Igazházi , Háládatos leány, Pesti vásár, Deákos leány, Merész Károly, Kolduló
deák, Ország András, Polgári szerencse, Süket szerető, Alzir, Magokkal
elhitetett philosophusok, Muszka katona , Becsületes paraszt, Gavallér és dáma ,
Zaida, Bécsi ruha, Lassú víz partot mos, Erőszak és jutalom, Sándor, Vas-
halmi Jerte , Etelka Karjelben, Turi György, Baranyai György gr. , Merope,
Természet és szerelem küszködése, Lauzus és Lidia, Bátori Mária , Toldi
Miklós, Berénd, Vétkesek, Pikszis, Becsületre tett fogadás, Udvarbiró , Két
mostohafiak, Székfalvi Ágnes , Mohácsi veszedelem, Szondy György, Szabolcs ,
Berényi Jolánta . E 38 darabbal együtt, melyeket bátran lehet az erdélyi mü-
sorhoz is hozzászámítni , 1803 -ban a magyar műsoron levő színdarabokat
432-re lehet tenni, a nélkül , hogy a sorozat teljes volna. ¹
Ez a műsor évről-évre bővült, noha pár évig kisebb arányokban . A
színlap gyakran új műnek jelzi a régit . Újak 1804-6-ból : Salavári Jankó,
-uvola, Fogoly, Tengeren való szabadon sétálás (bal-
Hitető doktorok, Varázs f
let), Chinai ünneplés (ballet), Majális falun (ballet), Háládatosság jutalma
(ballet), Boszorkányok táncza a Gellérthegyen (néma j . ) . Nagyobb lett a gya-
rapodás a társúlat megoszlása után 1806-tól ; Pesten 1807-15 -ig részben
új műsor keletkezett, melynek darabjai Kolozsvárra is elkerültek. E válto-
zásokat azonban felsorolni még mindig korai törekvés . Természetesen az
erdélyiek sem maradtak el s Döbrentey Macbeth³ és Bún³ darabokat az er-
délyi társúlatnak fordította le. Láttuk, hogy hasonlót tett P. Horváth Kör-
ner Zrinyi-jével s ugyanő 1813 / 14 -ben meglehetősen gyarapította a kissé
avúlni kezdő könyvtárt. (241. 1. ) . 4*
Mellőzve a további részleteket, Döbrentey az 1813 okt. 6-iki censori

E kimutatás nem lehet egész szabatos ; mert néha u. egy cz. a. 2-3 darab is
szerepel , viszont egy darabnak 2-3 czíme is van s így meglehet, hogy egy darabot 2-
3-szor is, mást egyszer sem számítottunk ; továbbá nem ritkan egy darabot ketten is le-
fordítottak vagy átdolgoztak más-más cz. a.
2-3 Kaz. Lev. VI. 5. Döbrentey lev. Wess .-hez 1818. Zsihói lv. A Bünt clőször
Vásárhelyt 1818 jan . 6 - án adták.
• Közülök Két feledékenyek (vj . 1 f Kotzebue), Faniska (op 3 f.), Moszkani csato
dr. 4 f.) kéziratban Erd. Múz. kot
 291

engedélylyel épen akkor indította meg Kolozsvárt az Erdélyi Múzeum-ot,

midőn mindenki azt hitte, hogy a színház épületének befejezése csupán
rövid idő kérdése lehet. Ifj . b. Wesselényi is azt írta 1814 márcz . 14 -én
az anyjának, hogy » az új magyar theatrum kivülről már készen van s re-
méllik, hogy őszire belől is készen lesz . « 1 Az Erd. Mús. I. füzete 1814
márcz. -ban jelent meg s ebben látott világot az a pályázati felhivás két eredeti
színdarabra, melyek elsejével a színházat akarták megnyitni . Döbrentey a hir-
detést egész értekezésben közölte Eredetiség s jutalomtétel cz. a. Gondolat-
menete az, hogy az emberi lélek vagy teremtő vagy utánzó képességü és mint-
egy az isten rendeléséből egyénenként a vizsgálódás más-más útjain fejti meg
a természet titkait ; de föirányokban vagy az értelem vagy a képzelem útját
követi ; t. i. vagy a tudományokét vagy a poësisét . Itt az irodalomra térvén,
áttekintést ad azon okokról , melyek elmaradottságunkat idézték elé s ki-
emeli műfordító irodalmunkat ; » de eljött az idő, melyben az eredeti dol-
gozáshoz is jobban hozzá kell kezdeni, s többeknek. Egyedül az eredeti
jó munka a nemzetnek tulajdon birtoka, az ád a nyelvnek tekintetet. «
Ennek kapcsán rátér arra, hogy nálunk eredeti művek írására kevés a
hajlam . » Nincs önön erőben való nemes bizakodás , nincs az írói pályára
elegendő elkészülés. « A lyrában vagyunk leggazdagabbak ; drámánk, epo-
szunk alig van, egyéb is kevés . Erre kihirdeti a pályakérdést, mely sze-
rint > itten Kolozsváratt néhány ifjú mágnások társaságba állva, egy eredeti
jó szomorújátéknak írására első jutalmúl 700 forintokat tesznek fel , máso-
diknak pedig 300 forintokat. Az a játék el fog azután játszottatni az új
magyar nagy játék- színben , mely az erdélyi magyar nemességtől ország-
gyűlésén arra felosztatott summa pénznek segítségével, a mint reménység
vagyon, nemsokára elkészül. «
Feltételek : 1. A pályázni kivánók jelentkezzenek szept. végéig Döb-
renteynél, különben az összeg egyéb jutalomra adatik. 2. A tárgy történeti
vagy hősi legyen akár a hazai, akár idegen nemzetek történetéből. 3. A
pályamű idegen kézzel irandó , jeligével és jeligés levélkével látandó el. 4 .
Határidő 1815. szept. vége ; de kivánatra meghosszabbítható . 5. A birálat
irásban fog elkészülni s a jutalmazott művek kinyomatnak. Végül pár lapnyi
lelkesítő utasítás következik a drámai mű természetéről, fűszerezve egy
hosszabb idézettel Wieland Abderitái-ból . A felhivásra 7-en jelentkeztek, 2
kiknek neveit nem ismerjük ugyan ; de hihetően köztük volt Berzsenyi Dá-
niel is ; mert úgy Döbrentey, mint ifj . b. Wesselényi felszólították az akkori
jelesebb magyar költőket a pályázásra s Kölcsey, Berzsenyi is köztük voltak.

1 Zsibói levélt.
I. 142-162 II . 174 .
3 Erre teljes világot vet ifj. br. Wess, levele 1814 márcz 14 -ről anyjához, melyben
czt írja : „ Mi ifjakul itt Kolozsvárt egybetettünk egy summát , mely praemiumul tétetett
19
 292

Innen magyarázható az, hogy utóbbi, ki 1811 -ben még megütközéssel fo-
gadja Szemere Pál merészségét, hogy énekes játékot akar irni ; 1814 decz .
15 - iki levelében már ő kér tanácsot és tárgyat Kazinczytól, mert az er-
délyi theatrum számára « akarna darabot irni s ő csak Kotzebuet ismeri, a
kivel elég alaposan kezdett foglalkozni. Ebből elég bő levelezés fejlődött
ki közte és Kazinczy meg Döbrentey közt , melyekben Kotzebue hibáiról
kérdezősködött s közben bele kezdett Kupa támadása cz. tragoediájába,
melyből 1816 febr.-ra kész volt vagy 50 lap, 11 felvonás, melynek kéz-
irata ránk maradt, az I. felv. 5 első jelenete két kidolgozásban is . A töredék
iránt érdeklődőket Váczy János Berzsenyi Dániel életrajzá-ra utasítván, ¹ s
megemlítvén, hogy Berzsenyi Wesselényi nádorral is tett némi próbát egy
drámafélére, csak azt jegyezzük meg, hogy tehát elég érdeklődést ébresztett
az erdélyi pályadíj ; noha Kölcsey tagadón válaszolt is.
A meghosszabbított határidőre, 1816 szeptemberére 12 pályamű érke-
zett, melyekre a bírálat 1817 julius elejére készült el, de csak 1818 -ban
jelent meg az Erd. Muz. X-dik füzetében hosszú értekezés alakjában dz
első füzetbeli jutalom kihirdetésére beküldött szomorújátékokról cz. alatt. E
nevezetes czikk I. pontjáról (Játékszíneink mostani állapotja) már volt e
lapokon más helyt (253. 1. ) szó . A II . és III . pont (Mint kellene lenni a játék-
színnek és Észrevételek a szomorújáték theoriája körül, nagy érdekű s magyar
nyelven első rendszeres fejtegetések e kérdésről. Bár sok érdekes van e
Döbrenteytől származó értekezésben , mellőznünk kell a fő dolog miatt. A
pályázat eredményére térve, a beküldött 12 művet egy bíráló-bizottság,
hihetőleg a Döbrentey már ismertetett társasága vizsgálta meg, mely előtt
külön felolvastak minden művet. Ez legjobbnak találta Tokody János,
Biharm. szolgabírája, Pártosság tüze, egyébként Ziegler nyomán németböl
átdolgozott darabját. Azonban főkép csak az I. felvonás tetszett. Utána
Bolyai Farkas öt szomorújátéka tetszett leginkább » a sok helyt fellobbanó
genialis tűz miatt ; de több drámai művészetet kívántak volna töle. Ekkor
a bizottság felbontotta Tokody jeligés levelét, s 1817 jul . 8-án azt írta
neki, hogy dolgozza át művét, küldje be s » akkor meglátják, mely jutalomra
találhatják érdemesnek « ; mert a hirdetés nem azt mondta, hogy az aránylag
legjobb okvetetlen jutalmat nyer, hanem csak az, mely magában is becses
lesz ; ilyen pedig, mely a várakozásnak teljesen megfelelt volna, nem akadt .

annak, ki a legjobb magyar eredeti tragoediát fogja készíteni, e végre én most a többiek-
nek is nevekben minden olyasabb magyar írót meg fogok keresni, reméllem, hogy igyeke-
zetünk nem fog füstbe menni . “ Zsibói lvt. V. ö Kölcsey M. Munkái. VIII. 154 .
1 260-86.
2 105-167 . l . T. i . 1815 szept. végéig bejött 10 mű, 3-an haladékot kértek, 1816
végéig kettő be is adta, a 3 - ik csak 1817 -ben jelentette, hogy nem adja be művét ; (z
volt a bírálat késésének oka. U. o . 139.
 293

E műnek egyébként részletes bírálatát adja . Hasonlóan szól még a Bolyai

beadott három darabjáról (Pausanias, Mohamed, Kemény Simon), megje-
gyezvén rólok, hogy szerzőjük őket két mással megtoldva időközben Sze-
benben ( 1817 ) kinyomatta Öt szomorújáték cz. alatt névtelenül (» Irta egy
hazafi « ) ; de már rövidebben bírálja őket. Kiemeli, hogy a beküldöttek közül
ezek költői nyelve legjobb ; de a drámai meseszövés bennök gyönge s végül
>> füzetlen keleti gyöngyök « -nek nevezi őket . Az 5 -ik darab Kun László
magyar kir. halála, a részletes bírálat szerint gyenge volt, a 6-ikat, Losonczi
Bánffy Istvánt, csak megemlíti, de hely szűke miatt bírálatát nem adja. A
többi beadott művet czíme szerint sem ismerjük Katona Bánk bán-ján
kívűl s ezt is csak Katona 1819-iki előszavából . A bírálat fölhivására Tokody
1818-ban sem válaszolván, öő sem kapta meg a jutalmat. Műve nyomta-
tásban nem jelent meg ; de elég gyakran adták. Ugyanekkor Döbrentey
beszámolt az e czélra begyűlt pénzről, melyhez gr. Kendeffy Ádám 200, gr .
Bethlen Ádám 120, br. Wesselényi Miklós és gr. Bethlen György 100-100
vfrtot adtak s így az összeg 520 vfrtból állt ; de megjegyzi, hogy az 1000
vfrt is bármikor begyűjthető ; azonban szemmel láthatólag nincs s nem lesz
rá szükség.¹
Pár évvel ezelőtt olvasni lehetett, hogy Bánk bán nem is volt a pálya-
müvek közt. Bár igaz volna ; de ezt kizárja Katona előszava, melyben ezt
világosan mondja. Itt csak az kelthet méltó megütközést, hogy szóba sem
került s ennek okai nem egy fejtörést fognak még okozni . De az ismert
okokon kívül nem szabad egy pár mást sem felejteni. Akkoriban nálunk
még épen nem néztek egy Shakespeare-követőt oly szemmel , mint utóbb,
nem nézték magát Shakespearet sem, akármint hangoztatja is Döbrentey.
A bécsi possék vagy a komolyak közül Kotzebue darabjai voltak a minták
S a publicum Perinet műveit jobban szerette, mint Goethet vagy Schillert.
Berzsenyi Kotzebuet állandóan elsőnek tartotta a drámában s tapogatódzva
tudakozta hibáit ; Schiller hidegen hagyta. Nem lehetett-e így az erdélyi
bírálóknál is, kik különben is lanyhán vették dolgukat, hogy a színház
megnyitása úgy is elmaradt. Mindenesetre örök kár, hogy Bánk bán bírálata
elmaradt s akkori ügyére örök homály borúlt, melyet Döbrentey utóbb sem
szellőztetett soha . Ha ő azt írja a bírálati bevezetésben , hogy » egészen
olyan talentum- s drámai művészséggel bíró mű egy sem adatott be, mint
várták, annyi bizonyos, hogy mindkettő előtte volt s ő, a Shakespeare-
ismerő, Bánk bán-ban absolute nem bírt semmit sem találni, még annyit
sem, hogy megemlítésre méltassa a többi mellett ; noha nem lehetetlen,
hogy ha lapja meg nem szűnik, a bírálat sora erre is rákerült volna.

1 U. o. 142. 1.
* V. ö. Kaz, lev . VII . 52 , 403. Bayer. I. 523-29 . Gyulai. Katona J. és Bánk
bánja. 106—110 ,
 III. KÖNY V.
1821-1850.

I. FEJEZET.

Az első tiz év s a főúri részvénytársaság .

(1821-1832 . )

A bizottság kiegészítése. - Nehézségek a színház vezetésében. - P. Horváth ajánlata .

A bérleti szerződés. Nagy Lázár kiveszi a színházat . A szerződés módosítása. Az
1821 /22 -iki téli és nyári időszak. Nagy Lázár lemondása. Kotsi beadványa .
Hollaky átveszi a bérletet 1822 /23 -ra . Kotsi rendezősége . Rendetlenségek a téli idő-
szakban. Nyári időszak. Kotsi újabb beadványa. Nagy Lázár újabb bérlete
1823 /24-re . - Székely és Udvarhelyi albérlete . - Német színészek. - Gautier társúlata.
- Slawik eltávozik. - Déryné elhozatala, első fellépte . -- A nyári időszak. - Az actio-
naria“ társaság. Kibérli a színházat két évre 1824-26 -ig. Eredményei. Nyári
színkör. ― A nyár 1825-ben M. -Vásárhelyt , 1826 -ban Brassóban . Slawik esete. A
brassói út s a vledényi eset. ----- Brassóban . Az erdélyi aranyvidéken . Baj a részvé-
nyesekkel . --- Az 1826-28 - iki évek. A tagok Pesten . - Székely József társúlata .
A bérbead ás nehézsé gei . Udvarhe lyi . Schwelle Fülöp. Az 1828/29. és 1829 , 30 - iki
telek. Székely külön válik. Egy hazafi terve a színészet állandósítására . - A bi-
zottság válasza . Kotsi javaslata. Még egy terv. · Udvarhelyi társulata 1830 tavaszán
felbomlik. A kassai tírsúlat Kolozsvárt 1830 nyarán. - Az 1830/31 -iki tél. -- Kreybig
folyamodása. - Pergo Czelesztin 1832 -ben. Uhlich német társúlata . Pergő és Balla.
Uhlich itt marad. A főkormányszék beavatkozása s a tanács válaszai - A gr. Wass
és gr. Bethlen ajánlata. Pergő és Balla átveszik a színházat 1832-35 - ig. - A három
főiskola a német színészek ellen 1832-ben. -- Elhatározzák ezek megverését. Ennek
okai. - A terv kivitele. - A főkormányszék elrendeli a vizsgálatot . - Az ítélet.

A bizottság 1821 -től maga akarta kezelni a színházat. Mutatja az is ,

hogy márcz . 9 - én kiegészítette magát az elhaltak és kilépettek helyett a
következő tagokkal : gr. Rhédey Ádám (főispán), gr. Bánffy Dénes (kama-
rás), gr. Lázár László (főkormszéki titkár), Hollaky Antal, b . Kemény
Miklós, b . Naláczi József, gr. Csáky József (kamarás), b . Wesselényi Far-
kas és Miklós , Kolozs-m. két főbírája. A főkormányszék ápril 2 -án hozzá-
járúlt e kiegészítéshez addig is, míg országgyülés tartatnék, csak kik kö-
 295

zülök főkormányszéki hivatalnokok is, ne vétessenek nagyon igénybe, hiva-

taluk kárára s meghagyja az eléadandó darabok felett a komoly kritikát.¹
Azonban a munka közepébe emígy belekerült bizottság nem igen bírt fel-
adatának megfelelni. Először is Hollaky, mint zenekari főnök állott elé egy
halom kivánalommal márcz. 21 -én ; azután b. Kemény Ignácz terjesztett
elé ápr. 1 - én egy csomó apró rendetlenséget, melyeket bő jegyzőkönyvi
határozatokkal kivántak orvosolni ; majd Nagy Lázár kivánta, hogy szobát
építsenek a kapusnak, hogy ki kell nyittatni az utczára a befalazott 2 más
ajtót stb . Ápr. 9- én Horváth Dániel is panaszolt, hogy hiában vannak a
rendezők számára hozott szabályok, mert a színészek nem engedelmesked-
nek ; még játék- és szerepjegyzéket nem tudott bekapni, s ilyen rendetlen-
ségek miatt már is a játékok alatt illetlenségek, késedelmezések és vere-
kedések is történtek. « Soha, mióta magyar játékszín van, ily rendetlen
eléadások nem voltak s a tagok őket csak nevetik. A város is szorítja a
12 ezer frt 720 frt évi kamatjáért, melyet Nagy Lázár nem fizetett be,
noha a megnyitó eléadást épen azért tartották a főurak, hogy ez az összeg
befolyjon s kéri is, hogy a felelősség alól őt a bizottság mentse fel. Ezek-
hez járúltak kisebb belső bajok, hogy Jantsó ezt vagy azt a színészt meg-
sértette, hogy ez ennyi, az annyi jutalmat igényel, az egyes mesteremberek
fizetéseiket sürgetik, a szerződött mellékszemélyek fizetésemelést kivánnak,
az estéli közzene igen sok pénzbe kerül , az egyes estékre a zártszékek nem
kelnek el, miért napi árukat 36-ról 30 krra kellett leszállítani, a színészek
1 Jk. II . 186. 1417,821 . Orsz. lut. Eléadott darabok és bevételek : 1. márcz. 14 .
Corvinus Mátyás. (1169 frt.) - 2. 15- én Csupa compliment és szél. (68 f. 45.) ---- 3. 17-én
Clavigo. (51 f. 18.) — 4. 18-án . Talált gyermek. ( 102 f. 30.) → 5. 20-án. Természet leánya.
(38 f. 30.) · 6. 22- én Önnön áldozat . (4 f. 39. ) — 7. 24-én. Montfauconi Johanna . (108 f. 1.)
- 8. 25-én. Intermezzo . ( 113 f. 06.) -- 9. 27-én. Invalidus . (34 f. 18.) 10. 29-én . Bur-
gundiai gróf. (46 f. ) 11. 31 -én . Egy quodlibet . (374 f. 15.) Áprilisben : 12. 1 - én.
Módi szeretők. (40 f. 27.) 13. 3 -án. Pecsétnyomó (19 f. 39.) 14. 5 - én . Vétek súlya.
(51 f. 57.) - 15. 7 én . Hamlet. (71 f.) 16 8-án. Udvari page. (73 f. 56.) - 17. 10 -én.
Szerelem gyermeke. ( 22 f. 45.) 18. 12 -én . Gianetta Montaldi. (26 f. 24.) - 19. 15- én.
Hármasok. (35 f. 45.) 20. 23-án. Ma elvész a világ. (26 f 12.) 21. 24-én . Második
Gaszner. (34 f. 03.) 22. 25-én . Kemény Simon . (411 f. 46.) 23. 28-án. Sámson. (30
f. 09.) 24. 29 - én. Moor Károly. (41 f. 33.) Májusban : 25. I én. Megengesztelődés .
( 27 f. 39.) 26. 3-án. Vendégi jus . ( 21 f. 03.) - 27 5 -én . Jó barátok. (9 f.) 28.
Csörgő sapka. (402 f. 42.) 29. 8-án. Hibás lépés. (23 f. 08.) - 30. 10- én. Othello . (28
-
f. 06.) - 31. 12-én . Lanassza. (26 f. 36.) ― 32. 13-án . Politikus csizmadia. (84 f. 32.)
33. 15-én. Világ hangja és a szív jósága. (31 f. 38.) 34. 16 - án. Szegény kevély. (44 f.
45 ) 35. 17-én Pruth vize melletti békeség. (46 f. 22.) 36. 19 -én. Frigyesi Elek. (34
f. 18.) 37. 22-én. Formenterai remete. (157 f.) 38. 24 én. Ilka. ( 23 f. 56.) — 39. 27-én .
Csörgő sapka . ( 58 f. 48.) 40. 29-én. Elfride. ( 7 f. 42.) 41. 31 - én . Új hold vasárn .
gyermek. (184 f. 02. ) A dülten szedettek a bérletszüneteket jelölik. Bérletenként befolyt :
az I- ből : 1220 frt . II-ikból : 842 frt . III-ból 679 frt 45 kr. Összes bevétel : 6161 frt 52
kr. Kiadás 5842 frt 39 kr. ( 119/823 . Szinh. lot.)
 296

szerepeiket kedvetlenül játszszák vagy el sem vállalják, holott már jön az

úgy is nehezebb nyári szak. Ekkor máj . 9 - én maga a bizottság adott ki
játékrendet, megszabván, hogy ki szerepét el nem vállalja, elveszti egy havi
fizetését.¹ Igy valahogy bevégződött a játék- időszak 1821 jun . 21 - én , midőn
a tagok M.-Vásárhelyre, onnan id. Székely és Czelesztin vezetése alatt N.-
Bányára, M.- Szigetre és Szathmárra jövedelmező kirándulást tettek. "
Mindebből kiviláglott , hogy sem a szervezet, melyből hiányzott a
gyorsaság és egység, nem jó ; sem a jövedelem nem elég s ezért b . Ke-
mény elnök örömmel kapott P. Horváth máj . 15 -iki beadványán, mely sze-
rint a színházat kiveszi nov. 1 -től 1200 frtért b . Naláczi Józseffel és b .
Kemény Miklóssal együtt s egy jó játszó- és énekes-társúlatot szervez ; mert
ő is boszankodik, hogy az évi kamat még mindig nincs megfizetve és hogy
a lefolyt három bérlet (36 eléadás) oly gyarló volt, mint azelőtt még soha ;
mert a társúlat gyönge és nincs feje . Az erős kéz hiánya miatt 20 év alatt
a magyar társaság Erdélyben soha sem volt még olyan sem, mint b. Wes-
selényi alatt ; míg a Kolozsvárt volt német társaságok, egy telet kivéve,
mindig jobbak voltak a magyar társaságnál. Horváth ajánlatát s jun . 6-ra
beadott feltételeit, melyek szerint ekkor is 1200 frt bért igért, a tagok örömmel
vették ; de neje, gr. Lázár Éva, míg ő ekközben egyik katona fia ügyében távol
volt, jun . 11 - én levelet írt a bizottsághoz, hogy a bérletbe az előre látható
károk miatt bele nem egyezik. Ekkor jun . 15 - én a bizottság azt határozta ,
hogy árverés útján fogja bérbe adni a színházat, a vezetésével járó » sok
nyughatatlanságok eltávoztatása tekintetéből « s egyszersmind Horváthnénak
azt válaszolta , hogy ő nem levén » contradictorium forum« , a legtöbbet
igérőnek adja ki a színházat, ha különben erre méltó s így férjét az aján-
lattevők közül ki nem zárhatja. Azonban valósággal Horváth az árverésen
nem vett részt.

A gondosan megszerkesztett s aug. 1 -én végleg megállapított szer-

ződés szövege szerint kiadja a színházat 1821 aug. 16-tól 1823 aug. 16-ig
2 évre. A bér jan . és ápr. 15 - én előre 2 részletben fizetendő meg , melyre
nézve bérlő leköti tehertől ment városi vagy megyei vagyonát. Mindent
becsű szerint vesz át s ad vissza, a hibájából esett károkat megtéríti, jó
társúlatot tart, melyet a bizottság által kiadott szabályzat szerint vezet ;

1 Szh. lvt. 69/821 . Elrendelt játékok máj . 12 -re : Lanassza ; 11-re : Politikus csiz-
madia ; 15-re : Világ hangja és szív jósága ; 16-ra : jutalomjáték ; 17-re : Szegény kevély ;
19-re : Lear király ; 20-ra : Formenterai remete ; 22-re : Pruth vize melletti békesség ; 24- re :
Különös természetű ember ; 25-re : jutalomjáték ; 26 -ra : Csörgő sapka ; 29-re : Igazság ju-
talma ; 31 -re : Égi háború. Meghagyja a rendelet továbbá : a hangosabb beszédet, a
felvonásközök rövidítését, a pontos kezdést és 10-re a hosszabb játékoknak is befejezését,
2 Fk. II. 364. V. ö . Göde István levelét. Tört. Lapok. 1875. 911.
3 74/821. Szinh. lot. Fk. II . 820.
 297

a társúlatot tanítja, fejleszti, hogy mentől több énekes játékot adathasson ;

új szerelvényeket csináltat, melyeket becsü mellett a bizottság átvesz ;
hetenként 3-4 játékot tart, egy 12 játékból álló bérletben 2 szünetnél
többet nem ad ; a szabad napokon átengedheti a színházat opticusok,
mechanicusok, német színjátszók és zeneművek eléadására megfelelő bér
mellett. A téli időszak nov. 1 -től ápr. végéig tart ; de ha »productionale
forum « vagy országgyülés lenne, ezek ideje alatt 200 frt vinculum mellett
tartozik játszani ; az örökös páholytulajdonosokat, ha magok le nem mon-
danak, páholyaikban megtartja s a színház felett a bizottság főfelügyelete
jogát elismeri .
Nagy Lázár erre azonnal kijelentette, hogy ő évi 1200 frtot ad a
színházért, ha többet igérő nem akad ; de engedjék meg, hogy a városnak
a kamatot a bérből fizethesse meg, mibe a bizottság bele is egyezett. Az
aug. 16-iki árverésen más nem jelentkezvén , Nagy Lázár csakugyan meg-
kapta a színházat két évre s jegyzék szerint átvette az épületet, szerel-
vényeket, ruha- és könyvtárt, melyeknek a ruhatárt kivéve, pontos jegyzéke
maradt ránk ; átvette továbbá a némileg módosított összes szabályokat.
Azonban a szerződés nem lévén letisztázva, nem írta most alá s elmaradt
1822 jan. 10 -ig, midőn már vonakodott aláírni . Ugyanis ő oly reményben
bérelte ki a színházat, hogy az örökös páholytartók páholyaikat megfizetik
s mások is bérlenek ; de nemcsak ez maradt el, általában is kevesen járnak
színházba s így tetemes kárt fog szenvedni . Ekkor a bizottság nem állt
el ugyan a szerződéstől , de némi könnyebbítésül megengedte : a) hogy bér-
letenként 3 bérletszünetet tarthasson ; b) hogy a mennyiben a könyv- és
ruhatárt a bizottság elnöke beleegyezésével fogja szaporítni, ezeket a bérlet
lejártával teljes árban veszi át ; c) ha német társaságot szerez , ennek játé-
kaiból nehányat a bizottság az ő javára adat ; d) az örökös páholyok tulaj-
donosait sürgősen felszólítja, hogy vagy fizessék páholyaik bérét egész
időszakon át, vagy adják febr. 1 -től kezdve a bérlő rendelkezésére. E mó-
dosításokkal a szerződést aláírta.¹
Nagy Lázár az elébbiek szerint tehát a télen nem nagy eredményt
ért el, noha szerződtette Udvarhelyi Miklóst és nejét (Juhász Júliánna),
Farkas Lajost, Bányai Józsefet és nejét, Pály Eleket és nejét (Ecsedi
Józéfa), s társulata 18 férfi és 8 nöi tagból állt, melynek vezetésére meg-
hívta a híres Kotsi P. Jánost és Debreczenből szerződtette egy magyar
ezredtől Ruzitska József karnagyot, ki e télen itt magyar dalokat s Béla futása

1 Jk. II. 298 , 317-20 . 81/821 , 97/822 . Sch. lvt.

Többi tagok : Czelesztin, Göde István, Jantsó, Székely József, Székelyné, Simonffy,
Rácz Sándor, ifj. Székely József, Gillyén Sándor (sugó), Székely Zsuzsánna (Székely nővére) ,
Vásárhelyi Dániel, Kolozsvári, Farczádi, Elekes, Kónya, Szilágyi Pál, Kis Júliánna (utóbb
Elekes Farkasné). V. ö . Könyves M. Játéksz. Koszorú. 114 .
 298

és Kemény Simon operáit írta . Társulatáról a Magyar Kurir ( 1822. I.

175.) azt írja : » ezen társaságot nem csak tökéletesebbnek mondhatni
mindazoknál, melyeket eddigelé hazánk látott ; hanem a mely a külföld
rég gyakorlott s állandósított társaságaival is maholnap vetélkedhetik « .
Kiemeli főleg Udvarhelyit, Pályt, Czelesztint, Székelynét, Udvarhelyinét,
Pálynét s » a fülemüle operista hajadon leányt Kis Júliát , az 1819-ben
megnyilt kolozsvári zeneconservatorium volt növendékét. Nagy Lázár e
mellett a fősúlyt az új művekre és énekes darabokra helyezte s helyi
szerzők csakugyan több új fordítással segítették, mint ezt egy színlapi
jegyzet tanusítja. Új darabjai : Hedvig, Baköz, Konstánczi-nápolyi út, Anglus
nyavalya, Al Cataláni, Tankréd és Klorinda, Nőtelenek, Játékos, Átkozott
borbélyműhely, Ősanya, Bucsúvétel, Két csudálatos éjszaka, Házi doktor,
Lassu víz partot mos, Maszkarás bál, Szerencsétlenek, Hunyadi László,
Hajadon, Napoleon v. a győri ütközet, Országút melletti ház, Az 1822-ik
esztendőbéli házaspár. Adott 8 operát és énekes játékot 12 -szer s számos
darabot zenei betéttel. A klassikus művek közül Lear, Miss Sara Sampson,
Az élet álom ment egy s az Ősanya két este. Tehát törekvése főkép üzleti
volt s ezért szerződtette Szebenből Uhlich Józsefet és családját is, mint egy
kis ballet-társúlatot. Ez az Uhlich Szász -Weimarból jött Pozsonyba s 1820
telén Budapesten , majd Temesvárt szerepelt Herzog társúlatánál s együtt
jöttek 1821 nyarán Szebenbe, de dolguk gyengén ment. Nagy Lázárnál
azonban az 1821 /22 -iki tél jól ütött ki s jól ment dolga Temesvárt is,
hová visszatért ; mert 1822 nyarán Szebenben már mint egy színtársúlat
igazgatója, mindkét városból jó bizonyítványokat birt fölmutatni.³ Ez idő
óta Erdélyben meghonosodott s Kolozsvárt is találkozunk még vele.
Kiemelendő ez évről , hogy ebben kezdődtek a Magyar Kurir-ban az

Napoleon v. a Győr alatti ütközet cz . ered . darabot Kolozsvárt 1822 febr. 9 -én ,
Szebenben szept. 13-án adatta Nagy Lázár. Ebből némi kellemetlensége volt ; mert a
cancellária okt. 18-án (3435. sz. a. ) vizsgálatot rendelt el, hogy ki engedte meg eléada-
tását ? A kolozsvári és szebeni tanács egyértelműleg azt válaszolták, hogy semmi megbot-
ránkoztatót nem lelvén benne , ők engedték meg . A főkormánysz, a darabot s a válaszokat
felterjesztyén Bécsbe, a darabot, noha censura ellenit benne nem talált, eltiltotta s br.
Kemény Ignácznak a gondos censurát meghagyva elrendelte 2 censor kiküldését, kik még
a nyomtatott műveket is átvizsgálván, az engedélyt nevök aláírásával adják meg. Hasonló
rendeletet adott ki erről a kolozsv . és szebeni tanacsnak is. 10.593 , 11.679 , 11.975/ 822.
Orsz. lvt. 125/823 . Sch . Ivt. (decz. 21. 1822.) Arch. d. Ver. f. sieb . Landesk . XXIII . 315.
A muzsikai egyesület is 1822 máj . 18- és 20-án nagyon fényesen hozta színre
a József és testvérei cz. énekes drámát, melyhez 14 új díszruha, egy palást és új dísz-
letek készültek, melyek a színházéi lettek, minthogy a színházat ingyen kapta meg az
egylet az eléadásokra. Erről főkormánysz . itélet is szól. k. II . 326, 539. 109,822 . Szh.
let. Az operai cléadások közül a Magyar Kurir is kiemeli a Helvecziai háznép czíműét
1822 márcz. 9. 1822 I. 298.
3 Archiv. f. sieb. Landesk. XXIII . 314 .
 299

első rendszeresebb bírálatok a színtársúlat cléadásairól, noha csak utóla

gosan jelentek meg. Ugyanis 1822 máj . 17 -én valaki (Cs . M. ) Magányos
jegyzések a kolozsvári erdélyi nemz. magy.játszószínen a nemz. játszó-társaság
által eléadott némely darabokról cz. a. egy 5 számra menő czikksorozatot
írt (40, 43 , 45-47 sz . ) , kitérve jórészben a művek ismertetésére is, melyet
a szerkesztők nagyon megdícsérnek (Pánczél Dán ., Igaz Sámuel). Tárgyalja
Hedvig (nov. 1 ), Az élet csak álom (nov. 29), Abellino (decz . 1 ), Prágai
két néne (decz . 2), Tankréd és Klorinda (decz. 6) műveket s néha valóban
helyes megjegyzései vannak, némely avúltabb nézet mellett is, minő a hely-,
időegység említése. A szereplők játékában néha kiterjeszkedik a mozdulatok
bírálatára is, az öltözet helyességét vagy helytelenségét stb. gyakran említi.
Kivált Udvarhelyit és nejét dícséri többször, utóbbit Hedvigben , Rosau-
rában (Az élet csak álom), Simény Borbálát (Esztella) , Czelesztint, de meg-
rovásokkal, Székelynét Erminiában (Tankréd és Klorinda), Jantsót a helyes
beszédért és hozzáalkalmazott arczjátékért stb .
Nagy Lázár a nem nagyon kedvező időszak után egy gazdatisztje
és számtartója vezetése alatt jun . 14-én M. -Vásárhelyre, onnan szept. 10-én
egy hóra Szebenbe küldte társúlatát, honnan Uhlich Brassóba ment. Bras-
sóba követte ő is, hol Az ősanya darabbal nyitotta meg a társúlat eléadásait
s nov. 6-ig Uhlich -kal fölváltva játszott a Brünneberbe-féle színházban ;
ekkor Kolozsvárra tért vissza. ' Nagy Lázár különben az évet két pörrel
zárta be. Egyiket ö indította szerződtetett tagjai ellen, a nekik adott elő-
legekért, melyért a városi tanácshoz s utóbb 1823 febr. 13- és ápr. 21 -én a
főkormányszékhez is folyamodott, mely a haladéktalan elintézést elrendelte .
Másikat a városi tanács indította ellene ; mert 1821 / 22 -re a 12 ezer frt tőke
két évi 1440 frt kamatjából 300 frtot megfizetni nem akart. Végrehajtást is
vitt ellene, melynek folyamán ő beadott számadásaival igazolta, hogy a
színházi bizottság tartozik neki 45 frt 29 krral s ezt a színházi bizottság
1823 decz. 1 -sei ülésén elismervén , Nagy Lázárt a 300 frt megfizetése alól
fölmentette. E számadásai szerint, melyek 1821 márcz . 8--1822 aug. 16-ig
terjednek, az összes bevétel volt az 1821 /22 -ik évi 1200 frt bérrel 7361 frt
52 kr. s a kiadás 7407 frt 21 kr. , azaz 45 frt 29 krral több . Ebből a
városnak befizetett kamatban 1140 frtot, a színházi rendes kiadások tettek
5842 frt 39 krt ; egyéb kiadások : ácsmunka 152 frt ; a színház melletti
2 sikátor kikövezése 88 frt ; a díszletek súlyainak felhúzására két kerék s

Göde állítása szerint c náron a társulat a nyári vizsgálatok idejére Enyedre

ment s a megyeház termében játszott. Napoleon v. a gyóri ütközet darabot az udvaron
adták lóháton s egy d. u. 1500 vfrtot vettek be, úgy hogy Nagy L. 4000 frtot vitt el
bevételeiből egy bécsi útra. Onnan Gy.-Fejérvárra és Szebenbe mentek s hasonló sike-
rekkel játsztak . A télről is azt állítja, hogy a társúlat kétszeresen is kikereste fizetését,
Tort. Lapok. 1875. 911. Az Ahnfrau-t először magyarok játszták erdélyi német városban ,
Archiv. XXIII . 316.

YEI TANA
MEG CS
KÖNYVTÁRA
 300

a kötelek tokjai 113 frt 42 kr ; vasmunka 31 frt ; udvar elegyengetése

40 frt.1
Volt-e, nem volt-e haszna Nagy Lázárnak a bérletből, bajos eldön-
teni. Elég az , hogy ő » sok kárt vallott « , mondja aug. 27-iki beadványában ;
mert terhes a szerződés , rossz a szabályzat s ezért 1822 nov . 1 -től fölmen-
tetést kért. Közben Kotsi is föllépett a bérrendszer ellen okt. 2 -án a főkor-
mányszékhez intézett íratában, mint olyan, ki ezt az intézményt 1792 -ben
megalapította s 1795 -ben a statusok pártfogását kinyerte ; mert nem akarja
ugyan Nagy Lázárt sérteni ; de benne az ide szükséges » aesthetikai kul-
tura « nincs meg eléggé és így ezen arenda a kulturának, a civilisationak
egyenesen ellene dolgozik « ; már pedig a rendek nem ezért vették párto-
lásukba . E beadvány a bizottsághoz kerülvén, Kotsi gr. Lázár László útján
ide is egy még bővebb előterjesztést adott be ; de okt. 9- én csak azt felel-
hette rá a főkormányszéknek, hogy mig a színház 16 ezer frt adósságát
a rendek le nem fizetik s a kezelésre külön segélyt nem adnak, nincs más
mód, csak a bérleti rendszer. Ugyanekkor Nagy Lázár lemondását csak
úgy akarta elfogadni, ha megbízható helyettest állít. Erre Hollaky Antal a
színházat » a muzsikai egyesület « -nek akarta kibérleni, mint ennek elnöke .
Ajánlata nem fogadtatván el, okt. 13 -án maga ajánlkozott bérlőnek 1822 aug .
16-1823 aug . 16-ig, ha Nagy Lázár a található hiányokat pótolja. Ő ekkor át-
vevén a színházat, maga vezette egy rendezővel s szigorúbb szabályzatot adott
ki a régibb alapján ; azonban az év végén azt írta rá, hogy ő ezekkel
sem boldogúlt s meg is van róla győződve, hogy a színészek, mig fizetésök
biztosítva van, valódi haladásra nem fognak törekedni. A valódi bérlő
különben a muzsikai egyesület volt (1. decz. 3 -iki szinl .) oly formán, hogy
a haszon az egyleté volt, a veszteséget azonban Hollaky s talán nehány
3
buzgó indúlatú ifjak « fedezték. A téli időszak decz. 3-án nyílt meg, midőn
Hollakyt az a kellemetlenség érte, hogy Nagy Lázár az általa szerzett
öltönyöket, díszleteket nem akarta kiadni kárpótlás nélkül, úgy hogy decz .
4-én főkormányszéki rendeletre volt szükség s végre Nagy Lázár 4000
frtra tartott szerzeményeit átadta neki 450 frtban.¹
Hollaky nem igen értvén a vezetéshez , Kotsit kérte meg rendezőnek ;
de általában oly rendetlenül folyt a tél, hogy soká emlékezetben maradt.
Kotsi nem fügött Hollakytól s a tagok nem igen türték Kotsi katonás

1
1902 , 4183 , 3977 , 6753/823 . Orsz. iv. Jk. II . 355 , 362 , 364. 119/823 . Sch. 7.
2 9843/822. Orsz. l. Jk. II . 341 , 342 , 347. 102 , 111/822 . Szh 1.
* Csak nov. 26-án volt egy ünnepi eléadás br. Jósika János főkorm. beigtatására ,
midőn az ő ifjúkori fordításában Themistoklest adták . A muzsikai egyesület karéneket adott
elé, verseket szortak le, egy képletben a balról lesuhant Bánffy-czímer helyett a Jósika-czímer
emelkedett jobbról a haza egére. M. Kurir. 1822. II . 380 .
4119/823. Szh. lv . 11629/822 . Orsz. lv.
 301

igazgatását.¹ Az 1823 máj . 27-ig tartott időszakról megmaradván a színla-

poknak Hollakytól gyűjtött példánya, ezeken nagyon jellemző följegyzések
olvashatók. Gianetta San Fiorenzo ( 1822 decz. 12.) , Egi háború (decz. 21.),
Korzikaiak Magyarországon ( 1823 jan . 2. ) , Csörgő sapka (jan. 5. » Rosszúl
ment, Udvarhelyi nem akarván a herczeget játszani « .), Jegyzőkönyv (jan.
15. » Ebben Udvarhelyinek nem volt jegyzőkönyve, a kortinát is hamarább
huzatta fel Kotsi, mintsem kellett volna « .), Esküvés (jan. 24. » Rosszúl ment,
mert Udvarhelyiné egy fiúszerepet nem akart benne elvállalni « .), Kinzó
torony (jan. 25. » A rollékat nem tudták « .) , Szorel Ágnes és még 8 darab-
ról azt olvassuk, hogy » rosszúl adatott« . De olvasunk rosszabbakat is . T. i .
a muzsikai egyesület részéről Deáky Filep Sámuel, jó zeneértő, volt az
ellenőrző ; de ő nem értvén egyet Hollakyval, gyakran híre és akarata
ellenére adatott elé egy vagy más művet ; hasonlót tett Kotsi is . Máskor
megesett, hogy Kemény ittasan jelenvén meg ( 1823 márcz. 4. ) , Czelesztin
« ugrott be « helyette ; márcz . 20-án Oktavia eléadása, mert Udvarhelyi nem
akart játszani, elmaradt ; márcz. 22-én teljességgel reá nem lehetett bírni,
hogy játszodjanak « s márcz . 18-31 -ig nem volt eléadás. Elmaradt a játék
ápr. 12 - én , máj . 3 -án, máj . 17-én , 25 -én is . Ápr . 26 - ról , midőn Béla futása
került színre, azt olvassuk : » ebbe prostituálták magokat, mind részegek
voltak . Ezekkel szemben csak nehány esetben írja azt, hogy jól vagy meg-
lehetősen ment a darab . Hollaky szerencsétlen és erélytelen vezetése tehát
a fölbomlás jeleit mutatja s tetemes vesztesége volt, míg végre a társúlat
a bizottság jun. 19-én kelt ajánlatával jun . 21 -én vidékre távozott . Meg-
előzőleg jun . 12-én egymást kötelezték, hogy : a . ) okt . 15 -ig senki a társú-
latot el nem hagyhatja s a távozó ellen hatóságilag is fölléphetnek ; b. ) e
letölt időig, az erkölcstelen életmódot leszámítva, senkit ki nem rekeszthet-
nek magok közül, sem idegent be nem vehetnek, csak közmegegyezéssel ;
c. ) az aláírt szabályokat megtartják, fizetésöket hetenként arány szerint kap-
ják (proportio) ; d.) a pénztárnok csak oly kiadást tehet, melyet a társaság 4
előbbkelő tagja utalványoz. E kölcsönös szerződés azért figyelemre méltó ;
mert utóbb több éven át mintáúl szolgált.3 M. -Vásárhelyt időztek hosszabb
ideig, aztán Szebenbe mentek ; de még 3 eléadásra sem kaptak engedélyt,

1 Új tagok : Éder György és két leánya (Tercsi , Antónia), Kemény, Molnár, Hajósné
(elébb Sáskáné). 13 férfi , 9 nő . Elmentek : Id . Székely és neje, Bányai József és neje , ifj .
Székely, Rácz. Elébb oly jól kezdődött az év, hogy decz. 24 - én a M. Kurir ( 1822. II . 403.)
lelkes czikkben dicsérte meg Udvarhelyi jellemzetes és mérsékelt játékát s kiemeli Udvar-
helyinét, Farkasnét (Kotsi Katalin), ki olykor tuloz, annyira csupa tűz , Édert, mint komikust,
Keményt, mint intrikust, Czelesztint, hogy mérsékeltebb lett stb .
2 119. és 127/823 . Szh. lvt. Máj. 1 -én Duport Károly vezetése alatt 6 betanított ifjú
egy magyar balletet adott elé s Duport egy színésznővel magántánczot lejtett. U. o . 1823. I. 312 .
3 133/824. Sch. lot.
 302

hogy bár az út költségeit beszerezzék . Jellemző válasz arra , hogy Kolozs-

vár több mint 10 évig türte a német színjátszókat.¹
Kolozsvárt a Hollaky gyarló vezetésén okúlva , Kotsi terjedelmes em-
lékiratot nyújtott be b. Jósika János kormányzóhoz, melyben áttekintve az
erdélyi színészet történetén , sajnálattal írja, hogy az b . Wesselényi halála
óta hanyatlott s könnyűvérű ifjak kenyérkereső pályája lett. Fejtegetvén
továbbá az erkölcsök hanyatlását, a haszontalan s hatásvadászó darabok
művelését és eszményűl tűzvén ki, hogy a színjáték az legyen nálunk er-
kölcs és nyelvmívelő hatásánál fogva, mi a görögöknél volt, a színészet
állandósítására, mint melytől függ a többi , a következő tervet adja : A szín-
ház csak úgy érdemes a nemzeti névre, ha az ország nevében igazgatják,
ha kellő míveltségű tagokat szerződtetnek alkalmas igazgatóval s fizetése
megkapásáról minden tag biztos . E végből három pénztárt javasol : napi-,
színházi alap- és nyugdíj -pénztárt. Ezek közül az elsőről nincs mit szólani .
A színházi elidegeníthetetlen alap gyűjtése végett kibocsátna 40 darab 40
frtos részvényt, melyeket derék hazafiak elfogadnának s 4 éven át 40-40
frtot adnának e czélra (összesen 6400 frt) ajándékképen ; végre a nyugdíj-
pénztárba fizetné minden tag évenként fizetése 50- edét, három havonként
javára egy eléadás tartatnék s oda folynának be a büntetéspénzek is . B.
Jósikának tetszett a terv s 1823 jun . 6 -án bővebb megfontolás végett át-
tette b. Kemény Ignáczhoz . A jun . 15 - iki bizottsági ülés aztán tárgyalván
e kérdést , különös örömmel fogadta b. Jósika érdeklődését s egy memo-
randumban a színház egész építésének vázlatát adva, elismeri, hogy míg a
béke áldásai alatt Magyarország fejlik, Erdély hanyatlani s a színjáték is
elenyészni látszik. Elfogadja ezért Kotsi tervének a részvényekre vonatkozó
részét, hogy 1-1 részvény 50 frtot tegyen s felkéri Jósikát, hogy a siker
okáért az ügyet vegye ő a kezébe . 2
Ekközben azonban Hollaky szerződése is lejárt s 1823 aug. 13 -án a
bizottság megint bérbeadást határozván el , 500 nyomtatott hirdetményt kül-
detett szét a főkormányszék útján a törvényhatóságokhoz s kiadta a lapok-
3
ban is egyszersmind megválasztotta a darabok censoráúl Cserey Miklóst
s mivel eddig a művek bírálata csekély gonddal történt, megszabta, hogy
kettős , u . m.: főkormányszéki és színházi előleges vizsgálaton menjenek át. A
bérszerződés ugyanaz maradt, kivéve, hogy az 1200 frt adósság kamatainak
pontos fizetését a bérlőre rótta . Az okt . 1 - sei árverésre két ajánlat érke-
zett. Az egyiket Boér Sándor, az író adta be Ispánlakáról szept. 27- én, mely

¹ Archiv. XXIII. 317. Kreybig József. ki az Uhlich társulatát vette át , játszott ott
24 férfi- és 7 nőtaggal.
2
Jegyzők. II . 351. 113/823 . Szh, lvt.
A nyomtatványt 1. a szétküldő határozat mellett . 8837/823 . Orsz, lot. V. ö.
115/823. Szh. lot.
 303

szerint 1000 frt bért fizet évenként, ha : a) a színházat megkapja három évre ;
b) a bért két részletben utólag fizetheti ; c) a király halála esetén eléadásokat
nem tarthatván, azon évre bért nem kell fizetnie ; d) idegen társaság játék-
engedélyt nem kap ; e) a játszó személyek panaszait a bizottság nem veszi
figyelembe . A másikat Slawik Károly, egy bécsi német társúlat directora
tette, ki 1823 szeptemberétől Kolozsvárt eléadásokat tartott . Ő az 1000 frt
kikiáltott bérre 5 frtot igért ; de megértvén, hogy tartozik magyar társú-
latot s heti 4 napon magyar eléadásokat tartani : önként visszalépett.
Ekkor a sikertelen árverés után Nagy Lázár ajánlott 720 frt bért a
megállapított szerződés alapján » a hazához és nemzethez vonzó indulatjá-
ból és szeretetéből és a theatrale institutumnak fenmaradása tekintetéből . <«
Nem maradt más , mint azt elfogadni s miután gr . Lázár László megpró-
bálta legalább 800 frt bért kapni tőle, a bizottság elfogadta a 720 frtot is ;
decz . 1 -én átadta a színházat 1824 okt. 1-ig ; mert legalább a 12000 frt
kölcsön kamatát fedezte, melynek pontos megfizetése úgy is sok bajt okozott.¹
Nagy Lázár ekkor, mint előre is mondta, nov. 17 - én id. Székely Jó-
zsefnek és Udvarhelyi Miklósnak adta ki albérletbe a színházat, magának
csak egy páholyt s egy bérletszünetes eléadás jövedelmét kötve ki ; ezek
a hét szabad napjait pedig Slawik Károlynak engedték át. " A játékok békésen
folytak ; de 1824 jan. 26-án megjelent itt Gautier József, egy kötéltánczos,
balletező és állatmutogató társúlattal s noha a tanács még 1823 decz .
17- én megírta Szeben tanácsának, hogy engedélyt nem ad, a főkormány-
széktől jan. 26-án a vasárnapokra 4 heti engedélyt nyert. Ez ellen Nagy
Lázár folyamodván, febr. 5 - én azt a választ kapta, hogy Gautier minden
oly nap játszhatik, melyen színházi eléadás nincs s ha vele külön alkút
köt, játszhatik e napokon is ; de vasárnap színház előtt 1½ órával végezni
tartozik mutatványait. Balletjeit s ily mutatványait eléadhatja a színpadon
is. A közönség tódúlván e játékokra, Nagy Lázár febr. 5 -én elkeseredve
fordúlt közbelépésért a bizottsághoz s szerződésében magát megkárosítva
érezvén , kérte, hogy a bérfizetés alól oldozza fel . A német társaság a ta-
nács meleg ajánlatával elment Szebenbe ; a magyarok M. -Vásárhelyre ké-
szültek, onnan Brassóba , Szebenbe, s ha télire sem térhetnének hasonló
okból vissza , azt tervelték, hogy Magyarországra, esetleg Pestre mennek .
A bizottság febr. 5 - én folyamodott a főkormányszékhez, hogy legalább a

¹ Fk. II . 359–62 . 116, 117/823 . Szh. lvt. A szerződés 5 -ik pontjába bevették, hogy
német társaságnak tartozik a 4 magyar játéknapon kivűl a színházat átadni ; de csak „ kára
nélkül“ . Kelt 1824 jan. 6. Jk . II . 374. Közben Deáky F. Sám. is ajánlott 720 frtot s meg
is kapta volna a színházat ; de meghátrált a szerződés aláításánál.
* Nagy L. jótállásos szerződését, mely ezóta szokásba jött, 1. másolatban 196/836 .
Sch. lv. és 3966/836 . Orsz. lv . Slawik egy ismert színl. szerint okt. 21 - én Ziegler Die
Rückehr aus Cayenne darabját adta. Tagok : Kochmayer, Leidl, Slawik, Mayer, Hirsch
férfiak, Linden, Slawik, asszonyok és Slawik Lina.
 304

vasárnapot ne engedje át Gautiernek ; folyamodott a városi tanács is ; de

ezekre a főkormányszék csak febr. 23-án felelt, midőn Gautier engedélye
1
már lejárt. Ekkor Székelyék módokról gondolkoztak, hogy miként lehetne
az érdeklődést a színház iránt felébreszteni s hosszabb időre biztosítani .
Így határozták el, hogy jó énekes társúlatot szerveznek s e végre febr. 2-ik
felében elmentek az Édernél Egerben játszó Dérynéért, hogy ha másként
nem jöhetne, szöktessék meg s úgy hozzák el. Ez utjokat utóbb 700 frtban
számolták el a pénztár terhére, mond Szilágyi.²
Déryné úgy beszéli el a maga bájos eléadásában, mintha épen az volt
volna a » főúri részvénytársaság « főfeltétele a színház átvételében , hogyha
opera lesz, melyre nélküle gondolni sem lehetett. Déryné csakugyan meg-
egyezett Egerben Székelyékkel, egyelőre 6 heti vendégszereplésben 80 frt
havi fizetéssel s ők 200 frt tartozását Édernek lefizetvén, ennek minden
ellenkezése daczára elhozták őt Kolozsvárra Szentpétery Zsigmonddal és
Szilágyi Pál tenoristával együtt, kik szintén nem akartak tovább ott ma-
radni . Az útazás Kolozsvárig 14 napot tartott, melynek kedves elbeszélé-
sére Dérynét kellene egészen idéznünk. (Naplója II . 97—120 . ) . Kolozsvárra
érkezvén, Nagy Lázár csinos szállást fogadott számára a Bel-Monostor-
utczában s csak a föllépés volt hátra. A társúlat ez időben énekes darabot
nem bírt adni s Déryné szerint a télen csak Sorel Ágnes operát adták,
melyben Udvarhelyinét Deáky Filep Sámuel tanította be a főszerepre, » már
a mennyire egy énekes szerepet megtanúlhat, a ki még sohse énekelt. « Az
eléadáson így is elakadt s ekkor Deáky bebújván a sugólyukba , fisztulában
énekelte el a szerepet s Udvarhelyiné aztán valahogy elbaktatott utána.
Nem volt zenekar és karnagy sem ; sőt Déryné szerint zenekar elébb sem
volt, hanem ha opera volt, gubernialistákból állott össze a zenekar, kiket
Ruzitska, ki ekkor itt zenetanító volt vagy Gross Péter, a conservatorium igaz-
gatója vezetett. Ez azonban nem felel meg a valóságnak ; Déryné sokban
tuloz. Azt is mondja, hogy a játékok aligha folytak rendesen s a társaság sem
volt teljes ; talán összevesztek s némelyek eltávoztak. Mindezt némi hiú-
sággal beszéli így, hogy megjelenése fontosságát növelje. Végre megálla-
podtak, hogy első fölléptekor Pacha A magyarok hűsége cantateját énekelje,
mint magándalt, mely igen alkalmas arra, hogy az énekesnő sokoldalú te-
hetségét bemutassa. Az eléadáson, valamikor márcz. elején, Kolozsvár egész
főúri közönsége s br. Jósika Jánosné is megjelent egész kiséretével , mely-
nek lefolyását Déryné pompásan írja le. A zene halál-csendességben kezdett
játszani ; a főkormányzói páholy le volt függönyözve ; a többiben ragyogott
az ékszer a főúri hölgyek fejéről, melyeket pompásan ragyogtatott a kettős

1 1162 , 1431 , 1432 , 1541/824 . Orsz. lot. Jk. II. 376. 133/824. Szh. Ivt.
Egy nagyapa regéi. Nefelejcs. 1859. 393. Sok becses adatot tartalmaz kezdő szí-
nészetünkről.
 305

világítás. Már a ritornell végéhez ért s a közönség néma marad . Szíve

megdobban, hogy talán nem tetszik . Azonban szétlebben a függöny, mely
eltakarta a főkormányzói páholyt s egyszerre feltünt benne a gubernátorné
és kísérete ; a páholyból az ezüst karos-gyertyatartó viaszgyertyái fényt
árasztottak a bennülőkre, kik az asztalnál ülve piquetet játsztak . Ekkor a
főkormányzóné felállt, s kihajolva, jelt adott a tapsra, mely egyszerre óriási
tapsviharrá változott át s háromszor megújúlt . Ez volt t. i. akkor itt a
szokás, hogy tiszteletből megvárta mindenki, ha a gubernátorné jelen volt,
hogy ő adja a jelt a tapsra ; elébe vágni illetlen lett volna . Az ének végé-
vel újra összehúzták a kormányzói páholy függönyeit s a kormányzóné
odarendelte a theát, a mi különös megtisztelés jele volt ; udvarmestere által
pedig kijelentette Dérynének teljes megelégedését s végig ülte az eléadást .
Déryné megjelenése valóban új lendületet adott itt a színészet ügyé-
nek. Olyan fordulatot adott, írja Nagy Lázár, hogy az urak és dámák is
járni kezdték a színházat « . Eléadtak több operát, mint Szorel Ágnes, Házi
orvos, Raoul, a kékszakáll, s egyszersmind b . Naláczi József, g. Wass Imre
és P. Horváth Dániel elhatározták egy főuri részvénytársaság alakítását s
a Nagy Lázár bérletének lejártával a színház kibérlését. Déryné azt írja
ugyan, mintha ez az eléadás az utolsó volt volna a Székelyék bérlete
alatt ; de ez nem áll ; a téli időszakot egészen ők vezették. Azonban alig
kelt híre az új bérletnek s alig avatkoztak bele a főurak a színház dol-
gaiba, Déryné kezdett Székelytől nem függni , miért Székely neki felmon-
dott. De már itt volt a nyári kirándúlás ideje s a társúlat nagyobb része
Dérynével a már ismert alapon elhatározta, hogy Erdélyben marad őszig ;
ekkor azonban Székely, még pedig teljes joggal, sem a ruha-, sem a könyv-
tárt kiadni kezéből az albérlet lejártáig nem akarta. Minthogy b . Kemény
elköszvényesedve lemondott a főispánságról s többnyire falún tartózkodott,
a bizottság elnöke Cserey Miklós consiliarius volt, ki ekkor gr . Wass, Hor-
váth és b. Naláczi fölhívására elrendelte, hogy Szentkirályi Mihály, mint
városbíró s egyszersmind a bizottság jegyzője , erővel is adasson ki min-
dent Dérynééknek, a mi kell s Székely csak a megmaradt szerelvényeket
használhassa. Székely most is ellene állt ; de a nevezett főurak Szentki-
rályit, ki Székelynek adott igazat, Csereynél meggyőzték, hogy a félévi
bért megfizetik ők s így Székelynek távozni kellett, a szerelvényeket Déry-
néék kapták meg ; de b. Kemény utóbb sem ezért, sem a részvénytársaság
ügyében a felelősséget elvállalni nem akarta, minthogy tudta nélkül alakúlt.²
Dérynéék aztán e szerelvényekkel egész Kézdi-Vásárhelyig bejárták Erdélyt.

¹ N plója. II. 120-130 . Jobban Nagy Lázár beadványában. 196 8,6. Szính. lvt .
2156/828. 196/836 Szh lv Egyébként a színészek nem szerették Nagy Lázárt fös-
vénysége miatt ; 1822 -ben is, midőn Czelesztin alatt Erdélyben hordoztatta társúlatát , fize-
tésök elmaradása miatt ott hagyták Szebenben szept. hóban Pály és neje, Elekes és neje
20
 306

Az » actionaria társaság « , melynek eszméje 1824 februariusában pendült

meg a fársángon, legelőször 1824 márcz . 7- én mutatta be szervezkedését
a bizottságnak, midőn b. Kemény Miklós és b. Wesselényi Miklós , mint
ennek tagjai, a következő jelentést tették : Látván közülök többen azt, hogy
a színház jövedelme nem elég egy állandó társúlat fentartására, a bér fize-
tésére , a szükséges szerelvények gyarapítására ; még kevésbbé arra, hogy
a színház adósságai lassanként tisztáztassanak összeállottak tehát, hogy
mentől nagyobb számban mint részvényesek vegyék át a színházat s az a
reményök van, hogy nagyszámú részvény elhelyezésével már egy év alatt
tekintélyes összeget szerezhetnek. E czélra kiveszik a szinházat két évre ,
kezeskednek az adósság kamatai lefizetéséről, társúlat tartásáról stb . Be-
jelentették egyszersmind, hogy a játékok igazgatója részökről P. Horváth
Dániel, pénztárnok pedig b Naláczi József lesz. A bizottság örömmel fogad-
ván e hazafias ajánlatot, az új szervezet kidolgozására kiküldte : Cserey
Miklós, b. Bánffy János , P. Horváth Dániel, g . Bánffy Dénes , g. Lázár
László, b. Naláczi József és b . Huszár Károly tagokat ; de a részvénytársaság
Nagy Lázár beleegyezésével már most , márcziusban a színházat átvette .
Nem kétség tárgya, hogy az az értekezlet, melyen Déryné, mint írja,
maga is jelen volt, csak általánosságban tárgyalhatta a kérdést ; a meg-
alakúlás napja 1824 ápr . 4 - ike, midőn b Bánffy János házánál az első ülést
tartották. És mindjárt jegyezzük meg, hogy e társaság czélja a színház
adósságainak letörlesztése épen nem volt ; hanem csak az , hogy mert a
színház , ez a » nemzeti kincs « tökéletesítést kíván , ez pedig csak pártolás
által érhető el , alakítsanak tehát » egy actia társaságot « . E czélra kibocsá-
tottak határozatlan számú részvényt 40 frtjával, természetesen nem nye-
részkedésre ; hanem hogy ebből bővítsék a könyv- és ruhatárt, fizessék a
két év alatt az esetleges hi. yt s az évi bért. Tagjai voltak : b. Jósika
Miklós és Imre, g. Kendeffy Ádám, g. ifj . Bethlen Pál, Bethlen János ,
József, Pál, Ádám, Farkas és Imre, g . Rhédey János , g . Teleki József, g .
Bánffy Dénes , b . id . Bánffy Pál , b . Bánffy Miklós, János, Gergely, Zsig-
mond és Ádám, b. Wesselényi Miklós, Farkas és István, g. Nemes János ,
b . Naláczi József, P. Horváth Dániel, g . Wass Imre , g . Csáky József, g .
Kuun Gergely, b. Apor Lázár, Cserey Miklós, Menard Mihály, Pávai Elek, Sár-
pataki György, Földváry Mihály, Szentiványi Dániel, Ugron István, b. Bor-
nemisza Pál , Barcsai János, g . Kornis Mihály, b . Huszár Károly, g . Thoroczkay
Miklós. Összesen 42-en, ha a meghivókból következtetni lehet ; de csak 15 - ön
jelentek meg. Elhelyeztek évi 114 , részvényt ; tehát 2 évre 229- et 9160 frtban.¹

és ifj . Székely, kik külön kis társúlattal Vásárhelyre mentek. Visszavitetésökért kétszer is
írt a vásárhelyi tanácshoz 1822 okt . 22 -én és nov 15- én ; de nemes emberek levén , vissza-
vinni nem lehetett. 744/822 . Vár. lv Koncz J. tr. úr szíves közl. Nagy Lázárról 1. Déryné
II. 39 , 132. (V. ö . e mú 299. 1 ) .
༣ ། T aárs. részvényekről külön könyvet vitt, mely nem maradván ránk, a részvé-
 307

A mint látható, ez a terv a Kotsi János elvein alapúlt s kétségtelen ,

hogy ez az összeg a folyó kiadásokat a napi jövedelmek mellett bövön
fedezte volna, ha befoly. A részvénytársaság elnöke Kenderessy Mihály lett,
ki azonban kevéssel utóbb meghalt, pénztárnoka b . Naláczi József, zene-
kari igazgatója g. Wass Imre s az egésznek igazgatója P. Horváth Dániel .
Ez a 3 tagú igazgatóság szerződtette a tagokat, állapította meg a költsé-
geket, ítélt első fokon a hibás tagok felett, intézkedett a helyárakról, a
társaság nyári tartózkodásáról, melyet csak M. -Vásárhelyre korlátozott s e
mellett mindeniknek megvolt a maga külön feladata . Ezen az alapon bérel-
ték ki máj 16-án a színházat 1824 okt . 1-1826 okt . 1 -ig két évre 1000-1000
frton, melyből első sorban a városnak a 720 frt kamat fizetendő be, a
többit elkerülhetetlen javításokra szánták. A szerződés szerint bérleten-
ként lehet 3 szünet ; de a bizottság pénztára javára a bérlők eléadást tar-
tani nem kötelesek. E módosításokkal a szerződés régi szövege megmaradt ;
ezt 1824 szept. 29-én aláírták s a részvényesek igazgatóinak a vármegye
föbírái és jegyzői a színházat mindenestől átadták.¹
A részvénytársaság ekkor új társúlatot szervezett . Elbocsátotta id . Szé-
kelyt és nejét, megtartotta Udvarhelyit és nejét, Dérynét, Szentpéteryt,
Váradit, Farkast , Szilágyit, Simonffyt, szerződtette Murányit és nejét, Szer-
dahelyit, Pályt és Pálynét, Nagy Pistát, Konczot, Mátéfyt, Bartha Mózest,
Koronkayt, Fülöp Jánost és nejét, Jantsót, Keménynét (Szentiványi Zsu-
zsánna) ki nehány évig Deésen visszavonúlva élt és 3 leányt (Borsos Klára,
Seres Thrézsi, Botos Károlina) . A személyzet havi fizetése tett 1018, a
segédszemélyzeté 105 , összesen 1123 frtot. Szó volt két bécsi operaénekes
meghivásáról is, de elmaradt . Fizetésén kivül az első énekes és énekesnő
(Pály, Déryné) kapott egy egész, a többi fél vagy kevesebb jutalomjátékot s
minden szerződés két évre szólt, 8 havi téli Kolozsvárt időzéssel . Az első
időszak 1824 nov. 1 -től 1825 jun . 10-ike tájáig ; tehát 7 bónál tovább
tartott. De bárha a társúlat nagy, az eléadások jók voltak, meghozatták

nyesek szabatosan meg nem határozhatók. Valószínű, hogy többen vagy esetleg mások
voltak ; csakugyan találjuk egy egy íven e neveket : g . Haller István. g . Rhédey Ádám, g .
Bethlen Károly, g . Teleki Imre, g . Esterházy Dénes, g. Kemény Sámuel, g . Bethlen Do-
mokos , g . Tholdalagi Ferencz. Egy másik íven : g . Teleki Mihály, g . Haller László, ifj g.
Bethlen Ferencz, b. Wesselényi József, b . Kemény Simon , Hollaky István, Székely János ,
Béldi László . Ezek közül is többen voltak részvényesek. V. ö . Fk . II . 378 .
1 Fk. II . 384-6, 389, 391 , 394. Szerz. szövege 133/824 . Szentkirályi 157 frttal sza-
porította a ruhatárt, u . m . 6 fekete dolmány, 2 manchester palást, 2 remete ruha, 2 né-
met paraszt rekli, 3 vörös sapka, 1 fehér vallisz-nadrág. 134/824. Sch . lot.
2 Déryné kapott 100 frtot és szállást, Murányiné, Udvarhelyiné, Pályné, Pály, Szer-
dahelyi, Udvarhelyi 70 frtot ; Murányi, Szentpétery, Váradi, Nagy 60 frtot, Szilágyi, Simonffy
50 et, Koncz, Mátéfy 30-at, Borsos Klára, Bartha, Koronkay 20-at , a másik 2 nő 14-14
frtot, Murányi 3 gyermeke összesen 10 frtot, Jantsó egy- egy estére 5 frtot.
20*
 .308

Rossini legújabb operáit és a Sevillai borbély, Tancred, Tolvaj szarka, Olasznő

Algirban, Bűvös vadász , Párisi János, Párisi vízhordozó, Don Juan, József
és testvérei operák egymás után s átlag havonként egy új opera került
színre, a részvényesek reményei még sem igen váltak be s már az 1825 jan.
14 -iki ülésökben töprengtek valami bevételi módon , hogy pl. Pályt (tenorista)
valami kiváló énekes darabban léptessék fel s ő és Déryné ne minden apró
szerepben játszodjanak. Utóbb a társaság már nem igen ülésezett ; de
működése pénzbeli eredményeit ismerjük ; mert Naláczi József 1826 május
7-én nyomtatásban is közzé tette . E szerint 1824/25 -ben bevettek eléadások-
ból 10,134 frt 40 krt, részvényekből 2940 frtot, összesen 13,074 frt 40 krt ;
kiadtak 12,741 frt 39 krt, maradt 333 frt o1 kr. Ha azonban figyelembe
veszszük, hogy a társaság az 1000 frt bérrel adós maradt, világos, hogy
az évet hiánynyal zárta le.
A második időszak eredményei , mely 1825 nov . 1–1826 ápr. végéig,
tehát csak 6 hóig tartott, jóval kedvezőtlenebbek, noha a személyzetet s
a kiadásokat apasztották. Az eléadásokból befolyt 8403 frt 35 kr. , részvé-
nyekből 1960 frt, összesen 10,363 frt 35 kr.; a kiadás 10,431 frt 17 kr.,
vagyis 68 frt 22 kr . a hiány ; ¹ noha az 1000 frt bért ez évről sem fizették
meg. Kedvezőbb az eredmény , ha a fizetetlen részvényeket is beszámítjuk.
Ugyanis a 229 részvényből bevárt 9160 frtból 2 év alatt befolyt 4900 s
fizetetlen maradt 4260 frt. Tehát a 2 évi béren felül is még 2260 frt ma-
radt volna s ha ehhez veszszük, hogy a két év alatt zeneművekre, köny-
vekre, új darabokra, ruhatárra 1364 frt 22 krt adtak ki, a vagyon még
3556 frt készpénzre és értékre ment. Tehát könnyű lett volna legalább a
városnak az 1460 frt két évi kamatot megfizetni ; de a részvényesek egy
jó része fizetni nem akart, miről az 1826 febr. 26-iki ülésen Naláczi panasz-
kodott is, de siker nélkül. Ugyanekkor ő Torda- m. administratorává nevez-
tetvén ki a pénztárnok b. Bánffy Miklós lett ; de ő sem ért el nagyobb
sikert.
A két év egyéb belső viszonyairól jóformán csak Déryné kedves, de
nem elég pontos rajzára vagyunk utalva ; mert csak az 1825 okt. 31 -jan.
közepéig tartott eléadásokat ismerjük a napi jelentések alapján . Déryné
különösen azt emeli ki, hogy már 1824 őszére egy jeles, hazánkban akkor
páratlan operatársúlat alakúlt Kolozsvárt, mely Heinisch karnagy vezetése
alatt sikerrel müködött. Legelőször a Sevillai borbély-t tanúlták be 2 hét alatt
s úgy a többit . Ugyanő említi, hogy a kormányzó neje, b . Jósika Jánosné ,
(g . Csáky Rózália) csináltatta Kolozsvárt az első népkertet, a külső
Monostor-utczában a mai szegények-háza s kaszárnya telkén, magába fog-

1 A kimutatás ugyan 264 frt 19 kr. pénztári maradékot mu'at ; de világosan téve-
désbol ; mert a 333 frt 01 kr . 1824/ 25 -iki maradék kétszer van beszámítva A társ. íratait
1 131/824. Sch. lv.
 309

lalva az akkor még nem létezett Nép-utczát is . A népkert végén akkor

is híd volt, melyen a mai sétatér külső végére lehetett átmenni . Ekkor
ültették a mai megritkított jegenyefa-kört, s ebben volt egy nyári színkör.
Ezen azonban nem valami fedett helyiséget kell érteni. A színpad egy
földtöltésből állt a fákkal bekerített térnek tó felőli oldalán , melyet utóbb
be is padoltak . Itt játsztak a színészek szabad ég alatt. A díszletek elhe-
lyezésére egy nagy szín szolgált a színpad megett. A tó nem létezett s a
mai sétatér többi része el volt hanyagolva. Természetesen a nézők is
szabad ég alatt ültek, a földbe vert karókon nyugvó padokon, melyek
mögött állóhely volt. A tömeget kivülről kb . egy öl magas deszkakerítés,
ezen kivűl sűrű bokrok rekesztették ki, mely körül eléadások alkalmával
rendőr járkált, lekergetve a kerítésre fölkapaszkodott gyerekeket, kik az
eléadások ingyenes nézői akartak lenni . Esős időben vagy nem, vagy
a színházban játsztak ; hirtelen esőre pedig játszók, nézők szétfutottak.
A színészek különben ritkán vették a szinkört (arena) igénybe ; mert
nyáron nem voltak itt. Igy mentek el 1825 nyarán is Vásárhelyre, Enyedre,
Zalathnára, Abrudbányára, mely kirándúlásról Déryné meglepően hallgat.
Kirándulásaik nyáron a részvénytársaság ajánlatára és védelme alatt, de
pénzbeli segélye nélkül történtek ; a már ismert szerződés szerint osztalékra
játsztak. Az 1826 év máj . végén az előbbinél nagyobb tervet hajtottak végre .
Ugyanis b . Jósika János kormányzó több napra Szebenbe menvén, őt meg-
előzve oda útazott az egész társúlat is, mint azt Déryné érdekesen leírja
(II. 199.). Szebenben ekkor még mindig a Kolozsvárról odament Slawik Károly
játszott nyaranként s nem mondhatni, hogy a szebeni tanács a mieinket.
valami jól fogadta ; de b . Jósikára hivatkozhatván , játékengedélyt nyertek
a színházban is, ha Slawikkal meg tudnak egyezni ; de kikötötte , ha nem
tudnának megegyezni, legalább ne játszodjanak ugyanazon napokon s ne
üljenek ott soká ; mert a német társaság is nagy. Megegyezésre jutottak s fel-
váltva játsztak.¹ Kezdetben, mig operát nem adtak, üres házaik voltak ; de már

1 Jegyezzük meg, hogy Szebenben a magy. társaságon a tanács a commercialis

taxát (előadásonként 1 frt) fölszedte. Ez ellen a főkormányszékhez folyamodván, ez a
már tárgyalt 1813-iki rendelete alapján elengedte. Ezt Filtsch félreérti s úgy értelmezi ,
hogy a Slawiknak fizetett bérletdíjt engedte el s azt mondja, hogy ez hetenként 1 frt volt.
Azonban a bérletdíj ily nevetségesen csekély nem is lehetett volna ; ez a tanúlmínyi- lap
javára még M. Therézia által kirótt díj volt. Filtsch ezen, valamint több más tévedése abból
ered ; mert ő az orsz . levéltárt nem használta, e nélkül pedig a német színészet történetét
sem lehet szabatosan megírni, sőt még azzal sem lehet. Igy ő a magy. társ . e folvamo-
dását, mert a Slawiknak fizetni kellett díj ellen valónak veszi, rosszakaratú czélzással
» characteristischer Fall«-nak nevezi, mely helyett utána járni, hogy mi volt az, észszerűbb
lett volna s nem kellene felednie, hogy ha 2- -3 esetben Szeben elfogadta a magy. tár-
saságot, Kolozsvár magyar közönsége annál több évig részesítette ellátásban a németeket
minden józan számítás ellenére. (Archiv d. Ver. f. sieb. Lundesk. XXIII . 321. Jegyzet.)
 310

a Sevillai borbély megtöltötte a néző tért ; mert Slawik operákat adni

nem tudott, csak kisebb darabokat énekes részekkel . Még nagyobb lett
sikerök a kormányzó megérkeztével. Díszeléadásukon a közönség színe
jelent meg ; ott volt b. Jósika is, ki 500 frtot ajándékozott nekik. Másnap
a német társaság tartott díszeléadást ; de a kormányzó nem ment el s
ajándékot sem küldött. Ez Slawikot annyira bosszantotta, hogy egy merész
illetlenséget engedett meg magának. Ugyanis Das phantastische Zeitgemälde
darabban, midőn ezt kell vala mondania : » ein geiziger Millionär « , e helyett
azt mondta : » ein geiziger Gouverneur « , véletlenül épen azon pillanatban,
midőn b. Jósika páholyába belépett . A czélzás világos volt s kemény
vizsgálatot indítottak ellene. Mentegette magát, a hogy bírta, hogy csak
nyelve csuszamlott meg, mikor a kormányzót meglátta ; nem használt sem-
mit. Három havi fogházat kapott s örökre eltiltatott attól, hogy Szebenben
színpadra léphessen s esedezéseivel és esküdözve, hogy sértése szándékos
nem volt, csak annyit birt kieszközölni, hogy délelőtt rendőri felügyelet
mellett végezhette igazgatói teendőit.¹
A magyar társúlat 1826 jul . elejéig maradt Szebenben ; többnyire
operákat adott elé, Déryné szerint 18 estén , melyekben a főszerepet mindig
ő énekelte. Ekkor Brassóba indúltak, épen jókor, mert ag . 5-6 -ika közti
éjen a szebeni színház valami raketák gondatlan kezelése miatt leégett.
De ez nem tartozik ide. Az út Brassó közeléig, egy Vledény nevű oláh
faluig baj nélkül ment, mint egy középkori vándorlás, a szabad ég alatt
tanyázással s megfelelő változatossággal. Valamikor jul. 15 tájt értek dél-
ben Vledény közelébe, hol a falú előtt, árnyas réten megállva pihenőt
tartottak. Ebből kerekedett a baj . Vledény t. i . a törcsvári uradalomhoz
tartozván, a brassói közönség birtoka volt s ekkoriban egy Römer Frid-
rich nevű szász tartotta bérben Gebauer (Ivan) és Gottschling (Fridr.)
társaival. Minthogy a színészek a » tilosba « mentek, alig ért első szekerök
a faluhoz , Römer parancsából, a ki postamester is volt, egy oláh kifogta
a szekeres egyik lovát s zálogba be akarta vinni. Ekkor Pály meggondo-
latlanúl utána lőtt, mire nagy gyorsan az egész falú köréjök gyűlt ; a
férfiak a mezőről is haza futottak s kísérték őket a postamesterig, a ki
50 frt kártérítést követelt. Ezt nem akarván a társúlat vezértagjai meg-
adni, Römer bíztatni kezdte az oláhokat : » Üssétek agyon a kutyákat » .
Ebből általános verekedés lett, miközben Konczot, a sugót, már-már
lenyakazták volna egy ekevassal, ha Szentpétery meg nem menti . Végre
csillapodott a küzdelem s Szentpétery egy színészt lóháton Brassóba kül-
dött, hogy tegyen jelentést az utonálló támadásról ; ők pedig elhatározták,
hogy éjjelre Vledényben maradnak. Erre meghökkent Römer, annál is

¹ Déryné II . 204. Archiv d. V. f. sieb. Landesk. XXIII . 321 22 1

 311

inkább, mert valójában tilalomfa nem jelezte, hogy a szóban forgó rétecske
> tilos hely s már szívesen elengedte volna a büntetést ; de a színészek
elégtételt követelvén, elhatározták, hogy lovas emberöket bevárják s el-
szállásolták magokat . Követük még az nap visszatért azzal a biztatással ,
hogy elégtételt fognak kapni s így másnap reggel Brassóba indúltak. Az ügy
azonnal a főkormányszékhez került, mely egyelőre jul . 24- én a brassói
tanácsra bízta ugyan a vizsgálatot ; de a társúlat szept . 1 -sei folyamodására,
tekintettel arra, hogy Brassó tanácsa érdekelt fél, szept. 5 - én vegyes bizott-
ságot küldött ki Székely Sámuel , Sepsi-szék albírájából s a brassói tanács
egyik tagjából, meghagyván a vizsgálat gyors befejezését.¹
Természetesen Römer is sietett külön vádat emelni, melyben nem
mulasztja el a társúlatot piszkos és gúnyos kifejezésekkel illetni s többek
közt az » in Caravanen reisenden Horden solcher Menschen « kifejezést is
használta. Ezt a kormányszék megütődéssel olvasván, megrójja a brassói
tanácsot, hogy e szidalmakkal telt íratot szó nélkül hagyta, holott tudnia
kellett volna mind Römernek, mind a tanácsnak, hogy a kolozsvári nem-
zeti játszótársaság az országgyülés védelme s az általa kirendelt bizottság
felügyelete alatt állván, tehát büntetlenül gyalázni épen nem szabad, (tam
ignominiosa dehonestatione affici minime posse. ) Megrendeli tehát , hogy
Römert büntesse meg s erről a főkormányszéket értesítse . Ez aztán okt .
II-iki jelentése szerint Römert a tanács színe előtt megkorholta . Közben
okt. 25 - én Székely beadta a vizsg . jegyzőkönyvet s ennek alapján a fő-
kormányszék 1826 decz . 7-én Römer és társai viszontvádjait elvetvén ,
ellenök , mert önbiráskodással s a falú fölbujtásával a társúlatot Vledény
közepén feltartóztatták, a faluházából a bement tagokat botokkal kiűzték ,
majd újra többeket behurczolva ütlegeltették s így a közbátorságot meg-
zavarták, bűnvádi (közfiscalis) eljárást rendelt, fenhagyván a társaság jogát,
hogy káruk és sérelmök elégtétele végett ebbe befolyhassanak.
Közben Römer és társai a vegyes bizottság ellen siker nélkül folya-
modván a kir. kamarához, decz. 25-én arr kérték a főkormányszéket ,
hogy utasítsa az ügyet rendes polgári perre ; mert ez magánsérelem s
nem közvétség . A főkormányszék azonban sem ebbe, sem az ügy függőben
tartásába, mig benne a kir. kamara ítél, bele nem egyezett. Az eljárás
soká tartván, a tagok Koncz Józsefet bízták meg képviseletökkel , ki 1827
okt. 17-én folyamodott a főkormányszékhez a brassói tanács részrehajlása
miatt, mert beavatkozásukat elkésés ürügye alatt nem engedte meg. Erről
a főkormányszék jelentést kért be ; de az ügy további folyamáról a fő-
1
7397, 8789/826 . Orsz. lvt A brassói tanács már megelőzőleg két tagjára bízván
a vizsgálatot, ag. 23- án kérte a fókormányszéket, hogy ne rendeljen ki vegyes bizottságot ;
de a főkormánysz. szept 13-án határozatát fentartotta azon indokol íssal, hogy a vádlottak
nem mind tartoznak Brassó jurisdictiója alá . (9 70/ 、 26. Orsz, lot.)
 312

kormányszék íratai nem tájékoztatnak. Déryné az írja , hogy noha a vledé-

nyiek 3000 frtot ígértek, ha a perről lemondanak, ők nem fogadták el ;
később azonban Koncz mégis pénzben egyezett ki, minthogy úgyis ő
forgott legnagyobb veszedelemben ; nekik meg, kik közben Magyarországra
mentek ki, azt írta, hogy a pör elveszett.¹
Visszatérvén a társúlat brassói időzéséhez, itt jul. 18 - nov. 25 -ig ját-
szodtak, számos operát adtak Boieldieu , Mozart, (Don Juan, okt. 8. ) Weber,
Cherubini, Weigl, Mendel, Schenk műveiből ; mellettök műsorukat az
ismert fordítások tették, köztük Wolftól Preciosa, Grillparzertöl Ahnfrau.
Színlapjaikat részint csak magyar, de legtöbbször magyar és német nyelven
adták ki . De bárha ekkor német társúlat nem volt Brassóban s e mellett ott
tömérdek menekült lakott Oláhországból, mégsem sokan járták a színházat ;
a bojárok még csak, de a szászok nem akartak tudni a magyarokról.
»> Kivéve nehány vármegyei urakat, tanácsbelieket s némely magyarúl tudó
kevés polgárokat, senki se járt színházba « ,, - írja Déryné e napok kedves
rajzában (II . 214—24 ) ; de főkép személyi viszonyaival foglalkozván, részle-
tesebben kitérni rá tervünkbe nem tartozik. Déryné a brassói időzés után
még egy kirándúlást ír le az erdélyi aranyvidékre, Abrudbányára, Veres-
patakra és Zalathnára. De ez világosan nem ez év, hanem 1825 nyarán
történt, midőn M.-Vásárhelyen, Enyeden, Zalathnán , Abrudbányán jártak.³
Nov. 25 -ike után aligha vállalkoztak volna ily merész tervre akkora társúlattal .
Déryné még azt is mondja, hogy Abrudbányán egy darabig időztek, aztán
a verespataki látogatás után újra játsztak Abrudbányán egy nagy csürben ,
hordókra állított deszkaszínpadon , midőn az első eléadást a gazda tehenei
zavarták meg bödülésökkel, melyek a csürhöz ragasztott istállóba voltak
bekötve . Zalathnát is megint útba ejtvén, úgy tértek vissza Kolozsvárra ,
Azonban a részvt. vezetőinek, kik 1826 nov -ben még egy évre ki-
vették a színházat, e tél 1826/7-ben, noha Koncz szerint a közönség jól
pártolta a társúlatot, még nehezebb volt, mert a részvényesek fizetni nem
akartak. Ekkor 1827 márcz . 16-án Naláczi Tordáról egy folyamodásban a
főkormányszékhez eléadván az elért sikereket s hogy bárha több részvé
nyesről hálával kell megemlékeznie, » sokan vagynak olyanok, a kik igé-
reteknek eleget tenni több megszólíttatásokra sem akarnak, ez által haza-
fiui fáradozásáért kedvetlen megkárosíttatásával akarnak fizetnie : fölkéri
tehát a főkormányszéket, mint a színház fő védnökét, hogy hirdettesse ki

1 Déryné. II 207-14 , 9070 , 10808 , 11631 , 12160/826 . 209 ( 1827. jan. 19) , 2507
(márcz. 29.) 10262 (okt. 26.) 1827. 179, 391 , 1774/828 . Orsz. lot.
Archiv d. V. f. sieb. Landesk. XXIII . 325 1.
Szilágyi Pál. Egy nagyapa regéi. Nefelejcs. 1859. 294. A vásárhelyi fabódét 1825
jun .-ban leltár mellett a város a lóvásárhoz istállónak vette meg ; a szerelvényeket juniu S
2-án Pály, Szentpétery és Murányi vették át 12 drbban. 37, 198/825 . V. ö . 1084/823 . Vá
lvt. Koncz J. tr. úr szíves közlése .
 313

a megyéken, mely szerint a részvényösszegek 16 (40 rfrt) ezüst frtban mint

közpénzek közkereset utján fognak fölhajtatni. A főkormányszék ápr. 2 - án
a megyéknek meg is hagyta, hogy e pénzeket szedjék fel s küldjék Bodor
Pálhoz, a tartom . pénztár administratorához vagy Naláczihoz s erről magokat
igazolják ; de az eredményt nem ismerjük.¹
Az 1826/27-iki társúlat tagjai voltak : Bartha Mózes, Kemény János,
László József, Murányi Zsigmond, Mátéfy József, Nagy Mihály és István ,
Pály Elek, Szerdahelyi József, Szentpétery Zsigmond, Szilágyi Pál, Udvar-
helyi Miklós , Váradi Károly ; Borsai Klára, Botos Károlina, Déryné, Mu-
rányiné (Lefevre Therézia), Pályné (Ecsedy Józéfa) , Simény Borbála, Udvar-
helyiné ; Heinisch József (karm .), Koncz József (sugó), Simonffy György
(színm. ) , 2 mellékszemély és 24 tagú zenekar. Eléadásaikat nem ismerjük,
csak 1827 jan 1 -től. Jan.-ban tartottak 13 , febr. -ban 12 , márcz . - ban 13 ,
ápr.-ban 8, máj .-ban 13 eléadást, melyekből az énekes játékok nagy száma
válik ki , jan. -ban 7 , febr. -ban 5 , márcz .-ban 4 , ápr. - ban 4 , máj .- ban 7 ; tehát
59 eléadásból 27. Látható ebből az is, hogy a kevés bevételt az eléadások
csekély száma is okozta. Ennyi eléadás nagy bevételek mellett sem hoz-
hatott elég jövedelmet. Ez a sikertelenség okozta, hogy 1827 nov . 6 - án
Naláczi József a részvényt . nevében lemondott a bérletről ; de lemondását
b . Kemény Ignácz, a bizottság elnöke, nem fogadta el ; mert okt. 1 - én
jóval túl adta be nyilatkozatát s meghagyta átiratban, hogy a játékokat
mielőbb kezdesse el s a 3 évi 3000 frt bért fizesse be. De nem fogadta el a
lemondást azért sem ; mert midőn 1827 tavaszán a társúlat Magyarországra,
utóbb Kassára ment, a szerződés ellenére Naláczi megengedte a könyv-
és ruhatár kivitelét, melyeket még 1828 júl. 9- én sem hoztak vissza . Ezért
ekkor a bizottsági ülés egyfelől a már 4000 frtra növekedett bér befizetését ,
násfelől ezek haza hozatalát okt. 1 - ig annál inkább meghagyta ; mert külön-
ben a színházat ki nem adhatván, a részvényeseket tekinti további bérlőknek.
Erre aztán Udvarhelyiék, mint új bérlők, a kik kivitték volt öket, csak-
ugyan novemberre haza hozták. Tehát 1827/28 telén Kolozsvárt színészek
nem voltak. A társúlat, írja Déryné (II. 238.) 1827 tavaszán bomladozni
kezdett ; ezért sógora, Kilényi Dávid, máj . 31 - ére, midőn a téli időszak
befejeződött, érte jövén , egyszersmind az énekes tagokat, Udvarhelyit, Pályt,
Szentpéteryt, Szerdahelyit is magával vitte. Ehhez az eléadáshoz azonban
kétség fér. A Koncz József Almanachjában (1827 - re) azt olvassuk, hogy az
erdélyi társúlatnak » régen bevett rendtartás s szokás « szerint most is négy
havi szünetet (jun . -- szept. ) rendelvén a játékszíni igazgatóság, e töredéknek
ő adott engedélyt egy magyarországi körútra, s átadván neki a kolozsvári
színház ruha- és könyvtárát, ez ott nemzeti nyelven még eddig nem

1 2692/827 . Orsz. lot.

 314

hallott, új, szorgalommal gyüjtött, többnyire énekes játékdarabjait « adta

elé. Az aztán, hogy ennek tagjai Kilényivel szerződtek, való ; de az előb
biek voltak okai annak, hogy a társúlat magát künn is Erdély-országi
nemz. játszó társaság-nak nevezte, a mit különben bizonyosan nem tett
volna. Az erdélyi társúlat többi tagjai jun . 1 -seje után Debreczenbe men-
tek, u . m . Bartha Mózes, Kemény János, László József, Murányi Zsigmond,
Nagy Mihály és István , Váradi Károly, Murányiné és Simény Borbála ;
Pályné pedig közben meghalt s Pály 1828-ban Botos Károlinát vette nöül.
Dérynéék (9 férfi és 4 nőtag) Kilényivel jun . 9-22 -ig Szegeden tar-
tottak 9 eléadást ; kezdték a Tolvaj szarkával s végezték a Három század
parodiával . Júl.- - aug. havát (26 eléadás) Szabadkán töltötték ; innen szept .
9-okt. 9-ig Pécsre mentek 17 eléadásra, mialatt Kilényi a társúlat másik
részét H. - M.-Vásárhelyt, Makón, Becskereken, Temesvárt, Aradon foglal
koztatta, honnan a vármegye szállította őket 12 szekeren Pestre, hogy Mis-
kolczra és Kassára menjenek. Ezalatt Dérynéék Sz.-Fejérvárt megállván
okt. 21—23 -án három eléadásra, szintén Pestre értek s elhatározták, hogy
a tél elejét ott húzzák ki, míg . t . i . Kolozsvárra hívja őket a részvénytár-
saság. Okt. 27-én kezdték meg eléadásaikat a Sevillai borbélylyal, mely-
ben fényes sikert arattak. Eléadásaikat a német színházban tartották Grimm
bérlőnek Pest városával kötött azon szerződése alapján, hogy hetenként
kétszer tartozik átengedni a színházat a magyar társúlatnak, a rendes elé-
adás fele s bérletszüneti eléadás 2 -ad jövedelmeért. Ezen kivül játszhat-
nak még vasárnap d. u . 4 órakor, úgy hogy 7-re befejezzék az eléadást.
Ez a társúlat Pesten a Miskolczra távozott Kilényitől elválva , ki-
egészítette magát 24 tagra, kik közül 9 en voltak a törzstagok : Szerdahelyi
József, Szilágyi Pál, Udvarhelyi Miklós és neje, Pály Elek, Heinisch József
(karm.) , Konti Károly, Simonffy György, Szentpétery Zsigmond . Ök szövet-
kezetet alkottak s csak úgy kapták meg fizetésöket, ha a költségek s a
többi 15 tag fizetése kitelt ; de övék volt a nyereség is . A többi 15 tag
volt Déryné 120 frt (s két jut . játék), Láng Ádám, Botos Karolina ('½

Hazai és Külf. Tud. 1827. I. 49. sz. azt írja, hogy a Kilényi Dávid ig, alatt
álló > Erdély- országi énekes társaság , miután Szabadkán, Zomborban, Baján, Pécsett
>tehetségeinek nagy jeleit adta , minden órán »Pestre váratik és a városi nagy theatrum-
ban csupán énekjátékokat fog adni s reméli, hogy »Pesten is kedvet fog találni és a
hazafiakat arról meg fogja győzni, hogy mind a magyar nyelv alkalınatos az énekjáték ɔkra,
mind a tanult tagok ügyesek azoknak jó előadására ‹ . V ö U. o . II . 30 sz. Theatromi
jelentés.
U. O 244-46. V. ö . Hazai Hiradó 1828. 20 és 35. Itt szigorú birálat jelent meg
s rá az ellenbírálat (u . o . 42) kiemeli, hogy Déryné ( Rozina) , Szilágyi (Bartolo ) jobbak,
mint a pesti német színház legjobb tagjai, viszont Pály (Almaviva) jobban énekel, Szerda-
helyi (Figaro) jobban játszik amazoknál. L. még Magy. Kurir, 1827 II . 296. Széplit. Aján-
dék (Tud. Gyüjt. mellékl.) 1827. 160. (Thaisz Andrástól) .
 315

jut. j .), Nagy János ( 1½ jut . j .), Wessely Eduárd (1 jut. j .) , Koncz József
40-40 frt, Borsai Klára 50 frt (1½ jut . j .), Szalayné, Szerdahelyiné, Szentpétery
Zsuzsánna, Horváth 20-20 frt, Szöllősy Menyhért (1/2 jut. ját .), Rákosy
Márton (¹½ j . ját.) , Sóváry István ( ½ j . ját .) , Mátéfy József havi 35—35 frt
fizetéssel . De játszhatott volna e társúlat még olyan jól s pártolhatta
a közönség még úgy, e heti 2-3 eléadásból meg nem élhetett.¹ Hozzá
kell venni azt, hogy jun. 19- nov. 18-ig még egy más, a borsódmegyei
magyar társúlat is volt Pesten Czelesztin igazgatása alatt, mely megelőző-
leg szintén a német színházban játszott ; de összeveszvén Grimmel, az
Arany-hattyú vendéglőbe ment át s ott folytatta játékait, míg nov. 18-án
a Fogoly cz. darabban elbúcsúzott, midőn Czelesztin tartott beszédet a
közönséghez s aztán Miskolczra ment telelni.º
Mindez megnehezítette helyzetöket, noha javokra már nov . hóban
gyűjtés történt a közönség körében . Ezért decz 21 -én a Bűvös vadász-
szal be akarták fejezni játékaikat s visszatérni Kolozsvárra, hová a közönség
már nagyon várta. Meg is tartották a szokásos búcsúbeszédet, melyben a
többek közt így szóltak : A sors sietteti útunkat egy oly hazába , mely
bárha üvegházába nem is, de kertjébe szívesen befogad ; melynek keritése
mellé megvonva, a zordon idők szélvészei ellen, magunkat talán megol-
talmazhatjuk. Ha a fagyok és derek e plántának éltető nedvét ki nem
szárítják s kitavaszodunk, reméljük, hogy még érettebb gyümölcsökkel ked-
veskedhetünk s ha jutalma igyekezetünknek nem lehet is, legalább
hazafias megemlékezéstekre érdemesítsetek « .
Mindenesetre vissza kellett volna térniök ; ez lett volna kötelességök
is, hiszen az erdélyi könyv- és ruhatárral mentek ki. Azonban, mond az
idézett Almanach, e búcsút egy negyedóráig tartó riadalom követte ; a
közönség nem akart elválni s ennek volt eredménye, hogy ez föllelkesülve ,
8 következő eléadásra a Grimmnek fizetendő 1400 frtot összeadta. Tehát
maradtak ; mert ez által jan . havára némileg biztosítva voltak ; sőt többet,
nagyobbat terveltek ; t . i. a következő télre is vissza akartak térni . De
már januárban úgy megszorúltak, hogy Déryné valósággal megható képet

1 Tartottak t . i. okt.-ben 2 , nov. -ben Pesten 8, Budán 4 , decz. -ben 6 eléadást ; u.

m.: okt. 27-én Sevillai borbély, 30-án Tancred, nov. 3-án Párisi János , 5 -én Sevillai b .
(Budán), 7- én József és testvérei, 8-án Párisi János (Budán), 12-én Bűbájos vadász, 13 -án
Béla futása (Budán), 14- én Sevillai b . , 19 - én Othello , 21 -én Burgundiai gróf, 24 -én Don
Juan (Budán) , 26 -án Ál Cataláni, 28 -án Quakkerek és Tündérkastély ; decz . 5-én Fauszt, 7-én
Franczia tündér, 12-én Béla futása. 14-én Csörgő sapka, 19 - én Tolvaj szarka, 21 - én Bű-
bájos vadász ; 3 kivételével csupa énekes játék v . opera. V. ö . Szilágyi Pál : Egy nɩgyapa
regéi. Nefelejcs. 1859, 318 .
Magyar Kurir. 1827. II . 367. ( U. o . Czelesztin beszéde is. ) .
3 Tud. Gyüjt. 1827. XI. 128. Igéri, hogy a további adományok jegyzékét közli ; de
nem találtuk.
 316

rajzol a szükségről, melyet a részleges segély csak alig enyhítgetett. Ezért

kérelmet adtak be Pest-megyéhez, hogy a jövő télre helyet jelöljön ki
számokra a játszásra s hogy a színházi alapból adjon 1000 frt úti segélyt.
A febr. 4-5 -iki gyűlés azonban kérelmöket megtagadta s csak magán-
gyűjtésből juttatott nekik, mint Szilágyi írja, 500 frtot. Ekkor a társúlat,
minthogy Kolozsvárt a főuri részvénytársaság felbomlott, nem akart ide
visszatérni biztosítékok nélkül s miután febr. 14-én Preciosában elbúcsúzott,
melyben Kántorné is föllépett, részben megoszlott. Néhány tag, bízva a
főöuri részvénytársaságba, N.-Váradra jött le, hogy Kolozsvárhoz közelebb
legyen ; a nagyobb rész Miskolczra ment, hová a megye hívta meg az új
színház felavatására, mi febr . 17-én történt. Itt játszott pár hétig ; innen
Kassára ment Berzeviczy Vincze br. meghívására, honnan a német színé-
szek épen eltávoztak. A kolozsváriak tehát hiában várták őket s e tagok-
ból lett az u . n. kassai vagy abaujmegyei társúlat.¹
Kolozsvárt ekközben csak 1828 máj . 1 -től volt színtársúlat, midőn a
productionale forum idejére gr. Lázár László és Székely Mihály a főkormánysz.
engedélyével kiadták id . Székely Józsefnek a színházat 30 napra 50 frtért,
hogy ebből a színház fedelét kiigazíttassák s azért kellett ehhez a főkor-
mányszék engedélye ; mert a színház még mindig a részvényeseké levén,
a bizottság nem rendelkezhetett róla. Az 50 frt bért is a főkormányszékhez
adták be . Székely eléadásairól közelebbit nem tudunk. Így végződött a
szép remények közt megindult részvénytársaság vállalkozása, mely egy
hosszú pert szült. A be nem fizetett részvényösszegeket sohasem hajtották
fel s a négy évi bért a vállalat vezetőin vették föl .
A részvénytársaság idejében 1826 márcz . 24-től 1828 jul . 9 -ig nem
levén bizottsági ülés , 1828 jun. 10-én Szentkirályi Mihály mint jegyző ,
beadott a főkormányszékhez egy 6 évre szóló bérlethirdetést, hogy köröz-
tesse Erdélyben és Magyarországon ; kérje be b. Naláczi Józseftől a Magyar-
országra kivitt szerelvények jegyzékét és kötelezvényt s ezek segélyével
hozassa vissza őket ; végül engedje meg, hogy azon 50 frtot, melyet máj .
hóról id . Székely József fizetett, fordíthassa a színház fedele kijavítására .
A főkormányszék, kivéve a fedéljavítás ügyét, a beadványt, mint a bizott-
ság jogkörébe tartozót, b. Kemény Ignácz elnökhöz küldte át jun. 19 - én
S az erre jul. 9 - én tartott ülés jóváhagyta Szentkirályi intézkedéseit s

mellékelvén a föuri részvénytárs. képviselőivel 1824-ben kötött szerződés

1 Bayer. I. 461 - 69. Hazai Hiradó. 1828. 106. Hazai és Külf. Tud. 1827. 9. SZ .
V. ö . e pesti időzésről több részletre Szilágyi Pál : Egy nagyapa regéi. Nefelejcs. 1859.
318. Szilágyi szerint már most alkudoztak a lét elektor (Váczi-utcza) bérlőjével , Langerrel,
hogy Pesten az ő termében játszhassanak tovább . A miskolczi és kassai időzésről u . o.
330, 353 , 379, 416, 428 , 450. V. ö . Klestinszky : A kassai szinészet. 5—7.
2
155, 159/828. Szh. Ivt. 4316/827 . Orsz. lut.
 317

másolatát, részletesen kifejtette annak szükségét, hogy a főkormányszék

maga is járjon közben a színház kivitt szerelvényei haza hozatalában ;
különben a bizottság a színházat sem át nem veheti, sem bérbe nem
adhatja. A főkormányszék jul . 31 -én a hirdetést közreadta, a bérbeadást
megengedte s meghagyta a bizottságnak, hogy mint a színház gondviselője,
e feladatát teljesítse és csak fontos esetben forduljon a főkormányszékhez .
De aug. 11 - ére, a határidőre bérlő nem akadt ; csak aug . 19 -én ígért
Udvarhelyi Miklós 1828 okt. 1-1831 okt. 1-ig évi 720 frt bért Deáky
Filep Sámuel kezessége mellett s szerződését a főkormánysz . is megerősí-
tette. Aug. 22- én Schwelle Filep , a szebeni társúlatból kiegészített társúlat
igazgatója is bérlőnek jelentkezett, elébb Szentkirályinál, aztán a főkor-
mányszéknél is ; de aug. 30 -án b. Keményhez utasíttatván, azt a feleletet
kapta, hogy már elkésett. Így menekült meg ekkor Kolozsvár a német
társúlattól.¹ Ekkor Udvarhelyi az id . Székely József és Éder György társasá-
gában egy 17 férfi- s 9 nőtagból álló társúlattal 2 nov. 2-1829 jun. 9-ig
127 (havi 16-20) eléadást tartott Kolozsvárt, melyek közt pár klassikus
mű is szerepel , u. m. Az élet csak álom ( 1829. jan. 3.), De l' Épée apátúr
(jan . 10.), Hamlet (febr. 10.), Don Carlos (febr . 21. ) , Lear király (márcz .
5.), Moor Károly (márcz. 19.), Donna Diánna (Közönyt közönynyel, ápr. 28. ),
Fortély és szerelem (máj . 28. ) . Magyar darabok : Tokodytól Pártosság dühe
(Ziegler ut. decz. 27.), Kisfaludy Sándortól Az embersziv örvényei (decz 30.) ,
Dugonicstól Báthori Mária (febr . 8), Kisfaludy Károlytól Tatárok Magyar-
országon (febr. 26. ) és Fáy Andrástól Régi pénzek (máj . 28. ) . Kisfaludy víg ·
játékait szokatlanúl nem találjuk műsoron . Dérynéék eltávoztával az operai
társaság szétoszolván, csak 6 énekes játékot adtak 8 estén , köztök egy-
szer a Bűbájos vadász - t is (május. 2.). Ismerve az akkoriak előszeretetét
az énekes darabok iránt, következtetni lehet, hogy a számos bérletszünet
mellett is a tél nem ment valami jól. Székely 1829 nov. 1 -én kilépvén a
a társúlatból, helyette Horváth József és Ujfalusy Sándor lettek igazgatók,
részben új , de kisebb társúlattal, 15 férfi- és 7 nőtagból. A különvált id .

1 Fk. II. 415 , 429, 431 . - 5581 , 7214 , 8096/828 , 4585/829 . Orsz. lvt. 155, 159,
160 (szerződés eredetije), 164/828 , 165/829 . Sch . lot. A szerződés feltételei közül kiemelen-
dők : a városnak a 720 frt kamat megfizetése , téli időszak tartása nov . 1 - ápr. 30 -ig heti
4 v. legalább 3 cléadással 200 frt vinculam mellett.
2 Bartha Mózes , Balogh István, Harmath Sándor (sugó), Hetényi József, Kemény
János, Kubay Pál, Kőszeghy Alajos, Minorics Károly, Pergő Czelesztin, Párthényi János ,
Szákfy József, Telepi György (színm . ) , Török Antal, Váradi Sándor s a 3 igazg., Baloghné,
Éder Teréz és Aloisa , Kubayné ( Éder Antónia), Néb Mária, Seres Teréz , Székelyné,
Telepiné, Udvarhelyiné (Juhász Júliána). Magy. Játéksz. Almanach. Klv. 1829.
3 A 4 igazgatón kivül : Bartha Mózes, Boros Gábor, Harmath Sándor (sugó), Kol-
tay Ferencz, Kubay Pál, László József, Lendvay Márton, Szákfy József, Simonffy György
(színmester), Szilágyi Benj. , Török Antal ; Éder Teréz és Aloisa, Horváthné (Hetyey Eszt.) ,
 318

Székely József külön társaságot szervezvén, 1829/30 telén M.-Vásárhelyt,

a Teleki-házban tartott eléadásokat, hol 1830 jan . 29 - én Néb Mária javára a
Ziegler-Tokody Pártosság dühe cz . darabja került színre s színlapjáról
megtudjuk a tagok neveit : Kemény János, Kőszeghy Alois , Czelestin, Pár-
thényi János , Székely József, Székelyné, Néb Mária, Szathmáry, Eranosz,
Székely Zsuzsánna, H. Károlina s egy pár kisegítő.
Udvarhelyiéknek az 1829 / 30 - iki tél sem ment jól ; egyébként részletes
adataink hiányoznak ; csak tudjuk, hogy Gauthier József 1829 október
közepétől újra itt játszott főkormányszéki engedélylyel a tanács ellenére,
1830 jan . 6-ig. Az ellene folyamodó Udvarhelyi azt a választ kapta decz .
9-én, hogy ez az engedély csak oly napokra szól, melyeken eléadás nincs
s ha játéknapon is tartana mutatványokat, ekkor egyezkedés szerint bizo-
nyos, nem szerfeletti bért fizessen s vasárnap játszhatik ugyan, de a szính .
eléadás előtt játékát tartozik befejezni.¹
E pár év sikertelensége újra meghozta a boldogító javaslatokat. Ezek
egyikét 1829 szept . 11 -én egy hazafi b . Jósika Jánoshoz adta be, ki e
napról áttette a főkormányszékhez, hogy vagy adja ki megfontolás végett
a szính . bízottsághoz vagy ha valami jót talál benne, rendelje el. A fő-
kormányszék szept. 29-én áttette a bízottsághoz. E terv alapgondolata,
hogy a színészetet csak az állandósítás emelheti az illő fokra. Ehhez
szükséges 16 alkalmas ifjú, kik 6 évet külföldön töltvén , itthon két évig
ingyen eltartás mellett játszva, gyűjtsenek megfelelő színházi pénzalapot.
E társúlatra egy bizottság ügyeljen föl, s mívelésére könytár állíttassék .
A 16 ifjú külföldi kiképeztetését vállalja magára 16 vagy több erdélyi
család, a két évi eltartást a hazában más családok s az új színésznemzedék
külföldi képzéséről azok a színészek gondoskodjanak, kik magok e kép-
zésben részesültek. Ez folyjon mindaddig, mig a hazai mívelődés fejlett-
sége ezt fölöslegessé nem teszi. E regényes terv gyengéi szembeötlők s
nem foglalkozott vele a bizottság sem . Nov. 12 -én ( 1829) azt felelte, hogy
mig az országgyűlés nem ad alapot a színészet állandósítására, részletes
tervet kidolgozni felesleges ; e tervben a költségek egy része szükségtelen ,
másika kivihetetlen, harmadika szerfelett nagy ; s a családok ilyen meg-
terhelése egyenesen jogtalan volna. De az átírat egyszersmind újra hang-
súlyozza azt a már 1814 - ben alakot öltött eszmét, mint a közvélemény
óhajtását, hogy a fölkelési alap adassék a szinháznak s kéri a főkormány-
széket, hogy erről tegyen az országgyűlésnek javaslatot. Mihelyt ez meg-
történik s az alap mennyiségéről értesül, kész a részletes terv kidolgozá-

Horváth Aloisa, Kubayné (Éder Antón ) , Lendvayné (Jeremiás Károlina), Ujfalusyné ( Sáska
Borbára) , Udvarhelyiné (Juhász Júl.) . Magyar Fátéksz . Almanak . Klv . 1829. 31 .
1 11204 és 11845/829. Orsz. lvt. 167/829. Szinh. lvt.
 319

sába fogni. A főkormányszék ezt a felterjesztést csak 1830 jun 18-án tár-
gyalta, midőn röviden azt határozta, hogy a kérdésben levő alapról semmi-
nemű végzést nem hozhat.¹
Egyenesen a bizottsághoz két más terv is érkezett be névtelenül.
Ezek egyike a kézírásból következtetve Kotsi P. Jánostól, másika Deáky
F. Sámueltől való . Kotsi a rend fentartására három, u. m. politicai, aesthe-
tikai és oeconomiai directiót javasol . Részletesebben csak az aesthetikai
igazgatásról szól s a rendre, az eléadásokra , a zenére külön igazgatót tart
szükségesnek. Az eléadások igazgatója az, a kit főrendezőnek vagy igazgató-
nak hivunk ma. Ennek általános műveltségű, nyelveket tudó embernek
kellene lenni, tudni a philosophiát, zenét, festészetet, physiologiát, irodalmat,
földrajzot, történelmet sat. Csak ez óvhatná meg az eléadásokat gyermeke'
tévedésektől . Mellőzvén egyebeket, Kolozsvárra elég volna egy válogatott
társúlat 12 férfi- és 5 nőtagból. A férfiak közül, kiket termet szerint st
leír, 8 volna a következő : jellemszínész, apa , szerelmes, hős (Eisenfresser)s
intrikus, komikus apa, komikus szerelmes, komikus szolga és 4 kisegítő
tag. Nők : hősnő (» deli, karcsu termetű s magas, ha lehet : az ábrázatja,
contourja nagy részekből álló , nagy, tüzes szemű, szép keblű » ), anya,
komikus öreganya, természet leánya (naiv), csintalan. Szükségesnek vélne
egy nyugdíjpénztárt is .
Mig a Kotsié csak vázlat, a Deáky Planum -a már bő és részletes .
Szerinte a játékszín jó elrendezéséhez 4 dolog kell : okos czenzura, jó
társúlat, kellő mennyiségű díszlet- és ruhatár s jó igazgatás . Az elsőre
nézve egy bíráló bizottságot kellene alakítni a három helybeli főiskola
tanáraiból. A társúlatból csak 14 (8 férfi, 6 nő) tagot sorol fel ; de ezeket
úgy választaná meg, hogy belőlök az énekes társaság is kiteljék ( 2 bas-
sista, 2 tenor, I bariton, 2 soprán énekesnő, egy altista-nő.). Egyebekben
általában azon szabályok alapján áll, melyeket 1821 -ben a bizottság kiadott,
csak a rendezőséget bízná három helyett egy személyre, lehetőleg színészre .
A tagok erkölcsösségét s egy nyugdíjpénztár létesítését különösen hang-
súlyozza. De e csupán történelmi érdekű javaslatokat a bizottság soha-
sem tárgyalta, s gyűléseket sem igen tartott ez időben . A főkérdés nem
is ez volt ; első sorban pénz kellett a függő adósságokra s így minden
maradt a régiben .
Az 1829 30-iki sikertelen tél miatt Udvarhelyiék társúlata 1830 elején
teljesen fölbomlott s mindent itt hagyván, egy részök a kassai társúlathoz
szegődött, mely most a legjobb lett vidéken s tagjai voltak : Bartha János,
Egressy Gábor, Harmath Sándor (sugó), Heinisch József (karnagy), Kubai
Pál, Mátéfy József (sugó), Megyeri Károly, Pály Elek, Szákfy József, Szent-

1 8903/829, 6386/830 . Orsz. lut. 161/829. Szính. lvt.

 320

pétery Zsigm . , Szerdahelyi József, Szilágyi Pál , Szőlősi Lajos (tánczm .),
Telepi György (színm.), Udvarhelyi Miklós, Újfalusy Sándor ; Bartháné
(Meszlényi Anna) , Borsos Klára, Déryné, Kántorné, Kapocsányi Mária ,
Kubainé (Éder Antónia), Mátéfyné (Csávási Mária), Pályné (Botos Károlina),
Szentpétery Zsuzsánna , Telepiné (Bohus Józéfa), Udvarhelyiné (Juhász
Júliánna), Újfalusyné ( Sáska Borbála), Vincze Júliánna (gyermek). Ez a
társulat a Kolozsvárról odament tagok nélkül, 1829 nov. 1-1830 máj .
17-ig időzött Kassán ; ekkor kiegészülve máj . 23 --jun . 7- ig Eperjesen , jun .
12-17-ig Ungvárt, jun. 20-23- ig Beregszászon , jun . 28 —auguszt. 10-ig
M.-Szigeten játszott s aug. 2 -án egy része előre bejött Kolozsvárra, mely-
hez 10-ike után a többi M.- Szigeten maradt rész is csatlakozott s auguszt.
7- szept. 13-ig 24 estén adott fényes anyagi és erkölcsi sikerrel 14 operát,
2 paródiát, 5 drámát, I melodrámát, 1 vígjátékot s 1 balletet.¹ Innen szept .
20-ra (okt. 15-ig) Debreczenbe ment s okt . 30-án Kassára tért vissza. Ekkor
Deáky Filep Sámueltől a 3-ik évre Keszy József és id . Székely József
vették át az üres színházat egyesített társúlatukkal , id . Székely József, Czelesz-
tin, Köszeghy Alois , Eránosz József, Keszy József, Párthényi János , Kovács
Soma, Bartha Mózes, Boros Gábor, Szathmári József, Koltay Ferencz, Si-
monffy György, Lendvay Márton, Hubay Emmanuel, Szalai, Rákosi Már-
ton, Székelyné, Keszyné, G. Victoria, Katalin, Néb Mária tagokból . E
társúlat 1830 nov. 7-én A kecskeméti familia Bécsben, 1831 jan . 27 -én
Moor Károly (Schillertől) darabokat adta ; többi eléadása ismeretlen . Máj .
1 -től ( 1831 ) M. -Vásárhelyt játszott, hol máj . 12 -én A hét magyar kapitány
Erdélyben cz. új darab került színre Rákosi jutalmára . Utóbb Erdély más
városaiban is megfordult .
Ekkor lejárván Deáky bérlete, 1831 szeptemberében Kreybig Eduard
Szebenből a főkormányszéktől kérte a színházat bérbe 1831/32 telére .
A főkormánysz. áttette a kérést a városi tanácshoz, hogy járjon el benne
a bizottsággal egyetértve. Kreybig dicsekedik kérelmében , hogy pompás
operatársúlata van . De mielőtt választ kapott volna, Szebenben játékközben
véletlenül törszúrás érte s e miatt hetekig feküvén, énekes tagjai elhagyták.
Ekkor okt. 22 - én azt írta a főkormányszéknek, hogy kedvező válasz esetén
eljön így is Kolozsvárra egy derék, de kisebb társúlattal . A főkormányszék
decz . 1 -én ezt is a városi tanácshoz tette át, megsürgetvén a választ. A tanács

1 Aug. 7 és 25-én Sevillai borbely. 8-án Francziaországi tündér. 9. Tolvaj szarka .

10. Cordélia és János kulacsa. 15. Fejér asszony. 17. Fekete asszony. 19. Finlandi János.
20. Hó. 22. Jelva. 24. Csalódások. 26. Othello (opera). 28, szept. 2 és 13. Harmincz év
egy kártyás életéből . Aug. 29. Béla futása. 30. Don Juan . Szept . 3. Mátyás kir. válasz-
tása . 5 Ballet. 7. Marie . 8. Olaszné Algirban . 9. Cremonai fáklyás ifjú . 11. Tancred. 12 .
Tündérvilági lány Mátéfy József : Mígy játéksz zsebk. Kassa. 1830 V. ö . Szilágyi Pál :
Egy nagyapa regći Nefelejcs. 1859. 451 .
 321

közben Szentkirályi Mihálytól kért felvilágosítást, mivel ez időben Kemény

elköszvényesedvén s el is kedvetlenedvén , a bizottság nem működött.
Szentkirályi német igazgatóval tárgyalni nem akarván, azt felelte, hogy
ö Kreybigot nem látta, de vele nem is alkúhatnék meg ; az a bizottság
joga. Ezt a tanács nov. 26-án megírta a főkormányszéknek, azon hozzá-
adással, hogy ő a színház bérbeadásába nem elegyedett soha s most sem
elegyedik ; az a bizottság joga és kötelessége . Jelenti egyszersmind, hogy
az elmult 3 évről a bérlők semmit sem fizettek be. Ekkor decz . 2oán
a főkormánysz . Kreybigot kérelmével a bizottsághoz utasította.¹ Világos
tehát, hogy 1831 végén, épen a cholera idejében , mely 1831 decz . - 1832
jan. közepéig tartott, Kolozsvárt színészek nem voltak s mire Kreybig fele-
letet kapott volna , 1832 jan . elején megjelent itt Pergő Czelesztin egy
társúlattal s a színházat tavaszra és nyárra átvette Szentkirályitól b . Kemény
Ignácz beleegyezésével jan. 12 -én. Ekkor a szerelvényekről hiteles leltár
készülvén, találtak 263 színdarabot, 25 zenés darabot hangjegyestől, 112
darabból álló megapadt és már 1829-ben nagyrészben elviseltnek mondott
ruhatárt.?
Ekkor Czelesztin társúlt Uhlich Henrik német színigazgatóval, hogy
a szabad napokon tartson német eléadásokat. Így került Kolozsvárra megint
német társúlat. Ez ment egy darabig ; de 1832 ápr. elején Pergő Magyar-
országra távozván 5 jobb üzlet reményében és új tagokért, Uhlich egyedül
maradt itt. Ekkor könyörögvén Szentkirályinak, hogy tovább is itt marad-

1 11844, 13556 , 14999/831 . Orsz. lut. 48/832 . Vár. lvt.

2171/832. Szinh, lot. A ruhatár alig szaporodott. A zavaros bérleti rendszerrel nem
lehetett megállapítani, hogy mi a színházé s mi a bérlőké . Mindössze g . Bánffy Dénestől
ismerünk 1829 nov . 22 -ről egy nagyobb adományt : egy török sátordarab, 6 drb . török-
ing, egy pár fekete atlasz-csizma, egy hosszú kék ing, egy rövid sárga palást , két újatlan
török-dolmány, egy fekete spenczer, egy fehér gyolcs -dolmány, egy zöld kurta dolmány,
egy kék mellény, egy meggyszín posztó mellény, egy ing, egy gyolcs lengyel dolmány,
egy meggyszín ször magyar dolmány, egy fekete bársonysapka . Nagyobbrészt ócska holmik,
alig használhatók. 166/829 . Szính. lvt.
Uhlich társulata : Uhlich Henrik, Stern Gusztáv, Köpf, Frankenstein , id . és ifj .
Gerger Joh , Toussaint, Schwarz, Müller, Mayer, Barth, Goldai, Wothe, Rauchenberg,
Stain, Springer Joh. , Haffner, nök : Uhlich, Mayer, Toussaint, Nötzl asszonyok, Roser,
Grossmann, Thal, Toussaint Louse k. a. Eléadott darabjaik jun . 2. Der verwunschene
Prinz op , jun. 15. Die Bürger in Wien, jun. 22. Die Fee aus Frankreich, aug. 5 .
Wendelin von Höllenstein, ag. 6. Johanna v. Montfaucon, ag. 10. Die Räuber, ag. 13 .
Dreyssig Jahre aus dem Leben eines Spielers. A többi ismeretlen .
4 Febr. 13 -án a kir. szül. napján egy képlet volt a színházban A király és a jobbágyi
hivség cz. a. Erd. Híradó 1832. I 93. Egy magyar tánczot is jártak a király uralkodása
40-ik évfordulóján a redoutban egy álarczos bálon márcz. 2-án. U. o. 157 .
Erdély városaiban e nyáron Hubay Emmanuel társúlata játszott, mint Déván ápr—
máj. (Erd. Hiradó 1832. I. 293.)
21
 322

hasson, ő az 1811 -iki országgyülés világos kijelentése ellen , szánakozásból,

a saját szakállára megengedte, hogy Pergő visszajöveteléig itt játszszék s
ekkor, noha rövid ideig , csak német társúlat volt Kolozsvárt. Megérkezvén
májusban Czelesztin a saját és a Balla Károly társúlatával, kívánta Uhlich
eltávozását, ki épen elkezdvén a második bérletet ( 12 eléadás) , csak azt
kérte, hogy ezt fejezhesse be. Ezt Pergő és Balla, kik kivették a színházat
aug. 1 -ig, megengedték ; de ezalatt Uhlich megsejtvén, hogy a közönség-
nek legalább egy része óhajtja itt maradását, igérete ellenére sem távozott
el, hanem a III-ik bérletre is hirdetést adott ki. Ekkor a tanács, egész
joggal, játékait betiltotta, ő pedig a főkormányszékhez folyamodott , mely
jul. 17-én ügyében a következő kérdéseket intézte a tanácshoz : a.) Szent-
királyi mi jogon adott engedélyt saját nevében Uhlichnak a játszásra s ha
adott, mért vonta vissza ? b.) A játékszínért naponként fizetett bér hová
lett ? c.) Adjon véleményt, hogy a magyar társaság rövidsége nélkül miként
lehetne Uhlichnak az itt maradást megengedni s addig is a szabad napokon
játékai folytatását engedélyezi . - A tanács már jul. 20-án eléadta Szent-
királyi eljárásának már ismert okait s hogy Uhlich maga szabta meg el-
menetele idejét és feltételeit ; továbbá, hogy aug. 1 -seje előtt úgy is el kell
mennie, mert mint Kassáról írják, az odavaló énekes és színjátszó társaság
jön, mely pedig már 4 hónapja a színházat kizáró joggal vette bérbe és
> mint nem nemzeti színjátszó, azt nem kívánhatja, akármint siránkozzék is ,
hogy érette és hitvány társaságáért a nemzeti intézet szenvedjen és mivel
a nemzet e játékszínt ép a nemzeti nyelv pallérozásáért építette, azt más
idegen, épen a nemzeti színjátszók kárával, nem használhatja ; ez az ország
czélja ellen és a fejlődő nemzetiesedés akadályára lenne « . Különben is
Kolozsvár, kivált nyáron , két társaságot meg nem bír. E hangon szól az
egész válasz, mely bizonyos csillogó, meleg, de ingerült hazafiassággal
van írva. Hivatkozik az 1810/ 11 - ik országgyűlés jegyzőkönyveire , melyek
az idegen színjátékot egyenesen eltiltják a felépítendő színházban s az orsz .
bizottságot a főkormányszék segedelmébe ajánlják. » Ugyan mi kíván most
nagyobb segedelmet, mint az Uhlich Henrik vakmerő, erőszakos kívánsá-
gának meggátlása, hogy így ő a hazai és nemzeti színjátszókat el ne nyomja,
a magyar nemzeti játékszinen ne uralkodjék s ez országos intézet czélját
fel ne forgassa ? « Kéri tehát Uhlich elküldését, hogy a közelebbről bizo-
nyosan tartandó országgyűlésen igazolhassa magát, hogy ő mindent meg-
tett a színjátszás emelésére ; mert hiszen Czelesztin kizáró joggal vette ki
a színházat s kijelentette, hogy ha Uhlich marad, ő megy el s így be-
következik az , hogy idegen színészek pártfogása miatt kell a nemzeti
játszó társaságnak távozni.
A főkormánysz . jul . 30 -iki szintén éles feleletében hibáúl róván fel
Szentkirályinak azt , hogy a részvénytársaság lemondása óta mintegy saját
 323

akarata szerint viszi a színház dolgait, az azóta befolyt bérekről fizetése fel-
függesztésének föltétele mellett 15 nap alatt számadást kíván . Ő is tudja,
mond, hogy az országgyűlés czélja mi volt a nemzeti színházzal s e czélt
egy jó magyar társúlat mozdíthatja főkép elé ; meghagyja hát , hogy mihelyt
ilyen jön, előleges hirdetéssel Uhlichot küldje el s csak úgy engedje meg
játszani, ha e társúlattal meg tud egyezni . Addig azonban, mert a közönség
nagy része a német társaság maradását is óhajtja s mert a bérjövedelem
szaporítása mindkét társúlat itt időzését már csak azért is kívánatossá teszi ,
hogy bár a színház adósságának évi kamatát le lehessen fizetni : utasítja
a tanácsot, hogy a két társúlat közt oly egyezséget hozzon létre a magyarok
előnyére, hogy Uhlich is itt maradhasson . Mivel pedig politikai okok azt
igénylik, hogy a városban állandóan legyen színtársúlat a közönség mulat-
tatására, meghagyja az erről való gondoskodást, hogy így az 12000 frt
kölcsön évi kamatja s esetleg a fenmaradó bérösszegekből a színházépület
javításán kivül a tőke is törleszthető legyen . Megnyervén ennyit Uhlich ,
már abban járt, hogy a telet is itt tölthesse ; ezért aug . elején új kérést
adott be a kormányszékhez, mely aug. 24 -én a tanácshoz utasította . A
tanács ekközben válaszolván a főkormányszék fönnebbi határozatára, Szent-
királyira nézve azt felelte , hogy ő sohasem volt a játékszíni jövedelmek
kezelője, tehát számadással sem tartozik ; hogy pedig a haszonbér a bér-
löktől soha fölvehető nem volt, azt a főkormányszék is tudja, mert szám-
talanszor be volt jelentve s kéri e helyen is, hogy a 12000 frt megfizeté-
séről s a bérösszegek felszedéséről csakugyan gondoskodjék. Az Uhlich s
a magyar társaság megegyeztetésére felelete az, hogy közben két hazafi,
g. Wass Imre és iktári g. Bethlen Domokos ajánlatot tettek, hogy biz-
tosítják 3 évre a színház 720 frt bérét, » ha azon a színen az ország czélja
szerént magyar nyelven kivül más nyelven semmi eléadások sem egyszer,
sem másszor ne engedtessenek, különben legottan fel vagynak oldozva a
fizetés alól ; « ők pedig 1832 aug. 20-tól már átadták a színházat 3 évre
Pergőnek és Balla Károlynak ; tehát megegyezésről többé szó sem lehet.
Végre arról gondoskodni, hogy Kolozsvárt mindig legyen színtársúlat, a
tanácsnak kötelessége sohasem volt ; nem is vállalja magára.
Látható ezekből az a küzdelem, mely egyrészt a nemzetiség és a
németségnek a főkormányszék által való köteles pártfogása közt fennállt ;
másrészt az az ingerlékeny tűrés, melylyel a város közönsége a nyilvánosan
törvénytelennek tartott és hirdetett gubernium rendeleteit fogadta. Nem két-
séges, hogy g. Wass és g . Teleki is a főkormánysz. boszantására vették
át a színházat, érezvén kiki, hogy rövid idő alatt országgyűlésnek kell
tartatnia. A főkormánysz . most nem is erősködött tovább, szept . 3 -án Uhlich-
nak kiadta az utat. Szentkirályira nézve pedig egészben lemondott róla ,
hogy számadással tartozik ; de mert Uhlichnak a színházat mégis csak ő
21*
 324

adta ki, legalább az ez időre fizetett bérről mégis csak ő tartozik szám-
adással s ezt tőle követeli is.¹
A g. Bethlen- Wass -féle szerződés 1832 aug. 1 -én kelt. E szerint ők
nem kibérlik a színházat, hanem mert jó társúlat itt időzésének akadálya
a bér, ők aug. 20-tól 3 évre befizetik a 720 frt évi kamatot a város pénz-
tárába, ha a színházat a társúlatok bér nélkül kapják meg s kizárólag csak
magyar nyelven fognak játszani benne. Ellenkező esetben nemcsak felol-
dozva fogják magokat tekinteni ; hanem » regressusok « is fenmarad a bizott-
ság, mint a színház kezelője ellen.² Így adta át a bizottság megegyezésökkel
a színházat három évre, 1832 aug. 20-1835 aug. 20-ig Pergő Czelesztin-
nek és Balla Károlynak, ha g . Wass és g. Bethlen a bért félévenként
előre megfizetik, különben a Pergőékkel kötött szerződés azonnal megszünik.³
A német társaság itt marasztásából s a főkormánysz . és előkelők
kedvezéséből egy más, nem csekély baj eredt. Ugyanis a három főgym-
nasiumi ifjúság kebelében titokban egy társúlat keletkezett, mely fel-
adatáúl azt tűzte ki, hogy a német színészeket innen minden áron elűzi.
Ez az összebeszélés akkor jött létre, midőn Pergő májusban visszatért s
Uhlich maradt. Ekkor több példányban a következő Instructio admonitoriá-t
függesztették ki a szinházra : » Mi kolosvári három egyesült ifiuság, kik
nemzetünk korcsosodását szívrepesztő fájdalommal nézzük, kegyelmeteket
Heinrich Uhlich directiója alatt lévő színjátszó társaságot, mint nemzetünk
s nyelvünk meghalása fő eszközét, szebbre, de mégis derékre s igazán
magyarra kifejlésünk eleven gátjait, csakugyanis magyarosan megintjük,
hogy ha még nemzeti játékszinünket semmirevaló bohóságaikkal, melylyel
csakugyan nemzeti characterünk legszebb vonását, a komoly férfiuságot
ronthatják meg, béfertőztetni meg nem szünnek, s szegény hazafi szin-
játszó atyánkfiait ezen kis theatrumi jövedelemtől ezután is megfosztanák,
szóval ha fővárosunkból, Kolosvárról, el nem takarodnak, meg fogjuk
kigyelmetekkel esmértetni, mire mehet az elkeseredett hazafiság . Protestatur
et iterum protestatur per patriae hujus Hungaricae filios. « *
A vallomásokból utóbb az tűnt ki, hogy ez az intés, valamint a
német színészek elleni terv a r. kath . convictusból eredt s onnan küldték
ki Geréb János II . é. jogászt, hogy szerezzen társakat ; ki megnyerte Veress
Alois ref. philosophust, Szacsvai János ref. II é. bölcsészt (VIII o . ) Szacsvai
Gábor r. k. physicust, Molnár Miklós r . k . logicust, Zöld László r. k.
physikust , Juhász János r. k. physicust, Lukács Ferencz II . é. r. k. philo-

1
7402, 7532, 8300, 8327, 8555 , 8827 , 8876/832 , 437, 2962/833 . Orsz. lvt.
2 Szerződés szövege 227/841 . Szinh. lvt. V. ö. Erd. Hiradó 1832. II . 11 SZ .
3 Az eredeti szerződés a régi föltételekkel 228/841 . Szinh. lvt.
46138 , 7022/832 . Orsz. lvt. Az idézett helyt megmaradt példányok egyike nyomait
mutatja, hogy csakugyan fel volt ragasztva a szính . falára.
 325

sophust és Puskás József r. k. II éves jogászt . Ezek voltak a fők. De

általában is a tanuló ifjúság felnőttei, kivált a r. k . és ref. gymnasiumban
már napokkal azelőtt beszélgették egymás közt, hogy jó volna a német
társúlatot innen elriasztani ; mert őket jobban becsülik, mint a magyar
színészeket s ezek saját honukban kénytelenek megvetést szenvedni. Ez volt
a csoportosúlások fő beszédtárgya . Azonban a végrehajtás késett, míg az
említett tanulók össze nem beszéltek, hogy a fentebbi intést ráragasztják
a színház ajtajára s ha mégsem távoznak el, egy estve megtámadják s
megverik őket .
Az, hogy ily merész terv fogamzott meg az idősb tanulók fejében,
ma talán rendkivülinek tetszenék ; akkor, sőt jóval utóbb is nem volt az.
Az erőszak és uralkodás szelleme és az elnyomás ellen ébredező alkotmá-
nyos érzelem és nemzeti lélek, mely a 20-as években Kolozsvárt is általá
nos lett, behatolt az ifjúság lelkébe s minden mérsékletet a túlzásba vitt.
Ez aztán általános korlátlanságba csapott. A tanulók összetartva pár
ezernyi tekintélyes kis serget alkottak, melynek megfékezésére , saját val-
lomása szerint is, a városi rendőrfőnök (politiae director) gyönge volt s
ez a tudat csak növelte kedvöket a regényes kalandokra, dulakodásokra,
melyek napi renden voltak. Az iskola védelmet adott s ha valakit a város-
szolgák mégis elfogtak, erőszakkal kiszabadították s győzelmesen vitték
az iskola falai közé ; a bot és kavics pedig oly félelmes fegyver volt kezök-
ben, hogy a polgárság remegve zárkózott be, ha jöttek a deákok s az
iskola fegyelme sem bírt velök. Bizonysága ennek az , hogy ha nem tuloz
az akkori városi rendőrfőnök, csupán a r. k. gymnasiumból 35 kiutasított
tanuló csatangolt a városon , a kikkel nem lehetett bírni s kik a többi
künlakókkal együtt a felébredt szabadszellem örve alatt korlátlanúl látogat-
ták a borivó helyeket. Habár a német színészek ellen megfogamzott terv
egészen más, nemesebb, a hazafiságot félszegen és ifjú elmével fölfogó
lelkes érzésből vette is eredetét s mint ilyen, mindenesetre találhat mentő
okokra : azért az eléadottak lényegesen befolytak arra, hogy épen ilyen tervet,
mint a megverés, fogadtak el, melyet mindenikök, mint teljesen természe-
test tekintett s napokon keresztül lehetett az általános beszéd tárgya .
Végre jun. 2-án megjött a jó alkalom . A németek játsztak, Toussaintné
tartotta telt ház előtt jutalomjátékát. E nap délutánján Geréb János föl-
kereste Veress Aloist, a vele lakott Juhászt és Puskást s elhatározták,
hogy többé nem várnak. Veress megnyerte Szacsvai Jánost , ez pedig test-
vérét, Szacsvai Gábort. Ekkor Szacsvai Gábor a főtanyára, Veresshez
mentében Lukács Ferenczet és Molnár Miklóst hívta meg, kikkel Veress-
hez ment s itt megbeszélték az eljárás módját ; megengedték egy Zöld
László nevű, különben kis termetű, gyönge testű tanulónak is, hogy mint
néző velök tartson . Már 7 felé járt az idő. Ekkor nehányan, Veress, Juhász ,
 326

Puskás, Zöld és Geréb, kissé elváltoztatott öltözetben színházba , a többiek

pedig a kül-torda-utczai kapú elé mentek, hogy eléadás után ott találkoz-
zanak ; mert a német színészek legnagyobb részének arra kellett 10 óra
tájban szállására mennie. A találkozás meg is történt s azok, a kik szín-
házban nem voltak, bemázolták arczukat, álszakállat tettek s kopott kerek
kalapban, köpenyegbe burkolva, könnyű pálczákkal kezökben csoportban
várták a színészeket. Legelébb 10 óratájban egy Stern nevű színész jött egy
nővel. A nőt elküldték, ki némi vonakodás után el is futott, Sternet a könyv-
nyomdának szorítva, midőn menekülni akart, Veress mellbe taszította s
többször meg is ütötték. Őt Toussaint követte nejével, s Toussaint-t is
ütlegelni kezdték ; neje közbe ugorván, ő is kapott egy ütést. Frankenstein,
ki épen ekkor érkezett oda, visszafelé kezdett futni ; de utóléretvén , ö is
kapott ütéseket. Erre szétfutottak ; mert nagy jajgatás , sikoltás, lárma kelet-
kezvén, a közönség csoportosúlni kezdett .
Érdekes, hogy a német színészek följelentést nem tettek s noha
tudták, hogy részben legalább tanulók támadták meg őket ; mégis azt
beszélték más nap, hogy festett képű , szakállas, bajuszos férfiak el akarták
rabolni a napi jövedelmet, mely Toussaintnénál volt ; sőt gyűrűjét is le
akarták húzni ujjáról ; ezért huzavonára és verekedésre került a sor. Ezt
vallották Veszprémi Elek kir. birónak és rendörfőnöknek is, ki hivatalból
magához rendelte őket s meghagyta nekik, hogy írásos panaszt adjanak
be ; de erre hiába várván , miután némely közelebbi adatból, magánosok
eléadásából, a közhírből, melylyel telve volt a város, megtudta, hogy
itt nem rablótámadásról, hanem iskolai csinyről van szó, különben is el
levén keseredve a zabolázni nem igen tudott tanulók kihágásai miatt : úgy
erről, mint egyéb rendetlenségeikről jun. 9-én jelentést tett a főkormány-
széknek, megnevezvén azon pár tanulót is , kiknek, mint részeseknek neve
fülébe jutott.
A főkormánysz . ekkor egy részről jun . 19-én megbízta gr. Degenfeld
Ottó titkárt, hogy a városi főbíróval, a főiskolák tanári karainak kiküldöttei-
vel és ha kellene, egy katonai megbízottal kutassa ki a rendetlenségeket
s ezek megszüntetése módjáról tegyen jelentést ; más részről a katonai
parancsnokságnak megrendelte, hogy éjszakai őrjáratokat rendeljen az
utczákra.¹ Degenfeld elnöklete alatt maga a vizsgálat jun . 26 - ikától jul .
6-ig tartott s nem kis nehézségekkel folyt. Jun. 29-én Simon Elek, II é.
jogász, jun . 30-án Veress Alois írásban részletes vallomást tettek ugyan ;
de a beidézett tanulók vallani nem akartak s ebben a tanárok is segítet-

1 6096 , 6173 , 6138/832 . Orsz. lut. Ezt a rendeletet megküldte az illető hatóságoknak
is. A bizottság meghatalmazása az összes tanulói rendetlenségek kipuhatolására szólt ; de
a vizsgálat csak erre az esetre szorítkozott ; a többiek bolygatása aztán el is maradt.
 327

ték ; továbbá oly illetlenül viselkedtek a bizottság előtt, hogy ez kénytelen

volt egy Tokus István nevű r . k. tanulót egy éjjeli elzárásra ítélni, melyet
azonban a gymn . igazgatója oly nevetséges módon hajtatott végre (a pater
exhortatornál hálatta, kényelmesen megvacsoráltatta), hogy ő és társai
még nagyobb
vakmerőségre bátorodtak. Természetesen pártjukat fogták
a városi megidézett tanúk is. Az ifjak vallomásaikat előre megbeszélték ,
az árulókat fenyegetésekkel riasztották el s a tanulói csoportosúlások és
éjjeli rendetlenségek még szaporodtak az izgalmas napok alatt.
Ezeket
Degenfeld jul. 4 -én bejelentvén a főkormányszéknek, a vizsgálatot határo-
zottabb utasításokig megszüntette . Ekkor a főkormányszék még az nap
soron kivül megrendelte a tanácsnak, hogy a foglalkozás nélküli egyének
s az iskolából kiutasított tanulók neveit összeiratván , tüstént a városról
utasítsa ki őket. Degenfeld előterjesztésére a következőket határozta :
a) Mivel Bergai József r. k. tanár a bizottság munkáját a tanulók javára
gátolni igyekezett, elmozdítja a vizsgálattól s helyébe Sebestyén Györgyöt
nevezi ki. b) A bizottság előtt illetlenül viselkedő tanuló az iskolából azon-
nal kizáratván, a köztörvényhatóságnak adandó át. c) A vallatás alatt a
szembeállításig minden tanuló külön szobában tartandó, az ellenszegűlő
a b) pont szerint büntetendő . Rendeletét kiadta a főiskolák főhatóságainak
is, meghagyván nekik, hogy a bizottságot működésében segítsék ; mivel az
év vége itt van, a részes tanulókat haza ne bocsássák s felhívja Degen-
feldet, hogy ha még panaszra alkalma akadna, azonnal tegyen jelentést.2
Ekkor aztán a vallatás gyorsan és símán ment. A hibás ifjak kérőre
fogták a dolgot s levélben bocsánatot kértek ; mert eljárásuk » a felhevűlt
tapasztalatlan ifjú elme « meggondolatlan tette volt, de nem bűn s ők csak
rá akartak a német színészekre ijeszteni, nem keményen megverni. Nem
azt kérik, hogy büntetésöket elengedjék, csak azt, hogy ez ne legyenj
övőjökön bélyeg. Minden soruk valóban őszinte megbánást tanúsít s ez
bocsánatra hangolván a bizottságot, jul. 6-án kelt jegyzőkönyvében ennek
teljesen megfelelő eléterjesztést tett. De kérelmet adott be érdekökben
Uhlich is társasága nevében, hogy büntetésöket vagy engedjék el vagy
mérjék ki a legszelidebb módon ; mert ők a szülők átkait s többek szeren-
csétlenségét magokra venni nem akarják. Mindez csakugyan javokra szol-
gált s ehhez képest a főkormányszék a leghibásabbakat, Veress Aloist,
Szacsvai Jánost és Geréb Jánost 8-8 napi, Szacsvai Gábort, Molnár Jánost

1 Mellőzve egyebeket, pl. Geréb János convictusbeli tanuló az éjet Veresséknél

töltötte, de ő folyton azt állította, hogy otthon volt s erről a pater rectortól bizonyítványt
tudott bemutatni, holott utóbb kénytelen volt bevallani, hogy ez nem való .
6881/832 . Orsz. lot.
3 7022/832. U. o.
4 7000/832. U. o.
 328

6-6, Zöld Lászlót s az illetlenkedett Tokus Istvánt 2 napi iskolai elzárásra

ítélte, minden második nap kenyeren és vizen böjtölés mellett, oly szigorú
meghagyással, hogy kik e napokon nekik ételt juttatnak, az iskolából ki
fogja őket zárni . A városról eltávozott Lukácsra, Puskásra és Juhászra
nézve azt rendelte el, hogyha 1832 /33 -ik tanév elején a r. kath . gymna-
siumban meg nem jelennek s büntetésöket ki nem állják, akkor örökre
kizártaknak tekintetnek. Ezt az ítéletet közölte Kovács Miklós erdélyi r. kath .
püspökkel s a r. kath . commissioval, kifejezvén , hogy a convictusi rend
s felügyelet épen nem megfelelő, hisz ennek felügyelője bizonyítványt
adott Geréb Jánosnak, hogy otthon töltötte az éjet, holott a vizsgálat
kiderítette, hogy ez nem áll ; felhívta tehát, hogy nagyobb és pontosabb
rendről gondoskodjék. Az elitélt tanulók közül Lukács Ferencz már a vizsgá-
lat után jelentkezett gr. Degenfeldnél , kinek felszólítására vallomását írás-
ban beadván, ezt Degenfeld jul . 9-én beterjesztette a főkormányszéknek,
mely öt 8 napi elzárásra ítélvén, további büntetéstől szintén fölmentette .
Puskás Józsefre nézve pedig átírt Csik-széknek, hogy mert szülei Szár-
hegyen laknak, akár neki, ha mint hírlik, oda visszatért, akár szüleinek
a főkormányszék ítéletét adja tudtokra. Azonban sem Puskás József, sem
Juhász János az új tanév kezdetével a r. kath . lyceumba vissza nem tér-
tek s erről a püspök a főkormányszéket értesítvén, ez nov. 28-án öket
az intézetből kizárta s ítéletét Csikszék útján a tanulók szüleinek is tud-
tára adatta.
Ezzel befejeződött az ügy ; azonban tegyük még hozzá, hogy a fő-
kormányszéki jegyzőkönyvből értesülvén róla a bécsi kamara, 1832 szept.
12 -én ő is intézett egy leíratot a főkormányszékhez, mely szerint Kovács
püspökkel nem utólag, hanem az ítélet előtt kellett volna közölnie az
ügyet ; továbbá a Geréb részére hamis bizonyítványt kiállító convictusi
felügyelőre is ki kellett volna terjeszteni a vizsgálatot ; végre meghagyja
annak okadását, hogy mért nem vette jegyzékbe az ilyesre vetemedett
tanulókat, tekintettel jövő pályájukra ? A főkormányszék válaszára aztán
a kamara is megnyugodott.¹

1 6681 , 7000, 7022 , 7072, 7382 , 7520 , 10086, 11348 , 12659/832 . Orsz. lvt.
 II. FEJEZET .

Egymást felváltó társúlatok, Kilényi .

1832-1842.

Czelesztin és Balla. A kassai társúlat. - A Honmüvész. - 1833/34. - Az 1834/35

évi bérbeadás. - Országgyűlés . - A színtársúlat működése . Bánk bán. - Déryné,
Székelyné. A társúlat elmenetele . - Borgia Lucrétia . - Szigorúbb censura . - Pály
bérlete 1835--38-ig . - A szerelvények pusztúlása . - Az 1835 / 36-iki időszak . - Pály
tervei. Ezek sikertelensége. - Szerdahelyi bérlete 1836 nyarán. Sikertelen bérleti
hirdetés 1836 őszén. --- Új összeírás . Göde. - Kilényi 1837/38-ban. A szebeni
országgyűlés. ― Az 1838-iki nyár. Fejér Károly. Kilényi 1838/ 39-ben. - Egressy
és Fáncsy . A színház kijavítása . - Ó-tordai Veress József s az első rendszeres bírá-
latok. Vendégszereplések 1839-ben : Lendvayné, Kántorné, Laborfalvy Róza. Déryné .
Az Erdélyi Hiradó színházi rovata. - Déryné bántódása . - Az ifjúság eltiltása a
színháztól. 1839/40 telén a színház üres marad . -- Megint Kilényi. Uhlich . - Össze-
ütközés a városi tanácscsal. - Kilényi 1840/41 - ben. Vendégek . --- Arena. - Gr. Kornis
halála. Déryné mint társigazgató. Vendégek 1841 -ben . - Kilényi 1841 /42-ben. –
Új szabályzat és szerződés . - Az 1841 /42 -iki tél. - Lovak a színházban. - Egressy,
Fáncsy, Laborfalvy, Lendvay. Veress tudósításai a Regélő-ben. - Kilényi reclam-
hajhászata. Marion de Lorme. - Arena 1842 -ben . Kilényi távozása .

Az 1832/33 -iki télen tehát Czelesztin és Balla Károly társasága játszott

itt ; de csak azt tudjuk, hogy 1833 márcz . 23-ra N. -Váradra távozott.¹ Márcz .
elején Müller Theodor, a szeben- temesvári társúlat igazgatója folyamodott ,
hogy Temesvárra mentében erre kerülvén, nehány eléadást tarthasson az
üres színházban. A főkormánysz . márcz. 15 -én a szính . bizottsághoz uta-
sította ; de engedélyt nem nyerhetvén, nem jött ide.2 Pergőék nem térvén
vissza, május elején aug. 13 -ig a Kassai dal- és színjátszó társaság, az akkori
legjobb hazai társúlat jött ide , melynek tagjai voltak : Udvarhelyi Miklós ,

1 Honművész. 1833. I. 30. 1 .

22962/833 . Orsz. lvt.
 330

Egressy Gábor, Szilágyi Pál , Hetényi József, Szerdahelyi József, Szentpétery

Zsigmond, Hazslini Ferencz, Latabár (utóbb jött tenorista), Parázsóné ( Nád-
udvary Krisztina), Egressyné (Szentpétery Zsuzsánna), Déryné, Heinischné ;
csatlakoztak itt újra, Jantsó Pál, ki pár év óta nem játszott s Néb Mária. Elé-
adásaik közül az operaiak váltak ki, mint a Honművész-ből tudjuk. Ez évben
kezdődnek hazánkban az első rendszeres ismertetések a színtársúlatokról s
játékaikról ; mert 1833 ápr. 4- én Rothkrepf (Mátray) Gábor megindította a
Honművészt s a hazai színészetre különös gondot fordítván, ismertetéseket
kért be az egész hazából. Itt van szó állandóan a kolozsvári eléadásokról is,
holott a helybeli Erdélyi Hiradó (1828-tól) s melléklapja, a Nemzeti Tár
salkodó (1830 -tól) csak elvétve foglalkoznak velök . Május 19-én Tancred
opera (Rossini) került színre. Erről megemlékezik az Erdélyi Hiradó is,
megjegyezvén, hogy általános volt » az elragadtató gyönyörűség « s » fáj-
dalmas érzéssel jutott eszébe a közönségnek, hogy ámbár a két rokon
hazában csak Erdélynek van nemzeti színháza , s ott vették, úgy szólva, a
magyar színészi társaságok első művészi formálódásukat, mégis Erdély
állandó színésztársaságnak hijjával van « . De ezért még csak egyszer emlék-
szik meg rólok, midőn máj . 29-én a Kolozsvárra küldött királyi biztos, br.
Wlasits Ferencz horvát bán tiszteletére a Háladatosság ünnepe került színre,
egy alkalmi karénekkel . A Honművész gyakrabban tesz említést. Kolozs-
vári levelezője bővebben szól a jun . 2 -ikán adott Lengyel király házasságá-
ról (vígj . 3 felv .) , kivált Dérynét (Eliszka) dícsérvén meg, kinek jellemzetes
öltözékét is leírja s kit » a jeles dalosné és színészné csodás szövedékének <
nevez. Általában minden szereplőt megdícsér. Utóbb szigorú megjegyzése-
ket olvasunk jun . 27-ről, valamint kiemeli tenorista hiányát, melyre bő
czáfolat érkezett a 34-ik számban . Megemlíti továbbá, hogy Fra Diavolo,
Elisa és Claudio, Bűbájos vadász, Sevillai borbély operák ismételve színre
kerültek, adták a Raphaela, Aszhorni bányaböböl, Két gályarab cz. darabo-
kat ; jun. 29 -én A mézes pogácsás Rózá-t (nézőj . 5 fv . , írta Birch-Pfeiffer
Sar. , ford. Deáky F. Sámuel) , melyről a tudósító bő ismertetést ad, főleg
Jantsót, Szentpéteryt és Dérynét emelvén ki . Jun. 11 -én Hadd nyugodja-
nak a holtak (v. j . 3 flv . ) , jul . 28 -án újra Tancred került színre. Ez utóbbi
zsúfolt ház előtt folyt le ; mert Déryné nehány napi betegsége után ebben
lépett fel először, midőn » oly nyilvánosan jelenté a közönség örömét és
megelégedését, hogy ehhez foghatót képzelni is alig lehet « . Jul . 30-án Har-
mincz év egy kártyás életéből, 31 -én Béla futása (op .), aug . 1 - én Gábriela
(dr.), aug. 11 -én Fra Diavolo kerültek színre ; mindenikben a levelező kivált
Dérynével foglalkozik. Talán a Honművész e buzgalma okozta, hogy a
Nemzeti társalkodó is legalább egyszer szólt a társúlat három eléadásáról
(Tancred, Béla futása, Gábriela). Neki is Déryné a fő kedvencze ; mellette,
mint a Honművész is, kivált Egressyt dícséri az ifjabbak, Udvarhelyit, Jan-
 331

tsót, Szenpéteryt az idősb tagok közül . Végül nem mulasztja el dícsérni

Abauj .- m . érdemes rendeit, hogy ily jeles társúlatot hoztak össze.¹
Innen a társúlat auguszt. 13 -án N.-Váradra, hol Déryné új dícsősé-
geket aratott, majd Kassára menvén , Kolozsvárt a színház üresen maradt.
Nem is jött ide 1833/34 telén semmiféle társúlat ; legalább nyoma nincsen ;
még az sem csalogatta ide őket, hogy a színházért bért nem kellett fizetni .
Végre 1834 tavaszán feloszlott a kassai nevezetes társúlat ; tagjainak egy
részét több erdélyi főur 2000 frt útiköltség összeadásával az országgyűlésre
Kolozsvárra hívta s így kivették a színházat 1834 máj . 15—1835 aug . 20-ig
720 frt bérért Udvarhelyi Miklós , Szentpétery Zsigmond , Szerdahelyi József,
Lendvay Márton és Szilágyi Pál, oly feltétel alatt, hogy ha a bért ponto-
san nem fizetik, a bérlet azonnal megszünik. A bérszerződés szövege a
régi, kivéve, hogy a 4-ik pont szerint hetenként legalább háromszor tar-
toznak magyar nyelven való játékokat előadattatni, s e szerint valamint
az orsz. theatralis biztosság, sem annak előlülője , a nemzeti játékszínt más ,
mint magyar nyelven előadandó játékok gyakorlására senkinek is által nem
engedi, úgy az azt használó director uraknak is megtiltatik, hogy azt más-
képpen használhassák és kiadhassák . Ez a heti eléadások 3—4 főnapjára
(vas., kedd, csütörtök, szomb.) vonatkozik. A többi napokról ez áll benne :
>A hétnek más napjain pedig a játékszínt az institutum szent czélja szerént
fogják használni . A mint látjuk, ez a szerződés sem zárja ki, hogy a
szabad napokon esetleg német színészek is ne játszhatnának. Ugyanekkor
máj . 17- én az új átadási jegyzék szerint a bérlők átvettek 435 színdarabot,
29 zenés darabot és operát hangjegyestől. A ruhatárt a jegyzék 168 drbra
teszi ; de majdnem kivétel nélkül azt mondja rólok, hogy rongyosak, hasz-
navehetetlen molyette holmik, részletezést nem érdemelnek s összesen 12
pontban említi fel őket. A szerelvények száma 195 volt, köztök 8 függöny
40 oldalfallal ; a többi nem színpadi díszlet, pár kisebb butorfélét leszá-
mítva. Az épülethez tartozó alkatrészek száma 110. A gépekről azt olvas-
suk, hogy elromlott állapotban vannak s igazítást kívánnak mind köteleik,
mind egyéb részeik « .3
Az országgyűlés miatt szép nagy társaság állott itt össze , minő még
soha azelőtt. Állt 18 férfi- és 13 nőtagból, a karnagyból (Erkel József) és
színmesterből (Simonffy György) . Az 5 bérlőn kivül tagok : Bartha Mózes ,

1 L. Honművész . 1833. I. 145 , 176, 202 , 235 , 251 , 256, 267 , 275 , 365 , 316, 333 .
Erdélyi Hiradó. 1833. I. 334, 357. Nemzeti Társalkodó. 1833. II . 47. U. itt 3 közl. szól
Fejér Károly kis társúlata zilahi játékairól aug. 16 - szept . 16 - ig . 141 , 173 , 238. l . Ez év
nyarán Szebenben is volt magy. társúlat s jul. 20-án Wlasits tiszteletére Szápári Péter-t
adta. Erdélyi Hiradó. II . 57 .
2 1833-ban elveszett 12 drb. , ezekkel volt 447.
$ 175/834 . Szính. lvt.
 332

Bodáky Ferencz, Egressy Gábor és Benjamin , Eránosz József, Farkas József,

Gilyén Sándor, Hazslini Ferencz, Jantsó Pál , Kubay Pál, Latabár Endre,
Lőrinczy József, Mátéfy József, Udvarhelyi Sándor, Déryné, Éder Lujza,
Egressyné, Eranoszné, Hegedűs Károlina, Kubayné, Lipcsey Klára , Mátéfyné,
Néb Mária , Székelyné, Székely Zsuzsánna, Széppataky Johanna, Topner
Rózália, Vincze Júliánna . Legelőször is ruhatárról gondoskodtak a vezér-
tagok s Pattantyus kereskedőnél a 2000 frt útiköltség beszámításával 6000
frt árú öltönyöket hozattak Pestről és Bécsből, bízva, hogy a 4000 frtot az
országgyűlés alatt könnyen kifizetik . Tehát a legjobb reménynyel kezdtek
játszani máj . 20-án (Sevillai borbély) Estei Ferdinánd hg. jelenlétében s
tartottak máj .-ban 9 , jun .-ban 20 , jul .-ban 18, aug.-ban 21 , szept.- ben 16,
okt.-ben II , nov . - ben 19 , decz . -ben 12 eléadást. Minthogy akkor az énekes
darabok száma volt a társúlatok mértéke, jegyezzük meg, hogy 22 estén
ment daljáték, az oly énekes darabokon kivül , mint Tündérlak Magyaror-
szágon. Színre kerültek a Sevillai borbély, Tancred, Zampa, Fra Diavolo,
Béla futása, Kömives és lakatos. E mellett ha a könnyebb fajú művek töl-
tötték is meg a műsort, a classikus darabok sem hiányoztak, noha kisebb
számban, mint Moor Károly (jun. 28.) , továbbá Kisfaludy Károly 3 , Molière
I darabbal szerepelnek ; de a mi a legfőbb, ekkor került először szinre 1834
aug. 30-án Bánk bán, mint Egressy Gábor jutalomjátéka, mely ezért
örökre emlékezetes irodalomtörténeti esemény marad.
Terünkhöz képest messze el nem távozhatunk ; de nehéz kitérnünk
pár körülmény fölemlítése elől . E darabban Egressy, ki ekkor 26 éves ifjú
volt (sz. 1808.) , Ottót játszodta s így aligha épen a darab értéke , mint
inkább újsága vonzotta, a mi nem is csoda. Azonban legyen bárhogyan,
az 1830 óta sírjában fekvő Katona művére ez az eléadás vetette az első
fényt, mely csakhamar elárasztotta egész hazánkat. Róla, valamint az elé-
adásról az akkori Honművész kolozsvári levelezője pár dicsérő sort írt,
melyek fölébreszték a figyelmet s így méltóképen abban a városban nyerte
az első elismerést, melyben első érthetetlen mellőztetését szenvedte.¹
A Honművész különben állandó figyelemmel kisérte a kolozsvári elé-
adásokat, melyek ez időben a legjobbak voltak a hazában. Bizonyos Szép-
hegyi Emma, majd Szamosvári s más álnevü nők és urak írták a tudósí-

1 Honművész. 1834. 621. A névtelen szerint : >> E jelen darab szerzője helyesen
találta el a feltünő karaktereket, s nálunk, hol csak középszerű eredeti darabot is oly gyé-
ren írnak, egy marad a jobbak közül « . Szereplők : II. Endre Szerdahelyi, Gertrud -
Széppataki Johanna, Ottó --- Egressy, Bánk bán -- Lendvay, Petur - Szentpétery, Mik-
hál — Udvarhelyi, Simon Kubay, Melinda ·Déryné, Izidora ---- Éder Lujza, Tiborcz
Szilágyi, Biberach Éder. Szilágyi Pál azt mondja , hogy ők már elébb Kassán adták b .
Berzeviczy intendánsága alatt 1828/29 telén s általános volt a csodálat ; 200 példányát
Vajda könyvárustól mind elkapkodták. Egy nagyapa regéi. Nefelejcs. 1859. 404.
 333

tásokat. Most is Déryné volt a legkedveltebb tag, kit julius 26-iki jutalom-
játékában (Hamupipőke) általános szeretettel üdvözölt a közönség ; tisztelői
költeményt szórtak le, a színpaddal szembe köremetszett arczképét virág-
koszorúval övezve függesztették ki ; de ő ezt levétette ; végül a tapsra az
akkori szokás szerint kilépve, e szókat mondá : » kegyetek örök hálával fog
szívemben égni « . Rajta kivül a levelezők Udvarhelyit, Egressyt (az érzel-
mes és hősszerepekben), Lendvayt, Szerdahelyit, Kubaynét, Szentpéteryt,
Szilágyit, Jantsót, Néb Máriát, Édert, olykor a kezdő Lipcsey Klárát említik
gyakrabban és dícsérőleg, kik közül Kubaynét szept . 13 -iki jutalomjátékán
(Felva) szintén verssel tisztelték meg. Hasonló kitüntetésekkel halmozta el
a közönség Dérynét 2 -ik jutalomjátékán, okt. 4-én ( Valburg éjszakája), mely
egyszersmind utolsó föllépte volt itt, mert meghasonlott a főtagokkal s
Kassára tért vissza . A karzatról színes nyomásu verset szórtak le , ő pedig
így vett búcsút : > Eljött téli köteleztetésem ideje mit ugyan örömmel
fel engednék oldatni nagylelkű pártfogóim parancsolatjuk teljesítéséért — de
azt nem tehetvén , most távozom « .1 Helyébe nov. 1 -jétől a szende szerepekre
Székelyné szerződött, a ki férje 1831 -ben történt halála óta visszavonúlt s
most a Paluzzi kastélyi borzasztó éjben mint Clarissa lépett föl először . A
színház zsúfolásig megtölt ; mindenki látni, hallani vágyott őt s a közönség
zajos és hosszas tapssal üdvözölte . A tudósító (Bústelki) Székelyné játékát
dícséretekkel halmozza el s talán érte utóbb nehány régebben divatos darab
került újra színre ( Árva és gyilkos, Pártosság dühe) s a tudósító többször
kiemeli.2
Azt olvassuk továbbá , hogy az 1834-iki szüret idején megcsappant a
színház közönsége ; a főurak falura távoztak, a városiak el voltak foglalva.
Utóbb újra emelkedett a látogatók száma, noha Dérynét Kubayné, ki főleg
» a kaczér és szende szerepekben volt kitetsző « , mint a Nems. Társalkodó
írja, az énekes szerepekben pótolni nem birta. Az új operák közül a Kő-
műves és lakatos tetszett főkép, mely telt ház előtt először nov . 2 -án került
színre s valamint a többi énekes darabok is, a >>hangászkar segítségével
adatott. De nov . után megint megapadt az érdeklődés és többen el távoz-
tak, mint Széppataky Johanna, az Eránosz -pár, Farkas, Lendvay, Székely
Zsuzsánna . Ehhez járúlt 1835 febr . 6-án országgyűlés feloszlatása s így a
közönség megapadása . A társúlat tehát nem bírta föntartani magát s 4000 frt
adósságát is csak úgy bírta kifizetni, hogy g . Bethlen Ferencz adott 2000 frt
segélyt, a többit a vezértagok csak becses holmiik eladásával tudták fedezni.
Ezért eltávozott már 1835 febr. 5-6-án Váradra s ott érte a játéktilalom

1 Honmüv. 1834. II . 536. (U. o . a Dérynének szort költemény is) . III . 663, 759.
Nem. Társ. 1834. II. 368. Erd. Hiradó. I. 324.
2 Honmüv. 727, 784, 815. ( Stibor-ban mint Margit stb.) Nemz. Társ. 370, 381 .
 334

Ferencz kir. halála miatt. Már a legnagyobb bajban lettek volna ; de ekkor
a pesti társúlathoz hítta meg őket Döbrentey. Az utolsó eléadás február
4-én Raphaela volt s Néb Máriának 6-ára hirdetett jutalomjátéka (Torda
hasadéka) már elmaradt. A Honművész azt sejteti, hogy belső meghasonlás
is állt elé . Természetesen , hogy a mint g. Wass és g. Bethlen sem a le-
tölt 3 évről, úgy az 1834/35 -ik évről ők sem fizették meg a 720 frt bért
s így a kamattartozás folyton szaporodott a városnál .
E tél eseményei közül kiemelendő, hogy Borgia Lucretiát is adni
akarták ; de g . Kornis, ekkori főkormányzó , megtiltotta ; sőt ez alkalomból
1835 jan. 30-án külön előterjesztésben hívta fel a főkormányszék figyelmét
a darabok megvizsgálására. Ennek következménye volt, hogy febr . 6-án
az erkölcsöt, vallást és a jelen politikai viszonyokat sértő darabok ellen
szigorú rendeletet adott ki egész Erdélyre . Kolozsvárra censorokúl Kabos
Dániel és Szabó Lajos fők. titoknokokat s a tanács egyik tagját küldte ki,
a többi városokban a bírálatot a tanácsra rótta. Ez idő óta valóban a cen-
sura szigorúbb lett. Bizonysága ennek az is, hogy midőn 1836 febr . 2 -án
Fános atya cz. a. Steinberg Johann v. Nepomuk cz. darabja szinre került,
g . Kornis az Estei Ferdinánd királyi biztos rendeletéből intézkedett, hogy
ezt az egész birodalomban eltiltott darabot, mely Kolozsvárt 1817-ben (?)
adatván, már eltiltatott, többet ne adják s azt a közben kiadott rendeletet,
hogy a biblia mindkét részéből vagy a szent könyvekből (ex sacris libris)
vett darab színpadra ne kerüljön, szigorúan megtartsák. Ezekből folyt
egyszersmind, hogy 1835 -ben a főkormányszék azon napok jegyzékét, melye-
ken eléadásokat tartani tiltva volt, 1807-iki rendelete értelmében meg-
újította. Felesleges megjegyezni azonban, hogy e rendeleteket a magok
szigorúságában nem lehetett végrehajtani s a censurával úgy Kolozsvárt,
mint Szebenben számos baj volt. Minthogy pedig a 40-es évek elején a
rendőri kormány fokozott éberséggel örködött Erdélyben a rend fölött,
így történt, hogy 1841 -ből új szigorú rendeletet ismerünk úgy a városi
tanácshoz, mint a főkormányszéki censorokhoz , hogy az eléadandó darabokra,
rögtönzésekre , sőt a színlapok censurájára is szigorúan ügyeljenek föl.ª
Ezek voltak okai, hogy midőn 1841 -ben a Borgia Lucretia czímű operát

1 Fk. II . 459. és 461. Ezt annak kapcsán említi meg a k., hogy a főkormánysz .
a főszámvevőség előterjesztésére elrendelt a szegények pénztára részére 4 játékot . Erre a
bizottság azt felelte, hogy az ez iránti kormányi rendelet csak állandó színtársúlatoktól
követeli az évi 4 játékot ; de noha Kolozsvárt állandó színházépület van, állandó színészet
nincs. 2329/832 . ( Márcz . 13.) 12306/834 . 5524/835 . Orsz. lvt. 144/834. Szính. lot. -Hon-
művész. 1835. I. 182. Szilágyi : Egy nagyapa regéi. Nejelejes. 1859. 465 .
24842/834 . Vár. Ivt. 13461/834 . 1483 , 5173,835 . 4997 , 4497/836 . 13372/837 . 2262/807.
Főkorm. sz . rend. 1841 máj . 7 -ről g. Rhédey Ádám ápr. 20- iki jelentése alapján a kihágá-
sok ellen 4465/841 . Borgia Lucretia darabról 13098/841 . Orsz lvt.
 335

akarták eléadni , noha Kabós nem látott benne censurába ütközőt s Budán
és Pesten is adták már : újra a főkormányszék elé vitte a dolgot, mely
aztán decz. 23-án az engedélyt megadta .
Az országgyűlésben vetett reménység a színházra, mint egyéb vára-
kozásokra nézve is csalódással végződvén, 1835 nyarán a színház annál is
inkább üresen állt ; mert Ferencz király halála (márcz. 2.) miatt tilos volt
a játék. De félni lehetett attól, hogy télire is üres
marad . Ekkor Szent-
királyi Mihály behitta Pály Eleket, kinek ekkor jól szervezett társúlata
volt, ígérvén, hogy a színházat ingyen kapja meg, mint a három év óta itt
játszott társúlatok. Pály csakugyan nov. elején megkapta b. Kemény Ignácz
beléegyezését is ; de most Szentkirályi azt felelte, hogy ingyen már nem
adhatja át a színházat ; mert a g. Bethlen - Wass-féle szerződés lejárt , az
épület jaaítása pedig pénzt igényel ; de megígérte, hogy a Don Juan
operáért és díszleteiért 200 frt követelését a bérbe betudja. Pály kivette
tehát a színházat napi 5 rfrt (= 2 p . frt.) bérért Botos István kormány-
széki irnok kezessége mellett s e záradékot Szentkirályi egyszerűen rávezette
a Czelesztin- Balla-féle szerződésre , mely szerint Pályi 1835 ag. 1 -től
kiveszi a színházat 3 évre, 1838 ag. 1 -ig. Ezt Pály is így tudta és értel-
mezte.¹ Az 1835 nov. 21 -iki átadási jegyzékszomorú bizonysága ugyan-
ekkor a pusztulásnak, melynek a színház neki indúlt . A 166 darabból álló
ruhatárból 143-ról mondja, hogy haszonvehetetlen dirib-darab rongyok « ;
egy más csomó » szemétre való s a többi is kivétel nélkűl rossz vagy
rongyos. Igy pusztúlt egyéb is. A karzat padjai eltöredeztek, a gyertya-
tartók elvesztek, a lámpákban nem volt üveg, az ajtók zárjai elromlottak,
a gépek használhatatlanok lettek s minden elapadt, így az épület apró
szerelvényei 62 -re szálltak. Leginkább a könyvtár tartotta magát 447 drbbal
és 24 zenés művel.

Pály 1835 nov. 29-én kezdte meg eléadásait Ördög Róbert (reg. hősj .
5 fv.) darabbal s 1836 feb. 28-ig összesen 50 estén játszott . Közben újra
megjelent itt lovagló és tánczos társúlatával Gautier József s Szentkirályi
a színházat is átadta neki 1836 januárjában három estére. Ezen Pály
annyira megboszankodott, hogy elkészült innen Vásárhelyre ; mert úgy is,
mondá, » hideg körülmények « vannak Kolozsvárt . Szentkirályi ekkor eltil-
totta Gautiert a színháztól s Pály a III-ik bérletet lejátszván , N.-Váradra
ment oly tervvel, hogy jun . 13-ára visszatér s az egész nyarat Erdélyben
tölti. Mert Pály terve az volt, hogy Kassa példájára egy erdélyi társúlatot
szervez s állandósít pár évre . Ezért elhatározta, hogy viszszatértekor szerző-

1 191/836. Az eredeti szerződés 228/841 . Szính. lvt.

2 182/835 . Szính. lvt.
3 Erd. Hiradó. 1835 decz. 1. Honművész. 1836. I. 110, 176.
 336

dését módosíttatni fogja s egy pár kedvezményt eszközöl ki , mint Kassán ,

hol a színházért bért nem kellett fizetni, holott volt szép ruhatár és könyv-
tár s a vármegye évi 3000 frt segélyt is adott ; nyáron pedig az igazgató
saját hasznára német társúlatnak adhatta ki a színházat. Effélét akart ö
itt is a főkormsz . segélyével elérni . De a sors sokképen avatkozott terveibe .
Először 1836 máj . 16 -án Szerdahelyi József és társai folyamodtak a szín-
házért esténként fizetendő bér mellett s a bizottság máj . 20 -án azt hatá-
rozta, hogy a Pály szerződését félreteszi ; mert bért egy estéről sem
fizetett, már pedig a szerződés 1 -ső pontja a rögtön való felbontást meg-
engedi ; elrendelte Botos megintését s a színház bérbeadását akár 5 frt
napi, akár 750-800 évi bér mellett.¹ Botos és Pály megintetvén , csakugyan
elszámoltak, t . i . Pály 50 estén maga s 3 estén 2 » muzsikai akadémia <
s egy büvész (10 frtért) 2 használván a színházat, tartozása 270 frt volna ;
de Don Juanért az ő régi követelése 200 frt, a Gautier három játékáért
beadott 15 frtot, üvegesnek fizetett 14 frt 15 , lakatosnak 17 frt 16, díszletért
(új függöny) 29 frt 12 krt, összesen 275 frt 43 krt s így még neki volna
5 frt 73 kr. követelése, melyet elenged. Az a vád pedig, hogy ő becses
darabokat vitt volna el a könyv- és ruhatárból, nem való ; mert neki
magának sokkal kisebb, de jobb könyv- és ruhatára van. Ekkor Pály meg-
próbálta Szerdahelyiékkel társúlni, de nem sikerült s e mellett ő jun . 19 - én
Váradon leégvén, a játszóterem , díszletek nagy része megsemmisült s ő
is jelentékeny kárt szenvedett. Ekkor aztán Debreczenbe ments a kolozs-
vári színház 1836 máj . 14-től Szerdahelyiékre maradt, kik máj . 23 -ag.
20-ig (3 bérlet) időztek itt, eléadásaikat Normá-val kezdve meg. Ez a társúlat
a Komlósy Ferencz kassai társúlatából vált ki, a törzstársúlat Miskolczra
ment nyárára s télire Komlósy újra Kassára tért vele vissza . Déryné meg-
jelenése most is lelkesedéssel töltötte el a fiatal szíveket, mint a Hon-
művész tanusítja, hol az ismeretlen levelező őt » a magyar hajnal fülemüléjé « -
nek nevezi ; de a siker mégis csekély volt, kivéve, hogy ez esetben az új
színházi pénztárnok, Schütz József, a 36 eléadástól az estéli 5 frt ( 2 pfrt)
bért csakugyan felszedte . A kevés siker oka volt a társúlat kicsi volta,
4
miért nagyobb műveket nem adhattak ; holott az igények folyton nöttek .
E mellett épen ekkor cholera is pusztított Kolozsvárt. Igy történt, hogy

1 Fk. III. 3.
Egy Schütz nevű német tartott mutatványokat s nagy hírdetményeivel zsúfolásig
megtöltötte a színházat ; de gyarló mutatványai miatt a közönség zugolódásra fakadt, a
rendőrség aztán jövedelme felét ( 104 frt) a szegényeknek foglalta le. 192/836 . Szinh. lot.
3 191/836 Szh . lvt. Honmüv . 1836. I. 415. Erd. Hiradó 1836. II. 3 sz.
4 Tagok : Szerdahelyi József, Toth József, Jantsó Pál, Bartók, Török, Haray Viktor
(Horváth áln. a. ), Kovács , Bartha, Déryné, Néb Mária, Mogyorósi Nina, Könyvesné. V. ō.
Honm. 1836. I. 44 , 47 , 51. II . 56 , 61 , 63 , 65 , 68-70 sz. Erd. Hir. I. 43 .
 337

Déryné 2-ik jutalomjátékán is (ag. 11. A 16 éves királynő) csak gyéren voltak
nézők, aug. 18-án pedig Szerdahelyi jutalomjátékát a csekély nézőközönség
miatt aug. 20-ra kellett halasztani s akkor is kevesen nézték meg (Romeo
és Fulia. Op.). A kardalosok annyira hiányoztak, hogy Szerdahelyi is velök
énekelt vagy a színfalak megöl segítette őket. A Honművéss levelei majd-
nem állandóan Dérynét dícsérik, ki drámát, vigjátékot, operát egyaránt
játszott s minden este a színpadon volt. Alig gondolható el, hogy e kis
társúlat hogy adott clé oly operákat még rövidítésekkel is mint Norma
(máj . 23 , jun . 19 Déryné jutalmára, jul. 3. ag. 9. ) , Romeo és Júlia (máj .
29, jun. 26, ag. 20.), Bűvös vadász egy része ; drámák közül Angelo (Déryné-
Thisbe), a vigjátékok közül Donna Diana (Közönyt közönynyel, Diána Déryné-
vel .) Természetesen nagyban járták az egyvelegek s hasonló betétek. Aug.
21 - én a társúlat Kassára, Déryné Budára ment s nyáron a színház zárva
volt ; sőt a bizottság szept. 5-én kiadott bérlethirdetésére, mely szerint
a színház nov . 1 -től egy vagy több évre kiadó, sem akadt bérlő.
Azonban e hirdetménynyel s azon nehézségekkel kapcsolatban, melyek
legújabban Pályval előadódtak : a bizottság Benő Antal és Endes Dániel kor-
mányszéki irnokok által 1836 aug. 16—18-án a színházról pontos jegyzékeket
vétetett föl Szerdahelyi jelenlétében . Ez az összeírás kivált azért fontos,
mert mint láttuk, a multban az átadás gyakran történt szabályosan, de
átvétel majdnem egyszer sem. A nov . 3 -iki ülésen a jegyző bemutatta a
jegyzékeket, melyek szerint » a decoratiók és butorok nagyobb része igen
elhasznált állapotban találtatott ; » a ruhatár egy szobában halomra volt
hányva, szinte mind rongy ; fegyvernemű egy darab sem találtatott ; « a
könyvtár és zeneművek jegyzékéről megjegyzi , hogy az újabb időkben szerzett
darabok és operák egyike sincs meg ; mert mint Simonffytól hallá, egy
részőket a különböző bérlők vitték el egy s más ürügy alatt (Pergő, Udvar-
helyi) , más részök elveszett ; a részvénytársaság szerezményeit pedig b .
Naláczi foglalta le a maga követelésében . Hiányos volt a szerepek gyűjte-
ménye is, melyről jegyzék sohasem készült még s így összeírták, a mit
leltek. A talált díszítmények leltára 64 pontra megy ( 1-64 pont), az épű-
let egyéb alkatrészei és szerelvényi 33 pontot igényeltek a már ismertekből ,
ruhatárban 150 drbot találtak rongy-állapotban ; a könyvtárban szintén
számos hiányos darabbal és kettőspéldánynyal ‍447 drb volt, de épen nem
a legújabbak ; a zenés darabok száma többé-kevésbbé hiányos hangjegyekkel

1 Jk. III . 11. Honműv. 1836. II . 615. Egyetlen eléadás volt 1836 szept . 20 - án a
kolozsvári születésű, nagy hirű Schodel Jánosné (Klein Rózália) fellépte a cholerában
elhaltak árvái és 8 hidelvei leégett család javára. Német, olasz és magyar nyelven énekelt
s kivált Spontini Vesztaszűz- ében, mint Júlia, elragadta a hallgatókat. A jöved . 381 v¸
frt volt. Schodelné az 1819-ben alapúlt helyi énekiskola első tanítványainak egyike. Erd.
Híradó, 1836. II . 25 sz . A színlap kiadva Tört Lapok. 1874. 736 .
22
 338

24 volt ; a szerepezett daraboké 297. Most a bizottság, hogy a további

pusztulásnak elejét vegye, Simonffyt felvigyázónak szerződtette, kötelezvén
öt, mint egykori diszletezőt, az ügyeletre, az apróbb javításokra s pontos
leltár vezetésére ; ezért ingyen lakást s a színházban a gyümölcs sat. áru-
lásának jogát kapta.¹
A színházat 1837 első felében is alig használták . Januárban (19—29-ig)
egy styriai énekes-társaság tartott 3 eléadást s volt a szính . pénztár jövedelme
6 frt ; aug.-ban (8—20-ig) Rappo Károly athleta nehányadmagávalº 7 eléadás
után fizetett 28 frtot. Végre szept . 17-től Göde István játszott egy kisebb
társúlattal II estén 22 frtért ; öt Kilényi Dávid váltotta fel egy jó társú-
lattal s nov. -jan . hóban 37 eléadást tartott, melyektől 74 frtot fizetett. Göde
eredetileg csak 3 estén akart itt maradni ; de az eléadásokra szomjas közön-
ség pártolása itt marasztotta s Kilényi miatt ment el, a kinek énekesei is
voltak. Különben is Göde későbbre is kiható rossz példát adott, t. i. a
tilalom ellenére is elnézte a színházban a pipázást ; gyönge előadásai pedig
gyakran a karzat zajongását vonták magok után ; ezek miatt 1837 decz .
18-án külön is folyamodott a bizottság a tanácshoz.³ Eléadásait okt. 22 - én
végezte Hinko-val, Kilényi okt. 21 - én Tancred operával kezdte meg. Okt.
5-én Az élet csak álom eléadására oly kevesen jelentek meg, hogy elmaradt.
Kilényi 1838 jan . 4-ig maradt Kolozsvárt, de ekkor 20 foknyi hideg
állván elé, N.-Váradra távozott ; mert a színházat fűteni nem lehetett. Tár-
súlata 30 tagból állt, a kardalosokat s mellékszemélyeket is beleszámítva :
Andrásy Miklós , Farkas Lajos , Fekete Soma (sugó ), Gózon Antal, Hegedüs
Lajos, Hetényi, Horváth Gusztáv (segédsugó), Kecskés Károly, Király
János , Laczkó László, Latabár Endre, Magyary Józs., Mátéfy Józs. , Sárosy
Kár., Zsivora József, Balai Mária, Bálint Rózália , Királyné (Juraschko Józéfa),
Lipcsey Klára, Mátéfyné (Csávási Mária), Mészárosné (Salánky Júl .) , Szép-
pataky Joh.; mellékszemélyek : Mészáros János, Szászi Lajos, Török István.
A Honművész szerint a társaság elég jó volt, de nagyobb drámákra és dal-
játékokra nem alkalmas. Leginkább dícséri Lipcsey Klárát, mint énekes
nöt Tancred, Zampa, Norma (háromszor), Romeo és Júlia, Bűvös vadász,
A fekete asszony operákban, kinek jutalomjátékán (decz . 12.) két verset is
dobtak le a nézőtérre . Mellette Hetényit, Latabárt, Balai Máriát emeli ki . *
Ennyi az ez évi eredmény ; tehát oly kevés, hogy b. Kemény 1837

1 Fk. III. 14-15 . 198-201 / 836. Szinh. lvt.

2 Pesten is volt . Honmüv . 1837. I. 205.
3 209/837 . Szính. lvt. Göde társulatának tagjai : Bartha, Erdélyi, Göde, Gödéné ,
Horváth, Horváthné, Megyesi, Megyesiné, Torjai, Török, B. Tercsa, Mária, Kovács Sámuel.
Szept. 17-én A korona és vérpad (Dumas) ment gyengén. Honmüv . 1837. II . 623 és 759 1 .
4 Fekete Soma : Játéksz. Zsebk. 1838. Honm. 1838. I. 2—7 sz. Erd. Hir. 1837
II. 24. SZ.
 339

nov. 24-én Detrehemből Farkas Sándor jegyzőnek ezt írta : » ha a játékszín

fentartására költségforrás valahonnét nem nyitódik, a nemzet gyalázatjára
összeomlik . Ez évben Szebenben volt országgyűlés 1837 ápr. 17-től ; de ha-
bár több megye a színház érdekében is utasítást adott követének, ez az
ügy szóba nem kerülvén, a segély elmaradt ; sőt mert Szebenben tartották,
még ez sem hozhatott be legalább egy jó társúlatot . 1838 ápr. havában
Padevith Antal bécsi dalszínész és Uhlich ballet-társasága tartottak 2 elé-
adást (jöved. 4 frt), májusban Hetényi József játszott kétszer (jöved. 4 frt), 2
juniusban Brosche és Mayerhoffer hangművészek 1 eléadástól fizettek 4 és
Cervati nevű olasz dalművész 1 estétől 4 frtot. E hanyatlás miatt a Padevith
szereplése alkalmából (ápr. 28-29 ) a Honművész levelezője keserűen írja :
>többnyire zárkózva veszteglő nemzeti színházunk hosszas pihenése után
újólag megnyittatott « . S aztán eléadja annak is okait, hogy mért van any-
nyit zárva ? Mert a társaságok oda mennek, hol jobban szeretik őket s az
eléadásokat látogatják. Ő megpróbálta a Kilényi-társúlatot itt tartani ; de a
közönség részvétlen volt, gyengének találta. Mert már akkor meg volt
városunknak csekély pártoló hajlama mellett túlcsigázott igénye . » E szerint,
végzi jelentését, játékszínünk viszont csukva marad s némaságában tes-
pedve képezi , játszsza a romboló mulandóság-ot és többnyire csak ezt, melynek
czímje : » A mindent megemésztő idő ; « — személyek : » részvétlenség, ha-
nyagság, számba nem vevés ; « - sugó : » a lélek ; « — publicum : » a hideg-
ség ; < - végre a jövedelem : » a játékszínre tett s teendő költségek, kama-
tozva a nemzetnek ! < 3
Végre Fejér Károly jött át Tordáról 1838 junius 13-ra és Szapári
Péter-rel kezdte meg 19 eléadását, melyek a pénztárnak 38 p . frtot jöve-
delmeztek . Eléadásai közül kiválik a jun . 24-iki gr. Kornis János főkor-

1 208/837 . Sch. lot. Ezt a kevés sikert tekintette a város is, midőn a szegények pénz-
tárának s a kórházalapra a szedni szokott díjakat nem vette föl, a mi a tanácsnak nem
csekély kellemetlenséget okozott. ( 12755/838 , 5276,839 . Orsz. lot.). Ezért utóbb 1839 jul.
1 -ső napján Kilényi a 3 havonként tartandó eléadás helyett minden előadástól a két alap
részére 1–1 v. frtot ígérvén, ezt a tanács és főkormánysz . is a föntebbi eléadások meg-
váltásában elfogadta s így ebből állandó gyakorlat lett. (8176, 10240 , 11663/839 . Orsz. lvt.).
* Hetényi József Kilényitől vált el s a színpártoló társ. meghivására M.-Vásárhelyre
ment egy kisebb társúlattal 1837/8 telére. A pártolás megszünvén , társúlata máj . 13 -án
Fejér Károly ig. alatt Tordára ment, Hetényi Debreczenbe szerződvén , nejével és 2 gyer-
mekével átutazóban tartott itt máj . 24 és 27 - én két eléadást két személyű darabokból
gyermektánczokkal s pár műkedvelő felléptével . Honm . 1838 I. 389, 399 .
s Honm. 1838. I. 310.
4 Tagok : Fejér K. és neje (Görgényi Francziska) , Pázmán, Csiszér, Horváth és neje,
Nagy, Szilágyi, Feleky, Bartha, Pápai, Vincze, Décse, Böjthéné, Fejér Lilla (gyermek). Fel-
lépett egyszer Lipcsey Klára, utóbb Váradiné , Erdélyi. Honm. 1838. II . 422, 439 , 425,
438, 552 , 566, 718 .
22*
 340

mányzó tiszteletére (A hűség próbája, Kisfaludy Károlytól), midőn Lipcsey

Klára elszavalta Veress József Ébredés költeményét, mely Kornist, mint a
haza kormányosát dicsőíti. A Hugo Tudor Máriá-ja (jun. 26.), Vörösmarty
Árpád ébredése (jun . 29.) , az elavúlt Macskási Júliánna (jul . 12.) mellett
az említett Ó - Tordai Veress Józseftöl Násznap és sírbolt cz. sz . játékot
adták (jul. 14.), mely jun. 10- én Tordán is színre került, de csekély sikerrel.
Kolozsvárt nagyobb tetszéssel fogadták , az eléadás is jobb volt s » vajha a
-
hallgató Erdélyben többen próbálnának ! « — teszi hozzá a bíráló (Csongvay
Károly). Jun . 15 -én Szigligeti Dienes- e kevés nézőt vonzott.
Még Fejér Kolozsvárt volt, midőn julius 20-ra Kilényi Dávid vissza-
tért. Julius 21-22-én közösen tartottak Fejérrel két eléadást (Domi, az
amerikai majom, két estén) s Fejér visszatért Tordára . Kilényi 134 frt bér
mellett 67 eléadást tartott itt, 1838 julius 23 -tól 1838 végéig ; de itt maradt
1839 okt. 7-ig. Társúlata tagjai : Andrásy Miklós, Egri János, Farkas
Lajos, Fekete Soma, Feleky Miklós (sugó), Fejér Károly (Tordáról szept.
25 -től), Futó Lajos, Gózon Antal, Hegedüs Lajos, Horváth Mihály, Inczédi
György, Kecskés Károly, Király János, Kovács Soma, Laczkó László ,
Latabár Endre, Lőcsei Lajos, Mátéfy József, Sárosi Károly, Szaplonczay
Mihály, Szőke Mihály ; Balai Mária, Bálint Rózália, Fejérné (Görgényi
Francziska), Györy Júliánna, Királyné (Juraschko Józ.) , Lipcsey Klára,
Mátéfyné (Csávási Mária) , Szaplonczayné (Bartha Mária), Széppataky Joh . ,
Török Katalin és Mária ; 22 férfi , 11 nő, négy mellékszemély s két gyer-
mek. Főbb eléadásaik : Angelo ( Hugo V. jul . 28 ), A király Ludason (Gaal,
ag. 12.), Csalódások (Kisfaludy K. szept . 6.), Haramiák (Schiller, szept. 15. ) ,
Megházasodtam (Csató , szept . 16.), Régi pénzek (Fáy, nov. 13. ) , Adorjánok
és Fenők (
Jósika, nov . 15. ) , Maróth bán (Vörösmarty, nov. 25. ), Vasul
(Szigligeti, nov. 1.), Szevilla csillaga (Lopez de Vega, nov. 3.) . Szept.
8-ika óta Egressy Gábor vendégszerepelt, ¹ ki általános lelkesedést ébresz-
tett. >> Mindenki kénytelen volt elismerni, mond az Erdélyi Hiradó, hogy
E. urnál jelesb szinművész még sohasem mutatkozék e városi szinpadon . <
Ekkor Kean-ban játszott, utóbb A vasálarczos-ban, Hamlet-ben (szept . 18.)
s Lear király-ban ( szept. 22. ) lépett fel, mely jutalomjátéka is volt, midőn
barátaitól szép billikomot kapott s szept. 23 -án A fiatal férj-ben búcsúzott
el . Évek óta ezek voltak az első shakespearei művek színpadunkon ; a
franczia hyperromantikus és borzalmas darabok őket leszorították . Fáncsy
Lajos is pl., kit hasonló kitüntetés fogadott, ilyen darabokban játszott (okt.
21 - nov. 4.) : Szaraczén, Őrültek háza Dijonban, Halott rabló, Viszonyok
hatalma.2 Decz . 1–8 és 16—18-ig Kilényi eléadásait Averino akrobata-

1 Közben jun. 27 -én Mayerhofer és Brosche bécsi német énekesek, jul. 16-án Cervati
Pál olasz énekes tartottak 1-1 eléadást 4-4 pfrtért. Schütz számadása 217/838. Szinh. tot.
2 Erd Hir. 1838. II. 26, 34 sz. Honm. U. o . 607.
 341

társúlata szakítá félbe 9 játékkal, ki a 36 frt béren kivűl egy eléadása

egész jövedelmét is a színháznak adta 63 frt 35% krban.¹ Nem érdektelen
megjegyezni továbbá, hogy alig kezdte meg játékait Kilényi , jul . 29 -- ag.
4-ig kénytelen volt szünetet tartani, hogy az elromlott gépeket és mennye-
zeti függönyöket kijavíttassa ; mert minden rongyos volt s maga az épület
is folyton pusztúlt, mint Farkas Sándor írja 1835 közepén b . Keménynek.2
Különben 1838 őszén Schütz gondos pénztárnoksága alatt több fontos
javítás történt az 1837/38 évi 489 pfr . 35 kr. jövedelemből . Főbbek : új
kerítés a színháztelek baloldalán (49 pfrt 25 kr.) , a páholyokba új padok
(38 pfrt 45 kr. ), a színpadra a veszélyes gyertyák helyett 14 olajlámpa
(44 pfrt 20 kr.), a csillár kijavítása (37 pfrt 50 kr. ) ; végre 1838 okt . 8-tól
fogva a bizottság a színpad felett a cserépfedél alatt az egész fedelet belől
kibéleltette 625 pfrton, hogy a színházat télen is fűteni lehessen ; így ez
évben 1088 rfrt 09 kr = 435 pfrt 15 % krt adott ki javításokra.³ S már
ekkor tervbe vette a bizottság, hogy a színház egész belsejének megújí-
tására pénzt fog gyüjteni . De Kilényi azért 1838/39 telén sem füttette a
színházat, noha itt húzta ki az egész telet. Csak 1839. okt. 7-én távozott
N.-Váradra ; tehát egy évnél többet ült egy húzamban itt s az 1838 évi
53 pfrt 48 krral 293 frt 48 kr. bért fizetett . *
E hosszú színházi időszaknak érdekes rajzát adják Ó . Veress József
ismertetései a Honművész-ben, ki bő jelentésekben számolt be az eléadások-
ról. Ezek szerint Kilényi mindent megpróbált, hogy fölébreszsze az évek
során folyton hanyatlott érdeklődést ; de nem egyszer az eléadást a közönség
részvétlensége miatt nem tarthatta meg s jan . 26 - febr. 16-ig a színház
a farsáng, de főleg a nagy hideg miatt zárva is volt. Különben nem
lehetett érdektelen látvány, a mint a közönség bundában nézte végig az
eléadásokat, lábtakarókkal, melegítőkkel ellátva, szokásba lévén hasonló
melegítőket, forró téglákat a színház előtt is árúlni pár krajczárért a szín-
házba menőknek. A karzati közönség pedig mind féktelenebbé vált. Zajon-
gások, tivornyázó és botránkoztató lármázások is fordúltak elő, miközben
ledobáltak kártyákat, orvosi reczepteket stb. , melyek meggátlására a rend-

1 Feleky Mikl. Játéksz. zsebk. 1838. Jk . III . 35. A Pratte-testvérek bábszínháza és

tánczos társasága (Stockholm) nov. elején másutt játszott. Erd. Hir. 1838. II . 37 sz .
2 211/838. Szh. lvt. Honm. 1838. II . 607.
s Jk. III . 36-37 . L. Schütz teljes számadását is 216/839 . Szinh. lot. Legyen itt
megemlítve, hogy az öreg Simonffy, egyike az alapvető tagoknak, e télen halt meg 1839
elején, helyette Kaltenmarkt József szobafestő lett színmester és felügyelő. Jk . III . 34 .
215/839. Szinh. lot.
Csak 1839 febr. 24 -márcz . 2 -ig ment N.-Enyedre a társúlat b. Bánffy Miklós ,
Alsó- Fejér-m . főispánja, beigtatására. (Erd. Hiradó 1839. I. 18 sz .) Schütz számadását 1.
225/840 . Szh. lvt.
3 Honm. 1839. I. 271 .
 342

őrség gyönge volt. Effélét is nem egyet jegyez fel a Honművész szorgalmas
levelezője.¹
Veress általában higgadtan s éles észszel számolt be az eredményről.
Sokoldalú, tanúlt ifjú volt, ki helyesen, bárha igen nagy igénynyel birálta
a tagokat, emelte ki főkép hiányaikat. Mert egészben a társúlatot gyön-
gébbnek találja, mint méltányos és igazságos ; ugyanis az 1837 - ben meg-
nyilt pesti nemzeti színház egyszerre magához vonta a vidéki színészek
javát. Egy Lendvay és neje (Hivatal Anikó) , Egressy, Udvarhelyi, Megyeri,
Szentpétery stb. egyszerre eltűntek a vidékről, s a vándortársaságok virág-
kora, midőn gyakran egy-egy nagyság volt körükben, lejárt ; a vendég-
szereplések pedig még inkább jelezték az utánok maradt ürt. Csak az
egyetlen Kántorné, a hazátlan nagyság bolygott az ifjú nemzedék közt,
ki egyszerre különösen érezhette magát, midőn egy-egy tapasztalatlan társsal
kellett elpanaszolnia a kedvelt Grillparzer nőinek izgatott s kiszámított keser-
veit, melyek betanulására, mint Sapphóéra, olykor -edévet áldozott egy
fényes tragicai tehetség összes ambitiojával . E birálatok egy másik jellemző
vonása, hogy Veress a szigorúság és túlkövetelés miatt kíméletlen s így
megelégedve jóformán csak akkor van , ha vendégszereplő lépett fel . Gyakran
oly hibát vagy rendetlenséget, mi tisztán szükségből, személyzet-, öltöny-,
díszlethiányból folyt, mint czélzatost ró meg vagy nagyon is kiélez.³ Pedig
egészben kevéssé lehettek észrevételei tanúlságosak, ha most érdekes emlékei
is színészetünk történetének ; mert rendesen hónapokkal jelentek meg az
eléadások után, midőn szinész , közönség nagy részben már elfelejtette a
a részleteket, a benyomások elmosódtak s néha maga is jóval utóbb írta

1 A tanács intézkedését a pipázók s rendetlenkedők ellen 1. 212/838 . Sch. lot.

5465/837 . Tan. sz. Ennek volt is, de csak rövid időre sikere. Ezért Lőcsei Spielenberg
Sámuel főkorm. sz. jegyző 1841 ag. 12 én részletes jelentést adott be a főkormányszékhez ,
mely szerint jul. 17 -én az Egy pohár viz eléadásán a karzaton ő is látott pipázókat ;
egy eldobott szivar egy páholyfüggönyt meggyujtott ; a pipázásra egy előkelő ur adott
példát és 1839-ben valami német czellengők játéka alkalmával »a bühnén laptaalkotásu
gomolyokban rejtett tüzek is találtattak volt . Javasolja a pipázás teljes eltiltását, tűzoltó
pemeték, kézi szivattyúk, bőrvedrek beszerzését, vízzel telt hordók tartását s játékok után
a színház pontos megvizsgálását. Ezt a fökormányszék ag. 12 -én mind elrendelte : t. i.
a tanácsnak a felügyeletet és minden hatalmában álló eszközzel a karzati zajongások meg-
gátlását ; bizottságnak a tűzoltó szerek beszerzését s eléadások után a színház szoros
megvizsgálását . 7917/841 . Orsz. lvt. --- A bizottság azonban a tűzoltó szereket pénz
hiányában nem szerezte be. V. ö . Kemény levelét. 228 , 229/841 . Szh . lvt.
* Farkas Sándor szính. jegyző is azt írja, hogy az egy kissé igen felfeszített dolog ,
a mit Pesten a színészek fölvitelével tesznek s majd visszaszállingóznak. 211/838. Szinh.
lot. A Kilényi társ.-ról ő is azt mondja, hogy nem sokat ér« ; de jobb nincs vidéken.
3 Honműv. 1839. I. 215 , 319. ( Midőn a színész úgy csolnakázott át a színpadon ,
hogy egy hasonló festett deszkát vévén hóna alá s egy lapátot kezébe, megfelelő mozdúla-
tokkal átsétált .)
 343

le őket. Vegyünk csak egy pár esetet. Lipcsey Klára 1839 jan. 17-én
olvashatta el, hogy minő hibákat követett el 1838 nov. 4-én (Az amerikai-
ban Zsófi), vagy 1839 márcz. 3-án értesülhetett róla, hogy nov . 15 -iki
jutalomjátéka miként folyt le (Adorjánok és Fenők) s az igazgató márcz .
28-án értesült arról az ízléstelenség megrovásáról, melyet jan . 1 -én köve-
tett el. E szigorúsága igaztalanná tette a már korosodni kezdő Déryné iránt
is, kinek operában sem vette jó neven korának meg nem felelő szerepét ,
noha ez ma is mindenütt szokásos s ő vidéken főleg, még mindig teljesen
elfogadható volt, mint ezt egyébként Veress is elismeri ; de kiméletlensége
tüntetésekre adott alkalmat. Ezeknek fő okozói különben a folytonos
vendégszereplések voltak, melyekkel Kilényi az érdeklődést fönn akarta
tartani. Igy 1839 jan . 23 -tól fogva vendégszerepeket játszott Toth József,
márcz . 17 -én egy Kranczelberger nevű amerikai művész (Domi, az amerikai
majom-ban saját díszleteivel), 21 - én egy Szerbényi nevű kezdő, ápr. 2—
máj. 5 -ig Bartha ( Ősanyá-ban Jaromir), ápr. 28 -tól máj . 25 -ig Lendvayné
(Miveltség és természet, Molnár és leánya, Griseldis, A fiatal keresztanya,
Capriciosa , A párizsi naplopó kétszer, Korona és vérpad, Saluzzo Corona,
Notre-damei harangozó, Veszedelmes nagynéne, A Pókaiak), máj . 12 óta
Abdayné, máj . 25 -től Füredi, mint szerződött tag, máj 26-tól Déryné és Benza,
kik Normá-ban zsúfolt ház előtt igtatták be újra az operát, 28-tól Szákfy,
jun. 4-től Udvarhelyiné, jun . 16-tól Szathmáryné , jun . 20-tól párszor Kántorné
(Grillparzer : Sappho, Preciosa, Angyalvár omladékai, Paulina, Octavia), jun .
22 -től Benzáné, jun . 29-től a visszavonúlt Néb Mária, jul . 2 -tól Pály és
neje, szept. 10-től okt. 7 -ig Laborfalvy Róza (először Tudor Máriá-ban .).
Majdnem felesleges megjegyezni, hogy e vendégszereplések közül a
Lendvaynéé, Kántornéé, melyekről csak alig kapunk tudósítást s a Labor-
falvy Rózáéi emelkednek ki, már csak azért is ; mert színésznők föllépte
már akkor is nagyobb zajjal járt. De főleg Lendvayné hódította meg a
közönséget, kit forrásunk a legelső magyar művésznőnek mond kifogyha-
tatlan dícséretek kíséretében. Kántornéról csak Sapphoban szól bővebben,
kinek Déryné szerint ez volt a legtökéletesebb szerepe ; de a magasztalások
mellett is hanyatlását jelzi ; a közönség sem töltötte meg a színházat .
—
Nyárára Kilényi társúlata megoszlott ; » kicsiny erejűnek hanyatlott <<
mond a Honművész ; szinpadi középszerűségek vették át a tért, » melyek
gyönge társaságunknál legtöbbször burlesk vagy grotesk alakban ütötték
fel fejöket (Benza, Haray) s a színház mégis üres maradt. Az érdeklődést
utóbb Laborfalvy vendégjátéka ébresztette megint föl, » kiben a tragicai
nagyság forrása, ha még nem épen tisztán is, szomjat oltólag ömledez
a romanticai lágyság ellenében, s megvalósítja viseletében és nagygyá
alkotja a képzelet gyermekét, mely a holt betükben játszadozik « .¹

1 Honmüv. 1839. II. 574. Erd. Hir. 1839. I. 51 sz. 639.

 344

A Honművész ismertetéseire s Lendvayné vendégjátékai alkalmából az

Erdélyi Hiradó, mely éveken keresztül alig törődött a színházzal, május
2 -tól rendszeres ismertetéseket kezdett hozni az eléadásokról, melyeknek
meg volt legalább az az előnyük, hogy pár nappal az eléadás után jelentek
meg. Felesleges említeni, hogy Lendvaynénak, Kántornénak is a legnagyobb
elismeréssel adózott ; de kivált Dérynét dícsérte mindig leginkább, kit első
felléptekor a közönség is még Lendvaynénál is nagyobb lelkesedéssel, ver-
sekkel, tapssal fogadott. A szeretet minden jeleivel (ezüstkosár, czukorsze-
lencze, aranygyűrű , vers, koszorúk) elhalmozták jutalomjátékán , jul . 11 - én
(Beatrice di Tenda) ; az ajándékokat két oldalról polgárleánykák hozták be
s egyikök kis üdvözlő beszédet mondott, melyre ő is felelt. Ekkora kitün-
tetés még sohasem érte.¹ De ekközben a folyton jövő-menő vendégek mel-
lett megújúlt tüntetések annyira elfajúltak, hogy pl . Lendvaynénál főleg a
karzati közönség elkezdte egyes szavait, mozdulatait is megtapsolni, úgy
hogy a zaj miatt, mely csak lassan csillapodott le, többször a darabot sem
lehetett élvezni s ez kivált az operai eléadásokat teljesen megzavarta. Az
Erdélyi Hiradó természetesen ismételve sürgette, hogy a taps szorítkozzék
a felvonások végeire. Ezt különösen kiemelte Beatrice di Tenda aug. 4-iki
eléadásakor ( 12 sz . ) , hozzátéve azt, hogy » a megtiszteltetésnek valódibb
nemét Egressy Gábornak, Fáncsynak s Dérynének művészete napirendre
segíté nálunk is, s ezen kivül a méltánylást a felvonás végéni előhívás s
megéljenzés által is kifejezhetni, de játékközben legyünk néma szemlélők « .
Az Erdélyi Hiradó e pár sorban akár szándékkal, akár nem, Lendvaynét
nem említi . Ezért Veress a Honművészbe Lendvayné és Déryné Kolozsvárott
czímmel egy épen nem kiméletes czikket írt Déryné ellen, gunyolódván
vele, hogy hanyatló kora mellett (46 éves volt) tapsokat hajhász, talán
ezeket föl is bérli, hogy fiatal szerepeket ad, a színpadon tulságos kaczéron
öltözik, s noha ezt utóbb visszavonni látszik, még erkölcsileg is gyanú-
sítja és javallja mult érdemei mellett a visszavonúlást . E czikknek egészen
oktalanúl és méltánytalanúl sértőbb 2-ik fele szept. 14- én jelenvén meg,
Déryné többet föllépni nem akart, a szept. 22 -re hirdetett Zampa elmaradt.
Azonban 23 -án a kolozsvári ifjúság éjjeli zenével tisztelvén meg, az Erd.
Hiradó pedig érdeme szerint róván meg a » nem-gyöngéd s példátlanúl
igazságtalan (hogy csak ekként említse) czikket : Déryné elállt szándékától
s 28-án Zampa első felvonása kerülvén színre, » diadalünnepét ülé a Józsins ,
mint az Erd. Hiradó mondja ; mert a közönség oly fényes elégtételt

1 Erd. Hir. I. 35, 37 , 39 , 41 , 43 , 45 , 47 , 51. II . 2 , 4 , 6 , 12 , 26 , 28 sz . Déryné :

Naplója. II. 386, 388. Jutalomjátékát itt összezavarja Déryné a szept. 28 -án kapott elég-
tétellel s a jutalomjátékán kapott verset a köv. évre teszi. Erd. Hiradó. 1839. II . 6. sz
Honm. 1839. II . 581 , 588 1. Józsi aláírással.
 345

adott a méltatlanúl » rágalmazott nőnek és művésznőnek tapsban és vers-

ben, a mennyit a színház még nem hallott és látott.¹
Ha megemlítjük még azt, hogy egy Brucksthal József nevű conserva-
toriumi tanítótól Ypsilanti cz. a. egy eredeti hösjáték ( 1839 febr. 21. 3 fv.)
sa Peleskei notárius 2 ugyanez évben került először itt színre, bátran el-
búcsúzhatunk Kilényitől . De nem érdektelen megjegyezni, hogy a vendég-
szereplések e zajosabb idejében, 1838 /39- ben került megint elé az a kérdés,
hogy helyes-e még a jogakadémiai érettebb ifjúságnak is a színház látoga-
tása ? Hogy ezt a kérdést a r. kath . lyceum vetette föl, az természetes. Mivel
azonban a jogakadémiai szabályok, melyeket 1835 -ben hoztak, világosan
nem szóltak e kérdésről , a főkormányszék Bécsbe a cancellariához fölter-
jesztést tett, mely 1838 febr . 28-án ennek eldöntését az intézet előljárósá-
gára s a főkormányszékre bízta. A lyceum tanári testülete megvitatván a
kérdést, többen ellene, némelyek mellette nyilatkoztak. Ezt Kovács Miklós
erdélyi püspök 1839 jan 19-én a saját, szintén ellenző véleményével a fő-
kormányszék elé terjesztette, mely a mint könnyen elgondolható, a püspök
véleményét helyben hagyta s így az ifjúságnak a színházba járást » tertiaba « ,
ismételt esetben quarti gradus « -ba tétel terhe alatt eltiltotta . Természetes ,
hogy ezt a tilalmat egész szigorúan nem lehetett keresztül vinni s magok
a tanárok szemet hunytak rá, a mi rosszabb volt az engedélynél.³
A télen ( 1839/40) megint üres levén a színház, Uhlich Henrik decz.-
ben ajánlkozott 3 évre bérlőnek úgy, hogy ha magyar társúlat jön ide, ki-
egyezik vele ; de a színház alapító levelére hivatkozva b. Kemény Ignácz
elutasította. Közben Körösi Ferencz és Fejér Károly is folyamodtak a szín-
házért, mire a jegyző a bizottság egy előttünk ismeretlen határozatából
azt felelte, hogy a színházat megkapják ugyan ; de ha más társaság jön
ide, az is játszani fog s 3 eléadás után az a társúlat marad itt, mely a
közönség igényeinek jobban megfelel . Ekkor ök csak márcz . 1 -től ápr. végéig
kérték kizáró joggal a színházat ; ez alatt társúlatukat kiegészítik s bármely
versenyre készek. Ezt meg is nyerték azon föltétellel, hogy márcz . 5 - én
eléadásaikat megkezdik. Azonban márcz. 6-án még mindig Zilahon időztek.
Ekkor Kilényi Dávid és Latabár Endre is folyamodtak a színházért, hogy
míg Fejérék megjönnek, egyedül, azután legalább az általok szabadon ha-
gyott napokon játszodhassanak. A bizottság erre megirta Fejéréknek, hogy
ha 13 -ig sem jelennének meg, adott engedélyét visszavonja. Így lett a
a színház megint Kilényié, a ki 1840 márczius 25 - én elkezdte eléadásait.¹

1 Erd. Hir. 1839. II. 26, 28 sz. Honm. II. 696 .

2 Honm. 1839. I. 302 , 367.
3 9785/835, 3276/838 , 1562/839 (febr. 4.) Orsz. lv.
▲ Fk. II. 42, 43 (febr. 7.) , 49 (márcz. 6 ) . 220/840 . Szh. lvt. Erd. Hir. 1840. 21 , 23. SZ.
 346

Mielőbb azonban tovább mennénk, Uhlich ügyére kell egy kis kitérést
tennünk.
Ő ugyanis b. Kemény elutasításában meg nem nyugodva, a főkor-
mányszékhez és Kolozsvár tanácsához is folyamodott engedélyért oly for-
mán, hogy német játékait ha nem is a színházban , adhassa elé a gr. Rhédey
László házában levő játszó helyen . Ezt az engedélyt jan . 14- én ( 1840) és
22 -én meg is kapta, de csak a magyar társúlat megérkeztéig, mint melynek
elsőségét a tanács válasza is hangsúlyozta. Itt történik a város és bizottság
első összeütközése. Ugyanis azon pillanattól fogva, hogy a város 12000
frt kölcsönét megkapta, a nemz . színház megszünt városi színház lenni s
ennélfogva a tanács visszavette azon jogát, hogy maga is tarhasson szín-
házat vagy adhasson engedélyt. A bizottság azonban, noha nem egész
joggal, e már lejárt szerződésre hivatkozva, egyéb hazafias okokat s azt is
felhozva, hogy közönségünk egy színházat sem tud megtölteni : febr. 20 -án
kérte az engedély visszavonását, mialatt a főkormánysz . Uhlich ügyében a
bizottságtól kért véleményt. A város a bizottság kérelmére felelve, márcz . 6-án
nagyon bő átíratban védte jogát, kifejtette, hogy a magyar színészet érdeke
ellen nem vétett s ez szószerint igaz is ; de ezt a bizottság nem e szem-
pontból fogván fel, bizonyos keserűséggel vette tudásúl ápr . 26-án s ugyane
napon felelvén a főkormányszéknek, részletesen fejtegette annak szükségét ,
hogy az említett szerződésnél fogva a város hasonló engedélyeket ne ad-
hasson. A kormányszék ekkor 1840 jun . 10-én fölhívta a várost, hogy úgy
az általa adott engedélyről, mint a bizottság beadványáról tegyen eléter-
jesztést. Ennek alapján 1840 nov. 14- én a város határozatát jóváhagyta
ugyan ; de a kérdés ezalatt magától oldódott meg ; mert közben megjelen-
tek itt Kilényi, Benza és Latabár s Uhlich épen a tanács engedélye értel-
mében már nem játszhatott ; el sem jött tehát. Úgy látszik azonban, hogy
a bécsi kancellariában nagyon bízott ; mert 1841 szept. 9 -én oda is folya-
modványt adott be . Ez okt. 21 - én csakugyan kérdést intézett a főkormány-
székhez , hogy mely jogon alapszik a színházi bizottság szerződése a magyar
színigazgatóval, melynél fogva megtiltja az egyeseknek házaiknak akár színi-
eléadásokra használatát ? A főkormányszék válasza ugyan ismeretlen ; de
Uhlich csakugyan nem jött ide.¹

1 Jk. III. 44 , 50-56 , 219 , 221 , 222/840 . Sch . lot. Erd. Hir. 1840. 5 sz . 6225, 8624,
12649/840. 11693/841 . Orsz. lvt. Említettük már, hogy a tanács és főkormánysz , nem mindenben
értettek egyet. Mig Uhlich ügye folyt , adódott elé az, hogy Fischer Antal tűzijátékos 1840
jun. 14- én tűzi matatványt akart tartani s ezt az aznapi színieléadásra tekintettel a városi
főbíró betiltotta, a főkormányszék pedig engedélyezte . Ekkor a tanács jun . 4 én csípősen
azt kérdezte a főkormányszéktől, hogy e határozatát erre az egy esetre hozta vagy pedig
tekintsék- e zsinórmértékűl jövőre s tekintet nélkül a színházra , eléadási napokon is enge-
délyezzenek bárminő mutatványt ? Erre a főkormánysz. aug. 13-án azt felelte, hogy ő csak
egy esetre határozott s a tanács kérdezősködése » merőben felesleges volt « .
 347

Noha a Kilényiék kérelmén Benza Károly neve is ott áll, ő csak rövid
időre jött el¹ s így a társúlat a következő 14 férfi- és 10 nőtagból állt :
Arday János (sugó), Füredi Mihály, Farkas Lajos, Futó Lajos, Haray
Viktor, Hegedüs Lajos, Kecskés Károly, Laczkó László, Latabár Endre,
Magoss József, Sárossy Károly, Szabó Mózes , Emődy Pál (sugó ) ; Bálint
Rózália, Bertényi Júliánna, Déryné, De Cau Mari, Néb Mária, Udvariné
(Soós Janka), Győry Mária, Török Katalin , Széppataky Joh . és 7 férfi segéd-
tag. E társúlat 1840/41 -et s az 1842 -ik évnek is javarészét itt töltötte, s
mivel 1841 nov. 25-1843 febr. 21 -ig az országgyűlés újra itt tartatott, e
pár év színházunk viszonyaiban nagyobb élénkséget mutat. T. i. 1840 .
márcz. 5 , ápr. 14, máj . 20 , jun . 16 , jul . 8 , aug. 11 , szept. 16 , október 14 ,
nov. 16, decz . 8, összesen tehát 128 eléadással szerepelnek s 251 pfrtot
jövedelmeztek. Nagyobb szünetek voltak jul. - ban (5-14) , aug.-ban ( 15—23 ),
decz.-ben (3-13 ). Kilényi 1841 -ben újra szervezte társúlatát. Tagok : Ba-
lázsi József, Csabai (Chiabai) Pál, Farkas Lajos , Füredi Mihály, Gócs En-
gelbert (karn .), Haray Viktor, Hubenay János, Kálmán György, Károlyi
Lajos, Kecskés Károly (rendező), Latabár Endre, Laczkó László, Magoss
József, Palatkay Gábor, Sárossy Károly, Szabó Mózes, Benza Károly, Bog-
nár Ign. (operai rend . ) ; Bertényi Júlia, Csabainé, Déryné, De Cau Mimi,
Gócsné, Györy Júlia, Kálmánné, Kilényiné, Laczkó Lászlóné, Latabárné
( Török Mimi), Miskolczy Júlia, Néb Mária, Szabó Krisztina, Szathmári
Károlina, Török Katicza, Udvari Istvánné, 17 férfi, 16 nő és 7 segédtag .
Ekkora társúlat még nem volt itt. Jan. 15 , febr. 7, márcz. 19 , ápr. 12 ,
máj . 18, jun. 15 , jul. 8 , aug. 2 s aug. 9 -okt. 28 -ig szünetelvén , okt. 3 ,
nov. 22 , decz . 9 eléadással szerepelnek a kimutatásban s 2 estét Bartholzer
mechanicus töltött be . Az összes cléadások száma 130 ; tehát a jobb évekre
emlékeztető szám.
Természetesen vendégszereplések nélkül nem folyt le egyik év sem .
Mert noha a közönség s az Erdélyi Hiradó szívesen fogadták a társúlatot,
kivált Déryné és Benza jövetelét s az első emeleti páholyokat az előkelők
kibérelték, vendégek nélkül tartós sikerre nem lehetett számítani. Az első
eléadás Kuthy Lajos Fehér és Fekete művével 1840 márcz . 25 -re esett. Az
első vendégek Sátorfi (operaén .) és Megyeri Károly voltak. Megyeri épen
ekkor megválván a pesti nemz. színháztól, máj . 9-24-ig ( Örökségi egyezés,
Pártosság dühe, Peleskei notárius, Velencsei kalmár, máj 24. stb . ), utána Egressy
Gábor jun . 2—21-ig játszott ( Kean, Fiatal férj, Párizsi adós, Őrültek háza

1 Már jun.-ban Szebenben találjuk. Erd. Hiradó 1840. 52.

2 Fk. III . 63. 226/841 . Szh. lvt. és Schütz számadásai. Az országgy. miatt 1841
nyarán a bizottság egy új csillárt hozatott Pestről 316 frt 08 kron. Jk . IV. 80-81 s az
1846-iki számadás. Szh. lvt.
Nagy Fer. és Farkas L. Zsebkönyv. 1842-re,
 348

Dijonban, Két gályarab, Haramiák, Vén diák) ; ¹ ekkor újra Megyeri tért
vissza egész julius havára, utána Fáncsy Lajos szept . 12 -okt. 2 -ig (Antony,
Ördög Róbert, Polgári és regényes, Velenczei kalmár, Lignerolles Lujza, Belle
Isle Gabriella) és Laborfalvy Róza okt. 9 - nov. 16-ig játsztak ; utóbbi kivált
kezdetben a közönség nem nagy részvéte mellett. Az évet nehány hang-
verseny is élénkítette , mint a Rothe Auguszta orosz udv. énekesnőé jun .
3 -án és 8 -án, a Benzáé jul . 14 -én , Novatseké nov. 30 -án.
Kilényi abban járván , hogy legalább az országgyűlés idejére itt marad-
hasson, ezért 1840 jun .-ban a sétatéren az egykori arenához hasonló, de
kényelmesebb színkört építtetett a főkormánysz . engedélyével s rábeszélte
Dérynét, hogy szerződjék társúl ; mert biztosan nagy hasznot fog hajtani,
hiszen a társúlat sem kap nyárára csak aránylagos osztalékot. A színpad-
hoz a tófelőli oldalon 500 szekér földet hordatott Kilényi s bepadoltatta.
Az arena a sétatérnek a mai jegenyékkel kerített részen állt, a színpaddal
együtt födetlenül s a játékok délutánra, napvilág idejére voltak tervezve.
Déryné, ki már távozni akart s egy idő óta nem is játszott, erre újra
szerződött s jun. 24-től megint fellépett. Közben jul. közepére elkészült az
arena ; de a rossz idő miatt csak jul. 26-án, egy vasárnap, nyithatták
meg Tölgykoszorú vitézi játékkal ; Déryné és Megyeri is játsztak s a színkör
zsúfolva volt. Azonban a színkört kora pusztulás érte ; mert már a 2 -ik
vasárnapra (t. i . csak vasárnap d. u . lehetett ott játszani ), jul . 31 -én szom-
bat és vasárnap közti éjen oly árvíz jött, a havasokon történt felhőszaka-
dások miatt, hogy a víz Kolozsvár jó részét s a sétatért is elöntvén , az
arenát elvitte . Nem volt más mód, mint újra építeni ; de az eléadások
gyakoriak nem igen lehettek. Déryné szerint azután is pár vasárnapi elé-
adást elmosott az eső ; az utolsó szept. 20-án volt (Gr. Valtron). Röviden
a vállalatba Kilényi belebukott s Déryné is 400 frtot vesztett. Ez a szinkör
különben egyébről is nevezetessé lett. Ugyanis augusztus közepén egy Fischer
nevű tűzijátékos engedélyt nyert a főkormányzótól pár mutatvány tartására az
arenában , illő bér mellett. Kitűzik a játékot aug. 16-ra, mi ellen Kilényi
hiában protestált, hiában ment fel maga is gr. Kornishoz az engedély vissza-
vonása végett. Megtörténik az eléadás, gr. Kornis János főkormányzó is
ott van, midőn egyszerre, a mint hátraszegett fejjel egy mutatványt néz
a magasban, hanyatt esik s guttaütésben még azon este fél 10 órakor
meghalt. 3

Erd. Hiradó 1840. I. 23 , 25, 39 , 42 , 45 , 49 , 51. II. 6 , 21 , 26, 28 , 30 , 36, 38, 40

sz. Egressy jun. 21 -én Kont elszavalásával keltett csodálatot .
• » Az új sétatér melletti u. n. hangyás berekben volt az arena, mond az Erd.
Hirado. 1840. I. 49 sz . V. ö . II . 6 (jul . 21 ) , 10 sz .
3 U. o. II . 14 sz. Ezt s az arena-ügyet Déryné is elbeszéli ; de noha igen kedvesen ,
az események sorrendjében és valóságában némiekben az igazság rovására. Naplója. II
400-405 . U. itt azt írja, hogy 1840-ben hagyta el Kilényit ; de ez 1841 -ben történt.
 349

Midőn 1840 nov. 16-ika után Laborfalvy Róza is eltávozott, meg-

apadt az érdeklődés. Ekkor egész váratlanúl a decz . elei szünet után decz.
10-én Kilényi és Déryné új színi jelentést adtak ki, mely szerint Déryné
veszi át a társúlatban a színpadi belkormányt « s így ő lett az első női
színigazgató. Jelentésében az összjátékra való gondosságet ígéri, azt mond-
ván, hogy gyenge tagok ép testet nem alkothatnak, s egyetlen erős és
izmos tag, ha szintén Lendvaynak neveztetik is az, nem lesz képes egy
gyenge alkatú társaságot » talpra állítani « . Igy nyilt meg decz. 13-án , Czelesz-
tin nem nagy lelkesedéssel fogadott vendégszereplése mellett, újra a szín-
ház, még pedig a lehetőségig fűtve s a közönség egyébként Déryné e
vállalkozását rokonszenvvel fogadta . Az év lefolyásáról azonban oly teljes
kép, mint az elébbiről nem adható ; mert Veress tudósításai a Honművéss-ben
megszűntek s ez az Erdély Hiradó-t is hanyagabbá tette. Csak egy nagyobb
tanúlmányt írt Veress a Megyeri, Egressy és Fáncsy vendégszerepléseiről,
Megyerinek adván az elsőséget.¹
Hasonló a hiány 1841-ben is. Az Erd. Hiradó hasábjait az ország-
gyűlés miatt úgy e, mint a következő években a politika vette igénybe s
a Honművész is csak a Hiradó gyér tudósításain tallózott. Az évet egyéb-
ként Kilényi megint vendégszereplésekkel tette változatossá . A nemzeti
színháztól megvált Lendvay 1841 jan. 7- márcz. 24-ig játszott itt (Hamlet,
Fiesco, Moor Károly stb.) . Hamletről azt olvassuk, » hogy várakozást meg-
haladó jelességgel adta « ; ennyi a szűkszavú tudósítás lényege . Máj . 2—12 -ig
Lendvayné nagy sikerrel, máj . 4-ike óta Bartha János (máj . 25- én Lear-
ben), közben hosszasabban Benza Károly szerepeltek ; de utánok annál
nagyobb lett a hanyatlás, mert máj . közepén Déryné is elment s csak
1842 márcz .-ra tért vissza, ki helyett Csabai és Csabainé jöttek máj . 20 -án .
E nyáron az arenában aligha voltak eléadások ; mert azt olvassuk, hogy
jul . közepe óta Slezak és Wolf lovagló társúlata tartotta ott mutatványait
s aug. 9-én Kilényi vidékre távozott . Megelőzőleg azonban 1841 szept.
1-1842 aug. 31 - ig újra kivette a színházat 300 pfrton (750 vfrt), noha
b. Kemény nem szívesen adta oda ; mert oly társúlatot óhajtott, mely
a begyülő követeket kielégítse s a színház fölsegítésére hajlandóbbakká
tegye ; de Farkas Sándor jegyző erre nem nyujtott reményt.
Az új szerződés fogalmazványa ránk maradt s ez több pontban eltér
a régitől. T. i. a régi ruhatárt és ennek raktári helyét Kilényi nem kapta
most meg, albérletbe a színházat a bizottság tudta nélkül ki nem adhatta ;
állatokat, tűzijátékokat színpadon be nem mutathat ; darabjait lemásoltatás
végett átadja ; két darabot a színház javára adat ; a felvigyázónak napi

1 Erd. Hir. 1840. II . 47 , 50, 94, 95, 97 .

2 Erd. Hir. 1841. I. 3 , 6, 8, 11 , 13 , 16, 22 , 27 , 37, 42. II . 7. 1842. I. 20. sz.
 350

30 krt fizet ezüstben s ezé a gyümölcsárúlás joga is ; a pipázást a szín-

házban meg nem engedi ; a páholyokat csak a tulajdonosoknak adja ki ,
másnak csak akkor, ha ők lemondanak róla s kolozsvári birtokos kezest
állít. Örömmel olvassuk ugyanitt, hogy az épület, ennek ajtai, zárai, ablakai,
díszítményei, gépei , kötelei » most egészen ép állapotban vagynak s a díszít-
mények is használhatók « ; de hogy Kilényi a kivánt kezest kiállította volna,
nincs tudomásunk. Ugyanez évből Színi rendszabályok-at is találunk a kolozsv.
nemz. színház minden rendű tagjainak számára (költ. 1841 -ben), mely 50
pontból áll, s úgy látszik, a Kilényi szabályai ezek, melyeket másolatban
a bizottság bekivánt. Ez négyféle büntetést állapít meg : kicsit, t. i . a tag
félhavi fizetése minden forintjából 1 krt, közepest, t. i . 3 krt, nagyot,
t. i. 6 krt, rendkivülit, t . i . egész félhavi fizetését elveszti s az igazgató
megfenyítheti vagy el is bocsáthatja . Azt a benyomást teszi e szabályzat,
hogy sok évi gyakorlat alapján sorolja fel az elkövetett, de tiltott hibákat
s minden általánoskodás helyett, részletesen szabja meg a büntetéseket ;
ezért tartjuk őket a Kilényi szabályainak.¹
Kilényi csak 1841 okt. 28-ra tért vissza megerősített, részben újra
szervezett társúlattal. Okt. 30-án Szakácsy István vendég lépett fel, őt nov.
7 —decz . 4 -ig Fáncsy Lajos és Laborfalvy Róza az országgyűlés kezdetére
s decz 8- án Udvarhelyi Miklós követték ; 1842 jan . közepén Czelesztin
szerződött ; de avúlt, hamis páthosza nem igen tetszett. Ő különben ez
év tavaszától némileg társigazgató lett. Febr. 3-19-ig a híres Felber Mari
lépett fel nehányszor (Normá-ban először, utoljára az Alvajáró-ban, márcz .
19- én), ki ekkor szintén megvált volt a nemz . színháztól ; márcz. 7—20-ig
Egressy Gábor, ki jutalomjátékáúl Coriolan-t választotta . Ez volt szín-
padunkon e nagy mű első eléadása ; de a közönség egy részének az arisz-
tokratia tulságos hatalmának és gőgjének rajza miatt nem tetszett. Jellemző
adat a kor lélektanához . Márcz . —máj . hóban Laborfalvy Róza , máj . elejétől
Lendvay Márton játsztak itt ; de utánok akkora lett az üresség, hogy jun .
elején pár eléadást meg sem lehetett tartani, noha Szerdahelyi , Bognár,
Benza az operákban eléggé jeleskedtek s a közönség egy ideig kedvelte is
öket. Ez történt különben majd mindig, ha nem volt valami híres vendég.
Pl. Felber Mari itt léte alatt, ha ő nem énekelt, kongott a színház, kivált a
drámai eléadásokon, noha Kilényi 1842 febr.-tól Hegedüst és Szőkét is
szerződtette. Ugyanekkor az arenában újra Wolf és Slezak lovagló-társúlata
tartott mutatványokat ; de nekik is rosszúl ment. Ekkor addig valami hal-
latlan s egyenesen a szerződésbe ütköző dolog történt ; t. i. Kilényi meg-

1 228, 229/841 . Sch. lv.

2 Erd. Hir. 1842. I. 9, 11 , 20 , 22 , 25 , 36, 41 sz . Regélő. Tárcza. 1842. I. 76 ,
117 , 135 , 151. Laborfalvy R. első föllépte g. Teleki József kormányzó beigtatásakor 1812
márcz. 8-án Magyarok hűsége darabban történt M. Therézia szerepében .
 351

engedte Slezaknak és Wolfnak, hogy lovaikat a színpadra vigyék. Ez

azalatt történt, míg Felber Mari is itt volt. E terv nem volt egészen új ;
Slezákék már elébb adtak be ajánlatot Farkas Sándornak, melyet a komoly
férfiú a leghatározottabban visszautasított. Azonban Farkas 1842 elején
hirtelen meghalván, ez időben a színháznak titkára nem volt s ekkor
Kilényi a szükség kényszere alatt, midőn minden egyéb sikertelennek lát-
szott, nem törődve a szerződéssel, a színpadra bocsátotta Slezákékat 15
lóval. Az első lovas eléadás febr. 26-án, a 2 -ik 27 -én, a 3 - ik márcz . 4-én
volt s utóbb többször ; sőt márcz . 15-én a Bájital ment Felber Marival
a » nőegyesület « javára, midőn a lovasok a Mohácsi csatát mutatták be
s a fölemelt helyárak 806 rfrt. 18 krt. jövedelmeztek .
E közös eléadásokon » hallatlan néptolongás volt látható s egy percz
mulva a ház annyira tömve lett, milyenről kolozsvári színházi kronikáink
még nem emlékeznek, nem emlékezhetnek « . A közönség bölcsebb része
felháborodott a nemzeti színházba került lókomédián ; de a nem fontoló rész
újongott, midőn a körben vágtató lovak alatt ropogott-recsegett a színpad ;
úgyis újra építik nemsokára az országgyűlés által megajánlandó pénzből .
Az Erdélyi Hiradó inkább kedélyesen vette a dolgot ; de Veress József a
Regélő-ben méltó, szenvedélyes haraggal ostorozza ezt a menthetetlen vissza-
élést . Az ó-kor népei templomnak tekintették a színházat, » és im, mi lova-
kat hordunk belé, hogy miután Thalia levetkezé színpalástját : vetkezzék
ki a ház is dicsőségéből s változzanak át színfalai lóistállóvá, a színház
czéljánál valamivel felségesebb czélért : t. i. egy kis zab és kenyérért ! « S
fejtegetvén az ily eljárás rossz következéseit, ki fogja majd a tömegből
elhinni, teszi hozzá , hogy a színház nem üres komédia helye s hogy vele
nemzeti czélok vannak összekötve s valjon nem méltán fognak majd a
vármegyék felszólalni az ily czélra kivetendő adóért ? Ez azonban szeren-
csére nem történt meg ; de felhívja az országgyűlést, hogy az ilyes vissza-
élést örökre tiltsa be.¹
Az állandó vendégszereplések természetesen vetették föl az összeha-
sonlítás kérdését . Kezdetben 1842-ig Egressy és Fáncsy voltak a közönség
kedvenczei, de megosztva : amazt a férfiak, ezt a nők kedvelték. Ez évben
.
Egressy teljes győzelmet aratott ; az elsőséget kivívta magának még a
kolozsvári hölgyek előtt is, mint Bolingbrocke (Egy pohár víz) . Valódi
ünnepe azonban az volt a színháznak, midőn Egressy M. -Vásárhelyről
visszatértében Bánk bán-ban lépett fel s Laborfalvy Melindát játszotta . » Mi
Egressyt mesternek nevezzük a czímszerepben s e játéka minden más elé-
adásainak fénypontja volt ; « - mondja a tudósító. Laborfalvy R. már kisebb

1 Erd. Hiradó. 1842. I 20 , 23. sz Regélő. Tárcza. U. o . 195 és 206. Veress József
czikke : Nemz. szính. Kolozsvártt. 1842. Márcz. 15.
 352

sikerrel folytatta játékait ; kevesebb gonddal s kedvvel játszott, mint azelőtt ;

a közönség nem igen látogatta a színházat ; mert többnyire régibb, a
közönség által már ismert szerepeiben lépett föl. A kolozsvári közönség
pedig egy szerepben kétszer öt sem nézte meg. Hosszas vendégszereplésé-
nek oka egyébként az volt, hogy ő is meg akart ez időben a pesti nemz .
színháztól válni s egyelőre Kolozsvárt maradt. Utóbb ő és Lendvay együtt
játsztak az újabb franczia darabokban, melyek 1837 óta teljesen leszorítot-
ták a német műveket (Egynapi kaczérság, Fehérek) . Máj . 1 -én Lendvay
Hamlet-et adta Vajda P. fordításában ; játékát a tudósító » eleven érteke-
kezésnek << nevezi s épen úgy játszta el, mint egy évvel előbb, mi mutatja
felfogásában az egységet. A rendes tagok közül Chiabainé (Csabainé) volt
leginkább a közönség kedvencze, kit még a szigorú Sever (Veress J.) is
dícsér s Laborfalvyval méri össze. Severnek köszönhetjük, hogy a belsőbb
részletekről megint értesülünk, ki nehány jeles tudósítást írt a Regelő-be.
Az Erd. Hiradó alig érdeklődött a színház iránt, a beadott közleményeket
nem vagy csak csonkítva adta ki ; s ezért pesti laphoz kell folyamodnunk,
ha a kolozsvári színház belső ügyeit ismerni akarjuk s helyesen mondja
róla Veress, hogy »épen erdélyi fővárosunk eseményeitől vonja meg hasáb-
jait , hol pedig elég fonákság volna orvoslandó s elhanyagolja a színházi
visszaéléseket, holott ezt az intézet jövője nem fogja neki megköszönni.¹
Nem hagyható még e téli időszakból említés nélkül, hogy Déryné
már itt is megszünt a közönség kedvencze lenni. Különösen az által
hívta ki a bírálatot, hogy folyton a legfiatalabb szerepekben kívánt még
mindig föllépni. Pl . Opheliát ő adta Lendvay vendégszereplésekor, vagy
pedig Laborfalvy szerepeiben tetszelgett, midőn ő nem volt itt. Egyszer
már örömmel mondja Sever, hogy elvetette a 16 évű leánykák pártáját ‹
s matrona szerepeket játszik és kritikája » az idők segítségével mégis csak
férjhez adta ; de ez csak rövid időre szólt. E miatt nem tudott ő Pesten
.
s utóbb a vidéki nagyobb városokban sem megmaradni ; ezért szállt mind
lennebb s ezért vonta magára a leggúnyosabb megjegyzéseket, melyekben
Veress épen nem fukarkodott . Az év színházi eseménye az is, hogy Csikiné,
Bán Borbála, egy már nem fiatal nő, hivatásból kísérletet tett a színpadon
s először ápr. 21 -én lépett föl Sevilla csillagá-ban ; de megbukott. A kritika
nem annyira elítélte, mint oktatta, hogy térjen vissza családjához s ne
ragadtassa el magát vak szenvedélytől . Kilényinek azonban bérletszünet
s fölemelt helyárak mellett pár teli házat csinált s aligha nem az ő reclam-
hajhászata vonta el a családanyát tűzhelyétől . Ily reclamfogásból adatta
elé Zeyk János zagyva művét, Balduiná-t, jun . 22 - én bérletszünetben , mely-
nek gyöngeségén úgy felbőszült a közönség, hogy oly fütyölésben , döröm-

1 Regélő. 1842. I. 135, 189 , 195 , 196, 333 , 352, 365.

 353

bölésben tört ki, » milyen itt 20 év óta nem történt « .1 Ő hozta színre
1842 april . 16-án először Hugo Marion de Lorme darabját is, mely a tiltott.
művek közé tartozott az egész birodalomban úgy erkölcsi, mint politikai
iránya miatt. További eléadását tüstént betiltották s máj . 9 - én a bécsi
cancellária leírt, hogy a főkormányszék nyomozza ki az engedély meg-
adóját s egyszersmind ügyeljen föl, hogy tiltott művek ne adassanak, miről
különben g . Teleki József főkormányzó már megelőzőleg ápr . 30-ról intéz-
kedett . Kabos Dániel censornak ez az ügy nem kevés kellemetlenséget
okozott s úgy símúlt el, hogy 1843 márcz . 10-én a főkormánysz. jelentést
tett a tiltott művek eléadása ellen kiadott intézkedéseiről s Kabóssal közölte
e művek jegyzékét. Ezt ápr. 12-én a cancellaria oly megjegyzéssel vette
tudomásúl, hogy a főkormányszéknek külön is meghagyta a felügyelet
szoros gyakorlatát.²
Jun . 26 -án Kilényi Czelesztinnel egyesülve újra az arenában kezdett
játszani, midőn minden más vonzó holmiból kifogyott. Az első eléadást
tűzijáték követte s » mulatságos « volt, mondja róla gúnyosan az Erd. Hir-
adó. Közben jul . -ban , minthogy jul . 9 - aug . 4-ig az országgyűlés szünetelt ,
társaságának fele Tordára ment, az itt maradt rész pedig kedvetlenül , üres
padok előtt játszott. Így ment ez aug. 20 -ika tájáig, midőn a követek újra
eloszolván s híre járván , hogy országos ülések ismét nem fognak tartatni egy
darabig, a közöny elől ő is Szamosújvárra ment s nem is jött többé vissza .
Kilényi bérlete lejárt s nem is folyamodott a színházért. Az Erd. Hiradó meg-
emlékezik a szent István napi eléadásról , midőn valami franczia darab került
színre, de megmagyarosítva. Még pedig hogyan ? A dráma szólván a
katholikusok és protestánsok harczáról, áttették Szt. István idejébe , a ne-
veket megmagyarosították s a protestáns helyett mindenüvé pogányt tet-
tek. Kilényi helyét Komlóssy Ferencz és társúlata foglalta el .
Ezzel általában végződik is Kilényi (Kocsis Dávid ) kolozsvári lényeges
színigazgatói szereplése . Kolozsvárt sohasem kedvelték őt s főkép arra
alapított törekvését, hogy bármi úton közönséget csaljon a színházba . E
czélra mindent el bírt követni, s ebből állt műízlése. Mert akkoriban az
opera volt a fő vonzó erő, a fő súlyt ő is arra helyezte, hogy türhető énekesei
legyenek s elhanyagolta a komoly drámát . Ezért társúlt kezdetben Latabár
Endrével, Dérynével, utóbb Benzát, Füredit, Bognárt s másokat kötött
társulatához . Kezében a drámai műfajok nagyot hanyatlottak ; mert két jó
társúlatot tartani nem bírt. Igaz, hogy ő csak az általános irányzatnak
hódolt, mely Pesten is elkeseredést szült s mostoha gyermekké tette a

1 Regélő. 1842. I. 313, 332 , 333 , 359. II . 478.

2
5392 , 6434/842 . 2457, 5299/845. Orsz. lvt.
3 Erd. Hir. 1842. I. 52 sz . Regélő, I. 151. » Kivitetett a gyöpre a szegény Thalia,
de ott csak szundikált s álmosan galagyolt « . U. o . 941 l.
23
 354

drámát, ezt a nyelv- és erkölcsmívelő eszközt ; holott hazánkfiai s ország-

gyűléseink a színházat nemzeti ügynek a drámáért tekintették. E mellett
Kilényinek más, a közönséget zsaroló fogásai is voltak. Bérletet hirdetett,
melyeken régi darabjait örölteté le esős időben ; ezeket rendkivüli és rendes
bérletszünetek váltották fel, ha vendég jött vagy új volt a darab . » Kolozs-
várt még nem volt pogányabb színigazgató a mostaninál «< jegyzi meg
róla Dobozy. Másik fogása volt, hogy ha kedvelt vendég játszott, az > utolsó <
eléadást 3-4-szer tartotta meg s ha a közönség mégis jött, akkor nem
ritkán a vendégjátékok II-ik sorozatához fogott ; úgy hogy végre senki
sem hitt az ily balga ámításnak, Veress pedig egész megvetéssel kelt ki
ellene több év óta, noha siker nélkül. Petőfi is írja , hogy ez a fogás,
helyesebben ámítás, divatos volt ekkor s a pesti vendégek beleegyezte
nélkül bizonyosan nem történt. Ez mentségéül szolgál ; de ezek meg-
magyarázzák az általános örömet is távozásán .

1 Regélő. 1842. II . 430., 477.

 III. FEJEZET .

Komlóssy , Szerdahelyiék és Felekyék

1842-49 -ig.

-
Komlóssy társulata. - Az 1842/43 -iki tél. Az 1843 -iki nyár. Komlóssy 1843 /44-ben .
A helybeli lapok. Szerdahelyi József. --- Az 1844 -iki nyár. - Javítások a színház-
ban. ― Szerdahelyi, Havi és Szabó előkészületei, társúlata. A Mult és Felen bírálatai.
- Az 1844/45-iki tél . Az 1845-iki nyár. Az 1845/46-iki tél. Szerdahelyiék tár-
súlata feloszlik. Feleky Miklós társúlata. - Az 1846 -iki nyár és az 1846/47-iki tél.
Az 1847-iki nyár ; Lendvayék. A színház új díszletei és belsejének megújítása. -- A
rájok tett kiadások. - A színház 1847/48 telén üresen marad. Feleky 1848 nyarán.
Az 1848/49-iki tél. - A színtársúlat 1849-ben.

Komlóssy, kinek jóformán családjából kerültek ki az első tagok, több

évig volt kassai igazgató s jövetelét jó hír előzte meg . Az első eléadást
(Lioni hölgy) 1842 okt. 30 - án tartotta s azt az újítást hozta be, hogy min-
den nap játszatott. Társúlata tekintélyes volt, állt rajta kivül 19 férfiből
és 14 nőből : Arday János, Baranyi Péter, Haray Viktor, Havi Mihály,
Kaczvinszky János, Kilényi Dávid, Kovács Endre, Mezey Vilmos, Molnár
József, Nagy József, Nagy Ferencz (sugó), Petheő (Pergő) Czelesztin , Sass
Rudolf (sugó) , Sárossy Károly, Somogyi Sándor, Szilágyi József, Újfalussy
Sándor, Udvarhelyi Sándor, Várossy József, Gócs Engelbert (karnagy) ;
Baranyiné, Berthényi Júlia, Berthok Eszter, Erdélyiné, Gócsné, Kom-
lóssyné, Haviné, Kilényiné, Komlóssy Paula és Ida, Nagy Gedeonné , Szi-
lágyiné, Udvaryné, Várossyné, volt még 3 gyermek s 15 mellékszemély.
Eléadásairól egyébként keveset tudunk. Az Erd. Hiradó szerint » ily csinos ,
szorgalmas, értelmes, becsületes kis társaság még aligha volt Kolozsvárt « .
De annál több volt a rosszakarója ; a főurak a páholyokat nem járták, a
karzat zajongott és rendetlenkedett ; a karnagy elment s ezért operákat
adni alig lehetett. A legnépszerűbb tagok drámában Komlóssy Ida, operá-

11842. II. 88 (nov. 4 ), 89 (nov. 8. ) , 1843. I. 5 sz.

23*
 356

ban Havi Mihály voltak ; de a közönség részvéte kevés volt s Kilényi és

neje is részesek levén az igazgatásban , ez belső bajokat is okozott. Így pl .
a Kilényié volt Nagy Ignácz Tisztújítás-a ; ez párszor megtöltötte a szín-
házat, de a jövedelem nagyobb része a darab árában Kilényié lett s ez
Komlóssyn nem igen segített. Havi üres ház előtt adta jutalomjátékát
(Belizár) . Az sem buzdította a közönséget, hogy épen ez időben tárgyalta
az országgyűlés ( 1843 jan .) a színház fölsegélése ügyét s ezalatt történt,
hogy a társaság egyik tagja, Szilágyi József, oly mostoha állapot < -ra
jutott, hogy Herepei Gergely, ref. lelkész , gyűjtést indított számára , mely
506 rfrt 15 krt eredményezett. De noha szükségben volt, midőn a gyűjtő
felajánlta az összeget, egyelőre nem fogadta el, kijelentvén , hogy csak
színpadon veszi át , mint művészi érdemei jutalmát. Másnapra meggondol-
ván magát, a pénzért ment ; de ekkor is a nyilvánosság előtt csak zava-
rosan ismerte el, hogy a pénzt átvette s ezért Herepei az Erd. Hiradó-
ban maga igazolására nem minden élesség nélkül írta le a dolgot.¹ Egyéb-
ként a társúlat beléletéről annál kevesebbet tudunk ; mert az Erd. Hiradó
a szokott közönynyel tekintette a társúlatot ; Veress szintén nem írt s a
Regélő-ben csak pár czikk jelent meg Holdosiak aláírással . Ezekből tudjuk
meg, hogy 1843 jan . közepén ( 18-21 -ig) Déryné fellépett párszor, mint
vendég s följegyezve lelünk pár eléadott darabot. "
Komlóssy 1843 februárjában az országgyűlés eloszlásával jobb vidékre,
Magyarországra távozott ; helyébe pár hétre a különvált Kilényi- Czelesztin-
féle társúlat jött ; de márcz . közepe óta a színházban megint a régi csend
uralkodott. A király az országgyűlés határozatát a színházról nem erősít-
vén meg s a város a követek eloszlásával felöltvén csöndesebb képét : a
színház épen oly elhagyott lett, mint a 30-as évek végén . » Fű lepi Thalia
szent templomának küszöbeit s benne egerek játszodják az eredeti drá-
mákat és tragoediákat « , mondja 1843 jul . 6-ról az Erd. Hiradó virágos
beszédű naplóírója . Mindössze máj . 13 -án volt egy gyarló bűvészi mutat-
vány s decz 3-án egy eléadás, melyet a zeneconservatorium a 42 hét óta
beteg Pályné (Botos Károlina) javára rendezett zene-, ének- s szavalati
darabokból, számos műkedvelő , Néb Mária , Kántorné (Macbeth-ből az alva-
járó jelenetet adta elé), Pály Elek közreműködésével, s az est 119 frt 17
krt jövedelmezett. A színház majd egy évig, decz . 18 - ig maradt üres. » Va-
lahányszor szegény színházunkra tekintek vagy gondolok, írja a bűvész-
mutatvány alkalmából a Regélő (Ladár) — melynek elrongyollott függönyei
stb. s annyiszori meggyaláztatása, s rendeltetésével ellenkező czélra hasz-
nálása a gondatlanság és vigyázatlanság bélyegét sütik az illetőkre, lehe-

1 U. o. 10 (Hirdetésben) és 12 sz .
Regélő. 1842. II . 99, 102. 1843. I. 1. 8 sz.
 357

tetlen, hogy ne sóhajtsak ... Vigyázóbban és eszélyesebben kellene bánni

az ily közintézetekkel s figyelni czéljokra , mert azok elmellőzése s bemocs-
kolása sokat elidegenít attól s táplálékot nyujt az az elleni kifakadásokra « .¹
Az orsz . gyűlés által kinevezett új színházi bizottság 1843 máj . 27-én
működését megkezdvén, a kolozsvári két lapban aug . 1 -én (Erd. Hiradó,
Mult és Felen) kihirdette , hogy a színház nov . 1 -én kezdve bérbe kiadó.²
E hirdetésre csak Komlóssy Ferencz ajánlkozott 1843 aug. 30-án Székes-
Fejérvárról bérlőnek, csak azt kérte, hogy a bizottság az öltöző szobákat
némileg javíttassa ki, állíttasson be nehány kemenczét s szüntesse meg
a zenekari tagok ingyen jegyeit, ha ő úgy is fizeti őket. A bizottság
Komlóssyval, ki közben N.- Váradra jött, csakugyan szerződött szept. 18-án
1843 decz. - 1844 húsvétjáig napi 2 pfrt bérért, mely minden eléadás után
még az nap levonatott. E mellett 1 rfrtot kapott napjára Kaltenmarkt János
felügyelő s ha diszítő tisztet is végzett, 2 vfrtot . A többi pontok a pipázás
szigorú eltiltása mellett, a már ismertek. Komlóssy társúlatának tagjai
1843 /44 -ben : Éder György, Fejér Károly, Fekete János (diszítő), Haray
Victor, Kaczvinszky János, Mészáros Imre, Nagy József, Pataky István (sugó),
Pesti István (festő), Szász Lajos (ügyelő) , Szücs Zsigm . , Tóth József, Török
Benj ., Pergő Czelesztin, mint vendég ; Erdélyiné, Erdősné, Fejérné, Kacz-
vinszkyné, Komlóssyné, Komlóssy Ida és Paulina, Munkácsiné, Nagy Antónia,
Patakyné, Szűcsné ; gyermekek : Fejér Lilla s az utóbb híres Munkácsi
Flóra (Felekyné) . Tehát a társúlat a kisebbek egyike volt ( 14 férfi , 11 nő)
s noha Komlóssy igérte ajánlatában, hogy a magyar viszonyokhoz képest
operát is szervez, a télen egyetlen dalművet sem adott.
A némileg kijavított színházban, a mi 229 pfrt 17 krba (ezüstben)
került a színházi pénztárnak, megkezdte eléadásait decz. 14-én s csak
márcz. 14-ig maradt itt. Decz .-ben tartott 11 , jan .-ban 18, febr. -ban 20 ,
5
márcz .-ban 10 eléadást. A Regélő szerint Kinisi, Országgyűlési szállás
(1844. jan. 1 ) , Szökött katona (jan . 17), mely ekkor először kerül színre ,
teli házakat gyüjtöttek s általában Komlóssy az ujdonságokkal törekedett
közönséget vonzani Első bérlete jól sikerült ; 50 páholyból csak 13- ra nem
akadt bérlő ; de 4-5 belőlök naponként elkölt. Utóbb az érdeklődés apadván ,
Fáncsy vendégjátékaival töltötte meg a színházat jan. 29—febr . 16-ig ; de

1 Regélő 1843. I. 759, 1497. II. 1564. Erd. Hir. 1843. 95 , 97, 98 sz.
2 Jegyzők. IV. 4-5 I.
3 237, 241/843 . Szh . lv. A szerződést aláírta decz . 18-án . Ugyanekkor egy jegyzék
tanúskodik róla, hogy a csilláron kivűl a színházat 71 lámpa világította. Gyertyákat már
nem használtak. Jk . IV. 8, 9.
4 Jk. IV. 11. V. ö . Kaltenmarkt jegyzetét az 1841 -iki számad. mellett. A Tudtán
kivül kém darabot csak főkorm . sz. engedélylyel adhatták. 623/844 (jan. 26. ) Orsz. lvt.
³ Regélő , 1844. I. 158 , 300 , 368 , 381 , 399 (Anday) . Erd. Hir. 1844. 8, 9, 10, 16 sz .
 358

a közönség nem vette épen jó neven, hogy oly darabokban is játszott,

melyekben nem a főszerep volt az övé. Legjobban tetszett Lorenzino
(Michele), Hiszen csak tréfa (Morisseau), Nőm és hivatalom , Egy színész
élete darabokban. A Regélő szerint Török volt a hős szerelmes és főleg
a karzat kedvencze ; de orrhangja miatt beszéde kellemetlen . Tóth , a
későbbi híres színész , mint intrikus már ekkor kitűnt . A nők közül most
is Komlóssy Ida volt a legkiválóbb s az egyetlen valódi tehetség ; de kissé
nyujtottan szavalt s érzelgősséget elegyített beszédébe. Erdélyiné mint régi
régi színésznő érdemelt csak figyelmet, Munkácsiné igyekvő színésznő , de
hangja rikácsoló, e mellett is tájkiejtéssel beszélt (szíp stb .), Erdősné,
Nagy Antónia kezdők voltak ; Komlóssy Paulina mint énekesnő, csak szük-
ségből játszott drámákban . Fáncsy után febr . 27-től Kántorné lépett föl
párszor (Pókaiak, Egy pohár víz-ben Malborough hgné) . Márcz . 6-án g . Teleki
kormányzó fölgyógyúlásakor díszeléadásban Adorjánok és Jenők került színre.
Márcz . 14-én, az utolsó eléadáson, a szegény Czelesztinnek hagymakoszorút
dobtak e felírással : » Czelesztinnek többrendbeli fáradozásai jutalmáúl « .
Az agg színész, ki egykor a kolozsvári színpadon annyi dicsőséget aratott,
nem hallgatta el szó nélkül s kezében a koszorúval a közönséghez fordúlva ,
megkérdé, hogy érdemelte- e ő ezt ? A közönség az ízetlen tréfán egyhangú
>>nem «-mel fejezte ki részvétét s zajos tüntetéssel adott elégtételt az érde-
mes öregnek. Ez évi hiteles tudósítás szerint Komlóssy decz . 18 -febr. 18 -ig,
két hó alatt 10,990 frt 01 krt vett be, mit ő nyomtatott röplapon hozott
a kolozsvári közönség tudomására, mint akkoriban kitünő eredményt.¹
Ebben az időben 1842 -től két lap volt Kolozsvárt, t . i. az Erdélyi
Hiradó s a Mult és Felen; de egyik sem foglalkozott közelebbről a szín-
házi eléadásokkal ; mindössze nehány rövid ismertetést lelünk bennök. Az
Erd. Hiradó-nak e mellőzésre egészen külön oka volt. Ugyanis a Vadon
fia eléadása alkalmából a többek közt a darabban eléfordúló tectosages
népről azt állította, hogy ilyenről sohasem hallott. Erre a színészek (Török)
czáfolatot írtak, bebizonyítván, hogy Caesar, Livius említik őket ; de az
Erd. Hiradó némileg vonakodott kiadni s ugyanekkor azt mondta, hogy
Komlóssy társúlatát rosszasága miatt mind addig mellőzi , mig változás
vagy vendég a megemlítésre okot nem ad. A Mult és Jelen még ritkábban
érdeklődött a társúlat iránt s midőn elment, azt írta búcsúzóúl , hogy ennél
gyengébb városunkban nem igen volt . Az Erd. Hiradó bővebben, de
majdnem hasonlót mond ; szigora csak Komlóssy Idával és Tóth Józseffel
szemben enyhül ; noha K. Idának szemére veti, hogy midőn Pesten anyja

1 Regélő, 1844. I. 446. Erd. Hiradó. 1844. I. 18, 19 , 20 sz.

2 1843. II. 102. 1844. I. 2 sz . Mult és Felen. 8 sz. ( 31.)
3
1844. 23 SZ.
 359

Vörösmartyval hirlapi perbe elegyedett, jobb lett volna ott maradnia s

tanúlnia. A karzat állandó rendetlenkedései, lekiábálásai stb . majdnem
természetesekké váltak ez időben. Ezért Komlóssy külön páholyt adott
a rendőrségnek s ez figyelmeztetést bocsátott ki. Ennek volt is sikere
rövid ideig, mond a Mult és Felen ; de már jan . 18-án , midőn a rendőrségi
páholy üres volt, a Zsibárusnő eléadásán a deákok zajongása a karzaton
hirlapi megrovást ( 1 és 12 sz . ) vont maga után , t . i. a karzat még jóval
utóbb is a deákság színházi helye volt.
Komlóssy megköszönvén a bizottság pártfogását, továbbra is kérte
a színházat ; de ez a közeli árverésre utasította . Az erdélyi két hírlapban
megjelenvén a hirdetés máj . 15-iki határidővel, hogy a színház nov. 1 -től
fogva bérbeadó, senki sem jelentkezett s a bizottság új határidőt tűzött
ki aug. 1 - ső napjára. Ekkor két jelentkező akadt, u. m . Szerdahelyi József,
Szabó József, Havi Mihály együtt és Komlóssy Kilényivel. Minthogy ekkor
jul. 27—aug . 5 -ig Szerdahelyiék Kolozsvárt időztek, a bizottság nekik adta
a színházat ; mert társúlatuk » az itteni közönség várakozásának inkább
megfelelhet << s velök aug . 6-án a szerződést 1845 húsvétjáig meg is kötötte.2
Az 1844 évi nyár tehát mozgalmasabb volt, mint az elébbiek. Márcz .
17 - én Fitos Sándor és segédje, Hajós István, adtak elé tanítványaikkal
magyar tánczokat. Volt ének (Hajós) és szavallat is (Fóti dal, Szász Lajos).
Ápr. 28-án egy » énekes egyveleget adtak elé 4 szakaszban « , melyben
Déryné, Pály Elek és Zilotti Miklós énekeltek ; eléadtak egy vígjátékot s
egy néma-ábrázolatot is « .3 Jul . 27-étől aug. 6-ig a Szerdahelyi, Szabó és Havi
társúlata tartott itt 9 eléadást, (a mint magát hívta, » szegedi dalszínész-tár-
saság ) s az Ezred leánya darabbal kezdte meg eléadásait. A társúlat jó
volt ; mindkét lap dícsérte s Kolozsvár ismét hallhatta a rég nélkülözött
operákat és énekes darabokat. Jelesebb tagjai voltak az operában Szerda-
helyi Nelli, Havi Mihály, Éder Lujza és Zsivora ; a drámában Erkelné,
Haviné, Almási , Szabó ; de főleg Gyulai Ferencz tűnt ki , a ki csak pár
évvel azelőtt Kolozsvárt hivatalnok volt s szenvedélye a színpadra vitte,
hol már is nevet szerzett magának. Ekkor játszott itt először, » midőn a
közönség szünni nem akaró tapssal fogadá, mit meg is érdemle « . A tár-
súlat egyébként csak bemutatta most magát s aug. 7 -én N. - Váradra ment ;
de mint láttuk, Szerdahelyiék ezalatt kivették a színházat a közönség nem
csekély örömére. » Szerdahelyi itt lévő dalszínész társasága közönségünket
-
folyvást múlatja, mondja róla a Mult és Felen s az eddig alkalma-
sint mindig tömött színház annak bizonysága, hogy a közönség kedvét és

¹ U. o. 23 sz . L. e vitát Vörösmarty M. Munkái. XII. 147–156 .

2 Jk. IV . 23-25.
3 Erd. Hir. 1844. 24 sz. Mult és Fel. 35 sz.
 360

megelégedését birja. Valóban 10 év óta ilyen jó s az igazságos kivánatok-

nak inkább megfelelő társaság nem is volt városunkban « .1 Ezeken kivül
szept. 1-6-ig a magyar orvosok és természettudósok nagy gyűlése folyt
le itt , midőn 1 , 7, 8. és 12 - én Briccialdi Gyula (fuvolaművész ) és Biber
Magdolna (zongoram .) adtak hangversenyeket a conservatorium közre-
működésével s az utolsót ennek javára . Szept . 22 —okt. 13-ig a Kolozsvárt
már ismert Averino Mihály tartott 7 estén nagy érdeklődés mellett nyak-
törő akrobatai mutatványokat ; okt . 12 -én Stigler bécsi művész mutatta
be csekély közönség előtt » polymelodikon « nevű hangszerét. *
Szerdahelyiék a téli időszakot 1844 nov. 17-én kezdték meg . Idő-
közben a bizottság az elnyütt nézőtért kijavíttatta s a földszintet menedé-
kesen fölebb emeltette. Be akarta a téli fűtést is rendezni ; 1844 márcz.
30-án elhatározta e czélra a gyűjtést s külön felszólításokat bocsátván ki ,
g. Mikes Jánosra bízta az adományok bevételét, egyszersmind Kagerbauer
Antal építőmesterrel tervet dolgoztatott ki . E terv szerint egy ily jó be-
rendezés 2000 pfrtot igényelt volna. Azonban egyelőre annyira nem mutat-
kozott czélszerűnek a gyűjtés, hogy Mikes hozzá sem fogott. Csak decz .
23 -án vette elé a bízottság újra ezt az ügyet, látva a színház iránt meg-
újult érdeklődést s elhatározta, hogy a családi páholyok tulajdonosaihoz
fordúl ; azonban közben Szerdahelyiék megbizottja, Pergő Czelesztin , ki
újabban magát Petheő-nek kezdte írni, 20 kéréssel fordúlt a bizottsághoz,
melyekből szept. 8 -iki üléséből a következőket hajtotta végre : megcsinál-
tatta az ablakokat, a színpadra nyílókat táblákkal látta el ( 4 p .), vett a
négy régibbhez még 3 öntött kemenczét, kijavíttatta a függönyöket, gépe-
ket (4-7), megváltoztatta a színpadra a feljárót, megigazíttatta az öltözőket,
külön öltözőt jelölt ki a karszemélyzetnek (9-11 ), irodának átadta az első
emeleti homlokzati szobát, a színpad körül fönt karzatot csináltatott, ki-
javíttatta a fedelet, a karzati könyöklő fölé még egy sor vaskorlátot téte-
tett, megint szigorú tilalmat adott ki a pipázás ellen ( 15-20) s megigérte ,
hogy a páholyok kibérlését maga is elősegíti egyesek felszólításával (1 , 2 p.) .
A kérelem többi részét, mint bálok engedélyezése, a Kaltenmarkt elbocsátása
s az ő hasznainak a társúlatra ruházása, nem teljesíthette . E munká-

1 Erd. Hir. U. o . 61 , 62 , 64 sz. Pesti Divatl. 1844. 217 .

2 Erd. Hir. 71, 74, 75 sz. Mult és Fel. 77 , 81 , 83 sz.
3 Jk. IV. 22, 37, 38. Egy bérletre volt egyébként közép - p . 40 v'rt 20, felső 30 vfrt
20 kr. Jk . 26-30. Ezek mellett a pipázás s a karzati rendetlenségek ellen a bizottság a
tanácshoz kérelmet adott . (33 I.) A pipázás tilalma kiterjedt a színházban a színészekre ,
a conservatorium tagjaira is. ( 34 l.) . Azonban a tilalmat pontosan nem tartották meg
most sem. Világos abból, hogy egyéb rendetlenségek mellett e miatt is a bizottság irott
felszólítást küldött 1845 febr. 7 -én Szerdahelyinek. A többi rendetlenségek közt említi a
Jk., hogy az eléadást nem kezdik el pontosan , igen nagyok a szünetek, a világítás nagyon
rossz, a függönyök felhúzása és lebocsátása rendetlen stb . stb . (48. I.) .
 361

latok 1346 vfrt 09 krba kerültek. Ezt mind ez évben kifizetni nem lehe-
tett ; mert a színház 1844 évi bevétele , az 1843 - iki pénzmaradékkal 549 pfrt
18 krt., kiadásai pedig 652 pfrt 32 krt, vagyis 103 pfrt 14 krral többet
tettek. 1845 -ben azonban mondhatni semmi javítás sem történvén, 704 pfrt
bevétel mellett a bizottság a megelőző év adósságait is kifizette s a pénz-
tármaradék 1845 végén 176 frt 19 krt tett.¹
Czelesztin, ki nehány év óta a bérlők megbízottja volt, egyébként is
mindent megtett, hogy a társúlatot biztosítsa főleg bérletek gyűjtése által .
E végből Kolozs-m.- hez is folyamodott szept. 23 -iki gyűlése alkalmával ,
hogy biztosítsa egy páholy (ekkor már használták a páholy szót) bérletét
6 hóra. A megye ezt egyhangúlag elhatározta, noha a páholyt nem kivánta
használni, s körlevélben felszólította az összes erdélyi magyar és székely
törvényhatóságokat és városokat e példa követésére, mi által még 5 páholy
bérletét biztosította . Ekkor Szerdahelyiék is nagyobb kedvet kaptak az
eljövetelre ; mert már hírek szállingóztak, hogy talán Aradra akarnának
inkább menni. E szerint első sorban Czelesztin érdeme, hogy e tekintélyes
társúlat eljött, mely nov. 17-én Szigligeti Zsidó cz . darabjával nyitotta
meg eléadásait. Ekkor már 38 páholy volt 6 hóra s a többi is egyelőre
bérbeadva . Ez a siker kedvező és vidám téli időszakot eredményezett.³
A kedveltebb tagok voltak Szerdahelyi József, Havi Mihály és kivált Gyulai
Ferencz, a nagyobb drámai szerepekben . A nők közül Szerdahelyi Nelli,
Lukácsi Antónia, Erkelné tüntek ki. Tagok voltak még Albisi László,
Almási, Bicskey, Böhm Gusztáv (karm .), Döme Lajos, Laczkó, Pósa, Cze-
lesztin, Hódi János, Kajetán Leopold (tánczm .) , Kaczvinszky János , Károlyi
Lajos, Fekete, Szabó József, Kovács Soma, Zsivora József, Szombati, Szerda-
helyi Kálmán ; Farkas Józéfa, Haviné, Kaczvinszkyné , Szabóné, Szentpéteryné ,
Laczkóné, kikhez 1845 jan . 12-től Déryné is csatlakozott

1 Schütz számadása 1844 és 45 -re. Sch. lot. Ez évben készült egy új pecsétnyomó
6 fiton. Az asztalos munka tett 130 pfrt 48 krt, a kömíves munka 169 pfrt 44 krt, az
ács munka 350 pfrtot, a lakatos m 136 pfrtot, 3 vaskemencze 74 pfrtba került, melyek-
hez 1845-ben még kettőt vettek 50 frton.
2 Mult és F. 78 sz . Czelesztin áradozó hálája Erd. H. 78. sz . Kolozs .-m . határo-
zata 462 I. V. ö . U. o . 91 sz . Alsó -Fejér fiz . 222 frt 30, Belső-Szolnok 30 frt 20. , Do-
boka.-m. 20 frtot, Torda-m . 170 frt 10 ket, Kolozs m. 180 frtot. Mult és F. 1845. 29 sz
- Csíksz. fiz 2 pfrt 15 krt. 5123/847 . Orsz. lut .
3 Erd. Hir. 91 sz. Mult és F. 93 sz 1845. 4 sz . Általában is a színház iránt föléb-
redt szokatlan érdeklődést mutatja az , hogy a családi páholyok mind el voltak foglalva megint .
Bizonysága ennek az is, hogy b. Bornemisza Ignáczné (Katona Klára) magának a 29-ik közép
páholyt családi páholynak kérte s világossá levén az, hogy ez apjának, Katona Zsigmond-
nak csak bérlett páholya volt, 1000 vfrtot most utólag igért érte, ha családi páholynak
megkapja. Ezt a főkormányszék engedélyével a bizottság el is fogadta s így a páholyt.
Katona-család páholya cz. a. át is adta Katona Eleknek, br. Bornemiszáné testvérének, ki
az 1000 vfrtot 1845 ápr. 17- én kifizette. k . IV. 34 , 36 , 49 , 54 és 55. 4, 8/845 . Sch . lot.
840/845. Orsz. lot.
 362

E télen hirlapjaink részvétében a színház iránt lényeges változás

történt. Ugyanis eddig névvel vagy névtelenul a színházi hírek deákoktól
kerültek ki , a kik más színházat nem láttak ; most a Mult és Felen 1845
jan. 1 -sejével a Kolozsvári ujságok rovatából a színházi értesítést Színházi
közlés cz. a. a Tárczá-ba tette át s idősebb . több világot látott szakértöre
bízta, mond a bevezetésben. Ezzel kezdődtek Kolozsvárt a rendszeres bírá-
latok, melyek az eléadásokon kívül kiterjeszkedtek az új darabokra is .
Biráló egyébként jó messze kezdte, t. i. az 1844 decz . 5 -én adott Normá- n ,
melyről érdekesen jegyzi meg, hogy szakértők szerint német színházakban
már adták gyengébben, mint itt. Igy történt, hogy midőn máj . 2 - án a
társúlat elutazásáról értesülünk, bíráló csak ápr. 13-ánál tartott bírálataival,
hol meg is állt.¹ Jelentéseiben a személyek játékát is bírálja, noha csak
általánosságokban . Belőlük megtudjuk, hogy a drámában Erkelné volt a
legkiválóbb, kit majdnem állandóan dícsér ; az énekben Szerdahelyi Nelli
hasonló elismerésben állt. Ök voltak a társúlat fő vonzó eröi . A férfiak
közül Gyulait a jellemszerepekben, Szerdahelyit mint komikust és op .
buffot s Havit emeli ki ; de általában a társúlattal meg van elégedve.
Valóban Szerdahelyiék mindent elkövettek az időszak élénkké tevé
sére. Különösen a Komlóssy által mellőzött opera gyakorolt nagy vonzó-
erőt. Egymás után kerültek színre Belizar, Bűvös vadász, Esred leánya
(Marcsa, a szép markotányosné), Mari, az ezred leánya, Norma, Sevillai
borbély, Alvajáró, Bájital s egészen új operák is, mint Fekete dominó, Linda
(3-szor) és az Álarczos bál, mely e tél legnagyobb sikerű vállalkozása volt ;
1845 jan . 31 -én , febr. 6 -án és márcz. 2 -án mindig zsúfolt ház előtt adták.º
Egyéb eléadásaik is változatosak voltak. Klassikus műveket ugyan épen
nem adtak, vendégeket sem híttak ; de azért az akkori újabb magyar iro-
dalmat nem hanyagolták el. Vahot Imre darabjait (Farsangi iskola, Véd-
egylet), Gaalét (Peleskei notárius), Szigligetiéit (Szökött katona, Két piss-
toly, Kinizsi, Zsidó), br. Eötvösét (Éljen az egyenlőség !), Czakóét (Kal-
már és tengerész), Jósikáét (Két Barcsai), Beöthy Zsigmondét (Követvá-
lasztás),Czelesztinét (Linczig János), Berkiét ( Mátyás deák), Kovács Pálét
(Nemesek hadnagya), Obernyikét ( Örökség) vagy ők hozták először szinre,
vagy többször adatták. Azonban műsorukon főleg a könnyebb műfajok szere-
peltek : franczia új vígjátékok, ³ Rajmund, Nestroy tündéries énekes bohóságai ,
melyek gyakran gyengén sültek el a silány gépezet miatt, franczia vaude-
villek, melyek egy részét Szerdahelyi maga dolgozta át (Ezred leánya), a

1 Mult és F. 1845. 33 SZ.

Első nap 1001 vfrt volt a bevétel . Fuladásig tömve volt a szính . U. o . 12 Sz.
3 Ők adatták elé először Don Caesar de Bazán-t 1845 febr . 20-án s utóbb még
ötször. A darabot 1844 végén g. Teleki Sándor küldte haza Párizsból Pestres Diósy
fordította le.
 363

kolozsvári viszonyokhoz gyúrta s aztán némi ballettel élénkítették, mire

Kajetán Leopold tánczmestert szerződtették. Nagyobb művekre a drámai
személyzet nem volt elég erős, szerelmes színész , ifjú hős stb. nem volt,
mit a közönség hibáztatott is ; de kitanúlván a közönség hajlamát a lát-
ványosságok iránt, szép díszleteket csináltattak, nagyobb gondot fordítottak
az öltözetekre, az összevágó eléadásokra . E mellett a társúlatot folyton szapo-
rították. 1845 -ben Bartókot (márcz. -tól), még előbb Dérynét ( 1845 jan . 12 ) ,
Pósa Mihályt ( 1845 febr. 2 -től) , Telepi Györgyöt szerződtették leányával,
Málival . A látványosságok közül kiemelendő Dupuis János athleta -társaságá-
nak szereplése 3 estén ( 1844. 30 /XII . 31 /XII . 1845. 9 /I . ) , ki 500 frankot
tűzött ki annak, a ki birokban legyőzi. Egy ilyen próba történt is jan .
9 -én , melyben természetesen Dupuis győzött . A karzat azonban az isme-
retlen birkozóról azt állította , hogy az egyik színész, Bicskey, ki fizetésért
vállalkozott erre. Ezért előbb óriási zajt ütött, utóbb Dupuis legjobb mutat-
ványait sem tapsolta meg. E botrány miatt a bizottság Dupuis további
föllépését eltiltotta. Egy másik jellemző eset az volt, hogy jan . 24 - én ,
Czelesztin jutalomjátékán (Linczig János), egyéb látványosságok mellett a
csalétek az volt, hogy 5 kövér (?) sertést is kisorsoltak ; hasonló sorsjáték
volt jan. 29-én (Bájital), melynek jövedelme felerészben (60 pfrt. 34 kr.)
a hidelvei ev. ref. népiskoláé lett ; a sorsolásból 167 pfrt folyt be.¹ Febr.
3-án Farsangi tréfák cz. a. egy komikus egyveleget adtak különböző dara-
bokból . Ekkor a Paraszt, mint dús cz. darabból Szerdahelyi mint hamv-
szedő adott egy jelenetet s a tapsra a színház államosításáról a következő,
maig is alkalomszerű versszakot énekelte :

Ha azt elérhetem,
Mit hőn óhajt szivem :
E színház végre már
Országos lenne bár !<
Utolsó végnapom
Ennek feláldozom,
Megadja tán az ég,
Mit lelkem óhajt rég !

A taps nem akart megszünni ; » a derék színész a közönség szíve leg-

gyengédebb húrját érinté « , - mond a Mult és Felen. A látványosságok leg-
érdekesebbjei Telepi György ködfátyolképei voltak, ki márcz. 6 -tól az időszak
végéig itt maradt s mint színész is többször játszott ; de mutatványai job-
ban tetszettek. Fellépett egyszer Dobsa Lajos is Szt.- George lovagban
(márcz. 11 ) ; de megbukott. A jutalomjátékok s ezzel kapcsolatban a szo-
kott versek és ajándékok bővében szerepeltek. Megemlítendő, hogy Gyulai

1 Mult és Fel. 1844. 104, 105. 1845. 8 , 11 SZ.

 364

jutalomjátékán (Kalmár és tengerész, 1845 febr . 26.) ezüst serleget és arany

gyűrűt kapott ; az utolsó eléadáson pedig (Linda, ápr. 30.) Szerdahelyinek
nyujtottak át ezüst tollat, ki az akkor szokott módon a kihivásnál mon-
dott érte köszönetet. Említsük még meg, hogy a pipázás, a hosszú szüne-
tek, melyek a karzati tombolások főokai voltak, az eléadások pontatlan
elkezdése, a világítás némely hiányai meglehetősen állandók voltak, melyek
a választmányt ismételt közbelépésre kényszerítették.2
Lejárván Szerdahelyiék bérlete, az 1845. jul 20 -iki bérlethirdetési
határidőre hárman jelentkeztek :
Szerdahelyi egyedül , Kilényi (Killyéni )
Dávid, végre Kilényi- Czelesztin együtt. A színházat aug. 1 -én Szerdahelyi
kapta meg 1845 nov. 1 -től 1846 húsvétjáig ; de ha Szerdahelyi visszalépne,
a mi nem történt meg, a bizottság kész volt Kilényivel is szerződni. Ettől
főkép azért tartott ; mert Szerdahelyinek aug. 1 - én a következő meglehetős
szigorú feltételeket szabta : hetenként legfőlebb öt eléadást tarthat egy bér-
letszünettel ; drámai személyzetét kiegészíti legalább 2 férfitaggal (szerel-
mes) ; a pesti színház jelesebb tagjait lehetőleg vendégekül hívja ; a napi
2 pfrton kivül egy darabot a színház pénztára javára adat ; a színház fűté-
sére a gondot Schütz József pénztárnokra ruházza, napi 2 pfrtot fizetvén ,
ki ehhez az eléadásos napokon d . u . 2 órakor hozzáfogat az öltözőkben ,
a páholyok megett, a színpadon s folytattatja eléadás végéig ; új darabjait
leíratás végett átadja, esténként 1 vfrtot fizet az orsz . kórház- és szegény-
alapra. Megigérte azonban a bizottság, hogy a színházat kárára senkinek
a szabad napokon át nem adja s a középpáholyok megetti czukrászati árulás
jogát rája ruházza. E pontokat a szerződésbe is bevette az ismertek
mellé.3

Ekközben, habár a régibb nyári időszak szerencsésen egészen télivé

alakúlt át, nyáron sem volt a színház állandóan üres. Május 6-án zene-
estély volt, 12- én Hahnel Friedrik drezdai hegedűs , 13 - án és 15 - én Becker
Ferdinánd bűvész, 16-án pedig ketten együtt tartottak eléadást, aztán megint
Becker 18-25-ig ; persze a bűvész tömött házak előtt. Jun. 8 --- 10- én Hel-
lenbach zenekara a vigadó termében föltünő sikert aratván, 12., 13. és
17-én a színházban is adott három hangversenyt. A juliusi vásár alatt
pedig a Komáromy társúlata Tordára készültében jul . 27 —szept . 14- ig
megállt itt nehány eléadásra. Jobb tagok voltak : Komáromy, Fekete, Szil-
vási Mari, a fiatal Benedek ; de a közönség oly gyéren látogatta eléadá-

¹ Mult és Felen. 1845. 15 , 19 , 21 , 22 sz . Szerdahelyi 1844 nov. ben tartott 9 , decz.-

ben 17, 1845 jan. - ban 18 , febr. -ban 17 , márcz.-ban 21 , ápr.- ban 16 eléadást. Kaltenmarkt
jegyzéke az 1845 -iki számadás mellett. Szh . lot.
23/1845 (febr. 7.) Szh. lut.
3 Fk. IV. 54, 56-58 , 61. Erd. Hir. 1845. 30-32 sz. 12 , 17/845. Szh. lvt. A szín-
ház javára 1846 márcz. 17 -én Linda került színre s 168 pfrtot jövedelmezett.
 365

saikat, hogy aug. 31 - én a kihirdetett Agg színész és leánya darab elmaradt

s üres ház előtt játszott Griebel Ferd. porosz kamarahegedűs is . Ezalatt
azonban Schütz József rendbehozatta a sétatéri arenát s aug. 3 -án egy
Toldi cz. darab ment, végén tűzijátékkal. Utóbb még nehány tűzijátékos
eléadásról tudunk aug. 20—25 -ike tájáig, midőn Komáromy, hogy szorúlt
helyzetén segítsen , N.-Enyedre és M. -Vásárhelyre rándúlt ; de szept . köze-
pén újra játszott itt ; 14-én a színházban Gritti került színre, részben a
reformátusok külső- magyar-utczai templomtornya építésére, eléggé látoga-
tott ház előtt.¹ További sorsukat nem ismerjük.
A téli időszakra Szerdahelyiék mindent elkövettek, hogy előleges hir-
detéseikkel is előkészítsék a hangúlatot. Aug. 5-én, elébb nov. 15., majd
decz 15-iki határidővel , 25 drb aranyat tűztek ki egy erdélyi népszínműre,
melynek eléadására 1846 húsvétjáig magokat kötelezik. Ezen kivűl Arad-
ról előre írták, hogy nov. 1 -re megjönek, szerződtették tenoristának Fol-
linust, a drámára Szabó Krisztinát, hívtak Pestről vendégeket s több új
3
dráma és opera eléadását igérték. A téli időszak okt . 26-án Szigligeti Rab
népszínművével nyilt meg. A társúlat tagjai : Albisi László , Bartók József,
Döme Lajos, Ercsei, Follinus János, Foltiny Vilmos, Görbe Ferdinánd
(sugó), Filippovics István, Gyulai Ferencz, Hódy János, Havi Mihály,
Hegedüs Lajos, Károlyi Lajos , Kaczvinszky János , Kovács és Kovácsi János,
ifj . Kovács János, Laczkó László , Szabó József, Szerdahelyi József és Kál-
mán , Tóth István, Temesvári Antal, Zólomi Ferencz ; Erkelné , F. Pepi ,
Haviné, Kaczvinszkyné , Kovácsiné, Krausz Lóri, Lukácsi Antónia, Lacz-
kóné, Szerdahelyi Nelli, Szentpéteryné, Szabóné, Szabó Krisztina, Böhm
Gusztáv (karm . ), összesen 25 férfi, II nő és mintegy 20 mellékszemély . A
közönség kedvenczei ez évben is ugyanazok voltak : Szerdahelyi Nelli,
Lukácsi Antónia, Szerdahelyi , Follinusz, Filippovics az operában, Erkelné,
Gyulai, Szabó, Hegedüs , Tóth a drámában s Szerdahelyi , mint komikus .
Az opera most is uralkodott a drámán, noha Szerdahelyi Nelli betegsége
decz .-jan. hóban az eléadásokat ritkábbakká tette. A múlt évieken kivül
színre kerültek Béla futása, Don Pasquale, Eskü, Fekete asszony, Gemma
di Vergy, Zampa ; először adattak Borgia Lukréczia, Hajmonfiak, Ördög-
része, részletek Hunyadi László-ból, Tihany ostromá-ból, Ördög Robert-ből.
A zenés és énekes darabok egyebekben is uralkodtak. A drámában fran-

1 Mult és Felen . 1845. 39 , 48, 49 , 69, 72 sz. Erd. Hir. 41 , 61 , 62, 68. Számad .
1845-ről. Szh . lot.
Mult és fel. 1845. 62 sz. Erd. Hir. 79 sz. Bejött 5 pályamű ; de a bírálati ered-
ményt nem ismerjük. Mult és F. 1845. 102 SZ.
³ Mult és F. u. o. 81 sz . Szerdahelyiék a nyarat Váradon, Debreczenben, Aradon ,
Szegeden töltötték. Zsebkönyv. 1846 .
41845 okt. 3, nov. 22, decz . 22 , 1846 jan. 22 , febr. 18 , márcz . 25 , ápr. 15 eléadás-
sal szerepelnek (27-ig.) . Schütz számadásában . 1845. Szh. lvt.
 366

czia darabokat adtak legtöbbször, közülők több ujdonság itt került színre
először Bereczky Zsigmond fordításában . Kiemelendő az egyetlen Bánk
bán-eléadás nov. 29 -én, mint Döme Lajos jutalomjátéka. A czímszerepet
Gyulai, Melindát Erkelné, Peturt Szerdahelyi, a királyt Hegedüs , Gertrudot
Szabó Krisztina adták ; de a darab nem igen tetszett ; nem a Mult és Felen
kritikusának sem ( 99 sz . ) , a mi elég feltűnő ; különben az eléadásról, kivált
Erkelné és Gyulai játékáról nagy dícsérettel szól . Jan. 6-29-ig ( 1846)
Szentpétery Zsigmond vendégjátékokat adván, utolsó szerepe Müller volt
az Ármány és Szerelem-ben, de nagyon megnyirbálva került színre ; juta-
lomjátékúl (jan . 16. ) Falstaffot adta (IV. Henrik) a közönség oly csekély
lelkesedése mellett, hogy a Mult és Fel. szükségesnek érezte védőíratot írni
Shakespeare mellett (9 sz .) . Molière Botcsinálta doktor-a (Kazinczy), Ham-
let-ből egy jelenet Czelesztintől (az ő javára adott színházi estén) egészítik
ki e pár adatot a klassikus művekről . De az új magyar darabokat Szerda-
helyi mind megszerezte, Czakó Végrendelet-e, Szigligetitől Rab, Egy szek-
rény rejtelmei, Gritti, Nagyidai czigányok, Kovács Páltól Az obsitos, Degré
Alajostól A félreismert lángész, e télen adattak először Delavigne borzalmas
Eduárd fiai-val együtt (III . Richárd új feldolgozása) .
Tagadhatatlan, hogy Szerdahelyi, a ki ezt az évet is vendégek
nélkül ki bírta húzni, közönségünk teljes megelégedését bírta . A Mult
és Fel. ezt ismételve mondja s hozzáteszi, hogy a színház többnyire min-
dég teli van « ; mert, mond büszkén , » a kolozsvári a két Magyarhonban
az első magyar közönség, az kétséget nem szenved . A színház e fölka-
rolása a karzati rendetlenségek megapadására is befolyt s a lapok örömmel
jelentik, hogy ezek nagy részt megszüntek vagy legalább megritkúltak. '
Különben a pártok ismét megújúltak. A páholy- közönség a két énekesnő
közül Szerdahelyi Nellit, a földszinti és karzati Lukácsi Antóniát pártolta,

1 1845. 100 sz . 1846. 3 sz.

Eziránt a bizottság 1845 nov. 3-án újra folyamodott a tanácshoz . Rendeletet adott
ki a bérlőknek a pipázás tilalmára, a felvonásközök rövidítésére, a jó világításra, a lámpák
gondozására, nehogy eléadás alatt törjenek el üvegeik vagy alugyanak váratlanúl ki. De
e tilalmaknak nem volt elég foganatjuk ; mert e panaszok megújúlnak s a szính . bizottság
1846 jan. 6-án új rendeletben sürgeti azok megszüntetését ; t . i. , mond az átírat, az igaz-
gatóság mindennemű embereket a színpadra bocsát, kik ott lármáznak s eléadás alatt
pipáznak ; pedig épen ezért készíttette az alsó záros bejárást a színpadra s záratta el a
középpáholyok megettit, hogy a színpadra a nézők ne menjenek ; a felvonások közti szű-
netek az unalomig hosszak ; a nézőtér feletti csillár lámpái oly piszkosak, hogy az alattok
levő székekre s az azokon ülőkre csepeg az olaj, a görbén betett lámpaüvegek eléadás
alatt eltöredeznek ; a színház függönyei a gondatlan bánás miatt nagyon romlanak . Ezek-
nek, főleg a pipázásnak megszüntetését rendeli , továbbá, hogy az ügyeletre több katonát
kérjenek, kiket a páholyok mögé, a karzatra s a pénztárhoz helyezzenek el . Fk. IV. 64,
73. 18/845 . 2/846 . Sch. lvt.
 367

a honnan valaki elmésen nellistáknak és antonistáknak nevezte el őket

(Mult és F. 1845. 100 sz . ) s e jelszavak alatt számos tüntetés történt ; de
botrányok nélkül .
A színház belső életéből kiemelendő, hogy Boquillon fr. vígjátékot
nov. 12 - én előleges czenzura nélkül adván elé, a kolozsvári főbíró az igaz-
gatókat 12 pfrt bírságra ítélte ; mert hihetőleg röktönzésekből , mint a szín-
házi bizottság megjegyzi, megbotránkoztató részek voltak benne ; ők ez
ítélet ellen folyamodtak ugyan a tanácshoz , de siker nélkül s a darab má-
sodszor törlésekkel került színre. Egészen botrány számba megy az, hogy
Károlyit holmi szerelmi ügyek miatt Havinéval 1845 nov. végén az igaz-
gatók elbocsátották, sőt kivitték, hogy a rendőrbíróság 15 nap alatt a
városról való eltávozását is megrendelte . Károlyi azonban szerződése alap-
ján, mely 200 pfrtot köt ki, ha ok nélkül elbocsátják, az igazgatókat perbe
fogta s jan. 7- én a rendőrbíróság neki adott igazat. A tanács febr. 6-án
azt az ítéletet hozta, hogy nem tartoznak ugyan Károlyit visszafogadni ; de
fizessék meg neki 1845 decz. 1—1846 febr . 6-ig havi 60 frt fizetését. Károlyi
ezzel megelégedett s keresetéről lemondott ; de Szerdahelyiék a főkormány-
szék elé vitték ügyöket, mely máj . 1 -én őket minden pótbér fizetése alól
fölmentve, Károlyi Lajos ellen 200 frt kötbér iránti követelésökre nézve
a törvény rendes útjára utasította . Természetesen az ügy nem folyt le a
nyilvánosság beleavatkozása nélkül . Károlyi barátjai decz . 26-án, a Szö-
kött katona eléadásán gúnyverseket szortak le ; mert az ezredes szerepét
Tóth vette át s ezért őt fütytyel s lármával fogadták. Ebből másnap vere-
kedés is lett, mert az ifjak egyike, egy kormányszéki írnok, bement a
színházba s heves szóváltás után Havi fejét betörte.²
Ilyen s más félreértések, mint egy alkalommal Erkelné lepiszszegése
a karzatról stb., nem zavarták meg az időszakot, nem Gautier lovai és akro-
batái sem , kinek sikerült 12 eléadásra kormányszéki engedélyt nyernie ;
de decz. 6-12-ig négy rossz estve után eltávozott. Utóbb 1846 márcz.-
ban Komáromi szerződött ; továbbá márcz . 26-án és ápr. 1 -én Ehrlich
Henr., ápr. 17—27-ig Székely Imre adtak nehány zongorahangversenyt.
Igy folyt le az időszak ápr. 4 -éig s ekkor a társúlat felbomlott, Szabó,
Komlóssy és Havi a jobb éneklő tagokból egy társaságot szerveztek egy
nyári Olaszországi útra . Egyelőre e társúlat ápr. 26-ig Kolozsvárt maradt
s együtt működött ápr. 13-20-ig Veszter Sándor magyar tánczos társú-
latával s aztán máj . 4-re Szászvárosra, onnan hihetőleg több magyar város-

1 5528, 5686/1845 . Vár. lvt. A szính. bizottság is betiltotta adatását. Fk. IV. 65.
19/845. Szh. lot.
2 5912, 6202, 6084/845 . 411 , 705 , 706, 2647/846. Vár. lvt. 5207/846. Orsz. lut.
Mult és 7. 846. 1 , 10 sz.
3 Mult és F. 845. 97 , 100 sz . 20/845 . Szh . lv .
 368

ban is bemutatva s kiegészítve magát, Trieszten át Velenczébe, Paduába,

Veronába, Milanóba s talán más városokba és végre Udinebe ment. Udine-
ből két színlapjuk ismert szept. 15- és 16 -ról . Télire Havi és Szabó Pécsre
hozták vissza a társúlatot, melynek színházát kellő segélylyel 3 évre vették
ki. Szerdahelyi Kolozsvárról máj . 1 -től Pestre szerződött s a társúlat többi
része (Szabó Krisztina, Döme stb .) Gyulai és Tóth István vezetése alatt
Deésre, jun. -ban Tordára, onnan Zalathnára, M.-Vásárhelyre s pár más
erdélyi városba menvén, Debreczenben Felekyvel egyesült s az ország-
gyűlésre ide visszatért.2

Szerdahelyiék még 1846 elején is foglalkoztak a télire visszatéréssel.

Világos ez abból, hogy Szerdahelyi febr. -ban olyan hírt tétetett közzé a
helyi lapokban, mely szerint Torontál-m . 13500 vfrt segélylyel felhívta őt
3 éven át a téli 5 hónapon N.-Becskereken társúlat alakítására . E hírre
a Mult és fel. Erdély főuraihoz fordult, hogy a kolozsvári színészet bizto-
sítására alapítsanak részvénytársaságot ; különben aligha jön ide jó társú-
lat ; mert hir szerint Budán is magyar színház nyitása van tervben. A
torontáli terv utóbb elmaradt s a bizottság a szokott módon máj . 14-én
a helyi 2 lapban közzétette a bérhirdetést jul. 20-iki határidővel . Az aug.
15- iki ülésre két ajánlat érkezett : a Petheő (Pergő) Czelesztiné és Körösy
Ferenczé együttesen , kiknek társúlata máj . 12 -től Egerben volt, meg a
Feleky Miklós, Gyulai Ferencz, Tóth István igazgatóké, kik Czelesztinnel
kiegyezvén s operatársúlatot is igérvén, meg is kapták a színházat . Abday
Sándor utólagos jelentkezését M.- Szigetről a bizottság mellőzte. De Czelesz-
tin, noha aug . 15 - én a szerződést ő is aláírta, még sem lett az igazgatóság
tagja ; mert számos színész azt mondta, hogy inkább eltávozik, a mint ezt
Feleky hozzá írt levelei tanúsítják. A szerződés egyébként a szokott pon-

1 Erd. Hir. 1846. 143 sz. Mult és F. 42 , 76 sz. Olaszországba mentek Havi és
Szabó vez. alatt : Almási, Bartók, Fekete, Filippovics, Follinus , Foltiny, Hajós, Hódi,
Kaczér, Kovácsi, Kaczvinszky, Temesváry, Zólomi ; Kaczvinszkyné , Bartókné, Kaczérné ,
F. Josephine nevű tánczosné s több más nő, kiknek neve nincs a színlapon . Szept . 15-én
eléadtak quartetteben 4 drbot : Beteg leány (Egressy Béni), Lüczow vadászai (Weber) ,
Pécsi emlék (Böhm Guszt .) , Népdal; egy táncz egyveleget (Csikós-táncz, Styrienne) ;
a Gyömrői visszhangok magyar fántásiát (Székely és Böhm G.) ; egy részt Tihany ost-
roma dalműből (Császár Fer. és Thern) ; egy rococo tánczot ; egy jelenetet Hunyadi
László-ból (Egressy Ben . , Erkel.) . Szept. 16- án : Egy symfoniát (Doppler) ; quartette -ben
4 drbot : Lüczow vadászai, Apám, anyám (népdal Egressy B.) , Kápolna ( Kreuzer) , Pécsi
emlék ; egy kozák tánczot ; a Rákóczi- indulót ; Sobri népszínművet (Szigligeti, Böhm) ; egy
rococo-tánczot ; egy részt Hunyadi László-ból.
2 Mult és F. 846. 53 sz.
3 Mult és F. 1846. 13 sz. Jk. IV. 74 , 76 , 77. Körösy és Czelesztin azt is igérték,
hogy már nyáron az arenában játszani fognak ; de operára nem kötelezik magokat. Vidé-
ken csak egy tűrhető op . társ . van, a pécsi. (Szh. lvt. 1846.)
4 Szh. lot. El nem látott íratok 1846/47-ről . Külön csomag.
 369

tokat tartalmazza. Főbb változások, hogy hetenként legfölebb 5 eléadás

tartható s hogy évenként 1 darabot a színházi alap, 1 - et a megkezdendő
nyugdíj-alap javára tartóznak adni, melyet ez évben tehát el akartak kez-
deni, végre a városi kórház és szegényalap javára egy váltóforintot fizet-
nek minden eléadástól.¹ A nyáron a színházon is pár javítás történt s
Szerdahelyi nehány új díszletét is megvette a bizottság 30 pfrton s mert
a színház 1846-iki 346 frt 19 kr. bevételéből csak 86 frt 15 kr . volt a ki-
adás, 1847-re 460 frt 04 krt tett a maradék.²
A nyár egy részén Gautier lovas társasága volt a városon (jul . ) , vele
egyidőben Bosco ; de egyik sem a színházban lépett fel. A színházban
csak szept. 20- és 26-án adott Cook Virginia angol énekesnő két s 28 - án
Wiest Lajos hegedűművész egy hangversenyt. Ekkor már együtt ült az
1846/47- iki országgyűlés szept . 9-ike óta s most már egymásra jöttek a
hangversenyek. Okt. 1 - én Ronninger Emil énekes, okt. 4- és 8 -án Szerda-
helyi Nelli hangversenyei folytak le, utóbbiak díszes közönség előtt ; nov.
26-29, decz . 3- és 6-án Liszt tartotta négy hangversenyét, minő lelkesedés
mellett, elgondolható ; de csak az utolsót adta a színházban . Végre decz .
8-án megnyilt a téli időszak is Mari, egy anya a népből cz. darabbal s
decz . folyamán8 eléadás volt . A Feleky-Gyulai-Tóth -féle társúlat 22 férfi-
és 9 nőtagból állt, 4 mellékszemélylyel s több segéddel , u . m. Albisi
László, Báthory János, Balogh Károly, Baray Mihály, Biró József, Csi-
szár Károly, Csiszér István , Csöngei Dávid, Dósa József, Döme Lajos ,
Finta Károly, Gönczy Soma, Jakab István (sugó), Magoss József, Országh
János (sugó), Szász Lajos (ügyelő), Török István, Üveges Mihály, Várady
Ferencz ; Felekyné (Szákfi Amália), Prielle Kornélia, Udvarhelyi Miklósné,
Laczkóné (Rózália), Csiszérné (Zsuzsánna), Országhné (Lujza), M. Cecil,
Mecseri Laura, Szelesztényi Róza. A kedvelt Erkelnét Feleky hiában akarta
megnyerni ; Pécsre ment Havihoz és Szabóhoz , noha szerződtetését egy
első szerelmessel együtt a szerződés is kikötötte.
A tagok közül Feleky és Gyulai, Felekyné és Prielle Kornéla, ki
először játszott Kolozsvárt, voltak a közönség kedvenczei. Operai tagok
nem voltak, s természetesen operát sem adtak, a mi nekik nem csekély
bajt okozott. T. i . nov. 20 -án Szabó József és Havi Mihály Pécsről folya-
modtak a bizottsághoz, hogy adja át 1847 jan . 1 -sejétől nekik a színházat
legalább három évre. Hivatkoznak Velenczében, Milanoban a nyáron elért

¹ 9/846. Sch. lot. A mai nyugdíjalap kezdete 1866 okt. 16 .

2 Jk. IV. 80-81 . Schütz számadása 1846 -ra . Szh. Ivt.
Feleky levele Czelesztinnek. N.-Várad. 1846. 11 /IX. Általában Feleky és társai
társúlata nem felelt meg aug. 15- iki beadványuknak, az akkor benyújtott s a végleges
névsor közt lényeges a különbség ; Szerdahelyi Nelli sem szerződött. Szinh, lot. 1846
V. ö. el nem látott iratok 1846/7 . (Külön csomag.)
24
 370

sikereikre, s arra, hogy a pesti után nekik van legjobb társúlatuk ; Pécset
pedig, ha Kolozsvárra jöhetnek, a győri társúlattal fogják kielégítni . Ezt
a váratlan folyamodványt a választmány Felekyékkel közölvén, kik ekkorrá
ide meg is érkeztek, ők egy részletes beadványban fejtették ki helyzetöket .
Erkelnére nézve elmondták, hogy nekik külön -külön tett ígéretet, hogy
szerződik, végre Szabóhoz, mint testvéréhez ment ; az opera szervezésére
magát Szerdahelyit szólították föl Pesten, de nem vállalkozott rá. De ők
nem is akartak jobb társúlat elé vágni, csak a legutolsó pillanatban vállal-
koztak a bérletre, midőn más nem akadt ; azonban készek Szabóékkal
egyesülni, ha lehet. Azon pedig nagyon csodálkozniok kell, hogy Szabó
most a színház kibérlésére ajánlkozik ; mert Debreczenben az egyesülésre
ők már tettek volt neki tavaszra ajánlatot s ott még ő igyekezett rábeszélni
öket, hogy télire ne jöjjenek Kolozsvárra ; csak együtt tavaszszal . A választ
mány mindkét beadványra nov. 30 -án válaszolt. Azt a javaslatot, hogy
Felekyék Szabóékkal egyesülni hajlandók, annál inkább elfogadta, mert a
kolozsvári közönséget csupán drámai s rokon eléadásokkal kielégíteni nem
lehet s így Felekyéket utasította, hogy az egyesülés elé gátat ne vesse-
nek ; mert úgy sem feleltek meg a szerződés minden pontjának s igy ha
igen szigorú feltételeket szabnának az egyesülés elé, esetleg kénytelen
volna jan. 1 -én a színházat elvenni tőlök.¹
Az egyezkedésből nem lett semmi s Felekyék az időszakot másképen
igyekeztek élénkké tenni , t . i . több vendégszereplőt hívtak meg s egyre-
másra adták a legújabb vagy itt még nem ismert darabokat. Vendégek
voltak Lendvay Márton 1847 jan. 2-16-ig, s a többek közt Ármány és
szerelem-ben s Bánk bán-ban is fellépett ; utóbbi jutalomjátéka volt ; jan .
29-én Szerdahelyi Nelli énekelt felvonás közben Lammermoori Luciá-ból ;
febr. 22 -én Bohrer Zsófia zongoraművésznő adott hangversenyt, kit nagy
hamar » női Liszt « -nek neveztek el ; márcz . 10 -én Cosentino Concetta olasz
énekesnő ; márcz . 15-én újra Szerdahelyi Nelli adott hangversenyt s ugyanő
énekelt ápr. 6- és 7 - én két jótékony eléadáson . A színház belső életéről
adataink megint majdnem teljesen hiányzanak, kivéve talán azt, hogy
Feleky lakásáról valaki márcz . 7 -én a közös pénztárt több mint 2000 vfrt-
tal ellopta. A pénz nem került meg s febr. 6-án az ő javára nagy eléadás
volt, melyen Degré egy vígjátéka (Segítsünk egymásnak) s Éjfél után cz.
kis vigjáték kerültek színre, Szerdahelyi Nelli pedig szívességből énekelt .
Az országgyűlés a helyi lapokat annyira lefoglalta, hogy a Mult és Fel.
bővebb czikkeit megint gyér és szükszavú tudósítások váltották fel, melyek
még az eléadott darabokról sem értesítenek. Azt tudjuk csak ; hogy az

1 Jk. IV. 78. 10 , 11/1846 . Sch. lvt.

Mult és F. 1847. 11 , 16, 21 , 22 SZz.
 371

országgyűlés alatt a közönség pártolta a társúlatot s meg volt elégedve

az eléadásokkal . Ezt a Mult és 7. ismételve megjegyzi . » Nem emlékszünk
egyszer is , mond febr. 2 -án - hogy farsángi időtöltések és tánczvigalmak
-
közepette színházunk oly számos és díszes közönségtől lett volna láto-
gatva, mint jelenleg ; még a januáriusi csikorgó hidegben is majd mindég
tömve volt. De, teszi hozzá, ezt a társaság úgy buzgó törekvésével , mint
darabjai helyes megválasztásával meg is érdemli . Az Erdélyi Hiradó 1847
első felében még érdeklődött az eléadások iránt s kivált Lendvayról bő
magasztalásokat írt ; de utóbb érdeklődése megcsappant s különben sem
volt annyira megelégedve. Midőn eltávozott a társúlat, visszatekintve rá,
azt mondja, hogy a tagokban kezdőket, igyekvő kezdőket látott ; de nem
talált bennök kielégítő haladást, csak nehány főbb tagban, legkivált Feleky-
ben és Prielle Kornéliában . ¹
Noha 1847 ápr. 11 után Felekyék Debreczenbe távoztak, még sem
volt Kolozsvár már csak az országgyülés miatt sem, mulatságok nélkül .
Ápr. 22 -től Rappo Károly társúlata indo-syriai egyensúlyi játékokat s erő-
mutatványokat adott elé ; de nem a színházban . Ott Lendvay és neje tar-
tottak eléadásokat, majdnem állandóan telt házak előtt, egy kis társúlattal
máj . 5—30-ig ; a tagok közt voltak Gyulai Ferencz, Tóth István is. Hosz-
szas pihenés után Romeo és Júlia is színre került Lendvayné jutalomjáté-
kára máj . 15 - én . Egyebekben a divatos darabokat adták, mint Salusso Co-
rona, Mathild, Antony, Fehérek, Korona és vérpad, Robin orvos, Vallomások,
Párizsi naplopó, Nagykorú és táblabíró, Fer ide, Megházasodtam (Csató Pál.) . ²
Innen Lendvay Enyedre, neje Pestre tért vissza . Az utolsó eléadás, melyen
Lendvay már nem volt itt, jótékonyczélra ment s Lendvayné a jövedelemből
25--25 pfrtot adott a hidelvei ref. kisdedóvónak s az unit. ifj . könyvtárnak .
Ez utóbbit úgy, hogy 10 évi kamatját a tőkéhez csatolván, a kamatokat
csak azután használják fel . Alapító-levele szerint adja ezt az unit. ifjú-
ságnak a magyar irod . és művészet szeretetéért s az ezek képviselői, kiválóan
pedig a személye iránt tanúsított lelkesedéseért. Utánok Shiff Seymour adott
máj . 31 - én és jun . 6-án zongora- hangversenyt. Második hangversenyén Szer-
dahelyi Nelli és énekelt ; de a színház nem igen volt látogatott. Jun . 10 -én
jótékonyczélokra játszott. Utóbb jun. 19-én egy kopott ballet-társaság sze-
repelt egy estén ; mert a második már nem sikerült ; aztán különböző bűvé-
szek, athleták, gyorsfutók, Fischer tűzművész, Wlach élőképekkel szerepeltek,
amaz az arenában , ez a színházban (jul. 11 , 13 , 17 , 20, 27, aug. 1.). Aug.

1 Mult és Fel. 1847. 1 és 11 sz. Erd. Hir. 1847. 57, 249. Ez évben 1847 jan.
27-én a főkormánysz . a színdarabok censoráúl Fülei István titkárt nevezte ki Kabós Dániel
és Szabó Lajos helyett, kik e tisztet 1835 febr. 6-tól folytatták ; de most Kabós itélőmester,
Szabó már elébb főkormsz. tanácsnok lett. 1483/835 , 1396/847 . Orsz. lvt.
2 Mult és Felen. 1847. 32 , 36, 43 sz. Erd. II. 247 , 249, 250, 251 , 252 SZ .
24*
 372

7-én Szerdahelyi Nelli adott közepes ház előtt hangversenyt, mely alkalom-
mal testvére, Kálmán, Petöfi : Csárda romjai költeményét szavalta. Fischer
Antal tűzművész aug . 22-iki mutatványa alkalmával összes műszerei, bódéja,
pénze, készlete elégett az arena egy részével együtt. Ugyanaz a Fischer
volt ez, kinek eléadásán 7 évvel azelőtt gr. Kornis főkormányzót guttaütés
érte.¹ Végre aug. 22 , 24. és 28-án a színházban Farkas József » párizsi
nemzeti zenetársasága « (győri czigány zenekar) adott 3 hangversenyt, utána
a szinházba Telepi György költözött be.²
Ugyanis már 1847 jun . 24-én g . Mikes János a bizottsági ülésen indít .
ványozta, hogy a színház belsejét újítsák meg, fessék újra , díszítményeit
javítsák ki, ha kell, festessék újra s készíttessenek egészen új függönyöket
is. A bizottság ekkor levélben megkérte g. Ráday Gedeont, a nemz . szính .
orsz . főigazgatóját, hogy Telepi Györgyöt 6 hétre engedje Kolozsvárra .
Telepi azonban aug . közepéig az aradi, szept . 1 -ig a pesti színháznál levén
elfoglalva, csak szept.-okt. havára jöhetett le s a bizottság jul . 14-én g .
Mikes Jánosra és Groisz Gusztávra bízta az összes javítások alkúját és
végrehajtását. Ekkor a színház belseje oly javításokon ment át, mint 1821
óta egyszer sem s ezek oly költségekkel jártak, melyeket a rendes bevé-
telek nem fedeztek volna. Ebben azonban a bizottság lényeges segítséget
kapott ; t. i. az 1846/7-iki országgyülés honosította Manz Vinczét (de Ma-
riensee) a 24 t.-cz. szerint, 4500 ezüst frt honfiúsítási díja lefizetése mellett
s a rendek ezt az összeget a színházi alapnak adományozták. A bizottság,
mely a színház belső kijavítását erre az összegre alapította, 1847 november
25 -én folyamodott a főkormányszékhez ennek kiutalása végett s így Schütz
József decz. 4-én föl is vette a tekintélyes összeget, melyre nézve a király
csak azt rendelte el, hogy a főkormánysz. ügyeljen föl , hogy ez az összeg
a maga czéljára használtassék. Ezzel az 1846 - ról áthozott 460 pfrt 04 kr .
pénztármaradékkal s az 1847-ik évi 414 pfrt 48 kr. bevétellel 5374 pfrt
52 krban (ezüstben) tekintélyes összeg állt a bizottság rendelkezésére.³
Így vette kezdetét 1847 szeptember legelején, midőn Telepi lejött, a
színház belső kijavítása a következő összegekkel : 1. A gépezet vasmunkája
505 frt 18. - 2. Asztalos munka 351 frt. 3. Lakatos munka 102 frt
21. 4. Ácsmunka 464 frt 48. - 5. Festő- és díszítő munka (Telepi
Györgynek) 771 frt 51.6. Kötélverő m. 97 frt 35 % . 7. Köműves
-
m. 22 frt. 8. Butoros m. 500 frt. 9. A díszítményekhez vászon 255
frt 61/5. 10. Új orsz . czímer 53 frt 25. II . Pléhes m. 248 frt.
12. Üveges m. 35 frt 32. -13. Fali gyertyatartók (22 drb . ) 144 frt.

1 Mult és F. 47 , 56, 58 , 64 , 68 sz. Erd. Hir. 269, 273, 277 Sz.

2 Mult és F. 69, 70. Erd. Hir. 277 sz.
3 Fk. IV. 82-89 . Sch. lvt. 2, 5/847 . (Gr . Ráday válasza.). Orsz. gy, jegyzők. LVI .
ülés. 467 p . Irományok. 43 Sz. 14147/847 . 2245/848 . Orsz. lvt. (febr. 17.).
 373

14. Festőanyag 256 frt 26. ―― 15. Fa és vas 138 frt 53 %. 16. Fazakas
m. 3 frt 57 %. 17. Függönyök varrása 15 frt 21 . -18. Napszámo-
sok s vegyesek 319 frt 40 % kr . Összesen 4285 frt 18 kr.
Vegyük ehhez, hogy a Schütz József számadása 1847-49 éveket
együtt ölelvén fel, 1848 ban 172 , 1849- ben 254 s így összesen 5800 ezüst
frt 52 kr. bevételt mutat. Kiadott még kisebb javításokra 107 frt 12 krt.;
apróbb kellékekre 183 frt 29/10 krt. , kölcsön adott Pattantyus Antal keres-
kedőnek 657 frtot, magyar bankjegyekben 1851 szept. 29-én a városi pénztárba
letett 242 frtot. E szerint 1850 -re tett 5474 frt 33/10 kr. kiadással szemben
a pénztármaradék az elhelyezett összegeken kivűl 326 frt 187/10 krt. , nem
számítva bele a Pattantyusnak kölcsönadott összeg 98 frt 42 kr. kamatját.¹
A kijavított színház körülbelől a következő képet nyujtotta : A föld-
színten új zártszékek készültek (66 drb.) s szilárd korlát választotta el őket
az I. helyektől ; a zenekart fölebbemelték, a páholyokat újra bevonták s új
könyöklőket készítettek bőrrel bevonva ; a színház mennyezetét s egész
belsejét kifestették ; minden romlott részt kijavítottak ; a főcsillárt kijaví-
tották, hasonló javításon mentek át a körcsillárok is ; a színpadot elől 4
lábbal, hátúl egy öllel keskenyebbé csinálták az akusztika és jobb világítás
végett ; a világítás rendszere is megváltozott . E mellett a színpadon a füg-
gönyök egészen új , kezelhetőbb gépezetet kaptak, melyet már nem kivülről ,
hanem belölről lehetett kezelni ; a zsinorpadlás átalakúlt, bedeszkázták ; új
feljárók készültek a zsinorpadláson körűlmenő folyosóra ; átalakították a
szuffiták felhúzó készülékét ; új színfalszekerek készültek ; a színpad világí-
tására jobb szerkezet készült ; a színpad alatt 2 Meiszner-féle kemenczét
raktak. Ezek mellett Telepi festett 6 új nagy és kilencz kisebb függönyt,
megújította az elrongyolt szuffitákat, melyeken 1847 decz . 8-ig, 3 hónapnál
tovább dolgozott s körülbelöl 1400 sing vásznat használt fel . "
Most már nem kellett volna egyéb, csak egy jó társúlat, legalább
olyan, mint a megelőző években ; de mindkét bérhirdetés, elébb aug . 15 - iki,
majd szept. 30- iki határidőre, sikertelen maradt. E sajátságos eredményte-
lenség főoka az volt, hogy kisebb társúlatok folyamodni nem mertek ; s ha
talán folyamodtak is, meg nem kapták ; továbbá nov. 10-én országgyűlé-
sünk bezáratott ; de megnyilt a pozsonyi. Ekkor Feleky Miklós , a ki Ko-
lozsvárra készült, azt a hirt kapván, hogy a pesti nemzeti színház tagjai
fel fognak menni Pozsonyba, elhatározta, hogy télire nem ide jön , hanem
Pestre megy. Különböző hirek beszélték ugyan, hogy Fáncsy, Feleky, sőt
Szerdahelyi Nelli akarnak társúlatot szervezni . Fáncsy meg is próbálta, de
sikertelenül, Szerdahelyi Nelli pedig Felekyhez szerződött . Így maradt a

1 Schütz számad. 1847-49-re . Sch. lvt. (Külön csomag) .

2 V. ö. az id. számadásokat és Erd. Hir. 1847. 290 sz.
 374

színház 1847/48 telén üresen s az élczelődők azt mondták : jobb is ; mert

különben összepiszkolódnék s kár volna érte . A téli egyhangúságba csak
Strauss János híres walzer-mester decz 4-6 -iki hangversenyei a redoute-
ban hoztak némi változatosságot ; de őt sem nagy közönség hallgatta. A
színház csak 1848 jan . 13 -án nyilt meg, de akkor is csak » muzsikai estély «-
nek, melyre egyéb híján nagy közönség jelent meg ; de már híre járta,
hogy Feleky jön ; mert a nemzeti színház tagjai nem menvén Pozsonyba,
ő sem ment Pestre.¹ Azonban ez jósokáig csak reménység maradt. Közben
lezajlottak a márcziusi események, melyek bizonyosan Kolozsvárt is emlé-
kezetessé tettek volna egy színházi eléadást, ha ilyes lett volna. Nincs tehát
e fényes napoknak semmi oly emléke, mely a színházhoz fűződnék . Csak
ápr. 4 -én és 9-én nyilt meg újra két eléadásnak - valami arabs-marokkói
erőművész különben jeles társaság tánczainak, ugrásainak és saltomor-
taleinak.
Feleky, a ki közben apósa, Szákfi társúlatával egyesült s jeles opera-
társúlata is lett, közben N.-Becskereken, Temesvárt, Aradon és Váradon
időzött, mindenütt nagy sikereket aratva. N. - Becskerekről febr . végén már
egyenesen Kolozsvárra készült, mint ezt az Életképek egy vidéki levelezője
írta ; de márcz . 27-ről Czelesztinnek még mindég csak azt írja, hogy jön,
ha Váradról eleresztik. Végre ápr . 9 - én befejezvén a nagy- váradi időszakot
is, ápr. 10-én Kolozsvárra indúlt s ápr. 15 -én eléadásait megkezdette a
Férjem kószál cz . darabban . Mig Feleky késedelmeskedett, Láng átútazván
Kolozsvárt, ápr. 13-án valami víg , kétértelműségekkel telt franczia vígjátékot
adott elé ; azonban a színház Felekynek levén kiadva, távoznia kellett a
közönség örömöre. Feleky aug. 10-ig maradt itt ; áprilisben tartott 7, má-
jusban 24, jun. -ban 19 , jul . -ban 14, augusztusban 6 eléadást . Ekkor szín-
3
házunk zárva volt 1848 nov. 5-ig. A helyi lapok 1848-ban még ritkábban
foglalkoztak a színházzal ; a politika minden tért és időt igénybe vett .
» Színházunk megnyilt, mondja az Ellenőr (2 sz . ), Felckyék jól játszanak.
Mi látogatjuk, de eszünk nem jár oda. Mi összegyülünk, mert a forradalom
csak nekünk nem hoza semmit . Keressük a gyülekezetet, megtapsoljuk a
demokrat mondatokat ; de látszik, hogy e nép , az éber fiatalság maga
szeretne játszani « . A bizottság jegyzőkönyvei sem tanítnak semmire ; mert

1 Erd. Hir. 264-66 , 281–282 , 285 , 307 , 314 , 318 sz . ( 1848 ) . Mult és Fel. 1847-
79, 98, 102. 1848. 9. sz.
2 Erd. Hir. 1848. 332 sz . Mult és F. 9 , 31 sz. El nem látott iratok 1816 −47-ről
s levele ápr. 10-ről Czelesztinhez. Sch. lut.
3 Az orsz. szính. számadó könyve 1847-49 . Szh . lvt. Schütz számad . 1847–49 -ről.
Májusi napok : 2 , 3 , 4 , 6 , 7. 9 , 10 , 11 , 13 , 14 , 16 , 17 , 18 , 20 , 21 , 23 , 24 , 25 , 26, 27 ,
28-31 . Juniusiak : 1 -5 , 6 , 10 , 12-15 , 17-19 . Juliusiak : 1 , 4 , 6 , 8 , 12 , 15 , 19, 22 , 25-
27, 29 31. Augusztusiak : 1- -3, 5 , 7, 10,
 375

1848 febr. 28-1852 márcz . 4 -ig nem működött s így csak pár megmaradt
színlapra s nehány elszort adatra vagyunk utalva. Az áprilisi eléadások sora :
24-én Csikós, 25 -én Ernani, 26-án Mátyás fia, 27-én Bácsi, 29- én Bájital,
30-án Egy nő, ki az ablakon kiugrik. Május 2-án Főúr és pór, 3-án Királyi
parancs adatott . Ezután csak a jun. 17 -iki eléadást ismerjük, midőn Prielle
Kornélia jutalmára Mazeppa adatott. Jul . 1 -én Maison Rouge lovag (Felekyné
javára) ; 11 - én A betyár és statusfogoly, 22 -én Linda, aug. 5 -én Lear király,
19-én a Fekete asszony kerültek színre . Ez utóbbi darab színlapjáról megtudjuk
a tagok neveit, kik Felekyn és Szákfin kivül a következők voltak : Kecs-
kés , Némethi György, Gyulai Ferencz, Mátéfy József, Szerdahelyi Kálmán ,
ki ez évben tűnt fel először, noha 1844/45 , 1845/46 -ban is itt volt, rózsa,
Csíszér István, Hegyessi, Patai, Csöngei, Laki, Szász, Fejér, Nagy Lajos,
Bodorfi, Filippovics, Király, Laczkó, Bartha, Kantai, Czelesztin ; Hegyes-
siné, Luczné, Csíszérné, Kaczvinszkyné, Szerdahelyi Nelli , Szerdahelyiné ,
Prielle Kornélia, Felekyné, Varró Katalin, Lattermann Károlin , Némethiné,
Nyári Mari, Telepiné, Darvas Etelka, Kovácsiné, Fejér Lilla. A drámában
Felekyné, Prielle Kornélia, Gyulai, Feleky, Csíszér, Némethi voltak a ked-
veltek, az operában Kovácsiné, Szerdahelyi Nelli, Filippovics és Bodorfi .
Aug. 10-ike után Feleky az arenába költözött ki, hol már junius és
julius szebb vasárnapjain tartott egy-egy eléadást, noha csekély részvét
mellett. Ott István nádor nevenapján, 19-én , Kisfaludy Károly Hűség
próbája általános lelkesedés mellett került színre.¹ Aug. 17-én Gyulai
F. javára Lipcsei deákok, 24-én Két anya gyermeke, 26-án Báthori és Erdély,
28-án Önkintes, szept. 3 -án Pártütők (Kisf. Károly) cz . darabok kerültek
színre ugyanott . Több eléadásnak nincs nyoma, noha valószínű, hogy a
míg csak az idő engedte, folytatták játékait ; mert a társúlat nagyobb része
innen nem ment el s nov. 5 -én a színházban a honvédek felszerelésére
cz. darabot adtak elé. Ebből az látszik, hogy Feleky- Szákfi
1848/49 telére is kivették a színházat, melynek bérbeadására az Erdélyi
Hiradó-ban a szokott hirdetés márcz. közepén megjelent, mely szerint ápr.
3-án egy vagy több évre is kiadatik ; de a módozatokat nem ismerjük.
Az is bizonyos , hogy nov. 17- én Urban Kolozsvárra bevonúlván , egyelőre
színházi eléadásokról nem lehetett szó, s a társúlat tagjai részint eltávoztak,

1 Ellenőr. 1848. 32 sz . Kolozsv. Hiradó. 1848. II . 48 sz. Ezek mellett azt olvassuk
az Ellenőr-ben, hogy mért nem adják Bánk bán-t és társait ( 26 sz .) . Erre fölhívta Felekyt
már elébb is, megemlítvén, hogy Nagykoru-n és Tartuffe-ön kívűl korszerű darabokat nem
adott még (6 sz ) . Némileg ide tartozik annak rövid megemlítése, hogy a szabadság külön
értelmezése szerint, »mint mondják , a lyceum tanulósága meg- megrohanva a karzatot,
jegy nélkűl berontott máj. hava elején több estén s » eléadás alatt lármázott, rakonczát
lonkodott . Erd. Hir. 1848. I. 365 sz ,
2 334-36 Sz.
 376

részint félrevonúltak, várva a kedvezőbb időket. Ez idő alatt is Czelesztin

maradt Feleky megbizottja . Midőn aztán Bem , 1848 decz . 25 -én Kolozsvárt
visszavette, a társúlat újra összeverődött s már decz . 31 -én megtartotta
első eléadását, melyek azóta majdnem egész 1849- en át szakadatlanúl foly-
tak. A már említett számadó könyvet véve alapúl, jan . 11 , febr. 15 ,
márcz. 19, ápr. 15 , máj . 17 , jun . 16 , jul. 18 , aug. 10, szept. 4, október
2 eléadással szerepel, melyek 254 pfrtot jövedelmeztek .
A fenmaradt nehány színlap e társúlatot februárban Szákfi József-
félének, márcz . 2-án Gyulai Ferencz és Szákfi igazgatása alatt állónak
nevezi augusztus 13-dikáig ; egy aug . 24-iki színlap már a Feleky Miklós
és Szákfi » dalszíntársúlat « -ának mondja, szept . 6-án » a Czelesztin felelős
igazgatása alatt álló helybéli színtársúlat « -nak nevezi. E szerint elég sok
czímváltozáson ment át. Tagok voltak : Feleky Miklós, Csíszér József, Török,
Pósa, Szákfi , Bartha, Filippovics, Patai , Balogh József, Rónai , Laczkó,
Szilágyi, Gyulai, P. Szilágyi, Boér, Zsombori, Dobozi, Mátéfy Károly,
Püspöki, Csengeri, Benkő, Dózsa József, Farkas, Szőke, Csöngei , Némethi
György, Hegyesi, Szász, Portik, Laki , Biró , Czelesztin , Szerdahelyi Kálmán ,
Kőváry, Dobai, Némethiné, Szilágyiné, Felekyné, Hegyessiné, Kecskésné,
Boérné, Filippovicsné, Pósáné, Gusztinyi Júlia, Csengeriné, Berzevicziné ,
Váradiné, Csiszérné, Fehér Lilla, Prielle Kornélia, Varró Katalin , Nyári
Mari, Lattermann Károlina, Telepiné, Farkas Józéfa, Szombati, Kövesiné,
Benkőné, Bereiné, V. Kati . A megmaradt színlapokról azt a benyomást
nyerjük, hogy Feleky egy ideig számos taggal nem Kolozsvárt játszott :
de már 1849 ápr. 21 -re ide visszatért s ekkor a társúlat, mint a Feleky-
Szákfi egyesült társúlata időzött itt szeptemberig , midőn ők s a társúlat
egy része elment s a többi itt maradt Czelesztin igazgatása alatt. Meg-
maradt színlapjaink szerint adták a következő darabokat : 1849 jan . 1 - én
Szökött katona, 15 -én Világ színjátéka v. Király és bolond, márcz. 2 - án
Zolki, a vén deák, 3-án Egy haldokló átka, 6-án Ördögűző huszártiszt, 15 -én
ünnepi eléadás a nevezetes nap évfordulójára, Quodlibet, ápr. 12- én Fiatal
férj, 14-én Nép és Aristocratia (Felekyné jutalomj . ) , 21 - én Kétfejű sas halála,
allegoriai kép a függetlenség kimondása alkalmából, alkalmi quodlibettel
2 szakaszban ; máj . 1 -én Szápári Péter, 10- én Fiatal és öreg orvos, jun.
16-án Egy táblabiró a márcziusi napokban, jun. 28-án Őrültek háza Dijon-
ban, a nevezetes aug. 13 -iki napon Szigligeti legújabb drámája, II. Rákóczi
Ferencs fogsága került először színre, 24 -én Két anya gyermeke. Közülök két
díszeléadásról méltó közelebbről is megemlékezni . A márcz. 15 -iki emlék-
ünnepen Gusztinyi Júlia énekelt, Mátéfy Károly hegedün magyar ábrándot
játszott ; énekelték a Hymnuszt, Gyulai Ferencz elszavalta Petöfi Kárpátok-
tól le az Aldunáig költeményét s Filippovics elénekelte Petőfi Négy

nap dörgött az ágyú költeményét, melyre Laczkó írta a zenét ; végül

 377

A nagy nap emléke cz. a. allegoriai képet mutattak be . Egészen hasonlóan

folyt le az ápr. 21 - iki díszeléadás is, nagyrészt ugyanazon szereplőkkel,
midőn Feleky szavalt Petőfitől több alkalmi költeményt.¹
Eddig tart a Feleky- Szákfi- Gyulai-féle társaság szervezete 1849 - ben ,
mely az önkényuralom kezdetével fölbomlott ; de a társúlat nagyobb része
azért Kolozsvárt maradt s Czelesztin a kerületi parancsnokság engedélyével
szervezvén őket, aug. 29-én már megnyitotta eléadásait.ª Ezek közül ismer-
jük a szept. 6-ikit, midőn gr. Clam Gallasz, erdélyi főhadi parancsnok
tiszteletére díszeléadás volt egy Hős érdeme cz. allegoriai képpel, mely
után Marcsa, az ezred leánya adatott, melyet a színlap németül is kihir-
detett ; szept. 9-én egy dalos egyveleg került színre 2 szakaszban Lammer-
moori Lucia, Borgia Lucretia, Ernani, Alvajáró operákból . Ezeken kivül
a társúlat szept . 2 , 20-iki eléadásairól is tudunk . Okt. 1 - én b. Wohlgemuth
polg. és kat . főkorm . tiszteletére egy énekes estély adatott Lammermoori
Lucia és Ernáni operákból s Czelesztin Hűség a királyhoz cz . alkalmi
szavalatot adott elé Polgári hódolat cz. allegoriai képlet mellett ; okt. 7 - én
Elevenholt házaspár ment magyarúl s németül részletek Kind der Liebe
(Kotzebue) és Bruder Mörder (Klinger) darabokból, okt 21 -én Ligeti kastély
magyarúl s Die Zerstreuten németül , ³ nov. 6 -án Urban Károly nevenapján
XII. Károly magyarúl. Mikor oszlott föl a társúlat, pontosan meg nem
mondható ; 1849/50 telén a szinház üresen állt s 1850 tavaszán német
színészek jöttek.

1 Eérletárak 12 eléadásra : Közép páh. 16 frt ., alsó-felső p . 12 frt. , zártszék 3 frt.

20 kr. , földszint 2 frt. -- Egy estére köz . páh. 5 frt. , alsó -felső 4 frt 10 , zártsz . 1 f. 15.,
földsz. 50 kr., karzat 20 kr.
2 Tagok : Pósa, Boér, Szőke, Benkő , Rónai, Szombati, Filippovics, Bartha, Patai,
Biró , Dózsa, Balogh, Török, Czelesztin, Portik Sándor (tánczos) , Farkas, Szabó, Vári ,
Jakab, Dobozi, Kiss, Boérné, Farkas Józefin , Pósáné, Váradiné , Kövesiné, Benkőné, Bereiné,
Csengeriné, Filippovicsné, V. Kati, Lattermann Károlina.
3 Németül játsztak : Czelesztin, Farkas, Farkas Józéfa, Bereiné, Benkő, Dobozi
 IV. FEJEZET .

A színház számadásai, adósságai s az 1841 /43 - iki

országgyűlés .

A színház belső ügyei Számadások. - Nagy Lázár számadása és válasza. - Baranyai

munkálata s felelete. -- E munkálatok kivonatos eredményei. Nagy L. számadásainak
további sorsa. Nagy Elek beadványa. E számadások elfogadása 1858-ban. A
12000 frt adósság kamatai az első évekről . - A Hollaky -ügy. - Nagy Lázár és a főúri
részvénytársaság. - Székely Mihály terve. - A számadások ellátásának ügye s Kraszna-m .
körlevele. A főkormánysz, körlevele . A főúri részvénytárs . sem fizet.- Folyamo-
dások a főkormányszékhez. Elhalasztás 1832 -ig. A főkormányszék válasza -- A
színház kijavítása 1833/ 34-ben. A 12000 frt megfizetése 1835-ben. - A kamatok ügye.
- Pör a bérlők ellen. -- A kamatok megfizetése 1841 -ben. A színház javítása s kör-
levél az 1841 /43-iki országgyűlésre. - A színház ügye az országgyűlésen . Vahot Imre
czikke. - A középponti biz. javaslata . - Részletes vita : Cserey Miklós, Méhes Sámuel
s mások beszédei. A törvényjavaslat. Az új választmány. A szászok felírata s
vihar e miatt. - Az országgy. gondoskodása a törvényczikkről. - A király nem erősíti
meg. - Az új bizottság átveszi a színházat és pénztárt . Az adósok elleni pörök.
Újabb kimutatás a színházra befolyt összegekről .

Színházunk története, a mint az elébbiekben 1849 végéig eléadtuk,

nem meríti ki külső és belső küzdelmeit minden oldalról. Még pár olyan
részlete van, melyek e lapokról nem hiányozhatnak már csak jellemzetes-
ségök miatt sem. Ezek egyike a színház építéséről szóló számadások ügye ;
másika azon adósságoké, melyek a színházat nem csak terhelték, de ha-
nyatlására lényegesen befolytak s harmadika azon intézkedések, melyek
által az 1841 /43-iki országgyülés a színházat örökre biztosítani kívánta .
A számadások ügye tulajdonképen csak a Nagy Lázáréira szorítkozik ;
de való az is . hogy ezek szólnak a legnagyobb összegről . Láttuk, hogy
1815 jan. 3-ra beadta őket ; de a megvizsgálásukra kiküldött Kanyó meg-
halván, ez elmaradt 1820-ig . Ekkor az összes szính. számadások megvizs-
gálását a bécsi kamara is sürgetvén, a bizottság kiküldte pár tagját, kik
 379

13 lapnyi » difficultasok «-at nyújtván be, egészben és részleteikben őket

pontatlanoknak jelentették ki . Válasz végett 1820 jun. 22-én Nagy Lázár-
nak kiadatván, minthogy ellene, mint a Szarvadi- féle hagyaték gondnoka
ellen épen akkor per folyt, g. Bánffy főkormányzó bekérte színházi szám-
adásait is ; mert a két ügy összezavartatott s ott 1825 -ig hevertek, miközben
Nagy Lázár állítása szerint 17, illetve 19 eredeti okmány mellőlök elveszett.¹
Uóbb 1824 jul . 12 - én a főkormányszék megsürgette elintézésöket 2 s ekkor
Baranyai József, mint alapos ember, elől kezdte a dolgot s részletes jelen-
tésben számolt be az összes számadásokról a főkormányszéknek augusztus
30-án. E szerint Czicziri Antal 1803-1807/8 -ig elszámolt 11,088 frt 33
krról, Bodor Pál 1811 aug. 24-1812 márcz . 11 -ig 16,120 frtról. Nincs
megvizsgálva a Nagy Lázár számadása 1811 jul . 18-1814 végéig 64,478
frt 48 kr. összegről (melyből 8920 frtot vett fel Bodor Páltól, 31,938 frt
45 krt adóból, jóltevőktől 3620 frtot és 20,000 frt kölcsönt a fölkelési alap-
ból) ; nincs az, hogy a delegata cassa 1811 decz . 23 -tól adóból mit vett
föl és adott ki ; továbbá Nagy Lázár számadásai 1815-20 - ig különféle
anyagokról, az Ágoston Istváné 1820/21 -ről 13,800 frtól s a Szentkirályi
Mihályé 4000 frt kölcsönről . Ekkor a főkormányszék 1824 szept . 13 -án
bekérte a Bodor Pál, Ágoston István és Szentkirályi Mihály számadásait
a bizottságtól és várostól, hogy a Nagy Lázáréival összevethesse . Ezt a
bizottság 1825 jan . 7 - én oly megjegyzéssel teljesítette , hogy 1815—20-ról
nincs számadás ; a Nagy Lázáréit pedig felküldi , ha ő elébb beadja észre-
vételeit. Erre a főkormányszék 1825 febr. 7-én elrendelte Szőcs Albert
Kolozs-m. főbírájának, hogy e választ márcz . végéig Nagy Lázártól vegye
be s intse meg, hogy minden 3 napi késés a megfelelő büntetést vonja
maga után ; de Szőcs még okt. 14 -én is csak azt jelenthette, hogy Nagy
Lázár nem adhatja be válaszát, mert 17 okmánya a bizottságnál vagy a
főkormányszéknél van. Ebből hosszas levelezés eredt ; Baranyai a főkor-
mánysz. rendeleteire kétszer is kutatta őket s 1825 decz . 28 -án azt jelent-
vén, hogy nincsenek ott, végre elrendelte 1826 jan . 30 - án Nagy Lázárnak,
hogy szerezzen be helyettök másolatokat. Közben Baranyai bekívánván a
kezdet óta befolyt adományok, valamint a Czicziri számadásait is , 1826

1 Egy ideig lappangtak e számadások s 1824 -ben ugyancsak keresték őket, mig
rájok akadtak. 8864/824 . Orsz. lvt.
2
6518/824 . Orsz. lut. Hivatkozva 2216/824 . sz . a. (márcz . 5. ) a megyék felszóla-
lásaira kiadott rendeletére.
3
Ágoston számadásait 1821 -ben beadta ; de eredeti okmányok nélkűl s most a
számvevőszéknek azt felelte , hogy mint féltett okmányokat, csak megbízott hivatalnoknak
adja át. Beadta végre 1825 szept . 10-én. 8864, 8856/824 , 9086/821 , 10847/825 . Orsz. lvt.
158/827. Sch. lvt.
Jk. I. 400. 859 , 10954/825 , 572/826. Orsz. lot.
 380

jan . 30-án mindezeket kezéhez kapta oly meghagyással, hogy az összes-

ből csináljon kivonatot ; mert a főkormányszék ki akarta ezt nyomatni s a
vármegyéknek és adakozóknak megküldeni. Most már minden számadás
Baranyaihoz került. A provincialis cassa még 1824 decz . 13-án beadta az
adóból begyűlt összegek kimutatását ; 2 a kolozsvári tanács az Ágoston
István és Szentkirályi Mihály számadásait beküldte 1825 szept . 10- én, Nagy
Lázár is beadta a magáéit 1826 márcz. 24-én 17 ívr. levélre (34 lap) ter-
jedő válaszszal. Ebben minden vádat részletez s határozottan visszautasít ;
elismeri, hogy némely okmánya pontatlan ; de ez azért volt ; mert b . Ke-
mény Ignácz 1815 jan . 1 - re sürgősen követelte be a számadást s ő 3 nap
alatt készítette el ; különben g. Teleki József akkor adományozott 3000
rfrtját nem adta volna a színháznak ; mert elébb számadást akart látni. Az
egészből az világlik ki, hogy méltatlan váddal nem egygyel illették és sér-
tett önérzettel utasítja vissza a neki felróttakat, melyeket ingyen szolgála-
táért nem érdemelt. Akkor azonban szokássá vált öt gyanúsítani s annyi
világos számadásából, hogy kellő pontossággal és renddel nem igen ve-
zette ; ezért voltak oly kellemetlenségei, mint elődei vagy utódai közül a
színháznál senkinek . Azt azonban, hogy az épület felmérése után annyi és
annyi anyaggal többnek felhasználását vetették szemére : méltán utasította
vissza s tagadta meg visszafizetését.¹
Baranyai, a mint akkor mondták volna, egész zelussal kidolgozott
részletes munkálatát 1826 decz. 30-án nyujtotta be a főkormányszéknek ;
s a számadásokról tett jelentésen kivül két külön kimutatásból áll arról,
hogy a színházra mi folyt be adományokban, rovatalban és kölcsönben s
arról, hogy minő ajánlatok tétettek, de nem folytak be. E munkálatokat
s a számadásokat a főkormánysz . 1827 febr. 15 - én leküldte újra a bizott-
sághoz , hogy esetleg tegye meg rájok észrevételeit ; de ez egyszerűen
írattárba helyezte őket, noha a Nagy Lázár számadása eligazítva épen
nem volt. Ugyanis Baranyai megvizsgálván a már említett kifogásokat,
őket részben Nagy Lázár felelete által elenyésztetteknek nyilvánította ugyan ;
de talált új kifogásokat s az így megtérítendő összeget 3395 vfrt 21 krra

1 A kinyomatás szándéka világos a Torda-megyének 1825 máj . 30-án adott válasz-

ból. A megye ugyanis 1825 ápr. 21-iki felterjesztésében egyenesen követelte, hogy e szá-
madások vele közöltessenek. A főkormánysz . azt felelte, hogy noha vele nem tartozik, meg
fogja tenni. Megjegyzendő, hogy Baranyait a szính. bizottság is felkérte, hogy ily kinyo-
matandó összeállítást készítsen. 5315/825 , 565.826. Orsz. lut.
212720/824 . Pótkimutatás beadatott 8720/825. Orsz. lvt.
3 E szerint követeltek volna rajta 316 font álláskapcsot, 343 szál gerendát, 6 fej-
szét, 3 bárdot, 4 hosszú kötelet, 22 czer téglát (mert 318 ezerből csak 296 ezert használt
fel), 43 köböl követ (258 h. csak 215 -öt használt fel), 2000 véka oltatlan meszet, 1000
szekér porondot, 500 léczet.
4 1008/827 . Orsz. lv.
 381

számította a Nagy Lázár követelése ellenében. E 21 sűrű ívr. lapra terjedő

munkálat valóságos mintája a szörszálhasgató vizsgálatnak, mely a végén
Nagy Lázár önérzetes kifakadására, mely szerint ő nem volt fizetéses szám-
adó, nem mulasztja el oktatást adni ; t. i. mint Kolozsm . akkori főbírájáról ,
föl kellett tenni, hogy mint építtető, nemcsak kellő pontossággal fog szá-
molni, de hogy » a számadásoknak természetét és reguláit tudja. Tehát
a számadó ur conventioja és instructiója is a bizodalom és a nemes nem-
zet tekintete volt, a mi őt többre kötelezte, mint a conventio és instructio « .
Bárha e kimutatásokról a magok helyén mind volt szó, mégis ismer-
tetjük ; mert ezekben van először minden részlet egységes értékmérő szerint
összeállítva 1826-ból . I. Bevételi összegek :
1. Telek ára 6000 mfrt (3816 vfrt. 47 , kr ) ; 1803-ban begyült
3685 mfrt (2308 vfrt 53 ) ; 1804 -ben 2935 mfrt 68 ( 1853 vfrt 19¾½) ;
1805-ben 7151 mfrt 60 ( 3999 vfrt 46 %) ; 1807 -ben 300 mfrt 40 ( 123)
vfrt 184 ) ; g. Teleki Ferencznek egy kisebb adománya 1811 jan.
22-én 88 mfrt 29 ( 14 vfrt 46) ; g . Teleki Ferencz özvegyétől átvéte-
tett 1068 mfrt 44 (436 vfrt 16 % ) ; ifj . g Teleki Lajos gyüjtése 50 mfrt
40 (19 vfrt 26 ) ; Bodor Pálhoz befolyt páholy eladásból 1811 jul 4—1812
márcz. 31 -ig 16120 mfrt (3224 vfrt) ; Nagy Lázár kezéhez 1811 jun 22--
1813 jul. -ig 1820 vfrt ; Szathmári Pap Dánielhez 635 vfrt ; Ágoston
Istvánhoz 1800 vfrt . Az önkéntes adományok összege tehát ...... 20,051 vírt 34½ kr.
2. Az 1811 -iki országgyülés által kirótt adóból
Felső-Fejérm . kirótt összeg 768 frt. 10 (20 kr.
kr., lerótt 760 frt. 11130
Alsó-Fejérm. 1495 > 5415 C > 1390 » 7 9.120 >
Küküllő -m . D 1219 » 15 " 1179 1317/20
Torda-m. « 1542 > 16 D 1542 » 16 9/20 >
Kolozs-m. 1744 46 1718 » 14
Doboka-m . 1316 » 28 1297 » 5647/60
B.-Szolnok-m. 1107 » 33 3/4 « 1107 > 3313/20
K.- Szolnok-m . D 1046 > 42 > 1046 41 3/4 >
Kraszna-m . D 613 42 1/ > 489 35
Hunyad-m . > 1852 5911/29 601 > 10 7/10
Zaránd-m. > 470 > 4511/20 « 470 » 4511/20
Kővár-vid . 353 > 567/6 0 > ? 353 > 56 7/60 »
Fogaras-vid. » > 522 28 1/2 522 » 28 1/2 »
Udvarhely-szék 425 » 92/3 425 » 9 8
Háromszék » « 646 » 52 1/3 646 » 47 1/3
Maros-szék > 610 >> 5311/12 610 > 53 9/10 >
Csík -szék 176 61/2 » 133 » 417/20 >
Aranyos-szék 151 457/20 « 151 457/2014,447 5211/20 >
3. A városok önkéntes adományaiból (Erzsébetváros 300 vfrt,
Szamosújvár 1000 vfrt, Abrudbánya 167 vfrt 42 , M.-Vásárhely 300 vfrt) 1,767 > 42 >
4. Kölcsönök a fölkelési alapból 1811 -ben 4000 vfrt. 1813 - ban
2000 vfrt, Kolozsvár várostól 1820 jul. 15 -én 12000 vfrt, fölkelési
alapból 1820 -ban 1000 vfrt, 1822 -ben 4000 vfrt ; 1820-ban megtérült
a föl nem használt anyagokból 52 vfrt, Nagy Lázár bérlőtől befolyt
1821-ben 44 vfrt 23,096 »
Összes bevétel .... 59,363 vfrt 8 kr.
 382

II. Kiadások :
5. A színház telkéért . 3,816 virt 47 kr.
6. Czicziri Antal 4 évi számadása szerint 12336 mirt 97. -
A b. Wesselényi-háznál a lóiskolai szinházra 1824 mfrt. Összesen
14,160 mfrt 97 kr..... 8.300 3415
7. g. Teleki Ferencz adott Ernyi Mihálynak 1808 -ban a debre-
czeni útra 250 rfrtot. Ifj. g. Teleki Lajos fizetett 1809 jan. 17 - én
és 31 -én Cziczirinck 59 rfrt 38 krt és 30 rfrt 22 krt. - U ő. Kanyó
Lászlónak a b. Wesselényi háznál berendezett színházra 592 rfit 22 krt .
455 4241
Összeg 932 rfrt 22 kr...
8. Bodor Pál 1812 febr . 28 és aug. 31 -iki számadása szerint
átadott Nagy Lázárnak 8920 rírtot , elszámolt 7200 rfrtról (v. ö . 176 1. ) 1,440
9. Az 1811-iki rovatal kezelésére kirendelt provincialis cassa
kiadott : A 20,000 mfrt megfizetésére a fölkelési alapnak 4000 vfrtot,
a kamarai pénztárnak 121 vírt 8½ krt , az 1820 -iki kölcsönre a fölk.
alapnak 1000 vfrtot, napszámra 133 vfrt 18 krt, vasra 348 vfrt 23 krt,
Szentkirályi Mihálynak tégla árában 2400 vfrtot, mesterembereknek
644 vfrt 14 krt, Nagy Lázárnak 1812 -ben 4953 vfrt 19 krt, 1813 -ban
1254 vfrt 44 krt (6208 rirt 03 krt). Ebből leütve a külön elszámolt
644 vfrt 144 s a Nagy L. által kivett 6208 vfrt 03 krt. elszámolt kiadás 8,002 > 4912
10. Nagy Lázár számadása : mészre 2000 vfrt 35 % , porondra
1284 vfrt 08 , köre 1596 vfrt, téglára 1319 vfrt 12 kr. (= 6199 vfrt
554%) földkihordatás 46 vfrt 40, faragott kövek 248 vfrt, -
gerenda, deszka 1489 vfrt 445 , Alföldi Antalnak 4271 vírt 36, -
asztalos munka 542 vfrt, vas és lakatos m. 974 vfrt 28 , - nap-
számban raboknak 300 vfrt, léczek 222 virt, cserép 1276 vfrt, ---
felügyelőknek 180 vfrt, - kisebb kiadások 61 vfrt 39 kr. Összesen 15,812 03
II. Szathmári Pap Dániel számadása : vasra 200 vfrt, cserépre
221 vfrt 48 kr, lakatos m. 100, Alföldi Antalnak 100 vfrt, pénztári
maradék 13 vfrt 12 kr. Összesen 635
12. Ágoston István számadása : Alföldi Antalnak , 5217 ,
asztalos munka 3000 , - lakatos m. 700, 10 mázsa vas 312,
esztergályos m. 60 , fes tő m. 550, - kőfarag ó m . 72 , ---
— kötélverő
m. (Szász -Régenbe) 467 , díszletekért Bécsbe 2410, - Csiki István
szekeresnek 490 , lovas legénynek 40, díszletek felrakása 150 ,
páholyok könyöklői 210 vfrt 23, kormányzó páholya 105 vfrt
55 kr.¹ Összesen 13,784 IS
13. Szentkirályi Mihály számadása : Alföldi Antal teljes ki-
fizetése 1786 vfrt 43, asztalos munka 1103 vfrt 22, lakatos m .
578 vfrt 5712, - esztergályos m. 18 vfrt 57, pléhes m . 122 vfrt
40, - fazekas m. 106 vfrt, -- kötélverő m . 112 vfrt 48 , üveges
m. 208 vfrt 48, - Bécsbe díszletek 1000 vfit. Összesen .... 5: 938 151/2 9
14. A 9 pont a. említett 644 vfrt 144 kr.-ból ment lakatos
m. 211 vfrt 301/29 asztalosm. 200, pléhes m . 100, kötélverő
m . 100, Csiki István szekeres 10 vfrt . Összesen 621 2 3019
Összes kiadás .... 57,906 vfrt 30/10 kr.

1 Megvizsgálva 9056/821 és 10847/825 sz. a. Orsz. lv. A számadás 158/827 . Szh lv.
2 Szentkirályi az 1820 -ban kölcsön vett 1000 és 1822 - ben kölcsön vett 4000 írt
számadása alól felmentvényt nyert 11216/820 , 8162,823 . Orsz. lv . 158/827 Sch. lv.
 383

Ezek mellett készpénz 1360 vfrt 27 , - visszafizetendő egyes

számadóktól 96 vfrt 10 kr, összesen . 1,456 38181

Végösszeg .... 59,363 vfrt 08 kr.

Ez összegben sem az ingyen adott építő-anyag, sem rab- s ilyes

munka beszámítva nincs. Ez az összeg rfrtokban 253,092 rfrt 031, krt tesz
s még nagyobb összeget kapnánk a 20 % -kal olcsóbb mfrtokban . Láttuk,
hogy Baranyai József még egy táblázatot készített az ígért, de be nem
folyt adományokról ; mert » promissum cadit in debitum « . Ezek végösz-
szege 12,444 rfrt 18 kr. (= 8486 vfrt 15 % ) . Már most nézete szerint a
városnak a 12000 vfrtot ennek segélyével könnyen törleszteni lehetne ;
mert az 1825 okt. 15 -iki kimutatás szerint a megyék tartoznak még 1617
vfrt 52/10 krral, van a színházi alapban 1372 vfrt 11 kr., pénztári mara-
dék 96 vfrt 10 kr. , összesen 11,572 vfrt 29 kr. s így csak 427 vfrt
30 5 krt kellene pótolni a 12,000 frtig.¹ Hogy minő pedans és lehetetlen
ez a számítás, felesleges fejtegetni. Ezzel a számadások ügye a Nagy
Lázáréit kivéve, el volt intézve . Az övéit a bizottság 1828 jul . 9 - én fel-
világosítások végett kiadta ugyan ; de lassanként e számadásokra a feledés
leple borúlt s midőn Nagy Lázár 1837 jul . 26-án meghalt, még függőben
voltak. Így pihentek 1839-ig, noha a bizottság visszaadásukat nem egyszer
sürgette.
Csendes nyugalmukból őket az zavarta ki, hogy 1839 -ben a főkor-
mánysz . szorosan meghagyta Sala Sámuel tanácsosnak és Györffy Mihály
főszámvevői exactornak, hogy a mint már 1832 aug. 29- én elrendelte,
hozzák tisztába eleitől fogva a színházi jövedelmek és költségek ügyét .
Ezekben a Nagy Lázár számadásai lényeges tért foglalván el, 1839 okt.
7- én átírt a bizottság az ő fiának, Nagy Eleknek, hogy apja számadásait
a hó végéig a megfelelő felvilágosításokkal adja be. Nagy Elek nem vála-
szolt s így aludt megint ezek ügye 1842 szept. 13 -ig. Ekkor a főkor-
mányszék megint elrendelte a bizottságnak, hogy úgy erre, mint az 1827- ben
hozzá átküldött összes munkálatokra észrevételeit adja be ; de ez a rende-
let épen oly időben adatván ki, midőn b . Kemény Ignácz az elnökségről
már lemondott s az új bizottság megalakítva még nem volt, egyelőre senki
sem felelhetett . Az új bizottság 1843 máj . 27- én megkezdvén működését,
szept. 13 -án tárgyalta ezt a rendeletet is s 1844 márcz. 30-án Groisz
Gusztáv jegyző jelentette, hogy a Nagy Lázár számadása 1828 julius 9- ike
óta van neki, illetve fiának kiadva. Ekkor a bizottság Nagy Eleknek átírt
ezek beadása végett és sürgetését 1844 decz . 23 -án meg is újította . Erre
ő 1845 aug. I -re észrevételeivel együtt beadta őket . Felelete 35 ívr. oldalra
terjed s alaphangja általában nemes fölhevülés, fiúi indignatio, melylyel

1 1008/827. Orsz . lvt. 158/827 . I - IV sz . és mellékletek.

 384

megtámadott apját védi, a mit figyelmünkre kell méltatni, annál is

inkább ; mert mint láttuk, a kifogások legnagyobb része abból ered , hogy
Nagy Lázár kellő pontosság nélkül vezette számadását, mi bizonyosan neki
magának is káros volt s hihetően nem egy kiadási tételt feledett ki. Nagy
Elek a számvevőség kifogásait méltatlanoknak, sértőknek mondja s csak
a bizottság iránti tiszteletből válaszol rájok ; de azon joga fentartásával, hogy
mert apja csupán a bizottság megbízottja volt, bíróságúl is csak ezt ismeri
el s minden külső beavatkozás vagy válaszának más módon fölhasználása
ellen tiltakozik. Kéri továbbá, hogy apja túlkövetelését a bizottság kama-
tostól fizesse meg , gyanúsítás helyett neki illő » remuneratio « -t eszközöljön
ki s az összes kifogásokat igazoltaknak jelentse ki. Erre a számadások
újra tovább hevertek 1858 febr. 6-ig. Közben Nagy Elek maga is tagja
lett a színházi bizottságnak s az említett napon megsürgette a számadások
elintézését . Ekkor a választmány g. Lázár Miklós és Groisz Ferdinánd által
megvizsgáltatta őket, kik 1858 szept. 20-án azt jelentvén , hogy Nagy
Elek az összes nehézségekre megfelelt, elismerte, hogy a színházi alap neki
760 frt 09 krral tartozik ; de ezt Nagy Elek most már elengedte , mit a
választmány köszönettel fogadott s egyszersmind, mond a jegyzőkönyv,
» kötelességének tartja néhai Nagy Lázár emléke iránt is elismerését nyil-
vánítani a színház építése körüli hazafias fáradozásaiért, midőn minden
jutalom nélkül egy ily vállalatot csupán a nemzeti ügy iránti jóindúlatából
felvállalt és szerencsésen elvégezett . Ezzel végződött, több mint 40 év
után a Nagy Lázár számadásainak ügye .
Még érdekesebb a Kolozsvártól kölcsön vett 12000 frt adósság sorsa,
melynek kamataiból, mint láttuk, Nagy Lázár 1820/ 21 -ről befizetett 720,
1821 / 22 -ről 420 frtot s elmaradt 300 frt, melynek megfizetése alól ő föl-
mentetvén, úgy ennek, mint az 1822 / 23 -ik évi 720 frtnak (összesen 1020 frt)
megfizetését a Hollaky Antal 1200 frt bérére rótták. Felhivatván 1823
decz . 1 -én Hollaky a számadásra, kit már október 1 - én megintett a bizottság
az 1200 frt évi bérért, ő úgy ekkor, mint utóbb azon az állásponton állott,
hogy bért nem fizet, mig szerelvényeit meg nem becsülik s ezeket a bizott-
ság becsárban át nem veszi ; ekkor megfizeti a különbözetet készpénzben.
Ez alapon 1824 jan . 6-ra beadott egy jegyzéket, mely szerint építkezésekre
kiadott 712 frt 51 krt, ruhatárra 278 frt 09 krt s annak egészen, ennek
legalább részben való beszámítását kívánta. De a bizottság kijelentette,
hogy mivel a szerződés szerint a bért az év alatt kellett volna befizetnie,
ő e jegyzéket nem tárgyalja, mig a bért le nem teszi ; viszont mellőzte
Hollakynak a Nagy Lázár már elfogadott számadására utólag tett észre-

1 Jk . III . 39. IV. 6 , 17 , 43 , 60. V. 4 , 20. 217/839, 236/843 , 14/845 . Szính, lot.
7787/842. Orsz. lot.
2 Utóbb díszletekre 376 rfit 51 , építésre 849 rfrt 59 = 1226 rfrt 50 kr. beszámítását
kivánta.
 385

vételeit is . Megintésre s végrehajtásra kerülvén a sor, Szentkirályi Mihály

a megintést teljesítette is ; de a végrehajtásra nem vállalkozván Hollakyval
való barátsága miatt, ezt a bizottság Váradi János ügyvédre bízta .
Igy került bele a bizottság egy végtelen húzavonába. Az ügyben
1824 máj . 16-ig semmi sem történt ; mert még Váradi a szükséges » pro-
curatoria constitutio < -t nem kapta meg. Ekkor ennek elintézését Cserey
Miklós kormánysz. tanácsos és h. elnök vállalván el, Váradinak meghagya-
tott, hogy a fölvett pénzből 1020 frtot fizessen be azonnal a városnak,
a többi 180 frtot adja be a színház pénztárába . Könnyebb volt a határozat,
mint a végrehajtás . Az ügy 1824 aug. 8 -án csak ott állt, hol máj . 16-án ,
holott újra egy év tölt el , melyről Nagy Lázár szintén csak felebért fizetvén
be, a kamattartozás 1380 frtra növekedett s az 1824/25 év is elkezdődött
már . Mindezt 1824 jul . 19-én sürgetőleg írta meg a tanács, melyre a
bizottság végrehajtást rendelt nemcsak Hollaky, de az 1823 / 24-re eső II-ik
részletért Nagy Lázár ellen is , azt hivén, hogy 1824-26 -ra a színházi
bér végre » az actionaria társaság « -nál jó kezekbe került. Szegény bizottság ;
mekkorát kellett csalódnia ! Közben 1824 szept. 19-én Váradinak újra szigo-
rúan elrendelvén a végrehajtást, Hollaky tiltó pecséttel ezt megakadályozta
s jogorvoslatért folyamodott a főkormányszékhez ; mert ő a szerződése
szerint beszámítandó díszletekre 376 vfrt 51 , az épületre 849 rfrt 59 krt
költött ( 1226 frt 50 kr. ) s kérte, hogy ezek a bérösszegbe számíttassanak
be. A főkormányszék 1824 decz . 2-án részletes jelentést kért be a színház
vezetéséről s erre 1825 febr . 24- én kelt ítéletében Hollakynak adott igazat.
Ugyanis megszüntette ugyan a végrehajtás megakadályozását ; de elrendelte,
hogy Hollaky azon követelései , melyek az építkezésekre vonatkoznak, kellő
becslés után az évi bérből levonassanak ; a ruhák, egyéb szerelvények,
díszletek átvételére nézve pedig mindkét fél tartsa magát a szerződéshez .
Ennek ugyan Hollaky kész volt megfelelni ; de a bizottság jó későn , t. i .
1825 aug. 11 - én , új felterjesztésben kérte e határozat megváltoztatását. Nem
sikerült. A főkormányszék 1825 aug. 22 -iki válaszában itéletét újra meg-
erősítette s egyszersmind hivatkozva arra, hogy a bizottság csak a 6-ik
hónapban adta be felfolyamodását a Hollaky- ügyben , meg is inti, hogy
nagyobb buzgalommal intézze a színház ügyeit . Ekkor nem volt más mód ,
mint Hollaky követeléseit bekérni, beszámítani s a fenmaradó összeget
elfogadni. Ezt rendelte el a bizottság 1826 márcz . 24- én . De nagyot csalód-
nánk, ha azt hinnők, hogy ezért ez most már gyorsan lejárt. Az 1828 évi
1
jul . 9 -iki ülés jegyzőkönyvében ¹ a következőket olvassuk : » mivel a bizottság

L. ezeket Fk. II . 363 , 367 , 368 , 372-74 (824. jan . 6.) , 380 (824 márcz 7.) , 393 ,
404, 407, 410. 414. 2003/824 . Jk. sz. Vár. lot. 4782/824 , 561 , 2634 , 4086, 10652/825 . Orsz.
lv. 143/825. Sch. lv.
25
 386

úgy tapasztalja, hogy eddigelő ezen dologban legkisebb lépéseket sem tett
Váradi János ur, meghatároztatik, hogy sürgettessék stb . De már ekkor
1828 -ban még bonyolultabbá s a bizottságra már megoldhatatlanná tette
a kérdést az actionaria társaság ügye. A bizottság t. i. már az első két
évben látta, hogy mig a színházon 16,000 frt a terű, addig komoly kormány-
zatról szó nem lehet ; mert a bért fölemésztik a kamatok s az épület és
szerelvények el fognak pusztúlni . Ezért már 1822 jan . 2 - án jegyzőkönyvi
határozat van róla, hogy a bizottság felszólítja körlevélben a magyar és
székely megyéket, hogy mig országgyűlés tartatnék, ajánljanak összegeket
az adósság letörlesztésére ; de a felhivás elmaradt s láttuk, hogy Kotsi
1823 -iki ismertetett beadványa sem vezetett sikerre . Midőn 1824-ben Székely
Mihály lejött Bécsből Vásárhelyre táblai elnöknek, a jan. 6-iki ülésen fel-
újította a megyékhez intézendő körlevél ügyét ; mert országgyűlés tartása
egészen bizonytalan s ha e fölhivás elmegy, ő is 1000 rfrtot igért az adós
ságok törlesztésére . A körlevél 1824 febr. 5 -re, nagy részt Cserey Miklós
fogalmazásában, el is készült úgy a magyar és székely törvényhatóságok
főtisztjeihez , mint a törvényhatósági gyűlésekhez s nem kétséges, hogy
sikere lett volna. Azonban elküldését megakadályozta a főuri részvény-
társaság létrejötte, mely 1824 márcz . 7-én az adósságok letisztázását is
kilátásba helyezte (v. ö . 306 1. ) . De mert már máj . 16-ra világos lett, hogy
e társaság csak a színház két évi bérletére s a bér pontos fizetésére ajánl
kozik, Székely Mihály annál inkább sürgette a körlevél elküldését ; mert
épen »productionale forum « volt Kolozsvárt. Ez alkalomból indítványozta
máj . 30-ra egy nagy ülés tartását a megyék főtisztei, a kir. tábla s a főuri
r.-társaság tagjai meghivásával, melyre a jan . 6- iki ülés értelmében mutassa
ki a bizottság a színház cselekvő és szenvedő vagyonát, sürgesse meg a
fökormánysz . által kezelt alapok teljes tisztázását s a számadások hitelesi-
tését ; mert a közvélemény e számadásokat sürgeti, a törvényhatóságok
látni akarják, s mig ez meg nem történik, nem nagy sikere lehet a kör-
levélnek. A máj . 30-iki ülés 16 résztvevővel meg is tartatott ; de a szám-
adások ügye, mint láttuk, minden sürgetés mellett is elmaradván hosszú
ideig, a körírat sem ment el ; mert e körlevélnek első sorban épen azt
kellett volna tartalmaznia, hogy az 1811 óta befolyt összegek mint használ-
tattak fel, már pedig ez Nagy Lázár számadása ügyén megakadt.¹
E számadásokat sürgősekké tette egy más légenyes körülmény is.
T. i . Kraszna-m . 1823 szept. 30 -iki ülésén szóba kerülvén az , hogy a nem-
zet pénzén épült színház a városnak átadatván , városi színházzá lett, ezt
átíratban közölte az összes erdélyi magyar és székely törvényhatóságokkal ,
eléadván, hogy a színházban német darabokat adnak s való , adtak is 1823

1 Fk. II. 332 , 351 , 369-72 , 382-83 , 392 , 393. 128, 136/824. Szh . lv . 6518/824 .
Orsz. lv. E körülmény volt egyébként oka, hogy Nagy Lázár számadásait újra elővették.
 387

nyarán és 1823/24 telén ; hogy azt sem lehet tudni, vajon az adót mind
e czélra fordították-e ; a bizottság számadást vitt-e s van- e hitelesítve ?
>> abban ellenben bizonyosok, hogy az országos adomány vagy egészen el-
temettetett vagy vétkesen eltulajdoníttatott, vagy az országos bizottság
által a városnak kezére adatott « s mert a város költségén fejezték be,
tehát városi színház lett . Kraszna -m . e téves értesülésén alapúlt átíratára,
melyet kérelem alakjában a főkormányszékhez is beadott, beküldvén egy
német színlapot, melyen csakugyan » városi színház « volt nyomva, meg-
jegyezvén, hogy ha az 1811-iki adó nem volt elég, kérés esetén a megyék
nem késtek volna a szükséges pótsegélyt megadni : még több más megye
is felírt a kormányszékhez , hogy a bizottságot számadásra szorítva a szín-
házat eredeti rendeltetésének adassa vissza s az idegen játékokat benne
tiltsa meg. Erre 1824 márcz 15 -én a főkormányszék körlevélben értesítette
az összes megyéket, hogy ez az állítás, illetőleg gyanú alaptalan . A német
színlapon a »városi színház « elnevezés téves s igaz, hogy németek is ját-
szanak ; de nem a magyarok rovására s az általok fizetett díj a bér ki-
teremtésére szolgál . A Kraszna-m . által javasolt azon mód, hogy a törvény-
hatóságokhoz kellett volna pótajánlatokért folyamodni, czélra bizonyosan
nem vezetett volna ; bizonyítja ezt sok egyéb, legújabban az országház
ügye. Kraszna-megyét megróván hirtelenkedéséért, meghagyta , hogy más-
kor várja be a főkormányszék válaszát s aztán írjon körleveleket ; egyszer-
mind megsürgette Baranyai József alszámvevőt a már tárgyalt munkálata
befejezésére. A megyék megnyugodtak a válaszon , kivéve Aranyos-széket,
mely nem vette egyszerűen tudásúl s szept. 23-iki válaszában azt írta ,
hogy a német eléadásokról fájdalmasan értesült ; mert a rendeknek a nem-
zeti játékszín emelésével nem a kereskedés volt czélja ; hanem a hazai
irodalom és nemzetiség fentartása. Már pedig » e szent czélt « idegen darabok
eléadása oly kevéssé szolgálja, hogy ez még a hazafiság csökkentésére
is befolyt ; mert többen látogatták őket, mint a hazai darabokat s így
»a magyar játékszín czélján kívül valóvá tétetett «. Kéri tehát a főkormány-
széket, hogy a magyar játékszínen » semmi legkisebb darabok elő ne adat-
tassanak, a melyek magyar nyelven írva nincsenek « ; mert meg van győződve
róla, hogy ha a kivetett segélyt mind felszedik, az a csekély 16 ezer frt
adósság kitelik belőle ; ha nem telnék, a magyar és székely törvényható-
ságok bizonyosan megajánlják a hiányzó részt. Kéri továbbá, hogy a vég-
számadás vele is közöltessék, a mit kivánt Torda-megye is.¹
Ekközben a bizottságnak más szomorú tapasztalatok is voltak fen-

1 10548 , 12359/823 . Zaránd-m. felírata 2216/824 . (jan . 28.). Kővár-vid . 3352/824 .

(márcz. 15. ) . Fogaras-vid. megnyugvó válasza 10242/824 . (aug. 23.) , 2216, 11936 , 11968/824.
5315/825 (ápr. 21.), 8720, 10652 , 11749/825 . 4269/826. Orsz. lv . Fk . II. 392 , 408, 409,
421 , 424 l . 135/824, 144/825 , 150/826. Szh . lv. 3949/824. Kir. rend.
25*
 388

tartva. Ugyanis 1824 jul . 9 - én a város azzal fenyegetőzött, hogyha kama-

tait meg nem kapja, maga veszi át a színházat. A kamat ekkor 2100 frtra
ment s e mellett Nagy Lázár , ki 1823 / 24 - re csak az első félévi 360 frtot
fizette be, igazolta magát, hogy ő már 1824 márcziusában kénytelen levén
a színházat a főúri részvényeseknek átadni, a második félév bérét ők tar-
tóznak fizetni s ezt az indokolást a bizottság el is fogadta . Természetesen
annál váratlanabb volt, hogy a részvénytársaság 4 évi bérlet alatt a
matokból egyetlen krt sem rótt le . Az adósság tehát nőtt, mint az ár s
még hozzá 1824 nov . 12 - én királyi rendelet meghagyta a városnak, hogy
a 12000 frtot kérje vissza s a szerződés aláírói ellen vigyen végrehajtást.
Ekkor a bizottság a főkormányszékhez fordult, hogy vagy fizesse meg a
fölkelési alapból e 12000 frtot, vagy eszközölje ki a végrehajtás elhalasz-
tását az országgyűlésig ; Kolozsvár tanácsát pedig megkérte, hogy e választ
várja be . A főkormányszék erre kérdést intézett a tartományi számvevőség-
hez, hogy a pénztár állapota megengedi-e ez összeg lefizetését s minő biz-
tosítékok mellett volna ez adható ? Ez azonban a válaszszal késvén , a
bizottság 1826 márcz . 24- én megújította kérelmét, melyre aztán jun . 14 - én
az a válasz érkezett, hogy a főkormányszék hajlandó ugyan e 12000 frt
megfizetésére ; de várni kell , mig a künn levő összegekből ennyi begyűl
s erre egyidejűleg rendeletet adott ki ; megjegyzi továbbá , hogy a színház
a fölkelési alapnak még 2975 frt 11/12 krral adós ; meghagyta tehát, hogy
ha a megyéknél künnlevő tartozás befoly, elébb ez törlesztessék le , a
várost a végrehajtástól eltiltotta, viszont a bizottságot megintette, hogy a
kamatokat a városi pénztárba adja be.
Ekkor a bizottság remélni kezdett ; de minthogy a kifizetés késett,
1828 jun . 25 - én a város kérte a főkormányszéket, hogy az eltiltott végre-
hajtást engedje meg . Ugyanekkor jul . 9 - én a bizottság is részletes jelen-
tésben számolt be helyzetéről s a kamatokról, hivatkozva az 1826-iki ren-
deletre . Ebben a többek közt így szól : » Bátor ezen rendelésnek kelése
napjától fogva már két esztendők elteltek légyen is, mégis szomorúan
tapasztalja « a bizottság, hogy a 12000 frt még nincs megfizetve . A kamat-
tartozás már 4260 frt s ha tovább így nő, elnyeli a színházat a nemzet
gyalázatjára. Újra kéri tehát a 12000 ezer frtet, egyszersmind kifejti, hogy ő
a kamattartozásnak nem oka ; mert a már 5560 frtra menő bér bőven fedezné ;
de fölvenni nem bírja . A bérlők oly hatalmasok, hogy velök » sem a biztos-
ság, sem ennek egyik tagja is pörbe nem szállhat « . Ezért most már a
kamatok kifizetését is kérvén , ajánlja, hogy » fiskalis assistentia << mellett
szedje fel a béreket a főkormánysz . s vonja le a kamatokat. Kijelenti, hogy
felelősséget nem vállal, ha a színházat baj érné s különösen hangsúlyozza
ezt b. Kemény Ignácz ; mert a főúri részvénytársaság tudtán kivül történt ;
a 12000 frtról szintén elhárítja a felelősséget ; mert noha a kötelezvényt
 389

aláírta, ezt csak erkölcsi kényszerből tette . Kéri végre, hogy a várost az
újra megindított végrehajtástól tiltsa el.
E minden lehető melléklettel fölszerelt beadványra, valamint a város
fölterjesztésére 1832-ig semmi válasz nem érkezett ; mert a főkormányszék
fölvilágosítás végett áttette őket b. Naláczi Józsefhez , mint a részvénytár-
saság volt pénztárnokához s tőle választ sohasem kapott.¹ A bizottság ugyan
1828 okt. 3-án, 1829 nov. 12 -én megsürgette a választ s ugyancsak hárít-
2
gatta magáról a felelősséget, ha a bérösszegek elvesznek, válasz csak nem
jött s ezen akkora tehetetlenségbe sülyedt, hogy 1832-ig működésének alig
van nyoma, a mi természetesen a nehézségeket épen nem apasztotta. Ugyanis
a részvénytársaság után, 1828 aug. 19-étől 3 év alatt Udvarhelyi Miklós
a 720 frt évi bért épen oly kevéssé fizette meg, mint elődei s így 1832 -ig
a fizetetlen kamat 2880 frttal vagyis 7140 fṛtra, az elmaradt bérösszeg
2160 frttal 7720 frtra szaporodott, mely különben, ha fölszedik, még mindig
fedezi a kamatokat. Ezekhez járúlt az, hogy a város 1828-iki számadásai-
ból azt látván az udvari kamara, hogy 1824-iki rendelete daczára is a
12000 frt még megfizetve nincs , 1831 jun . 11 - én ennek a bizottságon való
felvételét kötelezőleg újra elrendelte, a mit természetesen a főkormányszék
is meghagyott a tanácsnak jul . 14- én . A tanács csakugyan tett is lépéseket
s 1831 nov. 24- én a városi pénztár föl nem szedhető követeléseit beter-
jesztvén a főkormányszékhez, kérte, hogy ezt az összeget igéretéhez képest
kamatostól fizettesse ki a fölkelési alapból, vagyis mert a város a tarto-
mányi pénztárnak úgy is adós a feleki út elkészítése árában, ez adósságát
törlesztesse a főkormányszék ebből az összegből . Erre a főkormányszék
1832 jan. 16- án jelentést kért be a fölkelési alap állapotáról s bekérte jul .
15 -re b . Naláczi válaszát az 1828-ban hozzá áttett íratokra. E mozgal-
makra 1832 jun . 1 -én a bizottság is megint bő emlékíratban fejtette ki a
főkormányszék halogatása következményeit, mely neki annál fájdalmasabban
esett ; mert közben értesült, hogy az építési alapból befolyt 900 frt s még
fizetetlen vagy 7000 ( ?) frt. Kérte egyszersmind, hogy a felelősség alól őt
a netán tartandó országgyűlés előtt is mentse föl, minthogy a maga ide-
jében minden lehetőt megtett s ha nem ért sikert, nem rajta mult. Erre
a főkormányszék 1832 aug. 29-én válaszolt s elrendelte : a.) A 12000 frt
tartozás megfizetését a fölkelési alapból s ha készpénz épen nem volna, a
fölkelési alap javára befolyó összegekből első sorban fizettessék le ez ösz-

1 7215 , 9785/828 . 8232/832 . Orsz. lut. Fk. II. 421. 156/828 . Sch. lvt.
2* Fk. II. 429, 439. 163/829 . Sch. lv. 4576/829, 6387/830. Orsz. lvt. Az 1829-iki
felírat különösen erélyes hangú s okvetetlen választ kér a bizottság, hogy majd igazolhassa
magát az országgyűlés előtt. Természetesen a kérés tárgya mindig ugyanaz volt.
3 Fk. II . 441-45 . 7694/831 . 46 , 5790 , 8232, 11424/832 . Orsz. lot.
 390

szeg és a kamatok az országgyűlésig most már a felkelési alap javára

jegyeztessenek elé ; a multról pedig a kamattartozások a városnak a szín-
ház béréből fizetendők meg. b.) Hivatkozva a Baranyai munkálataira s
legkivált arra, hogy még 8486 frt 15 kr. megajánlott, de be nem folyt
összeg van künn a színház javára, kiküldi Sala Mihályt és Györffi Mihályt,
hogy a bizottsággal egyetértve, állapítsák meg, mi ebből felszedhető, mi
nem s miért nem felszedhető ? Addig is elvárja a bizottságnak erre vonat-
kozó észrevételeit, a mint ezt 1827 febr . 15 -én már kérte volt, de még meg
nem kapta. c.) A künn levő bérösszegek fölszedésére a fiscalis assisten-
tiat << kész megadni, ha pontos kimutatást kap , hogy ki mennyivel adós s
ennek megállapítását szintén a kirendelt bizottságtól várja el. d. ) Kolozs-
vár városának megírván a 12000 frt kifizetéséről szóló rendeletét, ezt a
bírói eljárástól eltiltotta . Azonban Sala és Györffi még 1833 augusztusában
sem fogván neki a munkának, a bizottság aug. 16-ról megsürgette ; mert
közben Udvarhelyi Miklós Magyarországra költözött ki , kezese Deáky F.
Sámuel pedig a cancelláriához Bécsbe készült. A főkormányszék erre aug.
24-én Saláékat megsürgette, a bizottságnak meg azt írta, hogy nem teszi
föl, hogy ezzel leróva hiszi a bérösszeg fölszedésében kötelességét s meg-
hagyja, hogy Udvarhelyi és Deáky ellen indítson pert ; de ebben semmi
sem történt.¹
Természetes , hogy e hosszas idő alatt a színház kellön nem gondo-
zott épülete romladozott, a ruhatárt a sok hurczolás rongygyá tette s a
díszletek csak azért nem pusztúltak el ; mert minden bérlő legalább any-
nyit csináltatott hozzájok, a mennyit saját érdeke megkívánt. De kivált az
épület és berendezés pusztúlt s a színház födele már 1828 -ban nagy javí-
tásokra szorúlt ; mert 1813-1832 -ig csak 50 frtot költött rá Szentkirályi .
Ezért ő 1831 szept . 28-án saját nevében egy jegyzéket nyujtott be a fő-
kormányszékhez a szükséges javításokról, melyet Szalma József kömivessel
készíttetett, kérve, hogy ezekre az összeget a színház építési alapjából
utalja ki . E szerint a fedelet újra kellett cserepeztetni , mi 300 frtot igé-
nyelt s 3000 új cserepet kellett venni. Erre a főkormánysz. nem válaszol-
ván, 1832 aug. 16-án maga a bizottság az orsz . építő-hivatal által készít-
tetvén költségvetést, újra sürgös fölterjesztést tett ; mert különben még a
közönség biztonságáról sem áll jót ; a fedél és mennyezet pedig múlhatat-
lanúl tönkre megy. Ekkor aztán aug. 29-én a főkormánysz . úgy a fedél

1 Tényleg utóbb sem tettek Saláék semmit, noha a főkormánysz . ezt 1839 újra meg-
rendelte. De a másforma intézkedések miatt nem is tehettek volna s midőn 1843 jul. 31 -én
az új szính. bizottság megkezdte működését , ők kérték, hogy már most mentessenek föl
küldetésöktől, mit meg is nyertek. k. IV. 41 , 59. 1008/827 , 8232/832 , 8950/833 , 9498 / 843-
Orsz. lut. 172/833 , 217/839 . Szính. lot.
 391

javítását, mint a színpad feletti deszkázat megkészíttetését a szél befúvása

ellen elrendelvén, 800 frtot utalt ki.¹
Végre 1833 nov. 3-án, a kassai társaság eltávozása után , neki fogtak
a színház fedele és fedélszéke kijavításának, melynél a díszleteket is mind
le kellett szedni. Az ácsmunka 599 frt 30 krba, a faanyag 570 frt 58
krba, a vas és vasmunka 563 frt 54 krba, a díszletek leszedése és felra-
kása 100 frtba, összesen 1834 frt 22 krba került. Ehhez járúltak 1834
májusában új fedélablakok a díszletsúlyok számára s más hasonló munkák
160 frt 17 krban ; a színház új befedése (6580 drb. különféle új cserép és
kőművesmunka) 703 frt 37½ krban ; lakatosmunkák 21 frt 30 krban ; tehát
a kijavítás 2719 frt 46½ krba vagy aranyértékben (valor Viennensis) 1087
frt 5410 krba került. Ezt az összeget a főkormányszék az építészeti igaz-
gatóság által 1834 jul . 8 -án beterjesztett számadásra 1834 decz . 1 -én ki-
utalta. Ugyanekkor Szentkirályi még szerette volna, hogy a színpadfeletti
zsinorpadlás a cserepezésen belől deszkaburkolatot kapjon a szél , hó és
hideg ellen, melynek költségei 240 frt 41 krt tettek volna s erről szintén
költségvetés ment be a főkormányszékhez ; de egyelőre alap hiányában
elmaradt. Az elébbi javítások is csak azért történtek meg ; mert 1834
márcz. 18 -ról kihirdettetett máj . 26-ra az országgyűlés s ezelőtt a főkor-
mányszék nem akart elhanyagolt színházat mutatni be.
A város ezalatt hiába várván a 12000 frtra, 1833 nov. 8 és decz.
17 -én újra kérte a főkormányszéket, hogy mert a város a tanúlmányi alap-
nak 7500 frttal adós, fizettessen be e 12000 frtból oda 6000- et, melyhez a
város 1500 frtot pótol s a másik 6000 frtból letörleszti akár a feleki útért
való tartozását, akár a Babb püspöktől kölcsön kért 6000 frtját . A főkor-
mánysz . közben folyton felvilágosításokat kért hol egyik, hol másik alap-
tól ; de az idő telt s a város 1834 máj . 16- án , nov. 15 - én és 1835 január
7-én új kérésekkel zaklatta ; mert közben 1834 nov. 26-án a főszámvevőség
még mindig azt találta, hogy a város ohaja rövid uton nem teljesíthető.
Nem követhetvén ez ide-oda írkálás labyrinthusát kihegyzett megkülönböz-
tetéseivel és aggályaival, csak röviden jegyezzük meg, hogy a főkormány-
szék e húzakodásainak egyebeken kivül oka az volt, hogy mind remélte
országgyűlés tartását, mely valamikép majd megoldja a színház ügyét.
Csakugyan meg is nyilt 1834 máj . 26 -án az 1835 febr. 6-ig tartott és
ekkor feloszlatott országgyűlés ; de ezen a színház szóba sem került . Ez

1 Fk. II . 449. A Kiermayer Christ. által készített költségvetés kivált azt említi meg ,
hogy a szarúzat kötése a hibás munka miatt rossz s a főgerenda a stakaturán fekűvén,
be fogná elébb-utóbb törni. 11866/831 . 8826/832. Orsz lot. 169/832 . Szh. lot.
L. a javítások kifizetéséről Bürger Fer. építő hiv. mérnök elszámolását, mely sze-
rint 320 frt előlegen kivűl kifizetett 767 frt 542 krt aranyértékben 1834. decz . 31. 457/835.
V. Ö. 7793, 12612/834 . Orsz, lot,
 392

hatott ; a főkormánysz . 1834 decz. 12 -én a tartományi főszámvevőségnek

a következőkép rendelkezett : A tartományi pénztár adósa lévén a fölkelési
alapnak 23009 frt 16¾ 4 krral, ez adóssága részben törlesztésére fizesse meg
Kolozsvár városának a 12000 frtot. Minthogy 1835 jan . 15 - én a főszám-
vevőség ezt maga is helyeselte, 1835 febr . 6 -án a szính. bizottság utján a
város a pénzt megkapta.¹
A 12000 frt kamatainak ügye, melyek összege most 9187 frtot tett,
nem kevesebb változásokon ment át. A febr. 6-iki ( 1835) rendeletre ápr.
6-án a bizottság, ápr. 14- én a város kérte a kamatok kifizetését is ; de a
bécsi kamara elébbi tiltakozása ezt lehetetlenné tette s így jun. 2 -án a
főkormánysz . fiscalis assistentiát rendelt az elmaradt bérek fölszedésére .
Ekkor a bizottság decz . 8-án az összes bérszerződéseket áttette a főkor-
mányszékhez ; de Szentkirályi Mihály jegyző, ki 1820 febr. 4 -ike óta foly
2
tatta a jegyzői tisztet, 1836 febr. 7- én meghalván , tényleg e szerződéseket
csak 1836 márcz . 25 - én küldötte fel az új jegyző, Farkas Sándor, a fő-
kormányszék febr. 8 -iki újabb sürgetésére . Közben a bizottság Deáky F.
Sámuellel leszámolt s három évi szerzeményét 506 frt 16 krban átvevén,
a többi 1653 frt 44 kr. követelését bejelentette a közügyek igazgatójának ;
mert Deáky közben csőd alá jutott s adósságaiban átengedte közép-utczai
házát . A színházi bérek ügye emigy 1836 máj . 30 -án a közügyek igazga
tósága, vagyis Kovács József kamarai ügyvéd kezébe kerülvén, a bizottság
többet nem is gondolt velök . E bérösszegek a következők voltak : a . ) 1822
aug. 16-1823 aug. 16-ig Hollaky Antalnál 1200 frt ; b.) 1823 okt. 1-
1824 okt. 1 -ig Nagy Lázárnál 360 frt ; c.) 1824 okt. 1-1828 okt . 1 -ig

1 L. e hosszas ügy részleteiről 3215 , 8950 , 11524 , 12168/833 . 2149 , 2459. 3701,
5101 , 5173, 5683 , 12678 , 13206/834 . 936 , 1064 , 1490 , 3813 , 4131/835 . Orsz. lvt. 5153,833.
Vár, lvt. Szám nélk. 1835. Szh. lvt. Jk. II . 462. Nb a bécsi kamara a lefizetés e módját
nem helyeselte, mert a 23,009 frt 164 kr. adósság 1812-ből eredt s részben az erdélyi
figyelő hadtestre, részben a gyula-fehérvári várra fordították. Ennek megtérítését mind-
eddig a főkormánysz. hiában kérte a katonai kincstártól abból a 40 ezer frtból, melylyel
meg a fölkelési alap volt adós a katonai kincstárnak. A bécsi kamara el is rendelte 1835
márcz . 26-án, hogy e 12000 frt 6 hó alatt a tartományi pénztárnak adassék vissza s ez a
főkormánysz . sürgős intézkedésére meg is történt. V. ö . 11635 835, 89, 1265/836 . Orsz.
lvt. A fölkelési alap állt ekkor 1508 frt 5 2 kr. készpénzből , 27844 fit 8½ kr. kölcsön-
adott pénzből ezüstben, ez utóbbiakból szedtek föl 12000 frtot .
Szentkirályi hagyatékából a színházi íratokat g . Lázár László vette számba Szent-
kiralyi Zsigmond bányaszéki bíróval, a megholt fiával , 1836 aug 11 - én . Ez iratok ma is
megvannak g. Lázár pontos jegyzékével együtt. (Fk . II . 469. III . 1. 3885 , 4214 836. Orsz.
lt. 185, 186, 190, 197/836 . Szh . It. ). Tudjuk, hogy a 10-ik páholyt Szentkirályi haláláig
bírta ingyen ; ezt özvegye tovább is követelte, mint örökös páholyt, mit a bizottság ter-
mészetesen nem adhatott oda, mert csak férje személyének szólt. Ebben végül 1838 decz.
22-én főkormányszéki határozat keletkezett, mely a páholyt a bizottságnak végleg vissza-
adta. k . III. 22, 29-33 . 208/837 . Szh . It. 11013, 13107/838 . Orsz. It.
 393

a részvényeseknél 4000 frt ; d.) 1828 okt. 1-1831 okt. 1 -ig Deáky F.
Sámuelnél 1653 frt 44 kr.; 1832 aug. 20-1835 aug. 20-ig g. Wass
Imrénél és g . Bethlen Domokosnál 2160 frt, összesen 9373 frt 44 kr.
Azonban, mint a bizottság tapintatosan írta a városnak 1836 jul . 31 -én ,
hogy az ily régi praetensióknak törvényes lépések általi tisztába hozatala
hosszabb időt kíván « , igaz volt, mert csakugyan hosszú idő kellett . Első
sorban is Nagy Lázár tett kifogást 1836 aug . 2 -án az ő 360 frt ügyének
bevonása ellen, mely egyszer már tisztáztatott s ő föl is mentetett ; azután
Hollaky követelte aug . 1 -én , hogy a már ismertetett 1824 febr . 24 -iki fő-
kormánysz. ítéletnél fogva szerzeményei 376 frt 51 krban, a színházon
tett javításai 849 frt 59, összesen 1226 frt 50 krban számíttassanak be ;
de a bizottság 1837 márcz . 21 -iki válaszában e beszámításokat visszauta-
sította s számos levelet váltott ez ügyben a közügyek igazgatóságával,
azonban egész 1837-ben csak az eljárás meg-megújításában maradt a dolog .
A nehézségeket növelte a főadós , b . Naláczi József halála s végül, hogy
maga a város is Deáky ügyét még 1841 -ig sem járatta le, úgy hogy ezért
1837 okt. 12 -én s 1841 -ben két megintést is kapott. Ekközben lefolyt az
1837 ápr. 17 -iki szebeni országgyűlés is , mely a bizottságra új csalódást
hozott, miért b. Kemény Ignácz 1838 szept . 7-én elkeseredett levelet írt
Farkas Sándor jegyzőnek ; ajánlja, hogy magánosokhoz s a főkormány-
székhez fordúljon ; de egyiket sem tette meg, mert egyikben sem lehetett
remény, sőt a főkormánysz. 1838 máj . 25 - én az 1822 -ben kölcsönadott
4000 frtot is visszakövetelte , a mi újabb felterjesztést igényelt. Közben
Kovács József ügyvéd is meghalt s a bérek ügyét 1838 ápr. 2 -án Lokodi
György vette át, a nélkül, hogy 1838 -ban valami lényegesebb történt volna ,
úgy hogy 1839-ig mindössze Hollaky Antalon vettek föl 150 pfrtot (375
rft), g. Bethlen Domokos befizette az egész 432 frtot (t. i. a 3 évi 2160
rfrtnak fele 1080 frt = 432 frt ezüstben), P. Horváth Dániel 319 frt 10
krt s ezt, mint 1840 nov. 2-ról írja a közügyek igazgatósága, 901 ezüst
frt 10 krban a városnak be is fizette ( 2253 rfrt 15 kr.) . Azonban ez a
3224 ezüst frt (8060 rfrt) kamatnak csak kis részét tette. A további föl-
szedésben pedig nagy nehézséget okozott az , hogy a főúri részvényesek
tényleg 4 évig bírták a színházat, de a szerződés csak kettőről szól . Ez
hosszas bizonyító eljárást igényelt, melyben Veszprémi kolozsvári főbíró is
akadékoskodott, mint ezt a közügyi igazg. 1841 szept. 25 - iki jelentéséből
tudjuk, t. i . jun. 4-én az esketéshez szükséges » mutus regius << -t megtagadta
s ezért úgy ebben, mint a Deáky-ügyben 1842 febr . 8 -án újabb főkormány-
széki rendelet adatott ki. Ezalatt azonban a város és bizottság többször
megújítván kérelmöket a kamatok tárgyában, végre a bizottság nagy örö-
mére 1841 ápr. 10-én a főkormányszék 2754 ezüst frt 50 krban kifizette
ezt is a fölkelési alapból és noha úgy ennek, mint a már kifizetett 12000
 394

frtnak megtérítését elrendelte, ez csak forma volt, a bizottság tudta, hogy

az országgyűlés, mely már össze volt híva, ezt el fogja engedni.¹
Ekkor a bizottság nyugodtabban lélekzett s a megmaradt bérekből (t . i .
1839-ből 293 frt 48 krból 13 frt 14 kr kiadással, 1840 -ből 251 frtból
13 frt 21 kr kiadással maradt 1841 -re 518 frt 13 kr s az 1841 -iki jöve-
delemmel 828 frt 13 kr ezüstben) 1841 aug . 17-én Bürger Ferencz építő
hiv. igazgató felügyelete mellett a színház fedelét 307 ezüst frt 07 kron
kijavíttatta és mert nov. 25-re már össze volt híva az országgyűlés Kolozs-
várra, Farkas Sándor jegyzővel ápr . 12 -én a megyékhez és székekhez egy
fölhívást íratott s könyomatban szept.-ben szétküldte . Ebben elmondván ,
hogy mit tettek az elhanyagolt színügyben Erdély rendei a mult század
végén, így folytatja : » Hálás érzelemmel fogja említeni a maradék azon
férfiak nevét, kik Kolozsvárt e nemzeti tárgyat nem kevés áldozattal létre
hozták. Erdélyé a dicsőség az első állandó játékszín megalapításában. <
Vázolja röviden azt, hogy az építésre 59363 vfrt (= 23745 frt 12 kr ezüst-
ben) ment föl , hogy e mellett 4800 ezüst frt adósságot kellett fölvenni ,
bárha egyesek és egész társaságok is éveken át igyekeztek a színházat
fentartani. Ekkor világos lett az, hogy az intézet sem a felvett kölcsön
kamatait hordozni nem bírja, sem arra nem elégséges, hogy melléksegedelem
nélkül fennállhasson s ekként történt, hogy segedelem hiánya miatt az
intézet időnként alább szállott, a még be nem végzett épületet nem volt
miből elkészittetni, idő által elhasznált díszítményeket nem lehetett újíttatni,
a mívelődés haladtával nem lehetett haladni ; s jutott végre az intézet
tengésre s szinte oly meghanyatlásra, hogy már a nemzet által kitűzött
czélnak kevésben felelhetett meg « . Ezt sajnálattal kell bevallani ; de nem
a nemzetiség, az érdeklődés hanyatlásának, hanem csak a tapasztalatlanság-
nak eredménye ez s hogy elébb orvosolni nem lehetett, oka , fájdalom ,
hogy országgyűlések nem tartatván, az ügyet megint tárgyalni nem lehe-
tett. Ezért a bizottság kéri a törvényhatóságokat, hogy ezen tárgynak
a közelebbi országgyülésen leendő felvételét, küldendő követeik utasításában
az előleges pontok közé beigtatni s őket felhatalmazni ne terheltessenek,

1 E hosszas ügyről, melynek csak főbb vonásait adtuk, 1. Jk. II . 463 , 465 , 466 , 471 ,
473. III. 1 , 5 , 6, 9 , 16, 19 , 21 , 25 , 41 , 64 , 65. 178 , 179 , 180 835. 187 , 188 , 189 , 193 , 194,
196/836.202-- 206 , 210 , 211/837 . 218, 223 , 224/840 . 227 , 228/841 . Sch . It. 4512 , 5548/835 . 1216,
3760, 3966, 4090 , 5404 , 6645 , 9739 , 9949 ( szept. 19.), 11904. 1365/836 . 5788 , 8291 , 10308 ,
11952/837 , 10525 , 3480 , 462/841 . 407 , 660/842 . Orsz. It. 3784/837 (szept. 1. ) , 5872.840
(decz. 15 ) Vár. It. A végleg megfiz. kamatokat 14 évre, 9 hóra , 10 napra 10640 rfrtra
számították. Az 1823/24, 1835/39 . 1839/40-ben a fölvett bérekből lerótt kamatok tettek
3752 rfrt 55 krt s így fizetetlen volt 6887 rfrt 05 kr. (2754 frt 50 kr. ezüstben .) A főkor-
mánysz , ekkor újra megsürgette a bérösszegek további behajtását . A színház kapott 1811
óta a fölkelési alapból 1843 -ig 30330 frt 37 krt, letörlesztett 5000 frtot s adós volt 25330
frt 37 krral. 4228/841 . Orsz. lt. D. Szh, lt, (Külön csomag).
 395

miszerint ezen intézet jövendő jobb s a nemzet czéljának megfelelő

sorsa iránt, az ország rendei által meghatározandó módok előmozdításában
segédkezet nyujtsanak « . E végre tájékozásúl megjegyzi, hogy az >> épület
teljes bevégzésére , némely mellék- s nélkülözhetetlen épületek elkészítésére ,
belsőjének újra rendezésére s elhasznált diszítményei újakkal pótlására mint-
egy 20000 frt kivántatik ezüstben ( 50 ezer vfrt .) « . Továbbá 20 évi tapasz-
talás mutatja, hogy az eléadások rendes jövedelméből, mint ezt Magyar-
ország rendei is belátták, » csak szenvedhető játékszínt sem lehet fentartani.
Azoknak pótlására állandó tőkepénz kell, melynek kamatjából a rendes
jövedelmeket pótolni lehessen « . Erre évenként legalább 3000 pfrt kell
vagyis 60000 pfrt tőke, melynek 5 -a (3000 frt) volna segély, a 6-ik % -a
(600 frt) és kamatai a tőkét növelnék. Kell tehát együtt 80000 frt ezüstben.
Kéri e czélra a fölkelési alapot, melynek összege a bevárandókkal körül-
belől 42000 pfrt, a többi 38 ezer frt pedig » országos rovatal vagy más
forrásból « volna beszerzendő. A körlevél így végződik : » Midőn a biztosság
ebbéli kötelességét teljesíti , arról van meggyőződve, hogy e nemzeti tárgy
megemlítése által, minden lelkes hazafi kívánságát teljesíti . Mert annyi
forró óhajtások, a nemzetnek annyi buzgó esdeklései után, eljött végre
az idő, mely nyelvünk s nemzetiségünk felett egy szebb s állandó jövendőt
igérő virradást derített fel ; int minket nemes Magyarországnak, a nemzeti-
ség minden vonásaiban nagyszerű s csüggedhetlen léptekkel előhaladó
példája, mely érzéssel, tettel s áldozatokkal híva minket is utána haladni
a szép pályán . Nemzeti szentségű a tárgy, melyet ezen országos biztosság
újra is a törvényhatóságok részvételébe ajánl « .¹
E körlevélre számos megye követi utasításába bevette a színházat
a nemzeti muzeummal és országházzal ; t . i . ez a három ügy általában együtt
tárgyaltatott s így a következő lapokon is többször lesz rólok szó. Az első
indítvány rólok 1842 jun . 6-án tétetett, midőn az országgyűlés úgy az eddigi
adományokról, mint a fölkelési pénztárról jelentést kért be . Ugyanekkor
b. Kemény Ignácz az elnökségről kora és betegeskedése miatt lemondván ,
ezt a bíráló bizottság jun. 9-én bejelentette az országgyülésnek, oly meg-
jegyzéssel, hogy a volt bizottság részletes jelentést terjesszen be a játszó-
szín körül tett munkálkodásokról és mostani állásáról « . Erre jun . 21 -én
a színház s a vele kapcsolt ügyek napi rendre tüzetvén , az országgyűlés
a nemzeti muzeum, színház, kormányózi lak és gyűlésterem , gazdasági
egyesület és nemzeti académia (e kettő a muzeummal kapcsolatban),
valamint polytechnicum ügyét áttette a középponti bizottsághoz, mely
egyszersmind a kivetendő » rovatal « -ról s a fölkelési alap állapotáról is
tegyen jelentést .

1 229/841 . Szinh. lvt.

* Zarándmegye követi utasítása 26 pontjában 1. Hunyadm. tört, és rég. társ. VII. 56 .
 396

Ezzel egy idejüleg Vahot Imre egy czikket írt, mely czélzatosan
épen az Erdélyi Hiradó jun. 21 -iki számában jelent meg, Pergő Czelesztin
pedig az országgyűléshez nyujtott be egy javaslatot a színház jobb elren-
dezése és az elaggúlt színészekről való gondoskodás tárgyában Emezt az
országgyűlés minden észrevétel nélkül a középponti bizottsághoz tette át
s tartalmát nem ismerjük. A Vahot czikkének lényege az , hogy Erdély
okúljon a pesti nemz . színház gyors hanyatlásán és szomorú jelenén ; mert
csekélyebb erővel többet tehet, mint ott a sok erő. Javaslatai : a) az igaz-
gatást ne bízza egy a tapasztalásból károsnak ismert választmányra, hanem
egyetlen emberre, ki azonban a bizottságnak » némely általános pontokra
nézve << felelős volna s e czélra ajánlja Egressy Gábort ; b) létesítsen bár-
minő kezdetleges formában egy színi iskolát (conservatorium) . Egyelőre
elég volna 1-2 tehetségesebb ifjú kiképeztetése alapítványok útján. Külön-
ben úgy találja, hogy a kolozsvári nemzeti színház befejezése és biztosítása
az országgyűlésre nézve becsületbeli ügy.
A középponti bizottság javaslatait gr. Teleki József főkormányzó
a múzeum, országház és színház tárgyában 1842 decz . 10 -én nyujtotta
be, melyek kinyomatás és előleges tanácskozás után decz . 21 - én részletes
tanácskozás alá kerültek. A jelentés e hárman kívül a többi ügyet a költ-
ségek miatt mellőzi . Ezekre javaslatai : a ) a muzeumnak vegye meg az
országgyűlés 70,000 frton a Bánffy-palotát, 10 ezer frttal alakíttassa át s
a már meglevő tőkékből és az épület 3280 frt jövedelméből föntartható
volna. b) Az országgyűlési teremre javasol 60 ezer frtot s helyéül a szín-
ház és a főkormányszéki épület közti üres telekrészt. c) A nemzeti szín-
házra nézve, » ennek véghanyatlástól megmentését annyival szükségesebb-
nek tartja, hogy ezen nemzeti intézetre már is a magyar és székely nemzet
sok költséget tett, mi bizonyára minden haszon nélkül veszne el, ha a
színház czélja megközelítésére és kényelmére kivántató rögtöni segedelem
megtagadtatnék « . Segélyt javasol anyagi és szellemi szempontból . Anyagiak :
festő,öltöző, ruhatartó és próbaszobák építése a színház telke hátulsó
részén (mellékelt terv szerint), elől egy oszlopokon nyugvó száraz bejáró ;
ezekre, a fütőberendezésre , gépek kijavítására szükséges 19,986 ezüst frt.
A szellemi segélyre kell évi 3000 ezüst frt s erre 50,000 frt tőke és

1 Jegyzők. 323 1. 74 ülés 282 p., 328 l . 75 ül . 289-90 p., 332 1. 76 ül. 293 P.,
338 1. 77 ül. 304 p. Kérelmet is adtak be Jantsó Pál és Kotsi János mint agg színészek
>némi felsegéllése iránt , mely szintén a középponti bizottsághoz került .
2 Jegyzők. 523 1. 118 ül. 511—12 p ., 544 l . 121 ül . 537 p . A középponti bizottság
előtt a színház történetéről, bevételeiről és kiadásairól egy terjedelmes latin s részben
magyar munkálat állott, melyet a főkormányszék számvevősége a már ismert adatokból
állított össze, A -E mellékletekkel a különböző költségekről. 3480/841 , 7787/842. Orsz. let,
Másolatban Szh. lvt. , (külön csomag. ) ,
 397

egy színésziskola . Utóbbira a zeneconservatoriumot kell országossá tenni

20,000 frt tőkével. Igy az összes szükséglet 89,780 ezüst frt. A színház veze-
tésére kiküldendő egy 3 tagú választmány. A Czelesztin javaslata s Jantsó
kérelme e választmányra bízandók . Kotsi közben 1842 febr. 14 - én meghalt.
E szerint a három intézményre kell 230 ezer frt, melyből : a) a föl-
kelési alap és kamatai tesznek 44,458 frt 02 krt, (ebből 12,287 frt 45 kr
még beszedendő) ; b) az országházra megajánlt s befizetett összeg 6,437 frt
33 kr, bevárandó 19,526 frt 09 kr, összesen 70,421 frt 44 kr . Ebből
44,458 frt 02 , a fölkelési alap , adassék a színháznak s kamatoztassék addig,
mig 50,000 frtra növekedik. Az országházra megajánlt 25,963 frt 42 kr
adassék a 3 intézmény rendkivüli szükségeire ; adó útján fölszedendő 180 ezer
ezüst frt, (450 ezer rfrt. ) . Ez intézetek közül az országos tanácskozási terem
országos, a másik kettő nemzeti intézmény lévén , mivel a középponti bizott-
ság szász követei előre kijelentették, hogy a muzeum felállításában sem
kívánnak részt venni ; tehát ebből az országos terem építésére a 60 ezer frt
egyenlő arányban mindhárom (magyar, székely, szász) , a másik kettőre
szükséges 120 ezer frt csak a magyar és székely nemzetre volna kirovandó
az 1809-iki összeírás arányában, megjegyezvén , hogy az összeg 1/1 -a a
kiváltságos helyektől szedendő be s a kiróvást a szász nemesi birtokok is
tartóznak megfizetni . A begyűlt összegek felhasználásáról nyomtatott ki-
mutatások adassanak ki . A nemzeti színházról szóló törvényjavaslat így szól :
I. A jól rendezett színháznak a nemzeti kifejlődésre, nyelv pallérozásá-
nak előmozdítására, és az erkölcsiségnek kimívelésére, az ország rendei
által elismert jótékony hatása tekintetéből, a Kolozsvár szab . kir. városá-
ban felállított, és az 1810/11 évi országgyűlésen nemzeti pártfogás alá
vett színház jobb móddali elrendezésére, és az ugyanazon városban már
létező, s jelenleg országos pártfogás alá vett muzsikai conservatorium
országos megalapítására 40,000 rforintok ezüstpénzben ajánltatnak ; mely
summa a magyar és székely nemzet törvényhatóságai között, és ezek által
a nemesi rendre, és azokra, kiket a törvény ezen név alá foglalt, e
felett a nemes szász nemzet nemesi birtokaira, és a kiváltságos helyekre
fog felosztatni, és azoktól lesz beszedendő .
2. Fentartására, mint szintén egy jelesebb színésztársaság felsegélésére
a felkelési pénztárból fenmaradott, és magánosoknak kölcsönbe adott kész-
pénz hátralévő kamatjával fordíttatik ; és az országosan kinevezendő választ-
mány kezelése alá rendeltetik oly móddal, hogy azon pénzmennyiség, két
évikamatainak még hozzávetésével 50,000 rfrtra ezüsben nevekedvén ,
évenként 3000 ezüst rforintból álló kamat az előforduló újítások és jele-
sebb színésztársaság felsegéllésére fordíttassék.¹

1 Irományok. 257–265 l . 92 sz. a.

 398

A részletes vitában nem csekély csodálkozásunkra ezek ellen Cserey

Miklós királyi hivatalos volt az első fölszólaló, ki beszédét a jegyzőkönyvbe
is beigtattatá . Szerinte e három intézmény szép, de az országnak nem
szorgos szükségei; fontosabb első sorban a nemes ifjak fegyverben gyakor-
lása, hogy alkalomadtán nem válnának, mint voltak már, nevetségesekké.
De e mellett felesleges a muzeumnak a Bánffy-házat megvenni ; építtesse
ki az ország a főkormányszéki épület Torda- és Farkas-utcza közti részét
a fölkelési alapból és az országházára tett ajánlatokból ; elfér oda országos
terem és muzeum s 100 ezer ezüst frtnál többe nem fog kerülni. Különben
is mindezek inkább Kolozsvárt fogják díszítni, holott ez a város, mely
legelébb hozta szóba a nemesség megadóztatását, ily áldozatot épen a
nemességtől nem érdemel . A színházra nézve egyelőre elégnek tartaná
20 ezer frtot adni ; a többire nézve , mivel a só a nemességé volt , kéressék
meg ő felsége, hogy a só árából mázsánként 2-2 garast adjon a falusi
iskolák felállítására s ugyanannyit a színházalapra. Ez egy millió mázsától
épen 50-50 ezer frt.
E beszédre Kolozsvár egyik követe, Méhes Sámuel ref. tanár szólalt
fel az ügy mellett, élesen útasítván vissza Cserey vádját, mintha Kolozsvár
a nemesség ellen nyilatkozott volna s mintha e közintézetek nem az egész
nemzet hasznára szolgálnának. Visszaútasítja Csereynek a polgári rend
becsmérlésére ez és más alkalommal mondott szavait is , mihez Kovács
Lajos és Kunczelmann Ferencz , gy.-fejérvári követek nemcsak csatlakoztak,
hanem fölkérték az elnököt, hogy ismétlődő esetben utasítsa rendre. A
további vitában Fosztó Károly, aranyos- széki követ, csak az országházra
és színházra kivetendő adót fogadta el ; Kraszna-m . részéről Bagosi Sándor,
Kővár részéről Papp Sándor, mint a részek követei , kijelentették, hogy
mert az 1832-6-iki 21 -ik magyarországi t. cz . visszakapcsolta őket Magyar-
országhoz, noha ez a törvény még végrehajtva nincs, függő helyzetök
miatt ez adók ellen tiltakoznak. Másnap , decz . 22 - én Szeben-szék követe ,
Schreiber Simon , az összes szász követek nevében kijelentette, hogy ők
az orsz . terem építéséhez nem járúlhatnak, mig a király az országgyűlést
tetszése szerinti városba hívhatja össze . Az országos terem építése ellen
nyilatkoztak gr. Teleki László és Boér György fogaras-vidéki, gr. Bethlen
.
Farkas küküllő-megyei követek, mindhárom ellen Erszényes József és Top-
ler Simon marosvásárhelyi követek. Decz . 23 -án azonban a többség általá-
ban elfogadta a középponti bizottság javaslatát, azon hozzátétellel, hogy
a muzeum Ferdinánd nevét viselje s hogy e három intézet pénztára közös
legyen, melyből először a muzeum, azután a színház s végre az orsz . terem
költségei fedeztessenek ; de legfölebb 2 év alatt az összegek szedessenek
fel. A mi azt illeti, hogy törvény biztosítsa e három intézetet, az ország-
gyűlés is helyesli , de nem a rovatal indokából, mint a bizottsági jelentés
 399

mondja ; hanem »jelesen az országos muzeumra nézve, hogy biztosíttas-

sanak azon érdemes hazafiak, kik oly szép áldozatokat tettek le a haza
oltárára, az iránt, hogy mely czélra fognak adományaik fordíttatni ; —
a nemzeti színházra nézve pedig mondassék ki azon czél , miszerint a KK.
és RR. , ennek ápolása által, a nemzeti nyelvnek mívelését s a magyar
irodalom elősegéllését kivánták eszközölni « .
Ugyanekkor b. Kemény Ignácz lemondását is elfogadta az ország-
gyűlés, a kiküldendő 5 tagú választmányra bízván, hogy a színházat át-
vévén, erről a KK-nak és RR-nek jelentését tegye meg. Az ülés folyamán
Horváth Ferencz közügy-igazgató e rovatalok alól kivétetni kívánta a köz-
hasznú intézeteket és birtokaikat ; továbbá » ellentmondásukat « bejelentették
Maros-sz. (Nagy József), Kraszna- (Bagosi Sándor), Zaránd-m . (Teleky Elek
és Baternay Antal), Kövár-v. (Papp Sándor), utóbbi négy mint a partium
követei ; visszavonták tiltakozásukat küldőik újabb utasítására Marosvásár-
hely követei (Erszényes József és Topler Simon). Erre 1843 jan . 3-án a
szính. választmány 5 tagjáúl megválasztattak : g . Mikó Imre kormánysz .
tanácsos, g. Bethlen Imre titoknok, g. Mikes János, kir. hivatalos, b .
Huszár Károly s Groisz Gusztáv követek, általában 121 szavazattal .
A törvénycz . és felírati terv e három alkotásról jan. 9-re elkészülvén
s jan. 10- én az előleges tanácskozáson átmenvén , jan . 11 - én haladék nélkül
a főkormányszékhez küldettek, mindamellett, hogy a szász követek külön-
véleményökről felírati javaslatukat egyidejűleg beadták, melyről az ország-
gyűlés még nem határozott.¹ A színházról szóló t. -cz .-ben pár lényegtelen ,
a másik kettőben pár lényegesebb módosítással jan . 17 - én a törvényjavas-
latok mindhárom erdélyi nemzet pecsétével ellátva, a főkormányszékhez
újra átküldettek a szász követek különvéleményével együtt, oly kéréssel ,
hogy az országgy. közeli befejezése miatt mielébb terjeszsze föl megerősítés
végett.2
Ekközben azonban a szász követek viharos tárgyalást idéztek elé , oly
időben , midőn 1843 febr. 4-re az országgyűlés bezárása el volt rendelve.
Ugyanis különvéleményökben magokat » Inclyti constatus « -nak, az aláírásban
deputati nationis saxonicae « -nak nevezték. Mindakét kifejezés a rendekben
azt a méltó aggodalmat keltette, hogy magokat nem egyenként szavazó,
hanem külön nemzet követeinek tekintvén, curiatim votumra, azaz nemzetek
szerinti szavazásra törekednek, a törvény ellenére . E kérdésben jan. II-
16-ig heves vita folyt, melynek folyamán az aláírást megváltoztatták ugyan

1 Orsz gy. Fk. 544--60 , 565-7 l . 121-123 ül . 537-541 p .; 569 l . 124 ül . 544 P .;
571 1. 125 ül. 549 p. 575 l. 126 ül . 557 p . 580 1. 127 ül. 565 p.; -- 587 1.
128 ül. 579 P.; 589 l. 129 ül . 582 p .
2 Jegyzők. 597 1. 130 ül . 590 p . 610 l. 132 ül. 607 p . - 613, 615, 617 1. 133
ül. 614 , 618, 620 p. Irom. 113 .
E TAN
EGY ACS

KÖNYVTARA
C
KOL
 400

így : » deputati sedium et districtum saxonicalium ; de a constatus « ki-

fejezéstől el nem állva, pecsétöket a törvényjavaslatok hitelesítésére kiadni
nem akarták . Ez a kijelentés jan . 13 -án méltó vihart támasztott ; de az
országgyűlés többsége a pecsét kiadását kívánván, jan . 16-án végre Schrei-
ber Simon, Szebensz. követe, oly előterjesztést tett, hogy maradjon benne
a >> constatus << szó ; mert ő és társai kijelentik, hogy ezzel a » curiatim
votum gyakorlatát egyáltalán nem czélozzák. Ez az óvás aztán a rendek
részéről is jegyzőkönyvre menvén , a szászok különvéleményében a szó csak-
ugyan benmaradt.¹ E különvélemény a színházról szóló törvényczikket csak
annyiban érinti, hogy a három czélra megszavazott összegek egy pénztárba
gyűjtése ellen tett kifogást ; mert így az látszik, mintha a szászok a szín-
házra is adakoznának, holott ennek még csak látszatát is kerülni akarják.
E kicsinyes kifogásra a rendek azt felelték, hogy a törvényjavaslat világo-
san megmondja, hogy a szászok által fizetendő 20 ezer frt az orsz . terem
építésének / részében vettetik ki.
Az országgyűlés befejezéséhez közeledvén s febr. 1 -ig sem érkezvén
meg a királyi válasz, e javaslatok » sükeresítése « módjáról g . Teleki László,
Fogaras-v. követe indítványára a rendek febr. 3 -án meghagyták a kiküldött
választmányoknak, hogy működésöket e törvények szentesítéséig is kezdjék
meg ; » egyszersmind pedig a kir. főkormányszéket arra bízzák meg , hogy

1 U. o. 591 l. 129 ül. 586 p. 595-97. 1. 130 ül . 588 p 601-604 1. 131 ül.
598-607 , 610 l . 132 ül. 605--608 p .
* Fegyzők. 613 l. 133 ül. 614 p . A felír. javaslat, a törvényczikk s a szászok külön-
véleménye : Irományok 113 SZ. a. 310-320 1. Különvélemény magyarúl Erd. Hiradé.
1843. 6 sz . A színházról szóló törvény szövege : Articulus . De Theatro Nationali. §. 1 .
Cum Theatrum bene coordinatum ad evolvendam nationalitatem, promovendam lingvac
nationalis culturam, excolendosque mores non parum conferat : SS. et OO. accedente suae
Majestatis Sacratissimae benigno annutu , in sublevamen et perfectionem Theatri, in libera
regiaque civitate Claudiopoli erecti, et sub comitiis, anno 1810/1 celebratis, in protectio-
nem nationalem sumti , nonaginta millia justi valoris rflnos decernunt, quae summa usque
ad vires quinquaginta mille florenorum e fundo insurrectionali, et restantiis e summa, ad
coëmtionem Domus Regnicolaris oblata remansis, quadraginta autem millia flloren . de
bonis nobilitaribus, in ambitu hujus Principatus existentibus , huc intellectis etiam bonis
nobilitaribus nationis saxonicae, et particularium ejusdem nationis communitatum, locisque
taxalibus, juxta clavim anno 1809 diactaliter elaboratam, hocce articulo mediante desum-
metur. § 2. Liberis Statuum et Ordinum suffragiis electorum sequentium individuorum .
utpote Comitis Emerici Mikó, Consiliarii Gubernialis actualis intimi, C. Emerici Bethlen,
Secretarii Gubernialis, Comitis Ioannis Mikes, B. Caroli Huszár, comitatus Kolozs, et
Gustavi Grois 1 regiacque civitatis Claudiopolis deputatorum muneris erit : omne in emo-
lumentum Theatri studium convertere, huicque fini correspondentes adornare dispositiones ,
et de his, prout etiam de statu Theatri, sub quavis diaeta Statibus et Ordinibus relatio-
nem praestare. -- E generali congregatione Statuum et Ordinum trium nationum Magni
Principatus Transsilvaniae, Partiumque eidem reincorporatarum. Claudiopoli die 16-a men-
sis Jannarii anno millesimo octingentesimo tertio (Három pecsét).
 401

az akadályok lehető elhárításával, e tárgyakban a körülmények és fennálló

törvényekhez képest czélszerű lépéseket tegyen « . E megbízásból olyasmi
lévén kiolvasható, hogy mert e rovatalok a nemességet illetik, tehát esetleg
szentesítés nélkül is fölszedhetők ; ennél fogva a szászok, Bagosi Sándor
krasznai, Csorba György széki követek tiltakoztak ily értelmezés ellen.¹
Ennyi történt a színház biztosítása ügyében ; ennyi és nem több ;
mert a király e törvényeket nem erősítette meg. A színházról szóló törvényt
még 1843 -ban leküldte ugyan a cancellaria a főkormányszékhez, hogy
tekintettel az országgyűlés által felajánlott alapokra, adjon véleményt róla .
Ekkor a főkormányszék részletes jelentésben számolt be, melyben még
egyszer számba vette eleitől fogva a színház bevételeit és kiadásait, áttekin-
tést nyujtott 1843 ápr . végéig a színház egész történetéről, kimutatta adós-
ságait, a felkelési alap állapotát, azonban a cancellária mindhárom (szín-
ház, muzeum, országház) tárgyra nézve a bizottságok működését meg-
engedte, de a törvényeket a király meg nem erősítette.2
Az új bizottság 1843 máj . 27 -én alakúlt meg, elnök g . Mikó Imre,
jegyző Groisz Gusztáv lett ; Farkas Sándor még 1842 elején meghalt s
helyét ideiglenesen Körmöczi József fogalm . gyakorn . töltötte be. A bizott-
ság működését jun . 3 -án a főkormányszék is megengedte, de csak a fel-
ügyeletre és a színház átvételére szorítva . A színház és irományok átvételét
b . Keménytől jul . 14 és 18 - án Körmöczi végezte, Schütz József pénztárnok
1843 szept. 8 és 1844 márcz . 30-án számolt el s továbbra is pénztárnok
maradt ; a színház felügyelője, Kaltenmarckt, szintén megmaradt az előbbi
feltételek mellett . Schütz számadásai szerint 1840-ről átjött 518 frt 13 kr ;
ez az 1841 -iki jövedelemmel 828 ezüst frt 13 krra szaporodott. Ebből 370 frt
07 kr kiadással, 1842 -re átment 458 frt 06 kr s ez 1842 -ben 723 frt 06
krra növekedett. Ebben az évben csak 29 frt 05 krt tevén a kiadás, 1843-ra
694 frt 01 kr ment át s 1843 -ban 784 frt of krra növekedett. Ez évben
javították ki a színház belsejét, mely 462 frt 43 krba került s 1844-re 321
frt 18 kr. volt a pénztármaradék.

1 Jegyzők. 721 1. 142 ül. 737 P.

L. 5929/843 , 836/846 . Orsz. It. 6404/845 , 1749/843 . Udv . sz. alatt.
3 Jk. IV. 1—4. G. Lázár László h . elnök beadta a szính . íratait a főkormányszék-
hez 1843 ápr. 20-án ; de máj . 8-án visszaküldettek az új bizottság megalakúlásáig. 4998 ,
6199,843. Orsz. lut. 233 , 244/843 . Szh. let. A színház gondviselője az 1842 nov 10-iki szer-
ződés 1–10 pontja szerint tartozott mindenre felügyelni , a díszleteken a kisebb javításo-
kat megcsinálni, esténként a bérlőnek a szükséges díszleteket kiadni s bevenni , a függö-
nyök elmozdítását meggátolni, lámpákra, esténként a tűzek kioltására ügyelni, söpörni, a
pipázást a maga szobáján kivűl meg nem engedni s éjjelre a színházban senkit nem hagyni
stb. Ezért kap ingyen szobát, minden eléadástól 1 vfrtot , (ha díszletező munkát végez, 2
vfrtot) s a gyümölcseladás jogát a színházban . 230/842. Sch. lvt.
4 Jk. IV. 7, 8, 12, 19.
26
 402

A színházi bérek ügyét is elévette a bizottság. A közügyi igazgató

1843 febr. 14-iki jelentése szerint Deáky F. Sámuel tartozásából befolyt
1002 frt 57 kr, Hollaky pere függőben volt a királyhoz intézett felfolya-
modás miatt, g . Bethlen Domokos a végrehajtás költségeit kivéve tartozását
megfizette , P. Horváth Dániel , g. Wass Imre s b . Naláczi József ellen a
törvényes esketések megtörténvén, folyt a per és folyt Nagy Lázár fia,
Elek ellen is 1841 szept . 25 - ike óta újra . Ezt a pert 360 frt erejéig a köz-
ügyi igazgatóság 1844 jan . 17-re megnyerte ugyan ; de czéltalanúl . Nagy
Elek ki tudta mutatni, hogy ez alól apja 1828 jul . 9- én fölmentést nyert s ezt
a bizottság is újra elismerte. Erre azért volt szükség ; mert a főkormánysz .
a részvénytársaság íratait, melyekből tisztázni lehetett volna a kérdést,
b. Naláczitól nem kapta vissza , sőt halála után veje, g. Csáky György is
hiában kereste íratai közt.¹ Ekkor egyrészről a bizottság sürgette meg
újra a közügyek igazgatóságát, másrészről a főkormányszék delegált bizottság
által tisztáztatta, hogy mennyi folyt be a bérekből kamatok fejében a városi
pénztárba és hogy mennyi a színház tartozása a fölkelési alapnak ; fel-
szólította végre a bizottságot, hogy az 1827-ben átküldött Baranyai-féle
munkálatra végre tegye meg észrevételeit. Ekkor a bizottság a maga
részéről Groisz Gusztávot küldte ki a delegált bizottságba tagúl . Ezek
átnézésével kapcsolatban elévették újra az 1811 -iki adó s a be nem folyt
önkéntes adományok ügyét is ; átkérték ezért másolatban az országgyűlési
középponti bizottság részére az 1842 -ben s a kanczellária részére 1843 -ban
készült főkormányszéki kimutatásokat ( 1841 márcz . 30 és máj . 1. ) . Ezek
szerint a megyéktől bevárandó volt még összesen 1617 vfrt 52 % kr.;
Hollakytól 825 vfrt, Horváth Dánieltől, g . Wass Imrétől és b . Naláczi
Józseftől 3202 vfrt 05 kr. , Nagy Lázártól a kérdéses 360 vfrt, Deáky F.
Sámueltől 650 vfrt 47 kr, g. Wass Imrétől és g . Bethlen Domokostól
1080 vfrt, összesen 6117 vfrt 52 kr.; a számadóktól 32 vfrt 26 kr.
Összesen bevárandó 7868 vfrt 11 kr. Egészben a munkálatok végeredmé-
nyei főösszegekben 1803-42 -ig :
1. Önkénytes adományok összege 21,669 frt 27 kr., bevétetett .. 20,051 frt 34 kr.
2. Adóból .... . . . 16,064 » 4115/20 .. 14,447 > 5211/20 >
3. Városok adománya 1,767 » 42 .. 1,767 » 42 >
4. Kölcsönökből 27,731 › 438 27,731 > 431/8
5. Bérletekből 21,223 31 » 15,105 > 39
Összeg.... 86,839 frt 04 kr., bevétetett .. 79,104 frt 30 kr.
Kiadások összege 1842-ig .... 77,606 » 45/20 2
Maradék .... 1,497 frt 45 kr.:

1 Jk. IV. 5, 13, 21 , 168–70 . 235/843 , 23/845 . Szh. lv . 11959/845 . Orsz, lv.
2 Jk. IV. 6, 21. 236/843 . Szh. lv. 7787/842 . (szept. 13.) Orsz . lv.
3 Fk . IV. 24 , 40-45 . 7787/842 . 5929/843 . 3480/841 . A- E. melléklettel . Sz. lv. (Külön
 403

Az önkéntes és be nem folyt adományokról szóló 1832 -iki Baranyai-

féle munkálatot csakugyan elévette a bizottság, viszont úgy a közügyi igaz-
gatóságot, valamint a főkormányszéket felkérte a bérlőknél és megyéknél
levő összegek további fölszedésére ; de noha 1845 máj . 2- án a főkormány-
szék írta is, hogy a rendeletet kiadta, mindezek további sorsa ismeretlen.¹

csomag.) . Az alap állapota a cancellariához 1843 ápr. végén tett jelentés szerint következő :
felveendő lett volna 87373 vfrt 55274 kr., felvétetett 79639 vfrt 14 kr., maradt künn
7735 vfrt 443 kr. Az összes kiadások összege a fölkelési alapból fölvett kölcsönökkel teszen
103160 vfrt 9¾ , krt, tényleg kiadatott 77829 vfrt 31190 20 kr , megfizetendő (passiva) 25330
vfrt 37 kr. E szerint a szinház készpénze 1809 vfrt 42 kr. Ez a beveendő 7735 vfrt
444 , és a számadóktól fizetendő 96 vfrt 10¼ krral tenne 9641 vårt 37¼¼ 20 kr. vagyont, ha
fölhajtható volna s ha ezt levonjuk a 25330 vfrt 37 kr. passivából , ez 15689 vfrt 1/440
krra apad. Kelt 1843 jul. 22 - én . 5929/843 . Orsz. lvt.
1 Fk . IV. 58. 4537/845 . Orsz. lut. 13/845 . Szh. lvt.

26*
 IV. K ÖN Y V.

1850-1892 .

I. FEJEZET.

Kaczvinszky, Károlyi, Gyulai.

Német színészet, Friese Károly. - Magyar eléadás 1850 szept . 24 - én. Kaczvinszky tár-
súlata. -- Urbán rendelete . - Bevételek. Az új színházi rendelet. Kaczvinszky-Lacz-
kóczy. Az 1850/ 51 -ik év . - Az 1851 -iki nyár. Az 1851 /52 - iki tél. - Az új színházi
választmány. - Kaczvinszky, Szabó , Havi 1852/ 53-ban . Kaczvinszky egyedül . Az
1853/54 -iki bérleti év. Kaczvinszky bukása, Fáncsy javaslata. ― A választmány átveszi
a kezelést. -- Nehézségek. -- Károlyi Lajos. - Az 1854/55 -iki tél opera nélkül. Kor-
mányi rendelet az idegen mutatványosokra. Az 1855/ 56 -iki tél. Gyulai igazgatása
1856/57-ben. - Prielle Kornélia.

Színházunk a megváltozott viszonyok között 1850 ápr. 1 -én újra meg-

nyilt ; de a német színészetnek. Friese Károly jött ide Brassóból, hol a
telet töltötte. Urbán Károly vidékparancsnoktól kapta az engedélyt, a szer-
ződést a várossal kötötte, mely szerint minden eléadástól 4 pfrtot fizet.
Ugyanekkor Urbán a színpad feletti czímert, mely az erdélyi czímerből csak
a magyar és székely részt foglalta magában, márcz. 29-én kitoldatta a
szászokéval , a mi Schütz 1850/51 -iki számadása szerint 29 frtba került.
Ápr. 1 -én Nestroy Der Talisman od. Roth, Schwarz, Blond, Grau darabjá-
val nyitotta meg eléadásait. » A ház meglehetősen tele volt « . Ugyanekkor
Friese igazgató egy sajátszerzeményű Prolog-ot adott elé németül s utána
ugyanezt Filippovicsné magyarúl, melynek lényege az , hogy ez » édes hon
ölében több nemzet talált helyet « ; de azért egy egészet alkotnak s a mű-
vészet cz » egyházában, mint kivül a természetben, egy egészszé olvad össze ,
a mi egyesek sajátja « . T. i . Friese fölváltva akart német és magyar elé-
adásokat tartani s így végzi :
A mit nyujthatunk tehát
A két nyelvnek hangzatán,
Legyen látva szívesen,
S pártolástok nyerje meg.¹
1 Kolozsv. Lap. 1850. 41 SZ.
 405

A magyar eléadásból azonban szept. 24-ig semmi sem lett. Az itt lakó
színészek nem juthattak a színházhoz, a mi talán rajtok is mult s csak németek
játsztak a Vilmos-gyalogezred zenekara segítségével.¹ Ápr. 3-án Er muss aufs
Land, 5 -én a b. Haynau-alapítvány javára Der Tritschtratsch (Nestroy) és Der
Ehrgeits in der Küche (Lambert) darabok kerültek színre. A társúlat elég
jó s törekvő volt ; de a közönség hazafiságból nem támogatta, a mi elég
természetes. Ebben egyébként bizonyos hullámzás vehető észre . Ápr. 13 - án
Griseldist, melyben Raab k. a. » tüntette ki magát , meglehetős telt ház
nézte . Ápr. 14 - én Tandlerin cz . bohózat első eléadásán (bérletszün.) az
Uhlich-család tánczczal vett részt ; máj . 11 - én Der Thürmer von Notre-Dame
darabot adták s ennek ismert színlapja mutatja, hogy a darab czímét ma-
gyarúl is kinyomatták az egyébként német színlapra. Jun . 30-án b. Wohl-
gemuth Lajos, főkormányzó tiszteletére, Bach Eduárd cs. bíztos és Glanz
János tanácsos jelenlétében Az ezred leánya került színre fényes világítás-
sal s a színház » minden rendű s nyelvű közönséggel « tele volt. A játék
végén a Gott erhalte mellett » ragyogó tűzfényben tünt elé a háttérből egy
fekete mezőbe vágott sárga betűjü transparent e két szóval : Vivat Wohl-
gemuth, -- mely jelenetet a közönségnek szünni nem akaró tapssal páro-
súlt idvezleti örömkiáltása fogadá « . Szept. 12 -én Urbán Károly tábornok
és vidékparancsnok szerencsés visszatérte alkalmából (t . i . jul . 15 - én Bécsbe
ment s híre járt, hogy vissza sem tér) Friese fényes világítással díszelé-
adást tartott. Midőn páholyába lépett, az aránylag számos nézők éljenei s
zene kíséretében piros görögtűznél egy allegoriai kép fogadta : » A színpad
közepén t. i . egy oltáridomú oszlop emelkedett fel , Sey uns wilkommen '
átlátszó felírással ; az oszlop mellett jobbra és balra kettős renddel Thalia
papnéi ártatlanság színébe, tiszta fehér ruhába öltözve , zöld füzérlánczokat
tartva jó ízléssel rendezett csoportozatot képezének « . Megemlítsük- e még,
hogy a városi tisztviselők fáklyás-zenével fogadták s kísérték szállására a
színházból kilépő Urbánt ? Jó , említsük meg ezt is emlékezetűl .
» Valahára magyar eléadás is volt szept. 24 -én , midőn az itt elszorva
volt színészek Sobri-t játszották el . A közönség közt híre ment, hogy erre
Urbán különös engedélyt adott ; de hát csupán Friese akart a sovány esték
után jó bevételre tenni szert ; különben a részvétlenség miatt akár bezár-
hatta volna a színházat. » A színház legrégibb barátai sem emlékeznek oly
tele házra, mint tegnap a Sobri adatásakor volt, — jegyzi meg a Kolozsv.
Lap, 800-an felül, a földszint és karzat életveszélyesen tömve ; a 2-ik
emeleti némely páholyban 8 és 10 főt is láttunk. A tetszés fölötte zajos

1
¹ Tagok : Friese Károly (igazg.), fia ifj . Friese K., Amslinger és neje, Dege, Uhlich
és neje, Friese Lujza és Friese Wally k. a. , Niederleithner Nina k. a. , Reitzenberg, Raab
k. a., Gerhard k . a., Osinszky és neje, Besold és neje, Stein, Pfalz, Zimmermann, Herzog.
 406

volt, hanem az illedelem határai között « . Játsztak-e még e tagok, meg nem
határozható ; de Friese Kaczvinszky Jánosnak, a ki nov. elején ide jött,
külön szerződés szerint átengedte egyelőre szabad napjait s rövid időn egé
szen is a ránézve hálátlan tért. Így juttatta a közönség a magyar színé-
szetet újra természetes jogaihoz . Kaczvinszky nov. 6 -án Obernyik Károly
Örökség-ével kezdte meg eléadásait s az oly régóta magyar színi előadá-
sok után sovárgó közönség « telt házban fogadta. Noha Frieset a katona-
zenekar, Kaczvinszkyt csak Pongrácz czigány- zenekara segítette ; csakha-
mar kitűnt, hogy itt magasabb érdekek vannak szóban és Friese tapintat-
lanságát azzal növelte, hogy nov. 7-én Körner Zrinyi-jét a Hentzi-szobor
alapjára adatta.¹ E jelenetet kiegészítette Urbán díszpolgárrá választatása a
polgármester, Wendler Frigyes kezdeményéből . Igaz, hogy ekkor már távo-
zóban volt s nov. 16-án helyét Cornelius Károly alezredes foglalta el ; de
ezek mintegy előzményei annak, hogy Friese 1850 nov . közepén eltávozott,
midőn a vár. tanács Urbán nov. 9- iki rendelete értelmében a színház bér-
letét kénytelen volt neki egészen elengedni .
Urbán e német rendelete más tekintetben is érdekes. A német elé-
adások látogatását » rendkivűl « csekélynek mondván, így folytatja : » Az ő
igazgatása alatt eddigelé tartott 3 magyar eléadás minden elfogulatlant
meggyőzőtt róla, hogy a magyar rész mennyire gyűlöli a német elemet ;
mert mig a német eléadások csak a cs. k. katonaság és cs. k. hivatalnokok
látogatására szorítkoztak, s az itteni németül tudó közönség másik nagy
része a színházat egészen elkerülte : a magyar eléadásokat szorongásig
látogatta oly válogatott közönség, mely mindkét nyelvet tudja ; - s egyéb-
ként a helybeli színházi viszonyok megbeszéléséből azt a teljes meggyőző-
dést lehetett és kellett merítni, hogy mily nagy a németek iránt az ellen-
szenv « . Ezért Friese csak a magyar eléadásoktól tartozik esténként a
4 frtot megfizetni, midön, mint ismeretes, bevételei jók. Ugyane rende-
letével a maga fejétől (?) a színház orsz . jellegét megszüntetvén, fentartását
a város majorsági pénztárára rójja, ha hasonló németellenes tüntetések a
színház bevételeit megapasztják. Ez ellen 1851 febr . 15 - én tiltakozott
ugyan a tanács, mert a színház országos és a bizottság elnöke , g . Mikó
Imre a városon lakik ; de egyelőre a dolog ennyiben maradt. A magyar
társúlat 1850 nov .-ben 13 , decz .-ben 15 , 1851 jan. ban 20 , febr.-ban 21 ,

1 Kolozsv. Lap. 1850. 42 , 45 , 46, 79 , 111 , 116, 133 , 135 SZ.

> Nachdem das hiesige Theater ein landständisches gewesen ist, nunmehr aber
in das Eigenthum der Stadt durch die jüngsten Ereignisse und Errungenschaften überging,
also hier nur Stadttheater ist, so wird es die Sorge des Magistrats sein, dieses Gebäude
in gutem Stande aus der Allodial Cassa zu erhalten, wenn durch solche sprachfeindliche
Manifestationen das Einkommen zur Erhaltung, geschmälert wird . « 18483/850 . V. ö . 8188/850 .
Vár. lv. 1850/ 51 -iki számadás . Szinh. lv. A rendeletet Magyar Hirlap 1850. 336 sz.
 407

márcz.-ban 22 , ápr.-ban 16, máj .-ban 19, jun .-ban 16, jul. -aug. -ban 21-21 ,
szept.-ben 23 , okt . -ben 25 , nov. -decz .-ben 22 - 22 eléadást tartott, melyek
télen 4, nyáron (jul. 27 -okt . 1 -ig) 2 frtjával 832 frtot jövedelmeztek.
Ehhez véve 1849-ről a 326 frt 187/10 kr. maradékot, a bevétel 1158 frt
18/10 kr.; a kiadás e 2 évről 318 frt 05 kr, maradék 840 frt 137/10 kr .
Ehhez járúlt még egy 657 frtról szóló kötelezvény s ennek 177 frt 32 % kr
kamata, mint bevárandó összegek. E két évben tehát csupán kisebb javí-
tások történtek a színházban. Ekközben 1850 nov. 25 - én jelent meg az
új Színházi rendelet, mely ezek ügyét a tartományi helytartóra bízza s
minden egyes esetre szigorú czenzurát rendel el ; de mond — a szín-
háznak, mint mely »a népművelés hatalmas emeltyűje « , » nemcsak háborit-
tatni nem szabad, sőt inkább a legerélyesebben kell támogattatnia « . De
azért korlátozásai sem csekélyek ; mert minden olyat is tilt » a mi az idő-
szerinti korviszonyok szerint a köznyugalom és rend tekinteteit sértené,
nemzetiségek, társadalmi osztályok és hitfelekezetek között gyűlölségre vagy
az eléadás alatt zajongásokra és tilos demonstratiokra adhatna alkalmat « .
Papi öltönyök, osztrák hivatali egyenruhák használata tilos ; az eléadandó
darabot a helytartóság engedélyezi, hová 2 példányban előre benyujtandó
s az eléadást az illető tisztviselő, ki még a próbákon is tartozik jelen lenni,
bármikor megszakíthatja, ha a czélzott rend úgy kívánja. A színházak
ügye mindenütt a helyi viszonyoktól s tapintattól függvén, ez iránt külön
fölterjesztésre titkos utasítás adatott ki minden tartományra nézve . A Bécs-
ben adott darabokat a cenzurától ez a rendelet is fölmenti . E kivonat eléggé
mutatja a rendelet és utasítás czélját, t. i . nem vonja el az alattvalóktól
a mulattatás eszközeit ; de megfosztja mindattól , mi a fönnálló rendszernek
árthatna. Ez más szóval a színpadon, a nemzeti művészet e leghatóbb
helyén a szellem bilincsbe verését ; onnan a hazafiasság kizárását czélozta
nálunk, hol az 50 -es években egy-egy jellemzőbb szó , akár csak czélzás
is a tüntetés alkalmáúl szolgált. Röviden semmi sem tehette volna inkább
a színházat az üres és czéltalan mulatozás eszközévé, mint e rendelet és
semmi sem állhatott nagyobb ellentétben, mint e rendelet azon szavai,
melylyel a művészetet kivánta a színházak által emelni és azon iránya
és czélja, melyekkel a nemzeti szellemet, a művészet ez egyetlen erő-
hatóját, róla kizárni akarta .
Kaczvinszky, ki e gyámkodás alatt kezdte meg eléadásait, 1851 ápr.
13-án Laczkóczyval szövetkezve ketten alakítottak egy nagy társúlatot
Kaczvinszky operát nem adott s társúlata is a régibbekhez képest kicsiny
volt. Ezért vendégekhez folyamodott, kik közül Laczkóczynét nagyon

1 Tagok : Albisi László, Boér János, Bartha János, Dézsi Zsigm ., Farkas József,
Gyöngyösi Pál, Jakab István, Jánosi Emil, Kaczvinszky János, Laczkóczy Ferdinánd, Mol-
nár György, Palatkai Gábor, Szász Lajos, Szücs, Vadász , Szentkúti ; Boérné, Farkas Józéfa,
Harányiné, Laczkóczyné, Jánosiné, Palatkainé, Filippovicsné (Körösi Mimi), Kaczvinszkyné.
 408

megszerette a közönség s mivel Pesttől épen megvált, szerződtetése köz-

óhaj volt, a Kolozsvári Lap is felszólalt febr . 4-én érdekében s csakugyan
itt maradt. Rajta kivül főleg Jánosiné (volt Erkelné) volt a közönség ked-
vencze. Igen szerették Kaczvinszkynét, kit röviden Kaczinénak hívtak. Jó
alt hangja volt a különben szerfölött kis alaknak, soubretteket és nyelves
asszonyokat játszott, különösen szépen tánczolt s Tóth Somával mind-
annyiszor elragadta a nézőket. A férfi tagok közül Dézsit és Jánosit említi
gyakrabban a Kolozsvári Lap, ki azonban ekkor már kissé elhízott hős szerel-
mes volt s néha említi Boért is. Molnár György ekkor volt először Kolozs-
várt ; de gyors szavallása még nem árúlta el benne a későbbi, főleg tanúl-
mányai mélysége által kitűnő művészt. Febr. 3-11 -ig Beercheer Lajos
hannoverai bűvész játszott 4-szer, márcz. 31 - én Bartalus István és Botos
István adtak egy műkedvelői hangversenyt. A társúlatnak főleg a folytonos
mulatozás nem igen engedett időt a gondos készülésre ; de a hazafiság
állandó telt házzal jutalmazta így is. A színészetnek újra kellett szervez-
kedni s már az örömöt okozott, hogy létezik s a teli házak hónapokon
át mindennaposok voltak. A tagok proporczióra játszodtak, mely többszörö-
sen kitelt s nem volt módjukban elkölteni ; úr, polgár vetekedett abban ,
hogy elláthassa őket ; ha már a sírva vígadás volt a divat, jobban esett
ez a színészek társaságában . Molnár írja, hogy ő 8 frtos proporczió mel-
lett, midőn ide jött 1851 febr. elején , febr. 15 -én már 80 frtot kapott, noha
a helyárak nevetségesen kicsik voltak : közép páholy 2 frt. , alsó , felső
1 frt 40, zártszék 30 kr. , földszint 20 , karzat 10, gyermekjegy 6 kr. A
szenvedő, de tüntető hazafiság csodás napjait élte a nemzet s Kolozsvár
bámulatos egyetértéssel elkövetett mindent a hatalom kijátszására , mely-
nek nyomása itt nagyobb volt, mint bárhol. A megnyirbált Szápári és
Zrinyi-féle darabokon lázas lelkesedéssel csüggött a közönség ;
minden
kiemelt mondást vagy szót megtapsolt, utána mondta a színésznek s ha
a czenzor törölte, más helyeken vett észre rejtett vonatkozást s azt tapsolta
meg vagy a sűrű hazafias képleteken lelkesült. Ha ezeket is betiltották,
a családi tárgyu színdarabok aláhúzott, kiemelt vagy burkolt helyeinek tapsolt,
melyekre néha külön jeladók is voltak s kezdték a tüntetést gyakran a
legártatlanabbaknak látszó mondásoknál. Molnárnál olvasható egy pár ilyen
hely. Midőn Zrinyi pl. a Maximilián levelét olvassa, melyben ez öt kitar-
tásra inti, mert nem jöhet segítségére, Zrinyi rá ezt mondja : ismét engem
és tetteik által hires népemet. A cenzura e sort nemcsak nem törölte, hanem

1 Molnár szerint azért, mert nem kapott Komlóssy Ida (Kövérné) és Bulyovszkyné
mellett elég tért s a Pesten megforduló mágnások beszélték rá, hogy jöjjön Kolozsvárra ,
igérvén, hogy férjének, Laczkóczynak, egy kilépett német hadnagynak, engedélyt eszkō-
zölnek ki. Világostól Világosig. II . 62 1 .
 409

kiemelendőnek jelezte s midőn a színész nem a helyhez illő tépelődéssel ,

hanem fenyegető éles kifakadás hangján kiáltotta el, falrengető taps kelet-
kezett. Ugyane darabban jancsárok helyett a Mustafa és Solimán szerepét
adó színészek zsandárok-at mondtak. Képzelhető a lelkesedés vihara, midőn
Solimán szól : » Szigetnek meg kell vévődni , ha zsandárok fejeivel töltöm
is ki a vár kerületének gödreit « . Mindkét játszó két heti fogságot kapott,
hiában erősködtek, hogy ők jancsárok-at mondtak. Ez a demonstrativ vonás
még a tánczokra is kiterjedt. Tóth Soma nagy mester volt abban, hogy
táncz közben arczfintorral vagy más mozdulattal valami politikai vonatko-
zást fejezzen ki vagy sejtessen . Különösen ha Fitos Vak vagy te szent
igazság komoly magántánczát járta el az általa hozzátett frissel , mely-
nek ő faj de hunczut a német titkos czímet adta, a taps szünni nem akart,
melyben, a mig nem tudták, még a tisztek s Bach-huszárok is részt vet-
tek. Az időszakot Jánosiné és Laczkóczyné vetélkedése tette még élénkebbé.
Laczkóczyné a vigjátékban jeleskedett, Jánosiné a komoly drámákban ,
melyekért élt-halt Laczkóczyné is, noha kevéssé hajlékony hangja miatt,
mely a kitörésekben fülsértő volt, nem igen volt rájok alkalmas . De azért ját-
szodta Jánosiné szerepeit mind, Lecouvreur Adrienne-t is, melyben férjét
is felléptette, ki azonban már az I felvonás végén elszökött s így » ugrott
be helyette Jánosi , kit a közönség tombolva fogadott a mágnások boszan-
tására, kik Laczkóczyné hívei voltak. Ezért aztán midőn Jánosiné lépett
föl ugyane szerepben vagy 15 - ödször, a mágnások tüntetőleg otthon marad-
tak. E versengést egy kereskedő fölhasználva Jánosiné-kendőket bocsátott
árúba, melyekből ismételt megrendelés fogyott el ; egy czukrász meg Lacz-
kóczyné-papucsokat (czukorkákat) adogatott el, de kevesebb sikerrel.
Így folyt le az időszak, melynek végén a könnyen hajló Kaczvinsz-
kyt rábeszélték, hogy Laczkóczy Ferdinánddal egyesülve, bérelje ki a szín-
házat 1851 húsvét 2 -odnapjától 1852 húsvét másodnapjáig s alakítsanak
direktiós társúlatot operával, melyből persze a Jánosi -pár kimaradt. Jánosiné
Debreczenbe ment, a darabig ellenkező tagok nagy fizetésre mind csatla-
koztak s Jánosi is pár hó múlva elhagyta Kolozsvárt. Az új igazgatóság
1851 ápr. 21 -én kezdte meg eléadásait egy 24 férfi- és 15 nőtagból álló
tekintélyes drámai és operai társúlattal : Albisi László (ügyelő), Bartha Elek,
Boér János, Farkas Lajos (a nemzeti színháztól), Follinus János, Gócs Ede
(karnagy), Király Mihály (sugó), Lendvay Márton (a nemzeti színháztól),
Lukácsi Sándor, Magyar János, Molnár György, Nagy István, Olajos János,
Palatkai Gábor, Pataki István, Stöger Béla, Szathmáry Károly, Szőcs Zsig-
mond, Tóth Soma, Vadász József, Vincze József, Wieselmann ; Bertényiné ,
Boérné, Döméné , Farkas Józéfa, Follinusné (Lukácsi Antónia), Haller Mária,
Harányiné, Hidassyné (Prielle Kornélia), Kaczvinszkyné, Sz . Laczkóczyné,
Lattermann Károlina, Palatkainé, Szathmáriné, K. Szerdahelyi Nelli ; 4
 410

gyermek s több mellékszemély. A társúlat egész évben Kolozsvárt maradt .

Az eléadásokat 1851 végéig láttuk s 1852 jan . -ápr .-ig 93 eléadásból 588
frtot kapott a szính. pénztár.¹ A társúlat valóban nagyon jeles volt, habár
Jánosiné hiányzott belőle. Így is a pestivel mérték össze s nem minden
alap nélkül . A Pesten megfordult mágnások mondogatták is, hogy drámát,
vígjátékot nézni haza jönnek . Főleg azonban az opera okozta az örömet
s Follinus, Stöger, Follinusné, (ekkor méginkább operaénekesnő, utóbb ki-
válóan jeles szinésznő a társalgó szerepekben) és Kaczvinszky az igények-
nek teljesen megfeleltek. A Kolozsvári lap (201 sz . ) azt is írta , hogy a dalmű-
vek programmját s az eléadás napját tegye az igazgatóság előre közzé , hogy
még vidékiek is bejöhessenek s az eléadások napjai állandóan legyenek
vas., kedd, csüt. és szombat.
Az időszaknak főleg első, tavaszi része valóban nagyon élénk volt s
kivált az operákat az egyetlen hirlap s a közönség nagy figyelemmel kí-
sérte s egymást érték a teli házak. Szinre kerültek Ernáni, Lucia, Norma,
Eskű, Béla futása, Don Pasquale, Ezred leánya, Linda, Blisar, Kunok,
Romeo és Júlia, Sevillai borbély, Bájital, Mártha, Borgia Lucrecsia, Alvajáró,
Bűvös vadász, ismételten is és általában hetenként ment legalább egy opera,
köztök pár egészen új is (Kunok, Mártha). A közönség kedvenczei Szerda-
helyi Nelli (szoprán) s Follinuszné (alt) voltak, továbbá Follinusz (tenor),
Stöger és Wieselmann (bariton ), kevésbbé a hanyatló Kaczvinszky . A drá-
mában Prielle Kornéliát (Hidassyné) megjelenésekor zajosan üdvözölte a
közönség s állandó kedvencze maradt Laczkóczynéval együtt ; továbbá ifj .
Lendvay a társalgó szerepekben , Farkas, mint ifjú hős (rendező), Boér,
mint apa. Az eléadások élénkítésére Tóth Soma gyakran, sőt igen gyakran
tánczokat rendezett, adtak némajátékokat (Zöld ördög, Molnárok, Vizzel
kuruzsolt vőlegény, Sobri menekülése, Domi halála) . Vendégek voltak : Cuz-
zani Carolina párizsi énekesnő (jun . 17 —jul . 3 -ig 9 -szer), Schier-testvérek
grotesk tánczosai ( 14 tag , szept . 19—30) , Kurz Antónia és Campilli tánczo-
sok Pestről (okt. 7-11 ) . A jutalomjátékok is kétszer, megannyi alkalmat
adtak a zajra, midőn többnyire valami új darab került színre, mint Molnár
Györgyé Atargull (szept. 6. , ford . Gámán Zsigmond) s a Farkas Lajosé,
ki Viola cz. a. maga írt egy darabot Eötvös Falujegyzőjé-ből (okt. 25 ,
nov. 13 ) ; classikus mű nem adatott ; franczia s kivált mulattató művek
foglalták el a tért. Az ünnepi eléadások közül kiemelendő a máj . 20 - iki
(Ernani) Schwarzenberg Károly hg., Erdély új polgári és katonai főkor-

1 E szerint a 840 frt 1310 kr. áthozatallal a bevétel volt 1852 ápr. 30-ig 1428 pfrt
1310 kr.; a kiadás 613 pfit 56 kr , átvitel 1852/ 53 -ra 814 pfrt 17710 kr . Ehhez véve a
Pattantyus-féle tartozást, 657 frt s kamatait, 177 pfrt 32¾½ krt, vagyon = 1648 pfrt 50/10
kr. 14/852 . Szh. lvt. Ekkor volt az első eset, hogy a színlapokat csak előfizetők kapták.
 411

mányzója bejövetele alkalmára.¹ Az eléadás 1,9-kor egy képlettel kezdő-

dött, melyben a császár képét a fejérbe öltözött női s feketébe öltözött
férfi színházi személyzet vette körül és a Gott erhalte-t énekelte katonai
zenekar mellett . Ünnepi eléadás volt a császár születése napján is (aug. 18 .
Ezred leánya), midőn a hasonló képletet kiegészítette Ausztria nemtője, mely
koszorút nyujtott a császár képe felé.2
Nyáron újra kísérletet tettek a sétatéri födetlen arenával, melybe Far-
kas Lajos úgy gyűjtötte be a nézőket, hogy már kora d. u . elkezdett
ágyúztatni s az eléadott látványos színdarab fő hőseit és csatlósait a szín-
házban felöltöztetve lovon indította ki a piaczon és belső Monostor-útczán
az arenába . Ott kerültek színre Vallenstein s Attila és Buda halála, egy
német férczmű. De az esős idő, mely aug. 5 én s 6-án árvizet hozott a
városra s a sétatér is víz alá került, csak 7 eléadást engedett meg junius
I- aug. 3-ig s a jövedelem nem volt elég a hétköznapi deficitek fedezé-
sére . A színházról az egyetlen lap az év elején még hozott nehány rövid
tudósítást ; utóbb jun . 5 -től félbehagyta s csak nov. 9 - én jelezte, hogy
jelentéseit újra megkezdi . Ekkor a téli időszak ( 1851/52 ) megnyilt ; de
megfogyott társúlattal. Elmentek Bertényiné, Follinusné, Haller Mária,
Harányiné, Hidassyné, Molnár György, Bartha Elek, kiket újabbak nem
pótoltak. A pénztárba Laczkóczy bő költekezése miatt deficit állt be s ez
volt oka az említett tagok eltávozásának is . E mellett Jánosiné eltávoztá-
val a hős darabokat, melyek legjobban vonzottak, nem adhatták, kivált
nem, melyekben ifjú hősnő és hős anya szerepeltek. E mellett megszünt
a pártoskodás, mely egyik éltetője volt a színi időszaknak, vége volt a
művészi versenynek s a polgárság az igazgatókat, mint az uralkodó hata-
lom eszközeit, nem szerette.3 Ezek a visszaesés okai . Az operai tagokból
Szerdahelyi Nelli, Stöger, Follinus és Kaczvinszky maradtak ; a drámát
Laczkóczyné, Boérné , Boér, Farkas, ki azonban sokat betegeskedett és ifj .
Lendvay tartották fenn. Így a közönség érdeklődése és látogatása meg-
csappanván, a Kolozsvári Lap ( 851. 291 sz . ) » nagyobbára csekély számú
közönséget talál « s előre megjósolja a csonka « társúlat bukását. Ez
csakugyan bekövetkezett s ezért a tél végén vendégszereplésekkel tettek az
igazgatók próbát . Jan. 14-én Arcz adott zongorahangversenyt, jan . végén
Röver gordonkaművész játszott pár estén teli házak előtt ; azután Kom-
lóssy Ida jött le Pestről márcz. 18 - ápr. 3 -ig, ki csakugyan föl bírta éb-
reszteni az érdeklődést ; márcz . 27-től fogva szerződtették Dézsi Zsigmon-
dot ; de közben a sokat igérő hős szerelmes, Farkas Lajos, márcz . 29 - én
hosszas szenvedés után aszkórban meghalt. A társúlat 1852 húsvétjában .

1 Előde, b. Wohlgemuth Lajos † Pesten ápr 18. 1851 .

Kolozsv. Lap. 1851. 218 , 256 sz.
3 Molnár : Világostól Világosig. II . 68 - 72.
 412

feloszlott, Kaczvinszky a tagok egy részével M.-Vásárhelyre menekült,

Laczkóczy Bánffi-Hunyadon kis hivatalt kapván, neje is elkísérte, ki egy
időre visszavonúlt a színpadtól .
Ekközben Kaczvinszky és Gócs Ede karnagy együtt adtak be aján-
latot a városhoz 1852 / 53 -ra. De épen ekkor a színház ügyében lényeges
változás történt. Ugyanis Urbán 1850 nov. 9-iki önkényű intézkedése ellen
g. Mikó Imre egy emlékiratot intézett hg. Schwarzenberghez 1851 január
23 -án, kérvén, hogy a színházat előbbi jellege visszaállitásával helyezze az
orsz . választmány felügyelete alá. Mikó ez emlékíratára Schwarzenberg
szept. 20-án jelentést kérvén be a színház alapvagyonáról, a közelebbi 3 évi
jövedelmeiről és a színtársúlatról, ¹ 1852 febr . 29-iki válaszában nem adta
ugyan vissza a színház jellegét s csak » kolozsvári « -nak nevezi ; de egy
egyenesen tőle függő választmányra bízta s tagjaivá kinevezte g . Mikó
Imrét (elnök), g . Mikes Jánost, b. Huszár Károlyt és Wendler Frigyes pol-
gármestert, kik jegyzőnek, mivel Groisz Gusztáv udvarhelyvidéki cs . kir.
biztos lett, megválasztották Groisz Ferdinándot. Első ülésöket 1852 márcz .
4-én tartották s ezzel a színház országos jellegét alakilag legalább vissza-
nyerte, mint ezt a főkormányzói átíratra adott választmányi felelet is hang-
súlyozta. A rendelet egyebek közt a választmány föladatává teszi hat hét
alatt teendő jelentés mellett az elmult évek számadásainak megvizsgálását,
a jövőben a kiadások és bevételek összhangba hozását, a színház bérbe-
adását s az 1850 nov. 25 -iki színházi szabályzat megtartását.²
A választmány első sorban bekérvén Groisz Gusztávtól a számadá-
sokat a mult évekről, a Kolozsvári lap ( 1852. 342 s köv. sz . ) és Magyar
Hirlap utján pályázatot hirdetett a színházra márcz . 31 -iki határidővel . Ekkor
Kaczvinszky Havi Mihálylyal egyesülve g. Mikóhoz is ajánlatot nyujtott
be s utóbb Kaczvinszky Szabó Józseffel , Gócs pedig Havi Mihálylyal egye-
sülve adtak be újabb ajánlatokat. A válaszmány ápr. 3 -án Kaczvinszkyéknak
adta ki a színházat 1852 húsvéttól 1853 virágvasárnapjáig, kik ekkor Havi-
val egyesültek. E társúlat, kivált az operai rész (Toperczerné, alt, Szerda-
helyi Nelli, szoprán) teljesen kielégíthette a közönség igényeit, melynél ápr.
15-től máj . 7-éig Táborszky Gábriella, a hannoveri udv. szính . első éne-
kesnője is szerepelt ( Mártha, Ernáni, Lucia [ háromszor], Norma, Báléj) s
párszor a városban időző hg. Schwarzenberg főkormányzó is meghallgatta .

1 Mikó 1852 jan . 28 án felelt. 5841/851 . Vár lvt. 2/852 . Sch. lot.
* A választmányba utóbb póttag lett Mikó felterjesztésére g. Teleki János . Jk . IV.
90, 92, 94, 97. - V. ö. 1 , 14/852 . Szh. lvt . 2138/852 vidékpar. sz . Jegyezzük meg itt
hogy ekkor nevezik először a színházi bizottságot választmány- nak s ezentúl mi is e nevet
használjuk. Megjegyzendő még, hogy 1848 előtt ez magát biztosság-nak hítta, mi azonban
mindenütt a szokottabb bizottság szót használtuk.
3 E pár hétre tagok voltak : Albisi László, Bartha, Boér János, Ferdinánd, Follinus
 413

A kormányzat szigora némileg enyhülni kezdett ; Chavanne Ferencz, 1852

febr. 25 óta vidéki parancsnok, szelidebb gondolkozású ember volt s Aubin
ezredes átadta a színháznak a Piret- ezred zenekarát. A társúlat máj . 16-án
vidékre ment s a színházban csak aug. 26 - szept. 5-ig tartott eléadásokat
egy optikus ; továbbá aug. 6 - án ő Felsége látogatta meg a fényesen ki-
világított színházat, ki ez évben tette Erdélyben ismert körútját.¹ Közben
az a váratlan esemény történt, hogy a főkormányzó, mint mondja, helyes
okokból megvonván Szabótól és Havitól az igazg. engedélyt ( 1852 okt. 7) ,
Mikó külön fölterjesztésére decz . 17-én a legfelső rendőrség főnökének
beleegyezésével Schwarzenberg jóváhagyta ugyan a szerződést, de csak Kacz-
vinszky személyére, ha egy eléadást tart a Károlina-kórház javára . Erre ő
nov. 28-án Vadon fia darabban megkezdte eléadásait. Ők és társai kez-
detben azt tervezték, hogy 45 férfi- és 30 vagy több nőből álló társúlatu-
kat megosztják s a jobb tagokat fölváltva szerepeltetik itt.³ Most elválván,
Kaczvinszkynál maradtak : Albisi László , Boér János, Dancz József, Fer-
dinánd, Follinus János, Gócs Ede, Kaczvinszky János , Kovács Béni, Me-
zey József, Morvay József, Nagy József és Mihály, Olajos János , Palatkai ,
Pataki, Szabó József (igazg . t .), Szilágyi Béla, Széki, Stöger Béla, Szom-
bati Mihály, Szabó Mózsi, Senyei Károly, Szűcs Zsigmond, Simonyi Kár.,
Tóth Soma, Jánosi Emil, Vadász József, Zöldi Miklós ; Albisiné, Boérné,
Erdélyi Mária , Follinusné, Farkas Józ ., Futóné, Harányiné, Kaczvinszkyné,
Kovácsné, K. Szerdahelyi Nelli, Kesziné, Káli Anikó , K. Máli , Morvayné,
Rolicsek Gabriella, Szabó Mimi, Szabóné, Jánosiné, Lengyel Lilla s vagy
10 mellékszemély : 28 férfi- és 19 nőtag. A társúlat 1853 elején 26 férfira
és 16 nőre apadt ; de így is nagy volt. Szerepeltek : 1853 jan . 8 -tól Cze-
lesztin, 17-től Dézsi Zsigmond, márcz. 12 -től Molnár György. Így folytak
a játékok márcz . 15 -ig ; de a közönség a drámai előadásokkal nem igen
volt megelégedve .
Ekközben Kaczvinszky 1852 decz . 24 -én ajánlatot tett a színház ki-
bérlésére 1853 húsvétjától 1856 húsvétjáig . A választmány elébb tagjai
névsorát akarván látni, noha a főkormányzóságtól a három évre engedélyt

János, Gócs Ede, Kaczvinszky János, ifj . Lendvay Márton, Molnár, Nagy József és Mi-
hály, Olajos János , Palatkai, Szabó József, Stöger Béla , Szerdahelyi Kálmán , Senyei Kár.,
Szücs Zsig ., Tóth Soma, Jánosi Emil, Vadász József, Völgyi Fer.; Albisiné, Bertényiné,
Boérné, Follinusné, Farkas Józéfa, Harányiné, Kaczvinszkyné, H. Mari, Lattermann Káro-
lina, Palatkainé, Szathmáriné, Szerdahelyi Nelli, Táborszky Gábriella, Toperczerné, Jánosiné.
1 A világítás 134 frt 26 krba került . 20/853 . Szh. lvt.
2 19/852. Orsz. lut. Jk. IV. 101. 2/852 . Sch. lvt. (Elnöki sz.) .
3 Zsebkönyv 1852-re.
▲ Hamlet-ben lépett fel e napon. Ezen kivül Schiller Rablók (jan . 17) és Stuart
Mária (márcz. 10) darabjai voltak a classicus művek képviselői, Jókai Dalmá-ját 1853
márcz. 12- én adták először , Hunyadi László operát febr. 26-án.
 414

nyert a választmány a bemutatott társúlattal megelégedve nem levén,

csak 1853 márcz. 16-1854 virágvasárnapjáig adta ki neki a színházat .
Mindenesetre a jó társúlat összeállíthatásába maga a választmány is aka-
dályokat gördített, a mennyiben 1846 óta a szerződésben névszerint is meg-
jelölte az óhajtott tagokat, kik aztán túlzó követelésekkel állottak elé . Erről
ekkor Kaczvinszky kérelmére lemondott. Máj . 28-án a szerződés megköt-
tetvén, a főkormányzó jul. 3 -án megerősítette a Károlina-kórház javára
tartandó eléadás kikötése mellett.¹
Kaczvinszky 1853 jul . 23 -ig maradt Kolozsvárt (máj .- ban 25 , jun . - ban
21 , jul.- ban 7 eléad . ), nehány eléadást tartott az » arená « -ban is ; de be-
vételei folyton apadtak, noha szerződtette Károlyi Lajost, Rónai Gyulát,
Rónainét, Molnár Györgyöt, Szerdahelyi Kálmánt, Táborszky Gábriellát,
Lendvay Mártont (ifj .) , ápr 28 -tól máj . 30-ig vendégül hívta meg Jókainét
(Laborfalvy Róza), máj . 4 -től szerződtette Hervey Idát (Pestről), eléadatta
jun . 17- én (jun . 20 , 26 , jul . 1 , 4. ) a Prófétát (Mayerbeer) a korcsolyatáncz-
czal együtt, a választmány beleegyeztével szokatlanúl magos helyárak mel-
lett. Adósságait (színház pénztárából 600, Mikó gróftól 850 pfrt) nem bírta
megfizetni ; ezért jul . 8 -án a Próféta díszleteit átadta a választmánynak
1000 frtban, melyekre Mikó 400 frtot adott azon összegből, melylyel Kacz-
vinszky neki tartozott. Kaczvinszky nyárára Brassóba ment s okt. 22 - én
Normá-val kezdte meg Kolozsvárt a téli időszakot. Brassóban a tagok
hosszabb idő óta fizetést nem kapván, okt . -ben Mikóhoz mentek panaszra ,
ki oly egyezkedést létesített köztök, hogy a pénztár kezelését külön , vá-
lasztott egyénre bízta. De most meg az volt a baj , hogy a főleg operai
tagokban szegény társúlat eléadásait a közönség » épen nem járta « s a
társúlat már-már eloszlott. Ekkor nov . 13 -án a választmány Kaczvinszkyt
az igazgatástól elmozdította s tanácsot kért az épen itt vendégszereplő
(okt. 29 - nov. 16) Fáncsytól . Fáncsy véleménye az volt, hogy húsvétig
vegye át a választmány a társúlatot, figyelmeztesse a közönséget a veszélyre,
mely » a színészetet, nemzetiségünknek a jelen körülmények között csaknem
egyedüli képviselőjét, fenyegeti « s hívja fel páholyok és zárszékek kibérlésére .
Jövőre ajánlja : tétesse a választmány a színházat jól fűthetővé , szaporítsa a

1 Jk IV. 102, 103 , 104 , 105 , 108. 2/853 . Szerződése az 1855 -iki íratok közt áll 20
pontból . Szh, lot.
2 Tagok: Albisi, Almási, Bokor, Böhm Gusztáv (karm .), ifj . Bús , Cseh, Czelesztin,
Dancz, Dézsi, Follinus, Kacsó, Károlyi, Kiss , Kaczvinszky, Kovács, Kralik, Lendvay M.
(ifj .), Mezei. Molnár György, Morvai, Nagy Józs és Mihály, Pataki , Palatkai, Rónai Gyula ,
Senyei, Stöger, Szabó Mózsi, Szatmári, Szerdahelyi Kálmán, Szilágyi, Szombaty, Szücs,
Tóth Soma, Vadász, Várady ; Albisiné, Bertényiné, Bertényi Berta , Boérné, Bús Kat. , Er-
délyi Mária, Farkas Józéfa, Follinusné, Hervey Ida, Kaczvinszkyné, Kovácsné, Lengyel Lila,
M. Lila, Németiné, Szabóné, Szabó Mimi , Szerdahelyi Nelli, Táborszky Gábriella,
3 Jk. IV . 107 , 109, 110 .
 415

páholyokat, építtesen öltözőszobákat, a telek üres részén emeltessen jöv e-

delmező bérházat s ekkor akad jó bérlő ; mert a kolozsvári közönség egy
jó társúlatot fenn bír tartani s meg bírják ezt kisebb városok is tenni .
Erre a választmány az igazgatást átvette, a közönség felhívását elhatá-
rozta, a vidéki parancsnokságot fölkérte, hogy az idegen komédiásokat a
választmánynyal való szerződésre utasítsa . A színház vezetését nov. 17-én
Stöger, Follinus, Károlyi és Rónai tagokra , pár nap mulva (nov . 22 - én)
a zavarok miatt g. Bethlen Miklósra és Páll Sándorra ruházta, kik segé-
dül Károlyit vették magokhoz s addig is, mig a dolgok rendbe jönnének,
a társúlatnak a városon 470 frtot gyűjtött.¹ Így vette át a színházat a
választmány több mint 30 év után 1853 nov. 20-án, midőn a szính. pénzt.
1685 frt 48/1 , krból állt. A társúlat tagjai voltak : Almási István , Berei
József, Bokor József, Csiszér István, Follinus J., Hoványi Sándor, Károlyi
Lajos, Kaczvinszky, Kovács Béni, Lendvay Márton , Lukácsi Sándor, Me-
zei V. , Nagy József, Rónai Gyula, Sennyei Károly, Stöger Béla, Szabó
József, Szathmári János, Szilágyi Béla , Szűcs Zsig. , Tóth Soma, Vadász
József, Vadadi József ; Bertényiné (Júlia), Bertényi Berta, Bús Kat. , Csi-
szérné (Zsuzsánna), Erdélyi Mária, Farkas Józ . , Follinusné , Kaczvinszkyné
(Eszter) , Kovácsné (Katalin), Nagyné (Albertina), Rónainé (Lilla), Szabóné
(Károlina), Szabó Mimi, K. Szerdahelyi Nelli ; tehát 23 férfi , 14 nő, 3
gyermek és a segédszemélyzet.
Az igazgatóság nagy erélylyel fogott a munkához ; meghívta Lacz-
kóczynét 200 frt előleggel s 80 frt havi fizetéssel, ki a febr. —márcziusi
bérletben ( 18 eléadás) csakugyan játszott is 1854 elején ; az operát pár
taggal erősítette s több vendéget hivott : Szathmárinét (decz . 28 -jan . 25 ) ,
Bulyovszkynét (márcz. 2-18 -ig), Dézsit s közülök Szathmáriné szerződött is.
Mig Fáncsy itt volt, Fáncsy Etelka tartott 2 zongora-hangversenyt okt. 31 ,
nov. 6-án ; továbbá nov. 21- és 24 -én Sárközi czigányzenekara játszott kétszer.
Mindemellett az igazgatóság a decz . 16-iki fizető napra 700 pfrtot vett kölcsön
a színház pénztárából. Továbbá a ruha- és könyvtár Kaczvinszkyé volt,
melyeket hitelezői lefoglaltak s ekkor a választmány, decz . 23-iki határozata
szerint, 1854 jan . 2 - án megvette Pósa Pálné volt m.-vásárhelyi színigazg .

1 Jk. IV. 112–119 , 134, 222. A vidék-parancsnokság ez intézkedéseket jóváhagyta

nov. 30-án. 14/853. Szh. lvt. U. ott 1. a nyomtatott » Szózat-ot az erdélyi nemz. színház
ügyében, a haza s különösen Kolozsvár városa minden rendű és rangú t.cz. polgáraihoz«.
Schütz J. számadása 20/853 . Szh. lvt. 1851 nov. 1--1853 ápr. 1 -ig volt a bevétel :
Pénztárm 840 frt 1310 kr., színieléadásokból 1346 frt 04 kr. , Pattantyus örökösei kamat-
ban fiz. 177 frt 32¾½ krt, tőkéből 157 frtot . Összes bevétel 2520 frt 500 kr. , kiadás
1900 frt 02 kr., átvitel 620 frt 48310 kr.
3 Fk. IV. 122 , 125-128 . A nehézségek közt megemlítendő, hogy Follinus egy
goromba levélben g . Bethlen Miklóst megbántotta, abban bízva, hogy ő és neje nélkülöz-
hetetlenek ; s csak Mikó közbelépésére kért bocsánatot.
 416

özvegyétől 146 frton könyv- és ruhatárát s felhívta a közönséget, hogy e

czélra adakozzon. Természetesen a 700 frtot az igazgatóság visszafizetni nem
bírta s 1854 jan . 24 - én újabb 800 frtot kapott a választmánytól ; így márcz .
5-ig kiadott 8003 frt 55 krt , 5921 frt 18 kr. bevétel mellett. A felülköltés-
ből 1717 frt 16 kr. ment a színészek fizetésére, 365 frt 21 kr . ruhatárra¹
még mindig tekintélyes összeggel volt a társúlatnak adós ; ugyanis a
márcz. havi bevétel 1843 frt 221/2 krt tett 2886 frt 22 kr. kiadással szem-
ben. Ekkor Mikó adott 560 frtot a személyzet fizetésére . Azonban a tagok
a legnagyobb rész beleegyeztével már febr. végén a katonai vidékparancs-
noksághoz folyamodtak, hogy a választmányt fizetésök kiadására szorítsa
s a többek közt még keresményök elfecsérlésével is vádolta . A választmány
visszautasította e vádakat s felkérte a vidékparancsnokságot, hogy a vádas-
kodókat keményen feddje meg , a mi a rendőrigazgatóság utján meg is
történt ; azonban a társúlat fizetést nem kapván, a játékot márczius 7-én
beszüntette. A választmány ekkor a vidékparancsnokság segédlete mellett
az utolsó bérlet 4 eléadását még megtartatta, a felmondást elfogadta s
megengedte, hogy a jutalomjátékokat még lejátszodja. Így maradt itt a
társúlat ápr. 9 -ig. Könnyű elgondolni, hogy a választmánynak nem volt
kedve a további vezetéshez s mivel az 1854 febr.-ban a P. Napló-ban köz-
zétett bérhirdetés sikerre nem vezetett, Mikó a vidékparancsnoksággal egyet-
értve, Károlyi (Németh) Lajos színészt megbízta 1854/55 - re társúlat ala-
kításával, mellőzve Gócs Ede ajánlkozását. ?
Ekkor Károlyi 1854/55 -re egy dráma- és népszínmű-társúlatot szer-
vezett, melylyel okt. 1 - én nyitotta meg eléadásait. Tagok voltak : Benedek
József, Bohussy Ignácz, Czakó Sámuel, Dózsa József, Fülöp István, Gyulai
Ferencz, Jakab István , Károlyi Lajos, Komáromy Alajos, Kovács Benő,
Nagy Ferencz, Filippovics István, Rónai Gyula , Szász Lajos , Szilágyi Sán-
dor és Béla, Tóth Soma, Turcsányi Imre ; Bús Katalin, Hidassy-Prielle
Kornélia, Kovácsné (Katalin) , Pajor Anna, Patakiné (Anna), Filippovicsné

1 Jk. IV. 128 , 131 , 132 , 142 , 160. V. ö . 16/855 . Szinh. lot. A Jk . ( 142 l.) szerint
382 frt 33 % kr. ezüstben (956 frt 24 kr. ) ment ruhatárra.
2 Fk. IV. 133-135 , 138-140, 147 , 154. 8, 42, 59/854 . Sch. lot. A téli időszak pénz-
ügyi eredményeiről egyébként igen szabatos áttekintést nyujt Csehi Sándor megbízott pénz-
tárnok számadása a 4 bérletről. Ebből látjuk, hogy a személyzet félhavi fizetése 8 −900
frt volt. A főbb tagok fizetése 50-80 pfrt volt ezüstben , pl. Szerdahelyi Nellié 80, Lacz-
kóczkynéé , Stögeré 80, Erdélyi Máriáé, Lendvayé, Nagy Józsefé 60, Károlyié 65, Rónaié
és nejéé 95 , a Follinus-páré 100 , Kovács Bénié 66 , Mezeić, Szabónéé 50-50 frt. Egy-egy
bérlet (20 eléadás) bevétele 1500 - 1600 frt körül volt, a napi jövedelmek közt találunk olyan
estét is, melyen a jövedelem semmisem volt (pl Tündérrege), olyat, hogy 8 kr. , sőt olyat
is, hogy pár frt deficzit volt. Legyen itt megemlítve, hogy Csehi 185 frtot a magáéból
költött el s ezt az összeget elengedte. Utóbb 1856 jul. 29- én a magáéból a ruhatárra ki-
adott 248 frt 12 krért folyamodott a választmányhoz , 11 , 41 856. Sch lot.
 417

(Körözsi Mimi), Rónainé (Lilla), Szabó Emilia, Szilágyi Tini, Turcsányiné

(Antónia), Váczy Vilma, Váradiné (Alfonsa), 8 mükedvelő ifjú, mint kar-
dalos s mintegy 15-16 mellékszemély ; a zenekart a Pongrácz Lajos nép-
zenekara pótolta. A társúlat okt. és nov.-ben 21-21 , decz .-ben 20 , 1855
jan--ban 23 , febr. -ban 19, márcz.-ban 23 , ápr . 30-ig 18 eléadást tartott.
Opera nem levén, a classicus művek oly számban szerepeltek a műsoron,
mint talán még soha azelőtt, a mi ez időszak kedvező eredménye . Egyebekben
az eléadott művek közt leljük a Farsangi Iskolá-t, Violá-t, Szent László
korá-t, Zrinyi Miklós-t (Körner), Czigány-t (ismételve) stb.¹ Az időszakot
zavarták ez évben is holmi automaták ; ezért a választmány újra folyamo-
dott a vidékparancsnokság utján , hogy az ilyenek jövőre a választmánynyal
való egyességre utasíttassanak. A főkormányzóság nov. 14-én tagadó vá-
laszt adott ; azonban g . Mikó személyes közbenjárása után, a választmánynak
1856 ápr. 16-án kelt újabb kérelmére , 1856 máj . 27 -én hg. Schwarzenberg el-
rendelte a N.- Szebenben már 1848 előtt fennállott gyakorlatra hivatkozva, hogy
minden mutatványos napi bevétele (brutto) 10-edrészét (tehát páholybérle-
teiből nem) a színháznak fizesse s eléadásait a színház kezdete előtt fejezze
be. E rendeletet a főkormányszék 1862 nov. 3 -án a választmány előterjesz-
tésére megújította a nov. 1 -virágvasárnapig terjedő téli időszakra , hozzá-
téve, hogy ezek eléadásaikat a színházi eléadások idejére nem tehetik .
Utóbb kérdés támadván arról, hogy ez a jog az év téli szakában meddig
terjed, Follinus kérelmére a főkorkormánysze 、 e jogot 1865 jun . 23-án kiter-
jesztette arra az egész időre, a mig itt a rendes bérlő játszik ; de az eset-
leg itt megjelenő vándortársúlatokra e jog nem terjed ki.2
Károlyi Lajos 1855 nov. 25 - én a választmány közbenjárására az en-
gedélyt 1855 /56-ra is megnyervén, október 4-én Szigligeti Vid cz . darab-
jával nyitotta meg eléadásait. Tagok voltak : Balogh József, Benedek József,
Dózsa József, Filippovics István, Gyulai Ferencz , Hetényi Béla, Károlyi
Lajos, Jakab István (sugó), Káli Soma, Kovács Benő és Elek (sugó), Nagy
Miksa és Pista, Pesti Béla, Rónai Gyula, Szász Lajos (megh. 1856 elején),
Sükei Lajos, Stöger Béla (karm . ) , Tóth Soma, Turcsányi Imre ; Baranyiné ,
Benedekné, Filippovicsné (Körösi Mimi), Gál Berta, Hetényiné, Hidassy-
Prielle Kornélia, Kovács Benőné és Elekné, Nagy Pistáné, Patakiné, Rónainé
(Prielle Lilla), Sükeiné, Tóth Józsefné, Turcsányiné, Váczi Vilma s 14—15
segédszemély. A zenekart most is a Pongrácz Lajos népzenekara pótolta.
Itt időzött Károlyi 1856 márcz. 24-ig, okt. - decz . -ben tartott 20-20, nov . -ben
22 eléadást, miközben nov. 24 - decz . 15 -ig Egressy Gábor vendégszere-

1 L. az 1854/5-iki számad . melletti jegyzéket. Sch. lot. Zsebk. 1854 .

2 Fk. IV. 153, 156, 166, 185. V. 157, 158, 269. 4567/856 eln . sz. (főkormsz.) , 25775 ,
26153/856, 26150/862. Orsz. lot. 16/856 . 97/862. Szh. lvt.
27
 418

pelt. Az eléadások közül kiemelendők Báró és bankár (okt. 13 és 24) ,

Stuart Mária (okt. 18. ) , Tenger és szerelem hullámai (nov. 20. ) , Makran
czos hölgy (először, decz . 1 -én , Székelyné , Ungár Anna javára), III. Richárd
(febr. hó 1856) Rónaival (Vajda és Egressy ford . ), Macbeth (jan. 12. ) Gyu-
laival (Egressy ford. ). Egressy, ki annyi év óta nem volt itt, nov . 24 -én
Hamlet-ben lépett fel s a korszerű darabokon kivűl játszott : Egy pohár
viz (nov. 28.), Clavigo (decz . 5. ) , Lear király (decz . 8. ), Áldozat (decz . 13.)
darabokban . Színre került 25 új darab s a tél 791 frt bért hozott a szín-
háznak.¹
Károlyi Lajos 1856 elején Magyarországra távozott s a színházra
Gyulai Ferencz márcz. 1 -re ajánlatot adván be, a választmány ezt oly
hozzáadással fogadta el, hogy segélyt nem várhat ; de kivételesen a 4 frt
bért esténként elengedi s csak a felügyelőnek fizetendő 20 krt köti ki.²
Gyulai társúlatának tagjai : Balogh József és Károly, Bogdán Béla, Deb-
reczeni Ödön, Dózsa József, Farkas Sándor, Filippovics István, Jakab Ist-
ván (sugó), Kovács Benő és Elemér, Lenkei István , Molnár József, Nagy
Pista és Mihály, Osváth Gerő, Pesti Béla, Portik József (tánczos), Pongrácz ,
Rónai Gyula, Stöger Béla (karm .) , Török István, Turcsányi Imre ; Balogh
Károlyné, Filippovicsné (Kőrösi Mimi ) , Hidassy- Prielle Kornélia, Komáro-
miné, Komáromi Ida , Kovács Benőné , Nagy Pistáné , Rónainé (Prielle Lilla) ,
Szabó Eszter, Váradiné (Kolonics Alfonza), K. Szerdahelyi Nelli , Tóthné,
Turcsányiné (Nagy Antónia), Váczi Vilma . Gyulai 1856 tavaszán márcz . 24—
máj . 14-ig maradt itt, meglehetős részvétlenséggel küzdve . Ápr. 19--30 -ig
Szentpétery vendégszerepelt 8 - szor s ő hozta színre itt Gauthier Margit- ot
először ápr . 30-án. Ezeken kivűl Czelesztin lépett föl márcz. 29- én a Hara-
miák-ban, színészi pályája 46 -ik évében , Petri Mária énekesnő adott két
hangversenyt (ápr. 22-23), az Ottinger-család balletet három estén (máj .
1-4) s a Raczek-testvérek hegedű-hangversenyt adtak két estén . Az ala-
pítandó erd. múz . részére ünnepi eléadásban Kemény Simon került színre
ápr. 15 - én . Innen Gyulai Tordára (máj . 17—jun . 19-ig 22 eléadásra), onnan
M.-Vásárhelyre ment okt. 31-ig, hol tartott jun.-ban 7, jul . -ban 22 , aug.-
ban 19, szept.-ben 18, okt.-ben 19 eléadást. A téli időszak nov. 8- tól nagy
rendetlenségek közt folyt le ; Gyulai a milyen jó színész volt, épen oly

1 1855/56 évi számad. Szh, lot.

Fk. IV. 165. Gyulai beadv. 12–856 . Szh. lvt. Nehány megfigyelendő adat van
benne. Szerinte közönségünknek a szính., mint időtöltés, nem kell ; de szükséges, mint
nemzeti intézet . Külön drámai és operai társúlat fönn nem tartható, a napi jövedelem még
egy jó drámai társúlatra sem elég. Ajánlja 20 drb. 100-100 frtos részvény alapítását, in-
tendáns kinevezését. Beadványa szerint 7 hóig fog Kolozsvárt játszatni .
Említsük meg a helyárak fölemelését máj . 6 -tól : közép p. 3 frt, alsó 2 frt 30 ,
felső 2 frt, zártsz . 40 kr., földsz . 20 kr. , karzat 10 kr. A bérletek egy hóra, 18 eléadásról
szóltak, mint ez pár év óta divatba jött : Közép p . 35 , alsó 22 , felső 15 , zártsz . 7 , földsz . 5 frt .
 419

kevéssé volt jó igazgató. Ezért a választmány jan . 21 -én azzal fenyegette,

hogy az igazgatástól elmozdítja . E mellett a színtársúlatot segélyező bizott-
ság elnöke, g . Bethlen János, a pénzkezelés rendetlenségei miatt ellenőr-
zést kívánt gyakoroltatni ; de erre Gyulai kijelentette, hogy inkább lemond .
Ettől meg a választmány riadt vissza s így minden maradt a régiben .
Egyébként a társúlattal, mint drámaival, a közönség meg lehetett
volna elégedve. Rónai mint ifjú hős , szép hangjával, Gyulai mint jellem-
színész, jelesek, utóbbi valódi tehetség volt. Mellettök Filippovics a nép-
színműben és Pesti Béla, mint szerelmes, kiválók voltak. A nők közül
Szerdahelyi Nelli (népszínműénekesnő) s Rónainé (drámai szende) tetszet-
tek ; de leginkább bírta a közönség osztatlan lelkesedését Prielle Kornélia,
ki már három év óta megszakítás nélkül volt színházunk tagja. Január
óta hosszasan és ismételve beteg volt s ezért Gyulai vendégekül hívta meg
Munkácsy Flórát (jan. 21 -febr. 8-ig), Komlóssy Idát (márcz. 13—23-ig),
ki 10-szer játszott, végül fáklyászenét s ezüst babérkoszorút kapott . Férfi
vendég volt Szerdahelyi Kálmán ( 1856 nov. 16- decz . 20-ig) . A telet
élénkítették jan . 18-20- án német tánczosok, ápr. 26— május 10- ig Mon-
haupt Ármin bűvész . Ápr . 13 -án a Kísértet-ben búcsúzott el Gyulai ; de
társúlata még egy ideig itt maradt s játszott a saját javára. Ugyanis
Gyulai bérlete ápr. 4-én letölt ; de kijelentvén a hó elején, hogy fizetni
nem tud ; ekkor ápr. 5 -én a tagok a választmánytól kérték elmaradt 1—2
havi fizetésöket ; de a választmány e helyett nekik csupán több, mint egy
havi játékidőt engedett.¹ Így tartott Szerdahelyi Nelli ápr. 19-én egy hangver-
senyt s Prielle Kornélia máj . 12 -én a Báró és bankár-ban (Adél) búcsúzott
el. A Kolozsvári Közl. (1856 márcz . 31 -től) és utóbb a Magyar Futár szűk-
szavú jelentéseiből is kivehető az a bámúlatos hatás, melyet művészete
már ekkor gyakorolt, különösen vígjátékban és drámai középfajokban
(Lovoodi árva, Lecouvreur Adrienne, Gauthier Margit, melyet itt játszott
először). Maros -Vásárhelyt 1856 nyarán épen oly kitüntetésekkel fogadták,
elhalmozták a szeretet jeleivel, nyilvánosan megkoszorúzták (Sorel Ágnes)
s egész hírlapi vita keletkezett róla a Magyar Futár-ban, melynek ellent-
mondó s bántó részei nem folyhattak be népszerűsége apasztására Kolozs-
várt. Mennyi szeretettel üdvözölték, midőn hosszas betegsége után 1857
febr. 18-án az Angyal és Daemon-ban (Clarissa) fellépett, mit a színlap kü-
lön jelzett. Utolsó felléptekor versekkel árasztották el a színpadot és a sze-
retet minden jelével bocsátották el .

1 13/857 . Szh. lvt. Úgy e, mint Pesti Béla színész egy másik kérelme kiemeli , hogy
a tél folytán a szính . fűtetlen s talán fűthetetlen is volt. 17/857 . Szh. lvt. Jk. IV. 192.
Nyáron a színházban Pesti Béla bűvészeti eléadást tartott máj. 16–17 ; azután Heinrich
ködfátyolképeket mutogatott máj . 24 , 28, jun . 1 , 4 , 7 , 10, 12 napjain. Számadás 1856/ 57 -ről.

27*
 II . FEJEZET .

Lángh, Havi, Follinus, Fehérváry.

(1857-1872 .)

Lángh Boldizsár 1857/ 58 -ban. Havi Mihály. - Az 1858 /59 -iki tél. - Havi Szebenben
és Brassóban 1859-ben. --- Az 1859/60-iki téli időszak. - Kolozsv. Szinh. Közl. - — A
fölébredt érdeklődés . -- A bukaresti kirándúlás 1860 nyarán. -- Brassóban és Szebenben.
Follinus, mint társigazgató. - Follinus egyedül . Az 1860 /61 -iki tél. - Az 1861 -iki
nyár. - Pénzforgalom 1860/61 -ben. - Follinus bérlő 1861 /64-ig. - Az 1861 /62 -iki tél .
- II. Rákóczy Ferencz fogsága. Az 1862-iki nyár. Az 1862/63 -iki időszak. - Pénz
szűke, Follinus szorúlt helyzete. - Az 1863-iki nyár N.-Váradon. ― Az 1863 /64 -iki tél.
Dunanan apó. - A színház javítása 1864 nyarán. -- Új szerződés egy évre. - Az
1864/65 iki tél. - Follinus bérlete 1865/66-ra. - Az 1865-iki javítások. - Sándor József
— Eredmények.
jegyző. -- Új helyárak. - Az 1865/66-iki tél. - Follinus távozása.
Átadás. A választmány beavatkozása a belügyekbe. Reszler bérlete 1866/69-re .
A jog Fehérváry Antalra száll. Újabb szabályok Az 1866/67 -iki tél. Az 1867-iki
nyár. Az 1867/68 -iki tél . - Fehérváry új szerződése 1868/9-re. - 2000 frt segély.
Nyári előkészületek. - Az 1868/9-iki tél . - Fehérváry bérlete 1869/ 72 -re. Az 1869/70-iki
tél. - A nyár 1870 -ben s a tél 1870/71 -ben. - A színházépület 50 éves jubileuma. — A
nyári javítások. Az 1871 /72 -iki tél.

A Gyulai társúlata sehogysem elégítvén ki operára sóhajtozó közön-

ségünk igényeit, az 1857 januári bérlethirdetésre g . Mikes János felhivá-
sára Havi Mihály és Hegedüs Lajos szeged- szabadkai igazgatók 1857 febr.
15 -én ajánlkoztak 3 évi bérletre drámai , operai és népszínműtársúlattal,
hogyha havonként 600 pfrt segélyt kapnak. Ajánlatot adtak be Filippovics
István és három főúr is : id. g. Bethlen János , ifj . g . Bethlen Gábor és
g . Esterházy Kálmán . Mig az utóbbiak egész röviden jelzik, hogy a szín-
házat 3 évre kiveszik, ha 1857 okt . 1-ig a színház tervezett belső átala
kítása elkészül ; addig Filippovics egy memorandumban fejezi ki, hogy jó
drámai és operai társúlat havi 3950-4468 frtba kerül ; a bevételeket 4188
frtra téve, szintén megfelelő segélyt lát szükségesnek.¹ A választmány a

1 Jk. IV. 191. 8-10 /857 . Sch . lvt. A hirdetés Magyar Sajtó. 1857. 12-14 . SZ
 421

két utóbbi beadványt mellőzte ; Haviékat személyes tárgyalásra hívta meg úti-
költség mellett ; de közben Havi Szabadkán már lekötötte magát. Ekkor a vá-
lasztmány jun. 3-án 1857/8 telére nov. 1 - márcz . 28-ig a színházat Lángh
Boldizsár debreczeni színigazgatónak adta át, 1000 rfrt utazási segély mel-
lett, ha Lángh 6 új darabot ad a színháznak díszleteivel és jelmezeivel
együtt, valamint szerzeményeit és javításait ingyen engedi át. Ő ekkor egy
évre ( 1857 okt. 1-1858 szept. 30.) Erdélyre igazgatói engedélyt kapott.
Társúlatának tagjai voltak : Balogh Károly és József, Beke István , Bihari
István, Farkas Sándor, Gyulai Ferencz, Jakab István, Kovács Elek, Krasz-
nai Mihály, Lángh Bold . és Lajos, Mocsári György, Nagy Mih. , Szath-
máry Károly, Szigeti Imre, Takács Ádám, Turcsányi Imre ; Bánhidy Emilia,
Balogh Károlyné, Hirtling Mari, Hadadi Teréz , Kövesiné, Kövesi Etel ,
Kovács Elekné, Komáromyné, Lángh B.-né és Lángh L.-né, Nagyné,
Szabó Krisztina , Szabó Eszter, Takácsné, Turcsányiné, Váradiné (Kolonics
Alfonza) ; volt tehát 17 férfi , 16 nő s 2 gyermek, a segédszemélyzeten
kivűl . A választmány ellenőrző tagjai voltak e télen g . Lázár Miklós és
Páll Sándor.¹
A Lángh társasága általában eléggé tetszett, mint a Magyar Futár
rövid észrevetelei tanúsítják. A férfiak közül Lángh Boldizsár (szalon-
komikus), Gyulai, Takács (intrikus), Szigeti Imre, a nők közül Lángh B.-né
(szende), Szabó Krisztina (idősb hősnő), Váradiné (hősnő), Hirtling Mari
(naiva) nyertek legtöbb tetszést. Vendégek voltak 1858 január 10-30-ig
Szigeti József, ki először játszott itt s nagy sikert aratott vígjátékban ,
tragoediában egyaránt ( Viola jan. 10, Coriolán jan. 27, Bánk bán jutalomj.
jan. 29. ) ; Feleky Miklós (márcz. 1-27-ig) ; Bulyovszkyné (ápr . 6 — május
2-ig : Gauthier Margit, Letorières vicomte, Női harcz, Végrendelet, V. László,
Lecouvreur Adrienne, Mária királyné, Stuart Mária). Febr. 3-án a Tévedések
vígjátéka először került színre. Közben azonban Lángh anynyira meg-
szorúlt, hogy ápr. 14- én a választmányhoz fordúlt segélyért, mely neki
Soo frtot gyüjtött. Az időszak végén Lángh M. -Vásárhelyre ment, hol a
Magyar Futár egy híre szerint szintén kéregetésre szorúlt.
Az 1858 jan. 15 -iki bérlethirdetésre többen adtak be ajánlatot : Havi
Mihály, szeged-szabadkai igazgató, 3 évre 3000 frt segélylyel, ha nov. 1 -én
kezdi meg a téli időszakot s 600 frttal többet kér, ha okt. 1 -én kellene
kezdenie ; Filippovics István Reszler István tenoristával, kérvén 5000 frt
segélyt ; Molnár György (Szathmár), ki operát nem igér, de szerződteti

1 Szerződés 1857-ből Szh. lvt. Kiemelendő belőle, hogy nem magyar színészeknek
csak a választmány engedheti meg a föllépést. V. ö . 24/857 . Szh. lvt. (szept. 10.). Jk.
IV. 196-7, 201 , 206. Bérletei 16 eléadásból álltak ; köz. páholy volt 32, alsó 22 , felső
20, zártsz. 6 frt. Hetenk . volt 5 eléadás, egy bérletszünet. Zsebk. 1857 .
1 Jk. V. 7-8, 15. 23/858 . Szính. lvt.
 422

a legjobb vidéki tagokat (Mátray Laura, Prielle Kornélia , Felekyné, Együd,

Szép, Gyulai Fer. , Fehérváryné sat .) ; Lángh Boldizsár és Gócs Engelbert
szintén 3 évre (összesen 4000 frt segélylyel, 4-4 operabállal, melyekre
a nézőtért ők alakíttatnák át) ; végre hajlandó volt átvenni a színházat
Budapestről Friebeisz István is . A színházat 1858 febr. 6-án Havi kapta
meg 2000 frt segélylyel 3 évre ( 1858 virágvasárnaptól 1861 virágvas. -ig )
a már ismert szerződés szerint, melyet Havi márcz . 2-án aláírt.¹ A választ-
mány biztosai maradtak g . Lázár Miklós és Páll Sándor. Havi társúlata
1857/8 ra Alajos János, Baráti Sándor (operához), Barta Elek, Bihari Ist-
ván, Boér János, Bokor Ferencz, Felix Mikes, Ferdinánd Ignácz, Follinus
János (oper.) , Főző Berczi, Gerecs János, Gócs Ede (karm.), Gyulai Fer.,
Jakab István , Káldy Gyula (karm . ), Komáromy Lajos, Mezei Vil . (oper.),
Morvay Alajos, Neuhold János , Szabó Mózes , Simonyi Károly, Szentkuti
Mihály, Singer Bernát, Szöllősi Kár . (sugó), Turcsányi Imre, Vadász Jó-
zsef ; Alajosné (Eliza), Bánhidy Emilia, Baranyiné (Nina), Bátori Júlia,
Boérné (Zsófia) , Bokorné (Ágnes) , Cser Júlia, Egedy Mari (oper. ), Eichner
Ludmilla, Ferenczi Izabella (oper.) , Follinusné (Lukácsy Antónia), Láng
Mari, Morvainé (Francziska), Pataki Róza, Schafhüttel Minka, Szabó Eszter,
Szabóné (Károlina), Sepsiné (Nina), Szerdahelyi Nelli (oper. ) , Singer Róza
(oper.) ; Kaczér Fer. (balletmeser. ), Kühner Mari, Mayer Lujza, Kaczér
Gusztáv (tánczosok) s 14 tánczos-növendék, Panhaus Antal (zenek. ig . ),
Beczkói Károly (festő), a Nugent-ezred zenekarával s 3 más zenészszel ( 27
tag), 14-16 segédszemélylyel ; tehát a zenekaron kivül kb. 70 tag. A téli
időszak 1858 okt. 24-től 1859 máj . 31 -ig tartott ; de Havi utóbb is Kolozs-
várt maradt jul. 2 -ig . Húsvétkor ( 1859 ) részben újjá szervezte társúlatát ;
szerződtek Bodorfi (oper.), Mayer János, Paulay Ede, Tótfalusi Gusztáv,
Virág Lajos, Bodorfiné (Etelka), Friedrichné (Amália) (oper. ) , Farkas Lujza
és Nina, Polákovicsné (előbb Jánosiné), Turcsányiné (Kolonics Alfonza ) és
Weixler Ferdinánd (zenekari igazg. ) ; eltávoztak : Morvai és neje, Neuhold,
Simonyi, Szöllősi , Bátori Júlia , Egedi Mária, Láng Mari , Pataki Róza,
Szabóné, Sepsiné, Szerdahelyi Nelli, Kaczér Ferencz és Gusztáv, Panhaus
Antal.2
A leírt idő alatt (máj . 31 -ig) volt 163 rendes ( 7 bérlet 16 játékkal )
és 4 jótékony eléadás. Színre került 49 eredeti darab, köztök 7 új , 52 es-
tén volt opera , köztök 7 új , fordított új mű 8 és volt 30 jutalomjáték.

1 Magyar Futár. 1857. 178-80 sz . Polit. Újdonságok 52-53 sz. 50-53/857 . 3 ,

7 , 11 , 44/858 . Szh, lvt. Jk. IV. 206, 208—9 . V. 4—6, 13 , (858. jul. 10), 31 ( 859. jan. 8 .)-
A szerződés 20 pontból áll . A 15 p . szerint minden héten egy operai eléadásnak lenni kell.
2 Friedrichné fiz. volt 150 , Ferenczi Izabelláé 100 , Polákovicsnéé 100 , Schafhüttel
Minkáé 80 , Bodorfić 130 , nejéé 40 , a Follinus-páré 200, Gyulaié, Gócsé 80 , Káldyé 100 ,
Gerecsé 50, Komáromyé 70 , Paulayé 80 frt,
 423

Vendégek voltak : 1858 decz . 28—1859 jan . 8-ig s utóbb febr . 7 -én (utol-
jára) László József, a pesti színház nyugdíjas tagja, jan . 12—29-ig Lacz-
kóczyné, márcz . 10-26-ig Ellinger, Zeyk Elek (nov. 11.) , Molnár József
(nov. 15.), Berger Lajos hannoverai bűvész (jan . 10, 11 , 17.) , Rónai Gyula
Györből (febr. 9-23 .), Auer Lipót hegedűművész (ápr. 14) és Nagy Jakab
tilinkós (máj . 19.) . Kedvelt tagok voltak az operában : Egedi Mari , Fe-
renczi Izabella, Follinus, Mezei , Bodorfi ; utóbb Friedrichné 1859 húsvétja
után teljesen meghódította a közönséget. A népszínműben Komáromi volt
a kedvencz , ki játszott mindent, pl. Essex-et is, mivel nem egy megrovást
kapott ; noha gyakran a bírálat is csodálattal szólt fényes és sokoldalú te-
hetségéről. A drámában Gyulai, Paulay (ifjú szerelmes), Jánosiné, Follinusné
(drámai szende és társalgó), Eichner (naiva) tetszettek, kevésbbé Szabóné
egyhangú szavalatával . Jan. 28-án Szathmáryné és László közreműködésével
Székelyné javára a Szeleburdi került színre s ugyanekkor Mike Sándor és
Gyergyai Ferencz átnyujtották az agg művésznőnek a kolozsvári előkelők
egy ívét, melyben számára 244 frt évi nyugdíjt biztosítanak 1859 jan . 1 -től .
Havi jul. 2 -ig maradt Kolozsvárt ; mert ugyan Szebenbe szándékozott,
de kitörvén az olasz háború, a szebeniektől tartva, halogatta a menetelt.
Marosvásárhelytől a jó játszó helyiség hiánya tartotta vissza. Nehéz körül-
mények közt maradt hát itt, hol máj . 29 óta a szinkörben is tartott nehány
eléadást. Máj . 29-én ott egy Mocsáry Lajos nevű helybeli tornamester
lépett föl tanítványaival ; de egy nehezebb mutatványnál a 20 láb magas
rúd végéről leesvén, nehéz sérülést szenvedett. U. ott jun . 2 -án Zrinyi
Miklós, 14-én Bűvös vadász sat. adatott. Nehány estve Egressy G. is
föllépett (jun . 28-án Othello, 30 -án Brankovics, jul . 2 -án Hamlet) s innen
Deésre ment. Jul. 2-ika után Havi csakugyan Szebenbe ment, hol az opera
nagy sikereket aratott ; aug. 14-ike után Brassóban hasonló sikerrel játszott
s okt. 30-ra tért vissza Kolozsvárra .
Havi a nyáron új tagokért Pesten is járt s engedélyt nyert Kolozs-
vári szinházi Közl. cz. napi lapra, mely nov. 1 -én 5 frt előfizetési árral
megindult. Ez volt az első ilynemű lap hazánkban ; mert az Egressy
Magyar szinh. lapját is pár hóval megelőzte. Beltartalma különben jelen-
téktelen volt. Megj . 1859 nov. 5-1860 márcz. 31 -ig 115 számban. Tár-
súlata 1859 / 60-ra : Albisi László, Alajos János , Baráti Sándor (opera),
Barta Elek, Bodorfi Henrik (opera), Bokor József (opera), Ferdinánd Guszt.,
Felix Mike, Follinus János (opera), Gerecs János, Gyulai Fer. , Gócs Ede,
Jakab Istv., Káldy Gyula (karn . ) , Komáromi Lajos, Marczell Géza (opera),
Ottó Károly, Paulay Ede, Pauli Rich . (opera), Palatkai Gábor, Sámuel
János, Simonyi Kár. , Szilassy Józs . , Szűcs Lajos, Szabó Mózsi, Tar Csatár,
Tothfalusy József, Turcsányi Imre, Vadász József, Weixler Ferd . , ( első
hegedűs) ; Alajosné (Eliza), Baranyiné (Mária), Bodorfiné ( Etelka) , Cser
 424

Júlia, Friedrichné (Amália), Follinusné, Ferenczi Izabella (opera), Lángh

Berta és Mari, Mayer Lujza, Majosházy Klára, Pataki Róza, Polákovicsné
(
Júlia), Schafhüttel Minka, Schinek Jozéfa (opera), Szabó Eszter, Turcsá-
nyiné ; tehát 30 férfi, 20 nő s 6 gyermek. A zenekart a katonaság adta .
A téli időszak megnyilt 1859 okt. 30 -án, midőn a Kazinczy-ünnepre Árpád
ébredése s a Hűség próbája (Kisfaludy K. ) kerültek színre . Az időszak
tartott 1860 márcz . 31 - ig , nov.-ben 25 , decz .-ben 22, jan .-ban 28 , febr. -ban
25 , márcz . - ban 28, ápr.-ban 17 , máj . -ban 3 , összesen 148 eléadással . Színre
került 8 új drámai mű (köztök Egy királyné Tóth K.-tól, Egy szegény ifjú
tört., Tündérujjak), négy új opera és operette : Éjszak csillaga, Granadaι éj-
tanya, Hugenották, Eljegyzés lámpafénynél (Offenbach), mely utóbbi az első
operette volt színpadunkon mai értelemben.¹ Ez évben is az opera és nép-
színmű uralkodott ; ezért ezt írta egyszer a Kolozsv. Közlöny ( 1859. 114
sz .) : » Óhajtjuk, hogy a színigazgatóság a súlyt a drámára fektesse , s a
nyári saison alatt szükségkép felosztott személyzetet, ha lehet, még jobb
erőkkel egészitse ki . Midőn a közrészvét szőnyegére már színházunk
ügyének kell kerülnie, el nem kell feledni, hogy a színház valódi gyü-
mölcse a dráma , s virága az opera « . A drámát legalább az operai kiállítás
színvonalára kell emelni , mert különben a közönség elhidegül tőle , » s a
mint pedig a dráma iránti részvét kihal, a színház azonnal elveszti nem-
zeti hivatását « .2 Az eléadások közül kiemelendő Bánk bán (nov. 23) az
Erdélyi Muzeum Egyl. megnyitásakor, midőn Erdélyi Jánostól egy hymnust
is énekeltek Szénfy Gusztáv zenéjére (Könyörgés), mely Mikónak volt ajánlva.
A tánczszemélyzet egész estére kiterjedő balleteket is elé bírt adni, mint
Esmeralda (márcz. 21 és 25.), A festő álomképe (márcz. 30.) . Vendégek :
Prielle Kornélia, ki 1859 óta újra Pestre szerződött, itt 1860 jan. 9-28-ig
10 -szer lépett föl ( Gauthier Margit, Tündérujjak, Czigány, Essex gróf),
Tóth Soma (decz . 5—20 ), Szabó József (febr . 26-27 ), Réty Mihály és fia
(márcz. 18-19 ), Doppler-testvérek (márcz . 26) . Említsük még meg, hogy
Havi a színházat e télen a választmánytól kapott 200 frt előleggel pet-
roleum (photogen)-világításra rendezte be .
A Havi két évi bérlete mindenesetre fontos színházunk történetében .
Ő szokatlan érdeklődést bírt ébreszteni a színház iránt. A családi páholyok
birtokosai megint fölelevenítették igényöket , úgy, hogy ez idő óta a 70 - es

1 Klvári Közl. 1859 9 , 52 , 64 , 70, 74 , 81 , 94 Sz. 14/861 . Szh. lvt. Havi személyi
kiadásai egy hóra 2600 frtot tettek.
2 1860 elején a társúlatból elmentek : Alajos és neje, Baráti, Felix, Gócs, Paulay,
Pauli, Szűcs, Weixler, Cser Júlia , Friedrichné, Lángh Berta, Polákovicsné. Új tagok : Főző
Albert, Jekelfalussy Alb. (opera), Montella Lajos (tánczos) , Ormay Fer. (opera), Aranyváry
Emilia (tánczosnő), Bokorné (Körösi Ágnes), Farkas Mari, Kohn Fánni, Szerdahelyi Nelli
(Turcsányi Imre megh. 1860 márcz. 16.).
 425

évek végéig a választmánynak kellett a páholyokat kiosztani, s számos

esetben a tulajdonjogot megállapítani . Volt eset, hogy páholyát a régi
birtokos engedmény útján másra ruházta , sőt Kanyó László örököse el-
adta Naláczi Farkas kereskedőnek, a Kenderessy-féle családi páholyt özv .
Kendeffy Farkasné bérbe vette 10 évre 100 frton stb. Épen ezért elhatá-
rozta a választmány, hogy a családi páholyt, mint személyi tulajdont, sem
átengedni, sem eladni nem lehet s erről a közönséget hirlapilag is érte-
sítette. De Havi több rendetlensége is megemlítendő, így a szivarozás el-
hatalmazása, a színpadon a csekély ügyelet, miért 1858 végén az öltözőkben
tűz ütött ki, melyek miatt 1859 jan . 18 - án a választmány erős hangú
átíratot írt neki s g . Lázár Miklóst és Páll Sándort újra fölügyelőkül
küldte ki.¹
Havi 1860 máj . 6-ig maradt itt s ekkor Szabó Józseffel egy már
1859-ben ápolt tervét valósította meg, t. i. a bukaresti kirándúlást, melyre
1859 nyarán Brassóban váltig biztatták az ott volt bojárok. E végre 1859
nyarán szerződött a bukaresti herczegi színház intendánsával , Bengescu
György nagybojárral , hogy 1860 ápr. 15 - én az óhitű naptár szerint átadja
a színházat. Közben a bukaresti magyarok mindent elkövettek Koós Fe-
rencz ev. ref. pap vezetése alatt a vállalat érdekében s Bukaresti Magyar
Kösl. cz. lapot is indítottak meg. A siker annál biztosabbnak látszott ; mert
épen akkorára ült össze a diván s így számos bojár jelent meg Bukarest-
ben. Kezdetben úgy látszott, hogy Havi nem megy s utolsó színlapján hir-
dette is, hogy pénzhiány miatt a vállalat elmarad. Havi pénzzavarait mu-
tatja az is, hogy az időszak végén társúlata a maga javára tartott nehány
eléadást Königné felléptével . Azonban máj . 13-án mégis útra kelt, az agen-
sek biztatására, kik közt Mirtse János volt a fő . Első napon , junius 4 - én ,
Hunyadi László opera ment zsúfolt ház előtt s az est, melyre főleg kíván-
csiságból tolúlt a közönség, fényes diadallal végződött s a Bukaresti Ma-
gyar Közl. örömében kiadta a román színház könyomatú képét. A siker
kezdetben nagy volt ; jun . 6. és 16-án Esmeralda ballet (Aranyváry Emilliá-
val), 8- és 23 -án Hunyadi László, 11 -én Mártha, 13- és 15 -én Lucia (Hol-
lósy Kornéliával és Füredivel), 18-án Rigoletto, 21 -én Troubadour, 27-én
Kúnok, 30-án és jul . 4 - én Zsidóhölgy, jul. 3 -án Linda és Alvajáró egy-egy
felvonása (Hollósy Kornélia jutalomjátékára ) , jul . 5 - én Sevillai borbély (Hol-
lósy utolsó fellépte), 6-án Csikós, 9-én Ilka, 16, 19-én Éjszak csillaga, 30-án
Stradella, aug. 4-én utolsó eléadásúl Bűvös vadász adatott. Közben jun .
19- én és 22 - én a Doppler-testvérek adtak fuvolahangversenyt, ballet volt

1 Fk. V. 18, 19, 23 , 25-28 , 31 , 43-48 , 95 , 100 , 101 , 116 , 124 , 142 , 154. Páholy-
eladási szerződések 8, 33/859 . V. ö . 28/859 . Szh. lv. ( 1859. szept. 27. ) Páholykiosztást 1 .
Jk. V. 65 (860/ 61 - re) ; 91 , 97 (861 /62 -re) ; 155 ( 862 /63 -ra) ; 211 (864/ 5-re) ; 284 (865/66 -ra).
3/859. Sch. lv.
 426

jun . 25 -én , jul . 10 -én , 23 - án és 28 -án , keverve operaegyvelegekkel . Tartot-

tak tehát 2 hó alatt 26 eléadást. Ha ehhez vesszük, hogy egy estére a
színházért 20 aranyat kellett fizetni, a tagok némelyike, a vendégek sok
pénzt vittek el , a napi kiadások 300 frtra mentek s hogy jul . -ban majd-
nem tűrhetetlen hőség volt : nem csodálhatni, hogy a legjobb bevételek
mellett sem bírta volna Havi a szükséges kiadásokat beszerezni s valóban
körülbelől csak 1 -de folyt be. Hollósy így is több este ingyen énekelt, a
tagok fizetéseiket meg nem kaphatták, egyenetlenség és kedvetlenség támadt
s Follinus vezetése alatt a tagok pártot szerveztek s Mirtse a zavarba
jutott társaságtól megszökött, Friedrichné pedig jul. 2 -ik felétől fogva visz-
szalépett.¹ Így Havinak már juliusban ( 1860) adósságban mindenét lefog-
lalták s a tagok hazahozataluk végett a kolozsv . úri kaszinóhoz folyamod-
tak. Ekkor aug. 1 -én az oláhországi cs . k. ügynökség telegraphi úton tett
kérdést a választmányhoz , hogy a Hayi kezén levő ruhatár egy része
színházi tulajdon- e és át lehet-e Follinusnak adni ? Ekkor csak g . Lázár
Miklós volt Kolozsvárt, ő igen « -nel felelt s felhívta Borosnyai ügyvédet
Bukarestben, hogy a ruhatárból a színházét mentse meg s e végre szept .
8-án a választmány a ruhatár jegyzékét is átküldte . "
A társúlat Bukarestből haza vergődvén , Follinus igazgatása alatt
Brassóban, N.- Szebenben töltötte a nyarat, jó eredménynyel ; az opera most
az egyszer felsegítette a társúlatot. E nyárról ( 1860 ) még két dolgot kell
röviden megemlítnünk. Egyik az, hogy Erdélyben az utóbbi pár évben
hanyatlott drámai színészet állandósítása végett Szathmáry Károly, Szabó
József, Gyulai Ferencz, Filippovics István és Takács Ádám egy drámai
törzs-társúlat létesítésére törekedtek ; de ez csak törekvés maradt. A másik
az, hogy jul. 27-29-én tartott itt először 3 estén Reményi Ede hangver-
senyt a színházban a legnagyobb diadalok közt, melyeken Prielle Kornélia
is részt vett . Az utolsón, mely a színház javára adatott, Prielle Szász Gerőnek
Erdélyben cz. költeményét szavalta el s az est a színháznak 622 frtot jöve-
delmezett. Reményi innen erdélyi körútjára, Prielle Kornélia Pestre ment.³
Visszatérvén Follinusra, az ő társigazgatósága a tagok kívánatára

1 Kolozsv. Közl. 1859. 110 sz. 1860. 37 , 46-48, 63 , 88 sz.Bukur. magy , közl. 1–9,
18-19 sz. Kolozsv. szính. lap. 77 sz . Hunyadi L.-ban kiváló tetszést arattak Kaiser
Ernstné (Erzsébet), Friedrichné (Gara Mária), Jekelfalusy (Hunyadi L. ) , Marczell (Czillei),
Ormay (Gara), Pauli (király) . V. ö . a Revista Karpatilor 1860 aug. fűz.
* Jk. V. 58 1 Havi saját nyilatkozata szerint 10-12 ezer frtot vesztett díszletek-
ben, ruha- és könyvtárban. Klvári Közl. 118 sz. 1860. Ezt Komáromy pár élczelődő mon-
dására írta meg, melyeket decz . 21 -én szính eléadáson tett Havi vállalkozására . Havi itt
húzta ki a telet. Utóbb egy hangversenynyel próbált szerencsét s ebbe is belebukván,
1861 márcz. 29-én a választmány az ő kérésére díszítményeiért adott 300 frtot s ő le-
mondott minden egyéb követeléséről. 14/861 . Szh. It. Fk. V. 83.
3 Klv. Közl. 1860. 60, 62 sz . Jk . V. 60 .
 427

történt. Havi 1860/61 -re megosztván vele jogait, a szerződést, mely köztök
Bukarestben 1860 jul . 26-án kelt, a választmány is elfogadta. E szerint a
pénzkezelés Follinus kezére került . Az utolsó pont szerint ( 16), ha 1861 -ben
bármelyikök nyeri meg a kolozsvári színházat, a másikat tartozik társúl
fogadni . Ekkor 1860 aug. 21 -én g. Lázár adott 800 frtot az e végett
Kolozsvárra jött Follinusnénak az országos segélyből, melyhez szeptemb .
8-án a választmány még 200 frtot utalt ki . E társigazgatóság decz . 10- ig
tartott. Ekkor t. i . Olasz Károly, gazda, jelentette, hogy ő Havitól átvette
a színház ruha- és könyvtárát és átadta nov. 19-én és 24-én Follinus-
nak ; de amazt elrongyolva , emezt pedig tetemes hiányokkal . T. i . a ruha-
tárból hiányzott 90 szám alatt elésorolt pár százra menő öltönydarab ; a
könyvtárból 13 darab, 25 darabnak szerepei részben vagy egészen ; 19
zenés mű hangjegyei és partiturái részben vagy egészben . Erre a választ-
mány kárpótlást követelt és Havit megfosztván az igazgatástól , ezt egyedül
Follinusra ruházta, ki egyébként a kárért kezességet vállalt.
A társúlat 1860/61 -re : Albisi László , Almási István, Bartha Elek,
Boér János, Bokor József (operai buffo), Beczkói János, Ferdinánd Ignácz ,
Jakab Istv. , Káldy Gyula (karm. ), Komáromi Laj . , Marczell Géza (bassista),
Molnár József, Morvai József, Mocsári György, Nagy József, Ormay Fer.
(bariton), Pauli Richárd (tenor), Palatkai Gábor, Rajz János, S. Szegedi
István, Szücs Lajos, Tar Csatár, Újfalusy Sándor, Vadász József ; Albisiné
(Károlina), Baranyiné (Nina), Boérné ( Zsófia), Bokorné (Ágnes) , Egedi Mari
(opera), Follinusné, Kaiser Ernestné (opera), Kovácsné (Teréz), Lángh
Mari, Pajor Anna (opera), Pap Paulina, Szerdahelyi Nelli (opera), Szirmai
Ottilia, Tóthné (Mária), Tarné (Eszter), Turcsányiné, Újfalusyné (Júlia) ;
tehát 24 férfi , 17 nő, 5 gyermek és kb . 20 mellékszemély. Megkezdte elé-
adásait okt. 28-án a Szózat és Hymnusz eléneklésével, az uniot jelképző
képlettel és a Szigetvári vértanúkkal (először). Tartott nov.-ben 26, decz.-
ben 23 eléadást, a helybeli katonazenekar közreműködésével ; de deczem-
ber 8-án egy polka miatt a nézők egy része lepisszegvén a zenekart, az
ezredes (Mehoffer) megvonta az engedélyt s csak a választmány átíratára
engedte megint át. A tagok közül a már ismert Follinusné és Újfalusyné,
Tóthné (hösnő), Pajor Anna (opera- és népszínmű énekesnő), Kaiser Ernst-
né, Egedi Mária és Szerdahelyi Nelli, Komáromi, Boér ( öreg bonvivant),
Bokor (komikus és operai buffo) , Marczell Géza (bassista), Ormay (bariton),
Pauli (tenor), Rajz, Tar, Molnár, Lukácsy váltak ki.¹

1 Jk . V. 59, 60 , 63 , 64 , 68. 15 , 25 , 28/860 . 4/861 . Sch . lt. A színházon ez évben

csak pár kisebb javítás történt . A zártszékek új bejáratot kaptak, a régiből páholyt csi-
náltak, páholy lett a földszinti bejárás feléből is ; ekkor nyitották a színház baloldalán a
bejáratot az új színház -utczára. Olasz Károly egy általa festett díszterem-ívet, hátsó függönyt
és 6 álfalat ajándékozott a színháznak, melyeket ő az Éjszak csillaga operához Havi-
nak festett 1859 ápr. hóban. 1860 jan. 10. 7/860. Szh. It. Fk. V. 50.
 428

Vendégek voltak : 1860 decz . 8-án egy kezdő, Demeter Mihály ( Ma-
rót bán), 1861 jan . 16 — febr . 7 -ig Szigligeti Anna (Romeo és Júlia, febr. 7 )
és Jolán (naiva), Komáromi Alajos Pestről márcz . 20-ig (febr. 18 -án Bánk
bán-ban lépett fel először, febr . 26-án Othello-t játszta), febr. 25 - márcz .
21 -ig Bognár Vilma népszínművekben . Utóbb ápr. 1 -től Gyulai , Paulay és
Paulayné szerződtek ; ápr. 3 -tól Melles Liszka (utóbb Gerecsné) a drezdai
udvari színház coloratur-énekesnője s máj . 6-án Lukácsiné (naiva) szere-
peltek itt . Kiemelendő eléadások : Kegyencz (márcz. 2 , mint Ujfalusyné
jutalomj .) pár hóval a szerző halála előtt, s Kemény Simon (Kisfaludy K.)
Teleki halála emlékére máj . 11 - én , midőn Paulay rövid emlékbeszédet is
olvasott fel a nagy hazafiról. Utolsó eléadásúl máj . 15 - én Paulay javára A
trónvesztett került színre Szigligetitől , a máj . 10-én kelt vidékparancsnoki
engedélylyel , mely a 37 és 48 oldalon nehány helyet törlött.¹ Egészben
véve ez évben hanyatló érdeklődéssel találkozunk, a politika kezdett újra
uralkodni s ezért a Kolozsvári Közlöny is csak minden 5-6 számban szólt
egyszer a színházról .
Nyáron ( 1861 ) a társaság M. -Vásárhelyre ment máj . 20 - szept 23 -ig,
mely idő alatt 93 eléadást tartott. Közben a társúlat operai része aug .
6-tól Medgyesen II operát adott elé. Vásárhelyt jul . 1-30-ig Feleky Miklós
vendégszerepelt s az akkor divatos darabokban 9 -szer lépett föl. A Follinus
tervezett szebeni és brassói útja, hová ajánló leveleket is kapott, a ma-
gyarok iránti ellenszenv miatt elmaradt. Igy a nyár gyöngén ment, saját
bevallása szerint 2971 frt 44 kr . vesztesége volt szept. 1 -ig . Ezért noha
már elutaztakor 600 frt előleget kapott, szept. 18-án újabb 900 frtot vett
föl az 1861/62 évi segélyből ; de ekkor a választmány kimondta, hogy a
még benlevő 500 frtot nem adja ki , mig a Havi által okozott károkat
helyre nem üti s figyelmezteti társúlata kiegészítésére is. Follinusnak egy
1862 -iki s az 1860 nov . 1-1861 nov. 1 -ig terjedő kimutatásából meg-
tudhatjuk, hogy ez időben egy félhavi bérlet 1500-1600 frtot, a napi összes
bevétel a legjobb hóban 851 frt 93 krt tett ; rendesen 400-650 frt közt
váltakozott, vagy ha a napi bevétel nagyobb volt, a bérlet megfelelően apadt.
Az évi főjövedelem tett 30224 frt 33 krt, a kiadás 36792 frt 16 krt. A
hiány tehát több volt 6000 frtnál, mely legnagyobb részben a tagok fize-
téséből vonatott le megfelelő arányban . Hihető azonban , hogy Follinus
tulzott, a segély fölemelésére ezzel is hatni akarván .
A Havi 3 évi szerződése lejárván 1861 virágvasárnapjára, a választ-
mány 1860 decz . 10 -iki ülésére Molnár György (Szeged) opera nélkül s
Reszler István egy évre, Follinus János 3 évre adtak be ajánlatot. A
választmány tekintettel Follinus érdemeire, 1861 virágvas.-tól 1864 virág-

1 845/861 . Orsz. lot. E télen 27 új darab került színre. Zsebk. 1866.

 429

vas.-ig neki adta ki a színházat az ismert szerződés szerint, hozzátéve,

hogy igazgatótársat nem vehet fel s ha egy év alatt a színház orsz . ke-
zelés alá vétetnék, a bérlet megszünik. Follinus szept. 28-ra tért vissza a
lóversenyekre, s a Hymnusz-szal és Troubadour-ral nyitotta meg a szín-
házat.¹ Társúlata : Albisi László , Boér János , Beczkói Ján . (festő) , Barkó
Lajos, Ferdinándi Ign ., Gyulai Fer. , Jakab István, Káldy Gyula (karn .),
Komáromi Lajos, Kendi Berczi, Lukácsy Sándor, Marczell Géza (bassista),
Maróti Károly, Mocsáry György, Marosi Lajos, Nagy József, Ormay Ferencz
(bariton), Pauli Richárd (tenor), Paulay Ede, Rajz János, Szalai Kelemen ,
Tóthfalusy Guszt. , Török Károly, Urlaki Antal, Vadász József ; Albisiné,
Boérné, Baranyiné, Follinusné, Havasi Janka , Láng Mari, Lukácsyné
(Mari), Marczellné (Mari), Melles Liszka (opera ), Ónodi Klára és Liszka ,
Pajor Anna, Paulayné (Gvozdánovics Júlia), Pataki Róza, Turcsányiné, Tur-
csányi Ilka, Szigligeti Anna és Jolán : 25 férfi , 18 nő s 4 gyermek. A ki-
válóbb tagok a megelőző éviek : Paulayné, Szigligeti-testvérek a drámában
s Tóthfalusy, Melles Liszka és Marczellné (Egedi Mari ) az operában . Ven-
dégek : okt. 1-14-ig Szerdahelyi Kálmán ( 11 estén ), kinek utolsó fölléptekor
ezüst tálczát és billikomot nyujtottak át a nyílt színen ; okt. 16-28-ig Huber
Ida s vele egy időben Huber Károly, ki két hétig Káldy Gyula helyett karnagy
is volt s mint hegedűművész is föllépett okt. 25 - én a nagy-kapusi leégettek
javára egy jótékony eléadáson , melyen egy hegedű-ábrándját játszodta el .
>A szerzemény bizonyára a legszebb zeneművi darabok közé sorozható ;
a mi magát az előadást, hegedűjátékát illeti, ha megköveznek is , kimondjuk,
hogy a kolozsvári közönség kitünöbbet nem hallott, < - mondja a Ko
lozsv. Közl. (171 sz . ). A nagy tetszésre még egy népdal-variatioit játszta
el s Huber Ida és Pajor Anna az ő magyar dalait énekelték. Huber Ida
8 -szor lépett föl ( Sevillai borbély, Hunyadi László, Lucia, Kunok, Ördög
Róbert, Troubadour, Eljegyzés lámpafénynél, Alvajáró), jutalomjátékán ( Trou-
badour) a szokott koszorúkkal, versekkel és ajándékokkal tisztelték meg.
Utána Markovics Ilka (nov. 16- decz. 4-ig) hasonló kitüntetések mellett
játszott 9-szer, két operetteben is (Eljegyzés lámpafénynél, Elizondói leány
Offenbachtól) . Decz. 28 -tól öt estén Lanner Katalin, Carron Alfréd, Neu-
müller k. a. , Alberti Alfréd adtak elé kisebb balleteket ; febr. 5-19-ig
Arlotto Stefano kaucsuk-ember és William erőművész, kik a szinház tag-
jaival egy némajátékot s Domi, az amerikai majom darabot kétszer is
eléadták ; jan . 8 óta a Szigligeti-testvérek szerepeltek, mint szerződött tagok,
a mint a Kolozsv. Közl. hiányos jelentéseiből megtudhatjuk. A Közlöny csak
1862 jan. 21 óta foglalkozott újra a színházzal , midőn » a legújabb viszo-

¹ Jk. V. 64, 65 , 86 , 88 , 95. 29-32/860 . 35/861 . 110/862 . Sch. lv. A commercialis

taxát tőle beszedték. 1846/861 . Orsz. lv.
 430

nyok beálltával a belpolitikai élet teljesebb lüktetése megszünvén , ama

kellemes zavar is oda van (melyet t . i . » a nagyobb érdekű politikai tár-
gyak túlhalmaza « okozott, melynek » teljesebb műfolyama oly bőségben
árasztá a legérdekesebb anyagokat « ) ; a közlemények bő forrásai szomorú
módon bedugultak« s a lapnak van tere elég. Tavaszszal vendégek voltak még :
Bognár Vilma márczius 9-22-ig több népszínműben és operetteben (Varázs-
hegedű, Fortunio dala Offenbachtól) ; Stöger Ferencz több estén ápr. 24—máj .
17-ig a legnagyobb tetszés mellett ; ápr. elején Melles Liszka, a Szigligeti-
nővérek. Pauli eltávozván, Térey Antónia (opera), a Szöllősy-testvérek (Rózsa
és Piroska ) és Szerdahelyi Róza szerződtek. A főrangú műkedvelők is az írói-
segélyegyl. javára két eléadást tartottak (Angolosan, Három egyszerre) s
egészben színre került 28 új mű (K. Papp Miklóstól Rossz világban élünk,
Haraytól Leányvásár Debreczenben, b. Bánffy Dezsőtől Podmaniniek stb. ),
köztök mind több operette. A darabok közül a hazafiasak tetszettek leg-
jobban (Dobó Katicza, I. István király) ; kivált II. Rákóczi Ferencz-et ismé
telten telt házak előtt adták, több helyt politikai czélzásokkal bővítve s
betiltásának is híre járt. Az udv. kancellaria 1861 okt. 31 -én csakugyan
leírt a főkormányszéknek, hogy eléadását miként engedte meg ? Ekkor a
választmány censora g. Lázár Miklós volt s ő és Follinus decz . 4 -én azt
felelték, hogy a darabot nem tartották tilalmasnak, hisz Pesten, Budán s
a kat. parancsnokság engedélyével itt is adták. Ezt a jelentést a főkormány-
szék decz . 16-án s a cancellária is decz. 30-án elfogadták ; de a választmány
» a válságos idők miatt lemondott az 1861 máj . 13 -án rábízott censorság-
ról, mely így Iszlai Márton főkormánysz . titkárra bízatott. Crenneville 1862
márcz. 27- én aztán a darab eléadását megint megengedte ; mert Follinus
hiteles szöveget szerzett be, » melyben az eredeti szöveg botrányos része
kihagyatott. << 1

1 Jk. V. 89, 108, 109, 111 , 120. 3478 , 3830/861 . Udv. canc. sz. 845 , 11128/361.
698, 7218/862 . Orsz. lv. 5, 6/862 . Szh, lv . A censorságot a főkormánysz. a csász . rendőr-
ség megszüntével bízta a választmányra s ez g. Lázárra ; mert a rendőrség » merőben jog-
alap, illetékesség nélkül gyakorolta. Ekkor a választm . 1862 szept. 26-án a rendőrség
páholyát is visszavette. Azonban a vidékparancsnokság fölterjesztésére (okt. 16) a főkor-
mánysz. felvilágosítása ellenére sem hagyta helybe a cancellária a censura e módját (okt .
24, nov. 12 , decz. 2. ) ; csak midőn Iszlai kineveztetett, nyugodott meg . A főkormánysz
egyszersmind decz. 16-ról a vár. tanácsnak is rendeletet adott ki , hogy : 1. ne türjön el
az eléadásokon sértő mondást a király, a királyi ház tagjai s a hazaszeretet ( !) ellen ; 2.
ne tűrje a csendzavarást s olyast, mi a vallásfelekezetek s nemzetiségek közt ellenszenvet
kelthetne, mi az illemet, erkölcsöt sérthetné ; továbbá a vallásos gyakorlatok kigúnyolását,
színpadra vitelét, az osztrák egyenruha használatát, röktönzéseket, czélzásokat, élő sze-
mélyek és a magánélet ismert viszonyai színpadra vitelét . Ily esetekben a biztos azonnal
megszakíthatja az eléadást. 8382 , 10466 , 11842 , 12654 , 13201/861 . Orsz. lv. Ez időben g.
Mikó volt a főkorm . sz. elnöke.
 431

Follinus 1862 tavaszán eladósodván , a választmány kiadta a ben-

tartott 500 frtot is . Ezért engedte meg az említett kaucsuk-ember szerep-
lését is, noha a színház czéljával az ilyenek » merőben ellenkeznek « ; végre
közbelépett, hogy Hollósy Kornélia vendégszereplésre lejöjjön s » a felette
gyér látogatást « megszüntesse ; de ez elmaradt. Follinus az 1862/63 évi
segélyből 1000 frt előleggel jun . 21 -re M.-Vásárhelyre ment, hol kezdetben
ekkor is az Apolló-teremben játszott ; de jun . 21 -én már megnyitotta az
Elbá-ban az új színkört, melyet ebben az évben épített egy Bukuresti
nevű építő mester.¹ A megnyitás a Hymnusz-szal és Dobó Katicza cz.
darabbal történt. A Kolozsv. Közl. azt írja , hogy Follinus ott a lehető
legnagyobb közönynyel küzdött, noha elismerték, hogy az övé a vidék
legjobb társúlata . A levelező aug. 30-án csodálkozik, hogy miként tudja
magát fentartani. Az operák épen nem vonztak, s csak a jutalomjátékok
hoztak teli házat. Igy küzdött ott szept. 15-ig , midőn több mint 3000 frt
veszteséggel tért vissza, mire a választmány újra 1000 frt előleget adott.
Ez folyton csak azt bizonyítgatta, hogy a vállalkozó ily sokoldalú társa-
sággal nem bír tetemes segély nélkül eleget szerezni. Ezért Follinus
1862 máj . 9 - én kérte a választmányt, hogy jövőre az operától mentse föl,
vagy adjon 4000 frt segélyt, mert e miatt 1861 -ben Vásárhelyt 4000 frtot
vesztett s 1861 /62 -ben Kolozsvárt is a legtöbb bérletben adott opera a
napi költséget sem hozta be s a fűthetetlen színházban az énekeseknek
kedvök sincs játszani, mert hangjukat féltik. Mielőtt a választmány ebben
határozott volna, g. Lázár Miklóst és Nagy Eleket kiküldte , hogy vele
értekezzenek . Úgy látszik aztán, hogy Follinus megnyugodott, mert a
jegyzőkönyv nem szól többet róla s az opera megmaradt .
A társúlat 1862/63 -ra : Albisi, Beczkói , Boér, Barkó Károly és Lajos,
Bokor, Dalnoki Béni, Follinus, Ferdinánd, Gyulai, Gazdag Ambrus, Jakab
(sugó) , Káldy (karm .), Komáromi, Nagy György (sugó) és József, Paulay,
Palatkai Gábor, Rajz, Szabó Mózes, Tótfalusy, Török Károly, Urlaky An-
tal, Ürményi Lajos, Vadász ; Albisiné (Károlina), Boérné (Zsófia) , Bernát
Róża, Baranyiné ( Nina), Bokorné (Ágnes), Ferdinándné (Antónia ), Farkasné
(Szidónia), Follinusné, Kovácsics Júlia, Lamás Amália, Láng Mari , Pataki
Róza, Pajor Anna, Paulayné, Szabó Pepi ( 1863 ápr. 6-tól) , Szöllősy Piroska
és Róza, Szerdahelyi Róza, Völgyi Berta . ( 25 férfi és 20 nő) . A téli idő-
szak 1862 szept . 21 - én nyilt meg s szept. 22 - okt . 7-ig Hollósy Kornélia
vendégszerepelt (Lucia, Alvajáró, Hunyadi László, Sevillai borbély, Kunok,
Rigoletto) s jutalomjátékán (Norma) a műbarátok küldöttsége brilliantos
karpereczet adott neki át. Térey Antónia is énekelt Normá-ban (okt. 4.)

1 Jk. V. 123, 124 , 126. Klv . Közl. 1862. 93 , 104 , 127 , 134. SZ.
2 Fk. V. 143. 66/862 . Szh. lv.
 432

és okt. 22 -én a Székelyné javára rendezett eléadáson . Ezután Hollósy Erdély-

ben tett körútat Follinusszal és Simonffy Kálmánnal, kinek népdalait éne-
kelte . Okt. 25 - nov. 11-ig újra Kolozsvárt időzött (Ilka, Linda kétszer,
Mártha, Norma, Ernani, Sevillai borbély) s utolsó fölléptekor , nov. 11 -én ,
Káldy jutalomjátékán , több operából énekelt részleteket , midőn versekkel ,
koszorúkkal halmozták el s fáklyászenével tisztelték meg. Utána Canta-
relli (tenor) és Térey Antónia voltak vendégek nov. 11 -jan. 21 -ig. Köz-
ben Deckner Sarolta decz . 15 -én hegedűhangversenyt adott ; decz. 18-án a
Belling akrobata-társúlata szerepelt egy estén valami kaucsuk-emberrel, mire
az engedélyt a választmány újra csak a társúlat szorúlt helyzetét tekintve,
adta meg ( k. V. 160 ). Január 12-én Rauchleitner Antal (zongorahangv.),
febr. 6-án Belke Matild Borgia Lucrecziá-ban s márczius 3-5 -ig Molnár
György, br. Appraxin Júlia és Bényei István játsztak három este fölemelt
árak mellett, a budai népszínház javára , midőn 4 - én Bánk bán ment (Bánk
- Molnár, Melinda - Appraxin Júlia) .¹ Márcziusban Follinusné hosszas
betegsége miatt a kolozsvári születésű Nagy Lujza adta szerepeit a kassai
színháztól ( 17—25 -ig) s ápr. 8 — febr . 7-ig az ifj . Lendvay-pár játszott 8
estén (8-án Romeo és Júlia , 9-én Makranczos hölgy, 14-én Hamlet, 18-án
Ármány és szerelem). Márcz. 29-én Orosz Ferencz zongorahangversenye,
ápr. 15 -én Hauser Miksa hegedűhangversenye s 22 -én Jankovszka Odrovaz
Eleonora lengyel énekesnő élénkítették az időszakot . A tél első fele
nagyobb társúlattal folyt le ; de nem nagyobb sikerrel ; mert a pénz
hiánya mind jobban mutatkozott s Hollósy vendégszereplése csak ideig-
óráig bírta fedezni a hiányt. Föuraink jó része falún maradt s a bérlet
1700-1800 frtról 1200-ra szállt. 1845 óta ily gyönge bevételek nem vol-
tak, irja Follinus. A napi bevétel csak szombaton s vasárnap volt ki-
elégítő ; havi jövedelem csak 1500-1600 frtra ment, miből 2524 frt sze-
mélyi kiadást fedezni nem lehetett. Ezt Follinus kifejtette a választmány
decz . 10-iki ülésére, mely szerint most is a bajt a drága s keveset jöve-
delmező opera okozta és legalább 2000 frt segélyt kér, mert 2085 frt 58
kr -ral adós a tagoknak ; összes bevételei szept. 18 -tól 8995 frt 98 krt
tettek, 11081 frt 56 kr. kiadással szemben. Ezt a 2000 frtot óriási kamatra
sem kaphatja meg s ezért kéri a választmányt, hogy a színészetre szánt
nagyobb segélyt már most tegye folyóvá . A választmány ekkor kiküldte
két tagját, kik decz. 15 - én azt jelentették, hogy Follinusnak legalább 1000
frt segély kell s ezenkívül az idény 2 -ik felében az operai tagokat el akarja
bocsátni. A választmány ekkor fölszólította Follinust, hogy 1863/64-re
mondjon inkább le ; de ebbe ő nem egyezett bele. A választmány erre
segélyt nem adott ; hanem nyilatkozatra hívta fel, hogy miként akar köte

1 Kolozsv. Közl. 1863. 28, 29 sz . Közli a 3 -ik eléadáson leszort verset is.
 433

lezettségének jó dráma- és opera-társúlat fentartására nézve jövőre meg-

felelni ? Follinus csak 1863 máj . 7 -én felelte azt , hogy a színűgy hanyat-
lásának oka az általáros pénzszükség ; de ő nyárára N. -Váradra menvén ,
hiszi, hogy kötelezettségének meg fog így is felelni . Ekközben 1863
tavaszán, Gazdag Ambrus , Barkó Lajos, Nagy József, Rajz, Urlaky Antal ,
Bernát Róza, Lamás Amália , Pajor Anna, Szöllősy-testvérek, Szerdahelyi
Róza elmentek s ő 21 férfi- és 13 nőtagra apadt társúlatával operát többé
nem adott. Ennek helyét az operette ( Varázshegedű, Tűz van, Átváltozott
macska, Elizondoi leány) s énekes egyveleges bohózatok foglalták el, melyek
közül a Szinházi képtelenségek ápr. 25 -én került először színre. Az eléadások
közül kiemelendő Bánk bán (okt 11. ), a Könyves Máté agg színész javára
adott Bátori Mária (Dugonicstól, okt. 18.) , II. Rákóczi F. fogsága (nov. 2,
jan. 1., márcz . 20. ), nov. 19 - én Vörösmarty emlékére Maróth bán, 27-én
Hamlet, febr. 4- én Tell Vilmos Paulay javára, máj . 16-án Gyulai javára
Velencsei kalmár Lukács Lajos fordításában, továbbá a Jó barátok (Sardou ),
Kisértés (Feuillet, febr. 20. ) s Káldy új hangszerelésében a Béla futása » első
magy . dalmű « ekkor kerültek először színre ( márcz . 14, 23. ) . Ez évből való
itt az első magy. operette Tűz van ! cz. a. (írta Haray Viktor, zenéjét
Pongrácz József), márcz. 16-án pedig Gyarmathy Miklós és Zsigmond egy
föúri mükedvelő hangversenyt rendeztek a kalota-szentkirályi ev. ref. egyh.
javára. A téli időszakban, 1863 máj . 25 - ig, színre került 28 új darab.
Follinus jó sikerrel töltötte 1863 nyarát Váradon, hol aug. 1 - én meg-
vált tőle a Paulay-pár, kiknek elbocsátátását Kolozsvárt rossz néven vet-
3
ték. Itt a szinházban csak szept . 6-án volt a ref. külső templom környé-
kének rendezésére egy népes mükedvelői eléadás s a szeptemberi lóver-
senyek idejére Szerdahelyi Kálmán vendégszereplése mellett Follinus elhozta
társúlata egy részét szept . 19– 23 -ig 5 eléadásra, midőn apró » vigjátékocskák
és operettecskék « kerültek színre látogatott házak előtt . Okt. 4 - én Nagy
Jakab tartott tilinkó-hangversenyt s 11 -én egy műkedvelői eléadás hozott
szép jövedelmet a magyarországi szűkölködőknek. Follinus nov . I -én
nyitotta meg az 1863/64 téli időszakot (Szózat, Csikós) s kivált jelesek
voltak énekesei. Tagok : Albisi , Beczkói, Boér, Barkó Lajos és Károly,
Dalnoki, Fektér Ferencz , Ferdinánd, Follinus , Földesy Károly, Főző

1 Jk. V. 162–3 1. Follinus beadványából megtudjuk, hogy az Albisi és Boér-pár

fizetése 100-100 , a Bokor-páré 115 , Káldyé , Komáromyé 80-80 , Pajor Annáć 130 ,
Paulay-páré 200 , Szöllősy-testvéreké 160 , Follinus-páré 200 , Térey Antóniáé 160 , Can-
tarellié 150, Gyulaić 70 , Dalnokić , Szerdahelyi Rózáć 60-60 , Tóthfalusyẻ 50, Nagy
Józsefé 55 , Rajzé 50 frt volt . Havi fizetések összege 2514 frt 56 kr. 110/862 . Szh. lot.
2 Paulay négy évi tanulmány után adta Hamletet mély felfogással s nagy közönség
előtt. Kolozsv. Közl. 1863. 13 Sz.
3 Kolozsv. Közl. 1863. 89, 94, 96 sz.
28
 434

Ambrus, Gyulai, Institoris Kálmán, Igmándi Gyula, Jaczkó György, Jakab

István ( sugó) , Káldy (karn . ), Kápolnai János , Mándoki Béla, Muntyán
János, Nagy György (sugó ), Rónai Gyula, Szabó Mózes és Bandi, Tóth
Soma, Tóthfalusy, Török, Ujfalusy Sándor, Vadász, Veres László, Vincze
József ; Albisiné, Boérné, Beczkóiné (Paulina), Baranyiné, Dalnoki Róza,
Erdélyi Ottilia, Ferdinándné, Follinusné, Fikker Emma, Gesztesy Antónia
és Etelka, Jaczkóné (Anna), Láng Mari, Pataki Róza, Pajor Anna , Rónainé
(Prielle Lilla), Szabó Pepi, Szöllösy Lujza, Ujfalusyné (Júlia), Viski Mari,
Völgyi Berta (31 férfi és 20 nő). Az időszak első felében tagok voltak
még Tóth Jenő, Melles Liszka . Az operában Fektér (tenor), Institoris
(bariton), Melles Liszka (sopr. ) és Pajor Anna (alt) váltak ki , Szabó Pepi
operetteben és népszínműben kedveltségre tett szert s Gyulai mind emel-
kedett. Follinusnéról és Gesztesy Etelkáról számos dícséret olvasható,
tetszettek még Ujfalusy és neje , Tóth Jenő, mint drámai hös . A tél elején
Nagyné (Huber Ida ) volt itt nov. 12-28-ig, mert Melles Liszka Prágába
távozott. Nagynét ismételten versekkel és koszorúkkal halmozták el ; a
lapok állandóan azt írták róla, hogy elragadóan « énekelte szerepeit. Vele
egy időben Szathmári Latkóczyné lépett föl nov. 22 - én s decz . 14 -től
1864 márcz. 15 -ig Fejérváry Mari kitűnő coloratur énekesnő . 1864 márcz .
9-ápr. 20 -ig Mándoki Béla elébb mint vendég, utóbb mint szerződött
tag, márcz . 30 - ápr. 11 ig Rónai és Rónainé játsztak 7 estén ( 31 - én Bánk
bán s ápr. 7-én III. Richárd), továbbá Rónai Mari, Dalnoki Róza (operában
ápr. 2-18-ig), kivált utóbbi tetszéssel. Kiemelendő egy Faust- eléadás (szj .
6 fv. ) Ujfalusyné jutalmára (1864 feb . 24.) ; márcz. 7- én a magyarországi
szűkölködők javára, 14- én egy más jótékony czélra műkedvelők 2-2 kis
vígjátékot adtak elé (Nyolczadik pont, Chassé croisé és Egy csésze tea, El-
veszem nőmet).
Follinus általában 1863/64-ben kb. 26 új darabot hozott színre ,
köztök Dunanan apó-t (12 - szer), az első teljes estét betöltő operette-et is,
melyek mind jobban divatba jöttek. Dunanan apó (Siraudin és Moineaux-tól ) ,
miután a budai népszínházban vagy 100 eléadást ért, decz. 6-án vonúlt
be színházunkba ; de nem akadályok nélkül . Híre kelvén t . i., hogy tárgya
sikamlós és kánkánt fognak benne tánczolni, a ref. fögymn . 100 tanulója
elment az első eléadásra s a darabot kifütyölte, még pedig túlbuzgalmában
egész ártatlan részein is . Az egykorú lapok szerint a Tóth Soma által
betanított kánkán is nagyon ártatlan volt ; sokkal ártatlanabb, mint minőt
Lanner Katalin pár évvel elébb tánczolt. A füttyöt még nagyobb taps
nyomta el s a tánczot megismételtették . Decz. 7- én az eléadáson 24
csendőr jelent meg, ez valóban zaj nélkül folyt le ; mert az ifjak össze-
beszéltek, hogy többé nem nézik meg. A Kolozsv. Közl. nagyon szeliden,
a Korunk gúnyosan ítélte el a tűntetést. Erre az ifjak bő nyilatkozatot
 435

adtak, ¹ melyben a nemes hevet s higgadt okadatolást lehetetlen nem méltá-

nyolni, a minthogy a Közlöny méltányolta is, noha eljárásukat nem helye-
selte ; hiszen ekkor Lanner Kati és Aranyváry tánczát, Rigolettot és Gautier
Margitot sem volna szabad a színpadon megtűrni . Egyébként a téli nagy
hideget s a nagy pénzhiányt kivéve, miért a választmány a czukrász napi
60 kr. bérét 40-re szállította le , Follinus panaszairól nem olvasunk s a
választmány is csupán sok bérletszünete miatt tett megjegyzéseket. De
ha az új tagok először csak bérletszünetben akarják bemutatni magokat !
felelte rá Follinus . Jó, ám legyen most úgy, jegyezte meg a vá-
lasztmány ; -de jövőre tartsa magát a szerződéshez .
Ekkor Follinus szerződése lejárván, 1863 nov . 27-én a választmány
új pályázatot hirdetett ki 1864 jan . 31 -re, de noha többen pályáztak, te-
kintettel a színház átalakítására s a kezelés megváltoztatására, 1 évre
( 1864 ápr. 1-1865 ápr. 1 -ig) megint Follinus kapta meg a színházat . Ő
400 frt előleggel már ápr . 25 -re N.-Váradra ment ; mert a gépezet s a
fütőkészülék átalakításához fogtak. Ezek 1864 nyarán elkészülvén, s a
színház világítása Ditmár-féle lámpákkal rendeztetvén be, a választmány a
színház belső ügyeiben is nagyobb részt kivánt venni s ezért nov . 4- én
g. Lázár Miklós, Páll Sándor és Nagy Elek egy munkálata alapján a kö-
vetkezőket határozta : a . , az igazgató a havi játékrendet tartozik előre
beadni s a sorrendet ugyan változtathatja, de más darabokat csak enge-
délylyel adhat elé ; b . , a választmány biztosai (intendánsok) lesznek g.
Lázár és Nagy Elek ; c ., egy héten legalább 4 bérleti eléadásnak kel !
lenni ; bérletszünetet az igazgató csak a szerződésben kikötött számban
(hetenk. egy) s még legfőlebb egyet adhat ; ha többet ad, mindig 5 frtot
fizet a színház pénztárába ; d. , fölemelt árakra az engedély a választ-
mánytól kérendő ; e., a könyvtár 8 nap alatt jegyzékbe veendő s
tozott viszonyoknak meg nem felelő vagy illemet sértő darabok nem
adhatók ; f. , a pesti vagy bécsi színpad darabjai eléadhatók , a többiek csak
a választmány jóváhagyása után ; g. , a színlapokon oda nem illő hirdetések
nem adhatók ; h. , a biztosok felügyelnek a rendre, vízkészletre , a dohányzás
tilalmára s a szerződés megtartására ; i., a színház ajtai eléadások alatt be
nem zárhatók, de melléjök örök állítandók ; k., több jegy, mint a mennyi
néző kényelmesen befér, ki nem adható ; . , e szabályokat úgy Follinus,
mint Olasz Károly gazda írásban kezökhöz kapják. Később a választmány
a vendégeket kitiltotta a színfalak mögül s megrendelte, hogy a zártszékeket
az állóhelyek látogatói ne foglalják el .

1 Kolozsv. Közl. 145 , 147. sz . Korunk 145, 146. SZ .

2 Fk. V. 173 , 189, 201 , 217-19 . Kezdetben az f., pont alatti czenzurát a választ-
mány tagjai sorrendben gyakorolták, t . i. az elnök sorban osztotta ki a tagok közt a dara-
bokat s így mindenik csak a ráeső darabot olvasta el. (Jk . V. 228.)
28*
 436

Tagok 1864/65-ben : Albisi, Beczkói, Boér, Barkó Lajos és Károly,

Dalnoki, Fektér, Follinus, Főző , Gyulai , Institoris, Jakab (sugó ), Káldy
(karn .), Kállay Rezső , Kápolnai János, Mándoki, Nagy Gy. (sugó , Odry
Lehel, Szabó Mózes és Bandi, Szathmáry Károly, Tóth Sóma, Tóthfalusy ,
Török, Újfalusy S., Vadász , Veress László ; Albisiné, Barna Lujza, Becz-
kóiné , Boérné , Baranyiné, Csányi Gizella, Follinusné, Fikker Emma, Kál-
layné (Borbála), Konti Fánni, Nyilvai Irma, Rózsáné Tőkés Emilia), Szabó
Pepi, Újfalusvné, Viski Mari ; tehát 27 férfi , 15 nő. E szerint kevés kivé-
tellel az előbbi éviek ; de 1865 virágvasárnapján Fektér, Institoris, Tóth ,
Dalnoki Róza, Rózsáné eltávoztak. Vendégek voltak : Szathmáry Károly
nov. 8—15 -ig, ki szerződött is ; jan . 6 -án Pápai Katicza mükedvelő ;
12 - én a Human-család tartott hangversenyt, 23-án és febr. 13- án Marosy
Szilárd mükedvelő ; jan . 28 - febr. 12 -ig Balázsné (Bognár Vilma) operet-
tekben és népszínművekben 8 estén ; febr. 17-27-ig Füredy Mihály (Ri
goletto, Sevillai borbély, Nabukodonozor, Két pisztoly, Csikós és egy egy-
veleg) ; márcz. 11-19-ig Szerdahelyi Kálmán s 24- én a Becsületszó-ban
színházunknak utóbb egyik legnevesebb tagja, Boér Emma tette első
kísérletét. Új darab 33 került színre, köztök Tell Vilmos opera ( 1865)
márcz . 20) . Az új darabok közt 6 operette, köztök egy eredeti is ( Vig
czimborák). Az operette térfoglalását mutatja az, hogy 1864 jan. 1-1865
ápr. 30-ig adtak operát 23 estén, köztök egy újat, operettet és énekes
vígjátékot 30 estén . A klassikus művek közt a Fösvény jan. 30 -án egyedül
áll . Az új darabok nagy része jutalomjáték volt, s rendesen egy eléadást
értek meg. Az 1865 febr. 25 - én meghalt Jósika emlékére a Két Barcsai-t
adták, mely alkalomra Réthy Lajos írt ódát . Follinus egy eredeti darabra
50 arany pályadíjat is tűzött ki s utánozva a Pesten egyszer gyakorlott
módszert, a pályaműveket 1865 tavaszán rendre eléadatta, a döntést a
közönségre bízván. Közülök Szász Károly Lelencs-e (dr. 3 fv. ) lön a nyer-
tes.¹ Az év pénzügyi eredménye Follinus egy kimutatása szerint kedvező
volt. Nov. -ben bevétel 4292 frt 83 kr, kiadás 4079 frt.; decz .-ben 3317
frt 48 kr, kiadás 3479 frt ; jan .-ban 3338 frt, kiadás 3479 frt ; febr .-ban
2662 frt, kiadás 3300 frt ; márcz. - ban 2604 frt 92 kr, kiadás 3300 frt.
Összes bevétel 1600 frt segélylyel 17815 frt, összes kiadás 17637 frt.2
Follinus 1865 / 66-ra először 1864 decz . 2- ra, másodszor jan . 3 -ra adott
be kérelmeket . A választmány a színházat 1865 jan . 3 -án oda is igérte , de
csak a következő feltételekkel : a., segélyt nem kap ; mert a várostól kapott
20 öl fa, az olcsóbb olajvilágítás , állandó gépmester, színpad-átalakítás, stb .

1 A többi pályamű : Gróf-e v. báró? (vj . 3 fv .), Eszter (dr. 3 fv.), Kedves atyafiak
(vj . 3 fv. , Ismeretlenek (népsz. 3 fv.), Többet észszel (vj . 3 fv.), Bajszerző (vj. 3 fv.) . V.
ö. Jk. V. 920.
21865 ápr. 30-ról. El nem látott íratok 1865-ről . Szh. lv .
 437

elég segélyek ; b. , tart a színházi alap javára 2 eléadást ; c., az alap javára
tartandó álarczos bálokra a színházat kárpótlás mellett átadja . Nagy Elek
és g. Lázár Miklós kiküldetvén az alkura , Follinus ezeket azon módosí-
tással, hogy úgy az álarczos , mint esetleg más bálok jövedelmein egyenlőn
osztozzanak, a szerződést megkötötte. Nyárára újra N.-Váradra ment.¹
Elmenetele előtt megint megpróbálta a dráma erősítése mellett az ope-
rától való fölmentetést ; de nem sikerült.²
E nyáron ( 1865), mint alább tárgyaljuk, alakították át a színház
nézőterét, építették az új bejárót s a színház vezetésében is lényeges vál-
tozás állt be. Groisz Ferdinánd a jegyzőségről 1865 máj . 3 - án lemondott
s csak a színházi ügyvédséget tartotta meg ; a megszaporodott teendők
miatt 400 frt fizetéssel egy jegyzői állást rendszeresítettek s a színházi gazda
teendői is ráruháztatván, Olasz Károly a választmány köszönete mellett
állásától szintén megvált s jegyzőnek máj . 22 - én megválasztatott Sándor
József, ki e tisztet haláláig, 1889 márcz . 12-ig vitte . Az átalakított színház-
ban a választmány 1865 66 -ra a napi árakat következőleg szabta meg : alsó
páholy 2 frt 60, közép 3 frt 15 , felső 2 frt 10 , erkélyszék 1 frt, I. o .
zártsz. ( 100) 70 kr, II. o . 60, III . o . 50 , állóhely 40 , emeleti zártsz . 50 ,
karzat 20 kr. Egy bérletre : alsó páholy 28, közép 38 , felső 24 , erkélysz .
10 frt, I. o . zártsz . 7 frt 40, II. o . 6 frt, III . o. és emeleti zártsz . 5 frt .
A fűtést ez évben is Kagerbauerre bízta ; átadta a színház nyugati oldalán
épült oldalrész alsó két szobáját női öltözőnek s a titkári irodának szobát
adott.3
Az 1865/66 évi társúlat : Albisi, Babos Károly (sugó), Baróthi Sándor,
Beczkói, Bergai József, Bethlenfalvi Istv., Boér, Dalnoki, Dálnoki Gyula ,
Dalfi Lőrincz, Fehérváry Antal, Follinus, Gyulai, Káldy (karn . ) , Kállay
Rezső , Kajetán Lipót (tánczm .), Kápolnai János, E. Kovács Gyula, Ko-
máromi Lajos, Körösi Lajos, Lukácsy Sándor, Nagy György (sugó), Odry
Lehel, Szabó Bandi, Szigeti Gábor, Tóthfalusy G. , Török Károly és Miklós,
Ujfalusy Sándor, Vadász, Veres László ; Albisiné, Albisi Anna , Babosné
(Emilia), Baranyiné, Beczkóiné, Boérné, Boér Emma, Erdélyi Ottilia, Fo-
dorné (Júlia), Follinusné, Fikker Emma, Fehérváry Mari, Kállayné (Borbála),
Kocsis Irma, Konti Fánni , Lukácsyné (Mari) , Nyilvai Irma, Némethi Irma
és Gizella, Papp Miklósné (Szabó Pepi), Ragyák Borbála, Viski Mari (31
férfi és 22 nő ) . A színház, tekintettel az átalakításokra, nov . 2 - án ünne-

1 Nagy Sándor szerint Reszler István volt ott A váradi színészet. 106.
2 Fk. V. 223, 227 , 229 (jan. 11. 1865.), 249, 254 , 261 .
3 Jk. V. 263 , 265 , 285-287 . Ingyen zártszéket kapott a vár. főkapitány, felügyelő
katonatiszt, a tűzkármentő társ . ügynöke s a szính. titkár. ( 1865. okt. 21.)
♦ Gyulai egyelőre nem akart szerződni , miért a választmány Follinustól felvilágo-
sítást kért. Jk . V. 276, 279.
 438

pélyesen nyílt meg ; Follinusné egy prologot szavalt el Szász Gerőtől ,

utána a Hymnusz-t énekelték s Bánk bán-t adták elé . Vendégek : Becker
bűvész decz . 28 , 30 és jan . 7-én ; febr. 2 -tól Tanner baritonista ; ápr . 5 - én
Rónai Gyula játszta Lear király-t s 8-án Dózsa György-öt. E szerint évek óta
nem volt ily kevés vendég. Az időszak ápr. 17-én záródott K. Pappné
jutalomjátékával (Páris). E télen több klassikus mű került színre : nov .
17-én Maróth bán, decz. 13 -án Velenczei kalmár, jan . 6-án és 26-án Hamlet,
13-án III. Richárd, 16-án Brankovics, febr. 3- án Romeo és Júlia, 8-án Fös-
vény, mely utóbbi e sorok irójára azért emlékezetes, mert ekkor volt először
színházban ; febr. 20-án Coriolanus, márcz. 10-én Némethi Irma javára
Stuart Mária, ápr. 5 -én Lear király. A választmány különben egészben
teljesebb társúlatot óhajtott volna az országgyűlés miatt ; mert a rendesnél
nagyobb látogatásra lehetett számítani. Follinust ezért nem egyszer meg-
intette , kivált a nov . 25 - iki eléadás miatt, midőn a királyné nevenapján a
hirdetett Ernáni helyett a Csikós-t rántotta elé bérletszünetben , a mi » köz-
botrányt okozott. Ezért s mert eléadásaiban folyvást hiányzik a meg-
felelő pontosság és kerekdedség « , megrótta s kijelentette, hogy még ha-
sonló esetben pénzbüntetéssel is fogja sújtani ( Jk. V. 293. ) . Új darabot
26-28-at találunk (Fény árnyai, Szigligeti, Az erdő szépe, Feuillet, Mira-
beau ifjúkora, Pajtáskodás, Agglegények) . Bánk bán operát is ekkor adták
először 1866 febr. 27-én s utóbb még négyszer.

Ez évvel véget ér Follinus kolozsvári működése . Ő bukófélben vette

át a társúlatot s a színügyet itt valósággal megmentette. Az utóbbi évben
a segély megvonása s az átalakított színházban a nagyobb napi költség
bénítólag hatott rá ; innen az észlelhető visszaesés. E hat év alatt elé-
adott 150 új színművet, 8 új operát, 18 új operettet, 2 paródiát, 5
balletet, játszott itt 27 vendég, tagjaiból 8 ment Budapestre (Pauli , Ormay,
Paulay és neje , Szöllősy Rózsa , Szigligeti Anna és Jolán , Kocsis Irma),
Fektér a boroszlói, Institoris a hannoveri, Dalnoki Róza a linczi, Térey
Antónia a prágai színháznál lettek elsőrangú operai tagok . Színre hozott
először vagy új betanulással 15 classicus darabot : Cid, Fösvény, Fiesco, Stuart
Mária, Tell Vilmos, Hamlet, Velencsei kalmár, III. Richárd, Romeo és Júlia,
Coriolán, Lear király, Othello, Makranczos hölgy, Bánk bán, Dandin György.
Ez eredményekre még jobban segélyezett igazgató is méltán hivatkozhatik
önérzettel.¹ Tőle most a Bukarestben elveszett könyv- és ruhatár kárpót-
lását újra kérte a választmány s ápr. 19 -iki kérelmére sem mentette föl.
Ekkor ő Bukarestbe Koós Ferencz ref. lelkésznek írván, máj . 5 - én Koós
azt felelte, hogy az ott maradt holmit a moly megette s pénzt nem érnek.
Noha a választmány e jelentést sem fogadta el, az ügy húzódott, Follinus

1 Nemz. Sz. Zsebk. 1866-ra.

 439

N.-Váradra ment s a kárpótlás elmaradt. Különben máj . 5 -én mindent át-

adott a titkárnak, ki a ruhatárt nagyon elhasználtnak találta.¹
Még 1865 okt. 21 - én elhatározta volt a választmány, hogy a Fol-
linus szerződése 3-ik pontja szerint a színház szellemi ügyeit is kezébe
veszi s a következőket határozta : a. , a választmány gépmestere mellé a
segédeket az igazgató csak a titkár beleegyezésével szerződtetheti s ezek
felett titkár rendelkezik ; ezért a gépezet körüli teendőket az igazgató mindig
3 nappal elébb tartozik írásban közölni ; b. , a földszinti egyik ruhatárt az
egyik jegyszedő ingyen kapja bérbe , de tartozik ezért a színházi pénz-
tárnoknak segédkezni ; tehát ez a jegyszedő a titkárral egyetértőleg szer-
zödtetendő ; c , minden rendkivűli vagy bérletszünetes eléadás színlapját
vagy a színlap bármely felötlőbb hirdetését az igazgató jóváhagyás végett
a titkárnak bemutatja .Ekkor már látszott az, hogy Follinus nem fog
tovább maradhatni. Az évek bizonyos elhidegűlést szültek közte s a vá-
lasztmány közt s az új drámatársúlat sem elégítette ki a választmányt.
Ezért nov. 9 -én megbízta Páll Sándort és Sándor Józsefet, hogy egy jó
társúlatról szerezzenek tájékozást . Szóbeli jelentésökre nov. 29 - én hirdet-
ményt tett közzé a helyi s pár pesti lapban (Hon, P. Napló, Főv. Lapok),
melyet jan . 14 -én megújítván, összesen 5 ajánlat érkezett be : Szathmáry
Károlyé (Arad), Szilágyi Béláé ( Miskolcz) , Bényei Istváné (Székes-Fehérvár),
Reszler Istváné (Debreczen) s a Follinusé, ki bérlőnek csak úgy ajánlko-
zott, ha a redoute-ot is megkapja s operát nem tart. Ezért a választmány
1866. febr. 2 -án a színházat Reszler Istvánnak igérte oda 3 évre ( 1866
máj . 1-1869 ápr. 30-ig), ki febr. 6-án a szerződést alá is írta . De Reszler
aug . 1 -ig sem adván be társúlata névsorát, ekkor a szerződés 6 - ik pontja
értelmében a választmány a szerződést bíróilag fölbontatta s aug. 13 -án 3
évre Fehérváry Antallal szerződött s egyszersmind e három évre a szük-
séges engedélyt egész Erdélyre neki kieszközölte , Így lett Fehérváry a
színház bérlője . Közben szept. havában Latabár Endre kassai színigazgató
tartott eléadásokat a redoute termében ; mert a színházban ekkor épen a
végső javítások folytak. Fehérváry a téli időszakot a választmány 1000
frtnyi kölcsöne segélyével megnyitotta okt. 20-án. Ekkor a választmány
a következő szabályzatot adta ki : a . , eléadás vagy próba alatt idegenek,
vagy az nap nem működő tagok, cselédek, vendégek a színpadon nem
időzhetnek ; b., a színfalközöket ülésekkel elfoglalni nem szabad ; c., a do-
hányzás az összes helyiségekben tilos ; d., a díszletekben , szerelvényekben

1 Jk. V. 211 , 315 , 320.

Jk. V. 288, 290, 292 , 300, 301 , 327 , 328 , 330 , 345. 21438/866 . Orsz. lv . (szept. 19. )
Fk. V. 334, 338 , 342, 344. Bérlet egy hóra : alsó páh . 28, közép 38 , felső 24 ,
erkélysz . 10, elsőr . zártsz . 7 frt 40. II . r . 6 frt, támlássz. 7 f. 40. II . emeleti zártsz I.
sor 7 frt 40, II .—III . sor 6 frt. Tanulójegy földszintre 30 kr, 40 helyett.
 440

kárttevők megbüntetendők ; e., zenekarban csak a működő zenészek időz-

hetnek, de eléadás alatt ki és be nem járhatnak. A társúlat tagjai 1866 /7-re :
Albisi László, Balla Béla , Barkó Lajos, Baróthi Gábor, Beczkói János,
Bercsényi Béla, Bokodi Antal, Dráguss Károly, Fehérváry Antal, Fekete
Ign., Gyulai Fer. , Gócs Ede (karn . ), Heksch János , Hevesi János, Jakab
Istv. (sugó), Kápolnai János, Kovács József és Kálmán , Körözsi Lajos ,
Langer Vikt. (karn . ), Leövey József, Nagy György (sugó) , Filippovics Istv . ,
Szép József, Szigligeti József, Szigeti Gábor, Timár János, Török Károly ,
Udvarhelyi Dezső, Ujházi Ede , Ujhegyi János, Urményi Lajos , Vasvári
Kovács József, Zádor Zoltán ; Albisi Anna, Barkóné (Eszter), Bercsényiné
(Emes), Beczkóiné (Paulina), Bokodiné (Janka ) , Dániel Tinka, Drágussné
(Lujza), Endreffi Irén , Erdélyi Ottilia, Fehérváryné (Anna), Fikker Emma,
Fürediné (Emma), Gildai Ernesztin, Gombos Zsuzsa, Gyöngyösi Etelka,
Horváth Gizella , Kecskésné (Mária), Kovácsné (Albertina), Kovácsics Liszka,
Kovács Mari, Leövei Viktória (tánczosnő) , Nagyné (Huber Ida), Pifkó Lina,
Róth Erzsi (tánczosnő), Szépné ( Mátray Laura), Széphegyi Teréz, Ürmé-
nyiné (Júlia), Vári Emma, Weisz Joh . (tánczosnő) ; tehát 34 férfi s 29 nő .
A téli időszak máj . 21 - ig tartott s Dráguss pár classicus művet is hozott
színre (Lear k. nov. 20, III. Richárd ápr. 11 , mindkettő jut . j . ) . Vendégek :
Reményi Ede (nov . 15—16 ) ; Paulay Ede decz. 5—16-ig (Hamlet, Báró és
bankár, Bánk bán, Aesopus először) ; decz . 20-án Velis Kelemen (hangver-
seny) ; 1867 jan . 11 - febr . 13-ig Mitrovich Giovanni (Lucia s több opera-
részlet) ; jan. 12-28-ig Feleky Miklós (Othello, jan. 28.) ; febr. 2-7-ig
Litolf Henrik (3 zongorahangv. ) ; febr. 10 -től Szigeti Imre, ki szerződött
is ; febr. 26- márcz . 16-ig Szathmári-Laczkóczyné ; ápr . 3 -án Mándoki Béla
(Ármány és szerelem) ; ápr. 9-től Mezei Vilmos operákban ; 22-től Füredi
Mihály, 25 -től Balázsné (Bognár Vilma), kik máj . 14-ig maradtak itt . A
sort bezárja ifj . Salamon János egy hegedű-hangversenynyel máj . 3 -án .
Nov. 24 -én lépett föl utoljára színházunk egyik legnevezetesebb tagja,
Gyulai Ferencz s nemsokára, decz . 6-án , 49 -ik évében meghalt. Decz . 22 - én
az Egressy-szoborra s 23 -án az ő síremlékére két hangversenyt adtak. Volt
az időszakban három díszeléadás : febr. 25 - én , midőn a magyar alkotmány
helyreállításáról a királyi kézírat megjelent (Becsületszó, Szigetvári vértanúk
I. felv. ), márcz . 17 -én a miniszterium beiktatása (Kemény Simon) s máj .
5 -én g. Péchy Manó kir. biztos tiszteletére (Dobó Katicza). Mindannyiszor
voltak képletek, énekelték a Hymnusz-t, Szózat-ot. Az időszak végén Balla,
Bercsényi, Bokodi, Dráguss, Heksch , Kovács Kálmán, Langer, Filippovics ,
Ujhegyi, Udvarhelyi, Szigligeti, Vasvári-Kovács, Bercsényiné, Bokodiné,
Drágussné, Fikker Emma, Fürediné, Gildai Ernesztin , Endreffi Irén , Horváth
Gizella, Kovács Mari, Kecskésné, Leövei Viktória, Pifkó Lina, Széphegyi
Teréz elmentek. Új tagok : Barkó Károly, Fekete Ign., Gazdag Ambrus,
 44I

Kantai József, Odry Lehel, Prielle Péter, Szigeti Imre, Szentkúti Mihály,
Szombati Vilmos, Albisiné, Fóti Erzsi, Gerecsné (Melles Liszka), Kantai
Teréz, Miskovics Irma, Szentkútiné (Lila).¹
Az átalakított nézőtér nem igazolta mindenben a hozzája kötött vá-
rakozásokat s ezért a földszinti és II . emeleti kör- és zártszékek helyébe
a választmány 4-4 páholyt építtetett már nov. 10- én . Továbbá most már a
napi kiadások kétszeresek lettek s a jövedelem lényegesen mégse szapo-
rodván, 1867 ápr. 27-re Fehérváry 2000 frt évi segélyt kért ; de az alap
szorúlt helyzete miatt csak 1868 jan. 1 -én megfizetendő 1000 frt kölcsönt
kapott. A mai helyi színészeti nyugdíjalap ez évben kezdődött ; t . i . 1866 okt.
16-án Fehérváry egy külön eléadás (Két Barcsa:) 217 frt 16 kr. tiszta
jövedelmét e czélra adván, ez volt a nyugdíjalap első összege . Fehérváry
1867 nyarát a választmány ajánlatával Brassóban és Sepsi-Szent- Györgyön
töltötte közepes sikerrel s ezért szept. 6-án újabb 1000 frt kölcsönt kapott
a választmánytól. Szebenbe is el akart menni ; de a temesvári német társ .
megelőzte. Itthon aug , 25 - én az » assotiatiuna literarea romana « tartott
közgyülése alkalmából egy hangversenyt, s szept 22-én mükedvelők adtak
a honvédalap javára fölemelt helyárakkal még egy hangversenyt.º
A társulat 1867 /68-ban : Albisi, Barkó Károly, Balogh Károly, Baróthi,
Bercsényi B. , Egressy Á. , Gazdag A. , Hevesi , Gáspár Jenő, Körösi, Ká-
polnai, Leövey, Mezei, Persián Iván, Pichler Bódog ( karn. ) , Prielle P.,
Palatkai († 1867 végén), Odry L., Reszler Istv., Stupa And . (elt . ) , Szép ,
Szabó M. , Szentkúti, Széphegyi, Szombati , Török, Ujházy, Ujfalusy S.,
Ürményi ; Albisiné, Albisi Anna, Barkóné, Beczkóiné, Bercsényiné, Dániel
Tinka, Erdélyi Ottilia, Fehérváryné, Györfi Janka, Gerecsné, Gombos Zs.,
Gyöngyösi Etel, Kantai Ter., Király Ter. , Kovács Ella, Kürty Ida , Kovácsics
Erzsi, Miskovics Irma, Nagyné ( Huber I. ) , K. Pappné, Reszlerné , Radeczki
Irma, Szépné, Schubert Emma, Szentkútiné, Vári Emma . Váradiné. Az idő-
szak okt. 16-án nyilt meg. Vendégek : nov.-ben Sántha Antal és Zádor Zoltán ;
decz . 12 - én , márcz . 31 - én Persián Eliz ( Sevillai borbély, Mártha) ; decz. 16 -án
Ketten Henrik (hangv .) ; 1868 jan . 7-én Csiszér István, 26- án Szabó Béla ;
jan. 31 —febr . 18 -ig Dráguss Károly (Fösvény, III. Richárd, Velenczei kalmár) ;
febr. 27 —márcz. 8-ig Klischnig Ede és leánya, Eldóra (pantomimesek) ; márcz .
8-18-ig Boér Emma , a budai népszínház elsőrendű tagja ; máj . 4 —7-ig Tóth-
falussy Gusztáv ; máj . 9 -én Rauchleitner Antal (zongorahangv .) ; márcz .
22 ápr. 17-ig Tóth József (XI. Lajos kétszer, Párisi szegények, Richelieu
kétszer, III. Richárd, Téli rege először, Haramiák, Tartuffe mintaképe) ; végre
E. Kovács Gyula az eltávozott Egressy helyett ápr. 13 -tól máj . 17- ig, az idő-

1 Jk. V. 358. Pecht József gépész 1867 márcz . 1 -én meghalván, helyébe Biró
László jött 1867 szept. 1-től a budap . népszínháztól. ( U. o . 363.)
2 Jk. V. 344 , 35º, 353, 360 , 363 – 366 .
 442

szak végéig (Kean, Don Caesar de Bazan , Végrendelet, Othello, Harmincz

éves kártyás, Egy férj bűnhödése, Ha te úgy, én is úgy, Homeopathikus házi-
szolga, Az altenbureni biró, Törvénytelen vér). A rendes tagok közül Egressy
Ákos hozott színre számos klassikus művet (okt. 30., jan . 24. Hamlet, nov.
5. Ármány és szerelem, decz . 11. Bánk bán, jan . 11. Macbeth jutalomj .,
ápr. 23. János kir. először). Díszeléadás volt Vörösmarty emlékére (nov.
16) s Erzsébet királyné nevenapján (nov. 18. Lucia) és tiszteletére (ápr .
24) , midőn az 1841 -iki országgyűlést mutatták be ; végre ápr. 5 -én volt
egy hangverseny a kolozsm. honvédegylet javára . Színre került összesen
26 új darab, két új operette is, melyek közül Szép Helena ápr. 19-én vonúlt
be színházunkba . Tavaszszal eltávoztak : Balogh Károly, Egressy, Gáspár,
Kantai, Kápolnai, Kovács, Körözsi , Odry, Reszler, Stupa , Széphegyi , Szép
József, Gerecsné, K. Pappné, Kantai Teréz, Miskovics Irma, Nagyné, Resz-
lerné, Szépné, Váradiné, Vári Emma ; új tagok lettek : Mezei Vilmos, Radó
János, Zádor Zoltán .
A pénzügyi eredmény kedvezőtlen volt. Fehérváry a 2000 frt adós-
ságon kivűl Brassóból is adósságokkal jött el. Ezért nov. 28-án folya-
modott, hogy a 3-ik bérleti év alól oldoztassék fel . Ezt a választmány meg
is tette ; de összes kellékeit lefoglaltatta a 2000 frt fejében. Utóbb, ápr.
29- én, Fehérváry visszavonta lemondását s egy pótszerződést kötött 1868 / 69 - re.
A választmány belement, mert az államosítás ügye épen ekkor volt a mi-
niszterium döntése alatt. Világos lévén azonban, hogy jó társúlat segélye-
zés nélkül fönn nem állhat, jun . 22 - én ( 1868 ) g . Mikó javaslatára 2000
frt évi segély szavaztatott meg ; de nem az igazgató, hanem a titkár ke-
zéhez . Közben Fehérváry nyárára Vásárhelyre ment. A titkár jul . 18 - án
jelentvén, hogy a 2000 frt a kiválóbb tagok előlegeire, ujdonságok be-
szerzésére, a társúlat hazaszállítására stb. kell, a választmány kiutalta utó-
lagos elszámolás föltétele mellett. A nyárról kiemelendő , hogy a bukaresti
román színtársúlat aug . 20 előtt három eléadásra nyert engedélyt, továbbá
kifestették 150 frton a színház előcsarnokát , lépcső- följáróit, folyósóit, be-
vonták öltözőszobáit a fütőszerkezetbe, több javítás mellett a kormányzónak
egy díszpáholyt csináltak ; a választmány tűzrendőrségi szabályokat adott ki
s a telekönyvi helyszínelésnél magát képviseltette a titkár által sat.
Fehérváry társúlatát megosztván , Erdély több városaiban is játszatott.
A Tordán időzött részszel már 1868 szept. 12 -re visszatért s itt 12—13 -án
Faber beszélőgépének bemutatása alkalmával, 20-26-ig pedig Epstein
bűvész közreműködésével tartott eléadásokat. A választmány ugyane télre
600 frtot utalt ki a titkárnak új operákra, operettekre s drámákra, melyek-
ből az igazgató az ének- és zenekari hangjegyeket és szerepeket a hasz-

1 Jk . V. 368. VI. 1 , 7, 8 , 9 , 15. Sándor elszámolt e 2000 frtról 1868. nov. 23 .

 443

nálatért ingyen tartozott a könyvtárnak adományozni . A titkár 1871 jun .

27-iki számadása szerint 748 frt. 48 kr. on megvette hangjegyestől és sze-
repestől Bánk bán (opera), Boyssi boszorkány, Mckkai basa ( operette), Ál
jó emberek, Bengáliai helytartó, Cydoni alma, Drahomira, Egy helyett két
anyós, Gonosz nyelvek, Hamupipőke, Howard Katalin, Kápolna titkai, Két
nővér, Mézeshetek után, Megtérés, Nénémasszony korában, Orsini Izabella,
Szerelmes levél, Társaságból, Jégpalota, Hasznos orvosság, Házi kereszt
darabokat.¹
Fehérváry 1868 okt 3 - án kezdte meg eléadásait . Társúlata : Albisi
László , Baróthi Gábor, Barkó Lajos és Károly, Beczkói János , Dalfi
Lőrincz , Ferdinánd Ignácz, Gócs Ede (karn . ), Gonda Sándor, Hevesi János ,
Jakab István , Kantai József, E. Kovács Gyula, Körözsi Lajos, Lenkei
Gyula, Leövei József, Mezei Vilmos, Nagy György, Odry Lehel, Osváth
Gerő, Persián Iván, Prielle Péter, Radó János, Szabó Mózes, Szép József,
Szentkúti Mihály, Szilágyi Béla, Szombati Vilmos, Tanner István, Takács
Ádám , Török Károly, Ürményi Lajos ; Albisiné ( Károlina), Albisi Anna,
Barkóné (Eszter), Beczkóiné , Darai Károlina, Erdélyi Ottilia, Fehérváryné,
Gombos Zsuzsa, Hubenai Ida, Kovácsics Erzsi, Kovács Mari, Kürti Ida ,
Leövei Viktória, Mándokiné (Emma), Odryné ( Róza), Portik Eliz, K. Pappné
(Szabó Pepi ) , Radeczki Irma és Sarolta, Saal Anna, Szépné (Mátray Laura),
Szentkútiné (Lilla ) , Szilágyiné (Vig Róza ), Tannerné (Róza) , Takácsné
(Rózsa), Ürményiné (Júlia). Tehát 34 férfi és 26 nő . Nevezetesebb elé-
adások : Macbeth (okt. 14 , ápr. 2. ), Vérnász ( nov. 18. ), Hamlet (nov. 28-án
először Arany fordítása szerint E. Kovács jutalmára), Végrendelet (decz 17. ),
Romeo és Júlia (decz. 21. ), II. Rákóczi Ferencz fogsága (1869 jan. 1 ), IV.
Henrik király (jan . 9 - én Szigeti József, mint Falstaff), Hamlet (jan. 27.),
Lear király (febr. 23. ) , Ármány és szerelem (ápr. 13.), Bánk bán (ápr. 23.),
Aesopus (máj . 17. ) . Volt az időszakban 215 eléadás, ebből 48 dráma, 43
vígjáték, 24 népszínmű, 20 opera és 18 operette ; köztök 30 új darab.
Vendégek : Huttemann G. és táncztársúlata (decz. 3-18-ig), Simonelli
bűvész (decz . 20. ) , Mándoki Béla ( decz . 21. ) , Szigeti József (decz . 27 —jan.
10. ), Persian Eliz ( decz . 30. ), Méhay bűvész (jan. 20-25 .) , Strobl Henrik
szavaló és tánczművész, Lucianovich tanár természettani mutatványokkal,
Prielle Kornélia (máj . 4-20-ig) . Tavaszszal eltávoztak 1869 ápr. 19-én
E. Kovács, ki ekkor először szerződött a pesti nemzeti színházhoz, ápr .
28-án Szépné, továbbá Albisi , Gonda, Kantai, Odry, Osváth, Persián ,
Tanner, Albisiné , Albisi Anna, Darai, Hubenai Ida, Pappné, Odryné, Ra-
deczki Sarolta, Saal Anna, Tannerné . Új tagok lettek : Dancz Iózsef,
Erdélyi Sándor, Kassai Vidor, Körözsi Kálmán, Szalai Manó , Váradi

2 Fk. VI. 3, 4, 7 , 10-13 , 93.

 444

József, Dancz Nina, Gerecsné, Hubenai Fánni, Körözsiné, Szász Ida, Kas-
sainé (Jászai Mari ), a ki először Deborah-ban lépett fel ápr. 22 -én .
Lejárván Fehérváry bérlete, az 1868. nov. 23 -án kihírdetett új három-
évi bérletért 1869. jan. 15 -re ajánlatot csak Fehérváry adott be. A vá-
lasztmány méltányolva téli sikereit, vele 1869. máj . 1. - 1872 . ápr. 30-ig
újabb szerződést kötött az előbbi eredeti és pótszerződés alapján , egy évi
felmondással s egyelőre segélypénz nélkül , melyet az alap állásától tett
függővé. Groisz Gusztáv 1869. máj . 15 -én miniszteri tanácsosnak nevez-
tetvén ki, helyébe a választmány alelnöke g. Lázár Miklós lett. A választ-
mány két műkedvelői előadást rendezett az alap javára (Fehérruhás nő,
Kaméliás hölgy) Prielle Kornélia részvételével, melyek 515 frtot jövedel
meztek ; Beczkói festőt Lehmannhoz Pestre küldte fel tanulni 150 frt se-
gélylyel ; a várostól újabb engedélyt eszközölt ki álarczos bálokra ; 1869 .
aug. 22-én Dráguss Károly színésznek 60 frtért átadta három estvére a
színházat Ling-Look chinai bűvész mutatványaira ; végre magát új tagok-
kal egészítette ki.
Fehérváry 1869. nyarát 800 frt előleggel a remélhető segélyből, máj .
20-tól fogva Vásárhelyt töltötte közepes sikerrel, honnan újabb 1200 frt
segélylyel okt. 16 - ra tért vissza.¹) . Társúlata állt 34 férfi-, 25 női tagból
és 5 tánczosnőből : Baróthi Gábor, Barkó Károly és Lajos, Beczkói János ,
Bogyó Alajos, Dalfi Lőrincz, Dancz Ferencz , Erdélyi Sándor, Fehérváry
Antal , Hevesi János, Jákobi Jakab (karnagy), Jakab István (sugó), Kantai
József, Kassai Vidor, Korádi Gyula , Kovács Menyhárd, Körösi Kálmán és
Lajos, Lenkei Gyula, Leövey József, Nagy György (sugó), Prielle Péter ,
Szabó Domokos és Mózes, Szász Miklós, Szelle Ádám, Szentkuti Mihály,
Szép József, Szilágyi Béla , Takács Ádám, Tanner István, Török Károly
és Miklós, Ürményi Lajos, Váradi József; Barkóné (Eszter), Beczkóiné
(Paula), Dancz Nina , Darai Károlina, Fehérváryné (Hollai Ida), Gerecsné
(Melles Liszka), Gombos Kata és Zsuzsa , Hubenai Fáni , Kassainé (
Jászai
Mari), Kovácsics Erzsi, Körösiné (Mária), Körösi Berta, Kürti Ida , Nagy
Borcsa, Pap Kornélia, Portik Eliz, Szász Ida, Szentkútiné (Lilla), Szépné
(Mátray Laura), Szilágyiné (Róza ), Szőcs Kata, Takácsné, Tannerné, Ür-
ményiné (Júlia .). Fontosabb eléadások : A tudós nők (nov. 12.) , A velencsei
kalmár (nov. 17.) , Aldozat (decz. 2. Vörösmarty emlékére), Romeo és Júlia
(decz. 6.), Kalmár és Tengerész (decz . 16. Czakó emlékére. ). Vendégek :
Prasszer Gyula és neje (delejező eléad . ), Falconi Martinazzi Victoria (olasz
énekesnő) , Mátrai B. Béla ( 1870. jan . 21 -től ) , Engel Gizella, Nagy Jakab
(tilinkós), E. Kovács Gyula (ápr. 19. — máj . 23 -ig), Blaháné ( Reindl Lujza,
máj . 5. – 19-ig), Prohaczka és neje bűvészek.

1 Fk. VI . 14, 17, 18, 20, 21 , 23-25, 27.

 445

Fehérváry 1870. máj . 23. után 500 frt segélylyel Vásárhelyre ment,
mialatt a bukaresti román színtársúlat egy része játszott itt jun . 13-ika
után 3 estén . Nyáron a választmány 229 frt 77 kron vett egy színpadi
szőnyeget, 600 frton anyagot vásárolt s új díszleteket festetett Beczkóival
150 frt utisegélye ledolgozására, melyek a titkár 1872 febr. 20 iki elszámolása
szerint még 351 frt 31 krba kerültek ; a színpadon is több javítást tétetett ;
a belügyminisztertől elkérte a nemzeti színház díszlet- és ruhatárából a
nélkülözhetőket (szept, 1. ) s szept. 19-én Fehérvárynak 4000 frt segélyt
utalt ki a titkár kezéhez (tagok előlegeire 3180. , úti költségre 820 frt. ). ¹
Az 1870/71 - iki társúlat : Avoni Viktor, Balogh György, Barkó Károly, Ba-
róthi Gábor, Beczkói János, Bogyó Alajos, Erdélyi Sándor, Fehérváry Antal,
Hevesi János , Jákobi Jakab (karn . ) , Kassai Vidor, E. Kovács Gyula, Kö-
rözsi Lajos és Kálmán , Krasznai Mihály, Lenkei Gyula , Leövey József,
Marczell Géza, Mátrai Béla, Mezey Vilmos, Nagy György (sugó), Prielle
Péter, Szabó Domokos, Ferencz és Mózes , Szelle Ádám, Szentkúti Mihály,
Szombathi Vilmos, Szentgyörgyi István, Takács Ádám, Török Károly, Ür-
ményi Lajos, Váradi József, Albert és Miklós ; Baloghné (Teréz ), Barkó
Póli, Beczkóiné (Paulina), Bodnár Teréz , Dancz Nina, Darai Károlina ,
Fehérváryné, Filippovicsné, Gerecsné, Hevesiné (Kornélia), Hubenai Fáni,
Kassainé, Kovácsics Erzsi, Körözsiné, Lengyelfi Ilka, Márkus Anna, Med-
gyaszai Ilka, Nagy Borcsa, Némethi Gizella , Papp Kornélia, Perreyné
(Auguszta), Portik Eliza, Szabóné (Szidónia ) , Szentgyörgyiné (Rózsa), Szent-
kútiné , Szépné, (Mátray Laura), Szczerbowszka Auguszta, Ürményiné , Ta-
kácsné, Szőcs Kata és 6 tánczosnő . E télen a középfajok, látványosságok ,
operák és operettek uralkodtak a színpadon, mindössze Hero és Leander
(márcz . 25.) és Közönyt közönynyel (máj . 10.) említhetők a nagyobb művek
közül, amaz Szépné , emez Boér Emma jutalomjátéka. Az operák közül
Faust (márcz. 29. ) ekkor került először színre. Kiemelendő a márcz . 22-iki
eléadás a franczia sebesültek javára, melyet a nőegylet rendezett s nem-
zeti színházunk megnyításának 50-ik évfordúlójára a márcz. 11 - iki . Ven-
dégek : 1870. decz.-ben Rappó erőművész három, 1871. januárjában Adac-
ker k. a. és Horatio Syr korcsolya-tánczosok öt estén ; jan. 18-tól Ceresa
Lajos tenorista, 31- én és febr. 11 - én Weiszbach Jeanette műkedvelő éne-
kesnő, febr. 22 -én Kletzer Ferencz gordonkaművész és neje , melodrámai
művésznő, ápr. 15 -től Felekyné, 19 -től Brenner Jenni, a prágai kir. szính .
énekesnője, máj . 3—14-ig Boér Emma, ki Szépné helyébe jött.

A színház-épület megnyításának 50 éves évfordúlóját a választmány

is megünnepelte. Szász Gerőt prolog írására kérte föl s márcz. 1 -én külön

1 Jk. VI . 38 , 39, 41 , 52 , 56 , 57 , 105 , 127 , 129. E 4000 frtot utóbb levonták az

államsegélyből .
 446

bizottságot is küldött ki. Az ünnepet megtartotta ápr. 1 - én és 2 -án a

nyugdíjalap javára . Ápr . 1 - én eléadatott egy Berta Sándor által írt hymnus ,
a Szász Gerő prologja (szavalta E. Kovács Gyula), egy apotheosis három
képben (A harczok kora, A nemzeti irodalom felvirágzása, A magyar Thá-
liának emelt első oltár 1821. márcs. 11-én.) Ez utóbbi képletben részt vettek Néb
Mária és Göde István is, kik tagok voltak 1821 -ben a színház megnyítá-
sakor. Ezt követte egy hódolati kép a királynak és királynénak s végül
Szigligeti Ede jelenlétében a Bajusz czímű darabot adták Prielle Kornélia,
Feleky Miklós, Szerdahelyi Kálmán és Bogdánovics Krisztina, ápr. 2 -án
Jókai jelenlétében A szigetvári vértanúk-at Jókainé, Feleky és Szerdahelyi
vendégekkel . A két estén a bevétel tett 1855 frt 58 krt s a kiadás 42 frt
o1 krral többet. Ekkor a választmány kifizette a hiányt s az ekkorra ve-
retett érmeket és a K. Papp Miklós által kiadott Emlékkönyvet a nyugdíj-
alap javára adván el, a begyűlt pénzt 500 frtra kiegészítve az alapnak adta,
mely eddigelé csak körülbelöl 500 frtból állt. Ugyanekkor növelése mód-
jairól az ünnep rendező bizottságtól véleményt kért. Ezeken kivűl Becz-
kóit 1871. nyarán is havi 100 frt fizetéssel és 100 frt jutalommal díszle-
tek festésével bízta meg s ezek anyagára 600 frtot utalt ki. Ezek a titkár
1872 febr . 20-iki elszámolása szerint még 951 frt 50 krba kerültek . To-
vábbá új leltárt vétetett föl ; Biró László ház- és gépmester 1871. ápr.
II - én meghalván , e két állást elválasztotta, amazt 150 frt évi fizetéssel,
lakással s a ruhatári bevétellel, emezt 480 frt fizetéssel szervezte s rá

Baumann Györgyöt választotta meg ; a légfűtést 381 frt 41 kr.-on kijavít-

tatta ; folyamodott a belügyminiszteriumhoz, hogy mivel az 1862 nov. 3 -iki
főkormányszéki engedély szerint az idegen mutatványosok csak nov . 1—
virágvasárnapig tartoznak nyert jövedelmök 10 % -át a színháznak, illetve
bérlőnek adni , más városok, pl. Debreczen példájára, terjeszsze ki e jogot
az egész évre akár a nyilt, akár zárt helyen működő mutatványosokra, még
a sípládásokra is ; a színházi czukrászat bérlője , Straczinger József halá-
lával a bér megfizetését családjának elengedte ; házmesternek tette Farkas
Károlyt ; két darab vas- és két kézi fecskendőt vásárolt 344 frton ; meg-
csináltatta 200 frton a gépmester repülőjét, a mennyköütést, villámot ,
szelet, esőt előállító gépeket ; a földszintre két ajtónyitót fogadott ; az öl-
tözőkbe tükröket vett 126 frt 10 kron . Továbbá a drágaság miatt és mert
a személyzet fizetése 1866/7-hez képest havi 3075 frtról 6088 frtra emelkedett,
1871 okt. 17-én a helyárakat fölemelte : bérletben egy hóra alsó és felső
betűs páholy lett 40, középpáholy 55 , felső 34, emeleti erkélyszék 15 , I.
rendű zártszék II , II -od rendű 9 frt ; napi árak : alsó és felső betűs páholy
3 , középpáholy 4, felső 2 frt . 40 , emeleti erkélyszék 1 frt 20 , I. r. zárt-
szék 80, II. rendű 70 , III . rendű 60 , földszint 40, karzat 20 kr. Végre a
várostól 450 frt fűtési segélyt eszközölt ki a 20 öl fa helyett s a polgár-
 447

mesteri páholyt minden, tehát bérletszüneti eléadásokra is átengedte, mig

a színház e segélyt kapja.¹
Fehérvárynak még egy évi bérletideje lett volna, de 1870 nov . 18 -án
megérkezvén a várt 15000 frt évi segély, a választmány 1871 ápr . 30-ra
felmondott neki ; utóbb azonban az idő előhaladta miatt 1871 jan . 18- án egy új
szerződés alapján meghagyta őt a bérletben 1871 máj . 1-1872 ápr. 30 -ig .
A febr. 4-én aláírt szerződés szerint Fehérváry beleegyezett, hogy az eléadandó
darabok drámabíráló bízottság elé kerüljenek (Sándor József, Lugosi József
és László József) ; az évi segély 3500 frt lesz s bérlőé a czukrászat s a
gyümölcsárúltatás joga is. Fehérváry különben 1870/71 telén még 2000
frt segélyt kapott, 1000- et febr. 4 - én , 1000 - et ápr. végén , hogy társúlatát
Vásárhelyre vihesse . ( k. VI. 81 , 83.) Onnan szept . 30-ra visszatérvén ,
Bánk bán-nal nyilt meg a téli időszak 27 férfi-, 29 nőtaggal , 4 tánczos-
nővel, önálló , 25 tagú zenekarral. Tagok : Baróti Gábor, Beczkói János ,
Ceresa Lajos, Erdélyi Sándor, Hevesi János, Kassai Vidor, E. Kovács
Gyula (rendező), Kőrözsi Kálmán és Lajos , Krasznai Mihály, Lenkei Gyula,
Mátrai Béla, Mezei Vilmos , Nagy György (sugó) , Parragh Kálmán , Pásztori
János, Szabó Domokos és Mózes, Szentgyörgyi István, Szentkúti Mihály,
Szilágyi Béla, Török Károly és Miklós, Váradi Albert és József, Verbőczi
Károly, Zajonghi Elemér ; Baranyainé (Nina), Barkóné (Eszter), Barkó
Póli , Beczkóiné, Bodnár Teréz, Boér Emma, Darai Károlina, Derzsi Irma,
Eichner Anna, Fehérváryné , Földesi Lenke, Gerecsné, Gombos Kata és
Zsuzsa, Hubenai Fáni , Kassainé (Jászai Mari) , Körözsiné , Kulcsár Józefin,
Láng Irén , Lengyelfi Ilka, Némethy Giza, Pap Kornélia, Parragné (Nina),
Portik Eliz, Filippovicsné, Szentgyörgyiné, Szentkútiné (Lattermann Lila),
Szilágyiné (Róza ), Ujhelyi Mari. Shakespearetől színre kerültek Hamlet
(okt. 28.), Othello (nov. 25.) , Szentiváněji álom (febr. 17.), III. Richárd
(márcz . 16 -án , E. Kovács jutalomj .) ; Schillertől : Fiesco ( decz . 27. ) , Ármány
és szerelem (okt . II . és márcz. 5. ), Haramiák (márcz . II . , ápr. 1. ) , Moreto-
tól : Közönyt közönynyel (okt. 9. és febr. 14. ) , Molièretől Fösvény (ápr. 18. ),
Vörösmartytól Marót bán (nov. 30.), Czakótól Végrendelet (decz . 14.) , Ober-
nyiktől Brankovics (márcz. 20.). A színházat 1872 febr. 28 -án világították
először gázzal, midőn Toldi Miklós került színre. Vendégek : Bosco (okt.
16, 17.), Brenner Jenni, Szvacsina Géza (mint műkedvelő, okt. 25. ), Horti ,
operaénekes, Váradi Mariska, Weiszbach Jeanette, Schaffer Anna, Viz-
váryné (Krecsányi Sarolta), Csáthyné (Medgyaszai Ilka), Bakody Lajos
zongoraművész, Temesváry Lajos.

1 Jk. VI. 83, 84, 87 , 89-93 , 95 , 97 , 98 , 104-106, 109 , 112 , 114 , 115 , 127. 1870 / 71-
ben a tagok havi fizetése 4587 frtra ment. Fehérváry az ápr. 1 , 2 és 4- iki estékért a vá-
lasztmánytól 200 frt kárpótlást kapott.
 448

Fehérváry bérlete 1872 ápr. 30 -án végződött, mely 1866 okt. 15 - től
512 évig tartott. Ez idő alatt 93 színész, 94 színésznő és 61 vendég for-
dúlt meg színpadunkon s általában a színház színvonala alatta a választ
mány nagyobb segélyével és ellenőrzésével emelkedett s számos oly tagot
hozott ide, kik utóbb a hazai színészet büszkeségei lettek, mint Egressy
Ákos , E. Kovács Gyula, Mátrai Beteg Béla, Szentgyörgyi István, Odry
Lehel, Ujházy Ede, Boér Emma, Kassainé, Szépné, sat .
 III. FEJEZET.

Színházi részvények s a színházi alap .

A választmány gyűjtő terve. -— 100 frtos részvények. - Pótépítmény a színházépület

végéhez. A részvények első évi eredménye. Az 1855 /6- ik év. A részvényesek
első közgyűlése. - Az 1856/7 -ik év eredménye. - Az 1857/59. évi számadás . - Az
1859 /60-iki számadás . - A színház belső átalakításának terve. - Nagy Elek beadványa .
- Mikó lemondása. - Az 1860/61 -iki számadás. A színházi alap gyűjtésének eszméje.
-- Kérelem a fölkelési alapért. - Tervek a színház átalakítására. - A gyűjtés. - G.
Mikó és G. Kornis czikke. - Az adományozók . Az Ujfalvy-hagyaték. A fölkelési
alap átvétele. - Filep Sámuel számadásai 1861-71 -ig. - Ezek végeredményei . - A
Széchenyi-alap . Az 1864-iki közgyűlés. - A színház tervezett belső átalakítása. --- Új
gyűjtés. - Mühldorfer, Kagerbauer tervei. - Szerződés Kagerbauerrel . - Melléképület
a színház nyugati oldalán . - Egyéb javítások 1864 / 5-ben -– Új díszletek. - Az 1865 - iki
közgyűlés. Páholyok eladásának terve . Gyűjtés és a páholyjog megszüntetése.
Tervek a nézőtér átalakítására. - Szerződés Kagerbauerrel . Száraz bejáró a homlok-
zaton . - Egyéb javítások. Kagerbauer számadása. - Pótmunkák és díszítés . - A
nézőtér képe . -- Kagerbauer elszámolása .

Eddig haladván színházunk történetében, el kell, röviden bár, azt

beszélnünk, hogy a választmány 1854 óta mit tett a színház biztosítására .
Erre közetlenül azok a veszteségek ösztönözték, melyekkel 1853/54 -ben a
rövid házi kezelés járt s e mellett a színház kívül befejezetlen , belől kopott volt ,
akár mint ma , vagy még kopottabb . Az 1853/54 . évi számadás szerint
bérletből befolyt 680 frt, Fröhlich Frigyes tartozásából 515 frt, pénztár-
maradékból 620 frt 48/10 kr, összesen 1815 frt 48/10 kr ; ezzel szemben
a kiadás 2054 frt 12 krt, a túlköltés 237 frt 24 krt tett, mert a személyzet
fizetése pótlásába innen is kiadatott 560 frt.¹ Ekkor 1854 jan . 4 -én a vá-
lasztmány még 13 kiváló férfiút híván meg tanácskozásra, g. Bethlen
Miklós és Páll Sándor kifejtették tervöket a színház biztosítására. T. i. kell
ehhez az épület kiegészítése öltözökkel, jobb világító- és fűtő-berendezés ,

1 Schütz számad. 1853/54. 5/856. Szh. lot.

29
 450

egy folyton szaporítandó könyv- és dalművek tára, ruhatár, végre egy >» kis
alap , mely a színészek fizetését biztosítsa ; mindezekre egy részvénytőke
gyűjtését javasolják . A terv kidolgozására az értekezlet addig is , mig a
főkormányzói engedély megjönne, kiküldte g . Bethlen Miklóst, Páll Sándort
és Horváth Miklóst ; továbbá g. Bethlen Jánost, b. Bornemisza Jánost,
Gyárfás Domokost és Streicher Mihályt fölkérte, hogy egy névsort állít-
sanak össze, kikre részvényesek gyűjtését lehetne bízni. Schwarzenberg hg.
már márcz. 19-én megengedte oly 100 frtos részvények kibocsátását, melyek
10 éven át 5 frttal kamatozzanak s akkor további kötelezettség nélkül el-
enyészszenek, törvényes forumúl kijelölvén a kolozsvári törvényszéket.
Megrendelte, hogy a választmány a számadásokat évenként a részvénye-
sekkel vizsgáltassa meg s tegye közzé ; de úgy eljárni , mintha ez általános
adakozás vagy bárminemű agitatio, moralis kényszer színét mutatná, nem
szabad . Ekkor a választmány márcz . 28-án megállapítván a felhivás szö-
vegét s a részvény tervét, 1000 , illetve utóbb 1200 példányban szétküldte
őket s pénztárnokúl megválasztotta Streicher Mihályt. Jun. 12 - én már
elkezdődött a részvényesek gyűjtése.¹
Ugyanekkor jul . 3-án a választmány elhatározta, hogy a színház pót-
építményéhez azonnal hozzá fogat Böhm János építész tervea lapján. A színház
épületének hátsó végéhez ragasztott rész épült ekkor, melynek földszintjén a
terv szerint közbül egy széles bejáró , jobbról egy díszlet-raktár, balról egy vilá-
gító szerek tára s a légfűtés volt elhelyezve . Az I. emeleten jobbról volt 2 női,
balról egy férfi öltöző s egy kisebb szertár, mindkét oldalon lépcsőkkel a föld-
szintre ; a II. emeleten egy nagy festő- és próbaterem, jobbról könyvtár s
balról rendezői szoba és lépcső. A szerződést már jul. 4 - én megkötötték
(gr. Bethlen János és Groisz Ferdinánd), mely szerint Böhm szept. 15 -re
mindent készen átad, s anyagot a választmány adván, ő a felépítésért
1264 frt. 24 krt kap . Kolozsvár városa ez építéshez 30 öl kővel járúlt.
Az asztalos munkára a választmány Bartók Ferencz asztalossal 530 pfrtban,
az ácsmunkákra Kiermeyer Károlylyal 750 pfrtban szerződött. Valósággal
pedig Böhm kapott 1290 frt 34 krt, Bartók 631 frt 24 krt s az épület a
hozzájárúlásokon kívűl 5499 pfrt. 46 krba került, noha még nem is készült
el teljesen. A részvényilletékek lassú begyűlése miatt a választmány okt.
5 - én 3000 pfrtot vett kölcsön g . Karacsay Sándortól . Páll Sándor és Schütz
János építő biztosok a legpontosabb naplót nyujtottak be 1854 decz . 22 -én
az összes fölhasznált anyagokról . E szerint fölment 254 szekér porond,
206 szekér föld, 74100 tégla, 14000 cserép, 140 kupás cserép , 1495 véka

1 Fk. IV. 129, 138, 145. 1 és 15/854 . Szh . lot. U. o . a Felszólítás (4º. 2 lev.)
márcz. 27-ről keltezve s a 100 frtos részvény szövege. A részvényesek névjegyzékét ( 156)
külön csomag. Szh. lot. Iratok 1854-64-ig.
 451

mész, 18 öl kő . Ők kiadtak az 5499 frt 46 krból az új épületre 2133 frt

50 krt, a régi épület csinosítására, díszletekre 680 frt 50 krt, összesen
2814 frt 43 krt ezüstben.¹
A részvények elhelyezése, mond a titkári jelentés, nem felelt meg
teljesen a várakozásnak, tekintve azt, hogy nemzetiségünknek akkoriban
mondhatni egyetlen menedékhelyéről volt szó. A részvényesek első köz-
gyűlésén ( 1856 ápr. 24) Groisz Ferdinánd lendületes jelentésében rövid
visszatekintést tesz színházunk történetére, az 1848/49-iki csapásokra s
azon okokra, melyek miatt a választmány segélyért újra a nemzethez
folyamodott, mi ha nem mutatja is fel mindenben a remélt eredményt,
mégis egy anyagilag és szellemileg lesujtott nemzettől annyi áldozatkészség
most egyszer bőven elég , miután kivált anyagi ereje a még meg nem ho-
nosúlt új terhek és egyéb sokféle s naponként fölmerűlő nemzeti válla-
latok által igen is igénybe van véve « . Az első évben elhelyeztetett 590
részvény s 1856 ápr. 24-ig 624 , melyekből befoly évenként 3120 s 10 év
alatt 31,200 pfrt. Ennyi volt az ekkori gyűjtés végeredménye. A részvények
kezelésére a választmány u . n . vidéki pénztárosokat jelölt ki, összesen 20 -at,
a kik kerületökben a részvényesektől évenként fölszedték az esedékes ösz-
szeget s aug. végéig beküldték a pénztárba. Az első évi bevétel : 1., Rész-
vényekből 2290 frt ; 2., Egészen befizettetett 1398 frt 45 ; 3., Önkéntes
adományokból, bálokból, hangversenyekből stb . 1452 frt 15 ; 4., Bérből
624 frt 20 ; 5., Kölcsön Karacsaytól 3000, összesen 8765 frt 20 kr. Ki-
adások : I., Öltöző szobák építése 5499 frt 46 ; 2. , A színház belső javí
tása 587 frt 33 ; 3. , Kölcsöntörlesztés és kamat 1150 frt ; 4., Maradvány
1528 frt 01 , összesen 8770 frt 20 kr. E szerint volt 2000 frt adósság,
1533 frt o1 kr pénz s részvénydíjakban 540 frt hátralék. Az 1855/6-ik év
már kedvezőtlenebb volt. Részvényekből csak 1290 frt, önkéntes adomá-
nyokból, bálokból 1049 frt 52 kr ( ebből 220 frt g . Mikó adománya), szín-
házi bérletből 791 frt, összesen az 1854 /55 -iki 1528 frt o1 kr pénztár-
maradékkal 4663 frt 53 kr folyt be . Kiadás 2940 frt 57 kr se szerint
1856 ápr . 30 -án a pénztármaradék tett 1722 frt 56 krt. A kiadások leg-
lényegesebbike a Karacsay Sándornak megfizetett tartozás és kamatai 2220
frtban, a többit az építés befejezése s a folyó kiadások vették igénybe . A

1 23/853. 23 , 25/854 . 8 , 14/855 . Szính. lvt. Fk . IV. 141 , 142 , 148. Páll Sándor egy
ideig a színház gazdája is volt 1854 szept 2 -decz 15-ig. Jk . IV. 146 , 156. Az öltöző-
szobákról a számadás. Szh. lvt. (Külön csomag 1854 -ről.)
2 Fk. IV. 166–171 és számad . 1854/55 . Szh . lv. A vidéki pénztárosok külön nyom-
tatott fölhivást kaptak e tiszt elvállalására, neveiket 1. Jk. IV. 149. - A bálokra nézve már
ekkor, 1854 nov. 14-én szóba került a színház bepadolása ; de ez elejtetvén, a választm .
a redoute bérlőivel alkudott meg 3 estére 400 frtban s e 3 bál 1197 frt 05 krt jövedel-
mezett. Jk . IV. 155. - Az első közgyűlésről 1. Kolozsv . Közl. 1856. 10 , 11 , 14 SZ .
29*
 452

részvényhátralék ez évben 540 frtról 2315 frtra növekedett. Látható, hogy

a választmány már a 2 -ik évben megakadt. Ezért g . Bethlen János már
az említett első közgyűlésen fölsorolta, hogy mik még a színház szükségei ,
u. m. a néző helyek s főleg páholyok szaporítása, mert zsúfolt ház sem
hoz 300 frtnál többet ; a zártszékeket a közönség nem veszi igénybe, mert
páholyba 8-10 ember fér el s a földszinten is ülni lehet. A földszintet álló
helyeknek, a páholyok egy részét emeleti zártszékeknek kell berendezni s a
páholyok elébe erkélyt készíteni , a fütőkészüléket jól berendezni, a gépe-
zetet és világítást megjavítni . Javasolja e czélokra kölcsön fölvételét, melyet
a részvényösszegekből törleszszenek. A közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta
e javaslatokat, a választmányt a tervek s a költségvetés kidolgozásával
megbízta a legközelebbi közgyűlésre.¹ De ez csak 1859 ápr. 24 -én tartatván
meg, addig a részben ujjáalakított választmány nem könnyű feladatokat
végzett. Ugyanis 1856 márcz . 31-1857 nov . 13 -ig bevételei a következők
voltak : részvényekből 3135 frt, színházi bérből 446 frt 40 kr , czukrászat-
ból 200 frt, vegyesekből 94 frt 42 kr ; a múlt évi 1722 frt 56 kr mara-
dékkal összesen 5599 frt 18 kr, melylyel szemben a kiadás tett 2950 frt
3612 krt, a maradék 2648 frt 412 krt, a hátralékok összege 5510 frtot,
melyek fölszedéséről ismételt jegyzőkönyvi határozatok és hírlapi felszóla-
lások szólanak, végrehajtással is fenyegetőzve ; de kevés sikerrel.³ A szín-
házon történt főbb javítások 1856-ban egy raktárszín építtetése s a zsinor-
padlás megújítása, melyek egyéb javításokkal 1345 frt 12 krba kerültek. *
Továbbá már 1856 végén világos lévén , hogy a tervezett átalakítások

1 Számadás 1855 /6 -ról . 3/856 . Szinh. lot. Fk. IV. 173-75.

2 G. Teleki János betegsége és g . Mikes János állandó távolléte miatt helyökbe
g. Lázár Miklós és Nagy Elek neveztettek ki 1856 jun . 13 -án. Jk . IV. 178 , 184. 26 ,
36/856. Szinh. lot.
3 Fk. IV. 179, 203 ( 1857. nov . 28. ). V. 4 , 5 ( 1858. febr. 6.), 16 ( aug. 16.) .
4 Jk. IV. 181 , 185. A javításokról 1. számad . 1856/7 . A belső javításokat Balogh
József szính. festő csinálta. A zsinorpadlásra kiadtak munkabérben 604 frt 52 , a színre
252 frt 16 krt. Olasz Károly gazda számad . 5 , 11/859 . Szh. lot. 1856-ban rótták ki a
színházra az első adót évi 14 frtban ( 1850-60 -ig 140 frt), még pedig a bejelentés el-
mulasztásáért büntetésből kétszeresen ; de ezt utóbb a ker. pénzügyigazg. elengedte. Meg
akarták adóztatni a színházra történt adományokat is 1850 -től ; de ilyenek nem voltak.
Jk. IV. 184 , 187 , 199, 205. V. 3. 37/856 . 42/857. Szh. lvt. A választmány működése
még a színházi vagyont, az újonnan vett könyv- és ruhatárt leltároztatta Sütő Mihály volt
szolgabíróval 60 frton ; Olasz Károlyt 100 frt fizetéssel szinh. gazdává tette 1856 márcz.
1 -én ; a rendőrségi páholyt 1856 máj . 30-án visszakérte, miből hosszas húzavona lett s csak
1861 -ben kapta vissza, midőn a rendőri hatóság a városra szállt ; fecskendőket vett 1857
jan. 21 .; Olasz Károlynak 1857 okt. 26-án új leltár fölvételét rendelte el 3 plban, ki ezeket
1858 nov. 22-én be is adta ; 1857 decz . 22-én biztosította a színházat 20078 frtra 806
frt 08 kr díjjal ; szính. házmestert tett 100 frt fizetéssel és lakással . (Fk . IV. 136, 137 ,
151 , 160, 164 , 180, 188 , 198 , 200, 204. V. 11 , 15 , 19 , 30 , 31 , 99. 2 , 74/858. Szh. lvt,
 453

egyszerre meg nem tehetők, nov. 22 - én a választmány kiküldte Páll Sándort

és Nagy Eleket, hogy róla egységes tervet készíttessenek.
A számadás 1857 nov . 13-1859 aug.-ig 7193 frt 34 kr bevételt és
4273 frt 2 4 kr kiadást, 2920 frt 33 kr maradékot mutat. A részvényhát-
ralékok 6573 frt 75 krra növekedtek . A színház javítására 1857 - ben kiadatott
519 frt 32 kr s 1858-ban Havi folyamodására és pénzbeli hozzájárúlásával
a zártszékeket megújították, 2 sor új zártszék is készült, a földszint új be-
rendezést nyert s a nézőhelyek megszaporodtak. Mindez 373 frt 33 krba
került, ácsmunkára kiadatott 39 frt 90, festő munkára 21 frt s az udvar
kikövezésére 76 frt 72 kr. 1859 aug.-tól 1860 aug .-ig a bevétel a pénz-
tármaradékkal együtt 5931 frt 71 kr volt ; t. i. részvényekből 955 frt 50 kr,
czukrásztól 208 frt 10, a kötelezett színházi eléadásból 601 frt 42 , bálokból
és hangversenyekből 581 frt 38 kr, Reményi 1860 jul . 29 -én rendezett
hangversenyéből 622 frt 34 kr, vegyesekből 42 frt. A kiadás 3132 frt 12
kr s a pénztármaradék 2798 frt 94¹½ kr . A színházon a fedéljavítást (237
frt), nehány kis asztalosmunkát s 1860 okt. havában az új színház-utczára
nyitott bejáratot ( 139 frt 54 kr.) kivéve, javítások nem történtek ; a ki-
adásban benne van a társúlat 2000 frt segélye is . A mai Színház-utcza
megnyitását 1856 máj . 18 -án kérte a választmány a pénzügyigazgatóságtól
s a várost is fölhívta ennek pártolására . Igy nyilt meg 1860 aug.-ban az
új utcza a régi szennyes sikátor helyett.¹
Midőn a választmány a színház belső átalakításáról egységes tervet
készíttetett, ez a közvélemény sürgetésére történt, mely a bajok orvoslását
ettől remélte ; mert ez által a napi jövedelem megszaporodik. Ez az át-
alakítás , t . i . a nézőtér jobb beosztása, a színpad leszállítása és gépekkel
fölszerelése, Tompa mérnök tervei szerint 16956 frtba került volna ezüstben .
E tervekhez Nagy Elek 1857 febr. 26-án egy emlékiratot csatolt, mely
szerint ha a még szükséges javításokat hozzáveszszük , ellenben levonjuk
a lebontásból nyert anyagot, az új berendezés legalább 21000 pfrtba kerül.
Már most bevehető volt akkor a színházban egy este 334 frt 10 kr, be-
vehető lesz az átalakítás után 468 frt 10 kr, tehát 134 frttal több. Kérdés :
elrontassék-e ezért a még használható berendezés ? lehet- e remélni a 21
ezer frt begyűjtését ? nem lehetne-e a jövedelemszaporítást másként is el-
érni ? Szerinte el ; és ő az átalakítást annál kevésbbé tartja helyesnek, mert
csak fából készülne s a 21000 frt össze sem gyűjthető ; a napi jövedelem
szaporítására elég volna a bérlet- és helyárak csak némi növelése is, kivált
a páholyoknál, mert a karzatokat kivéve, ezek voltak akkor is a legol-
csóbbak. E mellett az átalakítás még nem biztosítaná a leglényegesebbet ,
magát a színügyet ; ehhez egy 100 ezer frtos alap kellene, mely begyűl-

1 V. ö. Streicher számadásait 13/859 . Szh. lvt. Jk. IV. 181 , 207. V. 12 , 16—18 , 61 .
 454

hetne, ha a részvényesek még 7 évi tartozásaikat egyszerre befizetnék, ha

a még el nem adott páholyok családoknak 500 s a 3 első sor zártszékei
50 frtjával eladatnának. Ha ezekből és adományokból pl . 60000 pfrt folyna
be, az is elég volna egyelőre. A mig ez nincs, csak a szükséges javításokat
ajánlja, azután a világítás s a színpad berendezését. De addig is a fő a
lehető legjobb társúlat.¹
Igy érkezett el 1859 ápr. 24 -én a részvényesek második közgyűlése,
mely előtt ápr. 11 -én Mikó » fölmerült akadályok miatt az elnökségről le-
mondott ; de a választmány Wendler elnöklete alatt oly meleg átíratban
kérte a maradásra, hogy lemondását visszavette. A második közgyűlés
után a színházi alap ügye háttérbe szorította a részvények felhajtását s
g. Lázár Miklós és Páll Sándor 1860 végén kiküldetvén ezek megvizs-
gálására, nagymérvű hátralékokról kellett jelentést tenniök . Streicher
ekkor a választmány fölhívására 1862 máj . 18-án beadván számadását
1860 aug. 1861 febr.-ig, a megelőző évi 2798 frt 9412 kr pénztármara-
dékkal, a részvényesektől befolyt 1328 frt 25 kr. -ral s színházi eléadásokból,
czukrásztól, vegyes forrásokból bevett 389 frt 56 kr jövedelemmel 4516
frt 75 kr volt a bevétel, a kiadás 106 frt 88 kr s a pénztármaradék
tett 4409 frt 871 krt ; ugyanekkor a 10 évi részvényekről, valamint a
Streicherhez befolyt egyéb adományokról készült végleges kimutatásból
kiviláglott, hogy a hátralékok végössszege 10788 frt 75 krt tett. Ekkor
1861 febr. 5 -től Filep Samu lett a részvények s a már szépen gyűlt szin-
házi alap pénztárnoka . 1862 márcz . 21 - én a választmány a vidéki pénz-
tárnokok jelentéseit ápr. végére bekérvén , ezek működését is megszüntette
s máj . 19-én a hátralékosokat nyomtatott felhivásban felszólítván a fize-
tésre, elhatározta, hogy sikertelenség esetén ügyvédnek adja őket át.³
A színházi alap gyűjtésére g. Mikó 1859 febr. 26-án tett indítványt ;
mert erre az idő alkalmasnak látszott az urbéri kötvények folyóvá tétele
miatt. A gyűjtésre vonatkozó felhivást hg. Liechtenstein, 1858 szept. 29
óta főkormányzó, (hg . Schwarzenberg † 1858 jun . 25. Bécsben ) már 1859
ápr. 24-én engedélyezvén , mielőtt ebben még valami történt volna, a ko-
lozsvári ker. parancsnokság jun . 15 -én felhívta a helytartóság rendeletéből
a választmányt, hogy az insurrectionalis alapból időnként kapott összesen

1 Tompa terve szerint 51 páholy helyett lett volna 49 s a 2 emeleten 97 emeleti

zártszék. Az erkély csak föltételesen volt számítva. 62/857. Szh. lv.
2 Fk. V. 36-39 . Az átírat Nagy Elek fogalmazványa . 15/859 . Szh. lvt.
s Fk. V. 81 , 85 , 124 , 125, 128 , 139 , 144 , 161 , 307. A tisztázott kimutatást a részvé-
nyekről Geltch János csinálta 1862 decz. 10-re. 31 , 58/862 . Szh. lut. Streicher a pénz-
tár átvételekor 1363 frt 93 krral adós maradt, ezt 1856 ápr 9 -én a választmány neki aján-
dékozta 1854-60-ig vitt pénztárnokságáért ; mert közben elszegényedett. - A színház
ügyvédje ekkor Fejér Márton volt ,
 455

10132 frt 13 4 krt fizesse vissza. Ez hozta megint szőnyegre a fölkelési alap
ügyét. T. i . okt. 19-én a választmány kifejtette, hogy a színház nem köl-
csön, hanem segélyképen kapta ez összegeket az épület befejezésére . Mu-
tatja ezt az is, hogy az ország rendei az egész fölkelési alapot is a szín-
háznak ajándékozták. Ennél fogva külön felíratban kérte 1860 febr. 16-án
az egész alapot a színház részére, mert a megváltozott honvédelem miatt az
alap föntartása úgy is felesleges ; mert végre úgy ez az alap, mint a színház az
erdélyi magyar és székely nemességé s így legjobb helyre, a színházhoz kerül
s a rendek is a színháznak szánták . Kérte egyszersmind a kerületi hivatalt,
hogy a királynál ezt az adományt eszközölje ki . Ez alatt az alap gyűjtése szü-
netelt. Ehhez az 1859 -iki háborús és izgatott idők s az erdélyi muzeumra
épen 1859 második felében folyt nagyszerű gyűjtések miatt a választmány
csak 1860 febr. 16-án fogott neki, midőn úgy a közvélemény, mint a hír-
lapok rá felszólították. Ekkor tervkészítésre kiküldte g. Lázár Miklós, Páll
Sándor és Nagy Elek tagjait s még 1859 aug. 4-én megbízta g. Mikes
Jánost, hogy szakértő építészszel készíttessen új tervet a színház gyökeres
átalakítására.¹ Ő aztán Ybl Miklóst szólította fel, hogy külön tervet ké-
szítsen a belső fölszerelés kiigazítására s teljes újjáalakítására. Ezért Nagy
Elek 1860 febr. 16-iki beadványában újra kifejtette, hogy véleménye szerint
az épület ügye háromféleképen oldható meg : a., átalakítható a belső föl-
szerelés általános megtartásával ; b. , ennek teljes újra építésével ; c . egészen
új színház építésével . Ő ezek közül leginkább az elsőt helyeselné ; de ha
nem ez fogadtatnék el, akkor egészen új színház építését ajánlja a Tren-
csin-tér bal felére, melyet a város ingyen adna át s a színház mellé boltok
és vendéglők volnának építendők . A választmány e nézetet egészben helye-
selvén, elhatározta, hogy elébb Ybl terveit bevárja s ezekhez képest határoz .
Közben a gyűjtő bizottság febr. 28-án kész volt javaslatával . E szerint
a muzeumra és színházra már adakozott hazafiak volnának külön levelekben
felszólítandók, melyeket személyes megbízottak adjanak át s a gyűjtés foly-
tatására ajánlják Finály Henriket és Bányai Vitálist . A választmány e ja-
vaslatot elfogadván, az ajánlott két tagot s a javaslattevő bízottságot ki-
küldte, hogy a felszólításokat nyomassa ki s a gyűjtést indítsa meg. Közben
Mikó márcz. 2 -án a terv minden oldalú megbeszélése végett a színház
részvényeseit is összehívta, kik a tervet szintén helyeselték.¹ Ekkor 1860
márczius elején a nyomtatott fölhivások febr. 20-iki kelettel szétküldette k
Ez alkalomból Mikó is rövid czikket írt a Kolozsv. Közlöny-be márcz . 22- én ,
midőn a Fölszólítás is ugyanott megjelent. Elmondja benne, hogy az erd.

1 Fk. V. 33, 40, 43 , 45, 50 , 51. A gyűjtésre az engedély 1802/859. Orsz. lv. A
fölkelési alapért a kérés 5/860 . Szh. lv. V. ö. 15 , 18/859 . Szh. lv.
2 Fk. V. 42, 52-57 . A felszólítás és Nagy E. terve 10, 12/860 . Szh. lv.
 456

muz . megnyitó ülésén, 1859, nov. 23 -án már jelezte, hogy mint egy
más nemzeti nagy ügy koldusa, nem sokára új kéréssel fog kopogtatni « .
Ime, most itt az alkalom, » a művészet és nemzeti műveltség számára
koldul s meg van győződve, hogy a hazafiak, kik csak nem rég az erdélyi
muzeumot s az erd. gazd. egyesületet (amazt 180, emezt 48 ezer frttal)
megalapították, e legrégibb hazai intézetet is fel fogják segélni . » Azon
nemes érzelmekre, - mond végül melyek az igaz magyar szívét nem-
zeti intézetei iránt heviték ; azon szent emlékekre, melyeket fennebb érinték,
s mindenek felett nemzeti jövőnk biztosításának drága és szent érdekeire
kérem hazámfiait, engedjék szivökhöz jutni e felszólítás szavait, értelmökhöz
annak mindenben ki nem fejezhető érveit, s tegyék lehetővé azt, hogy e
hazának nemsokára ismét egy ünnepe legyen , melyen a haza művészete
úgy megdicsőítve legyen, mint volt muzeumunk alakulási ünnepén a tu-
domány« . Erre márcz. 8-án g. Kornis Ferencz szintén rövid czikket írt
(Kolozsv. Közlöny), melyben azt indítványozza, hogy » áldozzuk a nemzeti
színház végleges megalapítására tizedkárpótlásunk egy tizedrészét « , a kiknek
ez nincs, fizessenek 1-2 frt évi járulékot . Hatszázezer magyar él Erdélyben
s ne bírnák- e ők állandóvá tenni a színházat, » melynek alapja oly szép tör-
téneti korszakban , a nemzet szellemi ébredése első korszakában vette-
tett meg ?<<
E pár egyszerű szózattal a színház ügye napi rendre került s az
adományok közlését 1860 ápr. 26-án megkezdhette a Kolozsvári Közl.¹ Az
adakozók az 1861 febr. 15 -én kelt jegyzőkönyv szerint :
A. Erdélyi urbéri kárpótlási kötlevelekben adtak : 1., Kolozsvár 15000
frtot.2 - 2., 5000 frtot : Weér Rózália (Kendeffy Farkasné) , Lészay Lajos örö-
kösei (neje Kabós Anna, gyermekei : Anna, Lajos, Ferencz, Gyula, Juliánna) .
3., 1000 frtot : gr. Bethlen Hermina (Pejacsevicsné), b. Radák István .
4., 500 frtot : b. Bornemisza Lipót, b . Henter József, b . Huszár Józsefné
(gr. Mikes Mária, Erzsébet, Bornemisza Klára , gr . Teleki Jánosné, Macskási
Pál), Szamosujvár vár., gr. Mikó Imre, Deés városa, gr. Haller Gábor.
www .
5., 200 frtot : Gyárfás Domokos, Nagy Elekné (Gedő Teréz), Gámán
Györgyné (Nagy Róza), Szávai Ferencz árvái, b. Bánffy Dániel (450 frtot),
Szekeres Sándorné (Cserényi Ágnes 300 frtot) , Thoroczkay Sándor, Györfy
Lázár, gr. Zichy Pál, Recht János, Horváth Jánosné. - 6. , 100 frtot :
Szili József és Mária , Kabós József, Imre Pál (Mihály, Eszter, Anna és
Júlia), b. Bánffy Kata, Galgóczy Lajosné, Csontos Ferencz, Lázár Antalné,
g. Bethlen Sándorné (g. Tholdalagi Sófia), g. Bethlen Jánosné (g. Wes-

1 Közléseit 1. 1860. 34 , 45, 74, 76, 81 , 88 , 89 , 113. 1861. 7 , 38 , 63 , 98 sz

2 Fk. V. 67. 34/860. Szh . lv . 5745,860 . Vár. lv . (szept. 7.)
 457

selényi Zsuzsa), g. Kemény Miklósné (Teleki Póli), Tompa Lászlóné, Hor-

váth István , ¹ b . Kemény Pál örökösei (200 frtot), ifj . Ugron István , Föld-
váry Józsefné (g . Haller Klára), b . Szentkereszti Zsigmondné (Haller Anna),
Lendvay Tóni és Mari, Pásztohy Gábor örökösei, Macskási Péter, Szabó
Ferencz (Lajos és Lina), Béldy Gergely, Wass Ádámné (Csató Kata) , Bor
Elek, b . Bánffy János, Lendvay Károly, g. Teleki Pálné ( Macskási Klára) ,
Hodor Károlyné (Ferenczi Mária), Kászoni Jánosné (Jékei Kata) , g . Lázár
Miklós (László és g. Lázár Benedekné), g . Teleki János , Szabó Ferencz ,
Simon Elek ( 150 frtot), Kabós László, Tolnay Jánosné, Sombori Miklós
árvái , Pap Alajos (és Antónia), Tatrosi Ferencz , g . Kornis Zsigmondné
(Györfy Berta ), Balogh Róza (Kata, Klára, György és Pál), Forró Ádám
(Rácz Sándor) , Werth János, b. Szentkereszti Zsigmondné (gr. Gyulai
Sámuel és Albert), id . g. Bethlen Lajos, b. Bálintit és Máriaffi ( 150 frt),
Pataki Sándor és neje, Kiss Károly, Bokros Lajosné (Inczédy Júlia), Méra
Mihály, m. -vásárhelyi r. k. egyház, g. Haller János, Biró Antal, Turóczy
György, Solymosi Károlyné (Gál Erzsébet) . -7., 50 frtot : Fosztó Károly,
Sárpataki János és Zsigmond, b. Splényi Samúné (Kemény Kata), g. Haller
Lajos, Csiki Márton, Gilyén Dánielné és Krisztóry Irén , Horváth Sámuelné
(Eperjesi Borbála) , Fejérvári káptalan , Barcsay Gergely, b . Splényi Sámuel
(Bertha, Emma , Paulina és g. Lázár Mária), Macskási Pál (Antal, Ferencz
és Róza), Szentiványi Ferencz , Boytha Antal, Hollaky Albert, Bosánczi
Márton, Cserényi Ferencz, g. Lázár László és Miklós, g. Csáky Antal,
Györfy László , Péchy Ferencz , Fábián András, Török Sándorné, Iszlay
Anna és Zsuzsa, Hegyesi Erzsébet, Buda Dániel, Szaniszló Ferencz, g.
Teleki Lajosné (g . Bethlen Eszter) . Együtt 40150 conventiós vagyis 42157
frt. 50 kr. o . értékben . - 8., Más adakozók és hagyományozók : Szentes
Dávidné (Tatrosi Rozália) 3000 frt, Tatrosi Ferenczné 100 , Weer Kata 40 ,
Mezei István és neje 60 , Botla Györgyné (Koncz Klára) 400 frt a nyugdíj-
alapnak. 9., Egyéb, itt föl nem sorolhatott alapítványokon kivül legneve-
zetesebb a híres vadász Ujfalvy Sándoré, a ki 1865 márcz . 3- án Kolozs-
várt kelt végrendelete szerint kövárvidéki szakaturai jószágát és egy Kodru
nevű erdejét hagyta a színháznak, melyek 1871 szept. 29- én kerülvén a
választmány kezébe, ez bérbeadás útján kezeltette . A hagyomány a jószágon²´
és erdőn kívül állt 38,496 frt 58 kr földtehermentesitési kötvényből, évi
2021 frt 81 kr évi kamattal, 2777 frt 15 , kr kárpótlási tőkéből 145 frt
80½ kr évi kamattal, 2470 frt 40 4 kr dézmakárpótlási tőkéből 129 frt
71 kr évi kamattal és 1600 frt kamathátralékból, összesen 45,344 frt 54
krból, névértékű papirban, 2380 frt 60 kr évi kamattal. Midőn 1873 ápr.

1 3/860. Szh . lot.

2 Fk. VI. 15, 20, 145 .
 458

19-én ezt a kir. adományt a választmány átvette, elhatározta, hogy örök

időkre Ujfalvy-alapítvány czímen fogja kezeltetni.¹
B., Készpénzről szóló kötelezvényekben : Kolozsvári kaszinó 1500 frtot,
ifj. Haller Ferencz 1000 , ifj . b. Kemény Domokos 400 , Szentiványi László
300, Szárhegy, Ditró , Keresztes Sándor, Gyarmati Miklós, Macskási Antal,
Schoff Adolf 100-100 , b. Györfy József, Macskási Pál , Hankovics György,
Farkas Elek, Pálfy Antal, Ugron János, Boér Gyula, Endes Miklós 50—50,
Ugron Zsigmond 25 , Zilah 500, Cs . sz . M. Szabó Ferencz (Kribl József
kötelezvényében) 1399 frt 31 krt, az erdélyi tűz- és jégkármentő társ.
(Kulicseki János kötlevelében) 2000, g. Csáky György és Székely-Udvarhely
500-500, g. Kornis Miklós 200, Weér Farkas 2000, Szabó Józsefné (Pán-
kovszky Júliánna) 19 frt 50 krt. Együtt 11345 frt 17 krt o . é.-ben .
C., Urbéri papirban fizetendő kötelezvényekben : b. Kemény Ferencz
500, id. Ugron István és Boér Bálint 200-200 ; Szalánczy Lőrincz, ifj .
Pálfy Dénes, Dániel Gábor, b. Rauber Nándor, Maurer István, b. Gamera
Gusztáv, Horváth Albert, Horváth Dániel, Henter János, Bóra Sándor, ifj .
Maurer Károly, Horváth Ignácz, Biró Lajos, Biró Lajosné (Szathmári Anna),
Zetelaki Szabó Ferencz, Barcsai Zsigmond, Barcsai János, Barcsai Ákos
100-100, Berzenczey Sándor 200 ; id. Pataki Dániel, Kis-Pál Albert,
Inczédi László, Bartha János, Horváth Mihályné (b. Inczédi Mária), Horváth
Ödön, Bors Albert, Bors Albertné 50-50 frtot. Együtt 3300 conv. frt,
vagyis 3465 frt o . é. -ben .
D., Dézmakárpótlásuk 10-edrészét ajánlották : gr . Tholdalagi Ferencz
és gr. Kornis Ferencz. Egy Csákány Gergelyné által elfogadott váltóban
70 frt, egy Guthi Miklósné által adott kötlevélben 100 frt. Két drb nem-
zeti költsön - kötvényben 40 frt. Összesen 210 frt vagyis 220 frt 50 kr. o é.
E., Készpénzben befolyt 2951 frt 8½ kr s 15 drb. csász. arany.
Ezeket az összegeket Bányai Vitális kezelte ; de 1861 febr. 5 -én ő is,
Streicher is lemondván , Filep Samú választatott meg mindkét alap pénz-
tárnokának, melyek neki febr. 15 -én részletes jegyzőkönyv szerint, melyből
a fenti adatokat is vettük, átadattak. Ekkor az alap állt 60139 frt 35 :
krból, 15 drb aranyból s 10862 frt 25 kr részvénytartozásból.³

1 A jószág állt a szakaturai fő s a drá Imai, bányai és butyanai részjószágokból.

Ezekért a szính. 2637 frt 75 kr. illetéket fizetett . 7k . VI. 106–108 , 131 , 149-53 , 163 ,
174, 252, 277, 313 , 365 , 384, 402. Évi bérjövedelem 1300 frt volt.
Ez utóbb 400 frt tőkében s 170 frt 17 kr kamatban állapíttatott meg Jk. VI . 349 .
³ Ez adatokról 1. Filep Samú számadását 1861 - ről ; Jk. V. 70–80. és 7, 20/861 .
Szh. lv. U. o . Bányai számadása. --- A Filep Samú fizetése volt a behajtott 10 éves részvé-
nyekből 3 %, az alap jövedelméből 2 %, az urbéri papirok szelvényeiből 1 %. De mivel
ez alig 75 frtot tett, utóbb fizetése 150 frtban állapíttatott meg. Jk. V. 81 , 87 és 169.
Ekkor vett a választmány egy Wertheim-szekrényt 333 frt 36 kron.
 459

Ezalatt a fölkelési alap ügyében a helytartóság az 1860 febr. 16-iki

kérelmet fölterjesztette Bécsbe a belügyminiszteriumhoz, onnan el nem
látva az erdélyi cancellariához került. Midőn b. Kemény Ferencz, 1860-tól
a cancellária elnöke, 1861 febr.-jában Kolozsvárt időzött, a választmány
sietett őt külön folyamodványban megkérni . ez ügy kedvező elintézésére .
Ekkor ez év jul . 20-án ő Felsége az alapot a színháznak adományozta s
így a rendek 1841 /43 -iki végzése majdnem 20 év mulva teljesült. A fő-
kormányszék szept 2 -iki értesítése szerint 1860 auguszt. 31 - én az alap
összes tőkéje és kamatai 107,911 frt 76 krt, tartozásai 23,657 frt 12 krt
tettek, megelőzőleg a színház kapott különböző időkben 10,638 frt 85 %
krt. Ezek levonásával az alap valódi állása 73,615 frt 781/2 kr és az u . n.
» kőkert << nevü telek, mely Szücs Mihály 1548 frtnyi tartozásában az alapé
lett. Ekkor a választmány 1861 szept 11 -én kiküldte Groisz Ferdinándot
és Filep Samút, hogy az orsz . pénzügyigazgatóságtól az 1860. év aug . 31 -től
számított kamatnövekedéssel együtt ezt az összeget vegyék át . Az átadás
1861 decz. 18-ra történt meg Szebenben, mely szerint Groisz és Filep át-
vettek kötlevelekben ( 12,770), földteherm . kötvényekben (A jegyű 34,440
frt), nemzeti kölcsön- kötvényekben (6320), államsorsj . kötelezvényekben
(1500), fizetetlen kamatokban ( 1968 frt 16 kr), ezüst készpénzben ( 292 frt
38 kr) , bankjegyekben ( 11,918 frt 63½ kr) 71,983 frt 632 krt s a » kő-
kert << telket. Ugyanekkor a választmány elhatározta, hogy a készpénzen
erdélyi urbéri papirokat vesz s az A jegyű kamatszelvény nélküli kötelez-
vényeket B jegyűekkel cseréli ki . Hasonlóan kamatszelvényes kötelezvé-
nyekkel cserélte ki nemzeti kölcsön -kötelezvényeit is ; mindkettőre a kor-
mányszék az engedélyt megadta 1862 márcz . 11 - én s a kicserélés megtörtént
1863 máj . 7-re . Egyszersmind decz . 21 -én jegyzőkönyvébe igtatta , hogy
» a felkelési pénzalap az erdélyi nemzeti színháznak állandó pénzalapja,
melyből csakis az évenkénti jövedelem fordíttathatik a színház szükségeire ;
a tőkének magának pedig örök időkre csonkitatlanúl fenn kell maradni . «
Oly határozat, melyet rövid időn áthágtak.¹
Igy állt az alapok ügye, midőn Filep Samú átvette a kezelést . Az ő
első számadása 1861 decz . 31 -ről szól . E szerint :
I. A színházi alap 1119 frt 52 kr kamattal 61258 frt 77. II . A 10 éves részvények
összege 10862 frt 25. III . A felkelési alap 81093 frt 99. IV. Egyéb jövedelmek 4290
frt 80, összesen 157505 frt 82 kr. Ebből befolyt 107,346 frt 34, bevárandó volt 50159
frt 48 kr. A folyó évi kiadások összege tett 4612 frt 03 krt s így volt az átvitel 152,893
frt 79, vagyis a kölcsön adott és bevárandó összegek levonásával 68784 frt 31 kr.ª

1 Jk. V. 82, 92 , 94 , 102 , 106, 112 , 115 , 118 , 122 , 127 , 130, 166 11 , 50, 51/861 .
Szh. lv. 6419, 7866, 8976/861 . 3232, 4385/862 . Orsz. lv. Filep Samú a kötvények kicse-
rélésekor 11,593 frt 75 kron 17,750 frt árú urbéri papirt vett . Groisz Ferdinándnak az alap
átvétele körüli buzgóságáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott.
• Ebből kölcsönként kiadatott 33950 frt . Filep számad. 1861 febr. 15 -decz . 31 -ig.
 460

Az 1862-iki számadás már megváltoztatott kezeléssel :

I. Készpénz-áthozatal 1861 -ről 13524 frt 31. ― II. Be nem fizetett és kölcsön adott
tőkék és kamatjaik 77772 frt 41. - III. Tiz éves részvények 12,558 fit . -- IV. Vegyes
bevételek 9921 frt 36. - V. Új kölcsönök 4373 frt . Összes bevétel 118,149 frt 08 kr .
Ebből készpénzben befolyt 27,951 frt 51 , bevárandó 89,920 frt 55. Ezekhez járúlt
különböző kötvényekben 73,940 frt. Ebből készpénz- kiadás kölcsönökben s a színház évi
segélyében 20,961 frt 94¼ ; készpénz-maradvány 6989 frt 56 kr. A többi bevételi té-
telek változatlanok.¹
Az 1863 -iki számadás :
Bevételek : 1. 1862. évi maradék 6989 frt 564. 2. Elhelyezett tőkék és kamatjaik
83,294 frt 57. --- 3. Tíz éves részvények 13220 frt 37. - 4. Vegyesek 5669 frt 96. Összes
bevétel 109,174 frt 464. Készpénzben befolyt 17,433 frt 54 ; bevárandó volt 91,663
frt 94 kr. Ezekhez járúlt értékpapirokban 90,050 frt . A folyó kiadás és kölcsönök tettek
11,601 frt 07 krt. Készpénz-átvitel 1864-re 5832 frt 47 kr.
Az 1864-iki számadás :
Bevételekben : 1. Maradék 1863-ról 5832 frt 474 - 2. Elhelyezett tőkék és ka-
matjaik 90567 frt 7224- - - 3. Tiz éves részvények 13111 frt 62. -- 4. Vegyesek 19260
frt 81. Összes készpénz-bevétel 128,772 frt 63 kr. Ebből befolyt 40567 frt 11
maradt bevárandó 88132 frt 19 kr. Ezekhez járúlt értékpapirokban 77.020 frt. A ki-
adások összege 38587 frt 35 , pénztári maradék 1979 frt 7624 kr. Ez évben a színpad
átalakítása 34070 frt 57 krba kerülvén, eladott a választmány 70 frt 50 kr árfolyammal
27020 frt árú részvényt s így ezek 50000 frtra apadtak.
Az 1865- iki számadás :
1. Készpénz -áthozatal 1979 frt 762. -- 2. Kötelezvények és kamatjaik 81640 frt
91/4 3. Tiz éves részvények 10061 frt 35. 4. Vegyesek 36553 frt 28. Összes bevétel
130,234 frt 48 kr. Tényleg befolyt 43486 frt 89. Bevárandó volt 86,266 frt 76 .
Értékpapirok összege 53250 frt. - Kiadások összege 39641 frt 98, pénztármaradék 3844
frt 91 kr. A színház nézőterére kiadatott 32455 frt 96 kr, Brioschy festőnek a díszle-
tekért 2229 frt, lámpákért s a díszletek lehozataláért 1706 frt . Ezért el kellett adni 38,300 frt
értékű úrbéri papirt s igy ezek 14950 frtra apadtak. 2
Közben gr. Széchenyi István halála ( 1860 ápr. 9 -én) alkalmával
Dózsa Dániel két Széchenyi-alap létesítését javasolta, egyet a muzeumnál

Szh. lv. A folyó kiadások közt nagyobb a szokott 2000 frt segély. Ez a számad. elfo
gadtatott 1870 febr. 26. A következő évi számadások közül az 1862-iki beadatván 1870
decz. 12-re, elfogadta a kir. biztosság 1871 jan . 9. Jk . VI. 35 ( 1870 febr. 26), 52 , 61 ,
63 , 71. Számadást 1. Szh lv.
1 Hitelesítve 1871 márcz. 1 -én . Jk . VI . 83 , 85 , 87 , 88. A kir. biztosság meghagyá-
sából többi számadásait beadta Filep febr. 8. ( 1863 ) , márcz. 1. ( 1864 ) , 16-án ( 1865—66),
ápr. 14. ( 1867–71 márcz. 31 -ig s végre a nyugdíjalapról 1866 okt. 25—1871 márcz 31 -ig.)
Az 1864–65 . évi számadások hitelesítettek ápr. 14 -re, a többi jun. 27 -re, mely napon dicsé-
retes pontossága elismerése mellett a fölmentvényt a választm. megadta s mint polgárm.
összeférhetetlenség czímén lemondott. Helyébe Korbuly Bogdán választatott meg 1871
febr. 4-én. U. o. 80 , 89, 95, 96.
• Adományozók voltak b . Kemény György 500, gr . Kuun Kocsárd , g . Bethlen Sán-
dor, Ákoncz János 200-200 , Dietrich Samú, Korbuly Gergely, Kohn Sándor 100-100 ,
Kozma László, Thoroczkay Sándor, Bors Albert 50-50 , g. Bánffy Dénes és Capellini
Adolf 50-50 frttal s ez évben folytak be az új eladott páholyok árai .
 461

tudományos kérdésre , egyet a színháznál színműre kitűzendő jutalomra ;

de ha csak egyikre gyülne be elég összeg (6000 frt), ez mindenesetre a
drámai jutalom-alap legyen . Igy indúltak meg a gyűjtések ápr . 19-én,
melyhez az első 100 frtos urbéri kötvényt Bod Péter adta Bethlenből, 76
frtot Sebestyén Károly, bölöni ref. lelkész küldött be, mely a Bölönben
tartott Széchenyi-gyászünnep utáni lakomán gyűlt össze. A gyűjtésről a
Kolozsv. Közlöny több jegyzéket közölt. Dózsa az eredményről 1862 máj .
3 -án számolt be a választmánynak, mely szerint befolyt 668 frt 09 kr és
10 drb arany ; igéretekben aláírtak 1898 frtot, összesen 2566 frt 09 krt és
10 darab aranyat. Az összegnek e nevet kivánja adatni : Széchenyi nevére
szentelt színmű-pályadíjalap. Nem kétli, hogy a választmány könnyen meg-
kétszerezhetné az összeget s ekkor 300 frt volna évenként kitűzhető főleg
az erdélyi népéletből vett népszínművekre . A választmány az összeg keze-
lését elfogadta ; de felszólította Dózsát, hogy az adományokat elébb vagy
szedje fel, vagy adasson rólok kötelezvényeket s ekkor a maga részéről
az alap gyarapítását igéri . Dózsa aztán a választmány 1865 febr . 14-iki
fölhívására márcz. 27-én beadta az összeget. A választmány az igéretek
felhajtására Dózsát, g . Bethlen Jánost és Filep Samú pénztárnokot kérvén
fel, az általok 1865 jun 23 -ra tett jelentés szerint az alap állt 451 frt 25
kr pénzből , 10 drb. aranyból, 400 frt kölcsönkötvényből, 100 frt urbéri
kárpótlási, 50 frt államkölcsön-kötvényből s 1898 frtnyi ajánlatból . Ekkor
a választmány elhatározta, hogy az igéreteket behajtja, a tőkét addig ka-
matoztatja, mig 3000 frtra növekedik s ekkor évi 60 aranyra pályázatot
hírdet színdarabra. Róla Filep Samú 1875 jun . 4-re adta be számadását.¹
Igy állott az alapok ügye a 3 -ik közgyűlés idejében, 1864 jan . 29-én .
E közgyűlésen Mikó megnyitó beszédében elésorolva az elmúlt 10 év alatt
történteket, röviden jelezte a további szükségeket, u . m. a színháznak
évenként nehány száz frt kell a fentartásra és tűzbiztosításra, pár ezer frt
a bérlők segélyezésére ; adót kell fizetni, készleteket gyarapítani . Az ala-
pítványok kamatait ezek fölemésztik, annál is inkább ; mert az igények nö-
vekedtek, az életmód megdrágúlt s ez a színészek fizetésének emelését
igényli . Kellene még a ruhatárt, könyvtárt gyarapítni, a színház szellemi
vezetésére nagyobb mértékben befolyni, zene-conservatoriumot létesítni, s
a mi fő, az épületet újjá alakítni. Mindez csak úgy lehetséges, ha a rész-
vényesek együtt maradnak, sőt szaporodnak s ha vagyonosabb hazánkfiai
új áldozatokra szánják el magokat. Groisz Ferdinánd titkári jelentése szerint
10 év alatt a választmány öltözőszobákra 6217 frt 50 krt, raktárra 1816
frt 81¹½ krt, ruhatárra, könyvtárra, kisebb javításokra körülbelől 2000 frtot

1 Kolozsv. Közl. 860. 35 , 41 , 48-50 , 54 , 56 , 71 , 80 , 83. 1861. 18. sz. Jk . V. 136—38,

246, 258, 268. VI. 222, 226, 256, 279.
 462

s 1858-tól a társúlatok segélyezésére 12000 frtot adott ki . Ugyanekkor a

két alap állását a következőkben mutatta ki :
I., Készpénz ..... 5482 frt 77 kr.
2., Urbéri kötelezvényekben .... 56800
3. , Nemzeti kölcsönkötvényekben 6430 "
4., Államsorsjegykötv.-ben 1500 "
5., Magánosoknak kiadatott kölcsönben 6982 " 77 kr.
a) készpénzre szóló kötelezvényekben 44100 #
b) urbéri papirokról szóló kötelezvényekben 5000
6., Önkéntes ajánlatokról szóló kötelezvényekben és kamatjaikban . 10518
7., " " " urbéri papirokban 3200 72
8., A felkelési alappal átvett magántartozásokban 13408 50 kr.
9., Ezeknek fizetetlen kamatjában .... 10290 » 65
10., Befizetett tőkék utáni kamathátralék 2066 " 68
II., A 10 éves részvényekből hátralék 11660 73 88
Összesen 170,357 B 48
Látható, hogy e tekintélyes összegből a biztos alap csak az 1-5
p. alattiakból állt 119212 frt 77½ kr-ban ; a többi többé-kevésbbé bizony-
talan. Jelentvén továbbá, hogy a színház óhajtott átalakítása tervben van,
a közgyűlés kiküldött egy bizottságot további részvényesek és alapítványok
gyűjtésére g. Wass Albert, b . Bánffy Dániel , Dózsa Dániel, Kővári László ,
Finály Henrik, Filep István, Balázs József, Klatrobetz János és Biasini
Domokos tagokból , kikhez a választmány még b . Bánffy Kálmánt és Schütz
Jánost kérte fel 1864 márcz . 22 -én , midőn a következőket határozta el :
a., A részvény-hátralékosokhoz nyomtatott körleveleket intéz, hogy máj .
15 -ig tartozásaikat fizessék meg, különben törvényes úthoz folyamodik ; de a
kik a színházi alapnak akkora tőkét adtak, mint mekkora részvénytartozásuk,
azoknak régi részvényeiket visszaadja, ha csak az évi 5 frt fizetésére külön
nem vállalkoznak s ez értelemben a névsort már most kijavította . A fölszólí-
tások közlésére és a hátralékok felszedésére újra vidéki biztosokat kér fel, kik
máj . 31 -ig okvetetlen tegyenek jelentést. b. , Az alapítványnyal és kölcsönnel
adósokat szintén fölszólítja a fizetésre s utóbbiaktól a határnap letelése
után a tőkét is behajtja ; ezért összesen 11050 frtnyi kiadott kölcsöneit
fölmondja. c., A további gyűjtésre nézve határozza, hogy az évi 5 frtos
részvényeket újabb 10 évre megtartja, azonban ilyenekre csak kolozsváriak
s itt gyakran megfordúlók szólíttatnak fel, de semmi esetre sem olyanok,
kik alapítványt már tettek. Mivel pedig sokan vannak, kik alapítványokat
még nem adtak, de megnyerhetők, ezek erre fölkérendők s viszont a régibb,
még be nem adott gyűjtőívek bekérendők . E feladatra a külön bizottság
vállalkozott ; de egészben véve nem nagy sikerrel.¹
Ugyanekkor a választmány belekezdett az azelőtti részleges javítások

1 Jk. V. 179-186, 189 , 194–197.

 463

helyett a színház belsejének teljes újjáépítéséhez.¹ Közben Ybl Miklós és

Tompa elkészítették terveiket, melyek közül az Ybléről szóltunk már. Ezeket
1861 decz. 21 -én a választmány saját tagjai közt köröztette, de utóbb elejtette
öket. Közben mind jobban sürgette a közvélemény is a kérdés megoldását
s pl . 1862 márcz. 17-én g . Rhédey János épen e czélra rendezett egy mű-
kedvelői eléadást, melyből 700 frt folyt be . Ekkor a választmány fölszólí-
totta Mühldorfer mannheimi színházi épitészt és gépészt s több német-
országi színház építőjét, hogy jöjjön le s adjon véleményt. E végre 200
frt útiköltséget és a 15 napra kért 300 frtot neki megszavazta. Ő 1862
tavaszán azt a véleményt adta, hogy egyelőre elég volna a színpadot újra-
építeni, ellátni új gépezettel és díszletekkel, berendezni jó fűtő- és tűzoltó
készülékkel . A nézőtér teljes átalakítását a költség miatt nem ajánlja ; csak
nagyobíttassék meg, úgy, hogy szemben a színpaddal 4 közép- és felsőpáholy
helyett, a folyósó befoglalásával , legyenek zártszékek, mi által 150 nézővel fog
több beférni . Ez átalakításokra ő vállalkozott is 49,800 ezüst frtért a szállítá-
son, vámon, a kőműves és lakatos munkákon kivül . Ekkor a választmány
aug. 21 -én vele egy előleges szerződést kötött ; de a végleges határozatot
a bukaresti színház költségszámításai átvizsgálása utánra tartotta fenn.
A bukaresti színház költségvetése alapján a szakértők szept. 9-én azt
javasolták, hogy Mühldorferrel egyelőre nem kell szerződni ; mert terve a
legfőbb bajon, a nézőtéren úgy sem segít, s részletes költségvetést nem
mellékelt. Számításait a nézőtér alakítására is kiterjesztve, 123 ezer frt
kellene. Mühldorferrel készíttesen a választmány részletes terveket a kért
2000 frt tiszteletdíjért s 1864 előtt ne kezdesse meg az átalakítást. Ugyan-
ekkor Kagerbauer Antal kolozsvári építőmester jelentkezett, hogy a mire
Mühldorfer ajánlkozik, ő is meg tudja csinálni s a mit nem tudna, kész
megtanúlni egy külföldi úton . Továbbá Mühldorfer kér 49,800 frtot, a be
hozatal és vám lesz kb . 6000 , a külön munkák ára (színpad-leszállítás, "
kőműves munka , fedéljavítás) 13,000, összesen 68,800 rfrt, vagyis 137,600
vfrt ; ő mindezt megcsinálja 54,700 frtért (98,400 vfrt), melyet még hozzá
mind Kolozsvárt költ el . Ekkor a választmány fölhivta Mühldorfert a rész-
letes tervek kidolgozására s Groisz Ferdinándot megbizta, hogy a helyi
hírlapokban tegye közzé a történteket s jelezze azt is, hogy mindez új
áldozatokat fog igényelni, mert a színházi alap elkölthető része csak
35,547 frt 97 kr., a fölkelési alap évi kamata 1753 frt 97 kr ; tehát új
adakozásokon kívűl az eddig csak ajánlatokban tett 22,574 frt 71 krt is
be kellene az ajánlóknak fizetni. Groisznak ez a jelentése a Kolozsv. Közlöny-
ben csakugyan meg is jelent ( 1862. 134, 135 sz . ). 2

¹ Eddigelé nem történt a belső átalakításon semmi . 1861 nyarán a színház nyugati
oldalához ragasztatott a választmány egy kis szobát nappali pénztárnak. Jk. V. 89 .
2 Fk. V. 118 , 125, 129, 144 , 146, 147 , 149 , 150. 2 , 73 , 76, 86/862 . Szh. lv. Az
építtető biz. tagjai : g . Mikes János, Groisz Gusztáv, Tompa János, Herczeg Lajos mér-
 464

Mühldorfer 1863 jul . 23-ra személyesen hozta le terveit, melyekért

2180 frtot kapott oly megjegyzéssel, hogy ha az év végéig ő kapja meg
a munkát, ezt az építési összegbe beszámitja.¹ De Kagerbauer már ápr.
2 -ra oly kedvező ajánlatot adott be, hogy azt elvben a választmány elfo-
gadta, s 1000 frt kölcsönt adott neki külföldi színházak berendezésének
tanúlmányozására. Kagerbauer e tanúlmányút alapján terveit 1864 febr .
24-re beadta s a választmány megbízásából megnézvén a bukaresti szín-
házat is, 1864 márcz . 26-ra elkészítette a költségvetést is. Ekkor a választ-
mány ezeket Nagy Elek, Groisz Gusztáv tagok és Tompa János mérnök
által megvizsgáltatván, kedvező jelentésökre ápr. 4- én abban állapodott
meg, hogy 1864 nyarán csak a színpad újra építésére, új gépezet beállí-
tására, a régi díszletek új elrendezésére, a színház fűthetővé tevésére s az
ezekkel kapcsolatos kisebb javításokra szorítkozik s ezekre szerződött Ka-
gerbauerrel 29,898 frt 63 kr.-ban, melyből színpad újra építése 1651 frt
04 ; ács-, lakatos-, asztalos-munka 8080 frt 30 ; gépezet 10036 frt 35 ;
fűtő-berendezés 5986 frt 85 ; a színpad fölötti fedélrész beborítása 1290 frt
frt 25 ; ajtók, ablakok javítása 227 frt 50 ; a színház oldalánál egy lépcső-
házra 1523 frt 62 kr. Ezen kívűl a nézőtér alatt létesítendő fűtőcsator-
náért jár 1002 frt 72 kr. A színház a földszinten 10 °-ig kell hogy füthető
legyen ; a hiányokért Kagerbauer felelősséget vállal ; 3 évig minden nem
szándékosan okozott hiány vagy romlás javítását saját költségén megteszi ;
1864 nov. 1 -re a színházat készen átadja napi 50 frt büntetés terhe alatt,
viszont már ápr. 25 - én neki foghat . A szerződés aláírásakor kap 5000 ,
máj . 15 -én 5000 frtot ; a többit öt részletben minden következő hó 15 - én .
Kagerbauer neki fogván az építéshez Páll Sándor építtető biztossága mel-
lett, kitűnt, hogy a színház nyugati oldalán nemcsak lépcsőház, hanem az
épület egész oldalhosszában kell egy melléképület gép- és házmesteri la-
kásnak, irodának, rendezői szobának, szabóműhelynek, könyv- és ruhatárnak,
a földszintre külön bejárónak stb . Meg is építették 16 kisebb helyiséggel
a színház külsejének nem nagy díszére s kiadtak rá kb . 5500 frtot ; de 1864-ben
csak fedél alá került . Ezek az építkezések összesen 38-39 ezer frtba ke-
rűltek.² Ez az oldalépület a nézőtér átalakításához különben szükséges
volt ; mert addig az iroda, házmesteri lak, ruha- és könyvtár a színház
előrésze szobáiban s a páholyokhoz vezető lépcsők közé levén beszorítva ,
nemcsak » oly nyomorúságosak, rondák és alkalmatlanok « voltak, hogy a

nökök, Kagerbauer Antal, Kiermayer Károly építőmesterek, g. Bethlen János és Kőváry

László. 85/862 Szh. lv.
1 Jk. V. 170. A szerződés 76/862 . Szh. lvt. ( 1863 jul. 14.) Tételei : famunka 10000
frt ; mozgó gépezet 11400 frt ; világítás 1800 , vizvezeték 8000 , fűtés 7000, 36000 láb
díszlet 6000, felállításuk 1000 , kisebb díszletek 200, úti s egyéb költségek 4460 frt.
2 Fk. V. 172, 191 , 197 , 199--201 , 203 , 234, 235.
 465

czélnak meg nem feleltek, de főleg az, hogy a házmester épen a közép-
páholyok háta megett lakott, veszélyes is volt s mindezek a nézőtért meg-
szorítván, az átalakítást is lehetetlenné tették.
A most már füthetővé lett színház érdekében a választmány még a
következőket tette : folyamodott a városhoz 1864 okt. 7-én évi 20 öl fáért
s meg is kapta 1865 -ön kezdve ; 400 frt fizetéssel és lakással rendes gépészt
és házmestert szerződtetett 1865 szept . 1 -től (Pecht József) ; a zártszékek
bejárását megváltoztatta ; vett a zsinorpadlásra 4 drb 25 vedres kádat, 4
kézi vízipuskát és 6 bőrvedret ; a lámpákat a színpadon szilárdan helyez-
tette el ; a színház biztosítását 44000 frtra emelte ; 800 frton új vizveze-
téki kútat, a Király-utczára kaput, a színház előtt kőgyalogjárót csináltatotì ;
elrendelte, hogy 1864 / 65 -ben Follinus és Kagerbauer a fűtést, a szerkezet
kipróbálása végett, közösen rendezzék ; 1864 nov. 1 - én 2 pldban új leltárt
Sigmond Elekkel alkudott meg . Mióta
vétetett föl ; a színház világítására
a színházat kőolajjal világították, a bérlők is több év óta vele szerződtek ;
de minthogy e világítás a legveszélyesebb, az évi biztosítás drágább lett
s ezt Sigmondnak kellvén fizetni, 1864 nov . 4-re lemondott. Ekkor a vá-
lasztmány a színházat újra olajvilágításra rendeztette be . Elhatározta új
díszletek készíttetését is ; de 1864 nov. 1 -re Beczkói egyelőre csak a régieket
javítgatta ki . Az újakra 1865 elején Vastagh György festő adott be ajánlatot
s febr. 14-re próbadíszletet is ; de a választmány Radnótfái Sámuel intendáns
ajánlatára Brioschy Károly és Kantsky bécsi udv. színházi festőkkel alku-
dott meg 1865 jul . 12 -én 2148 frtban egy erdőt, zárt termet, szobát ábrá-
zoló díszletre, több vörös suffitára és mozgó díszletdarabra, melyek lehoza-
talát nov. I -re Dietrich Sámuel keresk. vállalta el.¹ Ezek egy része 1865
okt. 21 -re, más része nov. -re és 1866 jan . -ra megjött ; de a választmány azt
határozta, hogy csak akkor adja át őket Follinusnak, ha mind megjönnek és
ha a szerződés szerint köteles két eléadás közül egyiket a színház javára
már nov.-ben megtartja . A színház első függönyét ugyanekkor Simó Ferencz
helybeli festővel 100 frton kijavíttatta . Az említett díszeléadásra decz . 5 - én
a Bibor és gyász került színre az új díszletekkel, fölemelt helyárak mellett,
mely 327 frt 54 kr tiszta jövedelmet hozott. A régi díszletekre nézve 1866
febr. 6-án Beczkóival szerződött a választmány, hogy ezeket virágvasárnap-
tól nov. 1 -ig havi 80 frt fizetés és 100 frt külön díj mellett, a választmány
által megvásárlandó anyagokkal megfelelően alakítsa át. Utóbb melléje egy
segédmunkást rendelvén havi 16 frt fizetéssel s úti költséget adván , hogy

1 Fk. V. 203, 208-216, 220-222 , 225 , 228 , 230-232, 244 , 249, 254 , 263 , 265 ,
268, 270-272, 274, 296. A biztosítás a magy. ált. bizt. társúlatnál egy évre 533 frt 90
kr volt 1864 okt. 13 -tól. - A díszletekből erdő és részletei 870 , zárt szoba 473, nagy
terem 441 , vörös suffiták 364 frt.
Jk. V. 286, 288, 289, 291 , 292, 294, 295 , 296.
30
 466

a debreczeni és pesti új díszleteket megtekintse, ő a munkákat be is fe .

jezte. A titkár 1867 jun . 24-iki számadása szerint ezekhez az anyag került
1549 frt 36 krba, Beczkói kapott 800, segédje 120 frtot, került az egész
2469 frt 36 krba.¹
Igy érkezett el 1865 jan . 16 - án a részvényesek és alapítók 4 -ik köz-
gyűlése. Ezen Mikó elnöki megnyitója méltó büszkeséggel mondhatta, hogy
az 1864-ik évet a színpad, gépezet és fütőszerkezet berendezése által » az
első alapításon kívül a legmaradandóbb tett emléke « teszi színházunk tör-
ténetében nevezetessé. De e félmunkánál erkölcsi kár nélkül megállapodni
nem lehet s nem is szabad. » Haladnunk kell, lassan és biztos számítással ;
de a haladás és az ezt feltételező újabb áldozattétel a nemzeti becsület
kérdése ; oly kötelesség, mely alól minket semmi fel nem menthet. < Nem
használ buzdító szavakat ; mert nemzetünk eljutott ahhoz a férfiassághoz ,
hogy hideg megfontolás vezesse tetteiben s mint jóravaló néphez illik,
komoly határozottsággal tudjon fellépni féltett intézményei védelmére ; de
lehetetlen nem emlékeztetnie a gyűlést arra, hogy Pesten és Kolozsvárt
>egy-egy jól rendezett magyar színház drámajátékaiban s nemzeti dalmű-
veiben a magyar nemzet, szívének legéletrevalóbb és életadó dobbanásait
hallja . << >> Tegyük ez intézetet nemzetivé nemcsak belsejében , mond beszéde
végén, de azáltal is, hogy legyen mindnyájunk műve, oly mű, melyet a
nemzetnek kicsinyje, nagyja egyesített erővel alkotott, tartott fenn eddig
és most együtt alapított meg hosszú századokra. « A titkári jelentés rész-
letezte azt, hogy az 1864-iki építések 38-39000 frtján kivül kell még a
nézőtérre, díszletekre s a vízvezetékre kb . 36000 frt, melyet csak újabb
áldozatok hozhatnak össze. Kiterjeszkedvén a részvényekre, a múlt évi
11660 frt 88 kr hátralékhoz újabb 3215 frt 65 kr járúlván , ez 14876 frt
53 krra növekedett. Ebből bejött 2970 frt 63 kr, nagyobb adományok
útján törlesztetett 530 frt 25 kr, mint felhajthatatlan leíratott 1577 frt,
künn van még 9798 frt 65 kr. Ezen kívül a magánosok be nem fizetett
ajánlatai meghaladják a 9000 frtot. Az eddigi építkezések a színházi alapot ,
a fölkelési alapon kívül, annyira fölemésztették, hogy 17-20000 frtnál
nincs benne több s így a szükséglet még 16-19 ezer frt. Ezt részint újabb
adakozásokból, részint páholyjog-engedélyezésekből gondolja a választmány
begyűjthetőnek (Fk. 234-37. 1.).
A közgyűlés után a választmány 1864 márcz. 19-iki határozatához
képest, Groisz Gusztáv, Groisz Ferdinánd és Nagy Elek terve szerint 1865
jan 25 - én elévette a családi és új páholyok ügyét. E részletes munkálat

' Fk. V. 301 , 302 , 305 , 312 , 314 , 359. Egy vörös s a kék suffiták 1865/66 telén
201 frt 24 kron készültek. Ugyanekkor 1866 óta megtiltotta a választmány a díszletek
papirból készítését, kidobatta az ily díszleteket s új leltározást rendelt el. Fk. V. 312 .
(1866 ápr. 19.)
 467

szerint 3 felső, 16 közép és 4 alsó, összesen 23 örökös páholy volt ekkor

minthogy pedig az új átalakítás tervbe vett 18 alsó, 22 közép és 20 felső
páholyt, volt még 36 eladható páholy. Ekkor a választmány határozta :
a., A családi páholy vagyis előbérelhetési jog csak azon egyénre vagy
egyenes örököseire szól, a kinek adatott ; tehát át nem ruházható s tör-
vényes lefoglalás tárgya nem lehet. b. , E jog bármely télre csak úgy szól,
ha az illető az egész télre kibérli s erre előre jelentkezik. c., Páholyügyek-
ben egyedül a választmány illetékes. d. , A még le nem kötött páholyok
eladatnak ; t. i . közép- és alsópáholy 500, felső 400 frton és fölhivatnak a
régi tulajdonosok, hogy páholyaik újjáalakításához 100-100 frttal járúl-
janak. Midőn aztán 1865 őszére az új páholyok elkészültek, a választmány
új kiosztást csinált, de a 100 frtot kevesen adván meg, 1866 febr. 2 -án
azt határozta, hogy az új adomány-okmányt csak azoknak adja ki, a kik
ezt befizetik ; de, bár 1867 márcz . 7-én ismételte felhivását, ennek sem
lett sok sikere. Új középpáholyt vettek : b . Bánffy Dániel (g. Teleki Lászlóét),
g. Bethlen Emil , g. Mikó Imre, b. Radák Istvánné, b . Bornemisza János,
ifj. g. Bethlen Ferenczné (g . Bethlen Leopoldine), g. Nemes Jánosné ; alsót
Biasini Domokos, Wagner Fr. , özv. Gyergyai Ferenczné (Bartha Zsuzsánna),
Folly Mihály, Kagerbauer Ant., Sigmond Elek, Simon Elek, Groisz Nándor,
dr. Szabó József, Korbuly Bogdán, Tompa Károly, felsőt Korbuly Gergely ;
100 frtot adtak : b . Jósika Lajos, b. Radák Istvánné (300 frtot), b. Bánffy
Albert, g . Horváth-Tholdy János, b . Wesselényi Farkas, b. Naláczi Farkas ,
b. Wesselényi Farkasné, b . Horváth Gábor és Kálmán . Kiosztatott 1865
szept. 23-án 17 közép , 15 alsó , 4 felső páholy. Ebből látható, hogy a
családi páholyjog kora lejárt s ezért 1869 jan . 27-én, midőn még akadtak
volna vevők, maga a választmány kijelentette, hogy több páholyt nem ad
el.¹ Ugyancsak 1865 jan. 25 - én a választm. elhatározta a 9702 frt 60 kr
részvényösszeg, magánkötvények kamatai, esedékes tőkék felszedését és
fölhivásokat küldött szét új 10 éves részvényekre s egyéb adományokra.
Ezek előzték meg a nézőtér átalakítását, mely immár elhalaszthatatlanná vált
nemcsak a jövedelem, hanem a miatt is, mert a páholyok gerendázata el volt
korhadva. Ekkor 1864 decz . 2 -iki megbízatása szerint Nagy Elek decz. 10-re
terjedelmes munkálatot adott be, mely szerint ez az átalakítás 30 ezer frtot
igényelne s a hiányzó pénzt bizonyára pótolni fogják azon hazafiak, kik az
alapra még nem adtak. A választmány a nézőtér átalakítását elvben elhatá-
rozta a következők mellett : a ., a színházi évi 2000 frt segélyt megszünteti
s ez összegen magyar földhitelintézeti papirokat vesz ; b., a színházat a követ-
kező évre ingyen adja ugyan ki s átengedi a Kolozsvár városától adott évi

1 Jk. V. 193, 237--243 , 256 , 257 , 275, 279, 282, 283 , 288, 295 , 299 , 320 , 345 , 357 .
VI. 2, 18, 53, 59.
30*
 468

20 ől fát is ; de kiköt az alap javára két eléadást ; c., megszabja bizonyos

páholyokra nézve az előbérleti jogot ; d., új gyűjtést indít meg ; e., az
ajánlatokat törvényes úton felhajtja ; f., a kölcsönökből felmond annyit,
a mennyi az építkezésekre kell . Részletesebb javaslattételre g. Lázár Miklóst,
Nagy Eleket és Filep Samút küldte ki . Kagerbauer Antal új terveit már
1865 jan. 3 -án a választmány kiadta Finály Henriknek, Tompa Jánosnak
és Heigel Józsefnek s ők jan. 14-én azt jelentették, hogy a bemutatott
tervek úgy csinosság, mint czélszerűség szempontjából elfogadhatók ‹ ; a
nézőtér elég díszes és kényelmes lesz, árai nem nagyok, sőt » nem egy
pontban valóban méltányosak ; t . i. tett : a., a nézőhely átalakítása, száraz
bejáró, festés, páholyok díszítése s butorozása 27000 ; b , a vizvezeték be-
rendezése 4000 ; c., új függönyök és díszletek 5000 ; összesen kb. 36000
frtot s valóban Finály Henrik és Groisz Nándor márcz . 11 -én 36066 frt
45 krban kötötték meg vele a szerződést.¹
Megkezdetvén 1865 májusában az építés g. Lázár Miklós, Filep Samú ,
Finály Henrik, Tompa János , Kiermayer Károly, Heigel József felügyelete
alatt, a választmány kérésére a város a száraz bejárónak ingyen helyet adott
az utczából. Időközben , május—juniusban, Kagerbauer külföldön újra meg-
nézett pár színházat s azt ajánlta, hogy az alsó páholyok mentében két
oldalt állóhelyeknek adassék tér s ezt a választmány el is fogadta. A szá-
raz bejáró törpesége számos bírálat tárgya lévén , a választmány 1865 szept.
23-án valamivel fölebb emeltette. Kagerbauer ekkor kijelentette , hogy ha
rosszúl fogna az épülethez találni, kész a következő nyáron elhordatni.²
Így készült el a nézőtér a díszítésen és vízvezetéken kivül³ s 1865 nov. 2 -án
megnyilt a színház egy ünnepi eléadással . (V. ö . 437 1. )
A nézőtér kidíszítése, a földszinti nézőhely új berendezése s pár apróbb
munka 1866 nyarán fejeztetett be. Ugyanakkor készült el ápril 19-re a szín-
házi vendégpadló az álarczos bálokra s három évre a várostól a választ-
mány engedélyt nyert évi 2 álarczos bálra, melyekből 20 % -ot kapott az
alap, a többit a bérlő . E nyáron készült el a máj . 5 -iki választ. ülés ha-
tározatából a nézőtér mennyezete, a páholyok butorzata, az új színház - út-
czában a gyalogjáró, a színház elé két útczai lámpa , a díszletek kiegészí-
tése a nappal, alkony, hajnal eléállítására, a díszlettár kipadolása sat.
Továbbá jun. 5 - én visszakerülvén Kagerbauer válaszával az építő - bízottság

1 Fk. V. 223 , 242, 223-27, 232 , 235 , 242 , 249 , 251 , 252 , 256. Sigmond Elek ajánl-
kozott, hogy olcsóbban megkészíti ; de 1865 febr. 22 - én ajánlatát a választm. mellőzte .
2 Fk. V. 262, 269 , 276, 278. A választm. 1865 szept . 23 -án 8 Dietmar-olajlámpát is
hozatott.
3 Ezért midőn 1865. november 24-től a Victoriá-nál 53,997 frt 81 krra a választ-
mány a színházat bíztosította évi 599 frt 40 kron, ebbe Kagerbauer is fizetett egy részt
büntetésként . Jk. V. 294.
 469

jegyzőkönyve a múlt évi munkákról, a választmány útasította őt, hogy

1866 szept. végére a hiányokat pótolja, a földszinti ülő és álló helyeket az
elfogadott terv szerint rendezze újra, az összes díszítési munkákat fejezze
be a terv szerint ; mert most már a falak eléggé szárazok s a halasztásra
mentséget el nem fogad. A páholyok butorzatát Helfer Károly készítette ,
ki egy páholyt 3 töltött karos, egy hátnélküli kerek székkel s egy lépcsős
oldalülő helylyel, vörös-barna bőrvászonnal bevonva 29 frt 10 krban, vagyis
56 páholyt 1629 frt 60 krban vállalt el s mindössze 60 frt felülköltéssel
készítette el ; t. i . a háború miatt a bőrvászon ennyivel többe került.¹
Kagerbauer 1866 szept. 5 -ike után hozzáfogván a munkához, a kitű-
zött időre elkészült, a vízvezeték kivételével . A nézőtér ekkor alakíttatott
át a hosszas félkörből patkóalakuvá s díszítése és a páholyok (51 helyett
56) olyanok voltak, mint a jelenlegi elhasznált állapot mutatja ; de a néző-
tér beosztása részben más volt. T. i. voltak I ( 21 ) és II emeleti (50) zárt-
székek ; a földszinten hátsó körszékek, 4-4 páholy területén ; de a föld-
szinten és II . emleten már nov. 10-én Fehérváry kértére a körszékek helyébe
a választmány 4-4 páholyt csináltatott. (V. ö . 441 1.) A földszinti zártszékek
(300) két oldalán a zenekarig a páholyok alatt volt az állóhely, a tanuló
ifjuság helye ; balra a református, jobbra a kath. és unit. gymnasiumok
tanulósága járt. E 11 méter széles helyeket korlát választotta el a zárt-
székektől, melyek egész szélességben foglalták el a tért. A mai közép-
bejáró és állóhely újabb eredetüek . Az 1867 - ik év nyarán még pár kisebb
munka fejeztetvén be, junius 24-én fölhívta a választmány Kagerbauert, hogy
számadásait adja be ; mert ő 1866 január 14-re beadott ugyan egy kimutatást,
melyet az építtető bízottság megvizsgálván , válasz végett 9-én neki átadott,
de ő vissza még nem küldte. E fölhivást 1868 jan . 8-án törvényes eljárással
fenyegetőzve megújítván, szept. 10- én újra meghagyta, hogy a hó végéig
nyujtsa őket be s Péchy Manó kormánybíztostól egy építő-hivatali mér-
nököt is kért hitelesitésökre . Ki is küldetett Székely János s neki és titkár-
nak az összes számadások kiadattak sürgös átnézés végett, minthogy Ka-
gerbauer 3349 frt követelést mutatott még ki. E sürgetést 1870 jun. 24-én
megújítván, Székely 1870 szeptemberére kifogásait beadta s ezek Kager-
bauerrel közöltetvén , 1870 decz . 12 -én végleges elszámolás végett a királyi
biztosságtól a választmányhoz kerültek. Ez elszámolás világos képét adja,
hogy a leírt javítások és átalakítások mibe kerültek. E szerint Kagerbauernek
az 1864 -iki alkú szerint kellett volna kapnia 38,941 frt 26, az 1865 és 1866-iki
szerint 36,066 frt 45 , összesen 75,007 frt 71 krt. Az el nem készített vízvezeté-

1 Fk. V. 307, 313 , 320, 321 , 322 , 324 , 346 , 352 , 354. A színházi bejáróra a terve-
zett 4 terracotta szobor (4-600 frt.) alap hiánya miatt elmaradt.
2 Leírva 1. Nefelejcs 1865. 425.
 470

kért levonatott 3950 frt 30 , egyéb apró hiányokért 214 frt 70 kr, a gépe-
zet hiányáért 1000, összesen 516 frt. Tett tehát a tartozás 69904 frt 91
krt . Ebből fölvett 1868 -ban 34070 frt 57 ; 1865 - ben 32455 frt 96 ; 1866 ban
2000, összesen 68,526 frt 53 krt . Tehát még kiadandó a 372 frt 85
krra menő többletmunkával 1689 frt 31½ kr. Ezt Kagerbauer fölvévén , e
szerint a színház átalakítása került 70,277 frt 76 krba.
A gépezet pótlására 1871 junius 27-én felhívatván Kagerbauer, bele-
egyezett, hogy ez az 1000 frt terhére végrehajtassék, s így e pótlások, a
mennyiben nem a gépezet nehézkességének átalakítását foglalták magokban ,
meg is történtek és 351 frt 70 krba kerültek, mint ezt a titkár 1873 jan.
7-iki elszámolása tanúsítja . Ekkor Kagerbauer már nem élt s utódai az
1000 frt többi részét követelték. A választmány küldött is ki erre bízott-
ságot ; de úgy ennek jelentése, mint a hitelesítő jegyzőkönyv értelmében
nem fizette vissza.¹

1 Fk. V. 298, 306, 347, 353 , 361. VI . 2, 12 , 15 , 20, 53 , 57 , 63 , 93 , 102, 142 , 145 , 422.
 IV. FEJEZET .

A házi kezelés, Korbuly, megint házi kezelés ,

igazgatói rendszer.

(1872-1892 .)

Országgyűlési bízottság a színházakra 1866 -ban. - Emlékirat színházunk állandósításáról.

Vegyes bízottság 1869-ben . 15000 frt királyi segély 1870 nov. 18-án. ― Kilátás a
házi kezelésre.- A színház vezetésének kérdése. - Szerződés Fehérváryval 1871 /72 -re.
Gázvilágítás. - A házi kezelés előkészítése. -- A kiküldött bizottság javaslata. -- B.
Huszár Sándor intendáns. - Az 1872-iki nyár. — Új bérleti rendszer. - Az 1872/73-iki tél.
- Hármas igazgatóság 1873/74 -re . -- Ennek leköszönése 1874. elején. --- Paulay ajánlata.
Korbuly mint intendáns 1874 /75-ben. - A nyári színház. Korbuly lemondása.
Pályázat hirdetése. - Temesváry . Tisza a szerződést nem erősíti meg. - Szerződés
Korbulylyal. - G. Mikó lemond, G. Mikes elnök. - Korbuly társulata 1874/78 -ban. -
Az 1874/75 -iki időszak. Az 1875/6, 1876/7 időszak. Javítások 1876. nyarán. Ösz-
szeköttetés N.-Váraddal. ― Az 1877/78 -iki időszak. - Korbuly intendánssága eredményei
a színházra nézve. Nemességet kap. ― A n.-váradi színkör. A festőterem és díszlet-
raktár. - Bizottsági javaslat a színház kezeléséről. - Hármas igazgatóság. - Benedek
József. - A társulat felbomlása. - Sikertelen nyár, Benedek elmegy. Az 1878/79-iki
tél. Molnár művezetősége 1879/80-ban. - Az 1879-iki nyár. - Rossz bevételek.
Molnár röpirata . --- Az 1879/80-iki tél. - A bécsi népszínműtársúlat 1880 máj - ban. -
Az 1880/ 81 -iki év . Kéler Ilona halála. 20000 frt segély. - Tűzbiztonsági javítások.
- Az 1881/82 . és 1882/83-iki telek. -- 30000 frt segély. - Az 1883/84 , 1884/85 , 1885 / 86-iki
évek. ---- Emlékirat . ― A színház új szervezete 1884-ben. Esterházy mint intendáns.
Csóka igazgatása, g. Esterházy lemondása. Bölöny mint intendáns és Ditrói Mór
igazgatása 1886-92-ig. - Befejezés.

Időközben 1866 -ban a képviselőház az országos közintézetekre kikül-

dött egy bízottságot s ez a pesti és kolozsvári színházakra egy albízottsá
got a g. Ráday Gedeon elnöklete alatt . Ez meg akarván ismerni színházunk
múltját és pénzalapját, Sándor József titkárt Mikó 1866. junius 16 -án föl-
hívta Pestre e tanácskozásokra. Ekkor ő, hogy mindenben tájékozva legyen,
megvétette a választmánynyal 100 frton Jakab Elek adatgyűjteményét szín-
 472

házunk történetéről ; de mire ő Pestre ért, az országgyűlés elnapoltatott s

így csak külön értekezett g . Rádayval, egy annak idején teendő előterjesz-
tésről. Ennek megkészítésével a választmány is megbízta a titkárt s 1867 jun .
24 -én beadását megsürgetvén , az előterjesztés színházunk állandósítása tár-
gyában, a kedvezőn alakúlt viszonyokkal, jul . 15 - én g . Péchy Manó kir.
biztos útján és támogatásával a miniszteriumhoz fölterjesztetett. Azonban
noha a választmány 1867 nov.-ében s 1868 ápr.-ében megsürgette az ügyet,
kellő megoldásra nem jutott ; pedig annyira bízott benne, hogy midőn
1867 nov. 28-án Fehérváry a 3 -ik bérleti évről lemondott, a házi kezelésre
tett előkészületeket, s 1868. jan . 15 - én megbízta a titkárt, hogy szerezze
meg a pesti, budai és debreczeni színházak szabályzatait.¹
Közben 1869 őszén a belügyminiszter egy interpellátióra a pesti nem-
zeti színház ügyében okt. 27-én az . válaszolta, hogy ezt egy vegyes bizottság
által fogja elébb tárgyaltatni . Ekkor a választmány megkérte g. Péchy
Manót és g. Mikót annak kieszközlésére, hogy e bízottságban színházunk
is legyen képviselve, továbbá, hogy az állandó segély megadásáig legalább
az 1866-ban javasolt ideiglenes segély adassék meg . Az értekezletre Sán-
dor József 1869 nov. 28-ra meghívatván , ez két napi tárgyalás után pár al-
bízottságot küldött ki a részletek kidolgozására . Ezek elkészülvén, 1870
február elején a bízottság újra egybeült, s a titkár a belügyminiszter azon
biztosításával jött le, hogy az ő Felsége által közművelődési czélokra szánt
alapból, a segélyt színházunk is megfogja kapni s hogy mennyi legyen ez,
erről jelentését vár. E jelentés febr. 20 -án elment. Közben a belügyminisz-
ter 1870 febr. 18-án bekérte a szinházi alapból magánosoknak és közsé-
geknek adott kölcsönök jegyzékét, meghagyta, hogy ezeket a választmány
tábláztassa be, s ezt a telekkönyvi helyszínelések befejeztével ( 1870 szept.
28) fokozatosan végre is hajtotta . Végre 1870 nov . 18-án , a királyné név-
napja előtti napon, kapta g. Péchy útján a választmány az értesítést, hogy
ő Felsége az udvartartási javadalomnak a művészeti czélokra átengedett
294,000 frtjából , mint a királyné adományát, 15000 frtot engedélyezett szín-
házunknak, egyelőre csak a folyó évre. Meghagyta továbbá Péchy, hogy
a választmány egy szakértekezletet hívjon egybe az irodalom barátaiból és
szakértőkből s ennek meghallgatása után nyilatkozzék : a) a választmány
kiegészítéséről ; b) a segélyösszeg kihez utaltassék ki ? c) miképen ellenőriz-
tessék ennek fölhasználása a színház érdekében ? - A választmány kérésére a
pénz Nagy Elekhez utaltatván ki, a Fehérváry Antalnak adott 4000 frtot
visszahelyezte az alapba ; az értekezletet nov. 21 -én Mikó elnöklete alatt meg-
tartotta, ennek munkálatát decz. 12 -én a kormánybíztoshoz benyújtotta ; külön

1 Jk. V. 322-324, 361. VI. 3 , 7. Jakab E. színházunk történetéről adott is közre

részleteket. Nefelejcs . 1857. 31 s köv. sz.
 473

fölterjesztésben Mikót megkérte, hogy a választmányi elnökséget továbbra

is tartsa meg s végre Fehérvárynak 1871. april utolsó napjára fölmondott.¹
Az említett fölterjesztésre a belügyminiszter 1871. jan . 18 -án adott
3031. sz. a. választ. E szerint a választmányt, melynek csak három tagja
élt az 1841/3 ikiak közül, kiegészítette a következő tagokból : g. Mikó Imre,
(elnök), g. Mikes János (h . elnök) , id. Groisz Gusztáv miniszt. tan ., Nagy
Elek miniszt. tan . , Páll Sándor, g . Lázár Miklós, b . Huszár Sándor, Hal-
mágyi Sándor urbéri törvénysz, elnök , Lugosy József, Tauffer Ferencz,
László József nyug . színész, hivataluknál fogva Filep Samu polgármester,
Sándor József titkár, Ferenczy Miklós ügyvéd s a pénztárnok. Megrendelte ,
hogy a választmánynak és tisztviselőknek, a színházhoz és belügyminisz-
teriumhoz való viszonyáról külön utasítás dolgoztassék ki ; érvényes hatá-
rozathozatalra a tisztviselőkön kivül még 5 tag jelenléte szükséges ; a szín-
háznak házi vagy bérlő által való kezelését a választmányra bízza, de az
u . n. hármas igazgatóságot nem helyesli ; a 15000 frt évi segélyről s az
alap jövedelméről az évi számadás hozzá fölterjesztendő ; beleegyezik, hogy
a Fehérvárynak adott 4000 frt az alap javára levonassék s hogy a választ-
mány őt még újabb 2000 frttal segélyezhesse belátása szerint ; a segély állan-
dósítása végett ő Felségének fölterjesztést tett s végül beleegyezett, hogy a
titkár fizetése 800 frtra növeltessék. A választmány 1871 jan . 21 -én , az első
ülésen, melyen már az új választmányi tagok is ott voltak, a kivánt utasitások
kidolgozására Lugosy, László és Sándor József tagokat küldte ki ; egyhan-
gulag elhatározta a házi kezelést, de mert a segély még állandósítva nem volt
s az idő is eléhaladt, szerződött Fehérváryval 1871 május 1 -től 1872 ápril
30-ig még egy évre ; a 2000 frt segélyről most még nem határozott ; de már
febr. 4-én kiadta ;fölhivta továbbá a pénztárnokot, hogy összes számadá-
sait 1871 márcz . végéig adja be, mi mint láttuk, meg is történt ( 460 1. ) ;
elhatározta még ez évben a gázvilágitás bevezetését s megkérte a tanácsot,
hogy a színházat is sorolja a kedvezményes középületek közé. Ez meg is
történvén, ekkor a gázvilágitásra nézve augusztus 8-án a következőket hatá-
rozta : a színpadon oldalvilágítás helyett felső világítást alkalmaz ; a rámázatra,
közbül színes üvegekkel, két sor lámpát, a nézőtéren a közép csillár helyett
egy napvilágítót, a páholysorokra ugyanannyi lámpát tétet, a mennyi olaj-
lámpa volt, alúl 3 , közbűl 2 , felül egy lámpával úgy, hogy u . n. közönsé-
ges és ünnepi világítást lehessen csináltatni. A szept. 1 -re elkészült költ-
ségvetés szerint a csőhálózat 472 lángra 6228 frt 58 krt, a lámpák s vi-
lágító készülékek 5472 frt 20 ; összesen 11700 frt 78 krt igényeltek, a két
gázmérőn (700 frt), a szükséges kőműves, festő stb. munkákon kívül. A

1 Jk. VI. 25, 26, 29, 34, 37 , 38, 40 , 58 , 60 , 62 , 89, 111 , 133 , 134 , 157, 162, 165 ,
175, 183, 224, 258.
2 Jk. VI. 72-79 , 81 ,
 474

kiküldött végrehajtó bízottság 1871 decz . 5 - én gázvállalkozó , Föhndrich

Gusztávval kerek 11000 frtban kötötte meg a szerződést, melyből 9000 frt
a munka hibátlan átvételekor, 2000 frt egy év lefolyta után fizetendő . A
munka 1872 márcz. 29-re készült el, melyről külön jegyzőkönyv szól.¹
Közben a hármas bízottság 1871 ápril 14-re beadta az utasításokról
szóló munkálatát, melyet a belügyminiszter el is fogadott s 1871 okt. 6-ra
megérkezvén az ez évi 15000 frt segély, febr. 8 -án a házi kezelés ügyé-
ben kiküldött bízottság decz . 18-ra beadta költségvetését, egy nagyobb bí-
zottság megvizsgálta s decz . 23-án a választmány is elfogadta a követke-
zőkben : Kiadások. I. Általános szükséglet. I. Mellékszemélyzet 8575 frt.3
2. Kellékek 23325 frt. II. Személyzet fizetése. 1. Dráma és vígjáték. a .) Női
személyzet (drámai primadonna 2000, hősnő 2000, első szende 1200, má-
sodik szende 840, szalon-színésznő 1200 , hősanya 960, társalgó anya 720,
komika 720 , soubrette 600) 10,240 frt. b .) Férfi - személyzet (jellemszínész ,
első szerelmes, szalonszínész 1200-1200, intrikus 1000, hős apa 800,
tréfás apa 800 , komikus 800 , második szerelmes 720 , második komikus
600) 8920 frt. 2. Operai személyzet (coloratur és drámai énekesnő 2400—
2400, altistáné 1500, tenor 3000, első bariton 1800 , második 600, buffo
1500) 13200 frt. 3. Operette és népszínmű (operette énekesnő 1800, énekes
1500, népszínmű énekes 600) 3900 frt. 4. Segédszemélyzet (16 kardalos és
kardalosnő 480 frttal) 15,360 frt . 5. Zenekar (karmester 1500 , kartanító
600, zenekar 10800) 12,900 frt 6. Egyéb kiadások (intendáns 1200 , mű-
vezető 1200 , irnokok 800 frttal) 3200 frt. Összesen 91,045 frt . — Bevételek.
1.) a téli 8 hóra havi bérlet 3000 frttal 24000 frt. 2.) Két álarczos bál
800 frt. 3.) Napi bevételek havi 5500 frttal 44640 frt. 4. A várostól fára
450 frt. 5. Czukrászat, gyümölcsárulás 240 frt . 6. ) Nyári 4 hó Budán v.
N.-Váradon esténként 200 frttal 20000 frt. 7. Királyi segély 15000 frt.
Összesen 106,130 frt.
Ez alapon a választmány a házi kezelést elhatározta, az alap- pénz-
tárt a rendes pénztártól elkülönítette s arra csak az épület biztosítását és
fentartását rótta ; az intendáns részére utasítást dolgoztatván ki , decz . 26-án
9 szóval 3 ellen megválasztotta b. Huszár Sándort s mivel Fehérváry
ugyanekkor 2500 frt segélyt kért, e helyett összes kellékeit (ruha-, fegyver-

1 Fk. VI. 79, 85, 95, 100 , 103 , 104 , 114 , 117, 130.
2 Jk. VI. 84, 89 , 110, 114.
* Mellékszemélyzet : Ügyelő 400 , két sugó 800, főpénztárnok és segédje 600, jegykiadó
és könyvtárnok 400 , 10 jegyszedő 720, fodrász 300, szertáros 720, két szolga 350 , kapus 72,
két éji őr 165 , egy darabont 28, díszmester 600, festő 1200 , 5 díszítő 1288 , főszabó 500,
szolgája 408 , 3 öltöztető nő 240, fütők 180, 2 gázvezető 500 frt. - Kellékek : fűtés 900,
világítás 4000, gázóra 50 , könyvtár 500, ruhatár 1000 , díszletek 500, butorok 300, színla-
pok 3000, napi szükségletek 3000, úti költség 1500 frt.
♦ Ezekre 1872-74-re a város újabb 3 évre engedélyt adott, Jk. VI. 139, 142.
 475

és könyvtár) 1872 márczius 29-én egy bízottsági jelentés alapján 15000

frton megvette. Huszár csak úgy vállalván el az intendánsságot, hogy a
hiányt a választmány az alappénztárból fedezi, ez jegyzőkönyvre vétetett
decz. 30-án s ekkor ő 1200 frt fizetését úti s egyéb segélyekre ajándékozta.
Decz. 30-án s ápr. 21 -én a választmány 20000 frt értékpapir zálogba tevésével
előre kiadta neki az 1872 évi 15000 frt segélyt s az 1870/71 - ről maradt
2000 frt 85 krt.; mert ápr. 30 -án lejárván Fehérváry bérlete, már a m.-
vásárhelyi nyári időszakot ő vezette . Művezetőül E. Kovács Gyulát szer-
ződtette 3000 frton, de több jó tag igen sokat követelvén , elment, (Gerecsné
Debreczenbe, Jászay Mari Budapestre) . Ekkor Huszár incognitóban körutat
tevén a vidéken , szerződtek : Szentgyörgyi István , Mátrai B. Béla, E. Ko-
vács Gyula, Kendi, Halmi Fer., Szilágyi Béla, Krasznay Mihály, Körösy
Kálmán és Lajos, Török Károly, Parragh, Várady József és Albert, Szabó
Domokos, Baróthi, Hevesi, Ferdinánd, Beczkói ; Némethy Irma és Giza,
Boér Emma, Szentgyörgyiné, Kendiné, Fillippovicsné, Körösyné, Szilágyiné,
Beczkóiné, Dersi Irma , Berényi Ilka , Földesy Lenke, Könczöl Irma, Bá-
rányné ; I sugó, 3 diszítő, 2 szabó , I szerephordó , 12 zenész , I fodrász .
Vásárhelyt máj . 8 -tól (Bánk- bán) 5 hónap alatt a bevétel tett mindössze
17000 frtot ; holott a színkör felszerelése , több beszerzés, a tagok előlegei
elnyelték a 15000 s az előbbi évek 2000 frt maradékát s végre aug. ele-
jén 4000 frt előleget, melyért 6450 frtnyi 1868-as áll. kölcsönkötvény ada-
tott el, oly meghagyással, hogy visszahelyeztessék . Midőn decz . 11 - én a
15000 frt királyi segély megjött, ebből s a rendes pénztárból csakugyan
az előlegek s a gázvilágítás miatti adósság törlesztetett le.¹ Itthon a nyár
folyamán Szerdahelyi Kálmán és neje Prielle Kornélia junius 17- én az
árvaház hangversenyén Utóirat és Nőmnek migrainje van, 19- én Gyulai és
Székelyné síremlékére Az első fehér hajszál és Váróteremben vígjátékok-
ban játsztak s e sorok írója előtt örökre feledhetetlen marad az a gyönyör,
melyet a két nagy művész játéka nyujtott. A választmány továbbá elfo-
gadta egy bérletszünetes eléadásért cserében a monostori tűzoltók örködé-
sét a színházban, melyet 1873 jan. 1 -től az önkéntes tűzoltó- egylettel fel-
váltva gyakoroltak s egyszersmind a jutalomjátékok eltörlésével új bérlet-
hirdetést adott ki 7 hóra (okt. 1.-től ápr. 30.) 192 eléadásra (a bérletszünetek
számát 10-12-re apasztotta), melyekre közép-páholy 550 , alsó 500, felső
betüs 350, felső 300 frt ; 24 eléadásra erkélyszék 20, I. r. zártszék 13 frt
50 ; II. rendű 11 , III . rendű 9 frt volt . Napi árak : középp . 5 , alsó 4, felső be-
tűs 3 frt 50 ; felső 3 frt ; emeleti erkélyszék 1 frt 50 ; zártszék 80, 70 , 60 ;
állóhely 40, karzat 20 kr.2

1 Jk. VI. 117-122 , 124 , 128-133 , 137 , 141 , 170. Magy. Polg. 1872. 223 sz . A vá-
sárhelyi színkör a g. Teleki Samúé volt, b . Huszár évi 900 frtért vette ki 1872-1875-re .
* Fk. VI. 134 , 138, 139, 140 , 142. Magy. Polg. 1872. 181 sz. 1872. szept. 20-án a
kormánybiztosság megszünt s a színház a belügymin, alá került.
 476

A téli időszakra okt . 1 -én még szerződtek Dezső Ödön, Egressy Ákos,
Marczell Géza , Fodorné, Eichner Anna (naiva), Zajonghy Elemér, Med-
gyaszai Ilka, Dékány Róza, Berényi Gyula, Hegyi Gyula, Dezsőné , Nagy
Róza és Janka, Albisi Anna, Nagy Imre és György, Radó, Osváth , Már-
tonné, Kovács Béla, Baranyiné, Papp Kornélia, Portik Eliz, Nemes Giza.
Közülök a drámát E. Kovács, Egressy, Mátrai, Némethy Irma (hösnő) ,
Boér Emma és Eichner Anna kitűnően képviselték. Egressy eléadta Bran-
kovicsot, Macbethet (nov. 2.), Velenczei kalmárt (nov. 7.), Makrancsos höl-
gyet (decz. 4.), Hamletet ( 1873. jan . 25.) , Bánk bánt (márcz . 6) , Mátrai a
Velencsei kalmárt (nov. 23.) , Szentgyörgyi a Fösvényt, E. Kovács Clavigót,
Bankár és Bárót (febr. 18.), Közönyt közönynyel (márcz. 17.), Az orleansi
szűzet (márcz. 19.), A nők iskoláját és A nők iskolájának bírálatát (márcz.
22 és ápril 4.), Lear királyt (ápril 9. ) , Stuart Máriát (ápr. 26.) . Kiemelen-
dők még nov. 10-én az egyetem megnyitásakor Árpád ébredése és Éljen
az egyenlőség (Eötvös), nov. 30-án Vörösmarty emlékére Vérnász, decz.
14-én Czakó emlékére János lovag, egy műkedvelői előadás Egressy Gá-
bor emlékére ápril 13-án. Operát e télen csak párszor adtak márcz . 15 -től
Gerecsné és Fektér Ferencz vendégjátékával s Brenner Jenni énekelt opera-
részleteket jan . 8 és 14- én . Ezért jutott a drámának oly nagy tér, sőt e
tekintetben a leggazdagabb telek egyike volt ez E. Kovács Gyula műve-
zetősége alatt s a drámai személyzet itt talán soha sem volt utóbb egy-
szerre oly erős, mint ekkor. Érdekes kisérlet a pár verseny is, mint a
Velenczei kalmár- ban Mátrai és Egressy, Lecouvreur Adrienne-ben Némethy
Irma és Boér Emma közt s a nemes versenyből csak a művészet nyert.
A pénzügyi eredmény is elég kedvezővé vált. Nov.-ről 3600, decz.-ről
5866 frt 46 kr volt az átvitel s márcz . -ban azt jelenthette b. Huszár, hogy
a 15000 frttal beéri ; sőt pár ezer frt marad is, a mi bevált. Bevett 92323
frt 14 krt ; kiadott 3789 frt 76 krral kevesebbet . Bérleti bevétel 35515 frt
75 kr ; napi bevételek 39933 frt 34 kr.; személyzet fizetése 66267 frt 70
kr ; világítás 6621 frt 37 kr ; nyomtatványok 1722 frt 67 kr ; fütés 586
frt 88 kr ; ruhatár 1948 frt 64 kr ; díszletek 2211 frt 63 kr stb. volt ;
tehát a költségvetés nem igen vált be.¹
Huszár a nehézségek miatt 1873 jan . 7- én lemondott ; de Lugosy Jó-
zsef és László József kijelentvén, hogy készek vele 1873 május 1. — 1874
ápril 30-ig egy hármas igazgatóságra , 1873 jan. 14-én lemondását vissza-
vette. A hármas igazgatóság 1873 máj . 1 -én az évi átalánynyal 23—24000
frtnyi hitelt nyert az alap terhére . A lefolyt év megmutatta, hogy ekkora
társúlatra oly nagy fizetésekkel a 15000 frt segély sem elég. Ezért az új
igazgatóság leszállította a kiadásokat s a fizetésekből is levont. De Fehér-
váry és Miklósi ugyanekkor a budai színházat kivették nyárára s nagy

1 Jk. VI. 140, 143 , 148. V. ö . Számadást és M. Polg. 1873. 209 sz.
 477

fizetéseket igérvén, Némethy Irma, Boér Emma, Eichner Anna, Mátrai

Béla, a Szilágyi pár eltávoztak, Egressy még előbb elment, kivált a Magyar
Polgár miatt, Halmi Pestre szerződött a meghalt Szerdahelyi helyébe, s így az
igazgatóság nagyrészt új , még pedig az előbbinél gyöngébb társúlatot szer-
zödtetett, kivált Hubaynak M. Szigeten szétoszlott társúlatából , u . m . Földényi
Béla, Foeber, Abonyi , Bogdán, Hubay, Izsó , Kiss, Kendi Gusztáv, Krasz-
nay Mihály, E. Kovács Gyula, Lánczi, Marczell, Szentgyörgyi István, Tö-
rök Károly, Tóth Antal, Lázárfi , Szabó Mózsi, Győri, Ligethi, Kovács Béla,
Szabó Gyula, Lovász, Fodor, Váradi Albert, Radó , Gálosi, Horváth, Fái,
Hevesi ; Abonyiné, Siposné, Czakóné, Dékány Róza, Körösyné, Filippo-
vicsné, E. Kovácsné, Láncziné, Kissné, Hevesiné, Kendiné, Dersi Irma,
Medgyaszai Ilka, Könczöl Irma, Barkó Póli, Láng Etel, Portik Eliz, Fáiné .
A társúlatot M. -Vásárhelyt kezdetben a közönség rokonszenvvel fogadta ;
de utóbb a kollera, az 1873 -iki bécsi világkiállítás s utóbb az ezt követett
u. n. bécsi krach miatt a pártolás megapadt. Az igazgatóság elégedetlen
volt a kis jövedelmek, a tagok egy része a csekély fizetés miatt. Ezért
augusztusban László átment Vásárhelyre s az elégedetlen tagok közül aug.
16-ra Lánczi, Láncziné, Abonyi, Abonyiné, Foeber, Hubay, Lázárfi , Tóth
Antal eltávoztak ; vagyis felmondott nekik, mint a M. Polgár írja. Helyökbe
jöttek Vincze Mari, (szende), Kápolnai János (tenor), Follinus Hermin
(naiva), Gerecsné, Gerecs János , Körösmezey Gusztáv , Kopunovicsné (hős-
nő), Tótfalusi Gusztáv, Veres László , Neszveda Anna (opera), Veresné,
Sándoriné, Erdélyi Ottilia, Fáiné, Erdélyi Zsuzsa, Szelényi Irma, Reményi
Nina. Vásárhelyt szept. 21 -én végződött a deficites időszak, a kolozsvári
okt. 1 -én nyílt meg Dalmá-val s az igazgatóság elhatározta, hogy Vásár-
helyre többé nem megy.¹ A nyáron Kolozsvárt csak négy jótékony eléadás
volt, melyeket a kolozsvári műkedvelő társúlat rendezett jun. -jul. havában.
Az 1873/74-iki télen megint volt opera is Neszvada Annával, Gerecs-
nével, Gerecscsel, Kápolnaival és Marczellel . Az időszak épen nem folyt
le jól. A M. Polgár állandó szigorúsággal, majdnem üldöző modorban
támadta Lászlót, a drámai szak vezetőjét, a gyöngébb társúlatért, a mi
különben igaz volt. Decz.- febr.-ban Nehány tollrajz a coulissák mögül cz.
a. satirikus tollrajzokat adott a tagokról, melyekért Kopunovicsné eltávo-
zott s helyét 1874 jan . 24-től Némethy Irma foglalta el, felbontván aradi
szerződését . Shakespeare műveiből csak A velenczei kalmár (nov. 22. Shylock
-
E. Kovács), Hamlet (márcz . 14.), Macbeth (márcz. 28.) kerültek színre,
miért a hírlapok nem egyszer fel is szólaltak . Jan. 8-18-ig Gyöngyösiné
(Mátray Laura) játszott itt. Kiemelendő eléadások : Mizanthrop (E. Kovács),
Tartuffe (Szentgyörgyi), Lucza széke decz . 14- én . Új tagok lettek : Ditrói

1 Jk. VI. 143, 144 , 148 , 159. A segély csak jul. 19-én utaltatott ki. V. ö . Papp
Miklós czikkét. M. Polgár. 1873. 74 s. köv. sz .
 478

Mór ápr. 9 -én, Tóth Jenő márcz . 6-án , Szakáll Antal jan. 3 -án . Ápr. 20-tól
Prielle Kornélia játszott 12- szer, II nagy szerepében , a legnagyobb lelkesedés
mellett. Ezek szerint a nem igen sikerült opera mellett a dráma is hanyat-
lott. A bevétel (86908 frt 80 kr) több ezer frttal kevesebb volt mind bérleti
(33132 frt 05 ) , mind napi (36835 frt 70 kr) részében a múlt évinél . A
személyzet fizetése (73189 frt 13 kr) s az egyes kiadási tételek pedig na-
gyobbak lévén, így 10482 frt 25 krt tett a hiány.
Az igazgatóság előre látván ezt az eredményt és sem a közönség,
sem a sajtó bizalmát megnyerni nem bírván , 1874 jan . 14 - én leköszönt ;
sőt László és Lugosy a választmányból is kiléptek, amaz 1874-ben, emez
1875 febr. 3 -án. Ekkor Paulay Ede ajánlkozott, hogy akár mint bérlő
12000 frt segélylyel, akár intendáns alatt, mint művezető, 3600 frt fizetéssel
vállalkozik 3 évre a színház vezetésére. Az 1874 febr . 2 -iki ülés azonban
ragaszkodván a házi kezeléshez, a művezetőségre való alkura bizottságot
küldött ki ; de Paulay ekkor erről tett ajánlatát visszavonta . Közben febr.
13-án Korbuly Bogdán ajánlkozott, hogy 15000 frt segélylyel átveszi a
színházat 1874 / 75 -re, hozzá kivánván járúlni ezzel az intendánsi rendszer
megszilárdításához . Biztosította a választmányt, hogy jó társúlatot szervez, az
esetleges hiányt fedezi ; a hasznot ellenben az intézetnek adja . Ő elszámolás
kötelezettsége mellett intendánsnak egy évre megválasztatván , e lényeges vál-
tozásra a belügyminiszter 1874 jul . 21 -én leírt, hogy mielőtt a királyi segélyt
kieszközölné, megnyugvást kíván szerezni arról, vajjon e czélszerűbb anyagi
igazgatás mellett meg bír-e a színház közművelődési feladatának tovább is
felelni s úgy erről, mint a színház anyagi helyzetéről felvilágosítást kért.
A választmány aug. 3-án részletesen kifejtette, hogy nemcsak biztosítva
van színházunk jövője , sőt állandósítva is van a tavaszon épített nyári
színház által . Ekkor a 15000 frt segély okt . 2- án kiutaltatott. E sorokból
már világos, hogy Korbuly, egyelőre saját költségén, 1874 tavaszán a séta-
tér elején fölépíttetvén a nyári színházat, a társúlatot egész éven át Kolozs-
várt tartotta, hol jun . 7-én volt a téli színházban az utolsó eléadás . A szí-
nészet állandósítása végett a sétatéren egy nyári színkör fölépítését a vá-
lasztmány már 1870 febr. 20-án, midőn az állami segély bizonyos lett,
elhatározta s a hely megválasztására bizottságot is küldött ki . E szinkörre
most a város a telken kívül 3500 frt segélyt adott s Korbuly utóbb költ-
ségeit 9800 frtban számította fel , e szerint 13300 frtba került, építette és
tervezte Zimmermann Henrik. Megnyilt 1874 jun . 13 -án , színre került
Kinizsi, a Hymnusz képlettel, Bánk bán opera I. felvonása s másnap Petőfi
v. is az 1848 és 49 öröm- és bús napjai (Egerváry) . Igy került a színház
Korbulyhoz, ki ez évben 89468 frt 66 kr bevétel mellett 109273 frt 93 krt,
tehát 19805 frt 27 krral többet adott ki.¹

1 Jk. VI . 34 , 164-166 , 168-170 , 176-178 , 181 , 182 , 212. 1874 nyarán csináltatta
 479

Korbuly e veszteség miatt 1875 jan . 18-án lemondott ; de egy ki-

küldött bizottság hosszas vonakodás után rábírta őt az intendánsság folyta-
tására, de csak a következő feltételek alatt : ha a nyári színházat a választ-
mány tőle 9800 frton megveszi ; csak drámára és népszínműre köteleztetik,
noha törekedni fog az operát és operettet is megtartani ; a törzstagokkal
három évre szerződhetik s az évi segély 19000 frtra emeltetik. E föltéte-
lekből ugyan febr. 3-án némit engedett, t. i. három évre átveszi a szín-
házat s nem kíván több segélyt 15000 frtnál, ha a nyári színház költségeit
a választmány neki megtéríti ; de ajánlata így sem lévén elfogadható ,
a választmány Paulayt szólította fel távíratilag magánvállalkozásra. Paulay
tagadó választ adott s így nem volt más mód, mint pályázat hírdetése ;
mert a választmány a házi kezelés előbbi módjához visszatérni nem akart.
Közben a színtársúlat is adott be kérelmet az intendánsi rendszer s Korbuly
ajánlata mellett ; de a választmány hajlandóbb volt az évi segély növelé-
sére, mint a nyári szinház megvételére s márcz. 3-án Korbuly ajánlatának
ez utóbbi módozata felett szavazás történvén, a többség a nyári színház
megvétele ellen szavazott, mi ellen Ferenczy Miklós külön véleményt adott
be. Ugyanekkor tárgyaltatván a magánvállalkozói ajánlatok (K. Papp Miklósé, ¹
Temesváry Lajos kassai és Bokody Antal volt székesfehérvári igazgatóké),
a választmány a Temesváryét, mint legkedvezőbbet fogadta el 10000 frt
évi segélylyel, mint a ki 296, noha eléggé megterhelt hold földbiztosítékot is
tudott nyujtani s vele márcz . 11 -én a szerződést Tisza Kálmán belügy-
miniszter hozzájárúlása fentartásával meg is kötötte . De Tisza márcz. 22 -én
a szerződést, mint mely sem elég szellemi , sem anyagi biztosítékot nem nyujt,
nem erősítette meg ; elfogadhatónak találta ugyan a zenekonservatorium
által is felíratban támogatott Korbuly-féle ajánlatot, de mielőtt végleges
választ adhatna, a múlt pénzügyi eredményeiről, az alap állásáról, a Korbuly
által nyujtandó biztositékról részletes felterjesztést kívánt s felkérte 1866-tól
az összes számadásokat is. "
A választmány márcz . 27- én Simon Elek polgármester különvéleménye
daczára is újra kérte a Temesváry szerződése megerősítését ; de Tisza ápr.
10-én megint megtagadta s kifejtvén, hogy a város segélyével épített nyári
színház előnyös megvétele épen nem tekinthető az alaptőke megcsorbítá-
sának, hanem előnyös befektetésnek, felhívta g. Mikót s a választmányt,

a választmány a mai 64 támlásszéket 1022 frt 60 kron, a zártszékeket újra töltette s egy
sor töltött zártszéket csináltatott, egy szárnyzongorát vett a régi pianino becserélésével
150 frton s a színpadon a színésznőknek 3 páholyt csináltatott 60 frt 10 kron.
1 K. Papp már 1874/5-re is akart vállalkozó intendáns lenni s ennek érdekében,
egyszersmind az 1873/74 . évi időszak részletes bírálatára Ha én a kolozsvári színház
igazg. lennék cz. a. a M. Polg.-ban czikksorozatot adott, melyben sok a helyes s csak
azért nem térünk ki rá , mert gyakorlati eredménye nem volt. 1874. 1. és köv. sz.
2 Jk. VI. 183 , 184, 187, 190, 191 , 192, 194 , 196-204, 205-7, 208-213.
 480

hogy Korbulylyal a lehető kedvező alkut kösse meg. Ekkor az ápr . 15 - én ki-
küldött bizottság máj . 3-án beadta 1875 máj . 1 -től három évre kötött alkújáról
fölvett jegyzőkönyvét. E szerint a nyári színházat a választmány 9800 frton
megveszi s ha a 3 év végén Korbuly számadásaiból pénzmaradék tünnék
ki, az a nyugdíjalapé lesz . Ezt Tisza máj . 13 -án jóváhagyta s jun . 11 - én
a szerződés is megköttetett ; de g. Mikó e miatt az elnökségről jun . 4 -én
leköszönt, melyet 32 éven át nemcsak odaadással , de a legnagyobb sikerrel
is vitt. A választmány megilletődve fogadta s marasztó kisérletei sikertelenek
maradván, fájdalommal vette jegyzőkönyvébe a nagy hazafi távozását ; ugyan-
ekkor jegyzőkönyvébe igtatta g. Mikó működésének eredményét, t. i. hogy az
absolutismus alatt e fontos intézményt az enyészet széléről fáradhatatlan mű-
ködésével és áldozatkészségével új életre ébresztette ; az alkotmányosság ideje
óta pedig a virágzás útján folyvást előbbre vitte. Ugyanezeket külön íratban
hozta g. Mikó tudomására, melyre jun . 14-én adott választ, biztosítva a
választmányt a színház iránti állandó érdeklődéséről Helyette elnöknek
ő Felsége aug . 7-én kinevezte g. Mikes Jánost . Korbuly így még három
évre vállalkozó intendánssá lévén , 1875 nyarán a színház belsején több
lényeges igazítást tétetett, melyekre beadott számadása alapján a választ-
mány 1081 frt 23 krt fizetett ki. Az eddigi 190 bérleti eléadást a választm .
engedélyével 1875 /76 -tól 200 -ra emelte a bérleti díj eddigi aránya megtar-
tásával, u. m. közép-páholy 581 (egy hóra 83 ), alsó 525 (egy hóra 75) ,
felső betűs 420 (egy hóra 60), felső 371 ( egy hóra 53), emeleti erkélysz .
175 (egy hóra 25 ), támlássz . és alsó erkélysz . 133 (egy hóra 19) , első r.
zártsz. 114 frt 10 kr (egy hóra 16 frt 30) , másodr. zártsz. 93 frt 10 kr
(egy hóra 13 frt 30 kr).2
Korbuly működése 4 évi eredményének rövid ismertetésére térvén át, a
társúlatnak tagjai voltak 1874/5 -ben, drámában : Balla István, Ditrói Mór,
Fehérváry Antal (művez .), Földényi Béla, Kassay Vidor, Krasznay Mihály,
E. Kovács Gyula (rendező), Mátrai B. Béla (műv.), Szacsvay Imre, Szent-
györgyi István, Szigligeti József, Török Károly, Vidor Pál ; Beczkóiné
(Paulin), Boér Emma, Eibenschütz Mari, Fehérváryné, Filippovicsné, E.
Kovács Gyuláné , Körösyné , Némethy Irma, K. Pappné, Ujházy Hermin,
Vajdafiné (L. Laura), Zoltánné ; operai tagok : Bodorfi Henrik, Fekete Ign .,
Gerecs Ján. , Marczell Géza, Zajonghy Elemér ; Csáthyné (Medgyaszai Ilka),

1 Jk. VI 214–7, 218-222 , 225-26, 228, 231 , 232. Alelnök lett g . Esterházy
Kálmán, tagok : Tisza László, g Esterházy Géza , g . Mikes Miklós, ifj . Groisz Gusztáv,
Filep Samu, Korbuly Bogdán . Kiléptek : Nagy Elek, g . Lázár Miklós, b Huszár Sándor,
Lugosy József, László József és Páll Sándor, de utóbbi lemondását a miniszt . nem fogadta el.
2 Fk. VI. 227 , 229, 253, 265 , 274, 284 , 296, 298. Korbuly lemondván az alappénz-
tárnokságról, 1875 nov. 24-én megválasztatott Tóth József, ki 10 évig azelőtt igazgatósági
pénztárnok volt.
 481

Gerecsné, Neszveda Anna, Némethy Giza, 4 tánczosnő, 19 kardalos, 16

kardalosnő, 1 karn . (Jakobi Jakab), egy kartanító .
1875/6-ban, drámában : Ditrói, Fehérváry (rend.), Földényi, Hetényi
Béla, Kassai, Krasznay, E. Kovács Gyula (műv. ), Mátrai B. Béla, Szacsvay,
Szentgyörgyi, Török , Vidor ; Baloghné, Beczkóiné, Boér Emma, Filippo-
vicsné, E. Kovácsné, Némethy Irma, Körösiné, Kutasi Janka, Schönauer
Ida ; operában : Marczell, B. Szabó Imre, Zajonghy, Traversz Istv. , Csáthyné ,
Lotscharekné, Humann Erzsi, Neszveda Anna és Riza, Szabó Antónia, 16
kardalos, 14 kardalosnő, 1 karn. (Lotscharek György) s ugyanannyi mel-
lékszemély .
1876/7-ben, drámában : Ditrói, Fehérváry, Földényi, Hetényi, Kassai,
Krasznay, E. Kovács Gyula, Mátrai B. Béla , Szacsvay Imre, Szentgyörgyi,
Szombathelyi Béla, Török, Vidor ; Baloghné, Beczkóiné, D. Boér Emma,
Ditróiné, Filippovicsné, É. Kovácsné, Komáromi Mari, Körösiné , Kutasi
Janka, Szombathelyiné ; operában : Caravatti Pietro, Dalnoki Béni, Marczell,
B. Szabó, Kunsági N. L. , Traversz, Tóthfalusi Gusztáv, Bácsi Lujza,
Dalnokiné, Gerecsné, Humann Erzsi, Krecsányi Sarolta, Kriger Kornélia,
Lotscharekné, Neszveda Anna, 20 kardalos, 16 kardalosnő, 2 karn . (Jakobi
Jakab, Lotscharek György) s ugyanannyi mellékszemély .
1877/78- ban, drámában : Ditrói, Földényi, Fehérváry, Kassai, Krasznay,
E. Kovács Gyula, Szacsvay, Szentgyörgyi, Szombathelyi, Török, Vidor ;
Baloghné, Beczkóiné, D. Boér Emma és Hermin , Cséry Pol. Lina, Ditróiné,
E. Kovácsné, Kutasi Janka, Nagyné, Filippovicsné, Szombathelyiné ; dal-
műben : Caravatti, Dalnoki, Marczell, Scholaszter János , Dalnokiné , Ge-
recsné, Krecsányi Sarolta, Kriger Kornélia, Lotscharekné, 19 kardalos, 17
kardalosnő, 1 karnagy (Jakobi Jakab). Ezek mellett minden évben volt egy
főpénztárnok, 1-3 orvos, I ügyelő, 2 könyvtárnok, 2-3 sugó, I szerep-
kihordó, 2-3 jegyeladó, 1 díszletfestő, 1 gépmester, I zsinormester, 5-10
díszítő, 7-8 ruhatári, 7-8 szolgálati személy, 12 jegyszedő, 1—2 fodrász ,
I kellékes, 20-24 zenekari tag. Igy az eléadó tagokon kívül volt 50-60
segédszemély, együtt kb . 140-150 tag.
Az eléadásokra térve át, 1874 máj 2 - szept. 30-ig volt 144, okt. 1—1875
máj . 4-ig 210 eléadás . Színre került 10 új eredeti darab, köztök Falurossza
(Tóth Ede, febr. 13. ), Csók (Dóczy), Szerelem iskolája (Rákosi), új fordított
mű 24 (5 operette), köztök VIII. Henrik (decz. 12. ), Sphinx (Feuillet), Len-
gyel zsidó (Erckmann) stb. Nevezetesebb eléadások : Ármány és szerelem
( 1874 máj . 21 és aug. 13 ), először a gy. -szent-miklósi leégettek javára ;
Macbeth (aug. 3, nov. 25.) , Báró és bankár (aug. 7.), Don Carlos (szept .
19, okt. 6.), Bánk bán (okt . 1, decz. 8.), Romeo és Júlia (okt. 3 és 28),
Othello (okt. 12.) , Tudós nők (okt. 17.), Fösvény (nov. 4.), Tartuffe (nov.
11.), Egmont (nov. 14 , decz. 30.), Pórúl járt negédesek (nov. 17.), Stuárt
31
 482

Mária (nov. 21), Egy pohár víz (nov. 28. ) , Coriolanus (decz . 3.), Hamlet
(1875 jan. 9.), Stuart Mária (febr. 27.) Lear király (febr. 20. ), Közönyt
közönynyel (márcz. 4.), Velencsei kalmár (márcz. 20.), III. Richárd (ápr. 17.).
Vendégek : Prielle Kornélia, Tamási József, Dalnoki Béni , Jászai Mari,
Odry Lehel, Felekyné, Jókainé, a Becker-quartett, Rappo gymn . társúlata,
Laborszky M. bűvész, Blummer Zsigmond zongoraművész, Reisinger János
tánczos .
1875 máj . 4-1876 ápr. 30-ig volt nyáron 121 , télen 206 eléadás.
Szinre került 16 új darab , köztök Makó György (Haray Viktor), Ördög
párnája (Tóth K.), Fóslat (Csiky Gergely, decz. 17, 21.), Kintornás család
(Tóth Ede, febr. 12, 13 s még 3-szor), Tell Vilmos (opera) stb. Fontosabb
eléadások : A képzelt beteg ( 1875 szept. 2, 25 , decz. 27.), Julius Caesar
(1876 ápr. 12 , 13. ), Faust (jan. 8, 10, febr. 6.) E. Kovács színre alkalma-
zásával, Fiesco (máj . 5 , febr. 10. ), Romeo és Júlia (szept . 27, jan. 21.),
Tévedések vígjátéka (okt. 21. ), Othello (decz . 11. ) , Macbeth (febr. 21 ) , Hamlet
(márcz. 2.), Coriolanus (márcz. 6.), Makranczos hölgy (ápr. 25.), Bánk bán
(megnyitóul okt. 1 -én), Stuárt Mária (nov. 6.) , Ármány és szerelem (nov.
30.), Vérnász (decz . 1., Vörösmarty emlékére), Fösvény (jan. 12.), Csalódások
(febr. 7. , Kisfaludy K. emlékére). Vendégek : Tamási János, Bercsényiné
(Takács Emes), Bulyovszkyné, Tukoray Loránd , Blaháné , Ferenczi Alajos,
Törökné (Szakál Róza), Szalai Anna, Humann Erzsi, Erdélyi Marietta,
Bignio Lajos, dr. Krausz Emil, Odry Lehel, Pataki Ottilia, Török Miklós ;
Arr He chinai társúlata, Blau Gyula és Micheru Tamás hegedűművészek,
Bogáthy Elza zongoraművésznő , Kletzer Feri gordonkaművész, a svéd női
négyes, egy franczia ballet -társúlat, Döring W. tanár (ködfátyolképek) .
1876/7-ben volt máj . 1 -szept. 30-ig 143 , 1877 máj . 7-ig 215 = 358
eléadás. Színre került 19 új eredeti, 28 fordított új darab. Amazok közt
Milton (máj . 13 , jul. 21 , aug. 8.), Iskárioth (nov. 4 , Váradi Antal) . Neve-
zetesebb eléadások : Iphigenia (Racine, szept . 2.) , Cymbeline (decz . 2 , először),
Velencsei kalmár (máj . 4.), Szentivánéji álom (aug. 19, szept. 4, nov. 18.),
Romeo és Júlia (okt . 16. ) , Othello (okt. 28.), Makranczos hölgy (nov. 7.),
Hamlet (jan. 11.), III. Richárd (jan. 20.), Macbeth (febr. 26.), Antonius és
Cleopatra (ápr. 7.), Haramiák (jul . 27, szept. 7.), Ármány és szerelem (okt.
31.), Faust (febr. 6. ), Phaedra (Racine, márcz. 22 , ápr . 4.) , Brankovics
(Szigethi Józseffel, jul . 3.), Képzelt beteg (szept. 6.), Fösvény (szept. 24 -én
a Gyulai Ferencz emlékszobra leleplezésekor, mert ez legkiválóbb alakítása
volt), Bánk bán (nov. 25.), Áldozat (decz. 4,) , Verdi Requiem-e a kolozsvári
tűzkárosúltak javára . Vendégek : Jászai Mari, Szerdahelyiné (Prielle Kornélia),
Rónai Mari, Komáromi Mari, Szigethi Imre, Nagy Julcsa , Körösmezey Gusztáv,
Ujházy Ede, Vizváry Gyula, Halmi Ferencz , Nagyné ( K. M. ), Szathmáry-
Laczkócziné, Szerdahelyi Antónia, K. Pappné (Szabó Pepi), Donadio Bianca,
 483

Medgyaszai Ilka, Odry Lehel , dr . Krausz Emil, Reisenberger Berta szí-

nészek és színésznők, a svéd női ének-quartett, Remmerth Mártha, Menter
Zsófia, Door A. zongoraművészek, Rosenthal H. gitár-, Popper Dávid gor-
donka-, Sarasate hegedűművész, St. Román bűvész , Rauch Ede acrobata
és physikus .
E közben a választmány 1876 nyarán a színpadon tétetett rész-
letes javításokat, melyek a decz . 12-iki számadás szerint 678 frt 49 krba
kerültek ; továbbá kijavíttatta 81 frt 83 kron a tűzoltói szerelvényeket ; új
teljes leltárt vétetett föl, melyre 200 frt 81 krt költött ; Beczkói festőnek
120 frt útiköltséget adott, hogy Pesten és Bécsben a színpadi festészet újabb
technikáját tanúlmányozza ; megengedte, hogy a Gyulai Ferencz szobor-
bizottsága a szobrot a színház homlokzatának bal oldalán egy fülkébe
helyezze el ; Korbuly előterjesztésére a bérleti eléadások számát 1876/ 77-re
200 -ról 190-re szállította le az eddigi bérdíj mellett, új u . n . közzenei dara-
bokra 120 frtot fordított.¹ Mindezeknél fontosabb a Kolozsvár és N.-Várad közti
állandó színügyi kapcsolat ügye, mert ezzel akarta biztosítani a választm . szín-
házunk sorsát arra az időre, midőn Korbuly visszalép, t. i. az évi állandó
10-12000 frt hiány arról győzte meg, hogy utóbb csak igy maradhat meg
a színház választmányi kezelés alatt. Hiú remény volt, mint meg fogjuk
látni . E kérdést az vetette föl, hogy a n .-váradi színügyi bizottság 1875
szept. 8-ra egy nyári színkör építésére pályázatot hirdetett. Ekkor Korbuly
aug. 28-án a választmánynak azt ajánlta, hogy e színkört építse föl a
választmány, ő kész erre a keresett 15000 frt 5 % -os kölcsönt adni, ha a
még hátralevő két évi igazgatóság alól fölmentetik. A választmány erre
N.-Váradra küldte Ferenczy Miklóst, kinek szept. 6-iki jelentésére érett
megfontolás után, tekintettel arra, hogy itt a nyári időszak gyönge s a
királyi segély nyáron mindig elfogy ; de Várad nyáron egy közepes tár-
súlatot teljesen el bír tartani, a vasúti s más összeköttetések a 2 várost
színügy tekintetében egymásra utalják ; végre mert a 15000 frt hasznos
és biztos beruházás, mert kamatait s a tőkét Várad városa bíztosítja ;
tehát a váradi színügyi bizottságnak a következő ajánlatot tette : a . Ad
kölcsön a színkörre egy év alatt 15000 frtot, utólagosan fizetendő 5 % -os
kamat mellett, melyért a város köteles a következő májusra a színházat
fölépíteni s a kolozsvári színház igazgatóságának átadni. b . A színház
napi bére lesz 18 frt, egy ingyen páholy és két eléadás tiszta jövedelme ;
mig ez fölépülne, a mostani színkört a Rhédey-kertben hasonló föltételek
mellett átadja a kolozsvári társúlatnak. c. A nyári időszak máj . 15 -től szept .
20-ig tart, a társúlat ugyanaz, mint a téli s eléad operákat, operetteket,
drámát és népszínművet. d. A belépti díjak a váradi szinügyi bizottsággal

1 Jk. VI. 298, 306, 309, 315 , 316, 318, 319, 320, 321 , 331 , 332 .
31*
 484

közösen állapíttatnak meg s az új színház legalább annyi nézőre épüljön ,

mint a Rhédey-színkör. e. A nyári idény alatt s az ezt megelőző két hó-
napban más társúlat Váradon nem működhetik s magán mutatványosok
is csak az orsz . vásárok napjain. f. A színházat a kolozsvári társúlat 12
évre kapja meg s a kölcsön is 12 évre szól . Ha azonban ekkor további
évekre is a szerződés megújúl , a kölcsön visszafizetése is e megállapodá-
sokhoz képest elnapolható . Közben a váradi színügyi bízottság 1875. nov.
20-án 1876 nyarára Bogyó Alajos és Mándoki Béla aradi igazgatókkal szer-
ződött ugyan ; de 1876 tavaszán ez a szerződés fölbomlott s ekkor Ferenczy
Miklós Váradra küldetvén, a szerződést megállapították. Ezt máj . 31-én a
választmány s Várad törvényhatósági bízottsága elfogadták s színházunkra
nézve Tisza is jóváhagyta ; de nem nehézségek nélkül . Ugyanis 1876 aug.
14-iki válaszában azt felelte, hogy midőn a Korbulylyal kötött szerződést,
illetve a nyári színház megvételét helybenhagyta, ezt a választmány 1874-iki
felíratára s a színügy állandósítása érdekében tette. Most sajnálattal értesül,
hogy ez a rég óhajtott czél dugába dől ; s előbb tudni kivánja, hogy a
választmány a nyári színházat miképen kivánja értékesíteni a színházi alap
kára nélkül ? Erre Korbuly azonnal kijelentette, hogy ő kész a társúlatot
1877 nyarán is itt tartani s a Váraddal való kapcsolatot tisztán a színház
érdekében javasolta : a választmány mégis külön bizottság által szerkesztett
feliratában szept. 9-én újra kérvén a szerződés megerősítését, ezt Tisza
szept. 27-én jóváhagyta. A fölterjesztés t . i . kifejtette azt, hogy 1874-ben
még indokolt vala az állandósításban vetett remény ; de ez nem vált be s Kor-
buly lemondása után vagy az alaptőkéből kellene fedezni az évi 10—12000
frt hiányt vagy újra vállalkozónak adni ki a színházat vagy állami fede-
zetre volna szükség ; holott így ha nem is az állandósítás, de legalább az
állandó szervezet elérhető lesz.¹ Igy jött létre színházunk is Várad között
a szerződésen alapuló kapcsolat, mely szerint színházunk 1877 máj . 1 -től
1883 okt. 1 -ig 6 évre nyer kizáró jogot arra, hogy máj . 1 -től szept . 30-ig
eléadásokat tarthasson , ha játékhelyről gondoskodik s csupán egy páholyt
s két eléadás fele tisztajövedelmét kapja a váradi színügyi bízottság, me-
lyek azonban szombatra, ünnep- vagy vasárnapra nem eshetnek. Ha állandó
vagy új ideiglenes színház épülne, a szerződés nem változik, csak kölcsö-
nös beleegyezéssel . Ekkor a választmány a színkör tárgyában g. Bethlen
Gergely tulajdonossal próbált alkudozni. Az volt a terve, hogy tőle a tel-
ket veszi bérbe s a rajta levő rozzant színkört megveszi és kijavíttatja. E
végből Simon Eleket, Korbuly Bogdánt és Ferenczy Miklóst 1876 okt. 8 -án
átküldte Váradra. Ők azt javasolták, hogy első sorban is megveendők az

1 Jk. VI. 238, 241-9, 276 , 288 , 290-96, 299 , 310-12 , 317, 323-7, 331.
2 Fk. VI. 300, 307, 327, 333 , 334, 348.
 485

ottani színkör 1208 frt 30 krra becsült díszletei s 850 frton meg is vétettek.
Nehezebb volt a színkör ügye. Ugyanis a színkör tulajdonosai , Szalai és
Serdült váradi polgárok, g. Bethlennek a telekért (Olasziban, a Rhédey-
kertben) bért fizettek s szerződésük 1877 szept. végén volt lejáróban, mi-
dőn a színkör g. Bethlen tulajdonába ment át . A tulajdonosok 1877 nya-
rára 3000 frt bért követeltek ; minthogy pedig a színkör rozzant volt s
újat kellett volna építeni, g . Bethlen a telekért évi 1000 frt bért kivánt.
Ekkor 1877 márcz. 5 - én a választmány elhatározta, hogy kb. 12000 frton
annál inkább is maga épít színkört, mert a 6 év alatt bevehető 2-2000
frt bérből úgy is kikapja az építés összegét s e végre Váradtól 15 évre
kizáró szabadalmat s Bihar-megyétől megfelelő telket kért. Mindkettőt Fe-
renczy Miklós már ápril elejére kieszközölte s a megye a hely béréért csak évi
5 aranyat kivánt.¹ Ekkor a színkör tulajdonosai, valamint g . Bethlen is haj-
landók lettek az alkura s vele márcz. 7-én a következő szerződés köttetett :
a) a választmány a 15 évi szabadalmat ráruházza g . Bethlenre, ha 1877
nov. 30-ig nyilatkozik, hogy közös megegyezéssel készült terv szerint 1878
máj . 1 -re a színkört a régi helyére fölépíti s évi 2000 frt bérnél többet
nem kiván ; b) a választmány ad 10000 frt kölcsönt 6 % -os kamatra és évi
1000 frt törlesztésre s ha ő nem építne, a telekre a választmány építhet évi
300 frt bérért ; c) 1877 nyarára kiveszi a választmány a jelenlegi színkört
esténként 15 frton ; de ha e bér a folyamatban volt alkú szerint 17 frt volna,
a különbözetet g . Bethlen fizeti. Így készült elé az első váradi nyár, melyre
a választmány a társúlatnak és tagjainak 50 % szállítási kedvezményt eszközölt
ki, 60 frton úti ládákat csináltatott s 1877 május 9-én az Új czég darabbal
megnyilt a váradi időszak. "
1877/78-ban színre került 13 eredeti, 22 fordított mű, 8 opera és ope-
rette. Eredetiek : Fanus (nov. 10. Csiky Gergely), Mózes (jan. 26. Váradi
Antal), Sárga csikó (Csepreghi Ferencz), Judit asszony (Papp Miklós) stb.
Fordított művek : VI. Henrik II . r. (márcz. 22), Schillertől Wallenstein ha-
lála (ápr. 9. ford. Hegedüs István), Ifj. Fromont és id. Risler (Daudet-Belot,
okt. 9.), Erkölcsi halott (Giacometti Pál, f. Deréki Antal), Dóra (Sardoutól)
stb. Váradon 1877 máj . 9 - szept 26-ig volt 123, Kolozsvárt szept. 29.-től
1878 ápril 30-ig 212 , összesen 335 eléadás . N.-Váradon számos új darabot
mutatott be a társulat : Új czég, Samú bácsi, Toldi Miklós, Képzelt beteg
(máj . 24.), Vereshaju, Fatinitza, Világ ura, Cox és Box, Tücsök a hangyák-
nál, Szép Mikhál, Egy nő bünhödése, Egy férj bünhödése, Ibolyafaló, Kis
doktor, Szofták Budapesten, Kéregetőnő, Csillaghon, René király leánya,

1 U. o. 338-40. 344 , 358 , 365. A kijelölt hely a régi törvényszéki épület telke
volt. A tervet a választm. Horváth testvérekkel 100 frton meg is csináltatta.
2 Fk. VI. 345-49, 355, 361 , 372. A nyáron színházunk javítására 462 frt 49 kr
adatott ki.
 486

Idegennő, Kömíves és lakatos, Gr. Dormándi Kálmán, A papa megengedte,

Fűzfapoéta, Ifj. Fromont és id. Risler, Godelot hôtel. Windsori vig nők, Er-
kölcsi halott, Faust (szept. 22.), Bőregér, Romeo és Fúlia (jul. 28.) , Hamlet
(szept. 6.), Makrancsos hölgy (szept . 17.). Kolozsvárt eléadatott : Hamlet
(okt. 15.), Szentivánéji álom (nov. 12.) , Makranczos hölgy (nov. 29.) , Lear
király (nov. 17. ), Othello (decz. 1.), Velenczei kalmár (decz . 15. ) , Coriola-
nus (decz . 22.) , Romeo és Júlia (jan . 19.), Macbeth (márcz. 9.), Stuart
Mária (okt. 4.), Ármány és szerelem (decz . 3.), Képzelt beteg (okt. 29. ),
Tartuffe (jun. 17 , ápril 11.), Rákositól Aesopus (febr. 11. ) , Goethe Faustja
(decz. 8. ), Szigligetitől A fény árnyai (jan. 22 -én, halála gyászünnepélyére)
s a Toloncz febr. 27-én Tóth Ede emlékére . Vendégek : Polacsek Lina,
Faludi Held Antal, Gerecs János, Dózsa József, Sziklay Emilia, Rátkay
József, Pünkösti Anna, Tóth Soma, Lövey József, továbbá Timanoff Véra,
Remmerth Márta zongoraművésznők, Hermann Mariska, Seydel Teréz he-
gedüművésznők, Prohászki Ágnes, Schiffer Teréz, Strasser Józsa conserva-
toriumi növendékek, egy olasz ének-quartette és Kastiani E. ködfátyolké-
pekkel .
E mondhatni statistikai adatok már magokban eléggé jellemzik e
négy év eredményeit, melyek számot tennének nagyobb városban s jobban
segélyezett színháznál is . A 4 év pénzügyi eredményeiről a számvizsgáló
bízottság 1879 ápril 22-én ezt jelentette : a négy évi bevétel főösszege
274,890 frt 71 kr. , királyi segély 60,000, összesen 334,890 frt 71 kr. A
legnagyobb volt a bevétel 1874/5 -ben, segély nélkül 74,468 frt 66 kr. , leg-
kisebb 1875 /6 -ban 64,910 frt 66 kr . A kiadások főösszege 390,160 frt 49
kr. Legnagyobb volt a kiadás 1874 /5 - ben , 109,273 frt 93 kr., legkisebb
1875 / 6-ban , 83,641 frt 96 kr. Ezek szerint négy év alatt Korbuly 56,269
frt 78 krt áldozott s így pénztári maradvány nem volt. Azonban e 4 év
másként vált hasznára a színházi alapnak. T. i. évenként tett a vásárhelyi,
utóbb váradi színkör és festőterem bérdíjában a megtakarítás 2215 frt 75
krt.; továbbá díszletekben e négy év alatt 31,001 frt 89 kr értékű befek-
tetéssel gyarapodott fölszerelések czímén az alapvagyon : a) a díszlettár
10,527 frt 36 kr.; b) a könyv- és hangjegytár 9,043 frt 63 kr.; c) a ruhatár
II , 430 frt 90 kr értékkel . Ily arányban az alap évtizedek alatt is alig
bírta volna szaporítani a szerelvényeket, holott ez évek alatt semmit ki
nem adott rájok. A választmány nemcsak elismeréssel vette tudásúl ez eredmé-
nyeket, melyek köztudomásuak voltak, hanem már 1878 febr. 21 -én Szász
Béla választmányi tag indítványára, tekintettel a felsoroltakon kivül főleg arra ,
hogy Korbuly művészi erők csoportosításával a drámai művészet képviselte-
tését, újdonságok megszerzésével s a modern technika alkalmazásával a
színházat a fejlettség magas fokára « emelte : külön fölterjesztésben kérte
meg a belügyminisztert, hogy ő Felsége előtt méltó kitüntetésre ajánlja,
 487

minek eredménye lett, hogy máj . 1 -én ő és törvényes utódai » lompérdi «

előnévvel díjmentesen magyar nemességet kaptak.¹
Letelvén az 1877/78-iki téli időszak, a színházi választmányt három
fontos kérdés foglalkoztatta : a váradi színkör, a kolozsvári már több év
óta függőben levő díszletraktár s a színház jövő kezelésének ügye.
Az elsőben az volt a kérdés, hogy a választmány építsen-e színkört
vagy Bethlen Gergely gróf ? Míg ez eldölt volna , a Váradon maradt sze-
relvények elhelyezésére 100 frton raktár-helyiséget bérelt ki. Bethlen nov .
8-ra már kijelentette, hogy nem épít ; a választmány pedig egyelőre az évi
segély fölemeléseért folyamodott, melyet ő Felsége 1877 decz . 30 -iki leg-
felsőbb jóváhagyásával csakugyan 20000 frtra emelt. Közben kiviláglott
Rimanóczi Kálmán váradi építész számításaiból, hogy a színkör felszere-
léssel együtt kb. 24,273 frt 24 krba kerülne . Ekkor a választmány folya-
modott Váradhoz némi segélyért, de siker nélkül . Erre 1878 febr . 21 -én
az építés tervéről lemondott ; elhatározta, hogy nyárára 2 havi szünettel s
megapasztott személyzettel Kolozsvárt marad s október 1 -re szervezi csak
újra a társúlatot a mívelendő műfajokra ; mert a Váradban helyezett re-
mény úgy sem valósúlt. Így megszakadván Váraddal az összeköttetés, a
választmány az ott maradt díszleteket is eladta a Váradon e nyáron működő tár-
súlatnak 1000 frton, annál inkább, mert 1878 nyarán a díszletraktárt és festő-
termet mulhatatlanúl el akarta készíttetni, melyek első tervét már 1871 jan .
27-ére benyújtotta volt Kerekes Márton. Most az új tervet Horváth testvérek
készítették 1875 nov. 24- én, mely szerint 15446 frt 95 kron a hátulsó épü-
letrészt bővítették volna ki egy hátsó színpaddal, átalakított öltözőkkel,
emeleti részszel a festőterem s raktár részére. Ez 1876 jan . 17 -én fölment
a belügyminiszterhez ; de csak 1877 jun. 1 -én küldte vissza s tűzbiztonság
szempontjából oly átalakításokat kivánt, hogy az építés ez évről is elma-
radt. Ekkor Dobieczky Sándor építész tervezte 1878 márcz . 16-ra az udvar
hátsó részén álló mai épületet 6700 frtra, melynek építését Himmelstein
József 5976 frt 40 krban vállalta el. De építés közben többnemü változta-
tást kellett tenni : az alapfalakat mélyíteni, a festő terem falait emelni, a
díszletraktár egyik bejárata elé kiszökellést csinálni stb. s így az épület 8400
frtba s gázbevezetéssel stb . az 1879 ápril 22 -iki elszámolás szerint 9128 frt
70 krba került. Mindezt utólag a belügyminiszter jóváhagyta.³
A színház további vezetésére Korbulyt nem sikerülvén megnyerni, a

1 Jk. VI. 264, 367 , 381 , 391 , 417-20.

2 Fk. VI. 364, 365 , 369 , 370, 378-80 , 383 , 385, 386. A szerződés felbontását Vá-
rad törvényhatósága is elfogadta .
3³ Jk. VI. 80, 258 , 263 , 284 , 287 , 301 , 330, 336, 338, 359—61 , 383, 391–94 , 399, 413—16.
Egy éven át a díszleteknek a r. k. lyceumban bérelt ki a választm. egy termet. (Fk . 304 1.)
Mikor ezt fölmondták, 1876 decz,-től a seminariumban bérelt ki egy másikat havi 10 frton.
 488

választmány 1877 szept. 26-án g . Esterházy Kálmánt, Korbulyt és Sándor

Józsefet kiküldte a jövő év előkészítésére, kik első sorban is az opera vagy
operette elhagyását ajánlták ; mert mindkettőt sem Kolozsvár, sem Várad
nem bírja el. Ekkor 1878 jan. 14 - én a választmány a házi kezelés mellett
az 1878/79. évre g. Esterházy Kálmán , Korbuly Bogdán és Ferenczy Mik-
lós tagokra bízta a vezetést, kik jan . 24-én a következő költségvetést ter-
jesztették elő :
I. Bevételek :
1., Királyi kegyadomány .. 16,000 frt. -
2., Bérlet Kolozsvárt 7 hóra 17,600, Váradon 5 hóra 7,400 .... 25,000 #
3., Napi bevételek : Kolozsvárt 25,000, Váradon 13,000 .. 38,000 *
4, Vegyesek, színlapok, városi tűzifa- segély . 1.400
Összesen 80,400 frt.
II. Kiadások :
1., Tagok fizetése Kolozsvárt 42,000, Váradon 25,000 .... 67,000 frt. -
2., Bélyeg 360, kórházi díj 150, nyomtatv. 500, színlapokra 1,500 .... 2,510 D
3 , Világítás Kolozsvárt 2,600, Váradon 875 , átszállítás 1,500 . 4,975 ,
4 , Szervezés 400, fűtés 500, ügynökség 120 1,020 66
5., Bér Váradon 2000 , beruházás 2,895 .. 4.895
Összesen 80,400 frt.

Művezető és felelős igazgató lett Benedek József budapesti színész

oly feltétellel, hogy a kolozsvári és váradi idény, beleértve a 16000 frt
segélyt is, többe 80000 frtnál nem kerülhet. Fizetése 2400 frt, mely, ha
az év végén pénztári maradék lesz , 4200 frtra emelkedik s ha e maradvány
4200 frtnál nagyobb volna, ennek 50 % -át kapja, a fönmaradt 50 % fele
a nyugdíjalapé s feléről a választmány rendelkezik. E szerződés három
évre köttetett ; de az első év végén mindkét fél felbonthatta. Igy indúlt
meg az új időszak ; de a Korbuly társúlata után, a mint erre emlékezhetünk,
nagy visszaeséssel, noha több valódi tehetség szerződött. A régi társúlat
eloszlott. E. Kovács a pesti nemzeti színházhoz ment s ápr. 9-én Wallen
stein halálá-ban vett búcsút, mely alkalommal az egyetemi ifjúság nyilt
színen babérkoszorút adott át neki, fáklyás - zenét és banquettet adott tisz-
teletére ; a választmány pedig g. Esterházy Kálmán indítványára, érdemei
némi méltánylásáúl, 400 frt segélyt utalt ki . Eltávoztak még Boér Emma ,
Balogh Györgyné, Ditrói, Ditróiné, Krecsányi Sarolta, Vidor Pál , Körösi
Lajos, Dalnoki és neje , Marczell, Szombathelyi, Kassai . Az új társúlat
tagjai : Abonyi, Balázsi, Beczkói, Csatár Gy., Csepregi, ifj . Fehérváry,
Gabányi Árpád, Győry, Hempel L., Hevesi L., Krasznay Mihály, Lovász,
Makó Lajos, Németh János, Némethy György , Ozsváth, Rónaszéky, Szacsvay
Imre, Szabó Mózsi , Szentgyörgyi István , Várady Albert és József ; Abonyiné,

1 Fk. VI . 364 , 371 , 373 , 374-78 . Az opera megszüntetésébe a n. váradi színügyi

bizottság is beleegyezett,
 489

Batekné, Békéssy Irma, Boér Hermin, Boránd Hermin, Borbélyné, Csatárné ,

Gerő Lina, Hunyady Margit, Heinczlné, Hódi Etel, Jánosi Vilma, Jelenfi
Júlia, Krasznayné (Körösi Mimi), Nagy Jolán , Némethyné, Pünkösti Anna ,
Sámi Etel, Sándoriné, Szabó Berta, Váradyné, Váray Mariska, Visontai
Eszter. A nyári időszak nehány jeles tag daczára sem sikerült. A tagok
közül Gabányi, Gerő Lina a vígjátékban, Hunyady Margit a társalgó sze-
repekben, Szacsvay a drámában, Németh János az operetteben (tenor)
csakhamar méltán kedveltek lőnek ; Makó , Rónaszéky jó komikusok voltak ;
de a közönség egy része, kivált kezdetben, rendkívüli ellenszenvvel fogadta
öket.¹ Ezt az ellenszenvet Benedek vendégszereplésekkel akarta legyőzni .
Juniusban (2-17-ig) Blaha Lujza , juliusban Szigligetyné (Pálmay Ilka ),
Ujházy, Benedek Lajos, Vizváry Gyula, Várady Miklós léptek föl egyszerre
vagy egymás után s aug.-ban Prielle Kornélia mutatta be legújabb alko-
tásait. Azonban ha ezek megtöltötték is a színházat, épen nem használtak
a színház pénztárának s a laza vezetést csak annál föltűnőbbé tették. Ekkor
Benedek belátván , hogy helyzete nem tartható, szept. 1 -re lemondott s az
igazgatóság őszre új társúlatot szervezett oly operette-személyzettel , mely
operákat is adhasson s művezető helyett 4 elsőrendű taggal vezettette a tár-
súlatot. Szerződtette Erdélyi Mariettát, Szigligetynét, Várady Miklóst, Szi-
lágyit, Szombathelyi Bélát, ifj . Szilágyit, Pataky Ottiliát, Körösynét, Mihályfy
Károlyt (dráma), Kovácsics Erzsit, Szigligetyt ; eltávoztak Abonyi , Abonyiné,
Váray Mariska, Rónaszéky, Balázsi, Csatár, Csatárné. Igy indúlt meg az
1878/79-iki tél, melyre választmányi határozatból csak az egész évi bérlők
kaphattak páholyt.³
A télen ő Felségeik házassága 25 éves évfordulóján két ünnepi elé-
adás volt, melyeken A király házasodik (Tóth Kálmán), Hős Pálffy (Jókai)
s Szász Bélától és Hegedűs Istvántól költemények kerültek eléadásra, melyek
külön füzetben is megjelentek s a második eléadás jövedelme a szegedi
árvízkárosúltak javára ment. Kiválóbb eléadások : IV. Henrik (kétszer, Fal-
staff- Szentgyörgyi), Makranczos hölgy (Jászai Mari. nov. 8.), Lear király
(jan . 8.) , Tartuffe (jan . 11.), III. Richárd (jan. 18.) , mindhárom Molnár
Györgygyel, Hamlet (Szacsvay, Ophelia- Helvey Laura , márcz . 8.), Romeo
és Júlia (ápr. 29. ) . Tehát az igazgatóság az operette szükségesnek látszó
mívelése mellett, mert opera az egy Tévedt nő ismétlésén kívül, végre

1 Fk. VI. 386, 398, 399. M. Polg. 1878. 110. sz. s az egykorú lapok általában.
" A választmány nyári működése : több javítás s az új épületbe gázbevezetés 495 frt
kiadással ; a színház biztosítása 7 évre 85000 frtban évi 856 frt 75 kr díjjal a trieszti bizt .
t.-nál (addig 1876 nov. 24-1878 nov. 24-ig a magyar általánosnál az évi díj 940 frt 75 kr
volt) ; folyamodott, hogy 600 frton felül a színészek fizetését se lehessen lefoglalni. A nyári
színház bizt. díja évi 285 frt 19 krt tett 1877 jun. 16—1879 jun. 16-ig. Jk. 332 , 363 , 372 ,
397, 403, 404 , 439 .
 490

sem adatott, fényes időszakot mutatott fel . A drámát vendégszereplésekkel

segítette, bárha e részben is Szacsvayban és Mihályfyban két jeles ifjú
tehetség volt a színháznál, de hiányzott a drámai hősnő. Szacsvay pár
Shakespearei darabban s Bánk bán-ban mutatta be tanúlmányait, Molnár
György szereplésének pedig kettős czélja volt : bemutatni a nálunk isme-
retlen tragikust és előkészíteni művezetőségét. Vendégek : szept.-ben Temes-
váry Lajos , Csabainé (II. Rákóczi F. fogs. ), Temesváryné, nov. 7-től Jászai
Mari, ki a többek közt a Czigány ban is fellépett, Gabányiné , Gyöngyössy
Etel, Lendvayné (decz . 11—21 . ) , Hetényi Béla és neje, Komáromy Mariska,
Helvey Laura, ez alkalommal először (febr. 28 -tól), Fehérváry Antal, Boér
Emma ( ápr. 22. ), Balogh Györgyné ; hangversenyt adtak Joseffy Raphael
(zongora) , a florenczi négyes febr.-ban, Liszt Ferencz és Zichy Géza márcz.
11 -én, Bogdáni Vanda olasz énekesnő, Patti Sarolta és társai.
De a pénzügyi eredmény épen nem volt megnyugtató. Ugyanis midőn
1878 nov. 23-1879 ápr. 22 ig nem tartatott választmányi ülés, ezen a

számadásvizsgáló bizottság a következőket jelentette : 1878 decz. 31 -én kellett

volna lenni az alap-pénztárban 2687 frt 32 kr maradéknak s elnöki utal-
vány következtében a bizottság nemcsak ezt, hanem az egész 20000 frt
királyi segélyt s a nyugdíjalap 3000 frtját is elköltötte ; viszont felhasználta
a régebben Korbulynak kölcsönadott 15000 frt azon részét, mely a raktár
és festő-terem építési összegén felül megmaradt, tehát körülbelöl 6000 frtot,
holott ez az alapnak egy része volt. Ugyanekkor dr. Groisz Gusztáv és
Szász Béla tagok a föntebbieken kívül is erős megjegyzéseket adtak jegyző-
könyvre, hogy az elnökség hónapok óta üléseket nem tart, mialatt jog-
körét átlépve intézkedik ; az eredmény kedvezőtlen, a rendetlenség elhara-
pózott ; az opera választmányi engedély nélkül eltöröltetett ; az operette
még a dráma helyét is elfoglalta ; a színházi ügyvéd nem tesz jelentést a
a színház ügyeiről ; a hármas igazgatóság tagjai három felé intézkednek
vagy egyáltalában nem intézkednek ; évenként a legkedveltebb tagokat,
hír szerint, magánprotekczió miatt elbocsátják sat. A hármas igazgatóság
minderre rövid időn írásban beadandó választ igért, ez azonban csak 1879
okt. 16-án történt meg ; addig ülés újra nem volt, midőn aztán kimon-
datott, hogy megint havonként ülés fog tartatni. A beadott számadás szerint
a 20000 frt segélylyel 73,709 frt 39 kr bevétel s 81,582 frt 90 kr kiadás
mellett az évi veszteség 1878/79-ről 7,873 frt 51 krt tett. E szerint való-
sággal 11,873 frt 51 kr volt a túllépés, mert a kir. segélyből az előirány-
zatban csak 16000 frt szerepel. Minthogy pedig a 7,873 frt 51 kr az alap-
vagyonból adatott ki, ezt a választmány oly feltétellel íratta le, hogy a
következő évek alatt okvetetlen elérendő megtakarításokból pótoltassék ;
egészben pedig kénytelen-kelletlen elfogadta az igazgatók jelentését a ked-
vezőtlen bevételekről.¹
1 Jk. VI. 411-12, 425-29, 436-42.
 491

Az 1879/80-ik évre a hármas igazgatóság a választmány tudta nélkül

Molnár Györgyöt hívta meg művezetőnek, a Benedeknél már látott fel-
tételekkel, ki máj . 3-án kezdte meg a nyári időszakot, midőn magát és
társúlatát Narciss-ban mutatta be. Ő egészben megtartotta a régibb tagokat.
Elmentek : Szacsvay, Békésy Irma, Hunyady Margit, Pataky Ottilia, Gerő
Lina ; új tagok lettek : Temesváry és neje T. Farkas Irma (hősnő) , Kéler
Ilona (szende), Halmai és Halmainé (népszínműre és operettere), Ramazetter
Jolán (vendégszerepre Hunyady helyett), Bokodi, Bokodiné, Hiros Etel, Gyenes
László , Boránd, Németi József, Máté Róza, Pataki Károlina . Bárha így a
társulat nagy volt s a drámához egy pár valódi tehetség, mint Kéler és Gyenes
jöttek ide, mégis a nyári időszak pénzügyi eredményei annyira nem voltak
kedvezők, hogy máj . 3 - szept. 30-ig a 20000 frt segélylyel és 7126 frt 49 kr
forgalmi tőkével csak 46,210 frt 15 kr volt a bevétel s a kiadás 45,962 frt
32 kr. E szerint 247 frt 83 kr maradék mellett 5 hó alatt 17,294 frt 94 krt
tett a tényleges veszteség. A pénztárvizsgálók újra fölhívták ekkor a vá-
lasztmány figyelmét az alaptőkén lebegő veszélyre, mely ezen 1879 decz .
20-án egy u . n. igazgatási szabályzattal kívánt segíteni. A házi kezelés
föntartásával megint hármas igazgatóságot küldött ki, azon, mondhatni
egyetlen kikötéssel , hogy a 65000 frtban beadott költségelőirányzatot át nem
lépheti, egyebekben a nyarat 2 havi szünettel Kolozsvárt tölti , a szerződéseket
2 évre kötheti s 1880 máj . 1 -től az operette elejtésével csak a drámai mű-
fajokat s népszínművet műveli . Ferenczy Miklós decz. 28 -án az igazgató-
ságból kilépvén, egyébként ugyanazon tagok vezették a színház ügyeit
1879/80-ban is. Közben Molnár is adott be nov. 10-én egyenesen a belügy-
miniszterhez egy füzetet a színház biztosításáról , mely leküldetvén a vá-
lasztmányhoz, ez egyszerűen félretette ; de a Molnár szokott heves modo-
rában lévén írva, csak növelte az ellentétet közte s az igazgatóság közt.
(Fk. 448-56. 1.)
Megnyilván a téli időszak, eltávoztak Mihályfy és Makó, szerződtek
Kassai Vidor, Demidor, Ramazetter Jolán , Tárnoki Etel és Giza, Gabányiné.
Maga az időszak a magas tragoedia és komoly műfajok s az operette és
látványosságok közt ingadozott . Molnár, mint a rendezés és látványosságok
mestere, mindent elkövetett olcsó papirdíszleteivel, hogy állandó fokot
tartson a külső kiállítás jellemzetességében a belsővel s hogy nagyobb
sikert nem ért el , egyik oka volt azon ellentét, melybe az igazgatósággal
belebonyolódott s így a tagok is ingadoztak a művezető iránti köteles alá-
rendeltség s az igazgatóság hangúlatának való kedvezés között . Némi szemle
meggyőz, hogy számos komoly mű került színre ; de némelyike szintén a
látványosság czélzatával, mint a Képzelt beteg, melyet a doktori felavatás és
ballet valódi cassadarabbá tett, épen mint a pesti népszínházban, továbbá Víz-
kereszt (1880 jan. 1. és febr. 20) és Szentivánéji álom (decz. 12.) . Maga Molnár
 492

legkedveltebb szerepeit eljátszta, mint Coriolanus (nov . 15.); Misanthrop

(nov. 24.), Tartuffe (febr. 5. ) , III. Richárd (márcz . 3.), Lear király s színre
kerültek : Fösvény (Bokodival és Gabányival decz . 3-án és márcz . 18. ) ,
Hamlet (Halmaival, jan . 12.), Romeo és Júlia (Somlóval, jan . 21.), Velen ·
czei kalmár (Gabányival, ápr. 17.), Ifigenia Taurisban (ápr. 7., Goethetől
ford. Hegedüs István) . Ezek mellett zene, tánczok, ballet-betétek, az egyes
nagyobb művek ingyen osztott ismertetései sat . tették az idényt változa-
tossá, mely csakugyan gazdag volt, noha vendégek alig voltak s ezek is
főleg vidékről, mint Márkus Etel, Vidor Pál , Xántusné, Ditróiné, szívesség-
ből párszor Baloghné ; továbbá Hubay Jenő és Aggházy Károly adtak két (okt.
9., 10.) s Hajós Zsigmond és társai egy hangversenyt. Ezek eredményezték
mindenesetre azt, hogy csak 177 frt 31 kr volt a veszteség, mert Molnár
az előbbi évben napi bevételek czímén befolyt 33740 frt 98 kr helyett
46000 frt 59 krt vett be s az évi forgalom 84740 frt 55 krt tett a meg-
előző évi 81138 frt 66 kr ellenében ; azonban az egész időszakra kötelező
bérleti rendszer a bérleti jövedelmet évi 15-16000 frtra apasztotta. Minden-
esetre helyes volt Molnár azon eljárása is, hogy párhuzamos személyzetet
hozott össze s talán sohasem volt személyzetünk oly teljes , mint alatta
s a személyi kiadások 72 ezer frtra emelkedtek 68 ezer helyett, a nélkül ,
hogy a pénztár megsinylette volna . A Kelet búcsúztatója (Szász Béla) szerint
színre hozott 48 újdonságot, köztök 25 eredeti darabot ( 13 premiert) s ere-
deti mű 109 került színre, holott 35 eléadással kevesebb volt, mint 1878-
79-ben. De azért Molnár még sem maradhatott tovább . Megkinálták ugyan
1880/81 -re is a művezetőséggel, de a megszorított feltételeket el nem fo-
gadta s a sok üldözést, gúnyt is megunta, melyekkel kivált a M. Polgár
elhalmozta. És ezek épen úgy illették benne a művezetőt, mint az eléadó
művészt. Meg kell általában jegyeznünk, hogy Molnár talán egész télen
10-szer lépett föl, de ez estéken szerepeiben oly részletes , minden mozdú-
latra kiterjedő tanúlmányt mutatott be, mely páratlan a maga nemében .
Azonban az való, hogy benne a szó szoros értelmében vett szinész háttérbe
szorította az eléadó művészt s ezért inkább tette egy bámulatos interpre-
tator benyomását, mi hátrányára volt a teljes illusio fölkeltésének. Álta-
lában alaptévedése volt, mint művésznek, hogy a természetest mintegy
kicsinyelve, a mesterség bonyolúlt eszközeihez folyamodott s ezért gyakran
volt élvezhetetlen. Mi az ő Narcissát, Coriolanusát, Mizanthropját nem
bírtuk élvezni , bármennyire láttuk, hogy minden részlet jelentőségének
teljes birtokában van. De Tartuffe-ben, Lear király-ban s III. Richárd-ban
egyénisége és szerepe tökéletes összhangban állt, noha épen utolsó szere-
péért szintén nem egy gúny érte . Ezekben a mesterség művészete s a művészet
mestersége annyira egybe olvadt s a maga álláspontjáról természeti esz-
közeivel oly bámúlatosan rendelkezett, mint a zongoraművész a hangszerén,
 493

kinél eltűnik a virtuoz a művészi felfogás és eléadás befejezettsége mellett.

Azonban messze vinne erről itt többet szólni ; felfogásának eléggé tanúi
pár szerepéről írt tanúlmányai. Midőn elment, mondhatni mindenki örven-
dett ; senki ki nem kísérte, senki el nem búcsúztatta, kivéve a Kelet- et,
mely máj . 9- én egy lényegében igazságos és meleg tárczát adott róla.
Az 1880-ik év tavaszán jött létre Ozorai (Fried) Adolf buzgolkodására
és igazgatása alatt Bogdán István , Kiss Sándor és Balogh György vállal-
kozására az u . n. bécsi magyar népszínmű-társúlat, melynek képviselőjével ,
Balogh György ügyvéddel az igazgatóság a következő szerződést kötötte :
összes tagjai szerződhetnek 1880 máj . 1 -től
a.) a társúlathoz a színház
jun . 15 -ig, a vállalkozók a tagok fizetésében 12 hóra 6750 frtot kötelesek
letenni, melyhez a színház is 1500 frttal járul s a társúlat három estén
a színházban bemutatóul ingyen játszhatik ; b .) átengedi a kolozsvári szín-
ház ruha-, könyv-, díszlet- és hangjegytárából mindazt, mire a vállalatnak
szüksége van, de a rajtok tett pótlások, javítások a színház tulajdonába
ingyen mennek át ; c.) a színház itthon maradt tagjai e 11/2 hó alatt másutt
nem működhetnek ; d.) ápr. 1 -ig a vállalkozók e szerződésről lemondhatnak.
A választmány e szerződést nemcsak elfogadta ; hanem b. Orczy Béla kir.
melletti minisztert fölkérte, hogy e körülményt ő Felségének is hozza leg-
magasabb tudomására.¹ Bécsben a megfelelő szerződést a Ring-színház
igazgatójával Strampfer asszonynyal Ozorai kötötte meg. Ápril 28-30-án
három este mutatta be magát a társúlat Piros bugyelláris, Sárga csikó és
Falurossza darabokban ; de a kolozsvári sajtó nem valami nagy rokon-
szenvvel fogadta . A társúlat tagjai voltak : Váradi Miklós, Szabó Bandi
(népszínmű énekesek), Ditrói Mór, Gabányi Árpád, Kassai Vidor, Krasznay
Mihály, Mátrai B. Béla (művezető), Gyenes László , Szentgyörgyi István,
Szombathelyi Béla, Szabados Károly (karn .), Tucsek József (pénzt. ), Sala-
mon János (zenekarvez . ), Nagy György (sugó) ; Balogh Györgyné, Pálmay
Ilka, Ditróiné, Kéler Ilona, Gläzer Hermin, Gabányiné, Krasznayné, özv.
Körösy Kálmánné, Mátrainé, egy 15 tagú női és 18 tagu férfi -kar.
A társúlatot Bndapesten a nemzeti és népszínház tagjai, Bécsben az
Ozorai által előre értesített magyar egylet és nagy néptömeg fogadta.
Először a Falurossza került színre (máj . 6, 7, 8, 9, 25 és 28-án az 1 felv. ) ,
utána Sárga csikó (máj . 10, 11 , 12, 13 , 21 és 28-án az 1 felv.) , Piros bugyel-
láris (máj . 15 , 16, 17, 18 ), Csikós (máj . 19 , 20.), Czigány (máj . 23 , 24 .
jun. 2.), Vén bakkancsos és fia huszár (máj . 26. ) , Toloncz (máj . 29, 30.),
Huszár-csiny (máj . 31.), Peleskei notárius (jun. 3 , 4 , 6. ), összesen tartottak
27 előadást s elbúcsúztak jun . 6-án . Az akkori bécsi lapok jelentéseiből
kiviláglik, hogy a társulat egészben és tagjaiban teljes és határozott sikert

1 Jk. VI. 465, 469.

 494

áratott ; a nők közül a legnagyobbat a két énekesnő (Baloghné és Pálmay) ,

a férfiak közül Kassai s még nagyobbat Szentgyörgyi ; de mondhatni a tár-
súlat minden főbb tagja tetszett főkép az alakítás természetessége miatt.
A legnagyobb hatást a Czigány érte el. A burg színészei ismerkedő s
Hartmann és Levinszky külön estélyeket adtak, babérkoszorút nyújtottak
át s Wilbrandt költeményt írt hozzájok. Kár, hogy az utolsó eléadás oly
oda nem illő jelenet miatt lett emlékezetessé. Az anyagi eredmény a vára-
kozásoknak épen nem felelt meg. Haza utaztak jun. 9-én .
Itthon az igazgatóság jul . 5 -én g . Esterházy Kálmán , Korbuly Bog-
dán és b . Kemény Endre tagokból megválasztatván , ők 1880 /81 -re oly
társulatot szerveztek, melynek havi fizetése, a zenekaron kivül, csak 4600
frtra ment s főrendezőnek tették Mátrai B. Bélát. Nyáron mindkét színház-
ban általános javítás történt, mely 1164 frt 86 krba került ; ¹ egyszersmind
a választmány új színházi szabályzatot adott ki. A takarékosság eredmé-
nye lett, hogy 13577 frt 25 kr bérleti, 33025 frt 44 kr napi bevétel sa
20 ezer frt segély mellett 102 frt 36 kr maradvány is mutatkozott, mint-
hogy a személyi kiadások csak 56680 frt 51 krt tettek, beleértve a vendé-
geket is, mint Jászai Mari, Prielle Kornélia, Nagy Imre, Márkus Emilia,
Aalberg Ida, Németh János, Marczell Géza. Prielle Kornélia ekkor itt 40
éves jubileumát is tartotta a Sphynx-ben s a többi estéken legújabb sze-
repeit mutatta be . A főbb tagok voltak : Beczkói , Gabányi Árpád, Gyenes
László, Krasznay Mihály, Mátrai B. Béla , Jakobi Jakab (karn . ), Osváth
Gerő, Szacsvay Imre, ifj . Szilágyi Béla, Szentgyörgyi István, Szombathelyi
Béla, Tolnai (Festetich ) Andor, Temesváry, Török Károly, Váradi Albert
és Miklós, Zajonghy Elemér ; Bátekné, Borovszky Matild, Temesváryné
(Farkas Irma), Gläser Hermin, Gerő Lina, Körösiné, Krasznayné, Kéler
Ilona, Pajor Ágnes, Pálmai Ilka, Szacsvayné (Boér E. ) . Krasznay ez évben
tartotta 25 éves jubileumát Bánk bán- ban. Az év nagy vesztesége volt
Kéler Ilona, ki meghalt 1880 nov. 26 -án . Mint kezdő jött ide s gyorsan
a közönség kedvencze lett. Középtermetű, sötét gesztenyeszín hajú , rendki-
vül bájos leány volt, feltűnően szép, okos arczczal , beszédes , mély, sötét
szemekkel . Mint drámai szende és középfajokban a komoly társalgó szere-
pek személyesítője, nagyra volt hivatott. Halálának körülményei, rövid éle-
tének regénye mind alkalmasok voltak a közrokonszenv fölkeltésére s ennek
jele az az emlék, mely sírján áll . Az időszak máj . 4-ig tartott.
A választmány az igazgatóságnak már 1880 decz . 27-én 1881 / 82 - re
is megbízást adott ; de lehetőleg az opera bevonásával s egyszersmind kérte
a belügyminisztertől nagyobb évi segély kieszközlését , különben a szín-
házat magánvállalkozónak kell kiadnia ; de csak a szokott 20000 forint

1 Jk. VI. 466 , 469 , 470. VII . 10 , 18 .

 495

utaltatott ki.¹ Ezt a választmány 1880/81 -re azonnal kiadta az igazgató-

ságnak ; egyszersmind 487 frt 80 kron új hangszereket vett , a két szín-
ház nyári javításaira 813 frt 11 krt adott ki, főkép a téli színház tűzbíz-
tonságának növelése végett , t . i. az ablakokról a rostélyokat levétette ,
mentő-hágcsókat s vastáblákat tétetett. Ugyanez évben a nizzai színház
leégése miatt a város maga is fölhívta márcz 29-én a választmányt ,
hogy a szomszéd Tollas-ház megvételével tegye a színházat szabaddá, sza-
porítsa a kijárásokat ; de ezeket nem csináltatta meg . Azonban a ringszínház
leégése után az igazgatóság maga több czélszerű intézkedést tett ; decz .
12 -én pedig a választmány is több javítást határozott el s már decz . 28-ra
a titkár végre is hajtatta ; u . m. a színpaddal szemben két páholy helyébe
ajtókat , a zártszékek között 2-2 szék helyén útat nyittatott, mi telt ház
esetén 25 frt veszteséget okozott ; a színház jobb oldalán egy kettős ajtót
vágatott s ott a keskeny sikátort megnyittatta , a főkijáratnál a szélfogó
ajtókat s köztök az oszlopot eltávolította , a karzati lejárót kijavíttatta , a
külső ajtókat kifelé nyilókká alakíttatta , a színházat villamos jelző által
köttette össze a tűzoltói főőrséggel , éji őrt alkalmazott s két » matafuegos « -
féle tűzbiztonsági készüléket vásárolt 185 frton . Egyszersmind elhatározta
a Tollas-féle telek kisajátítandó részén új karzati lejáró készítését , mi
később is állandó gondját tette ; mert a város folyton sürgette e 2-ik le-
járatot. Végre a Schlick-gyárban a keskeny sikátorra készült egy vaslépcső
1883 aug. 13- ra , mely 1761 frt 55 krba s ugyanennek pléhvel befedése
313 frt 62 krba került.
Az 1881 /82 -ik évben nagyobbak voltak a színház kiadásai . A személyi
kiadások 70913 frt 80 krra mentek , remélvén az igazgatóság , hogy a be-
vételeket egy nagyobb társúlat emelni fogja . Azonban a pár év óta állandó
közöny miatt a bevétel még apadt. A bérlet csak 11403 frt 45 krt, a napi
bevétel 32085 frt 36 krt tett s így az évi veszteség 16299 frt 94 krra
növekedett , mekkora még nem volt soha. A bérletidő okt. 1 —ápr. 30 -ig
168 eléadásra s megelőzőleg a nyári időszak 1881 máj . 5 - szept. 30-ig
tartott , kezdődvén máj . -ban egy 12 eléadásos bérlettel . Főbb tagok : Beczkói,
Érczy Ferencz, Gabányi, Gyenes , Krasznay, Lovász, Marczell G., Mátrai,
Osváth, Serly Lajos (karn . ), ifj . Szilágyi, Szacsvay Imre, Szentgyörgyi,
Szombathelyi, Török, Tolnai, Temesváry, Várady Albert és Miklós , Vendrei
Ferencz, Zilahy Gyula ; Bátekné, Borovszky Mat . , Dömjén Rózsa, T. Farkas
Irma, Gerő Lina, Gläzer Hermin , Körösiné, Krasznayné, Pajor Ágnes,
Szacsvayné, Sándoriné, Sziklay Emilia. Vendégek : Baloghné, E. Kovács

1 Jk. VII. 22, 26 (20237/1881 . április 27-iki belügyminiszteri leírat.), 27 , 47 , 48,

65. lap.
2 U. o. 37, 50—56, 64 , 75 , 85 , 97 , 106 , 123 , 133 , 144 .
 496

Gy. , Bácsné (Laura), Fái Szerena, Nyilvai Irma, Hunyady Margit, Latabár
Kálmán , Örlei Flóra, Pataki Ottilia, Ajtai K. Albertné, Ujházy Ede .
A választmány 1881 decz. 28- án 1882 / 83 -ra is három igazgatót vá-
lasztott Páll Sándor, Korbuly Bogdán és Szász Béla személyében . Előre
látható lévén az 1881 /82 -iki hiány, a választmány 1880 decz . 27-iki föl
terjesztésére hivatkozva, újra nagyobb segélyt kért ; de siker nélkül . Ekkor
a választmány , tekintve azt, hogy az 1882 /83 -iki kiadásokat már a fel-
emelendő segélyhez mérte , ápr . 4 - én egyenesen ő Felségéhez intézett folya-
modást, melyet a választmány elnöke személyesen nyujtott át. Ő Felsége
részletesebben kérdezősködvén a színházról , végül azt válaszolta, hogy
» segítni kell . « Ekközben a választmány kénytelen volt számolni az 1881–
82 -iki hiánynyal, mely állt 6949 frt 18 kr forgalmi tőke elköltéséből és
9248 frt 40 kr kölcsönből, tehát 16299 frt 94 krból s kérte a belügymi-
nisztert, hogy ezt fedezhesse az alapból és hogy ugyanabból alakíthasson
8-9000 frtnyi » elkölthetetlen « forgalmi tökét ; de egyszersmind megint
kifejtette, hogy újabb segély nélkül a színház művészi színvonala fönn nem
tartható. Ehhez járúlt az, hogy a hármas igazgatóság, mely tiszte elválla-
lását a subventio felemelésétől tette függővé, máj . 8- án leköszönt s Korbuly
lett ideiglenes igazgató , de ő is csak föltételesen vállalkozott rá . Csakugyan
már jul . 7 - én jelentette az igazgatóság, hogy 3000 frt újabb segélyre van
szükséges a csak máj . elején fölvett 20 ezer frt subventio már fogyatékán
van. Ekkor a választmány megint sürgősen kérte a belügyminisztert, hogy
a segélyt 30 ezer frtban eszközölje ki már 1882/83-ra , különben a deficit
ki nem kerülhető. Valóban már aug. 28 - án az igazgatóság szept. 1 -re megint
3000 frtot, ugyanennyit kért szept. 15 -re s az alaptőkének pénze nem lévén ,
ezt kölcsönként kellett fölvenni, mit a választmány új fölterjesztésben elé-
adván a belügyminiszternek, kijelentette, hogy a subventio felemelése nélkül
kikerülhetetlen a csőd.¹ Végre ekközben aug . 26-ról lejött a válasz (45873
sz. a.), mely szerint aug. 12 -én ő Felsége az 1881/82 . és 1882 /83-ik évekre
újabb 10—10000 frtot engedélyezett ; de jelezte a miniszter, hogy a következő
évekre a 10000 frt segélyt csak úgy fogja ő Felségének javasolni, ha en-
nek szükségét a választmány előre esetről - esetre indokolja valamely figyel-
met érdemlő körülménynyel ; egyszersmind meghagyja, hogy részletes költ-
ségvetést és számadást terjeszszen fel évről-évre s az igazgatósági szám-
adásokat jun . 15 -ig küldje fel . Erre a hármas igazgatóság lemondásától
elállott. Megjegyzendő az is, hogy e pénzzavarok idején a helyi lapok
támadásai a színház vezetése és kezelése ellen állandóan oly élesek voltak,
hogy a választmány ismételten foglalkozott velök s az alappénztárnok le
is mondott ; de a választmány nem fogadta el. A bajok legfőbb oka külö-

1 Jk. VII. 56, 67 , 71 (márcz . 30-iki leírat .), 75 , 76 , 78 , 83 1.

 497

nösen a középpáholyok bérletének megapadása volt. Ezért a választmány

1882 szept. 20-án ezek évi bérletét 469 s havi bérletét 67 frtban egyen-
lővé tette az alsó páholyokéval, noha a napi árakat amazokra 5 , emezekre
4 frttal meghagyta s elhatározta, hogy azokat, kikről feltehető, hogy bé-
relhetnek, külön fölszólítja a színház pártolására. De ezt nem hajtotta
végre s a pártolás még az előző évieknél is kisebb volt.
Igy nyílt meg az 1882/83 -iki időszak, szintén egy május havi 12 elé-
adásos bérlettel, midőn 1882 nyarán a választmány megújíttatta a nyári színház
homlokzatát 851 frt 02 kron , kijavíttatta fedelét 200 frton s mindkét szín-
ház javítására 1070 frt 74 krt költött ezeken kívül.¹ Az év pénzügyi ered-
ményeiről tanuskodik az, hogy decz. 7-re már a 30000 frt segély el volt
fogyva s a decz . 15 -iki fizetésekre 3000, 1883 febr. 1 -én 2000, márcz. 1 - én
2000, márcz. 30 -án 2400 frt kölcsönt kellett fölvenni s az egész hiány
12920 frt 23 krt tett, melynek fedezésére az igazgatóság már most kikérte
az 1883 /84-iki 10000 frt pótsegélyt, abban a reményben , hogy 1883 /84 - ben
úgy sem lesz rá szükség . A belügyminiszter 1883 okt. 7-én kivételesen és
számos kikötéssel a jövőre, ki is utalta ezt az összeget ; de mire megjött, ki-
sült, hogy az 1883/84 -ik évtől elvonni sehogy sem lehet. Ekkor a választmány
elhatározta , hogy az 1882 / 83 -iki hiány fedezésére külön fölterjesztést tesz,
noha a fenti leírat minden további segélyt előre megtagadott s ennek sikere
nem is lett. A társúlat főbb tagjai 1882 83 -ban : Beczkói, Farkas Ödön
(karn .), Gabányi, Halmai Imre, E. Kovács Gyula, ki Budapestről 1882 máj .
3-tól újra szerződött, Krasznay, Lányi Ernő (karn .) , Mátrai B. Béla, Marczell
Géza, Németh János , Osváth, Szacsvay, Szentgyörgyi, ifj . Szilágyi, Tolnai,
Temesvári, Török, Vendrei, Váradi Albert és Miklós, Zilahi Gyula ; Batekné
(Etel) , Bera Paula, Dömjén Rózsa, Dobozi Lina, Gerő Lina, Gläzer Hermin ,
Halmainé, Körösiné, Krasznayné , Mátrainé (Borovszky Matild), Örley Flora,
Szacsvayné, Sziklay Emilia, Temesváriné . Vendégek : Fái Szerena, Csillag
Teréz , Földesi Sándor, Lubinszky Ödön , Schillingné (Neszveda Anna),
Zólyomi Jenő, Pataki Ottilia, Pálmay Ilka , Ajtai K. Albertné, Weiss József
(zongoram.), Nagy Jakab (tilinkóm . ), Balogh József (5 , éves czimbalmos) .
Közben 1882 decz . 5. és 7- én az 1882/83-iki már jelzett rossz pénz-
ügyi helyzet miatt a választmány elhatározta , hogy 1883/84 -re a több
költséget, mint jövedelmet adó operette elhagyásával oly drámai és nép-
színműi társúlatot szervez, melynek személyi kiadásai a 65000 s dologi
kiadásai a 10000 frtot meg ne haladják s igazgatókká választotta Korbuly
Bogdánt és Szász Bélát. Ők valóban 72000 frtos költségvetést mutattak
be, melyhez a ragaszkodást a belügyminiszter is hangsúlyozta, sőt a vá-

1 Jk. VII. 87 1, 99-101, 115.

2 Jk. Vil . 111 , 116 , 126 , 134 , 143 , 145-
32
 498

lasztmány a dráma erősítése végett a zenekar megapasztását is megengedte.¹

Igy indúlt meg az 1883 /84-ik év, melyben a Konrádi-féle circus miatt
máj . és jul . hó 10617 frt 44 krt emésztett föl a subventioból ; de végered-
ményben a csekélyebb (61515 frt 19 kr) személyi kiadások csakugyan le-
apasztották a hiányt 2978 frt 29 krra, noha a bérlet csak 6125 frt 25,
a napi bevétel 31791 frt 09 s az évi forgalom 1883 máj . 1—1884 ápr .
30-ig a 30000 frt segélylyel csak 75931 frt 25 krra ment. Főbb tagok :
Beczkói , Földesi Sándor, Gabányi Árpád , E. Kovács Gyula, Krasznay Mihály,
Lányi Ernő (karn . ), Lubinszky Ödön , Mátrai B. Béla, Osváth Gerő, Szacsvay,
Szilágyi, ifj . Szilágyi Béla, Szentgyörgyi István, Tolnai Andor, Török Károly,
Váradi Miklós és Albert, Vendrei Ferencz , Zilahi Gyula ; Bátekné, Dömjén
Rózsa, Fratta Vilma, Gerő Lina, Gläzer Hermin (Lubinszkyné) , Hubay
Aranka ( 1883 nov. 10-től ) , Kőrösiné, Krasznayné, Mátrainé (Borovszky Matild),
Réti Laura, Szacsvayné, Szombathelyiné, Szilágyiné, Vadnai Vilma (csak
1883 nyarán). Vendégek : Nagy Ibolya, Ujházy Ede, Krecsányiné (K. Veron ) ,
Girsik Gyula, Follinusné (Csigaházy Etelka), Follinus Aurél, Szigeti József,
a spanyol deákok kara , Jászai Mari, ki ez évben 7-szer lépett föl Az ember
tragédiájá-ban, Könczöl Etel, Lorándi Tivadar, Komáromy Lajos, Mihálo-
vics Pál, Benkő Jolán és Faber, ki beszélő gépét mutatta be .
Az igazgatóság megbízatása 1884 ápr. 30-án lejárván, közben a vá-
lasztmány az alább tárgyalandó emlékírat elintézéséig nov . 15-én g . Ester-
házy Kálmán elnököt bízta meg az 1884/5 . évre szükséges intézkedésekkel .
Társúlat 1884/5 -re : Beczkói, Bihari Béla, Farkas Gusztáv, Hegedüs Ferencz,
Hatvani Károly, E. Kovács Gy., Krasznay, Osváth , Péntek József, Sárdi Mihályfi
Károly, Szentgyörgyi, Szilágyi Béla, ifj . Szilágyi Béla , Török Kár. , Vendrei
Ferencz, Vedres Gyula, Váradi Albert és Miklós, Zilahi Gyula ; H. Csillag
Amália, Csókáné, Daróczi Ilka, Fratta Vilma, Gerő Lina, Hatvaniné (Cs.
Amália), Hegedüsné, Krasznayné, Könczöl Etel , Körösiné , Láng Etel, Leh-
mann Ilka, Medgyaszai Evelin, Nagy Mari, Rónaszékiné, ifj . Szilágyiné,
Szilágyiné. Októberben szerződtek : Dévai Janka, Göncziné (Teréz), Nagy
Ibolya, Nagy Katicza, ifj . Prielle Kornélia (énekesnő) ; Csiky László , Ká-
polnai János, Kovács Endre, Megyeri Dezső. Elmentek : Szilágyi és neje ,
ifj. Szilágyi és neje, Bihari, Péntek József, H. Csillag Amália, Lehmann
Ilka, Hegedüsné. Vendégek : Homes és Fey k. a. (spiritisták), Gergely
József, Nyiregyházi Vilmos, Kassai Vidor, Bognár Vilma, Paul Ede (pho-
nographfal), Horváth Róza, Hegyi Aranka . E szerint ez évben újra egy
nagyobb és egy meglehetős operai társúlat is szerveztetett, mi a személy-
zet megszaporítását tette szükségessé . Kiemelendő ez évről 1885 márcz .
22-én (Pál fordulása) és 25 - én (Julius Caesar) E. Kovács 25 éves jubileuma
két estén, mely a szokottnál lelkesebb ovatiókkal folyt le. A nagyobb sze-
1 Jk. 110, 112 , 117 , 118 , 135.
 499

mélyzet és az újra bevett opera, noha tényleg nagyobb forgalmat idéztek

elé (bérlet 12609 frt 50, napi jövedelem 51110 frt 20) ; azonban a sze-
mélyi kiadások 80482 frt 22 krra mentek s a veszteség 11392 frt 77
krajczárt tett. A kezelés ugyanaz maradt 1885 / 86-ra is, a következő társúlat-
tal : Beczkói, Csiky László , Hegedüs, Kápolnai, Krasznay, E. Kovács Gyula,
Kovács Endre, Megyeri Dezső, Müller Ottó (karn .), Osváth Gerő, Török
Károly, Szentgyörgyi, Sárdi M. Károly, Vedres Gyula, Váradi Albert és
Miklós, Zilahi Gyula ; Csókáné, Göncziné , Gerő Lina, Könczöl Etel , Körö-
siné, Kőrösi Ferenczné, Krasznayné, Láng Etel, Medgyaszai Éva , Nagy
Ibolya, Nagy Mari, Rónaszékiné. Szerződtek szeptemberben : Császár
Imre, Szép Aladár, Ivánffi Jenő, Mezei Mihály, Makó, Rónai, Serédi Sa-
rolta ; októberben : Kulinyi Márton , Szilassy Irén , Balogh Etel , K. Rostagni
Irén, Jera Júlia (opera), Polgár Izabella, Csiki Katalin ; decz . -ben Sziklai Aranka ,
1886 márcz. - ban Pichler Jusztin (opera). Vendégek : nyáron Arbré Charles
bűvész és táncztárs. , Kiss Mihály, Prielle Kornélia, télen Walter Gusztáv
énekes, Raab Antónia (zongoram. ), Bácskai Júlia, S. Bélányi Antónia ,
Baloghné, Müller Katicza és Dobler Józsa (tánczosnők), Prielle Kornélia ,
Kordin Mariska. Látható, hogy ez a társúlat még a múlt évinél is nagyobb
volt ; de újra sikertelenül. A bérlet tett 13727 frt 75 , a napi jövedelem
50827 frt 35 , a személyi kiadás 87163 frt 85 s a veszteség 30000 frt segély
mellett 19032 frt 78 krt.
E pénzügyi zavarok s legkivált a színház elkölthetetlen alapját na-
gyon is fenyegető veszély voltak okai , hogy a választmány még 1883 aug.
13-án egy emlékírat szerkesztésével bízta meg Sándor József, Groisz Gusztáv
és Szász Béla tagjait, hogy a színházat vegye át egészen a belügyminiszter
s vezettesse felelős intendánssal, mint 2-ik nemz. színházat, vagy kezel-
tesse a budapesti nemz . színházzal mint fiókintézetet, vagy a választmány
ellenőrzésével művezető által, mi a legalkalmasabb volna s mindenesetre
ajánlta értekezlet egybehivását . Ez emlékírat elment nov. 15 - én . Erre Tisza
1884 febr. 17-18-án egy anquêt-et tartott Budapesten a választmány tag-
jaiból s más szakférfiakból, melynek megállapodása az volt , hogy a szín-
házat a belügyminiszter veszi át s kezelteti felelős intendáns ellenőrzése
mellett vállalkozó igazgatóval, ki 20000 frt államsegélyt kap, de egyébként
anyagilag az ő koczkázatára megy a vállalat. Kivonatban e fontos meg-
állapodás eredményei, melyek szerint színházunk maig vezettetik, a követ-
kezők : A., A színházat kifelé az intendáns képviseli, a játékrendre , titkárra,
felügyel, az új darabok megbírálásáról intézkedik, hivatalos órákat tart s
elhatározásait írásban adja ki a tagoknak és vállalkozó igazgatónak, ki
minden fontosabb esetben neki jelentéssel tartozik s a helyárakat csak az
intendáns beleegyezésével változtathatja. Az intendáns kezelteti a színház
alapvagyonát, választja a vállalkozó igazgatót pályázat vagy megbízás útján
32*

MEGYEI TANA
KÖNYV PRA
 500

külön páholyt kap, rendelkezésére titkár áll, ki egyszersmind a színházi

vagyon kezelője s az igazgató ellenőre ( I - II . pont.) B., Vállalkozó igazgató
csak az lehet, kinek igazgatói engedélye van ; tartozik dráma-, népszínmű-
és operatársúlatot szervezni ; 8 hónapon át, hetenként legalább 5 estén jó
eléadásokat tartani 1 népszínművel és 1 operával ; a lehető legjobb vidéki
tagokat szerződteti s főleg a színi tanoda növendékeit, kik ösztöndíjjal ide
rendelhetők ; letesz 6000 frt óvadékot, vagy ő maga a rendező vagy szakképzett
rendezőt szerződtet ; az operai kart 16 férfi- és 12 nőtagból szervezi, de
u. n. nagy operákat nem kell adnia ; gondoskodik legalább 15 tagú állandó
zenekarról ; szerződéseit jóváhagyás végett beadja az intendánsnak ; a sub-
ventiót utólagos 10 % -os részletekben kapja ki 8 hóra s 20 % -ot kap az idény
megnyitásakor ; a beruházás gyarapításának módjait a szerződés mindig
külön szabja meg (1-13. p. ) . C., A színházi alapot a belügyminiszter veszi
át ; a fejedelmi subvention felüli összegről az állam fog gondoskodni s erre
évenként költségvetés adandó be, mely tartalmazza : a vállalkozó subven-
tióját, az intendáns, titkár stb. fizetésére s a színházi felszerelés fentartá-
sára szükséges összeget. D., E számadások stb. egy 5 tagú színházi vá-
lasztmány útján terjesztendők a belügyminiszterhez. E., A kolozsvári szín-
házi nyugdíjalap kölcsönös megegyezés alapján egyesíttetik az országos
színészi nyugdíjalappal. F., A budapesti színészi akadémiában 3 ösztöndíj
alapíttatik 400 frttal, melynek birtokosai 3 évre Kolozsvárra tartoznak
szerződni s előnyben részesülnek a Budapestre szerződtetésben is . G. , Az
eddigi hiány fedezésére 1885 máj . 1 -ig a színházi alap mozgó tőkéi föl-
használhatók, de ez időn kezdve ennek 1871 jan. 1 - sei álladéka helyreállí-
tandó a költségvetésbe évenként beveendő összeggel s az alap jövedelmei
csak a színház állandó czéljaira fordíthatók ; de a színház újra építése ese-
tén az alap is fölhasználható . A vállalkozó subventiója a király adomá-
nyából 20000 frt, a többi szükséglet, tekintve a kolozsvári szính . országos
fontosságát a múltban, az állami költségvetésből fog fedeztetni, a következő
számítás szerint :
a., A színházi alaptőke 7468 frt maradékának 5 % -a.... 374 frt.
b., Ujfalvy 43744 frt értékpapir-hagyatékából . 2135 82
c., Az Ujfalvy-féle szakaturai jószág bére... 1350 "

A szükséglet tevén személyzet fizetésében 7720 frt 74 krt, az állam

által fedezendő 3860 frt 92 kr. Továbbá a színházi alap tett 1871 jan .
I-én 70000 frtot, ebből beruházásokra ment 48000 frt, a deficitek, bele-
értve az 1884/5-ikit is, leapasztották 7468 frtra s így bizonyos évek alatt
a kipótláshoz kell 62532 frt, mely 10000 frtos részletekben lévén helyre-
állítandó, az évi állami segély 14000 frtban állapíttatott meg, melyből
1885- re 4000 frt a vasfüggönyre s más javításokra határoztatott. Összes
évi költségvetés 37860 frt 82 kr.
 501

Ez alapon színházunk rendezését a miniszter-tanács s az országgyűlés is

elfogadván, Tisza 1885 febr. 22 -én elébb ideiglenes, jul . 27-én végleges
intendánssá kinevezvéng. Esterházy Kálmánt, megbízta, hogy egy 5 tagú választ-
mányra terjeszszen föl tagokat, nevezzen ki titkárt, pénztárnokot, ügyvédet,
ruha- és könyvtárnokot s kössön 3 évre egy megbízható igazgatóval szer-
ződést. A választmány tagjai lettek Páll Sándor, Tauffer Ferencz , Korbuly
Bogdán, dr. Groisz Gusztáv s a polgármester ; titkárnak g. Esterházy ki-
nevezte Sándor József elébbi titkárt, alappénztárnoknak Tóth Józsefet.¹ A
márcz. 7-iki határidővel kibocsátott igazgatói pályázatra jelentkezvén Nagy
Vincze (Szeged), Bogyó Alajos (Beszterczebánya), Jakab Lajos (Győr), Csóka
Sándor (Kassa) és b. Bánffy Farkas, minthogy a kijelölt Nagy Vincze Sze-
gedről fölmentést nem kapott, Csóka Sándor nyerte meg a színházat 3
évre, kivel az intendáns a szerződést 1885 nov . 26- án 1886 máj . 1-1889
máj . 1 -ig meg is kötötte az ismertetett szervezet elvei szerint . A különben
nagyon szigorún szövegezett szerződésből kiemelendő, hogy új darabot csak
a színház részére szerezhet (20. p. ), egy eléadást tart az alap javára ( 38 .
p .), a színházi bálok, mellékhasznok (gyümölcsárulás, czukrászat) az ala-
pot illetik (39-40 . p. ) s a színházi fölszerelést évi 3000 frt értékkel gya-
rapítja (47. p. ). ³
De már ezek az évek 1892 -ig annyira a jelen korba esnek, hogy
rólok bővebben szólni még épen nem időszerű s így rövid összefoglalásban
adjuk az azóta történt pár főbb változást. Csóka megkezdvén működését, sem ő
nem ismerte a kolozsvári közönséget, sem ez őt nem bírta kedvezőn fogadni .
Igy már 1887 jan . végére oly pénzzavarokba jutott, hogy a tagok kijelen-
tették, ha nem adja ki fizetéseiket, nem játszanak s ez tényleg meg is
történt. Ekkor lejött Beniczky belügyi államtitkár , Csóka eltávozott s az
intendáns felhatalmazást kapott, hogy vigye ápr. 1 -ig az ügyeket, fizesse
a tagokat a subventio föl nem használt része s a jövedelem terhére . El-
érkezvén ápr. 1 -je, az intendáns újra sürgönyileg kért engedélyt, hogy a
társúlatot vezethesse a nyáron . Erre szintén sürgönyileg az a válasz jött, hogy a
belügyminiszter beleegyezik ; de subventiót nem ad s felelősséget nem vállal.
Közben az intendáns kisérletet tett, hogy a közvélemény óhaja szerint az
állami vezetés visszaállíttassék ; de nem sikerült s ekkor ápr. 10-én le-
mondott . A belügyminiszter e lemondást szept. 1-re elfogadta s ápr. 16-án
1600. eln. sz. a. kinevezte szept. 1 -től kezdve intendánsnak Bölöny József

1 Sándor József titkár megh. 1889 márcz. 12 -én . Helyette egyelőre a titkári teen-
dőket Tóth József vitte a választm. részéről . Bölöny intendáns utóbb 1889 márcz 1– - 1890
máj. 31 -ig Mészáros Kálmánnal töltötte be ez állást elébb 600 , utóbb jun. 1 -től 1000 frt
fizetéssel. Azóta ez állás üres .
• V. ö. 21363/884 (ápr. 6), 10585 / II — 885 , 3182/885 (eln. sz.) . Belügyminiszteri sz
Jk. VII. 134, 145.
 502

országgyűlési képviselőt, ugyanazon jogkörrel, mint g. Esterházy kineve-

zése szólt .
Ekkor Bölöny megbízás útján Ditrói Mórnak adta az igazgatóságot
a Váradon 1887 jul . 16-án kötött, már jóval enyhébb szerződés alapján,
1887 szept . 1-1890 szept. 1 -ig, mely szerint a színház szerelvényeit évi
1500 frttal gyarapítja, a megszerzett darabokért és anyagokért a szerződés
lejártával 333 % kárpótlást kap az alapból s díszlet- és ruhatári szerze-
ményeit a színház 50 % kárpótlással megtarthatja. Igy kezdődött Bölöny
intendánssága és Ditrói igazgatása, kik alatt érte meg szinházunk, illetve
színészetünk 1892 nov . 11 - én fönnállása 100-ik évfordúlóját. Ditrói a három
év lejártával 1890 márcz . 19- én újabb három évre ( 1890 szept . 1-1893
szept. 1 -ig) megkapta az igazgatóságot, mely jóváhagyást nyert ápr . 4- én
22668 I. sz. a . Ezt a szerződést kölcsönös megegyezéssel 1891 máj . 16 -án
módosították s ez új szerződés Ditróinak azt a 6000 frt nyári segélyt,
melyet Váradon már egyszer 1888 jul . 12 - én (40592. sz . a. ) megkapott,
most állandóan biztosította s így az évi segély ezóta , már 1890/91 -re vissza-
hatólag is, 26000 frtra emelkedett s az általa megvett darabok eléadása
jogáért és anyagáért 50 % kárpótlást állapított meg. E szerződés két évre,
1893 szept. 1 -ig, jóváhagyást nyert 1891 máj . 5 - én 37223 VII— 14 . sz . a.
Azonban 1892 elején Ditrói ismételt kérést intézett a belügyminiszterium-
hoz ; ajánlkozott, hogy 6 évi bérletbíztosítással s 16200 frt megnövelt se-
gélylyel operát szervez, villanyvilágítást vezettet be. Az intendánsnak le-
küldetvén e beadványok, ő azt javasolta 1892 jan . 30-án és febr. 19- én,
hogy e kérelmei ne adassanak meg s mert közben a közvélemény újra
sürgette az államosítást, Bölöny 1892 ápr . 26. és máj . 7 - én ( 56 , 66 sz . ) két
külön emlékiratszerű beadványában a maga részéről azt az ajánlatot tette
a belügyminiszternek, hogy ő kész , ha az összes költségvetési összeg ren-
delkezésére adatik, saját anyagi felelősségére bevezetni az állami, vagy leg-
alább ilyesnek nevezhető kezelést, mert állami kezelés mellett az alap
helyreállítása amúgy is felesleges . Mindezekre a belügyminiszter , gr . Szá-
páry Gyula, 1892 jul . 21 -én 32956 /VII - 14 . sz. a. tagadó választ adott ;
mert noha méltányolta az intendáns ajánlatát, de az 1885 -iki országgyülési
intézkedés a subventio másképen való fölhasználását nem engedi meg és
mert Ditrói elég biztosítékot nyújt a színház vezetésére, vele 1893 szept. I
1 -től újabb 3 évre a szerződés megkötését pár kiegészítéssel elrendelte.
Ekkor Bölöny jul . 30-án és szept. 19- én tett fölterjesztéseiben lemondott s
nov. 1 -re fölmentetvén, helyébe intendánsnak g. Béldi Ákos főispán nevez-
tetett ki 1892 okt. 26-án 73202. sz . a. , ki Ditróival az újabb szerződést $
meg is kötötte. Ditróinak kiváló érdemei vannak színházunk történetében ;
mert ő neki sikerült a színház pénzügyi forgalmát évről-évre emelni, a szín-
ház viszonyait a leírt alapon állandósítani, úgy, hogy alatta a színház évi
 503

forgalma a 100000 forintot meghaladta és színházunkhoz sok jeles ifjú

tagot hozott.
Színészetünk 100 éves jubileuma e szerint már gróf Béldi Ákos
intendánssága idejében folyt le . E sorok írója hívta föl rá a Kolozsvár tár-
czájában (szept . 1o . ) s a Katona József születésének ugyancsak nov.
II -ikére eső 100 -ik évfordulójára a figyelmet, mire Gyarmathy Miklós,
kolozsm. alispánja fölhívására egy 100-as bízottság alakúlt gróf Bethlen
Gábor, gróf Béldi Ákos elnöklete, Gyarmathy Miklós és Albach Géza
(polgármester) alelnöklete alatt. Minthogy ez országos ünnepély részle-
teiről a Hegyesy Vilmos szerkesztésében megjelent Emlékkönyv részletes
tájékozást nyújt, csak röviden említjük meg a történteket. A bízottság
emléktáblával jelölte meg a g. Rhédey-házat, melyben az első színé-
szeti eléadás történt 1792 nov. 11 -én ; intézkedett, hogy a belügyminisz-
teriumtól kapott 800 forint; segélylyel egy bizottság megírassa színésze-
tünk 100 éves történetét, ismételt fölterjesztést tett s e sorok írója ki-
dolgozásában emlékiratot is terjesztett föl színházunk államosítása ügyében ;
intézkedett, hogy 3 díszeléadás tartassék nov. 10-én Katona József emlé-
kére Bánk bán-nal s nov. II . és 12 - én a színészet 100 -ik évfordúlója em-
lékére . Mindkét ünnepély programm szerint folyt le. A nov. 11-iki napon
d. e. 10 órakor lelepleztetett az emléktábla, II órakor lefolyt az Erdélyi
Irod . Társ . díszülése, melyről szintén külön Emlékkönyv jelent meg ; d. u.
2 órakor díszebéd volt a redouteban. Este a díszeléadás kezdődött Káldy
Gyula alkalmi nyitányával, utána Ditrói Mórné szavalta el Jókai Mór prológját,
utána Ferenczi Zoltán Száz év előtt cz . alkalmi színművét adták, ezt kö-
vette Müller Ottó karnagy A magyar dalmű cz. zenei egyvelege, Bartsai
László Jártas- költes vőlegény cz. átdolgozott vígjátéka s végül két rendkívűl
díszes élőkép Zrinyi-ből, t. i. az eskűjelenet és a kirohanás, melyekben
Erdély főurai és főúri hölgyei s számos egyetemi hallgató vettek részt annak
emlékére, hogy Körner Zrinyi-jével nyitották meg színházunkat főúri mű-
kedvelők 1821 márcz . 12 - én . Az eléadást a Hymnusz zárta be, énekelték
a kolozsvári összes dalegyletek. Ez az eléadás másnap ismétlődött egészen
hasonló módon .
Ezzel e könyv megfelelt annak, a mire vállalkozott, t . i., hogy szín-
házunk és színészetünk 100 éves küzdelmeinek részben kimerítő, részben
vázlatos képét adja s tekintettel arra , hogy a színházi alap évi számadásait
nem közölhettük mind az 1871 -ik éven innen , még három kimutatást
teszünk hozzá arról, hogy mi volt a színház vagyona, évi költségvetése
s mekkora volt a helyi színészi nyugdíjalap a 100-ik évben : ¹
I. Országos alap 1892-ben : 1., Készpénzben 3149 frt 49. 2., Érték-

1 E kimutatásokat Tóth József alappénztárnok úr volt szíves közölni.

 504

papírban (3000 frt), regale- kötvényben (4500 frt) 7500 frt . — 3., Az Ujfalvy-
jószág becsértéke (35700 frt), az Ujfalvy-hagyomány urbéri kötvényekben
(45932 frt 14) 81632 frt 14. - 4. , Bányai Vitális hagyománya 208 frt 26 .
–
5., Macskási Péter hagyománya 3000 frt. - 6. , Könyvtár (12436 frt 31),
ruhatár, fegyverek ( 11832 frt 70) , díszlettár, butorok ( 28964 frt 17) 53233 frt
18.7 ., Épületekben és beruházásokban : nyári színház (9800 frt), téli
színház (140000 frt), díszletraktárépület (9128 frt 70), gázfelszerelés, vas-
lépcsők (15300 frt) 174228 frt 70. Összesen 322951 frt 77 kr.
II. Költségvetés 1892-re : A. Bevételek : I., Királyi kegyadomány
(20000 frt), államsegély (20000 frt) 40000 frt. - 2., Értékpapíroktól 120
frt. 3. , Ujfalvy-hagyomány papírjaitól ( 1837 frt 28), jószágból ( 1200 frt)
3037 frt 28. Összesen 43157 frt 28. B. Kiadások : 1., Vállalkozó igaz
gatónak 26000 frt. 2., Előlegezett kölcsönök lefizetésére 7192 frt 50 kr.
-
3. , Rendes fizetésekben (intendáns, alappénztárnok, titkár, jogtanácsos,
gazda, könyv- és ruhatárnok, gépész, házmester, színházi ör) 6313 frt. —
4. , Ujfalvy-jószágban erdőtiszt fizetése 300 frt 59.5., A téli és nyári
színház biztosítása 1177 frt 83. 6. , Épületfentartás és vegyesek 2173
frt 36. Összesen 43157 frt 28.
III. Színészi nyugdíjalap 1892 decz. 31-én : 28528 frt 60 kr.
 Eléadott színdarabok jegyzéke.

1792-1850.

Rövidítések : Szj . Szomorújáték . Vj .--Vigjáték. Énj . - Énekesjáték. Éj - Érzékenyjáték . Dr. Dráma. Op. Opera.
B. Bohózat. Zen . Zenéje . Nj . - Nézőj . Vitj . = Vitézij . f. = felvonás és fordította . Kv. = Kolozsvár. Db . -Debreczen
P. Pécs. Pt. Pest. B. Buda. M.-V. Maros-Vásárhely. Sz. Szabadka . Szg . Szeged. Fj . Fejérvár. N.-V.=
Nagy-Várad. NB . hol nincs semmi jel, mindenütt Kolozsvár értendő. 17.v =jun. 17.

Aba, szj . 5 f. Szigligeti Ede. Alkanczellárius v. Szerencsét- Anglus portéka, vj . 2 f. Ko-

839 I.X.
Abellino, a nagy bandita, dr.
5 f. Zschokke, f. Benke
József. Kv. 804 6 11, 805
15.IV, 821 I.XII , 846 3.11,
M.-V. 804 5.vi , 806 16.v1 .
Addig viszik a korsót a vízre,
mig nyaka szakad , 1. Elmés
találmányok.
Adorjánok és Jenők, szj. 5 f.
b. Jósika Miklós. 838 15.x1 ,
844 6.11 .
Agg színész és leánya, vj 5 f.
Bayard és Théaulon , f. Both
szerint Nagy Ign. (Fáncsy
Lajos is.) 839 27.Iv, 840
31.III, 30.VII.
Agis, szj . 5 f. Bessenyei Gy.
1804 előtt adhatták.
Agyvelő tehetségének jegyei
v. Koponyai, vj., 3 f. Ko-
tzebue, f. Láng Ádám (Er-
nyi Mihály ?) . Kv. 804 előtt,
810 17 VI , 3.II, 819 24.IV,
822 17.1, Pt . 807 18.XI.
Alexina v. Törökországban is
történik jeles nap, éj. 3 f.,
f. Sáry Gábor. 804 22.III,
806 27.1, 823 6.1.
Alfried, 1. Hazafi Alfréd .
Aline, op. 3 f., Treitschke,
zen. Berton, f. Kiss János .
836 29.1.
len alkanczellár , éj . 5 f ,
Kratter, f. ifj . Zsitvai Fer.
803 30.1.
Almanzi, szj 3 f. , Traun Karl
gr., f. Seelmann Károly, 804
előtt adták.
Alpesi rózsa, dr. 3 f. , Holbein,
f. Kiss János. 834 2.v1, 840
15.XII.
Alvajáró, op. 3 f. , Bellini, f.
D. Filep Sámuel . 842 10.111,
19.III, 21.XII, 844 26.XI, 845
2.1, 17.IV , 8.XI , 846 6.1 (II.
f ), 25.11, 849 9.1x (részlet).
Amerikai, vj. 4 f ., Töpfer, f
Láng Ádám Ján. 838 4.x1 ,
840 I.X , 841 29.XI.
Amsterdámi hóhér, éj . 3 f..
Birch-Pfeiffer Sar. 834 9.XII.
András és Béla, hösj . 5 f ,
Weissenthurm Joh . Finn-
landi herczeg drbjából átd.
Koschut Pál . 835 12.XII.
Andronico, op . 836 16.vi
(részl.).
Angelo, dr. f. Hugó V., f.
b. Eötvös József és Csató
Pál is. 836 12 VI, 23.VI, 838
28.VII, 839 28.v, 24.IX, 841
6.XI, 845 22.1, 846 7.11,
847 2.III.
Anglus nyavalya, vj . 2 f. Ko-
tzebue. 821 4.XII.
tzebue. 829 4.VI, 836 5.VI.
Anglus utazó, vj . 2 f. 829 17.v.
Angyal és daemon , vj . 3 f.
Courcy és Depersy, né-
metre Forst és Leutner, f.
Zsivora József. 847 27.11,
7.IV.
Antony, szj . 5 f. , Dumas után
Szental György. 840 12.1X,
847 13 V.
Anyai kép v . Privát komédia,
vj. 4 f. Schroeder. M.-V.
805 9.VI.
Arabi e Galli, op. 2 f. Zen.
Paccini 836 91 (részl .)
Arabiai pór, vj . i f. Holberg, f.
Hatvany István (Domahidy
Menyhért is .). 804 előtt.
Arany idő, 1. Inkle és Járikó .
Aranykirály , én. boh. 2 f.
Hopp, zen. Müller Ad ., f.
Fáncsy Lajos 840 4.VIII.
Aranyműves leánykája, éj. 2
f. Blum, f. Déryné. 836
23.V, 13.VI.
Aranypereczek v. Macskási
Júliánna Szerémben, éj. 5 f.
Endrődy János. Db. 799
9.VII, II.VIII , 803 24.1x, Kv.
804 1.III, 822 20.11 , 836
7.11, 838 12.VII , M.-V. 804
9.x, Pt. 807 26.x, (28.x ?)
808 13.VII (20.vii ?).

Argir és Helena, Balogh Istv .
834 21.XII.
Arkadiai menyasszony, vj. 4
f. Grammerstätter, f. Balogh
Istv. 834 20.v.
Arlequin kalandjai élve halva ,
ballet. 845 3.11
Artaxerxes, éj. 3 f Metastasio
Péter, f. Egervári Ignácz.
Db. 799 25.1x, 7.x, Kv. 800
jan 805 28.1v
Artisták v. Nagy Mesterek.
804 III.
Aszhorni bányaöböl, melodr.
3 f. , f. Szerdahelyi József.
833 jan., 834 28.1x.
Asszonygyűlölö, vj. 3 f. N.-V.
798 aug okt. Db 798
31.x. M.-V. 807 16.IV. Kv.
804 clőtt. 812 5.IV.
Asszonyi érdem 1, Mária.
Asszonyi fortély v Paróka v.
Ravasz asszony, vj . 1 f., f.
Bodnár Antal ( Mérey Sán-
dor is) . Db . 799 I Ix. Kv.
804 előtt. Pt . 808 14.x.
Asszonyi jakobita klub, vj . 1
f. Kotzebue, f. Sebestyén
Gábor. 804 előtt.
Asszonyi komplot v. Idegen
szerető, vj . 4 f. Iftland, f.
Sebestyén Gábor. Kv. 803
19.v, 804 22.IV, 805 6.1, 823
13.1. M.-V. 803 5.vi. Db.
803 20.VII
Attila , szj 5 f Wesselényi
Miklós . Zsibó 798 6.Y11 . Kv .
804 előtt.
Attila, hősi rajz, 1 f. Ziegler,
f. Déryné. 836 7.VII .
Attila és Buda , szj 5 f. Bes-
senyei György. 804 előtt.
Atilla és Rontó prókátor 800
febr.
Atilla Thüringiában szj . 5 f.
Werner 813 előtt.
Atya és ítélő biró egy sze-
mélyben. Talán Brave Bru-
tusza. 804 előtt.
Atya és vőlegény egy sze-
mélyben, 1. Konstántziná-
polyi út.
Atyai átok szerencsétlen kö-
vetkezése, szj . 3 f. 828 22.X1.
Aubigni Clementina, vitj . 4 i.
Weidmann , f. Katona Józs.,
825 17.XII . 827 2.1.
Aubriot Hugues v. Zsidó és
keresztyén, dr. 3 f. Boulé
és Cormon, f. g . Bethlen
Mikl. 847 29.1.
506
Aurelius v. Nagylelkűségnek Antal. 827 III, 829 25.IV.
nemes tusakodása, szj . 5 f. 834 8.x1 , 841 13.IV.
f. Seelmann Károly. 804 Árva fiú és londoni koldusok,
előtt, 812 6.11. dr. 5 f. Dinaux és Lemoin ,
Aurelius Commodus, f. Kom- f. Egressy Béni. 844 6.1 ,
lóssy Fer. 835 30.X1. 4.II, 31.VII, 845 8.11, 10.1V ,
Aurora v. A pokol csudája, 846 7.1.
tünem . vj . 4 f. Soden Ju- Átkozott borbélyműhely, ár-
lius , f. Láng Ádám, zen. nvékj. 1 f. 822 13.1.
Pacha Gásp. Kv. 804 30.1, Átok , dr. 3 f. Tóth Lőrincz.
805 31.11, 810 16.x, 812 839 19.1.
19.VII. Db 805 20.1x, Pt. Babérfa és koldusbot, dr. 3 f.
809 15.XI. Holtey Károly, f. Szigligeti
Az 1822-ik esztendőbéli há- Ede. 839 21.1X, 841 12.1,
zaspár, vj. 1 f. Kotzebue. I.XII , 845 6.1.
822 4.V. Babtiszt János, dr. 5 f. 847
Álarczosbál L. Biléj. 21.II.
Ál- Catalani, énj . 2 f Bäurle, Bagolytükri, b. 4 f. Nes rov,
zen. Schuster J, f. Láng zen. Müller Adolf, f. Lata-
Ádám (utóbb Komlóssy F.) bár Endre 838 14.X.
Kv. 821 27.XI , 822 21.1V, Bak öz v. Ártatlan hi sak.
15.XII, 834 19.x, 835 26.XII, vj. 3 f. Kotzebue f. Láng
Sz. 8-7 23.VIII, Pt. 827 26.XI Adám v. Balogh István . 821
Ál Endre , dr. 5 f. Szigligeti 8.XI. 822 30.1. 24 IV . 823
Ede . 841 10.V. 5.11, 826 8.1, 827 22.111, 828
Álorczások, vj 1 f. Kotzebue, 28.XII. 834 15.VI.
átd Ernyi Mihály v. Fikker | Balboa, szj . 5 f Collin. 813
János. Kv. 804 előtt, 810 előtt.
5.VIII, 812 1.1. Pt. 809 27.1. Balértelem , éj. 5 f. Babocsai
Állhatatosság és kétségbeesés Istv. 804 előtt. Pt . 808 7.x.
1. Szolgálatból kimaradt ka- Balsors és barátság ereje, szj.
tonatisztek . 5 f. 829 17.11.
Állhatatos szerelem nem ma- Bankócsináló, Haray Viktor.
rad jutalom nélkül , éj . 3 f. 847 12.11.
M -V. 804 25.1x , Kv. 812 Bankóczédula , vj . 4 f. (Mit
8.XII. tehet néha egy bankóczé-
Álomélet , 1. Párizsi szép him- dula ?) f. Láng Ádám Ján.
varróné . Kv. 804 18.x1, 805 3.111,
Árendás Vadkömény, vj. 5 f. 10.111, 806 20.1, M - V . 805
Kotzebue, f. Nagy György 3.VI, 819 19.11, Db. 805
(v. Balogh Istv.) Kv. 813- 29.VIII, Pt. 807 10.VII , 808
14-ben, 819 23.V, 822 12 V, 23.XII.
823 9.111, 827 6.111, 829 24.V, Baranyi György, Gleichen gr.
M.-V. 815 29.IV. f. Láng A. Ján.
Ármány és szerelem, szj 5 f. Barbarossa Ariadán, dr 3 f.
Schiller, f. Szenvey, 841 Victor és Crosse, f. Brassai
15.IV, 846 29.1, 847 12.1. Sámuel. 823 7.V, 21.v, 826
Árpád ébredése, 1 f. Vörös- 3.1. 827 24.III.
marty Mih 838 29.VI. Barnhelmi Minna, 1. Katona
Ártatlannak sokat kell szen- szerencse.
vedni, vj . 3 f , frból Hell, Barnwell György, szj 5 f. Lills
f. Deáky F. Sám. 829 29.1. György angolul, frra ford.
Ártatlan hibásak, 1. Bak öz. Mercier és La Harpe, né-
Árulás és szerelemféltés , szj . metre Bassewitz. Db 799
5 f. Spiesz, f. Juhász Imre. 29.VI.
Kv. 804 3.111, 3.V. 3.XI. 812 Bartholomeo Caramanno, ten-
17.XI, 822 5.111 , 825 15.XI, geri rablók fejedelme, színj.
839 11.1v, M.-V. 804 2.v1 , 5 f. 838 29.XII
Pt. 808 16.XII. Baumkircher András v. styriai
Árva és gyilkos , dr. 3 f. Fréde- pártütés . Kalchberg Joh.
rique után Castelli, f. Lilien 813 előtt.

Bácsi v. Szerelmes család , vj.
3 f. Benedix, átd. Remellay
Guszt. 848 27.IV.
Bájital, op. 3 f. Romani, zen.
Donizetti, f. Deáky F. Sám.
839 15.v1 (részl . ) , 840 7.v,
26.V, 842 16.1. 12.11, 15.XI,
843 3.x (részl .), 844 3.vIII ,
845 29.1. 25.11 , 2.1v (II. fv .) ,
18.XI, 30.XII 848 29.IV
Bálduina, libánoni dryashölgy,
színmű 5 f. Zeyk János . 842
4.VI. 12.VI, 22.IV.
Báléj , op. 5 fv. Scribe , zen.
Auber, f. Szerdahelyi Józs
845 31.1, 6.11, 2.111 , 2.1V (V.
(v. ), 27.x11 .
Bálozásnak következései , 1.
Fá sángoló ifjú.
Bánk bán , dr. 5 f. Katona
József. 834 30.VIII , 842 ápr.
845 29.XI. 846 19.11 . 847
14.1.
Bánom, hogy megházasodtam,
vj. 3 f. Koch, átd. Láng
Ad. János. Pt . 809 2.1 Kv.
804 előtt , 810 9.XI, 4.XII,
823 15.IV.
Bársonyczipő, vj . 5 f. Birch-
Pfeiffer Sar , f. Deáky F.
Sám. 834 17.VII, 836 9.11,
839 4.VI, 840 5.XII.
Bátori Erzsébet, szj . 5 f. Ga-
ray János. 840 7.XII.
Bátori és Erdély, dr. f. , Szé-
kely Ádám . 848 26.VII.
Bátori Mária, szj . 5 f. (Soden) ,
Dugonics után Rehák Anna
Pt. 807 15.VII , 7.x. Kv. 820
febr., 826 6.1. 827 15.111,
829 8.1 , 836 16.v1, 838 14 V,
840 20.XII.
Bátori Mária, op. 2 f. Egressy
Béni, zen. Erkel Fer. 846
25.1v (részl .)
Báthory Mihály, kolozsv. biró,
szj . 4 f. (Linczeghről szól. )
820 4.III.
Beatrice di Tenda, op. 2 f.
Romani Félix , zen . Bellini,
németre Ott G., f. Jakab
Istv. 840 9.IV, 2.v, 842 22.XI.
Becsületes ambitio , vj . Hol-
berg. 804 előtt.
Becsületre tett fogadás, vj . 4 f.
f. Lehner András. Pt. 807
7.VIII, 808 4.111.
Belisario, op . 3 f. Cammarano
Salvator, zen. Donizetti, f.
Gyergyai Ferencz. 842 6.v,
843 101, 844 18.x1 , 845 2.IV
507
(II. fv .) , 846 6.11 , 849 15.111
(II . fv.)
Belizár, szj . 5 f. Schenk, 1.
Kiss János. 838 15.X11 , 839
10.VI, 841 4.V.
Belle Isle Gábriella, dr. 5 f.
Dumas, f. Nagy Elek. 840
3.X , 842 23.XI.
Benjamin Lengyelországból v.
a nyolczgarasos atyafi, vj .
5 f. Cuno, f. Komlóssy Fer.
825 6.X1, 828 27.XI. 834
20.1X, 836 16.v11 , 841 25.111.
Benyovszki (Gr. ) és Rontó Pál,
éj. 5 f. Kotzebue, f. b. Wes-
selénvi Józs. Db. 799 21.1V,
21.V, Kv. 804 18.XII, 805
5.XII , 812 18.1V, 820 2-6.111,
821 14.XII , 825 5.XI, 834
16.x, 849 19.111, Pt 808
8.IV, 24.V.
Berényi Jolánta, szj . 3 f. Du-
gonics után Rehák Anna
Pt. 807 15.v, 808 17.v.
Beszély ó és újév között, vj .
I f. 847 1.1.
Betyár és statusfogoly, népsz .
3 f Lukácsi Miklós . 848
II.VII.
Bécsi félénk kadét, 1 Félénk
kadét.
Bécsi ruha, vj . 3 f. Jünger,
átd. Gindl József. Db. 799
28 VIII.
Béla futása , én . dr. 2 f. Kot-
zebue után írta Csery Péter ,
zen. Ruzicska József. Kv.
821-22 , 822 26.XII , 823
23.II , 26.IV, 27.v, 828 30.XI ,
829 12.1V , 830 29.VIII , 833
jul , 834 30.VII , 836 7.vIII ,
841 14.XII , 846 24.111 . Sz.
827 26.VIII . P. 827 15.x. B.
827 13.XI. Pt. 827 12.XII .
Bérczek fiai, dr . 5 f. 847 19.1.
Billenau Júlia , éj . 5 f Collin .
Db . 799 18.1X.
Bocskay István , dr. 5 f. Kotze-
bue Ubaldo darabja után
átd Láng Ádám . 829 31.1,
834 4.XI.
Bohó Misi de Hájas, 1. Min-
den lépésben egy botlás.
Bolai Anna (Boleyn Anna) dr.
5 f. Soden, f. Láng Ádám
806 15.111.
Boldogasszony temploma ha-
rangozója , 1 Notredamei to-
ronyőr .
Bondi erdő v. Aubri de Mont
Didier kutyája, éj 3 f. Pixé- |
récourt, f. Deáky F Sám.
823 11.III, 16.III, 24.IV.
Borgia Lucretia, szj . 5 f. Hugo
Viktor, f. Kolb után B. F. ,
utóbb Horváth Döme. 842
31.111.
Borgia Lukréczia, op 3 f. Ro-
mani Fél., zen . Donizetti, f.
Jakab Istv. 846 31.111, 849
9.1x (részlet .)
Boriczki Dani, én . vj . 3 f.
822 27.1.
Borostyán-koszorú v .Törvény
hatalma, vit j5 f. Ziegler,
f. Kotsi Patkó János . Kv.
806 20.11, 10.1 , 812 4.11,
31.X, 820 23.IV, 827 5.v, 829
26.111, 834 26.v, M.-V. 806
II.VI.
Borsszem Jankó, b. 2 f. 826
9.1 (részl. ) , 841 27.1v.
Borzasztó éjszaka Paluzziban,
dr. 3 f. Mellesville . 829 13.1,
834 I.XI.
Borzasztó torony, vj . 5 f. Ka-
tonaJózs. 823 25.1 , 827 27.111 .
Borzasztó vacsora , szj. 5 f.
Telepi Gy. 849 20.X.
Boszorkányok táncza a Gel-
lérthegyen v. Pirot, a ne-
vetséges kukta, némaj . 3 f.
M.-V. 805 29.VI, Db. 805
12.1X.
Boszuállók, nj . 5 f. 820 15.1v,
827 16.111.
Boszúkivánásból lett haramia,
vj . 3 f. Hensler Károly. Kv.
804 25.XI, 805 13. , 812
2.11, 13.XII, 829 22 11, 834
27.XI. M.-V. 805 14.vn Pt .
807 31.VII, 14.XI, 808 14 VI.
Botcsinálta doktor, 1. Kény-
telenségből való orvos.
Botlás bún nélkül v. Gonosz-
ság nélkül való tévelygés,
éj 5 f Fenouillot. f. Mérey
Sándor. Kv. 804 24.XI. Pt.
808 3.VI.
Bouquillon, vj 3 f Bayard és
Dumanoir, f Egressy B.
845 12 XI, 846 22 1.
Bölcs öreg, 1. Szép Abellina.
Bölcsekboszúállása , 1. Medon .
Bramarbász és Stifeliusz, vj .
4 f. Holberg, f. H. K J. M.
823 19.1.
Bronzfő v. Desertor, dr. 5 f.
Augustin, f. Balogh Pál.
823 22.IV, 16 v. 824 28 x.
Brudermörder. Klinger. 849
7.x (részl. németül.)

Búcsúvétel, vj. 2 f., f. Éder
György. 822 21 1, 823 13.IV.
Buda , Demeter János. 804
előtt.
Bujdosó Amor v . Gyanakodó
házasok, vj . 4 f. Kotzebue.
829 4.1, 840 8.XII.
Burgaui Adelhaid, szj . f.. f.
P. Horváth Dániel. Kv. 813-
ban, 828 3.x1 , M.-V. 819
30.111.
Burgundiai gróf, éj . 4 f. Ko-
tzebue, f. Divéki, utóbb
Komlóssy. Kv. 804 22.VI.
827 8.1 , 834 9.VI , M.-V.
805 30.VI, Pt. 827 21.x1 .
Búvár, op. 2 f. zen. Kreutzer
Konr. , f. Szilágyi Pál.
Bún . 1. Tett.
Bűvös vadász , op 4 f. Kind
Fr., zen Weber K. , f. Pály
Elek. Kv . 825 19.111, 3.XI,
827 11.1V, 829 2.v, 833 jun. ,
834 10.VIII, 836 9.1 ( II f.),
17.VII (részl .) , 837 31.XII ,
840 14.V, 7.VIII , 841 13.XI,
844 12.XII, 21.XII , 846 19.11,
Szg. 827 21.VI. Sz . 827
23.VII, P. 827 27.1x, Fj.
827 23.x, Pt . 827 21.XII .
Caesario v. Férft gyülölő, vj
4 f. Wolf, f. Komlóssy Fer.
828 9 x1, 834 4.XII.
Calais János, dr. 5 f. Weisse,
f. Baranyi Péter. 813 -ban.
Capriciosa, vj . 3 f. Frederici,
f. Kovácsóczy Mih. 839 7 v.
Carolo Carolini . 820 8-15.11.
Charlotte kapitány, vj. 2 t
Bayard és Dumanoir után
Csepregi és Egressy B. 843
19.XII, 844 9.1 , 845 10.111,
12.111 (?) .
Chinai ünneplés v. Ugyanaz
nap két mennyegző, bal-
let. Reinwart Kár. József.
Kv. 805 16.1v, 21.1V. M - V.
805 11.VI.
Cid, szj . 5, f. Corneille, f. g.
Teleki Ádám. 804 előtt.
Constantzia, énj 3 f. , f. Láng
Ádám. 827 23.IV.
Corday Charlotte, dr. 4 f.
Eördögh István . 841 5.vII.
Cordélia , op. 1 f . 830 10.VIII .
Coriolanus, dr. 5 f. Collin, f.
Inczédy László. 812 9.v,
827 12.IV.
Coriolanus, szj . 5 f. Shakes-
peare, f. Egressy Gábor és
Dobrosy. 842 12.11 .
508
| Coronis v. Viz királynéja,
melodr. 2 f. 812 5 VII.
Corregio, szj . 5 f. Oehlen-
schläger, f. Szamosi Elek.
847 19 III.
Corvinus Mátyás , vj . 5 f. , f.
Liliomvölgyi. 834 23.VIII.
Cremonai szövetnékes ifjú ,
éj. 4 f. Krammer (Kotze-
bue), f Komlóssy Fer. 830
9.1X, 834 24.v1 , 836 71
Csacsogó, vj 5 f . Goldoni,
f. Molnár János németből
Pt. 808 9.1X.
Csak fojtás, vj 1f Kotzebue,
t Márton Józs . 812 23.II, 3.V.
Csakugyan vagyon még hív
feleség, éj 3 f. Db. 499
25 v. Kv 803 10.V, 812 I XII,
M-V. 803 28.v1 . Pt 807
18.XII.
Csalárd a szín , vj . Brandes(?) ,
f. Kovács Ferencz. 804 ciött.
Csalfa özvegy, 1. Tempera-
mentusok, 1. Ravasz özvegy-
asszony.
Csalódások, vj. 4 f. Kisfaludy
Károly. 830 24.VIII , 834
14.VIII. 838 6.IX.
Csapó Péter, f. Kelemen L.
804 előtt.
Cserei Krisztina, Gindl Józs .
804 előtt.
Cserfakoszorú , vitj. 3 f., f.
Ernyi Mih. 829 5 VI.
Cserny György, énj . 3 f. Ba-
logh István, zen. Mátrai
Gábor . 813 előtt. 827 15.v,
836 14.11, 837 29.XII, 840 3.1.
Csikós, népsz . 3 f. Szigligeti
Ede. 847 5.Iv, 848 24.IV.
Csörgő sapkav. Jóltévő zarán-
dok, énj. 3 f. Schikaneder,
zen. Henneberg, f. Szere-
lemhegyi A. Kv. 804 15.1 ,
16.111, 805 5.III, 28.VII, 21 XI,
806 9.111 , 27.IV 9.XI , 28.XII ,
812 19.1, 2.VIII, 2.XII, 822
10.1, 14.IV , 823 5.1, 827 17.IV,
829 5.Iv, 836 24.1, 838 17.11,
841 14.111. M.-V. 804 17.VI,
2.IX, 805 28 vi, 806 26.v,
Db. 805 24.1X, 6.x, Pt. 808
26 és 31.III , 12.X, 23 XI,
827 14.XII .
Csudálatos egybetalálkozás , 1.
Pápelli.
Csupa kompliment és szél v.
A csapodársággal fizető, vj .
4 f. Bretzner, f. Ernyi Mih.
Kv. 803 21.1, 804 3.1, 806
14.XII, 822 28.1, M.-V. 805
6.vi, Pt. 808 11.vi.
Csupa zürzavar, vj . 5 f. Schilfe .
804 28.x, 823 12.01.
Cziánne és Liziás, v. A sze-
rencse játéka, Hérosi énj .
3 f. Sáági Ferencz. Db . 799
29.1X.
Czilley Fridrich, nézőj 3 f.
840 22.IX.
Czinkotai icze v. Mátyás király
titokban, Balogh István 838.
28 x, 839 29.VI.
Dagobert. 804 előtt.
Decebál király és a szolga ,
hős színmű. Voosz Eduárd
után Zeyk János. 842 17.xш.
De l'Epeé apátur, éj . 5 f.
Bouilly, ném. f. Kotzebue.
822 14.v, 823 27.11. 829 10.1.
Die Fee von Frankreich, op .
2 f. Meisl Carl, zen . Müller
Wenz 832 22.VI.
Der Bürger in Wien od. Sta-
berl , der lustige Paraplui-
macher, b 3 f. Bäuerle.
832 15.VI.
Der verwunschene Prinz, op
2 f. Meisl, zen. Müller W.
832 2 VI
Desertor, vj. If 829 241.
Diadéma . vj 5 f. 834 29 XI
Diénes, szj 5 f. Szigligeti
Ede . 840 8.vIII
Die Zerstreut. vj 1 f. 849 21.x.
Dijoni őrültek háza, 1. Őrül-
tek háza Dijonban.
Doktor és patikárius, op . 2 f.
Stephani, zen Dittersdorff,
f. Kiss János. Db. 799 27.VII
(részl ), 9.viii .
Doktor és patikárius . vj . 4 f.
Raupach, f. Éder György.
834 19.VI.
Doktor Pipitér. Gleich, f. Ba-
ranyi Péter. 838 17 VI.
Dollinger , Schikaneder . 813
előtt.
Domi, az amerikai majom, vj
3 f. , Told. zen. Müller, f.
Fáncsy Lajos 839 17. ,
840 6.x.
Dominique , vj 3 f. D'Epagny
és Dupin, f. Garay János.
841 9 III.
Don Carlos , szj . 5 f. Schiller,
f. Láng Ádám. 829 21.11 .
Don Caesar de Bazan, dr. 5
f. Dumanoir és D'Ennery ,
f. Diósi Márton. 845 20.11.
23.11, 4.III, 12.III, 9 IV,
 509

27.VII, 2.XI. 846 1.11, 27 XII. Egy napi kaczérság v. Sen- | Elisa és Claudio, op. 2 f.
847 3.1. neterre marquisné, vj . 3 f. zen. Mercadante, f. Szerda-
Don Fernando és Eugenia v. Mellesville és Duveyrier, f. helyi József. 833 jun , 834
Szerencsétlen szerelem, vitj. Egressy Béni (?). 842 2.v. 5.VII , 2.IX.
5 f. Wándza Mihály (?) 804 846 11.11. Eljegyzés álarcz alatt, vj . 3
előtt, 810 20.V, 27.IX. Egy nő, ki az ablakon ki- f. Degré Alajos. 846 13.XII .
Don Juan v. Kővendég, szj ugrik, én vj . 2 f. Scribe, Flkésett vőlegény , vj . 4 f.
4 f. 829 25.1, 28 iv. átd. Somolki . 848 30.IV. 863 5.111
Don Juan, op. 2 f. Abbate da Egy óra, melodr 3 f. Leveis, Elmés találmányok v. Addig
Ponte, zen. Mozart Amad., angolból f. Pály Elek, zen. viszik a korsót a vizre ,
f. Pály Elek. Kv. 826 14.XII, Launoy. 829 17.1, 7.111, 836 mig nyaka szakad, vj. 4 f.
827 30.V, 830 30.VIII. Sz 12.11, 841 3.VII , IO,VII , 9.VII. Jünger, f. Ernyi Mihály v .
827 13.vII, 18.vш , P. 827 Egy pohár víz, vj . 5 f. Scribe, Benke József. 804 előtt,
28.1X, B 827 24 XI. f. Nagy Ignácz. 841 17.VII , 812 7.XII.
Donna Diána, vj. 5 f. Moreto. 7.XI, 17.XI, 842 7.11, 844 Elragadtatott Heléna, vj . 5 f.
Németre átd. West (Schrey- 29.11. Kotzebue 837 23 XI.
vogel), f Komlósy Fer. Egy szekrény rejtelme, népsz . Első hajós, énj . 2 f. Vida László,
825 27.XII, 829 28 IV, 834 3 f. Szigligeti E , zen. Erkel zen. Pacha Gáspár. Pt. 810
22.v, 836 24.VII, 840 15 x. Fer. 846 29.III. 7.v.
Don Pasquale, op . 3 f. Zen. Egy színész élete , szj 4 f. Első szülöttség joga felett
Donizetti, f. Egressy B. Desnoyer Kár. és Labat való vetélkedés, 1. Kettősök.
846 20.111 , 27.111, 5.IV (III. Eug., f. Egressy Béni. 844 Elszökés, f . Vida László . Kv .
f.), 19.1v (I. f.) . 16 II, 845 6.x1. 800 febr.
Dreyssig Jahre aus dem Le- Egy szökevénynek éjszakája , Elszöktetés, vj . 3 f. Jünger,
ben eines Spielers, színj . 3 1 Eduárd Skótziában . f. Károlyi Ferencz. Kv. 800
f. , frból Ribus J. 832 15.VIII. Egyiptomi út v. Igy fogják decz., 803 22.111, 804 20.111,
Dubarry grófné, színj. 3 f. , f. az egeret , vj 3 f. Kv. 803 805 2.111, 806 17.IV. 9x,
Fáncsy Lajos. 841 20.VI. 1.XII, 805 3.XII, 827 15 IV, 807 2.1v, 812. 7.1, 823 17.IV,
Dugárusok, vj 4 f. Raupach, 829 13.11, 834 3.XI, Pt. M.-V. 804 3.IX, 806 3.VII,
f. Éder György 834 5.x 808 15.VII. 807 21 IV, Pt. 807 30.XI.
Ecsedi tündér, vj . 5 f. 840 Egy táblabiró a márcz na- Elváltozott leánykérők , 1. Kon-
13.VIII. pokban, vj. 3 f. Szigeti traktus.
Eduard fiai, dr. 3 f. Dela- József. 849 16 VI. Elváltozott paraszt, vj. Hol-
vigne Kázmér , f. Bereczky Egy úr és asszonyság , vj . 1 berg Ludw. 804 előtt.
Zsigm. 845 17 XII. f. Xavier, Duvert és Lau- Elváltozott szerelmesek, vj . 3
Eduárd Skócziában v. Egy sanne , f. Egressy B. 834 f. 834 17.VIII .
szökevénynek éjszakája, éj . 19.XII, 843 19.XII . Elveszett gyűrű, 1. Napszá-
3f. Duval, frból f. Kotzebue, Egyveleg , vj . 2 f. 834 8.VI. mos.
I. V. F., utóbb Benke Józs . Ekebontó Borbála , szj . 4 f. Embergyűlölés és megbánás,
Kv. 805 24.IV , 806 29.IV , 838 1.IX. éj . 5 f. Kotzebue, f. Koré
807 21.11, 825 30.x, 829 Elcserélt útiládák, vj . 5 f Kv. Zsigmond. Db. 799 1.vшII .
19.v, M.-V. 805 13.VII , 806 803 10 III, 20.x1 , 806 20.Iv, Kv. 803 30.1v , 804 28.1 ,
17.VII, Pt. 808 8.vII . M.-V. 804 5.vII, 806 3.vi, 27.XI, 8ro 22 V, 6.XI, 812
Egervári Balázs, magy. lovas 807 12.VII , Pt. 807 11.1X. 21.1, 822 21.v, 829 30.1v,
generalis, 1. Slenszheim. Elcserélt vőlegény, vj . 3 f. M.-V. 804 15.viii , 806 17.vi,
829 18.1. 807 9.vi. Pt. 807 28.VIII ,
Egyenetlen házasság, dr 4 f. 808 4.V,
841 3.VI. Eleven-holt házaspár, vj . 1 f.
Egyetlen leány, vj . 3 f. 841 22.v. Lebrün, f. Telepi György. Emberszív örvényei, szj . 5 f.
Egy haldokló átka v. Hold- 833 I.VI, 834 I.VI, 16 XI, Kisfaludy Sánd 828 30.XII.
kóros, dr. 5 f. Bourgois- 836 29.v, 838 7.x, 840 24.1x, Emlékezés, vj . 5 f. Iffland.
Anicet és Fanchet, f. Eg- 844 30.XII, 846 14.IV, 8497.x. 803 19.1.
ressy Béni. 849 3.1 (má- Elégett ház, vj. 1 f. Schika- Emlényfüzér Erdélyre , dal-
sodszor). neder. f. Murányiné. 836 egyv. 846 25.IV
12.VII, 840 19.x11, 844 31.XII . Enzensdorfi postalegény, b.
Egy háznépnek lerajzolása, l .
Esméretlen atyafi. Elfajultság tüköre, 1. Tékozló 3 f. Told, zen. Riotto, f.
Egy magyar király, dr. 5 f. fiu. Balogh István. 840 3.v, 841
Hugó Károly. 847 5 II. Elfride, szj . 3 f. Bertuch Fr. , 24.IV, 844 8 XII .
Egymást boszantók, vj. 5 f. f. K. Boér Sándor. Db. 799 Enzio király, szj. 5 f. Rau-
Beck, f. Benke József(?) . Kv. 8.v, M. V. 807 9.v Kv 805 pach, f. Fáncsy Lajos. 834
804 előtt, 828 13.x1, Pt. 28 XII, 810 11.X, 823 IC.IV. 26.VIII
807 12.VIII, 808 9.XII Elhagyatott Didó. 804 előtt. Epigramma, vj . 4 f. Kotzebue
 510

f. Telepi György. 838 29.VI,

f. Lukács Lajos . M.-V. 803 Eső után napfény süt, éj. 3 f., 839 6.x , 840 14.VII, 845 5.IV.
19.VI , 804 19.VI, 24.VI, 805 f. Ernyi Mih. Kv. 803 3.IV,
804 6 XI . M.-V. 804 6.1x . Db . Fakard , vj . 1 f. 840 28.1x.
27. VI, 807 16.VI. Szg. 803
II.IX, KV 803 2.x1, 804 805 13.VIII. Pt 807 24.VI. Falura kell mennie, 1. Férjem
Esztendő négy része . Symph. falun van.
25 III, 805 26.1 , 10.XI , 812
Faluról jött testvérek, vj . 5 f.
14.IV, 822 23.1 , 829 13 I. Haydn. 807 17.11. Jünger , f. Péry Ign . Kv. 804
Pt. 807 30.x, 808 17.VI. Eszter és Dávid , vj . 2 f Scribe .
előtt, 807 16.1 , 812 1.X1.
847
Erasmus Montanus, vj. 3 f. Etelka szenvedései, nemz dr.28.11, 12.IV.
M.-V. 807 12.V.
Db. 799 9.VIII. i ly
5 f. Soós Márton. Db. 799 Falus borbé , én vj. 1 f.
Eraszt, éj . 1 f. Geszner, f. Ka- Schenk, f. Kotsi P. János.
zinczy Ferencz . 804 előtt . 22.IX.
Kv. 804 elött, 812 26.VII,
E. T. E. V , vj. 1 f. 834 I.VI.
Erdei bölcsasszony, színj . 5 f. Eulalia és Mainau (Ember- 23.VIII, 10.Xи , 822 30 п ,
Kotzebue , f. Vass István . 823 2.111. M,-V. 807 10.v,
gyülölés és megbánás II -ik
838 13.1X része) . szj . 4 f. Ziegl , f. er 18.v. Pt. 808 4 VII , 28.11.
Erény tükre, 1. Rény tükre. Falusi egyszerűség, vj . 4 f.
Ernani, op. 4 f. Piave, zen. g. Bethl en Elek. Db. 799
3.VIII. Kv. 804 29 x1, 805 Topfer Kár., f. Nagy Ign
Verdi, f. Egressy B. 848 14.XII , 807 7.11, 810 24.V. 810 2.VII, 19.vII , 841 7.vIII,
25.1v, 849 21.1v (részl.) , 9.1x 18 XI, 847 17.1.
M.-V. 806 19.VI , 807 II.VI.
(részl.). I x (részl . )
Eulen spiegel , vig . én . j . 4 f. Falusi lakodalom , vj . 3 f. Ja-
Erneszt. 804 előtt. kab Istv , zen. Egressy B.
Erőltetett doktor v. Sgana- 840 29 XI.
ópa , én . j . 3 f. Meis l , f. 845 4.XII.
rella , 1. Kéntelenségből való Eur
Kom lóssy Ferencz . Sz 827 Falusi urfi v. Intermezzo , vj.
orvos. 5 f Kotzebue , f. Csáthy
Erősen megfeszült húr elpat- 15.VIII . Gábor Istv. Db . 799 4 IX.
tan, éj . 5 f . Iffland , f Ernyi Ez a ház eladó , vj Kotz ebue ,
f Némethy Józs . 813 előtt . Kv. 812 30 1 , 839 23.1.
Mih . Kv. 805 21. M.-V.
Ezred leánya , népsz . 2 f. frból Fanni és Mandeville , éj . 5 f.
805 20.VI. magyarosította s zen . Szer- f. Seelmann Károly. Db .
Erőszak és szerelem áldozatja
ák, a dahel yi Józse f. 844 27.VII, 799 3.X
v Leányk vigyázv sze- Faraó leánya , vj . 1 f. Kotze-
ressetek, hogy meg ne bán- 21.XI, 845 25.III, 14.XII.
bue 812 23.11.
játok, szj . 5 f. Vida László . Égi háboru v . az oskolames- Farkasok a nyáj között . 804
Pt. 808 21.x, 18.XI. ter quasi doktor, víg op 2 f.
f. Kocsi János , Ditters Ká- előtt.
Erőszak és történet v. A meg- tringosi v. a tisztségre
csalatkozott szökevények, roly zenéjére alkalmazva . Farma
vágyódok , vj . 3 f. Åb.
vj. 4 f. Jünger, f. Ungvár i Db. 803 10 X, 805 1.IX.
M.-V. 803 7.VII, 804 I VII. Fars 799 3 XI
János. Kv. 803 3.XI, 804 angi fánk, vj . 2 f. , f. Vass
6.v, 806 2.111, 810 16.1x , 812 26.VII, 30 IX , 805 17.VI, 806
19.11. M.-V. 804 26.v. Pt . 18.v , 807 21.VI , Szg 803 Farsangi Benj . Pt. 808 3.11.
iskola , vj . 4 f. Vahot
807 26.VI , 808 7.VI. I.X Kv . 803 18.XII, 804
13.XI, 805 1.XII , 806 8.1X , Imr e. 844 7.XII, 845 11.
Erőszakos házasság, vj . 1 f. Farsangoló ifjú v. a bálozás-
Moliére, f. Berethi Gábor (?) , 807 22.111 , 821 16 XII , 822 nak következései , vj . 3 f.
utóbb Kazinczy F. Db. 799 20.1, 21.XII. 825 31 XII.
Éjfél, színj 5 f. Frédéri c és Jünger . Db 799 30.VI , 4 VI .
27.VII . M.-V. 807 9 v. Kv. Kv. 800 febr.
810 II.X. Cronier után, Lembert I.
Fauszt bűvös sipkája , b . 3 f.
Eskü , op. 3 f. Rossi Kajetán, W. után Déryné. 838 30.X,
zen . Mercadante , f. Jakab 841 6.III. Hopp. 842 19.XII .
Fauszt doktor nj . 3 f. Klin-
Istv. 846 5.1v (egy flv. ) , 15 IV. Éjfél után, vj 1 f 847 6.1v. gemann , f. Komlóssy Fer.
Esküvés , szj . 5 f. Gombos Elet apró bajai , vj . 1 f. Clair- Pt. 827 5 x1 , Kv. 834 9.IX.
Imre. 823 24.1. ville. 845 5.IV.
Élet csak álom , vj . 5 f. Cal- Favorita, szj. 5 f. Hagemann
Essex gr , szj . 5 f. Jones és Guszt. , f. Pataky József.
Banks , németre Schmidt, deron, átd. West. (Schrey-
f. Seelmann Károly. M.-V. vogel) , f. Déry István . 820 823 5 IV.
Fayel v . az irtózatos szeretet
803 18.v1, 807 9.VII . Szg. 29.XI , 821 29.XI , 829 3.1,
835 31.XII, 840 19.XII. ereje, szj . 5 f. d'Arnaud ,
803 10 IX. Kv. 805 16.x1 , németre ford. Schmid, f.
806 6.XI , 827 24.v, 838 2.x. Élet egy részegség, parod. 4 Bartsai László . 812 12.XI.
P. 827 21.IX. f. 829 28 III.
Élet iskolája, 1. Királyl eány Fecseg ő borbély, vj . Holberg.
Esméretlen atyafi v. Egy ház- 804 előtt.
népnek lerajzolása , éj . 3 f. mint koldusnő.
Fehér asszony, op . 3 f Scribe,
f. Kelemen Lászlo . Kv. 804 Éljen az egyenlőség ! vj . 4 f. zen Boieldieu , f. Pály Elek.
6.1, 8.XI. M - V . 805 14.V. b. Eötvös József. 845 41.
Pt. 807 25.XI. Én voltam, vj . 1 f. Huth H., 830 15.VIII.

Fehérek, dr. 5 f. Malefille és
Artigues, f. Egressy Bénj .
842 3.V, 9.v 845 29.VII,
846 15.XII. 847 27.V.
Fehér és fekete , szj . 4 f. Kuthy
Lajos. 840 25.11 , 844 15.11.
Fehér és fekete, némaj . 1 f.
840 21.XII
Fejedelem a maga népe közt,
1. Fejedelem titkos utazása,
vj. 4 f.
Fejedelem mint ember, éj.
3 f. 804 előtt . 812 30.VII.
Fejedelem titkos utazása v.
Incognito. vj 4 f. Ziegler.
f. Mérey Sándor M.-V. 803
26.VII . 804 27.1x. 806 6.VI,
807 5.v, Db, 799 8.v, 30.VII .
803 15.vш , Pt. 807 29.VII ,
808 7.1x, Kv. 800 febr. és
márcz., 804 4.III. 847 4.11,
810 5.VI , 18.XII . 825 10.XI,
829 9 VI, 834 28.VII.
Fejedelmek nagy lelke, éj . 5 f.
Ziegler. 805 21.XII, 812
23.VII
Fekete asszony , vig. op . 3 f .
Meisl Károly, zen. Müller
Adolf, f. Szerdahelyi Józs .
830 17.VIII. 834 13.VII, 14.IX ,
837 17 XII, 838 9.1X, 840
10.V, 844 I.XII , 846 18.1,
848 19.VII.
Fekete domino, vig. op. 3 f.
Scribe, zen. Auber, f. Len-
gyel Dániel. 844 28.XII,
845 71, 15 IV, 27.XI, 846
3.11. 28.111 .
Fekete ember, vj . 2 f. Gotter,
f. Cserei. 800 jan. és ápr.,
803 24.III.
Fekete Fritz, dr. 5 f. Auffen-
berg, f. Kiss János . 834
20 XII , 835 17.XII , 838 16.VI.
Fekete orvos, dr. 5 f. Feval
reg. után Anicet- Bour-
geois és Dumanoir, f. Be-
reczky Zsigm. 847 12.11 .
Feketetói országut félen levő
ház, 1. Országut melletti
ház .
Felcserélt gyermekek, lásd
Hanno.
Felseki Rudolf. 813 előtt.
Fenn az ernyő nincsen kas,
1. Szegény kevély
Félbeszakadt innepi áldozat,
op 3 f. Vooss Jul. , f. Deáky
F. Sám. 834 21 IX.
Félénk, vj . 3 f. Hafner, átd.
Koncz József. Kv. 800 febr. ,
511
803 14.IV, 804 26 11, 810 Della Mária, f. Deáky F.
II IX, M.-V. S04 27.v, Db. Sámuel 822 23.XII (részl .) ,
799 20.IV, 15.5. 29.XII, 823 17 1.
Félénk kadét, vj. 3 f. , f. Kor- Fontos csizmatalp v . Divatsze-
néli József. Db. 799 17.VII. rinti házasságok 1842 -ben
Félig-meddig ittasok, vj . 4 f. , v Ó és új világ Gleich
f. Murányi Zsigmond. Pt. után Szathmári 842 27.XII .
807 II XI. Forgács Balázs v . Tronusz és
Félreismert lángész, vj . 2 f. haza híve, dr. 3 f. 823 1 IV.
Degré Alajos. 846 3.IV. Formenterai remete, én. j .
Féltés és meghasonlás, 1. Je- 2 f. Kotzebue, f. K. Boér
czid és Hába. Sándor, zen. Kollisz. Db .
Férfi oskola vj . 3 f. Molière, 799 27.VII, 27 IX, 805 10.1X .
f. Mátéfi Ferencz. 823 1.II. Kv. 793 20 v , 804 4.XII , 806
Férjek ritka orvoslása , vj 3 f. 16.III, 12.X, 810 16 XII, 812
Pt. 807 14.x, 16.XII. 5.1, 15 XI, 821 9.XII , 823
Férjem falun van. Falura 19.v M.-V. 804 12.VIII, 7 ,IX,
kell mennie v. Divatos kép- 805 22.VI, 806 29 VI , 807
mutatók, vj . 3 f Bayard és 3 v. Pt. 808 22.1, 26.11.
De Vailly, f Bereczky Zs. Fortély és szerelem, szj . 5 f.
845 26.XI, 18.XII, 846 19.111, Schiller, f. Vass Istv. Kv.
17.XII. 847 10.1. 804 25.11, 805 17.XII, 812
Férjem kószál, vj . Carmon és 5.III, 829 23 v. M.-V. 806
Grange, f. Csepregi Lajos. 31 V.
848 15 IV. Foszterek, színj . 4 f. (Forster-
Fiakker mint marquis, b. 3 f.
testvérek), angolból Töp-
841 II.V. fer. 841 12.v.
Fiatal és öreg orvos v. Kén- Földszint és első emelet v. a
égeny hatása, vj . 3 f. Bayard szerencse szeszélyei , b . 3
és Dumanoir, f . Tóth Fer. f. Nestroy, zen. Müller, f.
849 10.V. Komlóssy Fer. (v. Jakab
Fiatal férj, vj. 3 f. Mazères, Istv.) 839 22.VI , 23.VI.
f. Jakab Istv . 838 23.1X, Fösvény, Zsugori.
840 4.VI, 849 12.IV. Földszint és lebúj, vj . 1 f.
Fiatal keresztanya , vj . 1 f. Diósi Márton. 844 9.1.
Scribe, f Jakab Istv. 839 Fösvény atya és pazér fiú,
5.V, 2.VI, 844 22.II vj. 3 f. Lembert után Déry
Fiesko , szj . 5 f. Schiller, f. Istv. 838 19.VIII .
Inczédi László (Puky Józs . , Főúr és por, Obernyik Ká-
utóbb Nagy Ign. ) 812 15.11, roly. 848 2 v.
841 5 II. Fra Diavolo, op. Scribe , zen.
Figaro lakodalma, vj . 5 f. Auber, f . Szerdahelyi Józs .
Baumarchais . 836 5.11.
833 jun. , 11.VIII , 834 24 VII,
Finlandi János, vj . 5 f. Weis- 25.IX.
senthurn Joh. 830 19.VIII, Francziaországi tündér v. a
34 14.VI. rózsaszinű lélek, én. b . 3 f.
Fiúi szeretetnek ritka példája Meisl , zen Müller , f. Láng
1. Gályarab . Ádám , utóbb Szerdahelyi
Flaminia , a tűzi mátka és a József. Kv. 827 3.111, 830
tengeri kalózok, Houvald , 8.VIII 834 31.VIII, 840 9.VI.
átd. Komlóssy Fer. 842 Pt. 827 7.XII .
19.XI. Friedrich Roszbachnál v . Pár-
Fogadás, vj. 3 f. Pannasch viadal tilalma , színmű 5 f.
Antal. 841 3 IV Vogel után Komlóssy Fer.
Fogoly, vj. 1 f. Kotzebue . f. 814 9.111.
Deáky F. Sám . Kv. 804 Frigyesi Elek v. A vashá-
előtt, 805 26 III, 2.IV, 812 morba való menetel, éj. 5
7.VI, 819 14 VI, 829 22.V, f. (Schiller költ. után) Hol-
29.v, M.-V. 05 18.v, 807 bein Ferencz. (Czíme ered
14.V, Pt. 808 13.1, 16.11. Fidelio ), f. Láng Ad. Ján
Fogoly, op . 2 f. Duval, zen Kv. 804 előtt, 810 29.V

10. VI, 812 1.II , 13.11 , 819
5 VI, 829 12.v, 836 30.VII,
838 10 VIII. Pt . 807 13.XI,
808 30.1, 23.IV.
Furfangos deákok, boh 2 f.
Lebrün, f. Egressy Béni és
Gábor. 846 20.IV.
Fűvész, vj 2 f . 812 30.11 .
Gabriella, éj. 3 f. Castelli, f.
Kovacsóczy Mih 833 jul ,
834 18.1X, 836 2.VI.
Gallopadé táncz (Galopp), vj .
3 f Cämmerer J. V. 804
előtt, 840 6.1X.
Galotti Emilia. szj 5 f. Les-
sing, f. Kotsi P. János és
Kazinczy F. is. Kv. S04
27.III, 805 9.XI , 806 22.11,
820 febr. , 823 11.V (részl ), |
839 26 IX. M.-V. 804 23.VI.
Garabonczás deák, b. 3 f.
Munkácsi János, zen Pály
Elektől. 834 28 XII, 835 2 11,
27.XII, 838 30.1X, 840 26 IV.
15.1X, 845 19 1 , 846 25.1.
Garbontzai v. Inas, atya és
nász egy személyben, vj
3 f.. f. Kelemen László .
803 15.XII
Garrik Bristolban, vj . 4 f.
Deinhardstein, f. Csató Pál.
840 II.VI, 845 LIV 846
28.1.
Gazdag és szegény, dr. 5 f.
Souvestre Em., f Kazinczy
Gábor. 40 16.VI, 10 X
Gazdasszony, f. Kelemen L.
813/14 -ben.
Gazság jutalma, éj 5 f. 810
26 XII.
Gálfaludi . 804 előtt
Gályarab v. A fiúi szeretet-
nek ritka példája (Ujmódi
gonosztevő), dr. 5 f Fe-
nouillot, f. Aranka Gvörgy.
Db . 799 29.v, 810 jan. , M.-V.
807 23 IV, 20.VI, KV. 806
16.XII, 807 3.XII , Pt. 808
16 IX
Gáspár halász (kalóz ? ), dr. 5 f.
Bouchardy , f Fekete Soma .
844 2.x.
Gemma di Vergy, op. 2 f
Bidera János , zen. Doni-
zetti , f Jakab István. $42
6.XII , 845 23.XI, 9.XII , 846
12.11.
Genevai árva, dr. 3 f. frból
Castelli, f. Radnótfái Nagy
Sámuel. 829 17 III, 831
22.XI.
512
Genoveva, színj . 5 f 841
24.VII.
Genua és boszu , szj . 3 f. 820
1-2011, 829 5 v.
Gianetta Montaldi, szj . 5 f.
Schink. 804 előtt.
Gianetta San Fiorenzo, éj. 5 f.,
f. g. Teleki Pál . 805 20.1V,
812 19 XI. 822 12 XII.
Gonoszság nélkül való tévely-
gés, 1 Botlás bűn nélkül.
Griseldis, dr. 5 f. Halm Fr.,
f. Fáncsy Lajos. 838 4.vIII ,
839 4.V, 15.1X, 840 3.XII,
841 9.V, 28XI, 842 IO.XI,
*46 26.11.
Griseldiske , én . b . 3 f. 840
3 XII.
Gritti, dr. 5 f. Szigligeti E.
845 20.VIII, 14.IX, 19.XI,
846 7.111
Guisgardi grófok, dr . 5 f.
Claudius, f. Ernyi Mih 804
előtt , 806 12 IV, 829 20 I.
Gyalui bakter, vj . 1 f. 840 4 x.
Gyanakodó házasok, vj . 4 f
Kotzebue 40 8.XII.
Gyanus mesterség, f. Ernyi
Mih. 804 előtt.
Gyapai Márton , feleség féltő
gyáva lélek, vj. 3 f. Simai
Kristóf Db. 799 13 x, Kv.
812 26 1.
Gyárnok, dr. 3 f. Souvestre
Emil, f. Csepregi Lajos.
841 27.XI.
Gyászvitézek, dr. 4 f. Szig-
ligeti Ede. 838 25 VIII,
839 18.1
Gyermekek fenyitéke v. Tes-
tamentum , vj. 3 f. Schrö-
der, f. Kelemen László,
806 26 XII.
Gyermeki szeretet ereje, éj .
f. Brandes . f. Bartsai
László. Db. 799 22.1v, Kv.
793 5 III, 10.III, II.VIII, 806
8.1 812 4.1, Pt 808 14.1X.
Gyermeki szeretet nagy lelket
formál, éj 3 f. Db. 799
21.1X, Kv. 804 20 XII.
Gyilkos verekedés leányért.
L Juczika.
Gyökeres orvoslás. vj . 3 1.
Weissenthurm Joh. ut. Déry
István . 834 12.X.
Gyűlölség és szeretet boszú-
állása , éj . 5 f. Kotzebue, f.
Lőcsei Sp. Sám. 804 előtt
Gyűrű I- ső része v. a titkos
összejövetel, vj. 5 f. Schrö-
der, f. Láng Ád . János.
Kv. 803 2 1, 807 301 , 821
19.XI , M.-V. 803 26.VI.
Gyűrű II-dik része v. az íz-
kény által választott házas-
ság következése, vj . 4 f.
Schröder, f. Láng Ád . Ján .
M.-V. 803 27.VI, KV 803
27.XII, 805 17.XI, 806 5 X.
807 31 1, 21 24.XI
Habsburgi Ágnes, éj 5 f.
Kalchberg János, f. Láng
Ádám. 804 előtt, 806 27.XI,
807 19 11, 810 24.VII, 819
3.VI.
Hadd nyugodjanak a holtak,
vj. 3 f. Raupach, f. Kiss
János . 833 11.VI.
Hadi tüz váltsága, vj . 5 f.
Kv. 804 előtt, 807 19.11.
M.-V. 807 14.IV.
Hajadon, dr. 4 f. Kotzebue.
822 18.IV.
Hajmonfiak, vig op. 3 f. Leu-
ven és Brunsvick, angolból
Egressy Béni, zen Balfé,
845 3.XI, 20, XII , 846 6.11.
Halál áldozata az ördög hid-
ján. Gleich Aloiz. 836 16.1.
Halálra való verekedés egy
leányért. L. Juczika .
Halifax v. Menyegző és bitófa.
vj. 3 f. Dumas, f. Szent-
péteri Zsigmond. 847 16.111
Halley üstökös , b, 3 f. 841
23.VI.
Halotti tor v. Tiszta fejérbe ,
nem feketébe , vj. 4 f. Hens-
ler K., f. Ernyi Mihály.
803 7.11.
Halottrabló, színj . 3 f. Birch-
Pfeiffer Sarolta, f. Pály Elek
v. Éder György. 835 21.XII ,
838 25.X.
Hamis pénzverők, énj. 3 f.
Cuno, zen. Auber. f. Balogh
Istv. 834 2.XII. 836 9.1
(részl.).
Hamlet, szj . 5 f. Shakespeare,
átd. Schröder, f. Kazinczy
Ferencz. Db. 798 14.VIII,
799 6.vii. Kv. 800 ápr., 804
24.11, 805 23.XI, 807 12.11,
810 20.XI, 812 2.VI, 829
10.11, 835 24.1, 838 18.1x,
840 29.1, 841 29.1. M.-V.
807 18.IV.
Hamlet. szj. 5 f. Shakespeare,
f. Vajda Péter. 842 1.V, 846
28.11 (1 jel.)
Hamupipőke, op. 3 f. , zen.
 513

Isouard, f. Deáki F. Sám . | Hazug, vj . 5 f. Kurländer. Heilbroni Katicza, reg. j . 6 f

834 26.VII, 24.VIII. 829 10.V. Kleist, átd. Holbein, f.
Hanno v. a felcserélt gyerm. , Hála ünnepe, 1. Tündérlak . Komlóssy Fer. 841 26.11.
dr. 3 f. Beck. Db . 799 18.v, Háládatos fiu, vj . 3 f. Kur- Helvecziai háznép , énj. 3 f.
15.VIII. Kv. 800 márcz, 803 länder után Ernyi Mihály. frból szabadon Castelli, zen.
3.V, 10.XII , 8104.x , 812 9.IV. 804 előtt. Weigl Józs., f. Déry Istv.
M.-V. 803 14.VII, 804 9.VI. Hármasok, vj . 4 f. , Bonin, f. Kv. 822 9.111, 5.V, 823 7.11,
Haramiák, vj . 3 f. , átd . Mérey Mérey Sán. Db . 799 19.x, 805 827 20.111. 834 26.X, 27.XII.
Sándor. Db . 799 25.VIII . 15. VIII. Kv. 800 febr , 804 Sz. 827 21.VII, Pt. 827
Haramiák. 1. Moor Károly. 3.IV, 806 10.2 , 807 6.1 , 810 17.IX.
Harmincz év egy kártyás éle- 4.XI, 812 12.1v. M.-V. 804 Helytelen szemérmetesség, vj .
téből, szj . 3 f. , frból Du- 17.VI. 4 f. Kotzebue, f. Kotsi P.
cange után Ribus, f. Jakab Három apa egyszerre, vj . 1 f. János. Szg. 803 8.1x, Db .
Istv. 830 28.VIII , 2.IX. 12.1X, f. Éder György. 839 24.11. 803 14.VIII, 805 13.x. Kv.
833 30 VII, 834 15.VII, 836 Három egyhasi asszonysze- 803 1.1, 15.XI , 805 28.11,
20.I , 837 I.X , 838 17XI , mély. 804 előtt. 26.XI. 806 2.X, 807 2 * .I,
839 6.IV, 840 23.V. 845 2.11, Három leány, vj 3 f. Spiesz, 820 jan., 822 23.V, 823 20.1,
846 5.111 . f. Láng Ádám. Kv. 803 4.11 , 828 11.XII, 834 16.1x. M.-V.
Hasonlatosság, vj . 4 f. 823 5.v. 806 31.VIII, 807 26.11 . 803 14.VI, 804 31.VIII, 807
Hassziai hadi tiszt Ameriká- Három század, énj . 3 f. Meisl, 30.1V. Pt. 808 24.11.
ban, vj . 3 f., f. Seelmann f. Bántó . Kv 827 13.1 , 829 III. Henrik és udvara, dr.
Károly. 804 előtt. 2.11. Szg. 827 22.VI. Sz. 827 3 f. Dumas, f. Schiff után
Hatalom szava, szj . 5 f. Zieg- 4.VII. P. 827 2.x. Szigligeti E. 839 9.IV.
ler, f. Telepi György. 822 Házasodjunk meg s mindent IV. Henrik király, dr. 5 f.
II.II. jóvá tehetünk, 1. Nagy szü- Shakespeare, f. Egressy Gá-
Hauser Gáspár, én . j . 4 f., letésű kapitány. bor és Matisz Pál . 846 16.1.
Bartschner, zen . Hunkler, Házas ördög útazása, paródia | Hernani , dr . 5 f. Hugó V. ,
f. Kiss János . 836 22.1. 2 f., 834 15.XI f. Finta Károly. 835 3.1,
Havasi falu, vj . 2 f. Kotzebue, Házaspár, vj . 1 f. Kotzebue, 15.1 , 839 5.1.
823 8.111. f. Láng A 823 22.v. Héderváry Czeczilia, 836 25.11 .
Havasi juhászleány , én . j . 2 f. | Házasság dobszónál , vj . 3 f. Hét leány formaruhában, vj.
Kotsi Patkó János. Db. 799 Leuven és Bruncwick után 3 f. , frból Angely, f. Kom-
24.IV, 22.VI , 27.VII , 12.VIII, Szentpéteri . 843 26.XII, 844 lóssy Fer. 834 3.VIII , 839
13 XI. Kv. 800 jan, és márcz. 12.11, 845 9.XI. 9.VI , 845 15.VIII.
804 15.IV. 806 30.111 , 20.XI. Házassági élet 25- ik eszt. in- Hét leány közül legrútabb,
M.-V. 803 10.VII, 804 2.VIII, nepe v. Házasélet 2 -dik vj . 3 f. Albini Gottfr. 844 7.1 .
807 30.v. Szg. 803 13 VIII. innepe. 804 előtt. Hét magy. kapitány Erdély-
Havasi rémkirály és az em- Házasságrontók . 813 előtt. ben, vitj. 3 f. M.-V. 831 12.v.
bergyülölő, reg. j . 3 f. Raj- Házasságszerzőprokurator, vj . 777, vj . 1 f. Lebrun C. , f. Te-
mund, zen. Müller W., t . 5 f. Bretzner, f. Gindl Jó- lepi. 834 18.VI.
Telepi Gy. 834 30.XI , 26.XII , zsef. Kv 806 27 II, 812 I III. Hibás lépés és lélek nagy-
841 .IV. 13.VI, 846 4.1. Pt. 80 15 11. sága, éj . 5 f. Ziegler, f.
Havasi rózsa patens és a Házasság XV-dik Lajos alatt, Ernyi Mihály. M.-V. 818
schawl, éj . 3 1. Holbein, f. színj . 5 f. Dumas, f. Egressy 24.IV , Kv. 828 II.XI, 834
Szilágyi Ferencz . 823 14.V, Béni . 842 12.V. 6.IX.
828 6.XII, 836 21.VII, 840 Házasulandók, vj . 4 f. 806 13.1. Hinkó , dr. 5 f. Birch-Pfeif-
15.XII. Házi doktor, vj. 3 f. Ziegler, fer K , f Kiss János . 834
Hazafi Alfréd, szj . 5 f. Kor- f. Murányi Zsigm. 822 21.11. 2. VIII, 837 22.X, 838 4.1X,
meidov, f. Mezei Sándor. 836 14.VII, 838 8.VII. 841 15.1, 842 31 XU, 845
803 26.v. Házi orvosság v. Igy kell a 28.XII.
Hazajövetel, dr. 1 f. Houwald, nyakas asszonyokat meg- Hippolit és Rosvida . 1. Magyar
f. Hiri F. 836 6.VIII. zabolázni. Simai Kristóf tengermellékiek.
Haza szeretete , 1. Hunyadi Já- (Weisse után) . Db . 799 Hiszen csak tréfa. dr. 5 f.
nos Nándorfejérvárnál . 23.v. Kv. 800 márcz. , 803 Rougemont, f. Egressy B.
Haza szeretete v. Nagyszívű- 14.11, 810 29.VII , 811 28.vi 844 31.1, 847 26 1.
ségben való vetélkedés, vit. (Műkedvelők Méhes Sámuel Hitető doktorok v. a sárga
dr. 5 f. 812 6.XII . házánál.), 819 20.V, 836 betegség, vj . 3 f. 804 előtt,
Haza szeretete v. Szeged vá- IO.VII. Pt. 809 III. 805 2.11, 810 9.x.
rosa visszavétele a törökök- Hedvig, dr. 5 f. Körner Theo- Hitető Mahomed , szj . 5 f. Vol-
től, éj. 4 f. Vedres István. dor, f. Déry Istv . 821 1.XI, taire, f. Péczeli Józs. 804
Szg. 803 3.x. Pt. 808 28.x. 823 28.1, 828 6.XI. előtt.
33

Hívség próbája, vj . 3 f., La-
fontaine, f. Murányi Zs. Pt.
809 4.1.
Hó, op. 4 f. Scribe és Dela-
vigne, zen. Auber, f. Pály
Elek . 830 20.VIII.
Honvéd, népsz. Dózsa Dani.
849 25.1.
Horatiusok és Curiatiusok.
804 előtt.
Horatiusok, szj . 5 f. 841 18.v.
Horavilág Erdélyben, éj . 4 f.
Andrád Elek. Kv. 804 előtt
Pt. 808 18.111 , 21.III , 7.V,
2.IX.
Horrides , hér. dr. 5 f. Wándza
Mihály. 810 9.VIII.
Hős érdeme, alleg. kép. 849
6.IX.
Hugo Grotius , éj . 4 f. Kotze-
bue, f. Bajomi István. Kv.
804 előtt, 821 3.XI, 823
8.IV, Pt. 808 20 v.
Hunyadi János Nándorfejér-
várnál v. Haza szeretete v.
Nagy Hunyadi Nándorfejér-
várban. Vida László . 813
előtt.
Hunyadi László, szj . 5 f. Lá-
kos János. Pt. 807 30.XII,
808 15.11, Kv. 812 12 XII,
813 27.11
Hunyadi László (Kolozsvári
szerzőtől), szj . 5 f. 822 12.111.
Hunyadi László, op . 4 f. Eg-
ressy Béni, zen . Erkel Fer.
846 26.1v (részl .).
Hussiták Naumburgnál 1432.
esztendőben, nj. 5 f. Ko-
tzebue, f. Láng Ádám (Vass
István . 812 21.1V , 822 19.V,
824 24.V, 829 14.11, 837
25.1X .
Hűség halálig, vj . 1 f. 838 2.XI.
Hűség próbája, vj . 2 f. Kis-
faludy Károly. 83 % 24.V1,
848 19.VIII.
Ibrányi v. N.-Várad ostroma,
vitj . 4 f. Zeyk Ján.. 844 7.11 .
Idegen, éj . 4 f. Hagemann
v. Iffland, f. g . Bethien Ká-
rolyné . Kv. 03 24.V, 805
3.1, 810 13.1X, Db. 805 5.x.
Idegennő, színj . 4 f. 841 20.111.
2.V, 22.XI.
Idegen szerető, 1. Asszonyi
komplot.
Ifjuság veszedelmei, 1. Iró
asztal.
Igaz szeretet erőltetést nem
szenved. 804 előtt.
514
Igazság jutalma, éj . 5 f. Kot-
zebue, f. Ernyi Mihály. Kv,
804 előtt, 805 12.111 , 12.XI.
810 26.XII . M.-V. 805 10.VI.
Pt. 808 4.1, 8.11.
Ignez de Castro , szj . 5 f. So-
den Henr. gr. Db. 799 21.VII,
803 15.x, 805 20.VIII, Kv.
804 16.11. 812 21.1 , 810
28.vi. M.-V. 803 25.VI.
Igy szereti a magyar jó feje-
delmét. (Der ländl. Friede
od. so chren gute Unter-
thanen ihren Landesfürs-
ten), Paraszt j . 1 f. Db.
799 I.IX.
Ikrek, vj . 4 f. Schneider L.,
f. Nagy Ign. 841 12.111.
Inkognito, 1. Fejedelem titkos
útazása.
Indiai örökség, vj . 3 f. Bretz-
ner, f. Vass Istv. Kv. 804
előtt, 807 1.III.
Indusok Angliában, vj. 3 f. ,
Kotzebue , f. Ihász Imre v.
Péry Ignácz. Db. 79 19.vш ,
799 9.x. Kv. 804 előtt, 805
9.111 , 806 10.1 , 812 20.11, 820
21.11, 827 27.11 , 841 5.V.
M.-V. 805 19.v. Pt. 807 6.XI.
Ines v. a megbukott Minisz-
ter, dr. 5 f Don Ramon de
Navarette, frból D. Filep
Sámuel s talán Egressy Béni
is. 45 I.XI. 846 21.1.
Inkle és Járikó v. Az arany-
idő, v. énj . 3 f. Eckarthau-
sen v. Faber H. J., zen .
Kolisz, f. Kotsi Patkó János.
Db 799 2.v. 25 VI , 28.1X,
805 12.VIII. Kv . 803 9.1 , 804
8.IV. 20.XI , 806 23.111 , 810
27.XII , 812 15.VIII , 2.XI, 823
16.11, 827 20.11 , 828 14.XII .
M.-V. 803 3.VII, 804 22.VII,
14.X. 805 23.V, 806 1.VII,
807 24.v. Szg. 803 25.1x .
Pt. 808 26 és 29.VII , 8 és
22.VIII, 23.IX. 9.XI.
Intermezzo , 1. Falusi urfi.
Invalidus , énj . 5 f. Hensler.
Kv 804 előtt, 806 25.11.
827 31.v. Pt. 807 12.VI.
Iphikrates és Agenor. 04 el.
Ypsilanti, dr. 3 f. Bruckstahl
József. 839 21.11.
Iróasztal v. Ifjuság veszedel-
mei, éj . 4 f. Kotzebue , f. Mé-
hes Sám. 803 24.IV, 17.XII.
Irtózatos szeretet ereje, 1 .
Fayel.
Itt a középsor kiadó , vj . Kot-
zebue f. Péry Ign. 804 elött.
Ivás iskolája, b. 3 f. 841 15.v.
Izabella op. 2 f. Rossini, 834
28.v.
Izidor és Olga, szj . 5 f. Rau-
pach , f Ujfalussy. 834 3.VI
Iz-kény által választott házas-
ság következése, 1. Gyűrű
II ik része.
Jakobita klub. 1. Asszonyi ja-
kobita klub .
Jaques Splin, vj . 1 f.. f. Láng
Adám János. Db. 799 28.vii.
Kv oo jan., 807 20 XII,
823 15.111.
János atyja, dr. 5 f. 836 2.11.
| János kulacsa, vj. 1 f. Kisfa-
ludy Károly (Mátyás deák )
830 10.VIII.
| Jártas-költes vőlegény, vj 2 f.,
átd . Barcsai László Db. 799
25.IV, 28.vII. Kv. 804 elött.
Játékos, éj 5 f Iffland, f. Thal-
ler Istv . 821 18.XII .
Jegygyűrű, népsz. 3 f. Szigeti
József. 847 6 III.
Jegyzőkönyv v. Zsebkönyv v.
Napló, dr 3 f Kotzebue,
f. Lőcsei Sp. Sámuel. 823
15.1, 840 28.V.
Jelszó , éj 5 f. Leuthner utan
Éder György. 834 20.VIII.
Jelva, az orosz árva, melodr.
3 f. Scribe után átd . Prix
Alb ., zen. Roser, f. Déryné.
830 22 VIII, 834 13.JJX.
Jer ide, vj. 1I f., f Fáncsy La-
jos 842 19.v, 847 16.v.
Jetta v. a szép tündérasszony,
vj. 2 f. 829 7.11
Jetzid és Hábá v. Féltés és
meghasonlás, szj . 5 f. Go-
rove László (Weidmann Pál
után.) Kv. 807 12.1 Pt. 808
17.VIII.
Jó barátok, éj . 4 f. Ziegler, f.
Ernyi Mih . Kv . 804 előtt,
05 12.XII , 807 81, 810
26. VI, 836 9.VII , 2.VIII . M.-V.
807 13.VI. Pt . 07 5.VIII.
Jobb és balkéz, dr. 5 f. 844
13.1.
Jobb tonus , vj 4 f. 834 27.V.
IO.VII.
Johanna nápolyi királyné v.
Latzkovics Nápolyban, szj
Szilágyi Ferencz . 813-14 ,
819 4.V.
Johanna von Montfaucon, szj
5 f. Kotzebue. 832 6.VIII.

Jó kedv, vj . 3 f. , f. Ernyi Mi-
hály. 819 9.v, 837 15.x.
Jolántha és Hajadon, szj . 5 f.
820 16-20.111, 827 III.
Jolánta jeruzsálemi királyné,
szj. 4 f. Ziegler, 1. Murányi
Zs. (talán Katona József is .)
821 21.XII, 829 12.111, 834
18.XI.
Jólévő zarándok , 1. Csörgő
sapka.
Jószívű fiú . 804 előtt.
Jószívű házasok, dr. 1 f. Db.
799 5.V.
Jószívű mezei gazda, vj . 5 f.
Schikaneder Kv. 804 előtt,
812 3.III, 27.XII . B. 807 26.v.
Pt. 807 20.VII , 808 8.VI.
Jó tanácsos, éj. 5 f. Dugonics
András. Pt. 807 16.x , 808
12.VIII.
Jótétel uzsorát hoz , 1. Vic-
torina.
József és testvérei , én . dr. 3
f. Duval, zen . Méhul, f. Láng
Ád. Kv. 822 ( kétszer ), 23.XII
(részl.) , 823 11.v (részl. ) Szg.
827 16.VI. P. 827 4.x. Pt.
827 7.XI.
Juczika v. Gyilkos verekedés
leányért, vj . 2 f. , Koch, f.
Láng Ád. Ján. (Mérey Sán-
dor. ) Kv. 804 előtt, 810
31.V, 812 22.XI. Pt. 808
27.1, 19.VIII.
Juliska v. Leányok vegyetek
példát, vj . 5 f . f. Mérey
Sándor . Kv. 804 27.XII, 823
18.11. M.-V. 805 11.VII . Pt.
808 2.XI.
Jutalom és büntetés. 804 clőtt.
Kalapos és harisnyatakács, én.
b . 3 f. Hopp Fr. , zen. Mül-
ler Ad . , f. Balogh István.
840 23.VIII.
Kalmár és tengerész , dr. 4 f.
Czakó Zs. 845 26.11, 27.11I.
Kaponyai , 1. Agyvelő tehetsé
gének jegyei.
Karmelbéli barát v. Karme-
lita, dr. Dalberg. 804 előtt.
Karolus Magnus, vj. 3 f . Kot-
zebue. 827 17.V.
Kartigám, éj. 3 f.. f. Szilágyi
Károly. 829 4.II.
Kastély és temető, op ., zen.
Böhm. 846 26.1V (részl.)
Katinka v. A marienburgi szép
leány, dr. 5 f. Kratter után
Kotzebue, f. Ernyi Mihály.
Db. 805 7.x. Kv. 803 6.x11,
515
805 17.1 , 806 4.III , 30.XII, Kv. 804 előtt, 812 2211,
810 14.VI, 16.VI, 819 13.V. 822 4.II.
822 11IV, 834 3.VII , 840 Kevély szépség, v. A váloga-
24.VI. M.-V. 804 14.VI , 805 tós elmarad, vj. 3 f. Db.
9.VII. Pt. 807 23.1X, 808 I VII. 799 26.v. Kv. 804 előtt.
Káplár, vj . 2 f 846 20.XII . Kékszakáll, 1. Raoul.
Károlo Károlini, banditai j . 5 Kénytelen házasság, 1. Erő-
f. Schikaneder, f Murányi szakos házasság.
Zs . 822 27.IV. Kénytelen király, vj . 2 f. frból
XII . Károly, dr. 5 f. 21 2.X1, Tóth Lőrincz . 840 30.IV,
841 I.I. 841 4.111.
II . Károly fiatal kora, Forst és Kénytelenségből való orvos v,
Leutner, f. Remellay. 842 Sganarella v . Erőltetett dok-
16.XI. tor v. Botcsinálta doktor,
XII . Károly Rügen szigetén, vj . 3 f. Molière, f. Kazinczy
vj . 4 f. Both után Kolozsi F., s még elébb a n.-enyedi
József. 833 17.VI, 834 17.VI , magyar társ, egy tagja. Db.
842 II.III. 799 25.1v. Kv. 800 márcz. ,
XII Károly v. Svecus tábor 810 19.VIII , 34 16.XI, 838
Bendernél, éj . 5 f. Kotzebue, 14.VI, 846 23.11 M.-V. 804
f. Bölöni Farkas Sánd . 812 11.X, 807 7.V.
16.1, 820 febr , 821 2.X1, 823 Kép, szj . 5 f. Houwald, f. Gál
12.V, 827 27.1, 829 19.11 . 834 Mihály 840 1.IX.
21.X, 44 14.1 , 849 6.x1. Képzelődésben levő philoso-
Kean v Könnyelműség és fusok. vig op 2 f. Holberg
lángész, dr 5 f. Dumas után után Paisiello, f. Szerelem-
Fáncsy Lajos. 839 7.VII, hegyi And. 806 14.1X, 23.XI.
8.1x. 839 I.VI , S40 2.VI , 841 Két anya gyermeke, dr. 5 f.
11.111, 845 15.XI. Soulier Frigyes, f. Egressy
Kecskeméti familia Bécsben . Béni és Csepregi Lajos. 845
vj. 3 f. Gleich, t . Láng Á. 28.VIII.
830 7.XI, 840 22.XV. Két álomjáró, boh. 3 f. 841
Kegyenczek vagy II . Katalin 19. VI.
orosz czárné szerelme , színj . Két Barcsai , dr. 5 f., b. Jó-
5 f Birch-Pfeiffer Károlina, sika Miklós. 845 8.11.
f Kovacsóczy M. 839 12.1, Két csudálatos éjtszaka (Jiane-
840 13.XII, 842 18.XII . orai kastély), éj. 3 f. Carnoni
Kelepcze, v. Szilaj v. Pajzán Vilm . , f. Sala Laj . 822 2.11.
ifjú, vj . 3 f. Kotzebue, átd. Kétfejű sas halála, alleg kép.,
Kontz József, utóbb Pály fest. Balogh József, rend.
Elek . Db. 799 7.VII, 14.VIII Gyulai Fer. 849 21.1V.
805 15 IX. Kv 799 26.XII, Két feledékenyek, vígj . 1 f ,
800 febr , 805 8 11, 806 5.1, Kotzebue , f. Márton Józs.
807 22 11, 810 27 V, 14 X, 812 812 23.IV, 825 14.XII.
12.1, 819 13.VI , 822 5.XII, Két férj felesége, éj . 3 f. Kot-
835 8.1 , M.-V. 803 13 VI , 805 zebue, f Murányi. Kv. 804
12.V. 806 15.VII , 807 25.VI. I.XII, 805 10.XII . M.-V. 805
Pt. 807 25.1x, 808 6.1v. 24.VI. Pt. 807 2.x, 808 23.III.
Kemény Sinon, dr. 2 f. Kis- Két gályarab , színj . 3 f. Hell,
faludy K. Sz . 827 I VIII. f. Megyeri Kár. 833 máj. , 834
Keresztes vitézek, éj . 5 f. Kot 12.VIII, 839 19.11, 840 18.VI.
zebue, f. Perlenthal Friedrik Két helytartó, 1. Osmondok.
Auguszt (Világpolgárdi), (f. Két Klingsberg, vj ., 4 f. Ko-
még OnodyJonáthán és Vit- tzebue, f. Láng Ádám. 803
kovics Mihály is ) 800 febr., 19.II, 27.XI , 805 24.X1 , 812
827 13.1, 21.V, 828 13.XII, 30.1V, 821 25 XI, 827 18.1V.
841 13.111. Két korona, vj . 1 f. Moreau
Kettős gyermek v. Kettősök Ödön, f. Szental György.
v Első szülöttség jussa fe- 840 24.IX.
lett való vetélkedés , szj . 5 Két lakatos, dr. 5 f. Pyat ut .
f. Klinger. f. Ihász Imre. Egressy Béni . 844 23.1 .
33*

Két özvegy. vj. 1 f. Holbein ,
f. Keszi József v. Ujfalusy
Sándor. 836 12.VII , 838 2.XI.
Két Peleskei, én. b . 3 f. 841 |
27.V.
Két Péter v. Zaardami pol-
gármester. vj . 4 f. Lebrun ,
f. Telepi (Komlóssy Fer.) .
833 25.V, 834 25.V, 845 6.111.
Két pisztoly, 1. Sobri.
Két róka, op. 2 f. Méhul.
804 elött, 806 14.11, 23.II,
807 17.1 (részlet) .
Két szék közt a pad alatt
marad, vj . 1 f. Kv . 800
ápr., Pt. 809 27.1.
Két színész , vj . 2 f. 40 12.VI
Két szó v . Rettenetes éjszaka
az erdőben, énj . 2 f. , Mar-
salino, zen. D'Alayrac, f.
Deáky F. Sám . Kv. 823
8.1. 15 m. 29 IV, 825, 8.XI.
827 8.v, 834 18 VI, P. 827
19.IX.
Két úr szolgája , vj . 3 f. Gol-
doni, f. Saaghi Ferencz.
Kv. 803 21.IV, 4.XII, 804
9.XII, 806 25.11, 807 15.11,
810 3.VI. II XI, 822 6.11,
M.-V. 803 18.VII, 804 9.1X,
Db. 799 19 v, 18 VII , Pt.
807 26.VIII . 808 10.x.
Kézművesek lakomája , 1. Mes-
teremberek.
Khremes v. A megjátszott
fösvény ember, vj . 3 f. Ká-
rolyi Ferencz . 804 előtt .
Ki-ki párjával, énj. 3 f. Holberg.
812 9.1, 823 23.v, 836 31.VII.
Ki-ki saját háza előtt seper-
jen, vj. 1 f., f. Szomor Máté.
Db. 799 4.1x. Kv. 807 20.XII ,
810 5.VII, Pt. 808 28 IX
Ki légyen ő ? vj . 1 f. , f. K.
Boér Sándor. 804 előtt.
Ki mer , nyer, vj . 3 f. , frból |
németre Forst és Leutner,
f. Nagy Ignácz és Remel-
lay Gusztáv . 842 19.XI.
Kincsásó, vig op. 2 f. Méhul,
f. Horváth József. Kv. 804
előtt, 807 30.1II , 26.XII , 812
7.V, 24.V, 3.IX, M.-V. 807
26.IV.
Kind der Liebe . Kotzebue.
849 7.x (részl. ) .
Kinizsi, vj . 3 f. Szigligeti E.
843 28.XII, 844 ILXII.
Kínzó torony, 1. Borzasztó
torony.
Királyi parancs, vj . 4 f. Töp-
516
fer, f. Láng Ádám. 841
19.IV, 848 3.V.
Királyi szó , vj . 2 f. 829 22.1 .
Királyleány, mint koldusnő v .
Élet iskolája, nézőj . 5 f.
Raupach, f. Deáky F. Sám.
839 16. , 21.1 , 841 7.1.
Király Ludason, vj . 5 f. Gaal
József. 838 12.VIII , 839 10.111 .
Király parancsolatja , vj . 4 f.
Töpfer, f. Láng Ádám. 829
13.11. 7.V.
Király titkos utazása, 1. Feje-
delem titkos utazása.
Királyunkért és hazánkért, vj .
3 f. Hensler, f. Ernyi Mih.
823 I.I , 825 I3.XI , * 34 23.X.
Kisasszony elszökött, vj . 3 f .
Jünger. Db. 799 8.1x , M.-V.
803 19.VII , Kv. 812 6.IX.
Kis czigányleány, 1. Lazarilla.
Kisértet énj. 3 f. Kv. 827
6.VI. Sz. 827 6.VII.
Kis káplár (Nápoleon életé-
ből), nézőj. 3 f. Fried .
834 25.X.
Kis városiak, vj . 4 f. Kotze-
bue. f. Csizmazia Sándor.
Kv. 804 előtt , 819 2.v, 823
6.IV, Pt. 808 19.11, 11.XI.
Klavigo, dr. 5 f. Goethe, f.
Kazinczy Ferencz. Kv. 804
21.11. 812 10.IX. M.-V. 805
25.V.
Klótár (Chlothár), herósi dr.
5 f , f. b. Bánffy Borbára.
804 előtt, 807 12.111.
Kobold, a földalatti Manó , én.
b. 2 f. Nestroy. 845 1.III.
Kodrus, szj . 5 f. Cronegk, f.
Wesselényi Miklós. M.-V.
804 29.1x. Kv. 804 10.XI,
812 28.IV. Db. 799 16.XI.
Pt. 808 24.VI.
Kollenani Mária. 804 előtt.
Kongrio v. hajdani puszta ve-
tekedés, vj . 3 f. Károlyi
Ferencz 804 előtt.
Konstántzinápolyi út v. Atya
és vőlegény egy személy-
ben, vj . 3 f. Picard , Schiller
után f. Éder Gy. 821 13.XI.
Kontraktus , avagy Elváltozott
leánykérők, víg op. 2 f
Holberg, átd. Kotsi János .
Db . 803 9.x. Kv . 803 19.111,
806 6.1, 7.XII. M.-V. 803
23.VI, 806 I.VI , 807 II.VII .
Szg. 803 18.1x.
Korhely pajtások v. A nagy-
világ divatja. 837 26.XII .
Korona és vérpad , szj . 5 f. ,
Dumas, Jermann után f. Ja-
kab Istv. 837 17.IX. 16.XII ,
839 II.V. 840 29.1X , 841
161, 1.XI, 847 19.V.
Korszellem és fia, vj . 4 f. Rau-
pach, f. Fekete Soma 837
28.XII, 838 29 VII.
Korszellemes borbély, víg jel.
849 9.IX.
Korzikaiak Magyarországon .
éj 4 f. Kotzebue, f. Fikker
János Db. 805 22.VIII. KV.
803 15 V, 804 21.1, 806 17.1,
812 1.IX, 823 2.1. M.-V. 803
30.VI, 805 16.VII. Pt . 808
IO.VI.
Kortez Ferdinánd v . Mexico
meghódoltatása, dráma 5 f.
Klingemann. 822 12.1.
Köleséri. 1. Titkos ellenkezés .
Kőműves és lakatos, op . 3 f.
Auber. 834 2.XI, 14.XII , 835
29 I
Könnyelműség szerelemből ,
vj. 4 f Bauernfeld, f. Kiss
János. 834 20.VII.
Kötőtűk, éj 4 f. Kotzebue , f.
Péry Ignácz Kv. 804 előtt,
836 4.VIII. Pt . 807 23.x.
Kővári Sándor br. v. A mar-
dosó lelkiisméret, szj . 4 f.,
Kotzebue , f. Molnár János .
Kv. 803 19.IV, 804 26.1V,
25.x, 810 8 XII, 11.XII M.-V.
804 26.VI. Pt. 807 15.XII ,
21 XII. 808 8.1.
Követválasztás, színm. Beōthy
Zsigm . 845 15 III.
Krollin obester v. Katonai ér-
dem nem szenved gyalá-
zatot, éj. 3 f. Andrád Elek.
810 2 X.
Kronsteini harjczjáték, vit. j .
5 f. Holbein, f. Komlóssy
Ferencz . 828 23.XI, 834
31.V.
Kulm -hegyi haramiák, éj 5 f.
Cuno, f Komlóssy Ferencz .
829 4 IV, 834 6.XII
Külföldiek, vj . 2 f. Fáy Andr.
839 23.11.
Különös gondolkozású ifjú . 1.
Sakkfigura.
Különös nagybátya v. Vélet-
len házasság, vj. 4 f. Zieg-
ler, (Iffland), f. Kelemen
László. Kv . 803 17.XI, 805
16.1. M.-V. 805 28.v.
Különös természetű ember, 1.
Móritz bátya.
 517

Labirynth, op. Winter. 822 Leányragadás. 1. Elszöktetés . Livóni asztaloslegény, I. Pé-

23.XII (részl .) ter czár utazásai.
Lammermoori Lucia, op . 3 f. Lear király, szj . 5 f. Shakes-
peare, f Sófalvy József, Londoni koldusok , I. Árva
Cammarano Salvator, zen. fiu és londoni koldusok.
utóbb Komlóssy Fer. 811
Donizetti, f. Egressy Béni. 4.IV, 812 28.1 , 820 27.1v, Lorenzino, dr. 5 f. Dumas , f.
849 9.1x (részl ), 1.x (részl. ) 821 29.XII , 829 5.1 , 838 Egressy Béni 843 30.XII,
Lanassza, szj , 4 f. Plümicke 22.IX, 841 25.v, 848 5 vIII. 844 29.1. 845 20.XI.
C M. (Lemierre után) , átd. Legjobb az egyenes út V. Lotterián nyert házasság , vj .
Kotzebue, f. Kazinczy Fer Két candidatus, vj . 1 f. 1 f. , f. Török István. 839
Db . 799 13.V, 9.x1 . Kv. 810 Kotzebue, f. Fekete Soma. 24.II.
25.IX. M -V. 805 15.VI. 841 25.XI , 842 9.11 , 845
Lóvásár, vj . 4 f. 838 8.VIII .
Lantos és törvényszék, vj . 2 28.111, 6.XII , 846 18.IV. Luczaszéke karácson első éj-
f. 834 16.VII. Lelkiesméret mardosása, 1. szakáján, éj . 3 f. Katona
Lantosok v . Vig nyomoruság. Kővári Sándor. Józs 822 27.XII, 835 29.XII,
(Vándorló lantosok. Ván- Lengyel király házassága , vj . 838 27.XII.
dorló deákok) én . j . 3 f. Schi- 3 f. Hassaureck, f. Horváth Lucretia, szj. 5 f. Ponsard, f.
kaneder, f. Szerelemhegyi Döme. 833 2.VI, 834 20.XI. Egressy Béni. 844 15.1 , 3.11.
András, zen bőv. Reiman. Leona, szj. 5 f. Czakó Zsigm Ludas Matyi, én. boh 3 f.
Db 799 23. VI , 805 5.1x. Kv. 846 26.XII Balogh István, zen . Szerda-
800 ápr. , 804 29.IV, 805 1.1, Leonora v. a sír menyasz- helyi Józs. 839 15.VIII, 840
19.XII, 806 20.VII , 30.XI , 812 szonya , szj 3 f. Holtei , f. 29.11, 841 17.1.
IO.V. M.-V. 803 16.VI , 804 Éder György. 840 2.x1 Lumpaci vagabundus v. Há-
21.VI, 805 8.vi. Pt. 808 16.XI, Leopárd és a kutya, vj 3 f. rom jó madár, tün . vj . 3 f.
809 20 I. 828 21.XII. Nestroy, f: Telepi, zen. Mül-
Lara hét fia, dr. 5 f. Malle- Lepecsételt polgármester, vj . ler Adolftól. 836 1.1, 21.11,
fille után Fekete Soma . 842 2 f. Bürckner, zen Schmidt 838 26.XII, 840 10 VIII, 841
3.XII, 846 19.XII. H., f. Megyeri Kár. 834 IO. VI, 842 5.VI, 845 30.III ,
Lassú víz partot mos, vj . 4 f. 22.VI. 846 II.1.
Schröder, f. Kelemen L., Lepke v. Mátkanézés, vj . 5 f Macbeth, szj . 5 f. Shakespeare ,
utóbb Meszlényi Molnár Já- Albini ut. Kolosy. 838 2.1X , f. Döbrentey Gábor, utóbb
nos. Kv. 822 7.III, 823 3.IV, 841 24.1, 842 8.XII. Egressy Gábor, (Éder Gy.
834 6.VII. Pt. 808 5.VIII . Letorières vicomte, vj . 3 f. is.) 812 11.IV, 843 3.XII
Lazarilla v. Kis czigányleány, Bayard és Dumanoir. 845 (részl .)
éj . 5 f. Kotzebue, f. Déry 22.IV. Macskási Juliánna Szerémben,
1stv. v. Déryné. 813/14 , Levélírók, f. Kovacsóczi. (?) 1. Arany pereczek .
827 4.1, 834 23.X, 836 9.1 804 előtt. Madarász és uszkárnyirő, boh.
(részl ) , 841 12.IV. Ligeti kastély, vj . 1 f. , f. 2 f. Hopp Ern , f Fáncsy
IV. László magyar király, szj . Csató Pál. 840 20.V, 19 XII, L. 839 20.IV.
3 f. K. Boér Sándor. 793 844 21.XII, 849 21.X. Madonnei csapszék, dr. 5 f. ,
3.III, 813/14 . Lignerolles Lujza , dr. 5 f. Di- f. Bereczki Zsigmond . 847
Láthatatlan ítélőszék. 804 naux és Legouvé , f. Tompa 25.11.
előtt. Imre. 840 26.1X , 841 26.1, Magyar háznép atyja v. Ház-
Lázadó zsidók, dr . 4 f. 841 6.v, 846 20.11, 847 8.v. nép . éj. 5 f. , f. Kelemen
12.VI. Limburgi vár v. Két fogoly, László . 805 19.1.
Lázár, a pásztor, dr. f. Bou- vj. f, f. Komlóssy Ida. Magyar háznép anyja, éj. 5
chardy, f Sarlay Ferencz. 844 10.II. f. Kotzebue Die deutsche
841 20 XI, 842 10.XI, 844 Linczig János , kolozsv. király- Hausfrau-ja ut. Pt. 807 2.x1 .
3.XII , 845 II.XII, 847 4.1. biró. színmű 4 f. Czelesz- Magyar hérósok Szigetvárá-
Leánykák, vigyázva szeres- tin. 842 nyarán (arena), ban, éj, 3 f. Kalchberg, átd .
setek, hogy meg ne bán- 845 24.1. Láng Ádám János . Pt. 808
játok, 1. Erőszak és szere- Linda. op. 3 f. Zen . Doni- I.IV, 9.IV.
lem áldozatja . zetti, f. Egressy B. 845 Magyar insurgensek, dr. 5 f.
Leánykérés szabály szerint, 29.11. 12.IV, 29 IV, 30.X, Ziegler, f. Török István.
vj . 4 f. Töpfer, f. Fáncsy 16.XII, 846 9.11, 17.11 , 848 823 25.11.
Lajos. 835 20.XII , 836 14.1, 22 VII. Magyarok hűsége és nemzeti
838 14.11 , 839 17 IX, 847 Lindor és Izmene . 804 előtt. lelke, én j . 2 f. Sorz, f. Ver-
21 I. Lyoni nő. 840 25.X. seghy Ferencz, zen . Pacha
Leányok, vegyetek példát, 1. Lyoni ruha , vj . 4 f. Jünger, Gáspár 823-ban.
Juliska. 803 17.IV, 804 28.11. Magyarok hűsége, ered. szj .
Leányőrző, vj. f. Kisfaludy Lipcsei deákok v. Szürke fő. 3 f. 842 8.11.
K. 834 21.VIII. 848 17.VIII. Magyar tengermellékiek vagy

Hypolit és Rozvida, vj . 4 f.
Zschocke, f. Láng Adám .
813-14-ben, 828 9.x , 838
25.IX.
Maison Rouge lovag, dr. 5 f.
Dumas 848 1.VII.
Majom és vőlegény, boh. 3 f
Nestroy, zen Ott, f. Balogh
István. 840 31.V, 21.VII, 845
26.1.
Makfalvi Sarolta (v. Anna) , éj .
5 f. Houwald, f. Ihász Imre,
(utóbb Munkácsi Pál .) Kv.
804 el. , 810 4.XII. 828 20.XII .
Pt . 807 14.VIII, 808 5.11.
Marcsa, a szép markotányos-
nő, 1. Ezred leánya.
Mardosó lelkiisméret, 1. Kö-
vári Sándor.
Mari, az ezred leánya, op. 2 f.
Saint-Georges és Bayard ,
zen Donizetti, f. Egressy
Béni. 836 16.vi (részl . ) , 844
5. VIII , 17.XII , 845 17.1 , 16.11 .
II.XI , 846 23.1 , 8.1 , 16.1V
(I. fv.), 849 6.1x.
Mari, egy anya a népből, dr.
5 f. D'Ennery, f. Czakó Zs .
846 8.XII , 847 2.11.
Mariánna, dr. 5 f. Treitschke
Friedri , f. Jakab István .
840 28 III, 844 13.1.
Marianne, f. Fikker János . 804
előtt.
Marienburgi szép leány, lásd
Katinka.
Marino v. Castelli szavának
áll, 1. Hernani.
Marion de Lorme Hugo V.,
f. Fülep Samu , Matisz Pál,
842 16.IV.
Marót bán, szj . 5 f. Vörösmarty
Mih. 838 25.XI.
Massaroni , reg. j . 3 f. Both, f.
Jakab J. 834 12.VI , 840 30.VIII .
Maskara, 1. Alorczások.
Maszkarás bál, éj. 1 f. Kotze-
bue. 822 10.IV.
Matild, dr. 5 f. Pyat és Sue,
f. Irinyi Józs. 844 4.1 , 846
26.11, 847 27.V.
Mazeppa , szj . 5 f. Slováczki
Gyula , f. Nagy Ignácz . 848
17.VI.
Májális falun v Boszantsuk a
vénet, ballet. Reinwart Kár.
Józs. M -V. 805 31.V.
Májusi nap, vj. 5 f. , f Déryné.
829 21.V.
Mária v. Asszonyi érdem, éj .
5 f. Ziegler, f. Déry István
518
Kv. 804 el. , 805 18.11 , 18.IV, Megcsalatott szökevények, 1 .
806 I. , 820 február, 828 Erőszak és történet.
18.XII. M -V . 806 22.VII . Megcserélt gyermekek, 1.
Mária v. Az elrejtett szerelem, Hanno.
op. 3 f Planard, zen. He- Mezengesztelődés és nyugo-
rold, f. Szilágyi Pál. 830 dalom Embergyűlölés és
7.1X, 835 30.1. megbánás II. része, éj.
Mária Therézia, éj 4 f. , f. Mu- 5 f. Soden. 812 25.1.
rányi Zsigm . 829 9.1v, 838 Megesik az efféle, vj . 3 f.
23.VII. Ekkartshausen . 803 27.11 .
Mária Therézia koronázása, Megfizet a nagyharang, vj.
némaképl . 3 szakaszban. 2 f. Db . 799 5.V.
842 8.III. Megfoghatatlan férfiak, f Vass
Második Gaszner v. Megzabo- Istv 804 előtt.
lázott feleselő, vj . 4 f . f. Megfordúlt a koczka , vj . 5 f.
Lehner György. Kv 800 Schröder. Db. 799 1.VI , Kv.
febr. , 804 21.1V, 11.XI , 806 803 13.11 , 805 4.1v , 806
13.IV, 812 19.IV, 819 6.VI. 27.111, 810 30 XII, M.-V.
M. V. 804 24.v. Pt . 807 3.VII, 805 4.vi Pt. 807 4.XII .
808 13.V, 28.XII . Szg. 803 Megházasodtam, vj . 3 f. Csató
27.IX. Pál. 838 16.1x, 846 29.XII ,
Második Katalin orosz czárné, 847 30.V.
1. Kegyenczek . Megjátszodtatott vőlegény.
Második Lajos . 804 előtt. 804 előtt.
Mátyás deák, én . színmű 3 f. Megkeményedett szív követ-
Berki (Jakab Istv . ?) . zen. kezései, szj . Spiess, f. Láng
Egressy Béni . 829 9.v , 3 t.V, Ádám . 804 előtt.
844 27.XI. 846 17.1. Meglágyúlt atyai szív . 804
Mátyás deák v. a czinkótai előtt.
icze, 1. Czinkótai icze . Megnyilt kabinet. 804 előtt .
Mátyás deák v. János kulacsa, Megosztott szív, vj . 1 f. Ko-
vj. 1 f. Kisfaludy Károly. tzebue, f. Farkas Mária.
839 5.V. 836 6.VI.
Mátyás fia, dr. 5 f. Szigligeti Megszabadulás napja, éj . 4 f.
E. 848 26.IV. Ziegler, f Ernyi Mih. Kv.
Mátyás király v. A nép sze . 803 26.1 , 804 17.XI , 8c6
retete jámbor fejedelmek 15 IV, 807 24.11 , 810 26 VII,
jutalma, éj. 3 f. Szentjobi 823 3.11, M.-V. 804 29.VII,
Szabó László. Db. 799 805 2.VII , 806 30.vi, Pt.
31.VIII , 6.x, Kv. 804 17.1, 807 9.1X, 808 14.XII.
M.-V. 804 3.x , Pt. 808 I.VI. Megzabolázott feleselő, 1. Má-
sodik Gaszner.
Mátyás király és a kolozsvári
biró, éj. 4 f. Andrád Elek. Melinda , Chamounix gyöngye ,
Pt 807 20 XI, 808 16.J, 6.VII színmű 3 f. D'Ennnery és
Mátyás király választása. vitj . Lenoir, németből Kuppel-
f. Kv. 830 3.1X, 840 20.IV, wieser után Zsivora József.
Sz 827 5.vn , P. 827 25 1x. 845 11.11, 27.11
Mentsikoff Sándor, vitj. 5 f.
Mátyás napja Soroksáron , vj Kratter . 804 előtt, 812 19.xпI,
3 f. Bäuerle után Eder
György. 828 2 XII. Menyasszony és vőlegény egy
Medon v. Bölcsnek boszú- személyben, 1. Szerető és
állása, dr. 3 f. Clodius Chr. szeretőtárs egy személyben .
A., f. Seelmann Károly Db Menyasszonyikorona , szj . 5 f.,
799 27 IV, Kv. 804 előtt. Curo , f. Bacsó Károly. 829
Megboszúlt feleségrablás v. A 28.11, 840 5.V.
13-ik századnak éktelensé- Messzinai földindulás, dr. 4 £.
gei, szj 5 f. Ziegler, f. Mé- 829 14.III.
rey Sándor Kv. 804 8.11 , Mesteremberek (v. Kézműve-
14.IV, 812 21.XII, 828 4.XII , sek) lakomája, énj . 1 f. An-
M.-V. 804 14 VIII . Pt 808 gely. 836 9.1, 839 1.1, 2.VI.
2.XII. Mexicoi vőlegény, vj . 5 f

Clauren, f. Komlóssy Fer.
834 27.VII.
Még egy tisztujítás, én vj .
Vahot Imre . 844 10.11 .
Még van idő, dr. 3 f. A. P
után Fáncsy Lajos 841
14 XI.
Méregkeverő, színj . 3 f. Scribe
és Cartil Blage , f. Pály E
835 19.XII.
Mérges nő, vj . 3 f. Étienne .
f Diósi Márton. 843 27.XII,
845 9.1.
Mézeshetek, vj . 2 f. Hell Tiv. ,
f. Zsivora József. 834 4.VI,
837 3.X.
Mézeskalácsos Róza V. a
frankfurti vásár 1297-ben,
nj. 5 f. Birch- Pfeiffer Káro-
lina , f. Deáky Filep Sám.
833 29.VI. 834 27.VIII , 838
15.VIII, 842 7.XII.
Miczbán családja, dr. 3 f.
Szigligeti Ede . 840 31.x,
845 19.11.
Mindenhez kapkodó, vj 3 f.
Holberg. 803 17.11
Minden lépésben egy botlás
v. Bohó Misi de Hájas, vj
5 f. Goldsmith és Schröder,
f. Aszalai János . Db . 803
17 X, 805 11.VIII, KV. 803
30.X, II.XII , 804 5.IV, 30. XII ,
8c6 3.11, 810 2.1X, 822 25 IV,
825 26 XII , 841 14. VII, M.-V.
804 3. VI, 12.VII, Pt. 807 13.V,
9.VI, 21 X 808 30.v.
Minden lében kalán, 1. Mókus.
Miniszter, éj 5 f. Gebler br.,
f. Seelmann Károly. Db .
799 4.v, Kv. 804 10.11, 805
19 XI, M -V. 806 20.v.
Mirandolai borzasztó vacsora.
Goldoni (?) , f. Jakab Ist v. (?) .
839 5.x, 840 nov.
Miss Sára Sampson, szj. 5 f.
Lessing, f. Kazinczy Fer.
804 előtt, 821 17.XI.
Mithridates, 804 előtt.
Mit tehet néha egy bankó-
czédula ? 1. Bankóczédula.
Miveltség és természet, vj .
4 f. Albini, f. Balogh Istv.
834 29.VI, 9 VIII , 835 15.XII,
838 4.VII, 839 28.IV, 841
22 III.
Módiszeretők, vj . 3 f. Bretz-
ner. f. Kelemen László. Kv.
803 6.XI, 804 2.1v, 805 14.111 ,
812 8. 829 2 v, Pt. 807
5.VI, 808 22.VII.
519
Mókus V. Minden lévben Komlóssy. Kv. 803 15.111 ,
kalán, vj . 5 t. Jünger, f. 804 11.11, 805 23.1 , 823 4.1,
Aszalay János . Db 799 9.VI , 829 4.111, 834 4.IX. M.-V.
Kv. 800 febr. , 803 1.v, 805 804 21.V, 805 7.vi. Pt. 807
16 11, 806 7.11, 27.XII , 807 2.IX, 9.X.
IO XII , 810 22.VII 812 12.VI , Nagy áldozat, dr. 4 f. 823
822 8.XII, M.-V. 804 10.VII, 13.11.
806 10.VII, 807 7.VII, Pt. Nagy Hunyadi Nándorfejér-
807 10.VI , 9.XII , 808 27.VI. várban, I. Hunyadi J. Nán-
Molnár és leánya, dr. 5 f. dorfejérvárnál
Raupach Erneszt, f Szerda- Nagyidai czigányok, népsz . 3
helyi Józs. (Éder Gy is. ) 834 f. Szigligeti E 846 8.11.
16.VIII, 839 2.v, 845 21.XII. Nagykorú és táblabiró v. Kor-
Molnárok és szénégetők, bal szerű eszmék, vj . Bauern-
let 1 f. 812 23.IV, 31.V. feld után Fekete Soma 847
Mombelli grófok, éj . 3 f , fr.- 22.V, 25.V. 848 máj.
ból Hassaureck, f. Katona Nagylelkű herczeg, éj . 4 f. Irta
József. 823 6.111 , 829 26.V, egyik színész . Db 799 23.1V,
834 13.XI. IO.XI.
Monaldeschi, szj. 3 f Dumas Nagylelkű özvegy, 1. Salisburi
után Both, f. Havi Mihály. Adelhaid .
839 25.1V, 84 12.11, 842 4.V. Nagylelkűség, dr . 5 f. 834 3.1X.
Montalban Klára, dráma 5 f Nagymámi, vj 4 f. Ziegler, t.
Bürgerné, f. Kovács S. 829 Benke Józs . 813-14-ben.
7.IV. Nagy mesterek . 1. Artisták.
Montechi és Capuletti-párt, I. Nagyravágyó nő, nj . 5 f. 840
Romeo és Júlia 12.XII.
Montfaukoni Johanna, éj 5 f. Nagy születésű kapitány v.
Kotzebue, f. egy hadi tiszt Házasodjunk meg s min-
az 51. ezredből . (Ernyi M. 1s) dent jóvá tehetünk , vj . 4 f.
812 18.11, 813 16.111, 823 803 20 III, 804 2.XII.
18.1 , 828 20.XI. Nagy világ divatja, vj . 4 f.
Moor Károly, avagy a tolva- Ziegler, f. Ernyi Mihály.
jok, szj 5 f. Schiller, f (L. Világ hangja. ) 835 6.XII ,
Bartsai László, utóbb Sche- 839 30.IV.
del Fer. Kv. 804 előtt. 810 Nagy vizáradás Pest és Buda
6.IX. 15.XII, 812 16.v1 , 820 sz. kir. városokban. Mutat-
18-20.11, 823 11.v (részl ) , vány 838 16.XI.
829 21.11. 831 27.1 , 832 Nagy zürzavar, vj . 5 f. Kotze-
IO.VIII (németül) . 834 28.vi, bue, átd. Ernyi Mih. (Láng
838 15.1X, 839 23.IV, 840 Ádám ? ) Kv. 804 16.XII,
20.VI, 26.XII. 841 16.111, 846 805 4.11, 29.XII , 806 11.XI,
26.XII . Sz. 827 18.VII . Szg. 807 13.XII , 810 21.V, 7 X. 812
827 13.VI. IO.VIII, 820 jan. , 823 27.1v,
Móricz bácsi v. A különös 846 1.1, 827 26.1V, 829 27.1,
természetű ember, vj . 3 f. M.-V. 805 26 v, 807 19 V,
Kotzebue . Db. 799 14.IV, 28 VI, Db. 805 25.vn , Pt.
803 13 x. Kv . 806 12.1, 807 807 17.VII, 4.1x 808 10.VIII.
3.111, 822 17.XII . M -V. 806 Napák, vj . 5 f. Db . 799 21.VIII,
13.V. Pt. 808 21.1x. Szg Kv. 800 márcz.
803 15.1X. Napi parancs, vj 4 f. Töpfer,
Moori vásár, vj . 3 f. Blum K. f. Láng Ádám. 834 16.XII,
után Kiss Iván. 841 8.v, 841 19.IV.
23.V, 5.XII . Napkeleti Indiából nyert örök-
Mózes, dr 3 f. 828 16.XII . ség, 1. Indiai örökség.
Mulát, 1 Saint-George lovag. Napló, 1. Jegyzőkönyv.
Muszka Magyarországon (v. Napoleon v. Győri ütközet,
Muszka katona. ) f. Sehy tört. dr. 5 f. 822 4.VI.
Ferencz. 804 előtt. Napoleon Brienneben , színmű
Nagy atyafiság, vj 5 f. Kotze- 3 f. Fried Vilmos Ede.
bue, f. Ernyi Mih , utóbb 842 26.VI.

Napszámos v. Elveszett gyűrű,
éj. 3 f. Inczédy László. Kv .
800 márcz., 803 28.1 . 804
II.XII, 806 22.1, 8ro 19.VI,
4.IX. 822 10.XII , Db. 803
21.VIII, Szg. 803 29 IX, M.-V.
804 22.V, 807 14.VII. Pt
807 1.VII , 808 9.v.
Nap szüze, éj . 5 f. Kotzebue,
f. Károlyi Fer. Kv . 804 6.111 ,
805 25.IV, 806 2.1, 13 XI .
812 2.1V, 820 febr., M.- V,
806 15 V.
Nándorfejérvár bevétele, dr.
4 f. 828 18.XI.
Nánika v. Meggyőzetett bal-
itélet, vj. 3 f. Voltaire. 804
előtt, 807 5.III.
Násznap és sirbolt. szj . 4 f.
Ó-tordai Veress Józs. 838
14.VII.
Negyven rabló v. Ali baba,
melodr. 4 f. 834 13 XII.
Nemesek hadnagya. Kovács
Pál . 844 30.XI.
Nemes gonosztévő, éj . 5 f.
803 2.11.
Nemes hazugság, éj 3 f. Ko-
tzebue, f. Tapolczai Gindl
József. 804 előtt.
Nemes jóltévő, éj . 1 f. K.
Boér Sándor. 793 19.111.
Nem módi szerint való há-
zasság, vj. 5 f. Db. 799 12.VI.
Neslei terony, szj . 5 f. Gail-
lardet és Dumas , németre
f. Dunkel Pál , f. Csató Pál
838 1.VII, 7 VII, 8.VIII, 839
16 1, 29.1X, 840 1.XI, 841
20.V.
Nevelés formálja az embert
v. Szivessi gróf, vj . 5 f.
Kotzebue v. Ayrenhof. Kv.
800 jan., 803 29.11 . 22.XI,
806 7.1X, M.-V. 803 12.VI,
804 20.VIII , 806 13.VII, 807
2.VII, Db. 799 2.VI, 803
25 VIII, Szg. 803 6.1x, Pt. 807
29.v, Buda 807 27.VI , 808
3.VIII.
Nevelő ezer bajban, vj . 1 f.
Kotzebue, f. Zsivora J.
835 1.XII, 8387.X, 842 16.XI.
Néger, dr. 4 f. Finta Károly.
Jósika Könnyelműek reg.
( f. Benke Józs. Kv . 804 - ben,
után.) 847 26.111.
Nép és arisztokratia, dr. 6 f.
Dumerson és Delaborde , f.
Egressy Béni és Csepregi
Lajos. 849 14.IV.
Nina, boh. f. 840 3.1X .
520
Nína v . Mit nem tehet a sze- Olivia, szj . 5 f. Brandes, f.
relem ? én j . 1 f., frból f. Szt. -Istváni Gál Elek. 804
Várhegyi János . N.-Enyed . előtt, 810 6.x.
796 29 és 30.VI. Órajárásához alkalmaztatott
Norma, op . 2 f Romani, zen. ember v. Rendtartó házi-
Bellini, f. Szerdahelyi Józs. gazda, vj . 2 f. Hippel Theod .
836 23 V, 19.VI , 3.VII , 9.VIII, Gottl., f. Bartsai László .
837 nov , 21.XII , 838 5 VIII 804 előtt.
(részl.), 13.XII , 839 26.v, 840 Orfeus és Eurydice, énj. 3 f.
22.IV, 28.VI, 841 30.XI, 842 zen. Gluck, f. Kónyi János.
3.II, 844 29.VII, 5.XII , 845 804 előtt.
22.II, 2.XII. Orleansi szűz, szj . 5 f. Schil-
Notredamei toronyőr, dr 6 f. ler, f. b. Kemény Miklós .
Birch-Pfeiffer Károlina, f. 812 17.III.
Komlóssy Fer. és Fáncsy Orleansi szűz . szj. 5 f. Schil-
Laj. 837 12.XII , 838 28. vIII , ler, f. Szenvei. 842 20.v.
839 16.V, 19.1X, 841 30.111, Orontes és Talestris v. Az
6.XII, 842 17.XI, 844 11.11, amazonok törvényének el-
845 12.1, 4.XI. törlése. Éder György. Kv.
Norvichi tömlöcztartó 804 el. 810 22.XI.
Nöm és hivatalom , vj 3 f. , | Oroszlánszívű Richard Palesz-
Bayard és Wailly ut. Tompa tinában, dr. 3 f. 839 23.11,
Imre, Fáncsy Lajos is. 844 , 840 30.VI.
14.11. Országgyűlési szállás, vj. 4 f.
Nőm férje , vj 3 f. Rozier, f. Vahot Imre. 844 1.1, 14.1,
Mérey Mór. 835 3.XII , 836 5.11, 846 8.1.
9.VI . Országút melletti ház, vj . 1I f
Nőragadás álarczos bálból v. Kotzebue, f. Murányi Zsig-
Az egyenetlen kérők, én. b . mondné. 822 4.V. 836 7.VII.
3 f Schiekh, zen. Müller Ad . Oskár v. Megcsaltam nömet,
f. Fekete Soma . 837 30.XII, vj. 3 f. Scribe és Duvevrier
838 II.XI.
ut. Egressy Béni. 845 9.111 ,
Nőtelenek, vj 5 f. Iffland (Ha- 3.XII.
gestolzen), f Vass István Oskolai tudós, vj . 2 f. Kotze-
821 II.XII. bue, f. Láng Ádám J 804 el.
Nőtlen férj, vj 3 f Obernyik Oskolamester quasi doktor,
Károly. 846 10.XII. 1. Égi háború.
Növendék, vj 4 f. Amália szász Othello, szj . 5 f. Shakespeare,
kir. hgnő, f. Nagy Ignácz. f. Kelemen László (Bántó
840 23.IV. Sámuel.) Kv. 804 előtt, 805
Nyolczgarasos atyafi . 1. Ben- 5.1, 812 29.11.
jámin Lengyelországból. Othello , op 3 f. Kv. 830
Obester v. Hívség jutalma, 26.VIII. Sz. 827 10.VII . Pt.
éj 5 f. K. Boér Sándor. 827 19.XI.
804 előtt. Ozmondok v. Két helytartó ,
Obsitos , Kovács Pál . 846 2.1v. Gebler, f. Kazinczy Miklós.
Octavia, Kotzebue , f. Péterfi Db. 799 25.vII. Kv . 806 31.1.
Károly Kv. 820 I - 5.IV. Önkéntes, ének. színmű 3 f.
M.-V. 817 15.VI, 819 4.III. Dózsa Dani, zen. Laczkó L.
Óda. 804 előtt. 848 28.VIII , 2.1X.
Ódiósi v . Kis ördög, dr 5 f. Önnön áldozat, éj 3 f. Kotze-
Meisl, f. Komlóssy Ferencz. bue, f. Láng Ad. Ján. Db.
829 II.1. 803 17.VIII. Kv 803 3.XII,
Ó és új világ. éj 5 f. Iffland, 805 8.1, 810 16.VIII, 827
16.1. M-V. 804 3.vII . Pt.
807 6.11. M.-V. 807 2.v. 807 7.XII, 808 22.VI. Szg.
Olaszné Algirban (Olasz asz- 803 17.IX.
szony). op. 2 f. Kv. 827 Ördög leánya v. Házasság Bo-
11.11 , 830 8.1x, 836 9.1 (részl. ) naparte alatt, vj . 5 f. Mel-
Sz. 827 30 VIII. lesville , f. Egressy B. 844
Olga, szj . 5 f. 841 27.III. 25.11, 13.11, 845 24.XI.

Ördög naplója, vj. 3 f. Arago
és Vermond, f. Egressy B ,
zen. Szerdahelyi Józs. 842
29.XII, 844 28.11 , 845 13.11,
846 22.1 , 847 2.1.
Ördög része, vig opera 3 f.
Scribe, zen. Auber, f. Eg-
ressy B. 846 28.11 , 25.1 .
Ördög Róbert, op. 4 f. Scribe.
zen Meyerbeer, f . Szerda-
helyi Józs . 836 5.vi (részl . ),
7.VII (részl.), 846 5.1v ( 1 f. )
Ördög Róbert, reg. színj. 5 f.
Raupach Erneszt, f. Kiss
János. 835 29.XI , 836 10.11 ,
838 21.VI, 840 13.IX.
Ördögűző huszártiszt v . Sze-
relem mindent tehet, vj . 4
f. Cuno, f. N. N. 849 6.1 .
Öreg fösvény. 813-14-ben.
Öreg kérők. 838 5.VIII.
Örökké, vj. 2 f. Scribe, f.
Csató Pál. 836 13.1.
Örökös herczeg , dr. f. Zieg-
ler, f. Láng Ádám . 829 8.1.
Örökséglesők , vj . 4 f. , f. Be-
rethy György. (?) 804 előtt.
Örökség, Obernyik Kár. 844
20.XI , 845 15.1, 31.XII , 846
13.1.
Örökségi egyezés, szj 4 f
Vogel (Hoffmann F.) f. Ja-
kab Istv. 834 7.VI, 840 9.v.
Őrült anya és gyermeke, dr.
5 f. Soulier, f. Nagy Elek.
841 22.1, 9.XI.
Őrültek háza Dijonban v. Té-
bolyodottság és bűn, dr. 3
f. Antony Bern. és Alexis ,
Prix Alb . után f. Komlóssy
Ferencz és Parázsóné. 834
12.VII, 835 8.XII , 838 18.x,
23.X, 840 14.VI, 846 10.III,
849 28.VI.
Ősanya, szj. 5 f. Grillparzer,
f. P. Horváth Dániel. 822
15.1, 28.V, 823 20.11, 827
IO.V, 839 2.IV, 841 30.VIII.
Őszi nap, vj. 5 f. Iffland, f.
Láng Ad. Ján. 804 13.XII .
Özvegyasszony és a paripa,
dr. Kotzebue, f. legifj. gr.
Bethlen Pál. 812 31.V.
Özv. férje, Dumas, f. Keresz-
tury. 844 10.11, 845 10.XII.
Pajkos Fritz, én. j . 2 f. Szg.
827 14.VI.
Pajkos deákok, 1. Furfangos
deákok.
Pajkos pesti jurista, vj . 5 f. ,
Kotzebue, f. Baranyi Péter.
521
(U. az mint Kelepcze .) 841
25.IV.
Pajzán ifjú, 1. Kelepcze.
Palmirai grófné. 813-14-ben.
Paluzzi kastélyi borzasztó éj-
fél, 1. Borzasztó éj stb .
Papagálv, éj . 3 f. Kotzebue ,
f. Kemény Anna Mária ut.
Balogh Istv. Db. 799 7.V,
16.VI. Pt. 808 11.III.
Papelli v. Csudálatos egybe-
találkozás, éj . 3 f. Kotzebue ,
f. Bartsai László. Db. 805
17.IX. Kv. 800 január, 804
15.XI , 806 6.111, 807 23.1,
8.XII, 808 2.VIII, 810 2.VIII,
18.IX. 823 13.11. M -V. 805
30.v, 806 29.v, 807 4.vn.
Pt 807 22.V.
Paraszt mint dús v. Tündér-
világi lány, tünem . vj . 3 f.
Raimund Ferd . , z. Drechs-
ler, f. Szerdahelyi Józs . 830
13.1X, 836 20.11 , 840 13.VI ,
845 6.IV.
| Parlagi Jancsi vj . 4 f. Holbein,
átd. Kovacsóczy Mih . 835
11.1, 838 20.VIII, 840 19.1 ,
841 19.1, 842 13.XI.
Paróka, 1. Asszonyi fortély.
Parola, vj . 4 f. Spiesz . , f. Leh-
ner A. Kv. 805 15.XII, 806
18.1X, 807 14.1 , 810 24.VI,
823 4.V , 825 17.XI , 829 I..
M.-V. 806 7.VII, 807 28.IV.
Patricziusok, nj . 5 f. 840 8.x.
Paul Jones . a tengeri kalóz,
dr. 5 f Dumas, f. Egressy
Béni. 843 21.XII , 844 12.III ,
846 21.111.
Párizs éjjel, dr. 5 f. Dupenty (?)
és Cormon ut. Egressy B.
844 21.1, 846 20.1.
Párisi adós, vj. 1 f. , f. Sze-
mere Pál. 840 8.VI, 842
9.111, 845 8.XII.
Párizsi János , op. 2 f. Boiel-
dieu, f. Pály Elek. Kv. 825
I.XI , 838 28.xi. P. 827 I.x.
B. 827 8.XI. Pt. 827 3.XI.
Sz. 827 9.VIII .
Párizsi naplopó, vj . 2 f. Bayard
és Vanderburch ut. Dunkel
Tódor, f. Szigligeti E. 838
29.1X , 839 9.V, 21.V, 841
28.111, 3.V, 847 9.v.
Párizsi szerencsevadászok, dr.
5 f. D'Ennery és Grangé,
f. Egressy Béni. 845 21 IV,
13.XI, 846 4.III.
Párizsi szép hímvarrónő v.
Álomélet, színj . 4 f. Franz
József után Komlóssy Fer.
840 19.XII
Párizsi vizhordozó , op. 3 f.
Bouilly, zen. Cherubini, f.
Deáki F. Sámuel . Kv. 827
24.IV, 835 23.1, Sz. 827
30.VII , P. 827 9.x.
Párizs titkai, dr. 5 f. Dumas
után Blum Károly . 845
13.XII.
Pártosság dühe, éj . 5 f Zieg-
ler Parthey Vuth név a.,
f. Katona József. Kv. 827
1.III, 828 27.XII , 834 I.XI,
836 28.VII, 840 11.v, M.-V.
830 29.1.
Pártosok v. a tengerparti jog.
Sheridan Knovles , f. Szig-
ligeti E. 839 3.III, 23.V.
Pártütők, vj . 3 f. Kisfaludy
Károly. 848 3.IX.
Pecsétnyomó, éj . 5 f. Zieg-
ler. Kv. 803 12.1, 26.11 , 804
15.XII, 812 13.1, M.-V. 804
20.1X, Db 805 3.x.
| Peyrouse (La) v. Az ártatlan-
ság paradicsoma, éj . 4 f
Kotzebue, f. Benke József
(Domahidy) . Kv. 805 141,
807 6.XII, 812 21.v, Pt. 808
4.VII, 19.X.
Peleskei notárius, b. 4 f. Gaál
József, zen. Thern . 839
13.IV, 22 IV, 30.v, 840 12.IV,
12.V, 15. VIII, II.X, 844 19.XII ,
845 13.IV. 846 1.1.
Penelope. 804 előtt.
Persely v. Szegény deák, vj .
I f. Kotzebue, f. Lőcsei
Sp . Sámuel. 822 31.1 .
Pestre vándorló szabólegény ,
1. Prágai két néne.
Pénzgyűlölő, vj. 3 f. N-V.
798 aug. okt., Db . 799
I.V, Kv. 803 12.11, 806
29.III, 807 15.XII , 810 14.VIII ,
822 7.x , M.-V. 806 8.VII.
Péter czár utazásai v. Livó-
niai asztaloslegény, vj 3 f.
Kratter v. Ziegler ut. Déry
Istv. 829 29 II , 835 6.1.
Philosophus, vj . 5 f. Besse-
nyei Gy. 804 előtt.
Pikkó herczeg és Jutka Persi,
énj. 2 f. Haffner, f. Szalkay
Antal, zen. Chudi . Kv. 803
26.XII, 805 21.1, 812 19.V,
21.VI, 26.XI, 823 8.v, M.-V.
804 5.vin, Db. 799 13.VIII,
Pt. 808 30.1X, 19.X.
 522

Pyramus és Thisbé . Bredow 838 30.VI, 841 18 ш , Sz. Regulus , szj . 5 f. Collin, f. b
G. G. (? ) 804 előtt. 827 15.VIII . Wesselényi Mikl . Dh . 805
Pócsi búcsú . b. 3 f. 841 22.IV. Prókátor és paraszt , vj . 2 f. 8.x. Kv. 804 26.XII , 805
Pogány keresztény, éj . 3 f Rautenstrauch , f Aszalai 27.11, 29.VII. M.-V. 804
János . Db 799 23.VII , Kv. 29.VI, 11.IX. Pt. 807 19.1X,
Budai Sigmond . M.-V. 806
14.VIII, 807 2.VI , Kv. 804 804 előtt. 808 9.111.
Promet heus , dr. 5 f 804 el. Rejtekes iróasztal , 1. Iróasztal .
előtt. |
| Rendtartó házigazda , vj . 2 f.
Pohár viz, vj . 3 f. , f. Török Pruth vize mellett köttetett
822 8 1. békesség (Katinka II . része) , Repress Db . 799 25.IV.
alia v . Tromfot tromf-
Pókaiak , szj . 4 f. Szigligeti éj. 5 f. Kratter Fr. 805 19.111,
Ede. 839 16.11, 25.V, 844 812 14.1. fal, vit. éj 4 f. Ziegler, f.
Pult ütkö , dr. 3 f , f. dr. Gyarmathy Sámuel. Kv.
27.11. avai zet
804 el. , 807 26.1, 810 13.XI.
Polgári és regényes , vj . 4 f. Németh József 828 25 XI
Bauernfeld , f. László Mikl. Puszta sziget . Metastasio , f 829 11.IV. M.-V. 807 1.VI.
Reversalis , vj . 5 f. 804 előtt.
840 17.1X, 27.1X, 841 25.11 , b. Rudnyánszky Károlina .
806 8.IV.
21.XI. (Bethlen Imre g . is ) 813 el.
Régi pénzek , vj . 5 f . Fáy And .
Politikus csizmadia, vj . 5 f. Quakkerek , vj . 1 f. Kotzebue, 829 28.v, 838 13.XI.
Holberg, németre Dethar- f. Benke Józs. Pt. 827 28 XI.
ding Aug. Georg. , f. Asza- Rény tükre , vj . 1 f. Kotzebue .
Kv. 841 2.111 .
lay János . Db. 799 26.VI, Qui pro quo, vj . 2 f Gutten- Részr 838 24.V.
805 8.1x , Kv . 800 márcz , berg, f. Láng Ádám. Kv ehajlás dühe s a vallás
803 27.11 , 805 28.1 , 806 804 előtt. 806 1.XI, 807 ereje. dr. 5 f. 822 19.XU.
29 I, 16.XI , 810 12.VIII , 822 10 11, M.-V. 807 21.V. Richárd a szentföldön , szj 5
17.1, 823 20.1V, 829 22.111 , Rab , népsz. 3 f. Szigligeti f. 841 7.VII .
840 5.VII , 8 IX , M.-V. 803 Ede 845 26.X, 25.XI. Richelieu első párbajai vagy
31.VII , 804 19.VIII, 806 8.VI, Rabenszvaldi Kunigunda. 804 | Tizenötéves férj , vj . 3 f.
807 31V, Pt. 808 30 IV előtt. Bayard és Dumanoir után
2 V, 24. VIII Rabló vadászok, dr. 3 f. 838 Egressy B. 844 2 II, 7.11 .
Polkatáncz, vj . 3 f. 841 7.11 . 18.VIII. Rieti vár, szj . 5 f , f. g Lázár.
Portici néma, op. f. Szilágyi Radicalis kúra, vj . 3 f. 813 /4- 829 16.v, 840 16.VII.
Pál. 841 29.vi. (részl.) ben, 822 31 XII , 829 21.IV. Rinaldo Rinaldini v. Tolvaj-
kapitány, vj . 4 f. Hensler
Postaczug v. Uralkodó indu- Rakhel, a szép , sidóleány
latok, vj . 2 f. , f. g. Bethlen 804 elő tt . Kár., f. Balogh István . 810
22.1X, 20.XII, 812 2.v.
Imre. Db. 799 16.1v, Kv. Rang és szerelem, szj . 5 f.
806 22.IV. f. Vandza Mihály (?). 804 Ritka per, vj . 3 f. Kotzebue.
Postakocsisok v. Menyasz- előtt, 812 7.111, 10 III. Kv. 804 előtt, 806 11.XII.
szony nélkül lakodalom , vj . | Rang és természet Ziegler, M.-V. 807 18.VI.
5 f. Schikaneder , f. Saaghi | f. Fejér György. 839 24.11 . Robin orvos v. Garrick sze-
Ferencz. Db. 799 27 x, Kv . | Raoul, a kékszakáll , énj . 3 f. relme , vj 1 f. Premeray Ju-
804 előtt, Pt . 807 21.VIII zen. Grétry, f Deáky F. lius, f. Egressy B. 847 71,
Praedikatum v. Vezetéknév , Sám. Kv 822 23.11 . 823/24 , 16.1 , 16.V.
vj. 3 f. Gebler, f. Kemény 827 81, Sz. 827 27.VII. Rolla halála v . A spanyolok
Anna Mária. 804 25.1 Raphaela Raupach, f. Me- Peruban, szj. 5 f. Kotzebue,
Prágai két néne és a ván- gyeri Károly. 833 máj , f. Benke József, utóbb Éder
dorló szabólegény (Igy is : 835 4.11. György. Kv . 804 8.111, 806
Prágai nénikék.) , vj . 2 f. Rasztenbergi Adelhaid 804 4.1, 812 4.1V, 829 30.v, 840
Hensler, németre Perinet, előtt. 2.VIII. Sz. 827 19.VII . Pt.
zen. W. Müller, f. Kotsi P. Ravasz leány, vj . Marivaux , 809 13.1.
J. (átd . Ernyi Mihály is .) ném. J. Chr. Krüger. 804 el. i
f Romeo és Júlia, szj . 5 f. Sha-
Kv. 803 16. , 24 XI, 805 Ravasznál ravaszabb, vj. 5 1 kespeare , átd . Weisse . f.
11.II, 807 21.1 , 810 18.XI. 803 6.1. Kún Szabó Sándor, utóbb
812 9.11. 14.VI, 821 2.XII. Ravasz szobaleány, 1. Ravasz Nárav Ant. Db. 799 24.VIII.
823 31 , 827 6.1 , 15.11 , leány. Kv. 812 13.11, 820 február,
M.-V. 804 24.v11 . Db. 799 | Rágalmazók, éj . 5 f Kotzebue,
847 15.V.
27.VII , 9.VIII , 803 28.vin , f Domokos Jakab. Kv. 803
Pt. 808 17.11 , 30.XII , P. 19.XI, 805 16.111 , 806 22.1II , Romeo és Júlia v. Montecchi
812 15.XII , 820 11.1V, M.-V. | és Capuletti párt, op. 4 f.
827 13.1X. Bellini, f. Szerdahelyi Józs.
Preciosa , énj . 4 f. Wolf (?), 805 16.v. Pt. 807 27.XI.
zen. Weber, f. Komlóssy II. Rákóczi Ferencz fogsága, 836 29.v, 26.v1, 20.vIII , 837
dr. 5 f. Szigligeti Ede . 849 nov.. 839 2.x, 840 19.v, 841
Fer. (?). Kv. 827 30.1, 828 28.x, 843 27.Xn (részl.)
26.XII , 834 7.XII, 836 6.1, 13.VIII.
 523

Romilda, szj . 3 f. Szigligeti Salavári Jankó v. Falusi vő- Sganarella, 1 Kénytelenségből

Ede 840 21.V. legény, énj . 2 f. Kv. 805 12 1, való orvos .
Rossz kedv, éj . 4 f. Kotzebue, 30.1, M.-V. 805 16.vn , Db. Sicilliai estve, szj . 5 f. 812
t. Ernyi Mih. Kv . 804 1.XI, 805 I.X 28.XI.
806 8.1 , 807 17.XII , 810 Salisbury Adelhaid v. Nagy- Siketnéma v . Passionatus pi-
5.VII, 819 II.V. M.-V. 804 lelkű özvegy, szj . 3 f. Schrö- pás, vj. 3 f. Hunnius (Kot-
31.V, 18.1X, 805 6.VII . 807 der, f. Horváth Kár. Di. zebue?), f. Hatvani István,
23.v. Pt. 808 27.IV, 17.VI. 799 13.VI , Kv. 804 IS п, (Kornéli Józs. ) Kv. 800 febr.
Rossz társaság veszedelmes 05 28.1 , 810 21.VIII, 22 803 I.III, 12.IV, 29.XI, 806
következése, éj. 3 f. Bretz- 3 XII, 827 2.V, M.-V. 805 4.XII, 810 I.VII , 812 15.JI ,
ner, f. Kolozsvárt H. J. és 15.V. 821 4.XI, 825 15.XII. 835
H. K. 822 8.1V. Saluzzioi Corona, dr 5 f. Rau- 4.1, 836 16.VI. M.-V. 803
Rozamunda, szj . 5 f. 828 15.XI. pach, f. Fekete Soma, 839 24. VII, 807 30.Vi N.-V. 798
Rózsa, vj . 3 f. Szigligeti Ede. 17.11, 14.V, 841 9.11, 847 4.V. 26. VIII. Db. 799 14 v. Szg.
840 15.XII, 841 7.III , 15.XI. Sappho, szj . 5 f. Grillparzer. 803 20.1x. Pt . 807 18.1x,
Rózsakoszorú v. Boldog nap, f. Papp Gábor. × 39 20 VI. 2.XII.
erk. j . 3 f. Kenderesi Fer. Saragossa ostroma, vj, 4 f. Siklósi borzasztó két éjszaka,
(f -szálláspataki) . 823 4.11 . Kotzebue, f. Láng Ádám szj. 4 f. Treitschke, f. Kom-
Rózsaszín tündér, én . j . 2 f. 813 /14 -ben. 829 3.VI. lóssy Fer. 828 2.XI, 835
827 6.x. Sasseni Jul , szj 5 f Zshokke, 20.1, 837 19.1X.
Rózsatolvaj, vj 1 f. 840 21.XII. f. Vass István. 819 1.v, 821 Siralmas lakodalom . 8c4 előtt.
Rózsák, én. j . 1 f. Kotzebue. 20.XII, 841 14.VI. Sirhölgy, szj. 5 f. Bahrdt J. F.,
840 21.XI. | Savage Richard, szj . 5 f. Gutz- f. Hazucha Fer. 836 23.11,
Rudiona, a haramia kapitány kow Kár , f Lukács Lajos. 840 28.IV.
v. Hárfás leány, dr. 5 f. 840 30.V, 13.X. Skott nemes, vj . 5 f. Dumas,
Bornschein Ernő. 823 1.III . Sámson, az izraeliták birája, f. Egressy Béni és Csepregi
Rumelsburgi kisértet v. Veres- szj. 4 f. Metastasio , f. Éder Lajos. 848 5.XI.
köpenyeges, néprege 4 f., György. 820 1.111 , 823 15.11 . Slenszheim (Generalis), éj . 4
f. Dudok Pál . 835 27.1. Sátorozó kozákok, némaját. , f. , Spiess, átd Plümicke és
Ruy Blas, szj . 5 f. Hugo V. , szerk. Reinwart Kár. 812 Brömel, f. Ihász Imre. Kv.
f. Nagy Ignácz 839 15.VI , 3.V, 7.VI. 803 26.XI, 31.XII, 805 27.IV,
840 II.IV. Scapin csalárdságai, vj . 3 f. 806 10.IV, 810 18.VIII, 812
Rückehr aus Cayenne od . Das Molière, f. Kibédi Sámuel 14.III. M - V. 804 16.vi. Pt.
verkaufte Kind, vj . 3 f. Zieg- Db. 799 I.XI. 808 30. , 27.V.
ler. 823 21.X. Scharfenstein Bruno v. Hebe- Smolensk ostroma. éj . 4 f. ,
Sachs János a varga és költő. hurgya itélet, szinját . 3 f. Weissenthurm Johanna, f.
842 26.XII. 838 16.XI. utóbb Katona József. 804
előtt is, 812 8.11 , 7.IV.
Saint-Cyri nevelő intézet, dr. Schwarzenberg és Pálfy, vit.
5 f. Dumas . 844 III. j. 4 f Haffner, f. Zsivora. Sobri v. a haramiák átmene-
Saint-George lovag v. Mulát, 839 16.IV. tele a Balatonon, életk. I
színj . 3 f. Mellesville és Segitsünk egymásnak, vj . 1 f. f. , zen. Böhm Guszt. 846
Royer de Beauvoir, f. Csep- Degre Alajos. 847 6.IV. 25.IV, 26.IV.
reghi Lajos. 841 4.XII, 842 Selico és Berissa , éj . 4 f . Ha- Sobri v. Két pisztoly, népsz .
8.1, 845 11.III. gemann, f . Láng Ádám . f. Szigligeti E. 840 9.VIII ,
Saint-Tropezi nő v. Méreg- 804 előtt. 841 29.IV, 844 30.VII, 4.VIII ,
keverés, dr. 5 f. D'Ennery Sevilla csillaga, szj . 5 f. Lope 845 5.1. 10.11, 846 2.11.
és Anicet-Bourgeois, f. Be- de Vega után átd. Zedlitz Sohajtás. 804 előtt.
reczky Zsigm. 846 3.1, 4.11, Józs., f Fáncsy L. 838 3.X1 , Sokat tudó, vj. 5 f. Kotzebue ,
14.III, 847 6.1. 841 17.IV, 2.XII , 842 21.IV. f. Komlóssy Fer. 825 13.XII ,
Sajdár és Rurik, nj . 4 f. Bá- Sevillai borbély, vig op. 2 f.. 829 15.11, 834 30.X, 847 24.1.
rány Bold. 836 18.11 . zen. Rossini, f. Szerdahelyi Sokat tudó, víg jel . 849 9 1x.
Sakkfigura v. A különös gon- József, (Bántó Sámuel is. ) Sorel Ágnes, op. 3 f. , frból
dolkozású ifjú, vj . 4 f. Kv. Kv. 827 311, 830 7.VIII, Sonnleitner, zen . Gyrowetz,
803 26.1, 805 13 11, 806 7.IV, 25.VIII, 833 jun. , 834 19.v, f. Deáky F Sámuel. Kv .
823 10.v, M.-V. 804 30.VIII , 7.1x, 838 5.vIII (részl. ) . 27.1x, 820 27.IV, 822 16.V (má-
806 22.v, Pt. 807 30.1X, 808 18.XI , 839 3.VI, 7.VI. 840 sodszor), 823 31.1, 823/824
18.v. 25.IV , 845 15 11, 5.111, 846 (télen), Sz . 827 15.VII .
Sakkoló alkotmány, vj. 4 f. 31.1, 13.IV ( 1 fv ) . 4.x, 30.x. Speculatio pénz nélkül . Ko-
829 8.111. Sz. 827 2 VII, 25.vII. P. 827 tzebue 838 27.V.
Salamon fiatalkora, vj . 3 f. , 23.1x. Fj . 827 21.x. Pt . 827 Spira elpusztulása , szj . 5 f.
f. Benke Józs. Pt , 808 20.1v. 27.X, 14.xi. B. 827 5.XI , 829 14.V.
 524

Stadinger, 1. Szerető és sze- 21.XII, 810 23.VI, 821 6.XI. Szerencsétlenek, vj . 1 f. Ko-
rető társ egy személyben. M.-V. 805 25.VI , 807 23.VI, tzebue, f. Szabó Anna.
Stella, dr. 5 f. Goethe, f. Pt. 807 20.v, 808 25.v. 822 10.111
Kazinczy F. Db. 799 30.1V, Szemiramis , szj.¸5 f. Metas. Szerencsétlen házasság, szj .
Pt. 809 6.x1, Kv. 803 11.1V, tasio, f. Láng Ádám . 804 el. f. Schröder, átd . Láng
12.XI. Szent a törvény, szent az Ádám. Kv. 803 12.V, 804
Stibor vajda, szj 5 f. Kis- eskü , szj 5 f 838 4 X. 8.XII , 806 18.XII , 810 7.VI,
faludy Károly. 834 26.XI. Szent István, hősj . 4 f Girzsik 15.XI, 812 2.1, M.-V. 803
Stuart Mária, szj . 5 f. Zieg- után Katona József 838 2.VII. 807 27.v1, Db. 805
ler v. Spiesz. 804 előtt. 20 VIII. 10.VIII, Pt 807 24.VII, 808
Stuart Mária, szj . 5 f. Schiller, Szent Pál torony harangozója, 2.III
f Déry Istv. , Kovacsóczy, | dr. 5 f Bouchardy, f. Fekete Szerető és szerető társ egy
utóbb Kelmenty László . Soma. 844 28.1. személyben v. Menyasszony
820 22-26.11. 823 19.IV, Szenvedő Ida, éj . 4 f. Kotze- | és vőlegény egy személy-
840 14.XII, 847 23.V. bue, f. Déry Istv. 829 23.IV. ben , vj. 4 f. Kotzebue
Sváb-ország örököse . 813 el. Szerecsen leány, éj . 4 f. Zieg- 1 (Ziegler), f. Láng Ádám s
Szabó és ennek fia, vj . 3 f. ler, f. Koronka Antal. Kv. leford b. Wesselényi Józs.,
Angolból Morton ut . Schrö- 803 29.XII, 804 12.1v, M.-V. ! Ernyi Mihály és Telepi Gy .
der, f. Ernyi Mihály. Kv. 804 23.VIII . is. Db. 799 3 VII , M.-V. 804
799 decz ., 803 6.111 , M.-V. Szerecsen rabok, szj. 3 f. 23.1X, Kv. 804 4.XI, 810
804 20. VIII, Pt. 807 16.1x. Kotzebue, f. Kozma Ger- 12.VI, 822 31.111. 823 22.1,
Szangorai kígyó innepe , op. gely. Kv. 798 jan. , 803 828 7.XII.
823 11.V (részl .) . jan., 22.v, 805 7.XII , M.-V. Szécsi Mária a murányi vár-
Szapáry Péter v. Budavár 803 21.VI, Pt 809 24 11. ban, vitj . 5 f. Verseghy
visszavétele , dr. 5 f. Birch- Szerelem és barátság. 804 el Ferencz. Pt. 808 7.x.
Pfeiffer Károlina, f. Kom- Szerelem és becsület. 804 el. Szégyen-e a tulajdon felesé-
lóssy Fer. 834 24.V, 30.XII, Szerelem és champagnei. vj . gét szeretni ? 813 előtt.
835 5.XII, 837 8.x, 838 5 f. Gaal József. 838 8 XI. Szép Abellina v. Bölcs öreg.
13. VI . 839 12.1X, 840 16.XII. Szerelem és szegénység . 804 éj . 5 f. Crammer, átd. gr.
849 I.V. előtt. Bethlen Imre. Kv. 804 előtt.
Szaraczén , szj . 5 f. Dumas, Szerelemféltők, vj . 4 f. Schrö- M.-V. 804 14.VII.
Schmidt Henrik ut. f. Kova- der, f. Hiri Ferencz. 829 Szép és rút leány, vj. 4 f.
csóczy. 838 21.x, 840 26.XI. 11.III, 839 31.VII. Ziegler, f. Murányi Zsigm.
Száműzött, dr. 5 f. Soulié és Szerelem gyermeke , éj . 5 f. (Telepi Gy ) 834 11.XII.
Dehay után Fekete Soma. Kotzebue, f. Verseghy Fer. Szép magyar dáma Bécsben.
841 19.11. Kv. 800 10 II , 804 4.1, 806 | vj. Schikaneder, f. Láng A.
Szebeni Erdő, éj. 4 f. Weis- 25 IX, 810 10.VII , 812 30.1 , Ján. 813-14-ben.
senthurm Johanna, f. Láng 829 24.111, 831 11.VIII . M.-V. Színes érdem, éj . 5 f. Iffland,
Ádám (Török István). 812 805 22.V, 806 27.v. Pt. 807 f. Zeyk Lajos. 810 20.1X .
31.XII, 819 31.V, 821 13.XII, 8.VII, 808 27.VIII. Db. 7: 9 Színjátszó akaratja ellen, vj
825 29.XII, 827 8.1 , 829 14.VII. 1 f. Kotzebue, f. Ernyi M.
1.II, 837 14.X. Szerelem megvallása, éj . f. 812 23.V.
Szegény Kevély v. Fenn az Kv . 804 23.11 , 806 15.1, M.-V. Szin megcsal v a kellemetes
ernyő nincsen kas, vj . 4 f. 804 29.v, 807 26.v. férj, vj. 5 f. Jünger, f. Ko-
Holberg, átd. Kotzebue, f Szerelemben mindent véghez vács Fer. 803 10.XI, 804
Kornéli József, átd. Pasqual vihet , vj . 4. Shakespeare 23.1, 9.IV.
után Holbein, f. Komlóssy Szinlett barátság v. Nem mind I
József is . Kv. 803 23.1, 804
8.1, 805 20.11 , 807 19.1 . 822 Fer. 835 13.XII, 840 18.X, arany, a mi fénylik, éj . 3 f. ,
841 13.V. f. Sákodi Horváth József. I
3.11. M.-V. 804 10.VI, 805
16.VI, Pt. 808 22.1V. Szerelem szigete (L'Isola Db. 799 11.IX. I
Szegény költő, dr. If Ko- d'amore v. Insel der Liebe. Szivessi (gr.), 1. Nevelés for-
tzebue, f. Fekete Soma. 1775.), víg op . 2 f. Müller, málja az embert.
842 5.V, 843 3.xII (részl.). zen. Martini, f. Láng Ádám. Szolgálatbeli kötelesség. 804
Szegénység a kevélység tár- M.-V. 806 10.VIII. KV. 806 előtt .
saságában v. Don Raundo 21.IX, 2.XI, 807 81 , 812 Szolgálatból kimaradt katona-
de Kolibrados , 1. Szegény 8.IX, 13.1X, 8.XI, 29.XI. tisztek v. Allhatatosság és
kevély. Szerelmes tanuló ifjú , vj . 4 f. kétségbeesés, ifj . Stephani,
Szegénység és nemes szív, vj . B. 808 9.VIII . f. Kelemen László 804 14.J.
3 f. Kotzebue, f. Ernyi Szerencsés vőlegény, 804 el . Szoros igazság és kegyelmes.
Mihály (Lehner András ?) . Szerencsétlen alkanczellár, 1 . ség, éj. 5 f. Kv . 804 elött, I
Kv. 804 előtt, 805 6.11, 806 Alkanczellárius . 805 30.IV.

Szökött katona, vj . 3 f., ifj.
Stephani, f. Ungváry Ján.
800 márcz.
Szökött katona, színmű 4 f.,
Szigligeti E. 844 17.1, 2.11 ,
28.VII, 23.XI, 845 16.11 , 3.IV,
26.XII, 846 15.111, 847 9.1,
849 1.1.
Szökött színész és katona,
népsz. 3 f. Haray Viktor,
zen. Egressy B. 845 16.XI.
Tabarin, az első franczia ko-
médiás, éj . 3 f. Dumanoir
és Deslandes, f. Egressy B.,
zen. Szerdahelyi Józs. 846
13.111.
Talált gyermek v . Süket isko-
lamester, vj . 5 f. Brühl és
Kotzebue, f. Bárány Péter.
Db. 799 18.1v . Kv . 803 24.11,
810 30.IX.
Talheim v . Titkos szeretet,
éj. 2 f. 803 5.V.
Talisman (Der) Oder Roth,
Schwarz , Blau, Grau, boh.
Nestroy. 850 I.IV.
Tandlerin , Marquis u . Schus-
ter, én. boh. 3 f. Blum.
850 14.IV.
Tankred , op. 2 f. Rossini. f.
Bántó Sámuel, (Pály Elek.)
Kv. 827 19.v, 830 II.IX,
836 9.1 (részl .), 837_21.x ,
838 10.XI, 839 2.1x. P. 827
10.IX. Pt. 827 30.X.
Tankréd és Klorinda , dr. 5 f.
821 6.XII, 833 jun , 28 VII,
834 II.VI , 26.v1, 18.xII .
Tartuffe, vj. 5 f. Molière, utóbb
f. Kazinczy Gáb. 803 előtt,
848 máj.
Tatárok Magyarországon, dr.
5 f. Kisfaludy Károly. 820
febr. , 827 25.11, 829 26.11.
Tavasz, symph Haydn-tól.
806 22.XII.
Tell Vilmos, énj . 5 f. 827 20.1 .
Templariusok, szj . 5 f. Wer-
ner (Kalchberg) ut. Kotze-
bue, f. Benke József. Kv.
804 előtt, 805 30.XI, 13.XII ,
806 19.IV, 25.XI , 807 28.11,
810 6.XII, 812 27.V, 819
15.V, 821 8.XII , 827 15.11,
840 5.1. M.-V. 806 17.v,
16.VI, 807 6.vi. Pt. 808
25.XI, 809 25.1.
Temperamentumosok v. Csal-
fa özv . v . Ravasz özv . asz .
szony, vj. 1 f. Kotzebue, f.
525
Molnár Ján. 804 előtt, 821
4.XII, 823 29.IV.
Tengeren való tavaszi sétálás
v. Szélvész, ballet, készit.
Reinwart Károly Józs. Kv. |
805 2.1V. M.- V 805 18.v.
Tengeri rabló, op . 843 3.XII
(részl .)
Tengeri sebész , dr . 5 f. Sou-
vestre Emil. 847 23.11.
Teréz, dr. 5 f. Dumas, f. Nagy
Elek. 839 14.1X, 841 4.XI.
Természet leánya, éj. ,3 f. La-
fontaine, f. Láng Ad . Ján . |
(utóbb Gózon Imre is.) Kv.
803 28.1V, 13.XII, 805 22.11,
806 8.XII , 810 13.XII, 812
6.VIII, 827 18.1. Db . 803
16. VIII, 805 27.VIII. M.-V.
804 19.VII , 806 26.vn. Pt.
807 17.VI, 17.VIII .
Terno , vj. 1 f.. f. Ernyi Mih
Kv. 805 16.1v, 21.1V, 823
26.1, 836 17.VII . M.-V. 804
II.X, 805 31.v. Pt. 808
29.IV, 14.X.
Te s tu, vj. 3 f. Dorvigni Fer.
Kv. 804 előtt, 806 2.XII.
Testvérek ellenkezése, éj 5 f.
Kotzebue. f. Láng Ádám,
(Gózon Imre is.) Kv. 803
4.1 , 804 1.1, 805 22.XII , 810
30.VI, 828 5.11, 834 6.XI.
Db. 799 19.VI, 10.VIII, 805
3.1x. M.-V. 804 7.vi. Pt.
808 II.V, 5.x.
Testvéri boszúállás győzedel-
me a szereteten, szj . 5 f.
Weisse. 812 27.VIII.
Tett v. Vétek, szj . 5 f. Müll-
ner, f. Döbrentey Gábor,
(Toperczer Ottó . ) 819 22 v,
820 febr., 825 17.111, 828
29.XI.
Tettetett beteg, vj. 3 f. Mo-
lière, f. Kelemen László .
Kv 803 8 v, 804 16.1, 806
30.IX. M.-V. 803 13.VII.
Tettetett beteg kisaszszony,
vj. 3 f. Laudes J. G , f. Seel-
mann Kár. Db. 799 7.VIII.
Kv. 804 előtt, 810 8.VII.
Tékozló, tündérr. 3 f. Rai-
mund, zen. Kreutzer, f. Ja-
kab István . 839 9.111, 840
17.V, 842 4.XII . 844 24.XII,
845 30.XI.
Tékozló fiú v Elfajúltság tü-
köre. Bretzner, f. Lipthai
Mária. Db. 799 14.XI. Kv.
800 márcz.
Themistokles, éj. 3 f. Metas-
tasio Péter, f. b . Jósika Já-
nos (Döme Károly és Ka-
zinczy Ferencz is. ) Db. 806
26.XI. Kv. 805 30.1 , 812
18.1. 822 25.XI, 841 16.XI.
M.-V. 804 4.VIII , 806 5.VIII .
Tigris Róbert, vj. 5 f. Birch-
Pfeiffer, f. Kiss János . 834
I.VII.
Tihany ostroma, op . Császár
Fer , zen Thern . 846 25.IV
(részletek), 26.1v (részl.)
Tiltott portékák, vj . 2 f. Kot-
zebue, f. Láng, utóbb Te-
lepi Gy. 822 13.1.
Tisztségeladás, f. Szabó Jó-
zsef , (pozsonyi növ papság
is ) 804 előtt.
Tisztujítás, vj . 4 f. Nagy Ig-
nácz. 843 6.1, 12.1, 31.XII ,
844 I.VIII, 846 11.11.
Titkos ellenkezés v. Köleséri.
792 11.XI.
Titkos itélőszék, éj . 4 f. 829
10.III, 29.XII .
Titus szelidsége, dr. 3 f. Me-
tastasio, f. Kazinczy Fer.
Kv. 804 előtt, 806 24.1V,
810 8.x1, M.-V. 806 21.VI.
Tizenhatéves királynő, vj. 2 f.
frból Hell Theodor után
f. Déryné, utóbb Fáncsy
Lajos. 834 5 v 836 11 vIII.
Toldi v. Mi a nők legdrágább
kincse ? vitj. 5 f. 840 7.IV,
845 3.VIII.
Tolvajkulcs,, éj. 3 f. Vogel,
f. Láng Ádám . 834 29.VII,
835 13.1 841 21.1, 8.XII .
Tolvaj szarka, op . 2 f. Gui-
lielmi, zen. Rossini , f. Pály
Elek. Kv. 822 23.x11 (részl .),
826 18.1, 827 1.1, 830 9.VIII,
841 29.vi (részl .), Szg. 827
9. VI, Sz. 827 2.VII , P. 827
9.1x, Fj. 827 22.x, Pt. 827
19.XII.
Tongor v. Komárom álla
potja a vII. században , vitj .
3 f. Mérey Sándor. 804
clőtt.
Toni v. Francziák Szt.-Domin-
góban, dr. 3 f. Körner, f.
Komlóssy Fer. 828 8.x1 ,
836 30.VI.
Torda hasadéka v . Elkésett
kincskeresők, vj . 4 f. Jónás
Dániel . 835 6 11 (Csak ki-
hirdetve, de elé nem adva),
836 5.VI.

Tornyos Péter. vj . 4 f. Illei
János . 804 előtt .
Totilla, a gottusok királya.
dr. 5 f. Frederici ut Weis-
senthurm Joh., f. Murányi
Zsigmondné. 813/ 14-ben,
829 2.VI.
Tölgykoszoru, nj . 5 f. Iffland.
f. Ernyi Mih. 840 12.VII (? ).
26.VII .
Trajano, op. Blangini. 822
23.XII (részl .) .
Travestált Cleopátra, par. 1 f.
829 6.1.
Tréfa és valóság, vj . 3 f.
Ziegler, f. Komlóssy Fer.
836 17.1 , 26.V, 8.VIII . 840
4.IV.
Tritschtratsch (Der), én. b.
I f. Nestroy, zen. Müller .
850 5.IV.
Troubadour, szj. 5 f. 841 24.XI.
Tudákos (Deákos) leány v.
A tudomány többet ér a
szépségnél, vj. 3 f. Goldoni
után Kotzebue, f. Ungvári
János . Pt. 808 26.x, 809 18.1.
Tudor Mária, szj . 5 f. Hugo
V., f. Kis Iván (utóbb Nagy
Ignácz), 837 24.IX, 838 26.vi,
839 12.V, 10 IX, 841 6.VI.
Tudtán kívül kém, vj . 2 f.
Mellesville és Duveyrier ut.
Csepregi Lajos . 844 22.11 ,
845 17.111, 846 6.1, 26.1.
Tulokmányi Máté, vig op. 3
f. Perinet után Stegmeyer
(Rokhus Pumpernickl), f.
Láng Ádám. Kv. 827 25.1,
834 9.XI, Szg. 827 11 VI,
Sz 827 21.VIII, P. 27 8.x.
Tükör, vj . I f. Kotzebue,
822 27.XII .
Tündérek, énj . 3 f. Kotsi P.
János. Db. 803 30.VIII , 11.X,
Sz . 803 22.1x , Kv. 804 11.J.
Tündérek országa, par. 1 f.
829 2.IV.
Tündér Ilona tünd. j . 3 f.
Láng Ádám 834 21.XII.
Tündérkastély Magyarorszá-
gon, én. vj . 3 f. Hirschfeld ,
f. Láng Ádám. Kv. 813/814 ,
825 18.XII, 827 10.11. Szg.
827 19.vi, Sz. 827 11.VII ,
7.VIII, Pt. 827 28.XI
Tündérlak Magyarországon v.
Hála ünnepe , vig dalj. f.
Egressy Béni, zen . Szerda-
helyi Józs. 829 23 111, 833
29.V, 834 II.VIII , 836 29.VI,
526
| 838 9.XII, 839 12.VI, 845
24.111, 846 18.11 .
Tűz álorczás. 839 26.1 .
Tűzi lárma, vj . 1 f. , f. Var-
sányi Ferencz. 804 előtt.
Tűzi próba,, vj . 2 f. Kotzebue,
f. Láng A., utóbb Telepi
György. 828 16.XI.
Udvari page pajkosságai , vj .
5 f. Kotzebue, M.-V. 05
23.VI, 806 12.V1, Kv. 805
28.XI, 829 20.IV.
Új emberi nem, vj . 5 f. Schrö-
der, f. Ernyi Mihályné. Kv.
803 3 111, 804 19.11, Pt. 807
19.VIII.
Újesztendei ajándék, vj . 1 f.
Kotzebue. Kv. 04 előtt,
812 I.I.
Új hold vasárnapi gyermek,
op. 2 f. Perinet, f. Horváth
József. Db. 799 27.v11 (rész-
let), 805 18.VIII, Kv. 805
6.IV, 7.IV, 26.VII , 26.XII , 806
28.1X, 807 2.11, 812 9.VIII.
16.VIII, 26.XII, 823 II.V
(részl.) . 827 1.v, M.-V. 805
21.VII, 806 6.VII . 9.VIII .
Ujonczállítás v. Ki lesz biró,
b. 3 f. Kayser Fridrik ut.
Haray Viktor. 844 18.11.
Uj politikus csizmadia, b . 3 f.
Balogh, zen . Kaczér. 836
15.11.
Unatkozott, vj . 2 f. Duvert és
Lausanne, f. Egressy Béni.
847 II.
Unoka gyermekek, vj . 4 f.
Hensler, f. Gindl József.
803 7.XII.
Unterbrochene Opferfest , op.
Wintertől 822 23.XII (részl . )
Uralkodó indulatok, 1. Posta-
czug.
Ur és szolga egy személyben ,
f. Sótalvi. Kv. 804 előtt,
819 4.VII.
Ügyvédek, szj . 5 f. Iffland, f.
Joannovics Dem 840 16.v,
847 12.XII .
Vadon fia, dr. 5 f. Halm Fr. ,
f. Remellay G. 843 18.XII,
844 19.1.
Vajler és Aloisa, éj. 5 f. En-
gelbrecht, f. Seelmann Kár.
Db. 799 7.1x. Kv . 804 előtt.
Vak és süket, vj . 2 f., f. In-
czédi László . Kv 800 márc.,
804 8.v, 810 23.IX. 812
26.1v. M.-V. 804 12.VI, 807
19.IV.
་
Vak szerelem, vj. f. Kotze-
buc, f. Láng Ádám János.
Pt. 807 28.XII.
Valburg éjszakája, melodr . 4
f Birch-Pfeiffer, f. Kiss Já-
nos . 834 4.X, 836 31.1. 840
17.X.
Valdemár álma, vj . 5 f. Birch-
Pfeiffer Károlina, f. Fáncsy
Lajos. 834 8.vII .
Vallás győzedelme. 804 előtt .
Vallomások, vj. 3 f. Bauern-
feld, f. Murányi Károlina.
835 10.XII, 836 10.VIII, 37
14.XII, 838 20.1X, 839 16.VI,
841 10.1, 2.XI, 847 4.II, 20.V.
Valtron gr. v Subordináczió,
| vit. j . 5 f. Möller F. H. J. ,
f. Kónyi Ján. Db. 799 5.X,
8.x. Kv. 804 19.1V. 806
26.IV, 840 20.1x. M.-V. S06
28.VI.
Vanda, krakkói herczegasz-
szony, dr. 5 f. Hirschfeld,
átd. Vajda Pál (Láng Á. ?)
823 22.11 .
Varázsfátyol , reg. színm. 3 f.
Told, zen. Tit Emil, f.
Szerdahelyi Józs. 845 19.1v,
20.IV, 7.XII, 846 22.11.
Varázs-síp, op . 2 f. Schika-
neder, zen. Mozart, f. Pály
Elek. 43 3.XII (részl. )
Vasa Guszt., angolból Schmid
C. H., f Szilágyi Károly.
820 2.V.
Vasálarczos, színj. 5 f. Des
Arnould és Fournier, f. Ga-
ray Ján. 838 26.VII, II.IX,
841 II.XI.
Vasvári (báró) kapitány, szj .
5 f. Iffland, f. Láng Ádám
János . Pt. 807 28.1x.
Vazul, dr. 4 f. Szigligeti Ede.
838 1.XI, 839 21.1V.
Váltó czédula, vj. 4 f. Db. 799
15.IX. Kv. 800 január, 803
8.XI, 810 31.VII. M.-V. 804
13.IX.
Váltóper. 836 3.1.
Város és falu, vj . 3 f. Spiesz,
840 26.11 .
Velenczei kalmár . dr. 4 f.
Shakespeare, f. Lukács La-
jos. 840 24.V, 6.VIII, 19.1x.
Velenczei nő, dr. 5 f. Anicet-
Bourgeois, f. Egressy Béni.
844 14.XII, 846 17.11.
Vellington tábornagy forma-
ruhája, vj . 1 f. Kotzebue.
836 16.VI.
-

Wendelin von Höllenstein od .
die Todten - Glocke , reg. vj .
3 f. Mülbek, zen. Rieger.
832 5.VIII.
Vendégi jus v. Szabad szállás,
éj. 5 f. Ziegler, f. Ernyi Mi-
hály. 804 6.XII , 827 5.II,
829 19.111.
Verneuilli kastély, dr. 5 f.
Poujol, f. Bereczky Zsigm .
846 I.IV.
Veszedelmes erdő v. Calab-
riai haramiák, melodr. 3 f.
Loaisel Treogat, f. Mátéfi
Ferencz . 823 I.V.
Veszedelmes nagynéne, vj . 4
f. Albini, f. Szigligeti Ede.
839 20.v, 841 31.X, 846 12.1.
Veszedelmes szomszédság, vj.
I f. Kotzebue , átd . Vass
István. Kv. 804 előtt. 807
6.XII, 819 4.VII, 827 23.1.
Pt 808 16.III.
Veszélyes báléj, b . 2 f. 841 5.VI.
Védegylet, vj . Vahot Imre.
845 28.11, 12.XII .
Védgeniusz v. Asszony mint
mint jó lélek, éj . 3 f. Pixe-
recourt, f. Deáky F. Sám.
823 12.1.
Végrendelet, dr. 5 f. Czakó
Zsigm 845 29.x. 846 13.11.
Vén arszlán és fia, vj. 4 f.
Diósy . 844 3.11 .
Vén deák, 1. Zolki.
Vén szerelmesek, vj . 3 f. Kot-
zebue 847 31.1.
Vérkincs , szj . 3 f 841 20.VI.
Vérnász, szj . 5 f. Vörösmarty
Mihály 836 2.1.
Vérpad a kolozsvári piaczon
v. A nemesek lefejeztetése
Báthori Zsigm. alatt, néma-
képl. Jósika Abafija után .
842 31.XII.
Vérszövetség v borzasztó az
atyai átok. 838 10.VII.
Vétek súlya, 1. Tett.
Vétkesek, vj 3 f., f. Kazinczy
Ferencz. Pt. 808 20.1.
Victorina v. Jótétel vzsorát
hoz, vj . 4 f. Kv. 806 19.11 .
M -V. 806 II.V.
Viczkos Jankó, énj. 3 f. Láng
Ádám Ján. 827 31.111.
Víg hamvszedő , op . 836 16.vi
(részl .)
527
| Víg kedvű Mihály debreczeni | Zemplényi vitézek, vitj . 3 f.
birónak emlékezete, szj . 4 829 6.VI.
f. Babocsai István. Pt. 808 Zolki, a vén deák v. Szám-
4.XI. űzött lengyel, dr. 2 f. Br.
Világ hangja és a szív jósága Maltitz Gottfr., ang. -ból f.
v. A szokás megfojtja a Fekete Soma. 840 21.VI.
józan érzést, vi . 4 f. Zieg- 841 9.1, 24.III, 846 25 IV,
ler, f. Ernvi Mih Db. 805 849 2. , 851 2.VII.
29.1x. Kv . 805 14.XI, 8.XII , Zoltán, Árpád fia. vitj . 3 f.
806 3.XI, 829 24.11. M.-V. Csipáky József testőr . 839
806 9.vi, 807 27.v. Pt. 807 7.III.
II.XII. Zöld Marczi v. Utonálló ha-
Világ színjátéka v. Király és ramia, vj. 3 f Vándza Mih.
bolond, színmű 4 f. Hugó 820 jan., febr.. 823 9.11.
Károly. 849 15.11. Zrinvi, szj . 5 f. Körner Tivad..
Virtus gyakran szenved . éj f. Petrichevich Horváth Dá-
4 f. Kotsi P. János . Db . niel (Szemere Pál is.). 819
799 17.XI. 19.111, 20.IV. 821 11. , 834
Virtus próbaköve a szeren- 7.VIII, 838 9.x, 840 17.XII.
csétlenség, éj. 3 f. Kotze- 841 II.XII.
bue, f. Ernyi Mihály. M.-V. Zrinyi Miklós és az ő barátjai,
804 28.VII , Kv. 804 29 XII, szj. 5 f. Andrád Elek. B.
Db. 805 9 VIII, Pt. 807 8.v, 807 7.vn, Pt. 807 22.VII.
23.XI 808 27.VII, Kv. 829 31.m.
Viszonyok hatalma . szj . 5 f. I Zrinvi Miklós v Sziget várá-
Róbert Lajos, átd Joan- nak veszedelme , dr. 3 f.
novics Demeter . 838 27.x, | Werthes Kelem. , f. Csépán
841 21.VII. István. Db 799 6.x1 , Kv.
Vízeszüség és barátság , éj. 812 27.11, 827 10.III.
5 f. 806 24.1. Zsarnok apa. dr. 5 f. Jakab
Vízeszüség, nagy lélek (v . jó István. 839 12.III.
szív), éj . Iffland, f Láng Zsák meglelte foltját, vj . 3 f.
Ádám. Kv. 804 előtt, Pt. Holberg. Kv . 800 jan. , 803
808 13.1, 29.IV. 20.11 13.XI, 806 5.11. 4 IX,
Vízözön. 820 16 -20.II. 810 7.vin , M.-V. 803 21.VII ,
Voltaire szünnapjai, vj. 2 f. 804 16.IX, 806 4.VI, 807
frból Tóth Lőrincz 842 5 v. 5.VII. Db. 799 5.VI, 10.VII,
Zampa v. Márvány-mátka, op. 803 23.VIII, 805 22.1x, Szg.
3 f. Mellesville, zen . Herold , 803 2.x. Pt. 807 19.VI, 808
f. Elmenreich Friderika ut. IO.II, 21.VI.
Szerdahelyi Józs 834 21.VI. Zsibárusné br. és csizmadia ,
8.VIII, 23.XI. 835 1.1, 837 vj . 3 f. Blum, f. Poczkos
nov.. 839 28.1X, 840 2.IV, Jani (áln.). 844 26.1.
841 12.XII , 842 17.1 , 846 Zsidó. Lessing. 804 előtt.
10.1. Zsidó. népsz . 4 f. Szigligeti
Zarándokok, éj . 5 f. Ziegler, E. 844 17.XI, 29.XII , 846 15.II.
f. Lehner András . Kv. 804 Zsigmond király álma v. Sik-
előtt, Pt. 807 12.X. lósi leányok. Börnstein Ká-
Zách unokái, szj . 5 f . Szig- rolina, átd. Komlóssy Fer.
ligeti Ede. 847 27.11. 836 28.11. 842 20.XI.
Zászlótartó, éj 3 f. Schröder. Zsófia v. Igazságos fejedelem ,
f. Kelemen László (Bodor f. Osvald Zsigm . 804 előtt.
Pál is) , 800 febr. Zsugori v. A telhetetlen fös-
Zefir és Amor, ball, és némaj . vény ember, vj . 5 f. Molière ,
Zen. Raynal Eug. 823 22.v. f. Simai Krist., utóbb Döb-
Zelmira v. Zuniga kardja. G. rentey is . Db. 799 30.x
Majláth János. 835 31.1. Kv. 804 előtt.
 NÉV MUTATÓ .

Aalberg Ida. 494. Balázsi József. 347. Baróthi Sándor . 437.

Abday Sándor. 368. Balázsné, Bognár Vilma. 428, Bartha Elek. 409. 411 , 412 ,
Abdayné. 343. 430, 436, 498. 422, 423 , 427.
Abonyi. 477 , 488, 489. Balla István. 480 . Bartha János. 319 , 336, 338 ,
Abonyiné, Kovács Ella. 477 , Balla Béla . 440. 339, 342, 349 , 375-377,
488, 489. Balla Károly. 322-324, 329. 407.
Aggházy Károly 492 . Balogh Etel. 499. Bartha Mózes. 258 , 275, 307.
Ajtai K. Albertné, lásd K. Balogh György. 445 , 493. 313 , 314, 317 , 320, 331.
Pappné. Balogh Györgyné, lásd Zol- Bartháné, Meszlényi Anna.
Alajos János. 422 , 423 , 424. tánné. 320.
Alajos Jánosné, Eliza. 422 , Balogh István. ( 1790 decz. Bartók József. 336, 363 , 365,
423, 424. 8-1873 jun. 21) 317. 368.
Albach Géza. 503. Balogh Istvánné, Magda Emilia Bartók Józsefné. 368
Albisi Anna. 437 , 440, 441 , (első n. Tenkler Lizi.) 317 . Bayer József. 86, ICO, 101,
443, 476. Balogh József. 376, 377, 417, 148 , 187 , 193-195 , 198,
Albisi László. 361 , 365 , 369, 418 , 421. 204, 205, 207, 209-212,
407 , 412-414 , 423, 427 , Balogh Károly. 369 , 418 , 421 , 281-284, 286, 287 , 316.
429, 431 , 433, 436, 437 , 441, 442. Bácsi Lujza. 481 .
440, 443. Balogh Károlyné. 418 , 421 . Bácskai Júlia. 499.
Albisi Lászlóné, Károlina. 413 , Baray Mihály. 369. Bácsné, Laura. 496.
414 , 427, 429, 431 , 434 , 436, Baranyai József. 166, 167, 176, Bálint Rózália. 338, 340 , 347.
437. 441 , 443 . 264 , 271-273 , 379 , 380, Bán Borbála. 352.
Alföldi Antal. 159, 160, 164-- 383, 386, 390. Bándi Vazul . 57-59 .
167, 176, 178 , 180, 183 , Baranyainé, Nina. 447. Bánffy Dániel b. 467.
184, 232, 382. Baranyi Péter. 355. Bánffy Dénes g . 135, 258,
Almási István . 361 , 368 , 414 , Baranyi Péterné. 355, 417 , 266, 272, 274.
415 , 427. 422 , 423, 427 , 429 , 431 . Bánffy György g. 63 , 64, 77 ,
Andrád Elek. 201 , 204, 205, 434, 436, 437 , 476. 78, 85, 103 , 132, 144 , 149 ,
213. Baráti Sándor . 422, 423. 175 , 177, 252, 300.
Andrásy Miklós . 338, 340. Barcsai László. 281 , 282 , 286, Bánffy Józs. b. 160 , 162, 167,
Appraxin Júlia. 432 . 503. 169, 175.
Aranka György. 73–76, 86 , Barkó Károly. 431 , 433, 436, Bánffi Józs. g. 116 , 125 , 127.
94, 133, 253 , 280. 440-445 . 128, 175.
Aranyváry Emilia. 424 , 425 . Barkó Károlyné, Eszter. 440, Bánhidy Emilia. 421 , 422 .
Arday János. 347 , 355 . 441, 443, 444 , 447. Bányai József. 297 , 301 .
Avoni Viktor. 445. Barkó Lajos († 26 éves ko- Bányai Józsefné, Losonczi Er-
Ágoston István. 265 , 266, rában Klvt . 871 jan. 16.) zsébet . 297 , 301 .
379, 380, 382. 429, 431 , 433 , 436, 440, Bányai Vitális. 455, 458 , 504.
Babos Károly. 437. 443, 444. Bárány Katalin . 213 .
Babosné. 437 . Barkó Póli. 445, 447, 477. Bárányné. 475-
Bakos Márton . 202. Barna Lujza 436. Báróczy. 283.
Balai Mária. 338, 340. Baróthi Gáb . 440, 441 , 443- Bátekné, Etel. 489, 494, 495,
Balázsi . 488, 489. 445, 447, 475. 497, 498.
 529

Báthory János. 369. Bihari István. 421 , 422 Burián Sám . 147.
Bátori Júlia . 422. Biró József 369, 376, 377. Bús (ifj . ). 414.
Beczkói János 427 , 428. 433 , Blaha Lujza . 444, 482. Bús Katalin. 414 , 415 .
436, 437, 440, 443-445, Bodáky Ferencz 332. Cantarelli. 433 .
447 , 465, 466. 475 , 483 Bodenburgné 61 , 62 . Caravatti Pietro . 481.
488, 494, 495 497-499. Bodnár Teréz. 145 447. Ceresa Lajos 445, 447.
Beczkói Jánosné, Paulina. 434 . Bodorfi Henrik. 375, 422 , Cinti Livio. 62, 63.
436, 437, 440, 441 , 443- 423 480 Colignon Filep. 62 .
445 , 447 , 465 , 475 , 480 , | Bodorfiré, Etelka . 422 , 423 . Csabai Pál. 347, 349.
481. Bodor Pál . 175 , IO , 183. Csabai Pálné. Teréz . (Első n.
Beczkói Károly. 422. 379 382. Éder Antónia, † 838 máj .
Benedek József. 304, 416. 417 , Boér Emma. 436, 437, 441 ,
19.) 347, 349, 352. 490.
488 489. 445, 447, 448, 475. 476, Csatár Gy. 488, 489.
Benedek Lajos . 489. 477. 480-481 , 488, 490, Csatárné. 489.
Benedekné (Csercser Natália) . 494 495 Csatt Júlia. 145, 187 , 189 , 215.
417. Boér (Gläzer) Hermin. 481 . Csányi Gizella. 436.
Benke József. 140, 145 , 147, 4 9, 493-495. Császár Imre . 499.
148, 187-190, 192 , 193 . Boér János. 376, 377 , 407, Csáthyné, Medgyaszai Ilka.
195, 196, 201 , 202 , 204 , 409, 410, 412, 413 422.427, 447.
205, 21 , 233. 428. 431 433 436 437. Cseh. 414 .
Benkő 376, 377. Cseh Sándor. 243, 257, 258.
Boér Jánosné, Zsófia . († Kv
Benkőné . 376, 377.
1879 ) 376, 377, 407. 409, Csengeri . 376.
Benkő Jolán. 498. 413 , 422 427, 428 , 431 , Csengeriné . 76, 377.
Benza Károly. 343, 346-350, 433 , 434, 436, 437. Csepregi . 488
353. Boér Sándor (Kövesdi). 9 × , Cserei Farkas 87-89, 92 ,
Beöthy Zsolt. 17. 99 281-286, 302 .
Bera Paula . 497. 93 95, 101, 105 , 253, 254.
Bogdán. 477. Cserei Miklós . 125, 173. 175.
Bercsényi Béla. 440 , 441 . Bogdán Béla. 418 202 , 273, 305, 385. 386,
Bercsényiné . Takács Emes. Bogdán István. 493 . 398.
440. 441, 482. Bogdánovics Krisztina . 446 .
Berei József . 415. Cser Júlia. 422–424 .
Bognár. 350, 353. Csernovics . 38-40 , 43-45.
Bereiné. 376, 377 .
Bognár Vilma, 1. Balázsné. Cséry Pol. Lina. 481 .
Berényi Gyula. 476. Bogyó Alajos . 444 445. Csiki Katalin . 499 .
Berényi Ilka. 475.
Bohussy Ignácz. 416 . Csiky László . 498, 499.
Bergai József. 437 . Bokody Antal 441 , 479, 491 , Csillag Teréz. 497 .
Bernát Róza. 43 ' . 433. Csiszár Károly . 369.
492.
Bertényiné 409 , 411 413 , 415 . Bokodi Antalné, Janka. 440, Csiszér István. 339, 369, 375,
Bertényi Berta. 414 , 415. 491. 415, 441.
Bertényi Júlia. 347, 355. Bokor Ferencz. 422. 431., Csiszér Józs. 376.
Berthók Eszter. 355. Csiszérné Zsuzsánna. 369, 375,
Bokor Ferenczné. Körösi Ág
Berzevicziné, Zakár Eliz. 376. nes. 422, 424. 427 431. 376. 415.
Berzsenyi D. 291–293 . Bokor József. 115, 427. Csizmaziáné . 202 .
Bessenvei 67. Bollvai . 85. Csóka Sándor . 501 .
Bethlen Domokos g. 323, 324, Bolyai Farkas . 92. 293 . Csókáné . 498, 499.
334, 335 393 , 402. | Boránd . 491. Csöngei Dávid. 369, 375, 376.
Bethlen Elek g . 77--80 . 86. Boránd Hermin . 489 . Csutak Antal. 149 , 187 , 188 ,
Bethlen Farkas g . 97 , 98 , 127, Borbélyné. 489. 220, 221.
128. 130. 10, 154. Boros Gábor. 317. 320. Czakó Sám. 416.
Bethlen Gábor g. 503. Borovszky Matild , 1. Mátrainé. Czakóné . 477.
Bethlen Gerg. g. 484,485, 487. Borsai Klára. 313. 315, 320. Czeglédi György. 14. 15.
Bethlen Imre g 99. 400. Borsos. 132 , 187. Czicziri Ant 160 , 163-165,
Be hlen János g 452, 461,464. Borsos Klára. 307. 167 , 176. 379, 382.
Bethlen Miklós g. 449. 450. Böhm Gusztáv. 361 , 365 , 368 , Czibulka Lajos 210-213 .
Bethlenfalvi Istv n. 437. 414 . Dalfi Lőrincz. 437 , 443 444.
Bélányi Antónia. 499 Böhin János 450. Dalnoki Béni. 431 , 433 , 436,
Békéssy Irma 4 × 9 , 491 . Böjthéné. 339. 437. 481 , 42. 488.
Béldi Ákos g. 502, 503. Bölöny József. 501 , 502 . Dalnokiné. 481 , 488.
Bényei István. 432. 439 . Brenner Jenni. 445. 447. 476. Dalnuki Róza. 434 436, 438.
Bicskei. 361 , 363. B. Tercsa. 338. Dancz Ferencz . 444.
Bignio Lajos . 482 . Bulyovszkyné, Szilágyi Lilla. Dancz József. 413, 414. 443.
Bihari Béla. 498. 421 , 482, Dancz Nina. 444 , 445.
34
 530

Éderné. 233.
Darai Károlina . 443-445 , 447. | Drágussné, Lujza. 440 .
Éder Teréz. 301 , 317.
Daróczi Ilka. 498 . Dugo nics. 57 , 137 , 282 , 283 . Ércz. 222 .
Darvas Etelka. 375. Ecse dy Jozéf a, elébb Vajn áné.
1. Pályné, † 1827 máj . 24- Érczy Ferencz. 495 .
Darvas Fer. 195, 202, 204- Faludi Held Antal. 486.
207 , 211 , 212. én . Kvt .
Farczádi . 297 .
Dániel Tinka . 440 , 441 . Egressy Ákos . 441 , 442 , 448 , Farkas Gusztáv. 498.
Deáky F. Sám . 98-1 , 304 , 00 476, 477.
Farkas János. 111 , 113 , 233.
317, 319, 320, 330, 391- Egressy Béni. 332 , 368 .
393, 402. Egressy Gábor. 319, 330, 332 , Farkas József. 274, 275 : 332.
Debreczeni Ödön . 418 . 333 , 340 , 342 , 344 , 396. 333 , 407.
De Cau-Mari ( Mimi), Doria 347-351 , 423 Farkas Józéfa. 376. 377, 407,
Egressyné, Szentpétery Zsu- 409 , 413-415 .
Lajosné. 347 . Farkas Lajos , († 1852 márcz.
Dekány Róza. 476, 477 . zsánna. 330, 332. 20.) 297 , 307 , 338, 340.
Demeter Mihály . 428. Egri János. 340. 347, 376. 377 , 409-411 .
Demény Dániel színész 806/7. Együd. 422 . Farka s Lujza. 422 .
M.-Vásárhelyt, utóbb lovas Eichner Anna. 447 , 476, 477.
Eichner Ludmilla 422, 423 Farkas Mari. 424 .
katona.
Demidor. 491. Farkasné. Szidónia . 431 .
Elekes Farkas. 257 , 297 , 305.
s Nina. 422 .
Derzsi Irma. 447 , 475, 477. Elekes Farkasné , Kiss Júlia. Farka Farkas Ödön. 497.
Dezső Ödön. 476. 259. 297 , 298 , 305 .
Farkas Sándor. 339 , 341 , 342,
Dezsőné 476. Ellinger. 423.
Décse . 339. Emődy Pál. 347. 349 351 , 392-394 , 401 ,
Endreff i Irén. 440 . 418 , 421.
Déry Istv. 213.
Déryné . Széppataki Róza. Endrődi János. 68 , 109 , 110 . Fái és Fáiné. 477 .
496, 497.
( 1791-1872 .) 80. 187, 244 , Eranosz József. 318 , 320, Fái Szerena.
304-310, 312-317, 320, 332. 333. Fáncsy Lajos . 340. 344 , 348-
351. 357, 358, 373 , 414.
330-333 , 336, 37 , 343, Eranoszné. 332 , 333.
344, 347-349 , 352, 359, Ercsei 365 Fehérváry Antal . 437 , 439 ,
440, 442-445 . 447 44 *,
361 . Erdélyi . 339 472-476 , 480 , 481 , 488,
Dévai Janka. 498. Erdélyi Marietta . 482 , 489.
Deézsy Kádár Zsigm . ( 1809- Erdélyi Mária. 413 , 415. 490.
Fehérváry Mari. 434. 437 .
1874 febr. 26.) 407 , 411 , Erdélyiné . 355. 357. Fehérváryné Hollai Ida . 444,
413-415. Erdélyi Ottilia 434 , 437 , 440, 445 , 447 , 480 .
Dimény Dán . († Pécsett 1837 441 , 443 447.
Fehérváryné , Anna. 422 , 440,
jan. 18. ) 223 Erdélyi Sándor. 443 , 445 , 447 .
Diószegi Sámuel. 233 , 239. Erdélyi Zsuzsa . 477. 441. 443.
Ditters K. 68. Erdősné, Dein Teréz . 357 , Fehérváry ifj . 488 .
Ditrói Mór. 477 , 480, 481 , 358. Fejes István. 213 .
4-8, 493, 502 , 503. Fejér István . 76 , 85 , 86 , 88 ,
Erkel József. 331.
Ditrói Mórné. Eibenschütz Erkel Józsefné, Schneider 90, 92 .
Mari. 480 , 481 , 488 , 492, Szab ó Amál ia. 359 , 361 , Fejér János . 76–81 . 84-92 .
493, 503. 365-370. Fejér Károly . 331 , 339, 340,
345 357, 375 , 376.
Diwaldt. 63-65. 88. Ernyi Mihály. 111 , 112 , 116, Fejér Károlyné , Görgényi
129 , 131 , 132 , 135, 145,
Divéki Imre . 213 . Francziska . 339, 340, 357.
147 , 148 , 187-189 , 191–
Dobai. 376. 194 , 198 , 200-207 , 211- Fejér Sámuel . 79 .
Dobler Józsa. 499 . 213 , 218 , 225-230, 382. F. Jozefin . 368.
Dobozi. 376, 377 Ernyi Mihályné , Termeczky Fekete . 361 , 364 , 368.
Dobozi Lina , 1. Siposné.
Francziska. († 1810 jul. Fekete Fer. 95-102 , 116,
Dobsa Lajos. 363. 150, 151 , 154 , 157. 173.
Donadio Bianca 482. 26. Debr.) III , 129. 131 , 175 , 237 , 246, 247, 253 .
132, 235 , 187 , 188 , 193 ,
Dózsa Dániel. 461 , 462 . Fekete Ign. 440 , 480.
201 , 213 , 226, 230.
Dózsa József. 369 , 375-377 ,
416, 417 , 418 , 486. Esterházy Kálmán g . 420, 480, Fekete Soma . 336, 340.
488 , 494, 498. Fektér Fer. 433 , 436, 476.
Döbrentey G. 6×, 72 , 251— házy Miklós hg. 43 , 44 , Felber Mari. 350, 351.
253, 290-293 , 334. Ester
67, 157 , 164, 165 , 194 . Felix Mike . 422 , 423.
Döme Lajos. 361 , 365 , 366, Feleky Mikl. 339–341 . 368—
368, 369. Éder Aloiza (Lujza .) 317 , 332 , 371 , 373-377 , 421 , 446.
Döméné . 409. 359. Fel eky Miklósné , Munkácsy
Dráguss Károly , topliczai. Éder György . 223 , 225, 227. Flóra . 422 , 482.
229, 230, 233 , 234, 301 ,
(† 31 -ik évében 1870 máj . Feleky Miklósné , Szákfy (Sza-
11.) 440 , 441 , 444 , 304, 317, 332, 333, 357.
 531

bó) Amália, (utóbb Folté- | Futóné . 413 . Grossmann Károly. 245 −247 ,
nyiné.) 369, 375, 376. Fülöp István. 416 . 248, 250.
Felvinczi György. 13 , 22- Fülöp János és Fülöpné , Fü- Gulácsy Antal. 230 .
24, 61. gedi Zsuzsánna. 307. Gus tinyi Júlia. 376.
Ferenczi Alajos . 482 . Füredi Mihály. 343, 347 , 353, G. Victoria . 320.
Ferenczi Izabella . 422 , 424. | 436. Gyarmathy Miklós. 433, 503 .
Ferenczy Miklós. 473 , 479 . Fürediné, Emma. 440 . Gyarmati Sámuel . 94 , 97 , 253 .
483, 484. 488, 491 . Gabányi Árpád. 488 , 492- Gyenes László. 491 , 493-495.
Ferdinánd Gusztáv . 412 , 413 . 498. Gyöngyösi Etelka. 440 , 441 ,
Ferdinánd Ignácz . 422, 423 , Gabányiné. 490 , 491 , 493 . 490.
427 , 429 , 431 , 433, 443 , Garzó . 213 . Gyöngyösi Ján. 68 .
475. Gautier József. 303 , 304 , 335 , Gyöngyösiné. 1. Szépné.
Ferdinánd Ignáczné, Antónia. 367. 369. Gyöngyösi Pál. 407.
431, 434. Gazdag Ambrus. 431 , 433, Györfi Janka. 441 .
Fikker Emma . 434 , 436 , 437, 440, 441. Győri. 477 , 488.
440. Gál Berta . 417. Győry Júlia. 340.
Filep Samu. 454 , 458-461 , Gálosi. 477 . Győry Mária. 347 .
468, 473. 480. Gáspár Jenő. 441 , 442 . Gyulai Ferencz. 359. 361-
Filippovics István . 365 , 368 , Gedő József. 102 , 103 , 116, 363 , 365 , 366, 368 , 369 ,
375-377 , 416-421 , 426, 163. 371, 375-377, 416-423,
440 . Gerecs János. 422, 423, 477, 426, 429, 431 , 433, 434,
Filippovics Istvánné, Körösi 480 , 486 436, 437 , 482, 483 .
Mimi, utóbb Krasznay Mi- Gerecsné , Melles Liszka. 428 , Gyulai Pál. 80.
hályné. 376, 377, 404, 407 , 429, 434 , 441 , 442, 444, Hadadi Teréz. 421 .
416-418 , 445. 447 , 497- 445 475-477 , 481. Hajós. 368 .
499 Gergely József † 1897 nov. Hajós Jánosné. 275 , 301 , 308.
Filtsch Eug. 9 , 10, 11 , 54, 24 -én 28 évében.) . 498 . Hajós Zsigmond . 492.
63, 64, 69, 309. Gerger Johanna. 247-251 , Haller Mária 409 , 411 .
Finály Henrik. 455. 462 , 468 . 254 Halmai Imre 491 , 492, 497 .
Finta Károly. 369 . Gerő Lina. 489, 491 , 494, Halmai Imréné . 491 , 497 .
Fitos Sándor. 359. Halmágyi . 147 , 188, 195 , 225,
Fodor. 477 . 495, 497-499 . 228--230.
Gesztessy Antónia és Etelka.
Fodorné, Júlia 437 , 476. 434 Halmi Ferencz . 475 , 477 , 482.
Foeber. 477. Gildai Ernesztin . 440. Haray Viktor (előbb Horváth
Follinus Aurél. 498 . Gillyén Sándor . 243 , 257 , 261 , neven) . 343, 347. 355, 357-
Follinus Aurélné , Csigaházy 275 , 297, 332 . Harányiné. 407 , 499. 411 , 413 .
Etelka. 498 . Girsik Gyula. 498. Harmath Sándor. 317, 319.
Follinus Hermin. 477 .
Gócs Ede (Engelbert) . 347, Haydn József és Mihály. 67 ,
Follinus János . 365 368.409 , 355, 409, 413. 416, 422- 68, 139.
410, 412-415, 422 , 423, 424 , 440. 443 . | Hatvani Károly. 498.
426-428 , 430-439 , 465 Gócs Engelbertné. 347 , 355 . Hatvani Károlyné, Csillag
Follinus Jánosné, Lukácsy An- Gombos Kata. 444 , 447 . Amália. 498.
tónia († 1870 máj . 15- én Gombos Zsuzsa . 440, 441 , Haztlini Ferencz. 330 .
Aradon .). 361 , 305. 366, 443 , 444 , 447 . Havasi Janka. 429 .
409-411 , 413-415 , 422 , Gonda Sándor. 443 Havi Mihály. 355, 356, 359,
424, 427, 427, 431 , 432, Gorové László. 171 , 219. 361, 362 , 365, 367--369.
434. 436-438. Gózon Antal. 338, 340. 412 413. 420-428 , 453 ,
Foltényi Vilmos. 365, 368. Göde István . 83 , 267, 275, Havi Mihályné, Zsuzsánna.
Fóti Erzsi. 441. 296. 297 , 299 338, 446 . 355, 359, 361 , 365 , 367 .
Földesy Károly. 433 . Göncziné, Teréz 498 , 499 . Hegedüs Ferencz . 498. 499.
Földesy Lenke. 447 , 475. Gönczy Soma. 369 . Hegedüs Ferenczné. 498
Földesi Sándor 497 , 498 . Görbe Ferd 365 . Hegedüs István. 489, 492 .
Földényi Béla 477 , 481. Groisz Ferdinánd. 412 , 437 , Hegedüs Lajos. 338 , 340, 347 ,
Főző Ambrus . 433 , 434. 436. 450, 451 , 459, 461 , 463, 350. 365, 366, 420 .
Főző Berczi 422, 424. 466, 468 Hegedüs Károlina . 332.
F. Pepi. 365. Groisz Guszt. 372 , 383 , 399-- Hegyessi . 375. 376.
Fratta Vilma. 498 402 , 412 , 444, 463. 464, Hegyessiné. 375. 376.
Friedrichné, Amália. 422-- 466, 473. Hegyesy Vilmos. 503 .
424. 42 , 60. Groisz Gusztáv ifj . 480 , 490 , Hegyi Aranka . 498 .
Friese Károly. 404-406. 501 . Hegyi Gyula. 476 .
Futó Lajos. 340, 347. Grosz Péter. 275, 304. Heinczlné . 489.
34*
 532

Heinisch József. 313, 314, Hunyadi Sám. 85 , 99. 101 . 361 , 365, 368, 375 , 407-
319 Huszár Károly b. 399, 400. 409, 413-415.
Heinischné . 330. Huszár Sándor b. 473-477, Kagerbauer Antal. 463-465,
Heksch János. 440. 480. 467-470 .
Helvey Laura. 489, 490. Igmándi Gyula. 434 . Kaiser Ernstné . 426, 427.
Hempel L. 488. Ignácz. 222 . Kajetán Leop. 361 , 363, 437-
Hervey Ida. 414 . Illei János . 48--50 . Kantai József 375 , 441-444 .
Hetényi Béla. 417 , 481 , 490. Inczédi György. 340 . Kantai Teréz. 441. 442.
Hetényi József. 317, 330, 338 , Institoris Kálmán. 434, 436. Kanyó László. 98 , 101 , 102 ,
339. 438 157, 173, 175 , 185 , 186 ,
Hetényiné, Macriovszky Ró- Irch Leopold. 132 , 187 . 217, 218 , 221 , 222 , 232 ,
zália. 417 Ivánffi Jenő. 499 . 240, 246, 273 , 378. 382 .
Hevesi János. 440-445, 447 Izsó . 477 Kapocsányi Mária. 320.
475, 477. Jaczkó György. 434 . Karádi Pál. 13 , 15. 17.
Hevesi Jánosné, Kornélia. Jaczkó Györgyné, Anna. 434 . Karikásné , Rostagni Irén. 499.
445, 477. Jakab Elek. 14, 15 , 17, 25, Kassai Vidor 443-445 447,
Hevesi L. 488. 45-47, 244, 471 , 472. 480. 481 , 488 , 489 , 491 ,
Hiros Etel . 491. Jakab István. 369, 407, 417, 493. 498.
Hirtling Mari. 421 . 418. 421 423 , 427, 429, Katona József 293 , 332
H. Károlina 318. 431 , 434 436, 440, 443 . Kazinczy . 86 101 , 139, 186 .
H. Mari. 413. Jakobi Jakab. 444 , 445 , 481 , 187, 202 , 210, 211. 215,
Hódi Etel. 489. 494. 253 , 280, 281 , 286, 290 ,
Hódi János. 361. 365 , 368 Jandl Antal 210, 211 292
Hollaky Antal 268, 274. 295. Jantsó Pál 76, 79. 80, 81 , Kállay Rezső . 436 , 437 .
300-302 , 384, 385. 392 , 85 , 90, 92, 99 , 101 , 06, Kállayné, Borbára 436, 437 .
393, 402. 107, 111. 113 , 140, 146 , Káldy Gyula . 422 , 423 , 427 ,
Hollósy ornélia. 425 , 426, 187 , 188 , 220, 223 , 233. 429, 431-43 +, 436, 437,
431 , 432. 237 239, 241 , 243 , 254, 503.
Horetzki Teréz 226, 229, 230. 257, 258, 274, 275. 277, Káli Anikó. 413.
Horváth 338 339 477. 295, 297 , 199 307, 330, Káli Soma . 417.
Horváth Aloiza. 318. 332, 333. 336, 396, 397. Kálmán György és neje. 347-
P. Horváth Dániel. 173 175 , Jánó Amália és Zsuzsánna . Kámoriné, † 820. Temesvárt ,
177 , 183 , 220, 221 , 232, 85, 86. volt Klvt is
234-238, 240-242, 251 , Jánusi Emil 407, 409. 413 . Kántor Gerzs 149. 187 , 188.
258, 261 266, 267, 272 274, Jánosiné, Gvozdánovics Júlia 189. 193, 201 , 204 , 205,
277 , 290, 295. 296, 305- (Utóbb Paulayné. 1829 febr. 225, 229, 230.
307, 393, 402 . 8-1880 máj . 1.) . 407-413 . Kántorné, Engelhardt Anna,
Horváth Gizella . 440. 422-424, 428, 429 , 431 , († 1850. ) 213 , 225 , 229, 230,
Hor áth Gusztáv. 338 438. 316, 320, 342-344 , 356,
Horváth Józs. 223 226, 229 , Jánosi Vilma. 489 . 358.
230, 239, 307 , 315. Jászai Mari (elébb Kassainé). Kápolnai János. 434. 436, 437 ,
Horváth Józsefné. Hetyey 444 , 445 , 447 448, 475. 440-442, 477 498 499
Eszter. 317, 338, 339. 482 489, 490. 494 , 498 . Károlyi Németh Lajos. 347,
Horváth Mikl 116 , 133 , 134, Jekelfalussy Albert. 424, 426 . 361 , 365, 367 , 414-417.
150, 151 , 173, 175, 176, Jelenfi Júlia. 489. Kecskés Károly . 338 , 347,
340, 450. Jéra Júlia. 499. 375.
Horváth Róza 498. Jókai Mór. 192 , 446 503. Kecskésné, Gvőri Mária 376,
Horváth Sánd 132 , 187 . Jókainé 1. Laborfalvi Róza . 440.
Hosszú Pál. 187 . Jósika János b. 267 , 300 , 302, Kelemen László . 75 , 76, 96 ,
Hoványi Sándor . 415 . 309, 318. 113 , 114, 136 , 202.
Hubay Aranka. 498 Jósika Jánosné b . 304, 305. Kelle. 30. 32-34 , 36 .
Hubay Eminánuel. 320 , 321. | Jungheim 248 . Kemény Anikó. 213
Hubay Gusztáv. 477. Kacsó 414 Kemény Endre b 494 .
Hubay Jenő 492. Kacz ér. 368. Kemény Farkas b. 138-140.
Hubenai Fánni . 444 , 445, 447. Kaczér Gusztáv és Ferencz . | Kemény Ignácz b 173, 175,
Hubenay Ida. 443 . 422 182, 239, 255. 258. 264. 266.
Hubenay János . 347. Kaczérné. 368. 267 , 273. 295, 302 , 305 , 313,
Huber Károly 429. Kaczvinszky János. 355, 357, 316,317, 321 , 338, 345, 346,
Humann Erzsi . 481 , 482. 361 , 365. 368 , 46, 47 , 349, 388 393 , 395.
Huynady Margit . 489, 491 , 409 , 410 , 412-415. Kemény János. 114 , 125 , 132 ,
496. Kaczvinszky Jánosné. 357, 144, 187, 188 , 201 , 204, 205 ,
 533

213, 242, 243 , 257 , 301 , 313, zália. 76, 79 , 82-86, 90, Kovács János ifj. 365.
314, 317, 318. 92, 93, 99, 103, 106, III, Kovács Józs. és Kálmán . 44o .
Kemény Jánosné, Szentiványi 125, 132, 147 , 187 , 188, Kovács József (Vasvári) 440 .
Zsuzsánna. 243, 257, 307 . 222. Kovács Mari. 440, 443 .
Kenderessy Mihály. 102 , 104 , Kocsis Irma. 437 , 438. Kovács Menyhért. 444 .
173-175, 185, 189, 214 , Kolozsvári Pál. 275-297. Kovács Miklós 345 .
221 , 232, 253, 267 , 273, 274. Koltay Ferencz . 317, 320. Kovácsné, Albertina. 440 .
Kendi Berczi . 429. Komáromy Alajos. 364 365. Kovácsné, Teréz. 427 .
Kendi Gusztáv . 475, 477. 367 , 416, 417 , 422 , 423 , Kovács Sámuel (Soma). 320,
Kendi Gusztávné, Gaál Ida . 427-429, 431 , 433, 437 , 336, 338, 340, 361.
475 , 477. 498. Kovács Zsigmond . 243, 257.
Keresztes Juliánna . 275. Komáromi Ida. 418. Kovácsi János. 365 , 368.
Kereskényi Ádám. 55. 56. Komáromi Mari ( Hetényiné). Kovácsi Jánosné, Katalin. 365 ,
Keszegh Therézia (Gazda Jó- 481 , 482, 490 . 375, 413-415.
zsefné ) 76, 80, 85, 89, 90, Komárominé . 418 , 421. Kovácsics Júlia 431.
92 , 99. Komlóssy Ida (Kövér La- Kovácsics Liszka (Erzsi ) 440,
Keszi Józs . 320. 441 , 443-445 , 489.
josné). 355, 357, 358. 419.
Kesziné, Gosztonyi Viktória . Komlóssy Fer († 1860 jan . Kozma Ferencz és Gergely.
320, 413. 55. 102 , 116, 163 , 286.
13.) . 336 , 353 , 356-359,*
Kéler Ilona ( 1860 márcz. 3 -tól 362, 367. Kölcsey . 128, 291 , 292 .
1880 nov. 26. ) 491 , 493 , 494. Komlóssy Ferenczné, Cze- Könczöl Etel. 498, 499.
Kiermayer Károly. 450, 464 , Könczöl Irma 475, 477.
gényi Erzsébet. 355
468. Komlóssy Paula. 355 , 357 , Könyves Máté és neje ( Kiss
Kilényi (Kocsis) Dávid († Db . 358 Júlia.) 433 , 436.
1852. ) 313 , 314, 338-356. Konti (Kohn) Fánni. 421, Körösi Berta. 444 .
359. 436 , 437. Körösy Ferencz († Aradon
Kilényi Dávidné, Széppataki Kontz József. 71. 76, 79, 85, 1871 febr. 26.) 345 , 368.
Johanna 347. 355. 86, 89, 90, 92 , 99 , 106 , 11I, Körösi Ferenczné, Strom Ka-
Király János . 338, 340, 375 talin . 499 .
132 , 133 , 135 , 187, 241 ,
443-445 ,
Király Jánosné, Juraschkó Jó- 242 , 306, 307 , 310, 312, Körösi Kálmán.
zéfa . 338 , 340. 447, 475.
313, 315.
Király Mihály 409. Kontz Józsefné, Bajkó Te- Körösi Kálmánné, Mária . 444,
Kiály Teréz 441 . rézia. 85 , 86, 92 , 93 , 99, 445, 447, 175, 477 , 480 , 481 ,
Kiricsics Józefa ( Szegedi Jó- 106, III. 489, 493-495 , 497-499 .
zsefné ) 233 , 239 . Kónya László. 275 , 297. Körösi Lajos . 437 , 440-445 ,
Kiss . 377 477 . Koós Ferencz . 425 , 438. 447, 475, 488.
Kiss János. 196, 198 . Kopunovicsné, Haraszti Lau- Körösmezey Guszt 477 , 482 .
Kiss Juliánna , Elekes Far- ra. (Utóbb Szikszay Ist- Köszeghy Alajos . 317 , 318,
kasné.
Kiss Lőrincz. 223 , 224 . vánné.) 477 . 320.
Korádi Gyula 444. Kőváry László. 376. 462 , 464 .
Kiss Mihály . 499 .
Kissné . 477. Korbaly Bogdán 460 , 467 . Kövesi Etel . 421.
Kiss Sándor. 493 . 478-486, 488, 490 , 494 , Kövesiné 376, 377, 421 .
496, 497. 501. Kralik . 414.
Kis Terézia. 76, 80, 90, 92 , Kordin Mariska. 499.
Krasznay Mihály . 421 , 445 ,
ΙΟΙ . Kornéli Lajos . 233, 239.
K. Máli. 413. 447, 475, 477 , 480, 481,
Koronkay. 307. 493-495, 497-499 .
Kocsi ( Kotsi ) P. János . 76, Kovács Benő. 413-418 . Krasznayné, Körösi Mari ( 1826
79, 81-86 , 89-94 , 98- Kovács Benőné . Török Cze- 1895 márcz. 11. ) 475 , 477 ,
103 , 106-109, 111, 125 czilia. 417 , 418 . 480, 481 , 489, 493-495 .
127 , 129, 130 , 132 , 134, Kovács Béla. 476, 477. Krausz Emil dr. 482 , 483.
135 , 139, 140, 147 , 187- Kovács Ella. 441 . Krausz Lári . 365.
190, 204, 213 , 216-222, Kovács Elek. 417, 421. Krecsányiné, K. Veron. 498.
240, 241 , 254, 258, 259, Kovács Elekné . 417 , 421 . Krecsányi Sarolta. 481 , 488.
286, 287, 297 , 300-302, Kovács Endre . 355 , 498 , 499 . | Kreubig Ed. 320, 321 .
307, 319 , 386, 396, 397. E. Kovács Gyula . 437 , 441- Kriger Kornélia. 481 .
Kocsi P. József. 85 , 87, 88- 448. 475-477, 480. 481 , Krones. 36, 39. 41 , 42 .
92 , 99, 102, 103. 488 , 495, 497-499. Kubay Pál. 317 , 319 , 332 .
Kocsi P. Katicza (Farkasné ) . E. Kovács Gyuláné, Pataki Kubayné, Éder Teréz. 301 ,
131 , 132 , 188 , 240 , 258 , Róza. 477 , 480 , 481. 317, 318, 320, 332 , 333.
259, 301. Kovács János . 145 , 187 , 233 , Kulcsár Istv. 194, 195 , 197,
Kocsi P. Jánosné, Fejér Ró- 243, 365. 198 , 226.
 534

Kulcsár Józefin. 447 . 331-333, 342 , 349, 350, Máté Róza . 401.
Kulinyi Márton. 499 . 352 , 370 , 371. Mátéfy József és neje Csá-
Kunits Fer. 51 . Lendvayné id. , Hivatal Anikó. vásy Mária. 313, 315 , 319,
Kunsági N. L. 481 . 244, 318 , 342-344 , 371. 320 , 332 , 338 , 340, 375.
Kutasi Janka. 481 . Lendvay Márton ifj . 409 , 410, Mátéfy Károly. 376.
Kühner Mari. 422 . 413-416. Mátrai B. Béla (sz. Kvt. 1846
Kürty Ida . 441 , 443 , 444 . Lendvayné ifj . , Fáncsy Ilka. márcz. 19.) . 444 , 445, 447,
Laborfalvy Benke Róza . 343 , 490. 448, 475-477, 480 , 481 ,
348-352 , 414 , 482 . Lengyelfi Ilka. 445 , 447 . 497, 498.
Laczkó László és neje , Ró- Lengyel Lilla, 413 , 414 . Mátrai B. Béláné, Borovszky
zália. 338, 340 , 347 , 361 , Lenkei Gyula . 443-445, 447 . Matild . 493-195 , 497 , 498 .
Lenkei István . 418. M. Cecil 369 .
365, 369, 375, 376.
Laczkóczy Ferdinánd és neje. Ligethi. 477. Mecseri Laura. 369.
407-412, 415 , 416, 423 . Lipcsey Klára 332 , 333 , 338- Medgyaszai Evelin 498, 499 .
Laki . 375, 376. 340, 343 . Medgyaszai Ilka (Csáthyné).
Lamás Amália . 431 . Liszt Ferencz . 369. 490. 415, 476, 477 , 480, 481 ,
Literati 226, 229, 230 . 483.
Langer Viktor. 440 .
Lapka Róz. 215. 217 , 223 , 233. Lorándi Tivadar. 498. Medve György. 106.
Latabár Endre ( 1811 nov. Lotscharek György († 1885.) Megyeri Dezső . 498 , 499.
481. Megyeri Károly. 319 , 342 ,
15-1873 jul . 10.) 330, 332 ,
338, 340, 345, 346, 347, Lotscharekné, Némethy Giza. 347-349.
439. 437 , 445 , 447 , 475 , 481 . Megyesi és neje. 338.
Latabár Endréné , Török Má- Lovász. 477. 488, 495 . Melius Péter. 14, 15.
ria (sz. Klv. 824 jan. 5. ) 37 . Lőrinczy Józs. 332 . Messzena Sándor. 147 , 188,
Latabár Kálmán. 196 . Lőcsei Lajos. 340 . 224-229 .
Lattermann Károlina. 375- Lövey Józs . 440 , 441 , 443- Mezey József. 413 .
377, 409, 413 . 445 , 486. Mezei Mihály. 499.
Lavotta János († Tályán 820 Löve Viktoria. 440 , 443 . Mezei Vilmos (sz. 1821.) . 355 .
aug. 10. 56 éves korában.) Lubinszky Ödön és neje, Glä- 414-416 , 422 , 423 , 443 ,
129, 132, 137 , 187. zer Hermin . 497 , 498. 445 , 447.
Lánczi és neje. 477. Luczné . 375. Mérey Sándor. 202 , 205 , 212 .
Láng Ádám J. (772 jul. 28-tól Lugossy Józs. 447 , 473 , 476, Mészáros Imre. 357.
8.7 márcz. 22 Első neje 480 . Mészáros János és neje , Sa-
Kelemen Erzsébet.) 103 , Lukácsi Sándor és neje. 409, lánky Júlia 338.
106 , III, 113 , 125 , 129, 415, 427-429, 437 . Mihálovics Pál. 498.
132 , 135 , 187, 193, 205 , Magoss Józs. 347 , 369 . Mihályfi Károly. 489 , 490 , 491 .
206, 213 , 216-218, 240, Magyar György. 125. 132 , Miháltz Antal. 79, 87, 88.
231 , 243, 314. 187, 188 , 201 , 204. Mikes János g . 165 , 168 , 169 ,
Láng Adámné, Járdos Anna Magyar János . 409. 372, 399, 400, 420 , 442,
Mária. 85, 92, 99 , 101 , 103, Magyary József. 338. 452. 455, 473, 480.
106 , 11 , 125 , 132 , 187 , Majosházi Klára . 424 . Mikó Imre gr. 399-401 , 406 ,
188, 216. Makó Lajos. 488 , 489 , 491 , 412, 414-417, 421 , 442 ,
Lángh Bold . és neje. 421 , 422. 499 . 454, 455 , 461 , 466 , 467 ,
Láng Berta. 424. Marczell Géza. 423 , 426, 427 , 471-473 , 479. 480.
Láng Etel. 477, 498, 499. 429, 445 , 476, 477 , 480, Minorich Károly . 317.
Láng Irén. 447. 481 , 488. 494 , 495, 497. Mircse János. 425 , 426.
Láng Lajos (799-872 aug. ) Marczeliné, Egedy Mari 422, Miskolczy Júlia. 347.
132, 188 , 243, 374, 121. 425 , 427. 429. Miskovics Irma. 441 , 442.
Láng Lajosné, Csepregi Anna Marosi Lajos . 429. Mocsári György. 421 , 427,
(801-862 febr. 25. ) 421 . | Marosy Szilárd 436 429.
Láng Mari. 422 , 42+ , +27 , 429 , Matolcsi 113. Mogyorosi Nina. 336
431 , 434. Maróthi Pál. 1799-ben színész . Mohai Sándor. 149 , 187 , 188,
Lányi Ernő. 497, 498 . | Mayer Lujza. 422 , 423 221 , 223, 226, 229, 230,
László József. 311 , 317 , 423 , Mándoki Béla és neje, Emma. 2 9.
447, 473, 476, 477 , 480. 434, 436, 443. Molière. 66, 70 , 109 , 280 , 281 .
Lázárfi 477. Máriánné . 243 . Molnár György. 407-414,
Lázár Mikl. g. 244, 421 , 422 , Márkovics Ilka. 429 . 421, 428, 432, 489 492.
425-427, 430, 431 , 435 , Márkus Anna . 445 Molnár János (Meszlényi ). 111 ,
437 , 444, 452 , 454, 456, Márkus Emilia . 494 . 301.
468, 473, 480. Márkus Etel 492. Molnár Józs. 223, 226, 229,
Lendvay Márt. id . 317, 320, Mártonné. 476. 230 , 355, 418, 423, 427.

Montella Lajos. 424.
Morvay Alajos és neje, Fran-
cziska . 422.
Morvay József és neje . 413 ,
427.
Munkácsi Flóra. 357, 419.
Munkácsiné . 357.
Muntyán János . 434.
Murányi Zsigm . és neje, Le-
fevre Teréz . 125 , 132, 145,
187 , 188 , 191 , 195 , 203,
204, 213 , 307 , 313 .
Murrai . 275 .
Müller Katicza. 499.
Müller Ottó . 499 , 503.
Nagy Antónia 357, 358.
Nagy Borcsa. 444, 445.
Nagy Elek. 383 , 384 , 402 , 431 ,
435, 437, 452-455 , 464,
466-468, 472 , 473, 480.
Nagy Fer. 355, 416.
Nagy Gedeonné. 355 .
Nagy György. 431 , 434 , 436 ,
437 , 440, 443-445, 447 ,
476, 493.
Nagy Ibolya. 498, 499 .
Nagy Imre. 476, 494.
Nagy Istvánné, Huber Ida.
429. 434, 440-442 .
Nagy Janka. 476.
Nagy János. 201 , 213, 233 ,
239 , 315.
Nagy József. 339, 355, 357 ,
413-416 , 427 , 429, 431 ,
433.
Nagy Julesa. 482 , 489 .
Nagy Katicza . 498 .
Nagy Lajos. 375.
Nagy Lázár. 98, 102, 103,
175-178, 180-185, 217.
241 , 246, 251 , 257. 268 ,
270, 272-274, 295 , 297-
299, 303-306, 378-386 , |
388, 392, 393 , 402.
Nagy Lujza. 432 .
Nagy Mari . 498, 499 .
Nagy Mihály (Miska ) 313 ,
314, 413 , 414, 417 , 418 ,
421.
Nagyné, Albertina. 415 , 421 .
Nagyné (K. M. ) 481 , 482 .
Nagy Pista és neje. 307 , 314,
409, 417, 418.
Nagy Róza. 476 .
Nagy Vincze 501.
Naláczi József br. 75 , 76, 96 ,
305-308, 312, 313 , 316,
337, 389, 393, 402
Neszveda Anna . 477 , 481 , 497.
Neszveda Riza. 481 .
Neuhold János . 422.
535
Néb Mária. 81. 258, 275 , 317,
318 , 320 , 330 , 332-334,
336, 343. 347 , 446.
Némethy Giza, 1. Lotscha-
rekné.
Némethi György és neje. 375 ,
376, 488, 489.
Némethy Irma (Sujtai, 1840
okt. 21 -től 1876 ápr. 14.)
437, 438, 475-477 , 480,
481.
Németi József. 491 .
Némethi Sánd. és neje, Szik-
szai Júlia. 114 , 145, 187-
189, 201 , 202, 204, 213 ,
223 , 225, 226, 229, 230,
239, 242 243 , 257 , 259 .
Németh János. 488, 489, 494,
497 .
N. Lajos. 257.
N. Máriskó. 239.
Nyári Mari. 375 , 376.
Nyilvai Irma . 424, 437, 496.
Nyiregyházi Vilmos . 498.
Odry Lehel és neje, Róza .
437, 441-443 , 447 , 482 ,
483.
Olajos János. 409. 413.
Olasz Károly . 452 .
Orbai Titi. 243.
Ónodi Klára és Liszka. 429 .
Ormay Ferencz . 424, 426,
427 , 429, 438.
Országh János és neje, Lujza .
369.
Osváth Gerő. 418, 443, 476 ,
488. 494, 495 , 497-499.
Ottó Károly. 423.
Ozorai (Fried) Adolf. 493 .
Őri Filep István. 85, 86 , 88 ,
89, 92, 93, 132 , 133 .
Örlei Flóra . 496 497 .
Pajor Anna. 427 , 429, 431 ,
433, 434 .
Pajor Ágnes. 494, 495 .
Palatkai Gábor és neje. 347,
407, 409 , 413 , 414, 423,
427, 431 , 441 .
Panhaus Ant. 422.
Pap Kornélia. 444, 445 , 447 ,
476.
K. Papp Miklós. 446, 477, 479.
K. Papp Miklósné, Szabó Pepi.
434, 436-438 , 441-443 ,
480. 482, 496, 497.
Pap Paulina. 427 .
Parázsóné , Nádudvary Krisz-
tina. 330.
Parragh Kálmán és neje,
Nina . 447, 475.
Patai. 375-377.
| Pataki Anikó ( Komjáthyné).
233 .
Pataki István és neje . 357,
409. 413, 414, 417.
Pataki Károlina . 491.
Pataki Ottilia. 482, 489, 491 ,
496, 497.
Pataki Róza . 422, 424, 429,
431, 434.
Paulay Ede . 422 , 423, 428,
429, 431 , 433 , 438, 478 ,
479.
Paulayné Jánosiné =Poláko-
vicsné.
Pauli Richárd. 423, 426, 427,
429, 438.
Pály (Lukics) Elek († Kvt.
1846 márcz. 4.). 297, 298,
305, 307-309, 312-314 ,
319, 335-337, 343, 356,
359.
Pályné, Ecsedi Jozéfa, utóbb
Botos Károlina († 1844.).
297, 305, 307 , 313 , 314 ,
320, 313, 356.
Páll Sándor . 421 , 422 , 425,
435, 439, 449, 450, 453-
455, 464, 473 , 480 , 496,
501.
Pálmay Ilka (Szigligetiné).
489, 493 , 194, 497 .
Pánczél Pál. 196.
Pápai 339.
Pápai Katicza. 436.
Párthényi János. 317 , 318,
320.
Pásztori János. 447 .
Pázmán. 339.
Pergő Czelesztin († 1858 aug.
4.) 237 , 239 , 240, 242-
244 , 258, 262-264 , 274,
275, 277, 296--301 , 305,
315. 317 , 318 , 320-324,
329, 335, 337 , 350 , 353,
355-358. 360-361 , 366,
368, 369, 374-377. 397,
413, 414, 418.
Pergő József. 233. 239.
Perreyné, Auguszta. 445.
Persian Iván és Eliz. 441 , 443.
Pesti Béla († 1858 jul. 19 -én
Klvt 28. évében . ) 417-419.
Pesti István . 357.
Petőfi Sándor. 354, 376, 377 .
Péntek József. 498 .
Pichler Bódog. 441 .
Pick Károly. 233.
Pitkó Lina. 440 .
Polacsek Lina. 486.
Polákovicsné = Jánosiné.
Polgár Izabella. 499.
 536

Pongrácz. 418 Rosztok és Steinhardt. 65. Serly Lajos. 495.

Popper Dávid. 483 . Róth Erzsi . (Utóbb Timár Já- Sigmond Elek. 465 , 467 , 468,
Portik Eliz. 443-445 , 447, nos 2 -ik neje.) 440. 484.
476, 477. Rózsáné, Tőkés Emilia . 436. Simai Kr. 57, 70, 109 , 110.
Portik Józs. 418 . Römer. 310 , 311. Simény Anikó. 239 .
Portik Sándor. 376, 377. Ruzitska Józs. 297. Simény Ágnes. 233 , 239 .
Pósa Mih és neje. 361 , 363, Saaghy Fer. 106, 109,
III. Simény Borb. 132 , 188 , 189 ,
376. 377. Saal Anna. 443 . 213 , 220 , 233, 237 , 239 .
Possevini Antal . 46 . Sala Sámuel. 159, 169, 173, 243 , 257-259 , 262 , 275 .
Prielle Kornélia. 369 , 371. 375, 299. 313, 314.
175. 185. 237. 273 .
376, 409-411 , 416–419 , Sala Mihály. 383, 390. Simonffy György. 125 , 132,
422, 424, 426 , 443, 144 , Salamon János . '93. 148 , 187 , 188, 201 , 204,
446, 475, 478, 482, 489, Sass Rudolf 355. 213, 223 , 224 , 274, 275,
494, 499. Sámi Etel . 489 . 297 , 307, 313 , 314, 317,
Prielle Kornélia ifj. 498. Sámuel János . 423 . 320, 331 , 337, 338, 341.
Prielle Péter. 441 , 443-445 . Sándor . 239.
Simonyi Júlia (Utóbb Cza-
P. Szilágyi 376. Sándor József. 437 , 439, 447 , gányiné ) 213 .
Pünkösti Anna. 486, 489. 471-473, 488 , 499, 501 . Simonyi Kár. 413 , 422 , 423 .
Püspöki. 376. Sándoriné . 177. 489, 495. Singer Bernát és Róza. 422.
Radeczki Irma és Sarolta. Sárdi Mihályfi Károly. 498 , Sipos Mihály. 233 , 239.
441, 443 . 499. Sipos Károlyné, Dobozi Lina .
Radó János. 442 , 443, 476 , Sárosy Károly. 338 , 340 , 347 , 477, 497.
477. 855. Slawik Kár. 303, 309, 310.
Ragyák Borbála. 437 . Sáska Biri . 132 , 145. 239. Soos Márton. 75 , 76, 86.
Rajz János. 427 , 429 , 431 , 433 . Sáska János . 79, 80 , 85 86, Somló Sándor. 492 .
Ramazetter Jolán. 491 . 89, 90, 92, 95 , 99 , 101 , 106. Somogyi Sándor. 355 .
Rácz Sánd. 235, 239 , 242- 111. 125, 132 , 144 , 187 , 183 , ¦ Sóváry István. 315.
244, 257, 258, 275 , 297 , 301. 205 , 213.218 , 220 , 221 , 230, Stephani. 103 .
Rácz Zsuzsánna. 213. 237, 239. Stöckel Lén. 4.
Ráday Pál. 76, 210. 211 . Sáska János ifj. 239 . Stöger Béla. 409 , 410 , 413-
Rákóczi Gy. I. és II . 17, 18 , | Sáska Jánosné (Koronka Bor- 418.
19 , 44, 47, bála, ut. Hajós Jánosné.). Stöger Ferencz. 430 .
Rákóczi Zsig . 17—19. III, 125 132 , 187 , 188. Streichner Mihály. 450 , 453 ,
Rákosy Márton . 315 , 320 . 205, 213 , 221 , 230 , 237, 454, 458.
Rátkay József. 486 . 239 , 301. Stupa Andor. 441. 442 .
Rehák József és neje . Moór | Sátorfi. 347. Sunnyerius Ferencz. 45.
Anna. 103, 194 , 201 , 202 , Schaffer Anna. 447 . Süke Lajos és neje. 417 .
205-207, 211, 213 , 230. Schafhüttel Minka. 422 , 424. Szabados Károly. 493 .
Reinwart Józs . 245 . Schinek Józéfa. 424. Szabó. 222 , 377.
Reinwart Kár. 142 , 149, 187 , Schodelné, klein Rózália. 337 . Szabó Antónia. 481 .
214 , 239 . Scholaszter János . 481 . Szabó Bandi. 434, 436 , 437.
Reisenberger Berta. 483 . Schönauer Ida. 481. 493.
Reményi Ede. 426, 453 . Schubert Emma. 441 . Szabó Berta. 489 .
Reményi Nina. 477 . Schütz Antal. 159 , 164 , 167, Szabó Béla. 441 .
Reszler István és neje . 421 , 175. Szabó Domokos 444, 445,
428. 437 , 439 , 441 , 442. Schütz János . 450 , 462. 447 , 475.
Réti Laura. 498. Schütz József. 341 , 347 , 361, Szabó Emilia. 413-415, 417.
Réty Mihály. 424. 364, 365. 272-374 , 401, Szabó Eszter. 418, 421 , 422,
Rhédey Adám g. 167-169, 415. 424.
171, 185. Scotty. 255, 257 , 260-262 . Szabó Ferencz. 445.
Rhédey László g. 231 , 232, Sebess Fer 102 , 106. Szabó Gyula. 477 .
236, 246, 251 , 252, 257, Sehy Kemény Fer. († 1799. B. Szabó Imre 481.
258, 260-262 , 264. 273 . N. -Váradon.) 106 . Szabó József és neje, Káro-
Rhédey Mihályné gr. 78 , 88 . Seltzer János . 132 , 144, 146, lina. 359 , 361 , 365, 368—
Rolicsek Gábriella. 413 . 187-189 , 221 , 223 , 226, 370, 412 , 413-416, 422-
Rónai Gyula és neje, Prielle 230. 424, +26.
Lilla. 376, 377, 414-419, Semsey Andr. 209 . Szabó Mózes . 347 , 413, 414,
423, 434, 438, 499 . Senyei Károly. 413–415. 422, 423, 41, 434, 436,
Rónai Mari. 482 . Sepsiné, Nina. 422 . 441, 443-445 , 447 , 477,
Rónaszéky Guszt. 488, 489 . Seres Teréz 307 , 317 . 489.
Rónaszékiné . 498, 499. Serédi Sarolta. 499. Szabóné, Szidónia. 445.
 537

Szabó Krisztina (sz. 1824 febr. | Szentkirályi Zsigm . 277. Szép József. 422, 440 , 441 ,
2.) 365, 366, 368, 421 . Szentkuti Mihály és neje, Lat- 443, 444.
Szacsvay Imre. 79, 81 , 140, termann Lila. 407 , 422 , 441 , Szép Aladár. 499.
241 , 480 , 481 , 488-491 , 443-445, 447. Szép Józsefné, Mátray Laura.
494, 495 , 497, 498. Szentpétery Zsigm . (1798 jul. 422, 440-445, 448, 477.
Szacsvayné, Boér Emma. 497 , 31-től 1858 decz. 13.) és Széphegyi. 441 , 442 .
498. neje, Borsos Klára. 304, Széphegyi Teréz. 440 .
Szacsvay Sándor. 102 , 116, 307, 310, 312-314, 319, Széppataky Joh. (Kilényi Dá-
150-154, 160 , 167 . 320 , 330-333 , 342 , 361 , vidné.) 332, 333, 338 , 340,
Szakáll Antal. 478. 365, 366. 347.
Szalai. 320. Szentpétery Zsuzsánna, Eg- Szigeti Gábor. 437, 440.
Szalai Anna. 482. ressy Gáborné. 315, 320. Szigeti Imre. 421 , 441 , 482 .
Szalai Kelemen. 429. Szerbényi. 343. Szigeti József. 421 , 443, 498.
Szalai Manó . 443. Szerdahelyi Antónia . 482 . Szigligeti Anna és Jolán. 428,
Szalainé. 315 . Szerdahelyi József. († Pesten 429, 437.
Szaplonczay Mihály és neje, 1851 febr. 18. ) 307 , 313, 314, Szigligeti Józs. 440, 480, 489 .
Bartha Mária. 340 . 320, 330-333 , 337, 350, Sziklai Aranka. 499.
Szathmári János. 414, 415. 359 , 360-370. Sziklay Emilia. 486 , 495 , 497 .
Szathmáry József. 318 , 320 . Szerdahelyi Józsefné. 315, 375. Szilassy Irén. 499.
Szathmáry Károly. 409, 421 , Szerdahelyi Kálmán. 361 , 365 , Szilassy Józs. 423.
426, 46. 439. 372, 375, 376, 413, 414, Szilády Áron . 14, 20.
Szathmári Károlina. 347. 419 , 429, 433 , 436, 446, Szilágyi és neje . 239, 243 ,
Szathmári-Laczkócziné, Far- 475, 477, 482 . 257, 376.
kas Lujza. ( 1818-1893. ). Szerdahelyi Nelli (Kovácsiné.) Szilágyi Benj. 317.
434, 482. 359, 361 , 365, 366, 369, Szilágyi Béla és neje, Vig Róza.
Szathmáriné . 343. 409, 413, 370, 371 , 372, 373, 375, 413-415, 439, 443, 444,
415. 409, 412, 413 , 416, 418, 447, 475, 477, 489, 498.
Szathmári Pap Dániel. 185. 419, 422, 424, 427. Szilágyi Béla ifj . és neje. 489,
Szákfy József. 317 , 319, 343, Szerdahelyi Róza. 430, 431 , 494, 495, 497, 498.
374-377. 433. Szilágyi József. 355 , 356.
Szápáry Gyula g. 502. Szécsi János. 223, 226, 229, Szilágyi Kár . 225 , 227, 229.
Szász Béla. 489, 492, 496, 230. Szilágyi Pál. 297, 304, 307,
497, 499. Széchenyi István gr. 460, 461 . 312-314, 316, 320, 330-
Szász Gerő. 438 , 445, 446 . Székely János . 469. 333, 339.
Szász Ida. 444. Székely József id . († N.-Vá- Szilágyi Sándor. 416.
Szász Károly. 436. radon 1831 aug. ) 114 , 125, Szilágyi Tini. 417 .
Szász Lajos , 357 , 369, 375, 130-132 , 187 , 188 , 217, Szilvási Mari. 364.
376, 407 , 416, 417 . 220, 221 , 223 , 226, 230, Szirmai Ottilia. 427.
Szászi Lajos. 338. 233, 234, 239, 242, 243, Szombathelyi Béla és neje .
Szczerbowszka Auguszta . 445. 257-259, 262-264, 267 , 481 , 488, 489 , 493-495 ,
Sz. Elek. 239. 274, 275, 277 , 296, 297 , 498.
Szelesztényi Róza. 369. 301 , 303-305, 307, 316- Szombati Mihály. 361 , 376 ,
Szelényi Irma. 477. 318, 320. 377, 413, 414.
Szelle Ádám . 444. 445. Székely József ifj . 227 , 228 , Szombati Vilm. 441 , 443, 445 .
Szenkovics Lukács. 233, 239. 230, 233-236, 243, 257, Szőcs. 132 , 135 , 187.
Szentgyörgyi Istv. (sz. 1842.) 258, 275, 297, 306. Szőcs Kata. 444 , 445 .
445, 447, 448, 475 , 477, Székelyné (id .) , Ungár Anna Szőcs Zsigmond és neje. 357 ,
480 , 481 , 488 , 489 , 493- (1791 ápr. 10-től 1862 decz . 407 , 409, 413–415.
495 , 497-499. 25.) 84, 188 , 217 , 220, 223, Szőke Mihály. 340, 350, 376 .
Szentgyörgyiné, Kecskés Ró- 226, 230, 233, 234, 239, Szöllősi Károly. 422.
za. 445, 447 , 475. 243, 257, 262, 274, 275, Szőllősy Lajos . 320,
Szentiványi Bonavent. 194, 297, 298, 301 , 307, 317, Szöllősi Lujza. 434 .
208, 211. 318, 320, 332 , 333 , 423 . Szöllősy Menyhért. 315.
Szentjobi Szabó László. 109, Székely Mih . 173 , 175 , 215, Szöllősy Rózsa és Piroska.
278, 383. 216, 266, 267 , 270, 316 , 430, 431 , 433 , 438.
Szentkirályi Mih. 173, 175- 386. Sztárai Mih. 13 , 15 , 17 .
178, 183, 214, 221-224 , Székely Zsuzsika. 239, 243 , Szűcs Lajos. 423, 427.
237, 258, 261 , 265-267 , 275 , 297, 318 , 332 , 333 . Szvacsina Géza. 447 .
270-277, 305, 316, 317 , Székelyfi Józs . 125, 132 , 187 , Takács Ádám és neje, Rózsa.
321-323 , 335, 379, 380, 188. 421 , 426, 443-445.
382, 385, 391. Széki . 413 . Tamási József. 482.
 538

Tanner István és neje, Szabó | Tóth Soma. 409, 413-417, Júlia. 431 , 440, 441 , 443–
Róza. 443, 444 . 424, 434, 436, 486. 445.
Tar Csatár és neje, Eszter. Tóthfalusi Gusztáv. 422 , 429 , Üveges Mihály. 369 .
423, 427. 431 , 433 , 434, 436, 437 , Vadadi József. 415.
Tauffer Ferencz. 473, 501 . 441 , 477 , 481 . Vadász Józs. 407, 409, 413-
Táborszky Gábr. 412-414 . Tóthfalusy József. 423 . 415, 422 , 423, 427 , 429,
Tárnoki Etel és Giza. 491. Török Antal. 317. 431 , 434, 436, 447.
Telegdi János. 43 , 44. Török Benj . 357 , 358 . Vadnai Vilma (Somlóné ) 498.
Telegdy, László . 242 . Török István († 1851 jun . 17 . Vajdafy Györgyné, Liptai
Teleki Ádám g. 91 , 69, 279 . 62. évében.) . 239 , 336, 338 , Laura. 480.
Teleki Ferencz g. 97 , 98 , 101 , 369, 376, 377 , 418. Varró Katalin . 375-376.
116, 125, 133 , 138 , 154, Török Istv. ifj. 242, 274, 275 . Vastagh György. 465.
155, 159, 160, 162 , 163, Török Katalin. 340 , 347. Váczi Vilma. 417 .
168, 170, 172 , 175, 246, Török Károly. 429 , 431 , 434, Váli Béla. 25 , 79 , 111 .
251-254. 436, 440 , 441 , 443-445, Várady. 239, 414.
Teleki József g. 116, 158 , 447 , 475, 477 , 480, 81 , Váradi Alb . 445, 447 , 475,477 ,
168, 169, 171, 173-175 , 494 , 495 , 497-499 . 488, 494, 495 , 497-499.
183, 184, 353, 358, 380, Török Mária. 340 . Váradi Ferencz és neje, Ko-
396. Török Miklós és neje , Szakáll lonics Alfonza . 339, 369,
Teleki Lajos g. 92 , 95, 97, Róza. 437 , 444, 447 , 482. 376, 377 , 417 , 418, 421 ,
98, 101 , 145 , 160, 162 , 167 , Traversz István . 481 . 422. 441 , 442.
168, 170, 172 , 175 , 185 , Tucsek József. 493. Váradi János. 386, 387.
217, 219, 226, 227. Turcsányi Imre. 417 , 418 , Váradi József. 443—445 , 447 ,
Teleki László g. 17 , 196, 198, 421-424. 475, 488.
Teleki Mihály g. 134, 135 , Turcsányiné, Nagy Antónia Váradi Kár. 307, 313, 314.
141, 146, 175 , 215-219, 417 , 418, 421 , 422 , 424, Váradi Miklós. 445, 493-495,
222, 242. 427, 429. 497-499.
Telepi György és neje , Bohus Udvarhelyi Dezső. 440 . Váradi Miklósné. 489 .
Józefa . 317 , 320, 363, 372, Udvarhelyi Miklós ( 1790- Váradi Sándor. 317 .
373, 375, 376. 1864 január 14 ) és neje, Váray Mariska. 489.
Telepi Máli. 363 . Juhász Juliánna . 192, 297— Vári Emma. 440 , 442 .
Temesváry Antal. 365 , 368 . 299, 301 , 303 , 304 , 307 , Vári Jakab . 377.
Temesváry Lajos és neje, 313, 317-320 , 329 , 331- Várossi József és neje . 355-
Farkas Irma. 447 , 479, 490, 333, 337, 342, 343, 350, Vásárhelyi Dániel. 297.
491 , 494, 495, 497 . 369, 390. Vedres Gyula. 498, 499.
Teutsch. 8, 10, II . Udvarhelyi Sándor. 332 , 355 . Vedres István. 137 , 188 .
Técsi Mária. 275. Udvari Istvánné, Soós Mária. Vendrei Fer. 495, 497 498.
Térey Antónia. 430-433 , 438 . 347, 355. Verbőczi Károly. 447.
Thaly Kálmán. 57 . Uhlich Henrik. 321--324 , 327, Veress . 114.
Thoroczkai József b . 160, 345, 346. Veres László és neje . 434,
162, 163, 168. Uhlich József. 298, 299. 436, 437 , 477.
Timár János ( 1836-1876 jun. Ujfalusy Sándor. († 1871 jul. Veress Józs. 340-344, 349,
4. Első n. Nagy Róza.) 440. 28.). 317 , 320, 355 , 427 , 351 , 352 , 354.
Tisza. 479, 480, 484, 499. 434, 436, 437 , 441 . Verestói Agn. 239 , 243 .
Tokody János. 292 . Ujfalusyné, Sáska Borbála . Verestói Mihály. 76, 80, 85,
Tolnai (Festetich) Andor és 318. 320. 90, 92, 99, 101.
neje, Dömjén Rózsa. 494, Ujfalusyné, Júlia. 427 , 428, Wesselényi Miklós b . 77, 78,
495, 497, 498. 434, 436. 81, 93-98, 100-107 , 112—
Tompa János. 453, 463, 464, Ujfalvy Sándor. 457, 458, 500, 117, 125-128, 130, 131 ,
468 . 503, 504. 133, 134, 137, 141 , 144, 146
Toperczerné. 412 , 413 . Ujházy Ede. 440 , 441 , 448 , -148, 150 , 154, 157, 160,
Topner Rózália. 332 . 482, 489, 496, 498. 162, 168-170, 172, 186—
Torjai. 338 . Ujházy Hermin. 480 . 195, 200, 202-209, 211-
Tóth Antal. 477 . Ujhegyi János . 440 . 225, 227-229, 231 , 232,
Tóth István. 365 , 367–369. | Ujhelyi Mari. 447 . 254, 276, 286, 287 , 302.
371. Urban Károly. 375, 377, 404, Wesselényi Miklós b. ifj. 239,
Tóth Jenő. 434, 478. 406. 240, 291 , 306.
Tóth József. 336, 343, 357 , Urlaki Antal. 429, 431 , 433 . Wesselényi Miklósné b. id .
358, 441 , 480 , 501 , 504. U. Terézia. 243 . 163, 185, 222 , 226-228 ,
Tóth Józsefné, Kovács Mária . Ürményi Lajos (szül . 1837 231 , 235 , 236, 239, 246,
417, 418, 427. okt. 2.) és neje, Kovácsics 273.
 539

Veszter Sándor. 367. Walter Gusztáv. 499. Zádor Zoltán 440-442.

Vida László. 213 , 226, 229. Wandza Mih. 227—237, 239, | Zeidler. 2, 3, 32, 33, 37 , 53 .
Vidor Pál. 480, 481 , 488, 492. 240, 244, 246, 247. Zeyk Elek. 423.
Vincze. 259, 339. Wass Imre g. 305-307, 323, Zichy Géza. 490.
Vincze József. 409, 434. 324, 334, 335, 402 . Zilahi Gyula. 497-499.
Vincze Juliánna. 332. Weiszbach Jeanette . 445 , 447. Zimmermann Henrik. 478.`
Vincze Mari. 477. Weisz Joh. 440. Zólomi Ferencz. 365, 368 .
Virág Lajos. 422. Weixler Ferd. 422. Zólyomi Jenő. 497.
Viski Mari. 434, 436, 437. Weszely Ed. 315. Zoltánné, ut. Balogh György-
Visontai Eszter. 489. Wieselmann . 409, 410. né. 445, 449 , 480 , 481 , 488,
Vizváry Gyula . 482 , 489. Wlasits Fer. 330 , 331. 490, 492-495.
Vizváryné, Krecsányi Sar. 447 . Xántusné. 492 . Zonda Elek. 114.
C
V. Kati . 376, 377. Ybl Miklós . 455 , 463 .
L Zöldi Miklós. 413.
E
Völgyi Berta 431 , 434. Zajonghy Elemér. 447 , 476, Zsivora József. 338, 359, 361 .
Völgyi Ferencz . 413. 480, 481 , 494. Zsombori. 376.

Javítandók :

A 60-ik lapon IV. Fejezet h. V. Fejezet. A 216. lapon az 1 ) sz . alatti jegyzethez hozzáteendő Hazai
Tud. 1806. II. 168. 1. - A 224. lap 1. sorában Székelyné szül. éve 1791 ápr. 10-re javítandó. V. ö. 537. 1. -
A 228. lapon felülről a 3. sorban februárban h. januárban olvasandó. - A 323. lapon alólról az 5. sorban
Teleki helyett Bethlen olvasandó. A 332. lap első sorából Éder György neve kimaradt. - A 383. lapon
alólról a 19. sorban Sala Sámuel helyett Mihály olvasandó. - A 408. lapon felülről a 3. sorban a volt Erkelné
szavak kihagyandók. - A 422. lapon alólról a 10. sorban a (»Kolonics Alfonza) szavak kihagyandók. - A
429. lapon felülről a 7. sorban Ferdinándi h. Ferdinánd olvasandó . 1 A 427. lapon alólról a 12. sorban
Neszvada h. Neszveda olvasandó . A 482. lapon felülről a 19. sorban Tamási János h. József olvasandó,

TA
NA
E I CS
MEGY
KÖNYV
TÁRA
MIS
KOL
C
.TV
/62

омнот
PN
2616
.C49
FL7